2013 37. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 3 Válságban van a szociális lakásszektor Közép- és Kelet-Európában ............... 4 Itt pörögnek a legjobban az ingatlanok! ................................... 6 Lakáskiadás a NAV célkeresztjében ...................................... 8 Bankok: kormány nélkül nem oldható meg a devizahitelesek problémája .......... 9 Vidéki téglalakás négyzetméterének ára annyi, mint Pesten a panelé ........... 11 Még nem hozott rendszerváltást az új építési szabályozás .................... 13 Lepattant atombunkerből lett luxuslakás ................................. 15 Elkészült az új adóslista .............................................. 16 Irodapiaci hírek .................................................... 17 Főként hazai IT-cégekkel nyitott újra a Váci188 Irodaház ..................... 18 Cushman & Wakefield legfrissebb irodapiaci tanulmánya ..................... 20 Beléptető rendszer felhőbe költöztetve .................................. 24 Több telekár-rekord is megdőlt Kínában .................................. 25 Logisztikai hírek ................................................... 26 Gyárfejlesztés a sárospataki Ferro-Tool Zrt. ............................... 27 A Tradis megújitotta együttműködését a Prologis-szal ....................... 28 Szolgáltatóközpontot nyit Budapesten Greif BSC Europe Ltd ................... 29 Újraindul a Zalai Baromfifeldolgozó? .................................... 30 Az Euro-net 58 500 négyzetméterre növeli területét a Prologis Park Janki-ban ..... 32 Logisztikai központot létesül Biatorbágyon ................................ 33 Német multi Makláron terjeszkedik ..................................... 34 300 millió eurós beruházás a MOL társaságánál ............................ 35 Gazdasági hírek ................................................... 37 Jogellenes a tranzakciós adó EU-ban .................................... 38 K&H: 36 milliárd forintot a devizahitelek kiváltására ......................... 39 Property News ..................................................... 40 Váci188 Office Building reopened, mostly with local IT companies .............. 41 Tradis Renews Relationship with Prologis in Poland ......................... 43 Euro-net Expands to 58,500 Square Metres at Prologis Park Janki ............... 44
2/44
Lakáspiaci hírek 2013 37. hét
3/44
Válságban van a szociális lakásszektor Közép- és Kelet-Európában 2013. Szeptember 13. Péntek A poszt-szocialista országok lakhatási problémáira megoldást kereső három napos konferencia kezdődött ma Budapesten a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szervezésében „A magán lakásbérleti szektor térnyerése a rendszerváltó országokban” címmel. A konferencia résztvevői arra keresik a választ, hogy megoldást jelenthet-e a régióban tapasztalható lakhatási válságra a szociális lakásügynökségek bevezetése.
Míg a rendszerváltás idején még a lakások közel egyharmada köztulajdonban volt, mára ez az arány például a visegrádi országokban 2-8% közé csökkent. Ez sokkal kevesebb, mint amennyire a rászorulók számát tekintve szükség lenne. Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában a magán tulajdonban lévő bérlakásokkal együtt sem éri el az összes kiadó lakás száma a 10%-ot. Ez alól a tendencia alól csak Csehország kivétel, ahol az összes bérlakás 22%-ot tesz ki. E közben a V4 országokban az alacsony jövedelmű családok 30%-ának jelent problémát lakhatásának finanszírozása, míg Oroszországban pedig az emberek 70%-a nem képes lakást vásárolni, és a lakosság 65% a piaci bérleti díjakat sem tudja kifizetni. Az ő számukra jelenthetne megoldást a szociális bérlakás. A V4 országok közül Szlovákia tűnik a legeltökéltebbnek a köztulajdonú bérlakás-szektor fejlesztésében, ugyanakkor egyelőre náluk a legalacsonyabb az ilyen lakások aránya. Az is elmondható, hogy bár többen is próbáltak PPP modellben bérlakásokat építeni, de az ezekhez szükséges állami források mértéke meghaladta a költségvetési lehetőségeket. Általánosan jellemző, hogy az önkormányzatok felelősek a lakhatás biztosításáért, miközben mindenhol pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Így várhatóan a közeljövőben nem fog érdemben növekedni a köztulajdonú lakások száma. Ebben a helyzetben jó ötletnek tűnik a magánlakások bevonása a szociális bérlakás szektorba, hiszen a magánlakások 6-12%-a jelenleg is üresen áll. Ez a megoldás számos előnnyel járhat: csökkentheti például a lakásállomány leromlásának mértékét, valamint elősegítheti a helyi igényekre fókuszáló lakásprogramok kialakítását is. A modell bevezetéséhez szükség lenne arra, hogy megváltozzon a lakástulajdont előnyben részesítő támogatási paradigma, valamint hogy a kormányok felismerjék a lakhatási problémák szociális költségét, és határozottan álljanak ki egy ilyen program bevezetése mellett. Másrészt felül kellene vizsgálni a szabályozási környezetet is. A szociális lakásügynökség egy olyan szervezet, amely menedzseli a magán bérlakások kiadását.
4/44
Összehozza a bérlőket és a bérbeadókat, előkészíti a szerződéseket, koordinálja a bérleti díjak, a rezsi kifizetését, esetleges karbantartást. A lakásügynökség megvalósításának lehetőségét, szerepvállalásának módozatait vizsgálja a konferencia 19 országból érkezett 60 szakértője.
Forrás: IngatlanHírek.hu
5/44
Itt pörögnek a legjobban az ingatlanok! 2013. Szeptember 13. Péntek Továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében a legdinamikusabb a lakóingatlan-piac az ország 19 megyéje közül, vagyis itt a legmagasabb az eladott lakóingatlanok lakásállományhoz viszonyított aránya – derül ki az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. A fővárosban a VII. kerület került a rangsor élére, a 2011-ben még listavezető XIII. kerület a negyedik helyre esett vissza.
A megyék közül Győr-Moson-Sopron megyében, míg Budapesten a VII. kerületben a legélénkebb a lakóingatlan-piac, itt cserél gazdát a legtöbb ingatlan a helyi lakásállomány nagyságához viszonyítva – derül ki az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) megvásárolt adatbázison alapul. „A nyugat-dunántúli megye 2011-hez hasonlóan a tavalyi adatok alapján is toronymagasan vezeti a megyék listáját az úgynevezett forgási sebesség alapján. Ez az a viszonyszám, amely az eladott lakások és a lakásállomány nagyságát összevetve bemutatja, mennyire intenzív a lakóingatlan-forgalom a helyi adottságokhoz mérten” – magyarázza Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A megyék közül egyedüliként Győr-Moson-Sopron megyében 2 százalék feletti a forgási sebesség mértéke. A lakóingatlan-piac 2011-hez hasonlóan Nógrád megyében a legkevésbé dinamikus, a forgási sebesség csupán 0,5 százalék körüli. A legnagyobb változást 2011-hez képest Veszprém megyében látjuk, ahol 1,3 százalékról 1 százalékra mérséklődött a mutató. A megyei adatokat vizsgálva tisztán kirajzolódik a nyugat-keleti forgalmi aktivitási lejtő. A 11, egy százalék alatti forgási sebességű megye között 7 kelet-magyarországi megye található. Ez a földrajzi különbség a járási adatokban is tükröződik. A 19 relatív legkisebb forgalmú (0,3 százalék alatti) járásból 9 Borsod-Abaúj-Zemplén, 3 pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a 21 legélénkebb forgalmúból (1,8 százalék felett) pedig – a 14 fővárosi kerület mellett – három Győr-Moson-Sopron megyében található. A megyeszékhelyeket magukba foglaló járások általában továbbra is szépen elkülönülnek környezetüktől, átlagnál élénkebb forgalmukkal. „Az egyes megyeszékhelyek piaci aktivitására a település regionális szerepköre, egyetemi város volta, a munkahelyteremtés, esetleg országos jelentőségű üdülőkörzet közelsége, illetve általában a régió prosperitása vannak elsődlegesen hatással, melyek összességében vonzó célponttá teszik az adott várost a befektetési célú lakásvásárlások számára” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A fővárosban a VII. kerületben a legmagasabb a forgási sebesség mértéke. Erzsébetvárosban 3,6 százalékos a mutatószám, ez jelentősen meghaladja a 2011-es 2,5 százalék alatti értéket, ami a tavalyi ranglistán csak a tizedik helyhez volt elegendő. Erzsébetvárostól hajszállal lemaradva a VI. kerület áll a második helyen, a dobogó harmadik fokára pedig a IX. kerület fért fel. A 2011-es listavezető XIII. kerület a negyedik helyet foglalja el, viszont a 3,25 százalék körüli forgási sebessége alig változott egy év alatt. A legkevésbé forgalmas piaccal a XXIII. kerület rendelkezik,
6/44
0,5 százalékos mutatóval. A fővárosi kerületek forgási sebességét bemutató térképről leegyszerűsítve a csekély forgalmú Pest peremi részek és a még válságban is aktívabb lakáspiacú belvárosi kerületek kettősségét lehet leolvasni.
Forrás: IngatlanHírek.hu
7/44
Lakáskiadás a NAV célkeresztjében 2013. Szeptember 11. Szerda Tömegesen érkeznek közérdekű bejelentések a NAV-hoz, amelyekben ingatlan adózatlan bérbeadására hívják fel a figyelmet, ami pedig sokba kerülhet – közölte az adóhivatal.
Akár milliós ráfizetést is eredményezhet, ha valaki eltitkolja a lakáskiadásból származó jövedelmét, míg a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén, éves szinten, pár tízezer forint – közölte a NAV. Akik betartják a szabályokat, a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát költségként automatikusan levonhatják, és csak a bevétel 90 százaléka után kell adózni – ismerteti közleményében az adóhivatal. Élhetnek egy másik lehetőséggel is, az úgynevezett tételes költségelszámolással, amikor a bevételből levonhatják a javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított összeget, továbbá értékcsökkenés összegét is. Ebben az esetben a költségeket dokumentumokkal, számlákkal kell igazolni. Ha a bérbeadásból származó jövedelem összege meghaladja az évi egymillió forintot, nem csak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell – tették hozzá. "Érdemes tehát alaposan megfontolni, hogy megéri-e trükközni, vagy jobb nyugodtan aludni" – írta a NAV. Az ingatlan-bérbeadás utáni adózásról egy példával is szolgált az adóhivatal. Ebben valaki 10 millió forintért vásárolt egy lakást, amit havi 40 ezer forintért bérbe ad és a tételes költségelszámolást választja. Év közben az ingatlan karbantartására (zárcsere, izzócserék, festék) 50 ezer forintot költ. Élve az szja-törvényben meghatározott mértékű értékcsökkenés leírásának lehetőségével, ezen a címen 200 ezer forinttal csökkentheti a bevétel adóköteles részét. Mivel a lakáskiadásból származó bevétele nem éri el az egymillió forintot, ezért a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell befizetnie, csupán a 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli a költségekkel csökkentett bevételt. Végeredményben évi 36 ezer 800 forint személyi jövedelemadót kell fizetnie – tette hozzá a NAV.
Forrás: IngatlanHírek.hu
8/44
Bankok: kormány nélkül nem oldható meg a devizahitelesek problémája 2013. Szeptember 10. Kedd A Magyar Bankszövetség szerint a deviza-jelzáloghitelesek helyzetének rendezése elképzelhetetlen a kormány érdemi közreműködése nélkül.
azonnali
lakossági devizahitel-állomány létrejöttében felelős mindhárom szereplő - bank, ügyfél és kormány közös felelőssége a megoldás - közölte a bankok érdekképviseleti szerve hétfőn az elmúlt napokban elhangzott kormányzati bejelentésekre reagálva. A Fidesz-KDNP csütörtökön arra szólította fel a bankokat, hogy novemberig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket módosítsák az ügyfelek javára. A Fidesz a devizahitelek elterjedéséért a bankokat tartja felelősnek, ez egy hibás termék, amelynek létrehozásakor "becsapták az embereket, mert nem árulták el a valódi kockázatokat" - mondta Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője. Kijelentette: ha a pénzintézetek november 1-jéig ezt nem teszik meg, a kormánypárti frakció felhatalmazta a kabinetet, hogy megoldási javaslatát - akár a bankok kárára - terjessze be a parlament elé, amely még idén dönteni fog róla. A frakcióvezető azt is megfogalmazta, hogy gyakorlatilag a devizahitelek forintosítását kell végrehajtani. A politikus hangsúlyozta ugyanakkor azt is, nem indokolt, hogy a devizahitelesek jobban járjanak annál, mintha ugyanabban az időszakban forintban adósodtak volna el. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben megerősítette, ha a bankok ezt nem teszik meg, a kormány lépni fog. "A banki közösség fontosnak tartja annak megerősítését, hogy nem felelős a magyar valuta árfolyamának gyengüléséért, illetve ingadozásáért, és hasonlóan nem felelős az országkockázat alakulásáért sem, amely közvetlenül érvényesül a magyarországi hitelkamatokban" - hangsúlyozza közleményében a Magyar Bankszövetség elnöksége, hozzátéve, a hitelintézetek érdekeltek abban, hogy a lakossági deviza-jelzáloghitelek adósainak terhei csökkenjenek, és eleget tudjanak tenni fizetési kötelezettségeiknek. A szervezet ismerteti: a Magyar Bankszövetség a nemzetgazdasági miniszter kérésére 2013. augusztus 27-én átadta a lakáscélú deviza-jelzáloghitelek forintosítására vonatkozó javaslatait. Ezek mindegyike teljesíti azokat az előzetesen megfogalmazott elvárásokat, amelyek szerint a választott megoldásnak arányos teherviselésen kell alapulnia, és akként kell megszüntetnie az érintett háztartások árfolyamkitettségét, hogy egyúttal a háztartások törlesztési terhei is csökkenjenek.
9/44
A hitelintézetek ugyanakkor - a különböző adósmentő programokon keresztül - a válság kezdetétől lehetőséget biztosítanak a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak arra, hogy a háztartás teherviselő képességének megfelelő törlesztést teljesítsenek, ha ezt a háztartás jövedelmeinek csökkenése indokolja. A különböző programokban részt vevő, együttműködő adósok a tapasztalatok szerint jellemzően eleget tudnak tenni a vállalt kötelezettségeiknek. "A bankok készek további javaslatokat kidolgozni akár a teljesítő, akár a nehéz helyzetbe került deviza jelzáloghiteles ügyfeleik érdekében, amennyiben a kormány is kész az elvárásait egyértelműen, világosan megfogalmazni" - írja közleményében a szervezet. A hitelintézetek önmagukban nem képesek a devizahitelek azonnali forintosítására - egyrészt, mivel erre egyoldalúan nem jogosultak, másrészt, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közreműködése nélkül a forintosítás a forint árfolyamának kiszámíthatatlanná válását okozná. A hitelintézetek nem kínálhatnak fel olyan megoldásokat sem, amelyek a betétesek vagy a pénzügyi közvetítő rendszer szereplőinek kárára kompenzálnák a csökkenő háztartási jövedelmeket - közölte a bankszövetség. "A fentiekre tekintettel a bankszektor elképzelhetetlennek tartja, hogy a deviza jelzáloghitelesek helyzetének azonnali rendezésére a kormány érdemi közreműködése nélkül kerüljön sor. A megoldás a jelenlegi lakossági devizahitel állomány létrejöttében felelős mindhárom szereplőnek - a bankoknak, az ügyfeleknek és a kormánynak is - közös felelőssége" - hangsúlyozza a bankszövetség elnöksége által szignált közlemény. szerződésszerű teljesítések ellen ható bármiféle kommunikáció a Magyar Bankszövetség szerint veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és ügyfelei helyzetét, valamint elveszi az esélyét annak, hogy a hitelintézetek forrást biztosítsanak az elhalasztott lakáscélú beruházásokhoz és a gazdaság hosszú távú növekedéséhez, így végső soron a közérdek ellen is hat. A kormánnyal folytatott korábbi tárgyalások eredményei, így az árfolyamgátrendszer vagy például a Nemzeti Eszközkezelő életre hívása ugyanakkor bizalomra adnak okot, ezért a Magyar Bankszövetség tagjai továbbra is a tárgyalások folytatásának hívei - közölte a szervezet.
Forrás: MTI
10/44
Vidéki téglalakás négyzetméterének ára annyi, mint Pesten a panelé 2013. Szeptember 10. Kedd Bár főleg az azonnal költözhető lakásokat keresik a vevők, a vidékiek rosszabb helyzetben vannak. Vdéken ugyanis annyiba kerül a téglalakás négyzetmétere, mint Pesten a panelé.
2013. augusztusban, országosan 7 060 ingatlan adás-vétel bonyolódott a Duna House becslése szerint. Két éve 15%, tavaly 2% volt az augusztusi többlet az előző hónaphoz képest, idén azonban 7% esés mutatkozott. Az idei összes forgalom így 55 122 ingatlan adás-vételt mutat, ami szinte pontosan a 2011-es adatoknak felel meg, akkor ugyanis az első 8 hónapban csupán 1%-kal kevesebb tranzakció zajlott, pontosan 54 554 db - összegzi az adatokat a Duna House.
Tavaly ugyanekkor a végtörlesztési és befektetői hullám nyomán 19%-kal nagyobb volt a forgalom, de ha csak a nyári hónapokat nézzük, akkor csekély (2%) az eltérés. Ha a tranzakciószám nem is volt kimagasló, a Duna House irodáiban az év második legerősebb hónapja volt április után az új vevők regisztrációit tekintve. Így két hónap alatt 4 százalékponttal emelkedett az ingatlanközvetítő Keresletindex - közölte a társaság a Privátbankárral.
Kevesen akarnak felújítani
Augusztusban nagyon hasonló áron vásárolták a lakásokat az ország két felén. A panelek kicsit 120 ezer forint felett, a tégla lakások 160 ezer Ft körül keltek el négyzetméterenként. A fővárosban a pesti oldalon volt 160 ezer forintért is volt egy négyzetméter, igaz itt a paneleknél. Ugyanitt a téglalakások átlaga 234 ezer Ft lett. Budán a paneleket 185 ezer, a tégla építésű lakásokat 282 ezer Ft-os négyzetméteráron vásárolták. A belvárosi polgári lakások átlagára 266 ezer Ft/m2 volt.
Több új építésű ingatlan tranzakció is történt az agglomerációban, amely a nem túl jelentős forgalmat tekintve 12%-ra emelte ezek arányát az összes eladásból Pest megyében. Ezek fele-fele lakás és ház volt, 220 ezer Ft-os átlag m2 áron. Az ország többi részén inkább 1-3% ezek aránya. A vevők továbbra is a „jó” és „nagyon jó” állapotúra értékelt használt lakásokat veszik. A felújítandóra Budapesten 8%, Nyugat-Magyarországon 9% volt az érdeklődés, a többi régióban pedig elenyésző.
Aki nem engedett az árból, nem tudta eladni
A júliusban még legnépszerűbb XIV. kerület—amelyet az érdeklődők 18,2 %-a jelölt meg, mint lehetséges célpontot– augusztusra visszaesett a 4. helyre 16,1%-kal. A listavezető most a XIII. kerület volt, amely 18% körüli érdeklődéssel tartja maját stabilan. Kicsit javult a belváros
11/44
népszerűsége is, ezen belül a VI. a favorit, amelyet a költözni vágyók 16,4%-a jelölt meg. Listát továbbra is a XXIII. kerület zárja, amely továbbra sem éri el az 1%-ot.
Budapesten 20-, de vidéken is 18 %-os összes áresést kellet elszenvedniük a családi házukat eladóknak. A fővárosban 7% árcsökkentést követően mozdultak meg a vevők, akik elég masszív, átlag 13%-ot tudtak tovább alkudni. Ez volt a legmagasabb alku, panel és tégla lakásoknál 5-6% volt a mért átlag országszerte minden régióban. Ugyanígy az árcsökkentés is a lakásoknál volt alacsony 3-5% mértékű, ami jól mutatja, hogy ezt az ingatlantípust mennyivel pontosabban lehet beárazni.
A Duna House felmérése alapján 32-31 százalékkal a fővárosi tranzakciók nagy részét az első lakásukat vásárlók és a befektetők tették ki. Az utóbbiak költöttek többet, ők 12,3 millió Ft-ért vásároltak, míg az első lakást vevők 9,4 milliót költöttek. Majd’ minden harmadik vevő a 30-as korosztályt képviseli Budapesten, ők 11 milliós átlagon vásároltak ingatlant. Vidéken 28% volt az első lakást vásárlók, és 23-23% a befektetők, illetve nagyobb lakásra váltók aránya. Nyilván az utóbbiak vették a nagyobb (105m2) és drágább, 15 millió forintot is megközelítő ingatlanokat. Magas volt vidéken a magukat beosztottnak vallók aránya a vevői oldalon (56%). A vevők státuszát tekintve a legalacsonyabb áron vásároltak, átlagban 8 millió Ft körül.
Sokan cserélték nagyobbra a régit
Budapesten az eladói oldalon nagy volt a nagyobb lakásba vágyók aránya 45%-kal. Átlag 43 négyzetméteres ingatlant adtak el, és a vevői profilban ugyanezen okból 75 négyzetmétereset vásároltak. Az eladók közel fele a fővárosban 30-as, ami nagyobb arány, mint a vevői oldalon. Ők 11,2 millióért váltak meg ingatlanjaiktól. Vidéken 36-36 százalék volt augusztusban a nagyobba vágyók és az örökölt ingatlanjukat értékesítők aránya. A nagyobba költözők itt 9,5 millióért váltak meg 61 m2-es ingatlanjuktól, az örökösök pedig 7 millió Ft körüli bevétellel tudtak gyarapodni. Közel minden harmadik eladó vállalkozónak vallotta magát, ők átlagban 12,3 millió Ft-ért váltak meg ingatlanjuktól.
Vidéken nőtt a nagyobb méretű ingatlanok forgalma az egy évvel ezelőttihez képest. Tavaly augusztusban 8%-kal többen vettek 80 négyzetméter alatti ingatlant mint idén, ami többek között azt eredményezte, hogy szinte duplájára (6-ról 11 %-ra) nőtt a 80-100 m2 közöttiek aránya az össze adás-vételből. Ehhez mérten jelentősen nőtt az alacsonyabb m2 árkategóriák aránya is 2012 augusztushoz viszonyítva. A főváros budai oldalán hasonló jelenség figyelhető meg, itt 12%-kal kevesebb volt idén augusztusban a 60 m2 alattiak forgalma, mint tavaly és nőtt a nagyobbaké. Itt azonban a legnagyobbak, vagyis a 140 m2 fölöttiek aránya esett 6%-ról 2%-ra. A pesti oldalon nincs ilyen trend, csak apróbb elmozdulások figyelhetők meg a paraméterekben, vagyis továbbra is a 40-60 m2 közöttieké a legnépszerűbb kategória (40%), ezt követi a kisebb 20-40 majd a nagyobb 60-80 közötti méretsáv – áll a Duna House Barométerében.
Forrás: Duna House
12/44
Még nem hozott rendszerváltást az új építési szabályozás 2013. Szeptember 10. Kedd Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület szerint még nem működik megfelelően az idén január 1-től hatályos új építésügyi szabályozás a gyakorlatban. Ráadásul az építésügyi reformmal egy időben zajlott a közigazgatási rendszer átalakítása, valamint az elektronikus ügyintézés bevezetése is. A három, egyszerre zajló alapvető változás pedig jelentős kihívás elé állítja az ügyintézőket és az építési engedélyért folyamodókat egyaránt. A várva várt egyszerűbb, gyorsabb és kiszámíthatóbb építésügyi igazgatás még várat magára – vélik az ingatlanfejlesztők.
A 2013. január 1-től hatályos különböző építési jogszabályok – az új építési törvény, valamint a törvény alapján kiadott kormányrendeletek - több területen változást hoztak az piaci szereplők számára; ám ezek döntően nem koncepcionális, hanem inkább eljárásjogi módosításokat jelentenek. Bevezették az elektronikus dokumentációs rendszert, pontosabban definiálták a fővállalkozói és alvállalkozói szerepeket és a tervek szerint október 1-i dátummal elindul az elektronikus építési napló is. Az Ingatlanfejlesztők hosszú ideje sürgették az általuk bonyolultnak és sok esetben túladminisztráltnak tartott építésügyi szabályozás módosítását. A szakma képviseletét ellátó IFK változást szeretett volna az átláthatóság, kiszámíthatóság és egyszerűsítés jegyében annak érdekében, hogy a jövőben ne érje akár évi százmilliárdos nagyságrendű kár a nemzetgazdaságot az építésügyi eljárások bonyolultsága és elhúzódása miatt. „Örülünk annak, hogy végül olyan új építési engedélyezési eljárás született, amely számos pontban elfogadta a mi javaslatainkat is és változásokat hozhat a jövőbeli építéshatósági eljárási rendben. Az elmúlt 8 hónap tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a hatóságok még nem tudtak teljes mértékben felkészülni; a rendszer még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; nem lett kiszámíthatóbb egyszerűbb és gyorsabb, és ezáltal olcsóbb se.” – összegezte Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. Az IFK az alábbi hibákat, hiányosságokat tárta fel, a tagjai körében végzett belső felmérése alapján: · Rugalmatlanság: az elektronikus rendszer egyszeri rögzítés után nem ad lehetőséget esetleges későbbi változtatásokra – ez felhasználói szempontból meghosszabbítja az átfutási időt · Lassú szakhatóság: a szakhatósági jogvesztő ügyintézési határidőket („ha nem reagál, megadottnak kell tekinteni a jóváhagyást”) az építésügyi hatóságok nem merik még felvállalni, inkább határidőn túl is, de várnak a nyilatkozatokra. · Papíralapú: a dokumentumok többségét továbbra is nyomtatott verzióban is be kell nyújtani
13/44
· Elégtelen IT infrastruktúra: a hatóságok számítógépes állománya nem megfelelő színvonalú és minőségű a tervek átvételére és átvizsgálására Az IFK szerint a problémát az is okozhatja, hogy túl sok változás zajlik egyszerre a közigazgatásban; Kormányhivatalok létrehozása, járási szint bevezetése, államigazgatási szervek átszervezése megszűntetése, elektronikus közigazgatási rendszer bevezetése, és mindezekhez jön még hozzá az említett építésügyi reform. „ Ilyen intenzív időszakban nem is csoda, hogy még nem valósult meg az „Egyablakos rendszer”, miközben továbbra is elfogadhatatlan, hogy egy több milliárdos, nemzetgazdasági léptékű beruházás engedélyezése több időt vesz igénybe, mint az adott építmény megépítése.” – tette hozzá az IFK elnöke.
Forrás: IngatlanHírek.hu
14/44
Lepattant atombunkerből lett luxuslakás 2013. Szeptember 10. Kedd Egy angol nő 100 ezer fontért lakássá alakíttatott át egy 1942-ben épült bunkert. A pazarul kinéző otthon a háború után – Elizabeth Strutton megjelenéséig – hosszú évekig elhanyagolva, üresen állt.
A tulajdonos nem kevesebbet, mint 37 millió forintot költött arra, hogy az elhanyagolt bunkerből olyan lakást alakítson ki, amely minden igényét kielégíti. A beruházás igazi eltökéltséget igényelt, hiszen a cornwalli bunkerben utoljára a második világháborúban járt ember. (A műtárgyat a brit katonák használták felderítőállásként, de az angolok részben innen irányították légierejüket is.) Az átalakítás legnagyobb kihívása a bombáknak is ellenálló vasalt falazat megfúrása, illetve az objektum újraszigetelése volt. A lakásnak most három hálószobája, fürdőszobája, amerikai konyhás nappalija, kocsibeállója és terasza is van. Ráadásul a rendezett udvaron található még egy szökőkút is. A cikk folytatása és a képek itt találhatók!
Forrás: IngatlanHírek.hu
15/44
Elkészült az új adóslista 2013. Szeptember 09. Hétfő Elérhető augusztus elsejétől a hatóságok számára az új végrehajtói adóslista, a lajstrom az ország végrehajtóinak valamennyi ügyét nyilvántartja, így a fizetési nehézségbe keveredő cégek mellett azokat a magánszemélyeket is számba veszi, akik ellen végrehajtási eljárást kezdeményeztek a hitelezők - írta a Magyar Nemzet.
A lapnak Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke elmondta: a lista egyebek mellett tartalmazza az adós állampolgár vagy cég nevét, azonosító adatait, tartozásának jogcímét és összegét. A rendszer emellett információkat tartalmaz a hitelező kilétéről, valamint arról, hogy az eljárást melyik végrehajtó folytatta le, a végrehajtás mikor és milyen körülmények mellett fejeződött be. A szakember szerint az adóslista - amely tíz évig őrzi az információkat - érdemi segítséget nyújthat a körbetartozás megfékezéséhez, a gazdasági viszonyok tisztulásához.
Forrás: MTI
16/44
Irodapiaci hírek 2013 37. hét
17/44
Főként hazai IT-cégekkel nyitott újra a Váci188 Irodaház 2013. Szeptember 13. Péntek Dinamikusan fejlődő magyar infokommunikációs, valamint pénzügyi szolgáltató és tanácsadó cégekkel nyitott újra Budapesten a Váci188 Irodaház. Az ORCO ingatlanfejlesztő csoport tulajdonában álló épületben 1700 négyzetmétert béreltek ki a cégek.
Magyar tulajdonú, dinamikusan fejlődő informatikai fejlesztő, pénzügyi szolgáltató és tanácsadó cégek költöztek be elsőként a 2013. szeptember 2-án újranyitott Váci188 Irodaházba. A tevékenységeiket hosszú távú stratégiai együttműködésben végző társaságok eddig Budapest különböző pontjain, szétszórtan helyezkedtek el. A fejlődésükhöz szükséges nagyobb, rugalmasabb tér, a könnyen megközelíthető, dunai panorámás helyszín, valamint a szolgáltatási színvonal növelése érdekében választották az ORCO csoporthoz tartozó épületet – nyilatkozta a Drávanet Zrt. és partnereinek a bérlőket képviselő- , üzemeltetésért felelős vezetője. Olajos Gergely elmondta, a felek hosszú távú szerződést kötöttek, a bérbeadó rugalmas együttműködési konstrukcióval segítette a váltást. Olajos Gergely közölte, szeptemberben összesen 110 fő kezdte meg az új helyen a munkát, ez a szám a most betelepülő cégek tervei szerint 10-20 százalékkal bővül még egy éven belül. A társaságok ezért már most előkészítik az új munkahelyekhez szükséges infrastruktúrát. Budapesten a Váci út 188. (korábbi Budapest Bank székház) A-kategóriás irodaépület, a tulajdonos stratégiája szerint azonban a jelenlegi potenciális célközönségnek tekintik, lehetőséget kínálnak számukra a kedvező feltételek melletti magasabb szolgáltatási színvonalra váltásra – hangoztatta Vojnár Zinaida az ORCO hazai értékesítési és marketing vezetője. A Váci188 a nyitás után mind a nagy, több ezer négyzetméteres, mind a kisebb, 150-200 négyzetméteres irodaterületet kereső vállalkozásoknak megfelelő helyet nyújt. A szakember hozzátette, egy újranyíló irodaházba – főleg a mai piacon – nehéz első bérlőt találni. A Váci úti irodafolyosón a cégek általában a 6-800 négyzetméteres területeket keresik, ezért kiemelkedő eredmény, hogy az átlagosnál nagyobb, 1700négyzetméteres felülettel sikerül újranyitni a Váci 188-at. A vezető elmondta, ez annak is köszönhető, hogy az ingatlan teljes egészébensaját tőkéből finanszírozott, nincs mögötte banki hitel, így rugalmasabb hozzáállást tudnak képviselni a tárgyalások alatt.
Külföldi megrendelések révén bővül az Euronet A Váci 188-ba beköltöző vállalkozások közül az egyik legnagyobb, 1,3 milliárd forintos árbevételű, 44 fővel dolgozó Euronet Zrt. a magyar piacon stagnálásra számít a CRM-rendszerek területén, ugyanakkor a nemzetközi projektek és új termékek bevezetésének köszönhetően mégis növekedésre van kilátás – nyilatkozta a cég vezérigazgatója. Balogh Levente hozzátette, a külföldi contact center megrendelések jelentősen bővülnek, amely 10 százalékos létszámnövelést tesz szükségessé. Mint elmondta, a Váci út környékén az irodapiaci kínálat alacsony az 1000-1500 négyzetméteres nagyságban, ezért is kezdeményezték az ORCO-nál a Váci188 újbóli megnyitását.
18/44
Üzleti ügyfelekre összpontosít a Drávanet A másik beköltöző a több mint 60 irodaházban bérelt vonalas internetet nyújtó Drávanet Zrt. A társaság most az értékesítés területén kíván bővülni – nyilatkozta a társaság kereskedelmi igazgatója. Csizmadia Csaba aláhúzta, a Pécsről induló társaság irodaépületekben, kereskedelmi-szolgáltató központokban működő üzleti ügyfelek részére nyújt bérelt vonali internet, telefon és szerverhoszting szolgáltatásokat. A fővárosban az optikai nyomvonal hossza közel 100 km, míg Pécsett a 35 km-es optikai hálózat szinte az egész várost lefedi. A cég döntésében fontos szempont volt a jó közlekedés, valamint az üzleti ügyfelek színvonalasabb fogadásának, kiszolgálásának lehetősége, továbbá a közelség, ugyanis a korábbi, szintén Váci úti telephelyen marad az internetes fejállomás és szerverközpont. A 2011-re a legnagyobb, 100 százalékban magyar tulajdonú, alternatív internetszolgáltató tavalyi árbevétele meghaladta az 557 millió forintot. Kkv-knak nyújt államilag támogatott hitelt az LMGL Az infokommunikációs cégek mellett pénzügyi szolgáltatásaival települ az irodaépületbe az LMGL Invest Pénzügyi Zrt, amely 20 százalékos növekedést tervez főként a kis- és középvállalkozásoknak állami támogatással kínált hitelkonstrukciók közvetítésével – mondta el a két évvel ezelőtt életre hívott vállalat vezetője. Szalay Miklós Attila kiemelte, a több mint 2,7 milliárd forintos mérlegfőösszegű, magyar tulajdonú társaság az innovatív kkv-kat kívánja felpörgetni, köztük a Váci188-ba beköltöző cégeket.
Forrás: Orco Property Group
19/44
Cushman & Wakefield legfrissebb irodapiaci tanulmánya 2013. Szeptember 11. Szerda A Cushman & Wakefield legfrissebb irodapiaci tanulmánya szerint, mely Pozsonyt, Budapestet, Prágát és Varsót vizsgálja, mind a bérbeadási volumen, a meglévő kínálat és a tervezett fejlesztések tekintetében, Varsó a CE régió legnagyobb irodapiaca. A teljes irodaállomány ebben a négy, üzletileg meghatározó városban összesen 11,5 millió négyzetméter.
Állomány és kereslet A világ legnagyobb magántulajdonban lévő ingatlantanácsadója szerint Közép-Európában Varsó irodapiaca a legnagyobb, több mint 4 millió négyzetméter területtel 2013 júniusáig, melyet Budapest követ 3,164,000 négyzetméterrel. Prága teljes irodaállománya várhatóan 2014 közepére éri el a 3 millió négyzetmétert, míg Pozsonyban jelenleg 1,466,000 négyzetméter bérbeadható irodaterület van. A közép-európai régióban 197,000 négyzetméter új területet adtak át az év első felében. A jelenleg fejlesztés alatt álló irodaállomány 2013 június végén több, mint 845,000 négyzetméter volt a régióban, melyből közel 448,000 négyzetméter Varsóban és 291,000 négyzetméter Prágában épül. A 2013-ban átadásra kerülő legnagyobb irodakomplexum a 44,000 négyzetméteres varsói Miasteczko Orange lesz. Varsó nyugati oldala, mely vonzó lokáció a CBD alpiac szélére vágyó bérlőknek, hosszú távon több, mint 100,000 négyzetméter új irodaterülettel bővül, főként a Daszyńskiego körforgalom környékén. Prága belvárosában (Prague 1), is lényeges irodafejlesztések történnek, jelenleg 77,000 négyzetméter ’A’ kategóriás irodaterület épül. Ez csaknem 40 százalékkal emeli majd Prága 1. kerületének ’A’ kategóriás irodaállományát. A legnagyobb ezek közül a 41,000 négyzetméteres Florentinum, mely 2014-ben kerül majd átadásra. Jonathan Hallett, a Cushman & Wakefield CE régiójának vezetője elmondta: “A tervezett fejlesztések és a bérlői aktivitás tekintetében Közép-Európa meghatározó piacai Varsó és Prága. A növekvő kereslet kiélezettebb versenyhez vezet majd a fejlesztők között, akik az előbérleti szerződésekre fókuszálnak, míg a bérlők az alacsonyabb bérleti díjakra és a nagyobb kedvezményekre hajtanak. Ez talán Európa gazdaságának hosszú távú fellendülésével enyhül majd. Budapesten stabilitást tapasztalunk, míg Pozsonyban továbbra is a bérlőknek kedvez a piac.” Tábla 1– Meglévő állomány és jelenleg fejlesztés alatt álló területek a közép-európai fővárosokban
20/44
(m2 2013. június 30-ig)
Total – CE
Prága
Budapest
Varsó
Pozsony
Meglévő iroda állomány
11,519,025
2,877,500
3,164,225
4,011,150
1,466,15
Jelenleg fejlesztés alatt álló terület
845,230
291,400
52,500
447,930
53,400
Forrás: Cushman & Wakefield Bérbeadás A Cushman & Wakefield szerint a 2013-as év első felében a négy közép-európai fővárosban közel 692,000 négyzetméter bérbeadás történt. Ez 2012 első és második félévéhez képest is növekedés (a régió bérbeadása 2012 első félévében 625,900 négyzetméter volt). Az eredmény azon bérlők érdeklődésének növekedését mutatja, akik szeretnék megvetni a lábukat ezen a területen. Azok a külföldi cégek, akik a bruttó bérbeadás nagy részét adják, a magasan képzett munkaerőt, az alacsony bérlői költségeket, a jó épületeket és a gazdasági stabilitást használják ki. A közép-európai régió azon nemzetközi cégek bevonzásában is sikeres, akik ’outsource’ központokat hoznak itt létre, valamint egyre több üzleti szolgáltatást nyújtanak. Tábla 2– Bérbeadási volumen a közép- európai fővárosokban H1 2013 (m2)
Total – CE
Prága
Budapest
Varsó
Pozso
Bérbeadási volumen H1 2013
691,900
166,340
145,670
333,900
45,9
Forrás: Cushman & Wakefield
21/44
A legnagyobb bérbeadás Közép-Európában 2013 első félévében tranzakció volt a varsói Ochota Irodaparkban, az új bérlő egy újratárgyalás Prágában történt, a Raiffeisen Bank újított szerződést előbérleti szerződések tekintetében továbbra is Varsó áll az négyzetméterrel 2013 első felében.
egy 13,000 négyzetméteres állami szerv. A legnagyobb a City Tower irodaházban. Az első helyen, közel 52,000
Közép-európai bérbeadások jelentős részét a bővülések tették ki, melyek leginkább Budapesten voltak jellemzőek. Itt közel 39,000 négyzetméteren történt bővülés 2013 első negyedévében. Bérleti díjak A négy közép-európai nagyváros CBD alpiacának elsődleges bérleti díjai továbbra is változatlanok, kivéve Varsót, ahol kissé visszaestek és jelenleg 25,50 euró/m2 havonta. Prágában és Budapesten a legjobb lokációk esetében 21 eurót kell fizetni négyzetméterenként havonta, míg Pozsonyban csupán 15 eurót. Ezek a bérleti díjak kecsegtetőek, ha a londoni West End alpiachoz hasonlítjuk őket, ahol jelenleg 112 eurót kell fizetni négyzetméterenként havonta (a Cushman & Wakefield 2013-as Office Space Across the World tanulmánya szerint ez a világ jelenleg legdrágább alpiaca). Kihasználatlanság A 2013 első félévében mért 14,1 százalékos kihasználatlanság a CE régióban meghaladja az elmúlt 5 év átlagát leginkább a varsói és pozsonyi emelkedésnek köszönhetően. A kihasználatlanság további növekedése várható a régióban, ahogy az új spekulatív fejlesztések átadásra kerülnek. A kihasználatlanság Budapesten a legmagasabb, 19,9 százalék, de itt is jelentősen csökkent 2012 második negyedéve óta, amikor 21,3 százalékot mértünk. A kihasználatlanság Varsóban a legalacsonyabb, csupán 10,5 százalék. Piaci felszívás Az elmúlt év átlag piaci felszívási szintje relatív stabil volt, az elmúlt három év növekvő bérlői aktivitásának ellenére. 2010 vége óta a kihasznált irodaterületek mértéke hozzávetőlegesen 70,000 négyzetméterrel nőtt negyedévente, mely körülbelül 50 százalékkal kevesebb, mint a válság előtti időszakban 2007-2008-ban. Ezzel ellentétben a bérlői aktivitás mértéke a bruttó bérbeadások alapján fellendülést mutat, hiszen a meglévő bérlők a bérlői költségek optimalizálására koncentrálnak, míg a vártnál kisebb mértékben ugyan, de a piac tovább növekszik.
22/44
Befektetés A befektetési aktivitás a főbb közép-európai piacokon, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország 1,72 milliárd euróra rúgott az év első felében. A befektetők továbbra is aktívan érdeklődnek az irodapiac iránt, mely így az összbefektetések 62,5 százalékát tette ki ebben az időszakban. James Chapman a Cushman & Wakefield befektetési üzletágának partnere elmondta: “Varsó megtartotta vezető pozícióját az összbefektetések tekintetében eddig 2013-ban, itt történt továbbá a legnagyobb iroda tranzakció, a New City értékesítése a Hines Global REIT részére. A legnagyobb önálló irodapiaci tranzakció a régióban a prágai The Park eladása volt. A befektetők továbbra is a legjobb ingatlanokhoz szeretnének hozzájutni, melyek hosszú távon is jól teljesítenek és a növekvő kínálat ellenére stabil bevételt képesek produkálni. Emiatt jelentős tranzakciós aktivitást várunk az irodapiacon az év hátralevő részében”.
Forrás: Cushman&Wakefield
23/44
Beléptető rendszer felhőbe költöztetve 2013. Szeptember 09. Hétfő Távvezérléssel irányítható beléptető rendszert telepítettek a prémium bérirodákat kínáló A.B.E. Offices épületébe. A kártyaolvasó megoldást az ASSA ABLOY Hungary szállította, a beléptető rendszer kialakításért pedig a Berende Security felelt.
A felhő alapú beléptetés esetében a biztonsági rendszer informatikai vezérlése teljes egészében a szolgáltatónál található, így az irodaházban nem szükséges külön szervert üzemeltetni. Ezzel jelentősen csökken az irodaház energiaköltsége, ráadásul az ASSA ABLOY által szállított Aperio kártyaolvasók minimális áramfelvétel mellett működnek. „Az üzemeltetés racionalizálása mellett a beléptető rendszer telepítési költsége is rendkívül alacsony, hiszen az Aperio vezeték nélküli online kártyaolvasók akár 2 perc alatt beszerelhetők” – magyarázta Kertész Róbert, az ASSA ABLOY Hungary üzletágvezetője. A gyors és egyszerű telepítés a vezeték nélküli technológiának köszönhető, ezért nincs szükség kábelezésre vagy az ajtó átalakítására. Vezeték nélküli rendszer esetén a meghibásodás esélye is jelentősen csökken, mivel a leggyakoribb kábelszakadási hiba teljes mértékben kizárható.
Testre szabható védelem
Az A.B.E. Offices irodáinak maximális biztonságáról áramszünet esetén is gondoskodik a rendszer, melynek áramfogyasztása 40 darab ajtó esetében sem haladja meg az 5W-ot. „A felhő alapú megoldás másik előnye, hogy bármennyi beléptető pontot képes egy rendszerben kezelni, így a tulajdonos akár különböző épületekben lévő irodáinak zárait is egy felületen követheti nyomon” – emelte ki Berende Péter, a Berende Security Kft. ügyvezető igazgatója.
Egy új zár telepítése csupán pár percet vesz igénybe, a rendszerrel való összekötése pedig mindössze néhány kattintással elvégezhető, csakúgy, mint egy meglévő zár kiiktatása. „A beléptető rendszer kiválasztásánál kiemelt szempont volt a testre szabhatóság, és az, hogy mennyire képes adaptálni a későbbi fejlesztéseket, ezért is választottuk az Aperio kártyaleolvasókkal működő felhő alapú megoldást. A rendszer előnyei mellett az ASSA ABLOY Hungary és a Berende Security szakembereinek hozzáértése és rugalmassága is nagyban segítette munkánkat” – nyilatkozta Vígh Richárd, az A.B.E. Offices szolgáltatásokért felelős menedzsere.
Forrás: IngatlanHírek.hu
24/44
Több telekár-rekord is megdőlt Kínában 2013. Szeptember 09. Hétfő öbb telekár-rekord is megdőlt Kínában, ami arra utal, hogy a továbbra is túlfűtött az ingatlanpiac, egyelőre nem jártak sikerrel az ezt fékezni próbáló központi intézkedések.
A város történelmének legmagasabb összegéért, 21,77 milliárd jüanért (805 milliárd forint) kelt el csütörtökön egy 99 ezer négyzetméteres telek a kelet-kínai Sanghajban. A belváros utolsó nagy darabjaként emlegetett területet a hongkongi óriás fejlesztő cég, a Sun Hung Kai Properties vásárolta meg, azon összesen 580 ezer négyzetméter föld feletti és 120 ezer négyzetméter föld alatti teret hoznak majd létre, éttermekkel, irodákkal, hotelekkel - áll a tervekben. A felhúzandó épületek átlagos négyzetméterára 40 ezer jüan (1,5 millió forint) körül alakul majd. Egy nappal korábban Pekingben, a fővárosban egy 28 ezer négyzetméteres telket 2,1 milliárd jüanért (77,7 milliárd forint) értékesítettek, vagyis a négyzetméterenkénti ár 73 ezer jüannál (2,7 millió forint) is több, ilyen drágaságra korábban nem akadt példa. A telken felépülő lakóházak négyzetméterenkénti ára újabb rekordokat dönthet meg, azt 120 ezer jüan (4,4 millió forint) és 150 ezer jüan (5,5 millió forint) között árazzák már most a fejlesztők. A tíz legnagyobb kínai város telkeinek összeladása a hivatalos statisztikák szerint augusztusban 81,16 milliárd jüant (3 ezer milliárd forint) tettek ki, ez csaknem másfélszeres értéke a tavaly augusztusinak. A kínai vezetés 2010 óta próbálja fékezni a túlfűtött ingatlanpiacot, komoly korlátozásokat bevezetve, ám valós siker nélkül. Az újépítésű lakások ára a száz legnagyobb kínai városban tizenötödik havi töretlen növekedés eredményeként a 10 400 jüant (385 ezer forint) is meghaladta. A trendet jól mutatja, hogy a tíz legnagyobb városban átlagosan több mint 12 százalékos volt a növekedés 2012 nyolcadik havához képest.
Forrás: MTI
25/44
Logisztikai hírek 2013 37. hét
26/44
Gyárfejlesztés a sárospataki Ferro-Tool Zrt. 2013. Szeptember 13. Péntek A sárospataki Ferro-Tool Szerszámkészítő és Forgalmazó Zrt. új üzemcsarnokot épít zempléni városban, és Budapesten is létrehoz egy kisebb üzemet. A cég több mint 750 millió forintos beruházása az új csarnok alapkőletételével csütörtökön kezdődött meg.
Vágó Kálmán vezérigazgató az eseményen elmondta: a 750 millió forintból több mint félmilliárd forint uniós és hazai forrásból származó pályázati támogatás, valamint hitel, a fennmaradó részt önerőként biztosítják. A fejlesztés közel kéttucat új munkahelyet teremt. A Ferro-Tool Zrt. egyedi igények szerint előállított formaszerszámok és készülékek gyártásával, valamint saját gyártmányú szerszámlapok és import szerszámelemek forgalmazásával foglalkozik. A jelenleg mintegy 70 embert foglalkoztató társaság az elmúlt tíz évben nyereséges volt, tavaly 1 milliárd forint árbevétel mellett több mint 100 millió forintos eredményük volt. Üzleti partnereik jellemzően külföldiek, Magyarországra telepedett multinacionális cégek, a társaság beszállítója a kecskeméti Mercedes-gyárnak is. A projekt keretében új üzemcsarnok épül Sárospatakon, gépeket vásárolnak, valamint létrehoznak Budapesten egy kisebb üzemet, ahová a fővárosban tartózkodó partnereiknek tudnak majd bemutatkozni. Hörcsik Richárd (Fidesz) országgyűlési képviselő a csarnok alapkövének letételekor kiemelte, hogy a beruházás egy munkanélküliséggel erősen sújtott térségben valósul meg. A cég a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának keretéből 180 millió forintra számít. A Ferro-Tool Zrt. az 1951-ben alapított Kőbányai Szerszámkészítő és Ipari Szövetkezet jogutódja, 1992 óta működik részvénytársasági formában.
Forrás: MTI
27/44
A Tradis megújitotta együttműködését a Prologis-szal 2013. Szeptember 13. Péntek A Prologis, Inc., a globális vezető ipari ingatlan tulajdonos, üzemeltető és fejlesztő vállalat bejelentette, hogy az FMCG nagykereskedelmi disztribútor Tradis, az Eurocash Group tagja meghosszabbította 17 800 négyzetméteres területe bérleti megállapodását a Prologis Park Gdańsk egyes és kettesszámú épületében.
A Tradis és a Prologis szoros együttműködése hosszú múltra tekint vissza, az ügyfél összesen több mint 70 600 négyzetmétert bérel lengyelországi Prologis parkokban. A két vállalat a megállapodások megújítása előtt nem sokkal, 2013 második negyedévében állapodott meg egy 18 300 négyzetméteres, tízéves, személyre szabott (BTS) fejlesztésről, a Prologis Park Wroclaw V területén. A Prologis Park Gdańska három várost összekötő körgyűrű (S6/E28-as út, és a jövőbeni A1-es autópálya) és a GdańskRębiechowo repülőtér közelében található, mindössze 15 percre a tengeri kikötőtől. „Örömünkre szolgál, hogy a Tradis meghosszabbította együttműködését a Prologis-szal, és még sokáig szeretnénk támogatni lengyelországi tevékenységüket” – mondta Michal Czarnecki, a Prologis lengyelországi bérbeadási igazgatója. 1,9 millió négyzetméteres portfóliójával a Prologis a legnagyobb ipari ingatlan tulajdonos és üzemeltető Lengyelországban (2013. június 30-i adatok szerint).
Forrás: ProLogis
28/44
Szolgáltatóközpontot nyit Budapesten Greif BSC Europe Ltd 2013. Szeptember 11. Szerda Szolgáltatóközpontot nyit Budapesten az ipari csomagolások és szolgáltatások területén működő Greif BSC Europe Ltd.
A budapesti központban 17 munkavállalóval kezdik meg a munkát, de további, akár 40-50 főre történő bővítést terveznek – mondta a szolgáltatóközpont keddi megnyitóján Adry Kooyman, a Greif Európáért is felelős pénzügyi vezetője. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a megnyitón azt mondta, ha a kormány a termelő szektornak kedvező körülményeket teremt, és ha a cégek elégedettek a magyarországi működési körülményekkel, jó esély van rá, hogy szolgáltatói területüket is Magyarországra helyezik, mint a Greif. Az államtitkár szerint Magyarországon van egy ilyen kedvező trend, egyre több cég helyezi szolgáltatóközpontját Magyarországra. Az első szolgáltatóközpont 1991-ben nyílt az országban, jelenleg pedig már 70 ilyen központ van; ezekben mintegy 30 ezer ember dolgozik. A Greif egyik cége, a Greif Hungary Hordógyártó és Forgalmazó Kft. több mint 15 éve működik Almásfüzitőn, a régió legjelentősebb acéllemezhordó-gyártó üzemeként.
Forrás: MTI
29/44
Újraindul a Zalai Baromfifeldolgozó? 2013. Szeptember 11. Szerda Érvényes vételi ajánlat érkezett a Zalai Baromfifeldolgozó értékesítését meghirdető pályázatra, a szakmai befektető mielőbb újraindítaná a pacsai üzemet - közölte a felszámoló TM-Line Zrt. vezérigazgatója kedden az MTI-vel.
Somogyi Ferenc tájékoztatása szerint a hitelező bankkal és a pályázóval történt tárgyalások után tizenöt napon belül döntenek az üzem értékesítéséről. A befektető (a cég nevét a felszámolásra vonatkozó szabályok miatt a TM-Line Zrt. vezérigazgatója nem hozhatta nyilvánosságra) szabályos és érvényes pályázatot nyújtott be, valamint a 18 millió forint "bánatpénzt" is átutalta. Az értékesítési pályázaton való részvétel egyik feltétele volt a 600 millió forintos irányár 3 százalékának a befizetése - ismertette az eljárás részleteit a felszámoló. Az MTI kérdésére elmondta: a pályázó a csődtörvény szerinti irányár 50 százalékát meghaladó összeget ajánlott fel az üzemért. A pacsai Zalai Baromfifeldolgozót második körben mintegy 600 millió forint vételárért hirdették meg, mert az első körben, 720 millió forint értékben meghirdetett nyilvános felhívásra egyetlen pályázat sem érkezett. A Cégközlönyben megjelent felhívásban 22 550 négyzetméteres ingatlanon 4 800 négyzetméter alapterületű baromfivágó és -feldolgozó üzemet kínáltak eladásra. Az üzem vágókapacitása évi 800 ezer pulyka és 3,5 millió brojlercsirke feldolgozását teszi lehetővé. A tulajdoni lapon álló bejegyzés szerint a hitelező bank az ingatlanon mintegy 2,5 milliárd forint jelzálogra jogosult. Az MTI korábbi információ szerint a Zalai Baromfifeldolgozó Kft. felszámolását május 30-án rendelte el jogerősen a bíróság, az eljárás lebonyolításával a TM-Line Zrt.-t bízták meg. A Zalai Baromfifeldolgozó Kft. által 1,5 milliárd forintos beruházással megvalósított, a térség legnagyobb foglalkoztatójának számító pacsai üzem indulásakor 397 millió forint telephely-fejlesztési, valamint 224 millió forint foglalkoztatási támogatást nyert állami és európai uniós forrásból. Másfél éves története során volt olyan időszak, amikor 173 dolgozót foglalkoztatott a társaság. A korszerű gépekkel felszerelt csarnokban magasabb árfekvésű, jó minőségű termékeket gyártottak, az üzem azonban önállóan nem volt képes piacot kiépíteni és versenyképes maradni, mivel hasonló feldolgozókból túlkínálat van a térségben. A felszámoló korábbi közlése szerint az vezetett a cég csődjéhez, hogy önálló üzemként kellett megszerveznie a marketinget, a szállítást és fedezni a piacra jutás költségeit. A pacsai üzemben megtermelt viszonylag kis mennyiséggel azonban ezt nem tudták gazdaságosan megoldani, egy
30/44
nagyobb feldolgozó részeként viszont jól működhet az üzem. Az új tulajdonos tehermentesen vehetné át az üzemet, az újraindításhoz lehetősége lenne minden támogatást igénybe venni - hangsúlyozta korábban a vezérigazgató.
Forrás: MTI
31/44
Az Euro-net 58 500 négyzetméterre növeli területét a Prologis Park Janki-ban 2013. Szeptember 10. Kedd A Prologis, Inc., a globális vezető ipari ingatlan tulajdonos, üzemeltető és fejlesztő vállalat bejelentette, hogy az Euro-net, a lengyelországi RTV-EURO-AGD kiskereskedelmi lánc tulajdonosa 9 300 négyzetméterrel kibővíti a Prologis Park Janki egyes és kettesszámú épületében bérelt területét, amely így 58 500 négyzetméterre nőtt.
„Lengyelország 111 városában összesen 197 darab RTV EURO AGD boltunk van, amelyek, az Euro.com.pl internetes bolttal együtt, nagyban függenek a zökkenőmentes, hatékony logisztikai folyamatoktól. A disztribúciós központok az ellátási láncunk fontos elemei, ezért hagyatkozunk a Prologis kiváló minőségű szolgáltatására és stratégiai elhelyezkedésű létesítményeire, amelyek hozzájárulnak sikerünkhöz” – mondta Andrzej Czarnecki, az Euro-net fejlesztési igazgatója. Kamila Pruk, a Prologis lengyelországi bérbeadási menedzsere hozzátette: „Az elmúlt öt évben szoros együttműködést építettünk fel az Euro-nettel, és a vállalat ezalatt az idő alatt hatalmas növekedésen ment át, kihasználva az e-kereskedelem kínálta lehetőségeket. Számos sikeres évnek nézünk elébe együtt.” A Prologis Park Janki három épületében 98 200 négyzetméter modern disztribúciós terület található. A Parki Janki-ban, a 8-as út (Varsó-Katowice) mentén található, 15 kilométerre délkeletre Varsó központjától. A Prologis hét, Varsó-környéki disztribúciós parkjában összesen 729 000 négyzetméter modern raktárterület található, 1,9 millió négyzetméteres lengyelországi portfóliójával a vállalat a legnagyobb ipari ingatlan tulajdonos és üzemeltető (2013. június 30-i adatok szerint).
Forrás: ProLogis
32/44
Logisztikai központot létesül Biatorbágyon 2013. Szeptember 09. Hétfő Bővíti biatorbágyi üzemét és minden Európába szánt termékét Magyarországon keresztül készül az európai piacra szállítani a Huawei Technologies Hungary - jelentette be Bin Junszong, a vállalat ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A Huawei Technologies Hungary 30 ezer négyzetméteres, havonta 3 ezer kamiont indító logisztikai központot létesít a Biatorbágyon. A kínai távközlési cég, a Huawei emellett termelését is növeli Magyarországon. Valamennyi európai piacra szánt termékét 2015-ig magyarországi üzemeiben állítja elő, vagy a biatorbágyi logisztikai központ közvetítésével juttatja az európai piacra. Alkalmazottainak számát a jelenlegi másfél ezernek duplájára, 3 ezerre növeli. A biatorbágyi logisztikai központot partnerként az DHL üzemelteti és indítja útnak a Huawei termékeivel megrakott kamionokat Európa, Észak-Afrika, Oroszország és Közel-Kelet felé.
Forrás: MTI
33/44
Német multi Makláron terjeszkedik 2013. Szeptember 09. Hétfő Több mint húszmillió eurós zöldmezős beruházással épít új, elektromos kormányművet gyártó és összeszerelő üzemet a ZF Lenksysteme Hungária Kft. a Heves megyei Makláron. A jövőre már termelő, 115 új munkahelyet teremtő gyár alapkövét pénteken rakták le a cég vezetői, valamint a település polgármestere.
A német ZF Lenksysteme csoporton belül a magyarországi vállalat kapta meg a lehetőséget a felső kategóriás autókba gyártott minőségi elektromos kormánymű, az EPSapa gyártására és összeszerelésére - közölte az ünnepségen Matthias Augenstein gazdasági ügyvezető igazgató és Daniel Pridal műszaki ügyvezető igazgató. Az idén tízéves cég egri telephelyen azonban nincs lehetőség a szükséges bővítéshez, ezért esett a választás a megyeszékhelyhez közeli Maklárra. Egy 18 hektáros területet vett meg a kft., itt épül fel első ütemben jövőre egy 23 ezer négyzetméteres üzem, amelyet, ha szükséges, 2016-ra további 7000 négyzetméterrel tudnak bővíteni. Az első gépek és gyártósorok 2014 tavaszán érkeznek meg Maklárra. A gyár 115 új munkahelyet teremt majd – mondta Matthias Augenstein. Az alapkőletételhez kapcsolódóan a ZF Lenksysteme Hungária Kft. által kiadott közlemény arra is emlékeztet, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan bővült a társaság. A kezdeti 35 alkalmazottat számláló létszám ez idő alatt 600 fölé nőtt, követve a piaci igényeket és az egyre emelkedő rendelésállományt. Havasi László maklári polgármester szerint a térség egyik legerősebb vállalkozásává fejlődött a ZF Lenksysteme Hungária Kft. A mostani beruházás pedig a Magyarország iránti bizalmat is mutatja. Maklárt elsősorban az ipari vállalkozások számára szeretnék vonzóvá tenni, ami a község fejlődése és a munkahelyteremtés miatt is fontos – emelte ki a polgármester. A nyilvános cégadatok szerint a ZF Lenksysteme Hungária Kft. által értékesített termékek nettó árbevétele 2011-ben közel 233 millió euró, tavaly pedig több mint 207 millió euró volt. Az adózott eredmény 2011-ben több mint öt millió eurót tett ki, az elmúlt évben viszont mintegy 4,7 millió eurós veszteséget mutattak ki.
Forrás: MTI
34/44
300 millió eurós beruházás a MOL társaságánál 2013. Szeptember 09. Hétfő Polietilént gyártó részleget épít a Pozsonyban a Slovnaft. A magyar Mol tulajdonában lévő szlovákiai vegyipari társaság pénteken beindított beruházásának tervezett értéke több mint 300 millió euró (90 milliárd forint).
"Arra számítunk, hogy az új gyártósor hatékonyabbá teszi a termelést, csökkenti az energiafelhasználást és a légszennyezést, illetve hogy a szélesebb és minőségileg értékesebb portfóliónak köszönhetően új vevőket tudunk megszólítani az új piacokon" - jelentette ki az építkezés alapkövének letételénél Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója a cég közleménye szerint.
Az ünnepségen megjelent Robert Fico szlovák miniszterelnök, Tomás Malatinsky ipari miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
Az új gyártósor felépítésének költségei meghaladják a 200 millió eurót. A részleg rekonstrukciója és a logisztikai infrastruktúra kiépítése pedig újabb mintegy 100 millió euróba fog kerülni. Az új gyártósor hét régi gyártósort fog helyettesíteni.
Az új gyártósor, amelyet olasz-német cégekből álló konzorcium épít fel, üzembe helyezése után a Slovnaft évi polietilén termelése 40 ezer tonnáról 220 ezer tonnára emelkedik.
A Slovnaft a beruházást részben saját forrásaiból, részben pedig az Európai Beruházási és Fejlesztési Banktól (EBRD) felvett kölcsönből kívánja finanszírozni.
Hernádi Zsolt az MTI-nek a cég beruházásairól elmondta: a csoport éves szinten mintegy 300-400 milliárd forintnyi összeget költ beruházásokra, ebből Magyarországon három év alatt mintegy 300 milliárd forintot ruház be. Az idei költés a tervek szerint mintegy 80 milliárd forint lesz.
Hozzátette, számításaik szerint a beruházások a következő években mintegy 5000 embernek adhatnak munkát.
Hernádi Zsolt elmondta, a milliárdos beruházási programok a kutatás-termelés és finomítás-kereskedelem üzletágakat is érintik. A Mol a keret mintegy felét magyarországi szénhidrogén-kutatásra és mezőfejlesztési projektekre költi, amelyek nem hagyományos kutatásokat is tartalmaznak. A beruházások felgyorsulásához vezethet, hogy a kormányzat 2010 óta először koncessziós pályázatokat hirdetett meg.
35/44
Kifejtette, a koncesszióktól függetlenül Magyarországon nyolc kutat terveznek fúrni és egy 3D-s szeizmikus mérést indítanak. Befejeznek néhány új mezőfejlesztést és javítják a kitermelés hatékonyságát. A kutatásra és a fejlesztésre egyaránt mintegy 34 milliárd forintot fordítunk.
Az elnök-vezérigazgató szerint az következő években azt szeretnék elérni, hogy a kitermelés csökkenésének üteme 5 százalékra essen a korábbi évek 8-9 százalékáról.
A termékelőállítás-kereskedelem szegmensről (downstream) elmondta, a petrokémiai beruházások Magyarországon is fontosak, nemcsak Szlovákiában. A vállalat a termékpalettáján eddig nem létező új termék gyártására épít üzemet az elkövetkező két-három évben Tiszaújvárosban. A tervezett butadiénüzem beruházásának nagysága mintegy 30-35 milliárd forint. Úgy tervezik, hogy az építkezés az idén ősszel elkezdődhet - tette hozzá.
A cégcsoport kapacitásbővítő és regionális ellátásbiztonságot növelő programokra is koncentrál, mint például egy új, nagyobb kapacitású Barátság kőolajellátó vezeték felújítására Százhalombatta és a szlovákiai Ipolyság közötti szakaszon. A beruházási programok része még a tiszaújvárosi vegyipari üzem és a százhalombattai kőolaj-finomító közötti vegyipari termékvezeték felújítása, továbbá egy úgynevezett tárolótartály-rekonstrukciós program a logisztika és a finomítás területén, valamint a vállalat magyar kiskereskedelmi töltőállomás-hálózatának további fejlesztése - mondta Hernádi Zsolt.
Forrás: MTI
36/44
Gazdasági hírek 2013 37. hét
37/44
Jogellenes a tranzakciós adó EU-ban 2013. Szeptember 11. Szerda Jogellenes lehet az a pénzügyi tranzakciós adó (FTT), melynek bevezetését tizenegy uniós tagállam vállalta - írja szerdai számában a Financial Times, brit gazdasági napilap.
Az FTT ötletével José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke állt elő, célja pedig az lenne, hogy a pénzügyi szektor is kivegye a részét a válság miatt a gazdaságokra nehezedő terhekből. Miután viszont kiderült, hogy egyes tagállamok ellenállás miatt nem lehet uniós szinten bevezetni az új tranzakciós adót, 11 tagország úgynevezett megerősített együttműködés keretében látott neki, hogy megadóztassa a pénzügyi szektort.
Az FTT bevezetése azt jelentené, hogy az érintett országok pénzintézetei közötti összes tranzakciót 0,1 százalékos, a származékos ügyleteket pedig 0,01 százalékos adó terhelné, akkor is, ha csak az egyik pénzintézet található valamelyik FTT-t alkalmazó országban. Ebből becslések szerint 35 milliárd euró folyhatna be a tagállamok kasszájába.
A tagállamok pénzügyminiszterei számára készített jogi elemzés ugyanakkor arra következtetésre jutott, hogy a terv ebben a formában meghaladja a tagállamok jogalkotói hatáskörét, ellentétes az uniós szerződéssel és hátrányos diszkriminációt jelent az FTT-ből kimaradó országokkal szemben.
Az értékelés különösen azt tartja aggályosnak, hogy a tervek szerint az FTT-t annak alapján vetnék ki, hogy hol található az érintett pénzintézet központja, nem pedig az ügylet tényleges földrajzi helyén. Ez Londonban, New Yorkban vagy Szingapúrban bonyolított ügyleteket is érinthetne, noha például a britek nem akarják bevezetni az adót, sőt annak legvehemensebb ellenzői.
A jogi elemzés szerint ezzel a tagállamok túllépnék saját adómegállapítási hatáskörüket, az uniós szerződéssel pedig ezért ellentétes, mert sérti a kimaradó tagállamok adómegállapítási jogát. A diszkriminációval kapcsolatban a jogi értékelés rámutat, hogy az FTT hátrányosan érintené az azt nem alkalmazó államokat, és versenykorlátozó hatással is lenne, aminek szintén a kimaradók látnák kárát.
Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős biztosa szerint az FTT terve összhangban van az uniós szerződéssel és a nemzetközi joggal. A Financial Times diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, a nem kötelező erejű jogi elemzés célja az lehet, hogy az FTT-t korábban támogató egyes országok számára ürügyet szolgáltasson arra, hogy kihátráljanak mögüle vagy felhígítsák a terveket.
Forrás: MTI
38/44
K&H: 36 milliárd forintot a devizahitelek kiváltására 2013. Szeptember 09. Hétfő Az összegből 36 milliárd forintot a devizahitelek kiváltására kaptak az ügyfelek.
A K&H Bank 970 hitelszerződést kötött a jegybank növekedési hitelprogramja keretében és csaknem 95 milliárd forint értékű hitelt nyújtott ügyfeleinek - mondta Huszár Róbert, a bank vállalati szolgáltatások üzletágának vezetője. Az összegből 59 milliárd forintot tettek ki a beruházási és forgóeszközhitelek, közel 36 milliárd forintot pedig devizahitelek kiváltására kaptak az ügyfelek. A K&H a piaci igényeknek megfelelően augusztus elején mintegy 18 milliárd forintot csoportosított át a jegybanki hitelprogram második pilléréből az elsőbe, azaz a devizahitel kiváltására igényelhető keretből a beruházási hitelkeretbe. Az első pillérre leszerződött 59 milliárd forintból 18,5 milliárd forint volt a beruházási célú hitel, amelyet főleg gépvásárlásra igényeltek a vállalkozások, a forgóeszközhitelek pedig 14,6 milliárd forintot tettek ki. A többi az ezekre a célokra korábban folyósított forinthitelek kiváltását célozta. A program második pilléréből devizahitelek forintra váltására lehetett hitelt igényelni. Ezzel kapcsolatban Huszár Róbert elmondta, hogy a vállalkozások 99 százalékban euróhiteleket váltottak forintra, ami azt mutatja, hogy a cégek svájci frankban sokkal kevésbe adósodtak el korábban. A Magyar Nemzeti Bank június elején indult növekedési hitelprogramja keretében a KÚH kapta a legnagyobb összeget, összesen 95,5 milliárd forintot, amelyet több mint 99 százalékban kihasznált a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőig, augusztus végéig - ismertette Huszár Róbert. A K&H Banknál a szerződött összegből 30 százalékban részesedtek a mezőgazdasági vállalkozások, 25 százalékban feldolgozó- és élelmiszeripari cégek, 20 százalékban kereskedelmi vállalkozások, 15 százalékban az ipar (főleg a gépgyártás), 10 százalékban pedig egyéb területen működő cégek. A maximális 3 milliárd forintos hitelt egy ügyfelének folyósította a bank, 2 milliárd forint feletti összeget további öt ügyfélcsoport kapott, a legkisebb szerződéses összeg pedig 778 ezer forint volt. Huszár Róbert kritikaként fogalmazta meg a programmal kapcsolatban, hogy a három hónapnyi időkeret túl rövid volt, ennyi idő a cégek számára kevés egy új beruházás kidolgozásához. Véleménye szerint, amennyiben a jegybank folytatná a programot, úgy legalább hat hónapos vagy ennél hosszabb futamidejű programra lenne szükség.
Forrás: MTI
39/44
Property News 2013 37. hét
40/44
Váci188 Office Building reopened, mostly with local IT companies 2013. Szeptember 13. Péntek Váci188 Office Building reopened in Budapest, Hungary, with dynamically growing ICT companies, as well as financial services and consulting firms. 1,700 square meters have been leased in Váci188– owned by developer, ORCO Property Group - to companies that achieved favorable terms through collective negotiations, currently characterizing the office market.
Hungarian-owned and dynamically growing IT development, financial services and consulting firms were the first to move into the Váci188 Office Building, which reopened on September 2, 2013. The companies carrying out their activities in a long-term strategic collaboration were previously scattered in different parts of Budapest. They choose Vaci188 due to the large and more flexible space for growth, the easily accessible location overlooking the Danube, and as an aim to improve the overall quality of services – said the operation manager for Drávanet Zrt. and its partners, acting as representative of the tenants. Gergely Olajos said that the parties had entered into a long-term contract, and the lessor supported the transition with a flexible and cooperative approach. Gergely Olajos said that, in September, a total of 110 persons started to work at the new location, and this figure would grow by 10-20 percent within a year, according to the plans of the companies currently settling in, therefore, the companies have started preparing the infrastructure as early as now for the new workplaces to come. 188. Váci út, Budapest (the former Budapest Bank headquarters) is an A-class office building, but in line with the owner's strategy, currently non A-class office tenants are strongly considered and targeted as potential tenants, offering them the opportunity to upgrade under favorable conditions – explained Zinaida Vojnár, ORCO’s local leasing and marketing manager. Following the opening, Váci188 can offer adequate space for both large companies seeking space of thousands of square meters, and for smaller businesses looking for 100-200 square meters. It is difficult to find the first tenant for reopening an office building – especially in today's market the real estate professional added. The average office size rented along the Váci út office corridor is 6-800 square meters; therefore, it is a great achievement that Váci188 could be reopened with a floor area of 1,700 square meters. According to the head of operations, this is also due to the fact that a more flexible approach could be taken in the negotiations as the property is financed exclusively from equity, and is not backed by a bank loan. Euronet expands by international orders
41/44
Euronet Zrt., one of the largest companies moving into Váci188, with a revenue of HUF 1.3 billion and a staff of 44, expects stagnation in the Hungarian market in CRM systems, however, due to international projects and the introduction of new products, there are prospects for growth – said the company's CEO. Levente Balogh added that there was a significant increase in the number of international contact center orders, which required a 10 percent increase in staff. He said that around Váci út, the market had a low supply of office space of 1,000-1,500 square meters in size with favorable conditions; amongst other considerations, this is also why they welcomed the reopening opportunity of Váci188 at ORCO, not far from their previous location. Drávanet focuses on business customers Another company moving into is Drávanet Zrt. which provides leased line internet connection in more than 60 office buildings. Now the company wants to expand in sales – said the commercial director of the company. Csaba Csizmadia pointed out that the company that started its operations in Pécs provides leased line internet, phone and server hosting services to business customers operating in office buildings and commercial and service centers. In the capital, the length of the optical path is nearly 100 km, while in Pécs, the 35 km optical network covers nearly the entire city. Good transportation, the possibility of improving the quality of reception and service to business customers, as well as proximity, were all important considerations in the company's decision, as the internet head end and server center remain in the company's former site which is also located in Váci út. Last year's sales of the 100 percent Hungarian-owned alternative internet service provider, becoming the largest by 2011, exceeded HUF 557 million. LMGL offers state subsidized loans to small and medium businesses In addition to ICT companies, LMGL Invest Pénzügyi Zrt. also moves into the office building with its financial services; the company is planning a 20 percent increase in mediating state subsidized loans mainly to small and medium-sized enterprises – said the head of the company. The firm was founded two years ago. Miklós Attila Szalay pointed out that the Hungarian-owned company with a balance sheet total of more than HUF 2.7 billion wants to boost innovative small and medium-sized enterprises, including companies moving into Váci188.
Forrás: Orco Property Group
42/44
Tradis Renews Relationship with Prologis in Poland 2013. Szeptember 13. Péntek Prologis, Inc., the leading global owner, operator and developer of industrial real estate, today announced that Tradis, part of the Eurocash Group - a leading wholesale distributor of fast moving consumer goods (FMCG) in Poland - has renewed a 17,800 square metres leasing agreement in buildings 1 and 2 at Prologis Park Gdańsk.
Tradis is a long-standing Prologis customer which leases more than 70,600 square metres of distribution space at four Prologis parks across Poland. The renewal follows a 10-year build-to-suit leasing agreement covering 18,300 square metres at Prologis Park Wroclaw V, signed in the second quarter of 2013. Prologis Park Gdańskbenefits from excellent transport connections including the nearby Gdańsk Rębiechowo airport, Tricity ring road (S6/E28 road and the future A1 motorway) and the sea port which is only 15 minutes away. “We are delighted Tradis has renewed its relationship with Prologis and look forward to supporting their Polish operations long into the future," said Michał Czarnecki, Head of Leasing Prologis in Poland. With a portfolio of over 1.9 million square metres, Prologis is the biggest owner and operator of industrial real estate in Poland (as of June 30, 2013).
Forrás: ProLogis
43/44
Euro-net Expands to 58,500 Square Metres at Prologis Park Janki 2013. Szeptember 10. Kedd Prologis, Inc., the leading global owner, operator and developer of industrial real estate today announced that Euro-net, owner of the nationwide retail chain RTV-EURO-AGD, has expanded its lease at Prologis Park Janki by 9,300 square metres to a total of 58,500 square metres in buildings 1 and 2.
"Our 197 RTV EURO AGD stores located in 111 cities throughout Poland, together with our webstore Euro.com.pl, depend on a seamless, efficient logistics operation. Distribution facilities are an important part of the supply chain and for this reason we rely on Prologis to provide the high level of service and strategically located facilities' to contribute to our success." – said Andrzej Czarnecki, Development Director for Euro-net. Kamila Pruk, Leasing Manager Prologis in Poland added: "Over the past five years we have developed a strong relationship with Euro-net. During that time the company has grown dramatically, taking full advantage of the opportunities afforded by e-commerce. We look forward to many years continued success together." Prologis Park Janki consists of three buildings totaling 98,200 square metres of modern distribution space. The Park is located in Janki, near the national road number 8 - Warsaw-Katowice, about 15 kilometres south-west of the centre of Warsaw. Prologis has seven distribution parks totaling more than 729,000 square metres of modern warehouse space in the Warsaw region. With a portfolio of over 1.9 million square metres, Prologis is the biggest owner and operator of industrial real estate in Poland (as of June 30, 2013).
Forrás: ProLogis
44/44
