Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Devizahitelek a vállalati finanszírozásban
Készítette: Amigo Pedro Roberto Konzulens: Lévai József Csizmadia Lászlóné
Debrecen 2006.
Tartalomjegyzék 1. 2. 3.
Bevezetı .................................................................................................................... 4 K&H bank története................................................................................................... 6 Vállalat finanszírozása általánosan.......................................................................... 12 3.1. A vállalkozások finanszírozásának lehetséges forrásai ................................... 12 3.2. A kis- és középvállalkozások sajátos finanszírozási szükségletei................... 14 3.2.1. A kisvállalkozások hitelezésének nehézségei.............................................. 16 3.2.2. Az állami támogatások formái..................................................................... 17 3.3. Kockázati tıkebefektetések a vállalkozások finanszírozásának jövıbeni megoldása? .................................................................................................................. 17 4. A vállalkozás-finanszírozás banki gyakorlata ......................................................... 20 4.1. A bankok hitelezési politikáját befolyásoló sajátos tényezık ......................... 20 4.1.1. Törvényi rendelkezések............................................................................... 20 4.2. A banki kockázat csökkentésének módszerei a vállalkozói hitelezéssel kapcsolatban ................................................................................................................ 22 5. A devizahitelek a Kereskedelmi és Hitelbank gyakorlatában ................................. 28 5.1. A K&H vállalati hiteltermékei ........................................................................ 28 5.2. A K&H vállalati hitelezési folyamata ............................................................. 30 5.2.1. Az adósminısítés menete ............................................................................ 31 5.2.2. Objektív tényezık vizsgálata....................................................................... 31 5.2.3. Szubjektív tényezık vizsgálata.................................................................... 33 5.3. Biztosítékok a K&H Bank gyakorlatában ....................................................... 36 5.4. A hitel díjazása ................................................................................................ 37 5.5. A hitelelıterjesztés .......................................................................................... 39 5.6. Döntési jogkörök ............................................................................................. 40 5.7. A hitel engedélyezése, elutasítása, a szerzıdéskötés és a hitelmonitoring...... 41 6. A devizahitelezés a vállalati finanszírozásban ........................................................ 43 6.2. A devizahitel állomány alakulása (1989-2005) ............................................... 43 6.3. Az eddigi devizahitelezési tendenciák tapasztalatai........................................ 54 6.4. A devizahitelek kínálta lehetıségek ................................................................ 55 6.5. A devizahitelek és az euró bevezetése............................................................. 60 7. A devizahitelezés lengyelországi tapasztalatai........................................................ 62 7.2. Egy empirikus tanulmány eredményei ............................................................ 67 8. A devizahitelek kockázatainak csökkentési lehetıségek, treasury termékek.......... 71 8.2. Határidıs devizaügyletek ................................................................................ 72 8.3. Opciós ügyletek ............................................................................................... 73 8.4. A K&H Bank treasury tevékenysége............................................................... 74 9. Összefoglaló következtetések.................................................................................. 78 10. Irodalomjegyzék .................................................................................................. 80 11. Mellékletek .......................................................................................................... 86
Ábrajegyzék 1. sz. ábra A finanszírozási rendszer .................................................................................. 12 2. sz. ábra A vállalati forint- és devizahitelek állománya 1995-2005 (milliárd forint) ...... 55 3. sz. ábra A forint/euró árfolyamnak alakulása az euró bevezetése óta............................ 59 4. sz. ábra A zloty/euró és a forint/euró árfolyamok alakulása .......................................... 69 5. sz. ábra A zloty/dollár és a forint/dollár árfolyamok alakulása...................................... 69
2
Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat Az objektív értékelés bemutatása ................................................................ 32 2. sz. táblázat Adósminısítési kategóriák .......................................................................... 33 3. sz. táblázat A szubjektív értékelés bemutatása 1............................................................ 34 4. sz. táblázat A szubjektív értékelés bemutatása 2............................................................ 35 5. sz. táblázat Döntési jogkörök a K&H Bank gyakorlatában ........................................... 41 6. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1989-1995 (milliárd forint) ...................................................................... 44 7. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1995-1996 (milliárd forint) ...................................................................... 45 8. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1996-1997 (milliárd forint) ...................................................................... 45 9. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1997-1998 (milliárd forint) ...................................................................... 46 10. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1998-1999 (milliárd forint) ...................................................................... 47 11. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1999-2000 (milliárd forint) ...................................................................... 48 12. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2000-2001 (milliárd forint) ...................................................................... 49 13. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2001-2002 (milliárd forint) ...................................................................... 51 14. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2002-2003 (milliárd forint) ...................................................................... 52 15. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2003-2004 (milliárd forint) ...................................................................... 53 16. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2004-2005 (milliárd forint) ...................................................................... 54 17. sz. táblázat A devizahitelek aránya a teljes lengyel banki portfolióban 2000-2002 (%) ..................................................................................................................................... 62 18. sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként 20002002 (%) ...................................................................................................................... 63 19. sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül 2001-2003 (%)................................................................................... 64 20. sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként 20022003 (%) ...................................................................................................................... 64 21. sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül 2003-2004 (%)................................................................................... 65 22. sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként 20032004 (%) ...................................................................................................................... 66 23. sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül 2004-2005 (%)................................................................................... 67 24. sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként 20042005 (%) ...................................................................................................................... 67
3
1.
Bevezetı
Egy gazdaság növekedéséhez, prosperálásához elengedhetetlen a gazdasági összterméket elıállító vállalatok zavartalan mőködésének biztosítása. A vállalatok biztonságos mőködésének több elıfeltétele van, ezek közül szerintem a legfontosabbak a jogrendszer fejlettsége, a dinamikus gazdasági környezet és a forráshoz való hozzájutás lehetısége. Jogrendszerünk a rendszerváltás óta folyamatosan igazul a nyugati mintához, és mára nemzetközi viszonylatban is fejlettnek mondható. A magyar gazdasági fejlıdésre leginkább az Európai Unió gazdasági állapota van hatással, ami a néhány éves pangás után tavaly dinamikusan növekedett. A vállalatok finanszírozásában elsıdleges szerepe van a banki szerepvállalásnak, a hitelezésnek. Dolgozatom témájául a vállalatok finanszírozási problémáját, azon belül is a devizahitelek finanszírozáson belüli jelentıségét választottam. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a manapság rohamosan terjedı vállalati devizahitelezés választ ad-e a finanszírozási problémára, hogy a devizában eladósodó vállalatok a kecsegtetıen alacsony kamatokért nem vállalnak-e elviselhetetlen kockázatot? Ahhoz, hogy e kérdésekre választ kapjak, elıször felvázolom a vállalatok finanszírozási alternatíváit, külön kiemelve a kis- és középvállalatok problémáit. A vállalati devizahitelezés gyakorlati lépéseit az ország egyik legnagyobb és a vállalati finanszírozásban élen járó bank, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. példáján keresztül mutatom be. Mivel a lakossági devizahitelekkel szemben a vállalatok már több mint egy évtizede adósodnak el devizában, e folyamat mögött húzódó tényezık is segíthetnek a kiinduló kérdés megválaszolásában. Majd a mai devizahitelekkel részletesebben foglalkozom, bemutatom azok elınyeit, kockázatait, valamint az eurózónához való csatlakozás kérdését is. A devizahitelek kockázatainak relevanciáját Lengyelország példáján keresztül mutatom be, ahol az ezredforduló utáni években a vállalatok hasonló helyzetben voltak, mint ma a magyar vállalatok. Végül a devizahitelek kockázatainak kezelésére használt eszközöket vázolom röviden, és azok megjelenését a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kínálatában. 4
Dolgozatom elkészítését konzulensként segítették Lévai József,
és Csizmadia
Lászlóné , a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. debreceni vállalati fiókjának szenior ügyfélkapcsolati menedzsere. Segítségükért, tanácsaikért e helyen is köszönetet mondok. Valamint megköszönöm Pozsonyi Lászlónak, a Kereskedelmi és Hitelbank debreceni vállalati fiókjának vezetıjének, hogy lehetıséget nyújtott e dolgozat megírására.
5
2.
A
K&H bank története
K&H
bank
mai
tevékenységi-
és
ügyfélkörének
megértéséhez
nélkülözhetetlennek tartom a Bank kialakulásának és eddigi tevékenységének bemutatását. A gazdaságban már a politikai rendszerváltás elıtti években is voltak liberalizációs lépések. A piacgazdaságra való áttérés és a vállalatok versenyszférába való integrálása elképzelhetetlen lett volna a bankrendszer megreformálása nélkül.
Ennek elsı lépése
1987-ben a kétszintő bankrendszer kialakítása volt, mely során a leválasztották a jegybank hitelezési igazgatóságait és ezekbıl önálló bankokat hoztak létre. Ez a változás nem szerves fejlıdés során jött létre, hanem államigazgatási rendeletek alapján. [Csáky-Macher, 1998] A három frissen alapított kereskedelmi banknak (Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), a Magyar Hitel Bank (MHB), valamint a Budapest Bank (BB) meglehetısen nehéz „gyermekkora” volt, mivel örökségül kapták a jegybank rossz minıségő hitel- és betétállományát és ügyfélkörét is. Emiatt tıkeellátottságuk már a kezdetekben sem volt jó, és ez a helyzet csak súlyosbodott a 90-es évek elején tapasztalt gazdasági visszaesés során. A rossz hitelek nem csak a gazdaság recessziós állapota miatt ugrottak meg, hanem a banki és a felügyeleti szakértelem hiánya miatt is. Mivel a bankokat a jegybank egyes fıosztályaiból hozták létre megalakulásukkor ügyfélkörük erısen koncentrált volt. A Kereskedelmi és Hitelbanknál, mely a MNB Agrár, Ipari, Kereskedelmi és Szövetkezeti Hitelfıigazgatóságából jött létre, az agrárágazat dominált. [Ábel-Szakadát, 1997] A Bank a MNB-tıl 51 bankfiókot és 2400 jogi személyiségő szervezet számlavezetését örökölte. Tulajdoni szerkezetében döntı részesedése az államnak volt, mellette néhány mezıgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalat szerepelt. Az ügyfelek 60%-a a mezıgazdaságban, az élelmiszeriparban és a belkereskedelemben mőködött. [K&H éves jelentés, 1987] Az állami nagybankok mellett megjelenı kisebb, köztük 3 külföldi tulajdonú kereskedelmi bank már a nyolcvanas évek végén erıs versenyhelyzetet hoztak létre. A külföldi bankok távol tartották magukat a túlzottan kockázatos ügyfelek finanszírozásától és ügyfelekért folytatott versenyben elınnyel indultak, mivel nem nehezedett rájuk az örökölt rossz hitelek súlya és a külföldi anyabankokon keresztül olcsóbb forrásokhoz jutottak. [Ábel-Szakadát, 1997] 6
A piaci verseny erısödésére a K&H Bank a szolgáltatások minıségének javításával és a termékek diverzifikációval válaszolt. Új üzletágak kerültek bevezetésre, a lízing, a faktoring és a leszámítolási bankszolgáltatások végzésére megalapította a Merkantil Bank Rt.-t. A kockázatos mezıgazdasági hitelezés mellett egyre erısödött az ipari és kereskedelmi vállalatok finanszírozása. A vállalati üzletággal együtt fejlıdött a lakossági üzletág is, ahol új szolgáltatások és a régiek minıségének javítása volt a Bank fı célja. [K&H éves jelentés, 1988] A Bank privatizálására 1990-ben tették meg az elsı kísérletet, de az üzlet meghiúsult, mivel a befektetık nem kaptak rá garanciát, hogy részesedésüket késıbb tovább növelhetik. [Mihályi, 2000] 1991 végén a parlament tarthatatlannak találta a reál és nominál folyamatok további elszakadását és több a pénzintézeteket érintı törvényt fogadott el. Ekkor született meg a pénzintézeti törvény, mely a bankok mőködését szigorú szabályok közé terelte. Ettıl fogva a bankoknak kinnlevıségeik után meghatározott százalékú céltartalékot kellett tartaniuk, és a tıkemegfelelési mutatójuknak 1994-re el kellett érni a 8%-ot. Bár a törvényt a bázeli bizottság javaslatai alapján hozták létre, mégis azon a magyar sajátosságok miatt enyhíteni kellett. A számviteli törvényt is ekkor fogadták el, mely pontosabb és megbízhatóbb mérlegek és eredmény-kimutatások elkészítését írta elı. A bankok hitelállományára talán a legnagyobb hatással a csıdtörvény és azon belül a kötelezı öncsıd intézményének bevezetése volt. E három törvény teljesíthetetlen követelményeket állított a bankok elé, nem voltak képesek az elıírt céltartalékot letenni. A bankrendszer összeomlását elkerülendı, a törvény lehetıséget adott arra, hogy csak három év elteltével teljesítsék kötelezettségüket. [Ábel-Szakadát, 1997] A jogszabályok szigora mellett szembe kellett még nézniük a bankoknak a reálgazdaság folytatódó recessziójával is. A rossz hitelek eddig nem okoztak túl nagy gondot, mert ha lejártak gyakorlatilag automatikusan meghosszabbították ıket. A csıdtörvény bevezetésével viszont ez az eljárás megszőnt és hirtelen megugrott a bankok beszedhetetlen kintlévıségeinek aránya. A K&H Bank kétes kintlévıségei éves szinten megkétszerezıdtek, ami teljesíthetetlen terhet rótt rá. Hasonló helyzetben volt a bankrendszer egésze, ezért az állami beavatkozásra elkerülhetetlenné vált. Az állami beavatkozás a hitelkonszolidáció formájában valósult meg, ami a bankok rossz minısítéső követeléseinek hosszú lejáratú államkötvényekre való cserélését jelentette. Így a bankok 105 Mrd Ft összegő rossz 7
minısítéső hiteltıl szabadultak meg és cserébe az államtól 1 millió Ft készpénzt és 82,4 Mrd Ft névértékő államkötvényt kaptak. A K&H Bank hitelportfolióját 11,5 Mrd Ft értékő rossz minısítéső hitelállománytól tisztították meg. [K&H éves jelentés, 1992] Az állam második lépése a bankrendszer talpra állítására a bankkonszolidáció volt. Ez azt a folyamatot takarja mely során azon bankok kapnak közvetlen tıkejuttatást, saját tıke emelés illetve alárendelt kölcsöntıke formájában melyek saját tıkéje nem fedezte a megnövekedett céltartalék képzési kötelezettség teljesítését. A K&H Bank tıkéjét 13,5 Mrd Ft-tal emelte az állam, ezáltal 85,1%-os tulajdonosi részesedésre tett szert. [K&H éves jelentés, 1993] A bankok helyzetének javítására tett következı lépés az 1994-ben induló adóskonszolidáció volt, mely a vállalati hitelek átcsoportosítását, átütemezését, elengedését vagy tulajdonná alakítását tartalmazta. Az adóskonszolidáció és a körültekintıbb hitelezési gyakorlatnak köszönhetıen már ebben az évben jelentısen csökkent a minısített követelések állománya. A három konszolidációs hullám eredményeként a Bank több mint 12 Mrd Ft-ot kapott adósságaiért cserébe és a tıkeemelés illetve a kapott alárendelt kölcsöntıke értéke meghaladta a 43 Mrd Ft-ot. [Várhegyi, 2002] A Bank konszolidációja után modernizációs programot hajtott végre, végleg levált a MNB rendszereirıl, elektronikus adatátviteli rendszert épített ki, megtette az elsı lépéseket a GIRO rendszerhez való csatlakozáshoz is. Tovább fejlesztette az adós- és befektetésminısítési rendszerét. Kidolgozta a hitelezési kézikönyvet, mely a nyugati bankok gyakorlatának megfelelıen tartalmazza a hitelmonitoring eszközét. [K&H éves jelentés, 1994] Az 1995-re lezáruló az adós- és a bankkonszolidáció eredményeként a bank jegyzett tıkéje 10,4 Mrd Ft-ra csökkent, hitelportfoliójának minısége viszont sokat javult. A Bank állami tulajdonrészesedésének értékesítésére, azaz a privatizációra 1997ben került sor. A bankprivatizáció elsı lépéseként, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 30 millió dollár értékő alárendelt kölcsöntıkét nyújtott a Banknak, hogy a tıkehelyzetét megerısítse. Meghívásos, kétfordulós pályázattal értékesítette az ÁPV Rt. a K&H Bankot. A 35 komoly érdeklıdı közül csak hat jutott el a meghívotti státuszig és csak két konzorcium került át a második fordulóba. E két konzorcium a belga-ír Kredietbank-Irish Life és a Bank of Ireland Group volt. A licitversenyt a belga ír páros nyerte és a K&H 10%-os tulajdoni részesedéséért 567 %-os rekordárfolyamon 30 millió dollárt fizettek. A 8
Kredietbank és az Irish Life egyaránt 23,1 százalékosaz EBRD pedig 18,2 százalékos részesedést tudhatott magáénak. Az államnál maradt részesedést (7,6 Mrd Ft értékő) nyilvánosan akarták a tızsdén értékesíteni, de a bizonytalan piaci helyzet miatt ezt kétszer is el kellett halasztani. [Csáky-Macher, 1998] A tıkeemelést követıen egy nemzetközi viszonylatban is stabil tartalékokkal rendelkezı bank jött létre. A Bank tulajdonosi szerkezetében 1999-ben újabb változás történt, amikor az EBRD részvényeit értékesítette. A vevık a KBC Bank és Biztosító csoport (a Kredietbank, a Cera Bank és az AAB Biztosítótársaság fúziójával jött létre 1998-ban) és az ES Asset Administration Ltd. portugál bank voltak. [K&H éves jelentés, 1999] A maradék állami tulajdon értékesítésére 2000-ben került sor, amikor a KBC Bank 120%-os árfolyamon megvásárolta az ÁPV Rt. tulajdonában lévı 29,66%-os részvénycsomagot. A Bank belga tulajdonosa azt a célt tőzte ki maga elé hogy egyesíti a Bankot a holland ABN AMRO magyarországi érdekeltségével. Az egyesülés elıtt még meg akarta erısíteni tulajdonosi pozícióját, ezért a KBC élt a tulajdonostársaival kötött opciós szerzıdéssel és 2001 februárjában részvénycsomagjaik megszerzésével – 98,51 százalékra növelte részesedését a K&H Bankban. A bankok részvényesei a 2001. április 27-i, párhuzamos éves közgyőléseiken megadták jóváhagyásukat az egyesüléshez, a részvényesek új igazgatóságot is választottak.1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Versenyhivatal engedélyezését követıen, a Cégbíróság 2001. július 1-jével jegyezte be az egyesült K&H Bankot, melyben a KBC Bank 59 százalékos, az ABN Amro Bank pedig 40 százalékos tulajdonnal rendelkezik. Ez az egyesülés kiterjedt a Bankok leányvállalataira is, az Argosz Biztosító, a LeasePlan és a Mébit Biztosító kivételével. Az egyesülés eredményeként Magyarország egyik legnagyobb pénzintézete jött létre, amely a vállalati banki üzletágban piacvezetı helyet foglalt el. A Bank összesített fiókhálózata 220 tagúra növekedett, a 650 ezer lakossági ügyféllel pedig már nem csak a vállalati szegmensben meghatározó, de a lakossági üzletágban is, az OTP mögött a második helyre lépett elı. A két bank egyesítése racionális döntés volt, mivel szolgáltatásaik és ügyfélkörük kiegészítik egymást, és ezzel illeszkedtek a Bank expanzív stratégiájában. [Magyar Bankszövetség, 2005]
1
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,458887&_dad=portal&_schema=PORTAL
9
A 2003-as év ellentmondásos év volt a Bank történetében, bár továbbra is folytatódott a mőködési eredmény növekedése és a hatékonyság is tovább javult a K&H Equitiesnél elkövetett visszaélések okozta veszteségek fedezetére képzett 8,6 Mrd Ft-os céltartalék a nyereséget 8,1 Mrd Ft-ra csökkentette. A nyereség csökkenésénél talán jelentısebb a bank hírnevének csorbulása és az ügyfelek bizalmának megingása. A Bank az érintett ügyfelekkel igyekezett megállapodni és az eset által feltárt ellenırzési hiányosságokat kijavította. Folytatódott a hitelportfolió minıségének javulása is, a problémamentes hitelek aránya 95,3 %-ot tett ki, ebben jelentıs szerepe volt az alacsony kockázatú jelzáloghitel-állomány arányának növekedésének. [K&H éves jelentés, 2003] 2005. június elsején a Bank arculatot váltott, ugyanezen a napon szintén új külsıt kapott a nevet is cserélı Argosz Biztosító, amelyet ekkortól K&H Általános Biztosítónak hívnak. Az új vizuális világ megegyezik a többségi tulajdonos, belga KBC Csoport által használttal. A belga KBC Csoport kommunikációs és márkastratégiája szerint egységesíti jelenlétét a régió országaiban úgy, hogy az egyes országokban a többségi tulajdonában álló márkák közül a legerısebbet ernyımárkává teszi. Valamennyi piacon megtartja a legismertebb és elismertebb helyi márkanevet, de annak vizuális arculatát saját megjelenéséhez igazítja. Üzleti stratégiájának alappillérét pedig a bankbiztosítás nyújtja. Ez azt jelenti, hogy a KBC tulajdonában lévı magyar érdekeltségek üzleti együttmőködését minden tekintetben erısíti. A jövıben tehát még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a K&H nemcsak banki, de biztosítási kérdésekben is a piac egyik legnagyobb szereplıjévé váljon.2 A Bank hitel- és betétállománya is dinamikusan növekedett az elmúlt egy évben. Az elızı év azonos idıszakához képest a hitelállomány 204 milliárd forinttal nıtt, és elérte az 1 252 milliárd forintot. A betétállomány 18,8%-kal nıtt és a 2004. szeptember végi 928 milliárd forinthoz képest 2005. harmadik negyedévre meghaladta az 1 103 milliárdot. A Bank adózás elıtti eredménye a 2004. szeptember 30-i 20,3 milliárd forinthoz képest 23%-kal csökkent, és 15,5 milliárd forint lett. Az adózás utáni nyeresége 11,5 milliárd forint volt, ez 32%-kal kevesebb az egy évvel ezelıttinél. A csökkenés fı oka a specifikus céltartalék magasabb értéke és a logóváltás költségei.
2
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,459536&_dad=portal&_schema=PORTAL
10
A piaci részesedések szinte minden területen nıttek. Az részesedés a vállalati hitelek piacán a harmadik negyedév végén elérte a 12,8%-ot. Kiemelkedı mértékben nıtt a Bank lakossági fogyasztási hiteleinek és betéteinek piaci részesedése. Az elızı negyedévhez hasonlóan a teljes lakossági hitelpiacon a Bank tovább erısített és elérte a 9,7%-os piaci részesedést. A kis-, és középvállalkozások hitelállománya szintén jelentıs mértékben nıtt az elmúlt év hasonló idıszakához képest; a közel 43%-os növekedéssel a negyedévet 59 milliárd forinttal zárta. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is kiváló a K&H Bank hitelportfoliója. A problémamentes hitelek aránya jóval meghaladja a bankszektori átlagot (K&H Bank: 95,2%, bankszektor elızı negyedév: 87,9%). A Bank portfoliójában lévı külön figyelendı hitelek aránya 2002. óta a legalacsonyabb az elmúlt negyedévben és 1,5% lett. 3 A K&H Bank ma Magyarország második legnagyobb pénzintézete 1935 milliárd forintos
mérlegfıösszeggel.
Banki
és
biztosítási
termékeket
egyaránt
kínáló
pénzintézetként országszerte mintegy 160 fiókkal a pénzügyi szolgáltatások teljes választékát kínálja ügyfeleinek. Ezek között – a hagyományos lakossági és vállalati banki termékeken kívül (számlavezetés, befektetések, megtakarítások, hitelek, bankgaranciák, bankkártya szolgáltatások, letétkezelés, treasury, projektfinanszírozás, stb.) – megtalálható a prémium banki szolgáltatás, a befektetési alapkezelés, a lízing, az életbiztosítás, a nyugdíjpénztári szolgáltatás, a vagyonbiztosítás és az értékpapír kereskedelem, melyeket a Bank
leányvállalatain
és
testvérvállalatán
keresztül
biztosít
ügyfeleinek.4
A Bank a következı 3 évben legalább 30 további fiókot nyit országszerte, így fiókjainak száma 2008. év végére eléri a 190-et. A hálózat bıvítésének oka a lehetı legoptimálisabb lefedettség elérése.5
3
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,461802&_dad=portal&_schema=PORTAL https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,462081&_dad=portal&_schema=PORTAL 5 https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,461804&_dad=portal&_schema=PORTAL 4
11
3.
Vállalat finanszírozása általánosan
Egy vállalakozás mőködéséhez, sikeréhez elengedhetetlen a megfelelı mennyiségő tıke biztosítása. Ez fıleg a kis- és középvállalatoknak okoz nehézséget, bár nagyvállalatoknak is akadhatnak finanszírozási gondjai. Bár dolgozatom témája a devizahitelezés
szerepe
a
vállalati
finanszírozásban
szeretném
felvázolni
a
vállalatfinanszírozás egyéb lehetıségeit is, azért, hogy világossá váljon miért is fordul egyre több vállalat a devizahitelek felé.
3.1.
A vállalkozások finanszírozásának lehetséges forrásai
A finanszírozási rendszer felépítését mutatja az 1. sz. ábra. 1. sz. ábra A finanszírozási rendszer
FINANSZIROZÁS
Belsı finanszírozás (önfinanszírozás)
Külsı finanszírozás
Közvetlen finanszírozás
Közvetett finanszírozás
Nem-monetáris közvetítık
Monetáris közvetítık
Forrás: Vékás, 1992 Belsı finanszírozásról beszélünk, amikor a vállalkozás meglévı forrásait használja a finanszírozásban. Ilyen források:
adózás utáni nyereség
12
számlakövetelés állománya
állóeszköz-értékesítésbıl származó jövedelem. [Vékás, 1992]
Ezeknek a súlya vállalkozásonként változik, de bizonyos hányad elengedhetetlen a biztonságos mőködéshez. A belsı finanszírozás a források kisebb hányadát teszik ki a kisés középvállalatoknál. Ennek legfıbb oka az, hogy a vállalkozások alig tudnak nyereséget felmutatni és jövedelemtermelı képességük is rossz, ez fıleg igaz a kezdı vállalkozások esetében. Nagy vállalatok esetén ez az arány nagyobb, de náluk a finanszírozási igény is többszöröse lehet, mint egy kisvállalkozásnak, ezért ez a finanszírozási forma egyedül messze nem biztosít elég tıkét egy vállalkozás mőködéséhez. Multinacionális cégek leányvállalatai támaszkodhatnak anyacégük pénzügyi forrásaira, fıleg a hazai piacra való betörés elsı pár évében tapasztalható veszteségek átvészelésére. Közvetlen külsı finanszírozásról akkor beszélünk, amikor a megtakarítások közvetlenül áramolnak a beruházóhoz. A vállalkozás saját nevében vesz kölcsön más alanyoktól. Ennek technikai formája a saját értékpapír kibocsátása, ezeket a közvetlenül a beruházóra szóló értékpapírokat elsıdleges (primer) értékpapíroknak nevezzük. [Vékás, 1992] A kötvény- és részvénykibocsátás útján történı tıkebevonás lehetısége a kisvállalkozások számára ma szinte járhatatlan út. Ezt tükrözi, hogy a vállalkozási forrásokban kibocsátott kötvények még az 1%-os arányt sem érik el. A nagyvállalatok számára ez a módszer kecsegtetı, és fejlettebb nyugati országokban a finanszírozás bevett módja. Magyarországon a részvénykibocsátás a bizonytalan gazdasági és pénzpiaci helyzet miatt kockázatos kezdeményezésnek tőnik, és csak a legnagyobb, ismert és elismert vállalatok vállalakoznak rá. A magyar tızsde elmúlt pár évi szárnyalását látván valószínőleg egyre több nagy- és esetleg közepes vállalat fog emellett a finanszírozási forma mellett dönteni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar értékpapírpiac külföldi függıségét se. Egy rossz monetáris döntés arra a lépésre késztetné a külföldi befektetıket, hogy kivonuljanak Magyarországról, a szárnyalás könnyen mélyrepüléssé válhat. Közvetett külsı finanszírozás esetén a megtakarító és a beruházó közé közvetítı ékelıdik, amely az esetek nagy részében hitelintézet. A pénzügyi közvetítés koncentrálja
13
az egyéni megtakarításokat, garanciát kínál a befektetık számára, lebonyolítja az értékpapírok kibocsátásával kapcsolatos teendıket. A pénzintézetek által kibocsátott értékpapírokat másodlagos (szekunder) értékpapíroknak nevezzük. Kétféle közvetítı lehet:
Pénzügyi közvetítık
Nem pénzügyi közvetítık
A két közvetítıtípus között a különbség az, hogy a második nem teremt pénzt, hanem a meglévı pénz összegyőjtésével és átcsoportosításával fogalakoznak. [Vékás, 1992] Egy kisvállalkozás számára a kereskedelmi hitel (egymással áruszállítási, szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások közötti halasztott fizetés), a banki hitel és a kockázati tıke bevonása az, ami elérhetı és megszerezhetı lehet.
3.2. A kis- és középvállalkozások sajátos finanszírozási szükségletei
Mielıtt leírnám a KKV-k forrásgyőjtési nehézségeit szükségesnek látom ezen vállalkozások európai uniós meghatározását ismertetni. 1. A mikro- kis- és középvállalkozások (KKV-k) olyan vállalkozások, amelyek kevesebb mint 250 személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót és/vagy éves mérlegfıösszege nem haladja meg a 43 millió eurót. 2. A KKV-k kategóriáján belül a kisvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 50-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyeknek éves forgalma és/vagy éves mérlegfıösszege nem haladja meg a 10 millió eurót. 3. A KKV-k kategóriáján belül a mikrovállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 10-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyeknek éves forgalma és/vagy éves mérlegfıösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.6
6
http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/eukkvdef.html
14
A kis –és középvállkozások kialakulásának és mőködésének egyik legjelentısebb akadálya a tıkéhez, hitelekhez való jutás nehézsége. A KKV-k hitelezését a bankok többsége hasonlóan kockázatosnak tartja, mint a lakossági hiteleket, ami könnyen érthetı a szükséges biztosítékok hiánya és erıs piaci érzékenység miatt. Ezért a bankok magas kamatokkal súlytják az amúgy is nehéz helyzetben lévı vállalkozásokat. A KKV-k banki forrásszerzésének mégsem a magas kamatok a fı akadályai, hanem az egyre óvatosabb banki hitelpolitika. Minden bank próbálja a maximálisan biztosítani kihelyezéseinek visszanyerését. Ezért szígorítják a hitelbírálati rendszerüket, nagyobb hangsúlyt kapnak a garanciák és a megfelelı biztosítékok. Tehát a kockázatok vállalásához a hitelezıknek már nem elegendı a magasabb, kockázati felárral növelt, kamat a kockázatosabb hiteleket szigorúbb fedezet- és garanciakövetelményekhez kötik. Ezen az állapoten az elmúlt pár évben komoly változások voltak tapasztalhatóak. A bankok a nagyvállalkozások finanszírozási növekedési üteménét meghaladó dinamikával növelték a KKV-k hitelezését. Ennek eredményeként 1999. és 2004. között a szektor részesedése a teljes vállalkozói hitelállományból 19,3 %-ról 48,2 %-ra nıtt. [GKM, 2005] A banki hitelek mellett jelentıs a kisvállalakozásoknál a szállítói hitelek aránya is. Az áruvásárlást és szolgáltatást finanszírozó hitelek késedelmes törlesztése vagy vissza nem fizetése esetén körbetartozás alakul ki, ami a vállalatok között a kötelezettségek nem teljesítéséhez vezet. 2002-ben a kettıs könyvelést végzı vállalatok 75%-a és az egyszeres könyvvitelő vállalatoknak pedig 90%-a nem használt hitelt finanszírozásában, a fejlett országokban a vállalkozások 40-90%-a banki hitelekbıl finanszírozza tevékenységét. Azon vállalatok melyek nem használtak hiteleket, finanszírozásukat közvetlenül a tulajdonosok vagyonából, magánszemélyektıl felvett kölcsönökbıl oldották meg. [Ácsné, 2004] A KKV-k finanszírozását az állam az egészséges gazdasági struktúra fennmaradása, és a gazdasági feszültségek elkerülése érdekében kedvezményes hitelekkel és a hitelezıknek nyújtott garanciákkal próbálja megkönnyíteni. A nagyvállalakozások, multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai teljesen más szituácóban vannak. İk erısebb pozícióból tárgyalnak a bankokkal, tudják hogy 15
elvesztésüket legtöbb bank nem engedheti meg magának. A nagyvállalati hitelezést a bankok kevésbé kockázatosnak ítélik, ezért kisebb, egyedileg kalkulált kamatot szabnak ki rájuk. Itt meg kell jegyezni, hogy bár a nagyvállalatoknál a hitel nemteljesítésének valószínősége kisebb mint a kis vállalatoknál, ha mégis bekövetkezik a kár sokkal nagyobb. Egy nagyvállalati hitelcsıd láncreakciót válthat ki és más vállalatokat is magával ránthat ami, újabb hitelek visszafizetését veszélyeztetheti. A külföldi taulajdonú vállalatok forrásokhoz legolcsóbban az anyacégétıl vagy annak külföldi bankjától juthat, ezen a foráásszerzési lehetıség hasonló gyorsan bıvül mint a banki források növekedése, bár a kamatkülönbségek csökkenésének köszönhetıen lassul. A kockázatitıke társaságok is a nagyvállalatok finanszírozását részesítik elınyben.
3.2.1.
A kisvállalkozások hitelezésének nehézségei
Mint láttuk a kisvállalkozások finanszírozási lehetıségei szőkösek, gyakorlatilag két lehetséges tıkeforrásuk létezik. Az elsı a KKV-k mögött álló magánszemélyek saját vagyona, ami belsı finanszírozást jelent. A második a bankhitelek alkalmazása, melyek a néhány évvel ezelıtt még elérhetetlenek voltak számukra. A nagyvállalati hitelpiacon a rendszerváltás óta kiélezett verseny folyik és ez a piac telítıdéséhez és a marzsok csökkenéséhez vezetett, ezért a bankok fokozatosan a kockázatosabb, de épp ezért jövedelmezıbb KKV-s hitelezés felé fordultak. A KKV-s hitelek legnagyobb akadálya eddig nem is a magas kamatok voltak, hanem a szigorú banki biztosítéki követelmények voltak. A verseny erısödése miatt ezeken a bankok lazítottak és lehetıvé tették a KKV-k jövedelemfedezete melletti hitelezését is. Ugyancsak nehézség volt a KKV-k és a bankok lejárati preferenciájának különbözısége is. Míg a hitelfelvevık jellemzıen hosszú lejáratú hiteleket keresnek, addig a bankok rövid távú kihelyezésekben voltak érdekeltek mivel forrásaik nagy része rövid lejáratú, vagy látraszóló volt. Ezen a területen is jelentıs változások mentek végbe a hosszú távú hitelek felé való fordulás irányába.
16
3.2.2.
Az állami támogatások formái
Általános vélemény szerint a KKV-k a gazdaság motorja és kis méretük és rugalmasságuk miatt ık tudnak leggyorsabban alkalmazkodni a piaci változásokhoz. A nemzetgazdaság fejlıdéséhez nélkülözhetetlenek a KKV-k, ezért az állam számos programot dolgozott ki a segítségükre. A következı alpontban az állami finanszírozási támogatásokat mutatom be. A vállalkozások rendelkezésére álló kedvezményes hitelek A
vállalkozások
finanszírozási
forráshoz
jutását
szolgáló
jelentısebb
hitelprogramok a Mikrohitel Program, Széchenyi Kártya, az újonnan meghirdetett „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram – melynek részét képezi a kizárólag mikrovállalkozások fejlesztéseit elısegítı Mikrohitel Plusz Program.7 Az állami tıkeprogramokról a következı alpontban lesz majd szó. Az állami támogatott hitelkonstrukciók jellemzıi: •
Céljuk a KKV-k hitelhez jutásának könnyítése
•
Az igényelhetı hitelkeret 1-1000 millió forintig terjed
•
Kamatuk alsó határai a jegybanki alapkamat-3%, illetve a 3 havi
Euribor+4% •
Futamidejük a likviditást javító rövid távú hitelektıl, a 15 éves
beruházási hitelekig terjed
3.3. Kockázatitıke-befektetések finanszírozásának jövıbeni megoldása?
a
vállalkozások
Számos fejlett ország tapasztalata bizonyítja, hogy a kockázati tıke elengedhetetlen segítséget jelent a kis-és középvállalkozások finanszírozásában.
7
http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/kkv2005.html
17
Hazánkban a kockázati tıke csak a kilencvenes évek közepén jelent meg, mint finanszírozási alternatíva. A késı megjelenés ellenére a kihelyezések állománya rohamosan növekedett, fıleg a nagyvállalati finanszírozásban. A nyugat európai jelenséggel összhangban Magyarországon is kínálati többlet tapasztalható. Míg a nagyvállalatokba kockázatitıke-társaságok invesztálnak, addig a KKV-k finanszírozása az úgynevezett üzleti angyalokra hárul. A vállalkozók és az üzleti angyalok egymásra találása az információs csatornák fejletlensége miatt még a régi európai uniós tagországokban sem kielégítı. A közösség országaiban
a
megvalósult
befektetések
többszöröse
áll
rendelkezésre,
de
a
magánbefektetık ismeretlensége miatt a források és a befektetési lehetıségek egymásra találása nagyon költséges és idıigényes. A kockázatitıke-társaságokat szabályozó törvényt 1998. március 16-án fogadta el az Országgyőlés. A hazai KKV-k számára ezért ez a finanszírozási forma kifejezetten elınyös lehet a banki hitelkonstrukciókkal szemben. Releváns kockázatitõke-piac azonban még nem alakult ki. Ennek kínálati és keresleti okai is vannak. [Ácsné, 2004] A kínálati oldalon a hazai kockázatitõke-piac szereplıi az intézményi befektetõk, az üzleti angyalok és a vállalatközi fejlesztıtıke-befektetést végzı vállalkozások. [GKM, 2005] A kockázati tıke társaságok nem a vállalat múltjából indulnak ki befektetésük mérlegelésekor, hanem a jövıbeli potenciális fejlıdésre fektetik a hangsúlyt. Elvárásaik 20-30%-os éves forgalomnövekedés és emelkedı pozitív cash-flow. A piaci szereplık közti információ és bizalomhiány, illetve a tıketársaságok méretgazdaságosságra, kockázatkerülésre való törekvése akadályozza meg a további elterjedését. A kínálati oldal legerısebb visszatartó ereje a méretgazdaságosságra való törekedés, nagyobb tıketársaságok ügyleti alsó limitje 1 milliárd Ft, és a befektetıknek csak mintegy tizede nyitott a kisvállalkozások finanszírozására, de az alsó ügyletérték esetükben is 50–60 millió Ft. A keresleti oldalon a vállalkozások azért tartanak a kockázati tıke felhasználásától, mert
vagy nincsenek
tisztában
annak
mőködési
információkkal rendelkeznek róla.
18
mechanizmusával,
vagy torz
Pedig a társaságok szemszögébıl nézve nagy lehetıségek rejlenek a finanszírozás ebben a formájában. A befektetett tıkét a hitelekkel ellentétben nem kell visszafizetni és kamatot sem kell utána fizetni. A tıkés tıkekivonása után sem változik közvetlenül a vállalat tıkehelyzete, mivel ez úgy valósul meg, hogy a kockázatitıke-társaság eladja tulajdoni hányadát más befektetınek. Ha pedig a vállalkozást nem terheli törlesztési kötelezettség, akkor gyorsabban nı tıkeereje és ezzel párhuzamosan hitelképessége is, ami azt jelenti, hogy vonzó befektetési lehetıséggé válva esetleg más forrásból is újabb tıkét tud bevonni. Magyar Kockázatitıke és Magántıke Egyesület (MKME) adatai szerint az 1990-tıl 2004-ig megvalósult 1,5 milliárd befektetés mellett még 3,5–4 milliárd kínálati tıkeállományt tartanak nyilván a különbözı alapokban. [Ácsné, 2004] Az állam felismerte a kockázati-tıkében rejlı lehetıségeket és több hasonló elv alapján mőködı programot indított. Ilyen a Kisvállalkozás-fejlesztı Pénzügyi Rt., a Corvinus Rt., a Beszállítói Befektetı Rt., az Informatikai Kockázati Tıkealap, a Corvinus Elsı Innovációs Kockázati Tıkealap és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. Fejlesztés Tıkebefektetési Programja.8 Jellemzıik: •
Céljuk a KKV-k tıkeellátottságának, versenyképességének javítása
•
A tulajdonszerzés maximálisan 49% lehet
•
A befektetett tıke összege 10 milliótól a milliárdos nagyságrendig
•
A befektetés idıtartama 3-7 év
terjed
8
http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/kkv2005.html
19
4. A vállalkozás-finanszírozás banki gyakorlata Mint az elızı fejezetben bemutattam a banki hitelek meghatározó szerepet játszanak a KKV-k és a nagyvállalatok finanszírozásában is. A vállalati hitelek más mechanizmusok alapján mőködnek, más követelményeknek kell megfelelniük, mások a vállalatokkal szembeni elvárások, mint a lakossági hitelek esetén. A következı fejezetben a bankok vállalati hitelezési eljárását szeretném vázolni. Mivel a vállalati devizahiteleket a forinthitelek egy speciális formájaként is tekinthetjük a következıkben bemutatásra kerülı eljárások rájuk is érvényesek.
4.1. tényezık
A bankok hitelezési politikáját befolyásoló sajátos
A bankok és pénzintézetek hitelezési tevékenységét hitelpolitikai irányelvek szabályozzák. A politikák irányelvek a banki mőködésben, és bár magas szintőek, és általánosak ezeket az elveket kell a bankoknak szem elıtt tartaniuk, hogy a bank küldetését tejesíteni tudja. A bankok hitelezési politikájának kialakításához a törvényi szabályozás nyújt keretet, és ehhez járulnak hozzá a bank stratégiájától és a piactól függı egyéb tényezık. [Price Warethouse, 1993] 4.1.1.
Törvényi rendelkezések
A hitelezés általános szabályairól a hitelintézeti törvény rendelkezik. Az 1996. évi CXII. törvény 77 § (1) bekezdése szerint a hitelintézet köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottsága, áttekinthetısége, a kockázatok felmérésének ellenırzése és csökkentése érdekében belsı szabályzatokat kidolgozni és alkalmazni. A hitelintézeteknek a hitelezési szabályzatban meg kell határoznia a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó döntési jogköröket, illetve feladatelhatárolásokat, valamint az ellenırzési követelményeket. A hitelintézeti törvény a pénzintézetek hitelezési tevékenységével kapcsolatban garanciális szabályokat is felállít, ezek a következık: •
a pénzintézet kockázattal járó ügyletei, így hitelügyletet is kizárólag
írásbeli szerzıdés alapján köthet,
20
•
a
kihelyezésrıl
való
döntést
megelızıen
a
pénzintézetnek
tájékozódnia kell a hitelfelvevı hitelképességérıl (üzleti eredményeirıl, likviditásáról, várható helyzetérıl, valamint a fedezetek meglétérıl, értékérıl és érvényesíthetıségérıl), azaz kölcsönnyújtásra csak az adós minısítése után kerülhet sor, a döntést támogató iratokat a hitelszerzıdéshez kell csatolni. •
nem
megszerzéséhez,
nyújtható sem
kölcsön
pedig
a
olyan
pénzintézet vállalkozásban
saját
részvényeinek
való
részesedés
megszerzéséhez, amelyben a pénzintézet befolyásoló részesedéssel bír. •
a hitelnyújtás ideje alatt a hitelintézet köteles folyamatosan
figyelemmel kísérni a hitelszerzıdében foglaltak megvalósulását, beleértve az adós pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és a biztosítékok meglétét. •
a hitelintézet nem fogadhat el olyan biztosítékot, mely már egy
másik ügylet biztosítékául szolgál, kivétel a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat, melyet még csak 70% alatt kötöttek el •
a hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el a saját maga és a
hitelintézet által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt; valamint annak a társaságnak az üzletrészét, amelynek az adós vállalatban befolyásoló részesedése van, illetve fordítva. [Hpt., 78 §] •
a hitelintézeti törvény nagykockázat vállalása esetén szigorú
kölcsönnyújtási korlátokat állít fel, amiket be kell tartani. Ezek a korlátok a következık: 1. Nagykockázat vállalásának minısül az a kockázatvállalás, amelynél az egy hitelfelvevı részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló tıkéjének 10%-át meghaladja. 2. A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több mint a hitelintézet szavatoló tıkéjének nyolcszorosa. 3. Az egy hitelfelvevıvel szemben a hitelintézet által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tıkéjének 25%-át. [Hpt., 79 §] A nagykockázat vállalására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni a következı hitelek esetében:
21
•
a központi költségvetéssel vagy a külön törvényben szabályozott,
elkülönített állami pénzalap, az MNB, az OBA részére nyújtott hitelnél, •
a Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés
készfizetı kezességével teljes egészében biztosított hiteleknél. Ezeket a hiteleket elkülönítetten kell nyilvántartani. [Hpt., 80 §]
4.2. A banki kockázat vállalkozói hitelezéssel kapcsolatban
csökkentésének
módszerei
a
A vállalati ügyfelek képzik a bankok legfontosabb ügyfélkörét. A vállalati hitelek körültekintı
odaítélésével
a
kockázatuk
a
lakossági
hitelek
kockázatosságánál
alacsonyabb. A következı fejezetben a banki hitelkockázat azonosítását és kezelési lehetıségét, hitelbírálat általános folyamatát, a kockázatok csökkentésének lehetıségét szeretném bemutatni. A bank alapvetı tevékenységei közé tartozik a hitelnyújtás, ezért a hitelkockázat kezelése központi jelentıségő. A hitelkockázatot úgy definiálhatjuk, hogy annak az esélye, hogy az adós nem tudja teljesíteni a hitelszerzıdésben foglalt feltételeket és ezzel a hitelezınek pénzveszteséget okoz. A hitelkockázat két részre osztható, ezek a partner nemfizetésének kockázata, ami a nemfizetés valószínőségét méri, a másik része a banktermékben rejlı kockázat, ami a nemfizetéskor bekövetkezı pénzügyi kár mértékét becsüli meg. [Price Warethouse, 1993]
Nemfizetési kockázat: •
Ügyfélkockázat: Annak a kockázata, hogy az ügyfél nem tud, vagy
nem akarja visszafizetni adósságát. •
Koncentrációs kockázat: Ha a bank kihelyezéseit nem diverzifikálja
kellıképpen, ágazatok, régiók, ügyfelek szerint, egy szektor gondjai nagy veszteséget okozhat. A banktermékek kockázatai:
22
•
Tıke- és kamatlábkockázat: Annak a kockázata, hogy ha egy
kihelyezést nem kap vissza a bank, akkor a teljes tıkét és a felszámított kamatot is elveszti. •
Kiegyenlítés kockázata: Annak a kockázata, hogy az ügyfél nem
vagy csak késve teljesíti kötelezettségét. •
Fedezeti kockázat: Ha a kihelyezés biztosítására felajánlott fedezet
értéke csökken, vagy megsemmisül és a bank nem tud más fedezetet érvényesíteni. A hitelkockázat bemutatása után az általános hitelezési folyamatot mutatom be. A hiteligény felmérésétıl a hitelfolyósításig, illetve a visszafizetésig több szakasz határolható el. A hitelezés nem csak annyiból áll, hogy a vállalkozó beadja hitelkérelmét, azt a bank valamilyen megmagyarázhatatlan okokból elfogadja (vagy nem), és folyósítja az összeget. A hitelezések komoly elı- és utómunkálatokkal járnak, a bank a bekért dokumentumokat részletesen elemzi, kiszámítja megtérülési valószínőségét, ha ez egy limiten belül van folyósít. A folyósítással nincs vége a banki tevékenységnek, rendszeres jelentést kér a vállalattól, ha az nehézségekbe ütközött, akár újabb hitelekkel segíti, hogy biztosítsa kihelyezésének visszakapását. Az általános hitelezési folyamatot három nagyobb részre lehet bontani: 1.
A kérelem benyújtásától a folyósításig tartó szakasz, ide tartoznak a
kölcsönkérelem befogadása, elbírálása, a kölcsönszerzıdés megkötése és a kölcsön folyósítása. 2.
A kölcsön gondozásával kapcsolatos feladatok, rendeltetésszerő
felhasználásának ellenırzése, a kölcsön visszafizethetıségének ellenırzése, biztosítékok meglétének ellenırzése. 3.
A nem, vagy nem idıben történı fizetés esetén esedékes eljárás.
[Bánfi, 1998] Ha egy vállalakozás úgy dönt , hogy bankhitelt vesz fel ezt a szándékát tudatnia kell a hitelintézetével is. Ez történhet írásban vagy tárgyalás keretein belül szóban is, amirıl az ügyintézı készíti el az írásos hitelkérelmet. A hitelkérelemnek több formai és tartalmi követelménye is van.
23
Formai kellékek közé tartozik, hogy a hitelkérelmet céges papíron, nyomtatott formában kell benyújtani és cégszerő aláírásnak kell rajta szerepelnie. Tartalmi kellékek: •
A kérelmezı adatai: a vállalat rövid bemutatása, pénzügyi adatai
(általában 3 évre visszamenıleg az auditált mérleg), pénzügyi elırejelzés, cashflow terv •
A hitel célja
•
A hitel összege, pénzneme, típusa
•
A hitel futamideje
•
A hitel visszafizetési feltételei
•
A hitel biztosítékainak felsorolása
•
A hitel egyéb paraméterei [Nemzetközi Bankárképzı Rt., 1997]
A hitelkérelembıl
az
ügyintézı
elkészíti a hitel-elıterjesztést,
mely
a
döntéshozóknak a hitelkérelmet átláthatóan és egyértelmően összegzi, és tartalmazza az ügyintézı javaslatát is. A hitel engedélyezése elıtt a vállalatot szigorú ügyfélminısítésnek, az ügyletet pedig ügyletminısítésnek vetik alá. Ez a folyamat a hitelezés során a legfontosabb, mivel itt próbálja meg kiszőrni a bank a azon ügyfeleket és ügyleteket melyek veszteséget okoznának számára. Az ügyfélminısítési (credit scoring, credit rating) rendszer a hitelkérı vállalat hitelképességének
vizsgálatát
látja
el,
a
vállalat
hiteltörlesztési-
visszafizetési
képességének várható alakulását vizsgálja. Az ügyfélminısítés általában két részbıl áll. Az elsı a mérleg és eredménykimutatásra támaszkodva a vállalat vagyoni, pénzügyi helyzetét, likviditását bemutató mutatószámokat tartalmaz. A beérkezett információkat a bank belsı rendszerének megfelelıen rendszerezik, majd azokból mutatószámokat kalkulálnak. Fontos, hogy nem csak a múltbeli értékeket vegyék figyelembe, hanem a vállalat jövıbeli terveit is, és a mutatószámokból trendeket, valószínő elmozdulási irányokat lehessen felfedezni. A mutatószámoknak három fı csoportját használják a bankok általában, ezek a jövedelmezıség, a pénzáramlás és a tıkeáttétel mutatók.
24
A vállalat helyzetének nem számszerősíthetı tényezıit tartalmazza a másik, szubjektív rész. Az adósminısítést legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, a beszámolási és mérlegkészítési idıszak után. Az ügyfélminısítés szempontjából a vállalatokat két csoportra osztják a bankok, a kiemelt ügyfelekre és az egyéb ügyfelekre. A kiemelt ügyfelek stratégiai fontosságúak a bankok számára, vagy az ügyfél kedvezıtlen gazdasági pozíciója igényli a külön figyelmet. Ezen ügyfelek a banki tevékenység csaknem teljes spektrumában kedvezı elbánásban részesülnek. Kedvezıbb kamatkondíciókat kapnak, a banki szolgáltatásokat rájuk „szabják”, gyorsított hitelelbírálásban részesülnek. Az egyéb ügyfelek homogén csoportot alkotnak a bank számára, velük való eljárást a lehetı legjobban szabványosítják. Az ügyletminısítés feladata kiszőrni a hitelképes ügyfelek által kért, de túlzottan kockázatos, kétes kimenetelő hitelkérelmeket. Ezen eljárások során kerülnek megállapításra az ügyfél- és ügyletlimitek. Ezek tartalmazzák a bank az ügyféllel vagy ügylettel kapcsolatban vállalható maximális kihelyezések nagyságát. A megállapított limitek a bank belsı adatai és nem tudatják azt az ügyféllel, mivel a limit megléte még nem jelenti annak teljes kihasználhatóságát, a bank likviditási helyzetébıl és üzletpolitikájából kifolyólag. [Huszti, 1996] Bár a bank a lehetı legjobban megpróbálja megvizsgálni és elıre jelezni az ügyfele pénzügyi helyzetét, nem lehet teljesen kizárni az adós fizetésképtelenségének lehetıségét. A hitel legalább részlegesen való megtérülésének legegyszerőbb és leghatásosabb módja a biztosítékok kikötése. A bank szempontjából a jó biztosíték könnyen kiköthetı, értékelhetı, ellenırizhetı, érvényesíthetı, stabil értékő és jogi szempontból aggálytalan. Tehát, ha az ügyfél nem teljesít, a bank követelését jogilag könnyen kikényszeríthesse. A nyújtott fedezet értéke ne, vagy csak kismértékben változzon, és könnyen realizálható legyen. A biztosítékokat a bankok kockázatosságuk alapján csoportosítják elsıdleges és másodlagos biztosítékok csoportjába. Elsıdleges biztosítékok •
Bankgarancia: Bank által vállalt fizetési kötelezettség.
•
Állami készfizetı kezesség
25
Óvadék (készpénz, részvény, kötvény, váltó): a bank a hitelszerzıdés
•
nemteljesülése vagy nem szerzıdésszerő teljesülése esetén közvetlenül az óvadékból csökkentheti kárát Zálogjog: A jogosult a szerzıdésbe foglalt ingóságból, ingatlanból
•
vagy vagyoni értékő jogból kaphat kielégítést. Meghatározott készfizetı kezesség: a kezességi szerzıdésben a kezes
•
arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog teljesíteni a jogosultnak. Fontos tulajdonsága a kezességnek, hogy járulékos jellegő, azaz a kezes kötelezettsége az alapügylet értékének változásával változik. A bankok csak készfizetı kezességet fogadnak el biztosítékként. A készfizetı kezesség esetén, az egyszerő kezességgel szemben a követelés lejártakor a jogosult akár a kötelezettet akár a kezest is felszólíthatja teljesítésre. A szerzıdésben ki kell kötni, hogy az készfizetı, különben egyszerő kezességnek számít. Másodlagos biztosítékok •
Engedményezés: valamely követelés jogosultjának a megváltozását jelenti.
Nem szükséges hozzá a kötelezett hozzájárulása. •
Egyéb készfizetı kezesség [Nemzetközi Bankárképzı Rt., 1997]
A biztosítékok értéke és a hitel teljes adósságszolgálatának hányadosa adja a fedezeti hányadot, melynek minimális mértékére a bankokban elıírások vannak. A hitel engedélyezését annak kockázatosságától és méretétıl függıen a banki hierarchia különbözı szintjén hajtják végre. Az ügylet engedélyezése után a szerzıdés megkötése és a hitelösszeg folyósítása következik. A hitelszerzıdésnek tartalmaznia kell a hitel összegét, célját, a kamatot, esedékességét, igénybevételének módját, a visszafizetési feltételeket, az egyéb díjakat, a biztosítékokat, a szerzıdés felmondásának eseteit, a banki kötelezettségvállalásokat és a vállalat mérleg és pénzügyi adatait. A hitel folyósításával nincs vége a bank feladatainak, biztosítania kell ugyani a szerzıdésben
foglaltak
szerinti
visszafizetést,
hitelmonitoringnak.
26
ezt
a
folyamatot
nevezzük
Ez magába foglalja a kölcsön rendeltetésszerő felhasználásának ellenırzését, az adós pénzügyi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérését, a biztosítékok meglétének és értékének vizsgálatát. [Bánfi, 1998] Optimális esetben, a szerzıdésben foglalt idıben az adós törleszti a kamatot s a tıkerészt. Ha ez nem valósul meg a bank a pénzintézeti törvényben foglaltak alapján minısíti kintlévıségeit. A következı öt minıségi csoportot lehet elkülöníteni: •
problémamentes: a minısítés idejében valószínősíthetı, hogy
rendeltetésszerően megtérül, a várható fizetési késedelem maximum 15 nap •
külön figyelendı: olyan kintlévıségek melyeknél veszteség nem
valószínő, de olyan információk jutottak el a bankhoz, melyek alapján indokolt a különös figyelem, a 16-30 napos késedelem, ebben az esetben 0-10% céltartalékot kell képezni •
átlag alatti: A szokásosnál nagyobb kockázatot képviselı hitelek,
31-90 nap késedelem, 11-30% céltartalékot kell képezni •
kétes: Várható, hogy veszteséget fognak okozni a banknak, de a
veszteség mértéke nem ismert, 91-tıl több nap késés, 31-70% céltartalékot kell képezni •
rossz: biztos, hogy veszteséget okoz, és mértéke meghaladja a 70%-
ot, 70-100% céltartalékot kell képezni [PM rendelet, 2001]
27
5. A devizahitelek a Kereskedelmi és Hitelbank gyakorlatában Devizahitelrıl akkor beszélünk, ha a bank az ügyfél tartozását devizában tartja nyilván, függetlenül attól, hogy a kihelyezést és a visszafizetést forintban vagy devizában teljesítik. A Bank devizahiteleket elsısorban exporttevékenységet végzı vállalatok számára nyújt, de megfelelı fedezetek mellett más cégek számára is elérhetıek devizahitelei.
5.1. 5.1.1.
A K&H vállalati hiteltermékei Éven belüli lejáratú hitelek
K&H forint illetve deviza forgóeszközhitel A K&H mind forintban mind devizában nyújt éven belüli forgóeszközhitelt. Mindkét devizában nyújtott hitelt elérhetıek rulírozó és nem rulírozó formában is. Rulírozó hitel esetében törlesztés után a bank által meghatározott keretig újra igénybe vehetı a hitel. Törlesztés elıre meghatározott ütemben történik. Devizahitel esetén a hitel devizaneme az ügyfél igénye szerint a K&H Bank által jegyzett bármely deviza lehet. K&H folyószámlahitel Ez a konstrukció is a rövid lejáratú eszközfinanszírozást szolgálja. A lehívások és törlesztések automatikusan történnek a pénzforgalmi betétszámláról indított, illetve a pénzforgalmi betétszámlára beérkezı összegek terhelése/jóváírása alapján. A K&H folyószámlahitel tehát egy keret, mely erejéig a pénzforgalmi betétszámla egyenlege negatív lehet.9 5.1.2.
Beruházási hitelek
K&H forint és deviza beruházási hitel Maximum 8 éves hitel, melynek igénybevételéhez már 20%-os saját erı is elegendı. Törlesztés vagy egy elıre meghatározott ütemben, vagy a futamidı utolsó napján egy összegben történik. A devizahiteleknél újdonságként bevezette a Bank a multicurrency alapú devizahitelt. Ennek a hitelnek az a különlegessége, hogy az ügyfél 9
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,459185&_dad=portal&_schema=PORTAL
28
bármikor kérheti, hogy a hitelt más devizában tartsák nyilván mint addig, azaz, ha például eddig euróalapú hitele volt és arra számít, hogy a forint gyengülni fog az euróval szemben, viszont a dollárral szemben nem, akkor kérheti a Bankok, hogy hitelét dollárban vezessék. Eximbank által refinanszírozott exportfinanszírozási hitel A 2 évnél hosszabb futamidejő export szerzıdések kapcsán felmerülı forgóeszközigény finanszírozását szolgáló amerikai dollár vagy euró hitel, mely 15%-os önerıvel már igényelhetı. A hitelt félévente kell törleszteni, 6 hónapos türelmi idıszak után. Értékesítési célú lakásépítési hitel Kiegészítı állami kamattámogatásos és/vagy piaci kamatozású beruházási projekthitel, értékesítés vagy bérbeadás céljából lakóingatlant építı vállalkozások, illetve települési önkormányzatok és egyházak részére. K&H vállalkozásfejlesztési hitel A K&H vállalkozásfejlesztési hitel a Magyar fejlesztési Bank által refinanszírozott Sikeres Magyarországért Hitelprogram részeként kialakult hitelkonstrukció, amely a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlıdését szolgáló beruházásokat támogatja.10 5.1.2. Agrárhitelek K&H éven belüli forgóeszköz-finanszírozás A K&H Bank hitelképes ügyfelei a különbözı mezıgazdasági tevékenységek (gabona, cukorrépa, olajos növények, kertészeti termelés, állattenyésztés, stb.) átlagos ráfordításainak mintegy 50%-át finanszírozza. A futamidı maximum 1 év. A törlesztés igazodik a termék sajátosságaihoz, a termelési szezonhoz, a várható értékesítéshez. K&H közraktári hitel A K&H Bank által minısített közraktár közraktárjegye alapján történik a finanszírozás. A K&H Bank finanszírozza a tızsdén jegyzett mezıgazdasági termékeket, néhány további mezıgazdasági és egyéb terméket (pl. mőtrágya, stb.), illetve egyedi hitelbírálattal további termékeket. A közraktári hitel futamideje maximum 1 év, általában
10
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,459193&_dad=portal&_schema=PORTAL
29
az áruérték 75%-a finanszírozható. Jelentıs közraktári hitelezési lehetıséget jelent, ha az ügyfelek a gabonát EU intervencióra ajánlják fel. Ebben az esetben az általánosnál jobb feltételeket, magasabb finanszírozási arányt biztosít a Bank.11
5.2.
A K&H vállalati hitelezési folyamata
Ha egy vállalat hitelt szeretne felvenni a Banktól akkor ahhoz a bankfiókhoz kell fordulnia, ahol székhelye van. Attól függıen, hogy régi vagy új az ügyfél, a megszokott vagy a Bank által kijelölt hitelügyintézı fogja vele tartani a kapcsolatot. A hitelkérı, úgy amint azt az általános hitelfolyamatnál már vázoltam, benyújtja hitelkérelmét. A hitelügyintézı a hitelkérelem formai vagy tartalmi hiányosságai miatt már itt elutasíthatja azt. A hitelkérelemmel együtt benyújtandó dokumentumok a következık: 1. A vállalat auditált beszámolója 2. Pénzügyi helyzetét ismertetı egyéb adatok 3. Alapszabálya, alapító okirata 4. Vagyonának terheltségére vonatkozó dokumentumok 5. A vállalat üzleti terve A Bank a vállalat belsı információin felül még külsı információkat is begyőjt a minél biztonságosabb döntéshozatal céljából. Ezen információk a sajtóból, a vállalat üzleti partnereitıl, a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerbıl (BAR) származhatnak. Ha a kérelmet a Bank befogadja, tájékoztatni kell az ügyfelet az elbírálás várható idıtartamáról. Ez az idı több faktortól is függ, így a hitel összegétıl, futamidejétıl, kockázatosságától, de általában nem haladja meg a 30 munkanapot. A kérelem befogadását követı lépés a hitelértékelés, mely során az ügyintézı az ügyfél hitelképességét jelzi elıre. [Vállalati hitelezési kézikönyv, 2000] Az adósminısítési kategóriák kialakításában tükrözıdik a tulajdonos KBC Bank globális szemlélete, hisz az a saját rendszerével azonos, egyidejőleg megfelel a magyar törvényi elıírásoknak is. A jelenlegi ügyfélminısítési rendszer 13 kategóriába (0-12) sorolja az adósokat. A 0. kategóriába olyan ügyfelek taroznak melyeket a kötelezettségeik 11
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,459202&_dad=portal&_schema=PORTAL
30
mögötti biztosítékok miatt nem kell minısíteni. Az 1. és 2. kategóriába jelenleg csak külföldi vállalatok tartozhatnak, Magyarország viszonylag magas országkockázata miatt. A 9. kategóriában vannak a külön figyelendı ügyfelek, a 10-12. kategóriákban a speciális hitelkezelést igénylı ügyfelek találhatóak. Tehát hat (3-8) olyan kategória van melyben a Magyarországon
bejegyzett
problémamentes
vállalatok
sorolhatóak.
[Vállalati
ügyfélminısítési szabályzat, 2002]
5.2.1. Az adósminısítés menete 1. Külföldi ügyfelek esetén speciális lehetıségek figyelembevétele. 2. Országkockázat figyelembe vétele. 3. Az ágazat kockázatának figyelembe vétele. 4. Az ügyfél lejárt banki tartozásának, lejárt köztartozásának, lejárt szállítói tartozásának, lejárt vagy átütemezett fizetési kötelezettségek és túlhívott számlák vizsgálata. 5. Objektív pénzügyi mutatók vizsgálata (árbevétel növekedése, jövedelmezıség, kamatfedezeti mutató, tıkeellátottság, eladósodottság, likviditási gyorsráta, adósságszolgálat) 6. Szubjektív tényezık vizsgálata (tulajdonosi szerkezet, cégvezetés szakmai megítélése, piaci helyzet és várható alakulása, rendelésállomány összetétele, jövıbeli kilátások, pénzügyi tervadatok minısége) 7. Egyéb korrekciós tényezık vizsgálata (pl. ha az ügyfélcsoport gyengébb, mint a vizsgált ügyfél, illetve az Ügyfélrıl a Bankcsoporton belül rendelkezésre álló információk vizsgálata.) [Vállalati ügyfélminısítési szabályzat, 2002]
5.2.2. Objektív tényezık vizsgálata A törvényben elıírt adósminısítés elkészítését a K&H Banknál a FINAL programcsomag segíti. A programot 1999-ben vezették be és a megelızı módszereknél sokkal gyorsabb, és pontosabb minısítést tesz lehetıvé. Az ügyfél mérleg és eredmény-kimutatásának adatait elemezve az ügyfelet megfelelı kockázati osztályba sorolja. A rendszer pontozásos alapon mőködik, az elérhetı maximális pontszám 21. Mind az objektív mind a szubjektív jellemzık kezelésére alkalmas.
31
A K&H az objektív jellemzık elemzésére a következı mutatókat alkalmazza: •
Tıkeellátottsági mutatók
•
Eladósodottsági
•
Likviditási
•
Jövedelmezıségi
•
Cash-flow
•
Árbevétel változása
•
Üzemi eredmény alakulása
•
Nettó eredmény alakulása
A kapott eredményeket összehasonlítják egy elıre meghatározott referencia értékkel és az iparági átlaggal, azt hogy a vállalat mely iparágba tartozik nem a TEÁOR kód szerint határozzák meg, hanem a vállalat tevékenységére leginkább jellemzı iparágba sorolják. A referenciaszinttıl, illetve az iparági átlagtól való eltérés alapján történik a pontozás. A referenciaértéktıl illetve az iparági átlagtól való eltéréstıl függıen -3 ponttól 3 pontig terjed az adható pontok tartománya, ezt ábrázolja a 1. sz. táblázat. [Vállalati ügyfélminısítési szabályzat, 2002]
1. sz. táblázat Az objektív értékelés bemutatása Vizsgált mutató értékei
Pontozás
Jó
Referenciaérték felett
3
Elfogadható
Egy meghatározott sávon belül
2
Kevésbé elfogadható
Egy meghatározott sávon belül
0
Figyelemfelkeltı
Meghatározott sáv alatt
-3
Forrás: Vállalati ügyfélminısítési szabályzat, 2002 A kapott pontok alapján sorolják be az ügyfelet a megfelelı minısítési kategóriába, melynek módját a 2. sz. táblázat mutatja be.
32
2. sz. táblázat Adósminısítési kategóriák Pontszám:
Minısítés
Kockázat
19-21
1
rendkívül alacsony
16-18
2
nagyon alacsony
13-15
3
alacsony
10-12
4
erıs közepes
7-9
5
közepes
4-6
6
erıs elfogadható
2-3
7
elfogadható
0-1
8
gyenge elfogadható
-3,-2,-1
9
külön figyelendı
-4 vagy rosszabb
10-12
átlag alatti vagy rosszabb
Forrás: Vállalati ügyfélminısítési szabályzat, 2002 A fenti besorolásoktól alapos indokok alapján 2 kategóriával +/- irányba el lehet térni, az okokat az elıterjesztésben indokolni kell.
5.2.3. Szubjektív tényezık vizsgálata Az objektív szempontokon túl a Bank az ügyféllel kapcsolatos szubjektív szempontokat is vizsgálja. A szubjektív értékelésnél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: •
Tevékenységre, ágazatra vonatkozó információk
•
Piaci helyzet és várható alakulása
•
Management szakmai megítélése
•
Tulajdonosi struktúra
•
Külsı kapcsolatok: bankok, vevık, szállítók
A szubjektív tényezık számbavételére mátrix módszert használ a Bank. Ennek lényege, hogy az ügyfél minısítése elsı megközelítésben nem lehet jobb, mint a 3. és a 4. sz. táblázatokból kiolvasható értékek legrosszabbika. Például, ha az ügyfél tulajdonosa nem tıkeerıs, akkor a minısítés nem lehet jobb, mint 6; ha a tárgyévben jelentıs veszteség várható, akkor a minısítés nem lehet jobb, mint 9. Ennél jobb minısítéshez alapos indoklás
33
kell, az okokat az elıterjesztésben részletezni kell. [Vállalati ügyfélminısítési szabályzat, 2002] 3. sz. táblázat A szubjektív értékelés bemutatása 1. Kategóriák 1-3. kockázatú Rendkívül alacsony, nagyon alacsony és alacsony kockázatú
4-5. kockázatú erıs közepes és közepes kockázatú
6-8. kockázatú erıs elfogadható, elfogadható és gyenge elfogadható kockázatú
Tulajdonos (ok) • Tıkeerıs, nagyon jó pénzügyi és piaci helyzetben lévı (nemzetközi) szakmai tulajdonos (csoport), az ügyfélnek minden szükséges támogatást megadnak. • Tartósan 100% állami tulajdon • Tıkeerıs, jó pénzügyi és piaci helyzetben lévı (nemzetközi) szakmai tulajdonos (csoport) • Tıkeerıs pénzügyi csoport a többségi tulajdonos • Tartósan min. 50% állami tulajdon • A tulajdonosok nem tıkeerısek, de az ügyfél sikeres mőködésében érdekeltek. • Nincs közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonos
Vezetés
Tıkeerı, Piaci helyzet
Ismert. kiváló kvalitású vezetés, kiemelkedı gazdálkodási ágazati tapasztalatokkal, biztosított a vezetıgárda folytonossága.
TOP 200-ba tartozó cég, Monopol helyzet vagy magasan piacvezetı szerep, melyet nem veszélyeztet új versenytárs megjelenése.
Ismert, jó kvalitású vezetés, megfelelı piaci tapasztalatokkal, biztosított a vezetıi gárda folytonossága
Piac meghatározó szereplıi közé tartozik
Elfogadható vezetés, egy-két domináns vezetıvel, korlátozott vagy nem meglévı múltbeli tapasztalatokkal.
Piaci részesedés nem túl jelentıs
Piaci részesedés erısen csökken, esetleg csak jelentıs veszteséggel tartható fenn.
9. Külön figyelendı
Jelentıs vevı/szállító kapcsolat az ügyfél és a nem túl erıs többségi tulajdonos között.
A vezetıi készségek nem bizonyítottak, de van egy domináns vezetı, változás várható a vezetés kulcsfontosságú pozícióiban.
10. Átlag alatti
Gyenge pénzügyi helyzetben lévı tulajdonos, mely a lehetı legtöbb pénzt próbálja az ügyfélbıl kivonni.
Bizonyítottan hiányoznak a vezetıi képességek, készségek. Bankkal való együttmőködési készség hiányzik
11. Kétes 12 . Rossz Felszámolás alatt Forrás: Vállalati ügyfélminısítési szabályzat
34
4. sz. táblázat A szubjektív értékelés bemutatása 2. Kategóriák 1-3. kockázatú Rendkívül alacsony, nagyon alacsony és alacsony kockázatú
Kilátások
Tervadatok
Dinamikus növekedés, magas jövedelmezıség, minimális vagy alacsony szintő külsı forrás igény
Magas szintő tervezés, korábbi terveit teljesítette a cég, jövıbeli tervei alátámasztottak
4-5. kockázatú erıs közepes és közepes kockázatú
Dinamikus növekedés, Elfogadható szintő jövedelmezıség, alacsony banki adósság (az ügyfél méretéhez képest)
Pü-i tervét teljesítette a cég vagy csak minimálisan maradt el tıle. Jövıbeli tervei reálisnak tőnnek.
6-8. kockázatú gyenge közepes, elfogadható és gyenge elfogadható kockázatú
Infláció feletti növekedés várható, jövedelmezı mőködés
Az ügyfél rendre elmarad a pü-i tervétıl, vagy évente többször jelentısen módosítja.
Tárgyévben várhatóan jelentıs veszteséges lesz
Az ügyféljelentısen elmaradt korábbi tervétıl Jelenlegi tervszámai is erısen megkérdıjelezhetıek. Az ügyfél nem készít pü-i tervet, illetve nem hajlandó átadni. Nincsenek világos és reális stratégia célok.
9. Külön figyelendı
10. Átlag alatti 11. Kétes 12. Rossz Forrás: Vállalati ügyfélminısítési szabályzat
Egyéb korrekciós tényezık Tulajdonosi ügyfélcsoport minısítésének vizsgálata Prudens banki gyakorlatot követve, ha egy ügyfél minısítése jobb lenne, mint a tulajdonosi ügyfélcsoport - anyacég - minısítése, akkor az ügyfél minısítéseként általában a tulajdonosi ügyfélcsoport minısítését kell használni. Ügyfélrıl a bankcsoporton belül rendelkezésre álló információk vizsgálata Meg kell vizsgálni az ügyfélrıl a bankcsoporton belül rendelkezésre álló információkat, ideértve a bankcsoporton belül már fennálló kockázatvállalás mértékét. Gyakoriság •
Minden ügyfelet olyan gyakran kell minısíteni, ahogy a döntéshozók
döntenek, de évente legalább egyszer.
35
•
A 9-12 kategóriában évente legalább kétszer kell a minısítést
elvégezni. Az ügyfél felülvizsgálata során az ügyfél minısítését is el kell végezni. Az éves vagy féléves gyakoriságú minısítési kategóriába soroláson túl abban az esetben, ha az ügyfél megítélése (bármely szempont szerint) változik, a folyamatos ügyfélgondozás során nyilvánvalóvá válik, és ez indokolja egy másik minısítési kategóriába sorolást, akkor az átminısítésrıl haladéktalanul intézkedni kell.
5.3. Biztosítékok a K&H Bank gyakorlatában A hitelkérelem elbírálásánál kiemelt szerepe van a biztosítékok értékelésének és kiválasztásának. A K&H Bank által elfogadott biztosítékok köre: Dologi biztosítékok: •
Jelzálogjog
•
Vagyont, vagyonrészt terhelı zálogjog
•
Keretbiztosítéki jelzálogjog
•
Önálló zálogjog
•
Kézizálog
•
Követelésen vagy jogon fennálló zálogjog
•
Közraktárjegy zálogjegyén alapuló zálogjog
•
Óvadék
Személyi biztosítékok: •
Bankgarancia
•
Banki kezesség
•
Kezesség
•
Állami garancia
Egyéb biztosítékok: •
Engedményezés
•
Hitel és életbiztosítás
•
Határidıs árutızsdei közjegy
•
Akkreditív
•
Vagyonbiztosítás
36
•
Vételi jog
•
Visszavásárlási jog
•
Fedezeti váltó
A vállalkozás egyszerre több biztosítékot is felkínálhat a Banknak, ezért az ügyintézınek kell eldöntenie, hogy melyiket illetve melyeket fogadja el. A döntés megkönnyítésére a Bank preferencia sorrendet dolgozott ki, mely szerint a legjobb biztosítékok az óvadékok, az állami- és banki garanciák és a készfizetı kezességek. A következı lépésben az ügyintézınek el kell végeznie a követelésminısítést, mely a Pénzügyminisztériumi rendelet és a KBC nemzetközi gyakorlatának ötvözése által létrejött formában zajlik. A minısített hitelállomány után a Banknak a rendeletben meghatározott módon céltartalékot kell képeznie. A céltartalék mértékét a meghatározott sávokon belül, a következı képlettel számolja az ügyintézı: (teljes kockázat- a fedezet korrigált értéke)*az adósminısítési kategóriához rendelt céltartalékszint = számított céltartalék A számított céltartalékot még egyéb tényezık fel és lefele is korrigálhatják. [Vállalati hitelezési kézikönyv, 2000]
5.4. A hitel díjazása A hitel árazását általánosan nem tárgyaltam, mert az minden bank a saját kockázatvállalási hajlandósága, üzleti stratégiája és aktuális piaci helyzete alapján határozza meg. A K&H, mint legtöbb bank hitelkamatait kondíciós listába tömöríti, melyben a kamatokat minıségi kategóriánként állapítják meg. A listába foglalt értékek alsó határként értelmezhetıek, mert attól a fiókok csak felfele térhetnek el. A végleges kamatot leginkább a várt kockázat befolyásolja, de hatással van rá a versenytársak ajánlata és az ügyfélkapcsolat jellege is.
37
A K&H Bank hitelezési tevékenységéhez kapcsolódó díjak, jutalékok Az aktív banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó általános díjak
Bírálati díj (összegre vonatkozóan) 1,0%, min. 40000 Ft
Sürgısségi
kezelési
költség
(a
sürgısségi
elbírálás
alatt
lévı
kötelezettségvállalás) egyedi elbírálás alapján
Szerzıdéskötési díj (a kötelezettségvállalás összege alapján) 0,5%, min.
30000 Ft
Rendelkezésre tartási jutalék évi 1,0 % (melyet a Bank az igénybe nem vett
összeg után számít fel)
Szerzıdésmódosítási díj 1,0%, min. 30000 Ft (amennyiben a felszámítás
alapja nem határozható meg, úgy egyedi megállapodás alapján, de min. 30000 Ft)
Beszedési jutalék 1,0%, min. 30000 Ft [K&H hirdetmény, 2006]
Hitelekhez kapcsolódó díjak és jutalékok A Bank a hitelszerzıdés alapján hiteldíjat számít fel. A hiteldíj összetevıi (kivéve, ha arról egy adott konstrukció keretében máshogy rendelkezik a Bank):
Hitelkamat (referenciakamat + kockázati kamatfelár, ahol a referenciakamat
a hazai vagy külföldi pénzpiacokon alkalmazott publikus kamatláb, így pl. BUBOR, LIBOR, EURIBOR, K&H Alapkamat (10,75%), refinanszírozó pénzintézet által meghatározott egyéb referenciakamat, MNB alapkamat stb.), amely egyedi megállapodás alapján kerül meghatározásra, az ügylet és az ügyfél kockázata, a futamidı, valamint az esetlegesen vonatkozó jogszabályok függvényében. A devizahitelek kamatai mindig változóak, azt a Bank a LIBOR-hoz vagy az EURIBOR-hoz köti.
Hitelígérvény (alapja a hitelígérvényen szereplı kötelezettségvállalás
összege) egyedi elbírálás alapján
Folyósítási díj (a folyósítás/keretbeállítás összegére vonatkozóan) 0,5 %,
min. 30000 Ft (folyósításkor terheli a Bank)
Adminisztrációs költség (a visszafizetett vagy igénybevett összeg alapján)
1,0 %, min. 30000 Ft
Forrásfeltörési jutalék (alapja a visszafizetett összeg)
A Bank a költség mértékét ügyletenként határozza meg. [K&H hirdetmény, 2006]
38
Kölcsönszerzıdéssel
kapcsolatos
fizetési
késedelem
esetén
felszámított
kamatok Forint- és devizahitelek esetében az esedékességkor meg nem fizetett
tıketartozás összege után fizetendı kamat éves mértéke az ügyleti
kamatláb +6% késedelmi kamat
ügyleti kamat összege után évi 6% késedelmi kamat fizetendı [K&H
hirdetmény, 2006]
5.5. A hitelelıterjesztés A hitelügyintézı, ha elvégezte az adósminısítést, értékelte a biztosítékokat és megállapította a felszámítandó kamatokat, akkor elkészíti a döntéshozást elısegítı hitelelıterjesztést. A K&H Bank hitelelıterjesztéseinek formája és tartalma a könnyebb kezelhetıség végett pontosan szabályozott. A hitelelıterjesztésnek tartalmaznia kell a következıket: •
A hiteligénylı és a garanciavállaló bemutatása: név, ország, város,
jogi státusz, adószám, K&H bankszámlaszám, alapadatok, adós minısítése, a kért hitel típusa, összege, futamideje •
A hitelügylet részletezése: a hitel összege, díjai, kamatfizetési
periódus, törlesztési periódus, elsı törlesztés dátuma, lejárat dátuma, jelenlegi és javasolt követelésminısítés, képzett és javasolt céltartalékok •
Biztosítékok: biztosíték nyújtója, biztosíték megnevezése, értéke,
fedezettsége, mellékkötelezettségek Szöveges értékelés: •
Az elıterjesztés célja
•
A hitelfelvevı bemutatása, piaci helyzet vázolása, anyavállalat
bemutatása, management, hitelfelvevı történetének értékelése •
Pénzügyi elemzés: eredmény-kimutatás, mérleg, adósságszolgálati
képesség, cash-flow, jövıbeni kilátások •
A javasolt limit szerkezete, javasolt tranzakciók leírása, a feltételek
értékelése
39
•
Ügyfélkapcsolat: az ügyfélkapcsolat története, a bevételek elemzése,
a jövıre vonatkozó stratégia •
Végsı értékelés: fıbb negatív és pozitív tényezık
•
Az elıterjesztés javaslata
Mellékletek: •
Limitállításkor: FINAL táblázatok, az adósminısítés részletes
eredményei, határozati javaslat •
Limit kitöltésekor és felülvizsgálatakor: limitállító határozat, az
utolsó adósminısítés eredményei, fennálló biztosítéki pozíció, ügyleteinek biztosítéki fedezettsége [Vállalati hitelezési kézikönyv, 2000]
5.6. Döntési jogkörök Alapvetı szabály a K&H Banknál, hogy kockázattal járó ügyletrıl, vagy kockázatos ügylet vállalását biztosító limit alapításáról legalább két megfelelı jogosultsággal rendelkezı személy együtt dönthet. AK&H Banknál 5 döntési szint létezik, ezek: 1. döntéshozatali szint: Országos Hitelezési Bizottság („OHB") 2. döntéshozatali szint Országos Hitelezési Albizottságok („OHaB"): OHaB-A - Vállalati hálózat, hálózati ügyfelekre vonatkozó K&H leányvállalati elıterjesztések, önkormányzatok, KKV, lakossági ügyfelek OHaB-B – Nagyvállalati és strukturált finanszírozási ügyfelekre vonatkozó K&H leányvállalati elıterjesztések 3. döntéshozatali szint: Területi Hitelezési Bizottságok („THB"): THB-A- Vállalati hálózat, önkormányzatok THB- B- Nagyvállalati és strukturált finanszírozási ügyfelek 4. döntéshozatali szint: Vállalati hálózatban üzleti hatáskör (hiteltanácsadó nélküli döntés) 5. döntéshozatali szint: K&H- leányvállalatokon belül hozott döntések [Vállalati döntési szabályzat, 2005] Azt, hogy melyik döntési szinten dıl el a hitel engedélyezése, a hitellel vállalt összes kockázat határozza meg, az egyes limiteket és a hozzájuk tartozó döntési szinteket a 5. sz. táblázat tartalmazza. Ezen belül, ha az összes éven túli limit meghalad egy szintet, 40
akkor is módosulnak a döntési jogkörök. Gyakorlatban a döntés kisebb kockázatú ügyleteknél a kockázati és az üzleti döntnökök hatáskörébe hárul, nagyobb kockázat esetén, pedig az OHB, illetve az Igazgatóság tagjainak feladata. 5. sz. táblázat Döntési jogkörök a K&H Bank gyakorlatában DÖNTÉSI SZINT
0 KBC 1 OHB
2 OHaB THB-A 3
MAXIMÁLIS DÖNTÉSI ÖSSZEG KOCKÁZATI BESOROLÁS PROBLÉM PROBLÉMA PROBLÉMA AMENTES MENTES MENTES ALACSON KÖZEPES ELFOGADH Y (PA) (PK) ATO (PE) > 30 m EUR > 20 m EUR > 10 m EUR • > 2 Mrd HUF ha a kockázati besorolás PE • a KBC jogkörébe tartozó anyagokra vonatkozó minden helyi döntés • ha csoportkockázat növelés >= 1 Mrd HUF 30 m EUR* 20 m EUR* 2Mrd HUF* 700/500/350 m HUF**
700/500/350 m HUF**
THB-B 500 m HUF 500 m HUF 4 Üzleti 50 m HUF 50 m HUF hatáskör (váll. hálózat) 5 K&H OHB döntés szerint leányváll
KÜLÖN FIGYELENDÖ VAGY ROSSZABB (M vagy rosszabb) >5m EUR 5 m EUR -ig
1 Mrd HUF és céltartalék <= 100 m HUF 500 / 350/150 Kizárólag külön figyelendı m HUF** esetén, ha nincs (és nem is javasolt) céltartalék/értékvesztés: maximum „PE" szerint az OHB külön személyre szóló írásbeli felhatalmazása alapján 350 m HUF Nincs döntési jog 50 m HUF Nincs döntési jog
* kivéve az OHB hatáskörébe tartozó döntéseket ** a döntéshozók jogosultágai közül az alacsonyabb szerint
Forrás: [Vállalati döntési szabályzat, 2005]
5.7. A hitel engedélyezése, elutasítása, a szerzıdéskötés és a hitelmonitoring Ha a döntéshozó testület egyetért az elıterjesztéssel, megindokolja döntését és aláírja a határozati javaslatot. Ezzel a lépéssel vége a hitelkérelemnek, de maga a hitellel kapcsolatos tevékenységek épp ekkor kezdıdnek. Ezen tevékenységeket a Bank back
41
office részlege látja el. Itt kerül sor a szerzıdéskötésre, a hitel folyósítására, a hiteladminisztrációra, a hitelmonitoringra és a hitelbehajtásra. A cenzúráról való döntés után a Bank és az ügyfél aláírják a hitelszerzıdést, mely mindkét félre nézve kötelezı érvényő. A Bank a szerzıdéskötések gyors és pontos lebonyolítása végett, elıre elkészített, az adott hitelkonstrukció sajátosságait figyelembe vevı kidolgozott szerzıdéssablont alkalmaz. A hitelszerzıdés alapvetı elemei: •
A hitel összege és célja
•
A hitel rendelkezésre tartása, igénybevétele és az igénybevett
kölcsön lejárata •
A felek jogai és kötelezettségei
•
Kamatok és járulékos költségek
•
Vagyonbiztosítás
•
A kölcsön visszafizetésének biztosítékai
A hitel folyósítása éven belüli hitelek esetén általában egy összegben történik az ügyfél számlájára, éven túli hitelek esetében, pedig a megkövetelt bizonylatok beérkezése után részletekben. [Vállalati hitelezési kézikönyv, 2000] A Bank köteles negyedévente felmérni kintlévıségeit és mérlegen kívüli kötelezettségeit. A folyósított hitelek minısítését különbözı idıközönként végzi, attól függıen, hogy az ügyfél milyen minıségi kategóriába tartozik. Az éves teljes körő adósminısítést minden évben legkésıbb június 30-ig minden ügyfélre el kell készíteni. Ehhez az ügyfélnek be kell nyújtania az elızı év záró mérlegét és eredmény-kimutatását, valamint a helyzetét vázoló egyéb dokumentumokat. A K&H Bank Rt. devizahitelezési gyakorlatát szemléltetem a Nemesis Rt. hitelezését megelızı hitelelıterjesztési és adósminısítési dokumentumokon keresztül, melyek az 1. sz. és a 2. sz. mellékletben találhatóak.
42
6.
A devizahitelezés a vállalati finanszírozásban
A következı fejezetben felvázolom a vállalatok devizahitelei állományának alakulását, a devizahitelek kockázatait és elınyeit, majd a fı kockázat kivédésének lehetıségeit.
6.2. A devizahitel állomány alakulása (1989-2005) A vállalati devizahitelek kínálta lehetıségek bemutatása elıtt megvizsgálom ezen hitelforma vállalati hitelezésen belül betöltött arányát a rendszerváltástól napjainkig. A következıkben a devizahitelek alakulását a bankok portfolióján belül vizsgálom, mivel a szövetkezeti hitelintézetek eszközein belül a devizaeszközök marginális jelentıséget képviselnek. A devizahitelezés vállalati finanszírozáson belüli elterjedésének szükséges elıfeltételei a jogi engedélyek, stabil, kiszámítható árfolyamrendszer és a deviza és forinthitelek közötti magas kamatkülönbség. A 90-es évek elsı felében a vállalakozók nem mutattak jelentısebb igényt a devizahitelek iránt. Ennek fı okai a törvények miatt leszőkített hitelcélok, a be nem jelentett forint leértékelések elıre nem látható árfolyamkockázata és a kockázatcsökkentı eszközök hiánya voltak. A leértékelések ráadásul éven belül egyenetlenül oszlottak meg ezért az éven belüli devizahitelek nagyon kockázatosak voltak. Emellett a közvetlen külföldi hitelfelvétel a hazai devizahitelekénél is olcsóbb volt, legalábbis a külföldi tulajdonú vállalatok számára. A vállalkozásoknak 1995 áprilisáig a birtokukban lévı devizát, megszerzésétıl számított 8 napon belül a MNB-nek fel kellett ajánlani megvételre. A MNB vagy megvásárolta a devizát a hivatalos árfolyamon vagy felmentést adott az átváltás alól. 1995 áprilisától szabadon helyezhettek el devizát a bankokban, bár az elhelyezhetı devizához való jutás jogcímei még kötöttek voltak. Bár 1989 júliusától a bankok elméletileg nyújthattak devizahiteleket a vállalatoknak, ez 1995-ig szintén csak a jogszabályban meghatározott jogcímeken volt lehetséges. 1995. január 30-tól ez a szigorítás megszőnt és a bankok a vállalatoknak szabadon nyújthattak devizahitelt.
43
1995-ben a devizahitelezés felgyorsulása elıl minden akadályt kiiktattak. A csúszó árfolyamrendszer, és annak gyors hitelnyerése elviselhetı mértékre csökkentette a devizahitelek árfolyamkockázatát. A forint leértékelésének ütemét március 16-án havi 1,9%-ban állapították meg, ezt az értéket július 29-én 1,3%-ra módosították. Valamint a jegybanki alapkamat lassú csökkenése, 1995-ben 28% volt, megırizte a forinthitelek magas, 33% körüli nominális kamatszintjét, ami szintén kedvezett a devizahiteleknek. A devizahitelek elterjedéséhez a vállalkozások jövedelmezıségének javulása is hozzájárult, 1995-ben a GDP-arányos profitjuk elérte a 9-10%-os szintet. Míg 1995-ben a vállalkozói forinthitelek állománya reálértéken 7%-kal csökkent addig a devizahiteleik állománya több mint kétszeresére nıtt, az összes hitelen belül 28%os részesedése volt. [Vígh-Mikle–Zsámboki, 1999] A vállalati forint- és devizahitelek állományának változását 1989 és 1995 között a 6. sz. táblázat mutatja. 6. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1989-1995 (milliárd forint) 1989.
1990.
1991.
1992.
1993.
1994.
1995.
december december december december december december december Vállalati forinthitelek
462,6
564,3
656,6
630
610,6
687,9
720,4
11,3
27,8
47,3
61,8
65,6
92,6
217,8
állománya Vállalati devizahitelek állománya Forrás: MNB A dinamikus növekedés 1996-ban folytatódott, a vállalati devizahitelek állománya 41%-kal azon belül az éven túli devizahitelek állománya 80%-kal nıtt. Az összes vállalkozói hitelen belül a devizahitelek 36%-os részesedéssel bírtak. [Vígh-Mikle– Zsámboki, 1999] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszú- és a rövid lejáratú hitelek állományának változását 1996-ban a 7. sz. táblázat mutatja.
44
7. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1995-1996 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati devizahitelek állománya, ebbıl: Éven túli devizahitelek Éven
belüli
devizahitelek
1995.
1996.
1996.
1996.
1996.
december
március
június
szeptember
december
720,4
703,8
713,8
756,1
853,8
217,8
239,4
234,7
277,8
340,0
59,1
62,7
70,8
83,1
115,4
158,7
176,7
163,8
194,7
224,6
Forrás: MNB 1997-ben a vállalati finanszírozás a forinthitelek felé lépett vissza, mert a forintkamatok csökkenése miatt a devizahitelek elınye csökkent. A hosszú távú forinthitelek kamata 1997-ben átlagosan 25%-ról 21%-ra csökkentek. A forinthitelek térhódítását segítette a belföldi piacra termelı vállalatok hiteligényének növekedése is. A devizában való eladósodás dinamikus növekedése kissé megtorpant, de még így is 32%-kal növekedett (reálértéken 14,3%). Ezeket a folyamatokat ábrázolja a 8. sz. táblázat. Ebben az évben a korábbi tendenciával ellentétben csökkent a vállalatok közvetlen külföldi hitelfelvétele, minek fı okai a forintkamatok csökkenése és a belföldre termelı vállalatok forinthitelek iránti keresletének növekedése volt. [Vígh-Mikle–Zsámboki, 1999] 8. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1996-1997 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati devizahitelek állománya, ebbıl: Éven túli devizahitelek Éven devizahitelek
belüli
1996.
1997.
1997.
1997.
1997.
december
március
június
szeptember
december
853,8
920,6
1030,2
1077,2
1197,3
340,0
414,3
429,5
484,7
508,8
115,4
159,0
177,3
198,8
240,0
224,6
255,3
252,1
285,9
268,8
Forrás: MNB
45
1998 elsı félévében folytatódott a gazdasági növekedés és ez a banki hitelállomány növekedésében és a bankok jövedelmezıségének javulásában is megmutatkozott. Az év második felét viszont beárnyékolta az orosz válság és annak negatív következményei. Az elsı félévben a hitelállomány 8%-kal a másodikban csak 6%-kal nıtt. Banki szemszögbıl az év az 1997-ben bevezetett termékek terjesztésének, fejlesztésének éve volt. A bankok a nagyvállalati hitelezés mellett, egyre inkább elmozdultak
a
kis-és
kisvállalkozások
középvállalatok
hitelállománya közel
kockázatosabb 17%-kal
finanszírozása
emelkedett,
felé.
A
részaránya a teljes
hitelállományon belül így is csak 3% volt. A vállalati hitelezés a már említett okok miatt az év második felében lassult, így is az állománya éves szinten 15,7%-os, 275 milliárd forintos növekedést ért el. A hitelek lejárati megoszlása tovább tolódott az éven túli hitelek felé, és a hitelállomány majdnem felét ezen hitelek tették ki. Az éven túli hitelek állománya 34%-kal növekedett, míg az éven belüli hitelek állománya reálértékben csökkent. 1998-ban a vállalati devizahitelek állománya ismét erısen 26%-kal növekedett, a forint árfolyamváltozását kiszőrve ez 16,9%-os növekedést jelent, míg a forinthitelek aránya az 1997-es növekedés után ismét csökkent. [MNB Bankfıosztálya, 1999] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszú- és a rövid lejáratú hitelek állományának változását 1998-ban a 9. sz. táblázat mutatja. 9. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1997-1998 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati devizahitelek állománya, ebbıl: Éven túli devizahitelek Éven
belüli
devizahitelek
1997.
1998.
1998.
1998.
1998.
december
március
június
szeptember
december
1197,3
1216,8
1281,5
1366,0
1324,4
508,8
542,8
608,7
636,1
644,7
240,0
257,8
300,2
341,8
376,6
268,8
285,0
308,5
294,2
268,0
Forrás: MNB 1999-ben az orosz válság utáni stabilizációt követıen a gazdaság gyorsan növekedett, éves szinten 4,5%-os növekedést ért el. A gazdasági növekedés kedvezett a bankok hitelexpanziójának. A növekvı verseny és az orosz válság miatti veszteségek miatt 46
csökkent a bankrendszer jövedelmezısége, amire a bankok a kockázatosabb, de nagyobb jövedelemmel kecsegtetı üzletágak felé fordulással válaszoltak. [PSZÁF, 2000] A banki vállalakozói hitelek állománya nominálisan 18,3%-kal növekedett, a teljes hitelállomány 2395 milliárd forint volt. Ezen belül a forinthitelek állománya 13,5%-kal, reálértéken 5,5%-kal míg a devizahiteleké 28,7%-kal, inflációval és a forint leértékelésével korrigálva 21,9%-kal nıtt. A vállalati hitelek állománya nem egyenletesen növekedett az év során, az elsı három negyedévben lassabban növekvı állomány a negyedik negyedévben
futott
fel
igazán.
A
dinamikus
devizahitel-állomány
növekedés
eredményeként a vállalkozói hitelek állományán belül a devizahitelek állománya 31,9%-ról 34,7%-ra emelkedett. Tovább növekedett a vállalatok éven túli devizahitelek iránti kereslete, így a hosszú távú hitelek állományán belül a devizahitelek aránya közel 50%. A devizában eladósodottak számára pozitív jelenség, hogy a forint az év nagy részében az erıs sávszélnél ingadozott. A kis és közepes vállalatok hiteleinek állománya ebben az évben lassabban növekedett, mint a megelızı években, a teljes vállalkozói hitelállományon belül 31%-ot tett ki. Devizahiteleik állománya is csak lassan növekedett. [MNB Bankfıosztálya, 2000] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszú- és a rövid lejáratú hitelek állományának változását 1999-ben a 10. sz. táblázat mutatja. 10. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1998-1999 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati devizahitelek állománya, ebbıl: Éven túli devizahitelek Éven
belüli
devizahitelek
1998.
1999.
1999.
1999.
1999.
december
március
június
szeptember
december
1324,4
1348,7
1390,6
1449,5
1490,2
644,7
688,8
708,8
736,0
816,1
376,6
426,4
452,6
463,5
527,9
268,0
262,3
256,2
272,2
288,3
Forrás: MNB A bankszektor hitelezési dinamikája 2000-ben sem tört meg. A kedvezı gazdasági helyzet, a GDP 5,2%-os növekedése, a lakosság és a vállalkozások javuló jövedelmi 47
helyzete is hozzájárultak a bankok piaci aktivitásának növekedéséhez. A devizahitelek terjedését a forint leértékelésének ütemének évi 6,7%-ról 4%-ra való csökkentése is segítette. A hitelállomány éves szinten nominálisan 32,7%-kal nıtt, ezen belül a vállalati hitelek 28,4%-kal növekedtek.
A hitelek denominációs megoszlása továbbra is
devizahitelek irányába mozdult el, a devizahitelek állománya 41,5%-kal nıtt, ezen belül a vállalati devizahitelek állománya még gyorsabban, 45,8%-kal nıtt. Mivel a forinthitelek állománya csak 19,2%-kal nıtt a devizahitelek aránya az összes vállalati hitelen belül 39,4%-ra emelkedett. A devizahitelek denominációs megoszlásában az euróhitelek elıtérbe kerültek a dollárhitelekkel szemben. Ez érthetı, mivel a forint árfolyamának Euróhoz való kötése után a keresztárfolyam kockázattól már nem kellett tartani. A kis- és középvállalati hitelek állománya 21%-kal bıvült, és a teljes hitelállomány 32%-át tette ki. [PSZÁF, 2001] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszú- és a rövid lejáratú hitelek állományának változását 2000-ben a 11. sz. táblázat mutatja. 11. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 1999-2000 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati
devizahitelek
állománya, ebbıl:
Éven
devizahitelek
túli
1999.
2000.
2000.
2000.
2000.
december
március
június
szeptember
december
1490,2
1546,9
1611,4
1725,0
1817,6
816,1
895,7
1013,0
1152,4
1210,0
527,9
581,2
658,6
753,2
814,9
288,3
314,5
354,4
399,2
395,1
Éven
belüli devizahitelek Forrás: MNB
A banki piacon az éles verseny folytat 2001-ben. Ennek eredményeképpen a bankok folyamatos modernizációra, új termékek bevezetésére és a hatékonyság növelésére voltak kényszerítve. A hatékonyság növelését többek között a veszteséges leányvállalatok felszámolásával vagy beolvasztásával és az üzemméret fúziókkal, felvásárlásokkal való növelése által érték el. [PSZÁF, 2002] 48
A bankrendszer mérlegfıösszege az elızı évek tendenciáját folytatva növekedett, aminek fı hajtóereje a hitelezés növekedése volt. Az ügyfélhitel állomány 17%-kal nıtt, a vállalakozói hitelállomány ennél lassabban nominális értéken 8,4%-kal nıtt . A devizahitelek állományának növekedése kisebb volt amint a forinthiteleké, elıbbi 7,1%-kal az utóbbi, pedig 27,6%-kal növekedett. A vállalkozói devizahitel-állomány 6%-kal csökkent ebben az évben. A vállalati devizahitelek aránya a vállalati hiteleken belül 34,2%-ra esett. A devizahitelek állományának csökkenésének és a vállalati banki hitelek lassuló növekedésének egyik oka a tulajdonosi hitelezés növekedése. A devizahitel-állományra jelentısen hatott 2000 májusában a forint árfolyamsávjának szélesítése. A sávszélesítés után ugyanis a forint erısödni kezdett, ezért a devizában nyilvántartott hitelek forintértéke csökkent, mégpedig 6%-kal. Ehhez még hozzáadódott a devizahitel-állomány árfolyamváltozástól megtisztított állományának növekedésének lassulása is, amit a növekvı árfolyamkockázat magyaráz. A devizahitel-állomány csökkenése szinte teljesen az éven belüli hitelállomány csökkenésében öltött testet, az éven túli devizahitelek állománya szinte változatlan maradt. 2001 volt a csúszó árfolyamrendszer megszüntetésének éve, az utolsó hónapokban a forintgyengülés már csak havi 0,2%-volt. [MNB Bankfıosztálya, 2002] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszú- és a rövid lejáratú hitelek állományának változását 2001-ben a 12. sz. táblázat mutatja. 12. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2000-2001 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati
devizahitelek
állománya, ebbıl:
Éven
devizahitelek
túli
2000.
2001.
2001.
2001.
2001.
december
március
június
szeptember
december
1817,6
1932,0
2035,3
2126,7
2227,9
1210,0
1231,4
1155,7
1212,4
1161,9
814,9
843,3
783,7
827,2
836,3
395,1
388,1
371,9
385,3
325,6
Éven
belüli devizahitelek Forrás: MNB
49
Bár 2002-ben a nemzetközi gazdaság növekedése lassult ez a magyar gazdaságban csak mérsékelten volt érezhetı. A gazdasági dinamizmus csak enyhén lassult, csökkent az exportkereslet de gyorsan nıtt a belsı kereslet és a forint is tovább erısödött. A vállalati szektor 2002-ben az alap közgazdasági elméletekkel ellentétben nem nettó hitelfelvevıként, hanem jelentıs nettó megtakarítóként zárta az évet. Ennek a jelenségnek a magyarázata, az exportra termelı cégek helyzetének romlása, és az általuk megvalósított megtakarítási programok. A tényleges változások mellett néhány technikai eredető
módosítás
is
szerepet
játszott
ebben,
például
az
állam
2002.
végi
adósságátvállalásai és a valutaárfolyam-változások is.[PSZÁF, 2003] A nem pénzügyi vállalkozások hitelállománya csak 1,9%-kal növekedett, bár ez az érték nem mutatja a tényleges hitelezési dinamikát, ugyanis novemberig az állomány 9,9%-kal nıtt, decemberben viszont az állam 252 milliárd forintos adósságátvállalása után visszaesett. Tehát a negatív külgazdasági tendenciák ellenére is növekvı ütemben nıtt volna a vállalatok hitelállománya, 2001-ben ugyanis 8,2%-os értéket felülmúlta volna 9,6%-os növekedés. A növekvı hitelkihelyezéseket a bankok KKV-k felé fordulása magyarázza. A nagyvállalati hitelpiac telítettsége és az erıs verseny, valamint a KKV-k javuló jövedelmezısége egyaránt a KKV-k finanszírozása irányába terelte a bankokat. A vállalatok forinthitel-állománya csupán 0,7%-kal nıtt, míg a devizahitelek, a kedvezı árfolyamváltozások hatására, 4,2%-kal. A devizahitelek a tényleges hiteltranzakciók által 12,8%-kal nıttek, de a forint erısödése csökkentette a banki kimutatásokban állományukat, így a devizahitelek a vállalati hitelállomány 35%-át tették ki. Az elızı évek tendenciájával ellentétben, a forinterısödés miatt, az éven belüli devizahitelek jobban nıttek, mint az éven túliak. [MNB Bankfıosztálya, 2003] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszú- és a rövid lejáratú hitelek állományának változását 2002-ban a 13. sz. táblázat mutatja.
50
13. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2001-2002 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati
devizahitelek
állománya, ebbıl:
Éven
devizahitelek
túli
2001.
2002.
2002.
2002.
2002.
december
március
június
szeptember
december
2227,9
2258,3
2345,6
2433,4
2360,9
1161,9
1195,9
1220,4
1288,6
1210,9
836,3
858,9
901,4
939,6
873,8
325,6
336,9
319,1
349,0
337,1
Éven
belüli devizahitelek Forrás: MNB
Bár világgazdaság 2003-ban az élızı évhez képpest gyorsuló ütemben, jelentısebb válságok nélkül bıvült, az európai gazdaság növekedése tovább lassult. A magyar gazdaság az év elején az európai gazdasági lassulásához hasonlóan teljesített, majd a második negyedévtıl jelentısen gyorsult. A bankszektor számára 2003 kiemelkedıen sikeres év volt. A mérlegfıösszeg 26,1%-kal nıtt, ez 2029,3 milliárd forintos növekedést jelent. A növekedés motorja a hitelezés felfutása volt. A banki hitelállomány 33,3%-kal, 2029,3 milliárd forinttal nıtt ezen belül a vállalkozói hitelállomány 22,7%-kal nıtt. A vállalkozói devizahitelek állománya 42,3%-kal nıtt, míg a forinthiteleké csak 12,2%-kal. Így a devizahitelek a vállalkozói hiteleken belül már 36,9%-os részesedéssel rendelkeztek. A devizahitelek állományának növekedése az év során nem volt egyenletes, az elsı félévi dinamikus növekedés lelassult az év közepére. Ez fıleg a jegybank váratlan beavatkozásának, a sávközép 282,36 Ft/Euró-ra való módosításának volt a következménye. A KKV-k aránya a bankhiteleken belül tovább növekedett és a növekedés üteme is meghaladta a nagyvállalati eladósodás ütemét, e vállalatoknak 29%-kel volt nagyobb a hitelállománya 2003-ban, mint 2002-ben, míg a nagyvállalatoknak csak 18,4%-kal. A devizahitelek felé fordulás a KKV-k körében még nem volt olyan szembetőnı, mint a nagyvállalatoknál. [PSZÁF, 2004] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszúés a rövid lejáratú hitelek állományának változását 2003-ban a 14. sz. táblázat mutatja.
51
14. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2002-2003 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati
devizahitelek
állománya, ebbıl:
Éven
devizahitelek
túli
2002.
2003.
2003.
2003.
2003.
december
március
június
szeptember
december
2360,9
2349,3
2409,8
2538,2
2550,6
1210,9
1354,1
1551,7
1564,5
1727,7
873,8
950,8
1071,3
1123,1
1243,1
337,1
403,3
480,4
441,1
484,6
Éven
belüli devizahitelek Forrás: MNB
2004 legjelentısebb eseménye Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás volt. A bankrendszer számára fıleg a határon túlnyúló szolgáltatásokban rejlı lehetıségek tőntek kecsegetınek, az ezekhez a szolgáltatásokhoz szükséges bejelentést 66 hitelintézet tette meg, de ténylegesen még nem indították el tevékenységüket. Sem a banki szolgáltatások, sem az ügyfelek magatartása nem változott drasztikusan, hiszen a magyar bankrendszer a külföldi tulajdonosok révén már a csatlakozást megelızıen is európai színvonalú szolgáltatást nyújtott. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után az ügyfelek az árfolyamkockázat csökkenését várták és növekvı mértékben adósodtak el devizában. A banki hitelállományok 2004-ben az elızı évi növekvéshez képpest lassabban, de még mindig dinamikusan 16,7%-kal növekedtek. A hitelezési növekménybıl legnagyobb részt a lakossági hitelek növekedése jelentette (közel 30%), de a vállalati hitelezés is dinamikusan, 14,5%-kal nıtt. A vállalkozási hitelek növekedésének 70%-át a devizahitelek tették ki. A devizahitelek mellett szóltak továbbra is a kisebb kamatok és a forint árfolyamába vetett bizalom. A devizahitelek iránt a nagyvállalatok mellett a kisvállalatok érdeklıdése is felkelt. [PSZÁF, 2005a] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszú- és a rövid lejáratú hitelek állományának változását 2004-ban a 15. sz. táblázat mutatja.
52
15. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2003-2004 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati
devizahitelek
állománya, ebbıl:
Éven
devizahitelek
túli
2003.
2004.
2004.
2004.
2004.
december
március
június
szeptember
december
2550,6
2634,3
2563,7
2606,7
2657,7
1727,7
1757,7
1946,9
2047,2
2171,7
1243,1
1265,2
1368,1
1482,6
1550,0
484,6
492,3
578,8
564,5
621,7
Éven
belüli devizahitelek Forrás: MNB
A magyar pénz és tıkepiac integrálódása az európai piacokba folytatódott és 2005 harmadik negyedévében olyan bankfiókok jelentek meg, melyeknek anyabankjainak székhelye az EU más országában van. A határon átnyúló szolgáltatások végzésének bejelentése az év közepéig végbement, addig ugyanis 99 ilyen bejelentés érkezett a PSZÁF-hez. A bankszektor 2005-ben is folytatta hitelexpanzióját, a hitelállomány 14%-kal volt több mint az elızı évben. Folytatódott a devizahitelek állományának növekedése is mind a vállalatok mind a lakosság hitelei között. A vállalati hiteleken belül a devizahitelek 22%kal növekedtek, míg a forinthitelek csak 7,44%-kal. A devizahitelekbıl az ezredfordulón még alig részesült KKV-k hitelállományának 52%-a 2005-re már devizahitel, fıként svájci frank alapú.[PSZÁF, 2005b] A vállalati forint- és devizahitelek, azon belül a hosszú- és a rövid lejáratú hitelek állományának változását 2005-ben a 16. sz. táblázat mutatja.
53
16. sz. táblázat A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek denominációs megoszlása 2004-2005 (milliárd forint)
Vállalati
forinthitelek
állománya Vállalati
devizahitelek
állománya, ebbıl:
Éven
devizahitelek
túli
2004.
2005.
2005.
2005.
2005.
december
március
június
szeptember
december
2657,7
2729,7
2646,9
2694,8
2855,6
2171,7
2252,0
2315,0
2445,4
2651,3
1550,0
1608,3
1726,6
1850,1
1951,9
621,7
643,7
588,4
595,3
699,4
Éven
belüli devizahitelek Forrás: MNB
6.3. Az eddigi devizahitelezési tendenciák tapasztalatai Amint az elızı alpont leírásából egyértelmően látszik a devizahitelek állománya a vizsgált idıszakban, kisebb ingadozásokkal folyamatosan nagyobb ütemben nıtt, mint a forinthitelek állománya. A devizahitel-állomány növekedésének ütemének változására több tényezı is hatott. Az empirikus adatokból látszik hogy a devizahitelezés (és a forinthitelezés is) szoros kapcsolatban áll a nemzetgazdaság fejlıdési ütemével. Ez a jelenség érthetı, hiszen a jobb
gazdasági körülmények növelik a vállalatok
jövedelmezıségét, javítják hitelképességüket és optimista jövıképet alakítanak ki. A fellendülés különösen az exportágazat helyzetének javulásakor volt szembetőnı, ez azzal magyarázható, hogy az exportra termelı vállalatok rendszeres devizabevétellel rendelkeznek és így az árfolyamkockázat ıket nem sújtja. A vállalatok devizahitelek iránti igényére jelentıs hatással volt ezen kívül a forint árfolyamának alakulása, tervezhetısége. Mint láttuk 1995-ben a csúszó leértékelés gyors hitelnyerése felgyorsította, ellenben a 2001-es sávszélesítés, a csúszó leértékelés beszüntetése és 2003-ban a sávközép váratlan eltolása lassították a devizahitelezést.
54
A jegybanki alapkamat és a vállalati forinthitelek kamatának csökkenése ellenére az egész idıszakban jelentıs maradt a forint- és a devizahitelek közötti kamatkülönbség. A devizahitelek ágazati megoszlását tekintve külön kiemelendınek tartom, hogy 2004-tıl az állománynövekedés a természetes fedezettel nem rendelkezı KKV-s szektorban volt a legdinamikusabb, ami a banki portfolió kockázatának növekedéséhez vezethet. Az eddigi tapasztalatokból a devizahitelek további térnyerésére lehet számítani, ha a gazdasági dinamizmus nem törik meg és a monetáris politika kiszámítható marad. Mint ahogy az a 2. ábrán is jól látszik, 1995-tıl napjainkig a devizahitelekkel együtt a forinthitelek állománya is folyamatosan növekedett, bár kisebb ütemben. Ha ez a tendencia fennmarad a devizahitelek állománya néhány éven belül meghaladhatja a forinthitelekét. 2. sz. ábra A vállalati forint- és devizahitelek állománya 1995-2005 (milliárd forint)
3000,0 2500,0 Devizahitelek állománya Forinthitelek állománya
2000,0 1500,0 1000,0 500,0
de
c. 9 de 5 c. de 96 c. 9 de 7 c. 9 de 8 c. 9 de 9 c. 0 de 0 c. 0 de 1 c. 0 de 2 c. de 03 c. 0 de 4 c. 05
0,0
6.4. A devizahitelek kínálta lehetıségek Ha egy vállalkozás ma devizában szeretne eladósodni tisztában kell lennie a devizahitelek alap jellemzıivel, ilyenek a lehetséges hitelcélok, hitelösszegek maximális
55
nagysága, kamatperiódusok, a devizahitelek költségei és kockázatai. Ezeket szeretném a következıkben bemutatni. Lehetséges hitelcélok A banki finanszírozásnak alapvetıen két fajtája van. Az elsı a rövid távú finanszírozás, melynek célja a napi mőködés finanszírozása, ezt a célt szolgálják a folyószámlahitelek,
forgóeszközhitelek,
faktoring
ügyletek,
akkreditívek
és
a
bankgaranciák. A másik típus a hosszú távú finanszírozás, melynek célja a hosszabb távon megtérülı beruházások, fejlesztések pénzügyi hátterének biztosítása. Erre a célra kínálják a bankok a beruházási és fejlesztési hiteleket, a projektfinanszírozást, a lízinget. A beruházási és fejlesztési hiteleknél a hitelcélok mindig kötöttek, új tevékenység beindítását, tárgyi eszközök beszerzését vagy ingatlanfejlesztést kötnek ki a bankok. Fedezetként
ingatlant,
ingó
vagyont,
követelésengedményezést,
értékpapírokat,
bankbetétet, bankgaranciát várnak el. Újabban kezdenek elterjedni a szabad felhasználású devizahitelek is. Ilyen például a Budapest Bank Alfa 2 és Mikroalfa nevő, kezdı cégeknek is, 1-50 illetve 1-10 millió forintig folyósítható, dollár, svájci frank illetve euró alapú hitelei. A fedezetet ezen hitelkonstrukcióhoz egy magánszemély ingatlana biztosítja. Bár még ritka de akad már példa a deviza alapú folyószámlakölcsönre is. Ilyen a Raiffeisen Bank Multicurrency nevő folyószámlakerete, melynek lényege hogy az ügyfél likviditási nehézségeit egyszerre több devizanemben is folyósítható kölcsönnel oldja meg. Az állami támogatott hitelek között is léteznek devizahitelek, ilyen például a számos bank által kínált, Magyar Fejlesztési Bank által refinanszírozott Sikeres Magyarországért program fejlesztési hitelei, melyek kamata 6,25- 6,5%. [Binder, 2005a] Hitelösszeg maximális nagysága Jellemzıen a szabad felhasználású hitelek maximális nagysága 50 millió forint, illetve annak megfelelı deviza. A beruházási hitelek összege az ügyfél minısítésétıl és a bank kockázatvállalási hajlandóságától függ. A KKV-k számára a nem támogatott hitelek nagysága maximálisan 50-60 millió forint körül mozog, míg a Sikeres Magyarországért program keretében akár 1 milliárd forinthoz is hozzájuthatnak. A bankok által a nagyvállalatoknak engedélyezett hitelösszeg ennek többszöröse lehet. 56
A devizahitelek denominációs megoszlása A devizahitel-állomány denominációs megoszlásában a svájci franknak és az eurónak van domináns szerepe. Valamennyi devizahitellel foglalkozó hitelintézmény nyújt mindkét devizában nyilvántartott hiteleket. Kamatperiódusok A devizahitelek mind változó kamatozásúak, a fix kamatperiódusok bankonként változnak de jellemzıen 1-6 hónapig terjednek, bár például a CIB Banknak létezik éves kamatperiódusú konstrukciója is. A devizahitelek költségei Itt van a devizahitelek legnagyobb elınye, ugyanis az euróban felvett kölcsönök kamata 6-9 % között mozog, a svájci frankban felvett hiteleké pedig, 6-7 % között. Ezzel a forinthitelek nem tudnak versenyezni a rájuk jellemzı 11-15% körüli kamattal. Mint láttuk a kedvezményes hitelprogramok keretén belül folyósított hitelek kamata is 6% körül, tehát a devizahitelek kamatszintjén mozog. A devizahitelek kamatát devizanemtıl függıen a londoni LIBOR vagy a frankfurti európai uniós (EURIBOR) bankközi kamatláb alapján számítják ki, ehhez még a bankok ügyfelenként más kockázati felárat számolnak fel. A költségekhez a hitelkamaton kívül más hitelekhez hasonlóan hozzáadódnak még az egyéb járulékos költségek, melyek a hitelösszeg 2-3%-át is kitehetik. A devizahitelek kockázatai A más hiteleknél megszokott költségekhez, kockázatokhoz a devizahitelekhez speciális költségek és kockázatok is adódnak. A devizában eladósodni alacsony és nem emelkedı kamatkörnyezető illetve gyengülı árfolyamú devizában érdemes. Ha a hitel devizában van nyilvántartva, de a folyósítás és a visszafizetés forintban történik devizaalapú hitelrıl beszélünk. Ilyen a lakossági devizahitelek túlsúlya és a vállalati hitelek jelentıs része is. A lakossági hiteleknél azért, mert a hitelbıl megvásárolandó eszközökért forinttal kell fizetni és a lakosság többsége nem rendelkezik rendszeres devizabevétellel, melybıl hitelét törleszthetné. Mivel a vállalatok nagy része devizahiteleit forintfizetésekre veszi fel a hitelt is forintban folyósíttatja. Ilyenkor a banki a 57
devizahitel összegét devizavételi-árfolyamon „veszi meg” a vállalattól. A hitel törlesztésekor ugyanez játszódik le csak fordítva, tehát a forint törlesztırészletet a bank azt deviza-eladási árfolyamon számítja át. A vételi és eladási árfolyamok közötti különbségét a bank szabadon állapíthatja meg, de az erıs verseny miatt ez az árfolyamrés 0,2-0,4%-tól akár 2-3%-ig is terjedhet, nagyobb hiteleknél pedig egyedi árfolyamot kérhetnek az adósok. [Csabai, 2004] A lakossági hitelekkel ellentétben a bankok nem kérnek külön konverziós díjat a vállalatoktól. A másik, lényegesebb kockázat az árfolyamkockázat. Minden hitel havi törlesztırészlete két részbıl áll össze, a tıkerész törlesztésébıl és a kamatfizetésbıl. A devizahiteleknél mindkettı változhat nem úgy, mint a forinthiteleknél, ezáltal a devizahitelek törlesztırészletei gyakrabban és nagyobb mértékben ingadozhatnak. Ennek oka, hogy az árfolyamgyengüléssel arányosan nı a havi törlesztırészlet az adósság nagysága is. Ez az egyik oldalról ugyan kockázat de a másikról lehetıség is, mivel a forint jelentısebb erısödése által csökkenhet is a vállalat kötelezettsége, ami mondjuk a forint erıs sávszél melletti ingadozása miatt nem elképzelhetı, mivel a forint a sávszélesítés óta jellemzıen az erıs sávszél mellett ingadozik. A következı kockázat a devizahitelek kamatainak kiszámításának módjából ered. Ha ugyanis nı az európai vagy svájci alapkamat, akkor ez növeli a magyar devizahitelek kamatterhét is, ezt nevezzük a devizahitelek kamatkockázatának. [ privatbankar.hu, 2004] Mint azt az elmúlt hetekben tapasztalhattuk a forint gyengülésének esélye nem csak elméletbeli, hanem ténylegesen is létezı probléma. 2006. március közepén az eddigi 245250 Ft/Euró árfolyam hirtelen gyengülni kezdett, az eurózonabeli, a japán és az amerikai kamatemelési félelmek miatt. További bizonytalansági faktor hazánkban az, hogy a választások után az új kormány végrehajtja e a rég várt fiskális konszolidációt, vagy sem. A Ft-euró árfolyam, elemzık szerint hosszútávon 270 esetleg a 280-as szintig is emelkedhet. Nem az a kérdés szerintük, hogy csökken-e az árfolyam, hanem hogy mennyire hirtelen és mekkora mértékben. A legpesszimistább elırejelzések szerint a forint hirtelen és nagymértékben fog gyengülni és az árfolyamsáv gyenge oldalánál, 280Ft-os szintnél fog megállni. [Giczi, 2006] A Magyar Bankszövetség a közlemúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint mégsem kell túl jelentıs árfolyam-kockázattól tartani a devizahitelek esetében. Számításaik szerint ugyanis a devizahitelek kamatai annyival alacsonyabbak, hogy az euró árfolyamának 275 forint közelébe kellene emelkednie, hogy azok törlesztırészletei nagyobb összeget tegyenek ki, mint egy ugyanakkorra összegre szóló, forint alapú hiteléi. 58
A bankszövetség szerint hosszabb távon egyértelmően azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama folyamatosan felértékelıdik. Egyrészt a világban rendkívül jelentıs mennyiségő tıke keresi a befektetési lehetıségeket, ami növeli a nagyobb kockázatú térségek, így a feltörekvı országok pénzügyi piacainak vonzerejét is növeli. Másrészt az euróövezethez történı csatlakozás, az azt megelızı idıszakban a pénzügyi piacokat is vonzóvá teszi a külföldi befektetık számára, ami folyamatos forint-felértékelıdési nyomást jelent. [Magyar Bankszövetség, 2006] A forint-euró árfolyam alakulását a 3. sz. ábra szemlélteti,
amin
jól
megfigyelhetı,
hogy
bár
voltak
hektikusnak
nevezhetı
árfolyamváltozások, a forint árfolyama végig az intervenciós sáv erıs oldala környékén mozgott.
270,00 265,00 260,00 255,00 250,00 245,00 240,00 235,00 230,00 225,00 220,00
ja
n. 00 jú l.0 0 ja n. 01 jú l.0 1 ja n. 02 jú l.0 2 ja n. 03 jú l.0 3 ja n. 04 jú l.0 4 ja n. 05 jú l.0 5 ja n. 06
forint/euró
3. sz. ábra A forint/euró árfolyamnak alakulása az euró bevezetése óta
Forrás: MNB A devizahitelek banki szemszögbıl Felvetıdhet a kérdés, hogy ha az ügyfelek számára kockázatosak a devizahitelek, ami végül is közvetlenül a bank számára is kockázatot jelent miért kínál szinte minden bank a vállalati ügyfelek minden rétegének a forinthiteleknél olcsóbb devizahiteleket. A válasz az, hogy bár a devizahitelek az ügyfeleknek olcsóbbak, mint a forinthitelek, a bank a devizahitelek forrásául szolgáló külföldi betétekhez a forintbetéteknél olcsóbban hozzá tudnak jutni. Tehát a bankok a devizahiteleken több
59
nyereséget érnek el, hiszen a devizahiteleken akár 4-5 százalékpontnyi nyeresége lehet a bankoknak, ami a forinthiteleknél elérhetı nyereség körülbelül duplája. [Papp, 2005] A devizahitelek állományának rohamos növekedése a bankok szempontjából kétféle kockázatot is rejt magában. Az egyik az esetleges árfolyamváltozás hatására az ügyfelek fizetésképtelenségébıl és ezáltal a portfolió romlásából ered. Ez ellen a bank az ügyfelek szigorú minısítésével, az ügyfeleknek kockázatcsökkentı eszközök felajánlásával védekezhet. A másik kockázat a bankok eszközeinek és forrásainak denominációs összetételébıl ered, a kettı különbözetét nevezzük a bank nettó devizapozíciójának. Ha az eszközök vannak túlsúlyban, hosszú pozícióban van a bank, ha a források állománya több rövid pozícióban. Mindkét esetben ki a bank ki van téve az árfolyam-ingadozásoknak. A devizahitelezés felfutásával rohamosan nıtt a bankok devizaeszközeinek aránya, amit a bankok külföldrıl származó forrásokkal ellentételeztek, így nyitott devizapozíciójuk alacsony maradt. A bevont források többsége hosszú lejáratú betét és alárendelt kölcsöntıke, ami ellensúlyozza az eszközök, fıleg a hosszú távú hitelek lejárati kockázatát. 2005. végén a bankok devizaeszközei a mérlegfıösszeg 38,4%-át tették ki, a devizaforrások 31,6%-át. [PSZÁF, 2006]
6.5. A devizahitelek és az euró bevezetése Ha a devizahitelekrıl hallunk legtöbbször hamar felmerül az árfolyamkockázat veszélye, és hogy emiatt milyen veszélyes a devizahitel. Szerintem a ma hosszútávra lekötött forinthitelek hasonlóan veszélyesek, hogy miért azt a következıkben részletesen kifejtem. Tegyük fel, hogy a magyar állam tartani tudja a konvergenciaprogramot és a maastrichti kritériumok teljesülnek 2010-ig. Ekkor 2010-ben Magyarország is belépne az eurózónába és a hivatalos fizetıeszköz nálunk is az euró lenne. Technikai szempontból az euró bevezetése egyszerően azt jelenti hogy, a forintot felváltja az euró mint nemzeti valuta és az addig forintértékek helyett egy rögzített árfolyamom számolt euróértékeket kell feltüntetni. Az eurózónához való csatlakozás azonban más változásokkal is jár, így például megszőnik a hitelek kamatainak alapját szolgáló jegybanki alapkamat és a BUBOR által
60
fixált államkötvényhozamok valutatartalma is módosul. Ekkor a magyar jegybanki alapkamat helyébe az Európai Központi Bank reprezentatív kamatlába lép. A pénzügyi tárgyú szerzıdéseknél, például hitelszerzıdéseknél nem lesz lehetıség a szerzıdés módosítására és a kikötött konkrét kamatértékek vagy hozamfeltételek változtatására, egy Európai Uniós kötelezı rendelet alapján. Ha ezeket figyelembe vesszük, egyértelmően látszik hogy az euró bevezetése jelentıs kamatkockázatot jelent olyan hosszú távú forinthitelekre (és egyéb pénzügyi szerzıdésekre is) melyekben a költségszintet a jelenlegi pénzpiaci állapotoknak megfelelıen rögzítették, és az euró bevezetéséhez közel esı idıpontig vagy esetleg azon is túl azonos szinten tartják. A kockázat onnan ered, hogy most a forintban és az euróban denominált tartozások költségszintjei között jelentıs különbség van, a forint euróval szembeni leértékelıdésének kockázata miatt. Az euró bevezetésével viszont a forint és árfolyamkockázata megszőnik, a helyébe lépı euróban fennálló tartozások költségszintje nagy valószínőséggel alacsonyabb lesz, mint a mostani forinthitelek kamatai. Vagyis aki hosszú lejáratú forinthitelt vesz fel és a kamatot mostani szinten rögzíti azért szenved el veszteséget mert a mostani és az euró bevezetése utáni kamatszintek között nagy különbség lesz. A szerzıdés másik oldalán a bank természetesen nyer ezen az üzleten. Ez a kamatkockázat nem szimmetrikus, csak bizonyos szerzıdéseket érint negatívan. Ezek a hosszú távú fix kamatozású forinthitelek és a másik oldalon a hosszú távra fix hozamot ígérı befektetések. A kamatkockázat fenn áll a rövidebb kamatrögzítéső hiteleknél is, de náluk a periódusonkénti átárazódás korlátozza a veszteséget. Az itt leírt kockázat természetesen csak a forinthiteleket érinti, a devizahitelek nem viselik ezt a kockázatot. Ezt a tényt is figyelembe kellene venni, amikor a devizahitelek kockázatáról esik szó. [Rácz, 2005]
61
7.
A devizahitelezés lengyelországi tapasztalatai
A devizahitelezés nem magyar találmány és a vele járó árfolyamkockázattól való tartás sem a magyar pesszimizmus megnyilvánulása. A devizában való hitelezés felfutásának és az árfolyamváltozás hatásának mintapéldája Lengyelország. A lengyel példa egyaránt tanulságos a magyar vállalati és lakossági adósok számára is. Lengyelországban a devizahitelek a 1999-es és a 2000-es év gazdasági fellendülésével együtt terjedtek el rohamosan. E hitelfajta térnyerését az alacsony kamatszint és az euró és a svájci frank zlotyhoz viszonyított árfolyamának 2001-ben és 2002 elsı negyedévében bekövetkezı kedvezı elmozdulása segítette. Kínálati oldalon a bankok expanzív hitelezési stratégiája és az olcsó külföldi források beáramlása szintén gyorsította a devizahitelek piachódítását. A devizahitelek a lakossági üzletágban, azon belül is a lakáshitelek állománya növekedett a leggyorsabban, bár ık voltak leginkább kitéve az árfolyamkockázatnak. [MNB Pénzügyi stabilitási fıosztálya, 2005] A devizahitelek térnyerését a 17. sz. táblázat ábrázolja. 17. sz. táblázat A devizahitelek aránya a teljes lengyel banki portfolióban 20002002 (%) 2000. december
2001. december
2002. december
21,5
24,5
27,1
Háztartások
2,5 (10,1)
5,1 (19)
8,1 (27,5)
Vállalkozások
19,9 (25,3)
19,5 (26,6)
19 (26,9)
Devizahitelek
A zárójelben lévı értékek a devizahitelek részesedését mutatják az adott szegmens összes hitelein belül
Forrás: NBP. A 2002 májusa után bekövetkezett folyamatos zloty leértékelıdés és a központi bank alapkamat csökkentései lassították a devizahitelek arányának növekedését. Még így is 2002 végére a devizahitelek jelentıs részét képviselték a bankok hitelportfoliójának. Bár a devizahitelek minısége 2002 végére is jobb maradt, mint a zlotyhiteleké, a minısített devizahitelek aránya gyorsabban növekedett, mint a zlotyhiteleké, ezt a folyamatot mutatja a 18. sz. táblázat. [NBP, 2003]
62
18. sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként 2000-2002 (%) 2000. december
2001. december
2002. december
15,5
19,4
21,8
Vállalkozások
18
22,2
24,7
Háztartások
9,2
12,3
14,5
13,1
13,4
16,3
Vállalkozások
14,6
16,1
20,9
Háztartások
2,7
3
5,7
Zloty hitelek
Devizahitelek
Minden mutató lengyel devizabelföldiekre vonatkozik
Forrás: NBP. A portfolióminıség romlásának fı okai a 1998-99-es hitelexpanzió késleltetett hatása, mikor is a bankok nem fordítottak elegendı figyelmet adósaik hitelképességének változására egy esetleges gazdasági megtorpanás esetén. A felgyülemlı makroökonómiai egyensúlytalanságok, köztük a fizetési mérleg hiánya lelassította a gazdasági növekedést. A fizetési mérleg romlását 2000-ben állították meg. [NBP, 2003] 2003 végére már a banki hitelportfolió mintegy harmada volt devizában nyilvántartva. Ebben az évben a devizahitel-állomány növekedése lassabb volt, mint a megelızı években. Ennek fı oka a zloty gyengülése és a zlotyhiteleknél tapasztalható kamatcsökkenés volt. A devizahitelek növekvésének lassulását nem mutatták egyértelmően a banki mérlegek, mert a zloty gyengülése miatt a devizahitelek zlotyban mért értéke nıtt, és az árfolyamindexált hitelek devizahitel kategóriába való áthelyezése miatt (2003 májusáig a bankok egy része az árfolyamindexált hiteleket sima zlotyhitelként tartotta nyilván). Kínálati oldalon a bankok elıvigyázatossági intézkedéseket tettek, szigorították a devizahitelek jóváhagyását és korlátozták kínálatukat. A devizahitelek feltételeként pótlólagos fedezeteket írtak elı, és csak olyan vállalkozásoknak és háztartásoknak ítéltek oda devizahitelt melyeknél egy 15-30%-os leértékelıdés okozta kötelezettségnövekedésre is volt elegendı likviditási fedezet. A lengyel jegybank felhívta a bankok figyelmét a devizahitelezésben rejlı veszélyekre és a hitelfelvevık árfolyamkitettségének részletesebb vizsgálatára és kockázati
63
felár képzésére hívta fel a bankokat. [NBP, 2004] A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek a banki portfolión belüli növekedését mutatja a 19. sz. táblázat. 19. sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül 2001-2003 (%) 2001.
2002.
2003.
december
december
december
28,1
32,1
31,3
Vállalkozások
19 (27,6)
18,4 (28,1)
19,6 (31,3)
Háztartások
5,1 (18,9)
8,1 (27,4)
11,5 (35,6)
Devizahitelek
és
árfolyamindexált
hitelek
A zárójelben lévı értékek a devizahitelek részesedését mutatják az adott szegmens összes hitelein belül
Forrás: NBP. A devizahitelek minısége még az árfolyam kedvezıtlen alakulása mellett is jobb volt a többi hitelnél, bár a minısített devizahitelek aránya a többi hitelnél gyorsabban növekedett. Ezt a devizahiteleken belül a lakáshitelek kimagasló aránya magyarázza (a lakáshiteleken belül a devizahitelek aránya 63% körüli volt). [NBP, 2004] Ezt a jelenséget mutatja a 20. sz. táblázat. 20. sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként 2002-2003 (%) 2002. december
2003. december
22,6
22,2
Vállalkozások
25,9
25,8
Háztartások
14,5
13,7
17,5
18,6
Vállalkozások
22,6
25,7
Háztartások
5,8
6,4
Zloty hitelek
Devizahitelek
A 2003-as értékeket nem lehet közvetlenül összehasonlítani a korábbi értékekkel az árfolyamindexált hitelek kategorizálásában bekövetkezett változás miatt
Forrás: NBP.
64
A zloty gyengülésének 2003-as gyorsulásának fı okai a költségvetés körüli bizonytalanságok, a lakossági eladósodottság növekedése és a jövıbeli fiskális politikát érintı várakozások voltak. Ezek a bizonytalanságok növelték a kockázati felárat, ami viszont hatással volt a zlotyban vezetett kötvények árára. A lengyel kormány által várt 45 milliárd zlotys hiánynál jóval nagyobb lett az év végi deficit. A szeptember 30-án egy euró már 4,6435 zlotyba került, ez volt a zloty árfolyamának mélypontja. A pesszimizmust csak növelte Boguslaw Grabowski, a lengyel jegybank monetáris tanácsának egyik tagjának nyilatkozata miszerint a lengyel gazdaság 20 éve nem volt olyan rossz helyzetben. Az USD/EUR árfolyam változása, a dollár folyamatos gyengülése az euróval szemben is jelentıs fakor volt. [origo.hu, 2003] A devizahitelek iránti kereslet 2004 elsı felében is csökkent, minek fı oka a zloty árfolyamának erıs gyengülése, az ügyfelek növekvı kockázati tudatossága és a zloty és eurókamatok további csökkenése volt. A csökkenı kereslet és az év második felében a kedvezı
zlotyárfolyam
miatt
visszafizetések
és
a
zlotyárfolyam
változásának
devizahitelértéket módosító hatása által a devizahitelek aránya csökkent a banki portfoliókban. A 2003 végén és 2004 elején lezajlódó további zlotygyengülés ellenére a devizahitelek minısége javult, ebben nem kis szerepe van a hitelminısítési szabályok lazításának. A zloty árfolyam kedvezı változása pedig, tovább javította a hitelek visszafizetési arányát. [NBP, 2005a] A devizahitelek állományának csökkenését mutatja a 21. sz. táblázat is. 21. sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül 2003-2004 (%) Devizahitelek árfolyamindexált hitelek Vállalkozások Háztartások
és
2003. december
2004. december
31,8
25,2
18,7 (33,4)
13 (30,1)
13 (29,8)
12 (27,3)
A zárójelben lévı értékek a devizahitelek részesedését mutatják az adott szegmens összes hitelein belül
Forrás: NBP 2004 elsı negyedéve azt bizonyította, hogy a zloty értékének kétéves csökkenése sem rontotta a devizahitelek visszafizetésének arányát. E tendenciát támasztja alá a 22. sz. 65
táblázat is. Az év második felében pedig a zloty erısödése az adósok kötelezettségének csökkenéséhez vezetett és kárpótolta ıket a zloty gyengülése által elszenvedett többletköltségekért. A zloty árfolyamának erısödésével együtt lassan ismét nıtt a devizahitelek kereslete is. [NBP, 2005a]
22. sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként 2003-2004 (%) Zloty hitelek:
2003. december
2004. december
22,1
15,5
Vállalkozások
27,6
19,1
Háztartások
15,4
11,5
19,2
12,2
Devizahitelek:
Vállalkozások
27,1
19,7
Háztartások
8,3
4,3
Minden mutató lengyel devizabelföldiekre vonatkozik
Forrás: NBP. A zloty értékvesztésének több pozitív hatás is volt a lengyel bankrendszerre. Az ügyfelek nagyobb kockázattudatossága, a határidıs devizaügyletek növekvı alkalmazása a vállalati ügyfelek körében és a bankok devizahitelekkel kapcsolatos kockázatvállalási hajlamának csökkenése. Arra a következtetésre juthatunk, hogy a banki hitelállomány minıségét jobban változtatják a gazdasági növekedés üteme, a háztartások rendelkezésére álló jövedelem és a munkanélküliség, mint a periodikus árfolyamingadozások. [NBP, 2005a] 2005 elsı felében a zloty tovább erısödött és ennek megfelelıen a devizahitelek ismét gyarapodni kezdtek, mint az a 23. sz. táblázatban is látható. A devizahitelek minısége ebben az évben is jobb volt, mint a zlotyhiteleké és a minıségbeli különbség növekedı tendenciát mutatott, ezt mutatja a 24. sz. táblázat. Az NBP szakemberei szerint az elkövetkezı idıben a lengyel devizahiteleknek mérsékelt az árfolyamkockázata. [NBP, 2005b]
66
23. sz. táblázat A devizahitelek és az árfolyamindexált hitelek arány a teljes lengyel banki portfolión belül 2004-2005 (%) Devizahitelek
és
árfolyamindexált hitelek Vállalkozások Háztartások
2004. december
2005. június
25,2
26,3
13,1 (25,3)
12,8 (25,4)
12 (25,1)
13,5 (27,3)
A zárójelben lévı értékek a devizahitelek részesedését mutatják az adott szegmens összes hitelein belül
Forrás: NBP 24. sz. táblázat A lengyel bankok minısített hiteleinek aránya devizanemenként 2004-2005 (%) 2004. december
2005. június
15,6
14,3
Vállalkozások
19,3
17,2
Háztartások
11,5
11,1
12,2
10,1
Vállalkozások
20,2
17,3
Háztartások
4,2
3,3
Zloty hitelek
Devizahitelek
Minden mutató lengyel devizabelföldiekre vonatkozik
Forrás: NBP
7.2. Egy empirikus tanulmány eredményei Adam Glogowski és Dawid Zochowski „A zloty leértékelıdésének hatásának modellezése a bankok devizaeszközeinek minıségére” címő tanulmányukban, empirikus kutatások alapján, a VAR módszert alkalmazva ( Vector AutoRegression), arra a következtetésre jutottak, hogy erıs kapcsolat van a devizahitelek minısége és a zloty-euró árfolyam között. Egy 15%-os zloty leértékelıdésre után fél évvel a modell szerint a vállalati devizahitelek minısége 1,8 százalékponttal romlott, és egy és egy negyed év múlva éri el a romlás a maximumát és az eredeti szint felett 4,5 százalékponttal tetızik. Azután javulni kezdenek a devizahitelek minıségei, tehát rövidtávon a zloty leértékelésnek negatív hatása van a devizahitelek minıségére, de ez a hatás hosszabb távon eltőnik.
67
A lakossági hiteleket tekintve az árfolyamváltozás hatásai: fél évvel a változás után a hitelek minısége 0,3 százalékponttal romlott, egy és egy háromnegyed év múlva pedig 0,75 százalékpontos elmozdulások tetızik, ezután csökken. Bár az árfolyamváltozás a lakossági hitelekre is negatív hatással volt, a romlás mértéke jóval a vállalati alatt maradt. A kutatás másik célja volt kideríteni, hogy milyen hatással lenne egy árfolyamleértékelıdés a bankok hitelveszteségeire és a specifikus tartalékokra. Arra az eredményre jutottak, hogy a zloty euróval szembeni gyengülése jelentısen növelné a hitel nem teljesülésének esélyét, míg a dollár zloty árfolyam hatása bizonytalan. Ez az eredmény az euróhitelek túlsúlyával és az euró-dollár árfolyam alakulásával magyarázható. A modell szerint a zloty 15 százalékos leértékelıdése a vállalati valószínő hitelveszteség 1 milliárd zlotyval növeli. Ebben a modellben csak a banki portfolió egy részét tartalmazza. Nincsenek benne például a lakossági devizahitelek, amit az adósok a vállalatoknál sokkal kevésbé tudják az árfolyamkockázattól védeni, ezért a valószínő hitelveszteség növekedése elérheti az 1,3-1,4 milliárd zlotyt. A tartalékok 900 millió zlotyval csökkenne a devizahitelek miatt. A modell eredményeit a lengyel bankrendszerben bekövetkezett események csak részben igazolták. Bár az árfolyamváltozással romlott a devizahitelek minısége és csökkent a bankok jövedelmezısége is, a bankrendszer egészében nem szenvedett el nagy traumát. Az orosz válságtól eltérı szcenárió annak köszönhetı, hogy az orosz bankokkal szemben a lengyel bankoknak csak a devizahitel-állományát érintette a romlás. Emellett a 2004-es gazdasági fellendülés és a zloty erısödése kompenzálta a negatív hatásokat. Nem csak a kínálati, de a keresleti oldalon is voltak változások. A vállalati szektor 2003-ban a zloty leértékelıdése ellenére is kereste a devizahiteleket. A beinduló konjunktúra és a leértékelıdés okozta versenyképesség növekedés és ezáltal az exportáló vállalatok eredményességének növekedése kompenzálták az adósságterhek növekedését. Ezzel szemben a háztartások devizahitelek iránti kereslete csökkent, hisz az importtermékek drágulása és az árfolyamváltozás negatív hatása miatt helyzetük romlott. [NBP, 2004] Bár
a
Lengyelországban
lezajlott
folyamatokat
nem
lehet
közvetlenül
Magyarországra vetíteni, mégis le lehet vonni néhány hazánkra is érvényes következtetést. A lengyelországi események relevanciája azért is egyértelmő, mert mint ahogyan azt a 4.
68
sz. és az 5. sz. ábrák mutatják a zloty és a forint árfolyamai hasonlóan ingadoztak az elmúlt években.
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
265 260 255 250 245
forint/euro
zloty/euro
4. sz. ábra A zloty/euró és a forint/euró árfolyamok alakulása
240 235 230 1999
2000
2001
2002
zloty/euró
2003
2004
2005
forint/euró
Forrás: MNB, NBP
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
350 300 250 200 150 100 50 0 1999
2000
2001
2002
zloty/dollár
Forrás: MNB, NBP
69
2003
2004
forint/dollár
2005
forint/dollár
zloty/dollár
5. sz. ábra A zloty/dollár és a forint/dollár árfolyamok alakulása
Lengyelországban a zloty árfolyamának nagymértékő esése miatt néhány hónapig megnıttek a devizahitelek törlesztırészletei. Ennek a banki portfolió minıségére nem volt megrendítı hatása, sokkal inkább a lakosság körében okozott kisebb pánikot, minek következtében sokan éltek az elıtörlesztés lehetıségével vagy devizahiteleiket forinthitellé konvertáltatták, mindkettı extra költséget jelentett számukra és a zloty árfolyamának ismét megerısödése feleslegesnek bizonyította. A Forint jelentıs gyengülése hazánkban is nagy valószínőséggel a hitelportfolió romlásához, a háztartások hitelkeresletének és a bankrendszer jövedelmezıségének csökkenéséhez vezetne. A vállalakozások devizahiteleinek minısége a magasabb tartalékok és a természetes fedezetek miatt valószínőleg nálunk is kevésbé romlana, az exportágazat fellendülése és a most is viszonylag magas gazdasági növekedés az új devizahitelek számát is szinten tartaná. A negatív hatás mértékét a forint gyengülésének nagysága és tartósságától függ.
70
8. A devizahitelek kockázatainak csökkentési lehetıségek, treasury termékek A devizahitelek fı kockázata, amint azt már kifejtettem abban rejlik, hogy a hiteleket a bank más országok pénznemében, euróban, svájci frankban, kisebb arányban amerikai dollárban tartja nyilván és ezen devizák árfolyama ingadozhat. A devizahitelek ilyen kockázata ellen a legegyszerőbben az adós elıtörlesztéssel védekezhet, de ezért a bankok legtöbbször különdíjat kérnek. A kockázatcsökkentés egyéb, a vállalatok által alkalmazható módjait mutatom be ebben a fejezetben. Az árfolyamkockázat kivédésének egyik módja a teljesen zárt pozíció létrehozása, vagyis amikor pontosan akkora, és olyan devizanemő deviza-megtakarítással rendelkezik a vállalkozás, mint amekkora a devizahiteleinek állománya. Ekkor ugyanis a forint gyengülésével elszenvedett veszteség hiteloldalon, nyereségként jelentkezik meg a betéti oldalon. Ez a kockázatcsökkentési módszer bár ingyenes, de nem túl reális lehetıség. A vállalkozás devizaellátottsága és a hiteltörlesztés módja alapján négy esetet lehet elkülöníteni. Ha a vállalakozás a hitelt forintban törleszti és nincs rendszeres devizabevétele, akkor ezt a kockázatot nem tudja kivédeni, ilyenkor csak annyit tehet a vállalakozás, hogy megpróbálja hitelét alacsony és csökkenı kamatú és lehetıleg gyengülı árfolyamú pénznemben felvenni. Ez a mai állapotot figyelembe véve, ahol a svájci frank kamata a történelmi mélypont után növekedésbe indult és az euró kamata is jóval a forint kamata alatt van, nem kivitelezhetı. Amennyiben
forintban
törleszt
és
van
rendszeres
devizabevétele
árfolyamkockázatát határidıs-, opciós- vagy árfolyam-biztosítási ügyletekkel tudja csökkenteni. Ez a szituáció gyakorlatilag csak elméleti, mert a vállalkozás egyszerre kétszeri átváltási költséget, kockázatot vállalna magára, holott átváltás nélkül is törleszthetné hitelét. Legtöbb bank lehetıvé teszi a hitel devizában való törlesztését, illetve a devizaalap megváltoztatását. Ha egy vállalat a devizatörlesztést választja, árfolyamkockázatát több módon is csökkentheti. Ha a vállalkozás intenzív exporttevékenységet folytat és ebbıl jól kalkulálható biztos devizabevétele van devizahitelének törlesztéseit nem érinti egy esetleges forintgyengülés, sıt a gyengülı forint a vállalat versenyképességét is növeli és javíthatja
71
eredményességét is. Az ilyen vállalkozások nagy része devizaszámlát vezet, melyrıl teljesíti devizakiadásait, és melyre érkeznek devizabevételei. A devizaszámlák kamatozása viszont alatta marad a forintlekötésbıl származó kamatbevételeknek. Amennyiben a vállalakozás nem rendelkezik rendszeres devizabevétellel, de hitelét devizában szeretné törleszteni a kockázatát szintén csak újabb szerzıdésekkel, határidıs-, opciós- vagy árfolyam-biztosítási ügyletekkel csökkentheti. A következıkben az árfolyamkockázat csökkentésének banki és tızsdei módszereit szeretném bemutatni.
8.2. Határidıs devizaügyletek Banki határidıs devizaügylet keretein belül a vállalat szerzıdést köt a bankkal, hogy egy meghatározott napon egy meghatározott devizaösszeget elad/ megvesz a banktól. A határidıs árfolyamokat nem csak a kereslet és a kínálat határozza meg, hanem a napi (spot) árfolyammal és a határidıs valuták kamatainak különbözetébıl származnak. Például: ha egy vállalat devizabevételének forintértékét szeretné rögzíteni, az euró napi árfolyama 250 Ft/ Euró és az egyéves periódusra számított kamatkülönbség 10 százalékpont, akkor ezt 250+250*0,1=275 Ft-os árfolyamon teheti meg. [Riecke, 2005] A határidıs devizaügyletekért a bank nem számol fel semmilyen jutalékot vagy költséget, de a szerzıdéses összeg egy részét le kell kötnie a vállalkozásnak a banknál. A lekötött összeg az ügylet futamidejétıl függ, általában 3 hónapon belüli ügyleteknél 5, míg az azon túliak esetében az alapügylet 10 százalékát. A lekötés fı oka az, hogy a határidıs ügyletek kötelezettségek és a piacon az árfolyamok nem biztos hogy az ügyfél tervei szerint fognak változni. Téves elırejelzés esetén akár veszteség is érheti a határidıs ügyleten. Helyes elırejelzés esetén azonban elkerülhetı az árfolyamváltozás negatív hatása, és az óvadék is kamatozik, azt a bank lekötött betétben, bankkötvényben vagy állampapírban tartja. Ez az ügylet bár megszőnteti a devizahitel törlesztésének árfolyamkockázatát, a kisés középvállalatok számára a bankok 100 ezer eurós minimális szerzıdési összege miatt ritkán alkalmazható, mert nem rendelkeznek ekkora devizaforgalommal. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete által a kis- és középvállalat körében végzett felmérés szerint a cégeknek 2002-ben alig 6, 2003-ban pedig kevesebb, mint 10 százaléka kötött határidıs devizaügyleteket a kereskedelmi bankokkal. [Binder, 2005b]
72
Ebben szerepe lehet a KKV-nál a minimális ügyletnagyság mellett a felkészültség hiányának, és a 2003-as negatív tapasztalatok is. 2003 elején ugyanis sok vállalat, a bankok tanácsai alapján devizabevételeiket lefedezte, ezzel szemben 2003 második felében a forint árfolyamsávjának 2,26 százalékos eltolása után, ami a forint 2,26 százalékos leértékelésével egyenértékő, sokkal jobb árfolyamon tudták volna devizájukat forintosítani. [Riecke, 2005] Ezzel szemben aki 2003 elején kötött határidıs euró vételi ügyletet sikeresen kivédte az árfolyamsáv eltolása általi, a forint gyengülése miatti veszteséget. A bankokon kívül határidıs ügyleteket a Budapesti Értéktızsdén és a Budapesti Árutızsdén is lehet kötni. Bár a tızsdéken már ezer euró, dollár vagy svájci frankra is lehet határidıs ügyletet kötni, a tızsdén szabványosított termékek adásvétele folyik, a maximum 18 hónapra lehet devizát vásárolni vagy eladni. Ez azt jelenti a vállalkozások számára, hogy nem határozhatják meg szabadon az ügylet pontos értékét, sem lejáratát. A határidıs ügyleteket brókercégek közvetítik, melyeknél a határidıs ügylet 5-10%-áig letétet kell hagyni, ugyan úgy mint a bankoknál. Bár a MNB és a PSZÁF is felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, a kockázatok kezelésére alkalmas módszert még nem kínált a KKV-nak. A Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) 2001 végén elindult árfolyamkockázat fedezési terméke, bár a banki minimális ügyletösszegnél kisebb devizaforgalmat is fedezne, alsó határ 5 ezer euró, csak euró és dollár biztosítására van lehetıség, futamidı 30-365 napig és fedezeti letétet sem követel, az érdeklıdés elmarad a várakozásoktól. Ennek fı oka lehet az, hogy mivel az állam az exportszektor élénkítésében érdekelt a Mehib csak a forint erısödése esetén nyújt védelmet. Az árfolyamkockázat csökkentésére szolgáló ügyletek közé tartoznak az opciós ügyletek is. [Binder, 2005b]
8.3. Opciós ügyletek Az opció a határidıs ügyletekhez hasonlóan egy késıbbi idıpontban történı deviza vételre vagy eladásra szól, de az opciónál ez nem kötelezettségként, hanem jogként jelenik meg. Ha a vállalkozás megköti az opciós szerzıdést és az árfolyam számára kedvezıtlenül alakul, akkor az opciós szerzıdéstıl függıen a rögzített idıpontban (EU)
73
vagy addig az idıpontig bármikor (US) lehívhatja az opciót. Ellenben, ha az árfolyam nem az elıre kalkulált módon változik, nem köteles élni lehívási jogával. Gyorsan és elıre nem tervezhetı irányba mozgó árfolyamok esetén több opciós jog egyidejő alkalmazásával az árfolyam bármilyen fajta elmozdulása ellen biztosíthatjuk magunkat. Az opciós ügylet megkötésekor nem kell óvadékot letennie, de meg kell fizetnie az opciós díjat (prémiumot). Ez a díj a várható kamatkülönbségek, a futamidı hossza és az árfolyam változékonyságának függvényében változik. Az opciók azonban a KKV-k számára még a határidıs ügyleteknél is nehezebben alkalmazhatóak. Itt ugyanis a szerzıdéses minimum összeg 500 ezer euró ügyletenként. [Binder, 2005b]
Létezik ma már árfolyamgarantált hitelkonstrukció is, melynél a bank átvállalja az árfolyam-ingadozásból származó kockázatokat bizonyos határokon belül. Ezek a konstrukciók még nem elterjedtek. Az Inter-Európa Bank által kínált konstrukció például a hitel felvételétıl számított két éven át védi meg az adóst az árfolyamkockázattól, egy bizonyos sávon belül. Ez a sáv az euróalapú hiteleknél 260-270Ft/Euro, a svájci frank alapú hiteleknél, pedig 175-182 Ft/CHF. [FigyelıNet, 2005]
8.4. A K&H Bank treasury tevékenysége A Bank válaszolva a piac növekvı kockázatcsökkentési igényére a treasury termékek sorát kínálja ügyfeleinek. A treasury szolgáltatást fıleg a közép és nagyvállalatoknak kínálja, bár az alsó ügyletkorlátok miatt a kisvállalkozások nem igen tudnák igénybe venni ıket. A treasury szolgáltatásokban egyértelmően találkozik a Bank és az ügyfelek érdeke is. Az ügyfél fı céljai az árfolyamkockázat csökkentése, a pénzügyi bevételek növelése és a banki költségek csökkentése. A Bank céljai a bevételek növelése, a hitelezési kockázat csökkentése és a Bank folyamatos növekedésének elısegítése. A treasury ügyletek segíthetnek e célok elérésében.
Az ügyfelek alapügyletei alapján
háromfajta treasury ügyletcsoportot lehet elkülöníteni: •
Számlaforgalomhoz kapcsolódó treasury ügyletek
•
Hitelügyletekhez kapcsolódó treasury ügyletek
•
Betétekhez kapcsolódó treasury ügyletek
74
A devizahitelek alacsony kamatát ellensúlyozza az árfolyamingadozás kockázata, erre ad megoldást a Bank a többdevizás hitelszerzıdéssel és a treasury ügyletekkel. [K&H belsı anyagok] A Bank alapvetı treasury ügyletei Azonnali váltás: Spot árfolyamon történı devizaváltás Határidıs árfolyamon történı váltás A
határidıs
árfolyam
a
jelenlegi
piaci
árfolyam
és
a
két
deviza
kamatkülönbözetének (swap) összegébıl adódik. A swap pontokat az alábbi közelítı képlet segítségével számolja ki a Bank: swap pont = spot * futamidıre vetítetten (forint kamat – deviza kamat). A határidıs árfolyam = piaci árfolyam + swap pontok. Ez alapján látható, hogy a határidıs árfolyam nem a bank várakozásait fejezi ki a spot árfolyam jövıbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye. Mivel a forint kamatláb magasabb, mint a legtöbb fı deviza (EUR, USD, CHF) kamatlába, a határidıs árfolyamok magasabbak, mint az aktuális piaci árfolyam. Ezeket az ügyleteket a Bank költségmentesen nyújtja. A határidıs váltás elınyei a forint erısödése/ gyengülése elleni tökéletes védettség, a biztosan kalkulálható forint cash-flow. Hátrányai a vételi/ eladási árfolyam lekötésébıl adódóan a vállalat a számára kedvezı árfolyamelmozdulásból eredı nyereségtıl elesik.12 A még kedvezıbb árfolyamok kínálása érdekében a Bank új „javított forward” ügyleteket vezetett be. Ezen ügyletek esetében az árfolyamvédelem csak egy bizonyos szintig, árfolyamig (trigger szint) van érvényben, azután az ügyfél és a Bank jogai és kötelezettségei is megszőnnek, tehát a vállalat a kedvezıbb árfolyamot extra kockázatvállalással fizeti meg. Tehát azoknak a vállalatoknak érdemes ezen ügyleteket igénybe venni, melyeknek konkrét elképzelése van a cége számára kedvezıtlen forinterısödés maximális mértékérıl, és azt várja, hogy az árfolyam a jelenlegi árfolyamszint körül fog stabilizálódni.13
12 13
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,461708&_dad=portal&_schema=PORTAL https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,461750&_dad=portal&_schema=PORTAL
75
A javított forwardhoz hasonlóan a sáv forward - deviza eladás/vétel is kedvezıbb árfolyamot kínál, többlet kockázat ellenében: Míg a határidıs ügylet egy adott szinten rögzíti az árfolyamot, addig a sáv forward nagyobb rugalmasságot biztosít. Segítségével a határidıs árfolyam körüli sávban rögzítheti a vállalat valamely deviza jövıbeni árfolyamát.14 Opciós ügyletek és opciós és határidı ügyletek kombinációja: Sirály (seagull) opció – deviza vétel: A sirály opció mögött három ügylet áll, aminek következtében az ügyfélnek három árfolyamszinthez kapcsolódóan keletkezik joga, illetve kötelezettsége: •
joga van a határidıs árfolyamnál némileg magasabb szinten devizát
venni, amennyiben a lejáratkori árfolyam a sirály opció középsı szintje felett van •
köteles a határidıs árfolyamnál alacsonyabban (a sirály opció alsó
szintjén) devizát venni, amennyiben a lejáratkori árfolyam alacsonyabb a sirály opció alsó határánál •
cserébe a sirály opció felsı határánál eladási kötelezettsége
keletkezik, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos, a Bank által fizetett kompenzáció fejében lemond a további védelemrıl Elınyei: •
védelem a forint gyengülése ellen
•
költségmentes, külön díj nélkül köthetı
•
a sirály opció árfolyamszintjei várakozásai, tervei és költségvetése
függvényében tetszılegesen alakítható Kockázatai: •
a fedezet csak a cég által valószínőtlen kimenetelőnek tartott felsı
árfolyamszintig él: amennyiben lejáratkor az árfolyam efelett van, a stratégia csak a felsı és a középsı szint közötti különbözet erejéig kompenzál •
a sirály opció alsó szintje a vártnál kedvezıbb lejáratkori
árfolyamszintbıl eredı nyereségtıl is „megóvhat,” amennyiben a lejáratkor az
14
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,461706&_dad=portal&_schema=PORTAL
76
árfolyam az alsó szint alatt van, a cég köteles a sirály opció alsó szintjénél devizát venni15 A K&H Bank speciális, Eximbankos struktúrája Ebben a speciális ügyletben a részt vevı felek megállapodnak abban, hogy a kamatfizetéseiket elcserélik egymással. A kamatcsere egy elıre meghatározott jövıbeni dátumon történik, ugyanabban vagy eltérı devizában denominált tıkére vonatkozó alapügylet esetén. Az egyik fél fix kamatot fizet, amit a csereügylet megkötésekor állapítanak meg, a másik fél, pedig változó kamatot fizet, mely egy piaci referenciakamathoz van rögzítve. Tıkecsere nem történik, kizárólag kamatcsere. A vállalat igénybe veszi az Eximbank által kínált változó kamatozású hitelét, azt a K&H Banknál betétbe teszi és a betét fedezete mellett fix kamatozású hitelt vesz fel a Banktól. [K&H belsı anyagok]
15
https://www.khb.hu/portal/page?_pageid=243,461751&_dad=portal&_schema=PORTAL
77
9.
Összefoglaló következtetések
A magyar vállalatok a jogi liberalizációt követıen, 1995-tıl rohamosan növelték devizahiteleik állományát. Ha ez a növekedési ütem továbbra is folytatódik, néhány éven belül a devizahitelek megelızik a forinthiteleket a banki hitelállományon belül. Dolgozatommal arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a devizahitelek megoldhatják-e a vállalatok finanszírozási problémáit, vagy túlzott kockázatok vállalására készteti ıket? A finanszírozás problémája elsısorban a kis-és középvállalatokat érinti érzékenyen, melyek sem, megfelelı jövedelmezıséget sem, a bankok által megkövetelt biztosítékokat nem tudták eddig felmutatni. A nagy- és a külföldi tulajdonú vállalatok más helyzetben vannak, ık vagy hozzájutnak az olcsó külföldi forráshoz, vagy kihasználva erejüket kedvezı hitelekben részesülnek. A Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Magyar Bankszövetség jelentéseinek és értekezéseinek valamint a szaksajtó releváns cikkeinek áttanulmányozása után arra a következtetésre jutottam, hogy a devizahitelek igenis alternatívát nyújtanak a forinthitelek kamatait sokalló és máshonnan forráshoz nem jutó vállalatoknak. A bankok hirdetményeibıl és ügyfélcsalogató akcióiból jól látszik, hogy a bankok az erıs verseny hatására folyamatosan enyhítik hitelkihelyezésük szigorát emellett a devizahitelek kamatai jóval a forinthiteleké alatt van, sıt még egyes támogatott hiteleknél is kedvezıbb. Ennek következtében olyan vállalatok is sikerrel igényelhetnek devizahitelt, melyek számára néhány évvel ezelıtt a drága és szigorú banki hitelek elérhetetlenek voltak. A devizahitelek mind a futamidı mind a felhasználhatóság terén teljes spektrumban megjelentek már, minden vállalat megtalálhatja a számára legmegfelelıbbet. Ami a kockázatokat illeti, szerintem az euróövezetbe való bekerülés elıtt néhány évvel nem reális egy hosszantartó és erıs forint árfolyamgyengülés rémképével riogatni, ezt támasztja alá a forint árfolyamának vizsgálata a lebegtetés bevezetése óta mely végig az erıs sávszél közelében lebeg. Sıt a hosszú távra lekötött kamatú forinthitelek az euró
78
bevezetése környékén várható kamatcsökkenés miatt. Mivel a vállalatok a lakossággal szemben nagyobb tartalékokkal rendelkeznek egy esetleges ideiglenes árfolyamelmozdulás sem rontaná hiteleik minıségét lényegesen, ahogy az a lengyel bankok esetében is tapasztalható volt. A devizapiacon mindig is voltak és lesznek is rövid távú ingadozások, de ezek a jellemzıen hosszú távú devizahitelek terheit mérvadóan nem módosítják. Emellett a vállalatok a lakosságtól eltérıen rendelkeznek a forintárfolyam változásának negatív hatásait kiküszöbölı eszközökkel, melyek tökéletes védelmet nyújtanak minimális ráfordítás mellett. Azaz a devizahitelek árfolyamkockázata olyan kockázat, mely nullára csökkenthetı, és még így is elınyösebb a forinthiteleknél. Sajnos ma a kockázatcsökkentés eszközeit csak a nagyobb vállalatok számára elérhetıek a magas minimális ügyletnagyságuk miatt. A jövıben ezen a helyzeten mind a vállalati mind a banki oldalon változtatni kell. A bankok a minimális ügyletnagyság csökkentésével nem csak a vállalatok, de saját kockázatukat is csökkenthetnék. A vállalatok pedig a devizabevételeik és kiadásaik átcsoportosításával elérhetik a minimális ügyletküszöböt. A piaci viszonyokat reprezentálandó bemutattam a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vállalati devizahitel termékeit, a vállalati hitelezési folyamatát és a devizahitelek kockázatának kezelésére kínált eszközeit. A Bank számos deviza alapú konstrukciót kínál ügyfeleinek és ezekkel összhangban többféle kockázatcsökkentı, treasury terméket is kínál, melyek akár közepes vállalatok számára is elérhetıek.
79
10. 1.
Irodalomjegyzék Ácsné Danyi Ilona [2004]: A kockázati tıke szerepe a hazai kis-és
középvállalkozások finanszírozásában Hitelintézeti szemle, 2004. 3. évfolyam, 3-4. sz. 93-126. old. 2.
Ábel István-Szakadát László [1997]: A bankrendszer átalakulása
Magyarországon 1987-1996 között Közgazdasági Szemle, XLIV. évfolyam, 1997. július-augusztus (635.652. o.) 3.
Bánfi Tamás [1994]: Banküzemtan
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 1994. 87.-90. old, 104.-105. old, 118.-121. old. 4.
Binder István [2005a]: Variációk devizahitelre
http://www.fn.hu/index.php?id=195&cid=112917 2005. december 15. 5.
Binder István [2005b]: Üzlet&Siker – az árfolyamkockázat ellen
http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=93395 2005. február 4. 6.
Csabai Károly [2004]: A devizahitelek buktatói: felvételi tudnivalók
HVG, 2004. 26. évf. 25.(1308.) sz. 125-127. old. 7.
Csáki György – Macher Ákos [1999]: A magyarországi privatizáció
10 éve, 1988-1998. Magyarország politikai évtizedkönyve 1988-1998. 1999. 8.
FigyelıNet
[2005]:
Árfolyamgaranciával
csökkenthetı
devizahitelek kockázata http://www.fn.hu/index.php?id=30&cid=106682 2005. szeptember 22.
80
a
9.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium [2005]: A kis- és
középvállalkozások helyzete 2003–2004 Éves jelentés 2005. május 10. Bizottság
Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium honlapja: Az Európai 2003.
május
6-i
ajánlása
a
KKV-k
definíciójára
http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/eukkvdef.html 2005.05.24. 11.
Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium honlapja: A GKM kis- és
középvállalkozás-fejlesztési
tevékenységének
2005.
évi
eredményei
http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/vallakozaspol/kkv2005.html 2005. 12. 30 12.
Giczi József [2006]: Drágulhatnak az euró és a forint alapú hitelek
http://www.klikkbank.hu/lakossagi/20060302dragulhatnak.html 2006. március 7. 13.
Dr. Huszti Ernı [1996]: Banktan
Egyetemi Kiadó, kiadó: TAS Kft. Budapest, 1996. 211.-218. o. 14.
Kereskedelmi és Hitelbank Rt.: Vállalati hitelezési kézikönyv, 2000
K&H belsı anyag 2000.
15.
Kereskedelmi
és
Hitelbank
Rt.:
Vállalati
ügyfélminısítési
szabályzat, 2002 K&H belsı anyag 2002. 16.
K&H hirdetmény vállalati ügyfelek részére
2006 március 17.
Kereskedelmi és Hitelbank Rt.: Vállalati döntési szabályzat, 2005
K&H belsı anyag 2005 81
18.
Kereskedelmi és Hitelbank Rt. éves jelentései 1987, 1988, 1992-
1994, 1999, 2003 19.
Magyar Bankszövetség [2004]: Éves bankismertetı 2004
Budapest, 2005. július 36-37old 20.
Magyar Bankszövetség [2006]: Tájékoztató a devizaalapú lakossági
hitelek kockázatairól Budapest, 2006. január 26 21.
Magyar
Nemzeti
Bank
Bankfıosztálya
[1999]:
A
magyar
bankszektor 1998. évi tevékenysége Budapest, 1999 22.
Magyar Nemzeti Bank Bankfıosztálya [2000]: A hitelintézeti
rendszer 1999. évi tevékenysége Budapest, 2000. augusztus 23.
Magyar Nemzeti Bank Bankfıosztálya [2002]: Jelentés a pénzügyi
stabilitásról Budapest, 2002. június 24.
Magyar Nemzeti Bank Bankfıosztálya és Közgazdasági fıosztálya
[2003]: Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2003. június 25.
Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási fıosztálya [2005]:
Jelentés a pénzügyi stabilitásról Budapest, 2005. április 26.
Mihályi Péter [2000]: A bank- és biztosítási rendszer átalakítása I.
1989-1995 Bankszemle, 2000. 44. évf. 1-2. sz. 31-44. oldal 82
27.
National Bank Poland [2003]: Financial Stability Report June 2001–
December 2002 Varsó, 2003 augusztus 28.
National Bank Poland [2004]: Financial Stability Report 2003
Varsó, 2004 Május 29.
National Bank Poland [2005a]: Financial Stability Report 2004
Varsó, 2005 szeptember 30.
National Bank Poland [2005b]: Financial Stability Review First half
of 2005 Varsó, 2005 október 31.
Nemzetközi
Bankárképzı
Rt.
[1997]:
Banküzemtan
bankügyintézıknek Nemzetközi Bankárképzı Rt., Budapest, 1997. 32.
origo.hu: Gyengíti a forintot a lengyel költségvetési krízis
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20031021gyengiti.html 2003. október 21., 33.
Papp Emília [2005]: Árfolyamgarantált devizahitel: jókor, jó helyre
HVG, 2005. 27. évf. 40.(1376.) sz. 98-99. old. 34.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2000]: Tájékoztató a
pénzügyi szektor 1999. évi fejlıdésérıl Budapest, 2000. augusztus 25. 35.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2001]: Éves jelentés 2000
Budapest, 2001. augusztus 36.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2002]: Éves jelentés 2001 83
Budapest, 2002. május 37.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2003]: Éves jelentés 2002
Budapest, 2003. április 23. 38.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2004]: A felügyelt
szektorok 2003. évi mőködése 39.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2005a]: Beszámoló a
felügyelt szektorok 2004. évi mőködésérıl Budapest 2005. április 40.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2005b]: Gyorsjelentés a
pénzügyi szektor 2005 elsı háromnegyedévi teljesítményérıl 2005. november 41.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2006]: Gyorsjelentés a
pénzügyi szektor 2005. évi fejlıdésérıl Budapest, 2006. február 42.
privatbankar.hu [2004]: Praktikus tanácsok a devizahitel felvételén
gondolkozóknak http://www.privatbankar.hu/html/cikk/kommentar.php?kommentar=9031 2004.09.15 43.
Price Warethouse[1993]: A hitelkockázat kezelése
Panem Kft Budapest 1993. 18.-20. old. , 78.-79. old. 44.
Rácz István [2005]: Az euró magyarországi bevezetése és a hosszú
lejáratú forintkonstrukciók kamatkockázata PSZÁF Szabályozási, elemzési és nemzetközi igazgatóság Elemzési és kutatási fıosztály 2005. szeptember
84
45.
Riecke
Werner[2005]:
Árfolyamkockázat
kis-és
középvállalkozásoknál: alternatív gyógymódok HVG,2005. 27. évf. 1.(1337.) sz. 89-90. old. 46.
Várhegyi Éva [2002]: Bankvilág Magyarországon
Helikon Kiadó, 2002. 34-42. old 47.
Dr. Vékás István [1992]: Pénzügytan
Miskolci Egyetemi Kiadó 1992. 275-292 old. 48.
Vígh-Mikle Szabolcs–Zsámboki Balázs [1999]: A bankrendszer
mérlegének denominációs összetétele 1991-1998 között MNB Füzetek, 1999/9, 1999. augusztus 49.
www.khb.hu internetes honlap
2006 március Jogszabályjegyzék Forrás: CompLEX CD-jogtár: 1.
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrıl és a pénzügyi
vállalkozásokról 2.
14/2001. (III. 9.) PM rendelet a kintlévıségek, befektetések,
mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minısítésének és értékelésének szempontjairól
85
11.
Mellékletek
86
1. sz. melléklet A Nemesis Kft. cenzúra elıterjesztése
Név Város Ország Jogi státusz Alapítva K&H kapcsolat kezdete Csoport neve Tevékenysége
Hitelfelvevı Nemesis Kft. Kiskunfélegyháza Magyar Korlátolt felelısségő társaság 1989.06.19 1989.08.24 Mezıgazdasági termék nagyker
Garantır Helios Kft Kiskunfélegyháza Magyar Korlátolt felelısségő társaság Jogelıd 1990.11.12 nemleges Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás
TEV. KÓD STF (igen/nem) Alapadatok
5111 nem 2004.12.31(M HUF)
1533 nem 2004.12.31(M HUF)
Saját tıke + alárendelt kölcsöntöke (TCW) összegben és a mérlegfıösszeg %-ban Tárgyévi cash flow Megjegyzés
128 (39,2%)
394 (30,5%)
12,5 Auditált
164,1 Auditált
Minısítések
K&H
Hosszútávú Rövidtávú Megjegyzés
DR-0-07 DR-0-07 Készfizetı kezes minısítése alapján
Ssz.
1
Keretek millió HUF -ban Kintlévıség Szerzıdött /jóváhagyott 175.300EUR (42,94MióFt)
175.300EUR (42,94MióFt
Moody's
S&P
IRA
K&H
Moody's
S&P
l
7 7 Objektív minısítés: 6-os
Javasolt
Kérelem jellege
C/U
Keret / limit megnevezése, rövid leírása
Végsı lejárat dátuma
359.950EU (88,17MióFt)
Módosítás/ kiváltás
C
359.950 EUR-nak megfelelı összegő, éven belüli forgóeszköz deviza hitel, törlesztés rulírozó módon 2006.05.31ig ezt követıen ütemezetten
2006.09.18. (2005.09.19)
87
2
13,35
13,35
13,35
megerısítés
C
Banki saját forrású, éven túli beruházási hitel, Törlesztés; évente 2x egyenlı részletben
2006.03.20
3
30
30
30
megerısítés
C
Banki saját forrású, éven túli beruházási hitel, Törlesztés: évente 4x egyenlı részletben Csoportkockázat: Csoport s.d.s.l.
2008.09.01
Összesen
86,29
86,29
131,52
SPECIÁLIS TÖRLESZTÉSI ÜTEMEZÉS 1. sz. keret Dátum 2006.06.30 2006.07.31 2006.08,31 2006.09.18
Teljes keret Törlesztés 61.550 EUR 61.550 EUR 61.550 EUR 175.300 EUR
88
Fennmaradó összeg 298.400EUR 236.850EUR 175.300EUR
BIZTOSÍTÉKOK 1-3 sz. keret Státusz Ranghely, típus
teljesített
teljesített
teljesített
ÚJ/ teljesített Új/ teljesített összesen
A Nemesis Kft tulajdonában lévı, telephely, 777/3 hrsz számú ingatlanra alapított 181 Mióft összegő keretbiztosítéki jelzálogjog, az ingatlan könyvszerinti értéke 2005.06.30-án: 200,26MióFt A Nemesis Kft tulajdonában lévı mindenkori készletre és az 1997 évben végzett felértékelés során a telephelyen fellelt hőtéssel kapcsolatos gépekre és berendezésekre alapított ingó keretbiztosítéki jelzálogjog 46Mióft összegben. A cég 2005.06.30-i könyvszerinti készletértéke:66,63MióFt, gépek értékét nem vesszük figyelembe A Nemesis Kft tulajdonában lévı 2002 évi beruházás során a 747/3 hrsz számú ingatlanon végzett beruházás során beszerzett gépekre és berendezésekre alapított ingó keretbiztosítéki jelzálogjog 45MióFt összegben. beépített berendezések az ingatlan értékébe szerepelnek ezét nem számolunk vele. A Helios Kft készfizetı kezesség vállalása a hitel és járulékai erejéig / 131,52MióFt és járulékai / Visszaigazolt árbevétel engedményezés a Helios Kft-tıl érkezı árbevételre
BIZTOSÍTÉKOK 3 sz. keret Státusz Ranghely, típus
teljesített
Összeg (millió HUF)
% Biztosítéki érték
Hitel/ Bizt.ért. arány
200,26
50 100,13
1,3
66,63
50 33,3
3,96
0
0
0
0
0
0
227
133,43
0,99
Összeg (millió HUF)
AVKB készfizetı kezességvállalása a hitel 50%-ának erejéig
0
%
Biztosítéki érték
Hitel / Bizt.ért. aránv
0
MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 1-3. sz. keret NEM PÉNZÜGYI MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK Státusz Típus
Megfelelés I/N
teljesített Teljesített Új/teljest-
Biztosítás bankra történı engedményezése Kizárólagos számlavezetés Tartozás elismerés közokiratba foglalása.
89
Dátum
tett Új/teljesített
melyet a készfizetı kezes is aláír, a szerzıdés aláírását követı 30 napon belül A Helios Kft készfizetı kezességvállalása a hitel és járulékai erejéig Új kezesség 359.950 EUR és járulékai erejéig
MINİSÍTÉS ÉS CÉLTARTALÉK Hitelkeretek. Hitelkeretek: 1-3
Fennálló PE teljesített Non-accrual teljesített 0%
Minısítés Kamatstátusz Kamatkönyvelés Tıkestátusz Céltartalék (fedezettség %)
Javasolt PK teljesített Non-accrual teljesített 0%
Teljes követelésállomány: Fennálló 0
Céltartalék (fedezettség %)
Javasolt 0
DÍJAK ÉS KONDÍCIÓK
A keret leírása
1. keret
2 keret
3keret
Kamat: Kamatbázis Kamatfelár (évi, bázispont) Megjegyzés
1 havi EURIBOR 200
1 havi BUBOR 400
1 havi BUBOR 400
Díjak, jutalékok: Rend. tart. díj Garanciadíj Egyéb díjak Hitelbírálati díj: Folyósítási díj: Rendelkezésre tartási
Rendelkezésre tartási idıszak Opció Adóstátusz
0,5% 0,3% 0,3%
0,5 0,2% 0
1,0% 0,5% 0,25%
nincs nem
nincs nem
2005.09.192006.05.31 2005.09.192006.05.31 nincs nem
Jogrendszer: Magyarország Illetékes bíróság: magyar bíróságok illetékessége JÖVEDELMEZİSÉG - TİKEMEGFELELÉS
Tökmegfelelési mutató: • Az igénybevett rész súlyozása • A fel nem használt rész
l. keret
2. keret
3. keret
100
100
100
0
0
0
90
súlyozása Tényleges marzs: • 0% igénybevételnél • 100% igénybevételnél A keret várható igénybevétele Ügyletszintő ROE Ügyfélkapcsolatalapú ROE
310 80
35,4
420 100 52,8
475 100
54,4 45,16
MARKETINGSTRATÉGIA 1989 évtıl vezetjük az ügyfél számláját. Kizárólagos számlavezetıje és hitelezıje vagyunk a Kft-nek. Sokáig hitel nélkül gazdálkodott a cég, számlavezetési és betételhelyezési kapcsolatban álltunk akkor a céggel. Kilenc éve veszünk részt a cég forgóeszköz finanszírozásában rulírozó devizahitel formájában. 2001 évben 46,7MióFt összegő, 2002 évben 39,9 MióFt beruházási hitel került engedélyezésre. A Kft-vel kapcsolatban kedvezı hitelezési tapasztalatokkal rendelkezünk, együttmőködésünk alatt a cégnek lejárt tartozása a bankunk felé nem állt fenn, a cég vezetıivel és tulajdonosaival megbízható, korrekt kapcsolatot sikerült kialakítanunk. Az ügyfél kondíció kedvezmények nélkül elfogadható kockázat mellett hitelezhetı. Jelenlegi fı bevételi forrásunk a hitelezésbıl származó kamatmarge és a folyószámla vezetés díjbevétele. Az ügyfélkapcsolatból származó banki bevételünk 2004 évben:6,7Mióft, 2005.07.31-ig 2,8MióFt volt. Az ügyfélcsoport ROE mutatója 45,1%, mely megfelelı jövedelmet és bevételt biztosít bankunknak, megtartása banki érdek. 1.1. Az elıterjesztés célja és indoklása Az elıterjesztés célja -A Nemesis Kft részére engedélyezett 131,52 Mióft összegő limit felülvizsgálata /a Helios Kft készfizetı kezesség vállalása mellett/, mely összességében az éven túli törlesztést figyelembe véve 25,07 MióFt limitcsökkenést jelent. A csökkenésbıl 23,24 Mióft hiteltörlesztés és 1,83MióFt a devizaárfolyam csökkenésének következménye. Éven belüli limitkeret: -A jelenleg fennálló 359.950 EUR /az engedélyezéskor 90,0 MióFt összeg volt / a jelenlegi árfolyammal számolva 88,17 Mióft éven belüli limit további fenntartása forgóeszköz finanszírozására a jelenlegi feltételek mellett, mely az elızı engedélyezéshez hasonlóan az árfolyamváltozással korrigálható, fiókvezetıi hatáskörben kitölthetı. Éven túli limitkeret: -43,35 MióFt összegő limit fenntartása a jelenleg fennálló állománynak megfelelıen, mely a törlesztésekkel csökken. Ebbıl az állományból még ez év szeptemberében további 6,67 MióFt -ot, novemberben 2,5MióFtot törleszt a Kft. -Adós és követelés minısítés engedélyezése 1.2. Elızı döntés feltételeinek teljesülése 2004.09.16-án fiók szinten került engedélyezésre az ügyfél részére Összesen 156,59 MióFt limit a Helios Kft készfizetı kezesség vállalása mellett minden line-re kiterjedıen, melybıl: -359.950 EUR, az akkori árfolyamon számolva 90MióFt éven belüli limit, mely az árfolyamváltozással korrigálható és fiókvezetıi hatáskörben kitölthetı -66,59 MióFt éven túli limit engedélyezése, mely a törlesztéssel csökken -A Kft adósminısítése 8-as, követelésminısítés problémamentes PE -A követelés fedezettsége: 78%. 2. A hitelfelvevı értékelése: A limitalapítást követıen eltelt idıszak alatt a cég tevékenységi, tulajdonosi valamint szállító és vevıkörében, a managementben lényeges változás nem következett be. A cég közvetett tulajdonosai ígéretükhöz híven az eredményes gazdálkodás feltételeit különbözı intézkedésekkel megteremtették a Nemesis Kft-ben és elkötelezettségüket a Kft zavartalan mőködtetése
91
érdekében a cég hiteleiért a tulajdonosok másik vállalkozása a Helios Kft által vállalt készfizetıi kezesség további fenntartásával igazolják. 2.1. Általános információk 2.1.1. Tevékenység Az ügyfél bemutatása A Kft.-t 1989. 06,19-én alapították 50 %-os külföldi tulajdonnal, 1.200,- e Ft Jegyzett tıkével. Jelenleg a Kft jegyzett tıkéje 3,2 MióFt, saját tıkéje 128 MióFt / támogatással együtt 172MióFt/. Tulajdonosa 100%-ban a német Helios -GmbH. A piaci pozíció és az üzleti környezet értékelése A Nemesis Kft belföldi értékesítésében meghatározó vevıje lett a cégcsoporton belüli Helios Kft, aki nyers torma szükségletének több, mint 90%-át szerezi be ügyfelünktıl, az ott feldolgozott torma kerül a német és egyéb piacra. A Nemesis Kft állami és területfejlesztési támogatás valamint hitel igénybe vételével 828 m2 alapterülető hőtıkamra építését valósította meg az elmúlt években. A hőtıház a legkorszerőbb hőtéstechnológiával, az Európai Unió elıírásainak megfelelıen épült Az új építmény lehetıvé teszi az európai színvonalú, szakszerő felvásárlást, tárolást és kiszállítást. Nagy elınyt jelent a konkurens cégekkel szemben, hogy a Kft 2002 decemberétıl vevıit a szezontól függetlenül, egész évben, kiváló, mindig azonos minıségő áruval tudja kiszolgálni. A vevık számára az új hőtéstechnológiával lehetıség nyílt arra, hogy a megvásárolni kívánt árút még betakarítás elıtt lekösse és igényeik szerint az év során bármikor lehívhassák. Ez a szolgáltatás a hőtési költség felszámolásával egyidejőleg bevételt jelent a cég számára. A hőtıház kapacitásának folyamatos kihasználása érdekében a továbbiakban tevékenységük bıvítését tervezik például nyári idıszakban gyümölcstárolás, bértárolás. Ez a tevékenység azonban plusz beruházást igényel /hőtıalagút építéséhez/ ezt még eddig nem vállalta fel a tulajdonos. 2003 évtıl kis kiszerelésben, fóliázva tormát értékesítenek az üzletláncok felé. A Nemesis Kft a térségben, mint torma felvásárló és értékesítı meghatározó szerepet tölt be. A talpon maradt konkurensek , mivel az általuk felvásárolt torma mennyiség nagyságrendileg nem közelíti meg a Nemesis Kft által felvásárolt mennyiséget, nem jelentenek igazi konkurenciát sem a felvásárlás sem az értékesítés területén. Management A Kft ügyvezetıje német állampolgár, aki a cégcsoport egyik Németországi cégénél dolgozik jelenleg is, a cégvezetı közgazdász végzetséggel rendelkezik, magyar állampolgár, kinevezése elıtt több évet dolgozott a Helios Kft-nél. Megbízható, korrekt üzleti kapcsolatot sikerült velük kialakítanunk. A hitelfelvevı (k) egyéb kapcsolatainak értékelése A Kft. vevı és szállítói kapcsolatai rendezettek. Partnereivel több éves, zömében szerzıdésen alapuló, megbízható üzleti kapcsolatot alakított ki. A cég árbevételét meghatározó termék a torma, 2004 évben 1130 tonnát értékesítettek, a bázishoz viszonyítva 1270 tonnával kevesebbet. 2003 évben ugyan is a nagyon száraz idıjárás miatt kevés és rossz minıségő lett a tormatermés. Ennek következtében megnıtt a kereslet és új külföldi vevık jelentkeztek a piacon. A tulajdonos az új üzletek reményében úgy döntött, hogy a Nemesis Kft elsısorban a külföldi vevıket szolgálja ki és a Helios Kft Kínából szerezte be a feldolgozáshoz szükséges alapanyaga egy részét. A Helios Kft 2004 évi Nemesis Kft-tıl történı novemberi és decemberi tervezett tormavásárlását átütemezték 2005 Januárjára és a kevés termés mellett ez is közrejátszott a 2004 évi alacsony értékesítési és bevételi volumen alakulásában.
92
Az értékesítésében résztvevı legfontosabb vevıi és az árbevételbıl való részesedésük: 2005 év terv
2004 év tény Belföldi vevık -Helios Kft - a többi összesen összesen:
25,0% 99,0% 1,0% 100,0%
80,0% 99,0% 1,0% 100,0%
A torma értékesítés vonatkozásában a meghatározó vevıkkel értékesítési szerzıdést köt a Kft. Eddig a 2005 -2006 évi szezonra 1855 tonnára kötött szerzıdést / a 2004-2005 évi szezonban 1800t tormát vásároltak fel/ még több tavalyi vevıvel folyamatban vannak az egyeztetések. A vevıkkel az ármegállapítás évente történik, a minıség és termésmennyiség függvényében. Az idén érvényes árakat a felvásárlási szezon megkezdésekor közösen állapítják meg a felvásárlási ár figyelembe vételével. A vevık 30-60 napos határidıre fizetnek. / A Helios Kft 60 napra fizet/ Jelentısebb szállítók: -A torma beszerzését a termelıkkel kötött felvásárlási szerzıdés alapján végzik. 2005/2006. tormafelvásárlási szezonra 200 termelıvel, 1500 tonna tormára kötöttek felvásárlási szerzıdést, a többit szabad piacon kívánják beszerezni. -TITÁSZ Rt. -Hajdú-bihari Önkormányzatok Vízmő Rt. A Kft. a közületeknek és a termelıknek is 30 napos határidıvel fizet átutalással. A felvásárlás során kialakulhat olyan helyzet is, hogy a szüksége mennyiség felvásárlása érdekében készpénzzel kell a termelıknek fizetni. Az érvényes felvásárlási árakat a felvásárlási szezon megkezdésekor a felvásárlókkal közösen állapítják meg, melyet be is tartanak. Pénzügyi elemzés Az elemzéshez a 2004.12.31-i tényadatokat, a 2005.06.30 idıarányos tényadatokat és 2005 évi tervezett adatokat vesszük figyelembe. 1. Eredmény kimutatás A Kft. 2004 évi árbevétele 195 MióFt, a bázishoz viszonyítva 28%-os, a tervhez viszonyítva 30%-os elmaradást jelent. A Kft 2004 évben 1130 tonnát értékesített, a bázishoz viszonyítva 1270 tonnával kevesebbet. 2003 évben ugyan is a nagyon száraz idıjárás miatt kevés és rossz minıségő lett a tormatermés. Ennek következtében megnıtt a kereslet és új külföldi vevık jelentkeztek a piacon. A tulajdonos az új üzletek reményében úgy döntött, hogy a Nemesis Kft elsısorban a külföldi vevıket szolgálja ki és a Helios- Kft Kínából szerezte be a feldolgozáshoz szükséges alapanyaga egy részét A Helios Kft 2004 évi Nemesis Kft-tıl történı novemberi és decemberi tervezett tormavásárlását átütemezték 2005 januárjára és a kevés termés mellett ez is közrejátszott a 2004 évi alacsony értékesítési és bevételi volumen alakulásában. A Kft 2005 06.30-ig 72MióFt árbevételt ért el a tervezettet meghaladja 7%-al, a bázistól 60%-al több, itt jelenik meg az elızıekben leirt forgalom átütemezés. A Kft 2005 évre 248 MióFt árbevételt tervez, ami az idıarányos teljesítést és a megkötött értékesítési szerzıdéseket figyelembe véve reálisnak tekinthetı. 200 tonna exportra, és 1655tonna belföldi értékesítésre van megkötött szerzıdése a Kft-nak. Ez a mennyiség a 2004-2005 /eddigi/ évi értékesítési árral 182,2Ft/kg számolva 337MióFt árbevételt jelent. A cég Eredmény felhasználására a saját töke növelése volt jellemzı. Erre az évre sem terveznek osztalékfizetést. A 2005.06.30-i adatok alapján a Kft tevékenysége veszteséges. A veszteség tartalmaz 2,7Mióft értékvesztést / behajthatatlan vevıkövetelés arányos része/./ A Kft félévre kimutatott eredménye évekre visszamenıleg negatív, mely arra vezethetı vissza, hogy az értékesítés többsége az év utolsó három hónapjára esik, a költségek a torma beszerzésének költségét kivéve egész évben folyamatosan felmerülnek. Az év elsı felében kisebb árbevételre ugyanaz az általános költség jut, mint az év második felében a lényegesen nagyobb árbevételre. Az évvégére tervezett költség és bevétel adatok az idıarányos teljesítés és a bázisév adatai alapján reálisak.
93
2. Mérleg Befektetett eszközök: Az összes eszközállományon belül meghatározó /63%/ a befektetett eszközök értéke. A Kft saját tulajdonú tárgyi eszközállományával végzi tevékenységét, melynek állapota kifogástalan. A tárgyi eszközök értéke a piaci értéket tükrözi tekintettel arra, hogy a 2001-2002 évben valósították meg a beruházást. További beruházást nem terveznek. A befektetett eszközök 83,5%-át a saját töke. 16.5%-át az éven túli hitelek finanszírozzák. Forgóeszközök: A 2004-12.31-i adatok szerint a forgóeszközökön belül meghatározó a készletállomány mely 57%. 30% a vevıállomány melynek döntı része /22MióFt /a Helios Kft felé fennálló követelés. Tulajdonosi döntés következtében egyre hosszabb ideig kell az ügyfélnek tárolni a tormát ennek következtében a felvásárlás és az értékesítés közötti futamidı kitolódik. A cég 2004.12.31-i forgóeszköz állománya 41%-al alacsonyabb a bázishoz viszonyítva, tekintettel arra, hogy a 2004-2005 évi felvásárlások a sok esı miatt 2005 júniusig elhúzódtak. 2005.06.30-án a készlet állomány 67Mióft, a vevı állomány 17Mióft, melybıl határidın túli 4,978MióFt. A cég 2002-2004 években összesen 15,022 Mió Ft értékvesztést számoltak el a 20MióFt összegő lejárt követelésbıl. Az adótörvény szerinti összeget számolhatja el adó csökkentı tételként minden évben a lejárt fizetési határidınek megfelelı százalékban. 5 év múlva kell az egészet leírni, ha nem történik az ügyben pozitívum. A 20MióFt vevıkövetelés a Kft saját töké|ét/172MióFt/ alapul véve nem rengeti meg a Kft helyzetét. 2005.08.31-én a Kft vevıállománya 20MióFt ebbıl kapcsolt vállalkozás felé fennálló összeg 11,5MióFt. a készlet állomány 56MióFt, Bankunk éven belüli hitelének fedezete készlet és vevıállományban rendelkezésre áll. Az egyéb követelés összegébıl 13Mióft ÁFA követelést takar. A Kft-nek elfekvı készlete nincs. Források: Saját tıke: A Kft saját tıkéje évrıl évre növekedést mutatott. A saját tıkén belül meghatározó az eredménytartalék. A tulajdonos az eredményt a cégbe visszaforgatta, osztalék fizetést erre az évre sem nem tervez. Az összes eszköz 53 %-át finanszírozza a saját tıke a 2004.12.31-i adatok alapján, 2005 év végére 55%-ra nı a finanszírozás mértéke. Egyéb tartalékban szerepel a beruházásra elnyert támogatás összege. Kötelezettségek: A Kft kizárólagos számlavezetı és hitelezı bankja a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A Kft beruházási hitelállománya a törlesztésekkel folyamatosan csökken. Jelenleg fennálló hitel állománya 86MióFt, melybıl 43,35Mióft az éven túli hitel állomány, a fennmaradó összeg rulírozó devizahitel. A cég szállítóállománya 2004 év végén 6,8 MióFt, mely döntıen a felvásárlással összefüggı termelık felé fennálló tartozás. Egyéb kötelezettségek a költségvetéssel szembeni és a tagokkal szembeni tartozásokat tartalmazza. 2005.08.31-1 szállítóállománya 3.7Mió Ft, melybıl 3,0MióFt a Helios érdekeltségi körébe tartozó cégek felé áll fenn, nem lejárt állomány. A társaságnak lejárt tartozása nincs az errıl szóló igazolást becsatolta, bankunkkal szembeni fizetési kötelezettségeinek mindig idıben, maradéktalanul eleget tett. 3. FINAL mutatók: A cég likviditási mutatója Jó, a bázisévi szinten maradt /1,0/. A tervadatok alapján lényegesen nem változik. A Kft adósság visszafizetı képessége 2004 év végén a bázishoz viszonyítva kedvezıtlenebb, mely az alacsony eredményesség következménye. A Kft fizetési képessége a tervadatok alapján fokozatosan javul a beruházási hitelállomány csökkenésével és az eredményesség növekedésével párhuzamosan. Adósság saját töke aránya Jó. 4.Cash flow 2004 évben a mőködési Cash Flow értéke pozitív. Elırejelzések. tervek: Üzleti: A tervezett termékszerkezet bıvítés a plusz beruházási igény miatt 2004 évben is elmaradt, a külföldi befektetıkkel folytatott tárgyalások a Nemesis Kft hőtıházának hasznosítása ügyében még nem zárult le. A
94
tulajdonos abban bízik, hogy az EU csatlakozással bevezetett vámmentesség és a gazdaságpolitika változása pozitív irányba viheti a külföldiek befektetési kedvét. A Nemesis Kft-re a tulajdonosnak szüksége van ezt igazolja, hogy a torma feldolgozást 100%-ban, a torma felvásárlást 90%-ban áthelyezte Németországból Magyarországra, és áttételesen Kft 100-os tulajdonosa lett. Tervezik, hogy mosott, kiolvasztott, nyers tormát fognak csomagolni fóliába és azt értékesítik az üzletláncok felé. A tulajdonos tervezi. hogy a jelenleg Hıgyészen folytatott torma termesztési kísérletek eredményeit 10 új tormafajtából a legjobbakat és a termesztési technológiát - az Újléta környéki termelık rendelkezésére bocsátaná. Ez lenne a jövıje a hossztávú partneri kapcsolatnak, A család Magyarországon kíván maradni. ezt támasztja alá, hogy 2003 évben a család fiú tagja, mint élelmiszeripari mérnök is ide költözött és részt vállal a cégek irányításában, mint ügyvezetı igazgató. Elıtte több évet dolgozott Angliában. Terveik között szerepel továbbra is egy lerakat létrehozása Lengyelországban, ahonnan közvetlenül tudnák a torma értékesítését végezni a lengyel és szlovák piacra. Management: Változást nem terveznek. Hiteligény/A javasolt limit szerkezete A javasolt tranzakció (k) leírása -A Nemesis Kft részére 359.950 EUR összegő éven belüli forgóeszköz hitet kiváltása további egy évre, torma felvásárlás finanszírozására A Kft részére a 2004 -2005 évi torma felvásárlás finanszírozásához 359.950 EUR devizahitel került engedélyezésre. A Kft a 2005-2006 évi felvásárláshoz is ezt a hitelösszeget kéri engedélyezni. Az idei tervezett felvásárlási árral /88,0Ft/kg/ számolva a jelenleg szerzıdéssel lekötött 1855t torma felvásárlásának finanszírozásához 163MióFt-ra van szüksége a cégnek. Az ügyfél a folyamatos értékesítésbıl befolyó összeget is visszaforgatja a felvásárlásba és csak a hiányt pótolja banki hitellel. A Kft által igényelt hitel összeg tartalékot is tartalmaz arra az esetre, ha a vevık fizetési határidıre nem fizetnek a szállítóknak pedig fizetni kell akár azonnal készpénzzel illetve ha a tervezetthez képest emelkedne a felvásárlási ár. A vevık 30-60 napra fizetnek és a termelık felé max.30 nap a fizetési határidı az átmeneti idıszak likviditását csak külsı forrás bevonásával tudja fenntartani A Kft 20042005 évi felvásárlási szezonja 2004 októbertıl 2005 májusig /8 hónap/ tartott, ezért kéri az igénybe vételi lehetıség megállapítását a tavalyihoz hasonlóan 2006.05.31-ig. A felvásárlás és az értékesítés közötti idıszak kitolódása miatt a hitelkeretre egész évben igényt tart a Kft. Az ügyfél által igényelt hitel összege a biztonsági tartalékot és az elızı évek felvásárlásainak hiteligényét figyelembe véve reálisnak tekinthetı. A Kft a hitelt a fennálló hitelhez hasonlóan rulírozó módon devizában kívánja igénybe venni, Jelenleg a fennálló devizahitel fedezete készletben és vevıállományban rendelkezésre áll. A Kft német vevıi több hónapon keresztül tároltatják a tormát a Nemesis Kft hőtıházában és csak kiszállításkor fizetetnek. A Helios Kft aki a legnagyobb belföldi vevı szintén ezt a metodikát követi. A kikalkulált tárolási árban elfogadtatják a vevıvel a hitelkamatot és a tárolás költségét. A bértárolás önmagában is nyereséget hoz a Kft-nek a bázisévi adatok alapján. A Kft tervadatai a bázisév adatait figyelembe véve reálisak, teljesíthetık. A tervezett forint és deviza árbevételbıl a hitel és járulékai törleszthetık. Az árfolyam kockázatot csökkenti, hogy a hitel nagyobb hányadát a Kft befolyó deviza árbevételébıl törleszteni tudja.. Adós- és követelésminısítés: A Nemesis Kft. részére a készfizetı kezességet vállaló, a tulajdonos érdekeltségi körébe tartozó Helios Kft minısítése alapján a 7-es adósminısítés és PK követelés minısítés kategória engedélyezését javasoljuk. A Helios Kft 2004 évi auditált mérlege alapján 6-os a 2005.06.30-ai mérlegadatai alapján is 7-es objektív minısítést kapott. A Kft a Nemesis fennálló és engedélyezésre kerülı hiteleire és járulékaira készfizetı kezességet vállal, ezért javasoljuk a minısítés engedélyezését. A hitelek fedezettsége 100%-ban biztosított, a készfizetı kezesség vállalás és az AVKB garancia alapján javasoljuk a PK követelés minısítés engedélyezését. Biztosítékok A biztosítéki rendszer és a fedezettség vizsgálatát a csatolt biztosítéki tábla részletesen tartalmazza, itt csupán a következıket kívánjuk megjegyezni: • A Kft-tulajdonában lévı, Újlétán található ingatlant 1999. 09. 24-én bankunk által elfogadott értékbecslı értékelte 109,124MióFt-ra, a beépített gépeket összesen 19,663MióFt-ra értékelte/ hőtés gépei és berendezései 15,963MióFt-ra, az egyéb gépeket - targonca,
95
villástargonca - 3,7 MióFt-ra / A 19,663MióFt összegő gép érték az ingó jelzálog szerzıdésben jelenik meg. 2001.11.26-án a Kft ingatlanára 181 MióFt összegő keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeztettünk be, figyelembe véve az eredeti felértékelt értéket és a beruházásból az ingatlanra jutó növekedés értékét, mely a pályázat szerint, 92,724MióFt volt. / Az FVM 15 MióFt összegő zálogjogot jegyeztetett be másodhelyen/. A beruházás befejezésekor az építményre jutó rész 53 MióFt-al növekedett a tervhez viszonyítva. Az ingatlan piaci értéke az elıbbiekben felsorolt összetevıket alapul véve összesen 254MióFt. • Árbevétel engedményezés: a Kft legnagyobb vevıjétıl érkezı árbevétel visszaigazolt, fióki számlára tereljük és rendelkezésünk szerint vezetjük az ügyfél számlájára vagy a hitel törlesztésére. • A beruházással összefüggı gépek és berendezésekre számlával igazolt érték alapján alapítottuk az ingó jelzálogjogot. Azért nem számolunk biztosítéki értékükkel, mert a könyvelés szerint az ingatlanok értékébe szerepelnek, mint beépített berendezések, de önállóan mőködtethetık, leszerelhetık, mobilak. • Az 1 line-hoz tartozó Helios Kft készfizetı kezesség vállalását közjegyzıi okiratba foglaltatjuk a tartozás elismeréssel egy idıben. • a vagyontárgyak biztosítottak, az új épület biztosítását is bankunkra engedményezték. A biztosítási díjat fizetik. • AVKB készfizetı kezesség vállalás a hitel 50%-ának erejéig a 3-as line vonatkozásában. Kockázatelemzés A Kft. tevékenysége során a kereskedelemre jellemzı alacsony kockázattal számolhatunk, mivel feldolgozással nem foglalkozik. A felvásárolt alapanyagot minıségi és mennyiségi veszteség nélkül tudja tárolni viszonylag hosszú idın keresztül a vevıkkel megfizettethetı áron. Bankunk kockázatvállalása elfogadható a Helios Kft / 1,8Mrd Ft árbevételő cég / közjegyzıi okiratba foglalt készfizetı kezesség vállalásának bevonásával. A Kft a tevékenységhez szükséges eszközökkel, szakmai háttérrel rendelkezik, megfelelı fedezetet nyújt. A hitelek megtérülése mind az elsıdleges mind a másodlagos fedezetbıl biztosított. Az ügyfél fizetési kötelezettségeinek mindig idıben maradéktalanul eleget tett, számláján fedezetlenség eseti jelleggel sem fordult elı. Értékelés és javaslat Az ügyfél erısségei: • tıkeellátottsága elfogadható • tulajdonos részérıl elkötelezettség, melyet a Nemesis Kft fennálló kötelezettségeiért vállalt készfizetı kezesség vállalás is igazol és megfelelı szakmai hozzáértés biztosított • kialakult, megalapozott üzleti kapcsolatok, biztos piac • megfelelı fedezettség Az elıterjesztés alapján javasoljuk a Nemesis Kft részére a 131,52MióFt összegő limit engedélyezését, melybıl: - éven belüli limit: 359.950 EUR azaz 88,17MióFt, mely az árfolyamváltozással korrigálható és fiókvezetıi hatáskörben kitölthetı - éven túli limit: 43,35 Mióft, mely a törlesztésekkel csökken Javasoljuk a Kft részére a 359.950 EUR deviza hitel kiváltásának engedélyezését az elılapon leírt feltételekkel. - Javasoljuk továbbá a Nemesis Kft részére a DR-0-07 adósminısítés és a PK követelésminısítés engedélyezését a 101%-os fedezettség mellett. Debrecen, 2005.09.09.
96
2. sz. melléklet A Nemesis Kft.-re vonatkozó FINAL táblázatok
Ügyfélszám Megjegyzés
830- Nemesis Kft Company 2005 terv Minısítés száma Utolsó minısítés dátuma 2005.09.09
Minısítı ügynökség Minısítés dátuma Kockázati kategória Országkockázat Ágazati kockázat
2 2
Lejárt tartozások
1
Országkockázat Zöldség-. gyümölcsnagykereskedelem Banki Nem tartozás 1-15 nap Szállítói Nem tanozás l15nap Szállítói Nem tanozás 1690 nap Egyéb Nem tartozás
HU Kockázati kategória (5131)
aa
Köztartozás 1-15 nap
Nem
Banki tartozás 16-90 nap
Nem
Köztartozás 16-90 nap
Nem
Objektív tényezık Mutatószámok Nettó árbevétel növekedés Adózás utáni nettó eredmény\ Összes bev. Likviditási gyorsráta Tıkeellátottság, (szolvencia ráta) Adósság /'Saját töke Teljes adósság-visszafizetési képesség (év) Kamatfedezeti ráta Éven belüli limit összege Éven túli limit összege
2004/DEC(12)-2004 auditált Érték ST AO -0.288 -3
AO
2006/DEC (12) - 2006 terv Érték ST AO 0.0203 0
-0.0096
-3
0.016
0
0.0252
2
0.4315
-3
0.4295
-3
0.4503
-3
0.5295
3
0.557
3
0.5679
3
0.8161
2
0.7143
2
0.6942
2
11.3243
-2
6.7011
-2
7.6691
-2
0.7831 88 606.2
-3 0
0 0
1.9683 88 660.2
0 0
200 68,75
0
1.6293 83 868.2 203 503,85
0
205 143,7
0
Miinısítés Szubjektív tényezık
2005/DEC(12)2005terv Érték ST 0.2738 3
10
7
7
7
Tulajdonosok Kilátások Tervadatok minısége Piaci helyzet tıkeerı Vezetés Számolt minısítés
6 7 5 7 7 7
97
Egyéb tényezık Ügyfélcsoport minısítése Bankcsoporton belüli információk
Számolt minısítés
Elızı ügyfélminısítés
8
Ügyfélminısítés Számított ügyfélminısítés 7 |Javasolt ügyfélminısítés
8
FINANCIAL ANALYSIS CORPORATES Nemesis Kft HU IDENTIFICATION Ügyfélnév: Profession Number: Country: Nace-code: Szektor: Specification: Currency: Amounts: Honos fiók: Comment: Pénzügyi év Hónap Utolsó hónap Auditált Korlátozó záradékkal ellátott Konszolidált Tényadat
Nemesis Kft HU 5131 - Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem xxx HUF 1000 342V 2005 terv 2004 12 DEC Igen Nem Nem Igen
98
2005 12 DEC Nem Nem Nem Nem
2006 12 DEC Nem Nem Nem Nem
Balance Survey Nemesis Kft HU Pénzügyi év Hónap Utolsó hónap Valutanem Összeg MERLEG BEFEKTETETT ESZKÖZ Nettó tárgyi eszköz Tıkebefektetések / adott kölcsönök Egyéb befektetett eszközök FORGÓ ESZKÖZÖK Készletek Vevık / váltókövetelések Egyéb követetések Aktív idıbeli elhatárolások Értékpapírok, óvadékok Pénzeszközök OSSZES ESZKOZOK SAJAT TOKE Törzsrészvények Elsıbbségi részvények Értékelési tartalék Felhalmozott eredmény Egyéb tartalékok Kisebbségi részesedések Üzleti vagy cégérték (korrekció) Immateriális javak (korrekció) HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Tartalékok, céltartalékok Alárendelt hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök, kötvények Hosszú lejáratú pénzügyi lízing kötelezettség Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Vevıtıl kapott elıleg (hosszú lej.) ROVID LEJARATU KOTELEZETTSEGEK Hosszú lej. hitel következı évi esedékessége Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök Szállítok, váltótartozások Vevıtıl kapott elılegek Adó (ktg, vetési) és személyi jellegő köt-ek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Rövid távú tartalékok, céltartalékok Passzív idıbeli elhatárolások OSSZES FORRAS NETTO MUKODOTOKE MERLEGEN KIVULI KOTELEZETTSEGEK Operatív lízing Szerzıdött, ki nem számlázott kötelezettségek Garancia, kezesség Egyéb mérlegen kívüli tételek
2004 12 DEC HUF 1000 %
2005 12 DEC HUF 1000 %
2006 12 DEC HUF 1000 %
206 985 63,4 206 985 63,4 00 00 119406 36,6 67 898 20,8 34 768 10,7 14454 4,4 30 00 2 283 0,7 326391 100 172835 53 3200 1 00 00 124822 45 141 13,8 00 00 328 0,1 34 180 10,5
202 737 64 202 737 64 00 00 113888 36 61 166 19,3 38900 12,3 12678 4 00 00 1 144 0,4 316625 100 176361 55,7 3200 1 00 00 128822 44425 14 00 00 86 0 17500 5,5
201 041 62,9 201 041 62,9 00 00 118539 37,1 59734 18,7 39862 12,5 14074 4,4 00 00 4 869 1,5 319580 100 181 482 56,8 3200 1 00 00 135249 43112 13,5 00 00 79 0 7 500 2,3
00 00 34 180 10,5 00 00 00 119376 36,6 00 106875 32.7 7 731 2,4 00 00 2 637 0,8 00 2133 0,7 326391 100 30 0
00 00 17500 5.5 00 00 00 122764 38,8 00 108480 34,3 8 633 2.7 00 00 2881 0,9 00 2 770 0.9 316625 100 -8 876 -2,8
00 00 7 500 2,3 00 00 00 130598 40,9 00 118480 37,1 7 162 2,2 00 00 2 456 0,8 00 2 500 0,8 319580 100 -12059 -3,8
00 00 00 00
00 00 00 00
00 00 00 00
99
Income Survey Nemesis Kft HU 2004 12 DEC HUF 1000 %
Pénzügyi év Hónap Utolsó hónap Valutanem Összeg
EREDMÉNY-KIMUTATÁS ÖSSZES BEVETEL Nettó árbevétel Bef. eszközök eladásából szárm. nyereség Egyéb mük-bıl eredı, kp. jellegő bevételek Egyéb mük-bıl eredı, nem kp. jellegő bev-ek MÜKÖDÉSI KÖLTSÉGEK Értékesítés közvetlen készpénz ráfordításai Beszerzés, szolgáltatás ráfordításai Személyi jellegő ráfordítások Értékesítési, ált. és admin. költségek Bérleti költségek Egyéb mőködési készpénzkiadások Értékcsökkenés / amortizáció Egyéb, nem kp. jellegő mőködési kiadások NETTO MUKODESI EREDMENY Pénzügyi mőveletek bevétele Kapott osztalék és részesedés Járó (még nem kifizetett) oszt. és részesedés Egyéb pénzügyi nem-készpénz bevételek Kamatköltségek Készpénzjellegő egyéb pénzügyi költségek Nem készpénzjellegő pénzügyi költségek ADOZAS ELOTTI EREDMENY Adó Halasztott adó ADOZAS UTANI NETTO EREDMENY Készpénzjellegő rendkívüli tételek Bef. eszköz ért-bıl szárm. rendk-i eredm. Nem készpénzjellegő rendkívüli tételek TELJES NETTO EREDMENY Jóváhagyott osztalék, részesedés Kisebbségi részesedésekre jutó nyereség
196150 194691 0 1 459 0 185542 171 202 145 808 22 922 0 0 2 472 9966 4 374 10608 4 833 0 0 00 13546 6,9 2891 1,5 0 -996 888 0 -1 884 2 503 0 0 619 0 0
100
100 99,3 0 0,7 0 94,6 87,3 74,3 11,7 0 0 1,3 5,1 2.2 5,4 2,5 0 0
0 -0,5 0,5 0 -1 1,3 0 0 0,3 0 0
2005 12 DEC HUF 1000 % 250000 248 000 0 2 000 0 230 448 215648 190448 25000 0 0 200 10000 4800 19552 4810 0 0 0 12000 7810 0 4552 552 0 4 000 0 0 0 4 000 0 0
100 99.2 0 0,8 0 92,2 86,3 76,2 10 0 0 0,1 4 1,9 7,8 1,9 0 0 0 4.8 3.1 0 1,8 0,2 0 1,6 0 0 0 1,6 0 0
2006 12 DEC HUF 1000 % 255030 253 030 0 2 000 0 233379 223 379 193879 27500 0 0 2 000 10000 0 21 651 4810 0 0 0 11000 7810 0 7651 1 224 0 6427 0 0 0 6427 0 0
100 99,2 0 0,8 0 91,5 87,6 76 10,8 0 0 0,8 3,9 0 8,0 1,9 0 0 0 4,3 3,1 0 3 0,5 0 2,5 0 0 0 2,5 0 0
Cashflow Survey Nemesis Kft HU Pénzügyi év Hónap Utolsó hónap Valutanem Összeg
CASH FLOW A. Mőködésbıl származó cashflow + Nettó eredmény (nyereség/veszteség) + Amortizáció + Halasztott adó és egyéb nem kp. ráf-ok - Ki nem fiz., jóváh-ott osztalék, részesedés - Szokásos és rendk-i bef. eszk. ért. eredm-e - Nem készpénz bevétel = Cashflow összesen - Rendkívüli bevételek = Tárgyévi cashflow Mőködı töke változás B. Bef-i tevékenységbıl származó cashflow Befektetett eszközök beszerzése - Bef. eszközök értékesítésének eredménye C. Pénzügyi mőveletekbıl származó cash flow Hosszú lejáratú hitel nettó növekmény Rövid lejáratú hitel nettó növekmény Nettó törzstöke emelés Források (A+ C) Felhasználások (B) Források - Felhasználások (A + C - B) Pénzeszközök és Rövid lej. értp. változása D. Szabad Cash Plow (Hiteltörlesztésre fordítható CF) Cashflow összesen - Tartalékok, céltartalékok változása - Jóváhagyott osztalék, részesedés + Mőködı töke változás - Befektetett eszközök beszerzése + Befektetett eszközök értékesítésének eredménye
101
2004 12 DEC HUF 1000 %
2005 12 DEC HUF 1000 %
2006 12 DEC HUF 1000 %
29 166 619 9966 4374 0 0 0 14959 2503 12456 14207 2390 2390 0 -23 030 -23340 1 743 -1 433 6136 2390 3746 -628
24962 4000 10000 4800 0 0 0 18800 0 18800 6162 5510 5510 0 -15791 -16680 1 605 -716 9171 5510 3661 -1 139
13335 6427 10000 0 0 0 0 16427 0 16427 -3092 8297 8297 0 -1 313 -10000 10000 -1 313 12022 8297 3725 3725
26776
19452
5038
14959 0 0 14207 2390
18800 0 0 6162 5510
16427 0 0 -3092 8297
0
0
0
Ratios Nemesis Kft HU
Pénzügyi év Hónap Utolsó hónap PENZUGYIMUTATOK PROFITABILITAS Nettó árbevétel növekedés Bruttó árrés Adózás utáni nettó eredmény/Összes bev. Tárgyévi cash flow/ Összes bevétel (%) Tárgyévi ROE (%) Tárgyévi ROA (%) Osztalékfizetési ráta (%) LIKVIDITAS Likviditási ráta (Forg. eszk./röv.lej.köt) Likviditási gyorsráta Készletek forgási sebessége (év) Vevı forgási sebessége (nap) Szállító forgási sebessége (nap) TOKESZERKEZET Szolvencia ráta (ST/Össz. eszk) Szolvencia ráta a cégérték és immat. javak korrekciója elıtt Szolvencia ráta az op. lizing figy-be vételével H. lejáratú pü-i kötelezettségek/Saját töke Összes pénzügyi kötelezettség/Saját tıke ADOSSAGSZOLGALAT Mőködésbıl származó szabad cash flow Teljes adósságvisszafizetési képesség (év) H. lejáratú adósság visszafizetı képesség (év) Tárgyévi nyereség kamat és adófiz. elıtt/ Pügyi ráf-ok Tárgyévi CF kamat és adófiz. elıtt / Kamatköltségek Tárgyévi CF kamat, bérl. ktg és adó elıtt / Fiz. kam és béri. ktg. Kamatfedezeti ráta
2004 12 DEC
2005 12 DEC
2006 12 DEC
-28,8 25,6651 -0,9605 6,3502 -1,0854 4.1637 0
27,38 23,8208 1,6 7,52 2,2883 7,5725 0
2,03 23,978 2,5201 6,4412 3,5904 8,3162 0
1,0003 0,4315 2,8674 65,1819 19.353
0,9277 0,4295 4,0545 57,252 16,5454
0,9077 0,4503 4,2359 57,5016 13,4833
52,9534
55.7003
56,7877
53,0006
55,7123
56,7983
52,9534 19,7761 81,6125
55,7003 9,9228 71,433
56,7877 4,1326 69,4174
24273 11,3243 2.7441
19452 6,7011 0,9309
5038 7,6691 0,4566
0.9394
1,2298
1,4068
1,9851
2,6127
2,6046
1,9851
2,6127
2,6046
0,7831
1,6293
1,9683
102
