Tartalomjegyzék Együttműködve a kórház érdekeiért Interjú Horváthné Bajzár Ágnes gazdasági igazgatóval Családbarát szülészet

A MI KÓRHÁZUNK Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Eg yesített Kórházai

• Int er j ú a g az d a s á g i igazgatóval • Családbar át szülészet

• Az onk o-t eam munk ája

20 09 . o k t ób er

Tartalomjegyzék

Együttműködve a kórház érdekeiért – Interjú Horváthné Bajzár Ágnes gazdasági igazgatóval

Családbarát szülészet

Elsők Közép-Európában – 12. Lombikbébi találkozó

Küzdelem a rákkal

3

5 7 8

Ház az Ali utcában – Gyermekpszichiátria

10

Egy belülről vezérelt ember – Rádi Gábor és a telefonok

13

Hölgyek endoszkóppal

Szemünk fénye – Dr. Gombos Katalin tervei a Szemészeten

12

14

Az új világjárvány

15

Pszichológusok a kórházban

18

Orvosdinasztiák – Katona doktorok fronton és békeidőkben

20

Arany Érdemkereszt az urológus főorvosnak – Dr. Kovács András és a „Noszkay Iskola” 16 Pszichológusok konzíliumon

Hírek – kitüntettjeink

19

21

A Mi Kórházunk • a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai ingyenes lapja Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató Szerkesztőbizottság: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes, Dr. Badacsonyi Szabolcs, Lászlóné Dezső Kornélia, Dr. Demeter Pál, Dr. Katona József, Dr. Balázs Magdolna, Bősze Izabella • Újságíró: Székely Ilona • Címlapfotó: Bazánth Ivola Nyomdai elõkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft. Felelős vezető: Borvető Béla

Kapcsolat: [email protected] • Budapest 1125 Diós árok 1-3. ISSN 1587-1193

Együttműködve a kórház érdekeiért Beszélgetés Horváthné Bajzár Ágnes gazdasági igazgatóval

M

– 1976-ban, amikor kézhez kaptam a közgazdász diplomámat, azonnal az egészségügyben helyezkedtem el. A Szabolcs utcai Orvostovábbképző Intézetbe kerültem, ahol hamarosan vezető beosztásban dolgozhattam. Akkoriban kevesen mentek közgazdászként egészségügyi pályára. Itt végigjártam a gazdasági irányítás minden lépcsőfokát, ráadásul az intézmény révén az egészségügy számos területét is megismertem. A Szabolcs utcai kórházban a gyógyítás mellett oktatás és tudományos kutatás is folyt. Később a Szegeden működő egészségügyi főiskolai kart is az intézményhez csatolták, így a több telephelyes gazdálkodásba is betekinthettem. Tizenöt évet töltöttem az Orvostovábbképző Intézetben. Amikor megszülettek a fiaim, a lakóhelyemhez közelebb lévő állást kerestem. – A főváros melyik részén lakik? – A XI. kerület albertfalvai végén, Budafok mellett. Szerencsém volt, mert az Országos Sugárbiológiai Intézetbe, mely a budafoki Törley kastélyban kapott helyet, akkortájt kerestek gazdasági szakembert. A kastély a szomszédomban volt gyönyörű helyen, nagyon szerettem itt dolgozni. A kilencvenes évek elején jártunk, még nem voltak európai uniós pályázatok, de a tudományos

Fotók: Bazánth Ivola

egnyerte a pályázatot, szeptember 1-jével ön lett kórházunk gazdasági igazgatója. Ma az egészségügyben minden intézmény feszítetten működik, ez a közkórházakra különösképp jellemző. Rengeteg az ellátandó beteg, de kevés pénz jut műszerekre és a fizetésre. A finanszírozás éppen most van változóban. Nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy ebben a kiélezett gazdasági helyzetben elvállalja a nemrég egyesített Szent János Kórház gazdasági vezetését. Korábban is az egészségügyben dolgozott?

kutatásokhoz számos nemzetközi pályázatot intéztünk. Itt tanultam meg, hogyan kell egy pályázatot versenyképesen felépíteni, elkészíteni. Aztán a rendszerváltás után ezek az országos intézetek az ÁNTSZ alá kerültek. Tisztában voltam a saját ambícióimmal: operatív gazdasági szakember és nem köztisztviselő akartam lenni. Ekkor ismét váltottam és elmentem a Csepeli Kórházba. Ide már kimondottan válságkezelő szakembert kerestek, ebben az időben vezették be a teljesítmény-finanszírozási

rendszert. Olyan emberre volt szükség, aki tudja a kialakult helyzetet kezelni. Végül ezt a kórházat összevonták a Dél-Pesti Jahn Ferenc Kórházzal. Még mielőtt ez bekövetkezett volna, megpályáztam és elnyertem a Szent Rókus Kórház gazdasági vezetői pozícióját. A „Rókus” Közép-Európa második legrégebbi kórháza, ahol nagyon magas szakmai színvonalú ellátás működött. Az egészségügy átalakításának következményeként itt megszüntették az aktív ágyakat és egy egészen más

A Mi Kórházunk • 3

szakmai struktúrára kellett váltani. Közgazdász szemmel óriási kihívás volt, hogy hogyan lehet talpon maradni, amikor egyik pillanatról a másikra megszűnik egy 72 ágyas sebészeti osztály, s az ugyancsak 70 ágyas nőgyógyászati osztály és megmarad 300 rehabilitációs ágy. Sem a gazdasági vezetők, sem az orvosszakma nem tudta, hogyan kezelje a rehabilitációs ágyak kérdését. Sikernek könyvelem el, hogy a Rókust nem kellett bezárni. Hiszen voltak olyan hónapok, amikor 40%-os sem volt az ágykihasználtság, s én úgy jöttem el a Rókusból, hogy el tudtuk érni a 90%-os ágykihasználtságot. – Mit kellett tenni ennek érdekében? – A semmiből hoztunk létre egy jól működő, posztoperatív őrzővel rendelkező 1 napos sebészetet, ahol nőgyógyászati, sebészeti, gasztroenterológiai, fül-orr-gégészeti kisebb műtéteket lehet végezni. Újraélesztettük a korábban megszűntetett dialízis állomást, mely most 100%-os kihasználtsággal működik. Az viszont tény, hogy a kórház hatalmas adósságállományt halmozott fel, hiszen az elmúlt időszak aktív ágyaihoz kapcsolódó számlákat kellett fizetni egy lényegesen kisebb rehabilitációs bevételből. Ezért arra törekedtünk, hogy a kihasználatlan műtéti helyiségeket bérbe adjuk, hogy növelni tudjuk a saját bevételt. Ennek eredményeként működik most a kórházban egy magánplasztikai sebészet, és nem szabad megfeledkezni a 43 szakrendeléssel működő Pest megyei rendelőintézetről sem.

– Az elmondottak alapján valóban közelről láthatta az egészségügyi ellátás minden pénzügyi nehézségét, gondját baját. Több, mint harmincéves tapasztalattal a háta mögött került a Szent János Kórházba. Melyek az első benyomásai a kórházról? Az itt töltött pár hét alatt nem bánta meg a váltást? – Amikor olvastam a kiírt pályázatot, úgy gondoltam, hogy van bennem annyi erő, hogy megpróbálkozzam ezzel a szép feladattal. A hatalmas patinás János Kórház telephelyeivel együtt óriási érték. De ahhoz, hogy igazán át lehessen látni a működését és össze lehessen hangolni gazdaságosan a benne folyó gyógyítást és betegellátást még egy kicsit több idő kell. Az első pár hónap a helyzetfelmérés időszaka, de mindezt úgy kell megtenni, hogy közben már fontos döntéseket kell hoznom, szinte azonnal, hiszen nyakunkon a finanszírozási változás. Mind a szakma , mind a gazdasági oldal hatalmas munkát végzett az utóbbi időben, hiszen az integráció több szinten átalakítást igényelt. Le a kalappal az itteni dolgozók előtt, hogy ezt kibírták és végrehajtották. Most ebből kell egy kicsit továbblépni. Egyrészt meg kell felelnünk az új finanszírozási elveknek, ami valószínűleg kevesebb pénzt jelent, s a szűkösebb keretekből kell megvalósítanunk egy magasabb színvonalú betegellátást. A János Kórházról a benyomásaim különben jobbak, mint amire számítottam. – Nem túl népszerű feladat gazdasági vezetőnek lenni, amikor húzni kell a nadrágszíjon. – Ezt pontosan átélem, de remélem megértik, hogy a kórház érdekében hozom a döntéseket. El kell mondanom, hogy az alapfelmérés után kiderült, hogy az intézmény helyzete nem pozitív szaldós, hanem inkább null szaldós. A gazdasági igazgatóságot úgy szeretném vezetni, hogy maximálisan kiszolgáljuk a szakma igényeit, de sajnos azt tudomásul kell venni, hogy nem léphetünk túl bizonyos kereteket. Ez csak egymás támogatásával, jó együttműködéssel sikerülhet. Jobb szervezettségre van szükség a gazdasági igazgatóságon belül és hatékony, segítő-

kész kommunikációra az orvos szakmával. – Ismeri a többi telephely problémáit, gazdasági felelőseit? – Nemrég jártam a Margit kórházban. A Margit majdnem ugyanúgy járt, mint a Rókus, hiszen itt is megszűntettek sok aktív ágyat. Most viszont, az integráció következtében több osztályon folyik aktív ellátás is. Fontos, hogy se a Bécsi úton, se a Bolyai úton ne érezzék úgy az orvosok és a szakdolgozók, hogy ők a „János” mostohagyerekei. Most jön az az időszak, amikor finomabban össze kell hangolni a telephelyek közt a munkát. A főigazgató asszonynyal minden egyes osztályt bejárunk, s az ismerkedésen túl később hoszszabb időt is szándékozom tölteni az osztályokon, hogy meghallgassam a problémákat, s közösen találjuk meg a megoldást. – A kórháznak szállító cégeknél el lehet érni valami kedvezményt? – A kórháznak egy rendkívül jó finanszírozási osztálya van, akik pontos információt tudnak adni az éppen aktuális bevételről, de ma nem lehet tudni, hogy öt perc múlva talán valami más megállapodás születik. A jelenlegi helyzetben nagyon nehéz egy szállítóval leülni tárgyalni, és valami engedményt kérni, hiszen több kórház nem tudja fizetni a számláit. Ennek ellenére át fogjuk vészelni ezt a dolgot és megpróbálunk tárgyalni a szállítókkal. Túl fogjuk élni, nem tehetünk mást. A betegeket el kell látni. – A súlyos gazdasági kérdésekből időnként ki kell kapcsolódni. A számlahegyek és a bevételek ellenőrzése után hogy piheni ki a napot? – Most ez a feladat számomra az első, rendszerint este 7-ig a kórházban vagyok. Két nagy fiam van: 23 és 26 évesek, még tanulnak. Egy kicsit rosszul viselik, hogy kevesebbet beszélgetek velük, de sokat segítenek a házi munkában. Imádok olvasni, rengeteg könyvem van otthon. Ha elmerülhetek egy történelmi regényben, teljesen elfelejtem a számlákat. Székely Ilona

M

Családbarát szülészet

A János és a Margit az integráció után

int minden nagy kórházban, így a Szent Jánosban is, a szülészet régi, tradicionális szakma. Valamikor két szülészeti osztály is működött a Diós árok mentén. 1993-ban egyesítették a két részt a kórházban, s ezzel együtt jó pár ágyat megszűntettek. 1996 novemberében dr. Lintner Ferenc főorvos vette át a Szülészeti Osztály vezetését. „Akkoriban még versengés folyt az egészségügyi intézetek közt a szülő nőkért, hiszen viszonylag sok volt a fővárosban a kórház – folytatja dr. Lintner. – A kismamák több helyszín közt válogathattak. Amikor idejöttem, 750 szülés zajlott éves szinten a Jánosban. Később sokat javult az infrastruktúra és a szakmai ellátás színvonala, ezért egyre több várandós anyuka bízta ránk a szülés levezetését. Pár év alatt már 1400-1500 szülésnél tartottunk. Az egészségügyi reform következtében pedig 2007-re több budapesti kórház szülészetét (Szent Rókus, Szent Margit, Nyírő Gyula) is bezárták. Ekkor még több szülő nő érkezett hozzánk, pil-

lanatok alatt 2000 szülésnél tartottunk. A régi szülészeti szobában olyan nagy volt a forgalom, hogy egy légtérben 3-4 kismama is vajúdott, csak lepedők választották el őket. A férjek vándoroltak, az anyák kiabáltak, a kisbabák sírtak, elég nagy volt a zűrzavar.” Elkerülhetetlen volt a fejlesztés. Ennek eredményeként a második emeleten ma már egy teljesen modern, európai színvonalú öt egyágyas, fürdőszobás, komfortos, zuhanyozós, kádas szülőszoba várja azokat a kismamákat, akik a János Kórházban hozzák világra gyermekeiket. A központi nővérpultnál a monitoron jól látható a CTG regisztrátum, s a készülék vészjelzéseket is ad, ha a magzat állapota rossz irányba változik. Tehát egy folyamatos észlelés mellett, kivételes biztonsággal lehet a szüléseket levezetni. Közvetlenül emellett kapott helyet a PIC (perinatális intenzív centrum), ahol a koraszülött babákat azonnal a lehető legjobb ellátásban részesítik. Nincs szállítási gond, semmi nem

gátolja a legkisebb súlyú babák életben maradási esélyeit. A jól felszerelt koraszülött ellátásnak köszönhetően más kórházakból, vidékről is szállítanak ide babákat, akár méhen belül is. A régi szülőszobát pedig átalakították. Ebben a hónapban adták át a régi szülőszoba helyén azt a légkondicionált, igényesen berendezett kis műtőt, vagy más néven egy napos sebészeti egységet, amelyhez összesen nyolc ágyon egy-, két- és háromágyas kórtermek tartoznak, s amely a legmagasabb szinten szolgálja a szakma és a betegek érdekeit. A 2008. január elsejei integrációt követően a volt Szent Margit Kórházban március elsejével újraindították a korábban bezárt szülészeti osztályt. A János kórház telephelyen működik az I. számú szülészeti részleg 40 aktív ággyal, a Bécsi úti telephelyen pedig a II. számú szülészeti részleg 15 ággyal. Az egyesített kórház szülészeti osztályának területi ellátási kötelezettsége nagyon nagy. Az I., II., III., és a XII. kerület, valamint az idetartozó agglomeráció Nagy-

Fotók: Bazánth Ivola


kovácsitól Szentendréig és még a pilisi falvak. Összesen 450 ezer lakos. A két telephelyen együtt 3 ezer kisbaba születik egy évben. Ilyen szintű szülésszám csak a klinikákon és a legnagyobb fővárosi kórházakban van. Az integrált Szent János kórház újszülöttjeinek számát tekintve benne van az első ötben a budapesti intézmények között. „Amikor főorvosként a kórházba kerültem, az abortuszok száma meghaladta a születésekét – mondja dr. Lintner. – 750 szülés mellett 1100 abortuszt végeztünk. Jelenleg az abortuszok száma jóval ezer alatt van, a szülések száma pedig háromezer. Örülök, hogy megfordult az arány.” Lintner főorvos hosszú hajával, magas termetével határozott egyéniség. Romantikus benyomást kelt, nem csoda, hogy kötődnek hozzá a nőbetegek. Annak idején az Apáczai Csere János Gimnáziumból került az orvosira, ahol főleg biokémiával: enzimekkel, sejtmembránokkal foglalkozott. Első munkahelyén, a „női klinikán” is folytatta a tudományos munkát és itt lett belőle szülész-nőgyógyász. A klinikáról jött a Jánosba, tizenhárom éve vezeti az osztályt. Több gyereke közül elsőszülött fia szintén szülész-nőgyógyász. „Pályám során az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a terhesség

6 • A Mi Kórházunk

vállalása messze a 30 év fölé került. Harminc évvel ezelőtt 20-25 éves korban szültek a nők, most 30-35 éves korban vállalják az első gyereket. Az életkor előre haladtával előtérbe kerültek az egyéb problémák: meddőség, társbetegségek. A terhesség, a rendszeres menstruáció, a szexuális élet a nőiség részei, s ez mind nagyon fontos egy nő életében. Minden betegre időt kell szánni, az individuális gyógyításban hiszek. Szerencsére a legtöbb nő ezt meg is követeli magának. Ezért is van a világon annyi nőgyógyászati magánrendelő.” Lintner főorvos kiemelte még, hogy az osztályon nagyon magas színvonalú endoszkópos műtéti tevékenység folyik. Az endoszkópia főleg a meddőség kivizsgálásában és kezelésében játszik komoly szerepet. A laparoszkópiás műtéteknél hasba szúrás után csöveken át operálják a betegeket a hasüregben, tehát nem kell felvágni a beteg hasát. A hiszteraszkópiás műtéteknél pedig a hüvelyen és a méhnyakon át a méhüregben lévő elváltozásokat, patológiás történéseket tudják kezelni, operálni. „Az ország egyik legnagyobb centruma vagyunk ebben a vonatkozásban.” Dr. Lévárdi Ferenccel, a II. számú szülészeti részleg vezetőjével a Bécsi úti Margit Kórházban találkozunk. A szülészeti és nőgyógyászati betegel-

látás ugyanazokban a jól felszerelt, komfortosan berendezett szobákban, műtőkben zajlik, mint a Szent Margit Kórház bezárása előtti időkben. A két főorvos kedveli egymást, azonos szakmai elvek mentén gondolkodnak. Mindketten vallják: rendnek kell lenni. Hetente egyszer egyeztetnek, Dr. Lintner itt is vizitel. A koraszülések, illetve a rizikóterhesek a Margit kórház telephelyről átkerülnek a Jánosba, mivel itt megszűnt a 2. típusú koraszülött centrum és a Bécsi úton csak egészséges újszülöttek lehetnek. A két szülőhely között teljesen szabad az átjárás, előfordul, hogy az itteni orvos is átmegy operálni. „Az integráció, illetve a szülészet újraindítása után majdnem az összes korábban elbocsátott orvos visszajött az osztályra – folytatja Dr. Lévárdi. –Ki közalkalmazottként, ki külsős szerződéssel végzi a gyógyítást. Az évi háromezer szülésből kb. 1300 szülés történik a Margitban. Eleinte nem volt könnyű újraszervezni a munkát, hiszen a humánpolitikai osztály helybeli megszűnése nehezítette a folyamatot és a gyógyszerellátás is akadozott. A helyzeten sokat segített a MedWorks számítógépes rendszer elindítása, most kevesebb a súrlódás és jóval könnyebb az anyagok rendelése is. Felszereltség tekintetében is rendben vagyunk, a mai napig a működésünket semmilyen szinten nem fenyegette veszély. Reménykedünk, hogy ez a jövőben is így lesz.” A Margit kórház jó hírű szülészetét még dr. Pilishegyi János főorvos alapozta meg. A fiatalon elhunyt szülész elsőként szorgalmazta az országban a családbarát, apás szülés bevezetését. Az orvosok eleinte berzenkedtek az újítástól. „Dehogy kell nekünk az apa, csak idegesít!” Mondták, aztán rájöttek, hogy sokkal jobb a légkör és a vajúdó nő is nyugodtabb, ha beszélgethet a párjával. Különleges pillanat az is, amikor az amúgy vagány apa sírva fakad a baba születésénél. „Jelenleg is egy családbarát szülészetet képviselünk és mindenféle alternatív szülési módban is benne vagyunk, amit a szülőanya kér, addig, amíg az anya és a magzat élete nincs veszélyben – mondja Lévárdi főorvos. – Mindkét szülészeti részle-

gen adottak a lehetőségek a rooming-in rendszerre, illetve az apás szülésre. Ki kell emelnem még az epidurális érzéstelenítés gyakorlatát, nálunk a szülések 40%-a így történik. Nem vágjuk el azonnal a köldökzsinórt sem, hanem a babát odateszszük a mama hasára, mellére, s csak ezután vágjuk el a zsinórt. A császármetszés száma egy kicsit emelkedett, mert még nagyobb biztonságra törekszünk és nem engedhetjük meg, hogy az újszülött oxigénhiányos állapotban szülessen meg. A „császárt” apró „bikinimetszéssel” végezzük, s az anyák ugyanakkor hagyhatják el a kórházat, mint a többiek hüvelyi szülés után.” Dr. Lévárdi Ferenc Debrecenben végezte az egyetemet, majd négy évig a gyöngyösi szülészeten dolgozott.

Közel harminc éve gyógyít a Margitban, sok kisbaba az ő segítségével látta meg a világot. Az integráció után a Szent Margit Kórház telephely megbízott orvos-igazgató helyettese. Hangja, modora biztonságot

áraszt, olyan ember, akire rábízhatom magam. Kérdésemre megnyugtatott: a sokévi tapasztalat sem volt elegendő ahhoz, hogy kiszeressen a női nemből. Székely Ilona

nek az első gyermeke is megszületett. Az első magyar lombikbébit 1989-ben, a Pécsi Klinikán hozták világra. Mára a világon született lombikbabák száma meghaladja a három milliót, Magyarországon a húszezret. A Szent János Kórház Budai Meddőségi Centruma 1992. augusztus 11-én, vagyis tizenhét éve végezte az első lombikbébi programot a gyermekekre vágyó házaspárok részére. Veronika, a kórház első lombikbébije 1993. júliusában született Dr. Konc János főorvos segítségével. Ma Magyarországon az OEP minden rászoruló nőnek 5 alkalommal százszázalékosan támogatja a meddőségi kezeléseket. Ezzel persze a program a benne részt vevő pároknak nem ingyenes, mert a ciklushoz szükséges gyógyszereket – amelyek igen drágák - vagy 70 százalékban vagy pedig egyáltalán nem támogatja a társadalombiztosítás. Ezt a leendő szülőknek kell fizetniük. A lombikbébi

program az elmúlt években óriási lépésekkel haladt előre. Olyan új technikák kerültek bevezetésre, mint az embriók 5-6 napig történő továbbtenyésztése, a lézeres embrió tok hasítás, amely segíti az embriók megtapadását, az élő petesejtben a genetikai állomány láthatóvá tétele, valamint az embrió és petesejtfagyasztás rutinszerű végzése. 2005. augusztus 18-án a Budai Meddőségi Centrum kutatócsoportjának köszönhetően fagyasztott petesejt felengedése és megtermékenyítése után megszületett az első hazai egészséges kisfiú, aki a világon a 85. Ezzel az eredménnyel Magyarország az első KözépEurópában, és 8. a világon.

Elsők Közép-Európában

A 12. Lombikbébi találkozát szervezte szeptember 26-án a Budai Lombikbébi Közhasznú Egyesület a Hűvösvölgyi Vigadóban.

N

apsütés, szeretetteljes fogadtatás, igényesen elrendezett külső és belső helyszínek fogadták a mintegy 400 résztvevő szülőt, nagyszülőt és mindenekelőtt a gyermekeket. Minden érkező gyermek játékajándékot kapott, kreatív játszóházak és moderátorok fogadták a gyermekeket. S természetesen jelen volt a találkozón a ”főszülő” -főorvos, dr. Konc János is, aki munkatársaival együtt évente legalább egyszer egyben is látja, láthatja eddigi tevékenységének eredményességét, örömét. Az immár tizenkét éve minden évben megrendezésre kerülő találkozó mindig lehetőséget ad a hazai lombikbébi program jelentőségének hangsúlyozására. Az elmúlt évben, évtizedekben a gyermektelenség aránya Magyarországon tovább növekedett. Míg régebben jóval nagyobb volt a meddő nők aránya, mára kiegyenlítődés figyelhető meg a férfiak és a nők között. Az első lombikbébi 1978. július 25én született az angliai Oldhamben, aki-

K

Küzdelem a rákkal Onko-team az integráció után

órházunk Onkológiai Osztálya és az onkológiai szakambulancia a Bécsi úti Szent Margit telephelyen működik, a Diós árok úton pedig az Onkológiai Gondozó található. A szakmai előírásoknak megfelelően rendszeresen összeül az onko-team. Hetente egy alkalommal a két telephely közösen szervez egy onkológiai bizottságot. Az integrációt követően már tavaly januártól megkezdődött az onkológiai együttműködés. Hiszen a Margitban évek óta működött már onko-team, de ezt most ki kellett bővíteni, összeegyeztetni a Szent János Kórház osztályaival is. Az ülésekre keddenként két órakor kerül sor: egyik héten a Bécsi úton, másik héten a Jánosban. „A szervezés elég nagy feladat volt, de most már eljutottunk oda, hogy egy jól meghatározott időrend szerint történnek a szervlokalizációk szerinti onko-team ülések is – mondja dr. Boér Katalin főorvosnő, az onko-team és az Onkológiai Osztály vezetője. – Az onko-teamet részben azért találták ki, mert egy daganatos betegség esetében hiába vannak követendő szakmai protokollok, mégis, sok esetben nem anynyira egyértelmű, hogy mi a teendő. Ilyenkor a multidiszciplináris konzultáció nagymértékben segíti a döntést, hogy valóban egy egyénre szabott terápiát tudjunk javasolni.” S hogy mikor kerül egy daganatos beteg az onko-team elé? Akkor, ha kezelőorvosa már kellőképpen kivizs-

gálta, megvannak a pontos leletei (mint pl. laboratóriumi vizsgálatok, ultrahang, röntgen, szövettani lelet, stb.), melyek alapján orvosa felállította a rosszindulatú betegség diagnózisát. A szakma szabálya szerint a betegeket már műtét előtt kell konzultálni, hiszen vannak olyan esetek, amikor a kezelés nem a műtét elvégzésével, hanem a gyógyszeres kezeléssel kezdődik. Az onkológiai bizottságnak állandó tagjai vannak: klinikai onkológus, patológus, radiológus , sebész és egy sugárterapeuta, aki az Országos Onkológiai Intézetből vesz részt a megbeszéléseken. Ha a betegnél sugárterápa szükséges, ez az orvos gondoskodik az előjegyzésről és kezelésről is. Az onko-team az összes daganattípussal foglalkozik, épp ezért szervlokalizációk szerinti onko-teamek szerveződtek. A manuális szakma képviselői is mindig jelen vannak. S hogy pontosan mit jelent a szervlokalizációk szerinti onko-tem? Például a nőgyógyászati onko-teamen a bizottság kibővül egy nőgyógyász-sebésszel. De van külön emlő-, urológiai, gasztroenterológiai bizottság is. Ha valakinek fej-nyak tumora van, akkor egy fej-nyak sebész is részt vesz a megbeszélésen, illetve a terápiás döntésben. A rosszindulatú daganatok kezelésénél négyféle kezelés lehetséges: műtét, sugárterápia és gyógyszeres kezelés (mint pl. kemo- és hormonterápia.) „Ha pontosak az információk, az

orvoscsapat perceken belül terápiás döntést tud hozni, amit ott helyben megbeszélünk a beteggel, hiszen a kezelésbe neki is bele kell egyeznie – folytatja Boér főorvosnő. – Minden beteg ügyét, aki akkor kedden az onko-team elé kerül, még aznap meg kell tárgyalni. Egy alkalommal átlag húsz-harminc beteg fordul meg a bizottság előtt. Ezért fontos a helyes diagnózis és a jól meghatározott klinikai vagy patológiai stádium, hogy ne kelljen a betegeknek sokat várakozniuk. A betegek legtöbbször követik az orvosi utasításokat, nagyon ritkán fordul elő, hogy a beteg úgy nyilatkozik: nem kíván onko-terápiát igénybe venni. Ilyenkor behívjuk őt egy közeli hozzátartozójával együtt egy külön megbeszélésre, és elmagyarázzuk, hogy miért fontos az ő esetében javasolt onkoterápia és átgondolhatja korábbi döntését.” Az onkológiai bizottságok nyitottak nemcsak a kórház osztályai részére, hanem a kórházak vonzáskörzetébe tartozó gondozók vagy rendelőintézetek részére is előzetes bejelentés után. Dr. Boér Katalin egyetemistaként körzeti orvos szeretett volna lenni. A praxist akkoriban belgyógyászati gyakorlathoz és szakvizsgához kötötték. Katalin a Szent Margit Kórházban gyógyított, s közben megszerezte a belgyógyász szakvizsgát is. Az intézmény orvoshiánnyal küzdött, mindig megkérték: ne menjen. Aztán megalakult a Margitban az Onkológiai Osztály, ahol onkológus szakemberekre volt szükség. Dr. Boér feledte a családorvosi rendelőt, kitanulta az onkológiát. Azt mondja: ha újra kezdhetné, akkor is onkológus lenne. „14 éve foglalkozom daganatos betegekkel, és azt látom, hogy nagyon sok a gyógyult ember. A mi munkánk egyfajta háború a rákkal, melyben időnként több csatára, kezelésre is sor kerülhet egy beteg esetében. Ma már nem adjuk fel könnyen, hiszen sok fegyver áll a rendelkezésünkre: korszerű műtéti eljárások, gyógyszerek, sugárterápia.” Magyarországon különösen sokan szenvednek tüdőrákban, emlőrákban

Fotó: Szabadosi Béláné és daganatos bélbetegségben. A statisztika azt mutatja: előbb-utóbb bármelyikünk sorra kerülhet idősebb korában. Dr. Boér tanácsolja mindenkinek, még a fiataloknak is, hogy foglalkozzon az egészségével. Ő maga is elhagyta étrendjéből a zsíros, nehezen emészthető ételeket, a húst inkább párolva, olívaolajjal készíti el, s emellett sok folyadékot, zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. A mozgás és a relaxáció sokat segíthet a stressz leküzdésében, valamint nem szabad megfeledkezni a szűrővizsgálatokról sem. Annál könynyebb a gyógyítás, minél korábbi stádiumban fedezik fel a daganatot. Boér főorvonő szerint még gördülékenyebben fog működni az onko-team, ha lesz egy külön szervező és a János kórház telephelyen egy nagyobb helyiségben fogadhatnák a betegeket. A MedWorks számítógépes rendszerben hamarosan kialakításra kerül egy külön oldal az Onko-team részére, ahol a társszakma, illetve a beteg kezelőorvosa egy kattintással megtalálhatná, hogy a páciens mikor jelent meg a bizottság előtt és hogy milyen terápiás javaslatot kapott. „A kollégáktól pedig azt kérem: minél pontosabb diagnózissal, rövid öszszefoglalóval küldjék a betegeket az onko-team elé!”

Dr. Varga Antal főorvost a Diós árok mentén, az Onkológiai Szakrendelőben és Gondozóban kerestem fel. Az ősz hajú, nagy tudású Varga doktor a nőgyógyászati onkológiai esetek konzultációjában vesz részt az onko-teameken. „Évtizedekkel ezelőtt, amikor megszervezték a Jánosban az onkológiai hálózatot, a nőgyógyászati rákszűrésből és ezen belül a méhnyakrák szűrésből indult ki az egész rákszűrő program – emlékszik vissza Varga főorvos. – A mai napig a méhnyakrák az egyedüli rákféleség, amit a legnagyobb biztonsággal lehet szűrni és gyógyítani. Ezután következett a mammográfia bevezetése és elterjedése Magyarországon. Most pedig a HPV vírus szűréssel és oltással bővült a nőgyógyászati rákterápia. Hála Isten óriási az előrelépés a diagnosztikában, egyre nagyobb az esély a rák korai felfedezésére. Sokkal több sikeres esetünk van, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ez csodálatos érzés. Fiatal orvos koromban osztályunkon mindig feküdt 1-1 haldokló fiatal méhnyakrákos beteg. Társadalmi kérdés kellene, hogy legyen a szűrővizsgálatokon való részvétel. Régen a gyárak, üzemek elhozták szűrésre a dolgozóikat, ma nincs ilyen szervezés.” Dr. Varga Antal az egyetem után

azonnal a János kórház Szülészeti Osztályára került, 1972 óta dolgozik a Diós árok mentén. Közel 38 év alatt egy „kisvárosnyi” újszülöttet segített a világra, jelenleg is dolgozik a szülészeten és a nőgyógyászati osztályon. Még kezdő orvosként rábízták az osztályon fekvő daganatos betegek kezelését és az akkor induló rákszűrő vizsgálatok szervezését. A klinikai onkológia szakvizsga megszerzése után a János kórház Onkológiai Gondozóját vezette. Ifjú korában kalandos sportokat űzött. Vitorlással Pestről a Dunán át a Fekete-tengeren keresztül megkerülve a Boszporuszt vitte a háború után az első magyar vitorlást az Adriai-tengerre. Mostanában inkább szőlőskertjébe vonul vissza, Badacsonyi Rizlingje többször aranyérmet nyert a borok közti versengésben. Számos tudományos társaságon kívül tagja még a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Kórházas Lovagrendnek is, melynek keretében jótékonykodik. Három gyermeke közül lánya művészettörténész, két fia ügyvédként praktizál. „Jelenleg nyugdíjasként dolgozom szeretett János kórházunkban, remélem addig, amíg egészségi állapotom megengedi.” Székely Ilona


R

Ház az Ali utcában

Fotó: Bazánth Ivola

ozsdásodnak a falevelek, festői látványt nyújtanak a kertek az októberi napsütésben. Az Ali utca 14. szám alatt lévő villát a Váncza család építtette a háború előtt. Széles terasz, gyümölcsfák, tiszta levegő és madárfütty veszi körbe ma is a régi épületet. Az államosítást követően több gyönyörű budai villa a Belügyminisztérium tulajdonába került. Az ötvenes években zajlott Magyarországon az egyik legsúlyosabb gyermekparalízis járvány. A beteg gyerekek gondozására még Nagy Imre utalta ki azt a néhány épületet, amelyek egy részéből később kialakult a Budai Gyermekkórház. Az Ali utca 14.-ben nővérotthon, valamint asztmás gyerekek szanatóriuma is működött. Ugyanitt, 1968-ban dr. Kelen Ilona hozta létre a Budai Gyermekkórház részeként a Neurózis Osztályt, ahol a kezdetektől főleg serdülők keresték fel a főorvosnőt különféle pszichoszomatikus problémákkal. Az épület bejárata mellett még mindig a Neurózis Osztály régi táblája áll, pe-


Gyermekpszichiátria dig azóta sokat változott a világ. A problémás gyerekek betegségeivel, lélekgyógyításával foglalkozó részleg már jó ideje gyerekpszichiátriaként működött, és 2008-tól az integráció következtében az egyesített Szent János Kórház Budai Gyermekkórház telephelyének Rehabilitációs-pszichiátriai részlege lett. Az udvaron különféle szabadtéri játékok, tengópálya, ping-pong asztal várja az ugrálni, mozogni vágyó gyerekeket. Most is hatalmas a zsivaj: a kisebbek kiabálva nyüzsögnek az őszi napfényben. 1973-ban dr. Kelen Ilona hoszszabb időre külföldre távozott, ezért az osztály vezetését dr. Hódosi Rezső vette át. Vele együtt került az Ali utcába dr. Kovács Ferenc pszichiáter is, aki Hódosi doktor halála után lett az osztály vezető főorvosa. Máig ő az intézmény”Kovács dokija”, aki ismer minden fűszálat a kertben, minden követ az épületben és rengeteg „nehezen kezelhető” gyerekkel beszélgetett az itt töltött negyen év során. „A régi időkben a legtöbb gyerek idegrendszeri vagy képességfejlődési zavarokból fakadó tanulási- és viselkedészavarral került hozzánk – mondja Kovács doktor. – Ma már más helyzet. Elég nagy számban küldik hozzánk az óvodák, iskolák és a szakemberek az olyan gyerekeket, akik kimondottan rossz viselkedésűek, mondván, hátha ez pszichiátriai tünet, tegyünk valamit. De az agresszív, kényszeres, fóbiásnak tűnő, pánikbeteg gyerekek esete egyénenként más és más. Volt például egy kisgyerek, aki kétségbeesetten kapaszkodott az asztalba, zokogott, hogy ő nem mehet iskolába, neki otthon kell maradni. A régimódi diagnózis: iskolafóbia. A diagnosztikai vizsgálatok során azonban kiderült: nem az iskolával van baj.

Az igazi ok: ha ő elmegy otthonról, akkor a szomszéd Géza bácsi átjön az anyuhoz, s akkor apu este megveri anyut. Más esetben az otthon maradó kistestvérre féltékeny az iskolakerülő, s ezért nem akar iskolába menni. Vannak gyerekek, akik már 4-5 éves korukban nagyon agresszíven viselkednek, hogy már az óvodában sem bírnak velük. Küzülük néhányan genetikai megalapozottságú nyíltan opponáló gyerekek, akiknek a dühét megpróbáljuk csillapítani. Talán furcsán hangzik: de a genetikai meghatározottság az agresszivitásban, a bedühödésben, a hiperaktivitásban , figyelemzavarban, de még a szorongásra való hajlam kialakulásában is szerepet játszik. Ezért nagyon fontos a gyerekekről egy részletes családtérképet készíteni, ahol fény derülhet a vér szerinti apára is, aki lehet, hogy börtönben ül erőszakos cselekmény miatt.” Az osztály szakmai profilja: a diagnosztika, terápia, rehabilitáció és a szakkorrekció. A gyerekek leggyakoribb problémái: a különféle magatartászavarok, anorexia nervosa, bulimia, autisztikus személyiségzavar, iskolai készségek kevert zavara, hiperaktivitás, öngyilkossági kísérlet, szociális vagy érzelmi veszélyeztetettség, deviáns zavarok, pszichoszomatikus zavarok, szeparációs szorongás, fóbiás szorongásos zavar. Az Ali utcában 3 éves kortól 18 éves korig fogadnak gyerekeket, ahol a többhetes kórházi tartózkodás alatt történik meg a pszichológiai, pedagógiai és más szakterületet igénylő (például logopédiai, neurológiai, pszichiátriai) kivizsgálások sora, majd a kezelés és a rehabilitáció is. A főorvos úr mellett dr. Honthy Kinga klinikai szakpszichológus, Liptai Csilla és Gráf Rózsa a szakvizsgával rendelkező dolgozók. Jáki Endre több, mint 33 éve főápoló a házban. Amíg a gyerekek itt tartózkodnak, alsó illetve felső tagozatos oktatást is biztosítanak számukra. A kegtöbb kiskorú a hétvégét otthon tölti. Mindezek mellett az osztályon ambuláns, azaz járóbeteg kivizsgálás és ellátás is folyik.

Az épület kicsit olyan, akár egy pszichiátriai gyermekszanatórium. Bentlakással egyszerre 20-25 gyereket tud fogadni a rehabilitációs részleg. A részletes családtérkép mellett a gyerek papírjára felkerül, hogy milyen földrajzi, társadalmi környezetben nevelkedtek, milyen volt eddigi iskolai pályafutásuk, esetleges betegségeik. Ha megtörtént a „feltérképezés”, a pszichológus tesztanyaga és a délutáni megfigyelések tapasztalatainak összegyűjtése és a pedagógiai diagnosztika (esetleges számolás-, írás, vagy olvasászavar megállapítása) után kell a szakembernek megállapítani, hogy kinek hogyan és mivel lehet segíteni. Gyógyszerrel lehet csökkenteni például a hiperaktivitást vagy a figyelemzavart. Előfordul, hogy egyéni vagy csoportos pszichoterápiás beszélgetéssel megoldható a probléma, vagy hosszabb családterápiára van szükség. „A pszichológiai indíttatású problémánál nem könnyű megtalálni a lelki változást kiváltó traumát, okot – folytatja dr. Kovács Ferenc. – Olyan ez, mint a nyomozói munka, ahol az áldozatot kell kezelnünk, de a bűnöst is meg kell hozzá találnunk. Ilyenkor nem a genetikát keressük, hanem az eseményt, hogy mi miatt vált valaki hirtelen visszahúzódóvá, félszeggé, vagy esetleg éppen ellenkezőleg, támadóvá. Ha egy kislányt például 6-8 éves korában szexuálisan molesztál egy unokatestvére, vagy a szomszéd nagypapa, akkor valószínű, hogy csak 12-13 éves korában ébred rá arra, hogy mi is történt valójában. Sokáig megteszi a férfinak, amit kér, azt hiszi, ez természetes. Az ilyen gyerekek aztán nem mernek szólni, szomatikus tüneteket produkálnak: fáj a fejük, hasmenésük lesz, depresszió gyötri őket, rosszul tanulnak, öngyilkossági kísérletet követnek el. Egy család életébe nem könnyű beavatkozni, de a gyógyító beszélgetés sokszor segíthet a kétségbeesett, kiábrándult gyereknek. Ha véget ér a terápia, védőnő kíséri figyelemmel a kislány vagy fiú visszailleszkedését.” A különféle tanulási nehézségekkel vagy magatartásbeli zavarral küzdő gyerekeknek a speciális iskolák fejlesztése jelenthetné a megoldást. Mert sok esetben azért kellett a kicsiknek a pszichiátrián vagy a nevelési tanácsadónál rostokolni, mert nem

volt olyan iskola, amelyik befogadta volna őket. Dr. Kovács Ferenc több olyan iskolai program megalkotásában közreműködött, ahol kis csoportban több tanár tanítja a gyereket pszichológus és fejlesztő pedagógus segítségével, hogy a problémás kiskorú minél eredményesebben boldoguljon az életben és a tanulmányaiban. Kovács főorvossal körbejárjuk az épületet. Mutatja az ebédlőt, bekukkantunk a barátságos kórtermekbe, kitekintünk a padlás ablakán. Az évek folyamán az osztály felszerelésére kevés pénz jutott, sokszor az itt kezelt és már felnőtté vált gyerekek, vagy a kiskorúak szülei és az itt dolgozó pszichológusok, nővérek ajánlották fel segítségüket. Volt, aki Erdélyből adományozott faágyakat, akadt, aki 100 vagy 200 ezer forintot 2009. október 7-én kórházunk a Europ Assistance Magyarország Kft.-vel közös szervezésű sajtótájékoztató keretében adta át az Ali utcai Gyermekpszichiátriai részlegnek az új játszóteret. A sajtótájékoztatón dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató, Kalmár László az Europ Assistance ügyvezető igazgatója és dr. Kovács Ferenc részlegvezető főorvos vett részt. Az Ali utcai Gyermekpszichiátria dolgozói részéről merült fel igényként a játszótér felújítása. Az udvar a játékeszközökkel együtt nagyon rossz, elhasznált, lelakott állapotú volt. Az Europ

vett ki a zsebéből, melyen ágytakarórat, függyönyöket vásároltak. 2006ban a Rotary Club szervezésében a Benkó Dixiland Band jótékonysági koncertjének bevételéből tudták bútorral berendezni a szobákat. Az Ali ucai dolgozók a főorvos úrral együtt ásták fel a kertet, vetették a fűmagot, betonozták, rakták az udvarra a díszítő köveket. Kovács doki otthonosan mozog a lépcsőn, közel negyven éve él a problémás gyerekvárban. Tudja, hol cigiznek titokban a lányok, melyik dombon csúszik a szánkó és honnan szedik a fiúk az édes szilvát. A kicsik itt is sírnak, játszanak, a nagyok verekednek, nevetnek és a bokor mögött csókolóznak. Mint ahogy a kapun túl, bárhol máshol a világon. Székely Ilona Assistance – társadalmi felelősségvállalás keretében – vállalkozott a játszótér felújítására. Munkatársai, illetve hozzátartozói végezték el a tereprendezést, bíztak meg vállalkozót új játékok és egy szerszámtároló kamra telepítésére. Újrafestették a kosárlabda-palánkokat és a kopár talaj egy részén fűmagokat is telepítettek. Összességében az elvégzett munkán túl mintegy másfél millió forintot költöttek a játszótérre. Köszönjük az Europ Assistance adományát, felajánlását.


H

Hölgyek endoszkóppal

a valakinek gyomorpanaszai vannak, alhasi görcsök kínozzák, netán úgy érzi, az epéje nem működik megfelelően, akkor orvosa a biztos diagnózis érdekében endoszkópos vizsgálatra küldi a beteget. Az emberek általában szoronganak a gyomortükrözéstől és a vastagbél vizsgálattól, pedig ezek nem fájdalmas vizsgálatok, pusztán kicsit kellemetlenek. Óriási előnyük, hogy a diagnosztikán túl terápiás beavatkozásra is alkalmasak, s ezzel sok esetben kiváltják a műtétet. Az orvos mellett külön szakasszisztensek kezelik az endoszkópokat, közvetlenül segédkeznek például a polipok eltávolításában vagy az epekövek kivételében. Sovány Ildikó 1985 óta dolgozik a János Kórházban, asszisztensként a tüdőbeteg szakgondozóban kezdett. Kisfia születése után nem tudta tovább vállalni a két műszakot, egy műszakos állást keresett. Ajánlották: tanulja ki az endoszkópiát, úgyis hiány van szakasszisztensben. „Első hallásra nem is értettem, mit jelent az endoszkópia – meséli Ildikó. – Aztán megláttam a hosszú kanülöket, hurkokat, és megijedtem, hogy nem tudom megtanulni a használatukat. De elvégeztem az iskolát és nagyon megszerettem ezt a munkát. ’93-óta dolgozom a laborban és azóta a vérző urgens ellátásban is részt veszek .” Az asszisztensek a különféle vizsgálatokhoz más és más műszert használnak. A gyomortükrözéshez gasztroszkópot, melyet szájon keresztül veFotók: Bazánth Ivola

zetnek le. A vastagbéltükrözéshez kolonoszkópot, melyet a végbélen keresztül juttatnak a szervezetbe. A legnehezebb vizsgálatot, az ERCP-t (endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfia) pedig duodenoszkóppal végzik. „A duodenoszkóp optikája oldalra tekint, nem előre – folytatja Ildikó. – Ezzel lemegyünk a vékonybélbe, ott felkeressük a epevezeték és hasnyálmirigy vezeték közös kivezető nyílását és itt tudunk dolgozni. Sokszor köveket távolítunk el az epeútból. Ma éjszaka is egy súlyos beteghez hívtak, akinek hasnyálmirigy-gyulladása lett az epekövektől. Miután kivettük a köveket, tápszondát vezettünk le a vékonybelébe, amelyen keresztül tíz napig táplálni lehet. Ezalatt helyreáll a hasnyálmirigy működése és meggyógyul. Régen az ilyen betegeket „felvágták”, de ezek a hasi műtétek sokkal kockázatosabbak voltak és a sebek is lassabban gyógyultak.” Vastagbél tükrözésnél nagyon gyakran polipokat távolítanak el a vizsgált betegből. Ez a vizsgálat kicsit fájdalmas, feszülő érzést idéz elő, és ez kellemetlen. Ezért a betegek kábító fájdalomcsillapító hatása alatt esnek át az endoszkópos tükrözésen. Ezután a „fektetőben” egy órácskát alszanak, s ezalatt elkészül a lelet. A gyomortükrözés nem fájdalmas, mégis nagyon félnek tőle az emberek. A mikrochipes műszereknek köszönhetően a monitoron azonnal „élőben” lehet látni a belső szervek állapotát. A korábbi technika csak a „kukucskálást” tette lehetővé. Ennél a vizsgálat-

nál is gyakori a polip kivétel, vagy a nyelőcső tágítása. Ildikó munkájának része a rendszeres vizsgálatokon és a készenléti ügyeleten kívül a fiatal szakasszisztensek gyakorlati képzése is. A gasztrokongresszusok nővér szekciójának is egyik állandó előadója. Elmondása szerint a műszerek állapota megfelelő, az egyszer használatos tartozékok beszerzése viszont nehézkes. Pedig a biopsziás (szövet) mintavételhez, vagy az epekövek eltávolításához ezek az anyagok nélkülözhetetlenek. „Nagyon szeretek ily módon részt venni a gyógyításban, igazi sikerélmény minden nap, még ha fárasztó is. Egy nap átlag 13-15 gyomortükrözést végzünk, 10-12 vastagbéltükrözést és 1-2 ERCP-t. Saját magamon is elvégeztettem a béltükrözést, mert annyi betegséget láttam már. Mindenkinek el kellene mennie egy ilyen vizsgálatra, mert a szűréssel megelőzhetnénk a manapság oly gyakori, súlyos rákos daganatokat.” Kovács Ilonát a Margit kórházban, a Bécsi úti telephelyen kerestem fel. Korábban húsz évig dolgozott a BM kórházban, ő is nővérből képezte magát endoszkópos szakasszisztenssé. „Amikor váltottam, olyan ismeretlen területnek számított az endoszkópia, hogy úgy kellett toborozni rá az embereket – meséli Ilona. – Dr. Demeter Pál tanár úr vitt magával a János kórházba, majd vele együtt kerültem a Margitba. Érdekes módon a legnehezebb endoszkópos vizsgálatot, az ERCP-t szeretem a legjobban. Az orvos vezeti le az eszközt a vékonybélbe, ahol bevezetünk egy kis tartozékot, a papillotómot. Ezt feltöltjük kontrasztanyaggal, s ekkor láthatjuk, hogy mi is a helyzet: kő van-e a szervezetben, tumora, szűkülete, netán gyulladása van a betegnek. Az orvos azonnal eldönti, hogy mit tegyünk. Nagyon fontos, hogy az asszisztens szinkronban legyen az orvossal, hiszen úgy kezeljük az eszközt, illetve végezzük a beavatkozást, mintha egyszerre ketten vezetnénk egy autót. Egyikünk irányít, a másik nyomja a pedált. Az

ERCP nagy előnye, hogy idős embereknél, szívbetegeknél is alkalmazható, akiknél egy műtét kockázatos lenne.” A gyomortükrözés számít szakmailag a legkönnyebb vizsgálatnak, Ilona mégis ettől idegenkedik a legjobban. Van olyan beteg, akit nagyon irritál, amikor levegőt fújnak a gyomrába, s ettől hányingere lesz, vagy köhögni kezd. A vastagbél-tükrözés is okozhat görcsöket, de korántsem olyan kellemetlen, mint amennyire rettegnek tőle az emberek és 15-20 percnél nem tart tovább. A „margitos” szakasszisztensek panasza, hogy nem kapnak készenléti pótlékot, pedig hétvégeken is bármikor berendelhetik őket, ha sürgős, súlyos beteg érkezik. Ilona elmondja, hogy saját területükön az integrációnak jó és rossz hatását is érzékelik. Az eszközrendelés például jóval nehéz-

R

kesebb lett. Örvendetes tény viszont a Margit Kórház telephelyen létesült konszignációs raktár, ahol bizonyos készletekből lehetséges az azonnali ellátás. A Bécsi úti telephelyen minden endoszkópos műszerből egy van, mivel sok tönkrement, s már a folyamatos javítgatás sem segít rajtuk. Ilona is nagyon szereti a munkáját. Amit egyre nehezebben visel: az alacsony fizetés. A bérlet hozzájáruláson kívül számukra semmilyen kiegészítő jövedelemre nincs lehetőség. Egyedül neveli lányát, szabadide-

jében színházba, vagy aqua tornára jár. Ő maga is átesett gyomortükrözésen és vastagbélvizsgálaton, mert tudja: az időben felismert elváltozások könnyebben gyógyíthatók. Székely Ilona

Egy belülről vezérelt ember

ádi Gábor 1981 óta dolgozik a Szent János Kórházban. Villanyszerelő szakmát szerzett, a Fejér megyei Kajászón kezdett el dolgozni egy termelőszövetkezetben, mielőtt kórházunkhoz került. Előbb villanyszerelői munkákat végzett, majd hamar megtalálták a telefonszereléssel kapcsolatos feladatok, teendők. Oly annyira, hogy ma ő az egyetlen, aki a kórház telefon-helyzetét átlátja, az ezzel kapcsolatban felmerült problémákat, orvosolni, kezelni tudja. A kórház első telefonközpontja egy Rotary típusú már automata, tehát nem kézi irányítású elektromechanikus központ volt – emlékezik vissza Rádi Gábor. A vezérszám akkor az 561-122 volt, ezen lehetett hívni a kórházat, s 200 analóg vonallal rendelkeztünk, amely kórházon belüli mellékállomások kapcsolását tették lehetővé. A kórházi központban „Pali bácsi” (Virág Pál) ült, ő kapcsolt az osztályokra, illetve tőle lehetett városi vonalat kérni, ha a kórházból valaki kifelé szeretett volna telefonálni. Pali bácsi döntötte el, hogy a kifelé menő hívás indokolt-e, engedélyezhető-e. Az egyes osztályoknak ekkor még harcolni kellett a

kórházon belüli vonalakért. A 80-as évek második felében – a COCOM lista tiltása miatt - még mind mindig csak a BHG Híradástechnikai Vállalat által gyártott félig digitális telefonközpontot sikerült a kórházba telepíteni, amely azonban már 800 vonallal rendelkezett. 1989-ben telepítették a kórházba a Siemens Hicom 350 E típusú telefonközpontot, amely a Krisztinavárosi Telefonközpont után a második legnagyobb és legkorszerűbb telefonközpont volt akkoriban. Kicserélték a telefonkábeleket is, az addigi légkábeleket föld alatti alépítményekbe vezették. Ekkor kezdődött a tárcsás telefonkészülékek nyomógombosra cserélése. 2008-ban történt a következő nagy fejlesztés, amikor is a János Kórházat, a Margit Kórházat és a Budai Gyermekkórházat optikai szálakkal kötötték össze, s így már mindhárom intézmény egymás számára közvetlenül is hívható. Az intézmény dolgozói számára adott a

telefonflottába lépés lehetősége, amelyen belül egymást ingyen tudják hívni a munkatársak. A T-Com flottarendszerén belül 400 kórházi dolgozónknak 600 előfizetése, míg a Pannon flottahálózaton belül 300 kórházi dolgozónak 730 előfizetése van jelenleg. Rádi Gábor emellett elkötelezett híve a Sziklakórház értékei megőrzésének, fejlesztésének is. Kollégájával, Dégi Tamással közösen régi orvosi eszközöket szereznek be, kiállításokat rendeznek és alakítanak át, valamint csoportokat is vezetnek – nélkülözhetetlen helyismeretük miatt – a Sziklakórházban.

Szemünk fénye


Dr. Gombos Katalin tervei a szemészeten

D

r. Gombos Katalin lett kórházunkban szeptember 1-jétől a szemészeti osztály vezetője. Orvosként örül a frissen kifestett patinás épületnek, de nem titkolja, bizonyos változásokat szeretne az osztályon. Tele van tervekkel, és szerinte a betegellátáson túl az infrastruktúrán is volna mit javítani. – Hol dolgozott korábban és miért pályázta meg itt a főorvosi állást? – Húsz évig gyógyítottam és oktattam a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján a Mária utcában. Itt módom volt a szemészet minden területét magas szinten elsajátítani. Az utóbbi időkben közel ezer műtétet végeztem évente. Ezek között a szem elülső és hátsó szegmentjének műtétei valamint gyermekszemészeti beavatkozások is szerepelnek. Szerettem az Egyetemet, de túl sokáig dolgoztam egy helyen, úgy éreztem van elég tapasztalatom és energiám a váltáshoz, új kihívást kerestem, ezért adtam be pályázatomat a Szent János Kórház megüresedett orvosi posztjára. – Egyesített Kórházunknak 450 000 lakos szemészeti ellátását kell biztosítani. Súlyponti intézményként a keratoplasztika és az intraocularis daganatok kezelésén kívül minden egyéb beavatkozásra ellátási kötele-


zettség van. Miután áttekintette az osztályon folyó műtéti szokásokat, tárgyi feltételeket, műszerezettséget, mit gondol, mi az, amin sürgősen változtatni kellene? – Elsőként emelném ki a szürkehályog ellenes műtéteket. Egy korábban alkalmazott technika során a lencsét egyben, nagy seben keresztül távolítják el. Hátránya, hogy hosszú a gyógyulási időszak és felléphetnek gyulladásos szövődmények. Az újabb technika a szürkehályogot ultrahang segítségével távolítja el, s a szemlencsén csak kis sebet (3 mm alatt) kell ejteni. Majd ugyanezen az apró seben keresztül történik a műlencse implantációja. A szürkehályog műtétek több, mint 90%-át ezzel a technikával végzik hazánkban. Szeretném, hogy a mi kórházunk sem maradna el az országos átlagtól. A korszerű műtéthez szükséges hajlítható lencse ugyan költségesebb, de a jelenlegi versenyhelyzetben mégis ezt a technikát kell alkalmaznunk, különben elveszítjük a betegeinket. Több modernebb szemészeti berendezésekre is szükség lenne. Amennyiben a műlencsék és segédanyagok beszerzése nagyobb számban egy cégtől történik, a megfelelő készüléket az illető cég az intézmény rendelkezésére bocsátja. Ennek köszönhetően összeállt úgy a műszerparkunk, hogy például ideghártya műtéteket tudunk végezni mindennap a nap 24 órájában. Ez korábban nem így volt. Nyertünk egy korszerű mikroszkópot egy fővárosi pályázaton, remélem hamarosan megérkezik. – Mondana még pár szót az ideghártya műtétekről? – Az új műtéti eljárások korábban gyógyíthatatlan betegségek kezelését teszik lehetővé a szemészetben, mint pl. a diabétesz és keringési zavar szemészeti szövődményei, üvegtesti trakcióval (húzással) társuló retinaleválás, makulaödéma vagy az epiretinális fibrózis (az éleslátás helyének betegségei). Szeretném, ha ezeknek a gyógyító műtéteknek a száma növekedne kórházunkban. Ezzel párhuza-

mosan célomnak tekintem, hogy az általam vezetett szemészeti osztály magasabb szinten vegyen részt a Budapesti Szemészeti Ügyeleti Rendszerben. Ennek megfelelően szemészeti balesetet szenvedő betegek ellátása is történhetne az intézményben (perforáló sérültek, szembe került idegentestek eltávolítása) , hiszen a diagnosztikus (CT, Rtg) és intenzív háttér biztosított a kórházban. – A Szent János Kórházban évekkel ezelőtt létezett gyermekszemészet, ahol műtéteket is végeztek. Ön ebben specialista. Nem jutott eszébe a letűnt hagyomány újraélesztése? – De igen. A feltételek kiválóak. Ezek a műtétek csak altatásban végezhetők, a gyermekintenzíves hátteret ki lehetne használni. A kezelt gyerekek egy része a koraszülött osztályról és a gyerekosztályról kerülne ki. Korábban továbbküldték az ideghártya műtétekre szoruló gyerekeket, mert nem volt megfelelő műtéti háttér. Ha sikerül feléleszteni a korábban működő profilt, ezeket a beavatkozásokat helyben végezhetnénk. Emellett szeretném, ha intézményen belül lenne orthoptikai szakellátás, ahol a kancsal gyermekek szemészeti kezelése történne, valamint kancsalság ellenes műtétek. – A műtéteken kívül ejtsünk pár szót az infrastruktúráról. A műtő hatalmas, kék csempék borítják, a folyosó és a kórtermek hófehérek, mindenhol tisztaság. Mégis változtatáson töri a fejét. Mivel elégedetlen? – A műtőhöz mindenképpen szeretnék egy „zsiliprendszert” kialakítani. Két nagy kórtermünk van 10-10 ággyal, s mindkettőben függönnyel vannak elválasztva a betegek. Ideálisabb lenne kétágyas kórtermeket kialakítani a kisebb helyiségekben, s a vizsgálatokat áthelyezni a nagyobb termekbe. Az épület viszont tényleg gyönyörű, ezért is vagyok lelkes az újítások terén. Bízom benne, hogy az anyagi megszorítások ellenére munkatársaimmal együtt emelni tudjuk osztályunkon a gyógyítás színvonalát.

A

Az új világjárvány

z elmúlt hónapokban a médi umokban a két leggyakoribb kifejezés a válság és a pandémia volt. Ez utóbbi jelentése világjárvány. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) kockázatértékelése szerint az A(H1N1) 2009 influenza pandémiás vírus továbbra is terjedni fog. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában megfertőződöttek többségében enyhe a betegség lefolyása és könnyen gyógyulnak. A pandémiás vírus által okozott fertőzésekben – szemben a szezonális influenzával az idősek alulreprezentáltak, viszont a 60 év alatti, krónikus betegségben (beleértve a súlyosan elhízottakat) szenvedő felnőttek, a várandós nők és a nagyon fiatal gyermekek kiemelten reprezentáltak. A leginkább veszélyeztetett csoportba a 18-49 éves aktív korú lakosság tartozik. Ennek egy országra nézve hátrányos következményei lehetnek, hiszen ők azok, akik a munka világában leginkább jelen vannak. Mit lehet tudni az új influenzavírusról? • Nincsenek szokatlan terjedési útjai. • A legkevésbé érintett korcsoportnak jelenleg a 60 év feletti felnőttek tűnnek, bár az USA-ban vannak arra utaló jelek, hogy az ebből a korcsoportból megbetegedők viszont az összes korcsoport közül a legveszélyeztetettebbek a súlyos megbetegedés szempontjából. • A súlyos megbetegedés és halálozás többsége a krónikus alapbetegségben (beleértve a beteges elhízást) szenvedők, a várandós nők és a fiatal gyermekek (különösen a két év alattiak) csoportjaiban fordul elő. • A jelenlegi szezonális influenza védőoltás – amely tartalmaz egy másik A(H1N1) vírus ellen hatékony összetevőt – nem hatékony az új pandémiás A(H1N1) 2009 vírussal szemben. • A betegség lappangási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap.

• A pandémiás vírusok kiszámíthatatlanok és terjedésük során változtathatják a jellemzőiket. Általában nyáron még a pandémiák is lelassulnak, majd ősszel támadnak újra, és a vírus még azt követően is visszatérhet, esetleg egy agresszívabb formában, mint ahogyan az 1918–19-ben történt.

fontos a közösen használt tárgyak gyakori tisztítása, és az általános személyi higiéniás szabályok, különösen a kézhigiéne betartása. Mind a szezonális, mind a pandémiás influenza leghatékonyabb megelőzését a védőoltás biztosítja és az ECDC ajánlja a rizikó csoportba tartozó személyek védőoltását.

Európában 2009. szeptember végéig 174 halálos esetet regisztráltak. Magyarországon október közepéig négy eset volt halálos kimenetelű és szeptember végéig 37 fő igényelt kórházi ellátást. A jelenlegi ismeretek szerint az A(H1N1)v új influenza vírus, elsősorban kontakt módon (cseppfertőzéssel) terjed. A fogékony szervezet fertőződése a fertőző egyéntől származó váladékcseppek (köhögés, tüsszentés, beszéd) révén jön létre. A fertőző cseppek a szem kötőhártyáján, az orr és száj nyálkahártyáján juthatnak a szervezetbe. A cseppek maximum 90 cm távolságba jutnak el, nem lebegnek a levegőben, így speciális légtechnikát a fertőzés ilyen módon történő megelőzése nem igényel. Életben maradnak viszont különböző tárgyak felületén a vírusok, így a számítógép billentyűzetén is. Ezért is

Mit tegyen, ha mégis úgy érzi megfertőződött? Feltétlenül maradjon otthon! Ha krónikus alapbetegségben szenved, és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota vagy szövődmények lépnek fel (hosszan elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés) akkor feltétlenül vegye fel a kapcsolatot háziorvosával! Kórházunk rendelkezik pandémiás tervvel, szükség esetén az új vírus által fertőzött betegek elkülönítését meg tudjuk oldani. Nagyon jól működött ez az elkülönítés a Sziget Fesztivál idején is, ahol a Szt. Margit Kórház kapta meg azt a feladatot, hogy az új vírussal megfertőzött betegeket elkülönítse és gyógyítsa. A mai napig kórházunk 1100 munkatársa igényelt védőoltást az új pandémiás vírussal szemben, s az oltások beadása folyamatban van. Fotó: Bazánth Ivola


Arany Érdemkereszt az urológus főorvosnak

Dr. Kovács András és a „Noszkay Iskola”

J

ómagam „1975 szeptemberében kerültem az osztályra friss diplomásként, s ekkor már Wabrosch professzor vezette az osztályt – emlékszik vissza dr. Kovács András. – A szárnyai alá vett, nagyon sokat tanultam tőle. Vitt magával külföldi látogatásai során klinikákra és kongresszusokra, egyaránt. Egyik ilyen tanulmányúton tekintettük meg Münchenben az új lézercentrumot is. Neki köszönhetjük, hogy a magyar urológiai osztályok közül elsőként a Jánosba került lézerkészülék a külső nemi szervek és a húgyhólyag daga-

natok kezelésére 1985-ben. Három évig egyedül itt volt az országban ESWL vesekőzúzó készülék 1988-tól, a vese és vese-vezeték kövek modern gyógykezelésére. Az a készülék már amortizálódott, de hat évvel ezelőtt sikerült hozzájutnunk egy újabb, modern berendezéshez, amely szintén állandó jelleggel, telepítetten működik. Három hónapja pedig egy új, egy második lézerkészülékkel büszkélkedhetünk, mely az ureter kövek porítására alkalmas. Óriási dolog, hogy vesekő miatt nem kell megoperálni a beteget, hanem felmegyünk endoszkóppal a húgycsövön, húgyhólyagon át a vesevezetékbe és egy lézerszállal ráirányítjuk a lézerenergiát a kövekre, s ez porrá töri, kis darabokra zúzza a követ. A „törmeléket” a beteg kis fájdalommal természetes úton ki tudja üríteni. Osztályunkon egyébként minden lehetőség biztosított a veseés vesevezeték-kövek modern gyógykezeléséhez.” Dr. Kovács András 1999 óta vezeti az urológiai osztályt és folytatja a Noszkay Iskola nemes hagyományait. Kovács főorvos egyenes járású, derűs egyéniség. A Balaton mellől, Tapolcáról került a pesti orvosi egyetemre, édesapja a város ismert bőrdíszművese, szíjgyártó és nyerges mestere volt. A medikus fiú is kitűnt kézügyességével, talán nem véletlen, hogy manuális szakmát választott az orvosláson belül. A János kórházban nőtt fel, itt járta végig a ranglétrát. „Tizenhét évig láttam, ahogy Noszkay professzor konzultánsként bejárt még az osztályra – meséli a főorvos. – Az is csodálatos, hogy a mai napig Fotók: Bazánth Ivola

Augusztus 20-án dr. Kovács András az Urológiai osztály osztályvezető főorvosa a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (polgári tagozat) állami kitüntetésben részesült az endoszkópos diagnosztikai és terápiás eljárások területén végzett kiváló munkája elismeréseként.

visszajárnak a Jánosba olyan betegek, akiket Noszkay Aurél operált.” A szakértelemre és az önzetlen gyógyításra talán még nagyobb szükség van az osztályon, mint a régi időkben. Az egészségügyi reform és az összevonások következtében ugyanis a Szent János kórház az egyedüli akut felvételes urológiai háttérintézmény Budán. (A régi ORFI urológiai osztályán mindössze 13 ágy maradt, s ez az intézmény nem vesz részt az akut felvételes ügyeletben.) A kerületeken kívül idetartoznak még a budai csatolt községek (Piliscsaba, Páty, Perbál, Tök stb.) Szentendrétől Százhalombattáig. Ez közel egymillió ember akut urológiai ellátását jelenti. „Éjszakánként a legkevesebb, hogy 4-5 mentő megfordul az urológián – folytatja dr. Kovács. – Hétvégenként még több, mert péntek 12 órától hétfő reggel 10 óráig sehol sem működik urológiai járóbeteg szakrendelés. Ez nagy terhet ró osztályunkra, mert rengeteg fogyóanyag szükséges az akut betegellátáshoz. Katéterek, zselék, akut ellátást biztosító drainek, vesekatéter, belső sínező csövek, az ultrahang vizsgálatok, a röntgen... Az akut ellátás mindig sokkal több pénzbe kerül, mint a krónikus betegek ellátása. Az ütemezett krónikus betegeket ugyanis járóbetegként kivizsgáljuk, ma felvesszük, holnap operáljuk. Az akut ellátás során viszont fel kel venni a beteget minden előzetes kivizsgálás nélkül.” Az urológiai osztály profiljához tartoznak még a radikális műtétek. A súlyos rosszindulatú daganatok: vese-, húgyhólyag-, és prosztatadaganatok műtéti megoldásaiban az osztály nagy hagyományokkal rendelkezik. Még Noszkay professzor végezte a legelső olyan hólyagkiirtó műtétet, amikor a vesevezetéket a vastagbél alsó szakaszába vezette és a beteg a műtét után a végbélen keresztül tudott pisilni. „Van olyan le-

hetőség is, hogy a vesevezetéket egy kis bélbe beültetjük és kivezetjük a beteg oldalára – mondja Kovács főorvos – de képesek vagyunk a vékonybélből is egy új hólyagot készíteni, hogy a beteg ugyanúgy tudja a műtét után a vizeletét üríteni, mint korábban. Csak ez a műtét sokkal megterhelőbb és nagyobb a szövődmény kockázata.” Prosztatarák esetén, amennyiben az kezdeti stádiumban kerül felismerésre, a radikális műtétet ajánlják, melynek során a prosztata a tokjával és az ondóhólyagokkal együtt kerül eltávolításra, s nagy esélye van a betegnek, hogy a műtét után nincs szüksége hormonális gyógyszeres kezelésre. A gyógyszeres hormonkezelésnél a merevedésre való képesség, a libidó, a szexuális aktusra való hajlam ugyanis lényegesen csorbát szenved. A műtétnél viszont van lehetőség korai stádiumnál az idegfonatok megkímélésére és 60-70%ban megmarad a beteg potenciája. Azonban minden esetben léteznek alternatív lehetőségek a potencia megtartásához. Ilyenek többek között a gyógyszer, injekció, vákuumkezelés. Mindenről őszintén tájékoztatni kell a beteget, nem fordulhat

elő, hogy csak a műtét vagy a hormonkezelés végén értesüljön valaki a szervezetében történt változásokról, következményekről. „50 év felett minden férfinál beindul a prosztata növekedése, mely lehet jóindulatú vagy rosszindulatú mirigyállomány burjánzás – mondja dr. Kovács András. – 15 éve létezik az ún. PSA vizsgálat, melynek segítségével jó megközelítéssel felmerülhet, hogy kell-e az illető férfit prosztatarák irányába vizsgálni, vagy nem. Persze biztos eredményt a manuális vizsgálattal és a szövettani mintavétellel együtt lehet csak kapni. Az egészsége érdekében minden középkorú férfinak ajánlom, hogy menjen el prosztata rákszűrésre, mert a korai stádiumban felismert betegség kitűnően kezelhető.” Már 23 éve minden január második szombatján a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája és a János kórház együtt megrendezik a Babits-Noszkay emlékülést. (Babits iskolának hívják az urológiai klinika tanműhelyét.) Ezen az ünnepségen az urológusok neves elődeikre emlékeznek, előadásokkal tisztelegnek az elhunyt orvosok tudományos és gyógyító tevékenysége előtt.

„Valljuk: a hagyományok és orvostanáraink emlékének ápolása éppolyan fontos, mint az általuk folytatott gyógyító munka alapos ismerete és továbbfejlesztése. Az állami kitüntetést kórházunk urológiai osztályának, önzetlen csapatunknak és az egész Noszkay Iskolának köszönhetem.” Székely Ilona

Az Urológiai osztály története

A Szent János kórház urológiai osztályán már a múltban is nemzetközi hírű gyógyítás folyt. Sokáig úgy is hívták: a budai urológiai klinika. Az „ős” János kórházat még 1710-ben alapították. 1735-ben kis kápolna is épült, azt Nepomuki Szent Jánosról nevezték el. 1887. június 28-án Budapest fő- és székváros törvényhatósága 300 ágyas új kórház építését rendelte el. 1898 augusztus 3-án ünnepélyesen felavatták és megnyitották az Új Szent János kórházat, amelyben már a mai osztály helyén is urológiai osztály működött. Első főorvosa dr. Bakó Sándor volt. Kezdeti időkben az urológia a nemi betegségek: kankó, szifilisz kezelésére szorítkozott. Bakó Sándort dr. Rihmer Béla váltotta 1913-ban az osztályvezetői székben. Majd csak később alakult ki a klasszikus uroló-

giai iskola, ahol már a hólyag betegségeit, a külső genitáliák betegségeit, illetve a vese betegségeit gyógyították. Dr. Rihmer a hangsúlyt a húgy- és ivarszervek sebészetére fordította, s ez fokozatosan átalakította az urológiát, mint tudományágat és mint szakmát. Ahogy a diagnosztika fejlődött, felismerésre kerültek újabb köves megbetegedések, s ezeknek a kutatása, gyógyítása is elkezdődött. Dr. Rihmer Bélát 1931-ben dr. Minder Gyula egyetemi magántanár követte az urológiai osztály élén. 1938-ban ő indította el a Magyar Urológia szakfolyóiratot. Az urológia újabb fejlődési szakaszát jelentette, amikor már a prosztata betegségeivel is foglalkozott. 1943-ban dr. Noszkay Aurél lett az urológiai osztály főorvosa, nevét márványtábla őrzi a folyosón.

Noszkay professzor amellett, hogy zseniális operatőr volt és külföldi szaklapokban is publikált, egy magas szintű urológiai iskolát alapított és 1973-ig dolgozott osztályvezető főorvosként a Jánosban. Többek között, sok olyan kisgyereket operált sikerrel, akik nyitott hólyaggal születtek. Az ország minden részéről hordták hozzá a kicsiny gyermekeket.(Ma már az ilyen fejlődési rendellenességet az ultrahang még méhen belül kimutatja, és nagyon ritkán fordul elő.) A következő főorvos, dr. Wabrosch Géza, Noszkay Aurél tanítvány volt. Dr. Wabrosch, akárcsak mestere, szintén hamar nemzetközi hírnévre tett szert. Főleg német nyelvterületen tartott előadásokat, ápolta a kapcsolatot a külföldi professzorokkal, klinikákkal.


A

Pszichológusok a kórházban

pszichológus munkája nagyon lényeges az egészségügy területén. Sok kórházban mégis az a gyakorlat, hogy a pénzügyi nehézségek miatt az ő státuszukat szüntetik meg elsőként. Egy klinikai pszichológusnak ugyanúgy szakvizsgát kell szereznie, mint egy belgyógyásznak, kardiológusnak vagy neurológusnak. Az orvostudományon belül pedig nem feledkezhetünk meg test és lélek egységéről. Ha a test beteg, ez valamilyen szinten érinti a lelket is. Ha pedig a lélek beteg, könnyen előidézhet testi betegségeket. A klinikai pszichológus a lelki oldalt próbálja segíteni, gyógyítani. „Szomorú példa: ha valaki pszichiátriai beteg és a szkizofrénia tüneteivel él, akkor az átlagéletkora 15-20 évvel alacsonyabb, mint kortársaié – mondja dr. Kurimay Tamás főorvos. – De ugyanúgy probléma lehet a traumatológiai osztályon egy balesetet szenvedett embernél, ahol váratlan eseményhez kötődő stresszes állapot alakulhat ki, s ha ezt nem kezeljük idejében, poszttraumás stresszbetegséghez vezethet. A gyermekellátásban is kiemelt szerepe van a pszichológusnak. Nem véletlen, hogy a Budai Gyermekkórház telephelyen kívül a János kórház telephelyen is dolgozik részállású gyermekpszichológus a gyermeksebészeten.” Talán a kollégák nem is tudják,

hogy a kórház területén milyen sok helyen vesznek részt pszichológusok a gyógyításban. Az viszont nyilvánvaló, hogy a pszichiátriai betegek ellátásában nagyobb szükség van a pszichológusok munkájára. De a Neurológiai Osztályon, a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon és az Ápolási Osztályon is kiemelt igény mutatkozik a lélekgyógyászra. Kurimay főorvos szerint, a patológián kívül mindenhol szükség van pszichológusra. A jelenlegi gazdasági helyzet azonban nem teszi lehetővé, hogy minden osztály főállásban alkalmazzon egy megfelelő szakembert. Ezért született meg az a javaslat – a főigazgató asszonnyal egyetértésben – hogy a kórházban létrejönne egy olyan csoport, amely egyrészt számon tartaná a pszichológusokat, az önkéntes segítőket is beleértve és koordinálná az összes pszichológus munkáját az intézményben. Így, ha például a sebészet keresne pszichológust, akkor oda tudnak irányítani egy olyan szakembert, aki megfelelően tud segíteni. Vagy, ha valahol hirtelen szükség támad egy krízishelyzetben lévő páciensnek pszichológusi segítségre, akkor akár hosszabb ideig is rendelhetnek mellé pszichológust. A Szent János Kórház olyan hatalmas intézmény, s annyiféle betegséggel kezelnek itt embereket (szenvedélybetegség, étkezési zavarok, asztma

stb.), hogy mindenképp szükség van a pszichológiai munka összehangolására, segítő irányítására. A koordinátor a pszichiátrián dolgozó pszichológusokból kerülne ki, a szakmai felügyeletet dr. Kurimay Tamás látná el. Nincs főállású pszichológus a szülészeten-nőgyógyászaton, a sebészeten, a meddőségi centrumban – habár a meddőségi centrumban 2003 óta nagyon jó az együttműködés a pszichiátrián dolgozó pszichológusokkal – és az intenzív osztályon. Pedig itt Kurimay főorvos szerint nemcsak a betegeknek, de az orvoskollégáknak is szüksége lenne stresszoldásra. „Az önálló pszichológiai munkacsoportban mindenki megtarthatja saját területét, de ugyanakkor lehetőség nyílna egymás munkáinak, műhelyeinek megismerésére – folytatja dr. Kurimay. – Egy olyan szakmai konferenciát is előkészítünk, ahol a Szent János Kórház pszichológiai munkájáról lenne szó. És hogy a munka korszerű és szakmailag jó hatékonyságú legyen, szükséges minden egyes területen a pszichológiai munkát az ellátási protokollba, szakmai irányelvekbe beépíteni. Meg kell pontosan határozni: mi a feladata a pszichológusnak az adott osztályon és mi a feladata általában. Ezen dolgozunk.” Székely Ilona

Art brut tárlat a MÜPÁ-ban Különleges őszi kiállítást láthatott a közönség a Művészetek Palotájában. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának Kreatív és Művészetterápiás Műhelye mutatott be egy őszinte, lélekbe markoló gyűjteményt. Pszichiátriai betegek: skizofrének, mániások, depressziósok, bulímiások rajzolták, festették vászonra érzelmeiket, álomszerű valóságukat. A látogató meglepetten fedezhette fel a képeken az örök emberi félelmet, a teremtés misztériumát. A francia Jean Dubuffet-nek igaza volt. Az art brut – ahová a betegek festményei is tartoznak – „Színtiszta invenciót felmutató művészet, semmi nincs benne a kulturált művészet kaméleon- vagy majomtermészetéből.” Sz. I.

K. Z.: A szenvedély fogságában

A

Pszichológusok konzíliumon

Pszichiátriai Osztályon dolgozó pszichológusok a pszichiátriai osztályos munkán kívül (elsősorban pszichodiagnosztika és pszichoterápia) Intézetünk más részlegein is rendszeresen ellátnak konzíliumokat. A pszichológiai konzílium keretét a kapcsolati (liaison) pszichiátria adja. Ebben a munkában ki kell emelni a poszttraumás stressz zavar (PTSD) megelőzésére tett erőfeszítéseinket. Leginkább a Traumatológiai Osztályon látunk ilyen eseteket. Itt két fő csoportba sorolható pácienseink vannak: Egyrészt a balesetet szenvedett betegek – itt leginkább a depresszió és a szorongás mértékének meghatározására és a krízisintervencióra van szükség. Érdekes megjegyezni, hogy kutatási adatok alapján, a hatékony traumafeldolgozás illetve a pszichés károsodás minimalizálásának valószínűsége nagyobb, ha nem azonnal a baleset után, hanem kb. egy hét múlva kerül sor az intervenciós beavatkozásra. Ezáltal ugyanis a páciensnek lehetősége van a saját belső erőforrásainak kiaknázására is. Természetesen az állapotfelmérést minél hamarabb kell elvégezni. Másik csoportba tartoznak a pszichiátriai betegséggel élő, vagy eddig nem diagnosztizált személyek, akik drasztikus öngyilkossági kísérletük következtében kerültek a Traumatológiai Osztályra. A statisztika adatokból ismert, (Fekete és Osváth felmérése), hogy Magyarországon igen magas (25%) az egy éven belül megismételt öngyilkossági kísérletek száma. A kutatások arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy nem a kórházban eltöltött idő hossza, hanem a kezelés minősége a döntő a visszaesések megelőzésében. Fontos kiemelni, hogy pusztán a depresszió súlyossága nem jelent szuicid veszélyeztettséget, hiszen pl. pszichotikus állapotban sem a depresszió, hanem a reménytelenség felfokozott szintje (a jövő perspektíva elvesztése) rendelkezik predikciós erővel. Ennek mérésére használjuk a

20 tételből álló „Reménytelenség Skálát” (Hopeless Scale), ami jelenleg az egyetlen szuicid viselkedést előrejelző rövid becslő skála. A konzíliumok során egyéb szomatikus osztályokon pl. Központi Intenzív Terápiás Osztályon, Belgyógyászati Osztályon, Sebészti Osztályon fekvő, akár daganatos megbetegedésben szenvedő pácienseknél gyakran alkalmazunk pszichoszociális intervenciót is. A pszichoszociális intervenció kedvező hatásai: • Az önerőből uralhatatlannak érzett stressz csökkentése, a megküzdő képesség erősödése • Az akaratlanul fokozódott lelki védekezések csökkentése, a valóságérzékelés megszilárdítása • Az alkalmazkodóképesség, együttműködés javulása • Az életminőség javulása • Kedvező pszichoneuroimmunológiai változások • Pszichológiai / Pszichiátriai tünetek prevenciója/kezelése A Gyermek Osztállyal és a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztállyal az „EGYÜTT” program kapcsán igen jó munkakapcsolatunk alakult ki. A program lényege a lelki problémákkal küzdő kismamák pszichés támogatása. Az Ápolási Osztályon leginkább az idős emberek demencia szűrését szoktuk végezni, az osztályunkon működő demencia központ keretén belül.

Néhány szót szólnék a munkacsoportunk által végzett pszichoterápiákról. Osztályunkon egyéni pszichoterápiás módszereket is alkalmazunk, így szupportív terápiát, relaxációs és meditációs eljárásokat, katatim imaginációs pszichoterápiát, hipnózist, analitikusan orientált terápiát, személyközpontú terápiát, kognitív és viselkedésterápiát. Módszerspecifikus végzettséggel rendelkező kollégák részt vesznek a családkonzultációk, család intervenciók, családterápiák vezetésében is. Ugyanakkor verbális, szabadinterakciós jellegű kiscsoportokat, de tematikus csoportokat is szervezünk speciális készségfejlesztésre. Előbbieknél alkalmazkodva osztályunk gyors, nagyszámú betegfelvétellel rendelkező munkamódjához, ezek ún. „forgóajtó-rendszerrel” működnek. Ez azt jelenti, hogy nyitott csoportjainkon folyamatos az új betegek felvétele. Önkéntes alapon lehetséges a távozás után is visszajárni. A tematikus csoportok közül kiemelném az asszertivitás, azaz az önérvényesítő magatartás fejlesztésére szolgáló tréninget. Ez a csoport zárt, időhatáros és meghatározott gyakorlatok által fejti ki hatását. Tapasztalataink szerint igen népszerű a betegeink körében. Seres Gabriella pszichológus



D

Orvosdinasztiák

Katona doktorok fronton és békeidőkben

r. Katona József szájsebész főorvos családjában több mint száz évre visszamenőleg feltérképezhető az orvoslás története. Az 1880-as évektől napjainkig négy nemzedék tizenöt tagja dolgozott az egészségügyben. Harctéri doktor, uradalmi és körorvos, híres sebész, tiszti főorvos, vöröskeresztes műtősnő egyaránt található Dr. Katona felmenői között. A főorvos úr szobája is felér egy kisebb múzeummal. Minden sarokban akad valami régiség. Egy sebészeti műtőasztal vasból készült makettje, mini tarokk kártya, fogászati fúrókészlet, s mindez a múlt század elejéről. Katona József szenvedélyesen kutatja a magyar katonai orvoslás történetét. Már a nagyszülei is dobozban őrizték képeslapjaikat és a családi fotográfiákat, s ezek közt bizony számos háborús emlék akad. A főorvos úr a hagyatékot csak tovább bővítette, s egy különleges kötetbe rendezte az általa gyűjtött képi emlékeket, tárgyakat. (A Medicina Könyvkiadó által megjelentetett műről a „Mi kórházunk írt” korábban.) A családi fotók közt lapozgatva idéztük fel a régmúlt idők orvosait. Az atyai nagyapa, dr. Katona (Kmetykó) József (1865-1920) aprókockás felöltőt, virágos nyakkendőt visel a képen, bajusza – a kor divatjá-


nak megfelelően – kackiásra pödörve. A felvidéki Alsódraskócon látta meg a napvilágot a helybéli jegyző gyermekeként. Az orvosi egyetemet Pesten végezte, s haláláig, mint a IX. kerület tiszti főorvosa, a Mester utca 1. szám alatti lakásban élt. A millennium évében magyarosította nevét Kmetykóról Katonára. Egy másik felvételen már talpig fehér köpenyben ül a Bakáts téri kórház udvarán. Mellette Margit lánya, aki önkéntes ápolónőként segített a papának és a kórházban kezelt háborús sebesülteknek. A fotográfia 1915 júliusában készült: a papa komolyan néz, Margit arcán bizonytalan „Katonák”: dr. Katona István, az édesapa; mosoly. Ekkor dr. Katona István a testvér; és kórházunk még nem tudhatfőorvosa ifjú korában; a sógorasszony, ták, meddig tart a ölében kisfiával világégés. Katona nagyapa részt vett az I. világháború egyik legnehezebb offenzívájában, frontszolgálatot teljesített az olasz harctéren is. Ferenc Szalvátor főherceg a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét

adományozta dr. Katonának egészségügyi munkájáért. A nagyapa testvéröccse, dr. Kmetykó János (1874–1940) szintén gyógyítónak ment. A fényképen kerek szemüveget visel, nézése kissé szigorú. Ő a 17. honvéd gyalogezredben a szerb, román és olasz frontokon teljesített szolgálatot, majd főorvosként szerelt le. 1923-tól Fehérvárcsurgó körorvosa és gróf Károlyi György uradalmi gyógyítója. A megbecsült körorvos a grófi família minden tagját „szervizelte”, a kastélyban lakott és teljes ellátásban részesült. A főorvos úr édesapja, dr. Katona István (1906-1983) az orvosi egyetem elvégzése után szülész-nőgyógyászként kezdte pályáját. A ifjú Katona doktor nem elégedett meg egy szakterülettel: szájsebészeti szakvizsgát is tett. 1933-tól három évtizeden keresztül a Mária utcai Szájsebészeti Klinikán volt egyetemi tanársegéd, majd egészen nyugdíjba vonulásáig a MÁV kórházban dolgozott, ahol kialakította a szájsebészeti szakrendelést. A II. világháború idején itthon végzett hátországi orvoslást, még az ostrom idején is végzett műtétet. A családi fotók közt 1945. januárjából fennmaradt egy orosz és magyar nyelven kiállított igazolvány, mely szerint: „Dr. Katona

István egyetemi tanársegéd munkáját újra felvette. Más munkára igénybe nem vehető.” Ez a pecsétes papír mentette meg a doktor urat a Gulágtól. Az édesanya, leánykori nevén Tatár Ilona (1919-1997) a Magyar Vöröskereszt ápolónője és műtősnője lett. Az egyik képen fehér blúzban nevet a világra, a másikon, már mint Ila testvér viseli a fityulát és a vöröskeresztes egyenruhát. 1942-ben a Gyáli úti Helyőrségi kórházban segédkezik a műtéteknél, majd június 1-jével a 2. magyar hadsereg részét képező 102. betegszállító oszlop tagjaként a Don-kanyarba vezénylik. A keleti fronton Kurszkban és Nyikolajevkán teljesít hősies szolgálatot, ápolja a halálba küldött sereget. A háborút követően is az egészségügynek szentelte életét: műtősnőként, majd röntgenasszisztensként segített a gyógyításban. Ila testvér nővére, dr. Éles Istvánné Tatár Margit (1911-1981) az első magyar női ejtőernyősők egyike volt. Margit testvér szintén elvégezte a vöröskeresztes nővérképzőt, és légi elsősegélyt is tudott nyújtani. Légi mentő bemutatójára, első és utolsó ejtőernyős ugrására az Első Nemzetközi Légi Mentésügyi Konferencia alkalmából került sor 1937ben, a Mátyásföldi repülőtéren. A kissé megbarnult, szemcsés fotográfián Tatár Margit társaival együtt integet a közönségnek a sikeresen végzett ugrás után. Tatár Margit későbbi férje, Katona főorvos keresztapja, dr. Éles István (1904-1988) Szentlőrincen volt tisztiorvos. Több mint egy évig őt is kivezényelték az orosz frontra.

Valahol Kurszk és a Don között próbálta menteni az embereket. A családi legenda szerint még a partizánokhoz is kiment, amikor vajúdó aszszonyhoz hívták segítségül. Dr. Katona István és Tatár Ilona házasságából született elsőszülött fiú, apja után az István (1947) nevet kapta. A főorvos úr bátyja idegsebész lett és szintén katonaorvos vált belőle. Évtizedekig dolgozott a Róbert Károly utcai Központi Honvédkórházban, majd vezette annak idegsebészeti osztályát nyugdíjazásáig, 2007-ig. A kisebbik fiúból lett kórházunk szájsebésze: dr. Katona József. „A szüleim soha nem erőltették, hogy orvosi pályára menjek – emlékszik vissza Katona főorvos. – De mindig a gyógyítást láttam magam körül, s gyerekként gyakran hallgattuk a bátyámmal, amint apám és anyám a klinikáról, a betegekről beszélgettek. Ráadásul a nagynénéim is ápolónők voltak, akik szintén sokat emlegették családunk elhunyt, híres doktorait. Apám jó pedagógusként mindig hagyta, hogy én érdeklődjem munkája iránt. Otthon is volt rendelője, esténként bekéredzkedtem hozzá. Először kíváncsiságból, később már tanulni akartam tőle. A Fogorvostudományi Egyetem elvégzése után 1973-ban kerültem a János Kórházba gyakornokként. Dr. Gyenes Vilmos osztályvezető főorvos volt első főnököm, majd Inovay János a második. Nagyon sokat köszönhetek neki. Az évtizedek alatt rengeteg műtétet végeztem, de náluk tanultam ki a szakma fortélyait.” A családfát tekintve a két Katona

HÍREK

A nagypapa: dr. Katona József fiúnál tört meg a „háborús orvoslás” gyakorlata. (Ha nem számítjuk, hogy bátyja a lőtt sérülések műtéti ellátásában jeleskedett a Honvédkórházban.) De békeidőben is bőven akad műtéti tennivaló az embereken. Rengeteg a közúti baleset, az agreszszív cselekmény. Dr. Katona József elmondta: sok a fej-, agykoponya-, arckoponya-sérülés. Úgy tűnik, a családban folytatódik a hagyomány: a főorvos úr fia szintén fogorvosnak tanul. Volt kitől örökölnie az orvoslás művészetét. Székely Ilona

Látogatás a Sziklakórházban

Az intézmény munkatársainak október 9-én látogatást szervezett a PR és marketing csoport a Sziklakórházba. A résztvevők megtudhatták, hogy egy igazi titkos létesítményben járnak, amit azért az amerikai kémelhárítás már feltüntetett a térképein az 50-es években… . Az eredeti műszerekkel és teljesen élethű viaszbábukkal kialakított

„kórház” az idősebb munkatársakban emlékeket is idézett. A mintegy 40 főt két csoportban Dégi Tamás főmérnök és Rádi Gábor a Műszaki osztály munkatársa kalauzolta és látta el a technikai berendezésekről kiegészítő információval. Mindkettőjüknek köszönet, hogy szabadidejükből áldoztak ránk


HÍREK Tudományos előadások

Szeptember 17-én tudományos ülésre került sor, melyet a Kórház Tudományos Biztossága rendezett. Az üléselnök Dr. Vajda Katalin osztályvezető főorvos volt. Előadók: Dr. Vajda Katalin: Mesenchymalis tumorok; Dr. Arató Gabriella Gestációs trophoblast betegségek; Dr. Joós Ágnes: Papanicolau és Bethesda; Dr. Bagaméri Andrea: Nőgyógyászati malignus mesencymalis tumorok onkológiai kezelése és prognózisa. Az első három előadó a János Kórház Pathológiai osztályának szakorvosa, Bagaméri doktornő pedig a Margit Kórházi egység Klinikai Onkológia osztályán dolgozik. Az előadók közül Joós doktornő a méhnyakrák szűrésében az elmúlt években bekövetkezett változásokról beszélt. Kiemelte mennyire fontos az új Bethesda féle módszer alkalmazása, amely a transzformációs zónából is vesz sejte-

ket. Felhívta a figyelmet a helyes kenetvétel fontosságára is, mivel a tárgylemezen lévő sejtekből az elváltozás lokalizációjára is következtetni lehet. Szeptember 23-án a Fresenius Kabi Táplálási Akadémia szervezésében tudományos előadásokra került sor az Auditóriumban. Előadók: Prof. Dr. Darvas Katalin Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika: A parenterális táplálás elméleti áttekintése, Dr. Újhelyi Enikő Egyesített Szt. István és Szt. László Kórház, Gyermekintenzív Osztály: A glutamin szerepe a klinikai táplálásban, Dr. Nagy Tünde: A parenterális táplálás gyógyszerei, Kabiven, Dipeptiven, Dr. Nyulasi Tibor KAITO: Az enterális táplálás elmélete, Roma Ildikó KAITO: Az enterális és parenterális táplálás gyakorlata, Dr. Nagy Tünde: Az enterális táplálás gyógyszerei.

Felújított játszótérnek örülhetnek a gyerekek A Szt. János Kórház gyermekrendeléseire érkező kis betegek a XII. kerület Hegyvidék önkormányzata beruházásának köszönhetően új játszóteret vehettek birtokba. A 19-es épület előtt lévő területen biztonságos csúszda és mászóka várja a kicsiket, és rövid időn belül a szülők is padokon pihenhetnek meg. A beruházás lezárásaként pedig az egész játszótér külön kerítést és kaput kap. Az önkormányzat ezen kívül a terület par-

Szeptember 27-én szűréssel egybekötött Egészségnapot szervezett a Hegyvidéki Önkormányzat. Az eddigi szokásoknak megfelelően az önkormányzat ismét segítséget kért kórházunktól a szűrések minél szélesebb körű elvégzése érdekében. Érszűkület szűrést végzett dr. Kiss Béla, a III. Belgyógyászat főorvosa, hallásvizsgálatot Dr. Kiss Sándor adjunktus úr, szájüregi szűrést Dr. Katona József főorvos úr és Dr. Földi Tímea valamint Dr.


kosításában is részt vállal, közel egy tucat éger és platán fát ültetnek el.

Egészségnap a Hegyvidéken

Nádaskay Fruzsina fogorvosok a FülOrr-Gégészeti osztályról, helicobakter szűrést Bárkányi Anna az I. Belgyógyászati Osztályról, valamint csontritkulás vizsgálatot végzett Dr. Varga Ágnes főorvos asszony, valamint asszisztenseik. A rendezvényen kb. hétszázan vettek részt. Orvosaink és segítőik munkáját nagyon köszönjük, minden bizonnyal hozzájárultak a prevenció és az egészségtudatos szemlélet további elterjedéséhez.

Gyermektábor Gánton

A Gyermeksebészeti és Traumatológiai osztály munkatársai már hosszú ideje minden nyáron egyhetes tábort szerveznek kiterjedt égési sérülést szenvedett gyerekeknek és az osztály munkatársai csemetéinek. A táborozók az 5–14 éves korosztályból kerülnek ki, és nagyrészük viszszajáró beteg. Az osztály nővérei, szociális munkás, gyógytornász foglalkoznak a gyerekekkel, de minden évben meglepetések is várják őket, pl. Levente Péter ad műsort nekik, vagy ellátogatnak a Veszprémi állatkertbe. A napjaik tartalmasan telnek, sokfajta kézműves foglalkozással, mozilátogatással, számháborúval. Ami nagyon fontos, hogy itt a gyerekek hasonló problémával küzdő társaikkal és egészséges gyerekekkel közösen lehetnek. Könnyebben feloldódnak a gátlások, például nem rejtegetik a megégett testüket, be mernek menni a Velencei-tóba fürödni. A táborozás teljes költségét az Égett Gyerekek Javára Alapítvány állja, beleértve az utolsó esti búcsú bulit is. A gyerekek mikuláskor is találkoznak majd, amikor az osztály kis ünnepséget szervez nekik, és mindenki kap egy kis csomagot is.

Kitüntetettjeink


Wetzelné Gál Anna ápolási igazgató-helyettes

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az egészségügy területén kifejtett kiemelkedő szak-

mai tevékenység elismeréseként 2006-ban Szakmai Díjat alapított. Az elismerés annak a kamarai tagnak adományozható (összesen 21 fő évente), aki hivatásának képviseletével az egészség megőrzése, a betegellátás terén magas színvonalú, példaértékű eredményt ér el. Az Országos Szervezet elnöksége 2009 őszén Wetzelné Gál Anna ápolási igazgató-helyettesnek ítélte oda a Díjat, aki 37 éve dolgozik a Margit Kórházi egységben, és aki hosszú évek óta kiemelkedő munkát végez a szakdolgozók érdekében az Ápolás Szakmai Kollégiumban mint titkár. Kiváló szakmai felkészültsége, széleskörű gyakorlati tapasztalata, pozitív emberi tulajdonsága egyaránt elismerésre méltóak.

Társadalmi szerepvállalás A Thomson Reuters budapesti munkatársai a Reuters Magyarország Kft.-től megkeresték a Kórház Műszaki osztályát, és felajánlották, hogy szívesen elvégeznének olyan kisebb felújítási munkákat, amelyekhez nem szükséges szakképesítés. Így mintegy harmincan közös megállapodás alapján főleg kültéri mázolási feladatokat végeztek október 1jén és 2-án a Szt. János Kórház területén. A létszám igen megnyerő, hisz összesen kb. negyvenen dolgoznak a fővárosi irodában. Megszépültek az épületek melletti korlátok, a hőközpontok bejárati ajtajainak egy része, de még a külső kerítés csinosítására is jutott idő és energia. Ez utóbbit teljes mértékben a Reuters munkatársai „hozták magukkal”, a felhasznált anyagokat a Kórház biztosította, és természetesen hozzáértő kollégát is, aki segítette a kivitelezést. Köszönjük a munkájukat, szívesen látjuk őket jövőre is!

Dr. György István főorvos A Magyar Nőorvos Társaság Gyermekgyógyász Szekciója 2009 tavaszán Dobszay László Emlékérmet adományozott dr. György István főorvosnak, a Budai Gyermekkórház Gyermek nőgyó gyá szati Szak rendelés vezetőjének kimagasló szakmai tevékenységéért. Ezt a díjat évente egy alkalommal ítéli oda a Társaság a szakterületen kiváló teljesítményt nyújtó kollégának. György István 1967-ben szerzett orvosi diplomát Maros vásárhelyen. 1978-ig Máramaros megyében dolgozott, előbb kórházigazgatóként, majd körzeti orvosként. 1978-ban települt át Magyarországra, ekkortól – egy Gratulálunk a Kitüntetetteknek és további sok sikert kívánunk munkájukhoz!

rövid líbiai kitérőt tekintve – napjainkig a Budai Gyer mekkórház orvosa, szakorvosa, később főorvosa. Csecsemő és gyermekgyógyászatból 1980-ban, gyermek nőgyógyászatból 1988-ban szerzett szakvizsgát. Fotó: Bazánth Ivola

Fotó: Szabadosi Béláné

Szent János Kórház szakrendelései Szakrendelés

Allergia Aspirációs citológia Audiologia Barlangterápia Bőr és nemibeteg Budai Meddőségi Centrum Diabetes EKG

Érsebészet

Fizikotherápia Foniátria

Fül-orr-gégészet

Gasztroenterológia Gyermek fül-orr-gége Gyermekosztályon

Gyermek fül-orr-gége Fül-Orr-Gége osztályon Gyermeknőgyógyászat Gyermeksebészet Hepatológia Idegsebészet Kardiológia Kézsebészet-ortopédia Klimax-osteoporosis Labor Lipidológia Mammográfia Mozgásszervi rehabilitáció Neuropathia Nefrológia Neurológia Nőgyógyászat Onkológia Ortopéd utókezelő Ortopédia szakrendelés Otoneurológia Pajzsmirigy Proctológia Pszichiátriai gondozó Reumatológia Sebészet Stroke szakambulancia Szájsebészet Szemészet Szurdopedagógia Támasz gondozó Terhesgondozó Tini ambulancia Traumatológia Tüdőgondozói szakrend. Urológia

H

Rendelési idő K SZ

CS

P

8–12 9–14 8–15 6–9; 16–19 8–19,30

14–18 9–14 8–19 7–19 8–19,30

8–12 9–14 8–15 6–9; 16–19 8–19,30

14–18 9–14 8–15 6–9; 16–19 8–19,30

8–12 9–14 8–15 6–9 8–19,30

8–15

8–14

8–16

8–10; 14–16

8–15

8–13

8,30–12,30

7,30–14 14–16

8,30–12,30 7,30–19,30 11–14

7,30–14 14–16 8–13 14,30–16,30 7,30–19,30

8–16

8–13,30; 14–19,30 8–16

8,15–13,15

8,15–13,15

8–18 7,30–13,30 08–17 8–16 12–18 14,30–19

8–18 7,30–13,30 08–17 8–16 08–12

8–13,30; 14–19,30 8–15

8–10 8–14

11–15 8–17 08–18 8–13; 14–19 7–13 08–14 08–20 8–14

8–12; 14–18 7,30–19,30 8–19,30 15–17,30 08–19,30 8–19,30 8–12 8–20 7–14,00 8–20 8–20 8–17

8–15

7,30–14

9

14–16

14–16

14

8–13,30; 14–19,30 8–16

7,30–19,30 11–12 8–13,30; 14–19,30 8–16

7,30–19,30 12–13 8–13,30; 14–19,30 8–16

9 17

8,15–13,15

8,15–13,15

8,15–13,15

7,30–19,30

8–15

8–15

8–18 8–18 7,30–13,30 7,30–13,30 08–17 08–17 8–14 8–16 14–19 14,30–19 mintavétel 7–11; leletkiadás 10,30–18 8–10 8–14 8–14 8–14 9–12

10 17

7,30–14

14–16

7,30–14

Épület

9–12

8–12

8–15

14–18.00 8–18 7,30–13,30 08–17 8–16 14,30–19 8–14 9–12

11–15 11–15 8–14 8–14 8–14 8–14 08–18 08–18 08–18 08–18 8–13; 14–19 8–13; 14–19 8–13; 14–19 8–13; 14–18 7–18 7–13 7–16 7–13 08–14 08–14 08–14 08–14 08–20 08–20 08–20 08–20 14–16 11–14 8–14 8–14 8–14 8–14 15–16.30 15–16.30 15–16.30 8–12; 14–18 8–12; 14–18 8–12; 14–18 8–16 7,30–19,30 7,30–19,30 7,30–19,30 7,30–19,30 8–19,30 8–19,30 8–19,30 8–19,30 15–17,30 15–17,30 08–19,30 08–19,30 08–19,30 08–19,30 8–19,30 8–19,30 8–19,30 8–19,30 10–18 8–12 14–18 8–20 8–20 14–20 8–20 7–14,00 7–14,00 7–14,00 7–14,00 13,30–15,30 13,30–15,30 8–20 8–14 8–20 8–20 8–20 8–20 8–20 8–20 8–17 8–17 8–17 8–17

8 2

Kell-e beutaló?

Előjegyzés, telefon

igen

458-4579

igen igen igen igen nem

igen igen

458-4500/4972 458-4588 458-4508 458-4500/4333 458-4619 458-4500/5014 458-4500/4218

igen

458-4533

igen igen igen

17/a

előjegyz.

19

nem

11 19 3 26 14 6 11 1 8 10

nem nem igen igen igen igen nem igen igen igen

3

17/a

25 8 8 19 11 18 6 6 17 8 2 9 2 19 10 10 17

11 11 26 5

355-9188 458-4500/4063 458-4672 325-5993 458-4676

458-4500/4234 4584500/4297

nem

458-4500/4234

igen

458-4641

igen igen igen nem nem igen igen igen igen igen nem igen nem igen igen nem igen nem nem nem nem igen nem

458-4500/4118 458-4528 458-4660 458-4500/4467 458-4673 458-4600 458-4657 nincs 458-4543 458-4509 458-4588 458-4500/4967 458-45-18 458-4500/4118 458-4593 458-4604 458-4600 458-4500/4218 458-4500/4984 458-4619 355-3264 458-4609 458-4619 458-4534 458-4500/4065 458-4555 458-4672 376-5322/108 458-4657 458-4657 458-4500/4410 355-8322 4 584 643

Tartalomjegyzék Együttműködve a kórház érdekeiért Interjú Horváthné Bajzár Ágnes gazdasági igazgatóval Családbarát szülészet

Recommend Documents