TARTALOMJEGYZÉK. Az MAN megnövelt hatékonyságú mixerkocsit mutatott be 16 ÉRDEKVÉDELEM

TARTALOMJEGYZÉK Az MAN megnövelt hatékonyságú mixerkocsit mutatott be

ÉRDEKVÉDELEM Egy érdekképviselet sohasem lazíthat – A jubileumi 25 év elnöki értékelése az új esztendõ kitûzött céljai

4

Erõs évkezdet – Két elnökségi ülés között végzett munka áttekintése

8

A NiT Hungary szervezésével megalakult az UTESZ

13

Ismét van kire büszkének lennünk!

13

16

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG Ittas vezetés felsõ értékei az EU-ban

17

INNOVÁCIÓ 18 tonnás Volvo teherautót tesztel a négyéves Sophie

18

DAF XF 460 Space Cab a Kiss-Kont Transport Kft. istállójában

18

EXKLUZÍV INTERJÚ Hogyan látja a szakma versenyképességének alakulását a miniszterelnöki megbízott, Wáberer György?

14

NAGYÍTÓ A közép-európai fuvarozók tartják mozgásban az uniós belsõ piacot

19

Együttmûködési megállapodást kötött a GVH és az NKH

19

ADÓTANÁCSADÓ A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylésének lehetõsége JOGI ROVAT

HÍROLDAL Új évkezdet, új adóhivatal

21

16

Jogszabályfigyelõ 2016. január

24

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének – NiT Hungary Bronztoll-díjas szakmai lapja A kiadásért felelõs: Dittel Gábor ügyvezetõ fõtitkár Szerkeszti: Kovács László Zoltán A kézirat lezárva: 2016. január 24. Lapigazgató: Kanev Zsuzsa Levélcím: NiT Hungary, 1476 Budapest, 100. Pf. 63 Telefon: 264-5040, telefax: 264-5045 E-mail: [email protected], [email protected], www.nit.hu Lapnyilvántartási szám: 163/114/2/2008, ISSN 2060-3584 Borító, design: Doratti Grafikai Stúdió Nyomdai elõkészítés: FIRMA Közhasznú Nonprofit Kft. Nyomda: Vareg Produkció www.vareg.hu

3

ÉRDEKVÉDELEM

Egy érdekképviselet sohasem lazíthat A jubileumi 25. év elnöki értékelése, az új esztendõ kitûzött céljai Idei elsõ számunkban szervezetünk elnökét, Füle Lászlót kértük fel, hogy értékelje, milyen utat járt be a tavaly 25 éves jubileumát ünneplõ NiT Hungary 2015-ben, illetve hogy milyen újabb kihívások várnak az ipartestületre, tagvállalkozásainkra és az alágazatra 2016-ban. részletesen tájékoztatta a fejleményekrõl tagjait, miközben stratégiai partneri szerepét is kihasználva, a közlekedési témában illetékes nemzeti fejlesztési tárcán keresztül elértük, hogy az ily módon versenyhátrányba kerülõ magyar fuvarozók érdekvédelme kormányközi, illetve uniós szintre kerülhessen. Ennek érdekében többek között felvettük a kapcsolatot európai csúcsszervezetünkkel, az Európai Közúti Fuvarozók Egyesületével (UETR), melynek keretein belül több ország fuvarozói szervezete is csatlakozott az intézkedést vitató, tiltakozó levélhez, melyet az Európai Bizottság közlekedésért felelõs biztosához, Violeta Bulchoz intéztek. Személyes megbeszélést is folytattunk Brüsszelben Deli Andor európai parlamenti képviselõvel, a KözlekeHogyan tekint vissza a tavalyi mozgaldési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) mas évre, miként értékeli az ipartestület tagjával. Véleményünk szerint Németorelnökeként a szervezet éves tevékenysészág megsérti az EU közösségi elõírásait, gét? Feszített volt a tempó? amit erõsít az a tény is, hogy az Európai BiAz elmúlt év különösen mozgalmas volt zottság szolgálatai részletekbe menõ vizsa fuvarozók számára, éppen ezért nem kegálatot indítottak a német minimálbér vés feladat hárult a regionális irodái által kapcsán. A NiT Hungary partnerei tavaly egy Európai szintû érdekvédelmi sikerünk és igen jelentõs, európai szintû érdekvédelmi sia német minimálbérrel szemben kert is elkönyvelhettek, hiszen az Európai Bizottság május 19-i közleménye megerõsíaz ország egész területét lefedõ NiT Huntette, hogy elindítja a kötelezettségszegési gary-re sem. Az ipartestület által elért eljárást Németországgal szemben a köteeredmények közül kiemelkedik a magyar lezõ minimálbér alkalmazásának kiterjeszfuvarozókat 2015-ben új kihívás elé állító, tésével kapcsolatban. Megjegyzem, a tranNémetország által bevezetett 8,50 eurós zitforgalom tekintetében Németország felminimál órabér problémakörének érdekfüggesztette a rendelkezések alkalmazáképviseleti kezelése. A NiT Hungary mindig sát. Ezt a folyamatot végig kell követnünk is ösztönözte tagjait a jogkövetõ magatar2016-ban is, és szükség esetén szót kell tásra, ami azonban nem jelenti azt, hogy emelnünk tagjaink érdekében. a méltánytalan, logikátlan vagy nem kellõen kidolgozott jogalkotói elképzelésekkel feltétel nélkül egyetértene. A német köteMilyen további érdekképviseleti lépélezéssel szemben a belsõ piac korlátozása seket tett az ipartestület itthon és külés a szolgáltatások szabad áramlásának földön? akadályozása miatt komoly jogi aggályok A NiT Hungary aktív részvétele mellett támaszthatók, de az adminisztratív köteletörténtek igen rövid idõ alatt határozott zettségek teljesítése és ellenõrzése is súkormányzati intézkedések a szabályozási lyos kérdéseket vetett fel. környezetünk megújítása, az ágazat fejlõA magyar fuvarozókat hátrányos helydését fékezõ adminisztratív intézkedések zetbe hozó német minimálbérrel kapcsolebontása és a hatékony piacvédelem érlatban az ipartestület folyamatosan és dekében. A negyedszázados ipartestületi jubileum tiszteletreméltó tény, az ünnepi év viszont kétszeresen is kötelez… A magyar fuvarozó vállalkozók 25 évvel ezelõtti összefogása eredményeként megalakult NiT Hungary bel- és külföldön egyaránt elismert szakmai ipartestületté vált és rendkívül sikeres szervezeti történetet tudhat magáénak az érdekképviseleti munka gyakran igen rögös útján haladva. Megköszönve a NiT Hungary tagságának eddig tanúsított bizalmát, továbbra is azon dolgozunk, hogy a támogatásukat megszolgálva kézzelfogható elõnyökhöz juttassuk õket érdekérvényesítõ tevékenységünkön keresztül.

4

XXII. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM

2016. JANUÁR-FEBRUÁR

Tavaly az egyik legjelentõsebb kihívás számunkra az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenõrzõ Rendszer (EKAER) januári elindítása volt. Ipartestületünk az elõkészítés fázisában mindvégig intenzív munkát fejtett ki a rendszer körüli problémák kezelése érdekében. Ugyan elfogadtuk az EKAER bevezetésének nemzetgazdasági megfontolásait és indokait, azonban érdekképviseletként mindvégig hangsúlyoztuk, hogy a teljes hazai közúti szállítmányozási alágazat mûködését alapvetõen befolyásoló rendszer kizárólag felkészülési idõszak, minimum három hónapos tesztüzem biztosításával vezethetõ be, a hazai közúti fuvarozók által kivívott európai versenyhelyzet megõrzése és az EKAER mûködésébõl fakadó fuvarozói veszteségek elkerülése érdekében. A német minimálbér és az EKAER körüli bizonytalanságok amúgy sem kevés fejtörést okoztak tagvállalkozásainknak, amihez aztán további feladatok is felsorakoztak, így a francia minimálbér, a horvátországi adóregisztráció és a HU-GO bírságriasztási rendszerének tesztje is. Megtiszteltetésnek vettem, hogy a bírságriasztási rendszer gyakorlati tesztelésében vállalkozásommal, a Ronix-Trans Kft.-vel én is részt vállalhattam, egy másik NiT Hungarytagvállalkozással, a Horváth Rudolf Intertransport Kft.-vel együtt. Fontos eredménynek tartom azt is, hogy a különjárati személyszállítást végzõ vállalkozások részére kedvezõ változást hozó tárgyalásokat folytatunk a horvát adóhatósággal, így a hagyományos – igen bonyolult és költséges – eljárás helyett egyszerûbb, elektronikus ügyintézés keretén belül is teljesíthetik a horvát adóhatósági kötelezettségeket tagvállalkozásaink, ha igénybe veszik a NiT Hungary közremûködését. A szervezet hitelessége és érdekérvényesítõ ereje az összetartozás és a közös munka eredménye, és bátran állíthatom, hogy az elmúlt egy év alatt fontos eredményeket értünk el együtt. Többek közt a negyed évszázad alatt összegyûlt érdekképviseleti tudásra és tapasztalatra alapozva, a kitartó és következetes szakmai munka

ÉRDEKVÉDELEM

eredményeképpen vált lehetõvé, hogy megszülessen a magyar logisztikai, közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességének növelését szolgáló 16 pontos kormányzati intézkedéscsomag. A kormányhatározat egyik fontos célkitûzése volt a hazai gépjármûvezetõ-hiány orvoslása. Milyen részt vállalt ebbõl a NiT Hungary? A NiT Hungary egyik legfontosabb kezdeményezései közé tartozott az elmúlt idõszakban a krónikus hazai gépjármûvezetõ-hiány megoldása. Mi kezdeményeztük és indítottuk el azokat a folyamatokat, melyek remélhetõleg rövid és hoszszú távon is eredményesek lesznek, de emellett igyekszünk napirenden tartani a gépjármûvezetõ-képzés szakmásításának és iskolarendszerû képzésbe történõ bevonásának kérdését is, ami megteremtheti az utánpótlás folyamatos biztosítását. Az ipartestület elnöksége még 2014 õszén döntött arról, hogy társ-érdekképviseleti szervezetével és a legnagyobb hazai fuvarozó munkáltatók felkérésével egy olyan munkacsoportot hoz létre, amely szakmai javaslatokat dolgoz ki a probléma kezelésére és megoldására. A napjainkra ténylegesen elindult képzési programot az érdekképviseletek tagsági körében végzett széleskörû reprezentatív adatkéréses vizsgálat alapozta meg, melynek során a NiT Hungary tagjai is nagy számban adtak visszajelzést azonnali foglalkoztatási igényeikrõl. Igazi mérföldkõnek számított a gépjármûvezetõhiány megoldásában, hogy ipartestületünk és az OFA Nonprofit Kft. vezetõi október elején aláírták a két szervezet együttmûködésérõl szóló megállapodást, és néhány nappal késõbb már el is kezdtük közösen a résztvevõk toborzását. Az eredmény hamar megmutatkozott, hiszen az elmúlt év végén az elõszûrési programok befejeztével a NiT Hungary tulajdonában lévõ Kamionsuli Kft.-nél ténylegesen elindult az elsõ állami finanszírozású gépjármûvezetõ-tanfolyam. Kiemelném, hogy a NiT Hungary-nek köszönhetõen került be a képzési programba a 10 óra kötelezõ gyakorlati képzés nyerges szerelvénnyel, melyhez a Kamionsuli Kft. rendelkezik megfelelõ képzõeszközzel. 2016 közepére akár munkába is állhatnak azok az új gépkocsivezetõk,

akik az állami finanszírozású programban szerezték meg a munkavégzéshez szükséges képesítésüket. Ezzel párhuzamosan konzultációt kezdtünk a Nemzetgazdasági Minisztérium Versenyképességi Fõosztályának vezetõjével, hogy a képzési normatívákat illetõen

kedvezõ változásokat érjünk el a munkáltatói igényeknek és a mindennapi szükségleteknek megfelelõ hatékony és magas színvonalú képzés érdekében. A budapesti turistabusz-közlekedés szabályozásának területén tapasztalható anomáliák feloldása érdekében végzett érdekérvényesítésben milyen eredményeket könyvelhet el az elmúlt évben a NiT Hungary? 2015 elsõ felében lényegesen nagyobb energiákat összpontosítottunk a budapesti turistabuszos közlekedés javítására, elsõsorban az autóbuszos tagvállalkozások érdekében szót emelve. Mindezt tettük a Fõvárosi Turisztikai Kerekasztal alapító tagjaként, valamint a kerekasztalon belül a közvetlen problémamegoldásra fókuszáló turistabusz munkacsoportban, melynek programja arra a koncepcióra épül,

amelyet a NiT Hungary 10 témakörben elõterjesztett. Ezek közül kiemelném a védett városnézõ útvonal kérdését, a megállási, várakozási problémákat a frekventált helyszíneken, a biztonságos buszmegállóhelyek problémakörét a rakparti hajóállomások közelében és a szállodák, színházak és kulturális létesítmények megközelítési lehetõségét. A nyári turisztikai fõszezon beköszöntével bombaként robbant a BKK közleménye, mely szerint – az intenzív szakmai egyeztetések ellenére – az V. kerületi önkormányzat autóbusz-behajtási tilalmat léptetett életbe Lipótvárosban. Ez is jól mutatta, hogy a Fõvárosi Turisztikai Kerekasztal alapító tagjaként tovább kell folytatnunk az érdekérvényesítést a fõvárosi turisztikai célú autóbuszos személyszállító vállalkozások tevékenységének tervezhetõsége, a kiszámítható szolgáltatási környezet megteremtése érdekében. A fõvárossal különösen szorossá vált tavaly az ipartestület kapcsolata. Milyen területekre terjed ki az együttmûködés? Így igaz, nagy sikernek tartom, hogy hosszú elõkészítõ munka után augusztusban a hazai fuvarozók számára versenyelõnyt biztosító kétoldalú szakmai együttmûködési megállapodást kötöttünk a BKK-val. A két szervezet különbözõ platformokon, alkalmi jelleggel végzett közös munkája több éves múltra tekint vissza, de szakmai együttmûködési megállapodásra mindezidáig várni kellett. A megállapodásban rögzített témakörök tárgyalására szakmai munkacsoportokat hoztunk létre. A turistabusz munkacsoport kiemelt szakterülete a budapesti turistacélú autóbuszos személyszállítás közlekedési mûködési körülményeinek és fejlesztési lehetõségeinek vizsgálata, a döntés-elõkészítési folyamatok megalapozása és a felmerülõ közlekedési problémák gyors és hatékony megoldása, míg a teherforgalmi munkacsoport feladata a fõvárosi teherforgalmi behajtási rendszer mûködési és engedélyezési környezetének optimalizálása. A NiT Hungary mindig is erõs volt a rendezvények tekintetében, és nem csak mennyiségi, hanem minõségi vonatkozásban is. Folytatódik a hagyomány?

5

ÉRDEKVÉDELEM

A társadalmi és szakmai rendezvényeink iránti érdeklõdés szerencsére jelentõsen túlmutat az ipartestületi tagjaink létszámán, hiszen tevékenységünk hatással van gyakorlatilag mindenkire, aki részt vesz a közúti közlekedésben. A Marriott Hotelben megtartott 14. Fuvarozó Vállalkozók Farsangi Báljának legfontosabb üzenete a hagyományok ápolása és a szakmai összetartozás erõsítése. A rendezvényt ismét megtisztelték jelenlétükkel a közúti közlekedésért felelõs kormányzati intézmények és szakhatóságok tisztségviselõi, hazai és külföldi társ-érdekképviseletek vezetõi és a szolgáltatói szektort képviselõ partnerek. A bált természetesen 2016-ban is megtartjuk – változatlan helyszínnel és változatos programmal várjuk vendégeinket február 20-án egy kötetlen estére. Hatalmas sikerrel és látogatói rekorddal zárult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt szakmai támogatásával immáron harmadik alkalommal megrendezett, a hazai autóbuszos ágazat legrangosabb seregszemléje, a BUSEXPO 2015 szakkiállítás és a XXI. Országos Személyszállítási Szakmai Konferencia. Ezt a rendkívül sikeres rendezvényünket idén is megtartjuk, a szakma képviselõi és az érdeklõdõk 2016. április 21-én a BUSEXPO 2016-s rendezvényen adhatnak egymásnak randevút. Megduplázva a regisztrálók létszámát, az „5 tengelyen – biztos kézzel!” közlekedésbiztonsági és vezetéstechnikai versenysorozatunkkal ismét sikerült bebizonyítanunk, hogy igenis van partnerség az utakon, melynek révén növelhetõ a közlekedés biztonsága. Ezzel a vetélkedõvel minden támogatónk és résztvevõnk hozzájárulhatott a szakma társadalmi rangjának, elismertségének növeléséhez egy látványos kamionversenyen keresztül, megmutatva a fiatal generációknak a kamionos élet szépségeit. Szervezeti rendezvényeink közül kiemelném a tavaszi regionális küldött-találkozóinkat, a május végi beszámoló küldöttközgyûlésünket, valamint a 11 helyszínen, csaknem 500 fuvarozó vállalkozás részvételével lebonyolított, hatalmas érdeklõdéssel kísért õszi regionális találkozósorozatunkat. Az „Elértük! Csomagban érkezik a versenyképesség!” címmel megrendezett „road show” kiemelt témája volt a kormányhatározat-csomag áttekintése, és annak elemzése, hogy az abban foglalt egyes pontok megvalósulása milyen számszerûsíthetõ elõnyöket nyújthat a 2016-os gazdasági évtõl.

6


korábban „tabunak” számítottak, és ipartestületünk számos kísérletének ellenére a kormányzat rendszeresen elutasította õket. Most viszont több tekintetben is átütõ sikert értünk el, ami mindenképpen ok az elégedettségre, de azt is tudjuk, hogy egy érdekképviselet sohasem lazíthat. Az egyik kihirdetett fontos jogszabály az adózás rendjérõl szóló törvényt módosítja, ezáltal a belföldi napidíjat igazolás nélkül elszámolható adómentes költséggé teszi, de említhetném a haszonjármûvek vagyonszerzési illetékmentességét, vagy A KGFB díjak mérséklésén dolgozunk a külföldi útdíj levonhatóságának lehetõségét a versenyelõny megõrzéséért az iparûzési adóból. A jogszabályváltozás érinti a nyerges vontató adószámításának velték el. A találkozó alkalmát kihasználva módját, piacvédelmi intézkedésként a küla NiT Hungary tájékoztatta tagvállalkozáföldi illetõségû fuvarozók gépjármûadóját, sait az új, jelentõs versenyelõnyt tartogató valamint a közúti ellenõrzések gyorsítását is. ipartestületi szolgáltatása, a jövedéki adó A másik fontos jogszabály a közigazgavisszaigénylésében való közremûködésétási bürokráciacsökkentéssel összefüggõ rõl, valamint a NiTrisk kárrendezési szoltörvénymódosításokról szóló törvény, gáltatásáról is. mely fõleg piacvédelmi célokat szolgál Az õszi regionális tagi találkozósorozat a közúti ellenõrzések egyszerûsítésével. egyik fontos tapasztalata volt, hogy a tagÍgy bizonyos közigazgatási bírság hatálya vállalkozások jelentõs részének komoly alá tartozó szabályszegések esetében, ha problémát jelenthet a 2016. évi KGFB díjáaz elkövetõ személye a helyszínen megnak drasztikus növekedése. A tagvállalkoállapítható, az eljáró hatóság a helyszízások egybehangzó véleménye szerint – nen, határozathozatal nélkül bírságolhatamit korábban szervezetünk is számos alja a gépkocsivezetõt. A vámhatóság elkalommal jelzett – az elszabadult biztosílenõrzési hatékonyságát növeli és az entási díjak már veszélyeztetik a fuvarozó gedély nélküli fuvarozás visszaszorítását vállalkozások versenyképességét, sõt, célozza a NAV ellenõrzési jogkörének kia kormányzati határozat intézkedéseibõl szélesítése is, ezáltal a hatóság jogosult eredõ elõnyök is elveszhetnek. A kötelezõ ellenõrzést végezni és az engedélyek biztosítás mértékének jelentõs növekedémeglétét, illetve helyes használatát vizssével a vállalkozások nem emelhetik egyegálni az üzembentartó telephelyén, a fel-, nes arányban a fuvardíjaikat, így számotteát- és lerakóhelyeken, illetve más, az áruvõ anyagi veszteséggel számolhatnak. kezelés céljából üzemeltetett területen Fontosnak tartottuk, hogy tagságunk is. hatékony képviselete érdekében közvetleAz biztos, hogy hátradõlni nem lehet, nül és haladéktalanul megszólítsuk õket a munka idén is gõzerõvel halad. A NiT egy elektronikus kérdõívvel, felmérve Hungary 2016-ban is folytatja a korábbi a probléma nagyságát, meghatározva években elindított kezdeményezéseit, a szervezeti érdekkérvényesítés lehetsémegtartja az immár hagyományossá vált ges irányait. Bízunk benne, hogy a gazdaés jelentõségükben az országhatáron túlra sági racionalitások figyelembevételével is kisugárzó rendezvényeit, és továbbra is minden érdekelt fél számára megnyugtarészt vesz azon munkaadói és fuvarozói tó, konszenzusos megoldásokat sikerül szakmacsoporti fórumok munkájában, majd kidolgoznunk. amelyek az érdekképviseleti munka dandárját jelentik. Ebben a munkában váltoA rendezvénysorozat idején még tervezatlanul számítunk tagságunk eddig tanúzeti szinten ismert, a NiT Hungary által is sított további együttmûködésére, összeszorgalmazott jogszabály-módosításokat tartó erejére és támogatására, hogy a maidõközben megszavazta az Országgyûlés. gyar közúti fuvarozás és személyszállítás Elégedett az elért eredménnyel? Európában a legversenyképesebb feltéteAz elfogadott jogszabályokban számos lek között mûködhessen. olyan rendelkezés köszön vissza, melyek Melyik téma váltotta ki a legnagyobb érdeklõdést tagvállalkozásaink körében? A vállalkozók a legjelentõsebb változásként a haszonjármûveket terhelõ vagyonszerzési illeték eltörlését, a külföldi útdíj IPA-ból történõ levonhatóságát, az adómentes nemzetközi napidíj 50%-os emelését, a belföldi napidíj várható jelentõs növelését, a külföldrõl behozott jármûvek mûszaki vizsgakötelezettségének eltörlését, a gépjármûadó tekintetében pedig a szerelvény-adóztatás bevezetését köny-


ÉRDEKVÉDELEM

Erõs évkezdet Két elnökségi ülés között végzett munka áttekintése (2015. december 17–2015. január 13.) Érdekképviseleti munkánkat 2015 végén is kiemelt aktivitás jellemezte, különösen, hogy a KGFB díjak drasztikus emelkedése rég nem látott kihívás elé állította a fuvarozó társadalmat. Ez a tény elõrevetítette, hogy tagvállalkozásaink versenyképességének elõsegítése, az elért eredmények védelme érdekében idén is bõven lesz tennivalónk. A 2016. év elsõ elnökségi ülését Füle László elnök nyitotta meg, aki elsõként köszöntötte a jelenlévõ Éder Zoltán fuvarozó egyéni vállalkozót, aki zalaegerszegi tagvállalkozásunk és a NiT Hungary Árufuvarozó Tanácsának tagja. Meghívásának apropóját az adta, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által mintegy 600 vállalkozó részvételével rendezett Vállalkozók Napján rangos elismerésben részesült, szervezetünk elõterjesztésére az „Év Vállalkozója” díjjal tüntették ki. Gratulálunk elismeréséhez! (Az „Év Vállalkozójával” készült riportunkat magazinunk 13. oldalán olvashatják.) A 2015. december 17-i ülés óta eltelt idõszakban végzett érdekképviseleti munkáról szóló beszámolóját Dittel Gábor ügy-

Célunk az alacsonyabb KGFB-d díjak elérése

Ipartestületünk számára a mostani idõszak legfontosabb, az elnökség által meghatározott feladata az elszabadult KGFB díjakkal kapcsolatos tevékenységünk kialakítása. Az elõzõ ülés óta sokat tettünk a megoldás érdekében. Egyrészt megalkottuk a „KGFB – kerekasztal a megoldás érdekében” rendezvényünk tervezett programját és a hozzászólások rendjét. Az elõzetes egyeztetések alapján a Wáberer Hungária Biztosító Zrt. képviselõjét kértük fel a nyitó tájékoztatóra „A kockázatcsökkentés eszközei a kiszámítható KGFB díjszint elérése érdekében” címmel. Második elõadóként Füle Lászlót, a NiT Hungary elnökét kértük fel, hogy Tervezett programunk: „KGFB – a KGFB díjak alakulásáról és piaci hakerekasztal a megoldás érdekében” tásairól fuvarozói szempontból tartson tájékoztatót. Ezt követõen terveink vezetõ fõtitkár az új nehéz-tehergépjárszerint még számos szervezet elõadója mûvek európai forgalomba helyezésének tart tájékoztatást, többek között a Mauniós piaci forgalmi adataival indította. gyar Nemzeti Bank – mint a pénzügyi Az ACEA novemberi adatbázisa alapján az szervezetek felügyeletéért és fogyasztóelõzõ év azonos idõszakához képest több védelemért felelõs hatósága –, a MABISZ, mint 25%-os a növekedés ebben a szegaz MAN Kamion és Busz Kereskedelmi mensben. Magyarországon a múlt év elsõ Kft., az i-Cell Kft., a drivingcamp Hungary 11 hónapjában összesen 4586 darabot és a Kamionsuli Kft. is a meghívottak kö(ebbõl novemberben 519 darabot) állítotzött szerepel „Egy képzõszerv lehetõségei tak forgalomba, ami közel 18%-os pozitív a baleseti kockázatok csökkentése érdeelmozdulást jelent az elõzõ évi mutatókkében” témakörben. Természetesen tohoz képest. A 2015. évben az EU területén vábbi kerekasztal-résztvevõk is meghívást november végéig továbbra is Németorkapnak, így azon biztosítótársaságok, szág területén helyezték forgalomba a legamelyek 2016-ra KGFB díjat adtak közre, több nehéz-tehergépjármûvet, mindöszvalamennyi haszongépjármû-képviseleszesen 56.868 darabot, melyet Franciaortet, melyek Magyarországon a fuvarozó szág követ 33.491 darabbal. vállalkozások jármûparkjának beszállítói, Az új autóbuszok európai forgalomba tanpálya vonatkozásában a Hungaroring helyezésének elõzõ évi azonos idõszakhoz Sport Zrt., az intelligens technológiák alviszonyított adatsorában szintén jelentõs, kalmazásának területérõl pedig a Web26,3%-os növekedést regisztráltak, ami eye Magyarország Kft. összesen 35.817 darab új autóbusz forgaA kerekasztal elõkészítése érdekében, lomba helyezését jelenti a múlt év elsõ 11 2016. január 7-én konzultációt folytathónapjában. Ebbõl Magyarország 452 datunk Dr. Kerékgyártó Csabával, a Magyar rabbal vette ki a részét.

8



Biztosítók Szövetsége fõtitkárság-vezetõjével a biztosítók részvételének és a kerekasztal-megbeszélés szervezésének részleteirõl. Ennek során arra a megállapításra jutottunk, hogy a szakmatársadalmi párbeszéd elvei mentén szervezett konzultáció tekintetében – a törvényesség szem elõtt tartásának és a konzultáció jogszabályok által biztosított kereteken belüli tartásának igényével – megkeressük a Gazdasági Versenyhivatalt is, kérve a rendezvény támogatását és legalább megfigyelõi szintû részvételét az eseményen. Mindezek érdekében konzultációt kezdeményeztünk Dr. Juhász Miklóssal, a GVH elnökével. A konzultáció eredményének függvényében határozzunk majd meg a kerekasztal végleges forgatókönyvét és pontos idõpontját február hónap folyamán. További fontos információkhoz jutottunk a MABISZ fõtitkárság-vezetõjével folytatott szakmai egyeztetésünk során. Az Európai Bíróság C-556/13. számú, a LITAKSA kontra BTA Insurance Company ügyében hozott ítélete értelmében az „egyszeri biztosítási díj” e rendelkezés szerinti fogalmának nem felel meg az olyan díj, amelynek mértéke aszerint változik, hogy a biztosított gépjármû kizárólag annak a tagállamnak a területén foge közlekedni, ahol a szokásos üzemben tartási helye van, vagy pedig az Európai Unió egész területén. A két cég közti jogvita lényege az volt, hogy a biztosítási díj összege úgy került kialakításra, hogy a belföldi és a nemzetközi viszonylatban fuvarozók között eltérõ rendet alkalmazott a biztosítótársaság. Az EB ezen döntésében egyértelmûen kimondta, hogy nem szabad különbözõ díjakat megállapítani a reláció függvényében adott jármû esetében. Tehát egy díj létezik, függetlenül attól, hogy valaki belföldi vagy külföldi relációban dolgozik. További információ fuvarozó tagvállalkozásaink részére, hogy a német legfelsõbb bíróság ítélete értelmében a nyerges vontatók és félpótkocsik közötti kárfelelõsség megosztása 50-50%-os.

ÉRDEKVÉDELEM Szakmai egyeztetésünk az NFM-b ben Tárgyalást folytattunk Dr. Becsey Zsolt Lászlóval, a nemzeti fejlesztési minisztérium közlekedésért felelõs helyettes államtitkárával. Az elnökség nevében köszönetünket fejeztük ki a 15. Jubileumi Fuvarozó Vállalkozók Farsangi Báljára szóló védnöki felkérésünk elfogadásáért és a személyes jelenlétéért. Egyeztettünk a 2016. április 20-án megrendezésre kerülõ hagyományos BUSEXPO és a XXII. Országos Személyszállítási Szakmai Konferencia szakmai támogatásáról, illetve a konferencia plenáris ülésén az NFM részérõl tartandó elõadásról. Köszönetünket fejeztük ki az „5 tengelyen – biztos kézzel!” közlekedésbiztonsági és vezetéstechnikai vetélkedõ tervezett ez évi támogatásért, ami az elõkészületek szerint a Közlekedésbiztonsági Akcióprogram által történik majd. Az elnökség nevében köszönetünket nyilvánítottuk ki a hazai közúti fuvarozók érdekében egész évben tanúsított partnerségért és segítségért az NFM, de különösen a helyettes államtitkár úr részérõl.

Egyeztettünk a 2016. évi együttmûködési tervünkrõl Dr. Halmosi Zsolt rendõr vezérõrnagy, rendõrségi fõtanácsos, rendészeti országos rendõrfõkapitány-

foglalt Társadalmi Egyeztetõ Szervezet (TESZ) létrehozására vonatkozóan. Hasonló megkereséssel fordult a miniszter az Autós Nagykoalíció, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége, a Levegõ MunHarmadik alkalommal BUSEXPO: kacsoport, a Magyar Autóklub, a Magyar 2016. április 20-á án Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Telehelyettessel, az ORFK Országos Balesetpülési Önkormányzatok Országos Szövetmegelõzési Bizottsága alelnökével, egysége, valamint a Megyei Önkormányzatok ben áttekintettük a 2016. évi „5 tengeOrszágos Szövetsége vezetõi felé is a TESZ lyen – biztos kézzel!” közlekedésbiztonmegalakítása és ügyrendjének létrehozásági és vezetéstechnikai verseny rendesa érdekében. zésével kapcsolatos közös feladatainkat A miniszteri felkérés alapján haladékis. talanul az ügy élére állt ipartestületünk és levélben kerestük meg a miniszter által felkért szervezetek, szövetségek vezeA Társadalmi Egyeztetõ tõit, és meghívtuk õket a TESZ létrehozáSzervezet megalakításának sa és az ügyrend elfogadása céljából 2016. január 14-ére szervezetünk székélén a NiT Hungary házába. Az ügy felkarolása eredményt hozott, hiszen a törvényi elõírásoknak Felkérõ levelet kaptunk Dr. Seszták megfelelõen sikeresen megalakult az Miklós nemzeti fejlesztési minisztertõl az útdíjpolitikai célok megvalósulásának elautópályák, autóutak és fõutak használalenõrzésére jogosult civil Társadalmi táért fizetendõ megtett úttal arányos díjEgyeztetõ Szervezet. Az eseményrõl részról szóló 2013. évi LXVII. törvény végreletes, képes beszámolót olvashat magazihajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. nunk 13. oldalán. rendelet alapján a 45. § (1) bekezdésben

9

ÉRDEKVÉDELEM Illetékkötelezett maradt a félpótkocsi? A jogalkotói szándék és a jog értelmezése kérdésében fordultunk Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, tájékoztatást kérve annak tisztázása érdekében, hogy a haszonjármûvek vagyonszerzési illetékmentessége mellett valódi jogalkotói szándékot takar-e az, hogy a szintén haszonjármû kategóriába tartozó félpótkocsi – a szerelvény-adóztatással összefüggésben a gépjármûadóról szóló törvény módosítása következtében – illetékkötelezett maradt? Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1a) bekezdés a) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjármûadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármû, továbbá a pótkocsi gazdálkodó szervezet általi megszerzése. A gépjármûadóról (Gjt.) szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18.§ 2. pontja szerint pótkocsi: „a gépjármû által vontatható teherés sátras utánfutó, lakópótkocsi, mûhelykocsi vagy hasonló jellegû, más, nem önjáró jármû, amely rendszámtáblával ellátott. Megjegyzendõ, hogy a félpótkocsi fogalmát a jogszabályból törölte a Gjt. legutóbbi módosítása. A válasz megérkezését követõen annak érdemi tartalmáról haladéktalanul tájékoztatjuk tagvállalkozásainkat.

Buszos tagvállalkozásaink figyelmébe! A 2016-os évre vonatkozóan ismét aktualitást kap az ARTISJUS Magyar Szerzõ Jogvédõ Iroda Egyesülettel való kedvezményes jogdíjfizetési megállapodásunk meghosszabbítása, amelyet jó pár évvel ezelõtt ipartestületünk kezdeményezett, és amelyhez további két szakmai szervezet, a FUVOSZ és az MKFE is csatlakozott. A jogdíj fizetése kapcsán merül fel az a kérdés, hogy különösen az 1560-as kormányhatározat-csomag egyik deklarált célkitûzése, a versenyképesség biztosítása menynyiben teljesül a jelenlegi szabályozással. A versenyhátrány megszüntetése és a kérdéskör megvitatása érdekében levélben kerestük meg Dr. Filák Máriát, az ARTISJUS Mûsorengedélyezési Fõosztályának vezetõjét a FUVOSZ-szal és az MKFE-vel közösen. A jelenleg hatályos magyar és európai uniós jogszabályok alapján Magyarország két pontja között végzett különjárati (vagy szerzõdéses) személyszállítási szolgáltatás minden EU-ban honos és tevékenységi engedéllyel rendelkezõ személyszállítási

10


vállalkozás részére szabad tevékenység, egyéb engedélyhez nem kötött. Elõállhat az a kellemetlen helyzet, hogy Budapest és Debrecen között személyeket szállító magyar vállalkozás versenyhátrányba kerül egy hazai szabályozás miatt a külföldi kollégával szemben, aki nem tartozik a közöttünk létrejött megállapodás hatálya alá, tehát nem fizet jogdíjat, magyar székhely hiányában pedig nem is ellenõrizhetõ.

megbízásából készülõ, az intelligens közlekedési rendszerekrõl szóló Nemzeti ITS (Intelligens Közlekedési Rendszer) Stratégia egyeztetési munkadokumentumát és annak mellékletét. Támogattuk, hogy a stratégia a meglévõ infrastruktúrára, ezen belül az UD ellenõrzõ rendszerre építi az alap bemenõ adatforrást. A munkaanyagban megfogalmazottakon túli, további vizsgálatra javasolt témaként jelöltük meg a közúti jármûmentés úgy ARTISJUS – kedvezményes jogdíjfizetési területét a szabályozottság, mint az ITS módmegállapodásunk folyamatban szerek esetleges alkalmazása tekinLevelünkben javasoltuk, hogy a hazai váltetében, vagy az intelligens parkolási rendlalkozások versenyképességének megõrszerek összekapcsolási lehetõségeinek zése céljából vitassuk meg, látnak-e arra vizsgálatát a szabad kapacitások áttekintlehetõséget, hogy a diszkriminatív állapot hetõsége érdekében. Továbbá felhívtuk megszüntetése érdekében a díjak beszea figyelmet a turistabuszok közlekedésédésére és a díjmértékek megállapítására nek, parkolásának speciális helyzetére, mifelhatalmazó Artisjus-tagság egyetértésével ezen szolgáltatói terület ma nem – vel a hazai személyszállítási vállalkozások vagy csak minimális mértékben – élvez által fizetett díj elenyészõvé, versenysemleginkább önszervezõdésen alapuló ITS táleges mértékûvé váljon, vagy esetleg teljemogatást, holott ezzel a komplex rendszer sen megszûnjön. forgalomtechnikai és környezetvédelmi Véleményeztük Székely András, az NFM szempontból is kezelhetõbbé válna. Gépjármû-közlekedési és Vasúti Fõosztály gépjármû-közlekedési és logisztikai oszEgyüttmûködésünk az NFM tályvezetõje részére a súlyos jogsértések Közúti Közlekedésbiztonsági osztályozását megállapító EU rendelettervezettel és mellékletével kapcsolatos maAkcióprogramjával gyar nyelvû jogszabályi szövegváltozatot. A tervezetet a szövegváltozat szerinti forElõkészítés alatt van az NFM és a NiT mában nem támogattuk, mivel véleméHungary közötti, a közúti közlekedés biznyünk szerint nem elfogadható, hogy több tonsága érdekében megkötésre kerülõ olyan szabályszegés is szerepel a listában, együttmûködési keretmegállapodás, amely nem jár közvetlen életveszéllyel melynek tervezetét megkaptuk és vélemévagy súlyos sérülési kockázattal. Végrenyeztük Rendes Tamás, az NFM Közúti hajtva a 1071/2009/K irányelv rendelkezéKözlekedésbiztonsági Akcióprogram seit, ténylegesen csak azokat a szabálysze(KKAP) projektvezetõje részére. A megállagéseket kellene itt rögzíteni, amelyek súpodásunk legfontosabb elemei között szelyosságuknál fogva, szándékosságuk és repel az NFM közúti közlekedésbiztonsági rendszeres ismétlõdésük esetén életveprogramjainak támogatása, részvétel az szély, súlyos sérülés kockázatával járnak és éves Közúti Közlekedésbiztonsági Intézkemely cselekmények olyan súlyúak, hogy az dési Terv egyes programjainak megvalósíelkövetõt ki kívánjuk zárni a tevékenység tásában, és javaslatok megfogalmazása gyakorlásából. A tervezet II. számú melléka KKAP szakmai pilléreiben foglaltak maletében meghatározott számítási mód sem gyarországi megvalósítására. Korábban elfogadható, kisvállalkozások esetében már tárgyalást folytattunk Rendes Tamás nem arányos, túlzott szankcióhoz vezet. projektvezetõvel az együttmûködésünk keretében 2016. év tavaszán realizálható az én szememmel!” közlekedésbizA Nemzeti ITS Stratégiáról „Láss tonsági program közös szervezésérõl, melynek célcsoportja az óvodás korú és az Albert Gábor, a KTI Közlekedésszervezéáltalános iskola alsó tagozatába járó gyesi és Hálózatfejlesztési Központ vezetõje, rekek. A program kitûzött célja, hogy témafelelõs részére véleményeztük a gyermekek személyesen is átéljék a nehéza 2010/40/EU európai parlamenti és tanágépjármûvekkel való közvetlen találkozás, csi irányelvvel összefüggésben az NFM


ÉRDEKVÉDELEM

kontaktus élményét, és lássák azt, hogy egy nehézgépjármû vezetõülésébõl – adott viszonyok között – hogyan észlelhetõk a gépkocsivezetõ számára a jármû közelébe kerülõ gyalogosok.

A személygépjármûves személyszállítási szolgál tatásról Állásfoglalást kértünk Székely Andrástól, az NFM osztályvezetõjétõl a tagjaink által Németországban végzett, népszerû és keresett személygépjármûves személyszállítási szolgáltatás legális módjának és tevékenységi engedélyezésének feltételeirõl, ugyanis a német hatóság menetrend szerinti személyszállítási engedély hiányában jellemzõen bírságolja az ilyen tevékenységet végzõket. A szolgáltatás néhány jellemzõje: személygépjármûvel végzik a személyszállítási tevékenységet (tevékenységi engedéllyel), rendszeresen, heti egy-két alkalommal Magyarországról Németországba végeznek személyszállítást, háztól házig, az indulási és érkezési helyek változhatnak, de a régió, nagyváros, mint útirány adott. Van olyan szolgáltató, amely stabil és állandó indulási és ér-

kezési hellyel rendelkezik, a felszálló személyek nem állnak egymással kapcsolatban, elviekben mindenki utazhat, aki az interneten vagy telefonon helyet foglal, valamint a viteldíjat megfizeti, tehát az utazócsoport nem zárt. Tisztázni szeretnénk, hogy a fentiekben körvonalazott személyszállítási forma milyen engedélyek alapján végezhetõ. Dittel Gábor ügyvezetõ fõtitkár tájékoztatta az elnökséget, hogy megküldtük Veress Gábor Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságtervezésért és Versenyképességért Felelõs Helyettes Államtitkárság versenyképességi fõosztályvezetõje részére a fõosztálynál 2015. november 16-án lezajlott konzultációról készített

irányítói képzési és vizsgakötelezettségnek az európai uniós minimális követelményekhez való igazítása. Fontosnak tartjuk továbbá konzultáció szervezését az illetékes szakfõosztállyal az európai uniós minimálbér-rendelkezések alkalmazásáról és a hazai gépjármûadóra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról, az adónak az európai uniós minimumszinthez történõ igazítása érdekében. Fontosnak tartjuk az állami finanszírozású gépjármûvezetõképzési program hatékony megvalósítása érdekében a gazdasági miniszter kabinetirodájával való együttmûködési megállapodásunk elõkészítését.

Ismételten megküldtük a fõvárosi különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatások engedélyezése és Konzultációt kezdeményezünk mûködési környezetének biztosítása az európai uniós minimálbérrõl tárgyában 2015. november 30-án írt levelünket Tarlós István, Budapest fõpolgáremlékeztetõ levelet, ismét felkérve a fõmestere részére, kérve válaszát az érintett osztályt a még nyitott kérdések tekintetévállalkozások jelenlegi piaci és üzleti biben a válaszadásra, illetve további lépézonytalanságának több éve tartó megsekre, konzultációra, egyeztetésre. Ilyen szüntethetõsége érdekében, tekintettel témakörök a gépjármûvezetõ-képzés szaka szolgáltatás idegenforgalmi jelentõségére. másítása, a gépjármûvezetõi és szakmai

11

ÉRDEKVÉDELEM

Megküldtük Dr. Sárosi György veszélyesáru-szállítási tanácsadó, a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Iparbiztonsági Tanácsadó Testületének tagja, a Magyar Logisztikai Egyesület veszélyesáru-szállítási bizottsága vezetõje részére, a veszélyes áru szállításával összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormány-elõterjesztés tárgyában tartott egyeztetés során nyitva maradt kérdésekre vonatkozó szövegjavaslatunkat. A módosítások alapvetõ célja a szankciórendszer egységes szabályozása az egyes közlekedési ágazatokban, figyelembe véve a gazdálkodó szervezetekre háruló terhek könnyítése iránti társadalmi és kormányzati igényt. Az OKJ módosítással kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátásához szükséges szakértõk kijelölésére vonatkozó felkérést kaptunk Varga Zoltántól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóság fejlesztõ koordinátorától. Ipartestületünk miután megadta szakértõi delegáltjainak névsorát a tehergépkocsivezetõ és autóbusz-vezetõ szakképesítés kidolgozására, az MKIK újabb levelével arról tájékoztatta szervezetünket, hogy az NGM újrakezdi az egyeztetéseket az egyes szaktárcákkal, ezért az eddigi fejlesztési

12


feladatok bizonytalanná váltak, és a közös munkánk majd egy késõbbi idõpontban folytatódik. Részt vettünk Újhelyi István európai parlamenti képviselõ, a Közlekedési és Idegenforgalmi (TRAN) Bizottság alelnöke meghívására a Parlament Hotelben megtartott évzáró szakmai összejövetelen, ahol értékeltük a turizmus helyzetét, valamint áttekintettük a közös lehetõségeket. Bemutatásra került a több mint húsz európai szakmai szervezet, a turizmus sikerében érdekelt közszereplõ és intézmény által közösen aláírt „Turizmus a gazdasági növekedésért és munkahelyteremtésért” címû kiáltvány is.

a beérkezett pályázatok kiértékelésével az Elnökség számára, a NiT Hungary és a Turizmus Kft. közötti együttmûködési megállapodás alapján meghirdetett Az Év Autóbuszos Személyszállítója Díj – 2015 odaítélésérõl. Az Autóbusz Tanácsa egyhangú döntésével az Év Autóbuszos Személyszállítója – 2015 Díjra Agg Klárát a Cityliner Kft. ügyvezetõjét, tagvállalkozásunkat javasolta. Az Elnökség határozatával elfogadta a Tanács javaslatát. Az elnökségi ülésen elfogadásra került ipartestületünk 2016. évi szervezeti tevékenységének, rendezvényeinek idõrendi programja.

A NiT Hungary Autóbusz Tanácsának 2016. január 6-i ülésén helyzetértékelést tartott a munkabizottság 2016. évi feladatairól és az új év várható kihívásairól. A Tanács egyben ajánlást tett

2015. december 17-én, az elmúlt év záróakkordjaként, megtartottuk immáron hagyományos karácsonyi dolgozói ünnepségünket, melyen ismét az ajándékozás és a vetélkedõk voltak a fõszereplõk.


ÉRDEKVÉDELEM A NiT Hungary szervezésével megalakult az UTESZ Megalakult az útdíjpolitikai célok megvalósulásának ellenõrzésére, civil társadalmi kontrolljára jogszabályban felhatalmazott Társadalmi Egyeztetõ Szervezet (UTESZ). Az UTESZ a 2016. január 14-i alakuló ülésén elfogadta ügyrendjét, és döntött arról is, hogy adminisztratív teendõit ügyvivõként az elsõ évben a NiT Hungary látja el. A nemzeti fejlesztési miniszter felkérésére az útdíjtörvény végrehajtási rendelete szerint megalakult szervezet tagjai az Autós Életciklus Érdekképviseleti Nagykoalíció Egyesület, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége, a Levegõ Munkacsoport, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), a Magyar Autóklub, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Régi adósságot pótló, és egy fontos szakmatársadalmi igényt kielégítõ szervezet célja és feladata, hogy elvégezze a megtett úttal arányos útdíj bevezetésé-

vel elérni kívánt díjpolitikai célok megvalósulásának társadalmi ellenõrzését. Ennek érdekében a szervezet kötelezõen és rendszeresen vizsgálja és véleményezi az útdíjból, illetve a megfizetett bírságokból

származó bevételek felhasználására vonatkozó miniszteri tájékoztatóban közölt adatokat. Az UTESZ által vizsgált díjpolitikai célok részét képezi a megtett úttal arányos díjfizetési rendszerben a „használó fizet” és „szennyezõ fizet” elvek érvényesülése, illetve az útdíjbevételek ellenében az országos közúthálózat fenntartásának és üzemeltetésének költségvetési forrásból történõ biztosítása, a biztonságos, kulturált közlekedés érdekében. Díjpolitikai célként fogalmazódik meg a közúthálózat fejlesztése vonatkozásában a költségvetésbõl származó finanszírozási és társfinanszírozási források ütemezés szerinti felhasználása.

Ismét van kire büszkének lennünk! Szervezetünk elõterjesztésére rangos elismerésben, az „Év Vállalkozója” díjban részesült Éder Zoltán fuvarozó egyéni vállalkozó, zalaegerszegi tagvállalkozásunk a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által megrendezett Vállalkozók Napján. A hagyományos év végi ünnepi rendezvényen a kimagasló vállalkozó teljesítmények elismeréseként Lázár János miniszterelnökséget vezetõ miniszter és Demján Sándor, a VOSZ elnöke adott át elismeréseket. Szintén gratulálunk az „Év Vállalkozója” elismeréshez Kormos Miklósnak, az egri Dynamic Út Kft. vezetõjének, aki társérdekképviseletünk, a FUVOSZ elõterjesztésére vehette át a díjat. Gratulálunk a díjazottaknak! Ipartestületünk számára nagy öröm, hogy az „Év Vállalkozója” díjjal ismerték el Éder Zoltán, a NiT Hungary Árufuvarozó Tanácsa tagjának tevékenységét, akit ennek apropóján kértünk fel egy rövid interjúra. Mikor alapította a vállalkozását, és mi a fõ profiljuk? 1986 óta foglalkozom árufuvarozással és mûködtetem a zalaegerszegi székhelyû Éder Special Tank Transport fuvarozási vállalkozásomat, melynek 1992 óta a fõ tevékenysége az ADR-es veszélyes áruk szállítása, speciális eszközökkel. Miután 2005ben megalapítottam az Éder Trans Slovakia sro.-t és többségi tulajdont szereztem

a Transtank Kft.-ben, így vegyi áruk szállításával is bõvítettem tevékenységi körünket. Érdi telephelyünkön többek között tartálykocsik szakszerû javítását, márkaszervizelését végzõ Feldbinder és VanHool központot üzemeltetünk, de Zalaegerszegen és Lébényben is üzemeltetünk telephelyet és szakszerviz állomást. Milyen jármûvek alkotják a flottájukat? Fuvarozási tevékenységünket 240 db nyergesvontató és 270 db pótkocsi, valamint 55 db tank-konténer szolgálja ki. ADR-es veszélyes áruk szállításával foglal-

gazdaságosságára figyelek, annak minden aspektusát szigorúan követem, a legfõbb döntési motivációm a kiszámítható és alacsony üzemeltetési költség a jármû teljes élettartamára vetítve. A modern, hatékony gépjármûpark az alapja annak, hogy partnereink igényeit az általuk elvárt minõségben, határidõvel és a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen teljesíthessük. Mióta tagja a NiT Hungary-nek, milyen plusz értéket biztosít vállalkozásának az érdekképviseleti tagság?

kozunk, ezen belül jármûparkunkban szerepelnek speciális, magas hõmérsékletû vegyi áru szállítására alkalmas, elektromos fûtésû félpótkocsik, és minden nyergesvontató rendelkezik a legmagasabb elvárásokat is kielégítõ teflonbevonatú dugattyús kompresszorral. Jármûbeszerzéskor milyen motivációk alapján dönt? Minden esetben a flottaüzemeltetetés

1999 óta vagyok aktív tagja a szervezetnek. A szakmai közösségünk érdekeiért való érdemi kiállást nélkülözhetetlennek tartom a mai felgyorsult világunkban. A tagsági viszony elõnyeit saját vállalkozásom mindennapi életében is tapasztalom, hiszen a szakmai környezetünket befolyásoló változásokról rendszeres, megbízható, gyors és pontos információt kapunk érdekképviseleti szervezetünktõl.

13

EXKLUZÍV INTERJÚ

Hogyan látja a szakma versenyképességének alakulását a miniszterelnöki megbízott, Wáberer György? 2015 júliusától a magyar logisztika és a közúti fuvarozás fejlesztésével összefüggõ feladatokat Wáberer György miniszterelnöki megbízottként koordinálja. Az elmúlt fél évre visszatekintve adott interjút lapunknak, beszámolva az elért eredményekrõl és a fuvarozó szakma elõtt álló kihívásokról. Miniszterelnöki megbízottként miként értékeli a fuvarozói érdekképviseleti szervezeteink tudásbázisán alapuló, a magyar közúti fuvarozás és személyszállítás versenyképességének javítását célzó 1560/2015. számú kormányhatározatban foglalt intézkedéscsomag eddigi megvalósítását? A közúti fuvarozói szakma nagyon rövid idõ alatt nagyon nagy utat tett meg a versenyképesség növelésének útján. A kormányhatározatban rögzített feladatok számos elemét már megvalósítottuk. Az intézkedések java része 2016 elején lépett, illetve lép életbe. Pozitív hatásuk a vállalkozások idei gazdálkodásában jól érezhetõ lesz. Tekintsük át röviden csak a legfontosabb intézkedéseket! Az iparûzési adóból már a külföldön fizetett útdíjak összegének 7,5 százaléka is levonhatóvá vált. A külföldi napidíj adómentes része 40-rõl 60 euróra növekedett és napi 3000 forintra nõtt az adómentes belföldi napidíj. A gépjármûadó már csak a szerelvényekre terjed ki, külön a vontatóra és a pótra nem. Megszûnt az átírási illeték is vontatókra, pótkocsikra és autóbuszra. Új haszongépjármûveket idén már mûszaki vizsga nélkül lehet forgalomba helyezni. A piacvédelem területén megkezdõdik az engedély nélküli fuvarozók fokozott operatív ellenõrzése és helyszíni bírságolása. A gépjármûvezetõ-hiány szinte minden fuvarozási vállalkozás számára súlyos gondot jelent. Ezen segít az államilag finanszírozott hivatásos gépjármûvezetõ-képzés. A C, C+E, D kategóriás és GKI képzés elkezdõdött. Költségeit egy 5 milliárd forintos keretbõl az állam fedezi. A munkaerõhiány felszámolásában további segítség, hogy várhatóan 18 éves korhatártól lehet majd C + E kategóriás jogosítványt szerezni tehergépkocsira, a kezdõ jogosítvány megszerzését követõ két év elteltével pedig már nyergesvontatót is vezethet belföldön a fiatal. Milyen további kormányzati intézkedések várhatók az ágazat optimális környezetének, fejlõdésének és a piacvédelem még hatékonyabb javítása érdekében? Bár jelentõs elõrelépést tettünk a legfontosabb feladatok megoldására, maradt

14


ben kidolgozzuk a turistabuszok utasainak biztonságos fel- és leszállásához szükséges megálló- és parkolóhelyek kialakítására vonatkozó szabályokat.

még feladatunk bõven. Ezek között kiemelten fontos a mûködés, illetve a munkavégzés hatékonyságát fékezõ elavult adminisztratív intézkedések lebontása, illetve a kor követelményeihez igazítása. A gépjármûvezetõ-képzési rendszer felesleges elemeinek kiiktatása vonzóbbá teheti a gépjármûvezetõi hivatást. Dolgozunk olyan javaslatokon, amelyek megszüntetnék a munka jellegébõl adódóan be nem tartható munkajogi szabályozásokat. A bevezetése óta eltelt idõszak elegendõ tapasztalatot ad ahhoz, hogy felülvizsgáljuk az elektronikus útdíjrendszer mûködésének szabályait. Szeretnénk elérni az útdíj utólagos megfizetésének lehetõségét, például garanciavállaló szervezetek bevonásával. Keressük a megoldást a halmozott útdíjfizetés kiküszöbölésére. Dolgozunk azon, hogy megvalósítható terv szülessen a kamionparkolók számának növelésére és közlekedési szolgáltató állomások hálózatának létrehozására. Nyomatékosan támogatjuk az ellenõrzések fokozását a hazai fuvarozási piac fokozottabb védelme érdekében. Támogatjuk a külföldi fuvarozók engedélyeinek és szabálykövetõ magatartásnak szigorú ellenõrzését és helyszíni szankciók bevezetését. A személyszállítási piac 2017 eleji megnyitására való felkészülés az idei év egyik hangsúlyos feladata. Emellett a személyszállítás körülményeinek javítása érdeké-


A gépjármûvezetõ-hiány megszüntetése tekintetében a NiT Hungary is hosszú ideje folyamatos és aktív érdekérvényesítést folytat. Bízhatunk abban, hogy hasonló kormányzati támogatást élveznek majd a gépjármûvezetõi tevékenység szakmásítását és az OKJ-s képzési rendszerbe történõ beemelését célzó törekvéseink is? Meggyõzõdésem: elengedhetetlen, hogy a hivatásos jármûvezetést Magyarország végre szakmának ismerje el. A szakma elöregedik. Évente körülbelül 3000 hivatásos jármûvezetõ megy nyugdíjba, gondoskodni kell tehát az utánpótlásról. Lehetõséget kell teremteni az iskolarendszerû képzésben arra, hogy a fiatalok 18 éves korukra akár nagy kategóriára érvényes vezetõi engedéllyel zárhassák középfokú tanulmányaikat. A korszerû tudást napjainkban a hivatásos gépjármûvezetõk már nem nélkülözhetik, az iskolarendszerû képzés garancia lehet erre a tudásszintre. Szükséges olyan OKJ vagy hasonló képzési rendszer felállítása is, amely megkönnyíti a hivatásos jármûvezetõvé válás feltételrendszerének más szakmák elsajátításához hasonló elbírálását. Ebbe a rendszerbe olyan jövõbeni hivatásos gépkocsivezetõ-jelölteket kell állítani, akik már rendelkeznek valamilyen szakképzettséggel, képesítéssel, de kedvet éreznek a hivatásos gépjármûvezetéshez. A vezetõi engedélyek és a megfelelõ GKI képesítések megszerzését OKJ-s típusú tanfolyami rendszerekben is lehetõvé kell tenni, vagy a hatósági képzések finanszírozását lehetõvé kell tenni az OKJ mintájához hasonlóan. A hivatásos gépjármûvezetõi szakmát fel kell venni az ilyen intézményekben elsajátítható szakmák közé. Miként lehet itthon tartani az állami támogatással kiképzett új sofõröket? Egyrészt a tanulmányi ösztöndíj rendszerével. Az állami finanszírozású képzésben résztvevõkkel az OFA által lebonyolított elõzetes szûréseket követõen találkoznak

EXKLUZÍV INTERJÚ a leendõ munkáltatók, azaz a vállalkozások vezetõi vagy HR felelõsei. Egyeztetik a megfelelõ jogosítvány megszerzését követõ foglalkoztatás feltételeit, és ha a képzés ideje alatt fizetnek tanulmányi ösztöndíjat, akkor annak összegét és kifizetésének mikéntjét is. A vállalkozások a törvényi elõírások alapján maguk döntik el, hány hónapra vagy évre kötik ki a kiképzett gépjármûvezetõ munkavégzését, de az a tapasztalatunk, hogy a tanulmányi ösztöndíjra tekintettel legalább egy éves munkavégzést várnak el. A pénz nem minden. A gépjármûvezetõk meg- és itthon tartásában nagyon sok más tényezõ is szerepet játszik. Ilyen a munkafeltételek javítása, a szociális juttatások lehetõség szerinti bõvítése, családbarát intézkedések meghozatala, a sofõrökkel való empatikus bánásmód. A kollegiális hangulatú munkakörnyezet kialakítása csak kis részben pénzkérdés, sokkal inkább a vállalkozások sofõrbarát menedzselésének függvénye. A biztosítók novemberben jelentették be legújabb, az elõzõ évhez képest lényegesen magasabb, kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási tarifáikat. A kötelezõ biztosítás mértékének növekedésével a fuvarozók nem emelhetik egyenes arányban a fuvardíjakat, így számottevõ anyagi veszteséggel számolhatnak. Nem

tart attól, hogy a szakmacsoport versenyhelyzetét erõsítõ intézkedéscsomagból származó elõnyöket veszélyesen csökkentheti, esetleg annullálhatja is a KGFB díjak elszabadulása? Érdemes ebben a tekintetben is pontosan fogalmazni: a biztosítók az év során folyamatosan hirdetnek díjat és ezt tették tavaly novemberben is. Korábban a verseny következtében a piac sok szereplõje alacsony díjakkal dolgozott. Mi, fuvarozók természetesen ennek csak örültünk, és éltünk a biztosítók által kínált lehetõségekkel. Amikor azonban a biztosítók jelentõs veszteségekkel szembesültek, választaniuk kellett: vagy befejezik tevékenységüket, vagy jelentõsen megemelik a díjaikat. Ez utóbbit éltük át 2015 novemberében is. Látnunk kell ugyanakkor, hogy most is kedvezõ díjakat kapnak a jó kárhányaddal és kárgyakorisággal mûködõ flották, amelyek nem váltanak évenként biztosítót. Ahogyan az elõzõ kérdésekre válaszolva hangsúlyoztam: a kormány számos versenyképességet javító intézkedést hozott az elmúlt fél év során. Meg kell azonban értenünk, hogy nem támaszkodhatunk mindig a kormányzati segítségre, nekünk is bõven van tennivalónk. Ezek közé sorolnám a biztosítási kockázatok preventív csökkentését. A szakma számára kiemelten fontos

a biztonságos közlekedés, ami egyet jelent a károkozás és kárgyakoriság csökkentésével. Nagyon fontos feladatunk a sofõrök képzése, oktatása, különösen a gyakorlati képzések, szimulátorgyakorlatok, baleseti szituációk elemzése. Ezek a megelõzõ intézkedések biztosan megtérülnek a kedvezõbb biztosítási díjakban. Európa egyik legjelentõsebb fuvarozó vállalkozásának vezetõjeként Ön több fontos társadalmi és szakmai tisztséget is felvállalt. Ez nyilván rengeteg idõ- és energiabefektetéssel jár. A hazai fuvarozó társadalom meddig számíthat egy olyan befolyásos szakember társadalmi szerepvállalására, mint Ön? Meddig szól miniszterelnöki megbízotti kinevezése? A megbízás a kormányhatározatban foglalt feladatok megvalósítására szól, azaz addig tart, amíg céljainkat elérjük. Az elmúlt fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a minisztériumok és hatóságok vezetõi jó és segítõkész partnereink. Közös az érdekeltség abban, hogy az ágazat minél elõbb képessé váljon több munkavállaló foglalkoztatására, a nemzeti össztermékhez való hozzájárulásának fokozására, adófizetési potenciáljának növelésére. A szakma iránt megnyilvánuló figyelem és támogatás alapján én bízom abban, hogy küldetésemnek akár egy, másfél éven belül eleget tudjak tenni.

15

HÍROLDAL Új évkezdet, új adóhivatal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még 2015. december közepén négy olyan helyettes államtitkár kinevezésére tett javaslatot az új Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére, akiknek a szakmai tudása és tapasztalata a biztosíték arra, hogy 2016. január 1-jétõl már csak az új, ügyfélbarát szemlélettel találkozhat minden adófizetõ. A NAV új vezetõinek január 4-i kinevezésekor Varga Mihály, a gazdasági tárca vezetõje elmondta, hogy 2016. január 1jétõl a NAV már a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetéhez tartozik. A változtatás legfontosabb célja, hogy a felelõsségre vonás vagy a bírságolás helyett a segítõ együttmûködés jellemezze az adóhatóságot. A tárcavezetõ az adóhivatal vezetésével Tállai András parlamenti és adóügyi államtitkárt bízta meg, akinek munkáját négy helyettes államtitkár segíti. Tamásné Czinege Csilla az adószakmai ügyekért, Molnár Tamás a vámszakmai és a nemzetközi ügyekért, Szeleczki Zsuzsanna Judit a hatósági és a felügyeleti ügyekért és Sors László a bûnüldözési és a nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelõs helyettes államtitkár lett. A NAV Központi Irányítás fõigazgatói posztjára Marsi Márta Erzsébetet nevezték ki. Az adóhivatalnak partnerként kell támogatnia a vállalatokat, a vállalkozásokat és magánszemélyeket abban, hogy minél könnyebben, egyszerûbben és gyorsabban tehessenek eleget adókötelezettségüknek - hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: az elmúlt években végrehajtott adóintézkedések megkövetelték az új szemléletû adóhatóság kialakítását. A szakminiszter úgy véli, már most érezhetõ a korábbi intézkedések pozitív hatása: az államház-

tartási bevételeken is látszik, hogy folyamatosan javul az adózói morál. A központi költségvetés és az alapok 2015. évi pénzforgalmi adóbevételei az eredetileg tervezett költségvetési elõirányzatot több mint 530 milliárd forinttal haladják meg – ismertette a legfrissebb adatokat Varga Mihály, kiemelve, hogy az általános forgalmi adó-, a személyi jövedelemadó- és a társaságiadó-befizetések is magasabbak lettek tervezettnél. A szakminiszter arra is rámutatott, hogy a létrejövõ új hivatali szervezet – a hatályba lépõ adójogszabályokkal együtt – számos kedvezõ változást hoz az adózók számára. Az adóhatóság megújítása azt is jelenti, hogy jelentõsen csökken a belsõ

adminisztráció és felgyorsulhatnak a hivatali folyamatok. Ezt a célt szolgálja a regionális fõigazgatóságok megszüntetése: a korábbi 79 szervezeti egységgel szemben 39et alakítottak ki. A központi irányítás mérete is csökken, a fõosztályok száma 35-rõl 29-re, a felsõvezetõk száma 154-rõl 79-re mérséklõdött. A tárcavezetõ hozzátette: az adózást érintõ törvények módosításával megújulnak az adóellenõrzések, rövidülnek az ellenõrzési határidõk és egyszerûsítik az adóhatósági kommunikáció nyelvezetét is. Az új szervezet kialakítása során messzemenõen figyelemmel voltak az adózói jogok érvényesítésére is, ezért a másodfokú hatósági feladatok ellátására létrejön a Fellebbviteli Igazgatóság.

Az MAN megnövelt hatékonyságú mixerkocsit mutatott be Még több beton szállítható az MAN-el. A TGS-széria alapjaira felépített teherautó, tökéletesen kihasználja a jármûvek megengedett össztömegét és egyben növeli is a produktivitását. Egy 9 köbméter befogadóképességû betonkeverõ dobba a mennyiség, – melyben általában 7-7,5 köbméter betont szállítanak – a négytengelyes TGS 32.400 8x4 BB esetében akár 8 köbméterre is növelhetõ. A kocsi önsúlyát sikerült 10 tonna alatt tartani, így 2,35 tonna/m3-es kalkuláció mellett is befér a 32 tonnás határ alá. Az egy köbméter plusz elsõ hallásra nem tûnik soknak, azonban napi tíz forduló esetén már 10 tonna a különbség, ennyivel többet

képes kiszállítani az új modell. A teherautó hajtáslánca ismerõs elemekbõl épül fel, az MAN D26-os, Euro6-os dízelmotorja 400 LE-t teljesít a gazdaságosan üzemeltethetõ tehergépkocsiban. Az erõátvitelt a gyártó automatizált TipMatic váltója végzi és viszi át a hajtást a hátsó tengelyekre.

16



KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG

Ittas vezetés felsõ értékei az EU-ban Alacsonyabb véralkoholérték a fiatal jármûvezetõk esetében, alkoholszondás indításgátlók a visszaesõ ittas vezetõk részére, valamint széles körû használatuk a tömegközlekedési jármûveken. Egyes országokban tovább szigorodott a jogszabályban meghatározott véralkoholérték felsõ szintje. Aki az uniós tagállamokban autózik, tapasztalhatja, hogy az ittas jármûvezetés engedélyezett limitjei országonként eltérnek. Van, ahol egy-két pohár átlagos erõsségû (alkohol fokú) sör még „belefér”, máshol azonban a jármûvezetés elõtti és alatti szeszesital fogyasztás általánosan tilalmazott. Az ezredforduló óta elterjedõben van, hogy a kezdõ vezetõkre és a hivatásos sofõrökre számos országban az általánostól eltérõ, szigorúbb szabályok vonatkoznak. Európában az ittas jármûvezetést az egyes országok saját jogrendjükben eltérõen szabályozzák. Igaz ez az ittas jármûvezetés jogszabályi meghatározására (pl. szabálysértés, vagy bûncselekmény), az engedélyezett véralkohol értékére, a befolyásoltsági szintekre és az alkalmazott szankciókra egyaránt. Az Európai Unióban napjainkban még nem létezik egységes, a tagállamokra nézve kötelezõen meghatározott véralkoholszint (BAC), vagy légalkoholérték. Az Európai Bizottság az ezredfordulót követõ évben 2001/116/EC számon egy ajánlást adott ki, melyben javasolta a tagállamoknak, hogy saját jogrendjükben az engedélyezett véralkohol értéket általánosságban 0,5 g/l-ben maximálják, míg a tapasztalatlan jármûvezetõk és a nehéztehergépjármûvek vezetõi esetében legfeljebb 0,2 g/l legyen a BAC érték. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai egyértelmûen azt mutatják, hogy az ittas jármû-

vezetés szabályozása Ittas vezetés jogszabály által meghatározott Európa-szerte szigo- felsõ értékei (BAC) Európában (2015. december 31-i állapot) rodik. Míg korábban a régebbi EU tagállamokban alapvetõen 0,8 g/l, ill. 0,5 g/l volt az engedélyezett véralkoholszint felsõ határa, addig mára a „Lajtán túli” országokban is rendre csökkentek az értékek. Napjainkban már csak két tagállam alkalmazza a 0,8 g/l BAC értéket (Málta és Egyesült Királyság), de a szigorítás lehetõségét 2011 óta a brit parlament is fontolgatja, az írek által bevezetett példát szem elõtt tartva. Legutóbb Belgiumban szigorodtak az elõírások, ahol az elmúlt évben nõtt az ittas vezetõk ará- Megjegyzés: A kimutatás 29 ország értékeit mutatja (Európai Unió tagálnya, és a „Road Safety lamai + Svájc), az értékek g/l-ben vannak feltüntetve. Az általános érték 8 Night” megnevezésû ország esetében 0,2 g/l, vagy 0,0 g/l (zéró tolerancia), a kezdõ vezetõknél közlekedésbiztonsági 23 ország esetében az érték 0,2 g/l, vagy az alatti. Forrás: ETSC 2016 akció idején az összes ellenõrzés alá vont gépjármûvezetõ 5%-a körében, továbbá elõírta az úgynevezett bizonyult ittasnak (azaz a véralkohol-kon„alcohol interlock” (alkoholszondás centráció meghaladta a 0,5 g/l értéket). indításgátlók) használatát a tömegközlekedési jármûveken. Belgiumban ezen felül Jelentõs szigorítások gyakoribbá és hatékonyabbá kívánják tenBelgiumban ni a közúti ellenõrzéseket, egyszerûsítik és érthetõbbé teszik a közúti közlekedés szaMindössze néhány héttel ezelõtt a belbályait (KRESZ-t), továbbá pontosítják az ga kormány új jogszabályt fogadott el, elektromos kerékpárok közlekedésével, melyben a korábbi 0,5 g/l helyett 0,2 g/lvalamint az elektronikus adatgyûjtõk gépben határozta meg az engedélyezett véraljármûbe történõ szerelésével kapcsolatos kohol érték felsõ határát a 24 évnél fiatahatályos normákat. labb, gépi meghajtású jármûvet vezetõk

17

INNOVÁCIÓ

18 tonnás Volvo teherautót tesztel a négyéves Sophie Távirányítással vezet egy 18 tonnás Volvo FMX teherautót a négyéves Sophie a Volvo Trucks „Élõ teszt” filmsorozatának legújabb epizódjában, amelynek címe Look who's driving. A látványos promóciós teszt célja, hogy bemutassa, a Volvo teherautója mi mindent elvisel, milyen könnyedén megbirkózik a legkeményebb kihívásokkal, és a jármû kelléktára az elmúlt évben milyen újdonságokkal bõvült. „Valódi erõpróbának kívántuk kitenni a teherautót, hiszen csak így tudjuk megmutatni, mire képes valójában. Melyik tesztpilóta lenne vakmerõbb egy kiszámíthatatlan négyévesnél?” – tette fel a kérdést Ricard Fritz, a Volvo Trucks alelnöke. Sophie a filmben a teherautót egy építési területen vezeti, s a teherautó igazán váratlan utakon jár: többek között megmászik egy puha és meredek emelkedõt, mielõtt legurulna egy teljes, 360 fokos borulással. Mikor Sophie megérkezett az irányítási helyszínre, a stáb máris aktiválta azt a joystick pultot, amivel irányítása alá vehette a Volvót. „Ez a teszt kétségeket kizáróan demonstrálja, hogy a teherautó a legextrémebb körülményekkel is megbirkózik. Annak érdekében, hogy sikerrel vegye az akadályokat, az új automatikus kipörgésgátló rendszerrel rendelkezik, ezzel még az igazán meredek és puha talajon is tovább tud haladni. A próba jól bemutatja a jármû erejét is, a verhetetlen kialakítású fülkét, amely masszív elsõ sarkokkal és megerõsített segédvázzal rendelkezik” – mondta Gunnar Eliasson, a Volvo Trucks újdonságainak bevezetésért felelõs menedzser.

Az említett innovációk mellett, a filmben próbára teszik többek között a csúszólemezt, amely megvédi a teherautót a mozgó objektumoktól, például murván vagy sziklás területen haladva. A három milliméter vastag acél csúszólemezt úgy tervezték, hogy legalább öt tonna nyomásnak ellenálljon. A Volvo FMX teherautó szabad hasmagassága 30 centiméter, így az olyan létfontosságú alkatrészeket, mint a felfüggesztést vagy a tárcsafékeket nem fenyegeti sérülésveszély

nehéz terepen haladva. A teherautó egyedi fülkeszerkezete segít megvédeni a jármûvezetõt a sérülésektõl, még akkor is, ha a teherautó az oldalára dõl. A Volvo FMX teherautót a legkeményebb körülmények közötti munkára szánták, így vízben is elboldogul. Az összes érzékeny rész szigetelt, és úgy helyezték el õket, hogy kívül maradjon a sár és a víz. Az eseményrõl készült YouTube kisfilmet már több mint 10 millióan látták. Halgat Péter alias Kamionos Peti

DAF XF 460 Space Cab a Kiss-Kont. Transport Kft. istállójában Két évtizede nagy megelégedéssel üzemeltet DAF nyerges vontatókat az oroszlányi Kiss-Kont. Transport Kft., amely nemrég beszerezte elsõ Euro 6-os XF 460 Space Cab modelljét. Kiss Csaba, a cég ügyvezetõ igazgatója örömmel számolt be a holland márkával és a Hungarotruck Kft.-vel kialakult jó kapcsolatáról. Kiss Csaba 27 évvel ezelõtt indította útjára fuvarozó vállalkozását, amely jelenleg egy 15 ezer négyzetméter alapterületû saját telephellyel, ezen egy ezer négyzetméteres raktárral, valamint a furgonoktól a ponyvás nyerges szerelvényekig 15 jármûegységet felvonultató flottával végzi tevékenységét. A cég tíz vontatójából kilenc DAF gyártmány, ezek közül nyolc XF105.460 Euro 5/EEV Space Cab, egy pedig XF 460 Euro 6 Space Cab modell. „Az elsõ DAF-ot 1995-ben vásároltam használtan, amely nagyon strapabíró, problémamentes jármûnek bizonyult az évek során. Ezért a holland márkától további gépkocsik kerültek a flottába, amelyekkel szintén nagyon jó tapasztalatokat szereztem. Húsz év üzemeltetés alapján állíthatom tehát, hogy a DAF-ok kis szervizigényû és szervizköltségû jármûvek. Hasonlóan elégedett vagyok a Hungarotruck Kft. gyors és segítõkész szervizkiszolgálásával is, ahol nagyon jó személyes kapcsolataim épültek ki az elmúlt húsz évben. Idén a két legidõsebb vontató cseréjét tervezem, szintén DAF XF 460 Space Cab modellekre. Munkatársaink sok éves fuvarozói és fuvarszervezõi tapasztalattal rendelkeznek, ami

18



garanciát jelent a minõségi munkavégzésünkre. Megbízásaink teljesítésekor minden esetben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy szolgáltatásaink minõsége folyamatosan megfeleljen a partnereink által meghatározott és elvárt igényeknek” – nyilatkozta Kiss Csaba, a Kiss-Kont. Transport Kft. ügyvezetõ igazgatója.

NAGYÍTÓ A közép-európai fuvarozók tartják mozgásban az uniós belsõ piacot A nemzetközi közúti közlekedési ágazatban is bármely új jogalkotás esetében az Európai Unió globális versenyképességének kell elsõbbséget élveznie – hangsúlyozta Becsey Zsolt közlekedésért felelõs helyettes államtitkár 2015. december 10-én Brüsszelben a Közlekedési Tanács ülésén, melyen fõ napirendi pontként a közúti fuvarozás szociális szempontjait vitatták meg a tagállami szakminisztériumi vezetõk. A fuvarozók külföldi piacra lépését és a munkaerõ mozgását akadályozó protekcionista intézkedések nem férnek össze a közösségi jog alapelveivel. Az indokolatlan korlátozások a belsõ közlekedési piac széttöredezettségéhez vezetnek, rontják a teljes európai gazdaság harmadik országokkal szembeni versenyképességét. A szektor legújabb fejleményei hatékonyan kezelhetõek a jelenlegi szabályok egységes értelmezésével, hathatósabb alkalmazásával – fejtette ki Becsey Zsolt. A tagállamok között a bérekben és szociális ellátásban megmutatkozó különbségeket nem lehet tisztességtelen versenyként értelmezni. Ezek az egyes országok gazdasági és társadalmi adottságain alapuló tényezõk tartják mozgásban a belsõ piacot – tette hozzá az államtitkár. A visegrádi országok küldöttségei teljes egyetértésben szorgalmazták a német minimálbérrel kapcsolatos bizottsági vélemény mielõbbi közzétételét. Közös álláspontjuk szerint nem akadályozható meg, hogy a kelet-közép-európai közlekedési társaságok és jármûvezetõk hozzáférjenek az Európai Unió belsõ közlekedési piacához. A magyar delegáció határozottan ellenezte a munkavállalók kiküldtetésével kapcsolatos irányelv hatályának kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési ágazatra. Magyarország semmiképpen nem hajlandó támogatni a kabotázzsal, vezetési és pihenõidõkkel kapcsolatos uniós rendelkezések elfogadását a 3,5 tonna alatti áruszállító gépjármûvek használatára. Általánosságban is fontosnak tartja a döntéshozatal során az óvatos megközelítést és a megbízható adatokra építõ elemzést. Kizárólag körültekintõ, megalapozott szabályalkotással kerülhetõek el a belsõ közlekedési piac mûködésére káros hatást gyakorló intézkedések. Becsey Zsolt külön felhívta a figyelmet a harmadik országokkal, különösen Ukrajnával és Törökországgal való közlekedési kapcsolatok megfelelõ kezelésére is.

Együttmûködési megállapodást kötött a GVH és az NKH A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) között létrejött együttmûködési megállapodás célja, hogy a szervezetek kölcsönösen segítsék egymás tevékenységét a személyszállítási szolgáltatások és a vasúti közlekedés piacán. A két szervezet közötti együttmûködési kötelezettséget a személyszállítási és a vasúti törvény szabályozza. Az elmúlt idõszakban már több alkalommal támogatták sikeresen egymás munkáját az, többek között egyes, a GVH által indított versenyfelügyeleti eljárásokban és a piacok elemzésében. A most létrejött megállapodás célja, hogy hozzájáruljanak a közlekedési piacok megbízható és átlátható mûködéséhez, illetve a tisztességes versenyen és a verseny hatékonyságának elõmozdításán alapuló fejlõdéséhez, valamint erõsítsék az egyes közlekedési és személyszállítási szolgáltatások iránti bizalmat.

ADÓTANÁCSADÓ

A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylésének lehetõsége 2016. évtõl szigorodott a kereskedelmi gázolaj utáni jövedéki adó visszaigénylés feltételei. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a visszaigénylés szabályait. Visszaigénylésre jogosultak köre A kereskedelmi gázolaj után a beszerzéskor megfizetett adóból a jövedéki adó egy része visszaigényelhetõ, ha az arra jogosult a kereskedelmi gázolajat üzemanyagtöltõ-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával vásárolta meg [57/C. § (1) bekezdés a) pont], vagy a megvásárolt kereskedelmi gázolajat magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármû kilométeróra állását rögzítõ – üzemanyagtankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérõeszközön keresztül töltötte be jármûvébe [57/C. § (1) bekezdés b) pont]. A Jöt. vonatkozó rendelkezése alapján a visszaigénylés jogintézményben a gázolaj, akkor minõsül „kereskedelmi gázolaj”-nak, ha – a közúti árufuvarozáshoz kapcsolódóan ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegû gépjármûvel vagy nyerges jármûszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett tevékenységhez [Jöt. 7. § 51. pont a) alpont], vagy – a személyszállításhoz kapcsolódóan akár menetrendszerû, akár nem menetrendszerû forgalomban, a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjármûvel (a továbbiakban: autóbusszal) végzett tevékenységhez [Jöt. 7. § 51. pont b) alpont] A visszaigénylésre jogosultak körét meghatározva, kizárólag azon közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységet végzõ személy érvényesíthet jövedéki adó-visszaigénylést, akinek tevékenysége a fentieknek, azaz a kereskedelmi gázolaj fogalmának megfelel. Amennyiben a közúti árufuvarozási tevékenységhez használt gépjármûnek vagy nyerges jármûszerelvénynek a megengedett legnagyobb össztömege nem éri el a 7,5 tonnát vagy a személyszállítási tevékenységet nem autóbusszal végzik, akkor jövedéki adó-visszaigénylés nem érvényesíthetõ. Ezzel összefüggésben a megengedett legnagyobb össztömeg meghatározásánál a jármû jellegnek a forgalmi engedélybõl történõ megállapításánál – azaz a gépjármû nyerges vontatónak, vagy egyéb gépjármûnek minõsül-e – az alábbiakra kell figyelemmel lenni. Amennyiben a közúti árfuvarozást teherautóból és utánfutóból álló jármûszerelvénnyel végzik, azaz nem nyerges jármûszerelvénnyel és a teherautó (gépjármû) megengedett legnagyobb össztömege nem éri el a 7,5 tonnát, akkor jövedéki adó-visszaigénylés nem érvényesíthetõ. Amennyiben elsõsorban daruzásra szolgáló, de árufuvarozási engedéllyel rendelkezõ, vontatásra is alkalmas autódaruval végeznek közúti árufuvarozási tevékenységet, mivel a kereskedelmi gázolaj fogalmához kapcsolódóan a „kizárólag közúti áru-

fuvarozásra szolgáló gépjármû” feltétel nem teljesül, ezért jövedéki adó-visszaigénylés nem érvényesíthetõ. Amennyiben a kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló gépjármû az áru ki- és berakodását könnyítõ (pl.: daru, emelõ stb.) berendezéssel van ellátva, akkor jövedéki adó-visszaigénylés érvényesíthetõ. Amennyiben a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz használt és az egyéb, a fuvarozás, személyszállítás tényéhez szorosan köthetõ célra szolgáló segédberendezések (például hûtõberendezés, fûtõberendezés) üzemeltetésére – közvetlenül vagy szorosan – használták fel a gázolajat, akkor jövedéki adó-visszaigénylés érvényesíthetõ. Visszaigényelhetõ jövedéki adótartalom Az elõzõ fejezet szerinti közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységet végzõ személy, a kereskedelmi gázolaj beszerzésekor megfizetett jövedéki adótartalomból 2015. január 1- december 31. közötti idõszakban literenként 11 Ft, 2016. január 1-jétõl 7 Ft jövedéki adó-visszaigénylésére jogosult [57/C. § (1) bekezdés]. Általános szabály, hogy a literenként visszaigényelhetõ jövedéki adótartalom összegét érintõen a kereskedelmi gázolaj felhasználásának idõpontjában hatályos rendelkezést kell irányadónak tekinteni. Fentiek alapján a visszaigénylésre jogosult a 2015. évben történt felhasználása után a 2016. január 20. napjától benyújtható éves, negyedéves, havi bevallásában a visszaigényelhetõ összeget literenként 11 Ft jövedéki adótartalommal állapíthatja meg. A Jöt. 57/C. § (1) bekezdés 2016. január 1-jétõl hatályos rendelkezését, azaz a literenként 7 Ft jövedéki adó visszaigénylését, azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a visszaigénylési jog 2016. január 1. napján vagy azt követõen keletkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag azon felhasznált kereskedelmi gázolaj képezheti a jövedéki adó-visszaigénylés alapját, mely tekintetében a Magyarországon történõ beszerzéskor fizetendõ jövedéki adót (vagy legalább a visszaigényelendõ jövedéki adó összegét) már kifizették, azaz megtörtént a pénzügyi teljesítés. Nyilvántartásba vétel A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adó-visszaigénylési jogosultság elsõ ízben történõ érvényesítését megelõzõen legalább 30 nappal kell benyújtani a vámhatósághoz. A nyilvántartásba vételt követõen az adatok változását 10 napon belül kell a vámhatósághoz bejelenteni [Jöt. 57/C. § (2) bekezdés]. A kérelmet a meghatározott adattartalommal kell benyújtani a vámhatósághoz a NAV J21 számú nyomtatványon. Benyújtandó igazolások (másolati példányok): a) társasági szerzõdés (alapító okirat, alapszabály) vagy vállalkozói igazolvány; b) a telephely használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat (telephelyi tankolás esetén); c) a jármûvek forgalmi engedélye, bérelt kereskedelmi jármû esetén a bérleti szerzõdés is;

21

ADÓTANÁCSADÓ

d) közúti árufuvarozási, illetve személyszállítási tevékenység folytatására jogosító engedély, saját számlás szállítás esetén a közúti áruszállítási vagy közúti személyszállítási igazolványt; e) az üzemanyagkártya használatára vonatkozó szerzõdés (kártyás tankolás esete); Amennyiben a becsatolt üzemanyagkártya szerzõdésbõl nem állapítható meg, hogy teljesül, hogy az üzemanyagkártya rendszámra szól-e, vagy rendszám nélküli „garázs” kártya, akkor – a késõbbi jogviták elkerülése érdekében szükséges az üzemanyagkártyák listájának mellékletként történõ csatolása, vagy a szerzõdés kiegészítése. (Csak rendszámra szóló üzemanyagkártya használata esetén igényelhetõ vissza az adó). Adó-visszaigénylés Az adó-visszaigénylési jog: – az üzemanyagtöltõ-állomáson történõ tankolás esetében az adó-visszaigénylésre jogosult által megvásárolt gázolaj beszerzésérõl a kereskedelmi jármû forgalmi rendszámát és kilométeróra állását is tartalmazó számla birtokában érvényesíthetõ, – az adózó magyarországi telephelyén történõ tankolás esetében a telephelyen történt tankolásokat dátum, mennyiség, forgalmi rendszám, kereskedelmi jármû kilométeróra állását részletezõ kimutatással dokumentálva érvényesíthetõ. 2016. évtõl bevezetett visszaigénylési korlát: Az adózó az elõzõeken túlmenõen abban az esetben jogosult a felhasznált kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylés érvényesítésére, amennyiben nem minõsül a csoportmentességi rendelet (651/2014/EU bizottsági rendelet) értelmében nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak, illetve nincs vele szemben érvényben teljesítetlen visszafizetési felszólítás olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belsõ piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított. Nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: olyan vállalkozás, amely tekintetében a következõ feltételek közül legalább egy fennáll: a) Korlátolt felelõsségû társaság (ideértve a részvénytársaságot is) esetén (kivéve a kevesebb mint három éve létezõ kkvkat), jegyzett tõkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. b) Olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelõsséggel bírnak (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés, egyéni cég) a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb, mint három éve létezõ kkv-kat), a társaság könyveiben kimutatott tõkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. c) Olyan vállalkozás, amely ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján hitelezõi kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható (csõd- vagy felszámolási eljárás alatt áll), d) Amennyiben a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fizette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, illetve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik. e) kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az elõzõ két évben a könyv szerinti idegen tõke és saját tõke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás elõtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.

22



Az adó-visszaigénylési jog a vásárlás, illetve a telephelyen történt tankolás napján keletkezik, és legfeljebb a vásárlás, illetve a telephelyen történt tankolás hónapját követõ 12 hónapon belül érvényesíthetõ. Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést választása szerint az adott évre vonatkozóan: – évente, legkorábban a tárgyévet követõ év január hónapjának 20. napjától igényelheti, vagy – negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követõ hónap 20. napjától igényelheti vagy – havonta, legkorábban a tárgyhót követõ hónap 20. napjától igényelheti. Fenti szabályozás szerint a jogosult egy adott negyedévben keletkezõ visszaigénylési jogát a tárgynegyedévet követõ hó 20-ik napjától a beszerzés vagy tankolás hónapját követõ 12 hónapon belül bármikor érvényesítheti, tehát a visszaigénylési jogosultság keletkezését követõen a visszaigénylés a 12 hónapos érvényesíthetõségi idõkorláton belül bármelyik bevallásban érvényesíthetõ. Az üzemanyagkártyás vásárlásokról kiállított idõszaki elszámoló számlán lévõ azon beszerzések esetében, melyek áthúzódnak a következõ negyedévre, a visszaigénylési jogosultság keletkezése szempontjából a tankolások idõpontja a meghatározó, ezért a visszaigénylõ megbonthatja a számlán szereplõ tankolásokat, és az adott visszaigénylés tárgyidõszakát képezõ negyedévben tankolt üzemanyag mennyiség képezheti a visszaigénylés alapját. A következõ negyedévben történt tankolásokat a következõ negyedévben kell figyelembe venni, még ha egy számlán is kerültek feltüntetésre. A visszaigénylõ bevallását a BEV_J02 bevallási nyomtatványon nyújthatja be elektronikus úton. Az adó-visszaigénylési jog az adó-visszaigénylésre jogosult által megvásárolt gázolaj beszerzésérõl a kereskedelmi jármû forgalmi rendszámát és kilométeróra állását is tartalmazó számla birtokában, illetve telephelyen történt tankolás esetén dátum, mennyiség, forgalmi rendszám, kereskedelmi jármû kilométeróra állását részletezõ kimutatással dokumentálva] érvényesíthetõ. A bevallás mellékleteként a hatályos szabályozás értelmében nem kell dokumentumokat (számla másolat, kimutatás) benyújtani. – Amennyiben a kereskedelmi jármû tankolásával összefüggésben az üzemanyagkártya kibocsátója által kiállított számla, illetve a telephelyi tankolás esetén a kimutatás nem vagy tévesen tartalmazza a kilométeróra állást, akkor nem érvényesíthetõ kereskedelmi gázolaj jövedéki adó visszaigénylés, mivel ezekben az esetekben a számla nem felel meg a Jöt elõírásainak. Ebben az esetben csak akkor érvényesíthetõ visszaigénylés, ha a visszaigénylõ – lehetõség szerint – intézkedik a hibás okmány szabályszerû javítása iránt. – Amennyiben az üzemanyagkártya kibocsátója olyan számlát állít ki, amelynek mellékletében részletezik a kereskedelmi jármûvek forgalmi rendszámát, kilométeróra állását, tankolt mennyiséget, tankolás dátumát, de a kiállított számla és az azzal összefüggésben készített melléklet egy egységet képez, azaz a számla és melléklete egyértelmû hivatkozással összekapcsolható, akkor a jövedéki adó visszaigényelhetõ. – Amennyiben a telephelyen mechanikus kútfej üzemel, akkor nem teljesül a Jöt elõírása, a kereskedelmi gázolaj jármûbe történõ betöltése nem elektronikus mérõeszközön keresztül történik, így ezen esetben a jövedéki adó-visszaigénylés nem érvényesíthetõ.

ADÓTANÁCSADÓ

Belföldi napidíj elszámolhatósága A gépkocsivezetõk belföldi napidíjának adómentességét elsõdlegesen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. sz. melléklet II. fejezet 3. pontja szabályozza. A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetõként és árukísérõként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, errõl szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végzõ, illetõleg abban árukísérõként közremûködõ), belföldi kiküldetés címén bevételt szerzõ magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítõ munkavállaló költségtérítésérõl szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármû belföldön történõ üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. Az szja megfogalmazása szerint az adómentesség az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végzõkre, tehát a 261/2011 korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja értelmében a díj ellenében történõ fuvarozást végzõkre terjed ki. A sajátszámlás áruszállítás (a vállalkozás saját áruját szállítja) nem fér bele a fogalomkörbe, így ezekre a fuvarokra – a külföldi napidíjhoz hasonlóan – az adómentesség nem alkalmazható. A 437/2015 kormányrendelet a kiküldetés idõtartamát és az adható napidíj mértékét határozza meg. 5. § A hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetõként és árukísérõként foglalkoztatott magánszemély részére adható napi-

díj-átalány háromezer forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza a 3. §-ban foglaltakat (500 Ft költségátalány), és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad. Álláspontunk szerint a foglakoztatás helyétõl, (pl. központ, vagy a cég telephelye) eltérõ közigazgatási területen történõ munkavégzés számít kiküldetésnek. A gépkocsivezetõk esetében ennek igazolására megfelel a menetlevél is. A 3.000 Ft összegû belföldi napidíjra vonatkozó adómentesség 2016. január 1-jét követõ kiküldetésekre alkalmazható.

2016. január 1-3 31. között alkalmazható üzemanyagárak ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz

339 Ft/l 346 Ft/l 374 Ft/l 208 Ft/l forrás: www.nav.gov.hu

Jegybanki alapkamat MK 106. 2015. július 22-tõl a jegybanki alapkamat mértéke 1,35% (23/2015. (VII. 21.) MNB rendelet).

Több évtizedes szakmai múlttal rendelkezõ cég fuvarszervezést, szállítmányozást és szállítmánybiztosítást kínál! Várjuk leendõ partnereink jelentkezését, kérjen ajánlatot! Telefon: 06/29-740-599, e-mail: [email protected]

23

JOGI ROVAT

Jogszabályfigyelõ 2016. január MK183: Kivételektõl eltekintve 2016.01.01-én lépett hatályba a 2015. évi CLXXXVI. törvény, mely a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggõ törvénymódosításokról szól. A jogszabály módosítja többek között: A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvényt: A közúti forgalomban történõ ellenõrzés során, amennyiben az engedélyre, elõírt okmányok meglétére, az objektív felelõsség körébe, illetve útdíj fizetéssel kapcsolatos szabályszegést elkövetõ személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetõvel. Ha az elkövetõ a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyrõl az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell. Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármû közlekedésére, valamint a közúti jármûvel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó a 20.§ (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelõje is jogosult együtt vagy önállóan ellenõrizni. Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármû közlekedésére, valamint a közúti jármûvel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó engedélyre és egyéb okmányokra vonatkozó rendelkezések megtartását az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen a közlekedési hatóság, a rendõrség, és a vámhatóság jogosult együtt vagy önállóan ellenõrizni. A közlekedési hatóság a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti jármûvek forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett mûszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármû-felelõsségbiztosítási, a használatra jellemzõ adatokról közúti jármû elõéleti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az adott közúti jármû a) forgalomba helyezés elõtti és idõszakos vizsgálata alapján megállapított, b) közlekedésbiztonsági jellemzõit érintõ javításával kapcsolatos, c) a kötelezõ felelõsség biztosítása alapján e törvény rendelkezései szerint keletkezett, d) futásteljesítményével összefüggõ, és e) a hatósági engedélyben feltüntetett jármûazonosító adatokat. A közútijármû-elõéleti nyilvántartás adatai az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhetõk. A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvényt: Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényt: Az engedély-nyilvántartás tartalmazza a) a jármûvezetõ ah) közúti közlekedési elõéleti pontrendszer adatait, ai) Gépjármû-vezetõi képesítési igazolvány sorszámára,

24



kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokat, továbbá A nyilvántartót értesíti többek között: e) a közlekedési hatóság elektronikus úton: ea) a jármûvezetõnek pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól, ec) a jármû forgalomba helyezés elõtti és idõszakos vizsgálata során, továbbá a jármû-honosítási eljárásban megállapított adatairól, ed) a Gépjármû-vezetõi képesítési igazolvány sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról és érvényességi idejérõl. Kihirdetésre került a 2015. évi CLXXXVII. törvény, mely az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szól. A jogszabályban fogalt módosításokról részletesen a 2015. decemberi Úton magazin adótanácsadó rovatában olvashatnak. MK194: 2016. január 1-én lépett hatályba a 2015. évi CXCIV. törvény, mely egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetésérõl szól. Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetõleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság elõmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások: 49. a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal; 50. a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet mûködési engedélyével kapcsolatos eljárás; 51. az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás; 53. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás; 54. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás; 55. az oktatási igazolvány kiállítása; 56. a mezõgazdasági és erdészeti gépkezelõi jogosítvány kiállítása; A gépjármûvezetõi engedély kiadása elsõ alkalommal illetékmentes. MK195: 2016. január 1-én lépett hatályba a 2015. évi CCII. törvény, mely szabálysértésekrõl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szól. Fõbb változások: A jármûvezetéstõl eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerõre emelkedésével kezdõdik. A jármûvezetéstõl eltiltás tartamába be kell számítani azt az idõt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetõi engedélyét – a jármûvezetéstõl eltiltás intézkedést megelõzõen – a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat. Jogorvoslati kérelem benyújtására – ha e törvény kivételt nem tesz – az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint. A jogorvoslati határidõ – e törvény

JOGI ROVAT

eltérõ rendelkezésének hiányában – a közléstõl, az intézkedés elmulasztása esetén az errõl való tudomásszerzéstõl számított nyolc nap. A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság – gépjármûvezetõ távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével – közérdekû munkával történõ megváltása érdekében az elkövetõ – e törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a pénzbírság, helyszíni bírság befizetésére rendelkezésre álló határidõ lejártát követõ harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A határidõben történõ személyes jelentkezés elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot – a 141. § (17) bekezdés kivételével – szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni. 2016. március 11-én lép hatályba 2015. évi CCV. törvény, mely a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításáról szól. A törvényhez fûzött jogalkotói indoklás értelmében: A törvény megköveteli a biztosítóktól, hogy az ügyfeleket figyelemfelhívásra alkalmas módon értesítsék az évforduló elõtt arról, hogy a díjtarifa a már meglévõ ügyfél számára nem lehet hátrányosabb a biztosító új ügyfeleihez képest, továbbá arról, hogy a régi ügyfél javára hogyan módosul a szerzõdés az új szabályozás bevezetésének eredményeként. MK200: 2016. január 1-én lépett hatályba a 88/2015. (XII. 21.) FM rendelet, mely a hulladékjegyzékrõl szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet módosításáról szól. 2016. január 1-én lépett hatályba a 39/2015. (XII. 21.) IM rendelet, mely az egyes cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szól. Több jogszabály került módosításra: 1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseirõl szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása: a cég fõtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásakor az állami adóhatóság elektronikus értesítése alapján a cégjegyzékben – a változás idõpontjaként – feltüntetésre kerül a tevékenység megkezdésének, illetve a tevékenység végzése megszûnésének idõpontja is. 2. A Cégközlönyben megjelenõ közlemények közzétételérõl és költségtérítésérõl szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása: a cég-, illetve a változás bejegyzésének közzétételét tartalmazó közlemény szövege megegyezik a cégbíróság által hozott végzéssel. A közzétételi költségtérítés összege a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén 5000 Ft, a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelem esetén 3000 Ft, akkor is, ha a bejegyzõ végzés mellett – jogszabály rendelkezése folytán – a létesítõ okirat vagy a létesítõ okirat módosításának közzétételére is sor kerül. MK202: 2016. január 1-én lépett hatályba a 2015. évi CCXXII. törvény, mely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól. A jogszabály megteremti a lehetõséget – többek között az államigazgatási szervek elõtt is – az elektronikus ügyintézésre. Kivételektõl eltekintve 2015.december 24-én lépett hatályba a 2015. évi CCXXV. törvény, mely az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggõ törvények módosításáról szól. Ezen jogszabály keretében több törvény módosítására került sor: A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosítása A közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas

gépeket, a jármûre szerelt továbbá a közutak építéséhez, fenntartásához használt, önjáró vagy vontatott emelõ-, rakodó- és útépítõ gépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkezõ, 18. életévét betöltött, emelõ-, rakodó- és útépítõ gép kezelésére egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti. Magyarország területén az útdíj megfizetésére vonatkozó rendelkezések megtartását a rendõrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.) jogosult együtt vagy önállóan ellenõrizni. A gépjármû üzemben tartója, illetve az objektív felelõsségi körbe tartozó esetkörök esetén a gépjármûvet használatra átvevõ személy ( 21/A.§ (2) bek.) felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjármûvel a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó jármûvek közúti közlekedésére, vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes elõírások betartásra kerüljenek. A gépjármû üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjármûvet használatra átvevõ személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjármûvel a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leálló öblének igénybevételére vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes elõírások betartásra kerüljenek. A Nemzeti Tengelysúlymérõ Rendszer 21/K. § (1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti jármûvek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenõrzési feladatok támogatására, az ellenõrzésre való kiválasztás elõszûrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérõ Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérõrendszer) mûködtet. (2) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérõ-rendszer keretében kezeli a következõ adatokat: a) a jármû honossága, rendszáma, b) a jármû össztömege és tengelyterhelése, c) a jármû tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság, d) az úthasználat helye és ideje, e) a jármû áthaladási sebessége. (3) Amennyiben a tengelysúlymérõ-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhetõ, a tengelysúlymérõ-rendszer a (2) bekezdésben szereplõ adatokat a jármû hatósági ellenõrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenõröknek. (4) Az útdíjszedõ az általa kezelt a (2) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérõ-rendszernek. A közúti forgalomban végzett ellenõrzés eljárási szabályai: 21/L. § (1) Amennyiben az ellenõrzõ hatóság a közúti forgalomban végzett ellenõrzése során jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzõkönyvet. (2) A közúti forgalomban végzett ellenõrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása dokumentálására az eljárás alá vont jármûrõl képfelvételt készíteni, valamint a jármû honosságát, rendszámát és az ellenõrzés idõpontját rögzíteni. (3) Amennyiben a 20. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.

25

JOGI ROVAT

(4) Amennyiben az eljáró hatóság ellenõrzése során a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra idõtartamig, b) a 20. § (1) bekezdés h) pontjában (elõírt mûszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvekre, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására vonatkozó jogsértések), meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott idõtartamig ( közlekedésbiztonsági kockázat elháraításáig), az eljáró hatóság a jármûvet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a jármûvezetõ vezetõi engedélyét a visszatartás idõtartamára elismervény átadása mellett elveheti, zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)-(10) bekezdését alkalmazni kell. A menetíró készülék a) beépítését, vizsgálatát, javítását végzõ szakemberek, b) beépítését, vizsgálatát, javítását végzõ jármûfenntartó szervezetek, c) gyártását végzõ szervezetek, valamint d) beépítését végzõ jármû-gyártók tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezi és rendszeresen ellenõrzi az engedély kiadására vonatkozó szakmai feltételek teljesítését. A menetíró készülék kezeléséhez kapcsolódó eljárások ellenõrzését két évente kell elvégezni. Az ellenõrzések elõzetes bejelentés nélkül is elvégezhetõek. Az autópályák, autóutak és fõutak használatáért fizetendõ, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása Az útdíjköteles elemi útszakaszok használatához szükséges úthasználati jogosultság áll fenn: 6.§ (2) b) valamely útdíj szolgáltatóval az e törvény szerinti bevallások útdíjszedõhöz történõ benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó szerzõdés hatálya idején, ha bevallással és a díjfizetéssel összefüggõ, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségének az úthasználó eleget tesz. 14. § Jogosulatlan úthasználatnak minõsül – a 9. § szerinti mentesség eseteinek kivételével –, ha: a) az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése elõtt az adott útdíjköteles gépjármû vonatkozásában – a c) pontban foglaltakat ide nem értve – nem keletkezett úthasználati jogosultság a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, b) a díjfizetésre kötelezett az útdíjköteles elemi útszakaszt a díj- vagy környezetvédelmi kategóriájánál alacsonyabb díj- vagy környezetvédelmi kategóriához tartozó bevallás alapján használja, vagy c) az útdíjköteles elemi útszakasz használatára az érintett gépjármû vonatkozásában van hatályos, az útdíj szolgáltatóval kötött – az e törvény szerinti bevallások útdíj szedõhöz történõ benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó – szerzõdése, amelynek keretében az e törvény szerinti bevallási kötelezettségének teljesítése érdekében fedélzeti eszköz használatára jogosult, de a fedélzeti eszköz az úthasználat idõpontjában szerepel az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásában, vagy annak egyéb módon nem biztosított a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabályszerû mûködtetése, és az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése elõtt egyéb módon nem keletkezett a 6. § (2) bekezdésben meghatározott úthasználati jogosultság. Az útdíj-ellenõrzési feladatokat a) az általános rendõrségi feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: Rendõrség)

26



b) a közlekedési hatóság és c) a 6. § (6) bekezdés b) pontja szerint létrehozott szervezeti egység ( NÚSZ Zrt szervezeti egysége) látja el (a továbbiakban együtt: útdíj-ellenõrzésre jogosult szervezetek). A c) pontban meghatározott útdíj-ellenõrzésre jogosult szervezet a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendõ, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó szabályok helyszíni ellenõrzése alkalmával hatósági ellenõrzés keretében eljárva jogosult: a) a gépjármûvet megállítani, a gépjármû helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármû okmányait átvenni, b) a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármû azonosító okmányait megvizsgálni, dokumentálni, c) a Rendõrség intézkedését kérni, és annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra idõtartamra – feltartóztatni azt, aki a gépjármû okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza, d) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az ellenõrzésrõl jegyzõkönyvet felvenni és a díjellenõrzésre jogosult szerv intézkedését kérni, és annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra idõtartamra – a gépjármûvet feltartóztatni. 2016. január 23-án lép hatályba a 422/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, mely az autópályák, autóutak és fõutak használatáért fizetendõ megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosításáról szól. Amennyiben az útdíjszolgáltatást az útdíjszolgáltató nem utólagos fizetés keretében nyújtja, az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel az úthasználati jogosultság az útdíjnak az úthasználat megkezdését megelõzõ megfizetésével állhat fenn ( 23.§ (1a). (1b) Amennyiben az útdíjköteles gépjármû vonatkozásában az úthasználati jogosultság keletkezéséhez szükséges kötelezettséget a díjfizetésre kötelezett a vele szerzõdésben álló bevallási közremûködõ útján teljesíti, az útdíj mértékének megállapításához szükséges adatokat a bevallási közremûködõ az útdíjszolgáltatóval kötött szerzõdésben meghatározott határidõn belül nyújtja be. Úthasználati jogosultság ezen a módon akkor keletkezik, ha a bevallási közremûködõ által benyújtott adatszolgáltatás útdíjszolgáltatóhoz történõ teljesítése idõpontjában az adatszolgáltatás felhasználásával megállapított bevallás alapján megállapított útdíj megfizetése a szerzõdés szerint biztosított. MK203: 2016. január 1-én lépett hatályba a 35/2015. (XII. 23.) NGM rendelet, mely a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel öszszefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szól. A rendelet több jogszabályt módosít: A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletet módosítása A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követõen köteles haladéktalanul kivizsgálni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni. A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – tanúk meghallgatásáról készült jegyzõkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a

JOGI ROVAT

3. számú melléklet tartalmazza. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset vizsgálati dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplõ sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzõkönyvön is fel kell tüntetni. MK205: 2016. január 1-én lépett hatályba a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet, mely a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítõ munkavállaló költségtérítésérõl szól. A hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetõként és árukísérõként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza az átalány fizetést, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad. Kivételekkel, 2015. december 31-én lépett hatályba a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet, mely a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szól. 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységrõl, továbbá az ezekkel összefüggõ jogszabályok módosításáról: A szakmai irányító személyének alkalmatlanná válása, vagy a szakmai irányító személyében bekövetkezõ változás esetén a gazdálkodó szervezet legfeljebb hat hónapig mûködhet szakmai irányító nélkül. Errõl a közlekedési hatóságot a gazdálkodó szervezetnek értesítenie kell, az értesítés elektronikus úton is történhet. Ez a határidõ a szakmai irányító elhalálozása vagy munkaképességének elvesztése esetén legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Az engedélyezett határidõ lejártával a gazdálkodó szervezet

köteles igazolni a szakmai alkalmasság feltételének meglétét, az igazolás elektronikus úton is történhet. (6) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. §-a a következõ (2b) bekezdéssel egészül ki: A közlekedési igazgatási hatóság a mûszaki vizsga során megállapított mûszaki adatokat a közlekedési hatóságtól elektronikus úton átveszi (Mûszaki Adatlap adatai). 76. § (1) A jármû mûszaki alkalmasságának érvényességi idejét a) a forgalmi engedély Mûszaki érvényessége rovatba bejegyzett idõpont és a berögzített – egyedi sorszámmal ellátott – jelzõcsík (a továbbiakban: címke), illetve a bejegyzett idõpont és a (3) bekezdés alapján a forgalmi engedélybe a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesítetten bejegyzett címke sorszáma, b) forgalomba nem helyezett jármû esetében – a jármû forgalomba helyezéséig – a közlekedési hatóság által kiadott Mûszaki Adatlap, vagy c) a forgalmi engedéllyel rendelkezõ jármû esetében – szabad érvényesítési hely hiányában – idõszakos vizsgálat alapján a közlekedési hatóság által kiadott Mûszaki vizsgálati bizonyítvány – a Mûszaki vizsgálati bizonyítványban Következõ idõszakos vizsgálat idõpontja-ként meghatározva – igazolja. Tehát megszûnik a rendszámtáblára ragasztható matrica! A jármû mûszaki alkalmassági idejének a forgalmi engedélybe történõ bejegyzésekor a címkét a forgalmi engedélybe kell beragasztani. A közlekedési hatóság a jármû mûszaki érvényességének határidejét a forgalmi engedélybe a Hivatal elektronikus úton történõ egyidejû értesítése mellett bejegyezheti. A jármû azonosító- és mûszaki adatainak, valamint motorjának egyedi azonosító jelében, illetve kódjában, és a mûszaki vizsga záradék változásának

27

JOGI ROVAT

esetén a közlekedési hatóság által kiadott, elektronikus úton megküldött Mûszaki Adatlap alapján végzi el a közlekedési igazgatási hatóság az adatváltozás jármûnyilvántartásba történõ bejegyzését. A közlekedési igazgatási hatóság a jármûnyilvántartásba bejegyzéssel egyidejûleg a forgalmi engedély Hivatalos feljegyzések rovatába jegyzi be a közlekedési hatóság által kiállított vagy elektronikus úton megküldött Mûszaki Adatlap Záradékok rovatában feltüntetett, a jármû jellemzõire vonatkozó adatokat. A közlekedési igazgatási hatóság – a kivonási okot észlelõ hatóság értesítése alapján – a jármû forgalomból történõ kivonását hivatalból rendeli ha a jármû eltulajdonítása miatt eljárás indult. A jármû átmeneti idõszakra történõ kivonása a kérelem közlekedési igazgatási hatósághoz érkezése, az eltulajdonítás bejelentése, illetve a külföldi hatóság nyilvántartásba vétele napjától számított öt év. MK206: 2016. január 1-jén lépett hatályba és rendelkezéseit elsõ alkalommal a 2016. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.454/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletnek, mely a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelezõ legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidõ teljesítése esetén 2016. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidõ teljesítése esetén 2016. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 129 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, napibér alkalmazása esetén 5940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint. MK207: 2016. január 1-én lépett hatályba a 467/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet, mely az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól. Magyarország területén a jármûvezetési jogosultság igazolására alkalmas a vezetõi engedélyben feltüntetett kategória tekintetében a lejárt érvényességû vezetõi engedély és a vezetõi engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap az új vezetõi engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig. A kezdõ vezetõi engedély minõsítés a vezetõi engedély visszavonásának leteltét követõen újra kezdõdik, ha annak 2 éves idõtartama alatt a vezetõi engedély jogosultját közlekedési szabálysértés vagy bûncselekmény miatt jogerõsen eltiltják a jármûvezetéstõl, a jármûfajtától vagy a kategóriától, vagy a vezetési jogosultságának szünetelését a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl szóló törvény alapján jogerõsen elrendelik. A P betûjelû ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármû esetében a személy- és teherszállítás, valamint vontatási tilalom alól akkor lehet felmentést adni, ha a tesztelés a jármû ezen jellemzõinek megismerésére irányul. A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban elõírt korlátozásokon túl útvonalbeli, területi és idõbeli korlátozásokat írhat elõ. Ezt és a jogszabályban meghatározott tilalmak alóli felmentés tényét az ideiglenes forgalomban tartási engedélyen fel kell tüntetni. 2016. január 1-én lépett hatályba a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet, mely a közúti fuvarozást érintõ és bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szól. A jogszabály több rendeletet módosít:

28



1. A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása 10.§ (4) A közlekedési hatóság engedélye alapján nem kell forgalomba helyezés elõtti vizsgálatra bemutatni azt az új jármûvet, amelyet a teljes jármûre kiadott EK típusjóváhagyás alapján a gyártója, vagy a gyártót képviselõ hazai forgalmazó értékesít, ha a) a típusára vonatkozóan a közlekedési hatóság a Függelékek alkalmazásával lefolytatott típusjóváhagyási eljárásban, vagy b) az M2, M3, N2, N3 és O jármûkategóriába tartozó jármû esetében a gyártó az EK típusjóváhagyásnak való megfelelõséget igazoló okmányt (a továbbiakban: COC okmány) adott ki. (4a) A forgalomba helyezés elõtti megvizsgálás alól történõ mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a közlekedési hatóság ellenõrzi. (4b) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság a tulajdonos kérelmére, az eredeti COC okmány benyújtása esetén adja ki a Mûszaki adatlapot. (4c) A közlekedési hatóság a COC okmány alkalmazásával történõ forgalomba helyezési eljárás keretében a jármû mûszaki adatainak a típus-adatbázissal való összevetését haladéktalanul, de legfeljebb öt napon belül elvégzi. Ezen eljárás során a Mûszaki adatlap kiadása mellett a jármû ellenõrzött mûszaki adatait a közlekedési hatóság elektronikus úton adja át a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) részére. Kizárólag a fõvárosi és megyei kormányhivatal vizsgáló állomásán végezhetõ el az idõszakos vizsgálat, ha jármûvet a) az idõszakos vizsgálathoz kapcsolódó más hatósági eljárás szerint is ellenõrizni kell, b) a honosítási eljáráshoz kapcsolódóan vizsgálják, c) a közlekedési hatóság vizsgálatra rendelte, d) átalakították, e) a rendelet 2. § (3) bekezdés f), h), i) vagy j) pontja szerint – átalakításnak nem minõsülõ módon – megváltoztatták, f) versenyjármûnek minõsítették, g) mozgáskorlátozottak közlekedésére alakították ki, a kialakítás utáni elsõ vizsgálat esetében, vagy h) a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott képzésre és vizsgáztatásra használják. Az idõszakos vizsgálat eredményérõl a közlekedési hatóság elektronikus úton a Nyilvántartót értesíti, továbbá a következõ idõszakos vizsgálat határidejét (mûszaki érvényességi idejét) is tartalmazó – az 5/A. mellékletben meghatározott tartalmú – Mûszaki vizsgálati bizonyítványt ad ki. Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármû az idõszakos vizsgálat követelményeinek megfelel: a) a 11. §-ban meghatározottak szerint megállapítja a következõ idõszakos vizsgálat idõpontját, b) a KR.-ben meghatározottak szerint a következõ idõszakos vizsgálat idõpontját mûszaki érvényességi idõként a forgalmi engedélybe bejegyzi, c) a rendszámtáblán korábban rögzített rendszám érvényesítõ körcímkét és a környezetvédelmi plakettet eltávolítja, d) az idõszakos vizsgálat elvégzését, a kiadott Mûszaki vizsgálati bizonyítványt azonosító adatokat, az idõszakos vizsgálatkor rögzített kilométer-számláló állást, továbbá a forgalmi engedélybe bejegyzett mûszaki érvényességi idõt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

JOGI ROVAT

Az ER. 13/A. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek ( TEMPO100): Az engedély elsõ alkalommal történõ kiadására irányuló eljárásban a kérelemhez csatolni kell valamely EGT tagállam által feljogosított szakértõ intézmény által – két évnél nem régebben – kiállított szakvéleményt, amely igazolja, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott mûszaki feltételeknek. A jármû-honosítási eljárás, a forgalomba helyezés elõtti vizsgálat, vagy a jármû idõszakos vizsgálata során annak igazolásául, hogy a jármû megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározottal egyenértékû mûszaki feltételeknek, el kell fogadni a származási országban kiadott forgalmi engedélybe tett, a 100 km/óra sebességgel való közlekedésre jogosító bejegyzést is. Az engedély idõbeli hatályát az idõszakos vizsgálat határidejével megegyezõen kell megállapítani. Az engedély idõbeli hatályának meghosszabbítását – az idõszakos vizsgálathoz a 12. § (6) bekezdésében meghatározott követelményeken túl – az MR. 112/A. §-ában és 15. számú melléklet 6. és 8. pontjában foglalt üzemeltetési mûszaki feltételek vizsgálata alapján kell végezni. Az autóbusz gyártási évét tizenkét naptári évvel meghaladó korú autóbusz esetében az engedély idõbeli hatálya meghosszabbításának további feltétele a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeirõl szóló miniszteri rendelet 2. számú mellékletében elõírt további mûszaki feltételeknek való megfelelõség is. 2. A közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása 104. § Legalább egy – a jármû rögzítésére alkalmas, megfelelõ méretû és teherbírású és egy személy által könnyen kezelhetõ – kerékkitámasztó éket kell készenlétben tartani a) minden jármûvön, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja; b) az olyan gépjármûvön, mezõgazdasági vontatón és lassú jármûvön, amely 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû pótkocsit vontathat. 107.§ (1) Tehergépkocsin, mezõgazdasági vontatón és lassú jármûvön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló jármûszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg 1 db legalább 6 kg-os b) meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os A, B és C tûzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani a jármûtûz eloltására. (2) Az autóbuszon a jármûtûz eloltására a) 30 személy befogadóképességig 1 db legalább 3 kg-os, b) 31-100 személy befogadóképesség között 1 db legalább 6 kg-os, c) 100 személy befogadóképesség felett 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os A, B és C tûzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tûzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményû hordozható tûzoltó készülékkel helyettesíthetõek.

30



3. A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeirõl szóló 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet módosítása A közlekedési hatóság a Nemzetközi Idõszakos Vizsgálati Bizonyítvány-t az üzemben tartó kérelmére a) elvégzett minõsítõ vizsgálat alapján alkalmasnak minõsített jármûhöz, vagy b) pótkocsi esetén jármû mûszaki érvényességi idején belül, szemle alapján adja ki, vagy a korábban kiadott Nemzetközi Idõszakos Vizsgálati Bizonyítvány-t érvényesíti. MK208: Hatályba lépett 2016. január 1-én a 75/2015. (XII. 29.) NFM rendelet, mely az egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szól. Az autópályák, autóutak és fõutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet módosítása: Ha a gépjármû az ellenõrzéskor a gépjármûre egyébként irányadó díjkategóriához képest alacsonyabb díjkategóriába tartozó, érvényes jogosultsággal rendelkezik, akkor az alacsonyabb és az egyébként irányadó díjkategóriához rendelt pótdíjak különbözetét, de legalább a legalacsonyabb pótdíjat kell megfizetni figyelemmel a fizetési határidõkre és pótdíjösszegekre. Ha a gépjármûvet ellopták vagy gazdasági totálkár esetén, a rendõrség vagy a biztosító errõl szóló igazolásának bemutatása esetén a NÚSZ Zrt. vagy a NÚSZ Zrt. által bevont közremûködõ ügyfélszolgálati irodájában a díj ellenében kérhetõ a jogosultság érvényesítése más, azonos díjkategóriába vagy azonos árú díjkategóriába tartozó jármûre az eredeti jogosultság érvényességi idejével megegyezõ idõszakra. Téves díjkategória-megállapítás esetén, a jogosultság érvényességi idõtartamán belül díj ellenében lehetõség van a díjkategóriát a NÚSZ Zrt. vagy a NÚSZ Zrt. által bevont közremûködõ ügyfélszolgálati irodájában a megfelelõ díjkülönbözet megfizetése vagy visszaigénylése mellett az e rendeletben meghatározott helyes kategóriára módosítani. Az újonnan kiadásra kerülõ, a megfelelõ díjkategóriájú jogosultsághoz regisztrált rendszámnak meg kell egyeznie az eredeti, forgalmi engedély által igazolt rendszámmal. A pótdíj kiszabását követõ díjkategória helyesbítés nem mentesít az elõzetesen kiszabott pótdíj vagy pótdíjkülönbözet megfizetésének kötelezettsége alól. Téves rendszám feltüntetése esetén – legfeljebb 3 karakter eltérésig –, az úthasználati jogosultság érvényességi idejének kezdetétõl számított 60 naptári napon belül, illetve a téves rendszám miatt kapott pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követõ 30 napon belül lehetõség van a NÚSZ Zrt. vagy az általa bevont közremûködõ ügyfélszolgálati irodájában, továbbá a NÚSZ Zrt. által biztosított egyéb módon a rendszám megfelelõ módosításával a helyes rendszám rögzítésére. MK 2016/5: 2016. január 16-án lépett hatályba a 2/2016. (I. 13.) BM rendelet, mely a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról szól. Nem kell hatósági engedély a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez m) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 29-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi engedéllyel, nemzetközi közúti árufuvarozást végzõ vállalkozás által üzemben tartott, N3 jármûkategóriába tartozó tehergépkocsira és vontatóra.

TARTALOMJEGYZÉK. Az MAN megnövelt hatékonyságú mixerkocsit mutatott be 16 ÉRDEKVÉDELEM

Recommend Documents