3
A Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság 2013. évi tevékenysége
Tartalomjegyzék
Az integráció első éve Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Az új integrált szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Bevételek alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Szolgáltató tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 Hatósági munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Szervezettel összefüggő tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 A közös szakmai munka első éve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
5
Köszöntő Tisztelt Olvasó! 2013. január 1-jétől a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság jelentős hatásköri és szervezeti változáson ment keresztül: a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának a szervezethez történő rendelésével létrejött a NAV első integrált középfokú adó- és vámszerve, amely a jogszabályban meghatározott adózói körben gyakorolja adóztatási és vámfelügyeleti feladatait. A Főigazgatóság adószakmai tevékenysége így kiegészült a vámtevékenységgel. Ezzel egyidejűleg a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának tevékenysége kibővült a különös hatásköri feladatokkal, emellett a Központosított Ellenőrzési Szakterület állománya átirányításra, illetve ellenőrzési feladatai átadásra kerültek a régiók részére, ezért a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága 2012. december 31-ével végleg megszűnt. A szakrendszeri integrációból fakadó új feladatokon túlmenően 2013. január 1-jétől nagyon lényeges hatásköri és szervezeti változás történt. A hatályos kormányrendelet értelmében, az országos hatáskör megszűnése következtében a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának illetékességébe tartozó adózók közel fele kicserélődött. A szervezeti változások következményeként 2013. január 1-jén a Főigazgatóság, valamint az igazgatóságok együttes engedélyezett létszáma közel 5%-kal volt alacsonyabb az előző évi záró létszámhoz képest. Főigazgatóságunk életében a 2013. év szervezeti átalakításának egyik legnagyobb kihívását jelentette, hogy az integrációban érintett munkatársak számára a zökkenőmentes mindennapokat biztosítani tudjuk. Az integráció sikeres megvalósítását tükrözik az adó- és vámszakmai feladatok megoldásában elért eredményeink, mint például az azonos típusú, de eltérő adónemekre irányuló adó- és vámhatósági ellenőrzések egy időben történő lefolytatása. A 2013. év során bekövetkezett jelentős változások ellenére a gazdasági teljesítményünk az előző évhez képest növekedett, a főbb adónemekben az adózóinktól befolyt költségvetési bevételek az országosan teljesített kiemelt nettó adóbevételeknek több mint 40%-át tették ki. A nemzetközi kapcsolatok szerepe a Főigazgatóság és az adóigazgatóságok életében is az átlagosnál jelentősebb. Ennek 4
keretében az év során rendszeresen részt vettünk a nemzetközi szervezetek (IOTA, OECD) különböző rendezvényein, továbbá a Nabucco Projekttel kapcsolatos egyeztető megbeszéléseken, a Visegrádi Hatok (V6 országok) 2013. májusban megtartott találkozóján, valamint folyamatosan vizsgáljuk a Horizontális Monitoring ellenőrzési módszer magyarországi megvalósításának lehetőségét is.
Dr. Somos Katalin főigazgató
7
Az új integrált szervezet
•
•
A Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság (Főigazgatóság, KAVFIG) koordinálja, felügyeli és értékeli a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (adóigazgatóság, KAIG) és a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (vámigazgatóság, KAVIG) szakmai munkáját, együttműködik az igazgatóságok szervezeti egységeivel, kapcsolatot tart és javaslatot tesz a Központi Hivatal felé, illetve elkészíti a kért beszámolókat és jelentéseket, valamint szakmai kapcsolatot tart külső szervekkel. Az integráció a Főigazgatóságon szervezeti változásokat is hozott: • vám- és pénzügyőri főigazgató-helyettes pozíció került kialakításra; • az általános főigazgató-helyettes helyett, de a felügyelete alatt a Jogi és Törvényességi Önálló Osztály közvetlen vezetését főosztályvezető vette át; • a tervezési, a hatósági, a jogi és a szakmai koordinációs tevékenység vámági kibővülése következtében az érintett szervezeti egységek 1-1 fő hivatásos állományú munkatárs felvételéhez kaptak státuszokat; • a Főigazgatóság koordinációs szakterületének feladatköre kiegészült a vámszakmai koordinációval. A Kiemelt Adózók Adóigazgatósága látja el továbbra is a külön jogszabály alapján hatáskörébe tartozó kiemelt adózók adóztatási feladatait, valamint 2013. január 1-jétől a különös hatásköri feladatokat is. A 2013. évi paraméterek alapján az adóigazgatósághoz azok a Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkező társaságok tartoznak, amelyek az adóévet megelőző év utolsó napján nem álltak csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük elérte az 1,8 Mrd forintot, továbbá a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók. 2013. január 1-jével a KAIG ellenőrzési szakterületén jelentős szervezeti, valamint hatásköri változások történtek: • a korábbi Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága állományának egy részéből létrejött az Ellenőrzést Támogató Önálló Osztály; 6
•
a korábban ezt a feladatot ellátó osztály létszámának bővülése mellett megalakult a Szokásos Piaci Ár-megállapítási és Transzferár Ellenőrzési Főosztály, valamint az ehhez tartozó két osztály: a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztály és a Transzferár Ellenőrzési Osztály; • új feladatként az adóigazgatóság hatáskörébe került a szokásos piaci ár megállapítása mellett a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatása; • az állami garancia beváltásával kapcsolatos kérelmek elbírálása országossá bővült; • a KAIG részeként tevékenykedő Különös Hatásköri Szakterület (KHSZ) továbbra is országos illetékességgel rendelkezik. A Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága a jövedéki termékek után fizetendő adók, továbbá vámok hatékony realizálásával biztosítja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételeket. Az engedélyezési eljárásokon, továbbá a jövedéki és vámszakterületen végzett utóellenőrzéseken keresztül pedig hatékonyan támogatja, hogy a termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen. A fentieken túl a feladatok kiterjednek a nemesfémek, valamint a diplomáciai testületek és tagjaik által behozott vámáruk vámeljárás alá vonására, a regisztrációs adóeljárásokra, az AEO-eljárásokra, valamint a Magyar Honvédség vámügyeire. A KAVIG négy szakmai osztálya a feladatait részben országos illetékességgel, részben a Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkező kiemelt adózókra vonatkozóan az alábbiak szerint látja el. Országos illetékességgel végzi: • a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét, majd ezt követően az ezzel kapcsolatos Art. szerinti elsőfokú vámhatósági feladatokat; • a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelke-
• • •
ző külföldi személy jövedéki adóügyében, fémkereskedelmi hatósági ügyében az eljárást, kereskedelmi gázolaj-visszaigénylő nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat; az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos elsőfokú feladatok ellátását, kivéve az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzését és elszámolását, valamint az azt követő hatósági eljárást; a vámengedélyezési feladatok ellátását, ezen belül a halasztott vámfizetés, a kezességvállalási, a TC32 egyedi garanciajegyek, az áfatörvényben maghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő engedélyezését, a vámmentes vámkezelésre jogosító engedély kiadását, a vámszabad terület és a vámszabad raktár engedélyezését, a különleges zárak jóváhagyását; az ATA-igazolványokkal, a különféle keresőlevelek továbbításával kapcsolatos feladatok lefolytatását; a gépjárművek forgalmi értékének meghatározását; a megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó feltételek fennállásának megállapítását és ellenőrzését, ha a kérelme-
ző székhelye, telephelye, számviteli nyilvántartásának helye, lakóhelye, tartózkodási helye nem Magyarországon van; • az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatását; • a biztonsági papírok szabad forgalomba bocsátását és az ahhoz kapcsolódó szállítási engedélyek ellenőrzését; • a nem természetes személy részére behozott nemesfém tárgyak, valamint a drágakövek szabad forgalomba bocsátás vámeljárását – ideértve az átmeneti megőrzés engedélyezését is – és kiviteli eljárás lefolytatását; • a légi forgalom kivételével a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását. A Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhelylyel rendelkező kiemelt adózók esetében első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt általános feladatokat, kivéve a 273/2010. (XII. 9) kormányrendelet 28. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
9
Bevételek alakulása A Főigazgatósághoz tartozó adózóktól a kiemelt adónemekből – szja, tb, a dohány és importáfát is tartalmazó áfa és jövedéki adók – a 2013. év végi pénzforgalmi adatok alapján öszszességében több mint 3650 Mrd Ft folyt be. Az adónemek közül összegszerűen és arányában is a legnagyobb súlyt a központi költségvetésben az általános forgalmi adó képviseli. Az adózók befizetéseinek és kiutalásainak egyenlege, azaz a nettó áfabevétel a beszámolási időszakban 51%-os arányt mutatott az országos adathoz képest. Az adózók által teljesített személyi jövedelemadó aránya az országos bevételnek mintegy 29%-át tette ki, míg a társadalombiztosítási járulékok országos bevételének 26%-a származott a főigazgatósági adózók befizetéseiből. Az integráció következtében a Főigazgatóság hatásköre új adónemekkel bővült. A jövedéki adóról rendelkező törvény (Jöt.) hatálya alá tartozó termékek után 2013-ban megközelítőleg 865 Mrd Ft jövedéki adóbevétel folyt be, amely az országos pénzforgalomhoz viszonyítva 96%-nak felelt meg. 2013. évben is kiemelt feladatként jelentkezett az új, illetve a folyamatosan újra keletkező, egyre számosabb hátralék csökkentése a végrehajtási tevékenység intenzitásának növeléséFƅbbadóbevételek 2013.év(MrdFt) 4000
Főbb végrehajtási cselekmények a KAIG-on
Végrehajtásra előírt összeg (Mrd Ft)
inkasszó
946 db
40,7
jövedelemletiltás
1 628 db
0,6
egyéb végrehajtási cselekmény
4 887 db
15,6
AKAIGbehajtásitevékenységénekeredménye 3511
3500 3000
vel. Ennek megvalósulása érdekében a KAIG előtérbe helyezte a végrehajtások számának emelését. A KAIG végrehajtási szakterületei két eltérő adózói csoport (a kiemelt, illetve a különös hatásköri adózók) hátralékának beszedésével foglalkoznak, amely tevékenységet jelentős mértékben meghatározza az adózói körök sajátossága. A végrehajtási cselekmények összetételében a kiemelt adózók esetében az inkasszó, a különös hatásköri adózóknál pedig a munkabérletiltás, illetve az egyéb végrehajtási cselekmények foganatosítása volt jellemző. 2013. évben az adóigazgatóság végrehajtási szakterülete 27,6 Mrd Ft hátralékot hajtott be, amelyen belül 95%-ot az adótartozásokból, 3%-ot pedig a járuléktartozásokból származó összegek adták. A behajtási bevételeken belül az illeték- és a vámtartozásokból befolyt összegek minimálisnak mondhatóak.
95%
2807
Adóbevétel Járulékbevétel
2500 2000
1437
Illetékbevétel
1496
1500
923
1000
Vámbevétel
865897
431
500 Ͳ ÁFA
SZJA
TB
3%
Jövedékiadó
1% KAVFIG
8
Országosadat
1%
11
Szolgáltató tevékenység A hatásköri változások következtében év elején a Főigazgatóság adózói köréből 292 db cég került átadásra a székhely szerint illetékes adóigazgatóságokra, és 320 db cég átvétele történt meg a Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságtól. Elkerültek továbbá azon áfacsoportok is, amelyek képviselői nem a KAIG hatáskörébe tartoztak. A kiemelt adózói körhöz 2013. december végén 744 élő, 47 technikai megszűnt, 13 felszámolás alatti és 8 végelszámolás alatt lévő gazdálkodó tartozott. Az élő adózók számából 33 db csoportos áfaalany működött az adóigazgatóságon, ezen adózói kört érintően benyújtott kérelmek (kiválási, csatlakozást engedélyező) száma az év során 33 db volt. A különös hatásköri illetékességbe 2013. év végén összességében 47 730 gazdasági tevékenységet folytató működő adóalany tartozott, amelyből 28 578 gazdálkodó szervezet, míg a többi adóalany egyéni vállalkozó, illetve magánszemély volt. Ezenkívül a szakterület 2313 áfa regisztrált adózót tartott nyilván.
A KAVIG adóalanyi körére jellemző számadatok: • A jövedéki szakterület engedélye alapján 2013. évben 126 gazdálkodó végzett Jöt. szerinti tevékenységet és 4 gazdálkodó folytatott fémkereskedelmi engedélyes tevékenységet. A kiemelt adózói kör elsősorban adóraktári engedély, bejegyzett kereskedői, jövedéki engedély iránti kérelmet, illetve ezek módosítását indítványozó kérelmet terjesztett elő. • 2013. év végén 22 gazdálkodó rendelkezett megbízható státusszal, amely engedélyeket a jövedéki szakterület az év során felülvizsgálta. • A KAVIG 54 db jövedéki tevékenységhez nyújtott jövedéki biztosíték felülvizsgálatát is lefolytatta az év során, amelyeknél megállapította, hogy a gazdálkodók által nyújtott jövedéki biztosítékok összege megfelelt a jogszabályi előírásoknak. • A tárgyidőszakban a jövedéki szakterülethez 128 esetben nyújtottak be az adózók egységes ügyfél címtári (EÜC) regisztrációs kérelmet.
AKASZkiemeltadózóinakszámagazdálkodásitípus alapján(db)
AKHSZgazdálkodószervezeteinekszáma gazdálkodásitípusalapján(db)
673
Jogiszemélyiségƾ gazdaságiszervezetek
429 244
45
26
Jogiszemélyiségnélküligazdaságiszervezetek Egyébgazdálkodószervezetek Jogiszemélyiségƾgazdaságiszervezetek Kft. Rt.
10
28005
Jogiszemélyiségnélküli gazdaságiszervezetek Áfaregisztráltak
2313
30 543
Egyébgazdálkodó szervezetek
13
KiadottigazolásoktípusonkéntimegoszlásaaKAVFIGͲon 2013Ͳban
Személyesenmegjelenƅügyfelekszáma2013Ͳban(db) 573
17,6%
Tájékoztatástkérƅ
4909
36,4%
Igazoláskiadásátkérƅ
15398
Együttesigazolás
Bevallást,beadványt benyújtó
3485
Illetƅségiigazolás
AdóͲésjárulékigazolás
Egyébszolgáltatástkérƅ
38,4%
Jövedelemigazolás
7,6%
2013. évben a KAIG ügyfélszolgálatán 24 365 ügyfél jelent meg személyesen, ami jelentős növekedést mutat az előző évhez képest. A kiadott igazolások (adó, jövedelem, illetőség) számának növekedése a 2012. évhez képest a 20%-ot meghaladta. Az adóigazgatóság szakterületei 2013. évben több mint 269 ezer darab bevallást, valamint 9 ezer adatlapot dolgoztak fel, ezenfelül 807 ezer kontroll-adatszolgáltatás nyilvántartásba vétele is megtörtént. A tárgyidőszakban a KAVIG-hoz öszszesen 1068 db bevallást nyújtottak be az adózók, amelynek 42%-a kizárólag jövedékiadó-visszaigénylésre vonatkozott. A KAIG adószakmai területén új feladatként jelentkezett egyrészt 2013. január 1-jétől kezdődően a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az energiaadó adóztatási feladatainak átvétele a vámszakterülettől, másrészt 2013. év második felétől a pénztárgépszervizek nyilvántartásba vétele, valamint az új műszerész-igazolványok és plombanyomók kiadása. A KAIG feladata továbbra is az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró, elektronikus szolgáltatást nyújtó adó-
alanyokkal kapcsolatos regisztráció, a bevallások feldolgozása, az adatok nyilvántartása, aktualizálása és karbantartása, valamint a más tagállamokból érkező áfaösszegek fogadása és utalása. Az adóigazgatóság emellett bonyolítja a hatáskörébe tartozó belföldön nem letelepedett adóalanyok, illetve diplomáciai és hivatásos konzuli képviseletek és azok tagjai kérelmére indult adó-visszatérítési eljárásokat. A beszámolási időszakban a legtöbb kérelem továbbra is a belföldön nem letelepedett adóalanyoktól érkezett be, zömében üzemanyag (diesel) beszerzésre, szálláshely-szolgáltatásra, rendezvényeken való részvétel díjára vonatkozóan. A 2013. évben elbírált mintegy 18 ezer db beadványban kérelmezett áfa-visszatérítési összeg közel 88%-a (15,7 Mrd Ft) jogerősen engedélyezésre került. A KAVIG országos illetékességgel végzi az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos elsőfokú feladatok ellátását, az adójegyés a zárjegyfelhasználás helyszíni ellenőrzésének és elszámolásának kivételével. A vámigazgatóság 2013. évben összesen 1167 db adó- és zárjeggyel összefüggő igényt dolgozott fel, amelyből 740 db adójegy-, 427 db zárjegymegrendelés volt.
Beérkezettbevallásokcsoportonként2013Ͳban(db) 68494
Havi,negyedéveséséves áfabevallás Társaságiadóbevallások 38196
34017
SzjaͲbevallás(önálló) 851 JárulékésmunkaadóiSzjaͲbevallás
39727 Önellenƅrzések 88137 Egyébbevallások
12
A megrendeléseket összesítve a gazdálkodók részére az év során a KAVIG 628 millió darab adójegyet és 165 millió darab zárjegyet adott ki. Az adózók ugyanezen időszakban 11 millió darab adójegyet és 906 ezer darab zárjegyet hoztak vissza sértetlen állapotban, amelyeket a gyártás során nem használtak fel. A bevételek biztosítása érdekében az adózók befizetéseit a KAVIG jövedéki szakterülete folyamatosan ellenőrizte, és nemteljesítés esetén a bankgarancia érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtette. A KAVIG végzi kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel a speciális tevékenységi vámengedélyekkel kapcsolatos és egyéb hatáskörébe utalt feladatok ellátását is. 2013. évben ezen tevékenységek közül kiemelkedett a keresőlevelekkel kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása, a gépjármű forgalmi érték meghatározása, a halasztott vámfizetési engedélyek elbírálása, az ATA-igazolványokkal kapcsolatos intézkedések, valamint az importáfa önadózói engedélyek elbírálása témakörökre vonatkozó feladatok. A megbízható vámadós minősítések iránti kérelmek száma, elbírálása jelentős emelkedést mutatott, ugyanis 2013. január 1-jét követően
a KAVIG új feladatként végzi a megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó feltételek fennállásának és megállapításának ellenőrzését. A Főigazgatóságra 2013. évben 369 db közérdekű bejelentés érkezett, amelyek közül legnagyobb arányt az adóeltitkolásra vonatkozó jelzés képviselte. A bejelentésekre változatlanul jellemző volt a névtelenség, mivel az állampolgárok tartanak az esetleges következményektől. A beszámolási időszakban 25 esetben fordult elő, hogy a beadványon szereplő név és cím nem volt valós, ezeket utólag névtelenné kellett minősíteni. A bejelentéseknél továbbra is tipikus panaszforrás volt, hogy az interneten hirdetett szolgáltatásokról, termékekről az eladó nyugtát, számlát nem adott, számos esetben kérés ellenére sem. Igényelt adó- és zárjegyek felhasználása (millió db) adóügyi jelzés
felhasznált
visszaadott
adójegy
628
11
zárjegy
165
0,9
15
Hatósági munka A szervezeti integráció keretében végbemenő feladatátcsoportosítás ellenőrzési tevékenységre gyakorolt hatása gyökeres változást eredményezett az ellenőrzési szakterületek munkájában is. Az új típusú kihívások mellett a beszámolási időszakban a KAVFIG fő célja a költségvetési bevételek minél teljesebb körű biztosítása, az adóhatósági jelenlét növelése volt. A Főigazgatóság adózóinak többsége az ország legnagyobb társaságai közé tartozik, melyeknél a rendszeres ellenőrzés kiemelt jelentőségű. Ebben a körben a revízió egyik fő funkciója az adóbevételek felügyelete, amely az ellenőrzési feltárásokon túl a legnagyobb adózók adófizető képességének megőrzését is célozza. A speciális adózói körben mind az adó-, mind a célellenőrzéseknek igen jelentős preventív hatásuk van, ezzel ösztönözve az adózókat a jogkövető magatartásra, valamint az önadózás jogszerű teljesítésére. Ezeket a célokat segíti, hogy a Főigazgatóság – a szervezeti integrációban rejlő lehetőségeket kihasználva – megkezdte az azonos típusú, de eltérő adónemekre irányuló, egy időben lefolytatandó adó- és vámhatósági ellenőrzéseket, valamint az adatátadási, a kiválasztási, a szervezési, az információgyűjtési és az ellenőrzési tevékenységek maximális mértékű összehangolását. A korábbi évek gyakorlatával megegyezően az átfogó adóellenőrzéssel vizsgálandó adózókat 2013. évben is kockázatelemzéssel választotta ki a szakmai koordinációs és kockázatelemzési szakterület, zömében magas és közepes kockázati besorolású társaságok vizsgálatát ütemezte be havi pontossággal. A fő hangsúly a beszámolási időszakban a kockázatos adózók áfaellenőrzéseire, illetve az áfát is érintő átfogó vizsgálatokra helyeződött. Az adóigazgatóság 2013. december 31-éig lefolytatott öszszes vizsgálata közül 29% lezárt időszakot keletkeztető utólagos (adó)ellenőrzés, 57% az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, 12% adatgyűjtésre irányuló vizsgálat volt, a maradék 2%-ot pedig a felülellenőrzés nélküli ismételt re14
víziók és a meghiúsult vizsgálatok együttesen tették ki. A kiemelt adózói szakterület revizorai folytatták le az ellenőrzések 60%-át, a különös hatásköri szakterület ellenőrei pedig az ellenőrzések 40%-át. Az adóigazgatóságon továbbra is kiemelt fontossággal bírtak a következő területek ellenőrzései: • a transzferárak ellenőrzése, ideértve a nyilvántartások, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás helyességének egyre intenzívebb vizsgálatát is; • a gabona- és húsvertikum, amely ellenőrzéseken belül kiemelkedett a hús és élő állat (szarvasmarha) ügycsoportba, valamint a cukor, és a külföldről behozott gépjárművek ügycsoportjába tartozó adózók központosított vizsgálata; • a pénzügyi szervezetek különadója, az energiaellátók jövedelemadója, a bolti kiskereskedelmi tevékenység utáni különadó, a közművezetékek adója, a biztosítási adó, a pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési adó; • az életbiztosítások feletti rendelkezési jog gyakorlásának ellenőrzése; • a vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatok.
Ellenƅrzésekszankciósmegállapításainakmegoszlásaa KAIGͲon2013Ͳban(millióFt)
9227
adóbírság késedelmipótlék mulasztásibírság
15596
115
APA
A kiszabott szankciók összege a bázisidőszakhoz viszonyítottan növekedést mutat, amelynek 62,5%-a adóbírság, 37%-a késedelmi pótlék, 0,5%-a pedig mulasztási bírság volt. Az adó- és a vámigazgatóság közös ellenőrzései 2013. év második félévének elején indultak el. Nyolc átfogó vizsgálat esetében a KAIG megbízólevelének és a KAVIG értesítőlevelének átadása egyszerre történt meg. Az információk kölcsönös megosztása és a párhuzamosan végzett ellenőrzések jelentősen elősegítették a vizsgálatok hatékony lefolytatását és eredményességét, továbbá a gazdálkodók személyi és időbeli terheit is csökkentették. A KAVIG az Art. alapján megkezdett és lezárt jövedéki adóellenőrzések 60%-ában, míg a hulladékgazdálkodási szakterületen egy esetben állapított meg jogsértést. 2013. évben az ellenőrzések során közel 70 millió Ft fizetési kötelezettséget állapított meg. A Budapesten és Pest megyében székhellyel rendelkező kiemelt adózók esetében a KAVIG folytatja le a nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folyta16
tott külkereskedelmi tevékenységek utólagos revízióját. Ennek keretében terv szerint 12, míg terven felül 6 ellenőrzést végzett a vámigazgatóság. Emellett a felmerülő kockázati tényezőket a vámigazgatóság a Közösségi Vámkódex 78. cikke szerinti vámáru-nyilatkozatok felülvizsgálata során ellenőrizte (2013. évben 25 lezárt vizsgálat). A KAVIG a vámellenőrzések során összesen 6,3 millió Ft fizetési kötelezettséget állapított meg. A vámigazgatóság 2013. évi AEO (Monitoring) felülvizsgálatai során tarifális megállapítások, egyéb, kisebb módosítási javaslatok merültek fel, a gazdálkodók a feltárt kockázatok kizárása, csökkentése, minimalizálása érdekében a szükséges intézkedéseket megtették. AEO-tanúsítvány visszavonására, illetve felfüggesztésére az ellenőrzési tevékenység következményeként a tárgyévben nem került sor. A KAIG transzferár szakterülete több ügyben nyújtott szakmai tanácsadást transzferárral kapcsolatos kérdésekben az ellenőrzési osztályoknak. Emellett változatlan igény mutatkozik a transzferárazással intenzíven foglalkozó nagy adótanácsadó
Az állami adóhatóság szokásos piaci ár-megállapítással kapcsolatos tevékenységéből az előzetes ármegállapítások és az arbitráció feladatait országos hatáskörrel a KAIG látja el, mindemellett transzferár-ellenőrzésekkel kapcsolatos adóigazgatósági feladatokat is végez. A transzferárkérdések, illetve hatékony kezelésük – nemzetközileg elismert – fontosságát igazolja az, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által 2013. február 12-én közzétett, az adóalap-csökkentéssel és profitáthelyezéssel foglalkozó jelentésben megfogalmazott problémákra reagáló Akcióterv több pontja érinti a transzferárazás kérdéskörét. Az Akcióterv célkitűzései között szerepel a nemzetközi vitarendezési mechanizmusok hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy biztosítsa ezen eljárások kritikus szerepét a globális adókörnyezetben. A szokásos piaci ár elvének érvényesítése egyrészt az ellenőrzések, másrészt a szokásos piaci ár adóhatóság általi előzetes megállapítása (Advance Pricing Arrangement, a továbbiakban: APA), valamint az arbitráció (kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése érdekében folytatott kölcsönös egyeztetési eljárások, illetve az esetleges választott bírósági eljárások) szempontjából is relevanciával bír. A magyar jogrendszer 2007. január 1-jétől kínál lehetőséget a vállalatcsoportok számára, hogy kérelmet nyújtsanak be a szokásos piaci ár adóhatóság általi előzetes megállapítására vonatkozóan, az adózási kockázatok csökkentése érdekében. A tapasztalatok szerint az adóalanyok körében egyre intenzívebb az APA iránti igény. Míg a jogintézmény 2007. évi bevezetésétől 2009. január 1-jéig mindösszesen 6 kérelem elbírálására került sor, addig 2013. év végéig újabb 80 kérelem érkezett az állami adóhatósághoz. A kérelmek alapjául szolgáló jogügyletek szerteágazóak, a kérelmezők egyre bonyolultabb és nagyobb volumenű ügyleteik szokásos piaci árának meghatározása érdekében fordulnak az adóhatósághoz. Az állami adóhatóság az eljárási keretek által biztosított legszélesebb körű tényállástisztázásra és a nemzetközi gyakorlatban általánosan elfogadott transzferárazási elvek és gyakorlat következetes érvényesítésére törekszik. A napjainkban a világgazdaságban tapasztalható globalizációs folyamatok jelentősen befolyásolják az üzleti élet szereplőinek magatartását, ezzel együtt az adózási ügyeik is összetet-
17
tebbé, pénzügyileg jelentősebbé válnak. A multinacionális vállalatcsoporton belüli, a szokásos piaci ártól eltérő elszámolás jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás adóztatható jövedelmét. A kapcsolt vállalkozások közötti országhatárokon átívelő ügyletek esetén a szokásos piaci ártól eltérő transzferárak alkalmazása a nemzetközi jövedelemátcsoportosítás eszközeként szolgálhat. A szokásos piaci feltételek meghatározása során két vagy több adóhatóság eltérő álláspontra helyezkedhet, vagyis kettős adóztatás merülhet fel. A transzferárak módosításából, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításából esetlegesen eredő kettős adóztatás kiküszöbölése, az ezzel összefüggésben felmerült viták rendezése szempontjából kiemelt fontosságú a kölcsönös egyeztetési eljárások szerepe. A transzferárak ellenőrzése évek óta az állami adóhatóság kiemelt ellenőrzési irányai, feladatai közé tartozik, ami számottevő kihívást is jelent. A transzferárkérdések megítélése rendkívül összetett feladat, széles körű elemző tevékenységet, speciális adatbázisok kezelését, sok esetben idegen nyelven rendelkezésre álló szakirodalomra kiterjedő ismereteket igényel. A Transzferár Ellenőrzési Osztály 2013. évi létrehozása lehetővé tette, hogy a KAIG transzferár-szakterülete még intenzívebben bekapcsolódhasson az ellenőrzési osztályok által végzett vizsgálatokba, valamint – erre irányuló megkeresés esetén – transzferárszakmai kérdésekben segítséget nyújtson más adóigazgatóságok részére is. Hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken történő részvételével, továbbá adóhatósági munkatársak részére szervezett képzéseken oktatói minőségben való közreműködésével is előmozdítja a transzferárazást illető helyes jogalkalmazást.
19
cégek részéről a nem konkrét ügyekben történő, hanem általánosságban a szokásos piaci ármegállapítás kapcsán felmerülő szakmai kérdések megvitatására módot adó személyes konzultációkra. A szakterület munkatársai a tárgyévben több hazai és nemzetközi szakmai fórumon, rendezvényen vettek részt előadóként, illetve aktív közreműködést tanúsító résztvevőként egyaránt. Ezek közül kiemelkedett 2013 márciusában a Nabucco Projekttel kapcsolatos adóügyi kérdések rendezése céljából a Nemzetgazdasági Minisztérium megkeresése. A transzferár-szakterület két alkalommal vett részt az egyeztető megbeszélésen, valamint a minisztérium felkérésére szakmai háttéranyagot állított össze. 2013. évtől kezdődően a kiemelt adóalanyok körében a Főigazgatóság a Horizontális Monitoring ellenőrzési módszer (továbbiakban: HM) magyarországi megvalósításának lehetőségét vizsgálja, amely Hollandiában, Ausztriában és Szlovéniában már működik. E munkára egy munkabizottság (HM Bizottság) jött létre, amelynek működési keretszabályait a KAVFIG főigazgatója által kiadott szabályzat adja. A HM-módszer az adózó és az adóhatóság közötti kölcsönös bizalom, megértés és átláthatóság elvein alapul. Az eljárás önkéntes jogkövetésre építő, az adózó és az adóhatóság közötti megállapodáson nyugvó valós idejű folyamatvizsgálat, amelynek feltétele és fókusza az adózónál kialakított és monitoring alatt tartott adó-ellenőrzési keretrendszer. A HM részletes áttekintésének céljából a HM Bizottság gondoskodott szakmai anyagok, információk és nemzetközi tapasztalatok begyűjtéséről (külföldi tanulmányutak keretében is), illetve azokat elemezve és értékelve beszámolókat állított öszsze. Ezenfelül vizsgálta a bizottság a HM egyes kiemelt adó-
Aperveszteséspernyerteshatározatokszáma2013Ͳ ban(db) 140
zóknál történő alkalmazásának lehetőségeit, lépcsőit, irányait és módjait, előnyeit és kockázatait. Az állami garanciaérvényesítés területén az előző évhez viszonyítva az elbírálandó kérelmek száma együttesen mintegy 5,8%-kal, az elbírálások száma pedig 50%-kal nőtt. 2013-ban 11 db nagy összegű jogszabályi, illetve egyedi állami kezesség beváltási igény állt elbírálás alatt, több mint 6,5 Mrd Ft összegben. A Főigazgatóság korábbi bűnügyi együttműködési tevékenységének aktivitása, illetve volumene a Központosított Ellenőrzési Szakterület tevékenységéhez volt köthető, így a szakterület megszűnését követően a bűnügyi együttműködés nagyságrendje, illetve az emiatt szükséges koordinációs tevékenység is jelentős mértékben csökkent. Továbbra is folyamatos azonban a NAV Bűnügyi Főigazgatósága szervezeti egységeivel történő – több formában megnyilvánuló – kapcsolattartás, illetve együttműködés. 2013. évben a Főigazgatóság 10 büntető feljelentést tett 11 bűncselekmény gyanúja miatt, összesen több mint 3 Mrd Ft elkövetési értékben. A Főigazgatóság hatósági szakterülete, mint a KAIG és a KAVIG felettes szerve látja el a feladatait, amelyek a „klaszszikus” felettes hatósági és perképviseleti teendők. A Főigazgatóság felettes hatósági munkáját jelentősen befolyásolta az Art. 2013. január 1-jei azon változása, miszerint a határidőn túl benyújtott, illetve nem jogosulttól származó fellebbezést az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A tárgyévben a másodfokú adóhatósághoz összesen 567 db jogorvoslati kérelem érkezett be, ebből 36 db felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel kapcsolatos ügyintézés, a fennmaradó 531 db rendes jogorvoslat volt. Ezenkívül a tárgyidőszakban indult összes peres eljárás száma 139 db volt, megközelítőleg 30 Mrd Ft pertárgyértékben.
Aperveszteséspernyerteshatározatokaránya 2013Ͳban
124
120 100
22,9%
80
pernyertes
60 37
40
pervesztes
31
20
9
0 pernyertes
pervesztes
FƅvárosiBíróság
18
pernyertes
pervesztes Kúria
77,1%
21
Szervezettel összefüggő tevékenység A szervezetszabályozás területén 2013. évben a legfontosabb feladatot a Főigazgatóság, a KAIG és a KAVIG ügyrendjének, valamint iratkezelési szabályzatának elkészítése jelentette. A jogi szakterület a 2013. január 1-jei szervezeti átalakítással kapcsolatosan intézkedési tervet készített a még korábban kiadott főigazgatói irányító eszközök felülvizsgálatának ütemezésére. A szervezetszabályozás másik részét a Központi Hivataltól érkezett NAV rendelkezések – eljárási rendek, szabályzatok, útmutatók – tervezeteinek főigazgatósági szintű véleményezésével kapcsolatos koordinációs és összefoglaló munka jelentette. A szervezeti változások hatására 2013. január 1-jén a Főigazgatóság, valamint az igazgatóságok együttes engedélyezett létszáma – a 2012. december 31-ei 576 fővel szemben – 548 fő volt, amelyen belül a Főigazgatóság 116, a KAIG 372, a KAVIG 60 státusszal rendelkezett. A szervezeten belül a hivatásos állomány létszáma 53 fő volt, ebből (vám, jövedéki, EMGA és AEO) ellenőri feladatot 17 fő látott el. 2013. december 31-én a teljes dolgozó létszám 520 fő volt, amelyből a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 81%. A nők aránya a szervezeti létszámon belül kis csökkenést
Azalkalmazottaknemekszerintimegoszlása
mutat, mivel 74%-ra (384 fő) mérséklődött a részarányuk a 2012. december 31-ei 76%-hoz képest. A tárgyidőszakban enyhe „fiatalodás” következett be, az átlagéletkor ugyanis a tárgyévben 41 év volt, a 2012. évi 42 évvel szemben. A korosztályok megoszlását vizsgálva: a 2013. december 31-ei állapot szerint mindkét póluson alacsonyabb a munkatársak száma az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest (a 35 év alattiaknál 174 fő helyett 157 fő, az 50 év felettieknél 149 fő helyett 132 fő), arányát tekintve a fiatalabb korosztály csökkenése a mérsékeltebb. Az átlagéletkor csökkenésével párhuzamosan átrétegződött az alkalmazottak száma a NAVnál és elődszerveinél töltött jogviszony hossza tekintetében is. A Főigazgatóság kiemelt fontosságúnak tartja munkatársainak külső és belső szervezésben folytatott képzését, továbbképzését. A NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (KEKI) által szervezett külső képzéseken 2013. évben 267 fő vett részt. Jelentős változás következett be a képzési irányokban, megnövekedett az informatikai képzések iránti igény, szemben az előző egy-két évben legfontosabb képzési témákkal, úgymint az adóellenőrök jogi képzése, az elektronikus számlázás ellen-
AzalkalmazottakaNAVͲnáleltöltöttévekszerinti megoszlása 22,7%
26% 36,2%
férfi 74%
nƅ
14,6%
5évvagykevesebb 5és10évközött 10és15évközött többmint15év
26,5%
20
őrzése, a gazdasági bűncselekmények felderítésének módszertana. 2013. évben középvezetői tréningen mindhárom szervezet képviseltette magát, ezzel is elősegítve a kapcsolatok kialakulását, erősítését. A Főigazgatóság a munkatársak belső képzését az adott téma szakértőiként elismert kollégák bevonásával tartotta. Ennek keretében 2013. évben SESAM és ESKORT kezdő szintű képzést kapott 57 fő, 31 fő pedig a KAVIG tevékenységét ismerhette meg. A KAIG és a KAVIG ellenőrzési tevékenységében részt vevő munkatársak számára ellenőrzés-koordinációs szakmai napot rendezett a kockázatelemzési szakterület. 2013. évben a szakmai tevékenységek ellátása során főigazgatósági szinten összesítve több mint egymillió vonalkódot használtak fel a szakterületek. A Központi Hivatal szervezésében rendezett Fiscalis program résztvevőinek 2013 augusztusában a Főigazgatóság bemutatta a „papírmentes iroda” megvalósításában eddig elért eredményeit, amelyről utólag is elismerően nyilatkoztak a külföldi résztvevők. Az integrációs folyamat sikeréhez még a korábbiaknál is fontosabbá vált az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás,
az információ kölcsönös cseréje, ezért 2013 tavaszán és őszén az új szervezeti keretek között került megrendezésre az Adózói Klub. A szervezeti integráció és az adózói kör változása következtében a meghívottak körének mintegy egyharmada kicserélődött, ennek ellenére a résztvevők aránya tovább emelkedett. Az eddig megtartott Adózói Klub-rendezvények az adóhatóság és az ügyfelek közötti szakmai kommunikációt és együttműködést szorosabbá tették. Ezt támasztja alá az is, hogy a meghívott cégek egyre nagyobb számban és egyre magasabb pozíciót betöltő szakemberekkel képviseltették magukat. Ez egyben arra ösztönzi a Főigazgatóságot, hogy az Adózói Klub rendezvényeit a korábbiakhoz hasonló magas színvonalon folytassa a jövőben is. Az internetalapú kommunikáció rohamos fejlődését kihasználva a KAVFIG a külső honlapján kialakított egy „Adózói Klub” elnevezésű rovatot, amelynek szükségességét az adózók is viszszaigazolták. Ide kerülnek feltöltésre az Adózói Klub rendezvényein elhangzott előadások szakmai anyagai, valamint a jövőbeni összejövetelek programleírásai.
23
A közös szakmai munka első éve A KAIG és a KAVIG munkatársai – a szervezettel szembeni elvárások teljesítésén túl – kiemelt hangsúlyt helyeztek egymás feladatainak, munkamódszerének, technikai hátterének megismerésére, megismertetésére, amely folyamatot a Főigazgatóság irányította és koordinálta. Több alkalommal került sor konzultációkra és előadásokra eltérő témákban, más-más szervezeti egységek bevonásával. Ezek az összejövetelek a tapasztalatcserén túl a személyes kapcsolatok kialakításában is eredményesnek bizonyultak. Az adó- és a vámszakterületek első éves együttműködése kapcsán megállapítható, hogy az együtt végzett párhuzamos vizsgálatok és a szakterületek közötti kölcsönös információáramlás jelentősen elősegítette a vizsgálatok gyors, eredményes lefolytatását. Ez hozzájárult a gazdálkodók ellenőrzésére fordított idő csökkentéséhez, valamint a hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodáshoz. A szervezeti integrációval többletfeladatok is jelentkeztek, mint például a két szakterület által használt eltérő informati-
22
kai rendszerek „összehangolásának finomítása”, ami viszonylag rövid időn belül megvalósult. A Főigazgatóság és az elsőfokú vámhatóság együttműködésében a mindkét részről megnyilvánuló kifogástalan, rendkívül nyitott és fegyelmezett hozzáállás volt tapasztalható. A szervezeti egységek azonos épületben történő elhelyezkedése és a relatíve alacsony létszám rendkívül gördülékeny együttműködést tett lehetővé. A közös szakmai munka olyan komplex gondolkodásmódot eredményez, amely a NAV jövőbeni eredményes működésének alapja lehet. Az egyes szakágak ismereteinek kölcsönös átadási folyamatából a későbbiekben a gazdálkodók ellenőrzésének egy olyan egységesített metodikája alakulhat ki, amely igen jelentős költségvetési többletbevételt eredményezhet, illetve az adózói morált is jelentősen javíthatja. A Főigazgatóság mint integrált szervezeti egység ezen tendenciák alakításában úttörő szerepet tölt be.
25
Ö szeá Ös eáll áll llííttot llít otta ta:: NA NAV V KA K AVF V IG IG Ter erve vezé zési si és El Elem emzési zéssii Főo zé őosszztál táály ly G afi Gr fikaaii ter erve vezé zéss és ttör örrde deléés:: Izáápi pi Lauura ra Fotó Fo otó tó: Lá Láng Láng ng-M -M -Mit Mittiicczkky An ndrás drás dr á Kész Ké szül ültt a VI ül VIVA VA A Méd édia i Hol ia oldi lding diing gon ndoozá zásá sába ába ba n Buda Bu dape dape p st, stt, 20 2014 24