Pedagógiai Program
KECSKEMÉTI GYÓGYPEDAGÓGIAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY
2013.
6000
KECSKEMÉT,
NYÍRI
ÚT
30.
TARTALOMJEGYZÉK 1
A kecskeméti gyógypedagógia története ___________________________________ 4
2 A Kecskeméti Gyógypedagógiai Általános Iskola és Szociális Intézmény feladatainak struktúrája _______________________________________________________________ 6 2
3
Pedagógiai programunk elkészítésének jogszabályi háttere ____________________ 7
4
A munkafolyamatok megvalósulásának körülményei _________________________ 7
5
Pedagógiai alapelveink, nevelési céljaink __________________________________ 10
6
Nevelési területek, feladatok ____________________________________________ 12
7
Kompetenciaterületek, fejlesztési feladatok, követelmények __________________ 17
8
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ___________________ 23
9
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ________________________________ 35
10 Közösségfejlesztéssel, az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok _______________________________________________________________ 39 11 A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai _____________________________________________________ 39
19
12
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység _____________ 41
13
A szülők, a tanulók és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái _____ 43
14
A tanulmányok alatti vizsgák __________________________________________ 44
15
Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei _________________________ 45
16
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ____________ 50
17
A tanulók fizikai állapotának méréséhez alkalmazott módszer _______________ 51
18
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítási terve: _______________________ 54
Helyi tanterv (általános iskola, Nyíri út 30.) 20Autizmus spektrumzavarral élők helyi tanterve 21
Óvodai nevelési program
22
Kollégium nevelési programja191
52 53 108
2
,,Az oktatásban bekövetkező változások magukban nem fogják megoldani problémáinkat, de e változások nélkül még azzal sem jövünk tisztába, mik a problémák.” Lord Charles Percy Snow (1905-1980)
3
M
i, az intézményünkben dolgozó szakemberek, felnőttek nemmegváltani akarjuk a világot, csak hisszük és valljuk, hogy a ránk bízott gyermekek iránti felelősségünk, szakmai felkészültségünkkel társulva, segítik tanulóinkat belső harmóniájuk elérésében, hogy önmagukat ismerő, önmagukban bízó, önmagukat kiteljesíteni tudó, cselekvőképes, saját útjukat megtaláló személyiségekké váljanak.
megvalósításhoz e falakon belül és azon túl is arra törekszünk, hogy az alkalmazott nevelési-tanítási-tanulási módszerekkel olyan készségeket alakítsunk ki és fejlesszünk tovább, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy tanulóink egyenlő eséllyel létezzenek majd a nem mindig kiszámítható értékrendű felnőtt világban az életbe jobb feltételekkel érkező embertársaik mellett, és velük együttműködve adottságaik legjavát adják.
A
P
edagógiai Programunkat e gondolatok jegyében módosítottuk, hangsúlyt helyezve arra a körülményre, hogy tanulóink túlnyomó többségben hátrányos szociokulturális háttérből érkezik, ahol a családi nevelés nem nyújt identifikációs lehetőségeket. Munkánk során a családoknak is példaértékű nevelési, viselkedési mintát kívánunk közvetíteni. Mindezen túl, szakmai felkészültségünkkel, gyakorlati tapasztalatunkkal szeretnénk segítségünket nyújtani városunk többségi iskoláinak ahhoz, hogy sikeresen valósíthassák meg az integrációs terveiket.
3
1 A kecskeméti gyógypedagógia története
4
A Gyógypedagógiai nevelés történetének Kecskemét városában évszázados hagyománya van. Már 1908-ban is működött kettő gyógypedagógiai intézmény. A Siketnémák Állami Intézete - Németh László igazgató úr vezetésével - a Csányi I. utca 3. szám alatt, a Kisegítő Iskola - Dékány Károly igazgató úr irányításával - a Csongrádi utca 32. számú házban adott helyet a rászorulók nevelésének, oktatásának. Az 1911-es földrengés az utóbbi épületet erősen megrongálta, ezért az iskola átköltözött a szomszédos, 34. szám alatti épületbe. Két év múlva az Ókollégium fogadta be a Kisegítő Iskolát. Az I. világháború idején az Ókollégium katonai kórházzá alakult, újra költözött az iskola a László-Károly utcába, (Majerffy ház emeletére). Itt működött 1918-ig. A háború után újfent az Ókollégium adott helyet az intézménynek. Dékány Károly, Katona Géza,, Sárkány Károly, 1934-től Salamon Anna volt az igazgató. 1941. február 1-én Salamon Anna saját kérelmére nyugállományba vonult, Megáll József középiskolai tanár, aki az Állami Fiúiskola Igazgatója is volt, látta el a vezetési feladatokat. A II. világháború után a Petőfi Sándor utca 3. szám alá került a Szellemileg Fogyatékos Tanulók Kislétszámú Iskolája. 1947-ben indult el az első tanfolyam Budapesten gyógypedagógus szaktanítók képzésére. A képzés szervezője dr. Bárczi Gusztáv, a Tanárképző Főiskola igazgatója volt. A képzéssel párhuzamosan - 1948. szeptember 1-én Értelmi Fogyatékosok Intézete elnevezéssel kezdte meg működését Kecskemét város gyógypedagógiai intézménye. Az igazgató Szabó Gyula volt. (A siketnéma növendékeket a váci és a szegedi siketnéma intézetekben helyezték el.) Két év múlva új igazgató, Horváth Kálmán vezette az iskolát. Az ő kezdeményezéséreinternátus működött a Csányi utca 1. szám alatt álló épületben, míg az iskolai nevelés-oktatástovábbra is a Petőfi Sándor utcában történt. A tanulók napirendjének szervezése – a két helyszín miatti távolság, a forgalmas útszakasz miatt - sok problémát okozott. Ebben az időszakban az intézet irányítása alatt működött több vidéki, nagykőrösi, ceglédi, homoki iskola is. 1953-ban decentralizálták a gyógypedagógiai intézményeket, átkerültek megyei irányítás alá. A következő évben, csere útján, az Állami Zeneiskola átköltözött a Petőfi Sándor utcába, helyét átadta a gyógypedagógiai iskolának (Csányi utca 3.). Így a fogyatékos tanulók ellátása két szomszédos épületben, a Csányi utca 1. és 3. szám alatt valósult meg. Az 1956-os történelmi eseményekről Vasváry Károlyné, gyógypedagógus, igazgatóhelyettes, (szakmai berkekben nincs aki a nevét ne ismerné) készített feljegyzést: ,,1956 súlyos történelmi napjai készületlenül zúdultak a közelítően 100 fős gyermekseregre. Szükségből menedéket adotta szenespince. A kijárási tilalom ellenére, bátor munkatársaink kézikocsival lopták be a tejet, egyéb piaci árut az alig csitítható, rettegő gyermekeknek. Különösen nehéz napokat éltek át azok a növendékek, akiknek szüleik távol a városból, a megyében szétszórtan laktak. A város központjában felállított ágyúk árnyékában a felnőtteknek sem volt könnyű. Többször puskaropogás remegtette meg az épületet, belövés is történt. A politikai zűrzavar kavargása, a bizonytalanság köde nem okozott pánikot sem a
4
5
vezetésben, sem a munkatársak körében. Az igazgató kézben tartotta az intézet kormánykerekét. November közepén már mindenki a megszokott rendben végezte a munkáját.” Az ötvenes évek végére több megyei városban is szükségessé vált gyógypedagógiai osztályok indítása. Ezek a szerveződések a kecskeméti intézettől várták és kapták is meg a szakmai segítséget. 1968-ban készült el az új iskolaépület a Nyíri úton. A nyolc tantermes iskola azonban már az átadáskor kicsinynek bizonyult. Az internátus és a ,,nevelő tagozat” továbbra is a Csányi utcában működött. Közös igazgató Főző Endréné volt. 1969-ben, a normál pedagógia jogos igényét kielégítve, kezdődött meg a városi gyermekek, tanulók logopédiai fejlesztése. Főfoglalkozású logopédus végezte a beszédfejlesztést óvodás kortól középiskolás korig. 1970. év szeptemberétől külön választottan történt az imbecill és a debilis tanulók nevelése-oktatása. A hetvenes években az intézet vezetősége segítséget nyújtott a városi iskoláknak abban, hogy kik járjanak korrekciós osztályokba. Az iskola-érettségi vizsgálatok elvégzésében – fővárosi tapasztalatok alapján – a gyógypedagógiai intézet munkatársai is részt vállaltak. A tanítók igényelték, elfogadták és hasznosították is a gyógypedagógusok szakértelmét, segítségét. 1983-ban a Gyógypedagógiai Intézmény kettévált. Megyei fenntartású maradt és új épületbe, a Juhar utca 23. szám alá költözött a középsúlyosan értelmi fogyatékosokat nevelőoktató intézet. A Nyíri út 30 szám alatt működő, enyhe fokban értelmi fogyatékosokat ellátó iskola városi fenntartás alá került „Nyíri Úti Általános Iskola” néven. Az intézmény vezetője Fazekas István lett, aki huszonegy éven át vezette az iskolát. Az ő irányítása alatt fokozatosan alakult ki az intézmény arculata. A Szakiskola és az Autista Tagozat megalapítása, folyamatos fejlődése is az ő nevéhez fűződik. A Juhar utcai intézmény szétválás utáni életében a pályázatok utján történő szakmai fejelsztésekre, szakmai munka megerősítésére, új pedagógiai eljárások kialakítására került a fő hangsúly. 2007. szeptember, jelentős dátum az iskola életében. A fenntartó 364.800.000 Ft. bővítéses rekonstrukciót hajtott végre, hazai pályázati forrásból. A meglévő iskolaépület részleges rekonstrukciója, valamint az új berendezések beszerzése mellett 8 új szaktanterem jött létre, továbbá az épület akadálymentesítése valósult meg. A gyógypedagógiai oktatás mellett az intézmény a korszerű terápiás eljárások alkalmazása irányába nyitott. Elsőként a Só –terápiát vezettük be, majd a következő évben a snozelen szobát nyithattuk meg. A TIOP és TÁMOP pályázatoknak köszönhetően elsőként az állami gondoskodásban lévő gyerekek életkötülményein sikerült javítani. A pedagógusok módszertani továbbképzésével erősítettük szakmai munkánkat és kiváló taneszközök beszerzésére nyílt mód. Legutóbbi nagy beruházásunk a kollégium felújítása volt, melynek keretében az autista tanulók ellátása is méltó helyre került. A Juhar utcai intézmény ebben a tekintetben is az úttörők közé tartozik.A kecskeméti ellátás megszervezését követően, az ott dolgozó szakemberek segítségével a megyében
5
6
elsők között jöttek létre az autizmussal élők számára megfelelő feltételeket biztosító tanulócsoportok, majd ezt követően elindult az autizmus specifikus óvodai nevelés is. 2010-re minden gyógypedagógiai intézmény kötelező feladatává vált a halmozottan fogyatékos gyermekek ellátásának megszervezése. A Juhar utcai intézmény általános iskolai tanuló és óvodai csoportot is indított. A kecskeméti gyógypedagógia történetének, nyomtatott formában nem jelent meg forrásanyaga. Régi kollégáktól sikerült olyan információkhoz jutni, amelyek alapján összeállítottuk szakmánk nyomon követésének vázlatos kronológiáját. Sokat segített vasdiplomás kolléganőnk, Vasváry Károlyné, Kati néni feljegyzésekből, fotókból álló gyűjteménye.
2 A Kecskeméti Gyógypedagógiai Általános Iskola és Szociális Intézményfeladatainak struktúrája Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézményünket a jogelőd intézmények összevonásával aKlebelsberg Intézményfenntartó Központ hozta létre 2013. augusztus 1jével három tagintézménnyel. A feladatellátás hét intézményegységben: 1. óvodában, 2. általános iskolában, 3. készségfejlesztő speciális szakiskolában, 4. fejlesztő iskolában, 5. kollégiumban, 6. szociális intézményegységben (támogató szolgálat keretében) és 7. gyermekotthonban, összesen hét telephelyen történik. A gyermekek, tanulók a sérülésük típusa és súlyossága szerinti differenciálással kapják meg az eredményes fejlesztésükhöz, ellátásukhoz szükséges különleges gondozást, speciális segítséget. Utazó gyógypedagógusaink Kecskemét város és a Keskeméti járás köznevelési, oktatási intézményeibe járó, sajátos nevelési igényű tanulóinak integrált nevelését segítik.A fejlesztő nevelés feladatát szintén utazó jelleggel látják el kollégáink. A Juhar utcai tagintézmény tanulónakharmada az intézmény kollégiumában lakik. A különleges gondozástigénylő tanulók iskolai fejlesztése mellett személyiségformálásukban meghatározó nevelési szintér akollégium, amely a pedagógiai célkitűzéseink megvalósításában fontos szerepet tölt be. A különleges gyermekotthon a gyermekvédelem területén nem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartása alatt, hanem ugyancsak a Klebesberg Intézményfenntartó Központ keretein belül működik. A gyermekotthon pedagógiai céljai azonosak az oktatási intézmény céljaival. A speciális szakmai feladatokat külön szakmai program tartalmazza. Pedagógiai munkánk során folyamatosan arra törekszünk, hogy intézményünk gyermekközpontú, jó hangulatú intézmény legyen, ahol a gyermekek és felnőttek egyaránt 6
jól érzik magukat. Mindehhez olyan iskolai légkört igyekszünk teremteni,ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékűemberként élheti meg önmagát elfogadva a másságát is.
3 Pedagógiai programunk elkészítésének jogszabályi háttere
7
• • • •
• • • • • • • •
a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a 2011. évi CLXXXVII. törvény - a szakképzésről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről a 27/2008 (IX.26.) OKM rendelet kompetencia alapú oktatás bevezetéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII. 31) Korm. rendelet a 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről
4 A munkafolyamatok megvalósulásának körülményei
Pedagógus munkakörben dolgozók
Személyi feltételek Nyíri úti Autizmus Centrum székhely tagintézmény 44 17
Juhar utcai tagintézmény 62
(gyógypedagógus,logopédus konduktor, tanító, óvónő, stb)
Pedagógus munkát segítők Technikai dolgozók
12 3
12
63,5 13,5
7
A nevelők továbbképzéseken, tréningeken fejlesztik pedagógiai, módszertani ismereteiket. Hasznos szakmai beszélgetések, tanácskozások színterei a munkaközösségi összejövetelek, tervezett vagy spontán szerveződő estemegbeszélő team-ek. A nevelőtestület, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak és a technikai dolgozók együttműködése folyamatos.
4.1 Tárgyi, környezeti feltételek 8
Az EGYMI tagintézmény és az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja ugyanazon a feladat ellátási helyen, Kecskemét, Nyíri út 30. szám alatt működik. A beszédjavító óvodai csoportunk a Mátis Kálmán utca 8. szám alatt kapott helyet. A beszédjavító első osztályainkban tanuló beszédfogyatékos és súlyos nyelvi zavarral küzdő gyermekek további két telephelyen – Forradalom utca 1. és Czollner tér 1. szám alatttanulnak. A Szalag utca 9-ben működik Összetett Iskola Tagintézményünk, az Autizmus Centrum. Székhelyünk épületében tornaszoba, ebédlő, konduktori fejlesztőszoba, különböző sérülésspecifikus fejlesztéseknek helyet adó egyéni fejlesztőtermek, illetve a terápiás fejlesztések megvalósítását biztosító helyiségek, könyvtárszoba, kerámia műhely, logopédiai fejlesztő, biztosítja a tanulók nevelését-oktatását. Megközelítőleg 1000 m2 udvar, sportpálya áll rendelkezésre az általános iskolai szabadidős tevékenységek szervezésére. A Juhar utcai tagintézményben egy épületkomplexumban valósul meg minden feladat. Ez természetesen jó, hiszen a tanulók könnyen kiismerik magukat az épületben, de mint mindennek, ennek is vannak árnyoldalai. Az óvodai rész hat csoportszobával, négy öltözővel, egy tornaszobával, az iskolai rész tizenöt tanteremmel rendelkezik. Mind a két egységhez megfelelően felszerelt mellékhelyiségek tartoznak. Az iskolához tartozik még két tankonyha (iskola, autizmus ellátás) és egy tornaterem. A szakiskolának öt tanterme, egy tankonyhája és egy szövő terme van. Négy fejlesztőszoba biztosít helyet a terápiás fejlesztéseknek és a logopédiának. Két szertárban történik a tagozatok eszközeinek tárolása.Az intézményegységek eszközellátása jó, nagy előnyt jelentenek az interaktív táblák és fejelsztő eszközök.A kollégium megújult formában tudja a tanulókat fogadni. Nehézséget jelent, hogy csak egy nagy közösségi helyiség áll a kollégium rendelkezésére.A nagy és felújított sportudvar és a tornateren enyhít ezen a nehézségen. A gyermekotthon négy lakóegységgel rendelkezik. Egy lakóegységen belül található egy konyha, hálószobák, mellékhelyiségek és egy nappali. A lakóegységek a családias légkör megteremtését teszik lehetővé a bentlakók számára. Két egységhez kapcsolódik egyegy nevelői szoba. A könyvtár és az informatika terem egy helyiségben található. Az informatika terem felszereltsége megfelelő. Olyan eszközállománnyal rendelkezik, ami korszerű IKT oktatást
8
tesz lehetővé. 10 komplex számítógép található itt, melyből 2 gépre vakok számára készült program is telepítésre került. Az iskolai könyvtárban a pedagógusok önképzését segítik a folyamatosan bővülő szakkönyvek. Mesekönyvek, szépirodalmi művek, lexikonok állnak a gyermekek rendelkezésére.Szintén a könyvtárban kerültek elhelyezésre azok a fejlesztő eszközök, amelyeket a pedagógusok kölcsönözhetnek a tanórai, a napközis és a fejlesztő foglalkozásokhoz. 9
4.2 Kialakításra kerültek a terápiás eljárások színterei, amelyek a következők: • • •
•
• • • •
Sérülés specifikus ellátáshoz szükséges, egyéni és kiscsoportos fejlesztésekhez kialakított fejlesztőtermek. Gyógylovagláshoz lovas karám található az intézmény udvarán. Snoezelen terápiához jól felszerelt terem kialakítása történt alapítványi felajánlásból, gyűjtésből. Vízágy, színes műanyag, törésmentes (színváltós fénycsövek), melyek moshatók, projektor (folyadék effekt), buborékoszlop, fiberoptika, csillagháló-világítás, párologtató, disco-gömb, pinspot, fényelhajlás panel, hangtörés panel, sugárelhajlás panel, cd-lejátszó, hangfalak tartoznak a felszereléshez. Só-terápiához kialakított teremben találhatók a só téglák és az agyag edények, melyekben só folyadék koncentrátum párolog. Ezen kívül hifi torony, fejlesztő eszközök, gyermekjátékok, pihenőpárnák állnak a használók rendelkezésére. Mozgáskotta alkalmazásához a következő eszközök álnak rendelkezésre: babzsák, lábnyomok, dobogó, gerenda, hangszerek, színes karikák. TSMT alkalmazásához szükséges eszközök megtalálhatók a mozgásfejlesztő szobákban. Hidroterápiás helységek ( kád és kiszolgáló helyiség) Gyógytorna
9
NEVELÉSI PROGRAM 5 Pedagógiai alapelveink, nevelési céljaink
10
Az intézményünkben dolgozó gyógypedagógusok, pedagógusok az alább felsorolt alapelveket szeretnék érvényre juttatni nevelő, oktató munkájukban, amelyek a Nemzeti Alaptantervben, helyi tantervünkben, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatárólvalamint a kompetencia alapú oktatás fejlesztési alapelveiben is megfogalmazott elvek.
5.1 Alapelveink Pedagógiai munkánk folyamatában kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai nevelésitanítási-tanulási folyamatok hatékonyságára és a megszerzett tudás és kompetenciák alkalmazhatóságára. Tanulóink felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt szerepe van a kulcskompetenciák fejlesztésének, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésnek. Erre való tekintettelszemélyközpontú, tapasztalati tanulásra építő, korszerű tanulásszervezési eljárásokat, és módszereket alkalmazunk. A tanulókkal való foglalkozások során minden esetben a teljes személyiséget vesszük figyelembe, az alapján határozzuk meg a módszereket, a haladási tempót, továbbá annak függvényében tervezzük a készség- és képességfejlesztő foglalkozásokat, terápiákat. A nevelő, oktató munka gyakorlatában elsődleges szempont a differenciálás, ami azt jelenti, hogy minden gyermek számára a saját állapotának, képességének, komplex személyiségének megfelelő, optimális fejlesztést biztosítunk.Törekszünk egyúttal a kiemelkedő teljesítmények feltárására és fejlesztésére a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. A szakmai munka hatékonyságának szinten tartása és erősítése céljából a nevelési programunkat folyamatosan karban tartjuk, fejlesztjük. A szülők bevonása a nevelés, oktatás folyamatába szintén elsődleges szempont intézményünkben éppúgy, mint a széles körű szakmai és szakmaközi együttműködések építése, fenntartása.
10
5.2 A nevelő, oktató munka céljai
11
Többcélú gyógypedagógiai intézményünk célja, hogy a különleges gondozásra szorulók ellátása keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű tanulók szükségletéből eredő nevelést, oktatást, fejlesztést, a terápiák alkalmazását.Célunk, hogy szakmaifelkészültségünkkel segítsük tanulóinkat belső harmóniájuk elérésében, hogy önmagukat ismerő, önmagukban bízó, önmagukat kiteljesíteni tudó, cselekvőképes, saját útjukat megtaláló személyiségekké váljanak. További célunk, hogy az intézményünkben alkalmazott nevelési-tanítási-tanulási módszerekkel olyan készségeket alakítsunk ki és fejlesszünk tovább, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy tanulóink egyenlő eséllyel létezzenek majd a nem mindig kiszámítható értékrendű felnőtt világban az életbe jobb feltételekkel érkező embertársaik mellett, és velük együttműködve adottságaik legjavát adják. Nevelőmunkánk egészét a kompetencia alapú nevelés, oktatás jellemzi. Célunk, hogy a kompetencia alapú neveléssel, oktatással a képességeket, a készségeket fejlesszük annakérdekében, hogy alkalmazásképes tudás birtokába kerüljenek növendékeink. A Nemzeti Alaptantervben és az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók számára készült kerettantervben rögzített kulcskompetenciák fejlesztésével törekszünk arra, hogy tanulóink társadalmi beilleszkedése eredményes legyen. (Sajnos nem készült el központilag az autizmussal élők és a készségfejlesztő szakiskolások számára akreditált kerettanterv, ezért azokkal tervezni mindeddig nem tudtunk.)
5.3. Előminősített referenciaintézményünkről(TÁMOP 3.1.7.): A kompetencia alapú oktatást a HEFOP 3.1.3. számú pályázatunk során,2006-ban vezettük be intézményünkben és azóta alkalmazzuk: a szövegértési -szövegalkotási, a matematikai – logikai és a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken.
Célunk a SNI tanulók kompetenciájának növelése az adott területeken, annak érdekében, hogy segítsük őket önálló életükre való felkészülésükben. Ennek érdekében az egyes osztálytermekben kialakítottuk az IKT eszközök használatának infrastrukturális hátterét, a tanmenetekbe beépítettük a kompetenciaterületek fejlesztési lehetőségeit, a tanítási órákon korszerű tanulásszervezést – lépésről-lépésre programot, kooperatív technikákat, projektmódszert – alkalmazunk. Intézményünk a referenciaintézményi szerepkörre felkészült, ,,A kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely”
11
címen előminősített intézmény. Pedagógusaink elkötelezettek a referencia intézményként működés irányában, amely stratégiaként épül be és jelenik meg a mindennapi munkánkban. KettőJó gyakorlattal rendelkezünk, amelyek gyógypedagógiai munkánk, feladataink több területén használhatóak. A Jógyakorlatokat folyamatosan frissítjük, pontosítjuk, hogy igény esetén naprakészen tudjuk bemutatni, átadni. Az átadásához kidolgozott eljárásrendet a”Jó gyakorlat átadásának forgatókönyve” tartalmazza. 12
Referencia intézményi szerepkörben a több éves tapasztalatra épült, a gyakorlatban is kipróbált és jól működő és hasznosítható szolgáltatásokat kínálunk. intézményi jó gyakorlatainknak bemutatását nyílt napok szervezésével hospitálási lehetőséget a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a habilitációsrehabilitációs fejlesztéseken az IKT eszközök használatát tanítási órákon és egyéb fejlesztéseken felsőoktatási intézmény hallgatói számára gyakorlati helyet és mentori szolgáltatást szakmai műhelymunkákon való részvételt gyógypedagógusk a többségi intézményekben együttnevelést vállaló pedagógusok számára enyhén és középsúlyosan sérült tanulók mérési eszköztárát szervezett intézményközi együttműködést
6 Nevelési területek, feladatok A nevelési/fejlesztési területek, a nevelési célok és feladatok áthatják a tervezett pedagógiai folyamataink egészét. A nevelési célok a tartalmi szabályozás különbözőszintjein valósulnak meg. Beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Minden nevelési területen alkalmazzuk a differenciált eljárásokat, az egyéni képességekhez alkalmazkodó differenciáló fejlesztést, terápiákat a gyermekek, tanulók között lévő eltéréseknek megfelelően.
6.1 Erkölcsi nevelés Feladata a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. Az életkori jellemzőkhöz illeszkedő – a spontán belátáson alapuló – szabálykövetési képesség megerősítése, az alkalmazkodás és az önérvényesítés, a felelősségvállalás képességének alapozása a mindennapi iskolai gyakorlatban. Szociális konvenciók (köszönés, megszólítás stb.) szerepének tudatosítása a közösségi életben
12
6.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az otthon, az iskola, a lakóhely alapvető személyi viszonyainak megismerése, biztos tájékozódás kialakítása az alapvető téri és időrelációkban, a nevezetes események megismerése, az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása. Hagyományok, népszokások megismerése, felelevenítése az abban való aktív részvétel feltételeinek megteremtésével. 13
6.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai keretek között gyakorolható demokratikus részvétel. A házirend értelmezésével a jogok és kötelességek szerepének megértése. Érzékenység kialakítása mások problémái, nehézségei iránt, megoldások keresése. A demokratikus technikák gyakorlása: véleménynyilvánítás, döntéshozatal. A tanulói jogok és kötelességek arányainak tudatosítása.
6.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az énkép, önismeret alakítása, fejlesztése, szociális tanulás, az ember jellegzetes külső- és belső jegyeinek megismerése. Az egymáshoz való alkalmazkodóképesség, együttműködési készség, elfogadás alapozása. A gyakran előforduló konfliktusok kezelésének gyakorlása, helyes magatartás bemutatásával. Az együttműködés és közreműködés a csoportban, közösségben, a meghatározott feladatok végzésében. A családi és az iskolai szerepek megismerése, alkalmazkodás és azonosulás a családi és iskolai viszonyrendszerekben.
6.5 A családi életre nevelés Személyes élmények alapján a családi élet jellemzőinek megbeszélése, élmények, történések, családi események feldolgozása. A családon belüli kapcsolatok, egymás segítése, felelősségvállalás a családon belüli feladatokért, az egymásrautaltság tudatosítása. A család fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa, generációk együttélése, családi munkamegosztás, gazdálkodás a családban, a család szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében, egymásrautaltság, lelki közösség.
6.6 A testi és lelki egészségre nevelés A testi fejlettségnek, adottságoknak megfelelő egészségtudatos táplálkozás, a mértéktelenség, mohóság elkerülése, az önkorlátozás gyakorlása. Tisztálkodási szokások napi ritmusának kialakítása.
13
A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. Önellátó, testápoló technikák. A mindennapos testnevelési órák keretében 2014 szeptemberétől bevezetjük a Nemzeti Lovas Program fontos részét képező iskolai lovaglásoktatást. A program a 3-4-5. osztályos tanulókkörében kezdődik meg, majd felmenő rendszerben folytatódik. A tanulók számára a lovaglás választható terület, de aki év elején úgy dönt, hogy megpróbálja, annak egy tanév végéig kötelező részt vennie az oktatásban. Az egyes foglalkozások 14
összevont, kétszer 45 perces órák keterében valósulnak meg, hetente egy alkalommal.
6.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Gyakorlati tevékenységekben a részvétel különbözőségeinek megfigyelése, hasonlóságok és különbségek, egymás erősségeinek és gyengeségeinek felismerése, az együttműködésre alapozott segítés és a segítéshatásainak megtapasztalása. A szociális érzékenység fejlesztése, az együtt-érző, segítő magatartás erősítése. Segítő feladatok az iskolai életben, rendszeresség.
6.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatokban. Mindennapi tevékenységekben környezetkímélő, takarékos magatartás, a természeti és épített környezet iránti szeretet és megóvás igényének kialakítása
6.9 Pályaorientáció Foglalkozások, foglalkozásokhoz rendelt tevékenységek megismerése, egyeztetése, tapasztalatgyűjtés. Az érdeklődés felkeltése, egyéni érdeklődések erősítése. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek során a tanulók kipróbálhatják képességeiket. A munka szerepének tudatosítása az ember életében. Érdeklődési területek, vonzódások hangsúlyozása, reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés.
6.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés Vásárlások, társasjátékok, szituációk segítségével a pénz szerepének, a gazdaságosság fontosságának a felismertetése. Részvétel a pénz kezelésében, a csoport (évfolyam) ezzel kapcsolatos tevékenységében, a családból hozott példákkal a célszerű gazdálkodás gyakorlása a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Gazdasági, pénzügyi intézmények szerepének alapvető ismerete a mindennapi életben.
14
6.11 Médiatudatosságra nevelés Életkornak megfelelő gyermekműsorok hallgatása, nézése és a tapasztalatok megbeszélése. A valóság és a virtuális valóság megkülönböztetésének elemi példáival az értelmező, kritikai gondolkodás alapozása. 15
6.12 A tanulás tanítása A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, sok személyes élmény biztosítása a tanulói tevékenység serkentésével. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükségletkielégítő szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismerése, az azokban való részvétel igényének kialakítása, alapozása. Az életkori jellemzők figyelembevételével a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Az együttműködésre építő (kooperatívinteraktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok fokozott alkalmazása. Az egyéni tanulási stílus figyelembevétele, egyéni tanulási stratégiák érvényesítése.
6.13 További feladatok általános iskola, készségfejelsztő speciális szakiskola tekintetében: • • •
• •
• •
biztosítani azokat a személyi, tárgyi, környezeti feltételeket, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulóink iskolai neveléséhez-oktatásához szükségesek olyan tanulásszervezési formákat, programokat kell terveznünk, amelyek megfelelőek a differenciáló, egyéniesített tanuláshoz olyan konstruktív pedagógián alapuló tanulási, tanítási módszerek konstruktív tanulási módok, módszerek megvalósítása, amelyek lehetővé teszik,hogy az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra élet közeli tanulási környezet kialakítása, amelyben az informális tanulás meghatározó lehet, ennek intézményi célrendszere, eszközei a követelmények teljesítéséhez adott esetben két évet biztosítani azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott a szemléltető, gyakorlatias nevelés, tanítás, a tantárgyakhoz kötődő készség-és képességfejlesztés fokozott figyelmet kell fordítanunk az alapozó szakaszra (1-4. évfolyamig), ahol tanulóink tanuláshoz szükséges pszichés funkcióinak fejlesztése kiemelt fontosságú
15
• • •
• 16 • •
•
•
•
az egyéni különbségek, a másság elfogadása a kortárscsoportokban, nagyobb közösségben a kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen partnerségi kapcsolat kialakítása a szülőkkel, gondviselőkkel, közös foglakozások, szabadidős programok annak érdekében, hogy a nevelési feladatok megvalósítása szinkronban legyen a különböző élethelyzetekben adekvátan működő praktikus intelligencia kialakítása atervezett korrekciós, kompenzáló jellegű pedagógiai folyamat esetleges módosítása az aktuális igényeknek megfelelően az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztése a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával annak érdekében, hogy a tanuló az alapvető kultúr-technikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen a nevelés, oktatás során a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, esetenként egyéni bánásmóddal. Lehetőséget teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztásárafelsőbb évfolyamokon és a szakiksolában az önálló életvitel, önálló munkavégzést szolgáló készségek szinten tartása, lehetőség szerinti fejelsztése életkornak megfelelő önápolás, önellátás kialakítása a cél, struktúrált keretek között végzett egyéni fejelsztésre épülő ellátás keretében
6.14 A fejlesztő iskolai oktatás tekintetében: • • • • • •
a köznevelésben való részvétel lehetőségének biztosítása a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek számára, szülők szakmai segítése, tehermentesítése. a tanulók életkorának, szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelés, oktatás és fejlesztés megvalósítása, olyan környezet biztosítása, amely a gyermekek testi, értelmi és szociális képességeinek kibontakozását segíti, a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, a normalizáció és participáció alapelvei érvényesülésének biztosítása a nevelés, oktatás és fejlesztés során,
16
• • • • • • 17
a környezet megismerésének elősegítése, az én-kép, önismeret kialakulásának segítése, fogékonyság az emberi kapcsolatokra. Az emberi társas viszonyok pontos felismerése. az önrendelkezés elismerése és a gyermekkor megélésének biztosítása, testi és lelki egészség biztosítása, jó testi-lelki közérzet megteremtése, modern technikák, segédeszközök felhasználása a fejlesztés, nevelés során, esztétikai, érzelmi élményszerzés biztosítása
7 Kompetenciaterületek, fejlesztési feladatok, követelmények 7.1 Anyanyelvi kommunikáció 7.1.1
Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában elsődleges feladat a szókincsfejlesztés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése. Ennek során a tanuló képek tartalmáról szóbeli leírást ad, elsajátítja az írás, olvasás képességét. Feladat a szöveg információhordozó funkciójának tudatosítása, az értő olvasásra törekvés. Tények, gondolatok, érzések felismerése, átélése olvasott szöveg alapján, dramatizálás. Különböző helyzetekben szóban, írásban megnyilvánuló kommunikációs képesség kialakítására törekvés. Szövegértés fejlesztése. A tanuló a nyelvi funkciók birtokában képes érvelni, vitázni. Az írásbeli kommunikációban elvárás a normakövető helyesírásra törekvés. Képes a kép-, ábra, grafikon- és diagram-elemzésre. Elsajátítja a jegyzetkészítés alapjait. A metakommunikációs eszközök értelmezésére és alkalmazására törekszik. Képes könyvtárhasználatra. Képes különböző típusú szövegek megkülönböztetésére, információk gyűjtésére és feldolgozására. 7.1.2
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében
A tanuló képességeihez mérten bekapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, igényli gondolatainak, érzéseinek átadását, egyszerű utasításokat megért. Elsajátítja az anyanyelvi verbális vagy nem verbális kommunikáció alapelemeit, megismeri a beszéd kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját. Folyamatosan törekszik a formailag és tartalmilag helyes kommunikáció elsajátítására. Képes önállóan kapcsolatot teremteni és adekvát kommunikációban részt venni. Praktikus helyzetekben, a szükséges mennyiségű segítség mellett, alkalmazni tudja a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket.
7.2 Idegen nyelvi kommunikáció
17
7.2.1
18
Kizárólag az enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
A tanuló érdeklődésének felkeltése és pozitív irányultság kialakítása a más nyelveken megszólaló beszéd és a más nyelveken beszélők iránt. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulásában elsősorban hallásra támaszkodó nyelvtanulás valósul meg. Az elsajátítás során a kommunikáció játékos keretek között zajlik, sok helyzetgyakorlattal. Célja a tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltése. Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel.
7.3 Matematikai kompetencia 7.3.1
Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
Jellemzője a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A fejlesztés feladata az elemi rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztése. Kialakul a tanuló fejlettségének megfelelő szintű, biztos számfogalma. Alapműveleteket végez, manipulál. Ismeri és használja a mértékegységeket. Képes mennyiségi következtetésre, becslésre, mérésre. A tanuló fejben vagy írásban végzett számításai során matematikai műveleteket végez, s ezeket, mint eszközt alkalmazza különböző mindennapi problémamegoldása céljából. A matematika órákon elsősorban az elemi számolási készségek fejlesztése valósul meg. Ide tartozik a számírás készsége, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a törtek használata, a mértékegység-váltás. A tanuló figyelmet fordít a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. A szövegek értő olvasásával képes adatgyűjtésre, a feladat lényeges elemeinek kiválasztására. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet), a segédeszközök alkalmazása. 7.3.2
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében
A tanuló felismer elemi ok-okozati összefüggéseket, tevékenységekkel kísérve számlál, mennyiségeket összehasonlít. A mindennapi életben használt egyszerű mértékegységeket ismeri. Megismeri a pénz értékének és az árak összefüggésének alapjait. Egyéni igényekhez igazodó segítséggel tájékozódik térben és időben.
7.4 Természettudományos és technikai kompetencia 7.4.1
Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
18
19
Atanuló érdeklődéssel fordul a környezet tárgyai, élőlényei, jelenségei felé. A mindennapi életben előforduló jelenségek körében tapasztalatszerzésre törekszik. Tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, ezek eredményeit értelmezni is tudja. Alkalmazza a segédeszközöket. Figyel az ember és természet kölcsönhatásának folyamataira. Gyakorlatias ismeretekre tesz szert. Értékeli a természet szépségét, törekszik annak védelmére, a környezet megóvására (növényápolás, madáretetés). Igyekszik elsajátítani és lehetőség szerint betartani az egészséges életmód szabályait. A tanuló felismeri a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. A természeti és gazdasági, valamint a társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket felismeri, megérti. Megismeri az emberi test felépítését, működését, értékeli az egészséget, törekszik annak megőrzésére, ismeri a káros szokások, szenvedélyek egészségromboló hatását. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek bővítése, az emberiséget fenyegető járványok, veszélyek és elkerülésük lehetőségének ismerete. Felismeri a gazdaság környezetkárosító hatását (éghajlatváltozás, savas esők) és a környezetvédelmi törekvések összefüggéseit. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés, pl. a veszélyes hulladékok kezelése iránt. 7.4.2
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében
A tanuló segítséggel tájékozódik alapvető természeti jelenségekben és folyamatokban. Megismeri testének működését, együttműködik szervezetének megóvásában és egészségének fenntartásában. Ügyel környezetének védelmére, képes a természet szépségeinek felismerésére.Minél önállóbban, adekvátan alkalmazza környezetének berendezéseit és eszközeit.
7.5 Digitális kompetencia 7.5.1
Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek végzése, szoftverek futtatása irányítással. A tanuló motivált az IKT-eszközök használata iránt. Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus média használatára. Ismeri az információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is alkalmazza. A megszerzett információt irányítással, majd egyre önállóbban képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít össze. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. 7.5.2
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében
19
A tanuló megismeri az információs eszközök használatának lehetőségeit a kapcsolatteremtés, a megismerés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében.
20
20
7.6 Szociális és állampolgári kompetencia 7.6.1
21
Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
Fejlesztendő készségek: a személyközi viselkedés készségei (tolerancia, kapcsolatteremtő képesség, mások elfogadása, konfliktuskezelés, asszertivitás, segítés másokon); az önmagunkkal szembeni viselkedés (következmények vállalása, etikus viselkedés, pozitív énkép, érzelmek kifejezése, önelfogadás); feladattal kapcsolatos viselkedés (együttműködési készség, kommunikáció feladatvégzés közben, csoporton belüli aktivitás). A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. 7.6.2
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében
A tanuló fokozatosan elsajátítja a környezetével való együttműködést, lehetőségéhez képest segítséget nyújt rászoruló embertársainak, családjának. Megismeri a különböző népek és csoportok szokásait, kultúráját. Megismeri állampolgári jogait és kötelezettségeit, megtanulja a helyes mértékű személyi segítség elfogadását.Személyes adatait képessége szerint ismeri.
7.7 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 7.7.1
Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Terveket készít céljai megvalósításához. Tudja fogadni mások segítségét, és tud segítséget adni. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. 7.7.2
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében
A tanuló területén mindennapi életében megtanul egyszerű feladathelyzetekben célokat kitűzni, döntéseket hozni és kitartani az eredmény elérése érdekében.
7.8 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 7.8.1
Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Nyitott a kulturális sokféleség megismerésére. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás
21
22
fejlesztése.Fontos megismernie a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Érzékeny a művészi önkifejezés felismerésére. A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. Feladat az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. 7.8.2
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében
A tanuló képes különböző művészeti élmények (zene, tánc, dramatikus előadás, irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, film és fotó) befogadására. Különböző művészeti tevékenységekbe bevonható, kifejezi egyéni ízlését, igényét.
7.9 Hatékony, önálló tanulás 7.9.1
Enyhén értelmi fogyatékos tanuló esetében
Az önálló tanuláshoz szükséges más kompetenciák: kognitív kompetenciák (értelmi intelligencia, kreativitás, alternatív gondolkodás) emocionális kompetenciák (érzelmi intelligencia, érzelmi tulajdonságok) fizikális kompetencia (erő, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenálló képesség), affektív kompetencia (feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás), szociális kompetenciák (pl.: együttműködési készség) éskommunikációs készség. A tanulás az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára különösen megerőltető, mert több időre van szükségük, gyakrabban éri őket kudarc, ezért folyamatos feladat a motiváltság biztosítása, kudarctűrésük fejlesztése. 7.9.2
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében
A tanuló az egyénileg eltérő mértékű tudáselsajátítási technikáknak megfelelően képes a képességeinek megfelelő mértékű támogatással új információkat megszerezni. Érdeklődéssel és kíváncsisággal fordul a világ felé, motivált a megismerésre. Elfogadja a változás és a változtatás szükségességét.
7.10 Fejlesztő nevelés-oktatás fejlesztési területei, feladatai: •
•
Kommunikáció: verbális és non-verbális kommunikáció tanítása és alkalmazása, kommunikáció iránti igény felkeltése, megerősítése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, Mozgásnevelés: Testséma kialakítása, mozgásöröm átélése, önálló cselekvésre ösztönzés,pozicionálás,sérülés-specifikus komplex mozgásfejlesztés,
22
•
• • 23 •
Érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése: szenzomotoros funkciók fejlesztése, a külvilág felé való fordulás, téri-időbeli tájékozódás elősegítése, szenzoros és a motoros működések összekapcsolása, utánzás tanítása, a verbális-vagy alternatív és augmentatív eszközökkel segített-önkifejezés Elemi gondolkodási funkciók fejlesztése: kreativitásra, játéktevékenységre nevelés, tér, idő, tartam, sorozatok halmazok elemei fogalmainak elsajátítása Érzelmi és szociális nevelés: komplex személyiségfejlesztés, én pozitív megélésének segítése, szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása, kapcsolatfelvétel, közös tevékenység,üdvözlés formáinak tanítása,szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak tanulása és gyakorlása, Önkiszolgálás, fejlesztő gondozás és egészséges életmódra nevelés: képességeihez mérten a lehető legnagyobb önállóságra nevelés, a gondozó személyjel való együttműködés kialakítása, tisztálkodási helyzetben testi érzékelés, öltözés-vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása, étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása.
8 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő,oktató munkánkban kiemelt feladata személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával.
8.1 Enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az 1–2. évfolyamon a fő cél a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek. A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók esetében - a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával olyan fejlettségi szint elérését tervezzük –, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat fogékonnyá, befogadóvá kell tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt.A 3–4. évfolyamon a cél az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban. Felső tagozaton, 5-8. évfolyamon a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra irányul. Hangsúlyosabbá válik az
23
önálló tanulási tevékenység. A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve tervezzük.
8.2 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók
24
5-8. éfolyamig a feladatunk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő nevelés, oktatás megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátíttatása, gyakoroltatása. A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns magatartás kialakítására neveljük diákjainkat.
8.3 Halmozottan sérült tanulók A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók az iskolai oktatás kezdetén alig rendelkeznek kommunikációs eszközökkel, gyakran elszigeteltek saját környezetüktől is, és rendkívül nagy nehézséget jelent számukra önmaguk kifejezése. Ezért a fejlesztés elsődleges célja a gyermekek és környezetük közötti kapcsolat kialakítása, a kommunikációs lehetőségek alapfeltételeinek feltárása és megteremtése, az önálló kommunikációs repertoár fokozatos kiépítése, amely által képesek lesznek kifejezni szükségleteiket és igényeiket, kapcsolatba lépni más emberekkel és hatást gyakorolni környezetükre. Személyiségük fejelsztésének alapja a kommunikáció kialakítása. Igyekszünk olyan iskolai légkört teremteni, amelyben a tanuló jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.Feladatunk minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra.
8.4 A személyiségfejlesztés szempontjából kiemelten fontos a gyermekek érdeklődésére építkező pedagógiai munka 8.4.1
Tanulásszervezési elvek
Tanórai keretben: • a figyelemfelkeltés, • a cselekedtetés, • az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, • képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, • esetenként egyéni bánásmóddal történik. (Ebben a munkában kiemelt szerepet kapnak a segítő pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők.
24
A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő azonos tananyag különböző szempontú megközelítése. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések miatt fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos fejlesztés. 8.4.2
25
Lépésről lépésre program az alsó tagozaton
Az iskola nevelőtestülete kereste azt a pedagógiai módszert, azt a programot, amellyel segítheti a reánk bízott többszörösen hátrányos helyzetű gyermekek oktatását, nevelését. Ennek eredményeképpen megtaláltuk a Lépésről lépésre Iskolai Programot (átmenet az óvodából az iskolába). A program különösen fontos szerepet tölt be a hátrányos helyzetű gyermekközösség nevelésében, fejlesztésében. 8.4.2.1 A program gyermekközpontúsága:
1. Pedagógusaink legfontosabb feladata a tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése, erősségeik és gyengeségeik feltárása. 2. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk: • • • • • • • • •
a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét, a saját szükségletek kifejezésének képességét, az érzelmi gazdagságot, az önfejlesztő magatartást, a kulturált magatartási szokásokat, a társakkal való együttműködés képességét, a másság tolerálását, a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás és a kreativitás képességét, a művészetek, a természeti, a társadalmi környezetünk iránti érzékenységüket.
3. A sajátos tevékenységközpont rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával elősegítjük a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásokat: • • • • • •
a kompromisszumok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulását, a kontaktuskeresést, a kommunikáció és a társalgás technikáinak elsajátítását, a társas konfliktusokban minél kevesebb pedagógusi segítséggel a megoldások keresését, az önszabályozás, az önkontroll alakulását, a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők felvállalását, a gyermekek játékszükségleteinek kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését. 25
26
4. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét fenntartva fontosnak tarjuk: • az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, • a hagyományok ápolását, • a természet, az élőlények szeretetét és védelmét. 5. Kiemelten kezeljük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak kialakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését, az esetleges hátrányok korrekcióját. 8.4.3
A kooperatív tanulásszervezés a felső tagozaton
Tanulóink a szociális érzékenység és az együttműködés alapjai nélkül érkeznek iskolánkba, elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy a majdan sikeres élethez szükséges kompetenciákat, készségeket segítsük kialakítani, (szociális tanulás tudatos irányítása). A kooperatív tanulásszervezésnek kulcsszerepe van a tanulókhoz alkalmazkodó tanítás, a differenciálás megvalósításában. Már az alsó tagozaton megkezdjük a felkészítést, alapozást a kooperatív technikák elsajátítására. Ez a tanulási mód olyan alkotó folyamatokat indít el, gyakoroltat be, amelyeknek segítségével – majd a felső tagozaton továbbfejlesztve – sokkal mélyebben értik meg tanulóink a tananyagot. A kooperatív technikák bevezetését segítő módszerek fokozatok szerint: • páros munka, • szóforgó, • kerekasztal, • csoport-szóforgó, • füllentős, • villámkártya stb. A tanulás a tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul, az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében is. A tanulók a csoportmunka keretében közösen dolgoznak, ez együttes felelősséget jelent a csoport eredményéért, tehát nemcsak a saját, hanem a csoporttársak munkájáért is. A kooperatív tanulás, mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül, amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó, azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja, hanem szortírozza, rendszerezi, átalakítja, újjáteremti.
26
8.4.3.1 Hatékonysága:
27
Egymást tanítják a gyerekek, így az is fejlődik, akit tanítanak és az is, aki tanít. A diákok több időt fordítanak az elvégzendő feladatra. De, miért?- mert a feladat játékos jellegű; –mert a feladat felosztása apróbb, jól elsajátítható elemekre bontott; –mert a feladat interaktív jellegű. A diákok csoportosan dolgoznak, a társak támogatják egymást, hogy mindannyian jó eredményt érjenek el. A kooperatívan tanuló diákok aktívabbak, önállóbbak, nyíltabbak, s ezek a tulajdonságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy tanulmányaikban sikeresek lehessenek. Személyes felelősséget vállalnak egymásért, egymástól segítséget fogadnak el. 8.4.4
A családok bevonása
Az iskolai élet szerves részének tekintjük a családokat, hiszünk abban, hogy a gyermeke fejlődése érdekében a szülők együttműködők és felelősek. Tudatosan építjük és használjuk fel a családdal való kapcsolat előnyös hatásait. Különböző (kidolgozott) módszerekkel tartjuk fenn az intenzív kapcsolatot a szülőkkel.(Ebben a munkában az iskola más dolgozói (pl. szociális munkás, iskola titkár stb.) is segítségünkre vannak. Folyamatosan segítséget nyújtunk sérült tanulóink szülei számára annak érdekében, hogy ők a sérülés tényét elfogadják, feldolgozzák. Szülők – gyermekek - nevelők délutánja elnevezéssel, hagyományőrző céllal minden tanítási évben, kötetlen formában biztosítunk lehetőséget arra, hogy együtt játsszunk, beszélgessünk és mélyítsük el kapcsolatunkat. 8.4.5
Differenciált rétegmunka:
Tanulóink iskolába kerülésekor az egyik legfontosabb feladatunk az egyéni különbségek feltárása.(pl. érdeklődése, előzetes tudása, munkatempója, készségei stb.) A gyermekek szükségleteinek és sajátosságainak figyelembe vételével biztosítjuk a fejlesztést. A gyermekek alapos ismerete után tervezzük meg a tanítási –tanulási folyamatot és alakítjuk ki a tanulási környezetet. 8.4.6
Projekt módszer:
Pedagógiai munkánk egyik fontos célkitűzése, hogy fenntartsuk és tápláljuk a tanulóinkban a kíváncsiság, a képzelőerő, a rácsodálkozás, a kritikus gondolkodás és az esztétikai élményben lelt öröm képességét. Ezt a célt a projekt módszer segítségével kívánjuk elérni. A projektek megtervezése a tanítók felkészülésének része. A projekt egy-egy fogalom köré gyűjti, rendezi a műveltségi területek elsajátítandó anyagát. Egy tanítási év alatt 3-4 átfogó témát dolgoznak fel a csoportok.
27
8.4.7
Differenciált fejlesztés:
A differenciált fejlesztés nem csak hátránykompenzáció, az esélyegyenlőség lehetőségeinek bővítése, hanem a tehetséggondozás színteréül is szolgál intézményünkben. Terápiás szemléletű oktató-nevelő munkánk a nevelés valamennyi területére vonatkozik. Ez agyakorlatban egyrészt kompetencia- és képességfejlesztés-elvű tananyagkiválasztást, másrésztegyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. 28
8.4.8
Az oktató, nevelő munka folyamatába 2006-tól bevezettük a kompetencia alapú oktatást.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: • a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, • az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése , • kompetencia alapú oktatás elterjesztése. • a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, • a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, • a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése • az esélyegyenlőség érvényesítése • újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése • szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása • egyéni fejlesztési tervek készítése • digitális írástudás elterjesztése
A választott kompetenciaterületek: • • •
Szövegértési-szövegalkotási Matematikai-logikai Szociális, életviteli és környezeti
Szövegértés-szövegalkotás kompetencia területe A szövegértés-szövegalkotás szintjét, taníthatóságát befolyásolják az adott gyermek életkori és egyéni sajátosságai, a sérülés fajtája és súlyossága, a gyermek egyéb körülményei. Ezért általános, a szövegértés-szövegalkotás tanítását befolyásoló jellemzők megfogalmazása nem lehetséges.Általános pedagógiai alapelvek érvényesülése a sajátos nevelési igényű tanulóknál a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterületen. Ezt koncentráltan a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében alkalmazzuk.A hatékony szövegértési-szövegalkotási kompetencia, a szociális képességek, a személyiség fejlesztés
28
29
elképzelhetetlen tantárgyi integráció nélkül. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének minden lehetőségét ki kell használni függetlenül a kompetenciaterülettől, tantárgytól, tananyagtól.A szövegértés-szövegalkotás szintje befolyásolja a többi műveltségterület tanítását, a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése ezért minden műveltségterület feladata. Ezért kiemelt jelentőségű ennek a kompetenciaterületnek a fejlesztése, olyan komplex módon, hogy az egész tanulási folyamatot áthassa, minden területen megjelenjen. Ezt támasztja alá az a programcsomag fejlesztési koncepciójának alaptézisében megfogalmazott gondolat is, mely szerint „egyféle képesség fejlesztése a gyakorlatban kivitelezhetetlen”, de annak végiggondolása elengedhetetlen, hogy mely képességcsoport fejlesztése az elsődleges. Matematikai- logika kompetencia területe A tanítás középpontjába azoknak a képességeknek a fejlesztése kerül, melyek biztosítják az önálló és logikus gondolkodást, probléma felismerést, azok megfogalmazását és a megoldás fejlesztését, összefüggések felismerését, az elsajátított ismeretek alkalmazásának képességét más környezetben. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia területe A szociális, életviteli és környezeti kompetencia terület fejlesztése tartalomba ágyazott képességfejlesztés, tananyagon, tanítási tartalmakon keresztül is megvalósul, de célrendszerében a személyiségfejlesztés az elsődleges. Iskolánkban direkt fejlesztése az életvitel-gyakorlati ismeretek tantárgy keretein belül történik.A különböző témakörök, kompetencia alapú modulok projektek formájában válnak az iskolai élet mindennapjainak szerves részévé. A párhuzamosan futó projektek az egyes tanulócsoportok együttműködését kívánják. Egy-egy témakör lezárásaként, projekt nap keretében kiállítást és prezentációt szervezünk, ahol a diákok megismerhetik egymás több hetet felölelő munkáját. A projekteket úgy határozzuk meg, hogy azok legmesszebbmenőkig szolgálják tanulóink társadalmi beilleszkedését, szocializációját, önismereti és önérvényesítő képességeik fejlődését, és szűkebb környezetükkel való harmonikus kapcsolat kialakítását. A központban a készség- és képességfejlesztés áll, a társas dimenziók fejlesztésével és az együttműködési képességfejlesztéssel karöltve. A program beindításával célunk az, hogy: • • • •
javuljon a tanulók információfeldolgozási képessége, a társas jelenségek értékelése során képesek legyenek nézőpontjuk decentralizálására, érettebb kapcsolatot tudjanak kialakítani társaikkal és környezetükkel, képesek legyenek a felelősségvállalásra önmagukkal és másokkal szemben.
29
Aköznevelési törvény által biztosított választható tantárgyak szervesen beépülnek egy-egy osztály tantárgyi rendszerébe, egyes osztályokban az iskolaotthonos (800-1600-óráig) foglalkoztatás rendjébe. Az intellektuális tantárgyak egyoldalú túlsúlyba kerülését kézműves tevékenységek végzésével, tánctanítással, furulya órák bevezetésével, énekkar működtetésével, sportolással kerüljük el. A kézművesség iránt külön érdeklődők számára heti két órában kézműves szakkört működtetünk. 30
8.5 A tehetség kibontakoztatását segítő céljaink és feladataink: •
• • • 8.5.1
A különböző tehetséggel rendelkező gyermekek képességeinek kibontakoztatása: esztétika, zene, hangszeren történő játszás, tánc, sport, (sakk) vers- és mesemondás területén. A jobb fejlődési ütemű tanulóknak egyéni fejlesztéssel, plusz ismeretek nyújtásával segítjük elérhetővé tenni a szakképzésbe való bejutást. A különböző, más-más adottságú, más kultúrájú gyermekek korai szakaszban történő képességeinek vizsgálata, fejlesztése, tehetségének gondozása. A tehetséggondozásra irányuló pályázatok folyamatos figyelése és megpályázása.
Vizuális nevelés
Az értelmileg sérült tanulók esetében a kézügyesség mellett fontos feladat a finommotorika fejlesztése mely elkerülhetetlen feltétele az írás elsajátításának. Ezért jó, ha minél több időt töltenek manuális tevékenységgel. Célja: a tehetséggondozás mellett a tanulók vizuális megismerésének rehabilitációja, gondolkodási műveletek (analízis - szintézis, absztrakció, általánosítás stb.) és a megismerési módszerek (megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás téri tájékozódás, alak, szín, forma felismerése, alkalmazása) korrigálása és fejlesztése. A mindennapi tevékenységekhez szükséges kreativitás megalapozása, fejlesztése. Az önmegvalósításhoz, önkifejezéshez szükséges kreatív környezet kialakításával segíteni a divergens gondolkodás alakulását. A program megvalósítása lehetőséget ad ahhoz, hogy az e tevékenységformában tehetséges gyermekeket olyan sikerekhez juttassuk, amely meghatározza személyiségük alakulását, felnőtté válásuk folyamatát. Tanulóink többségének azonban a vizuális valóság megismerése külön nehézséget jelent. Mindezek kialakításához nagyon fontos a tantárgyi integráció alkalmazása az alap tantárgyak tanításánál is. 8.5.2
Kerámia és agyagművesség
Hagyományőrzés keretén belül régi, ősi használati és dísztárgyak megismerése, újak létrehozása, alkotása. A természetes anyag megművelési formáinak megtanítása.
30
Kreativitás az alkotó tevékenységeken keresztül képzelőerő, fantázia, finommotorika és téri dimenziók fejlesztésével az önmegvalósítás folyamatát eredményezi. Környezetük változatosabbá, szebbé tétele – esztétikai nevelés. Személyiségük többirányú fejlesztése. 8.5.3
31
Sportszakkör
Az iskolai testnevelés óra hatékony kiegészítője a sportfoglalkozás, illetve a szakköri tevékenység. A jobb mozgáskultúrával rendelkező gyermekekre jellemző a sportok iránti fokozottabb érdeklődés. A szakköri tevékenység célja, feladatai között említést érdemel a mozgásműveltség fejlesztése, az atlétikai alaptechnikák elsajátítása, álló- és motorikus képességek fejlesztése, a személyiség fejlődésének pozitív megerősítése (kudarc és monotónia tűrés, sikervágy), sportjátékok, labdajátékok megismerése, valamint a tanulók felkészítése a helyi, városi, megyei és országos sportversenyekre. Félévenkénti állapotfelmérés utáni megfelelő, a gyermek számára leghatékonyabb sportág kiválasztása. Iskolánkban az alábbi sportágak működnek: • • • • 8.5.4
atlétika futball asztalitenisz tollaslabda
Énekkar
Az énekkari munka lehetőséget ad arra, hogy tanulóink, – egymás zenei kultúráját is megismerve - örömöt adó, kreatív tevékenységet folytassanak. Céljaink, többek között: az érzelmi élet, a személyiség harmóniájának megteremtése, feszültségmentes, oldott kommunikáció, az éneklési kultúra kialakítása, az önkifejezésre, önmegvalósításra, játékosságra való ösztönzés, kórusművek, kánonok, komolyzenei darabok, népdalfeldolgozások megismerése, iskolai ünnepélyekre, városi, megyei rendezvényekre való felkészülés. Lehetőség szerint kareoke készülék használatával a zenei hallás és intonáció fejlesztése. 8.5.5
Hangszeroktatás
A hangszer oktatás célja, a kulturált zeneértő ember kiteljesítése – személyiségfejlesztés. Tanulóink finommotorikai, figyelmi képességeit erősíti a foglalkozások folyamán. Nagyban fejleszti a koncentrációs készséget, szerialitást, zenei hallást, ritmusérzéket, improvizációs készséget. A szociális készségeken belül elősegíti, fejleszti az összetartozást az együttzenélés örömével, a népi hagyományok őrzését, továbbvitelét. Segíti az egymásra figyelést, önkifejezést, toleranciát emocionális, empatikus képességeket kialakítani, fejleszteni: • furulyaoktatás szakköri keretben
31
• citeraoktatás szakköri formában • hegedűoktatás egyéni fejlesztéssel Terveink között szerepel a hangszerválasztás bővítése: hangszerek.Iskolai, városi, megyei találkozókon való részvétel. 8.5.6
32
billentyűs,
húros
Sakk
A sakkozás célja: logikai, stratégiai gondolkodás fejlesztése. Szabálytudat kialakítása, betartatása, szociális készség fejlesztés az alkalmazkodás terén. A játék kitartásra és toleranciára ösztönöz, egészséges versenyszellemet alakít ki, siker és kudarc élmény feldolgozását segíti elő, ezáltal reális önértékelés alakulhat ki, mely a személyiségfejlődésnek feltétele. Diákjaink tanévenként más intézmények tanulóival mérik össze tudásukat városi, megyei, országos versenyeken. 8.5.7
Tevékenység blokkok
A Juhar utcai intézmény általános iskolai egységében tevékenység blokkok szerint folyik az oktatása.( TÁMOP 3.1.4) A hagyományos módon a tanítási-tanulási folyamat szervezése továbbra is a tantárgyfelosztás alapján készített heti órarend alapján történik. A tanórán kívüli programok és fejelsztések a tanítás megtartása után szervezhetők. A tanítás 4 tevékenységblokkban zajlik: 1. Alap kultúrtechnikák blokkja 2. Szociális, életvitel és környezeti blokk 3. Komplex művészeti blokk 4. Testnevelés és sport blokk A blokkok száma 1-1 évfolyam kötelező óraszámának függvényében változik. Az eredeti pályázati blokkrendszert a hit és erkölcstan tantárgyakkal a megfelelő évfolyamokon bővítettük. A felsőbb évfolyamokon, ahol a kötelező óraszám magasabb, ott az egyik blokk a délutáni időszakban kerül megvalósításra. A tanítás reggel 8 órától 14.30tarthat. A blokkok között nagyobb 15, 30, 60 perces szünetek vannak. A készégfejelsztő speciális szakiskolában a hagyományos módon zajlik az oktatás. A közismereti órák 45 perces órákból állnak. A 11, 12 évfolyamon a gyakorlati órák ideje 60 perces. Az intézmény kialakította Egyéni Átvezetési Tervét, mely a legjobb képességű tanulóinkat készíti fel az önálló vagy védett munkahelyen való munkavégzésre. Az eddig felsorolt pedagógiai elveinket, tanítás-tanulás módszereinket az alábbi terápiák segítik.
32
8.5.8
Só-és színterápia
Tanulóink közül sokan szenvednek idült felső légúti betegségektől. A só szoba levegője a tengerparti klímához hasonló. A terápia kúraszerűen, két hétig napi egy órában folyik, a só szobában mozgással, énekléssel összekötött foglalkozásokat tartunk, amelyek segítik a légutak megnyílását. A terápia célja afizikai állapotjavítás, a gyakori megbetegedések csökkentése. A kúra nem kötelező, de a terápia megkezdéséhez orvosi javaslat és szülői beleegyezés szükséges. 33
8.5.9
Snoezelen-terápia
A Snoezelen módszer az alábbi célok megvalósítását tűzte ki: • Ebben az esetben a pszichés alapfunkciók aktivizálása, fejlesztése a cél. • A felkínált ingereken keresztül a sérült ember új, pozitív tapasztalatokhoz juthat. • Megtanulhat intenzíven érzékelni, kellemes ingereket felvenni. • A Snoezelen- terápia során fejleszthető a készségek. az inger-gazdag környezet élményének felkínálása önmagában is nonverbális kommunikációs bázist nyújt. A Snoezelen szobában kétféle tartalommal zajlanak a tevékenységek. Az egyik a pihentető, lazító jellegű, A másik inkább terápiás hatású felhasználás. A gyermekek megtanulhatnak intenzíven érzékelni, kellemes ingereket felvenni, befogadni, használni. Mindezek segítik a felfedezést és a fejlődést, az életminőség javulását. A Snoezelen terápia során fejleszthető: hallás, ízlelés, szaglás, tapintás, szem-kéz koordináció, ok-okozat kapcsolatának felismerése, kommunikáció, pihenés, passzív stimuláció, szabadidő, játék. A figyelem felkeltésének hatásos eszköze lehet a projektor segítségével kivetített képanyag alkalmazása. Az inger-gazdag környezet élményének felkínálása önmagában is nonverbális kommunikációs bázist nyújt, így számos területen biztosít terápiás lehetőséget. A saját test megtapasztalását, taktilis és kinesztetikus ingerek biztosítását segíti elő a vízágy alkalmazása. A módszer különösen alkalmas a Snoezelen terápia tapasztalatok bővítésének differenciált fejlesztésére. A sokoldalú élmény biztosításával kötetlen formában alkalmazva segíti a kreatív gondolkodás a szabálytudat alakulását, a pozitív érzelmek átélésével elősegíti az aktivitás kialakulását. A transzfer hatás révén a pszichés funkciók és fizikai képességek egyéni harmóniáját teremti meg. Feladata: A kognitív fejlődésben elmaradást mutató gyermekek a terápia alkalmazása relaxáció során játékos formában juthatnak a számukra szükséges fejlesztésekhez. A biztonságos nyugalmat árasztó környezet oldja a félelmeket, feszültségeket, ellazulnak, oldódnak a görcsös állapotok. Az együttlét és együtt játszás az eltérések elfogadását, az együttműködési készséget és az egymástól tanulást segíti elő. Különösen jól használható az autisták esetében, tünetek enyhítésére. A meghitt atmoszféra, a stressz-mentes, szeparált környezet, a relációs lehetőség a mentális egészség megőrzése.
33
8.5.10 Mozgásterápia:
Az idegrendszerünkre a legközvetlenebb módon a mozgáson keresztül lehet hatni. Az idegrendszer fejlődése egyre újabb és újabb mozgásformák megjelenését teszi lehetővé, ezeknek a mozgásoknak a gyakorlása pedig visszahat az idegrendszerre, elősegíti fejlődését, érési folyamatait. Gyerekkorban a mozgásfejlődés szoros összefüggésben van a gyermek értelmi, sőt érzelmi fejlődésével is. Tanulóink kognitív és egyéb képességeinek a lehető legteljesebb mértékben való fejlődéséhez az egyik legfontosabb lépcső a mozgásfejlesztés. 34
8.5.11 Hidroterápia:
A vízben rejlő közérzetjavító és egészségmegőrző, méregtelenítő vagy immunerősítő lehetőségek iránt egyre nagyobb az érdeklődés a betegek és a gyógyításban közreműködők körében egyaránt. A hidroterápia összefoglaló neve a szaunának, a forró kádfürdőnek, az ülő- és lábfürdőnek, a vízsugármasszázsnak, a tengervíz-terápiának és az ivókúrának. A fürdőkúrák nagyon előnyösen befolyásolják a légzést, az anyagcserét, a vérkeringést és a szervezet hőháztartását. A víz felhajtóereje tehermentesíti a gerincet, a végtagok ízületeit; így a gyerekeket, fiatalokat fájdalom nélkül, könnyebben tudja mozgatni az izmait. A víz alatti sugármasszázs a balneoterápia, a hidroterápia és a víz mechanikus hatásán alapuló kezelés. Ezt a kezelési eljárást speciális kádban, tangentor készülékkel végzik, amely 6 atmoszférás nyomást képes előállítani.
34
9 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő, Őrizd szüleid egészségétmert a múltban épül fel a jelen és a jövő” /Bárczi Gusztáv/
35 Intézményünkbenfontosnak tartjuk, hogy az egészség, mint érték a tanórán belülés azon kívül a szabadidős programokon is hangsúlyos szerepet kapjon. Egészségnevelési, egészségfejlesztési programunk célja, hogy hozzájáruljon a tanulókképességeinek sokoldalú fejlesztéséhez, életmódjuk, szokásaik kialakításához. Törekszünk arra is, hogy beteg, sérült embertársaik iránt elfogadóés segítőkész magatartást tanusítsanak diákjaink. Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink mentális képességéhez és életkorához igazodva a,környezettudatos magatartás kialakítására is. A Nemzeti Alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák figyelembe vételével jelöljük ki afejlesztési feladatokat. Hosszú távú célunk, hogy felelős magatartás alakuljon ki tanulóinkban az emberi egészséggelkapcsolatban és váljanak egészségtudatos, kiegyensúlyozott felnőtté. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítását a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az egészségfejlesző program megvalósítása érdekében együttdolgozó szakemberek, partnerek: • • • • • • • •
az intézmény vezetősége pedagógusok pedagógiai munkát segítő munkatársak gyermek és ifjúságvédelmi felelős szülők iskolaorvos védőnő segítő civil szervezetek
9.1 Feladataink 9.1.1
Pedagógusok, tanulók:
Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészséges életmóddal, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai egészségi nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon
35
egészségére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségeknek. A diákok az egészségügyi témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanárokkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepet szánunk a egészségtudatos szemlélet kialakításának, melyeket az erdei iskolában, témanapokon, hulladékgyűjtési akciókban kívánunk megvalósítani. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a egészséges iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. 36
9.1.2
Pedagógus munkát segítők:
Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei nevelési programunknak. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés megvalósításához a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.
9.2 Az egészségnevelés tartalma 9.2.1
Betegségek elkerülése, egészség megóvása
• • • • • • 9.2.2
Tárgyi környezettel való együttélés
• • • 9.2.3
betegséget okozó biológiai és környezeti tényezők kultúrált és esztétikus környezet kialakítása, védelme környezetkímélő magatartás
Lelki egészség megóvása, krízisprevenció
• • • 9.2.4
baleset-megelőzés elsősegélynyújtás közlekedési kultúra és biztonság testi higiénia – öltözködés életrend (napi, heti) mozgáskultúra
mentálhigiénés csoportos foglalkozások szervezése esetmegbeszélések probléma megoldó stratégiák kialakítása
Családi életre, szülővé nevelés
• • • • • •
nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok a család funkciója, jelentősége születéstől a felnőttkorig érzések - érzelmek – értékek családtervezés terhesség, szülés, csecsemőgondozás
36
• • •
AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek normálistól eltérő szexuális magatartás a szülői felelősség – konfliktusfeloldás
9.3 További feladataink 9.3.1
37
Testápolás terén
A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint akörnyezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Elvárások tanulóinkkal szemben: • • • • 9.3.2
Sajátítsák el az alapvető tisztálkodási szokásokat!(test, haj, köröm, száj). Az elvárásoknak megfelelően, tisztán és gondozottan öltözködjenek! Mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet szűkebb és tágabb környezetükben.
Táplálkozás terén
Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelőétkezési szokások kialakítása. Feladat, tevékenység, eszköz: • Az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése. • A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek • tudatosítása. (pl. kóla, ill. cukros üdítők, chips fogyasztása). • Korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásai, sajátosságai (osztályfőnökiórán beszélgetés, anyaggyűjtés). 9.3.3
Mozgás terén
Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy a rendszeres mozgás (testnevelés óra, gyógytestnevelésóra, torna, egészségmegőrző hatású. Feladat, tevékenység: • A mindennapos testmozgás biztosítása. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül is • a délutáni foglalkozások keretében. • Házi sportversenyek, sportvetélkedők szervezése, sportnapokon való aktív részvétel. • Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon • Személyiségformáló helyzetekkihasználása (csapatversenyek) • A gyógytestnevelésre járó tanulók foglalkozásainak biztosítása az iskolán belül 37
9.3.4
Szexuális nevelés
A szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel, ezért építünk a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Feladat, tevékenység: • A nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva. • A szexualitás biológiai tényezőinek megismertetése az életkori sajátosságoknak megfelelőszemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával. • A korai nemi élet és szexuális aktus nemkívánatos következményeinek (terhesség, • szexuális úton terjedő betegségek) megismertetése az iskolai védőnő bevonásával. • Felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítania gyermekvállalás alapvető feltételeit (szülői szerepek, nevelés, családimunkamegosztás, anyagi háttér).
38
9.3.5
Szociális tényezők
Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (a rászorulók, a hátrányos,- ésveszélyeztetett helyzetben lévő emberek segítése) A függőséghez vezető szokásokmegelőzése. Feladat, tevékenység: • Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, ,,társsá, felelősségteljes szülővé” nevelés, csecsemőgondozás. (a mindennapi kultúra erősítése). • A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti • szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. 9.3.6
Tanórán kívüli lehetőségek
Az egészségnevelés szempontjából rendkívül fontos a szabadidős tevékenység, ahol a többirányú pedagógiai módszerek korlátlan alkalmazására nyílik mód: • szakkörökön • tanulmányi kirándulások alkalmával • nyári táborozás • témanap, témahét és egyéb projektekszervezésekor • jeles napok
38
10 Közösségfejlesztéssel, az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
39
A napi munka során a személyre szóló fejlesztés a leghatékonyabban alkalmazott nevelési módszer. Ennek feltétele a pedagógus részéről olyan szintű empátia, amely segítségével minden gyermek számára hiteles cselekvési mintát tud felkínálni A közösségfejlesztés kiemelt nevelési feladatunk, hiszen a az intézményünkbe járó gyermekek, tanulók valamilyen közösség (család, iskola stb.) részei. Fontos, hogy minél korábban kialakuljon a közösségért érzett felelősség tudata, és az érzés, hogy a közösségért tudnak tenni valamit. Fontos, hogy tanulóinkérezzék, hogy a közösség tagjaként tudnak segíteni nehezebb körülmények között élő társaiknak. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a nevelőtestület fegyelmezett céltudatossága, következetessége. E tulajdonságok biztosítják a hitelességet. A közösségfejlesztés feladatai az iskola értékközvetítő tevékenységének alényegét jelentik, amelyek minden pedagógus számára feladatot jelölnek ki tanórákon és tanóránkívüli tevékenységekben egyaránt. Az iskolai szervezet hatékony működése jó és kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten alapuló kapcsolatot tételez fel az iskola szereplői: • a pedagógusok, • a diákok és • a szülők között. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz,amely gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos.
11 A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 11.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata • • • •
legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, tanítani, fejleszteni sajátos nevelési igényű tanulóinkat a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag továbbképezni magát,
39
11.1.1 A pedagógusok és az osztályfőnökök feladatai
40
A pedagógusok feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok,rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb. / az iskola színvonalasműködéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy aszakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk atanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működésibiztonságát is garantáljuk. Törekszünk a munkamegosztás során az arányosságra, az egyenlő teherviselésre. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége a pedagógiai munkazavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célokelérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a jogszabályi környezet, az utasítások és az iskola vezetősége kötelezheti az alábbiak betartása érdekében: • a helyi tantervben foglaltak végrehajtása • a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározottfeladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/; • az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása, • a szükséges intézkedéseket megtétele, amennyiben a gyermek balesetet szenved,vagy ennek veszélye fennáll; • a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket • megszervezése 11.1.1.1 Az osztályfőnökök feladatai
Az osztályfőnököt az intézmény vezetője jelöli ki, tanévenként, aki a munkáját a tanév rendje, illetve az iskolai munkatervalapján végzi. • Feladatait előre megtervezi és ezt foglalkozási tervben (tanmenetben) rögzíti. • Felelős vezetője az osztály közösségének. • Feladata a tanulók személyiségének alapos,sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása. • Együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, pedagógiai munkát segítőkkel. • Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért. • Igény/szükség szerint látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeitmegbeszéli az érintett nevelővel. • Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli a tanulócsoportneveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. • Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít agyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.
40
• • • • • • •
41
•
• • • •
A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a családnevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. Feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása. Kötött munkaidején belül ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrzőjegyeit. A tájékoztató füzetben, ellenőrzőkönyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányielőmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti abizonyítványokat. Felelős az osztálynapló naprakész és folyamatos vezetéséért. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazásokbüntetésekbejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az elsőtanításinapon a tanulókkal, az elsőszülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapjántevékenykedik. Irányítja, kapcsolatot tart osztálya szülői közösségével.
12 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység Intézményünkben minden gyermek, tanuló kiemelt figyelmet igényel. A velük történő valamennyi foglalkozást sajátos pedagógiai /az iskola jellegéből adódóan gyógypedagógiai/ eszközökkel, módszerekkel végezzük. „…kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló”1 A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekekhez való viszonyunkat az előítélet mentes hozzáállás, magatartás jellemzi.
1
Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 2. Értelmező rendelkezések fejezet 4. § 14. pontja
41
Nevelőmunkánk során a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen ismereteket, szokásokat, együttélési módokat sajátíttatjuk el tanulóinkkal.
12.1 Az intézmény valamennyi tanulójával kapcsolatos feladatink • 42
• • • •
Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális - társadalmi környezet függvényében. Mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása. Tanulók számára hasznos szünidei programok biztosítása. Szociális ellátások számbavétele. Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete.
12.2 A veszélyeztetett gyermekkel kapcsolatos feladataink •
• • • • • •
A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre; egyeztetés a gyermekjóléti központtal, a családgondozókkal. A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel a változtatásra. Drog- és bűnmegelőzési programok propagálása, szervezése. A veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása. Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Fegyelmi eljárásokon való részvétel. Szociális ellátások számbavétele.
12.3 A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladataink • • • • •
A hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre. A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel a változtatásra. A hátrányos helyzetű gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén.
42
• •
Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Szociális ellátások számbavétele.
12.3.1 Tanári közösségben végzett feladatok:
43
• • • • • • • •
együttműködés és szemléletformálás, igazgatóval, osztályfőnökkel való kapcsolattartás, helyi pedagógiai program előkészítésében való részvétel, motiválás továbbképzésekre, információ áramoltatás, tanácsadás, nevelőtestületi értekezleteken való aktív részvétel, szakirodalom ajánlása.
12.3.2 Szülők körében végzett feladatok:
• • • • •
együttműködés és szemléletformálás, tanácsadás, esetenként családlátogatás, szülői értekezleten, fórumon való aktív részvétel, előadások szervezése.
12.3.3 Önálló feladatok:
• • • • • • •
kapcsolattartás külső intézményekkel Tanácsadó, szakmák képviselői), pályázat, nyilvántartás, innovatív feladatok, szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, ismertetők, szóróanyagok készítése, továbbképzés.
(Gyermekjóléti
Központok,
Nevelési
13 A szülők, a tanulók és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról aziskola igazgatója (tanévnyitón, szülői értekezleten), illetveaz osztályfőnökök tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
43
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról aziskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.
13.1 A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: Családlátogatás – szükség szerint 44
Célja: A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermekoptimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Célja: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása Iskolai honlap Célja: A szülők, hogy az érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanóránkívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről,feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint részesei lehessenek ezeknek.
14 A tanulmányok alatti vizsgák Az osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok:
14.1 Osztályozóvizsga A tanuló osztályozó vizsgát tehet: • • •
ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőségetad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára;
Az osztályozó vizsga időpontját az intézmény vezetője jelöli ki Az osztályozóvizsga előírásai: •
az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni 44
• • • •
tagjai: osztályfőnök/gyógypedagógus, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes. az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni a sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja, jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll az értékelést, az érdemjegyet a bizottság állapítja meg
14.2 Javítóvizsga 45 Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-10. évfolyamon a tanév végén egy vagy többtantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgák előírásai: • a javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni • a bizottság tagja:, osztályfőnök/gyógypedagógus, igazgató, vagy helyettese • a javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni • a javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet, az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell • a javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és abizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá • a javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították • a javítóvizsga nem ismételhető • azt a tanulót, aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kelltekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna
15 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 15.1 Tanulásban akadályozott tanulók iskolatípusa (TAI) A tanulásban akadályozott tanulók számára szervezett iskolatípusban az iskolai nevelés az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban történik. A köznevelési törvény előírásait alkalmazva, a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók nevelésének oktatásának irányelvében foglaltakat figyelembe véve, valamint tanítványaink pszichikus sajátosságaira építve az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszt a következő módon tagoljuk: Alapfokú nevelés-oktatás szakasza: • 1-4. évfolyam – alsó tagozat • 5-8. évfolyam – felső tagozat Középfokú nevelés-oktatás szakasza:
45
•
9-12. évfolyam – középfok, készségfejéesztő speciális szakiskola
A magasabb évfolyamba lépés elkészítéseinek szabályozásánál – a törvényi előírások alkalmazása mellett – ezeket figyelembe kell venni.
46
Az iskola magasabb évfolyamába léphet a tanuló a következő feltételek mellett: 1. évfolyamon: • az a tanuló is, aki az adott tantárgy követelményeit nem tudta teljesíteni, a szöveges értékeléskor a nem felelt meg minősítést kapja, ha eredményes osztályozó vizsgát tett • az a tanuló, aki az osztály átlagához viszonyítva kiugró teljesítményt nyújt – de a többségiiskolába való visszahelyezése nem indokolt –, tanév közben eredményes „évnyerő” osztályozóvizsgát tehet • a magántanulók továbbhaladása osztályozó vizsgával történik, melyet a félévi és a tanév végiértékelések lezárása előtt bonyolítunk le (ezeket a tanulókat nem értékeljük magatartásból,szorgalomból és a készségtárgyakból) A magasabb évfolyamba lépést befolyásoló egyéb tényezők: • Abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. • Mulasztásoknál nem lehet minősíteni, akinél a hiányzás meghaladta a 250 órát, vagya tantárgyi éves órakeret 30 %-át. • Aki a mulasztása miatt nem értékelhető, de az igazolt hiányzások aránya a több, osztályozóvizsga lehetőségét kell biztosítani. • A tanuló részére engedélyezhető az iskola bármely évfolyamának megismétlése abban azesetben is, ha egyébként a teljesítménye alapján a felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedélymegadásáról a szülő kérésére, a nevelőtestület javaslatára, az intézményvezető dönt. A tanulók teljesítményének értékelése: • A tanulók teljesítményét 1-4. osztály félévéig szövegesen értékeljük, majd a 4. évfolyam végétől a hagyományos 1-5 fokú skála szerint osztályozunk. A szöveges értékelőlapok jellemzői: •
Szemléletében pozitív képességelemeket jelenít meg, észrevételeivel a fejlesztés, személyiségfejlődés perspektíváit hordozza.
•
Több szempontot tartalmaz, nem csak tantárgyi ismeretekre redukálódik.
•
Az értékelés folyamán nem a minősítés, hanem a fejlesztés dominál. Lehetőséget ad az egyéni fejlődésre úgy, hogy a csoporttól elvárt követelményekről is tartalmaz támpontot.
46
•
Nyelvezetében érthető.
•
Könnyen adaptálható, akár változtatható.
A magatartás értékelésének szempontjai: Érzelmi életének jellemzői
47
• érzelmi élete, • iskolai munkához való viszonya, • pedagógusaihoz való viszonya, • fegyelmezettsége, • konfliktus-megoldási képessége Társas kapcsolatainak jellemzői • társas kapcsolatainak köre, • kapcsolatteremtő képessége, • együttműködési képessége a csoportban, • másokra való odafigyelési képessége, • csoportnormák elfogadásának szintje • együttműködés a társakkal és a tanárokkal • konfliktuskezelés • szabályok betartása • közösségben, osztályban elfoglalt hely • felelősségtudat A szorgalom értékelésének szempontjai: • • • • • • • • • •
a munkavégzés rendezettsége munkafegyelem a felszerelés, házi feladatok megléte (feladattudat) az odafigyelés és összpontosítás az önállóság szintje segítségkérés és adás érdeklődés aktivitás munkatempó hatékonyság.
A tanulást befolyásoló tényezők fejlettségének megfigyelése, értékelése • • • •
figyelem észlelés megfigyelőképesség (tartóssága, terjedelme) emlékezet (bevésés, megtartás, felidézés)
47
• • • • • • • 48
mozgási emlékezet fejlettsége vizuális emlékezet fejlettsége verbális emlékezet fejlettsége testséma, térorientáció gondolkodás összefüggések felismerése, alkalmazása önálló probléma-megoldási képességének fejlettsége
Tanulási technikák fejlettségének, szintjeinek értékelése • • • •
feladatmegoldásban nyújtott segítség igénylése munkatempó taneszközök és segédeszközök használata önellenőrzés
Írás, íráskészség értékelése • • • • •
finommozgások írás (betűelemek, betűk) grafikai kivitelezése a tanult betűk kapcsolása másolás tollbamondás utáni írás
Számolási és matematikai képességek értékelése • • • • •
szám- és mennyiségfogalom műveletek megértése, alkalmazása logikai feladatok megoldása geometriai feladatok környezetében való tájékozódás
Művészeti és mozgásos tevékenységek értékelése • • • • • • •
színezés, festés, rajzolás formázás (agyagozás) művészeti alkotások (zene, képzőművészet) iránti nyitottsága eszközök használata (olló, ragasztó, ecset, stb.) mozgások térbelisége mozgások tempója mozgások rendezettsége, összehangoltsága
Az értékelés dokumentumai
48
Szöveges értékeléshez az OM által jóváhagyott bizonyítványt alkalmazzuk. A törzslapok ésbizonyítvány pótlapok kitöltése elektronikusan vagy kézzel történik.
49
Az 1-3. évfolyamon kiállított bizonyítványok záradék rovatába jegyezzük be a tanulótovábbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettségteljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az 1-3. évfolyamokon a tanuló szövegesminősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik, amelykitöltve a bizonyítvány része, és annak borítólapjának tárolójában tartandó. A pótlapkiállítását a kiállító a bizonyítvány pótlap-jegyzékében a megadott rovat kitöltésével igazolja. Felsőbb évfolyamokon az osztályozott tanulók éves munkájáról pedagógiai jellemzéstkészítünk, amit a bizonyítvánnyal együtt átvehetnek a tanulók és szüleik. Minden tanulónk személyes anyagát, munkáit tanulói portfólióban őrizzük. Ez fogad magábaminden, a tanulóra vonatkozó feljegyzést, értékelőlapot, pedagógiai véleményt, szakértőivéleményt, orvosi vizsgálatok, esetleg hivatalos szervek visszajelző dokumentumait stb. Tehátaz ő minősítését valamilyen formában jelző minden dokumentumot. A továbbhaladás feltételei A tanév végén elért minimális követelményekteljesítésével lehet felsőbb osztályba lépni. Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban azévfolyam követelményeit nem teljesítette, engedélyt kaphat a követelmények két év alatttörténő teljesítésére, ha ezt sérülése, a képességfejlődésének üteme és az egészségi állapotaindokolja.
15.2 Értelmileg akadályozottak iskolatípusa (ÉAI) Az értelmileg akadályozott tanulók sajátos nevelési szükségletét figyelembe véve, a köznevelési törtvény általános szabályozását alkalmazva, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszt a következő módon tagoljuk: Alapfokú nevelés-oktatás szakasza: • 1-4. évfolyam – alsó tagozat • 5-8. évfolyam – felső tagozat Középfokú nevelés-oktatás szakasza: • 9-10. évfolyam - szakmai alapozás (megszilárdító szakasz) • 11-12. évfolyam szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz készségfejlesztő speciális szakiskolában A magasabb évfolyamba lépés feltételeinek szabályozásánál a TAI-ban megfogalmazottáltalános elvek itt is alkalmazásra kerülnek. A tanulók teljesítményének értékelése:
49
•
TAI-ban megfogalmazott általános elvek itt is alkalmazásra kerülnek.
Sajátosságok: Az ÉAI-ban alapelvként fogalmazzuk meg az automatikus továbbhaladást. Ettől – egyedielbírálás alapján – az osztályfőnök javaslatára, az indokok szakmai szempontú mérlegelésével, nevelőtestületi döntéssel lehet csak eltérni (pl.: hosszan tartó betegség miatti mulasztás) 50
15.3 Gyakorlati vizsga a 12. évfolyam végén: A beszámoltatás rendje a szakmai ismertek megszerzéséről: Intézményünk tanúsítványt ad a végzett tanulóknak képzés eredményes befejezéséről. A tanúsítvány minősítése: • kiválóan megfelelt, • jól megfelelt, • megfelelt és • a képzésben résztvett. A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre, a képzésben aktívan résztvevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott tanulók esetében.
16 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 16.1 Tanórai tevékenységek A tanítás-tanulási folyamat alapformája az osztálykeretben történő tanítási óra. A hagyományos osztálykeretben való tanítási folyamat egyre több alkalommal alakul át differenciált szervezeti formává. Csoportbontással segítjük a pedagógiai munkát azokban az esetekben, amikor azt a magas osztálylátszám (Kt. 4. számú melléklete szerint a maximális létszám esetén) indokolja amanuális készségek fejlesztése és praktikus ismeretek hatékonyabb elsajátítása érdekében, képességek szerint. Ezek az órák tömbösítettek is lehetnek a jobb idő kihasználás érdekében. Habilitációs órák, melyen 1-3 fővel az alapvető készségek, képességek fejlesztése, a felmerülőhiányosságok pótlása a cél.
17 Fejlesztő nevelés-oktatás halmozottan sérült tanulók számára Bevezető szakasz: 6-9 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók készség – és
50
képességfejlesztésének megtapasztalása.
kezdeti
szakasza,
a
természet
és
társadalmi
környezet
Alapozó szakasz: 10-14 éves súlyosan és halmozottan sérült tanulók számára a szűkebb, tágabb környezet megismertetése során önálló cselekvésre ösztönzi a tanulókat, amely elősegíti a megismerő funkciók fejlődését.
51
Fejlesztő szakasz: 15-23 éves súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók részére a megszerzett tapasztalatok, a koncentrikusan bővülő ismeretanyag beépül a tanulók mindennapjaiba, és így részeseivé válnak a világnak.
18 A tankönyvek kiválasztása
A tankönyvkiválasztás „Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete
a
tankönyvvé
nyilvánítás,
a
tankönyvtámogatás,
valamint
az
iskolai
tankönyvellátás rendjéről„ szóló dokumentumával összhangban történik, a pedagógiai szabadság biztosításával, a munkaközösségek támogatásával és a szülői szervezet jóváhagyásával.
19 A tanulók fizikai állapotának méréséhez alkalmazott módszer „MINI” HUNGAROFIT - egyszerű vizsgálati módszerek a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérés Az egyénre szabott edzéstervek elkészítésének kiindulópontja – legyen az kondicionáló, regeneráló, rehabilitáló vagy versenysport, – a szervezet aktuális állapota. Az intézményünkbe járó tanulók fizikai állapotának mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére Dimenzió
Személyi adatok
F. Mérey Ildikó 7-8 évesek számára
9 éves kortól
(1+3 motorikus próba értékeléséve l)
„HUNGARO FIT”
Név
A vizsgált személy neve:
Életkor
(1+6 motorikus próba értékelésév el)
9 éves kortól „MINI HUNGAROFIT” (1+4 motorikus próba értékelésével)
A vizsgált személy neve: Születési év, hó, nap:
51
Nem
Születési év, hó, nap:
Neme:
Neme:
ALAPMÉRÉSEK AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÁÉSÉHEZ
52
1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése:
1. Aerob, vagy alapállóképessé g mérése:
– Cooperteszt, vagy
– Cooperteszt, vagy
– 1609 m ( 1 mérföld) síkfutás
– 2000 m-es síkfutás
Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: – Helyből távolugrás
Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: – Helyből távolugrás
Megjegyzés: A dinamikus erő – állóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Egyes próbákban a max. pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.
Dinamikus erő – állóképesség 2. A csípőhajlító és a has-izom erőállóképesség ének mérése – Hanyattfekvés ből fel- ülés térdérintéssel , folyamatosan, kifáradásig
3. A hátizmok erőállóképességéne k mérése – Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig
– Cooper-teszt, vagy – 2000 m-es síkfutás Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: – Helyből távolugrás páros lábbal
A dinamikus dobóerőt nem méri.
páros lábbal
Dinamikus erő – állóképesség
Dinamikus dobóerő
2. A vállövi- és a kar-izmok erő állóképességének mérése:
páros lábbal A dinamikus dobóerőt nem méri.
1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése:
2. A kar-, törzs-, és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése: – Kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával 3. A kar-, törzs-, és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése: – Egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával
– Mellsőfekvőtámaszba n karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan kifáradásig 3. A csípőhajlító és a has-izom erőállóképességének mérése – Hanyattfekvésből fel- ülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig 4. A hátizmok erőállóképességének mérése – Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig
Dinamikus erő – állóképessé g 4. A vállöviés a karizmok erő állóképessé gének
52
mérése: – Mellsőfekvőt ámaszban karhajlításés nyújtás, folyamatosa n kifáradásig 5. A csípőhajlító és a hasizom erőállóképessé gének mérése
53
– Hanyattfekv ésből felülés térdérintéss el, folyamatosa n, kifáradásig
6. A hátizmok erőállóképességén ek mérése – Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosa n, kifáradásig
ALAP ÉS KIEGÉSZÍTŐ MÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK A TESTÖSSZETÉTÉEL MEGHETÁROZÁSÁHOZ
Az egészségi állapot minőségét jelző optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatáro zása:
– Testmagassá g
– Testmagassá g
– Testsúly
– Testsúly
– Csuklókerül et
– Csuklókerül et
– Nyugalmi pulzus
– Nyugalmi pulzus
– Möhr-féle módszer
– Alappulzus
– Alappulzus
– Terhelés utáni pulzus
– Terhelés utáni pzlzus
– Testzsírtarta lom:
– Testzsírtarta lom:
a négy bőrredő mérésével
a négy bőrredő mérésével
– Kaup- féle Testtömeg index
53
Mini Hungarofit 1+4 motorikus próba Aerob állóképesség mérése – 6 perc futás/kocogás (indokolt esetben), vagy – Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy 54
1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 2000 m síkfutás. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére)
19 Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítási terve: Az elsősegélynyújtás olyan tevékenység, aminek célja a hirtelen egészségkárosodás megállapítása vagy feltartóztatása. Tanulóink számára a sérüléstípussal összeegyeztetett tartalmak szerint, az egyéni képességekhez alkalmazkodva, a gyermekek, tanulók között lévő eltéréseknek megfelelően. fogalmazunk meg elvárásokat. Arra törekszünk, hogy a különböző élethelyzetekre adekvátan, praktikusan tudjanak reagálni tanulóink. Iskolai balesetből eredő személyi sérülés és egyébbaleset előfordulásakor legyenek képesek felmérni, hogy baj történt és haladéktalanul értesítsék a felnőtteket.
54
20 Helyi tanterv Intézményünk nevelőtestülete a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 11. mellékletében megjelent Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára elnevezésű kerettantervet adaptálta:
55
11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) A választott tantervekből elkészített helyi tantervünkben tanévekre bontva határoztuk meg a követelményeket. A követelményi szintek a sérülésből adódó hátrányokat igyekeznek szem előtt tartani. Tehát az egymásra épülés (a fokozatok) nemcsak életkori sajátosságokat veszi figyelembe, hanem a fejlesztés-fejlődés során megcélzott és elérhető eredményeket is. Természetesen fenntartjuk azt a lehetőséget, hogy a bevezetésre kerülő helyi tantervet tanévenként szükség szerint kiegészítjük, módosítjuk a kipróbálás tapasztalatai alapján A helyi tanterv óraszámai fokozatosan felmenő rendszerbe kerülnek bevezetésre a Köznevelési törvény utasításainak megfelelően.
Helyi tantervünk óraszámai – tanulásban akadályozottak számára Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7 4 1
2. évf. 7 4 1
3. évf. 6+1 3+1 1
4. évf. 7 4 1
-
-
-
-
2 2 1 1
2 1+1 2 1
2 2 2 1
2 2 2 1
1+1
1
1
1+2
5 -
5 -
5 -
5 -
2
2
2
2
25
25
25
27
55
56
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 4 1
6. évf. 4 4 1
7. évf. 4 2 3+1 1
8. évf. 4 2 4 1
2
2
2
2
1 2 2 2 1+1
2 1 2 2 1+1
4 2 1 1 1+1
4 2 1 1 1+1
1+1
1+1
2
1+1
5 1
5 1
5 1
5 1
2
2
2
2
28
28
31
31
Helyi tantervünk óraszámai – értelmileg akadályozottak számára Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek
Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4 2+1 2+1 2
4 2+1 2+1 2
4 3 2+1 2+1
4 3 2+1 2+1
4 4 3
4 4 3
5 2+1 3
5 2+1 3
1+1
1+1
2
2
2+2
2+2
3+1
3+1
1
1
2
2
2 2+1 1+1
2 2+1 1+1
5 4 31
5 4 31
2+1
2+1
Életvitel és gyakorlat Környezetismeret
Ének-zene Ábrázolás-alakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen
2
2+1
2 3
2 3
2 2+1
2 2+1
2 2+1
2 2+1
5
5
5
5
5
5
3 25
3 25
3 25
4 26
4 28
4 28
56
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének elvei
57
Helyzetfeltáró, diagnosztikus értékelési módot alkalmazzuk minden bementnél, tehát a gyerekek áthelyezésénél, az iskolán belüli átcsoportosításnál és más hasonló iskolából való érkezésnél. Az első esetben kiindulásként a szakértői bizottság differenciált diagnózisában rögzített megállapításokat a fejlesztés irányára vonatkozó ajánlásokat vesszük alapul és egészítjük ki saját méréseinkkel. A nevelő tájékozódásának érdekében az előzetes tudás feltárása céljából is a diagnosztikus értékelés lehetőségével élünk, amikor egy újabb, nagyobb tartalmi egység tanításába kezdünk. Így a pedagógiai diagnózis egyben a tanulás hatékonyságának javítására is irányul. A tanulási-tanítási folyamat során a formáló, segítő, fejlesztő értékelés dominál, s itt az értékelés eszközeivel akarunk nevelni, formálni. Így a tanítás-tanulás menetében a tanuló oldott, tárgyszerű légkörben, ugyanakkor szisztematikusan szembesül saját produkcióival. Az ismeretek számonkérését is a gyerek fokozatosan fejlődő rendszerébe ágyazzuk be. Az ismeretekről való beszámoltatás és az értékelési mód megfeleltetésének elvei: • Csak azt kérjük számon, amit megtanítottunk. • Csak azon a szinten, ahogy megtanítottuk és gyakoroltuk. • Mindezt a tanulók egyéni képességeire tekintettel differenciáltan tesszük. A számonkérés formái, a beszámoltatások rendje A beszámoltatási formák: Szóbeli: • Kérdésekre adott válaszok (egyénenként és frontálisan egyaránt). • Beszélgetés (vita). • A gyerekek egymás számára megfogalmazott kérései és válaszai. • Felelet, különböző segítséggel (vázlathasználattal, hívóképek, tárgyak és egy-két • érzékszervre való egyidejű hatásával). • Önálló felet. Írásbeli • • • • • •
Röpdolgozat (kérdésre adott válaszokkal, feladatlapos megoldásokkal, önálló esszészerű előadásmódban, rajz segítségével). Tematikus felmérés egy adott téma rendszerezése után feladatlappal vagy az írásbeli beszámoltatási módok kombinációival. Naplóvezetés (nem csak az olvasónaplóról van szó). Félévi, év végi „nagydolgozat”. 57
Technikai tevékenységhez kötött
58
• A vizuális ábrázolás különböző technikái. • Dekorációs technikák. • Különböző munkatevékenységek. • A fentiekhez kapcsolódó írásbeli és szóbeli magyarázatok. A hagyományostól eltérő tanulásszervezéshez kapcsolódó beszámoltatási formák • Drámapedagógiai akciókban részvétel aktivitása, módja. • A kooperatív technikák alkalmazásakor a párban, csoportban elfoglalt helymegfigyelése, az egyénileg, vagy ráhatásra vállalt feladat milyensége, kivitelezése, • kapcsolódása a többihez. • A projektekben tanított problémalátás, tervezés, kivitelezés, kommunikáció, atevékenység minősége stb. • A projekt végeredményeként megjelenő produkció elemzése. • Mindezt az adott személyiség, csoport relációjában vizsgáljuk: az együttműködő éskommunikációkészség, a konfliktustűrés, a konszenzusra való késztetés és hajlandóság,kitartás, azaz minden a szociális kompetencia fogalomkörébe tartozó dolog szem előtt tartásával. Az írásbeli beszámoltatás korlátai, rendje, s a tanulók tudásában betöltött szerepe Az írásbeli beszámoltatás elvei: • A klasszikus értelemben vett dolgozat írását értékelés szempontjából egyik pedagógiaiszakaszban sem tartjuk célravezetőnek, ám egyéb funkcióira való tekintettel a felső tagozat bármely évfolyamán szabadon dönthet a nevelő. • Egy tanítási napon csak egy felmérő iratható. • Értékelés alapjául az írásbeli beszámoltatás bármilyen formájának alkalmazása cask agyermekek által ismert, jól bevált, és gyakorolt módon történhet. Különösen vonatkozik ez a feladatlapos megoldások egyes feladattípusainak szerkezetére és formájára. • Írásbeli beszámoltatásnál az egyéni képességeket minden esetben figyelembe vesszük. • A hagyományostól eltérő, innovatív töltetű tanulásszervezési keretekben szerzett és gyakorolt ismeretek, tevékenységek, készségek értékelésekor elengedhetetlen atévedés szabadságának jelenléte és tudatosítása,a játék biztosítása (rendszerint keretben),a döntések indoklásának értékelése. A tanulók előmenetelének értékelési rendszere A teljesítmények minősítéséhez fűződő elveink
58
• •
59
A félévi és év végi értékelés nem minősít, hanem fejlődési állapotról számol be. Dominál a differenciálás szemlélete. Fontos, hogy a gyerek számba tudja venni, hogy előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött. Ez énképét és önismeretét is fejleszti. • Az értékelésben jelenjen meg az is, hogy a gyerek saját lehetőségét mennyire használta ki. • A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként ezek a szóbeli (írásbeli) információk, instrukciók konkrét, egyénre szabott javaslataival jelöljék meg a továbblépés útját és módját. Nyelvi megformálásában alkalmazkodjon gyerekeink beszűkült nyelvi kódjához és mind a tanuló, mind a szülő számára legyen közérthető. Tudatosan törekedjen ezzel is az értékelés elidegenítő hatásának csökkentésére. • Pedagógiai értékelésünk elsősorban fejlesztő jellegű, nem korlátozódik az osztályozásra. Az osztályozást csupán az értékelés egy módjának tekintjük. • A pedagógiai értékelés lényege a követelményekhez, teljesítményekhez, társakhoz és önmaga előző állapotához való viszonyítás. • Az értékelés informál a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről, de egyben folyamatnak is tekintjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célokban megfogalmazott feladatok és az aktuális állapot között. Az értékelés sokfélesége számos kifejezési módra ad lehetőséget: • • • • • • • •
metakommunikációs jelzésekkel, szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, pontozással, szimbólumokkal, tárgyakkal, osztályzattal, szociális technikákkal, a felsoroltak kombinációival.
Az értékelés eszközrendszerének bővítése érdekében feladatunk: •
• •
•
Az értékelési tevékenységünk eszköztárának tudatos feltárása, oly módon, hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak (egyéni érési ütem). A motiváló célú és erejű értékelés. Az évközi, órai minősítéskor olyan módszerek használata, melyek segítségével több tanuló nyerhet egyszerre megerősítést. A pozitív töltetű értékelés ösztönző hatása érdekében a differenciált, pedagógiailag és pszichológiailag helyesen adagolt, az elismerő-buzdító értékelés használata, amelynek legfontosabb következménye a gyerek önértékelő képességének kialakulása. Tanári, nevelői hitelességgel érvényes, valid értékelés (csak azt értékelem, amit alaposan átadtam a tanítványaimnak és azon a szinten is).
59
Helyi tantervünk óraszámai – beszédfogyatékos és súlyos nyelvi zavarral küzdők számára
60
A beszédjavító osztályokban azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket látjuk el, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékosok vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar spektrumában a beszéd és a nyelvi fejlődés zavarával küzdenek.A tanulócsoportokban személyre szabottan, intenzív logopédiai terápiával segítjük a gyermekek fejlõdését annak érdekében, hogy egy-két év elteltével minél eredményesebb legyen a többségi általános iskolák tantervi követelményeinek elsajátítása, távlati célként a társadalmi beilleszkedés. Műveltségi területek: Magyar nyelv és irodalom, matematika, testnevelés és sport, művészetek, ember és társadalom, ember a természetben, életvitel és gyakorlati ismeretek. Tanított tantárgyak Anyanyelv és irodalom:
Óraszámok 7+1
Matematika:
4
Környezetismeret:
1
Erkölcstan
1
Ének-zene
2
Vizuális kultúra
2
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés és sport:
5
Dráma és tánc
1
Kötelező óraszám
23
Szabadon tervezhető órakeret
2
Összesen
25
A nem kötelező óraszámot a magyar nyelv és irodalom óraszámának emelésére, illetve a dráma és tánc tantárgy órakeretének biztosítására, a kötelező órák 10% szabadon
60
felhasználható részét pedig az aktuális csoport szükségletei szerinti képességfejlesztésre, az ismeretek rendszerezésére, elmélyítésére fordítjuk. A habilitáció, rehabilitáció a tanórákba építve, illetve egyéni és kiscsoportos logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A tanulók értékelése: Az általános alapelveken kívül kiemeljük, hogy az értékelés tükrözze a gyermek önmagához mért fejlődését is. 61
Pedagógiai mérés értékelés területei: Szociális fejlettség, társas kapcsolatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tevékenységhez, tanuláshoz való viszonya Egészséges életmód szokásai Munka jellegű tevékenységek Játéktevékenység Értelmi fejlődés Tájékozódási készségek Tantárgyi tanulmányi munka
A pedagógiai mérés, értékelés rendszere Ideje
Célja
Forrás Szakértői Bizottságok véleményei
Tanév
Helyzetfeltáró,
elején
Tájékozódó elemzés
Komplex feltáró logopédiai vizsgálatok eredményei
Dokumentáció
Vizsgálati összesítők Terápiás tervek Tanmenetek
Spontán és irányított megfigyelések
Félévkor
Képességfejlesztési folyamat szükség szerinti javítása, hiányosságok pótlása
Tantárgyi felmérők Spontán irányított megfigyelések
Szöveges értékelés szülők számára Logopédiai vélemények
Logopédiai vizsgálatok
61
Logopédiai vélemények Tantárgyi felmérők Szöveges értékelés: Tanév végén
Képességstruktúrák fejlettségi szintjének megállapítása
Spontán és irányított megfigyelések
-
szülők számára befogadó intézmény számára Tanügyi dokumentáció
Logopédiai kontrollvizsgálatok
62 Készségfejlesztő speciális szakiskolai óraterv
Megszilárdító szakasz Fejlesztési terület
Tantárgy
9. évfolyam
10. évfolyam
4+2
4+2
Számolás - mérés
3
3
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
3
3
Természeti környezet
Környezet és egészségvédelem
3
3
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Életvitel és gondozási ismeretek
4+2
4+2
Informatika
Információs eszközök használata
2
2
2+1
2+1
Ének-zene
1
1
Tánc-dráma
1
1
Testi nevelés
Testnevelés
5
5
Szakmai tantárgy
Szakmai előkészítő ismeretek
2
2
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
Összóraszám
35
35
Anyanyelv és kommunikáció
Társadalmi környezet
Kommunikáció
Ábrázolás-alakítás Művészetek
62
