TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, AZ SZMSZ HATÁLYA AZ ISKOLA ALAPADATAI. 6 3

A TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

CEGLÉD, 2013

TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, AZ SZMSZ HATÁLYA .............................................................................................................................. 5 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI ........................................................................................................... 6 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ........................................................ 9 3.1. AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA .......................................................................................................... 9 3.1.1. Az intézmény vezetője ............................................................................................................ 9 3.1.2. Az igazgatóhelyettesek ........................................................................................................... 9 3.1.3. A tagintézmény-vezetők ....................................................................................................... 10 3.2. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE ............................................................................................................. 10 3.3. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................................................... 11 4. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE ................ 11 4.1. A NEVELŐK KÖZÖSSÉGEI ............................................................................................................ 12 4.1.1. A nevelőtestület.................................................................................................................... 12 4.1.2. A minőségirányítási csoport ................................................................................................ 13 4.1.3. A szakmai munkaközösségek ............................................................................................... 14 4.2. EGYES KIEMELT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK ............................................................................. 15 4.2.1. Az osztályfőnök .................................................................................................................... 15 4.2.2. A munkaközösség-vezető ..................................................................................................... 16 4.2.3. A diákönkormányzatot segítő tanár ..................................................................................... 16 4.2.4. Az ifjúságvédelmi felelős ..................................................................................................... 17 4.3. ALKALMI FELADATOKRA ALAKULT MUNKACSOPORTOK ........................................................... 17 4.4. AZ OKTATÁST SEGÍTŐ ÉS GAZDÁLKODÁST INTÉZŐ DOLGOZÓK ALKALMAZÁSA........................ 17 4.5. A SZÜLŐI SZERVEZET.................................................................................................................. 18 4.6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ............................................................................................................ 19 4.6.1. Az osztályközösség ............................................................................................................... 19 4.6.2. Az iskolai diákönkormányzat ............................................................................................... 19 5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA .................................................... 20 5.1.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület ...................................................................................... 20 5.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje .................................................... 21 5.1.3. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása a gyermekjóléti szolgálattal ...................... 21 6. A TANULÓK, SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA ............... 22 6.1. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ....................................... 24 7. A TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKARENDJE ...................................... 25 8. A TAGINTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................ 26 8.1. TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ................................................................................... 26 8.1.1. A szülők belépésének és bent tartózkodásának rendje......................................................... 27 8.1.2. Az intézménnyel semmilyen jogviszonyban nem álló külső személyek belépésének és bent tartózkodásának rendje ................................................................................................................. 28 8.2. A BUDAI ÚTI TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ...................................................................... 28 8.3. A HIDVÉGI LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ...................................................... 29 9. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE ............................................................... 30 10. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ........................................................................... 30 10.1. A NAPKÖZI OTTHON MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ............................ 31 10.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .................. 31 11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK32 11.1. AZ ISKOLAI BELSŐ ELLENŐRZÉS FELADATAI............................................................................ 32 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


11.2. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ................................ 33 11.3. AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI .................................................... 33 11.4. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ DOLGOZÓ FELADATAI ............................................................. 33 11.5. A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT DOLGOZÓK ÉS KIEMELT ELLENŐRZÉSI FELADATAIK ...... 34 11.6. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ................... 35 12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................. 36 13. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................. 38 14. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ......... 38 14.1. A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNY ORVOSA ÁLTAL ELLÁTANDÓ ISKOLAEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ....................................................................................................................................... 39 14.2. AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG KERETÉBEN A VÉDŐNŐ ÁLTAL ÖNÁLLÓAN ELLÁTANDÓ FELADATOK ....................................................................................................................................... 39 14.3. AZ ISKOLAFOGÁSZATI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ FOGORVOS FELADATAI ............................... 39 14.4. ÓVODA-EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK........................................................................................ 40 14.5. ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT ........................................................................................ 40 15. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK .............................................................................. 41 15.1. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN ............................................................................................................................... 41 15.2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN.................................... 42 15.3. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN .......................................................................................................................... 42 16. AZ ISKOLA ALKALMAZOTTAINAK EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZETTSÉGEI ........... 42 17. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................................ 43 18. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ..................................................................... 45 19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ......... 46 20. A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK ODAÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI ..................................... 48 21. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ............................. 48 22. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI50 23. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................ 51 24. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK51 25. A MAGÁNTANULÓI STÁTUSZ ................................................................................................ 53 26. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI .................................................... 53 27. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI (SZMSZ) ...................................................................................................................... 55 28. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ............. 59 29. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS KEZELÉSI RENDJE (SZMSZ) ............................................................ 60 30. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK......................................................................................................... 60 31. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE, GYŰJTŐKÖRI ÉS KATALÓGUS-SZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA, A KÖNYVTÁROS TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA ................................. 61 32. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI ................................................................................ 77 33. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................... 81 34. MELLÉKLET: .............................................................................................................................. 82

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


A TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Táncsics Mihály Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat 2013. március hó 29. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Cegléd, 2013. április 16. _________________________________ iskolai diákönkormányzat vezetője ***** A Táncsics Mihály Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai szülői szervezet iskolai vezetősége 2013. március hó 29. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Cegléd, 2013. április 16. _________________________________ szülői szervezet vezetője ***** A Táncsics Mihály Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2013. március hó 29. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Cegléd, 2013. április 16. _________________________________ igazgató ***** SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


A TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT

2013. ÉV ______________ HÓ ___ NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA.

Kelt: 2013. ______________________

_________________________________


KI D


1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, AZ SZMSZ HATÁLYA

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer alapján kialakított és működtetett tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. AZ SZMSZ ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK:  1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről,  1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról,  1993. évi többször módosított LXXIX. törvény a közoktatásról,  11/1994. évi (VI. 8) MkM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, (a továbbiakban R.)  138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról (a továbbiakban Vhr.)  Valamint a fenti jogszabályokat módosító rendelkezések.  226/2011. (VI. 23.) Ök. határozat  9/2012. (I. 19.) Ök. határozat A Táncsics Mihály Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.


KI D


2. AZ ISKOLA ALAPADATAI AZ INTÉZMÉNY NEVE: AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE, CÍME:

Táncsics Mihály Általános Iskola 2700 Cegléd, Eötvös tér 8. Tel.:

311-731, 500-366

Fax:

500-350

Igazgató: 321-488 E-mail: [email protected] AZ INTÉZMÉNY TELEPHELYEI:

2700 Cegléd, Népkör u. 1 Tel.: 310-849 2700 Cegléd, Dorottya u. 1. Táncsics Mihály Általános Iskola Budai Úti Tagintézménye 2738 Cegléd, Külső-Budai út 2. Tel.: 310-849 Integrálás éve: 2007

TAGINTÉZMÉNYEK NEVE, CÍME: Hidvégi Lajos Általános Iskola 2736 Mikebuda, Iskola u. 26. Integrálás éve: 2007 AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA:

önálló jogi személy.

AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA:

önállóan gazdálkodó, maradványérdekeltségű intézmény.

AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ceglédi tankerület 2700 Cegléd, Kossuth tér 1.

AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZÁMA, KELTE:

14/2008. (I.24.) Cegléd, 2008. január 25.

AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSÁNAK ÉVE:

1869 — Állami Polgári Leány- és Fiúiskola 1945 — Táncsics Mihály Általános Iskola 2007 — Táncsics Mihály Általános Iskola

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI KÖRZETE:

389/2007. (XII.13.) Ök. határozat melléklete szerint és Mikebuda közigazgatási területe


KI D


AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI (2008 TEÁOR BESOROLÁS: 852010):

AZ INTÉZMÉNY ADÓHATÓSÁGI AZONOSÍTÓ SZÁMA:

1556445-6-2-13

AZ INTÉZMÉNY STATISZTIKAI SZÁMJELE:

1134113000

AZ INTÉZMÉNY KSH AZONOSÍTÓJA:

15564456-801032213

AZ INTÉZMÉNY OM AZONOSÍTÓ SZÁMA:

037301

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ALANYISÁGA:

tárgyi mentes.

AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI:  Alapító okirat  Pedagógiai program, helyi tanterv  Intézményi minőségirányítási program  Házirend  Éves munkaterv  Közalkalmazotti Szabályzat  Jelen SZMSZ és mellékletei


KI D


AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA, LENYOMATA:

Hosszú bélyegzők:

Lenyomatok:

Táncsics Mihály Általános Iskola 2700 Cegléd, Eötvös tér 8. OM szám: 037301

Táncsics Mihály Általános Iskola Budai úti Tagintézménye 2738 Cegléd, Külső-Budai út 2.

Hidvégi Lajos Általános Iskola 2736 Mikebuda, Iskola u. 26.

Körbélyegzők:

Cegléd Városi Táncsics Mihály Általános Iskola 2700 Cegléd, Eötvös tér 8.

Táncsics Mihály Általános Iskola Budai úti Tagintézménye 2738 Cegléd, Külső-Budai út 2.

Hidvégi Lajos Általános Iskola 2736 Mikebuda, Iskola u. 26.


KI D

Lenyomatok:


3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: 

az igazgatóhelyettesek



a tagintézmény-vezetők



a gazdasági vezető

3.1.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE 

Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.



Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörébe.



A nevelőtestület élén állva, azzal szorosan együttműködve, pedagógiai tartalmú vezetési, irányítási feladatokat végez.



Tevékenységét az igazgatóhelyettesek, valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el.



Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.

3.1.2. AZ IGAZGATÓHELYETTESEK Az igazgató feladatait helyettesével megosztva látja el. Intézkedéseiket összehangolják, egymást rendszeresen tájékoztatják. A helyettesek az oktató-nevelő munka egy-egy részterületének önálló vezetői: 

alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes



felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes Szakmai segítőik az intézmény munkaközösség-vezetői. A helyettesek külön munkaköri leírás

szerint végzik feladatukat. 

Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.



Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.



Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.



Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az alsó tagozatos igazgatóhelyettes helyettesíti, akadályoztatása esetén a felső tagozatos igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igaz-

gatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.


KI D


3.1.3. A TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐK Az igazgatót az anyaintézménytől helyrajzilag távol fekvő tagintézményben a tagintézményvezetők segítik munkájában. Intézkedéseiket az intézmény vezetőjével összehangolják, egymást rendszeresen tájékoztatják. 

Az tagintézmény-vezetők megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.



Tagintézmény-vezető csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.



A tagintézmény-vezetők munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.



A tagintézményben az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a tagintézmény-vezető helyettesíti.



A tagintézmény-vezetőt az intézmény vezetője pályázat útján nevezi ki. A pályázó a kiírásban megjelölt időpontig az igazgató nevére címezve adhatja be pályázatát. A tagintézmény vezetői kinevezés határozott időre, öt évre szól. Az igazgatóság megbeszélésein a tagintézmény-vezető a tagintézményét érintő kérdések tárgyalá-

sakor részt vesz.

3.2. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE Az iskola vezetőségének a tagjai: 

az igazgató,



a diákönkormányzat vezetője,



az igazgatóhelyettesek,



a közalkalmazotti tanács elnöke,



a szakmai munkaközösségek vezetői,



a szülői szervezet elnöke

1. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 2. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.


KI D


A vezetők helyettesítési rendje 1. Az intézményvezetőt helyettesíthetik az igazgatóhelyettesek, az ő távollétük esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője. A helyettesek feladatkörét távollétük esetén az igazgató veszi át, vagy feladatuk ellátásával megbízza a nevelőtestület egy-egy tagját. 2. Az igazgató tartós távolléte esetén (legalább két hét) az alsós igazgatóhelyettes a helyettesítési rendnek megfelelően gyakorolja az igazgató által fenntartott hatásköröket is, kivéve a személyi kérdéseket. 3. Mindhármuk akadályoztatása esetén a pedagógiai munka irányításánál a további helyettesítést az osztályfőnöki munkaközösség-vezető látja el.

3.3. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IGAZGATÓ SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG

FELSŐ TAGOZAT IGAZGATÓHELYETTESE

TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ IGAZGATÓHELYETTESEK

ALSÓS MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐ

NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐ

OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJE

MINŐSÉG-IRÁNYÍTÁSI CSOPORT VEZETŐJE

ALSÓS NEVELŐK

NAPKÖZIS NEVELŐK

OSZTÁLYFŐNÖKÖK

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT

GAZDASÁGI VEZETŐ ISKOLA-TITKÁR

ALSÓ TAGOZAT IGAZGATÓHELYETTESE

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS

DÖK GAZDASÁGI CSOPORT

TECHNIKAI DOLGOZÓK

4. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják: 

nevelőtestület



technikai dolgozók



tanulók közösségei



szülői közösségek

alkalmazottak

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmaSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


zottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

4.1. A NEVELŐK KÖZÖSSÉGEI 4.1.1. A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a pedagógiai program és módosításának elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,  a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének a meghatározása,  az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  az iskola teljes nevelő-oktató tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása és értékelése,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a házirend elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  a tanuló fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára való bocsátása  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  a vezető pedagógusi besorolás helyi követelményeinek megállapítása, a közalkalmazotti címek helyi követelményeinek megállapítása,  a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés. A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik:  az igazgatóhelyettes megbízásakor, illetve a megbízatás visszavonásakor,  a pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében,  a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok megbízásainak elosztása során,  az iskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásában,  az iskola fejlesztési beruházási és felújítási tervei megállapításában,  az iskola felvételi követelményeinek meghatározásában, valamint  külön jogszabályokban meghatározott ügyekben.  Javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  2 alkalommal nevelési értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak harminc százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,  a nevelőtestület döntéseit — ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik — nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 4. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 5. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. 6. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  az egy osztályban tanító nevelők értekezlete,  az ének-zene tagozat nevelőinek értekezlete,  a nyelvi tagozat nevelőinek értekezlete. 7. Az iskolában — jellegénél fogva — semmilyen pártszervezet nem működhet. Társadalmi szervezetként működhet a Közalkalmazotti Tanács. 8. A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató kapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. Elkészítéséért és a folyamatos karbantartásáért a két vezető felelős.

4.1.2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására munkacsoportot hozta létre. Feladata: 

A mindenkori felülvizsgálatok során figyelembe veszi és beépíti a Pedagógiai Programba az IMIP-ben megjelenő szakmai elvárásokat és minőségcélokat.



A nevelés-oktatás folyamatában szem előtt tartja a konkrét kitűzött minőségcélokat, és azok megvalósításán munkálkodik.



Újszerű kezdeményezésként megpróbálja a következő generációk gondolkodásába megfelelő pedagógiai szakmai munkával beültetni a minőségkezelés alapismereteit és fontosságát.



Karbantartja az intézmény minőségirányítási programját.

Hatásköre: kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára.


KI D


4.1.3. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK Az azonos tantárgyat vagy tantárgycsoportot tanító, illetőleg az azonos nevelési feladatokat ellátó pedagógusok szakmai közösségeiként munkaközösségek szervezhetők. E közösségek munkájában való részvétel önkéntes, határozatai azonban vonatkoznak az iskola minden megfelelő szakos nevelőjére. Legalább 3 főből álló szakcsoport munkaközösséget alkothat, vezetőjüket a tagok javaslatának figyelembevételével az igazgató bízza meg. Munkájukat az éves munkatervük alapján végzik. A feladatok összehangolására havonta munkaközösség-vezetői megbeszélést tartanak. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

Döntési jogkörük van:  a nevelőtestület által rájuk átruházott kérdésekben,  a továbbképzési programok szervezésében,  az iskolai tanulmányi versenyek programjaiban,  az alsó tagozatos és a felső tagozatos munkaközösségnek a tanulók értékelésében, továbbhaladásának eldöntésében, és fegyelmi ügyeiben, Véleményüket ki kell kérni:  a pedagógiai program módosításakor,  a taneszközök, tankönyvek, tanítási segédeszközök kiválasztásánál,  az emelt szintű ének-zene osztályba való jelentkezés körülményeinek meghatározásánál,  az emelt szintű nyelvi osztályba való besorolás szempontjainak Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  alsós I. munkaközösség

— tagjai az 1. és 2. osztályban tanítók

 alsós II. munkaközösség

— tagjai a 3. és 4. osztályban tanítók

 magyar munkaközösség

— magyar-történelem szakos tanárok

 matematika munkaközösség

— matematika, fizika-kémia, számítástechnika szakos tanárok

 nyelvi munkaközösség

— angol, német szakos tanárok, szaktanítók

 ének munkaközösség

— ének, rajz szakos tanárok

 testnevelés munkaközösség

— testnevelést tanító tanárok

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját  részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés)  egységes követelményrendszer kialakítása; a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez  javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására  segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját  javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, az adott tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.

4.2. EGYES KIEMELT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK 4.2.1. AZ OSZTÁLYFŐNÖK  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszicho-pedagógus, iskolaorvos, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, logopédus, védőnő stb.).  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére és a tehetséggondozásra.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elő- meneteléről.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt).  Saját hatáskörében — indokolt esetben — évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását.  Figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.  Részt vesz a munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.  Külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával.


KI D


4.2.2. A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ  javaslatok, tapasztalatok alapján összeállítja a munkaközösség éves programját  segítséget nyújt az igazgatónak a szaktárgyára vonatkozó döntése meghozatala előtt  lehetőség szerint elkíséri az igazgatót (helyettesét) óralátogatásra  havonta legalább egy szaktárgyi órát látogat  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, az iskolai munkaterv összeállítására, szakkörök indítására  segíti szakterületén a kezdő tanárok beilleszkedését  módszertani megbeszéléseket tart, szervezi és figyelemmel kíséri a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását  javaslatot tesz a szertár fejlesztésére, figyeli a beszerzéseket és a szemléltető anyagok felhasználását  javaslatot tesz a tartósan jó munkát végzők jutalmazására, kitüntetésére  szakmai képzés, önképzés területén példát mutat  szakterületén a versenyeket koordinálja, szervezi  kapcsolatot tart a szakértővel  a felméréseket irányítja

4.2.3. A DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR  A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár — akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az igazgatónak — támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az e pedagógus támogatásával és közreműködésével is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola igazgatójához.  Elősegíti, hogy az SZMSZ, a házirend, a szociális juttatások, a szabadidős programok megvitatása és vélemény alkotási illetve egyetértési jogát a diákönkormányzat gyakorolhassa.  Szükséghez képest, legalább havonta egy alkalommal részletes tárgyalást folytat a diákönkormányzat vezetőjével.  Megszervezi, az igazgató által a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről szóló éves tájékoztatóját.  Feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése,  A demokratikus iskolai közélet, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeinek összehangolása.  Gondoskodik a diákönkormányzat éves munkatervének elkészítéséről.  Szervezi, irányítja a diák-önkormányzativálasztásokat.  Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására.  Szervezi és irányítja a diákparlament összehívását, lebonyolítását.  Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések előkészítését.  Személyesen vagy kollégák, szülő bevonásával biztosítja a felnőtt felügyeletet a diák-önkormányzat rendezvényein.  Szükség szerint képviseli a diákönkormányzat érdekeit.


KI D


4.2.4. AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS Feladata:  Az osztályokat felkeresve, tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá az iskolán kívül milyen gyermek és ifjúságvédelmi feladatot, ellátó intézményt kereshetnek fel.  A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál — a veszélyeztető okok feltárása érdekében — családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.  Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen.  A tanuló anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

4.3. ALKALMI FELADATOKRA ALAKULT MUNKACSOPORTOK 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Az emelt szintű ének-zene osztályokba jelentkező gyerekek készségszint-felmérésére alakult munkacsoport:  az ének szakos tanárok  a leendő 1.é. és 1.z. osztálytanítói  az alsós I. munkaközösség vezetője A 2. osztályos tanulók emelt szintű nyelvi osztályba való beosztására alakult munkacsoport:  az idegen nyelvet tanító nevelők  a 2.a és 2.b osztálytanítói

4.4. AZ OKTATÁST SEGÍTŐ ÉS GAZDÁLKODÁST INTÉZŐ DOLGOZÓK ALKALMAZÁSA A nem pedagógus dolgozókat az igazgató alkalmazza, és határoz a munkaviszonyuk megszüntetéséről. A közvetlen vezető javaslatára alkalmazásukról és felmentésükről az igazgató intézkedik. Technikai dolgozók alkalmazási feltételei:  szakmai végzettség

 munkavégzési alkalmasság


KI D

 fegyelmezett, határidős munkavégzés


4.5. A SZÜLŐI SZERVEZET 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. 2. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök

 elnökhelyettes

3. Nem lehet tagja a vezetőségnek, akinek tevékenysége ifjúsági- és gyermekvédelmi szempontból kifogásolható. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 4. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. 5. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet. Az iskolai az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik:  működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása  tisztségviselőik megválasztása  a képviseletében eljáró személyek megválasztása  a szülők körében társadalmi munka megszervezése Véleményezési jogkört gyakorol:  a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában  a házirend megállapításában  az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában  az SZMSZ szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a tanórán kívüli foglalkozások, a szünidei foglalkozások formáinak, rendjének megállapításában)  az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál, módosításánál,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben  a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában  az iskola pedagógiai programjának módosításában Kapcsolattartás a szülőkkel:


KI D


 az iskolai szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni  évenként legalább 2 alkalommal megtartott szülői értekezleten  közös fogadó órákon, amelyeken minden nevelő részt vesz  valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni, akkor, amikor a tanuló kapta  a tájékoztató füzetbe írottakat dátummal és a nevelő kézjegyével kell ellátni. Amennyiben a tájékoztató füzet hiányzik, a hiányát az osztálynaplóban az előbbi módon kell bejegyezni.  az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben.

4.6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI 4.6.1. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG 1.

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén — mint pedagógus vezető — az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

2.

A Diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

3.

A 4-8. évfolyamos osztályok tanulói maguk közül — az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére — tisztségviselőket választanak:  osztálytitkárt  két fő képviselőt (küldöttet) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

4.6.2. AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT  A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.  Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.  A diákönkormányzat a saját maga által kidolgozott működési szabályzat és az iskola működési szabályzata alapján működik.  A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.  Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.  Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


A diákönkormányzat döntési jogköre  A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak — a nevelőtestület véleményének meghallgatásával — saját közösségi életük tervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.  A diákönkormányzat — a nevelőtestület véleményének kikérésével — dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működéséről, valamint a tájékoztatási rendszer munkatársainak megbízásáról.  Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat véleményezési jogköre A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben: 

a Házirend;



az SZMSZ tanulókat érintő kérdései;



a tanulókat érintő kitüntetések, jutalmazások, fegyelmi ügyek;



társadalmi és környezetvédelmi munkaakciók;



tanulóközösségeket érintő pénzeszközök felhasználása.

A diákönkormányzat javaslattevő jogköre Kiterjed az iskolai élet minden területére. A diákönkormányzat egyetértési jogköre 

jogszabályban meghatározott ügyekben a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor



jogszabályban meghatározott ügyekben az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor.

Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.

5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA 5.1.1. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,

 a különböző értekezletek,

 az iskolavezetőség ülései,

 megbeszélések

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

5.1.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK RENDJE A munkaközösségek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott munkaközösségvezetők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  munkaközösség-vezetői értekezletek havi rendszerességgel  az iskolavezetőség ülései,  egyéb megbeszélések, értekezletek, Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A munkaközösségek az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül kapnak információt. A munkaközösség-vezetők kötelesek:  a munkaközösség-vezetők ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

5.1.3. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSA A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL A szakmai munkaközösség-vezetők az iskola ifjúságvédelmi felelősével együttműködve, a szaktanárok és osztályfőnökök javaslatai, észrevételei alapján részt vesz a következő feladatok elvégzésében:  A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál — a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a szaktanárok kérésére— családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.  Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen.  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.


KI D


6. A TANULÓK, SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA

KI

KIT

igazgató

A TÁJÉKOZTATÁS KIALAKULT FORMÁI

a szülőket a tanulókat

nevelők

a tanulót és szüleit

osztályfőnökök

a szülőket

a szülőket

MIRŐL a tanév rendjéről, programjairól, szünetekről, igazgatói szünetekről, fogadóórákról, stb. a tanulók aktuális tennivalóiról, versenyeredményekről

 a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról,  egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal

 betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba,  ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását,  tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről  az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról  saját gyermekének egyéni tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  az alapítvány munkájáról  az osztályokban és az iskolában szervezett nem tanórai események, rendezvényekről (klubdélután, iskolai farsang, iskolai ünnepség)  tantárgyi mérések eredményeiről

HOGYAN írásban a tanév elején minden szülő kézhez kapja az iskolarádión  fogadóórákon vagy előre egyeztetett egyéb időpontban,  ellenőrző könyvben,  szöveges értékelő füzetben  bizonyítványban

nyílt tanítási napon

szülői értekezleten

írásban

1. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe történő bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülőt a tanuló előmeneteléről, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeiről. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehessen vezetni. A szülő kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak; ennek havonkénti ellenőrzését az osztályfőnök végzi el. 2. A szülők hiteles tájékoztatásához hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy időben a naplóban és az ellenőrzőben, valamint a 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben a külön e célra SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


használatos szöveges értékelő füzetben is megjelenjenek. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe a dicséretek is bekerülnek. Szükség esetén az írásos értesítési formák mellett más módon is gondoskodhat (telefon, hivatalos levél, családlátogatás) a pedagógus a szülő mielőbbi értesítéséről. 3. A tanulók tanév végi értékelése a bizonyítványban jelenik meg. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. 5. A szülők a tanulók és a saját — jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított — jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. 7. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél. A házirend egy példányát — a közoktatási törvény előírásainak megfelelően — az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.


KI D


6.1. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  az intézmény fenntartójával  a megyei, fővárosi pedagógiai intézettel  a helyi általános és középiskolák vezetőivel és tantestületeivel  a város óvodáival  a területileg illetékes nevelési tanácsadóval Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn  az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival  a város közművelődési intézményeivel  az egyházak helyi gyülekezeteivel A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Bölcsődei és Védőnői Igazgatóság (Cegléd, Deák u. 2.) illetékes védőnőjével, és segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Cegléd Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.


KI D


7. A TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKARENDJE 1. A hivatalsegédek a tantermek ajtaját csak 730-kor nyithatják ki (kivéve az ügyeletes termet, ahol 630tól reggeli ügyeletet tartunk). 2. Az osztályfőnökök kötelessége ellenőrizni, hogy ügyeletet nem kérő tanulóik csak 730 és 745 között érkezzenek az iskolába. 3. A tanulók 730-745-ig mozoghatnak az iskola területén (ügyintézés, tízórai vásárlás, tanárok keresése). 4. 750-kor csengetés jelzi, hogy a tanulók kötelesek a helyükre ülni s előkészülni az 1. órára. 5. Az ügyeletes nevelők 730 és 750 között ellenőrzik a termekbe vonulást, az ügyintézés miatt mozgó tanulókat. Ellenőrzik az osztálytermek, WC-k, öltözők stb. tisztaságát, jelentik az esetleges rongálásokat. Télen ellenőrzik a termek hőmérsékletét. 6. A nem ügyeletes nevelő akkor érkezik, ami magának megfelelő, de legkésőbb a tanítás megkezdése előtt 10 perccel. 7. A nevelőknek munkakezdéskor be kell jönni a nevelőibe, hogy a megérkezésről tudomása legyen az igazgatóságnak ill. tanártársainak, valamint hogy az aznapi információkról tudomást szerezzenek. 8. A nevelők kötelesek a csengő megszólalása pillanatában elindulni naplóval, az órához szükséges könyvekkel, füzetekkel, egyéb segédletekkel. A tanórát percnyi pontossággal meg kell kezdeni. 9. Az órát kicsengetéskor abba kell hagyni, ugyancsak percnyi pontosan. 10. Semmiféle ügyintézés végett nem csorbulhat a tanórák pontos megtartása. A nevelőt óráról kihívni nem lehet. 11. A tanulót óráról elküldeni sem magánügyben, sem iskolai elintéznivalóval nem lehet. A tanulót fegyelmezési okból óráról kiküldeni nem szabad. 12. A délutáni sportfoglalkozások, szakkörök, stb. időpontját szigorúan tartassák be a nevelők a tanulókkal. Ne érkezzenek előbb, mint az szükséges. 13. Jó idő esetén óraközi szünetben a tanulók az udvaron tartózkodnak, csengetéskor megállnak, a csengetés végén sorakoznak, a nevelővel vonulnak be a terembe. Rossz idő esetén a folyosókon tartózkodnak. 14. Az ügyeletes nevelők biztosítják szünetekben a zavartalan teremcseréket, a termek kiszellőztetését. 15. A hiányzó nevelő ügyeleti munkáját az a pedagógus látja el, aki a tanórát helyettesítette. 16. A nevelők időben jelezzék, ha nem tudnak jönni dolgozni. A helyettesítés kiírása időben történjék, hogy fel lehessen készülni az órára ill. az ügyelet ellátására. 17. A „lyukas” órás nevelőket be kell osztani úgynevezett készenléti ügyeletre — 1. órában —, hogy váratlan hiányzás esetén is legyen helyettesítő nevelő.


KI D


8. A TAGINTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI RENDJE 8.1. TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 630 órától délután 1800 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 1700 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 3. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. 4. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. 5. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 6. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 óra és 1330 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, a 2. óra után 20 perc. 7. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1700 óráig tart. 8. Az iskolában reggel 730 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 9. Az iskolában egyidejűleg 10 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Eötvös téri épület  földszint

Népkör utcai épület 1 fő

 első emelet

 emelet

 második emelet

 kapu, 29. terem

 udvar

 r.25., r.26. terem  r.21., r.22., r.23. terem  tornaterem  alsós folyosó 10. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.


KI D


11. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1400 órától 18 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 12. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 óra és 1400 óra között. 13. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. 14. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 15. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 16. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 17. Az iskola helyiségeit — elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben — külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 18. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata. 19. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

8.1.1. A SZÜLŐK BELÉPÉSÉNEK ÉS BENT TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 1.

A szülők bekísérhetik gyermekeiket a tanteremig. Első osztályosok esetében az első hónapban megengedett, hogy a szülőreggel a nevelő érkezéséig a teremben tartózkodjon, de legkésőbb 750-kor külön felszólítás nélkül távoznia kell.

2.

Tanítás végeztével a szülő a folyosón várja meg a kicsengetést, amikor a nevelő kiengedi gyermekét a tanteremből.


KI D


3.

Ha gyermeke napközis, kopogtat, beköszön, és a folyosón várja meg a gyermeket, biztosítva ezzel a napközis foglalkozás zavartalanságát.

4.

Szülő tanítási órát az iskola igazgatójának külön meghívására, pl. nyílt nap keretében látogathat.

5.

A szülő az osztályfőnök hatáskörét meghaladó vagy egyéb ügyben felveheti a kapcsolatot az igazgatóval, ennek helye az igazgatói iroda.

6.

A szülőnek joga, hogy gyermekének tanulmányi, erkölcsi, testi-lelki fejlődéséről az iskolától folyamatos tájékoztatást kérjen, de ezt csak olyan helyen és időben teheti, ahol és amikor a pedagógiai munkát ezzel nem akadályozza.

8.1.2. AZ

INTÉZMÉNNYEL

SEMMILYEN

JOGVISZONYBAN

NEM

ÁLLÓ

KÜLSŐ

SZEMÉLYEK

BELÉPÉSÉNEK ÉS BENT TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE

1. Az iskola igazgatója tanévkezdéskor meghatározza, hogy a különböző eseti ügyekben az iskola vezetőségén belül kihez milyen problémával fordulhatnak, ki milyen területen intézkedhet. Ennek megfelelően kapnak útbaigazítást a külső személyek. 2. Külső személyek nem tartózkodhatnak a nevelő-oktató munka helyszínéül szolgáló helyiségekben. 3. Külső személyek reklámtevékenységet, üzleti tevékenységet a nem nevelési-oktatási célú helyiségekben nem folytathatnak.

8.2. A BUDAI ÚTI TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók (pl. szavazás). 2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 és délután 15 óra között az egyik igazgatóhelyettesnek az iskolában kell tartózkodnia. 3. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. 4. Amennyiben az igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 745 óra és 1310 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc. Kivételt képez a tízórai szünet, melynek időtartama 15 perc. 5. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. 6. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészekben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 7. Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D




a főbejárattól jobbra eső épületek és területek,



a főbejárattól balra eső épületek és területek.

8. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben — szülői kérés hiányában — az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 9. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1130 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 10. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskola igazgatói irodájában történik 7 óra és 15 óra között. 11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. 12. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). 14. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni nem lehet. 15. Az iskola helyiségeit — elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben — külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak (Tetz Alapfokú Művészeti Iskola). 16. Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. 17. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

8.3. A HIDVÉGI LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az intézmény a szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 8 órától 18 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet és a fogadóóra napjain a nyitva tartás az igazgató rendelkezése szerint meghosszabbodik. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


2. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. 3. A tanítás kezdete az általános iskolában 815 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. 4. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. 5. Az intézményi tanulók részére az étkezést — külön beosztás szerint — 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. 6. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től augusztus 30-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat. 7. A vezetők benn tartózkodása: 

Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 745 óra és délután 1600 óra között a tagintézmény-vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.



A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.



A 1600 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

9. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE 1. A tanulók szülei az étkezésért térítési díjat fizetnek. 2. A befizetések egy hónapra előre történnek, határidejük minden hónap 10-e. Az étkeztetés megvonható attól a tanulótól, akinek szülője a felszólítást követően nem rendezte tartozását. 3. A lemondásra vonatkozó általános szabály, hogy három munkanappal előbb kell megtenni a csoportvezetőnél. A lemondás életbelépéséig az ételt a szülő elviheti. 4. A túlfizetést a következő havi térítési díjba beszámítjuk. 5. Három, vagy több gyermeket nevelő szülők az étkezés 50%-át térítik. Gyermekeikről írásos nyilatkozatot állítanak ki, amelyet a gazdasági irodára le kell adni és ott őrzik meg.

10. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1. Az iskola — a tanórai foglalkozások mellett — a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 2. A tanulók ezekre a foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, felvétel esetén a foglalkozásokon való megjelenésük kötelező. 3. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

10.1. A NAPKÖZI OTTHON MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. 2. A jelentkezés az előző tanév végén történik, a szülők által a napközis csoportvezetőnél, felső tagozaton az osztályfőnöknél, első osztályos tanulók szülei a beíratkozáskor teszik azt meg. 3. Az igénylőknek az iskola étkeztetést, illetve délutáni foglalkozást, tanulási lehetőséget biztosít. 4. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. 5. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben — szülői kérés hiányában — az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

10.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés — a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével — önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 4. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


6. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon — ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár — önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 7. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 8. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 9. Az iskola — az ezt igénylő tanulók számára — étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára — igény esetén — az iskola ebédet (menzát) biztosít. 10. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 11. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 11.1. AZ ISKOLAI BELSŐ ELLENŐRZÉS FELADATAI  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.


KI D


11.2. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

11.3. AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

11.4. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ DOLGOZÓ FELADATAI 1. Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 2. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 3. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 4. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.


KI D


11.5. A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT DOLGOZÓK ÉS KIEMELT ELLENŐRZÉSI FELADATAIK

1. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 2. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Igazgató  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Gazdasági vezető  folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét,  a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;  a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,  a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,  a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,  folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.


KI D


Munkaközösség-vezetők  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: 

a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;



a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

11.6. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség-vezetők Az igazgató — az általa szükségesnek tartott esetben — jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme.  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:  az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,  a tanítási óra felépítése és szervezése,  a tanítási órán alkalmazott módszerek,  a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,  az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.), SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 4. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Cegléd Városi Könyvtár 2700 Cegléd, Szabadság tér 5/A. (Az érvényes MKM rendelet szerint az iskolai könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együtt kell működnie az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.) 5. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. 6. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 7. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. 8. Az iskolai könyvtár helyisége egyben tanteremként is működik, ezért nyitva tartását a mindenkori tantermi szükségesség határozza meg. Ettől függően napi 1 tanítási óra. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


9. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. 10. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. 11. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: 

kézikönyvek,



hangkazetták, CD-k



számítógépes szoftverek,



muzeális értékű dokumentumok,



folyóiratok, újságok

12. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.


KI D


13. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon  a heti három kötelező testnevelés óra, amelyből egy óra lehet tánc oktatás, illetve úszásoktatás  a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon  a heti három kötelező testnevelés óra,  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,  a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán  a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. 1. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 2. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 3. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 4. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, az edzőterem,  a téli időszakban: a tornaterem, edzőterem testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 4. napján 1400 óra és 1600 óra között a tanulók számára nyitva legyen. 5. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

14. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA Az intézmény a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltatók, gyermekorvos, gyermek fogorvos, főállású iskolavédőnő bevonásával oldja meg. Az iskola fenntartója megállapodást kötött a Bölcsődei és Védőnői Igazgatósággal (Cegléd, Deák u. 2.). A tanulók egészségi állapotának ellenőrzése céljából — jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal, az adott tanévre, az iskolaorvosokkal és az iskolavédőnővel egyeztetve, egyeztetett munkaterv alapján — szűrővizsgálaton kell megjelenni. Az orvosi és fogorvosi vizsgálatra az osztályfőnök kíséri az osztályt. Az iskolavédőnő írásban tájékoztatja a szülőt további vizsgálatok szükségességéről.


KI D


14.1. A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNY ORVOSA ÁLTAL ELLÁTANDÓ ISKOLAEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK

A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése. 1. Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata a módszertani irányelvek szerint. (Minimális követelmény az 1., 2., 5., 7. évfolyamon a védőoltások előtt, illetve 8. osztályban az iskolaváltás miatt.) 2. A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. 3. A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése. 4. Üdülés, táboroztatás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. 5. A gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. 6. Közegészségügyi és járványügyi feladatok elvégzése. 7. Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése.

14.2. AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG KERETÉBEN A VÉDŐNŐ ÁLTAL ÖNÁLLÓAN ELLÁTANDÓ FELADATOK

1. Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint 2. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése (évente 3 alkalommal, illetve szükség szerint), testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. 3. Elsősegélynyújtás. 4. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. 5. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. 6. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. 7. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: a) Az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), b) Családtervezés, fogamzásgátlás, c) Szülői szerep, csecsemőgondozás, d) Szenvedélybetegségek megelőzése. 8. Testnevelés, gyógytestnevelés, technika órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. 9. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). 10. Pályaválasztás segítése.

14.3. AZ ISKOLAFOGÁSZATI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ FOGORVOS FELADATAI 1. A körzetéhez tartozó gyermekeket — egyénileg és csoportosan — fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi. 2. Tervezi és szervezi a csoportos és egyéni kezelések rendjét. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


3. Évente két alkalommal a rendelőben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl. fogszabályozó kezelésre) irányítja a rászorulókat. 4. Elvégzi az óvodások szűrővizsgálatát az óvodában, évente legalább egyszer. A rászorulókat — egyénileg vagy csoportosan kezelésre berendeli.

14.4. ÓVODA-EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK 1. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató területi gyermekorvos és a területi védőnő látja el. 2. Az orvos, valamint a védőnő együttműködési megállapodás szerinti ütemezéssel látogatja az óvodát. 3. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. 4. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik. A fogorvos és a fogászati asszisztens feladatait részben az óvodában, részben a rendelőben végzi. 5. A gyermekeket évente kétszer (ősszel és tavasszal) vizsgálják.

14.5. ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT Iskolát ellátó gyermekorvosok: Dr. Pataky Zsuzsanna Dr. Mohos Imre Dr. Vukovics Csilla

a és b osztályok c, é., z. osztályok Budai úti tagiskola

Iskolafogászat: Ced-Dent Fogászati KFT. ifj. Dr. Paczolay Béla

Cegléd, Szabadság tér 2. Budai úti tagiskola

Iskolát ellátó védőnő: Nagy Erika

Tel.: 53/500-366 Mobil: 30/5570833 E-mail: [email protected] Fogadónap:


KI D

Eötvös tér (orvosi szoba, 5/A) kedd: csütörtök: Népkör u. (védőnői szoba) szerda: Budai úti tagiskola kedd:

1330-1530 800- 900 800- 900 830- 930


15. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

15.1. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN

1. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 5. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: 

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,



a házirend balesetvédelmi előírásait,



rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,



a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

 Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. 8. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 9. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.


KI D


10. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

15.2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges, orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. 2. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 3. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 4. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

15.3. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN

1. A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. 2. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. 3. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

16. AZ ISKOLA ALKALMAZOTTAINAK EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZETTSÉGEI 1. Iskolánk a felnőtt dolgozók munka-egészségügyi vizsgálatainak elvégzésére szerződést kötött Dr. Túri Józseffel, a Túri Poliklinika vezetőjével. A klinikán dolgozó szakorvosok közreműködésével két évente történnek a szűrővizsgálatok. Az egészségügyi állapottól függően maximum két évre kap igazolást a dolgozó, amit a vizsgálatot követő héten bemutat az iskola igazgatójának. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


2. Az évenkénti tüdőszűrési vizsgálatokra törvény kötelezi a felnőtt lakosságot. Az ennek elvégzését igazoló iratot tanévkezdés előtt mutatják be a dolgozók az iskolavezetésnek.

17. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés (bombariadó). 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  felsős igazgatóhelyettes 4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell a következő módon:  a villanyáram használhatósága esetén az iskolarádión szóban  áramtalanítás szükségessége esetén az udvaron elhelyezett harang megfelelő jelzésének alkalmazásával (a Kiürítési terv tartalmazza) valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:


KI D


8. Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! 9. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! 10. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. 11. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! 12. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 13. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. 14. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 15. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 16. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 17. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.


KI D


18. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 19. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 20. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  igazgatói iroda  páncélszekrény

18. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: 3. elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, 4. részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 5. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a felelős dolgozók feladatait, b) a szükséges határidőket, c) a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, d) a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 6. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, b) a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, c) a szükséges határidőket, d) a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. 7. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: 8. A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója — az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével — felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. 9. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.


KI D


10. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 11. Az IMIP szabályozza a tankönyvhasználati csoport létrehozását és munkarendjét. 12. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket. 13. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 14. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. 15. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 16. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 17. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 18. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 19. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Hagyományaink ápolását a közösségformálás, az iskolához való kötődés fontos eszközének tartjuk. Tantestületünk tagjai, iskolaközösségeink törekszenek meglévő hagyományaink ápolására, az új kezdeményezések, hagyományteremtő tevékenységek támogatására. Szakmai hagyományaink:  mérésekben való részvétel  szakköri foglalkozások  szaktárgyi versenyek  évfolyamversenyek  megyei versenyek szervezése Közösségalakító hagyományaink:  közös rendezvények (színház, kirándulás, sport)  tanévzáró ebéd SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 nyugdíjas pedagógusaink köszöntése pedagógus napon Tanulóinkkal kapcsolatos hagyományaink:  tanévnyitó és tanévzáró ünnepély  óvodásoknak és szüleiknek iskolabemutató programsorozat  Mikulás műsorok az óvodákban  karácsonyi ünnepség  angol és német nyelvi party-k  farsang  Táncsics est  nyolcadikosok tanárbúcsúztatója, babanap és ballagás  családi gyermeknap

 Egészségnevelési nap, hulladékgyűjtés Az ének-zene tantárggyal kapcsolatos hagyományok:  A Zenei Világnap megünneplése iskolarádión keresztül.  Szereplések iskolai ünnepségeken (október 23., karácsony, március 15., ballagás, évzáró).  Éneklés városi rendezvényeken (október 6., március 15.).  Télapó és karácsonyi műsorok az óvodákban.  Tagozatos bemutató óvodásoknak és szüleiknek.  Bemutató órák a leendő első osztályosok szüleinek.  Táncsics est.  Külföldi kapcsolat: norvég főiskolások Kristiansandból.  A Cantate gyermekkórus szereplései hazai és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon.  Kodály Zoltán Népdaléneklési Verseny hagyományteremtő megrendezése  Felajánljuk a lehetőséget a szülőknek, hogy tanulóink ellátogassanak az Operába, illetve zenés műsorokat tekintsenek meg, hangversenyre menjenek a helyi Művelődési Házba, Budapestre, a környék színházaiba. Jelentősebb ünnepeink, évfordulóink:  október 6.  október 23.  Karácsony  A Magyar Kultúra Napja  március 15. Megünneplésüket iskolai, osztály vagy napközis csoport keretei között tartjuk. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte alkalomhoz illő öltözékben kötelező. Az iskolarádió: Az iskolarádió a diákönkormányzat kérésére hetente egy napon 745 és 800 között, valamint a 20 perces szünetben sugározza műsorát. Feladata: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 a tanulóifjúság, tantestület tájékoztatása az időszerű iskolai programokról, feladatokról, versenyeredményekről  ünnepi műsorok, megemlékezések sugárzása  igazgatói, tantestületi felhívások ismertetése  a tanulók többségének tetsző zenei felvételek lejátszása.

20. A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK ODAÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI Elsősorban az a pedagógus kaphat többletjuttatást, aki  legalább három éve tagja a tantestületnek;  szakmai munkáját kiemelkedő színvonalon látja el (pl. bemutató órákat tart; szaktárgyi kérdésekből előadást vállal; szakmai munkaközösséget magas színvonalon vezet; aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában; segíti a pályakezdő kollégákat; pályázatokat ír stb.);  szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában (pl. helyi tanterv; pedagógiai program stb.);  kiemelkedő eredményeket ér el a tehetséggondozás, felzárkóztatás területén (pl. versenyre felkészítés)  hátrányos helyzetű tanulókkal magas szinten, eredményesen foglalkozik  osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes (mindenkori 1. osztályos nevelők, 8. osztályos nevelők pályaválasztási előkészítése)  részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában  részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (pl. órarend, helyettesítési rend, ügyeleti rend elkészítése)  kötelezettségeit magas szinten látja el (iskolai ünnepségekre való tanulói felkészítés, ügyelet pontos ellátása, stb.) Nem illeti minőségi pótlék azt a dolgozót, aki fegyelmi büntetés alatt áll, vagy fegyelmi eljárás folyik ellene.

21. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni.  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,  a szülő személyi igazolványát,  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta),  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét 4.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát,  a szülő személyi igazolványát,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5.

Tanulói jogviszony létesítése emelt szintű ének-zene osztályokban: Az érdeklő szülőkhöz az óvodán keresztül eljuttatunk egy rövid írásbeli tájékoztatót, majd az írásban benyújtott jelentkezési lapok birtokában behívjuk az iskolába a gyerekeket szüleikkel együtt. Így lehetőség nyílik számukra megismerkedni a tanító nénikkel, az épülettel, az „atmoszférával”. Közös játékos foglalkozás keretében, kötetlen beszélgetés mellett kerül sor a gyermekek, speciális készségszint vizsgálatára, amely a ritmuskészség, zenei hallás és tiszta éneklés megfigyelésére terjed ki. A felvételről a képességvizsgálat során közreműködő pedagógusok javaslata alapján az igazgató dönt.

6.

Napközi otthonba való felvétel: Elsősorban azt a tanulót kell felvenni, akinek mindkét szülője dolgozik. Veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókat a napközi otthonba fel kell venni.

7.

Az. 1993.évi LXXIX. törvény I. fejezetének 7.§.(2) bekezdése alapján a tanuló magántanulóként is eleget tehet a tankötelezettség teljesítésének. A magántanulóvá nyilvánítást minden esetben a szülőnek kell kérelmeznie. Erre két lehetőség van:  Ha a magántanulóságot a szülő egészségi ok, betegség miatt kéri (kérelméhez orvosi igazolást kell csatolni, melyet az igazgató engedélye és a fenntartó jóváhagyása legitimál), az iskolának biztosítania kell az év közbeni felkészítést és a vizsgáztatást. Az egészségi ok miatt felmentett gyerekek számára ez minimum heti 10 órát jelent.  A szülő kérésére gyermeke magántanulói státuszba kerül — igazgatói engedély alapján, jegyzői jóváhagyással. Ez esetben a szülő vállalja gyermeke iskoláztatási költségeit (heti 8 órás korrepetálás, felkészítés). A szülő nem köteles döntését indokolni. Az iskolának ebben az esetben kizárólag a vizsgáztatás a kötelessége. A félévi, év végi osztályozóvizsgák díjmentesek, feltételei, körülményei azonosak az egyéb osztályozóvizsga esetén meghatározottakkal. Egyik esetben sem kap osztályzatot a tanuló az idegen nyelv tantárgyból, valamint a készségtárgyakból. A magántanulói státusz szülői kérésre, orvosi, gyámhatósági javaslatra — az iskola igazgatójának hozzájárulásával — bármikor megszakítható.

8.

Megszűnik a tanulói jogviszony, ha:


KI D


 a tanulót másik iskola átvette  a nyolcadik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanulmányait felszólítás ellenére sem folytatja tovább.

22. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az értékelésnek jelentős szerepe van a tanulók személyiségének fejlődésében. Az értékelés a nevelés-oktatás szerves része, a legfontosabb eszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanulók munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. Visszajelzés a pedagógusnak, információ a szülőnek. Az értékelésnél a tanuló minden jellegű megnyilvánulását figyelembe kell vennünk: tanórai, tanórán kívüli aktivitás, írásbeli felelet, felmérések, tesztek, versenyeken való részvétel, szereplés, egyéni feladatvállalás. Alapelvek  Az értékelés a nevelés-oktatás szerves része, amelynek objektívnek kell lenni.  Meg kell, hogy feleljen a tanulók életkori sajátságainak.  A NAT-ra és a Kerettantervre alapozott helyi tanterv kell hogy szolgálja az alapját.  Egyes tantárgyak esetén a minimális és jeles szint teljesítésének feltételeit a munkaközösségek határozzák meg.  Az értékelés a tanulót, a szülőt és a pedagógust tájékoztatja a végzett munka eredményéről, azaz minősít.  Csak kellő számú érdemjegy alapján lehet a tanulót félévenként értékelni. Heti egy órás tantárgy esetén legalább havi egy érdemjegyet jelent, de minden tantárgyból legalább 3 jeggyel kell rendelkeznie félévenként.  Az érdemjegy szerzés lehetőségei: szóbeli, írásbeli felelet, témazáró dolgozat, feladat-lap kitöltése, óra alatti munka.  Fegyelmezetlen viselkedésért tantárgyi elégtelen nem adható.  A házi feladatot nem értékeljük osztályzattal. Az értékelés módja  Szóbeli felelet.  Röpdolgozat.  Témazáró dolgozat.  Tanítási órákon végzett munka.  Gyűjtőmunka.  Tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítményAz érdemjegyet minden esetben és azonnal az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe is be kell vezetni.  A félévi és az év végi minősítés az osztályozó konferencián történik.  Egy-egy tantárgyban kimagasló eredmény esetén év végén dicséret adható. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 Az 1-3. évfolyamon, valamint 4. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

23. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ez vonatkozik az idegen nyelv tanulásának első évére is.

2.

A tanuló az év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti és a tárgyat tanító pedagógus által megállapított osztályzatok alapján dönt a magasabb évfolyamba lépésről.

3.

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát, de ha elégtelen a vizsga eredménye, az évfolyamot meg kell ismételnie.

4.

Akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozások alól (magántanuló), a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

5.

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése a szülő kérésére.

24. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét jogszabály határozza meg és az iskola tanévi helyi rendje egészíti ki. 2. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 3. Az intézmény kéri a szülőket, gondviselőket, hogy a hiányzásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. 4. A szülő hiányzás esetén egy tanév folyamán legfeljebb 3 napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza. Az orvos által kiadott igazolást a szülőnek is alá kell írni. 5. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnökének, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. 6. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az elmulasztott órák igazolatlan óráknak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem. 7. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 8. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat.


KI D


9. A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló előreláthatólag legalább két hétig hiányozni fog. A távolmaradási engedélyt az igazgató indoklással elutasíthatja, ha az a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti. 10. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan óráinak a száma eléri a 10 órát, majd a 20 órát, az osztályfőnök írásbeli felszólítást küld a tanuló szüleinek, gondviselőinek a mulasztások tényéről, továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire. Ha a tantárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri az óraszám 30%-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a tanulmányok folytatásának feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. 11. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket az iskola házirendje szabályozza (Vhr 4/A §). 12. Az első igazolatlan mulasztás esetén az iskola értesíti a szülőt! (Vhr 20. § (3)) 13. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével megkeresi a szülőt ! 14. Ha az igazolatlan mulasztás tanköteles tanuló esetében meghaladja a 10 órát, az iskola értesíti a jegyzőt. (Vhr 20. § (4)) A jegyző megvizsgálja, hogy az iskola betartotta-e a törvényi előírásokat. Szabálysértési eljárást kezdeményez és határozatban kötelezi a szülőt a tankötelezettség teljesítésére, és/vagy jegyzői gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére (ha a körülmények indokolják) védelembe veszi a gyermeket. Ekkor a jegyző szintén határozatban kötelezi a szülőt és a gyermeket a tankötelezettség teljesítésére, de rendszeres időközönként meg kell jelenniük a hatóság előtt és értékelik a teljesítést. 15. Az iskola értesítéséből ki kell derülni a tanuló és a szülő adatainak, valamint, valamint annak, hogy az iskola betartotta-e jogszabályokban előírtakat: első igazolatlan mulasztás után szülőket értesítette. 16. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 órát, vagy egy tantárgyból az éves óraszám 30 %-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható! (Vhr 20. § (6) 17. Az igazolatlan hiányzás fegyelmező intézkedéseket von maga után, tehát a magatartás jegyeknek is tükröznie kell:  3 óra esetén: osztályfőnöki figyelmeztetés, a magatartás jegy legfeljebb 4 lehet;  8 óra esetén: osztályfőnöki intés, a magatartás jegy legfeljebb 3 lehet;  12 óra esetén: osztályfőnöki megrovás, a magatartás jegy legfeljebb 2 lehet. 17. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Felmentés okai: betegség, magántanuló, külföldi tartózkodás.  a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület — az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján — úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének ideje: félévkor: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D

a 2. félév első hete


tanítási év végén:

az utolsó tanítási hetet követő hét.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 18. Ha a tanuló tanítási időben sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag igazolja. 19. Ha a tanuló középfokú, illetve azzal egyenértékű államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt, tanulmányi versenydolgozatot ír, pályaművet készít, vagy megyei, regionális, országos tanulmányi versenyre készül, akkor a verseny, illetve a vizsga napján és az azt megelőző két tanítási napon hiányozhat felkészülésre való hivatkozással. 20. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után 10 percen belül érkezik, későnek számít. Az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, akkor írható be egy tanítási óráról történő hiányzás. Mulasztás az óvodából 1.

5 éves kortól napi 4 óra óvodai foglalkozás kötelező.

2.

A gyermek távolmaradását igazolni kell.

3.

Ha 7 napot meghaladja az igazolatlan távolmaradás, értesíteni kell a jegyzőt.

25. A MAGÁNTANULÓI STÁTUSZ A tankötelezettség — a szülő választása alapján — iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. A jegyző ellenőrzi a tankötelezettség teljesítését. A magántanulói státusz létrejöhet: 1. szakértői vélemény alapján, ha a tanuló egészségi állapota indokolja, vagy SNI-s, magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézség alapján  Az iskola heti 10 óra időkeretet használhat a magántanuló felkészítésére.  Normatíva igényelhető ebben az esetben a magántanulóra is. 2. a szülő döntése alapján.  Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos a magántanulói státusz, értesítik a jegyzőt, aki dönt az ügyben.  Nincs időkeret az iskolában, szülő kérheti, de meg kell fizetnie az órákat.  Normatíva nem igényelhető ebben az esetben a magántanulóra. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. A magántanulót az iskola tartja nyilván.

26. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI Dicséretek Szaktanári dicséret: szaktanár adja kiemelkedő munkáért, iskolai versenyen elért eredményért. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


Osztályfőnöki dicséret: osztályfőnök adja közösségi, tanulmányi, sport, művészeti tevékenységben kiemelkedőknek. Nevelőtestületi dicséret: több tárgyból kiválóan teljesítő tanuló részére adható. Igazgatói dicséret: Kimagasló eredmény esetén: rendkívüli közösségi munkáért, városi 1., 2., 3. helyezésért, megyei, országos tanulmányi, sport és művészeti versenyen elért helyezésért. Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazhatók. A végzett munka általában tanévenként év végén kerül jutalmazásra. Végzős, 8. osztályos tanulóknál a ballagáson. Egyéni jutalmazások: Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt oklevél, könyvjutalom, „jó tanuló, jó sportoló” cím odaítéléséről az alábbi érdemekért:  kiemelkedő tanulmányi eredmény  példamutató magatartás, szorgalom  versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel  az iskola érdekében végzett tevékenység Osztályközösségek jutalmazása A tanév során rendezett „Legjobb osztályközösség” címért verseny 1-3. helyezett osztályai tanulmányi kiránduláson vehetnek részt, melyet a DÖK vezetője szervez. A 4 évi munka jutalmazása Megkaphatja az a 8. osztályos végzős tanuló, aki  kitűnő, jeles eredményt ért el,  sportban kiváló teljesítményt nyújtott,  sikeres nyelvvizsgát tett,  városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelt. Egy-két „jó” osztályzattól eltekint a tantestület. Feltétel továbbá a példamutató szorgalom és magatartás. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt az odaítélésről. PRO MUSICA díj Adományozza a nevelőtestület, az ének-zene munkaközösség és a Cantate Gyermekkóru-sért Alapítvány annak a tanulónak, aki 8 éven keresztül kitűnő vagy jeles eredménnyel tanul és tagja a kórusnak. JÓ TANULÓ JÓ SPORTOLÓ díj Adományozza a nevelőtestület és a testnevelés munkaközösség ballagó 8. osztályos diáknak.


KI D


27. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

(SZMSZ)

Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet  megrovás;  szigorú megrovás;  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával;  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos;  kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha o a tanuló nem követett el kötelességszegést, o a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, o a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, o a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy o nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: •

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;

•

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.

A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló o közeli hozzátartozója o osztályfőnöke illetve osztálytanítója o napközis nevelője o felsős tanuló esetén volt osztálytanítója SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


o a fegyelmi vétség sértettje o akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók. Megjegyzés: Azok a szabályok, amelyeket a nevelőtestület a fegyelmi eljárás részletszabályai körében saját diszkrecionális jogkörében szabályozhat, sárga háttérszínnel tüntettük fel.


KI D


28. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Szaktanári figyelmeztetés: tanórai kötelességmulasztás, tanórai rend megzavarása, igazolatlan hiányzás Osztályfőnöki figyelmeztetés: házirend megsértése, 3 szaktanári figyelmeztetés, igazolatlan hiányzás vétsége Osztályfőnöki intés: újabb szaktanári figyelmeztetések vagy újra megszegi a házirendet, valamint az igazolatlan hiányzás vétsége Osztályfőnöki megrovás: újabb 3 szaktanári figyelmeztetés vagy az iskolai fegyelem ismétlődő megszegése, megsértése, valamint az igazolatlan hiányzás vétsége Igazgatói figyelmeztetés: a fenti fokozatok után vagy durva, rendkívüli szabályszegésért. 1. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülő esetek  agresszív viselkedés, a másik tanuló bántalmazása  egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, terjesztése  szándékos károkozás  az iskola nevelői, alkalmazottai emberi méltóságának megsértése  mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. 3. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.


KI D


29. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS KEZELÉSI RENDJE (SZMSZ)

Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: o el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével o az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” o az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát o az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

30. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK A szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A Balatonalmádi Városgondnoksághoz rendelt más költségvetési szervek, illetve a saját szervezeti egységeknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások az SZMSZ 1. számú mellékletét képezik. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: -

intézményvezető esetében kinevező szerv

-

beosztott dolgozók esetében valamennyi munkahelyi vezető az irányítása alatt munkát végzők tekintetében.


KI D


31. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE, GYŰJTŐKÖRI ÉS KATALÓGUS-SZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA, A KÖNYVTÁROS TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola könyvtárának működési szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. sz. melléklete. I. 1.

A könyvtár neve: Táncsics Mihály Általános Iskola Könyvára

2.

A könyvtár pontos címe:

3.

A könyvtár létesítésének időpontja:

2700 Cegléd, Eötvös tér 8. 1968.

II.

A könyvtár fenntartása

1.

Az iskolai könyvtár a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola szervezetében működik. Fenntar-

tásáról és fejlesztéséről az iskola fenntartója az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. 2.

Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület és az

intézményi szintű használói testületek véleményének és javaslatainak meghallgatásával.


KI D


III. A könyvtár feladatai

Az iskolai könyvtár feladatait az 1997. évi CXL. Törvény, 1985. évi 1. sz. tv., a 17/1976./VI. 7./MT. sz. rendelet, a 203/1986./Műv. K. 24./MM. sz. útmutató, a 10/1994 sz. MKM rendelet, a szakmai szolgáltatásokról ,valamint a köznevelési törvény és a mindenkori hatályos jogszabályok fogalmazzák meg, de tekintettel kell lenni a könyvtári – informatikai rendszert érintő jogi, szakmai dokumentumokra, szabványokra is. 1.

A könyvtár

a)

Az iskolai könyvtár célja annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok

minden tanítási napon igénybe tudják venni. A könyvtáros a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását minden tanítási napon, valamint könyvtári órákat tart. b)

A könyvtár délelőtt, délután a 6. órában tart nyitva. A könyvtár nyitva tartási idejének módosítását

kezdeményezheti a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskola vezetése, a könyvtáros. c)

Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az

iskolai könyvtár gyűjtőkörét – az SZMSZ mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. d)

Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el.

e)

Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok:

A könyvtárat használhatja: 

az iskola valamennyi alkalmazottja



az iskola valamennyi tanulója

A szolgáltatások igénybevételének feltételei: 

könyvtári tagság



használati szabályzat betartása.

A könyvtár használatának feltételei: 

a könyvtár rendjét megszegő, a használat szabályait be nem tartó olvasótól a szolgáltatások ideig-

lenesen vagy végleg megvonhatók. 

a kölcsönzés ideje: 4 hét

f)A könyvtár működése Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében intézményi könyvtár működik. Az intézményi könyvtár feladata a tanításhoz, és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az intézményi könyvtár az iskola SZMSZ-ének tankönyvkezeléssel kapcsolatos szabályozásának megfelelően tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára kölcsönöz. g)

Az intézményi könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:


KI D


 általános iskolai könyvtárak  középiskolai könyvtárak  Városi Könyvtár Az intézményi könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. h)

i)

A tankönyvrendelés szabályait az iskolai SZMSZ rögzíti. Az iskolai könyvtár szakszerűen fejlesztett és feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival, fel-

használva a könyvtári rendszer nyújtotta lehetőségeket, az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa. Biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges ismerethordozókat, információkat (könyv, folyóirat, audiovizuális és egyéb információhordozók). Kielégíti a pedagógusok, alapvető pedagógiai szakirodalmi és információs igényeit, ennek érdekében fogadja és közvetíti más könyvtárak ilyen irányú szolgáltatásait.

j)

Központi szerepet tölt be az iskolai olvasás- és könyvtár pedagógiai tevékenységében. Sajátos esz-

közeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését.

2.

a)

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának alakítása Az iskolai könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően, folyamatosan, tervszerűen és arányo-

san fejleszti állományát a 203/1986./Műv. K. 24./MM. sz. útmutató alapján készített gyűjtőköri szabályzat alapján. (Ld. 1. sz. melléklet)

b)

Az állományalakítás során a könyvtáros figyelembe veszi az igazgató, a nevelőközösségek, az intéz-

ményi szintű használói testületek javaslatait, a helyi tantervet és az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait.

c)

Az iskolai könyvtár állománya vásárlás, ajándék és csere útján gyarapodik. Az állomány (könyv,

folyóirat, audiovizuális dok.) gyarapítására szolgáló összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összegek felhasználásáért a könyvtáros a felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. Az iskolai könyvtárnak ügynököktől vásárolnia nem szabad. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


Az iskolai könyvtár állományába a gyűjtőkörbe nem tartozó anyagok még ajándékként sem kerülhetnek. d)

A könyvtárba érkező (gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat állományba

kell venni, az egyedi (címleltár) és az összesített állomány-nyilvántartást (csoportos leltár) szakszerűen és naprakészen kell vezetni. A nevelői kézipéldányokról (tankönyvek, tanterek, tantervi útmutatók stb.), valamint a gyorsan avuló tartalmú, egy ívnél kisebb tartalmú kiadványokról (fogyóanyagok) brosúra-nyilvántartás vezetendő. A kurrens időszaki kiadványokról ideiglenes állomány-nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az iskolai könyvtár néhány folyóiratot tartósan meg kíván őrizni, azt a gyűjtőköri szabályzatban kell rögzíteni. e)

Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal kell kivonni az

elavult tartalmú, fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is.

Az állomány, nyilvántartásainak vezetésénél, törléseknél és a leltározásnál a 3/1975./VIII. 17./KM-PM. sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelvek /Műv. K. 1978. 9. sz./ előírásai szerint kell eljárni.

f)

A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek:

A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok 

könyvállomány



kézi- és segédkönyvtár



kölcsönözhető állomány



folyóiratok



audiovizuális dokumentumok



nevelői kézi példányok, brosúrák



A könyvtárból kihelyezett letétek szaktantermekbe szaktanárokhoz, munkaközösség-vezetőkhöz.

g)

Az állomány feltárása: Az iskolai könyvtár teljes állományáról az alábbi katalógusok épülnek:

Elektronikus katalógus a Szirén integrált könyvtári program segítségével. 

Könyvek, tankönyvek katalógusa



Videokazetta-katalógus



Hangkazetta-katalógus



CD-katalógus


KI D


Az állomány feltárására vonatkozó, részletes szabályokat, a katalógusok építésének szempontjait a katalógusszerkesztési házi szabályzat tartalmazza. (Ld. 2/2. sz. melléklet)

3.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában

folyó oktató-nevelő munkát segítse, diákok tanulását és önálló ismeretszerzését, művelődését, szabadidejük hasznos eltöltését szolgálja. Ennek megfelelően a könyvtár mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi a teljes állományának egyéni és csoportos helyben használatát minden tanítási napon. a)

A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtár, CD, friss folyóiratok) kivételével az ál-

lomány kölcsönözhető. b)

A könyvtár tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használathoz szükséges ismeretekről,

bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt, segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkákhoz kapcsolódó irodalom (információ) kutatásában, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. c)

A könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások

szakkörök rendszerének kialakítása, előkészítése és megtartása könyvtár és a mindenkori könyvtáros feladata.

d)

Saját szolgáltatásainak kiterjesztésével párhuzamosan közvetíti más könyvtárak és információs köz-

pontok szolgáltatásait, továbbítja a helyben nem kielégíthető igényeket. Könyvtárközi kölcsönzés keretében a saját gyűjteményében nem található dokumentumokat más könyvtárakból átkéri, illetve teljesíti a hozzá érkező hasonló kéréseket. e)

A könyvtár tanulói aktivitásra építő, öntevékeny könyvtári közösségek szervezője és működtetője.

f)

A könyvtár személyzetének feladata maradéktalanul ellátni a szolgáltatásokkal összefüggő nyilván-

tartási feladatokat, valamint gondoskodni az állomány védelméről, rendjéről és gondozottságáról. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait, azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Az iskolai könyvtár dolgozóinak (könyvtárosok) munkarendjét, feladataik részletes megfogalmazását a munkaköri leírások tartalmazzák. (Ld. 4. sz. melléklet). SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


IV. A könyvtár gazdálkodása

1.

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket az iskola költségvetésében

biztosítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik a napi működéshez szükséges eszközökről és a szociális feltételekről. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzése - az iskola költségvetésében biztosított összegből - a könyvtáros feladata. V. Záró rendelkezések

A könyvtárba a gazdasági iroda dolgozói olvasót, idegen személyt nem engedhetnek be. Semmilyen dokumentum a könyvtáros jelenléte, tudomása, valamint a szükséges adminisztráció nélkül nem vihető ki. b)

Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskolai

SZMSZ mellékletét képezi. c)

Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha jogállásá-

ban, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek be. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.


KI D


2/1. sz. melléklet

A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola könyvtárának gyűjtőköre, állományalakítása Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást - nevelőtestület véleményének egyeztetésével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával - végzi. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai 

köznevelési törvény



az iskola pedagógiai programja az iskola helyi tanterve



a művelődési és közoktatási miniszter 16/1998 MKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények

működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet módosításáról 

a művelődési és közoktatási miniszter 5/1998 MKM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a könyv-

támogatás, valamint a tankönyvellátás rendjéről 

203/1986./M.K. 24./MM. számú útmutató.

I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartozik: 1.

Az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák,

szótárak, bibliográfiák.

2.

Alapvető művek a pedagógia és társadalomtudományok köréből.

3.

Az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelő tudományok legújabb eredményeit összefoglaló

művek, az oktatásban felhasználható művek a profilt, valamint az összes oktatott tantárgyat figyelembe véve.

4.

Szépirodalmi alkotások, amelyek a tantervi anyag tanításához közvetlenül kapcsolódnak és a ne-

velőmunkában felhasználhatók. 5.

A tantervben megjelölt kötelező és ajánlott olvasmányok, a magyar és világirodalom klasszikusa-

inak gyűjteményes kötetei. 6.

A szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges értékes szórakoztató irodalom.

7.

Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok és az ezekhez készített tanári segédkönyvek.


KI D


8.

Iskolapolitikai dokumentumok, aktuális diákmozgalmi kiadványok, az iskola tanárainak és volt

diákjainak művei. 9.

A gyűjtőkörnek megfelelő folyóiratok.

10.

Audiovizuális ismerethordozók: videokazetták, hangkazetták stb.

II.

A gyűjtés szintje és mélysége Az állomány alakítása során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfe-

lelő válogatással tartalmilag teljes legyen.

1.

Szépirodalom A gyűjtés mélysége

1/

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására.

A teljes-

ség igényével

2/

Kötelező és ajánlott olvasmányok.

3/

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes

Kiemelten a teljesség igényével.

kötetei. Teljességgel

4/

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők teljes életműve.

5/

A magyar és külföldi népköltészetet reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek.

Válogatással Erős vá-

logatással

6/

A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák.

7/

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei. Erős válogatással

8/

Tematikus antológiák. Válogatva

9/

Regényes életrajzok, történelmi regények.


KI D

Erős válogatással

Válogatással


10/

Az iskolában tanított nyelvek oktatásához, a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos iroda-

lom.

Erős válogatással

2.

Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakiro-

dalom és határtudományai:

1.

Pedagógiai lexikonok.

2.

Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentumgyűjtemények.

3.

Pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek. A legfontosabb magyar pedagógia-

történeti munkák. 4.

A nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek.

5.

Művelődés és oktatáspolitikával kapcsolatos művek. A köznevelés kérdésével, a nevelésügy és a

közélet kapcsolatával foglalkozó összefoglalók, dokumentumkötetek. 6.

A családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek.

7.

Az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák.

8.

Tanári kézikönyvek az iskolában oktatott valamennyi tantárgy, illetve szakkör módszertani se-

gédkönyvei. 9.

Az iskola oktatásának tartalmával, formájával, kapcsolatrendszerével foglalkozó legfontosabb

művek. 10.

A közművelődés elméletét tárgyaló legfontosabb munkák.

11.

A középiskolák tájékoztatói.

3.

A pedagógia határtudományai közül elsősorban a pszichológiai irodalmat:

1.

A pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak.

2.

A pszichológia egyes ágaival, részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül:



általános lélektan



fejlődéslélektan



gyermek- és ifjúkor lélektana



szociálpszichológia



személyiség- és csoportlélektan legalapvetőbb művei.


KI D


3.

Az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a nevelés és az olvasás lélektani kérdéseivel foglalkozó

legfontosabb munkák. 4.

A pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tár-

gyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák.

4.

A szociológia, szociográfia, jog közigazgatás elsősorban enciklopédikus szinten gyűjtendő, illetve

azok a művek, amelyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal. 1.

A szociológia és a szociológiai módszertan monografikus szintig válogatva gyűjtendő.

2.

A szakszociológiák közül az iskola tanulói korcsoportjának megfelelően, az olvasási szokásokkal,

az ízlésszinttel foglalkozó művelődésszociológiai kiadványok, ifjúságszociológiával kapcsolatos gyűjteményes kötetek. 3.

Családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi rendelettárak. Oktatási jogszabálygyűjtemé-

nyek. 4.

A művelődésügyi igazgatással kapcsolatos legfontosabb kézikönyvek.

5.

A családgondozással, gyermek- és ifjúsággondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsola-

tos tanulmánykötetek.

5.

A könyvtáros segédkönyvtára A kézi és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtendők:

1.

Elsőfokú általános bibliográfiák, a fontosabb másodfokú bibliográfiák, valamint a szakbibliográ-

fiák és tantárgyi bibliográfiák.

2.

Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok.

3.

A könyv feldolgozásához a gyarapítás, nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás, indexe-

lés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek. A könyvtári munka módszertani segédletei teljességgel gyűjtendők: 

A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani összefoglalók, a könyvtárakat

érintő jogszabályok irányelvek. 

Az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel

kapcsolatos módszertani kiadványok (óraleírás kötetek, feladatgyűjtemények). SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


Teljességgel gyűjtendők: 

A könyvtár típusára vonatkozó alapjegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák.



A megyei pedagógiai intézetek, pedagógiai intézmények, stb. iskolai könyvtárakkal kapcsolatos

módszertani kiadványai. 4.

Audiovizuális gyűjtemény:

1.

A különböző tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható oktató, ill. ismeretterjesztő

elektronikus, AV-dokumentumok válogatással.

III.

Kivonás, törlés az állományból

Az állományalakítás szerves része a tervszerű és rendszeres selejtezés. Az elrongálódott, az elavult tartalmú és a fölöslegessé vált dokumentumokat folyamatosan kell kigyűjteni - a szaktanárok segítségével az állományból. Az állomány folyamatos alakításának a gyarapítás mellett a másik fontos összetevője az állományapasztás. Megkülönböztetünk kényszerű kivonást és tervszerű apasztást. o Kényszerű kivonás  Az állomány kényszerű csökkentését valamilyen elháríthatatlan elemi csapás teszi szükségszerűvé (vis major, a dokumentum elvesztése, állományellenőrzésnél kimutatott, megengedhető hiány, behajthatatlan követelés). o Tervszerű apasztás  A meglévő, megtartásra valamilyen okból nem érdemes dokumentumok állományból kivonásának kezdeményezése. Leggyakoribb okai: tartalmi elavulás, ugyanazon mű korszerűbb kiadásának megléte, használati igény hiánya, forgalomhoz képest magas példányszám, gyűjtőköri módosulás, egyes szakterületek, dokumentumtípusok gyűjtésének megszüntetése, elhasználódás (videófilmek, magnókazetták, CDk gyakori kölcsönzésük miatt), hiányos, rongált könyvek.

Törlés Egyedi nyilvántartású dokumentumot csak tételes jegyzék alapján lehet kivezetni a leltárból. A jegyzéknek tartalmaznia kell a törlendő dokumentum leltári számát, a dokumentum azonosításához szükséges bibliográfiai adatokat rövidítve (szerző, cím, kiadás éve), a bekerülési árat, a törlés okát. A jegyzéken szereplő művek darabszámát, és értékét összesítve is szükséges feltüntetni. A törlés oka meghatározza az engedélyeztetést. A szükséges engedélyek és aláírások után a dokumentumok törölhetők. A selejtezés a 3/1975. /VIII. 17./ KM-PM sz. együttes rendelet előírásainak figyelembevételével történik. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


2/2. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár katalógusai és azok szerkesztésének szabályai

I.

A könyvtár katalógusai

Elektronikus, dokumentumtípusok szerint nem elkülönített, vagyis integrált katalógus a Szirén könyvtári program segítségével. 

Könyvek, tankönyvek katalógus



Videokazetta katalógus



Hangkazetta katalógus



CD-katalógus

A tételek belső elrendezése szerint 

betűrendes leíró katalógus

 ETO-szakkatalógus

III.

A katalógusok szerkesztése

A dokumentumok feldolgozása számítógépes program segítségével történik. Az MNB-ből honosítható bibliográfiai tételek adottak, de a központi szolgáltatás csak az 1976 után megjelent könyvek adatait biztosítja.

Figyelembe vett besorolási adatok: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név, ha a műnek nincs egyéni szerzője, a cím) a cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha az semmitmondó, gyűjtemény esetén minden mű címe, többkötetes könyv esetén a közös cím és a megkülönböztető kötetcím, a sorozat címe) tárgyi melléktétel (azon személyek, intézmények, földrajzi helyek neve, melyekről a mű szól) ETO-számok A katalógusba minden főtáblázati szám, - viszonyítással képzett összetett jelzeteknél minden új főtáblázati szám bekerül. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


2/3. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat szabályai

1.

A könyvtár szolgáltatásai

- Könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások. - A könyvtár állományának egyéni és csoportos könyvhasználata. - Tájékoztatás, irodalomjegyzékek, témabibliográfiák összeállítása. - Könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása. -Helyben olvasás. -Kölcsönzés. - Előjegyzés. -Könyvtárközi kölcsönzés. -Számítógép-használat, a helyi hálózat és az Internet használata. Lehetőség szerint az iskolai könyvtár szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok számára minden tanítási napon biztosítani kell.

2.

Az iskola könyvtárát az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhat-

ják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan (a könyvtárközi kölcsönzés esetleges anyagi terheit a könyvtár egyedi elbírálás alapján az olvasóra háríthatja). A diákok könyvtári tagsága tanulói jogviszonyukkal, a dolgozóké munkaviszonyukkal együtt szűnik meg. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A könyvtár rendjét megszegő, a használat szabályait be nem tartó olvasótól a szolgáltatások ideiglenesen vagy véglegesen megvonhatók

3.

4.

A könyvtár nyitva tartási ideje: hétfő:

8.00 – 14.00

szerda:

8.00 – 14.00

csütörtök:

8.00 – 14.00

péntek:

8.00 – 14.00

Az iskola könyvtárában lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, tanórák és

egyéb csoportos foglalkozások megtartására. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


5.

A könyvtár a könyvek, a könyvtárhasználatot, az olvasást népszerűsítő rendezvényeket (rendha-

gyó órák, szakkör stb.) szervez.

6.

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

-

olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, folyóiratok legfrissebb számai, CD-k.

7.

A könyvtáros tájékoztatást ad a könyvtár és a katalógus használatához szükséges ismeretekről.

Segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges irodalom (információk) kutatásában. Kérésre összegyűjti meghatározott téma irodalmát, esetenként ajánló jelleggel is készít irodalomjegyzéket.

8.

Kölcsönzés:

A könyvtárból bármilyen dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.

Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartások.

Egy-egy alkalommal 5 kötet könyv kölcsönözhető 4 hétre. A kölcsönzési határidő indokolt esetben meghosszabbítható - kivéve, ha különösen sokak által keresett könyvről van szó. A tanév végén a könyveket vissza kell szolgáltatni. Folyóiratokat (a legfrissebb számok kivételével) 3 napra, kézikönyveket csak délutánra (este) és hét végére lehet kölcsönözni. Az olvasó az elveszített vagy erősen megrongált dokumentumot köteles egy kifogástalan példánynyal pótolni, vagy gyűjteményi értékét megtéríteni (3/1975. KM-PM sz. együttes rendelet 20. és 21. paragrafusa). A dokumentumokat késve visszaszolgáltató használónak a felszólítás postai költségeit meg kell térítenie. A kölcsönzésben lévő könyveket az olvasó előjegyeztetheti. Az előjegyzett dokumentum beérkezéséről az olvasót értesíteni kell A saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket a könyvtáros könyvtárközi kölcsönzéssel szolgálja ki. A könyvtárközi kölcsönzés költségei - kölcsönzési díj egyes könyvtárak esetében, postai díjak egyedi elbírálás alapján az olvasót vagy az iskolát terhelik.


KI D


2/4. sz. melléklet

Az iskolai könyvtáros munkaköri feladatai a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskolában

I.

Munkakör: könyvtáros - tanár A könyvtáros - tanár, mint pedagógus kapcsolódik a nevelőtestület munkájához

III.

A könyvtáros - tanár feladatköre:

1. Könyvtárvezetés 2. Állománygondozás 3. Könyvtárpedagógia és olvasószolgálat E három területen folyamatosan és párhuzamosan látja el teendőit. Heti 5 órában. Feladatköre: 1. A könyvtárvezetéssel kapcsolatos teendők a)

Könyvtár átvétel - átadás 3/1975. aug. 17. KM-PM rendelet alapján.

b)

A könyvtár működési szabályzatának, házirendjének, távlati tervének elkészítése, illetve a régiek

felülvizsgálata, aktualizálása a 128/1981. MK 16. MM sz. utasítás szerint.

c)

A tárgyi feltételek: A megfelelő esztétikus belső környezet kialakítása, a megfelelő, célszerű tárgyi

eszközök beszerzésének kezdeményezése, a megfelelő könyvtári környezet kialakítása.

d)

Leltározás, feldolgozás:

Egyedi leltárkönyvek folyamatos vezetése. Csoportos leltárkönyv vezetése, elkészítése visszamenőleg is. f)

Állományfeltárás:

 Katalógusok szerkesztése (elektronikus formában, integrált könyvtári szoftver segítségével), az osztályozás és dokumentum-leírás szabályainak megfelelően. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


 Betűrendes cím- és szerzői katalógus.  Szakkatalógus.

g))

Kivonás és törlés az állományból:

Rongálódás, avulás, térítés stb. miatt.

i)

Állományellenőrzés:

A 3/1975. aug. 17 KM-PM rendelet alapján.

j)

Raktározás:



A kölcsönzőtér szabadtéri polcain a raktári rend kialakítása, megőrzése.



A kézikönyvtári állomány kiemelése.



Az avult példányok folyamatos cseréje

3. Könyvtárpedagógia és olvasószolgálat: a/

Igényfeltárás: A gyarapítás során a szaktanárok, tanulók, gazdasági-ügyviteli dolgozók véleménye alapján.

c/

Oktatói - nevelői munka a könyvtárban:



Csoportos foglalkozások.



Könyvtárbemutató órák.



Szaktanárok könyvtári órájának előkészítése.



Közreműködés a szakmai órák szakirodalmának használatában.



Általános könyvtárhasználati ismeretek, dokumentumismeret fejlesztése, elmélyítése. Segítség a

könyvtárhasználat technikájának, módszereinek elsajátításában az önálló ismeretszerzés érdekében. Katalógusok, bibliográfiai adatbázisok használtatása.

d/

Egyéni olvasáspedagógiai munka:

 Személyre szóló tájékoztatás nyújtása.  Könyvajánlás, ízlésformálás.  Referensz- és tájékoztató szolgálat.  tantárgyi versenyek irodalmának feldolgozása.  Egyéni foglalkozás a tanulókkal, segítségadás, könyvtári versenyre való felkészítés. e/

Olvasótermi szolgálat.

f/

Kölcsönzés.

Minden egyéb, munkaköréhez kapcsolódó feladat, amellyel közvetlen felettese vagy az iskola igazgatója megbízza. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


32. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI A tankönyvrendeléssel megbízott közalkalmazott megbízási szerződés alapján gondoskodik arról, hogy a használható tankönyvek és segédkönyvek jegyzéke a szakmai munkaközösségek és a pedagógusok rendelkezésére álljon. A szülői szervezet és a DÖK véleményt nyilvánít a tankönyvek és a segédkönyvek beszerzése kérdésében. A szakmai munkaközösségek véleményezik az egyes pedagógusok által kiválasztott tankönyveket. A rendelkezésre álló jegyzékből a pedagógusok minden tanév első felének végéig írásban jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvekre vonatkozóan. Pótrendelésre csak előre nem látható ok miatt, indokolt esetben van lehetőség. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE határidő

tevékenység

felelős

Tájékoztatót és igénylőlapot kell kiadni a szülőknek az osznovember 1.

tályfőnökökön keresztül a normatív kedvezményre való jo- Tankönyvfelelős gosultság feltételeiről. Az igénylőlapok összegyűjtése és feldolgozása. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem

november 15.

alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek köl-

Igénylőlapok, tájékoztató elkészítése: tankönyvfelelős. Összegyűjtés: osztályfőnökök. Feldolgozás: tankönyvfelelős.

csönzésével, a könyvtárban elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesíti az igényt. Tájékoztatni kell a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskonovember 30.

lai szülői szervezetet és a diákönkormányzatot a felmérés Tankönyvfelelős eredményéről. A nevelőtestület minden év december 15-ig meghatározza a

december 15.

tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt, Igazgatóhelyettes illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót.

február 15.

A tankönyvrendelés elkészítése a munkaközösség-vezetők Munkaközösségáltal benyújtott igény alapján.


KI D

vezetők, tan-


könyvfelelős. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé kell február 20.

tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat Tankönyvfelelős arról, hogy az összes könyvet meg kívánja-e vásárolni. Tájékoztatót és igénylőlapot kell kiadni a 9. osztályos tanu-

beiratkozás napjáig lók szüleinek a normatív kedvezményre való jogosultság Tankönyvfelelős feltételeiről. Közzé kell tenni a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, június 10.

ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét a szaktanárok Tankönyvfelelős ajánlásai alapján.

(1)

Jogi szabályozás •

5/1998. (II.18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (a tanulóknak juttatott tankönyvvásárlási támogatás 25 %-ból iskolai tulajdonú, tartós tankönyveket kell vásárolni)

•

2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről • Az adott évre vonatkozó költségvetési törvény • 1195/2002 (IX.26) az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről • 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás rendjéről

•

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és ennek módosításai a 16/1998 MKM rendelet, 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet, 30/2004 (X. 28. ) OM rendelet, a nemzeti erőforrás miniszter 34/2011. (VI. 24.) NEFMI rendelete •

2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója hagyja jóvá, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően.

Az iskolának biztosítani kell, hogy a normatív kedvezményekben részesülő, nappali képzésben részt vevő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre.

Tartós tankönyv fogalma: tartós tankönyvek azok a dokumentumok, amelyek több tanéven keresztül használható tankönyvek (kemény borítós), segédletek: kézikönyvek, szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, atlaszok, szöveggyűjtemények. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


Az egy tanévre szóló tankönyvek, munkatankönyvek, feladatlapok nem minősülnek tartós tankönyvnek, időleges nyilvántartásba kerülnek, illetve a tanulók tulajdonába mennek át (átvételi elismervény ellenében).

(2)

Ingyenes tankönyv, ingyenesség biztosítása

Az ingyenes ellátás egyik feltétele a tankönyvek tartóssá tétele. • • •

az iskolától történő tartós tankönyv kölcsönzésével, a könyvtárban elhelyezett tankönyvek igénybevételével, munkatankönyvek, egy évre szóló munkafüzetek tanulói birtokba adásával

„Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, akkor a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt.” (23/2004. (VIII.27) OM rendelet, 5. számú melléklet)

(3)

Nyilvántartás

A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni. A tankönyveket 2012. december 31-éig a könyvtár brosúra-nyilvántartásában tartjuk nyilván és a könyvtári integrált program segítségével kölcsönözzük. 2013. január 1-jétől külön tankönyvi nyilvántartást nyitunk. A kölcsönzést a könyvtári szoftver segítségével folytatjuk továbbra is a tartós könyvek esetében. A program lehetőséget ad külön nyilvántartásra is (letétként – kapott vagy adott letétként tudja kezelni a tankönyvtári könyveket). A tankönyvtárért felelős (tankönyvfelelős) a program kezeléséhez megfelelő jogosultságot kaphat. A könyvek átvételét a tanulók átvételi elismervényen aláírásukkal igazolják. A könyvtár állományába, könyvtári nyilvántartásba csak a tanulói támogatás 25%-ának kell kerülnie. Állandó leltárba kell venni a kézikönyveket, szótárakat, atlaszokat, szakkönyveket, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányokat, CD-ket, videókat. Brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM-PM rendelet alapján) kell venni a puha kötésű, kis terjedelmű tankönyveket, nyelvkönyveket, tanári segédleteket. Tankönyvi nyilvántartásba kell venni a könyvtári nyilvántartásba nem kerülő valamennyi tankönyvet. A tartós tankönyvek (nem könyvtári könyvek) azonosítói a megkülönböztető „T” jelet kapják; az azonosítónak az adott évre is utalnia kell és egyedinek kell lennie (Például: T1.12 tartós tankönyv a 2012-es évből, 1. sorszám). A munkatankönyvek tulajdonbélyegzőt kapnak és az MT (munkatankönyv) jelzést a beszerzési év feltüntetésével. A tanuló köteles egész évben megóvni könyveit. A könyvek átvételét aláírásával kell igazolnia. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KI D


A tankönyvfelelős köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket. Tanév végén a tanuló köteles a könyvtár és a tankönyvtár számára visszaadni azokat a tankönyveket, amelyekből már nem folyik vizsgára való felkészítés. A határidőre vissza nem hozott könyvek árát meg kell fizetni.

(4)

Kártérítés iskolai tulajdonú tankönyv esetén

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Kárt okoz a tanuló akkor is, ha a meghatározott időre nem adja vissza a könyveket az iskolának, ezért ebben az esetben is kártalanítania kell az iskolát. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a tankönyvfelelős és a könyvtáros feladata.

(5)

Vitás

esetben

az

igazgató

szava

döntő.

A könyvtáros tanár kötelezettségei a tankönyvekkel kapcsolatban

A tanulóknak juttatott tankönyvvásárlási támogatás 25 %-ából vásárolt iskolai tulajdonú, tartós tankönyveket kezelése a könyvtáros feladata.


KI D


33. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 3. Az SZMSZ tervezetét a nevelők, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 4. Az SZMSZ tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai Diákönkormányzat Vezetőségéhez. A Diákönkormányzat Vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 5. Az SZMSZ tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 6. Az SZMSZ tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. 7. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti az SZMSZ végleges tervezetét. Az SZMSZ elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet egyetértő véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 8. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az az Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával lép hatályba. 9. Az érvényben levő SZMSZ módosítását — bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért — kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége. 10. Az SZMSZ módosítását az 1-6. pontban leírt módon kell végrehajtani.


KI D


34. MELLÉKLET: 1.SZ. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -

megtartja a tanítási órákat,

-

feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,

-

megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,

-

munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,

-

legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,

-

a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor - ellenőrizve az állapotokat - utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,

-

rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,

-

a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,

-

az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),

-

tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,

-

részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

-

évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,

-

a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,

-

megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,


KI D


-

az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,

-

helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,

-

egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit - a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében - az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,

-

bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,

-

felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek,

-

stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

-

előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,

-

folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával,

-

versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,

-

elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, stb.

-

szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,

-

a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,

-

ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,

-

beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,

2.

közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

Különleges felelőssége -

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

-

bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,

-

a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak,

-

naponta ellenőrzi elektronikus levelező rendszerét, ezzel is elősegítve az intézmény információ áramlását

3.

tevékenyen részt vállal az iskolai honlap tartalmának fejlesztésében, ellenőrzésében.

Járandósága -

a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér

-

a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok

-

túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

-

az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás


KI D


5.6.2. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,

-

feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,

-

javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,

-

a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,

-

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

-

kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.

-

vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,

-

előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,

-

felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

-

kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák önkormányzati vezetőségével,

-

biztosítja az osztály képviselőinek a diák önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diák közgyűlésen való részvételét,

-

folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

-

a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,

-

előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,

-

közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,

-

részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, diák igazgatóválasztási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban,

-

minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,

-

közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését

-

folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,


KI D


minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és hal-

-

mozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba -

folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, napközisek adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az okta-

-

tásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. Ellenőrzési kötelezettségei

2. -

november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek,

-

figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

-

a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,

-

írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén

-

az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,

-

a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen, az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. Különleges felelőssége

3. -

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

-

bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, • maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, • bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak,

-

naponta ellenőrzi elektronikus levelező rendszerét, ezzel is elősegítve az intézmény információ áramlását

-

tevékenyen részt vállal az iskolai honlap tartalmának fejlesztésében, ellenőrzésében.

4. Pótléka és kötelező órakedvezménye -

munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,

-

heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.

Az iskolatitkár munkaköri leírása -

A munkakör megnevezése: iskolatitkár


KI D


-

Közvetlen felettese: igazgató

-

Kinevezése, munkaideje határozatlan időtartamra,

-

munkabére munkaszerződése szerint

-

munkaideje: heti 40 óra

Munkáját az igazgató (távollétében helyettese) irányítása alapján végzi. Nem egyedi feladatokat és megbízásokat teljesít, hanem önállóan és aktívan szervezi ügyviteli, adminisztrációs, igazgatási és klasszikus titkárnői tevékenységét. Az intézmény – ezen belül kiemelten az iskolavezetés – zökkenőmentes működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: -

A hatályos jogszabályok és az intézmény iratkezelési szabályzatának megfelelően

-

végzi az ügyiratok kezelését, az iktatást (ügyelve a határidők betartására), az irattári

-

anyagok szakszerű nyilvántartását és tárolását.

-

Elkészíti az iskolavezetés levelezését, a be- és kimenő postai küldemények

-

ügyintézését, a feladókönyv vezetését, és a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást.

-

Ellátja a beérkező telefonok fogadásával összefüggő teendőket az információk rögzítésétől és továbbadásától kezdve a hívások megfelelő helyre kapcsolásáig.

-

Vezeti a nyilvántartásokat, ideértve a tanulókra vonatkozó információk kezelését, rendszerezését, a felvételtől a szoros nyilvántartású dokumentumokon át a tanulói jogviszony megszüntetéséig.

-

Együttműködik az egészségügyi szervekkel a tanulók – törvényben rögzített – egészségügyi ellátásának szervezésében.

-

Közreműködik az irodaszerek, az oktatáshoz napi szinten szükséges eszközök, kellékek megrendelésében, figyelemmel kísérésében (kréta, papír, festékek stb.).

-

Az iskolavezetés által meghatározott módon részt vesz az aktuális kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztató anyagok elkészítésében, rendezésében.

-

Ellátja az iskolavezetés által meghatározott fénymásolási feladatokat. A klasszikus titkárnői feladatok keretében közreműködik az iskolavezetés vendégeinek fogadásában.

-

Felel környezete rendjéért, esztétikus megjelenéséért.

-

A tételesen felsoroltakon kívül elvégzi mindazokat az iskola működtetésével szorosan összefüggő tevékenységeket, melyekkel az igazgató megbízza.


KI D

TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, AZ SZMSZ HATÁLYA AZ ISKOLA ALAPADATAI. 6 3

Recommend Documents