TARTALOMJEGYZÉK I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA II. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI... 3

1

TARTALOMJEGYZÉK I.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA ................................................... 3.

II.

AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI .......................................................................... 3.

III.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA....................... 6.

IV.

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ............................................................... 10. Az iskolaközösség Az iskolaszék Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A pedagógusok közösségei A szülői szervezet (közösség) A tanulók közösségei Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

V.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ...................................................................................................... 20.

VI.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ..................................................................... 21. Általános működési rend A helyiségek használatának szabályai Belépés és benntartózkodás rendje

VII.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ..................................................... 24. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

VIII.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............................................................................ 27.

IX.

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, EGYÜTTMŰKÖDÉS A SPORTEGYESÜLETEKKEL ............................................................................... 29.

X.

A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA ............................................ 30.

XI.

A TANULÓK JUTALMAZÁSA............................................................................ 32.

XII.

A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK .............. 33.

XIII.

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ......................................................................... 34.

XIV.

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ................. 35.

2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban Az iskola dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok XV.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ...................... 37.

XVI.

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE ..................... 40.

XVII.

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................... 41.

XVIII.

AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ........................ 42.

XIX.

REKLÁMTEVÉKENYSÉG ................................................................................... 42.

XX.

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................................................................................... 43. Az iskola névadója Az iskola zászlója Az iskola jelvénye Az iskolai egyenruha Ünnepélyeink Iskolaújság Az iskolatörténeti emlékek gyűjtése

XXI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................... 45.

XXII.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .............................................................................................. 46.

XXIII.

MELLÉKLETEK LISTÁJA .................................................................................. 47.

XXIV.

FÜGGELÉKEK LISTÁJA ..................................................................................... 48.

3

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Baross Gábor Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. január 19. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolaszék. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának felülvizsgálata után, annak jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra nézve egyaránt kötelező. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer ésszerű és hatékony megvalósítását szabályozza.

II. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Az intézmény OM azonosító száma: 035202 Az alapítás éve: 1925 Az alapító: Nagytétény község Az intézmény alapító okiratának száma: 106/2008. (03. 13.) számú önkormányzati határozat kelte: 2005. 03.31. (1.sz. melléklet) Az intézmény székhelye: 1224. Budapest, Dózsa György út 84. – 94. Az intézmény telephelye : Intézményegységgel, tagintézménnyel nem rendelkezik. Az intézmény fenntartója, székhelye: Budafok –Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzata 1221. Budapest, Városház tér 11. Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: Budafok -Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Képviselő-testülete

4 1221. Budapest, Városház tér 11. Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény évfolyamainak száma: 8 évfolyam Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, részben önálló költségvetési szerv Intézmény tevékenységi köre és annak forrásai, feladatmutatók: Alapfeladat: Az intézmény nevelési–oktatási feladatait meghatározza a 357/2007. (11. 22.) önkormányzati számmal jóváhagyott Pedagógiai program és helyi tanterv a közoktatási törvény előírása szerinti bevezetésével. Az intézmény feladata, alaptevékenysége, szakágazati besorolása a TEÁOR szerint. A feladatmutatókat és teljesítménymutatókat az aktuális tanévre az 1. számú függelék tartalmazza.

1. Alaptevékenységek szakágazati besorolása Alapfokú oktatás TEÁOR száma: 80.10 Szakágazata: 801.000 Alapfokú oktatás Szakágazati besorolása: 80120 Iskolai oktatás Szakfeladat száma, megnevezése: 80121-4 nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai ellátás 80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése és oktatása

2. Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenységek: Munkahelyi étkeztetés TEÁOR száma: 55.51 Szakfeladat száma, megnevezése: 55232-3 iskolai intézményi étkeztetés 75195-0 intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként Egyéb sport tevékenység, iskolai diáksport TEÁOR száma: 92.62 Szakfeladat száma, megnevezése: 92403-6 diáksport Intézményi vagyonműködtetés TEÁOR száma: 75.14 Szakfeladat száma, megnevezése: 75176-8 intézményi vagyon működtetése 75195-2 közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenység

5 A szabad kapacitások kihasználásának feltételével: Bérelt ingatlan hasznosítása: TEÁOR száma: 75.14 Szakfeladat száma, megnevezése: 75176-8 bérelt ingatlan hasznosítása Megjelölt feladatok, tevékenységek forrásai ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

költségvetési törvényben meghatározott bevételek, normatív támogatások, önkormányzati költségvetési helyi rendeletben megfogalmazottak, saját bevétel, átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek) az intézmény a szakfeladatok ellátására vállalkozási tevékenységet nem végez.

Az alaptevékenységekre és a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó jogszabályok ¾ a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, ¾ a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, módosított 20/1997. (II. 13.) Korm. r., ¾ a tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet, ¾ a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. r., ¾ a kerettanterv kiadásáról szóló, módosított 28/2000. (IX. 21.) OM r., ¾ a számvitelről szóló módosított 2000. évi C. törvény, ¾ az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet ¾ a mindenkori költségvetési törvény. Az intézmény számlaszáma: Budafok –Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat IGI: 11784009-15522025 Az intézmény gazdálkodási jogköre: részjogkörű szerv Az intézmény gazdálkodási besorolása: részben önálló költségvetési szerv Gazdálkodási, könyvelési, számlakezelési, költségvetés-tervezési, beszámolási és ellátási feladatait a Budafok-Tétény Budapest, XXII. Kerület Intézmények Gazdasági Irodája látja el a képviselő-testület által jóváhagyott külön megállapodás- a Munkamegosztás és kötelezettségvállalás rendje (2. számú függelék) alapján. Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény mérleg szerinti vagyona Az ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény a szakfeladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem végez. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Önkormányzati-, az államháztartási-, a közoktatási-, és a közalkalmazotti törvény által meghatározott rend szerint. Az intézmény alkalmazottjainak jogállása: Az intézmény alkalmazottjai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. Rendeletei az irányadóak.

6

III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 1. Az iskola szervezete 1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársa alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes. A vezetés felelőssége és elkötelezettsége témakört az IMIP 3.1. bekezdése tartalmazza. A hatáskörök, felelősségek meghatározása az IMIP 3.2.5. bekezdése (Bevonás, felhatalmazás) tartalmazza. 1.1.1. Igazgató Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamit az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi, jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Felelős ¾ az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, ¾ a pedagógiai munkáért, ¾ az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, ¾ a munkavédelmi és tűzvédelmi törvény betartatásáért. Feladatai ¾ gyakorolja a munkáltatói jogokat, ¾ dönt az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, ¾ minden olyan ügyben, melyet a jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, ¾ dönt a tanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos ügyekkel. Kizárólagos jogkörébe tartozik ¾ a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jog, ¾ a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása az igazgatóhelyettessel közösen. Feladatkörébe tartozik különösen ¾ a nevelőtestület vezetése, ¾ a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése, ¾ a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, ¾ a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, ¾ az Iskolaszékkel, a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Diákönkormányzattal való együttműködés, ¾ a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése,

7 ¾ a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, ¾ a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. A részletes munkaköri leírást a 3. számú függelék tartalmazza. A folyamatba épített vezetői ellenőrzési terv (FEUVE) a 1. számú melléklet tartalmazza. 1.1.2. Igazgatóhelyettes Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Munkaköri leírását a 4. számú függelék tartalmazza. Az igazgatóhelyettest a nevelőtestület előzetes véleményének kikérésével az igazgató bízza meg. A tantestület az igazgatóhelyettes személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatóhelyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóság a folyamatos kapcsolattartás mellett hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 1.1.3. A vezetők helyettesítési rendje: Az intézményvezető helyettesítése: Az igazgatót távollétében / szabadság, betegség, hivatalos elfoglaltság /, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben – a fenntartó ad felhatalmazást. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató a tanulói és pedagógusi közösséggel kapcsolatos aktuális teendők ellátásával az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét bízza meg. A tanév szorgalmi időszakán kívül a tavaszi, nyári, őszi és téli szünetben –amennyiben karbantartás, felújítás vagy egyéb okokból az iskolát nyitva kell tartani – az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén az aktuális feladatok ellátására az igazgató a gazdasági ügyintézőt bízza meg. 1.2. Az iskola vezetősége Az intézmény vezetőségét az igazgató, az igazgatóhelyettes és a középvezetők alkotják. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkájának irányításában vesznek részt, félévente írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek.

8 A vezetőség kapcsolattartásának rendjét az IMIP kommunikáció, belső kommunikáció) szabályozza.

3.2.3.

bekezdése

(Szervezeti

Az iskola vezetőségének a tagjai: ¾ az igazgató, ¾ az igazgatóhelyettes ¾ a szakmai munkaközösségek vezetői / alsós-, felsős-, osztályfőnöki-,/ ¾ a diákönkormányzatot segítő pedagógus ¾ a közalkalmazotti tanács elnöke ¾ az iskolaszék elnöke ¾ a minőségbiztosítási csoport vezetője Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége havonta legalább egyszer a munkaterv és a havi program alapján tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül, ezt a jelenlévők közül megbízott tag készíti és minden jelenlévő aláírja. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskola vezetősége a tanév előkészítésének folyamatában, a tantervi változások vagy az iskola pedagógiai programját érintő szakmai fejlesztések esetén javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő jogokkal rendelkezik. Az iskola vezetőségének a tagjai a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerinti ellenőrzési feladatokat is ellátnak. / 5 . számú függelék / A „Év pedagógusa” díj odaítélésének szempontjait a Pedagógiai Program 4.7. bekezdése szabályozza. 1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. / 6. számú függelék /

9

2. Az iskola szervezeti egységei 2.1. Az iskola szervezeti egységei: A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: alsó tagozat felső tagozat napközi pedagógiai munkát segítő dolgozók pedagógiai munkát segítő irodai dolgozók

igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgató igazgató

2.2. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata / 7 . számú függelék /

10

IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 1.1. Az iskolaszék Az iskolában az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint a belső partnerek / szülők, tanulók, dolgozói közösség / érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. 1.1.1. Az iskolaszék tagjai Ebben a közösségbe a szülők, a nevelők, a diákok képviselői az iskolaszék mindenkori szervezeti és működési szabályzatának megfelelő létszámban vesznek részt, 1 főt a fenntartó delegál. 1.1.2. Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet iskolai választmánya titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai titkos szavazással választják meg egyszerű többséggel. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel. Ha az iskolaszék valamelyik helye megüresedik, az intézmény vezetője harminc napon belül felkéri a delegáló közösséget az újabb tag megválasztására. 1.1.3. Az iskolaszék működése Az intézmény az iskolaszék működését támogatja, a feladatok ellátásához szükséges helyiségeket és berendezéseket az intézményvezetővel történt egyeztetés alapján az iskolaszék rendelkezésére bocsátja. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább két alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.

11

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább két alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket. Az Iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. / 8. számú függelék / 1.1.4. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék az 1993. LXXIX. tv.-ben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 1.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata / 9. számú függelék / rögzíti. Munkamegosztás szempontjából a pedagógus és nem pedagógus dolgozók kötelezettségeit a munkaköri leírások tartalmazzák. (6. számú függelék) 1.3. A pedagógusok közösségei 1.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alább felsorolt felsőfokú végzettségű dolgozó: gyermekvédelmi felelős, könyvtáros, szabadidőszervező. A nevelőtestület a Közoktatási Törvény 56. – 57. §-ban, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben megfogalmazott döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület a 11/1994.MKM rendelet 4.§ 1 bekezdésébenben megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai: ¾ a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, ¾ a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, a tankönyvrendelés szakmai szempontjainak kialakítása, ¾ a tantárgyfelosztás elfogadás előtti és a pedagógusok külön megbízásaival kapcsolatos véleményezési jog, ¾ továbbképzésekre, átképzésre való javaslattétel, ¾ jutalmazásra, kitüntetésre, minőségi pótlék odaítélésére való javaslattétel, ¾ a határozott időre kinevezett pedagógus munkájának véleményezése, ¾ a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése, ¾ a fejlesztésekre, beszerzésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása,

12 ¾ a tanulmányi versenyekre való felkészítés módjának, a házi versenyek ütemezésének meghatározása. A nevelőtestület osztályozó, pót és különbözeti vizsgát lebonyolító bizottságára átruházott joga: az adott tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: ¾ tanévnyitó értekezlet, ¾ tanévzáró értekezlet, ¾ félévi és év végi osztályozó értekezlet, ¾ két alkalommal nevelési értekezlet, ¾ munkaterv szerint munkaközösségi értekezletek. Az intézmény vezetőjének rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3 része kéri, illetve az iskola vezetősége javasolja, valamint ha azt az iskola igazgatója vagy a fenntartó indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: ¾ nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, ¾ a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – a helyszínen megszavazott formában (titkos vagy nyílt szavazással) egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az értekezlet elején felkért jegyzőkönyv-vezető vezeti, szintén felkérés alapján egy felsős és egy alsós pedagógus hitelesíti. A jegyzőkönyv csak a jelenléti ívvel együtt érvényes. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ezekről az értekezletekről emlékeztetőt kell írni. Az értekezletekről készült jegyzőkönyvek eredeti példánya az iktatóba, az emlékeztetők eredeti példányai valamint a jegyzőkönyvek másolatai az igazgatói irodában kerülnek elhelyezésre, ezek minden érintett számára megtekinthetők. 1.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség tagjai az alsó tagozatban tanító nevelők felsős munkaközösség tagjai a felső tagozaton tanító tanárok osztályfőnöki munkaközösség tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakörben dolgozója

13 Minden pedagógus tagja az osztályfőnöki munkaközösségnek és a szaktárgyának megfelelő munkaközösségnek. A szakmai munkaközösségek Közoktatási Törvény 58.§-ban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: ¾ a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, ¾ az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, ¾ egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, ¾ részvétel az iskolai dokumentumok létrehozásában, módosításában, ¾ pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, ¾ a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, ¾ az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, ¾ a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, javaslat a felhasználásra, ¾ a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, ¾ javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, ¾ segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, az aktuális tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjének személyére a munkaközösség tagjai javaslatot tehetnek, a megbízásról az igazgatója dönt. A munkaközösség az első munkaközösségi összejövetelen a vezető személyéről évente dönt: vagy megerősíti tisztségében, vagy új vezetőt választ. Ha valamilyen oknál fogva a munkaközösség vezetője nem tudja feladatát ellátni, a következő választásig az intézmény vezetője megbíz egy pedagógust a feladat ellátásával. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 1.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján a feladat és hatáskör, valamint a megbízás időtartamának meghatározásával. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja vagy az igazgató bízza meg. Az alkalmi bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. A bizottság vezetője a feladat elvégzése után írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézmény vezetőjének és a nevelőtestületnek- legkésőbb a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezleten. Fegyelmi Bizottság feladata:

14 ¾ a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. ¾ az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. tagjai: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

az intézmény vezetője vagy helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus egy, a tanuló által felkért pedagógus a diákönkormányzat képviselője, aki a DÖK elnökség tagjai közül kerül az elnökség által megválasztásra.

Nevelési Bizottság feladata: ¾ a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata. ¾ a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, ¾ konkrét javaslattétel a nevelési eredmények érdekében. tagjai: ¾ az osztályfőnöki munkaközösségek vezetője. ¾ a tagozatnak megfelelően négy különböző évfolyamú közösség osztályfőnöke, az érintett munkaközösség javaslata alapján. Minőségbiztosítási csoport feladata: egy , a MB csoport által meghatározott feladat elvégzése. tagja lehet: az intézmény bármelyik alkalmazottja. A csoport munkájába önkéntesen és az igazgató felkérése alapján lehet bekapcsolódni. Munkájuk irányítására, összehangolására vezetőt választanak. MB csoportok alakulhatnak oly módon is, hogy az igazgató felkér egy pedagógust a munka irányítására, aki a munka elvégzésére csoportot szervez a vezető javaslatát figyelembe véve. A minőségbiztosítási csoportok a minőségirányítási szempontok és szabályzatok alapján végzik munkájukat, a nevelőtestület számára beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A minőségi körök létrehozásának és működtetésének szabályzata a 10. számú függelékben található.

15 1.4. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: ¾ elnök, ¾ elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola igazgatójához. A szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői választmány. Az iskola szülői választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülőknek a tanév első választmányi értekezletén szóban tett javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: ¾ elnök, ¾ elnökhelyettes. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát tanévenként legalább három alkalommal össze kell hívnia, és az iskola igazgatójának ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: ¾ megválasztja saját tisztségviselőit, ¾ megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, ¾ kialakítja saját működési rendjét, ¾ az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, ¾ képviselők választása, akik a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogai érvényesítésében segítik, ¾ véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, ¾ véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, ¾ a rendelkezésre álló saját pénzeszközök mértékéről és a felhasználás módjáról, ¾ a szülői szervezet által az iskolának nyújtandó támogatás módjáról.

16

1.5. A tanulók közösségei A tanulói jogviszonyt igazoló diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés a titkári irodában munkaidőben történik a 11. számú függelékben leírtak alapján. 1.5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. / 6. számú függelék/ A felső tagozatos osztályközösségek saját tagjaikból az alábbi tisztségviselőket választják meg: ¾ osztálytitkár, ¾ 3 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat választmányába. A negyedikesek két megfigyelőt delegálnak a DÖK megbeszéléseire, küldöttgyűlésére. 1.5.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök meghatározását a Házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat választmányának tagjai közé. 1.5.3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat választmányának véleményét. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: ¾ az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor ( a diákönkormányzatra vonatkozó , valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben), ¾ a házirend elfogadásakor és módosításakor, ¾ ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: ¾ saját működésére és hatásköre gyakorlására, ¾ a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, ¾ egy tanítás nélküli munkanap programjára, ¾ tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, ¾ vezetőinek, segítőinek megbízására.

17

A diákok választmánya szabályzatában meghatározott módon választja meg az iskolai DÖK vezetőket, akik a következők: ¾ elnök ¾ elnök-helyettes ¾ ombudsman Az iskolai DÖK szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. / 12. számú függelék / Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzatot segítő nevelő kezdeményezi. Az iskolagyűlésnek – DÖK vezetősége által javasolt napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért a segítő tanár, a feltételek biztosításáért az igazgató felelős. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli iskolagyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a DÖK vezetői, vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. Az intézmény vezetője tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit, az intézményi SZMSZ és Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen vehetik igénybe. 1.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével- az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az információáramlás szabályzata a 13. számú függelékben található. 1.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fóruma: ¾ az iskolavezetőség ülései, ¾ a különböző értekezletek, ¾ megbeszélések,

18 Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: ¾ az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, ¾ az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 1.6.2. A nevelők és a tanulók Az azonos évfolyamra járó és azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletekben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a vezetőség javaslatára az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Az osztály létszámától függően bontott tanulócsoportokban vesznek részt az osztályközösség tanulói azokon a tanítási órákon, melynek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató ¾ az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén havonta, ¾ a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, ¾ a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, ¾ rendkívüli iskolagyűlésen alkalomszerűen, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a szaktanárok a szakórákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak rendszeresen szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. Az érintetteknek 10 munkanapon belül a közlésnek megfelelő formában / szóban vagy írásban / reagálni kötelesek a felvetésre.

19 1.6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: ¾ a szülői szervezet választmányi ülésén tanévenként legalább két alkalommal, ¾ az osztály szülői értekezleten az osztályfőnök közvetítésével tanévenként három alkalommal, ¾ a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, ¾ a negyedévente megjelenő írásbeli tájékoztatón / Szülők Híradója / keresztül, az osztályfőnökök: ¾ az osztály szülői értekezleten, ¾ rendkívüli szülői értekezleteken tájékoztatják. Rendkívüli szülői értekezletet hívható össze, ha azt intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői közösség 1/3 része kezdeményezi. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: ¾ a családlátogatások, ¾ a szülői értekezletek, ¾ a nevelők fogadó órái, ¾ a nyílt tanítási napok, ¾ írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, ¾ negyedéves és háromnegyed éves írásos értékelés A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola dokumentumainak egy példánya az iskola könyvtárában külső vagy belső partnereink számára megtekinthető az olvasószolgálat keretén belül. Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A Pedagógia program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: ¾ az iskola fenntartójánál, ¾ az iskola irattárában, ¾ az iskola könyvtárában, ¾ az iskola nevelői szobájában, ¾ az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél, ¾ az intézmény beiskolázási körzetében található óvodákban, ¾ az iskola honlapján. A szülők,tanulók és a pedagógusok együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit a Pedagógiai program 16. fejezete tartalmazza.

20

V. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a Partnerlistán szereplő külső partnerekkel. (14. számú függelék) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A kapcsolattartás rendje minden esetben egyénileg megszabott. A partnerkapcsolatok témakörrel (irányítása, kommunikáció, azonosítása) témakört az IMIP 4. fejezete tartalmazza. Kiemelt partnerek: Az intézmény üzemeltetését a KÖSZ 22 Kft végzi , külön együttműködési megállapodás alapján. „ Barossi Iskoláért Alapítvány” Az alapítvány kiemelt feladata a Pedagógiai programban leírt célok megvalósításának segítése, melynek módjait az alapítvány kuratóriuma határozza meg. A kuratóriummal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. A tanulási és beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók fejlesztését a Nevelési Tanácsadóval és az EGYMI-vel együttműködve végezzük. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Iskola-egészségügyi szolgálattal, azon belül az iskolaorvossal és a védőnővel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ XIII. fejezete tartalmazza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősén keresztül rendszeres kapcsolatot tart fenn a XXII. ker. Családsegítő Szolgálattal és Gyermekjóléti Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A kapcsolattartás rendszerét és módjait Pedagógiai program 8. pontja tartalmazza. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába. A kapcsolattartásért az iskolai munkaközösségek vezetői felelősek, a kapcsolattartás módját a munkaközösség munkaterve tartalmazza. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

21

VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Általános működési rend Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 20 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával és a KÖSZ 22 Kft vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 17 óra között az iskola igazgatójának vagy megbízottjának az iskolában kell tartózkodnia. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben nincs pedagógus által szervezett foglalkozás az intézményben, az épület rendeltetésszerű üzemeltetéséért és a gondnoki tevékenységek elvégzéséért a KÖSZ22 Kft felelős. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívül és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást az intézmény többi dolgozójának tudomására kell hozni a portán és a tanáriban elhelyezett kiírás segítségével. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 illetve 10 perc, a Tanulói házirendben (15. számú függelék) feltüntetett csengetési rend szerint. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Nulladik óra nem tartható. A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak- az érintettekkel történt előzetes egyeztetés alapján. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 óráig tart. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletes tanárok részletes tennivalóit a 16. számú függelék tartalmazza. ¾ Az iskolában az intézmény alsó szintjén egyidejűleg reggel 2, napközben 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az ügyeleti szabályzatban leírtak alapján. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben –

22 szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 20 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató és a KÖSZ 22 Kft vezetőjének beleegyezésével lehet.

2. A tanórán kívüli foglalkozások és ügyintézések rendje: Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődését, igényeit, szükségleteit figyelembe véve tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezek tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásai az indítás előtt 15 nappal meghirdetésre kerülnek, a foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülő aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel legalább féléves időtartamra kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idejét az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében a terembeosztással együtt. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a fenntartó, a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a fenntartó által meghatározott módon kéthetente kell megszervezni 8.00-tól 12.00-ig.

3. A helyiségek használatának szabályai Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: ¾ az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, ¾ az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, ¾ a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, ¾ az iskola Szervezeti és működési szabályzatában, valamint a Tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az igazgató és a KÖSZ22 Kft felelős az intézmény helyiségeinek balesetmentes és biztonságos használhatóságáért. Az észlelt hibákat a gazdasági ügyintéző a KÖSZ22 Kft ügyfélszolgálatának haladéktalanul jelzi. Az intézményben elhelyezett eszközök biztonságos használhatóságáért továbbra is az intézmény vezetője felelős. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági ügyintéző tudomására hozni, a hibás eszközöket a hiba megjelölésével neki kell leadni. A javíthatatlan eszközök, berendezések jogszabályban meghatározott módon történő selejtezését is a gazdasági ügyintéző végzi. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

23 Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak (vagyonrendelet alapján). Az iskola épületében kiskorúak számára a dohányzás az intézmény teljes területén tilos, nagykorú személyeknek dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata. A pedagógusok munkarendjét a Nevelői házirend, / 17. számú függelék /, a diákok munkarendjét a Tanulói házirend / 15. számú függelék/ tartalmazza. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje: Az oktató – nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető , a távollévők helyettesítését helyettese állapítja meg . A közalkalmazottak napi beosztásánál figyelembe kell venni az intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról minél előbb értesíteniük kell az intézmény valamelyik vezetőjét.

4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézményekkel. Az iskola épületében az iskola dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe a főbejáraton érkező szülők, illetve idegenek belépését a beléptető rendszer biztosítja.

24

VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: ¾ napközi otthon, ¾ szakkörök, ¾ tömegsport foglalkozások, ¾ felzárkóztató foglalkozások, ¾ tehetségfejlesztő foglalkozások, ¾ továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.

1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a Szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közössége állapítja meg a Szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulók házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 1.1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei: A napközi otthonban tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A napközi otthonba lehetőség szerint minden jelentkező tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, ¾ akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, ¾ akinek mindkét szülője dolgozik, ¾ akik állami gondozottak, ¾ akik hátrányos helyzetűek, ¾ akiket az osztályfőnök javasol.

25

2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés a szülő beleegyezésével írásban történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában vagy munkatervében kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások lehetőségek szerinti megszervezésénél a tanulói, a szülői valamint a nevelői igényeket a figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az alsó tagozatos osztályok az éves munkatervben rögzített időpontban egy hetes erdei iskolát szervezhetnek. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben tervezhetők. A tanulmányi kirándulást az adott osztály osztályfőnöki munkatervében tervezni kell, tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A szülői szervezettel szülői értekezleten egyeztetni kell a kirándulás szervezési kérdéseit és költségkímélő megoldásait. A kirándulás várható költségeiről a szülőket a tájékoztató füzeten keresztül kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő pedagógust kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. A csoport vezetőjének gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A szervezést az igazgatóhelyettes irányítja. A versenyek megnevezését az éves munkaterv tartalmazza. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza (2. számú melléklet).

26 Múzeumi, színházi, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségekben, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói, közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. A rendezvények programját a vezető tanár vagy osztályfőnök jóváhagyásával állítják össze, és a felügyeletet is ő biztosítja. A rendezvények időpontját az igazgatóhelyettessel egyeztetik. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Az iskola az igénylő tanulók számára jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében étkezési lehetőséget biztosít. Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár a fenntartó által meghatározott befizetési napokon, havonta szedi be. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. A visszatérítés – indokolt esetben- az önkormányzati rendelet alapján történik.

27

VIII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: ¾ biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, ¾ segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, ¾ az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, ¾ szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: ¾ igazgató, ¾ igazgatóhelyettes, ¾ munkaközösség-vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: ¾ a pedagógusok munkafegyelme, ¾ a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, ¾ a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, ¾ a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, ¾ a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, ¾ a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: ¾ az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, ¾ a tanítási óra felépítése és szervezése, ¾ a tanítási órán alkalmazott módszerek, ¾ a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, ¾ az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a „Belső ellenőrzési szabályzat” c. igazgatói utasítás határozza meg. / 5. számú függelék / Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása című témakör az IMIP 3.2.6. fejezetében található.

28 Az ellenőrzés, elemzés a folyamatszabályozásban című témakör az IMIP 3.4. fejezetében található. A vezetői ellenőrzés tervezése során figyelembe vesszük a tantárgyfelosztást és a tanulói és pedagógusi órarendet is. A tantárgyfelosztás elvei: ¾ a Pedagógiai programunkban meghatározott éves óraszám alapján készül, ¾ a tervezet az előző tanév végén elkészül, amit ismertetünk a pedagógusokkal, ¾ az alakuló értekezleten végleges döntés születik az osztályfőnökök, szaktanárok személyéről, ¾ lehetőleg felmenő rendszerben történik a szaktárgyak elosztása, ¾ a nyelvoktatásban és matematika oktatásában törekszünk csoportbontás megvalósulására ¾ harmadik és negyedik évfolyamon testnevelés órán biztosítjuk az úszásoktatást, ¾ a munkaközösségeken belül a terhelés egyenletes legyen, ¾ a modul tantárgyakat lehetőleg képzett szakember oktassa, ¾ figyelembe vesszük az órakedvezményeket – közalkalmazotti tanács, osztályfőnökök, munkaközösség vezetők, ¾ a fejlesztő foglalkozások: tehetséggondozás, korrepetálás elosztása egyenletes legyen a két tagozaton, ¾ szakkörök tervezése a pedagógusok terhelhetőségét figyelembe véve és a tanulók és szülők igényei szerint. Az órarendkészítés elvei: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

elsődleges szempont a tanulók egyenletes terhelésének figyelembe vétele, a pedagógusnak ne legyen több napi két lyukas óránál, a tantárgyak heti elosztása egyenletes legyen, ahol kívánatos, ott a dupla óra biztosítása, a tanároknak naponta legalább két órája legyen, a tanulók napi terhelése a tantárgyak nehézségétől függően alakuljon, a szaktantermek, informatika terem, nyelvi labor, tornaterem kihasználtsága optimális legyen, ¾ a csoportbontások megoldása, ¾ a kollégák szakmai kéréseinek lehetséges figyelembe vétele.

A tanulók számonkérésének, beszámoltatásának formáit, elveit és rendjét a Nevelési Program 14. fejezete tartalmazza. Az osztályozó és javítóvizsgák eljárási rendjét a 23. számú függelék, a felmentésekkel és a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos eljárásrendet a 24. számú függelék tartalmazza.

29

IX. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, EGYÜTTMŰKÖDÉS A SPORTEGYESÜLETEKKEL Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások és az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör saját működési rendje alapján működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. Ezt a tantárgyfelosztásban, illetve a félévenkénti tornatermi beosztásban fel kell tüntetni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy ¾ az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem ¾ a téli időszakban: a tornaterem ¾ a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét két napján négy óra hosszat a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos időtartamát és a foglalkozásokat vezető személyek nevét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban, idejét félévente a munkaterv mellékletét képező tornatermi beosztásban kell meghatározni. A különböző sportegyesületekkel történő együttműködés feltételeit az érvényes terembérleti szerződések tartalmazzák.

30

X. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA A tanulók tanítási óráról való távolmaradását az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az osztálynaplóba az óra megkezdését követően. A tanulók havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló ¾ az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, ¾ az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül köteles a mulasztást jelenteni a gyermekvédelmi felelősnek, akinek feladata a mulasztás okának felderítése Amennyiben a felderítés során az osztályfőnök igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles öt napon belül családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy igazolatlan mulasztásnak minősül. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül három napig terjedő mulasztás esetén tanévenként egy alkalommal szülői, a szülő által igazolt három napon túli távollét esetén pedig orvosi igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos alábbi teendők ellátása az osztályfőnök feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatába írásban rögzíteni kell. ¾ Az igazolatlanul mulasztott tanulót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatban kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. ¾ Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha azt az igazolatlan mulasztás óta még nem tette meg. ¾ Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról.

31

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a XXII. ker. Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szüleit. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

32

XI. A TANULÓK JUTALMAZÁSA Azt a tanulót, aki képességeihez mérten ¾ példamutató magatartást tanúsít, ¾ vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, ¾ vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, ¾ vagy az iskola, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, ¾ vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: ¾ szaktanári dicséret, ¾ napközis nevelői dicséret, ¾ osztályfőnöki dicséret, ¾ igazgatói dicséret, ¾ nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: ¾ szaktárgyi teljesítményért, ¾ példamutató magatartásért, ¾ kiemelkedő szorgalomért, ¾ példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretekre, jutalmakra az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

33

XII. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK Azt a tanulót, aki ¾ tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, ¾ vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, ¾ vagy igazolatlanul mulaszt, ¾ vagy bármely módon / a nevelőtestület megítélése alapján / árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskola büntetések formái ¾ szaktanári figyelmeztetés, ¾ napközis nevelői figyelmeztetés, ¾ osztályfőnöki figyelmeztetés, ¾ osztályfőnöki intés, ¾ osztályfőnöki megrovás, ¾ igazgatói figyelmeztetés, ¾ igazgatói intés, ¾ igazgatói megrovás, ¾ tantestületi figyelmeztetés, ¾ tantestületi intés, ¾ tantestületi megrovás ¾ fegyelmi eljárás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője kártérítésre kötelezhető. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyakban szándékosan előidézett kárt a károkozónak kell megtérítenie a KT 77. §-a, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőket értesíteni. A gazdasági ügyintéző feladata a kár felmérése, a kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg. Az intézményvezető feladata a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

34

XIII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt Partnerlistán szereplő egészségügyi intézményekkel illetve szakorvosokkal. A megállapodásnak biztosítania kell: ¾ az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), ¾ a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: ¾ fogászat évente két alkalommal, ¾ a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal, ¾ a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, ¾ a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát saját munkatervük, valamint igény szerint ¾ a kötelező védőoltások beadását az oltások meghatározott idejében, ¾ táborozások előtti vizsgálat, igazolás kiadása, ¾ évente ortopédiai szűrés, a gyógytestnevelésre utalt tanulók felülvizsgálata, ¾ szükség esetén szakrendelésekre való beutalás. A kötelező orvosi vizsgálatok elvégzéséhez, a védőoltások beadásához a szülő év elején tett írásos engedélye szükséges, amelyet az első szülői értekezleten tesz. A vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézményben e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetbe jegyzik be. A kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy az osztályuk tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Ezek a vizsgálatok / a fogászati szűrés valamint a táborok előtti vizsgálat kivételével / az iskola orvosi szobájában történnek.

35

XIV. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Ezek a szabályok a KÖSZ22 Kft dolgozóira is vonatkoznak. / 20. számú függelék : Tűzvédelmi szabályzat / Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: ¾ az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, ¾ a házirend balesetvédelmi előírásait, ¾ rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, ¾ a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

36

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetési időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelők visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzései feladatait a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. A baleseti lehetőségek csökkentésére az első szakórán a szaktárgyra vonatkozó tűz és balesetvédelmi oktatást meg kell tartani a tanulók számára, ennek megtörténtét a füzet első lapján / testnevelés tantárgy esetén a tájékoztató füzetben / dokumentálni kell, és azt a tanulóval és a szülővel alá kell íratni. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. / 18. számú függelék/

2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: ¾ a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ¾ ha szükséges orvost kell hívnia, ¾ a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, ¾ a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének ( együttes távollétük esetén meghatalmazottjuknak). Az alábbi feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni: ¾ szülői értesítése indokolt esetben, ¾ a sérülés bejegyzése a tanulói balestek nyilvántartásába. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül a közvetlen életveszély elhárítására szakértő segítséget majd orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

37

3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet a fenntartó által rendszeresített nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről a fenntartó által rendszeresített nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartó munkavédelmi előadójának, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola vezetőjének a delegáló közösségek kezdeményezésére igény szerint biztosítania kell az iskolaszék képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

XV. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: ¾ a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), ¾ a tűz, ¾ a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén az igazgató távollétében intézkedésre jogosult felelős vezetők: ¾ az igazgatóhelyettes ¾ a tűzvédelmi felelős Felelős vezető távolléte esetén a veszélyhelyzet elhárítása a megbízott ügyeletet teljesítő dolgozó feladata. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell ¾ az intézmény fenntartóját, ¾ tűz esetén a tűzoltóságot,

38 ¾ robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, ¾ személyi sérülés esetén a mentőket, ¾ egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

illetve

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel vagy kolompolással értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzvédelmi szabályzat mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetésért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: ¾ Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! ¾ A kiürítés során a mozgásba, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! ¾ A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. ¾ A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: ¾ a kiürítési terven szereplő kijáratok kinyitásáról, ¾ a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, ¾ a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, ¾ az elsősegélynyújtás megszervezéséről, ¾ a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság), tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: ¾ a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, ¾ a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, ¾ az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), ¾ a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, ¾ az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, ¾ az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a

39 további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzvédelmi szabályzat mellékletét képező „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását „Bombariadó terv” igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolnia kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: ¾ igazgatói iroda ¾ tanári szoba ¾ porta ¾ kazánház

40

XVI. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni: ¾ az iskolaszék, ¾ nevelőtestület, ¾ szülői munkaközösség véleményét. A térítési és tandíjakat félévente személyesen az iskola gazdasági ügyintézőjénél kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola igazgatója gondoskodik, ha ¾ a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, ¾ vagy ha tartósan két hónapot igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni. 2. Az étkezési térítési díjakat havonta, az előzetes megrendelést követően minden hónapban a fenntartó által meghatározott időpontban az iskolatitkárnál személyesen kell befizetni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat ¾ túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ¾ vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben az étkezést a szülő két nappal előtte az iskolatitkárnál lemondja.

41

XVII. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: ¾ elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, ¾ részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: ¾ a felelős dolgozók feladatait, ¾ a szükséges határidőket, ¾ a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, ¾ a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívül vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: ¾ az iskola tankönyvrendelés elkészítésének módját, ¾ a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, ¾ a szükséges határidőket, ¾ a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: ¾ A nevelőtestület döntése előtt az iskola tankönyvfelelőse felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskola szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. ¾ Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. ¾ Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. ¾ Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

42

XVIII. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Az intézmény Pedagógiai programja, Szervezeti és működési szabályzata, Házirend az igazgatói irodában, az iktatóban, az iskolai könyvtárban és az iskola honlapján kerülnek elhelyezésre. A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgató helyettese adhat. Az intézményegységek vezetői saját egységük programjairól, működési szabályzatairól, házirendjéről adnak tájékoztatást. A beiratkozás rendjét a munkatervben rögzített terv szerint ismertetik.

XIX. REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézményekben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja: A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: ¾ a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, ¾ a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, ¾ az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, ¾ a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (pl.: a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, Állat- és Növénykert stb. programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése). A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztató kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzati illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény székhelyén és telephelyein reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az igazgató személyesen ad engedélyt.

43

XX. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának, valamint az ide járó gyerekek szüleinek egyaránt kötelessége. A nemzeti ünnepek ünnepélyeinek és megemlékezéseinek rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti hovatartozásának tudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományaihoz tartozó jelképek, rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat egymás iránti tiszteletre neveli. 1.1. Az iskola névadója: Baross Gábor Emlékének ápolására minden év szeptemberében Baross Gábor Napokat ( BGN) tartunk, melynek szervezésében a diákönkormányzat és a szülői szervezés is részt vesz. A BGN pontos időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 1.2. Az iskola zászlója 150X200 cm, szélén nemzeti színű fogazással, törtfehér alapon az egyik oldalon a magyar címer, a másik oldalon Kossuth Lajos arcképe. A zászló őrzésének helye: tanári szoba A zászlóvivő tanulók megbízásának rendje: Minden tanév végén az osztályfőnökök javaslata alapján a nevelőtestület a diákönkormányzat jóváhagyásával 3 hetedikes tanulót jelöl ki, akik a ballagáson ünnepélyes keretek között a ballagó nyolcadikosoktól átveszik a zászlót. A zászlóvivők megbízása egy évre szól. 1.3. Az iskola jelvénye Négy cm átmérőjű kör alakú kitűző Baross Gábor színes arcképével és az iskola nevével. Az első osztályosok jelvényének megrendelése a beiratkozott tanulók száma alapján , valamint az elveszett vagy sérült jelvények pótlása a tanulók megrendelése alapján az iskolatitkár feladata. Az első osztályosok jelvényének árát a szülői szervezet átvállalhatja, az elveszett jelvények árát az érintett tanulóknak kell befizetni. Az iskolai jelvényt kötelező viselni az iskolai ünnepélyeken és a BGN rendezvényein, valamint minden olyan rendezvényen, ahol a tanulók iskolánkat képviselik. 1.4. Az iskolai egyenruha Fehér felső (blúz, ing), fekete alsó (szoknya, nadrág). Az ünneplő ruha kötelező a felsorolt ünnepélyeken, ajánlott minden olyan rendezvényen, ahol a tanulók iskolánkat képviselik. (Kivételt képeznek a sportrendezvények.)

44 1.5. Ünnepélyeink Ünnepélyeink időpontját, a szervezésért felelős nevét az éves munkaterv tartalmazza. Iskolai szintű ünnepélyeink: ¾ évnyitó ünnepély ¾ évzáró ünnepély ¾ október 23-i ünnepély ¾ március 15-i ünnepély ¾ ballagás Osztály szintű megemlékezéseink: ¾ október 6. 1.6. Az intézmény hagyományos rendezvényei: Az intézmény névadójával kapcsolatos rendezvények. Az éves munkatervben felsorolt tanulmányi versenyek és vetélkedők. Az éves munkatervben felsorolt szórakoztató és egyéb rendezvények rendezvényeink. Hagyományos táborok és túrák. 1.7. Iskolaújság Intézményünkben két saját szerkesztésű újság jelenik meg: ¾ „ Barossi Diák”: a DÖK által megjelentetett diák újság A megjelenésért felelős a DÖK segítő tanár. A szerkesztésért és a terjesztésért felelős a szabadidő-szervező. Megjelenik: a DÖK éves munkatervében meghatározott időpontokban. ¾ „ Szülők Híradója” A megjelenésért felelős: az intézmény vezetője. A szerkesztésért és a terjesztésért felelős az éves munkatervben szereplő teamvezető. Megjelenik: negyedévente. 1.8. Az iskolatörténeti emlékek gyűjtése. Iskolatörténeti kiállítást az iskola történetének kerek évfordulóin rendezünk. A gyűjtés koordinálásáért és a kiállítás összeállításáért felelős: az éves munkatervben meghatározott team vezetők. A kiállítás szervezése külön munkaterv alapján történik. A gyűjteményt a könyvtárban, és a zsibongóban helyezzük el időszakos kiállításként. A hagyományok reklámozásának szabályzata a 19. számú függelékben található.

45

XXI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyeztetésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség, az iskola igazgatója, az iskolaszék, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége,

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák, melyek az SZMSZ mellékleti. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja, amennyiben a jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Jelen Szervezeti és működési szabályzat - hatályba lépésének időpontja és módja: Budafok-Tétény Budapest, XXII. Kerület Önkormányzat Képviselő testületének határozata alapján. - érvényességi ideje: módosításig - felülvizsgálata, korrekciója: - 4 évente, illetve szükség szerint. - A felülvizsgálatért az intézmény vezetője felelős. - A felülvizsgált SZMSZ véleményeztetése és elfogadtatása a törvényi előírások szerint. Rendelkezés a nyilvánosságra hozatalról: - Az érintettek tájékoztatása a megfelelő fórumokon történik. - Az SZMSZ bárki számára hozzáférhető és megtekinthető a X. fejezetben leírtak szerint. A Képviselő-testület által elfogadott példány záradékában foglaltak biztosítják a jogszerűséget. Budapest, 2009. január 19.

……………………………………… igazgatói aláírás, pecsét

46

XXII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2005. október 26-án elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. …………………………………………

………………………………………... PH

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják. …………………………………………

………………………………………... PH

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az Iskolaszék – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét az Iskolaszék elnöke tanúsítja. …………………………………………

Budapest, 2009. január 19. ……………………………………………. Igazgató

47

XXIII. MELLÉKLETEK LISTÁJA

1. FEUVE 2. Könyvtár szervezeti és működési szabályzata 3. Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 4. Együttműködési megállapodás a KÖSZ22 Kft.-vel

48

XXIV. FÜGGELÉKEK LISTÁJA

1. Feladat és teljesítménymutatók 2. Munkamegosztás és kötelezettségvállalás rendje 3. Igazgató munkaköri leírása 4. Igazgatóhelyettes munkaköri leírása 5. Belső ellenőrzési szabályzat 6. Egyéb munkaköri leírások 7. Az iskola szervezeti felépítése 8. Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata 9. Közalkalmazotti szabályzat 10. Minőségi körök létrehozásának és működésének szabályzata 11. Diákigazolványok igénylésének rendje 12. Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 13. Az információáramlás szabályzata 14. Partnerlista 15. Tanulói házirend 16. Tanári ügyelet szabályzata 17. Nevelői házirend 18. Munkavédelmi szabályzat 19. Hagyományok reklámozásának szabályzata 20. Tűzvédelmi szabályzat 21. Pénzkezelési szabályzat 22. Selejtezési szabályzat

49

23. Osztályozó és javítóvizsgák eljárásrendje 24. A felmentések és a tanulmányi idő rövidítésére vonatkozó eljárásrend.