Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 7

Felsőzsolca Város Akcióterületi terv 4. Leromlott városrészek, szegregátumok 2013.

1

Tartalom

Tartalom Tartalom ........................................................................................................................ 2 1.VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................... 4 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA .................................................................................................................. 7 2.1 Akcióterület kijelölése .......................................................................................... 7 Leromlott városrészek, szegregátumok ............................................................... 10 2.2 Jogosultság igazolása........................................................................................ 15 2.3. Helyzetelemzés ................................................................................................ 19 2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ............................................. 20 2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása ................................ 22 2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ................................................................................................. 25 2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ................................................................................................. 38 2.8. Funkcióelemzés ................................................................................................ 50 2.9. A tulajdonviszonyok értékelése ......................................................................... 54 2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata ..................................... 56 2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése ............................................................. 57 3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI ...................... 58 3.1. Az akcióterület beavatkozásai .......................................................................... 65 3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége: .............................................................................................. 67 3.3. Beavatkozás típusok ......................................................................................... 68

3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma .................................................................................................................... 73 3.4.1. Számszerűsített eredmények ..................................................................... 73 3.4.2. Szinergia vizsgálat ..................................................................................... 96 3.4.3. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében ............................................................................................................ 97 3.4.4. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok ............................ 98 3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ................................................................................................................ 99 3.6. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen. ............................................................ 100 3.7. A tervezett fejlesztések várható hatásai.......................................................... 102 3.8. Kockázatok elemzése ................................................................................. 104 3.9. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések: ..................................................................................................... 109 4. PÉNZÜGYI TERV ................................................................................................. 110 4.1 Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve .......................................... 110 4.2 A megvalósításhoz szükséges források meghatározása ................................. 112 4.3 Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben) ................... 112 5. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................ 113 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ......................................... 113 5.2. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként szükséges megvizsgálni) ....... 113 Szervezeti terv ................................................................................................... 114

3

1.VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Felsőzsolca Leromlott városrészek, szegregátumok városrészének Akcióterületi terve a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) alapján készült el. Az Akcióterületi terv dokumentuma az akcióterület kijelölésével és a jogosultság igazolásával kezdődik. Mivel Felsőzsolcán két szegregátum azonosítható, így az kijelölés szabályainak megfelelően a nagyobb kiterjedésű és több állandó lakosú terület került antiszegregációs (szociális célú

városrehabilitációs)

akcióterületként

kijelölésre.

Az

akcióterület helyzetelemzéséből

egyértelműen következik, hogy ott leromlott lakóterület található, illetve a terület jogosult a szociális célú városrehabilitációs beavatkozásra. A szociális célú városrehabilitációs akcióterület teljes területe belterületen van. Minden tervezett beavatkozás az akcióterületen történik, és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. A hagyományos beépítésű környezetben lévő területen a lakónépessége: 1.130 fő, amely meghaladja a minimálisan elvárt 500 főt, és 2001. óta a jelenlegi lakásszám 11%-ában történt új építés vagy bontás a célterületen, ez nem haladja meg a 20%-os mértéket, amely a jogosultság mértéke. Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, szociális problémák, lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza. Felsőzsolca célja a Leromlott városrészek, szegregátumok akcióterület esetében a terület fejlesztése, felzárkóztatás, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével, illetve ezekhez kapcsolódóan a lakosság esetén a közösség megerősítése, a közösségi célok tervezési képességének fejlesztése, a közösségi erőforrások mozgósítása a célok eléréséhez szükséges tevékenységekben, valamint a pozitív életmód minták elsajátítása – elsősorban a fiatalabbak számára. A pozitív életvezetési minták elsajátításának egyik legjobb módszere a sportolás. A sportolás közben az egyéni célok „játékosan” meghatározhatóak, a célok elérésének rendszere egyszerű és ismert szabályok között tartható, a győzelemért tenni kell. A rendszeres edzések, foglalkozások keretet adnak a napi tevékenységeknek, ha veszítenek, a fiatalok mintát kapnak arra vonatkozóan, hogyan

dolgozzák fel a kudarcot, és ami a legfontosabb, a mindennapokban rendszeresen kapnak sikerélményeket a napi célok elérésekor. A sikeresebb sportolók eredményei ráadásul pozitív példaként állnak a fiatalok előtt, akiket a munka folytatására ösztönöznek. Ezek a pozitív életvezetési mintázatok kulcsfontosságúak a fiatalok kitörése szempontjából. A közösségépítés elsődleges helyszíne az újonnan megépítésre kerülő Közösségi Ház lesz, mely egyben a fejlesztés központja funkciót is ellátja. A sportcélú fejlesztés helyszíne a Sportpálya, melyen a Sportöltöző felújításával, és kapcsolódó Szennyvízátemelő rekonstrukciójával kíván a város kulturált sport szolgáltatásokat nyújtani. A két központi elem megközelíthetőségét kerékpárút kiépítésével teremti meg a város, melyen biztonsági kamerarendszer segíti a biztonságos közlekedést. A célok eredményessége érdekében az infrastrukturális beruházásokat „szoft” elemek támogatják. Felsőzsolca az Akcióterületi terv elkészítésekor, a beavatkozások elvárt eredményeinek tervezése során az alábbi indikátorokat és célértékeket határozta meg: Mutató neve Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett új munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma - nők A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma Megtartott munkahelyek száma

Típus (output/ eredmény)

Mértékegység

Minimálisan elvárt célérték

output

fő

1130

output

ha

2

eredmény eredmény

fő fő

6 4

eredmény

fő

0

eredmény

fő

0

Típus (output/ eredmény)

Mértékegység

Minimálisan elvárt célérték

output

db

0

eredmény

db

1

output

m2

259

output

m2

0

eredmény

TJ

0,01

output

db

0

output

fő

3

output

fő

200

További szakmai indikátorok: Mutató neve Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Felújítással érintett lakások száma Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

5

Mutató neve

Típus (output/ eredmény)

Mértékegység

Minimálisan elvárt célérték

output

db

2

output

m2

259

output output

db db

2 0

Típus (output/ eredmény) output

Mértékegység m2

Minimálisan elvárt célérték 1000

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága Akadálymentesített épületek száma Azbesztmentesített épületek száma

Mutató neve

Megnövekedett zöldfelületek nagysága Megújított zöldfelületek nagysága output m2 0 városrehabilitáció Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, output db 0 műemléki értékek száma A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság eredmény % 80 aránya a projekt által érintett akcióterületen Megépített kerékpáros utak hossza output km 2,052 Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény output km 0 korszerűsítése A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények output km 0 hossza 1. táblázat Az akcióterületi fejlesztés indikátorai (Leromlott városrészek, szegregátumok)

A Szociális célú városrehabilitáció ROP és ESZA forrásokból finanszírozni kívánt beavatkozások tervezett költségvetése összesen 300.895.427 Ft.

2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Az akcióterület lehatárolása az Integrált Településfejlesztési Stratégia alapján készült el, az ITS dokumentum 6. fejezete alapján, melyben az akcióterület fejlesztésre kijelölésre került. Az akcióterület megnevezése Leromlott városrészek, szegregátumok. A fejezet további részében bemutatásra kerül az akcióterület helyzetelemzése, melyből egyértelműen következik, hogy ott leromlott lakóterület található. Bemutatjuk, hogy az akcióterületet magában foglaló városrész célkitűzései összhangban vannak az akcióterületi fejlesztés céljaival, és azt, hogy a kijelölt akcióterület fejlesztési céljait hogyan támasztják alá a városrész célkitűzései.

2.1 Akcióterület kijelölése A városrészek lehatárolását a Gazdasági program vonatkozó megállapításai, a város szerkezete, és a város társadalmi-demográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján végeztünk el, illetve ahol ez nem volt elérhető a korábbi adatokból és az önkormányzat nyilvántartásaiból dolgoztunk. A városban öt különböző területű és népességű, valamint funkciójú városrész került meghatározásra. A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek elhatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból – elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elveknek megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. Ez alól kivételt többnyire azok a lakótelepi városrészek jelentenek, amelyek egyben a fejlesztések egyik fő akcióterülete is lesz. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán öt városrész került lehatárolásra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, a fejlesztések tapasztalatai, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit, illetve a fenntartható városfejlesztési célokat tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel; folyamatosságról, tudatos városépítési folyamatról tesz tanúbizonyságot. Minden elemnél kiemelt hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, valamint az, hogy a fejlesztési elemek komplex szinergikus rendszerében az adott fejlesztési elemnek „feladata” legyen. 7

A városrészi fejlesztési tervek elkészítésekor fontos szempont volt, hogy a kijelölt területek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát, az egyes fejlesztési elemek összesített, szinergikus hatásait is figyelembe kellett venni. Ennek oka az, hogy az egyes városrészi fejlesztések más városrészek lakosságának is eredményezhetnek előnyöket, így a település jövőképe és az ennek eléréséhez szükséges célok és tevékenységek tervezésekor átfogó, az egész település problémáira választ adó válaszok elsődleges prioritást élveztek, a városrészi fejlesztések – melyek a városrész problémájára adnak választ – ezekkel kontextusba hozva kerültek megtervezésre. A jelenlegi pályázati rendszer bírálataként annyit fontos megjegyezni, hogy a pályázati felhívások nem minden esetben támogatják a városok fenntartható fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Az egyes fejlesztési elemek helyes tervezésével és ütemezésével a városok önállóan fenntartható fejlesztéspolitikai célrendszert alakíthatnak ki, melyben a jövedelemtermelő (vagy vagyoni értéket növelő) projektek a társadalmi hasznok biztosítására, társadalmi jólét megteremtésére irányuló – azaz közvetlen bevételt nem termelő - beavatkozások önrészét teremthetik elő. A jelenlegi fejlesztési rendszer azonban a pályázati felhívásokban előre definiáltan meghatározza a pályázható fejlesztési célokat, melyek a települések fejlesztéspolitikai beavatkozásainak ütemezésével nem feltétlenül vannak összhangban. A következő költségvetési ciklusban az integrált területi beruházások intézménye (ITB) ezt a problémát várhatóan orvosolni fogja, így a települések egyrészt saját ütemezésük alapján valósíthatják meg egymásra épülő céljaikat, másrészt érdekeltek is lesznek a hosszú távon fenntartható fejlesztéspolitikai rendszer alkalmazásában. Ennek oka, hogy a 2020 utáni időszakban a kohéziós politika várhatóan kevesebb forrást biztosít majd a fejlesztésekre, és azok megvalósítása egyre inkább a települések saját forrásbevonási képességétől fog függeni. Az azonosított akcióterületek az alábbiak (sorszám szerint jelezve az akcióterületi összefoglaló térképen): 1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2. Igazgatási központ 3. Sajó parti szabadidőközpont 4. Leromlott városrészek, szegregátumok 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek

Városi terület

Ipari terület 1. Kép Felsőzsolca Város Akcióterületei

9

Leromlott városrészek, szegregátumok Az akcióterület lehatárolása A Leromlott városrészek, szegregátumok városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak minősített területe. Az első antiszegregációs terület lehatárolása: a Kertekalja utca, Zöldfa utca, Kossuth Lajos utca, Kazinczy Ferenc utca és Kavicsbánya utca által határolt lakónegyed, amely a Kavicsbánya utcától a Béke utca vonalában folytatódva körülöleli az Ongai utca, Bólyai János utca, Sport utca által meghatározott, háromszög alakú területet. Részletesen: Kossuth utca 71-79, Kertekalja utca 1-7 és 2/1-2/3, Almáskert utca 1-9 és 2-10, Kazinczy utca 90-98, Zöldfa utca 1-27 és 2-50, Táncsics utca 29-49 és 32-86, Kavicsbánya utca 19 és 14-20. Az második antiszegregációs terület lehatárolása: az Akác utca, Árpád fejedelem útja, Bem József utca és Bartók Béla utca által határolt területen lévő lakóházakat foglalja magába. Felsőzsolca a Szociális célú városrehabilitációs pályázat beavatkozásait az első antiszegregációs területen tervezi megvalósítani.

A terület jellemzői: A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. Az első szegregátum területen 120 db lakás célú ingatlan van, melyben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 952 fő, az önkormányzat nyilvántartása alapján 1130 fő lakik. Az önkormányzat tulajdonában a nevezett területen nincsenek ingatlanok. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott, életveszélyes épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt.

A második szegregátum területen 27 db. lakás célú ingatlan van, melyben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 150 fő lakik. Az önkormányzat tulajdonában a területen nincsenek ingatlanok. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt. Az első antiszegregációs terület kiterjedése 17,2 hektár, a második antiszegregációs terület kiterjedése 2,4 hektár, azaz összesen 19,6 hektár. Felsőzsolca kiterjedése 1.625 hektár, a Szegregátum a város 1,2%-át teszi ki. A Szociális célú városrehabilitáció akcióterülete belterületen található. A városi terület rehabilitációja egy nagyobb összefüggő (folytonos vonallal lehatárolt) településrészre kiterjedő, többféle tevékenységet tartalmazó program megvalósítására irányul.

11

2. Kép Leromlott városrészek, szegregátumok

Felsőzsolca - városrész adatok Adat

Település egésze

Antiszegregációs terület

1. Állandó népesség száma (fő)

7.038

1.130

2. Állandó népességen belül a 0-14 évesek száma (fő)

1.168

432

3. Állandó népességen belül a 15-59 évesek száma (fő)

4.448

666

4. Állandó népességen belül a 60-X évesek száma (fő)

1.422

32

5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (fő)

n. a.

n. a.

6. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a 25 évesnél idősebb lakónépességen belül (fő)

n. a.

n. a.

7. Lakásállomány (db.)

2.100

120

8. Alacsony komfort fokozatú lakások száma (db.)

Kb. 400

Kb. 100

9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

n.a.

Foglalkoztatást Hely. Támogatás 227 EBBŐL:

10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma az aktívkorúakon belül (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató)

n. a.

< 8 oszt 8 oszt

– 65 – 126

szakmunkás - 23 nem mondta - 13

2. táblázat Felsőzsolca - városrész adatok Forrás: KSH-Statinfo, 2011., és Önkormányzati nyilvántartás 2011.

13

Terület

Állandó népesség száma (jelenlegi népességnyílvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népesség-

LFT-ben részesülők száma

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma

Romák becsült aránya a lakónépességen belül

nyílvántartási adatok alapján a lakcímek száma)

Szegregátum

1.130

120

47

32

152

85

Település egésze (beleértve a szegregátumokat is)

7.038

2.100

187

68

270

20

LFT: Lakás fenntartási támogatás

Forrás: KSH-Statinfo, 2011., és Önkormányzati nyilvántartás 2012. 3. táblázat Felsőzsolca - városrész adatok

Mutató megnevezése

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Felsőzsolca Külterület Antiszegr.ter._1. Antiszegr.ter._2. összesen (Kavicsbánya u. - (Bem József u. Kertekalja u. Bartók Béla u. Zöldfa u. Árpád fejedelem -Kossuth Lajos u. u. - Akác út.) - településhatár Kazinczy Ferenc u.) 19,4

13,6

41,2

28,7

63,5

69,1

55,6

66,0

17,1

17,3

3,3

5,3

27,4

11,8

80,7

62,6

11,0

6,3

1,9

7,0

2 124

43

150

27

15,2

16,3

48,7

33,3

50,7

51,3

85,8

68,7

Mutató megnevezése

Felsőzsolca Külterület Antiszegr.ter._1. Antiszegr.ter._2. összesen (Kavicsbánya u. - (Bem József u. Kertekalja u. Bartók Béla u. Zöldfa u. Árpád fejedelem -Kossuth Lajos u. u. - Akác út.) - településhatár Kazinczy Ferenc u.)

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma •

21,6

11,8

73,9

51,5

45,9

45,8

14,0

29,8

38,6

38,1

68,4

52,9

7 165

112

955

151

4. táblázat Felsőzsolca - városrész adatok • Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

2.2 Jogosultság igazolása A szociális célú városrehabilitációs akcióterület teljes területe belterületen van. Minden tervezett beavatkozás az akcióterületen történik, és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Az akcióterület támogatásra jogosult, 

mivel a hagyományos beépítésű környezetben lévő területen a lakónépessége: 1.130 fő, amely meghaladja a minimálisan elvárt 500 főt.



mert 2001. óta a jelenlegi lakásszám 11%-ában történt új építés vagy bontás a célterületen. Ez nem haladja meg a 20%-os mértéket, amely a jogosultság mértéke.

15

Indikátor típusa

Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken

Érték a Szegregátum területén

ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 1559 éves népesség körében magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

Minimum 30%

60%

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

Maximum 8%

N.A.

ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001- ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

Minimum 30%

N.A.

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok

Minimum 65%

65%

MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

Észak-Magyarország: minimum 14%

38%

Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001- ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

Észak-Magyarország, minimum 7%

N.A.

Indikátor típusa

Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken

Érték a Szegregátum területén

SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi lakások száma Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009-ben a 2007-2008-2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján)

Észak-Magyarország: minimum 15%

Minimum 10%

34%

N.A.

A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak.

3

A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%- a városi átlagnak

0

17

Indikátor típusa

Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken

Érték a Szegregátum területén

ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

N.A.

Minimum 25%

30%

Minimum 30% a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban

N.A.

A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen projekt szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató projekt - LKFT-LA-2 - során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat

100%

2.3. Helyzetelemzés Az akcióterület (településrész) fizikai állapota erősen leromlott, lakosságának társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági - kulturális-sport vérkeringésébe. Ezen a területen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbít a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből és a közbiztonság romlásából származó problémák. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott, életveszélyes épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt. A közterületek rendezetlenek, szemetesek, nem karbantartottak, a helyben lakók általában nem törődnek lakókörnyezetükkel. Ez a település többi részére nem jellemző.

Gazdasági helyzet A terület lakóövezet, melyen nem található gazdasági funkcióval ellátott ingatlan. A fejlesztések következtében sem fog a területen gazdasági funkciót kapni egy ingatlan sem.

A környezet állapota A terület lakóövezet, rendezetlen, szemetes. Az ott lakók igénye a rendezett környezet kialakítására alacsony. Az utcák sivárak, nincsenek fák. Az utak pormentesek, a közművekre való rácsatlakozás lehetősége adott, mégis kevés ingatlannál veszik igénybe.

A közlekedés helyzete Lakóövezethez képest jelentős átmenő forgalom van az akcióterületen. Pormentes, de nem túl jó állapotú, felújításra szoruló utakon lehet közlekedni.

19

A közszféra jelenléte Az akcióterületen nincs közigazgatási funkciót ellátó intézmény.

Az akcióterületen lakók változtatni szeretnének helyzetükön, viszont ennek módját - elsősorban szemléletbeli, másodsorban anyagi korlátok miatt - nem találják. Az akcióterület ingatlan tulajdonosainak fejlesztési szándékainak elsősorban a finanszírozási lehetőségek hiánya szab határt, az itt élők között jelentős arányban vannak, akiknek nincs állandó munkahelye és rendszeres jövedelme, és sokuknak olyan alacsony a havi rendszeres bevétele, hogy egyik napról a másikra élnek, nem hitelképesek. Ez még a konkrét fejlesztési célok esetében is erőteljesen korlátozza a beavatkozás lehetőségét. Az érintettek tudatában vannak annak, hogy helyzetükön változtatni szükséges, és szívesen fogadnak minden segítséget. Számukra a családfenntartók számára nyújtott segítség az elsődleges annak érdekében, hogy a megélhetéshez szükséges jövedelem a családok számára elérhető legyen. A tervezett fejlesztések iránti támogatás a helyben lakók és a város többi lakója részéről egyaránt megvan. Az érintettek belátják, hogy a probléma hosszú távú megoldása érdekében a gyermekek fejlesztését és a helyi lakosság közösségi alapú erőforrás mozgósítását szükséges támogatni. A fejlesztések legfontosabb célja a perspektíva megteremtése, azaz a leszakadók számára olyan célok legyenek meghatározhatók, melyek a közösség erőforrásainak megteremtésével elérhetővé válnak. A közösség-építés a fenntartható fejlődés megteremtése szempontjából kritikus, a közösség az első sikereket követően a saját céljait is képes lesz meghatározni, és tudatos munkával, hosszú távon a felzárkózni a település többi részéhez.

2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

Lakóövezetek általános előírásai Lk jelű alövezet - kisvárosi intenzív lakóterület

Minimális telek szélesség 14 m 20

Szabadonálló beépítés sarok telken megengedhető. Zártsorú beépítés 14 m-nél keskenyebb telken engedhető meg Lke jelű alövezetek (Kertvárosias lakóterület övezetei) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lke-1 kistelkes családiházas kertvárosi lakóövezet ; Lke-2 nagytelkes családiházas kertvárosi lakóövezet

Lf jelű alövezetek (Falusias lakóterüklet övezetei) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre : Lf-1- apró (szabálytalan) telkes falusias lakóövezet ; lf-2- szalagtelkes falusias lakóövezet

Különleges területek Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: - Kr régészeti park - Kt működő temető - Ká állatmenhely - Ksp sportpálya - Kc vízi tábor, kemping - Kb kavicsbánya - Ksz szabadidőpark - Kst termálstrand

21

A szabályozási terv módosítása a tervezett beavatkozással kapcsolatosan nem szükséges.

2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása

A korábbi évek fejlesztési tapasztalatainak megismerése, illetve a megkezdett városrehabilitációs folyamatok folytatása érdekében az alábbiakban röviden bemutatásra kerülnek az elmúlt 10 év városrehabilitációs célú fejlesztései az akcióterületen illetve, mivel a fejlesztés szempontjából releváns, néhány a település egészét érintő fejlesztés is. Útfelújítás A város önkormányzati tulajdonú útjai a 80-as években itatott makadám felületet kaptak, amelyeket az azt követő időkben szükség szerint kátyúztatott az önkormányzat. Az elmúlt 27 évben teljes útfelület felújítás folyamatosan történt a közműépítések befejezésével, hiszen az útfelületek minden úton megbontásra kerültek. Jelenleg Felsőzsolca minden közművel rendelkezik, és ezért indokolt a 22

még felújításra nem került önkormányzati közutak rendbetétele, amit saját és részben pályázati pénzekből (TEUT 2005., 2006., 2007.) folyamatosan valósított és valósít meg a város. 2005-ben a Dózsa György utca, Kazinczy Ferenc utca és Toldi Miklós utca burkolatának felújítása történt meg a TEUT pályázat keretében. A megítélt támogatás összege: 12 069 e Ft 2006-ban a Kossuth Lajos utca, Rákóczi Ferenc utca, Eperjesi utca burkolatának felújítása valósult meg szintén TEUT pályázat keretében. A megítélt támogatás összege: 15 000 e Ft 2007-ben pályázati forrásból a Nagyszilvás utca, Petőfi Sándor utca és Hunyadi János utca burkolatának felújítása valósult meg. A megítélt támogatás összege: 9 777 e Ft Az útfelújítási program folyamatosan zajlott a városban, 2009-ben valósult meg a Gyűjtőút hálózat fejlesztése (7-es buszútvonal), ÉMOP 3.1.2/B09-2009-0016, valamint újabb Közutak burkolása történt meg. A TEUT pályázati rendszer keretében négy belterületi közút kap új burkolatot. Az Árpád Fejedelem úton felújítandó útszakasz az MKV Zrt. által üzemeltetett 7-es számú buszjáratnak biztosít optimális feltételeket, ezzel is az utasok biztonságos közlekedését elősegítve. A másik három út: Móricz Zsigmond utca, Széchenyi István utca, Arany János utca.

A legfontosabb 2010 óta megvalósult fejlesztések Fejlesztés

Fejlesztési forrás

Egészségház fejlesztése, ÉMOP 4.1.1 265 MFt

90%

Utak és Ép ületek helyreállítása 2010 évi árvíz után, Vis Maior alap,

90%

Biomassza kazánprogram 2011-12, START köz-munka,

100%

Sportegyesület

műfüves

sportpálya-építés,

utánpótlás-nevelése MLSZ, MKSZ Tudásdepó express, TÁMOP 3.2.4-08/2009-0055

látványsportok

70-90% 100%

23

Folyamatban lévő fejlesztések Fejlesztés Krisztina

Fejlesztés állapota Fejlesztési forrás Óvoda

fejlesztése,

ÉMOP Támogatási

4.3.1-A/11-2013-0013, Tudásdepó

szerződés

express,

TÁMOP Támogatási

3.2.4.A-11/1-2012-0024

szerződés

Biomassza kazánprogram 2012-13

Beszerzés alatt

95% 100% START

köz-munka,

100%

Még el nem indult illetve tervezett fejlesztések Fejlesztés

Fejlesztés

állapota

Szükséges forrás

Felsőzsolca-Arnót gyalogjárda, START közmunka Előkészítés alatt 40-70 MFt Bűnmegelőzési

program

–

TÁMOP

5.6.1B-12/2-2012-0096 Egészségre nevelő program, 2db – TÁMOP 6.1.2-11/1-2012-0849 és 0883 Komplex

telep

program

–

TÁMOP

5.3.6-11/1-2012-0049 Tanórán kívüli nevelési feladatok – TÁMOP 3.2.13-12/1-2012-0529 Szociális városrehabilitáció, ÉMOP 3.1.1.12

Benyújtva

100%

Benyújtva

100%

Benyújtva

100%

Benyújtva

100%

Benyújtva

100%

A jövő fejlesztési elképzelései földrajzi értelemben véve is szorosan illeszkednek az eddig megvalósult fejlesztésekhez szem előtt tartva a fenntartható városfejlesztési alapelveket.

24

3. Kép Áttekintő térképvázlat a korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedéséről

2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet Felsőzsolca állandó népesség száma jelenleg 7038 fő. Lakosságának 91%-a magyar, 9%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi (2001.) népszámlálás adatai szerint. Ma 20 %-ra tehető a roma nemzetiségű lakosok aránya. Etnikailag szegregált, telepszerű lakókörnyezet a városon belül25

található, ahol összpontosul a roma nemzetiségi lakosság. Bolgár és ruszin nemzetiségű lakossága is van Felsőzsolcának, akik beilleszkedtek, részlegesen asszimilálódtak. Helyi szinten átlagos körülmények között élnek, élet,- lakás,- iskoláztatási,- egészségügyi,- foglalkoztatási körülményeik nem térnek el a többségi lakosságétól. Helyi kisebbségi önkormányzatot működtetnek, aktívan őrzik hagyományaikat. Roma nemzetiség beilleszkedése általában problémás, jellemzően gyakran halmozottan hátrányos körülmények között élnek. Jellemzőek az átlagostól elmaradó komfortfokozatú lakáskörülmények, tömbszerű elhelyezkedésben. Kivételt a jó anyagi körülményekkel rendelkezők által épített vagy vásárolt lakások, valamint a 2010. évi árvíz után kárpótlásban épített ingatlanok jelentenek. Átlagot meghaladó gyermeklétszám és az átlag alatti szociális körülmények fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek

A településeken elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. Mivel a szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és a kisebbségi etnikumhoz tartozó népesség lakta településrész leromlik, a szegregáció súlyos problémákat okozhat. A lakosság életkor szerinti megoszlását a következő táblázat mutatja:

Összesen összes Roma összes HHH összes Fogyatékkal összes népesség roma gyermek HHH élő fogyatékkal élő férfi nő férfi nő fiú lány gyermek férfi nő Lakónépesség 3321 3519 6840 0 121 99 220 0 száma Állandó 3411 3627 7038 0 121 99 220 0 népesség száma ebből a 0-2 124 97 221 0 n.a. n.a. 0 évesek száma a 3-5 100 131 231 0 13 5 18 0 évesek száma a 6-14 367 349 716 0 90 68 158 0 évesek száma a 15-18 163 161 324 0 18 26 44 0 évesek száma 26

a 19-24 299 évesek száma a 25-44 1036 évesek száma a 45-54 465 évesek száma az 471 55-64 évesek száma a 65 év 386 felettiek száma

309

608

0

0

980

2016

0

0

494

959

0

0

520

991

0

0

586

972

0

0

A településen lakónépesség kor szerinti összetételét tekintve az aktív korúak (19-64 évesek) aránya a legmagasabb, 4574 fő (64,99 %). Az összlakosság 14,77 százaléka tanköteles korú (1040 fő), a 65 év felettiek aránya 13,81 százalék. A népesség koreloszlása az országos tendenciáknak megfelelő, a népességszám lassan csökken. A fiatalok száma az utóbbi öt évben minden korosztályban csökkent. Az 55 év feletti korosztály száma, aránya viszont növekedett. Ez előrevetítheti a Felsőzsolca (és a társadalom) lassú elöregedését. Az utóbbi öt év állandó népességszám változásait az alábbi táblázat mutatja:

Életkor

2007.01.01

2012.01.01.

Állandó

Állandó

lakónépesség lakónépesség (fő)

(fő)

0-2 év

254

221

3-5 év

250

231

6-14 év

731

716

15-18 év

421

324

19-24 év

643

608

25-44 év

2082

2016

45-54 év

1131

959

55-64 év

839

991

65 év felett

932

972

Összesen

7283

7038 27

A születések és halálozások száma 2006 és 2011 között: Település: Élveszületések száma (fő)

2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 84

77

95

78

79

72

Halálozások száma (fő) 80 77 65 74 71 5. táblázat A születések és halálozások száma 2006 és 2011 között Forrés: KSH-Statinfo, 2013

73

500

450 400 350

Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)

300 250 200

150 100 50

0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

1. ábra El- és odavándorlási tendencia Felsőzsolcán 2001-2012 Forrás KSH, 2013

A település lakossága tényszerűen csökken! A városból való elköltözésre és a városba való beköltözésre vonatkozó okok részletesebb elemzésének adatai hiányában feltételezhető, hogy a fiatalok egy része a munkalehetőségek, munkahelyek után elhagyják szülővárosukat, és nagyon kevés remény van arra, hogy visszaköltöznek. Ezzel is csökken a lakosság száma a településen. Gazdasági helyzet 2011 lezárt évben 546 db vállalkozás volt Felsőzsolcán, ebből 16 mezőgazdasági, 530 ipari kereskedelmi és szolgáltató. Az elmúlt 5 évben a vállalkozások száma stagnálást mutat (2008-ban 551 működő vállalkozás volt, melyből 19 volt mezőgazdasági.) Felsőzsolcán a vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul:

28

Egyéb 15% Ipari termelés 22%

Mezőgazdaság 4% Szolgáltató 35%

Kereskedelem 24%

2. ábra Vállalkozások megoszlása ágazatok szerint Felsőzsolcán 2011 Forrás: Önkormányzat Felsőzsolca gazdasági életében jelentős változást eredményezett az ipari zóna. A terület infrastruktúrával történő ellátásának folyamata már 2000-ben elkezdődött, azóta jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg különböző ütemekben. Kiemelt jelentőségű a 2011-ben mintegy 250 millió forintos költséggel, 122 millió forintos támogatással megvalósított inkubátorház, mely bérelhető irodát, csarnokot biztosít a kezdő, vagy már beindult vállalkozásoknak. Az akcióterületen 2010-ben 52, 2011-ben 40 db, várhatóan tovább csökkenő számú vállalkozás található, ezek mindegyike főként kényszerből jött létre, jellemzően szolgáltató tevékenységre. Nincs mezőgazdasági, ipari tevékenységet folytató vállalkozás, nincsenek jelen pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari egységek. Az akcióterületen nincs szálláshely, irodaépület. A területről Felsőzsolcának iparűzési adó bevétele elenyésző.

Társadalmi helyzet A társadalmi helyzetet jelentősen meghatározzák a gazdasági, illetve az infrastrukturális és foglalkoztatottsági körülmények. Ezek részint regionális, részint megyei, részint kistérségi és települési meghatározottságú körülmények, melyeket azonban különféle a társadalom összetételére és viszonyaira vonatkozó mutatókkal szükséges részletezni.

29

A társadalmi viszonyok tekintetében kiemelendő, hogy Felsőzsolca területén két szegregátumot tartanak számon, ahol a lakossága – az NFÜ előírásainak megfelelően – az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot. Munkanélküliek száma 619 fő, szociális segélyben 12 fő részesül, 739 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, 220 gyermek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről. Mutató megnevezése (2011) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60-X évesek aránya (%) Lakásállomány (db)

Felsőzsolca összesen 16,59% 63,19% 20,2% 2100

A meglévő lakások száma jelenleg 2100 darab, önkormányzati bérlakások száma: 20 db. Alacsony komfort fokozatú lakások többnyire a szegregátumban vannak. Lakásfenntartási támogatásban 187 fő részesül. A gyermekekhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat a következő táblázat mutatja: Gyermekekhez kapcsolódó szolgáltatások mutatói

ellátások

Ellátást igénybe vevő

és

1. Védelembe vétel (Gyvt.) 2. Családbafogadás (Gyvt) 3. Ideiglenes hatályú elhelyezés (Gyvt) 4. Átmeneti / tartós nevelésbe vétel (Gyvt) 5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma ebből: 5.1. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 5.2. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak 5.3. Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 6. Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás mutatói I. Gyermekjóléti alapellátás 1. gyermekek átmeneti gondozása 2. gyermekek napközbeni ellátása 3. gyermekjóléti szolgáltatás

férfi

nő

Össz.

27 0 2

19 0 2

46 0 4

6

6

12

384

355

739

121

99

220

2

1

3

12

8

20

21

19

40

0

0

0 0 30

3.1. gyermekjóléti központ 3.2. gyermekjóléti szolgálat 3.3. önálló gyermekjóléti szolgáltató

100 0

0 179 0

79 0

Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet A Felsőzsolcán működő vállalkozások foglalkoztatási képessége alacsony, így a munkaképes korú lakosság többsége Miskolcon talál munkalehetőséget, melyet a napi ingázásokkal kapcsolatos adatok is igazolnak. Ezen belül

Ebből: a Helyben Megnevezés

lakó és dolgozó

Eljárók száma

térség-

mező-

iparban,

szolgálta-

központ-

gazda-

építőipar-

tásban

ba eljárók

ságban

ban

aránya, %

Felsőzsolca

Miskolci agglomeráció Megye összesen:

foglalkoztatottak aránya, %

563

1.660

81,9

0,2

26,5

73,2

59.725

14.334

78,4

0,6

27,5

71,9

140.438

68.869

29,9

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: KSH BAZ Megyei Igazgatósága2011 700 600 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

500

Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi (fő)

400 300

Nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő)

200 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)

100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

3. ábra Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Felsőzsolcán Forrás: KSH 31

Miskolc közelsége a Felsőzsolcán élők számára is több munkaalkalmat jelent, azonban a településen a nyilvántartott álláskeresők számának trendje 2010-ig folyamatosan emelkedett, az elmúlt két évben történt trendforduló, mely különösen a tartós (180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott) munkanélküliek számának alakulását vizsgálva szembeötlő. Munkanélküliek száma 619 fő, szociális segélyben 12 fő részesül, 739 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, 220 gyermek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről.

Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 7% Nyilvántartott Általános iskola 8 pályakezdő osztályánál álláskeresők kevesebb száma (fő) végzettséggel 6% rendelkező nyilván... (fő) 9%

Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 40%

Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 18%

Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott állá... (fő) 10%

Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 8%

Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 0%

Főiskolai végzettségű Egyetemi nyilvántartott végzettségű álláskeresők száma nyilvántartott (fő) álláskeresők száma 1% (fő) 1% 4. ábra A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása Felsőzsolcán 2012 Forrás KSH

32

A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása az országos arányokhoz közeli. A relatíve kedvező foglalkoztatottság annak is köszönhető, hogy az utóbbi időben a településre települtek átlagos iskolai végzettsége magas volt.

Munkanélküliségi arány (%) Forrás: KSH T-STAR 18,00 16,00 14,00 12,00 10,00

Felsőzsolca Észak-Magy arország

8,00

Magy arország

6,00 4,00 2,00 0,00 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

5. ábra Munkanélküliség alakulása Felsőzsolcán, a régióban és Magyarországon 2000-2011

Jövedelmi helyzet Az Önkormányzat önállóan a szociális célú, a Miskolc Megyei Jogú Város Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében különféle Start mintaprogramokban vesz részt (egyidejűleg 100-150 fő részvételével, éves összesítésben 3-400 fő ideiglenes foglalkoztatását biztosítja). Távlatilag az Önkormányzat a külterületek hasznosításától további munkaerő alkalmazását várja. Szociális segélyben 12 fő részesül, közcélú foglakoztatásban 294 fő vesz részt. Szociális helyzet mutatói

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (Szt.) 1. Időskorúak járadékában részesülő 2. Aktív korúak ellátására jogosult

ellátást igénybe vevők Összese férfi nő n 1 430

0 189

1 619 33

ebből 2.1. Rendszeres szociális segélyre jogosult

3

9

12

1 2 0 232 108 93 31 195 74 93 28 88

2 4 3 81 2 50 29 99 25 59 15 99

3 6 3 313 110 143 60 294 99 152 43 187

88

99

187

3.1. normatív LFT-ben részesülők 88 99 ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 88 99 6. táblázat Szociális helyzet mutatói Forrás Felsőzsolca Önkormányzat 2012

187 187

a) egészségkárosodott személy b) 55. életévét betöltötte c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel 2.2. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti c) 55 év feletti 2.3. Közcélú foglalkoztatásban részt vevő a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti c) 55 év feletti 3. Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma összesen ebből természetbeni támogatásban részesülők száma

A környezeti értékek

Az akcióterületen az épített, illetve a természeti környezet nem tartalmaz értékes alkotóelemeket ,európai és nemzeti építészeti örökség, illetve a világörökség részét képező épített érték nincs. Az akcióterületen jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemek nincsenek.

A környezeti károk bemutatása és feltárása Az akcióterületet kármentesíteni nem kell, a terület környezeti kármenetesítési szempontból – a lakóudvarokban felhalmozódott hulladékon kívül – szennyezetlen. A területen megvalósítandó új funkció, a területhasználat nem igényli a környezeti kárelhárítást. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte A szegregált területen közvetlenül nincs közigazgatási funkciót ellátó intézmény. A közösségi szolgáltató rendszer intézményei:

34



Az általános iskolai alapfokú oktatást 2012. augusztus 29-ig a Felsőzsolcai Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (FKIKI látta el). Az intézményben az óvodai, az általános iskolai és a zeneiskolai feladatok kerültek integrálásra. 2012. augusztus 30-tól a feladatot két egyház vette át. A Tiszáninneni Református Egyházkerült intézményhasználat keretében alapított általános iskolát, illetve az alapfokú művészetoktatást vette át Felsőzsolca Város Önkormányzatától. Az Egri Főegyházmegye az általános iskolai feladatokat vette át Felsőzsolca Város Önkormányzatától. 2012. augusztus 31-től Felsőzsolca Város Önkormányzata megalapította a Felsőzsolcai Napközi Otthonos Óvodát.

Intézmény neve

FKIKI

   

Tanulólétszám az intézményben

Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint

Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint

Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint

Normál (ált.) tanterv

Emelt szint, és vagy két tanítási nyelv

Gyógypedagógiai tagozat

Összes en

HHH

SNI

Összese n

HHH

SNI

Összese n

HHH

SNI

Összese n

HHH

SNI

369

158

16

286

149

15

83

9

1

0

0

0

Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ (EPSZCSK) Felsőzsolca Rendezvények Háza és Sportcsarnok Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ).

Felsőzsolcán az egészségügyi ellátást az Egészségház biztosítja. Felsőzsolca egészségügyi ellátását 3 felnőtt háziorvosi, 1 gyermekorvosi, 2 fogorvosi, 1 fizikoterápia, 3 védőnői körzet és a mikrotérség központi ügyelete látja el területi ellátási kötelezettséggel, vállalkozás formájában (2012). Céljuk, hogy személyes és folyamatos ellátást nyújtsanak az egészségi állapot megőrzése, betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében. Természetszerű, hogy a településen fenntartott egészségügyi szolgáltatások a szegregátumi lakosság számára is alanyi jogon hozzáférhető. E lakosságcsoport körében azonban az a tapasztalat, hogy különösen a megelőző szűrések és szolgáltatások tekintetében az egészségügyi ellátást nem veszik igénybe. Az itt élők egészségügyi mutatói és állapotképe nem kielégítő, amiben egyrészről a nem megfelelő életmód, másrészről az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének elmulasztása is közrejátszik. Az általános egészségügyi állapot és mutatók tekintetében elmondhatók, hogy azok kedvezőtlenek a város vonatkozásában is, de a szegregált városrészben különösen kedvezőtlenek, messze elmaradnak az országos adatoktól. 35

Közbiztonság helyzete

4. Kép Az akcióterület bűnügyi térképe 2012. március 1-től 2013. március 1-ig

A bűnügyi térkép adatai alapján látható, hogy több meghatározó bűncselekménytípusnál maga az akcióterület is kimagaslóan érintett a lopások pedig kiemelkedően magasak az akcióterülethez közel eső részeken. Kimagasló arányban azonban a vagyoni célzatú cselekmények vannak jelen, amely egyértelműen tükrözi vissza a gazdasági helyzet negatív következményeit, amelyekben az akcióterület és annak lakossága a városban a leginkább érintett. A bűnözési érintettség tehát az akcióterületen is jelentékeny módon realizálódik, de az ottani lakosság egy részének fokozott érintettsége miatt a település egészére kiterjed és azon belül jól láthatóan meghatározott városrészekben érvényesül. A Felsőzsolcán elkövetett bűncselekmények száma az utóbbi 4 évben az alábbiak szerint alakult: Felsőzsolca közigazgatási területén elkövetett bűncselekmények megoszlása (ügyenként pontosan 1 eseménnyel számol, ahány ügy, annyi esemény, RZS NEO) 3. Az állam és az emberiség elleni bcsk. Ös 4. Emberölés 5. Emberölés kisérlete 6. Gondatlan emberölés 7. Erös felindulásban elkövetett emberölés 8. Szándékos testi sértés 9. Segítségnyújtás elmulasztása

2008. 2009.

10 1

8 1

2010.

2011.

14 2

3 36

Felsőzsolca közigazgatási területén elkövetett 2008. 2009. bűncselekmények megoszlása (ügyenként pontosan 1 eseménnyel számol, ahány ügy, annyi esemény, RZS NEO) 10. Kényszerítés 11. Személyi szabadság megsértése 1 12. Magánlaksértés 1 13. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (zaklatás, rágalmazás, 11 8 becsületsértés) 14. A személy elleni bcsk. Összesen 24 17 15. Közúti veszélyeztetés 16. Közúti baleset okozása 4 1 17. Közúti jármű ittas vezetése 8 9 18. Közúti járművezetés tiltott átengedése 1 19. Közúti cserbenhagyás 20. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (közl. bizt. elleni bcs., 22 8 vasúti, vízi, légi közl. vesz.) 21. A közlekedési bcsk. Összesen 35 18 22. Erőszakos közösülés 23. Szemérem elleni erőszak 1 24. Természet elleni erőszakos fajtalanság 25. Üzletszerü kéjelgés és üzletszerü kéjelg 1 26. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (megrontás, 5 2 kitartottság, kerítés, szeméremsértés) 27. A házasság, a család és a nemi erkölcs e összesen 7 2 28. Tiltott határátlépés 29. Hivatalos személy elleni erőszak 30. Közfeladatot ellátó személy elleni erősz 1 31. Hivatalos személy támogatója elleni erős 32. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (hamis vád, hatóság 1 félrevez., zártörés) 33. Az államigazgatás,a közélet tisztasága e 2 34. Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel 1 35. Közösség megsértése 36. Garázdaság 5 9 37. Önbíráskodás 1 1 38. Egyéb e csop. t. bcs. (állatkínz., közok-h., magánok-h., 14 24 visszaé. okirattal, e.az.jel megh.) 39. A közrend elleni bcsk. Összesen 20 35 41. Devizagazdálkodás megsértése 42. Egyéb e csop. t. bcs. (fogy. megtév., számítást. rendsz. és 4 4 adatok ell. bcs.) 43. A gazdasági bcsk. Összesen 4 4 53. Lopás 96 78 54. Betöréses lopás 42 44 55. Sikkasztás 4 4 56. Csalás 2 4 57. Rablás 3 58. Kifosztás 59. Zsarolás 1

2010.

2011.

2

1 1

6

15

24 7

20 1 2 8

4

11

11

22

1

2

1

2

1 1 1

2

9 1

5

123

11

134

16

2

1

2 75 49 6 6 2 1 1

1 72 30 8 12 1 37

Felsőzsolca közigazgatási területén elkövetett bűncselekmények megoszlása (ügyenként pontosan 1 eseménnyel számol, ahány ügy, annyi esemény, RZS NEO) 60. Jármü önkényes elvétele 61. Egyéb e csoporthoz tartozó bcsk. (rongálás, jogtalan elsaj., orgazdaság) 62. Személyek javai elleni bcsk. Összesen 63. A honvédségi kötelezettség elleni bcsk. 64. Mindösszesen

2008. 2009.

2010.

2011.

1 7

7

16

14

152

140

156

138

244

216 329 201 Forrás: Miskolci RKP, 2012

A 100 ezer főre jutó bűncselekmények száma az utóbbi években: Felsőzsolca lakosok száma: a közigazgatási területén elkövetett bűncselekmények száma:

2008. év 2009. év 2010. év

2011. év

7.298

7.230

7.128

7.038

244

216

329

201

2.988 4.616 2.856 Forrás: Miskolci RKP, 2012 Az előző években a Felsőzsolca Város területén ismertté vált bűncselekményeket értékelve megállapítható, hogy az elmúlt négy év adatait vizsgálva 2010. évben volt egy jelentős növekedés, ami azonban egy többrendbeli közokirat-hamisításból adódik. Egyébként csökkenő tendenciát mutat az ismertté vált bűncselekmények száma. 100 ezer főre jutó bűncselekmények száma:

3.343

A bűncselekmények struktúrája sem változott jelentősen, csökkenés tapasztalható minden bűncselekmény kategóriában, ami azonban nem jelenti azt, hogy megelégedettek lehetünk, hiszen a lakosság biztonságérzete ezzel együtt nem javult. A lopások nagy részét továbbra is a lakosság sérelmére követik el, az udvarokra, lakásokba, melléképületekbe besurranva, betörve viszik a mozdítható fémtárgyakat, kerítéseket, fát, háziállatokat és egyéb értékeket. Felsőzsolcán különösen veszélyeztettek a nem lakott, árvíz után itt hagyott üresen álló lakások illetve telkek, a hétvégi házas részek.

2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete: Hálózatok és hálózati kapcsolatok Felsőzsolca évszázadok óta jelentős közlekedési, hálózati csomópontként van jelen a térségben (itt haladt át számos fontos kereskedelmi és hadiút is). Felsőzsolca hálózati szerepe a közlekedési kapcsolatokon keresztül jelenik meg: a vasúthálózat, a helyi és távolsági autóbuszjáratok, a fő közlekedési utak (3-as számú; 37 számú), az autópálya 38

(M30), a kerékpárutak és a légi közlekedés lehetősége. Ezek együttes jelenléte biztosítja az itt élők területi mobilitását, valamint a további fejlődés lehetőségét is. Az M30 gyorsforgalmi út nemzetközi jelentősége kettős. Egyrészt az M3 autópályával együtt összeköttetést teremt az észak- és közép-magyarországi területek és Kelet-Szlovákia között, biztosítja a nyugati, délnyugati irányból érkező tranzitforgalom áthaladását az országon Szlovákia és Lengyelország keleti területei felé. Másrészt a Kassa–Nagyvárad TINA gyorsforgalmi folyosó részeként is fontos szerepet játszik az európai úthálózatban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai Kerület részvételével jelenleg alakuló Kassa-Miskolc Eurorégió szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a két várost összekötő, az eurorégió közlekedési tengelyét alkotó útvonal, amelynek magyarországi szakasza az M30 gyorsforgalmi út (Szlovákiában a 2010-ig megvalósuló Pozsonytól Zsolna–Eperjes–Kassa irányában az ukrán határig vezető autópályához csatlakozhat). A vasúthálózat egyik fontos hazai és nemzetközi állomása Felsőzsolca, amely a 80-as számú Budapest-Nyíregyháza vasútvonal mellett van. A vasútállomásáról a 90-es számú vasúti szárnyvonalon indulnak a vonatok Hidasnémeti-Kassa irányába. A vasúti személyforgalom, az állomás elhelyezkedése és a kedvezőbb tömegközlekedés miatt azonban nem jelentős, általában a miskolci Tiszai pályaudvart használják.

Közúti közlekedés Közúti kapcsolat tekintetében Felsőzsolca a Zempléni, a Csereháti és az Északalföldi utak találkozásában helyezkedik el. Kelet-Észak-kelet kapcsolatot a 3. számú (E71 jelű nemzetközi útvonal nyomvonala) és a 37. számú főutak biztosítják. A fő közlekedési útvonalak és azok elágazásai a városon kívül épültek ki, először delta csomóponttal, később egy, majd két körforgalommal, így a kelet-nyugati irányú átmenő forgalom a várost nem terheli. Felsőzsolca jelentősége közlekedési szempontból kiemelt, azonban a megépült elkerülő utaknak és csomópontoknak eredményeképpen a várost a közúti forgalom nem terheli. A 2004. novemberben átadott M30-as autópálya és annak levezető csomópontja ugyan megnövelte a forgalmat, de mindezt a város határában, a lakott és gazdasági szempontból hasznos területektől kellő, illetve megfelelő távolságban halad. Az országon belüli, régiók közötti forgalom szempontjából az M30 gyorsforgalmi út biztosítja az északkelet-magyarországi térség kapcsolatát a főváros, az ország középső része és a Dunántúl felé. 39

Közösségi közlekedés Közúti közlekedés Közösségi közlekedési adottságait tekintve Felsőzsolca a Miskolc helyi közösségi közlekedési hálózathoz csatlakozik (kihasználva a közelében lévő nagyváros adta lehetőségek egyikét). A 7-es számú helyi autóbusz útvonala 2011-ben kiegészült 5 megállóval, így a településen a korábbi végállomás megtartásával kibővített útvonalon, körjáratként közlekedik. Továbbá a Borsod Volán távolsági járatai is érintik a várost, ezzel biztosítva az alternatív közösségi közlekedés lehetőségét. Kötöttpályás közlekedés A vasúti személyforgalom, az állomás elhelyezkedése és a kedvezőbb tömegközlekedés miatt azonban nem jelentős, általában a miskolci Tiszai pályaudvart használják.

Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerékpáros közlekedés a városközpont és a helyi temető között valósult meg (1994-ben készült el a településközpontot a temetővel összekötő 1.300 m-es kerékpárút). Ez a közlekedés helyi viszonylatban fontossá vált. A vasúti állomással a település belterületét egy 860 m (1990-ben készített) kerékpárút köti össze, növelve ezzel a helyiek és a kerékpáros turisták biztonságos közlekedését. Ezek az útvonalak a későbbiek során tovább fejleszthetőek Onga, Alsózsolca és Arnót irányába, kistérségi hálózatot létesítve, illetve lehetőséget biztosítva az EUROVEL nemzetközi kerékpárútra való csatlakozásra. További tervek vannak Felsőzsolca kerékpárútvonalainak bekapcsolására a miskolci hálózatba, mely a megyeszékhelyen keresztül vezet majd a Bükk-hegységbe. Ennek előkészítéseképpen létesült átjáró az M30-as autópálya alatt és lett meghagyva a régi települési bekötőút, mely a majdani kerékpárút része lesz.

Parkolás Jelenleg a parkolás általánosságban megoldott. Azonban a belváros funkcióbővítései új parkolóhelyek kialakítását igénylik. Figyelemmel kell lenni a felújításra, bővítésre kerülő közintézmények esetében a parkolóhelyek növelésére.

40

Az akcióterület közlekedési rendszere A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Ezen városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak minősített területe. A terület lakóövezet, rendezetlen, szemetes. Az ott lakók igénye a rendezett környezet kialakítására alacsony. Az utcák sivárak, nincsenek fák. Az utak pormentesek, a közművekre való rácsatlakozás lehetősége adott, mégis kevés ingatlannál veszik igénybe. Lakóövezethez képest jelentős átmenő forgalom van az akcióterületen. Pormentes, de nem túl jó állapotú, felújításra szoruló utakon lehet közlekedni. Az akcióterület közlekedési szempontból problémás területe a Zöldfa és Béke utca, mely a gépjárműforgalom szempontjából közepesen forgalmas útnak számít, mégis ezen az útszakaszon relatíve legnagyobb forgalmat a kerékpárral közlekedők okozzák. Az útszakaszon forgalomcsillapított övezetek nincsenek.  A szegregátumok területén, a város más területeihez hasonlóan hiányzik a gyalogjárda. 

A kerékpárral történő közlekedés biztonsági feltételeinek javítása érdekében szükséges volna a városon átmenő utak mentén kerékpár utakat kiépíteni, illetve a gépjárművek sebesség csökkentését szolgáló műtárgyak elhelyezését, valamint figyelem felkeltő eszközök elhelyezését megoldani.

Az akcióterületre Kerékpárforgalmi létesítmény kiépítése, mint projektelem került betervezésre, mivel jelenleg az érintett területen nincs kerékpárút. A kerékpárút megépítése a vonatkozó ÚT 2-1.203:2010 Útügyi műszaki Előírás 6. fejezete szerint az alábbiak miatt indokolt: 

A tervezett kerékpárút kerékpáros közlekedés célját tekintve közlekedési célú kerékpározásra szolgál, a munkába, iskolába járással, ügyintézéssel, bevásárlással kapcsolatos kerékpározás célját szolgálja.

A Béke utca köti össze a Zöldfa úti új épületet az Ongai úti kerékpárúttal és a Sportközponttal valamint az iskolával. A Béke utca a 80-as évek közepén lakótelepi gyűjtőútként készült 5 m széles kavicsaszfalt burkolattal 2 -2m széles padkával és szikkasztó árokkal. Azóta több ütemben bővült a lakótelep. Az utcának számottevő tehergépjármű forgalma nincs (szemét és tüzelőanyag szállítás) ezért nem indokolt a külön koronán történő vezetése a kerékpározóknak. A tervezés során figyelembe vett előírások: 41

ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése (e-ÚT03.01.11) ÚT 2-1.203:2010 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése(e ÚT 03.04.11) ÚT 2-1.502:2010 Kerékpárutak gyalogutak pályaszerkezete (e ÚT 06.03.11) ÚT 2-3. 302:2010 Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek építése (e ÚT 06.03.21) Az építendő útszakasz leírása: A tervezett kerékpárforgalmi létesítmény az Ongai utcánál már meglévő kerékpárúttói indul ( szelvényezése az úttengelyből) és a Zöldfii utcáig tart. Ezen az utcán már személygépjármű forgalom is csak elvétve van. Vízszintes és magassági vonalvezetés: A vonalvezetés kialakításánál figyelembe vettem a terep és meglévő útpálya adottságait, helyigényt, beépítettséget és a minimális földmunka igényt Az építendő kerékpársáv végig egyenesnek tekinthető vízszintes és magassági értelemben is. Technológiai okok és költségkímélés miatt a szélesítés aszimmetrikus így a meglévő úttengely párhuzamosam eltolódik. A kerékpárút az ÚT 2-1.203:2010 Útügyi műszaki Előírás 6. fejezete szerinti indokolt, annak megfelelő műszaki tartalom, és létesítménytípus került tervezésre.

Parkolók Az akcióterületi beavatkozás vonatkozásában megállapítható, hogy közlekedési szempontból a tervezés során az előírásoknak megfelelőn jártunk el parkolók számításánál: Közösségi ház: (Zöldfa utca 2 szám 1498 helyrajzi számú ingatlan) 10 db gépjármű elhelyezését kell biztosítani melyre a telken belül kialakított parkolókban van lehetőség. A telken belül 11 parkolót helyeztünk el, melyből az egyik parkoló akadálymentes. Az OTÉK előírásai szerint szükséges parkoló szám tehát a telken belül biztosítható.

Sportöltöző A parkoló számot az OTÉK 42. §. és annak 4. számú melléklete alapján határoztuk meg, az alább felsorolt pontok figyelembe vételével: „8. pont: „sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 5 férőhelye után, lelátóval rendelkező, fedetlen vagy részben fedett sportlétesítmény minden megkezdett 15 férőhelye után” egy személygépkocsi számítandó.”

42

Az épülethez tartozó férőhelyszám az alábbiak szerint alakul, tekintetbe véve az egyidejűséget, mely a sportrendezvények (hétvégi) illetve az állandó (hétköznapi) használat között van, melyből a hétvégi meccsek terhelését vehetjük mértékadónak: 

Hazai és vendég sportöltöző: 40 férőhely



Iroda: 2 férőhely



Játékvezetői öltöző: 3 férőhely



Edzőterem: 5 férőhely

Összesen: 50 férőhely, tehát összesen 10 parkoló állást, és ezen felül egy akadálymentes parkoló állást alakítottunk ki.

Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából A következő közművek vannak a településen: elektromos energia, közvilágítás, gázenergia, kábel tv, vezetékes telefon. A településen helyi televízió működik. Biztosított a folyékony és szilárd hulladék elszállítás, a közterület-fenntartás, városgondnokság. A halmozottan Azon utcák, ahol hátrányos helyzetű A településrész(ek) részben vagy gyerekek aránya az nevei, ahol az utcák egészben nem el nem látott találhatóak találhatóak településrészen, utcában Vezetékes víz

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Áram

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Közvilágítás

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Település szinten megoldást igényel

Település szinten megoldást igényel

Település szinten megoldást igényel

Szennyvíz-csatorna

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Gáz

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Teljes körűen kiépült

Csapadékvíz elvezetés

7. táblázat Felsőzsolca közművesítettsége 2012. Forrás: Felsőzsolca Város Önkormányzata, 2013.

43

Felsőzsolca infrastrukturális ellátottsága közel 100 százalékos. Vezetékes vízhálózat 90 %, csatornázottság 70 %, szilárd burkolatú út 100 %-os. További beavatkozásra van szükség a csapadékvíz és belvíz elvezetésének kiépítésére. A város szegregátumaiban a szilárd útburkolat 100 %-os, csatornázottság 10 %, vezetékes vízhálózat 20 %. Tömegközlekedési lehetőség, helyi tömegközlekedés, távolsági buszjárat, vasútállomás a lakosság rendelkezésére áll. Szemétlerakó, dögkút nincs. Az árvízvédelmi terület 1 km-re található. További beavatkozásra van szükség a város átlagadatainak elérése érdekében. A szemétszállítás a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan megoldott. A szemétszállításra szolgáltatási szerződést a város az AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft-vel kötött. A város területének nagy részén az utcák mentén hiányzik a zárt csapadékvíz elvezető rendszer. Fontos probléma a városban a csapadékvíz elvezetés kialakítása. Jelenleg az a legfőbb problémaforrások egyike,a meglévő árkok csak szikkasztó árkok. Felsőzsolca egy nagykiterjedésű „teknő” alján helyezkedik el, kifolyás nélkül. Síknak látszik de a néhány méteres, és ráadásul változó irányban jelentkező szintkülönbség, több átemelő-szivattyús megoldást igényel. Az akcióterületi beavatkozás vonatkozásában megállapítható, hogy közművesítési szempontból a területen valamennyi szükséges közmű rendelkezésre áll, az alábbiak szerint:

Közösségi ház: (Zöldfa utca 2 szám 1498 helyrajzi számú ingatlan) A Felsőzsolca, Zöldfa utca 2 szám 1498 helyrajzi számú ingatlanon létesítendő Közösségi Ház telke az alábbi közművekkel ellátott, illetve ellátható: - víz - szennyvíz - elektromos áram - hírközlési rendszerek Gázellátás a szomszédos Kossuth utcában van, de a gáz bevezetését az épületbe nem tervezzük.

44

Sportöltöző: A Felsőzsolca, Bólyai János utca 2 szám 1591/5 helyrajzi számú ingatlanon létesítendő Sportöltöző telke az alábbi közművekkel ellátott, illetve ellátható: - víz - szennyvíz - elektromos áram - hírközlési rendszerek - gázellátás.

A közműkapacitások a tervezett funkciókhoz megfelelőek. A fejlesztések (Közösségi Ház építése, illetve Sportöltöző rekonstrukciója) eredményeként megvalósul az a közműhálózat, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szolgálni. A megelőző koncepció-alkotó és stratégiai tervezési folyamatot a La-Urbe Építésziroda Kft. (3525 Miskolc, Patak utca 10. sz.) végezte el, munkájuk eredményeképpen a két létesítmény építési engedélye rendelkezésre áll, így kizárható, hogy az előkészítés valamilyen „rejtett hibája" következtében az önkormányzat által elképzelt fejlesztés elháríthatatlan akadályba ütközzön. Olyan nagyságrendű közműkiváltási feladatok, vagy háttérfejlesztési igények nem merülhetnek fel, , amelyek végrehajtása nem finanszírozható gazdaságosan, mivel minden egyeztetés dokumentáltan történt valamennyi érintett szakhatósággal. Lakáshelyzet A lakásállomány nagysága a szegregátum területén 120 db. A Lakásokban az átlagos lakosszám közel 10 fő. A lakások átlagos fizikai állapota rendkívül alacsony, alapvető higiéniás problémákkal rendelkeznek, szigetelés szinte mindenütt hiányos. A lakásállomány a közművekre igen alacsony mértékben rácsatlakoztatott, az ivóvízhálózat szinte az egyetlen, melyre a lakások nagy része csatlakozott. A beépítés jellege családi házas, építési éve nem mindenütt ismert, átlagosan 40-50 éves épületek alkotják az ingatlanállományt. A szegregátum területén az alacsony komfortfokozatú lakások aránya meghaladja a 80%-ot. A lakásállomány tulajdonviszonyai javarészt rendezettek, a lakásállományban történt felújítási tevékenységek mértékéről (az elmúlt 10-15 évben) nem áll rendelkezésre információ. 45

Tekintettel arra, hogy az akcióterületen lévő 120 lakásban 1130 lakos van, így a lakásonkénti átlagos lakos-szám 9,42 fő felvetődik a bizonytalan lakhatási címmel rendelkezők akcióterületi jelenlétének kérdése. Tapasztalataink alapján a közel 10 fő nem reális lakásonként, mint állandó jelenét, azonban a tényleges érték ettől nem sokkal marad el. Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota

Az akcióterületen nincs közigazgatási funkciót ellátó intézmény, sem közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmény a fejlesztési projekt épp ezért irányozta elő közösségi ház létrehozását. Az építendő épület „oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, közművelődésre használt épület” besorolású 259 m2-es létesítmény lesz. A tervezett Közösségi Ház helyszínén korábban lakó épületek álltak, melyek a 2012 évi árvíz során megrongálódtak és bontásuk vált szükségesé. A telekösszevonással kialakított jelenleg beépítetlen ingatlan lesz a helyszíne a Közösségi Ház építésének, melynek tulajdonosa az Önkormányzat. Az épület többcélú Közösségi Ház funkciójú, mely elsősorban Felsőzsolca város szegregációval érintett városrésze hátrányos helyzetű közösségeinek szolgál. Az épület többcélú közösségi funkciókon túl alkalmas lehet felekezeti és ökomenikus egyházi szertartások, istentiszteletek, keresztelők, esküvők megrendezésére és minden más közösségi rendezvény lebonyolítására is. Az épület mintegy 50 férőhelyes, egy ünnepélyes kialakítású nagyteremből és egy kisteremből, valamint kiegészítő funkciókból áll. Az épületet teljes akadálymentesítéssel kerül kialakításra az érvényben lévő jogszabályok alapján. Az udvarban a gyermekek számára játszóhelyet jön létre. A telek beépítését elsősorban az épület funkciója, valamint a szabályozott beépítési mód határozza meg. Az épület főhomlokzata a Zöldfa utcára tájolt nyugati homlokzat, de jelentőséggel bír a déli, udvari homlokzat is, mely a belső udvarra néz, mivel a lakótömb sarkán elhelyezkedő három lakótelek egyesítéséből kialakított jelentős területe, mely a Kossuth utca felől is feltárul, a tervezett épület onnan is jól érvényesül. Az önkormányzati tulajdonú telek mintegy 47 méter hosszú, mely a 3 telekszélességet számítva adja meg a beépítéshez szükséges telekterületet, mely a 3 telek összevonása után mintegy 1943 m2.

46

A Zöldfa utca és a Kossuth Lajos utca találkozásánál a telek déli részén kap helyet a gyermekek számára kialakított játszóhely. A kötelező előkerti méreteket az épület elhelyezésnél figyelembe vettük.

Beépítési paraméterek A 1498 helyrajzi számú telek területe: 1943 m2. Az épület bruttó földszinti beépített alapterülete: 311,91 m2. Beépítettségi mérték: 16 %. A telken lévő zöldfelület területe: 1025m2 . A telek zöldfelületi mutatója: 52%. Az építménymagasság értéke: 4,38 m. A beépítési paraméterek megfelelnek a hatályos településrendezési terv előírásainak.

Az épület padlószintjei: 

földszinti padlóvonal: o ±0,00 m a Zöldfa utca útkorona szintje fölött legalább 15 cm-rel, az udvar szintjéhez képest legalább 30 cm-rel



az épület körüli járdavonal: -0,32 m



padlástéri vb. födém fölső síkja: +3,05 m

Belmagasságok: 

tornác: 2,70-4,1 m között változó



nagyterem: 4,30-6,76 m nyitott fedélszék, változó



kisterem, kiszolgáló helyiségek: 2,85 m

Az épület jellemző homlokzatmagassága sehol sem haladja meg a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét a 6,0 métert, így az építménymagasság sem, így az előírt 6,0 méteres építménymagassági érték biztosított. A tényleges építménymagasság érték 4,38 méter. Az építménymagasság érték számításáról tervlap készült. A jellemző homlokzatmagasságok és szintek: 

földszinti padlóvonal: ±0,00 m 47



épület körüli járda szintje: -0,32



lábazatmagasság: +0,08 m



lábazatmagasság a József A. u. felőli oldalon: +0,60 m



ereszmagasság: déli oldalon: +2,34 m



északi oldalon: +3,91 m



nyugati oldalon: +3,91 m



tetőgerinc magassága: déli oldalon: +7,28 m



nyugati oldalon: +5,52 m

Szintén közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmény jön létre a sportöltöző rekonstrukciója eredményeképpen. Az épület „egyéb nem lakóépület” besorolású 563,6 m2-es ingatlan lesz. A Sportöltöző teljes rekonstrukciójára van szükség, hiszen a 2012 évi árvíz során az épület megrongálódott és csak részleges felújítása történt meg. A Sportöltöző épülete földszint és tetőtér beépítéses épület, építése három jól elkülöníthető szakaszból áll. Az épületet az utolsó beépítésnél egységes tömegbe foglalták magas tető ráépítéssel és tetőtér beépítéssel. A meglévő épületet körben a tetőszerkezet túlnyújtásával lefedett tornác veszi körül. A sportpálya területén elhelyezkedő épület egy része a közterület felé nyitott területre néz, amit meg kívánunk szüntetni az épület védelmében, részben ez is indoka annak, hogy a tűzoltószertár más épületbe kerül át. A tervezett rekonstrukció nem érinti a terület beépítését, hiszen az épület meglévő, megmaradó, bővítés nem történik. Kiegészítésként mindösszesen az akadálymentes rámpák és parkolók kerülnek megépítésre, mely befolyásolja a terület zöldfelületi mértékét elenyészően kis százalékban. A telek egy része a tűzoltó szertár megközelíthetősége miatt jelenleg nincs elkerítve, melyet pótolni szükséges az épület védelme miatt. Az épület parkolási igényének biztosítása érdekében a telken belül az épület közvetlen környezetében helyezzük el a szükséges gépkocsi parkolókat, melyek számára a kerítés építésével párhuzamosan új behajtó kaput kell építeni.

48

Beépítési paraméterek A 1591/5 helyrajzi számú telek területe: 22883 m2 Az épület bruttó földszinti beépített alapterülete: 472,67m2 Beépítettségi mérték: 0,02 % A telken lévő zöldfelület területe: 16.903 m2 (levonva a futópálya és az épület előtti aszfaltozott tér, valamint a tervezett parkolók területe) A telek zöldfelületi mutatója: 73,8% Az építménymagasság értéke: 4,38 m Az építménymagasság értéke:3,90 m A beépítési paraméterek megfelelnek a hatályos településrendezési terv előírásainak. Kerékpárút A kerékpárút a sűrűn lakott, gépkocsival nem rendelkező városrész számára kitörési pontot jelent. A Városi Önkormányzat megbízása alapján készült el a Béke utcai kerékpárút terve. A Béke utca köti össze a Zöldfa úti új épületet az Ongai úti kerékpárúttal és a Sportközponttal valamint az iskolával. A Béke utca a 80-as évek közepén lakótelepi gyűjtőútként készült 5 m széles kavicsaszfalt burkolattal 2 -2m széles padkával és szikkasztó árokkal. Azóta több ütemben bővült a lakótelep. Az utcának számottevő tehergépjármű forgalma nincs (szemét és tüzelőanyag szállítás) ezért nem indokolt a külön koronán történő vezetése a kerékpározóknak. A tervezés során figyelembe vett előírások: ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése (e-ÚT03.01.11) ÚT 2-1.203:2010 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése(e ÚT 03.04.11) ÚT 2-1.502:2010 Kerékpárutak gyalogutak pályaszerkezete (e ÚT 06.03.11) ÚT 2-3. 302:2010 Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek építése (e ÚT 06.03.21) Az építendő útszakasz leírása: A tervezett kerékpárforgalmi létesítmény az Ongai utcánál már meglévő kerékpárúttói indul ( szelvényezése az úttengelyből) és a Zöldfia utcáig tart. Ezen az utcán már személygépjármű forgalom is csak elvétve van. Vízszintes és magassági vonalvezetés: A vonalvezetés kialakításánál figyelembe vettem a terep és meglévő útpálya adottságait, helyigényt, beépítettséget és a minimális földmunka igényt Az építendő kerékpársáv végig egyenesnek tekinthető vízszintes és magassági értelemben is. Technológiai okok és költségkímélés miatt a szélesítés aszimmetrikus így a meglévő úttengely párhuzamosam eltolódik.

49

Pályaszerkezet és keresztmetszet: A koronaszélesség 9,5m, A kerékpársáv hasznos burkolatszélességel ,0m , kétoldalon 0,25 m es biztonsági sávval. A burkolat 2,5% oldalesésű, melyhez 5,0% esésű 0,5 m széles zúzalékos padka kapcsolódik. A meglévő árok rézsűje 1:1 hajlású lehet szükség szerint A szélesítés pályaszerkezetének kialakítása az alábbi: 3 cm aszfaltbeton kopó rtg (AC-8) 3+4 cm aszfalt kötő-alap rtg (AC11) 20 cm Ckt alap rtg 15 cm talajjavító rtg (homokos kavics) A meglévő út szerkezete kb 25 cm, kavicsaszfalt burkolattal, melye a kátyúzás után 3 cm kopó és átl 2 cm kiegyenlítő réteg aszfaltbeton szőnyeg kerül. A földmű tömörsége a felső 50 cm- en 95 %. legyen, teherbírása a kerékpársávok alatt minimum E=20 MN/m2. Csomópontok, útlejárók: A Béke utcának elsőbbsége van a keresztező utcákkal szemben a meglévő forgalmi rend szerint A keresztező utcáknál a kerékpársáv burkolata átvezetésre kerül, mely vörös színű felfestéssel hangsúlyozható. A sárga hosszirányú burkolati jel 12 cm széles, a csomópontoknál 1,5-1,5m szaggatással kerül átvezetésre.

2.8. Funkcióelemzés Az akcióterületen található Felsőzsolca két szegregátuma. A szegregátum területén kizárólag lakótelepi közvetlen – azaz lakáscélú –funkciók vannak jelen, semmilyen más, közösségi célú funkció nincs. Az akcióterületen található, megújításra váró közösségi kapcsolatot jelentő Zöldfa utca és Béke utca csak teherforgalom vonatkozásában nem túlterhelt, autósforgalma, és kerékpáros forgalma a lakóövezethez képest nagy. Mivel az utcáknak nincs sem kerékpársávja, sem önálló kerékpárútja, az iskolai, munkába járási funkciókat nem látja el megfelelően a közösség számára. Az akcióterület magában foglalja a sportpálya területét és az ott található alacsony színvonalú sportöltöző épületet. A Sportöltöző teljes rekonstrukciójára van szükség, hiszen a 2012 évi árvíz során az épület megrongálódott és csak részleges felújítása történt meg. Az épület teljes energetikai korszerűsítésre szorul, szigetelése, nyílászárói elavultak, az épület jelenleg nem akadálymentesítés. A sportpálya és a sportöltöző jelenleg is használatban van, hatóköre az egész városra, főként az oktatási intézmények számára kiterjedő.

50

Funkcióhiányok az akcióterületen: Szegregátum Nincs közösségi funkció, egy közösségi ház és annak programjai a teljes övezetre pozitív hatással vannak, közösségszervező erővel pozitív irányú folyamatok indíthatók el. Utak A Zöldfa és Béke utak kerékpáros közlekedésének fejlesztése hiányzik, a fejlesztéssel a terület közlekedési kapcsolatai, a munkába és iskolába járás feltételei jelentősen javulhatnak. Sportöltöző A leromlott épület funkciói nem felelnek meg a közösségi elvárásoknak, a fejlesztéssel és a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével kulturált létesítmény képes lesz közösségszervező programok kiegészítő funkcióit ellátni. Közszféra által fejlesztett közszféra funkcióihoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan igényfelmérés és a kihasználtsági terv A szegregált területen élő családok, lakosok számára egy közösségi ház és annak programjai pozitív hatással lesznek. A telep lakosai igényként több közmeghallgatáson elvárásként, igényként fogalmazták meg, hogy a szlömösödött, jelenleg üresen álló telekre valamilyen közösségi funkciót fogalmazzon meg a város, a fejlesztésként megjelöl közösségi ház funkció a lakosok számára megfelelő, elfogadható. A lakosok bíznak abban, hogy a ház programjai érdekesek, izgalmasak lesznek számukra, és a kertbe tervezett játszótér alkalmas lesz a gyermekek számára is a szabadidő eltöltésére. teljes övezetre pozitív hatással vannak, közösségszervező erővel pozitív irányú folyamatok indíthatók el. Az igényfelmérés a képviselői fogadóórán történt beszélgetéseken történt meg interjús formában, valamint az RNÖ képviselőivel fókuszcsoportban. Mindkét célcsoport maximálisan fedi azt a réteget, akinek a fejlesztés szól, a megfogalmazott igények a közösség egészének érdekeit képviselik, közösségi igényként jelennek meg.

Az igényfelmérés körülményei: Az igényfelmérés a képviselői fogadóórán történt beszélgetéseken történt meg interjús formában, valamint az RNÖ képviselőivel fókuszcsoportban. Az igényfelmérési folyamat kezdete, befejezése: 2012. június 1. – 2013. 02. 15, valamennyi képviselői fogadóóra. Célcsoport: az érintett akcióterület egészének lakosai, RNÖ képviselők Összesen 23 fő. Partner: Családgondozó Központ

51

Az igények felmérésének módszere: személyes beszélgetés (Indoklás: a célcsoport képviselői nehezen tudnak megfogalmazni konkrét fejlesztési elvárást, a legjobb eszköz ezért az időnként hosszú időt elvevő személyes konzultációs, beszélgetős igényfelmérés volt.) Az igényfelmérés eredménye: az igényfelmérés eredménye összességében alátámasztja a megvalósítandó fejlesztési célt. A lakosok jobb életkörülményeket, munkát, bért szeretnének. Az igényfelmérés során tudták meg milyen lehetőségek, eszközök közül lehet választani, milyen projektelemekre van lehetőség a területem, ezekből szinte egyöntetűen támogatták a fejlesztés közösségi ház, közlekedési kapcsolat és öltöző korszerűsítési programelemeket. A fejlesztendő épületek, utak funkciójához hasonló funkciót ellátó intézmények az akcióterületen, vagy az akcióterület vonzáskörzetében nincsenek. Az akcióterületen és vonzáskörzetében jelenlévő funkciót kizárólag a sportpálya lát el. Ez a létesítmény főként az iskolás korú gyermekek számára teremti meg a sportolás kulturált feltételeit. A megvalósuló fejlesztések vonatkozásában a sportöltöző fejlesztése az épület eredeti funkcióját megtartja, a Sportöltöző és egyesületi központ megmarad. A meglévő épületben a fő funkción kívül egy szolgálati lakás helyezkedik el a földszinten, melyben a sportlétesítmény gondnoka lakik. Ez a funkció megtartásra kerül, a lakás területe kismértékben átalakul, elrendezését korszerűsítjük. Az épület egyik szárnyában jelenleg a helyi Önkéntes Tűzoltóság tűzoltó autójának garázsa található. Ezt a funkciót az Önkormányzat a város másik intézményébe helyezi át, mivel itt szükség van a helyre a megfelelő kiszolgálói háttér biztosítására. A tetőtér keleti szárnyában jelenleg egy büfé helyezkedik el, melyet nem kívánnak megtartani, mert a környéken lévő vendéglátóhelyek pótolni tudják a tulajdonképpen kihasználatlan büfé funkcióját. Helyette a sportélettel kapcsolatos egyesületi funkciók kapnak helyet itt, és a tetőtér többi részében egyaránt. A közösségi ház épülete mintegy 50 fő befogadására alkalmas többfunkciós Közösségi Ház lesz , melyhez a szükséges kiszolgáló helyiségeket is biztosítottuk. A Közösségi Ház a helyi közösség találkozási helye lehet, alkalmas rendezvények, foglalkozások, gyermekfoglalkozások, játszóházak megtartására is. Szociális létesítményként is funkcionál. Tarthatóak benne gondozó és tanácsadó foglalkozások, egyéni tanácsadás, valamint a helyi közösség adminisztrációs igényeit is befogadja. A Közösségi Ház ökomenikus, vagy egyes felekezeti egyházi rendezvények, istentiszteletek, szertartások megrendezését is hivatott biztosítani az egyéb közösségi rendezvényeket túl. A rendezvények,

foglalkozások,

gyermekfoglalkozások,

játszóházak

helyszín

kialakítása

a

célcsoportok által megfogalmazott peremfeltételek és igények mentén került bele a fejlesztési projektjavaslatba. 52

A két épület és a vonalas fejlesztés céljai egyértelműen jelzik a fejlesztés szükségességét, közösségszervező erővel bírnak, melyre a szegregált településrész lakóinak – munkahelyeken és béren kívül – a legnagyobb szükségük van., Amennyiben a fejlesztés a későbbi munkaerőpiaci fejlesztési programokkal is kiegészül, a szegregátum területe pozitív fejlődési pályára áll. Kihasználtsági terv Közösségi ház A közösségi ház épülete mintegy 50 fő befogadására alkalmas többfunkciós Közösségi Ház lesz , melyhez a szükséges kiszolgáló helyiségeket is biztosítottuk. A Közösségi Ház a helyi közösség találkozási helye lehet, alkalmas rendezvények, foglalkozások, gyermekfoglalkozások, játszóházak megtartására is. Szociális létesítményként is funkcionál. Tarthatóak benne gondozó és tanácsadó foglalkozások, egyéni tanácsadás, valamint a helyi közösség adminisztrációs igényeit is befogadja. Az ötven fős létesítmény egy 1130 fős közösség számára olyan méret és befogadóképességű intézményt jelent, mely – a szervezett programok függvényében állandó teljes kihasználtságot is eredményezhet. Az épület többcélú Közösségi Ház funkciójú, mely elsősorban Felsőzsolca város szegregációval érintett városrésze hátrányos helyzetű közösségeinek szolgál. Az épület többcélú közösségi funkciókon túl alkalmas lehet felekezeti és ökomenikus egyházi szertartások, istentiszteletek, keresztelők, esküvők megrendezésére és minden más közösségi rendezvény lebonyolítására is. Az épület mintegy 50 férőhelyes, egy ünnepélyes kialakítású nagyteremből és egy kisteremből, valamint kiegészítő funkciókból áll. A közösségi térhez délen nyitott tornác kapcsolódik, melyre a nagyterem megnyitható. A nagyterem építészeti kialakításával is az ünnepélyességet sugallja. A nagyteremhez a különböző rendezvények kellékeit befogadó kisebb tároló kapcsolódik. Az épület két főhelyisége a nagy és kisterem összenyitható, a kisterem nagyobb rendezvények idején a nagyterem kiszolgáló helyiségeként szolgál, de hétköznapokon kiscsoportos foglalkozások (hittanórák, egyéb szakköri foglalkozások) megtartására is alkalmas. A fennmaradó idősávban lehetőség nyílik tanórán kívüli oktatási csoportfoglalkozásokra, melyhez a közeli oktatási intézmények nyitottságot mutattak, valamint, hétvégenként, esti időszakban esküvők, keresztelők és egyéb a közösség szempontjából meghatározó esemény megtartására is. A játszótér kihasználtsága délelőttől sötétedésig jelentős mértékű lesz a tervek szerint. Sportöltöző A sportöltöző fejlesztése az épület eredeti funkcióját megtartja, a Sportöltöző és egyesületi központ megmarad. A meglévő épületben a fő funkción kívül egy szolgálati lakás helyezkedik el a 53

földszinten, melyben a sportlétesítmény gondnoka lakik. Ez a funkció megtartásra kerül, a lakás területe kismértékben átalakul, elrendezését korszerűsítjük. Az épület egyik szárnyában jelenleg a helyi Önkéntes Tűzoltóság tűzoltó autójának garázsa található. Ezt a funkciót az Önkormányzat a város másik intézményébe helyezi át, mivel itt szükség van a helyre a megfelelő kiszolgálói háttér biztosítására. A tetőtér keleti szárnyában jelenleg egy büfé helyezkedik el, melyet nem kívánnak megtartani, mert a környéken lévő vendéglátóhelyek pótolni tudják a tulajdonképpen kihasználatlan büfé funkcióját. Helyette a sportélettel kapcsolatos egyesületi funkciók kapnak helyet itt, és a tetőtér többi részében egyaránt. Kihasználtságban a sportpályákra jellemző kihasználtsággal egyértelműen számolhatunk, napi 6-8 óra terjedelemben. Hétvégén nemcsak az érintett városrész, hanem a teljes város lakossága igénybe veheti a létesítmény funkcióit, nagy népszerűségnek örvend a helyi focicsapat labdarúgó eseményei, mely a játékok időszakában túlterhelést is okozhat az intézménynek. Kihasználtság és az igényfelmérés eredményei A mivel a célok megfogalmazása az igények felmérése alapján történt, valószínűsíthető, hogy a ogos igények alapján tervezett funkciókra az érdeklődés is komoly lesz. A tervezett tevékenységek/ programok hétköznap a szegregátum lakossága (1130 fő) hétvégén és kiemelt eseményeknél a teljes város lakossága részére szólnak. Bérbeadás lehetősége egyedül a közösségi háznál jelenik meg, éves szinten 25 alkalommal számolunk (eskövők, találkozók, keresztelők, stb.) és a bérleti díj fedezeti pont körüli értékre kerül beállításra, mivel nem cél a bevételtermelés, csak a költség szintű megtérülés az elvárás.

2.9. A tulajdonviszonyok értékelése Az egyes ingatlanok tulajdoni helyzete: Béke utca – Zöldfa utca kerékpáros közlekedési fejlesztéssel érintett területe – Tulajdonos, Felsőzsolca Város Önkormányzata Szegregátum (Kossuth utca 71-79; Kertekalja utca 1-7 és 2/1-2/3 ; Almáskert utca 1-9 és 2-10; Kazinczy utca 90-98 ; Zöldfa utca 1-27 és 4-50 ; Táncsics utca 29-49 és 32-86 ; Kavicsbánya utca 19 és 14-20 ; (kivéve a közösségi ház területe) - Magántulajdon Felsőzsolca, Zöldfa Utca 2 Szám 1498 Hrsz. – Közösségi ház - Tulajdonos, Felsőzsolca Város Önkormányzata

54

Sportpálya Öltöző (Bólyai János Utca 2 Szám 1591/5 Helyrajzi Szám) - Tulajdonos, Felsőzsolca Város Önkormányzata

6. ábra Áttekintő térképvázlat – Tulajdonviszonyok az akcióterületen

55

2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata

Az akcióterületen megvalósítandó fejlesztések vonatkozásában potenciális partnerként számításba vehető ingatlantulajdonosok száma a kezdeti időszakban csekély, mivel alapvetően a mélyszegénység környékén élő magántulajdonosok érintettek, akiknél nem a szándék, hanem az erőforrás hiánya korlátozza a partnerként történő részvételt. A magántulajdonosok egyértelműen pozitívan viszonyulnak a tervezett városfejlesztési akcióhoz, szándék is van a csatlakozásra, azonban a lehetőségek nagyon korlátozottak. Ennek ellenére bízunk abban, hogy a fejlesztés kisugárzó hatása értékelhető lesz és a későbbiekben, a fejlesztés megvalósítását követően csatlakoznak a fejlesztésekhez, és ha korlátozottan is, de saját forrásokat is mozgósítanak a későbbiekben. Az akcióterületen közintézmény közvetlenül nincs, azonban a tágabb értelemben vett közintézmények (oktatási és kulturális területen, valamint a sportlétesítmény) szakmában jártas munkatársaival részt vesznek a programok leginkább soft elemeinek megvalósításában. A közösségi ház programjai vonatkozásában számolunk a Felsőzsolcán működő egyházak bevonásával, illetve az óvodák és általános iskolák részvételével a napközbeni programok szervezésében. Szintén a soft tényezők megvalósításánál kiemelt szerepet vállal az Együtt Felsőzsolcáért Egyesület. Soft elemek, melyben részvételt vállal az egyesület:    

előkészítés adatgyűjtés csoport foglalkozások szervezése csoportok (óvodák, iskolák, egészségügy) integrálása a programba

A szervezet korábban több hasonló projekt lebonyolításában aktívan közreműködött. Szintén soft elem, melyben az egyesület vállalta folyamatos részvételét, a közösségi házban működő szolgáltató iroda működtetése. Az iroda tájékoztató feladatokat lát el, és helyszínt biztosít a tájékoztatáshoz, toborzáshoz (munkaerő-piaci programok), valamint szociális célú projektelemek megvalósításához jelent közvetlen erőforrást a későbbiekben a végrehajtás során.

56

2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése

A kiemelt fejlesztési cél az akcióterületen a közösségi ház megépítése, a kerékpáros közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése, valamint a sportöltöző rekonstrukciója. Piaci igény a fejlesztés vonatkozásában egyedül a közösségi ház bérbeadási funkcióján keresztül értelmezhető. Az épület többcélú Közösségi Ház funkciójú, mely elsősorban Felsőzsolca város szegregációval érintett városrésze hátrányos helyzetű közösségeinek szolgál. Az épület többcélú közösségi funkciókon túl alkalmas lehet felekezeti és ökomenikus egyházi szertartások, istentiszteletek, keresztelők, esküvők megrendezésére és minden más közösségi rendezvény lebonyolítására is. Az épület mintegy 50 férőhelyes, egy ünnepélyes kialakítású nagyteremből és egy kisteremből, valamint kiegészítő funkciókból áll. A közösségi térhez délen nyitott tornác kapcsolódik, melyre a nagyterem megnyitható. A nagyterem építészeti kialakításával is az ünnepélyességet sugallja. A nagyteremhez a különböző rendezvények kellékeit befogadó kisebb tároló kapcsolódik. Az épület két főhelyisége a nagy és kisterem összenyitható, a kisterem nagyobb rendezvények idején a nagyterem kiszolgáló helyiségeként szolgál, de hétköznapokon kiscsoportos foglalkozások (hittanórák, egyéb szakköri foglalkozások) megtartására is alkalmas. A bérbeadási tevékenység során éves szinten 25 alkalommal számolunk (esküvők, találkozók, keresztelők, stb.) és a bérleti díj fedezeti pont körüli értékre kerül beállításra, mivel nem cél a bevételtermelés, csak a költség szintű megtérülés az elvárás.

57

3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, szociális problémák, lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza.

Tematikus célok: 

Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása



Urbanisztikai program - Kertvárosi jelleg erősítése



Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése



Közösségi identitás erősítése

A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A Leromlott városrészek, szegregátumok akcióterület esetében megfogalmazott városrészi cél: Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, felzárkóztatás, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével

58

A városrészi és tematikus célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. Tematikus cél V1-4 /

Befektetés

Urbanisztikai

Városrészi Cél

ösztönzés, helyi program

Szabadidős

Közösségi

- tevékenységek

identitás erősítése

gazdaság

Kertvárosi

kínálatának

helyzetbe

jelleg erősítése

bővítése

hozása Leromlott

városrészek,

szegregátumok

fejlesztése,

felzárkóztatás,

közlekedési

kapcsolatok

fejlesztésével,

funkcióbővítő

infrastruktúra

fejlesztésével

Jelmagyarázat: Erős kapcsolat; Közepes Kapcsolat; Gyenge kapcsolat Indikátorokkal számszerűsítjük, illetve rögzítjük azt a célállapotot, amelyet az önkormányzat a fejlesztések megvalósítása révén elvára projekt megvalósulásától. Városrészi célhoz rendelt indikátorok, időbeli ütemezéssel:

59

Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-egység

Bázis

Bázis

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Leromlott városrészek,

A fejlesztés nyomán A fejlesztés nyomán db megerősített

-

2012

Önkormányzat évente

1

2015

fő

-

2012

Önkormányzat évente

1130

2015

Fejlesztéssel érintett db

-

2012

Önkormányzat évente

2

2015

-

2012

Önkormányzat évente

259

2015

megerősített

szegregátumok

funkciók száma a funkciók száma a

fejlesztése,

projekt által érintett projekt által érintett

közlekedési

akcióterületen

kapcsolatok

akcióterületen (Cél: növekvő)

fejlesztésével,

Támogatással

funkcióbővítő

érintett lakosok

érintett

infrastruktúra

száma az érintett

száma

fejlesztésével

településrészen

Támogatással lakosok az

érintett

településrészen(Cél: növekvő)

Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma az akcióterületen

épületek, építmények az

száma

akcióterületen

(Cél: növekvő) A fejlesztéssel

A

fejlesztéssel m2

létrejövő új épület,

létrejövő új épület,

épületrész nagysága

épületrész nagysága (Cél: növekvő)

60

Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-egység

Bázis

Bázis

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Akadálymentesített

Akadálymentesített

db

-

2012

Önkormányzat évente

2

2015

Helyi foglalkoztatási

Helyi foglalkoztatási fő

-

2012

Önkormányzat évente

3

2015

kezdeményezésekbe

kezdeményezésekbe

-

2012

Önkormányzat évente

200

2015

-

2012

Önkormányzat évente

259

2015

épületek száma

épületek száma (Cél: növekvő)

bevont hátrányos

bevont

helyzetű emberek

helyzetű

száma

hátrányos emberek

száma

(Cél:

növekvő) Helyi társadalmi

Helyi

akciókban részt

akciókban

vevők száma

társadalmi fő részt

vevők száma (Cél: növekvő)

Létrehozott közösségi szintterületek nagysága

Létrehozott

m2

közösségi szintterületek nagysága

(Cél:

növekvő)

61

Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-egység

Bázis

Bázis

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

Megnövekedett

m2

-

2012

Önkormányzat évente

1000

2015

-

2012

Önkormányzat évente

6

2015

ha

-

2012

Önkormányzat évente

2

2015

fő

-

2012

Önkormányzat évente

4

2015

zöldfelületek nagysága

(Cél:

növekvő) Teremtett új munkahelyek száma (átl. stat. létszám változás)

Teremtett

új fő

munkahelyek száma (átl.

stat.

létszám

változás)

(Cél:

növekvő) Városrehabilitációs

Városrehabilitációs

beavatkozással

beavatkozással

érintett terület

érintett

nagysága

nagysága

terület (Cél:

növekvő) Teremtett munkahelyek száma(nők)

Teremtett munkahelyek száma(nők)

(Cél:

növekvő)

62

Városrész cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mérték-egység

Bázis

Bázis

érték

év

Forrás

Adatgyűjtés

Célérték

gyakorisága

Célérték elérésének ideje (év)

Lakossági elégedettség

Lakossági elégedettség

%

60

2012

Önkormányzat évente

80

2015

km

-

2012

Önkormányzat évente

2,025

2015

(Cél:

növekvő) Megépített

Megépített

kerékpáros utak

kerékpáros

utak

hossza

(Cél:

hossza

növekvő)

8. táblázat Városrészi indikátorok

63

Az akcióterület fejlesztésének célját, részcéljait és az azokat mérő mutatók összefüggéseit az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Átfogó cél és specifikus célok

Indikátor megnevezése

Átfogó cél: Környezetminőség javítása Környezetminőség javítása Településkörnyezet, infrastruktúrafejlesztés Urbanisztika Kultúra, sportélet, civilszféra erősítése

Fejlesztett zöldfelület mérete (cél növekedés) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) Kerékpárút hálózat fejlesztése Felsőzsolcán (cél: növekedés) Fejlesztéssel érintett –felújított, új építésű –középületek száma (cél: növekedés) Felújított kerékpárutak hossza (cél: növekedés)

Közösségi identitás növelése

Helyi társadalmi, közösségi akciókba bevont lakosok száma (cél: növekedés)

Specifikus célok:

Indikátor megnevezése

Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, A fejlesztés nyomán megerősített funkciók közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő száma a projekt által érintett akcióterületen infrastruktúra fejlesztésével (Cél: növekvő) Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Támogatással érintett lakosok száma az közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő érintett településrészen(Cél: növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Fejlesztéssel érintett épületek, építmények közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő száma az akcióterületen (Cél: növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő nagysága (Cél: növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Akadálymentesített épületek száma (Cél: közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő bevont hátrányos helyzetű emberek száma infrastruktúra fejlesztésével (Cél: növekvő) Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Helyi társadalmi akciókban részt vevők közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő száma (Cél: növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Létrehozott közösségi szintterületek közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő nagysága (Cél: növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Megnövekedett zöldfelületek nagysága (Cél: közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Teremtett új munkahelyek száma (átl. stat. közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő

infrastruktúra fejlesztésével

létszám változás) (Cél: növekvő)

Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Városrehabilitációs beavatkozással érintett közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő terület nagysága (Cél: növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Teremtett munkahelyek száma(nők) (Cél: közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő növekvő) infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Lakossági elégedettség (Cél: növekvő) közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, Megépített kerékpáros utak hossza (Cél: közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő növekvő) infrastruktúra fejlesztésével 9. táblázat Átfogó és specifikus célokhoz rendelt indikátorok

3.1. Az akcióterület beavatkozásai

Az alábbi beavatkozásokkal a kitűzött célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és konzorciumi partnere az Együtt Felsőzsolcáért Egyesület az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében.

A.) A regionális operatív program 2007-2013 között szociális célú városrehabilitációs célú állami támogatás (pályázat) keretében az önkormányzat kíván - az Együtt Felsőzsolcáért Egyesülettel együttműködve megvalósítani. (közvetlenül ROP által támogatott projekt) A fejlesztés célja A pályázat alapvető célja a városok leromlott, leszakadó városrészének leromlását okozó folyamatok megállítása, ill. megfordítása. A városrehabilitáció célja, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezet minőségi javuláson menjen át. A fejlesztés célcsoportja Az akcióterületen élő lakosság. A fejlesztés szakmai tartalma Építési tevékenységek Sportöltöző épületének felújítása

A műszaki beavatkozás a Bolyai János u. 2.sz. (1591 /5 hrsz) alatt lévő ingatlanon lévő Sportöltöző épület rekonstrukcióját, energetikai korszerűsítését, valamint akadálymentesítését foglalja magában. Az épület az akcióterületen belül helyezkedik el. A felújítást követően az épület közösségi funkciója [sportöltöző és egyesületi központ) megmarad, a földszinten és a tetőtérben új, sportélettel kapcsolatos egyesületi funkciók kapnak helyett. A felújítás a földszinten nettó 372,64 m2 területet, a tetőtérben nettó 190,96 rn2, összesen 563,6 m2 alapterületet érint. Közösségi Ház létesítése A Közösségi Ház az Akcióterületen, a Zöldfa utca 2. sz. (1498. hrsz) alatt kerül felépítésre, összesen 259,0 m2 alapterületű, földszintes kialakítású épület. Az épület helye telekösszevonással kerül kialakításra, jelenleg az ingatlan beépítetlen terület, szegregált területen helyezkedik el, a tervezett épület kiválóan alkalmas közösségi feladatok ellátására, teljes körű akadálymentesítésű kialakítással. Az épület többcélú közösségi funkción túlmenően alkalmas rendezvények (esküvők, keresztelők, ballagások, stb.) lebonyolítására, valamint helyszíne lehet tanácsadó, gondozó foglalkozásoknak, gyermekfoglalkozások, játszóházak megtartásának is. Az épület udvarán gyermekek részére játszóhely kialakítása került betervezésre. A projekt része az épülethez tartozó, szükséges eszközök, berendezések beszerzése is. Kerékpárút építése Kerékpárút létesítése a Béke utca mentén valósul meg, önkormányzati tulajdonú területen [1340.hrsz). A Béke utca köti össze az akcióterületet-részt az Ongai úti kerékpárúttal, a Sportközponttal, valamint az iskolával. A tervezett kerékpárforgalmi létesítmény az Ongai utcánál már meglévő kerékpárúttói indul és a Zöldfa utcáig tart. Az utcán nem indokolt külön koronán történő vezetése a kerékpározóknak, ezért a meglévő út mellett történik a kerékpárút vezetése. A teljes kerékpárút hossza 2052 m (az utca mindkét oldala összesen). Szennyvízátemelő építése A szennyvízátemelő a 2010-es árvíz és az elhasználódás következtében a feladatát nem képes üzembiztosan ellátni, ezért szükséges a szennyvíz-átemelő rekonstrukciója Biztonsági kamerarendszer kiépítése A Béke úton kerül kiépítésre, célja a településrész közbiztonságának javítása, az abból származó problémák csökkentése érdekében szükséges. "Soft" elemek végrehajtása

A megvalósítani szándékozott "soft" tevékenységek összhangban vannak a terület problémáival, a projekt teljes időtartamában kerül megvalósításra. Az akcióterületen sor kerül egy olyan szolgáltató iroda működtetésére, amely segíti a projekt végrehajtását. Az iroda lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt biztosít a soft elemekről való tájékoztatáshoz, toborzáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához.

B.) Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán Az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan (a ROP támogatott projekttel párhuzamosan megvalósuló akcióterületi fejlesztés) Más beavatkozás egyenlőre nincs tervben részben pályázati konstrukció, részben saját forrás hiánya miatt. C.) Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP támogatott projekt része, indikatív bemutatás szükséges)

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként szükséges beavatkozások tervezése jelenleg folyamatban van a TÁMOP-5.6.1.B-12/2-2012-0096 Összetett bűnmegelőzési ifjúsági program megvalósítása Felsőzsolcán c. projekt, mely beadásra került, támogatási szerződés még nincs. Hasonlóan ehhez, a TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0049 Komplex telep program c. pályázat is jelenleg bírálati szakaszban van.

3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége:

Kiszámítható és átlátható szabályozási környezet A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/Uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán. Jelen stratégia sikeres megvalósításához ezért elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell

fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Az önkormányzat a szociális célú városrehabilitáció vonatkozásában a projektet támogatni tudja intézményrendszerének harmonizálásával, az oktatási intézmények tevékenységének a közösségi ház tevékenységébe történő integrálásával.

3.3. Beavatkozás típusok

A 3.1 fejezetben leírt beavatkozások tartalmazzák azokat a projekteket, amelyek megvalósítsa révén elérhetőek az akcióterület fejlesztésére kitűzött célok. A fejlesztéseket a Regionális Operatív Program és az ESZA által finanszírozott beavatkozásokkal kívánja Felsőzsolca megvalósítani.

2. táblázat: A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése Beavatkozás típusa

Projekt neve

1. Sportöltöző épület felújítása

2. Közösségi Ház építése

ROP támogatással

3. Kerékpárút építése

4. Biztonsági kamerarendszer kiépítése 5. Szennyvízátemelő rekonstrukciója

Melyik specifikus

Meg- valósítás

célhoz kapcsolódik

feltétele

funkcióbővítő

forrás rendelkezésre

infrastruktúra fejlesztés

állása

funkcióbővítő

forrás rendelkezésre

infrastruktúra fejlesztés

állása

közlekedési

forrás rendelkezésre

kapcsolatok fejlesztés

állása

funkcióbővítő

forrás rendelkezésre

infrastruktúra fejlesztés

állása

funkcióbővítő

forrás rendelkezésre

infrastruktúra fejlesztés

állása

funkcióbővítő ESZA támogatással

6. „Soft” programok

szolgáltatások fejlesztés

forrás rendelkezésre állása

2012

2013

2014

2015

2016

1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

69

A szociális célú városrehabilitációs beavatkozás egymásra épülő elemekből áll, melynek célja a közösségépítés, a közösség megerősítése, a közösségi célok tervezési képességének fejlesztése, a közösségi erőforrások mozgósítása a célok eléréséhez szükséges tevékenységekben, valamint a pozitív életmód minták elsajátítása – elsősorban a fiatalabbak számára. A beavatkozás következtében közvetve javul a közbiztonság, a relatív biztonságérzet, a szegregátum lakosságának egészségi állapota, a szegregátum lakosságának gazdasági teljesítménye.

A sportcélú fejlesztés célja a lemaradó, hátrányos helyzetű lakosság aktív életmódra való nevelése, és a több generációt érintő munkanélküliséggel sújtott családok számára pozitív életvezetési minta megerősítése. A hosszú ideje inaktív lakosság egyik legsúlyosabb problémája az aktív munkavégzés életvezetési mintájának elvesztése, mely a munkakeresés és az esetlegesen megszerzett munkahely megtartását lehetetleníti el. A probléma még súlyosabbá válik, ha a családban nevelkedő gyermekek a szüleik életvezetési mintáját elsajátítják, ezzel determinálva a felnövekvő generáció hasonló problémáit. Az aktív életvezetési minta képessé tesz a célok elérése érdekében erőfeszítések kifejtésére, rendszerességre (rendszeres munkavégzésre) tanít, életvezetési rendet alakít ki (időpontokhoz kötött tevékenységek), megküzdési stratégia mintákat mutat kudarcok esetén, és ami a legfontosabb a célok elérése esetén lehetővé teszi a siker megélését. A hátrányos helyzetű fiatalok számára a sport az egyik olyan terület, ahol az aktív életvezetési minták elsajátíthatók. A sportolás közben az egyéni célok „játékosan” meghatározhatóak, még csapatsportok esetén is, a célok elérésének rendszere egyszerű és közismert szabályok között tartható, a győzelemért tenni kell. A rendszeres edzések, foglalkozások keretet adnak a napi tevékenységeknek, ha veszítenek a fiatalok mintát kapnak arra vonatkozóan, hogyan dolgozzák azt fel, és ami a legfontosabb, a mindennapokban rendszeresen kapnak sikerélményeket a napi célok elérésekor. A sikeresebb sportolók eredményei ráadásul pozitív példaként állnak a fiatalok előtt, akiket a munka folytatására ösztönöznek. Ezek a pozitív életvezetési mintázatok kulcsfontosságúak a fiatalok kitörése szempontjából. A Sportöltöző épületének felújítása a sportszolgáltatások háttér infrastruktúráján túl közösségi funkciókat is ellát. A szegregátum területén a fejlesztés kiemelt szerepet kap, mert az érintett lakosság egyéb közlekedési alternatíva híján a kerékpáros közlekedést preferálja. A fejlesztés így nem csak a biztonságos közlekedés szempontjából fontos, hanem a fejlesztési célok eredményeképp létrejövő

infrastrukturális elemek megközelíthetőségének megteremtése szempontjából is. Tekintettel arra, hogy a Sportközpont szolgáltatásait elsősorban a fiatalok veszik igénybe, a biztonságos közlekedés megteremtése kiemelten fontos feladat. Az esetleges balesetek elkerülése ugyanis a program eredményes megvalósítása szempontjából kritikus, mert ha a gyermekek nem közlekedhetnek biztonságosan a napi rendszeres (nem kötelező) programjaikra, a szülők nem fogják őket elengedni. A Biztonsági kamerarendszer kiépítése a Béke úton, melynek célja a településrész közbiztonságának, és az úton közlekedők biztonságának javítása. A szennyvízátemelő a 2010-es árvíz és az elhasználódás következtében a feladatát nem képes üzembiztosan ellátni, ezért szükséges a rekonstrukciója. A műtárgy a sportegyesületben termelődő szennyvíz biztonságos elvezetésére szolgál. A felzárkóztatás másik fontos eszköze a közösségépítés, a közösséghez való tartozás érzésének megteremtése. A közösséghez való tartozás erőforrásokat mozgósít, hiszen a közösség tagjai a problémáik megoldásában már nem csak magukra számíthatnak, és ezzel párhuzamosan, mások problémáinak megoldásában a közösség tagjai segítenek egymásnak. A közösséghez való tartozás pozitív mintájának megteremtése, és az ezekhez kapcsolódó pozitív érzések megélése, kiemelten fontos a felzárkóztatás szempontjából, mert ez a megélés és érzés indukálja a tenni-akarás érzését, és aktivizálja a tagokat a közösség problémáinak megoldására. A Közösségi Ház lesz a központja a helyi közösségnek. A kapcsolódó „soft” program a fenti célok elérését szolgálják.

5. Kép Fejlesztések az akcióterületen

3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

A fejezetben meghatározásra kerülnek a Szociális célú városrehabilitációs pályázatban foglalt olyan tevékenységek, amelyre Felsőzsolca Város Önkormányzata támogatást igényel. A beavatkozásokat a vonatkozó tartalmú szociális célú városrehabilitációs konstrukció támogatható tevékenységei alapján készítettük el.

3.4.1. Számszerűsített eredmények

A szociális célú városrehabilitációs pályázat elkészítésekor, a beavatkozási elemek tervezése során az alábbi indikátorokat terveztük és ezekhez az indikátorokhoz az alábbi célértékeket határoztuk meg. A célértékek teljesítése a projekt eredményes megvalósítását eredményezi. A projekt végrehajtása során az indikátorok teljesülése folyamatosan mérésre kerül.

Típus (output/

Mérték-

Minimálisan

eredmény)

egység

elvárt célérték

output

fő

1130

output

ha

2

Teremtett új munkahelyek száma

eredmény

fő

6

Teremtett munkahelyek száma - nők

eredmény

fő

4

eredmény

fő

0

eredmény

fő

0

Mutató neve

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken

foglalkoztatott

hátrányos helyzetűek száma Megtartott munkahelyek száma

További szakmai indikátorok:

Típus (output/

Mérték-

Minimálisan

eredmény)

egység

elvárt célérték

output

db

0

eredmény

db

1

output

m2

259

output

m2

0

eredmény

TJ

0,01

output

db

0

output

fő

3

output

fő

200

output

db

2

output

m2

259

Akadálymentesített épületek száma

output

db

2

Azbesztmentesített épületek száma

output

db

0

Mutató neve

Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A

fejlesztés

nyomán

megerősített

funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Felújítással érintett lakások száma Helyi

foglalkoztatási

kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma A

fejlesztéssel

érintett

épületek,

építmények száma A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága

Mutató neve

Megnövekedett zöldfelületek nagysága Megújított zöldfelületek nagysága városrehabilitáció Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma

Típus (output/

Mérték-

Minimálisan

eredmény)

egység

elvárt célérték

output

m2

1000

output

m2

0

output

db

0

eredmény

%

80

output

km

2,052

output

km

0

output

km

0

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen Megépített kerékpáros utak hossza Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza

10. táblázat Indikátorok

5. táblázat: A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Építési engedélyes tervek készítése Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Projekt előkészítés Szolgáltatás ERFA A Közösségi Ház és a Sportöltöző épületének építési engedélyes tervének elkészítése Építési engedélyes tervek 2 db Építési engedélyes tervek elkészítése Építési hatóság Az építés kivitelezéshez szükséges tevékenység Év: Év: 2013 2 100 000 Ft

Hónap: Hónap: 02

Nap: Nap: 12

2 100 000 Ft 2 100 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Elkészült Benyújtása az építési hatósághoz

76

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Kerékpárút létesítésére vonatkozó tervek készítése Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca Házszám: Helyrajzi szám: 20. Projekt előkészítés Szolgáltatás ERFA Kerékpárút létesítésére vonatkozó tervek elkészítése Kerékpárút terve 1 db A kerékpárút létesítéséhez tervek elkészítése szükséges, mely alapján a kivitelezési munkák elvégezhetőek Építési hatóság Az építés kivitelezéshez szükséges tevékenység Év: Év: 2013 475 000 Ft

Hónap: Hónap: 02

Nap: Nap: 12

475 000 Ft 475 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Elkészült Benyújtása az építési hatósághoz

77

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Projekt előkészítés Szolgáltatás ERFA Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése Integrált Településfejlesztési Stratégia dokumentum 1 db Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése a Városfejlesztési kézikönyv és a 314/2012 Korm. rendelet alapján NFÜ Az építés kivitelezéshez szükséges tevékenység Év: Év: 2013 3 200 000 Ft

Hónap: Hónap: 02

Nap: Nap: 10

3 200 000 Ft 3 200 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Elkészült Benyújtása a KSZ részére

78

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Telekösszevonás Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Zöldfa utca Önkormányzati tulajdon

Házszám: 2. Helyrajzi szám: 1498.

Projekt előkészítés Szolgáltatás ERFA Telekösszevonás a Közösségi Ház ingatlanához Összevont telek tulajdoni lap 1 db A Közösségi Ház építéséhez kapcsolódó hatósági eljárások miatt a telekösszevonás szükséges Földhivatal, építési hatóság Az építés kivitelezéshez szükséges tevékenység Év: Év: 2013 277 000 Ft

Hónap: Hónap: 02

Nap: Nap: 12

277 000 Ft 277 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Elkészült Dokumentumok benyújtása a földhivatalnak

79

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Kiviteli tervek készítése Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Projekt előkészítés Szolgáltatás ERFA Kiviteli tervek elkészítése Közösségi Ház, Sportöltöző épülete Közösségi Ház és Sportöltöző Kiviteli terve 2 db A kiviteli tervek elkészítése a vonatkozó szabályozás szerint Építési hatóság, kivitelező Az építés kivitelezéshez szükséges tevékenység Év: Év: 2013 2 100 000 Ft

Hónap: Hónap: 02

Nap: Nap: 12

2 100 000 Ft 2 100 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Engedélyes terv elkészült Átadása a kivitelezőnek

80

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Közbeszerzési tevékenység Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Projekt előkészítés Szolgáltatás ERFA Kötelező közbeszerzés lefolytatása a projekt egészére vonatkozóan Eredményes közbeszerzési eljárások Közbeszerzési eljárások eredményes lefolytatása, szállítók kiválasztása, és szerződéskötés a vonatkozó jogszabályok szerint Önkormányzat Az építés kivitelezéshez szükséges tevékenység Év: 2013 Év: 2015 3 104 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

3 104 000 Ft 3 104 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft árajánlatok rendelkezésre állnak, kiválasztás folyamatban Közbeszerzések lefolytatásához hirdetmények közzététele, regisztráció az elektronikus rendszerben

81

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Projektmenedzsment Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Projekt menedzsment Szolgáltatás ERFA Projekt eredményes lebonyolítása Projekt eredményes lezárása A projekt menedzselése, feladatok koordinációja, felmerülő problémák megoldása, költségvetési és ütemezés kontroll, adminisztrációs tevékenység Önkormányzat A projekt eredményes megvalósításához szükséges tevékenység Év: 2013 Év: 2015 5 800 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

5 800 000 Ft 5 800 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Árajánlatok rendelkezésre állnak, kiválasztás folyamatban Szerződéskötés

82

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Műszaki ellenőri tevékenység Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Műszaki ellenőri tevékenység Szolgáltatás ERFA Az építés kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése Építés kivitelezés a kiviteli terveknek megfelelően Kiviteli számlák kiállítása és kifizetése az építés előrehaladása alapján Az építés kivitelezés során annak műszaki ellenőrzése, hogy a kivitelezés a kiviteli terveknek megfelelően történik-e Az építés kivitelezés során annak ellenőrzése, hogy az elvégzett munkák és a beépített anyagok kerültek kiszámlázásra Önkormányzat Az eredményes építés kivitelezéshez szükséges tevékenység Év: 2013 Év: 2015 2 921 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

2 921 000 Ft 2 921 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Árajánlatok rendelkezésre állnak, szállító kiválasztása folyamatban Szerződéskötés

83

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Nyilvánosság biztosítása Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Nyilvánosság biztosítása Szolgáltatás ERFA A lakosság tájékoztatása a projektről A kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei dokumentum szerint, a TSZ-ben vállalt feltételeknek megfelelően A nyilvánosság tájékoztatása „A kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” dokumentum szerint Felsőzsolca lakossága A Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettség A lakosság igényli a tájékoztatást a Felsőzsolcán lebonyolított beruházásokkal kapcsolatban Év: -2013 Év: 2015 2 400 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

2 400 000 Ft 2 400 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Árajánlatok beérkeztek, szállító kiválasztása szükséges Kiválasztás, szerződéskötés

84

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Jogi szolgáltatások Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Jogi szolgáltatások igénybevétele Szolgáltatás ERFA Jogi szolgáltatások a projekt eredményes lebonyolítása érdekében Szerződések A szerződések elkészítése a szakmai szabályoknak és az Önkormányzat érdekeinek megfelelően Önkormányzat A projekt eredményes és jogszerű lebonyolítása érdekében Év: 2013 Év: 2015 500 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

500 000 Ft 500 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Jogász kiválasztása szükséges Szerződéskötés

85

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Könyvvizsgálat Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Szent István utca -

Házszám: Helyrajzi szám: 20.

Könyvvizsgálat Szolgáltatás ERFA A projekt könyvvizsgálata Könyvvizsgálói jelentés A projekt könyvvizsgálata a szakmai szabályoknak megfelelően Önkormányzat, KSZ A projekt számviteli, pénzügyi adminisztrációs tevékenységei és folyamatai szabályszerűségének ellenőrzése Év: 2013 Év: 2015 1 498 600 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

1 498 600 Ft 1 498 600 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Árajánlatok beérkeztek, szállító kiválasztása szükséges Szerződéskötés

86

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Sportöltöző rekonstrukció Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Bólyi János utca Önkormányzati tulajdon

Házszám: 2. Helyrajzi szám: 1591/5

Közösségi funkciókat szolgáltató tevékenységek Építés ERFA Sportöltöző épületének felújítása, közösségi funkciókkal való kiegészítése Elkészült Sportöltöző épületének átvétele Sportöltöző épület rekonstrukció kivitelezés munkái. Az épület tervezett nettó beépített alapterülete 563,60 m2. Szegregátumban élők, elsősorban fiatal felnőttek és gyermekek A 2010-es árvíz során megsérült épület rekonstrukciója szükséges. Az épület a felújítás során olyan közösségi funkciókkal egészül ki, ami a szegregált területen élő lakosság (elsősorban gyermekek) felzárkóztatását segíti. A lakosság részéről igény mutatkozik olyan délutáni rendszeres foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére, ami a lakosság számára pozitív életvezetési mintákat ad, és megakadályozza a gyermekek „elkallódását”. Ev: 2013 Hónap: 07 Nap: 01 Ev: 2015 Hónap: 06 Nap: 30 89 306 282 Ft 89 306 282 Ft 89 306 282 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Engedélyes tervdokumentáció és építési költségbecslés elkészült Kiviteli terv elkészítése, kivitelező kiválasztására közbeszerzési eljárás

87

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Közösségi Ház építése Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Zöldfa utca Önkormányzati tulajdon

Házszám: 2. Helyrajzi szám: 1498

Közösségi funkciókat szolgáltató tevékenységek Építés ERFA Közösségi Ház létesítése, közösség-építés Elkészült Közösségi Ház épületének átvétele Közösségi Ház építés kivitelezés munkái. Az épület tervezett nettó beépített alapterülete 259 m2. Szegregátumban élők A Közösségi Ház közösségi funkcióknak ad helyt, ami a szegregált területen élő lakosság felzárkóztatását segíti. Célja a közösség építés, közösség orientálása és a közösség által meghatározott célok eléréséhez, tevékenységek vézéséhez szükséges közösségi erőforrások mozgósítása Ev: 2013 Ev: 2015 61 323 140 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

61 323 140 Ft 61 323 140 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Engedélyes tervdokumentáció és építési költségbecslés elkészült Kiviteli terv elkészítése, kivitelező kiválasztására közbeszerzési eljárás

88

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Kerékpárút építése Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Béke utca Önkormányzati tulajdon

Házszám: Helyrajzi szám: 1340

Közterületek fejlesztése (városi funkció) Építés ERFA Kerékpárút építése a biztonságos közlekedés érdekében Elkészült kerékpárút átvétele Kerékpárút kivitelezés munkái. A létrejövő kerékpárút tervezett hossza 2.052 m. Szegregátumban élők A Sportpálya kerékpáron való biztonságos elérési feltételeinek megteremtése a lakóterülettől a Béke úton keresztül. A szülők igénye, hogy a közlekedő gyermekeiket biztonságban tudhassák. Év: 2013 Év: 2015 68 575 635 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

68 575 635 Ft 68 575 635 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Tervdokumentáció és építési költségbecslés elkészült Kivitelező kiválasztására közbeszerzési eljárás

89

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tűzjelző berendezés létesítése Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Önkormányzati tulajdon

Házszám: - Helyrajzi szám: -

Közösségi funkciókat szolgáló berendezések Építés ERFA Tűzjelző berendezés létesítése Elkészült és átvett tűzjelző berendezés Tűzjelző berendezés létesítése (közműcsatlakozás kiépítésével) Szakhatóság Tűzjelző berendezés létesítése szakhatósági előírás Év: 2013 Év: 2015 2 000 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

2 000 000 Ft 2 000 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Költségbecslés elkészült Kivitelező kiválasztására közbeszerzési eljárás

90

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Eszközbeszerzés Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Zöldfa utca Önkormányzati tulajdon

Házszám: 1498. Helyrajzi szám: 2.

Eszközbeszerzés Eszközök ERFA A Közösségi Ház eszközbeszerzése az épületbe tervezett tevékenységek folytatása céljából Beszállított és átvett eszközök A Közösségi Ház eszközbeszerzése az épületbe tervezett tevékenységek folytatása céljából Szegregátum lakói, a Közösségi Házban dolgozók A Közösségi Ház épületébe tervezett tevékenységek folytatásához az eszközök beszerzése szükséges. Év: 2013 Év: 2015 7 000 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

7 000 000 Ft 7 000 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Szükséges eszközök listája elkészült, referencia árajánlat Árajánlatok kérése, értékelése, szállító kiválasztása, szerződéskötés

91

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Eszközbeszerzés Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Önkormányzati tulajdon

Házszám: - Helyrajzi szám: -

Közterületek fejlesztése Eszközök ERFA Biztonsági kamerarendszer kiépítése a biztonságos közlekedés és a közbiztonság védelme érdekében Beszállított, átvett és működő kamerarendszer 1 db Biztonsági kamerarendszer eszközeinek beszerzése és a rendszer kiépítése a biztonságos közlekedés és a közbiztonság védelme érdekében. Szegregátum lakói Biztonsági kamerarendszer kiépítése szükséges a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése és a közbiztonság javítása érdekében. Erre igény jelentkezik az úthasználók részéről Év: 2013 Év: 2015 3 500 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

3 500 000 Ft 3 500 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Szükséges rendszer specifikációja elkészült, referencia árajánlat Árajánlatok kérése, értékelése, szállító kiválasztása, szerződéskötés

92

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

„Soft” tevékenységek Együtt Felsőzsolcáért Egyesület Utca: Önkormányzati tulajdon

Házszám: - Helyrajzi szám: -

SOFT tevékenységek Szolgáltatás ESZA Soft tevékenységek megvalósítása a projektben kitűzött felzárkóztatási célok elérése, és az indikátorok teljesítése érdekében Teljesült indikátorok a korábbiak szerint A Soft tevékenységek a felzárkóztatási programok részei, célja a közösségépítés, a közösség megerősítése, a közösségi alapú tervezés megteremtése és a közösség céljait szolgáló tevékenységekhez a közösség erőforrásainak mozgósítása. A program célja, hogy a folyamat végén a szegregátum lakói aktívan tegyenek körülményeik javítása érdekében. Szegregátum lakói A felzárkóztatási program iránt a szegregátum lakossága részéről jelentős igény mutatkozik. A program végrehajtásától életkörülményeik javulását várják. Év: 2013 Év: 2015 25 550 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

25 550 000 Ft 25 550 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft A tevékenységek tervezése megtörtént A tevékenységek elindítása, dokumentáció

93

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Szennyvízátemelő rekonstrukciója Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Önkormányzati tulajdon

Házszám: - Helyrajzi szám: -

Önállóan nem támogatható tevékenység Építés ERFA Szennyvízátemelő rekonstrukciója a biztonságos szennyvíz szállítás érdekében A rekonstruált és működő építmény átvétele A 2010-es árvízben megsérült szennyvíz átemelő rekonstrukciója szükséges. Az ingatlan kezelője a Borsod megyei Vízművek. A műtárgy rekonstrukciójához a kezelő a hozzájárulását adta. Szegregátum lakói és a műtárgy kezelője A szennyvízátemelő rekonstrukciója szükséges, hogy a Sportegyesületben termelődő szennyvíz elvezetésre kerülhesen. Év: 2013 Év: 2015 12 764 770 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

12 764 770 Ft 12 764 770 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft Költségbecslés elkészült Kivitelező kiválasztása

94

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tartalék Felsőzsolca Város Önkormányzata Utca: Önkormányzati tulajdon

Házszám: - Helyrajzi szám: -

Tartalék Tartalék ERFA Tartalék az építési kivitelezési munkák biztonságos befejezése érdekében az előre nem látható, nem tervezett költségek fedezésére NFÜ A tartalék az építési kivitelezési munkák biztonságos befejezése érdekében az előre nem látható, nem tervezett költségek fedezésére szolgál. Célja, hogy a projekt eredményesen befejeződjön abban az esetben is, ha a váratlan kiadások miatt a költségek túllépik a tervezett költségvetést. Év: 2013 Év: 2015 4 500 000 Ft

Hónap: 07 Hónap: 06

Nap: 01 Nap: 30

4 500 000 Ft 4 500 000 Ft 100%

0 Ft 0%

0 Ft A tartalék mértéke a költségvetésben tervezésre került -

95

3.4.2. Szinergia vizsgálat

A Leromlott városrészek, szegregátum városrészben az Önkormányzat legfontosabb célja a leszakadó terület felzárkóztatása. Ennek legfontosabb eszköze az, hogy a helyi lakosság, - beleértve a szegregátum lakosságát – mozgósítsa azokat az erőforrásait, melyek a felzárkózás folyamatát megindíthatja. A felzárkóztatás legfontoabb eszköze a közösségépítés, a közösséghez való tartozás érzésének megteremtése. A közösséghez való tartozás erőforrásokat mozgósít, hiszen a közösség tagjai a problémáik megoldásában már nem csak magukra számíthatnak, és ezzel párhuzamosan, mások problémáinak megoldásában a közösség tagjai segítenek egymásnak. A közösséghez való tartozás pozitív mintájának megteremtése, és az ezekhez kapcsolódó pozitív érzések megélése, kiemelten fontos a felzárkóztatás szempontjából, mert ez a megélés és érzés indukálja a tenni-akarás érzését, és aktivizálja a tagokat a közösség problémáinak megoldására. A felzárkóztatás másik eszköze a pozitív életvezetési minták kialakítása. Ennek egyik legjobb módszere a sportolás. A sportolás közben az egyéni célok „játékosan” meghatározhatóak, még csapatsportok esetén is, a célok elérésének rendszere egyszerű és közismert szabályok között tartható, a győzelemért tenni kell. A rendszeres edzések, foglalkozások keretet adnak a napi tevékenységeknek, ha veszítenek, a fiatalok mintát kapnak arra vonatkozóan, hogyan dolgozzák azt fel, és ami a legfontosabb, a mindennapokban rendszeresen kapnak sikerélményeket a napi célok elérésekor. A sikeresebb sportolók eredményei ráadásul pozitív példaként állnak a fiatalok előtt, akiket a munka folytatására ösztönöznek. Ezek a pozitív életvezetési mintázatok kulcsfontosságúak a fiatalok kitörése szempontjából. A sport is képes közösséget építeni. A ROP pályázat keretein belül a város célja olyan a település egészébe integrált közösség fejlesztése, mely nem marad meg a szegregátum szintjén. A városi szinten közös sportesemények és a közös sportolás összehozza a közösséget. A közösség tagjai így jobban tudnak egymás problémáival azonosulni, melyek megoldására képes erőforrásokat is mozgósítani. Ezek lehetnek akár az egyén szintjén befektetett munkák (pl.: gyermekfelügyelet délután, amíg a szülők dolgoznak), civil kezdeményezések vagy akár a helyi vállalkozások támogatása a társadalmi felelősségvállalás jegyében.

96

Az Összetett bűnmegelőzési ifjúsági program, Komplex telep program TÁMOP-os pályázatai is ezzel a céllal jöttek létre.

3.4.3. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében

Az Önkormányzat a szociális célú városrehabilitációs projektbe bevonta az Együtt Felsőzsolcáért Egyesületet. Az Együtt Felsőzsolcáért egyesület 2003. május 23-án tartotta meg alapító ülését 22 alapító taggal. Azóta végzi munkáját és a felsőzsolcai közélet szerves részét képezi. Az egyesület tevékenységi köre: 

Sport,



Kulturális,



Gyermek-ifjúsági,



Időskorúak és



Egyéb kiemelten közhasznú tevékenység.

Az elmúlt évek alatt a városlakók egyre inkább figyelemmel kísérik az egyesület munkáját. Elismeréssel beszélnek róla, jelzik segítő szándékukat, kérik tagfelvételüket. A tagság jelenlegi létszáma 36 fő. Szoros kapcsolatban állnak a helyi civil szervezetekkel valamint a polgármesteri hivatallal. Fontosnak tartják a város kulturális életének színesítését. Évről-évre megrendezik hagyománnyá vált programjaikat, úgy mint; Május 1-jei fáklyás felvonulás és piknik, Sajóparti Vándorkupa. Mind rendezvényeikkel, mind pedig közösségi munkával segítik elő, hogy az itt lakók jól érezzék magukat a városban.

97

Soft elemek, melyben részvételt vállal az egyesület:  előkészítés  adatgyűjtés  csoport foglalkozások szervezése  csoportok (óvodák, iskolák, egészségügy) integrálása a programba A szervezet korábban több hasonló projekt lebonyolításában aktívan közreműködött. Szintén soft elem, melyben az egyesület vállalta folyamatos részvételét, a közösségi házban működő szolgáltató iroda működtetése. Az iroda tájékoztató feladatokat lát el, és helyszínt biztosít a tájékoztatáshoz, toborzáshoz (munkaerő-piaci programok), valamint szociális célú projektelemek megvalósításához jelent közvetlen erőforrást a későbbiekben a végrehajtás során.

3.4.4. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok

1. Sportöltöző épület felújítása 

Közösségi

szolgáltatásokat

nyújtó

közcélú

létesítmények

(szuperstruktúrák)

rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok 

Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint

2. Közösségi Ház építése 

Építési, telekalakítási feladatok



Közösségi

szolgáltatásokat

nyújtó

közcélú

létesítmények

(szuperstruktúrák)

rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok 

Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint

3. Kerékpárút építése

98



Az akcióterületen belüli közlekedési-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

4. Biztonsági kamerarendszer kiépítése 

Közösségi

szolgáltatásokat

nyújtó

közcélú

létesítmények

(szuperstruktúrák)

rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok 5. Szennyvízátemelő rekonstrukciója 

Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Az akcióterületen magánszféra által megvalósítani kívánt projektek - a közszféra fejlesztései nyomán – ismereteink szerint még nincsenek tervben. Amennyiben a magánszféra beruházást tervez, azt az Akcióterületi tervbe be kell emelni. A rendezési tervben foglaltakat szem előtt kell tartani építési, felújítási, átalakítási, bővítési tevékenység tervezésekor a magánbefektetők számára is.

99

3.6. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen.

Kapcsolódó fejlesztések (a pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen) Megvalósítás alatt lévő projekt Projekt neve

TÁMOP-5.6.1.B-12/2-2012-0096

Összetett

bűnmegelőzési ifjúsági program megvalósítása Felsőzsolcán Projekt rövid leírása

Összetett bűnmegelőzési ifjúsági program. A program célja a bűnelkövetővé ill. áldozattá válás

elkerülésével

kapcsolatos

feladatok

elvégzése a fiatalok körében, kiemelten a drog és alkohol prevenciós tevékenységekre. Projekt helyszíne

Felsőzsolca egész területe

Projekt gazda

Felsőzsolca Város Önkormányzata

Előkészítettség

támogatást kapott

Tervezett összköltség

39.990.000

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

2013.május 1.- 2014.06.30

11. táblázat Kapcsolódó fejlesztések

100

Tervezett és lehetséges projektek TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0049 Komplex telep

Projekt neve

program Projekt rövid leírása

Komplex telep program

Projekt helyszíne

Felsőzsolca elmaradott térségei

Projekt gazda

Felsőzsolca Város Önkormányzata

Előkészítettség

bírálat alatt

Tervezett összköltség

140 MFt

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

2013.május 1.- 2014.06.30

12. táblázat Tervezett és lehetséges projektek

101

3.7. A tervezett fejlesztések várható hatásai A hatáselemzést az akcióterületi fejlesztésre az alábbiak szerint bontottuk le: A lehetőségekhez képest a hatásokat számszerűsítettük: 

Társadalmi-gazdasági hatások

A fejlesztéssel egyértelműen pozitív hatást érünk el a szegregátum teljes lakosságára vonatkozóan. Összesen 1130 fő érintett a fejlesztéssel közvetlenül. A szegregált területen élők azzal, hogy körülményeik, munkába járásuk feltételei javulnak, jobban képesek hozzájárulni a város gazdasági teljesítményéhez, kevesebb segélyre lesz szükség a későbbi időszakban. 

Esélyegyenlőségi hatás

A fejlesztéssel a szegregátum teljes lakosságára vonatkozóan javul az esélyegyenlőség, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyértelműen pozitív irányba mozdul el. Összesen 1130 fő érintett a fejlesztéssel közvetlenül. Az épületek száma, melyek akadálymentesek lesznek, 2 db. 

Környezeti hatások

A környezet az utak fejlesztése révén, illetve az épített környezet fejlesztésével javul, a két lakóépület, az érintett telkek, és a kerékpárút területén. 

Közlekedés

A szegregált területen élők azzal, hogy körülményeik, munkába járásuk feltételei javulnak, könnyebben kapcsolódnak a közlekedés fejlettebb rendszerelemeihez a városban. A kerékpáros létesítmény 1km hosszú és segít a kerékpáros forgalomnak a forgalmas úttól való elválasztásához. 

Zöldfelület-gazdálkodás

A zöldfelület az utak fejlesztése révén, illetve az épített környezet fejlesztésével javul, a két lakóépület, az érintett telkek, és a kerékpárút területén, az épületek mellett rendezett zöldfelület alakul ki, hasonlóan a kerékpárút melletti rendezett zöldterülethez. A fenti hatások relevánsak kiemelten a ROP által támogatott fejlesztés esetén.

102

Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok: Mutató neve

Teremtett munkahelyek száma - nők

Típus (output/

Mérték-

Minimálisan

eredmény)

egység

elvárt célérték

eredmény

fő

4

eredmény

fő

0

eredmény

fő

0

Típus (output/

Mérték-

Minimálisan

eredmény)

egység

elvárt célérték

eredmény

TJ

0,01

output

fő

3

output

db

2

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken

foglalkoztatott

hátrányos helyzetűek száma Megtartott munkahelyek száma

További szakmai indikátorok: Mutató neve

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Helyi

foglalkoztatási

kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Akadálymentesített épületek száma

103

Típus (output/

Mérték-

Minimálisan

eredmény)

egység

elvárt célérték

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

output

m2

1000

Megépített kerékpáros utak hossza

output

km

2,052

Mutató neve

13. táblázat Indikátorok az akcióterületen

3.8. Kockázatok elemzése

A kockázatelemzés a teljes akcióterületi fejlesztésre készült. A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső, illetve a város hatáskörén túl mutató külső tényezőkből fakadó kockázatok befolyásolhatják.

Belső kockázatok 1. A városi lakosság érdektelensége 2.

A

városi

lakosság

Külső kockázatok 1. Országos szintű gazdasági problémák

identitástudatának 2. Kedvezőtlen pályázati feltételek

csökkenése 3. Kedvezőtlen demográfiai és munkaerő-piaci 3. Szabályozási környezet változása változások 4. Szegregációs problémák

4. Tervezett fejlesztések elmaradása

5. Alacsony befektetői kedv 6. Önerő hiánya 14. táblázat Kockázatok Felsőzsolcán

A fenti kockázatok közül az alábbiak relevánsak kiemelten elsősorban a ROP által támogatott fejlesztés esetén: 

A városi lakosság érdektelensége

104



A városi lakosság identitástudatának csökkenése



Szegregációs problémák fennmaradása



Tervezett fejlesztések elmaradása

A fentieken túl az alábbi kockázatok megjelenése történhet meg: Demográfiai folyamatok Az elmúlt évek negatív demográfiai folyamatainak folytatódása komoly kockázatokat rejthet magában. Szükséges fenntartani a már meglévő városi funkciókat, valamint a stratégia fejlesztési elemeiként beilleszteni mindazon funkciókat egyelőre még rendelkezésre nem álló funkciókat, amelyek növelhetik a város vonzerejét, népességmegtartó képességét. Szervezeti kockázatok: A városi stratégia megvalósításának egyik legkritikusabb tényezője a város erőforrásainak megfelelő szervezése. E szervezési folyamatok optimalizálásának elmaradása komoly kockázatokat hordoz magában. A megvalósításban résztvevő humán erőforrás szakmai járatlansága, a felelősségi körök nem világos kijelölése, a pénzügyi és fizikai erőforrások nem megfelelő módon és időben történő rendelkezésre bocsátása a stratégia meghiúsulásához vezethetnek. E kockázatok csökkentése céljából a városi önkormányzat egy városfejlesztő társaság létrehozását tűzte ki célul, mely társaságban koncentrálódnának azok a szükséges humán, pénzügyi és fizikai erőforrások, amelyek a stratégia megvalósításához szükségesek. A stratégia időtávja alatt elengedhetetlen a folyamatok monitoringja, folyamatos nyomonkövetése. Ennek módszeres gyakorlata segítheti a várost abban, hogy a változó környezeti feltételrendszerek közepette is megfelelő módon és gyorsan tudjon döntéseket hozni. A monitoring szakmai háttere és intézményi struktúrája kialakulóban van. Ez tovább csökkentheti a stratégia megvalósulásának kockázatait. A fejlesztések megvalósulásának sikeressége megkívánja a széles partnerségi kör kialakítását, a fejlesztési elképzelések széleskörű nyilvánosságának biztosítását. Amennyiben a fejlesztési elképzelések nem találkoznak a lakosság, illetve a magánbefektetők igényeivel a városi stratégia nem megvalósítható.

105

Szükséges intézkedések A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét (kicsi, közepes, nagy), azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását (kicsi, közepes, nagy), valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Kockázat megnevezése

Bekövetkez

Hatása a

Bekövetkezésük

Bekövetkezésü

és

stratégia

valószínűségét csökkentő

k esetére

valószínűsé

megvalósulásá

intézkedések

tervezett

ge

ra

intézkedés

Kockázatok A város társadalmának

közepes

nagy

passzivitása,

A városfejlesztési tervekbe a Tájékoztatás, helyi

érdektelensége

a

A

minden meggyőzés

rétegét be kell vonni már a

városfejlesztéssel szemben.

lakosság

tervezés megkezdésekor. A város

tervekről tájékoztatni kell a

lakossága nem éli meg a

lakosságot, a véleményeket

fejlesztéseket

be kell építeni.

sikertörténetként. 2. A városi lakosság identitás

kicsi

közepes

tudatának

A városközpont fejlesztése, A városkapu fejlesztés

civil

társa-dalom

csökkenése. A lakosság

bevonása

nem tud büszke lenni

előkészítésbe

az

városára. 3.

A

népességszám

közepes

nagy

A

gazdaságfejlesztési Motivációs

további csökkenése, az

programot aktualizálni kell a eszközök

elvándorlás növekedése a

városnak,

képzett

foglalkoztatási tervet kell képzési,

és

fiatal

ezen

munkavállalói

készíteni.

csoportokban. A város

munkahely-teremtés

munkaerőpiacának

programjáról

gyengülése.

kell a lakosságot.

belül alkalmazása, A foglalkoztatási programok

tájékoztatni indítása.

106

4. Szegregált területek és az

ott

élő

közepes

nagy

lakosság

A fizikailag és társadalmilag A szegregált

számának növekedése. A

szegregált

helyzet területen

csökkentése.

élők

számára

felzárkóztatási

munka-helytere

programok

mtési program

sikertelensége.

indítása.

5.

A

tervezett

fejlesztésekhez szükséges

közepes

nagy

Racionális

önkormányzati Kedvezményes

gazdálkodás.

önerő hiánya

hitel

felvétel,

magántőke bevonása 15. táblázat Kockázat és intézkedési terv

.

107

A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az ütemterv részletes bemutatása a ROP pályázatra és kapcsolódó magánfejlesztésre vonatkozik az egyes projektelemekre lebontva. A tevékenységek ütemezése Már rendel-

2012

2013

2014

2015

kezésre áll I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

I.

II.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

III.

IV.

Előkészítés IVS, ATT

X

Műszaki tervek

X

Tanulmányok, felmérések, üzleti terv Feltételes közbeszerzés

X

X Végrehajtás

A

projekt

egészének

megvalósításához szorosan

kapcsolódó

szolgáltatások Projektmenedzsment

Kiegészítő („soft") elemek (ESZA típusú) Tevékenység I.

X

X

.

108

3.9. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések:

Az akcióterületi terv készítése során az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos volt, emellett megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Fő partnerek az akcióterület fejlesztésben: 

lakosság, civil szervezetek – a partnerség célja a fejlesztési célok és tervezett beavatkozások megismertetése a helyi lakossággal, a területen élők identitásának erősítése,



szakhatóságok – a partnerség célja a tervezett fejlesztések szakmai engedélyezése,

A szegregált területen élő családok, lakosok számára egy közösségi ház és annak programjai pozitív hatással lesznek. A telep lakosait, mint a területen élőket és a későbbi magánberuházások „projektgazdáit” jelen esetben partnerként kezelte az Önkormányzat. Több közmeghallgatáson elvárásként, igényként fogalmazták meg, hogy a szlömösödött, jelenleg üresen álló telekre valamilyen közösségi funkciót fogalmazzon meg a város, a fejlesztésként megjelöl közösségi ház funkció a lakosok számára megfelelő, elfogadható. A lakosok bíznak abban, hogy a ház programjai érdekesek, izgalmasak lesznek számukra, és a kertbe tervezett játszótér alkalmas lesz a gyermekek számára is a szabadidő eltöltésére. teljes övezetre pozitív hatással vannak, közösségszervező erővel pozitív irányú folyamatok indíthatók el. A felmérés a képviselői fogadóórán történt beszélgetéseken történt meg interjús formában, valamint az RNÖ képviselőivel fókuszcsoportban. Mindkét célcsoport maximálisan fedi azt a réteget, akinek a fejlesztés szól, a megfogalmazott igények a közösség egészének érdekeit képviselik Az Együtt Felsőzsolcáért Egyesület bekapcsolása a projektbe konzorciumi partnerként is megtörtént, szerepükről, a projekten betöltött helyzetükről a korábbi szakaszokban részletesen szóltunk. A lakosság folyamatos bevonását rendszeres lakossági fórumokkal kívánjuk biztosítani, melyeket a projekt meghatározó szakaszaihoz (támogatási szerződés aláírása, felvonulás előtti szakasz, szerkezetkész állapot, záró szakasz) tartunk. A bevonás intézményesítésére is sor kerül, hiszen igazgatási alfunkciókat ellátó szolgáltató iroda is létrejön a fejlesztés eredményeképpen, melynek üzemeltetésében részt vesz az Együtt Felsőzsolcáért Egyesület. A tervezett fejlesztések társadalmasítása, megismertetése, hozzáférhetősége folyamatos volt az előkészítés időszakában, a város honlapján az ITS elérhető, melynek főbb pontjaiból a teljes tervezett fejlesztés tartalma kiderül a városlakók számára. A partneri egyeztetésen elhangzott módosító javaslatok zömmel meghallgatásra kerültek, és beépítésre kerültek a pályázati anyagba, elutasításra nem került sor.

109

4. PÉNZÜGYI TERV 4.1 Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve

2013. I. félév: Projekt előkészítés

2013. II. félév:

2014. I. félév:

2014. II. félév:

2015. I. félév:

2015. II. félév:

11 256 000

Projekt menedzsment Építés, felújítás, bővítés

Összesen 11 256 000

1 450 000

1 450 000

1 450 000

1 450 000

5 800 000

58 992 456

58 992 457

58 992 457

58 992 457

235 969 827

Immateriális javak beszerzése

0

Projektmegvalósításhoz igénybe vett szakmai szolgáltatások

1 229 900

1 229 900

1 229 900

1 229 900

4 919 600

600 000

600 000

600 000

600 000

2 400 000

Projektmegvalósításhoz igénybe vett marketing és nyilvánosság Projektmegvalósításhoz igénybe vett egyéb szolgáltatások

0

"Szoft" tevékenység

6 387 500

6 387 500

6 387 500

Eszközbeszerzés Tartalék Összesen Évenként összesen

11 256 000

68 659 856

68 659 857

2013. összesen:

Összesen

68 659 857

2014. összesen:

79 915 856 137 319 714 16. táblázat Átfogó pénzügyi terv

6 387 500

25 550 000

10 500 000

10 500 000

4 500 000

4 500 000

83 659 857

300 895 427

2015. összesen:

Összesen

83 659 857 300 895 427

A Szociális célú városrehabilitáció ROP és ESZA forrásokból finanszírozni kívánt beavatkozások tervezett költségvetése összesen 300.895.427 Ft. A költségvetés az alábbi tételekből áll össze: Projekt előkészítés: 11 256 000 Ft Az alábbi tevékenységeket foglalja magába: Építési engedélyes tervek és kiviteli tervek készítése a Sportöltöző Épülete és a Közösségi Ház vonatkozásában, kerékpárút létesítésére vonatkozó tervek készítése, Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése, telekösszevonás a Közösségi Ház építési telkén, közbeszerzési tevékenység, Projekt menedzsment: 5 800 000 Ft A projekt menedzselése, feladatok koordinációja, felmerülő problémák megoldása, költségvetési és ütemezés kontroll, adminisztrációs tevékenység 110

Építés, felújítás, bővítés: 235 969 827 Ft Az építés, felújítás, bővítés az alábbi tevékenységeket foglalja magában: sportöltöző rekonstrukciója, Közösségi Ház építése, kerékpárút építése, tűzjelző berendezés létesítése, szennyvízátemelő rekonstrukciója. Immateriális javak beszerzése: 0 Ft Az akcióterületi terv végrehajtásakor a város nem tervezett immateriális javak beszerzésével. Projektmegvalósításhoz igénybe vett szakmai szolgáltatások: 4 919 600 Ft A projektmegvalósításhoz igénybe vett szakmai szolgáltatásoknál az alábbi tevékenységek elvégzésével számolt a város: Műszaki ellenőri tevékenység, Jogi szolgáltatások és Könyvvizsgálat. Projektmegvalósításhoz igénybe vett marketing és nyilvánosság: 2 400 000 Ft Nyilvánosság biztosítása, mely kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei dokumentum szerint kerül elvégzésre a Támogatási Szerződésben vállalt feltételeknek megfelelően. Projektmegvalósításhoz igénybe vett egyéb szolgáltatások: 0 Ft Egyéb, a projektmegvalósításhoz igénybe vett szolgáltatással nem számolt a város a beavatkozás tevezésekor. "Szoft" tevékenység: 25 550 000 Ft A „Szoft” tevékenységek a felzárkóztatási programok részei, célja a közösségépítés, a közösség megerősítése, a közösségi alapú tervezés megteremtése és a közösség céljait szolgáló tevékenységekhez a közösség erőforrásainak mozgósítása. A program célja, hogy a folyamat végén a szegregátum lakói aktívan tegyenek körülményeik javítása érdekében. Eszközbeszerzés: 10 500 000 Ft Az eszközbeszerzés tartalmazza a Közösségi Ház eszközbeszerzését az épületbe tervezett tevékenységek folytatása céljából, valamint a Biztonsági kamerarendszer kiépítését a biztonságos közlekedés és a közbiztonság védelme érdekében Tartalék: 4 500 000 Ft A tartalék az építési kivitelezési munkák biztonságos befejezése érdekében az előre nem látható, nem tervezett költségek fedezésére szolgál. Célja, hogy a projekt eredményesen befejeződjön abban az esetben is, ha a váratlan kiadások miatt a költségek túllépik az eredetileg tervezett költségvetést. 111

4.2 A megvalósításhoz szükséges források meghatározása

Az akcióterületi tervben szereplő szociális célú városrehabilitációs beavatkozások megvalósításához önkormányzati és magánszféra forrás nem szükséges.

4.3 Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben)

Az akcióterületi terv szerint támogatásra szánt, véglegesen kijelölt projektelemek alapján készült el a pályázat pénzügyi terve a Szociális célú városrehabilitáció című konstrukció Pályázati felhívás mellékleteként megjelent Excel alapú költségtáblázatban.

112

5. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

Az akcióterület menedzsmentje – tekintettel a feladat méretére és a projekt nagyságára – a lehető legszűkebb

körű

lesz,

költséghatékonysági

okokból

kiszervezésre

kerül

a

feladat.

A

projektmenedzsment szervezet a pályázat nyertessége esetén ajánlatkéréssel, és a legalacsonyabb ár elve mentén

kerül

kiválasztásra.

A

szükséges

referenciák

összeállításakor

hasonló

projektek

lebonyolításában szerzett tapasztalatot vár el a kiíró.

5.2. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként szükséges megvizsgálni) Az üzemeltetést az alábbi projektelemenkénti rendszerben kívánjuk megoldani: Beavatkozás típusa

Projekt neve

1. Sportöltöző épület felújítása 2. Közösségi Ház építése ROP támogatással

Felsőzsolca VSC Önkormányzat / Együtt Felsőzsolcáért egyesület

3. Kerékpárút építése

Önkormányzat

4. Biztonsági kamerarendszer kiépítése

Önkormányzat

5. Szennyvízátemelő rekonstrukciója ESZA támogatással

Üzemeltető szervezet

6. „Soft” programok

Borsod Megyei Vízmű Együtt Felsőzsolcáért Egyesület

17. táblázat Üzemeltetés projektelemenként

Az üzemeltetés, működtetés költségeit a jelenlegi ismereteink alapján terveztük. A közcélú, önkormányzati fejlesztések megvalósulásával kapcsolatban hatékony üzemeltetés nem várható, tekintve, hogy közvetlen bevétel nem tervezhető a projektelemekből. Az önkormányzat közvetett bevétele növekedhet iparűzési adóbevételből, valamint csökkenhet a segélyezésre fordított szükséges összeg nagysága. Az önkormányzati fenntartású épületek, berendezések korszerűsítése, energiatakarékossága az üzemeltetés költségeit csökkenthetik.

113

Szervezeti terv

Az üzemeltetést Felsőzsolca Város Önkormányzata, mint projektgazda partereivel és a későbbi üzemeltetőkkel közösen az alábbi ábra szerint tervezi:

Felsőzsolca Önkormányzata

Monitoring szervezet Együtt Felsőzsolcáért Egyesület

Felsőzsolca VSC

Borsod Megyei Vízmű

7. ábra Szervezeti terv

Az egyes tevékenységek üzemeltetését nem bérbeadás útján kívánják biztosítani.

114