HÍRLEVÉL 2010. Október 25. - November 7. Tartalom Kiemelt hír Tabajdi Csaba: Európai demokráciában ilyen még nem történt; Precedens nélküli a Fidesz politikája; Az MSZP európai parlamenti delegációjának közleménye - Brüsszel, 2010. október 27.
Az EU jövője Göncz Kinga: Egyszerű és olcsó legyen az aláírásgyűjtés! - Brüsszel, 2010. október 26.
Az EU költségvetése Herczog Edit: Az EU 2011-es költségvetése nem sodorhatja veszélybe a közös politikákat! - Brüsszel, 2010. október 28.
Ipar, kutatás, innováció Herczog Edit: Az innovatív vállalkozások érdeke, hogy mielőbb forrásokhoz jusson az európai űrprogram - Brüsszel, 2010. október 26. Herczog Edit: Magántőke nélkül nem lesz energiánk - Budapest, 2010. október 29. Herczog Edit: Milliós bírságra számíthatnak a vállalkozók, ha nem lépnek időben Brüsszel, 2010. november 3.
Környezetvédelem Tabajdi Csaba: Történelmi jelentőségű egyezmény a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására; Tabajdi Csaba üdvözli a nagoya-i megállapodást - Brüsszel, 2010. november 2.
Magyarország és az EU Gurmai Zita: A TEN-T és a magyar feladatok - Brüsszel, 2010. október 27.
Mezőgazdaság Tabajdi Csaba: Az élelmiszerpiacok szabályozása közérdek; Tabajdi: A fogyasztók, és a gazdák egyaránt ebben érdekeltek - Brüsszel, 2010. október 26. Tabajdi Csaba: Uniós fellépést a méhészet megmentéséért! A méhészet elsorvadása óriási károkat okozhat; Méhek nélkül nincs beporzás, beporzás nélkül nincs termés Brüsszel, 2010. október 28. Tabajdi Csaba: Magyarország 2011-ben a 27 uniós tagállam álláspontját hangolja össze; A Közös Agrárpolitikáról szóló vita tovább folytatódik; Hazánkban tájékozódik az EP Mezőgazdasági Bizottsága - Budapest, 2010. november 4. Tabajdi Csaba: Kerüljük el a kétsebességes európai mezőgazdaságot! Állítsuk helyre a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát! - Budapest 2010. november 5.
Nők jogai, Esélyegyenlőség Gurmai Zita: Arányos részvétel a cégek vezetőtestületeiben – a nők és az üvegplafon 2010. október 28. Gurmai Zita: Az alkalmazkodás kényszerét nem lehet felszámolni - Szolnok, 2010. november 3. Gurmai Zita: A szabadságot mindig gondozni, védeni kell - Budapest, 2010. november 5. _________________________________________________________________________
Kiemelt hír Tabajdi: Európai demokráciában ilyen még nem történt Precedens nélküli a Fidesz politikája Az MSZP európai parlamenti delegációjának közleménye Brüsszel, 2010. október 27. Az Európai Unió tagállamaiban példa nélküli a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja által tegnap előterjesztett, az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő alkotmánymódosítás. Mértékadó európai politikusok megdöbbenéssel fogadták a kezdeményezést, amely megcsúfolja a jogállamiságot, és a Fidesz korlátlan politikai hatalmának eszközévé degradálja az Alkotmányt. A Fidesz ezzel a kezdeményezéssel a pluralista demokráciákra jellemző hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerét teljes mértékben felszámolta. "A magyar állampolgárok végleg kiszolgáltatottá váltak a Fidesz túlhatalmával szemben. Amennyiben a kormány a jövőben a lakosságot sújtó intézkedéseket, például gazdasági megszorításokat kezdeményez, az ellen semmilyen törvényes eszközzel nem lehet szót emelni, a kormányzati cselekvés ellenőrzésére nincs mód" - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője. A Fidesz ezzel a döntéssel végleg átlépte a demokratikus határokat. Bebizonyította, hogy bármire képes a korlátlan hatalom megtartása érdekében és semmilyen ellenállást nem tűr. Az Európai Unió tagállamaiban elképzelhetetlen a hasonló magatartás. "Elképzelhetetlen, hogy az Angela Merkel vezette kormány félresöpri a Német Alkotmánybíróság döntését, vagy Nicolas Sarkozy francia elnök semmibe vegye a francia Alkotmánytanács ítéletét" - mondta a szocialista delegációvezető. A Fidesz korábban az Alkotmánybíróság döntése nyomán a költségvetést érintő szociális népszavazással megalapozta a mostani túlhatalmát. Ezáltal megakadályozta a nagy társadalmi ellátórendszerek elkerülhetetlen reformját. A párt kétszínűségét mutatja, hogy most viszont hatalmi pozícióból korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét és szűkíti a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás eszközeit. Kivesz a rendszerből egy megkerülhetetlenül fontos hatalmi ellensúlyt, a végső alkotmányos biztosítékot. Az európai normák védelmében felszólítjuk a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportját, hogy haladéktalanul vonja vissza az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét, illetve a népszavazásból kizárt témák körét érintő alkotmánymódosítást. Egyben felszólítjuk a Fidesz európai parlamenti képviselőit, hogy tájékoztassák otthoni képviselőtársaikat a minimális európai normákról és elvárásokról.
Az EU jövője Egyszerű és olcsó legyen az aláírásgyűjtés! Brüsszel, 2010. október 26. "Az európai polgárok számára a lehető legegyszerűbb és a leginkább felhasználóbarát módszert kell biztosítani ahhoz, hogy összegyűjthessék a közösségi szintű jogszabályok kezdeményezéséhez szükséges egymillió aláírást" nyilatkozta Göncz Kinga az után, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága ellenszavazat nélkül elfogadta a szocialista képviselő által kidolgozott bizottsági véleményt az állampolgári kezdeményezésről. Az állampolgári kezdeményezésről zajló európai parlamenti egyeztetés és döntéshozatal egyik fontos állomásaként kedden az Állampolgári Jogi Bizottság elfogadta az előterjesztésről szóló véleményét, amelynek szerzői Göncz Kinga, a bizottság alelnöke és Cecilia Wikström svéd liberális képviselő voltak. Göncz Kinga sikernek ítélte, hogy a bizottság jóváhagyta azt a javaslatát, hogy az aláírásgyűjtésben részt vevők korhatárát csökkentsék 16 évre. "Fontosnak tartom, hogy minél több fiatalt bevonjunk az európai ügyekkel kapcsolatos véleményalkotásba, és ennek egyik módja lehet, hogy számukra is biztosítjuk a sajátos uniós népszavazásban való részvétel és kezdeményezés lehetőségét" - fejtette ki Göncz Kinga. A szakbizottság úgy döntött, hogy - az Európai Bizottság eredeti elképzelésével szemben elég a tagállamok egyötödéből összegyűjteni a polgári kezdeményezéshez szükséges egymillió aláírást, amelyeknek a hitelességét szúrópróbaszerűen a tagállamok fogják ellenőrizni. A parlamenti testület szerint 12 helyett 24 hónap álljon rendelkezésre a papíron és online egyaránt szervezhető aláírásgyűjtésre, a kezdeményezők pedig csak magánszemélyek lehessenek, elkerülendő a lobbisták túlzott befolyását. "A bizottság támogatta azt a javaslatot is, hogy tegyük teljességgel átláthatóvá az aláírásgyűjtés folyamatát, vagyis a szervezőknek fel kell tüntetniük, hogy kik, milyen szervezetek és mennyi pénzzel támogatják a kezdeményezést. Egyértelművé tették a képviselők azt is, hogy az Európai Unió értékeivel ellentétes javaslatokat már a kezdet kezdetén elfogadhatatlannak kell nyilvánítani" hangsúlyozta Göncz Kinga. A képviselő szerint a hatékonyságot és az egyszerűséget szolgálja az a döntés is, hogy az állampolgári kezdeményezések elfogadhatóságát elbíráló Európai Bizottságnak egy hónapon belül véleményeznie kell a felvetéseket. Háttér: Az állampolgári kezdeményezés lehetőségét a tavaly decemberben életbe lépett Lisszaboni Szerződés teremtette meg: ennek megfelelően egymillió uniós polgár az aláírásával kezdeményezhet közösségi szintű jogszabályokat. Hogy az új intézmény hogyan valósul meg a gyakorlatban, arról az Európai Parlament és a tagállamok közösen döntenek. Az állampolgári kezdeményezés parlamenti jelentéstevője Gurmai Zita szocialista és Alain Lamassoure francia néppárti képviselők. Az uniós "népszavazás" intézményéről több parlamenti bizottság is megalkotja a véleményét, az EP plenáris ülése pedig előreláthatóan decemberben dönt róla. ___________________________________________________________________________
Az EU költségvetése
Az EU 2011-es költségvetése nem sodorhatja veszélybe a közös politikákat! Brüsszel, 2010. október 28. „Olyan összeg határán mozog ma az Unió 2011-es büdzséje, amely komolyan veszélyezteti a közösségi politikák biztonságos végrehajtását” – véli Herczog Edit a Parlament, a Tanács és a Bizottság között tegnap indult háromoldalú költségvetési alkufolyamat, a Trialógus és az Egyeztető Bizottság során eddig elhangzottak alapján. A képviselő üdvözli egyúttal, hogy arról sikerült megállapodni a szereplőknek, hogy a 21 napos alkudozás ne csak a 2011-es célszámokról szóljon, hanem a 2012-2013-as célok teljesítésére is garanciákat vállaljanak. „Semmiben nem állapodhatunk meg addig, amíg nem állapodunk meg mindenben” – foglalható össze Lisszaboni Szerződés értelmében idén először ebben a formában megvalósuló költségvetési egyeztetés mottója. Azt ugyanis mind a három intézményi szereplő belátta, hogy ma nem elég csupán a 2011-es költségvetés számairól beszélni, hanem azt is most kell biztosítani, hogy a 2012-2013-ban esedékes politikai célokra, programokra is megtalálják a szükséges pénzügyi forrásokat. A Parlamenti delegáció javaslata nyomán ezért a november 4-ei trialógus a 2011-es számokról fog szólni, a november 8-ai pedig a következő évek politikai céljairól. Ezek közé tartozik a hétéves pénzügyi keretprogram felülvizsgálata, a pénzügyi rendelet frissítése és az olyan európai nagy projektek finanszírozásának megoldása, mint a fúziós erőmű vagy az űrprogram. „A tét nagy, a válság, a súlyos tagállami pénzügyi megszorítások a Tanácsot abba az irányba kényszerítik, hogy a tagállamok nemhogy a Szerződés értelmében, a GDP százalékában meghatározott összeg fölött fizessenek be a büdzsébe, de már ezt az előírt százalékot sem akarják befizetni” – összegezte a kialakult helyzetet Herczog Edit, a költségvetés intézmények közötti Egyeztető Bizottságának tagja. A szocialista képviselő szerint a Tanács javaslata értelmében egy olyan összeg határán mozog ma a költségvetés, amellyel képtelenség a közösségi politikák pénzügyi követelményeinek eleget tenni, ezzel veszélybe sodorjuk az uniós programok jelentős részét. Herczog Edit bízik benne, hogy a ma induló Európai Tanácsülésen Jerzy Buzek, az Európai Parlament költségvetési folyamatot felügyelő elnöke szavai meghallgatásra találnak, és a szigorú költségvetési megszorítások ellenére a tagállamok nem engednek majd az EP által korábban elfogadott legfontosabb programok számaiból. ___________________________________________________________________________
Ipar, kutatás, innováció Az innovatív vállalkozások érdeke, hogy mielőbb forrásokhoz jusson az európai űrprogram Brüsszel, 2010. október 26. "Kiélezett a verseny a műholdas Földmegfigyelési rendszerek kiépítése terén, de Európa lemaradhat, ha nem dönt időben az űrprogramja finanszírozásáról" – fogalmazott Herczog Edit az Európai Parlament új űrpolitikát szorgalmazó konferenciáján kedden. A képviselő úgy véli, hogy a források gördülékeny biztosítása kell ahhoz a 2014-gyel kezdődő költségvetési ciklusban is, hogy az európai műholdak 2018-ra működjenek. A verseny arról szól, hogy 2018 környékén ki lesz az első, aki a jelenlegi GPS technológiánál fejlettebb műholdas Föld-megfigyelési rendszert lesz képes kiépíteni és fenntartani. Oroszország, Kína és a jelenlegi piacvezető Egyesült Államok mind gőzerővel dolgoznak az elsőségért, míg Európa is megkezdte a szükséges, közel 30 műhold fellövését. Az űrpolitikát a Lisszaboni Szerződés emelte közösségi szintre, és ez teszi lehetővé, hogy az EU-nak saját műholdjai és kiszolgáló infrastruktúrája legyen. A források folyamatos rendelkezésre állása azonban jelenleg csak a 2013-as költségvetési ciklus végéig biztosított. Kemény vita várható a Tanács, a Bizottság és a Parlament között a 2014-2020-as költségvetés előkészítése során az űrpolitikai fejezetekről. "Láttuk, hogy a válság hatására az EU nagy kutatási projektjei veszélybe kerültek, pedig éppen most kellene az innovációra és a technológiai elsőségünk biztosítására áldoznunk" - véli Herczog. A képviselő bízik benne, hogy az unió soros elnöksége alatt a következő fél évben megkezdődő költségvetési egyeztetési folyamatban az űrprogram is kellő figyelmet kap a magyar kormány részéről. "Nemcsak stratégiai kérdés, hogy az EU vezető szerephez juthat-e az űrkutatás terén, de a gazdasági szereplők számára is kézzelfogható hasznot hajt, ha időben lépünk" – véli Herczog. A műholdas megfigyelési program földi infrastruktúrája komoly munkahelyteremtő tényező a kontinensen, arról nem is beszélve, hogy az innovációban élenjáró európai vállalkozások – köztük a digitális alkalmazásokra specializálódott magyar cégek is – soha nem látott lehetőséghez jutnak a rendszer kiépítése és működtetése során.
Magántőke nélkül nem lesz energiánk Budapest, 2010. október 29. Megkerülhetetlen a magántőke érdeklődésének felkeltése az energiaipari beruházások iránt, hiszen amíg az energiapolitika nem tartozik az EU közös politikái közé, nem számíthatunk a jelenleginél nagyobb uniós forrásokra a szektorban – hangsúlyozta Herczog Edit egy budapesti energiakonferencián. A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, kihívásai címmel rendezett eseményen Herczog Edit EP-képviselő, az MSZP szakpolitikusa szerint figyelmeztető, hogy míg Európában egyre inkább ezermilliárd eurós nagyságrendben beszélnek a klíma- és energiacélok megvalósítása érdekében szükséges forrásokról, addig az uniós költségvetés nagyságrendileg 3,8 milliárd eurót különít el ezekre a célokra. Herczog szerint ez azt jelenti – és ez az energetikailag sérülékeny Magyarország számára hatványozottan érvényes –, hogy magántőke nélkül nem lesz megfizethető energia a háztartások és a vállalkozások számára. A képviselő szerint olyan gazdasági környezetet kell teremteni, hogy vagy beruházások, vagy befektetések formájában, de érdekelt legyen a tőke az energiaszektorban. Herczog Edit vitatta a kormány körvonalazódó energiastratégiájának helytállóságát. A Bencsik János szakállamtitkár által vázolt stratégia ugyanis 20 éves távlatban szeretné elérni, hogy az energiamixben 36%-ot érjenek el a megújuló energiaforrások, a szél-, nap-, földhőenergia vagy a biomassza. A képviselő szerint a cél ugyan ambiciózus, de Magyarország számára már az is kiugró siker volna, ha sikerülne a Bizottság 2020-as programjában felvázolt 20%-ot elérnünk.
Milliós bírságra számíthatnak a vállalkozók, ha nem lépnek időben Brüsszel, 2010. november 3. Sok vállalkozásnak milliós bírságba vagy a fennmaradásába kerülhet, ha nem lép időben, figyelmeztette levélben Herczog Edit EP-képviselő Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. A képviselő a kamaráknak és a munkaadói szervezeteknek is eljuttatott levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy vészesen közeledik a határidő, ameddig a vállalkozók az általuk forgalmazott és használt anyagokat regisztrálhatják a hatóságoknál. Az EU egy 2007-ban életbe lépett jogszabálya, a REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals) a következő években körülbelül 30 ezer napjainkban használatos vegyianyag regisztrációját írja elő, amit az Európai Vegyianyag-
ügynökség (ECHA) koordinál. Lényeges, hogy nemcsak a veszélyes anyagok regisztrációja kötelező! Azokról külön jogszabály rendelkezik, ellenben a REACH keretében fémek, ötvözetek, textíliák, bútorok, számítógép és autóalkatrészek, építőipari anyagok regisztrációja is szükséges. A rendszert fokozatosan vezetik be 2018-ig: eddig kell regisztrálni a forgalomban lévő anyagokat mennyiségi sorrendben, 2010. december 1-jéig az évi 1000 tonnát meghaladó mennyiségűeket. Herczog Edit arra figyelmeztet, hogy bár az óra vészesen ketyeg, addig azt ECHA elnökének múlt heti tájékoztatása szerint eddig mindössze 8.900 regisztrációs kérelem érkezett be egész Európából, míg további 38.000 regisztrációs igényről van tudomása az Ügynökségnek. Arról nincs információ, hogy összesen hány céget érint a REACH, arról azonban széles megegyezés van az iparban, hogy ennél minden bizonnyal lényegesen többet. 2010. december 1-jétől, aki nem rendelkezik az általa nagy mennyiségben forgalmazott vagy használt anyagok engedélyével, könnyen milliós bírságot kaphat, vagy akár ki is tilthatják az európai belső piacról – így Magyarországról is. „A rendelkezésre álló idő rendkívül rövid, a magyar cégek így könnyen súlyos versenyhátrányba kerülhetnek Európában” – véli a képviselő. Herczog Edit ezért arra kéri a minisztert, illetve a vállalkozói érdekképviseleteket, hogy minden lehetséges csatornán tájékoztassák a gazdálkodó szervezeteket új feladatukról.
Környezetvédelem Történelmi jelentőségű egyezmény a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására Tabajdi Csaba üdvözli a nagoya-i megállapodást Brüsszel, 2010. november 2. Az ENSZ Biológiai Sokféleségről szóló Egyezménye keretében rendezett kormányközi konferencián 192 ország történelmi jelentőségű megállapodást kötött a Földön élő fajok és élőhelyeik védelméről. Tabajdi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a nagoya-i megállapodás kulcsfontosságú eleme a fejlődő országokban található genetikai forrásokhoz való szabályozott hozzáférés. „A modern ipar és tudomány fejlődését szolgáló biológiai erőforrások nagyrészt a fejlődő országokban, míg a kiaknázásukhoz szükséges tudományos-technológiai és anyagi források a fejlett államokban találhatóak. A mostani megállapodás értelmében a fejlődő országok hozzáférést engednek a biológiai erőforrásaikhoz, cs e r é b e méltányos módon részesülnek a kutatásokból eredő hasznokból. Az egyezség szerte a világon új lökést adhat a tudományos kutatásnak és fejlesztésnek” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
A magyar képviselő emlékeztetett a témáról október elején rendezett európai parlamenti vitában tett felszólalására, amelyben az Európai Unió biodiverzitás csökkenésére vonatkozó vállalásainak betartását szorgalmazta. Az Európai Unió sem tudta elérni saját, 2010-re vonatkozó célkitűzését a biológiai sokféleség csökkenésének megállításáról, így hiteltelennek tűnt, amikor az EU kívánt a globális folyamatok élére állni. „A globális és az uniós célkitűzések egyaránt csak akkor érhetőek el, ha a gazdasági folyamatokba be tudjuk építeni a környezetvédelmi értékeket. Komoly előrelépést jelentene, ha sikerülne megteremteni a környezetvédelmi közjavak piacát, azaz sikerülne beárazni az egyes környezetvédelmi szolgáltatásokat és azokat megfizettetni a gazdasági szereplőkkel”- hangsúlyozta a magyar szocialista európai parlamenti képviselő. A megállapodás értelmében a részes felek vállalták, hogy 2020-ig a szárazföldi területek 17%-át, valamint a tengeri területek 10%-át védetté nyilvánítják, ezzel garantálva az állat- és növényfajok beavatkozástól mentes fejlődését. Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja üdvözölte a megegyezést. „Az ember évszázadokon keresztül adottnak vette a természet által nyújtott szolgáltatásokat, így a tiszta levegőt és vizet, vagy az ipar számára nyújtott nyersanyagokat. Rá kellett ébrednünk, hogy ezek a források sem végtelenek, sőt a XX. század végére veszélyes mértékben kimerültek. Az emberiség elkövetkező generációi csak akkor képesek fenntartani és növelni életszínvonalukat, csak akkor élhetnek egészséges környezetben, ha ügyelünk a természet törékeny egyensúlyára” – hangsúlyozta a magyar képviselő.
Magyarország és az EU A TEN-T és a magyar feladatok Brüsszel, 2010. október 27. „Bízom benne, hogy Magyarország sürgősen fel tud nőni a soros elnökség feladataihoz” - mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő az EP közlekedési és idegenforgalmi bizottsága szerdai ülését követően. A szakbizottság a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésének jelenlegi állapotáról tartott eszmecserét kedden és szerdán, amelyen részt vettek az Európai Bizottság által kinevezett TEN-T koordinátorok. A transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési útvonalaknak az Európai Unió egész területét átfogó hálózata, amelynek keretében 30 kiemelt projektet jelöltek ki. Ezek közül Lyon-Trieszt-Divaca/Koper-Divaca-Ljubljana-Budapestukrán határ gyorsvasút, Igumenitsza/Patrasz-Athén-Szófia-Budapest autópálya, a Rajna/Majna-Duna folyami hajózási útvonal, valamint az Athén-Szófia-Budapest-Bécs-PrágaNürnberg/Drezda vasútvonal fejlesztése érinti Magyarországot. A transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztését célzó, úgynevezett TEN-T projekteknek a felügyeletére az Európai Bizottság szakembereket kért fel. A nyolc koordinátor – köztük
Balázs Péter korábbi külügyminiszter és európai biztos– mandátumát 2009 júliusában hosszabbították meg további négy évvel. A szerdai ülésen felszólaló TEN-T koordinátorok közül a dunai hajózás gazdasági-ökológiai fejlesztéséért felelős tagja, Karla Peijs elmarasztalta Magyarországot a jelenlegi kormány együttműködési kudarcaiért. Kollégája, Gilles Savary pedig az Athén-Szófia-Budapest-BécsPrága-Nürnberg/Drezda vasútvonal kapcsán megjegyezte, „Magyarországon és a régió környező országaiban a pénzügyi problémák szervezési hiányosságokkal párosulnak”. Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő erre reagálva jegyezte meg az ülést követően, hogy remélhetőleg Magyarország fel tud nőni a soros elnökség feladataihoz.
Mezőgazdaság Az élelmiszerpiacok szabályozása közérdek Tabajdi: A fogyasztók, és a gazdák egyaránt ebben érdekeltek Brüsszel, 2010. október 26. A Közös Agrárpolitika küszöbön álló reformja kapcsán az egyik legnagyobb kihívás az, hogy miként biztosíthatóak a stabil élelmiszerárak úgy, hogy az mind a termelők, mind a fogyasztók számára előnyös legyen. Számos a közelmúltban készült tanulmány rávilágított arra, hogy az élelmiszerláncban keletkező profit egyenlőtlenül oszlik el az ágazat szereplői között: az elmúlt időszakban tapasztalt áremelkedésből származó profitot elsősorban a kiskereskedők és a felvásárlók fölözték le, miközben a termelők haszna jelentős mértékben csökkent mondta előadásában Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagja az európai agrárakadémiák konferenciáján, a belgiumi Gembleaux-ban. A tanácskozáson az európai agrárium jövőjével foglalkozó szakmai szervezetek képviselői vettek részt, így a franciaországi Marciac-i Vitafórum, a spanyolországi Córdobai Intézet, a belga Gembleaux-i Vitafórum és a Tabajdi Csaba kezdeményezésével létrejött Magyar Agrárakadémia. A konferencia témája a nemzetközi agrárpiacok szabályozása volt. "Az elmúlt években tapasztalt hektikus élelmiszerpiaci ármozgások szükségessé teszik az ár- és piacszabályozást, az élelmiszer kereslet és kínálat egyensúlyának megőrzését. Fontos, hogy a fogyasztók számára megfizethető maradjon az élelmiszer, ugyanakkor biztosítsuk az élelmiszertermelők megélhetését is" - mondta a szocialista európai parlamenti képviselő. Tabajdi Csaba kiemelte, hogy az európai élelmiszerláncon belül a mezőgazdasági termelés részesedése az elmúlt öt évben 5%-al csökkent. A megtermelődő haszon tehát egyre kisebb
mértékben jut el a termelőkhöz és annak egyre nagyobb hányada kerül a lánc többi szereplőjéhez, így a kereskedőkhöz, a felvásárlókhoz és a feldolgozókhoz. A magyar képviselő kifejtette, hogy a fejlett világ összes jelentős gazdasági térsége él a mezőgazdasági piacok szabályozási lehetőségével, és erről az Európai Unió sem mondhat le. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a mezőgazdaság termelési értékének 13 százalékát képezik az állami támogatások, míg az EU-ban ez az érték mindössze 11 százalék. Valószínű, hogy az európai gazdák támogatási szintje a küszöbönálló KAP reform kapcsán tovább csökken, miközben versenytársainknál szigorúbb környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és munkajogi előírásoknak kell megfelelniük. Ezért kulcsfontosságú, hogy a WTO keretében zajló nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon az Európai Unió a mezőgazdasági vonatkozású európai normákhoz hasonlóan szigorú szabályok betartását követelje meg tárgyalópartnereitől. A közeljövőben kezdődő KAP reform kapcsán Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a piacszabályozó intézkedések között szükséges lenne fenntartani az Európai Unió intervenciós rendszerét, a közraktározási programokat, és ki kellene terjeszteni a termelői szervezetek célzott támogatását. Ez utóbbira jelenleg csak a zöldség-gyümölcs szektorban van lehetőség. Az európai agrártermelés, benne a magyar mezőgazdaság jövője is nagyban függ a minőségi áruk előállításától. A mezőgazdasági termékek minőségpolitikája, benne az eredetvédelem, a földrajzi árujelzők oltalma, és ezen védett termékek nemzetközi népszerűsítése egyaránt a Közös Agrárpolitika egyik kitörési pontja. Ez Magyarország számára rendkívül előnyös, hiszen hazánk is a törvény erejével, a Hungaricum törvénnyel szeretné erősíteni az eredetvédelmet – húzta alá Tabajdi Csaba a tanácskozáson.
Tabajdi Csaba: Uniós fellépést a méhészet megmentéséért! A méhészet elsorvadása óriási károkat okozhat Méhek nélkül nincs beporzás, beporzás nélkül nincs termés Brüsszel, 2010. október 28. A mezőgazdaság növénytermesztési és kertészeti ágazatának termelékenysége nagymértékben függ a méhek beporzó tevékenységétől. Az európai méhészet számára rendelkezésre álló nemzeti programok 2012-ben lejárnak. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága tegnap állásfoglalást fogadott el. Ebben arra kéri fel az Európai Bizottságot, hogy az ágazat számára rendelkezésre álló támogatásokat a jövőben is tartsák fent, sőt, azokat növeljék meg a 2013 utáni Közös Agrárpolitika keretein belül. Az állásfoglalásról az EP várhatóan a novemberi plenáris ülésen szavaz. Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és más szakmai szervezetekkel folytatott konzultációt követően módosító indítványok formájában képviselte a magyar érdekeket.
Az állásfoglalás-tervezet összefoglalja az európai méhészeti ágazatot terhelő számos kihívást és problémát, többek között a méz forgalmazásával kapcsolatos kérdéseket, az árak ingadozását és a méhek pusztulása okozta nehézségeket. Mindezek alapján az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot az ágazat támogatásainak növelésére. A jövőben javítani kellene a méztermelés alakulásával kapcsolatos statisztikai adatok előrejelzését. Jobban össze kellene hangolni az Unión kívülről importált méztermékek ellenőrzését, valamint a méhészeti kutatási programok fejlesztését. A méheknek a termelési hozamok fenntartásában megkerülhetetlen szerepe van. A képviselő ezért azt indítványozta, hogy a beporzást, mint szolgáltatást, sorolják a környezeti közjavak kategóriájába. E közérdekű szolgáltatásért a méhészek számára pénzügyi támogatást kellene nyújtani. Az Európai Parlament szakbizottsága megszavazta továbbá Tabajdi Csaba azon módosító indítványát is, amely a Varroa atka és a méhek pusztulását okozó egyéb gyakori kártevők elleni hatékony uniós védekezést irányozza elő.
Magyarország 2011-ben a 27 uniós tagállam álláspontját hangolja össze A Közös Agrárpolitikáról szóló vita tovább folytatódik Hazánkban tájékozódik az EP Mezőgazdasági Bizottsága Budapest, 2010. november 4. A héten az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának küldöttei az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagjaival és Czerván György vidékfejlesztési államtitkárral folytattak eszmecserét Budapesten. A találkozó aktualitását az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatos, nemrégiben napvilágot látott, még nem hivatalos reformtervezete adta. „2011 első félévében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az Európai Parlament szakbizottságai egymás után látogatnak el hazánkba, hogy az elnökségi programról és a felkészülési folyamatokról tájékozódjanak, hiszen a magyar elnökségnek sok összetett feladattal kell megküzdenie” – emlékeztetett Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának tagja. Az Európai Bizottság november 18-án fogja nyilvánosságra hozni azt a jogalkotási javaslatot, melyben a KAP 2013 utáni működését szabályozná. ”Magyarországnak nagy felelőssége a reform alakításában, ugyanis elnöksége alatt az Európai Tanácsnak a huszonhét tagállammal egyeztetett állásfoglalást kell elfogadnia, melynek kialakításában hazánknak nagy szerepe lehet, illetve kell, hogy legyen” – hangsúlyozta a magyar képviselő. A szocialista delegációvezető figyelmeztetett arra, hogy Magyarország könnyen szembekerülhet az EU-val, ha folytatja jelenlegi törekvéseit, miszerint a családi gazdaságokat a nagybirtokok támogatásának terhére kívánja előnyhöz juttatni. Tabajdi Csaba jelezte, hogy
a magyar kormány jelenlegi pozíciója ellentétben áll az Európai Bizottság és a tagállamok többségének álláspontjával. Az Európai Bizottság már többször állást foglalt a mezőgazdaság többszintű versenyképességi modellje mellett. Ez a struktúra magába foglalja a világszinten is versenyképes nagygazdaságokat (üzemszerű mezőgazdaság), a közepes birtokméretet és a családi és kisgazdaságokat is. A Magyar Kormány ugyanakkor támogatni látszik a nagygazdaságokkal szemben bevezetendő felső támogatási plafon bevezetését. Tabajdi Csaba szerint a közös állásfoglalás nehézségekbe ütközhet a különböző országok eltérő igényei miatt, bár az igazi viták már a magyar elnökséget követően, a következő költségvetési időszakról folytatott tárgyalások során kerülnek napvilágra. Az új tagállamok többsége, valamint a régi tagállamok közül néhányan (pl. Portugália) méltánytalanul kevesebb területalapú támogatásban részesülnek, mint például Franciaország, Németország, vagy Hollandia. (Összehasonlításképpen Lettország 83, Portugália 174, Németország 346, Franciaország 310, Hollandia 469 euró/hektár közvetlen támogatásban részesül majd 2013ban.) Magyarország jó uniós csatlakozási tárgyalásokat folytatott, ennek következtében kedvezően tudta érvényesíteni érekeit. Akkor a támogatások tagállami szintjét úgynevezett történelmi referenciák alapján állapították meg. Gabonatermelő ország lévén hazánk 312 euró hektáronkénti támogatásra számíthat a 2013-as felzárkóztató folyamat révén, amely alapján előkelő helyet foglal el az új tagállamok között. „Magyarország egy mérsékelt reformban érdekelt, ezért az Európai Bizottság közleménye kielégítően szolgálja a magyar érdekeket, ugyanakkor érdemes lenne ösztönözni a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának helyreállítását” – mondta a szocialista delegációvezető. „Magyarország számára nagyon fontos, hogy a régi tagállamokhoz képest fennálló technológiai lemaradását behozza, és ehhez továbbra is változatlanul juthasson hozzá elegendő vidékfejlesztési támogatáshoz. Egye hangsúlyosabbak a környezetvédelmi szempontok is a mezőgazdaságban. Kulcsfontosságú, hogy hazánk célzottan juthasson olyan támogatásokhoz, mely vízgazdálkodási innovációt illetve beruházásokat ösztönöz. Az éghajlatváltozás egyre gyakrabban befolyásolja a hazai és az európai termelékenységet, ezért szükséges lenne az árvizek, belvizek és az aszályok elleni védekezést és megelőzést erősíteni. Ezért hazánknak érdekében állna a KAP keretében folyósított vidékfejlesztési források megerősítése, amely pontosan ezen célok megvalósulását finanszírozná” – mondta Tabajdi Csaba.
Kerüljük el a kétsebességes európai mezőgazdaságot! Állítsuk helyre a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát! Budapest 2010. november 5. Az E u r ó p a i Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának küldöttsége ma magyar mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetekkel tárgyalt Budapesten, ahol a téma a Közös Agrárpolitika reformja volt. A találkozón képviseltette magát a Magyar Agrárkamara, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA). Az érdekképviseletek mind egyet értettek egy erős KAP, valamint a kétpilléres szerkezet megtartásának szükségességében. A gazdaszervezetek emlékeztettek arra, az újonnan csatlakozott tagállamok technológiai és gazdasági felzárkóztatása még mindig nem történt meg, ami magában rejti egy kétsebességes Európai Unió kialakulásának veszélyét. Kiemelték ezen kívül a túlzott adminisztráció leépítésének, valamint megfelelő a piacszabályozás illetve a vidékfejlesztési infrastruktúra fejlesztésének szükségességét. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő hozzászólásában kifejtette: az állattenyésztési és növénytermesztési termelés megbillent aránya nem csak magyar, hanem összeurópai jelenség. A szántóföldi növénytermesztés túltámogatottságát pedig a jelenlegi Közös Agrárpolitika sajnálatos módon tovább súlyosbítja. Magyarországnak célkitűzéseiben világosan meg kellene határozni, hogy mit vár a KAP reformjától. A jelenlegi támogatási szint megtartását, esetleg még több pénzügyi forrást bármi áron, vagy egy életképesebb és fenntarthatóbb termelési szerkezetet?” A képviselő kitért az európai takarmányozásban jelentkező fehérje importfüggőségének megoldatlanságára, ami tovább súlyosbítja az állattenyésztés helyzetét. Kiemelte még az aszály és belvízkárok elleni hatékony védekezéshez szükséges vízgazdálkodási beruházások jelentőségére, amelyre külön vidékfejlesztési céltámogatásokat kellene elkülöníteni. Tabajdi felhívta a figyelmet az egyik leggyakrabban felvetődő kérdés megoldatlanságára. A mezőgazdaság a megtermelt élelmiszereken kívül számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek az egész társadalomnak hasznosak, környezetvédelmi és szociális közjavak formájában jelentkeznek. „Az agrártámogatások szükségességéről meg kell győznünk a nem mezőgazdaságban dolgozó és nem vidéken élő adófizetőket is. Gyakran érvelünk a közjavak előállításával, de sajnos ezek értékét nagyon nehéz számszerűsíteni. Szükség van ezen étékek piacosítására, a közjavak piacának megteremtésére, de sajnos ezen a téren előrelépés nagyon kevés érdemi előrelépés történt. Ez különösen nagy hiányosság, hiszen az új KAP egyre több környezeti szempontot érvényesít, zöld támogatások formájában. Nehéz lesz a politika mögé megszerezni a költségvetést, ha mezőgazdaság nyújtotta társadalmi szolgáltatások értékét nem tudjuk megjeleníteni” – emelte ki Tabajdi Csaba.
Nők jogai, Esélyegyenlőség Arányos részvétel a cégek vezetőtestületeiben – a nők és az üvegplafon 2010. október 28. A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjai a tegnap délutáni ülésén közmeghallgatás keretein belül folytatott párbeszédet szakértőkkel és politikusokkal. A találkozó témája az üzleti szférában tapasztalható üvegplafon jelenség volt, amely Európa szerte megnehezíti a nők szakmai karrierjét. A meghallgatáson részt vett Gurmai Zita európai parlamenti képviselő is A nők az üzleti életben is komoly hátrányokkal szembesülnek, férfikollégáikhoz képest jóval kisebb arányban vannak jelen a vezetők között, és legtöbbször kevésbé befolyásos szektorokban jutnak döntéshozatali pozíciókhoz. Az arányosság szabályozása mellett kardoskodó szakértők és politikusok több olyan statisztikára is hivatkoztak, amelyek alátámasztják a nők pozitív hatását a munkakörülményekre, a légkörre és a teljesítményre. „Két súlyos problémára kell most elsősorban összpontosítanunk. – mondta Gurmai Zita felszólalásában. Az egyik az a diszkriminatív álláspont, miszerint a nők nem képesek ellátni menedzseri munkakörüket, mivel nincs meg a feladatok teljesítéséhez szükséges képességük és rátermettségük.” Az európai parlamenti képviselő a probléma másik gyökerét a társadalmi nyomásban látja, amely megnehezíti a nők számára a karrier és a magánélet közötti egyensúly kialakítását. Gurmai Zita beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy összetett és összehangolt intézkedésekre van szükség. Az aránytalanságok kiküszöböléséhez pedig meghatározott kvóták bevezetése a megfelelő eszköz. „A kvóták alkalmazása azonban csak átmeneti megoldást jelenthet. Széleskörű társadalmi, gondolkodásbeli átalakulásra van szükség, megfelelő, hatékony oktatást és továbbképzési programokat kell biztosítani a nők számára is, hogy egyenrangú, képzett vezetőkké válhassanak. – szögezte le a szocialista képviselőasszony. Ezen kívül pedig ösztönözni kell az apákat is, hogy hasonló mértékben vegyék ki részüket a családi életből, a házimunkából és a gyermeknevelésből is.” Az ülésen a norvég Gyermekügyi, Esélyegyenlőségi és Társadalmi Befogadási Minisztérium munkatársa is jelen volt, hogy beszámoljon a példaértékű norvég tapasztalatokkal. A skandináv ország 2003-ban vezette be kvótatörvényeit, és azóta kiemelkedő eredményeket ért el a nők foglalkoztatásában. A női vezetők aránya 40,3%. A viszonyítás kedvéért a teljes európai kontinensen ez az átlag jelenleg 11,9%. Ahhoz, hogy az Európai Unió felzárkózzon ezen a területen, érdemes megfogadni a norvég hölgy tanácsait, miszerint határozott lépéseket kell tennünk, erőteljesebben kell fellépnünk a szabályozások bevezetését illetően, valamint szankciókat és elszámoltathatósági rendszereket kell beépítenünk a rendszerbe. Egy
megfelelően kiépített szabályozással tehát meg lehet valósítani az üzleti életben is a nők arányos részvételét a vezetők között. Spanyolország és Franciaország már követik a norvég példát, így az arányos nemi megoszlás szabályozása folyamatban van e két országban. Gurmai Zita üdvözölte a skandináv példát és az uniós tagországok eddigi igyekezetét, egyben reményeit fejezte ki, hogy a közeljövőben az Európai Unió teljes területén, minden munkahelyen megvalósul az esélyegyenlőség, mind az alsóbb, mind a felsőbb szinteken.
Az alkalmazkodás kényszerét nem lehet felszámolni Szolnok, 2010. november 3. Konzervatív populista látszatintézkedésekkel nem teremthetőek meg a tartós és fenntartható növekedés feltételei. Ahhoz, hogy elkerülhessük a jövőben a mostanihoz hasonló gazdasági és szociális válságot, olyan – a nemek közötti egyensúlyon alapuló – új modellre van szükségünk, amelyben alkalmazkodunk a megváltozott feltételekhez – mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő az EP Budapesti Tájékoztatási Irodája által szervezett állampolgári fórumon, Szolnokon. Előadásában az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának tagja felidézte, hogy a gazdasági válság milyen következményekkel járt a munkaerőpiacon, különös tekintettel a nemek foglalkoztatottsági mutatóira. Gurmai Zita arra is felhívta a figyelmet, hogy tudományos kutatások szerint a francia tőzsdén azok a cégek szenvedtek el kisebb veszteséget, amelyeknek több női vezetőjük volt. Ez egy kemény, számokkal alátámasztott összefüggés, amely bizonyítja, hogy szükség van a női megközelítésre. Nem jobbak a nők az üzleti életben a férfiaknál, csak egyszerűen mások, és szükségesek az egyensúlyhoz – mondta Gurmai Zita. A képviselő kitért arra is, hogy a munkaerőpiac szerkezetének átalakulása miatt a következő években újra kell gondolni a nők és férfiak, de a „nőies” és a „férfias” közötti viszonyrendszert is, mivel a hagyományosan férfiak által végzett álláshelyekből egyre kevesebb lesz. A foglalkoztatottság magas szintre emeléséhez elengedhetetlen, hogy alkalmazkodjunk ezekhez az új körülményekhez. Könnyebb azt mondani, hogy itt a hagyományos értékek fellazulásával van a baj, és könnyű azt sugallni, hogy a nőknek vissza kellene térniük hagyományos szerepeikhez. Valójában arról van szó, hogy a munkaerőpiacon helyet kell csinálni a férfiaknak, és ennek a legegyszerűbb módja, ha a nőket kivonjuk onnan. A populista jobboldali kormányok a munkaerőpiaci nyomást úgy próbálják orvosolni, hogy a nők kárára avatkoznak be – hívta fel a figyelmet az európai parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy ezek a látszatintézkedések is csak ideiglenes megoldást nyújthatnak. Az alkalmazkodás kényszerét elodázni lehet, de felszámolni nem – zárta felszólalását Gurmai Zita.
A szerdai szolnoki rendezvény, melynek résztvevői a gazdasági válság hatásairól tartottak előadást, a szegénység elleni küzdelem európai éve jegyében került megrendezésre. A rendezvényen részt vett Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Európai Néppárt EP-képviselője és dr. Rácz Margit, a Szolnoki Főiskola Nemzetközi Gazdálkodási Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára is.
A szabadságot mindig gondozni, védeni kell Budapest, 2010. november 5. Gurmai Zita, szocialista európai uniós képviselő, a PES Nőszervezetének elnöke, november 4-én előadást tartott FES (Friedrich Ebert Stiftung) és a Liga Szakszervezet közös tanácskozásán, s az E u r ó p a i Unió esélyegyenlőségi politikájának arról az aspektusáról beszélt, amely a nőket érinti. Előadását az úgynevezett Tarabella-jelentéssel kezdte, melynek előadója egy férfi, Marc Tarabella belga képviselő volt. A plenárison elfogadott szöveg fellép az emberkereskedelem ellen, támogatja az apasági szabadságot, a szexuális és reproduktív egészségügyi jogokat (ide a családtervezést, vagy éppen az anyai egészséget kell érteni). A jelentés azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy kezdeményezzen jogi lépéseket a nemek közötti bérolló felszámolására. A Tarabella-jelentés ezen túlmenően – most először formálisan is – arra kéri a tagállamokat, hogy két jelöltet jelöljenek az Európai Bizottságba, egy férfit és egy nőt. Ez ugyanakkor jelenlegi formájában csak egy politikai kérés, ahhoz, hogy kötelező legyen, bele kellene foglalni a szerződésekbe. A képviselő asszony fontos kérdésként említette az önfoglalkoztató nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódot, amivel a Parlament az év első felében behatóan foglalkozott. Örömmel közölte azt is, hogy a Parlament éppen a napokban szavazta meg azt a jelentést, amely 20 hétre emeli egész Európában a kötelező minimum szülési szabadságot – hozzátéve ehhez két hétnyi apasági szabadságot. A nemek közötti esélyegyenlőségről szólva a képviselő asszony három vitatott témát emelt ki. Az egyik az új nemek között esélyegyenlőségi stratégia, amelyet pár hete publikált az Európai Bizottság. A PES Nőszervezetének elnöke hangsúlyozta: folyamatosan értékelik a stratégia végrehajtását, és szóvá fogják tenni, ha a Bizottság megelégszik az esélyegyenlőségi blablával. Gurmai Zita kitért arra is, hogy a spanyol elnökség az európai politikai napirendjére emelte a nők elleni erőszakot, és azt tűzte ki célul, hogy létrehozzon egy európai szintű eszközt az erőszak elleni harcban. Az emberkereskedelem elleni fellépéssel kapcsolatban a képviselő asszony arról beszélt, hogy olyan fontos megoldásokon, változtatásokon folyik a vita többek között, mint a probléma tudatosítása, az áldozatok láthatóságának növelése, a potenciális áldozatok tájékoztatása, a
büntetőjogi koordináció, a területen kívüli hatály alkalmazása, a vagyonelkobzás – mint mellékbüntetés – bevezetése, az áldozatok segítése. Gurmai Zita elmondta, hogy a jelenlegi tervek szerint ő lesz a jelentéstevője a jövő év elején egy nagyon fontos témának, a 2004/113-as számú tanácsi irányelv átültetésének és végrehajtásátnak a vizsgálatának. Az irányelv a szolgáltatásokhoz és árukhoz való hozzáférés területén lép fel a nemek közötti egyenlő bánásmód mellett. A képviselő végezetül megjegyezte, hogy az esélyegyenlőségi politikának a folyamatos cselekvésről kell szólnia. „Sosem nyugodhatunk meg, nincs olyan, hogy elértük, hogy megvan, hogy a mienk. A szabadságot mindig gondozni, védeni, ápolgatni, babusgatni kell. Fontos a folyamatos ellenőrzés, a visszacsatolás, és ha szükséges, akkor az újbóli jogalkotás. Én biztos, hogy ebben a szellemben folytatom jogalkotói munkámat az Európai Parlamentben a továbbiakban is” – fejezte be beszédét Gurmai Zita.
