TARTALOM. Tisztelt Olvasóink, kedves Kollégák! Örömmel nyújtom át Önöknek idei második számunkat abban a reményben,

TARTALOM Tisztelt Olvasóink, kedves Kollégák!

Hír Az OMgK nyári nyitvatartási rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Április óta híradót, vetélkedõt, filmet nézhetünk az OMgK-ban . . . . . . . . . . . . . . . 21

Örömmel nyújtom át Önöknek idei második számunkat abban a reményben, hogy folyóiratunk tartalma elvonja majd figyelmüket a mostanság igen sok negatív változást ígérõ külvilágunkról, és kellemes kikapcsolódást nyújt írásaink olvasgatása. Hírt adunk a 13. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról, könyvszakmai és kulturális rendezvényeinkrõl, konferenciákról, tanulmányútról. Nem hiányozhat e számunkból sem a könyvismertetés rovat, amelyben a biokertek hasznosságáról, az erdei iskolákról, a Körösvidék természeti értékeirõl és a híres táncosról, Vásárhelyi Lászlóról megjelent könyvekrõl kapnak tájékoztatást. Nyári programokról is tudósítunk, ajánljuk, hogy szakítsanak idõt egynéhány élvezetére. Gondtalan örömteli nyarat, jó olvasást és kikapcsolódást kíván

Etikai Kódex A magyar könyvtárosság etikai kódexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

Könyvfesztivál Belekezdtünk a második tucatba! – Jelentés a 13. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

Nálunk történt Könyvtárszakmai rendezvények ADAM-tól Verde-ig – Az Ex Libris Aleph-hez kapcsolódó újdonságai . . . . . . . Agrárszakmai rendezvények Ahol „a Nap és a hegy összeér” – Szõlõtermesztés Mátraalján . . . . . . . . . . . . . Vendégünk volt az Agrártörténeti Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agrárkulturális rendezvények Bálint-napi busójárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népi idõjósló megfigyelések és meteorológia a magyar hagyományban . . . . . . Nálunk történt – Könyvbemutató Rendhagyó író–olvasó találkozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiállításmegnyitó Képek pontokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tenger, erdõ, épületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fényutak a Várban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Éden, paradicsom, mennyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6 7 9 10 12 12 13 14 15 16

Konferencia – tanulmányút Balassagyarmatra szólt a meghívó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Konferencia és tanulmányút a keleti végeken, innen és túl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Kitekintõ Nõk és a bor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A könyvtáros, mint tudásbróker – Internet Fiesta 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Újra terítéken a „polcológia”, meg az „információs bumm”! . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató

Könyvismertetés Biokert – Az öngyógyító vegyeskert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdei iskola kézikönyv – A tornyospálcai modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Marostól a Sárrétig – A Körösvidék természeti értékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vásárhelyi László emlékkönyv – Egy izzó szenvedélyû táncos életérõl . . . . . . . . . .

27 27 28 29

Programajánló 2006 nyár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Ajánló bibliográfia CD ajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Agrárium Az MKE Mezõgazdasági Szervezetének kihelyezett rendezvénye Gödöllõn . . . . . 36

E számunk szerzõi: Hucskóné Kovács Mária (Kassák Alkotómûvészek Társasága Egyesülete), Benczekovits Beatrix, Frendl Kata, Gulácsiné Pápay Erika, Kabai Gábor, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Vera, Lõrincz Ferenc, Pálfai Katalin, Polgárné Balogh Eszter (OMgK) Fotók: Lõrinczné Zorkóczy Emõke; Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kovács Gergely, Mihók Zsolt, Polgárné Balogh Eszter (OMgK) 2

2006. XIII. évfolyam 2. szám

AZ OMGK NYÁRI NYITVATARTÁSI RENDJE

Július 3. és 31. között zárva tart az Olvasószolgálat. Augusztusban csütörtökönként 900 – 1630 óra között várjuk Olvasóinkat.

Teljes nyitva tartás: 2006. szeptember 1-jétõl.

A kikölcsönzött könyvek visszavétele zavartalan. A könyvtárközi kölcsönzés folyamatosan zajlik.


3

Etikai Kódex

A MAGYAR KÖNYVTÁROSSÁG ETIKAI KÓDEXE I. Könyvtárosi etika A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások és szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák is vezérlik. II. Alapértékek A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlõség, a szellemi szabadság és az információ szabadsága mellett. III. Könyvtárosi hivatás A könyvtárosi hivatás a könyvtárostól a használók iránt tiszteletet és odaadást, valamint állandóan fejlõdõ szakismereteket és készségeket kíván meg. A könyvtáros szakmai döntéseit autonóm módon, személyében feddhetetlenül, személyes anyagi vagy egyéb jogosulatlan elõnyét vagy hasznát kizárva hozza meg. IV. A gyûjtemény gondozása A könyvtáros felelõsséggel tartozik az emberiség, a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, a helyi közösségek kulturális örökségének megõrzéséért. Gyûjteményépítõ munkáját a használók igényeire és az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedéssel és saját nézeteivel ellentétes mûveket is beszerez. Elítéli a cenzúrát, s maga sem cenzúráz. Feltáró munkájával a könyvtár teljes gyûjteményét hozzáférhetõvé teszi. V. A könyvtárhasználók szolgálata A könyvtáros és a használó viszonya az egyenrangú partnerségen és a kölcsönös bizalmon nyugszik. A könyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A használók személyes adatait bizalmasan kezeli. A használóknak joguk van az adott feltételek között a lehetõ legjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlõ elbánáshoz; a könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyek kiegyenlítésére. VI. Az információk közvetítése A könyvtáros tõle telhetõen mindent megtesz azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információkhoz. Segítséget nyújt az információs források és eszközök használatához. Legjobb tudása szerint hiteles, megbízható, teljes, megfelelõ, személyre szabott információt nyújt. 4

VII. Könyvtárosi szakmai közösség A könyvtáros õrzi és növeli a könyvtárosi szakma tekintélyét, részt vesz a szakmai közéletben és együttmûködésben. Készségesen osztja meg tudását és tapasztalatait. VIII. A könyvtár mint munkahely A könyvtáros elkötelezett könyvtára iránt, és tiszteletben tartja fenntartójának céljait és érdekeit. Beosztottként és vezetõként egyaránt a legjobb tudása szerint járul hozzá a könyvtár feladatainak teljesítéséhez és a munkahelyi közösség erõsítéséhez. IX. Társadalmi kapcsolatok A könyvtáros elfogultságtól és elõítéletektõl mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és együttmûködésre készen fordul más szakmák és tagjaik felé. Védelmezi a szellemi tulajdonhoz való jogot és a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés jogát. X. Az etikai kódex érvényesülése Az etikai kódexben foglalt követelmények a könyvtárosok tevékeny közremûködésével valósulnak meg. Ezt a folyamatot a kódex kibocsátói egy etikai bizottság felállításával segítik elõ. *** A magyar könyvtárosság etikai kódexét a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége és az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöksége 2006. január 17-én bocsátotta ki. Bakos Klára elnök, Magyar Könyvtárosok Egyesülete és dr. Fodor Péter elnök, Informatikai és Könyvtári Szövetség Az etikai kódexet aláírta, a benne rögzített értékeket és követelményeket magáénak vallja, szellemükben tevékenykedik, és érvényesülésükért síkra száll: Dr. Virágos Márta elnök, Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma; Bondor Erika elnök, Könyvtáros Tanárok Egyesülete; Vadné Kokovay Zsuzsa elnök, Fõiskolai Könyvtárak Kollégiuma; Ásványi Ilona elnök, Egyházi Könyvtárak Egyesülése; dr. Vasas Lívia elnök, Magyar Orvosi Könyvtárosok Szövetsége és Horváth Ádám elnök, MOKKA Egyesület. 2006. XIII. évfolyam 2. szám

Könyvfesztivál

BELEKEZDTÜNK A MÁSODIK TUCATBA! JELENTÉS A 13. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLRÓL Április 20-23. között törzshelyén, a Budapest Kongresszusi Központban (ma már nevezhetjük Novotel Budapest Congressnek is) lezajlott a 13. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A díszvendég idén Spanyolország volt és olyan szerzõk és könyvek reprezentálták, mint Federico Garcia Lorca (Hat színjáték), Jaume Cabré (A Pamano zúgása, Az eunuch árnyéka), Zoé Valdés (Apám lába), Mario Vargas Llosa (Négy óra a Catedralban). A Budapest Nagydíjat a hányatott sorsú, életmûve javát franciául publikáló, spanyol származású Jorge Semprún vehette át. Az író, aki arisztokrata család sarja, a polgárháború után emigráns filozófushallgató lett Párizsban, majd Franciaország német megszállását követõen fegyveres ellenálló, azután másfél évre a buchenwaldi koncentrációs tábor foglya. (Ezzel kapcsolatos élményét dolgozza fel elsõ és mindmáig legsikeresebb, legnagyobb hatású regénye A nagy utazás.) Semprún a sokáig baloldali értelmiségi (évekig a spanyol kommunista párt tagja, sõt vezetõje), bemutatta azonban a szovjet változat negatívumát is (Ramon Mercader második halála; De szép vasárnap), melyek világossá tették az antifasizmus és a kommunizmus problematikus viszonyát. Az író Franco halála után visszatért a demokratizálódó Spanyolországba, 1988 és 1991 között õ volt hazájának kulturális minisztere. Az Európa Könyvkiadó a könyvfesztiválra jelentette meg legújabb regényét, a Húsz év, egy nap-ot, mely lényegében az egész huszadik századi spanyol történelem szín2006. XIII. évfolyam 2. szám

pompás tablója. Semprún ma már nem a disszidens, nem a frontharcos, nem is miniszter, „csak” az író, a diplomata felmenõihez méltóan mosolygós, udvarias, feltûnõen jóképû idõs úr, aki a dedikálásra várók kötetébe egyszerûen J S-nek írta alá magát – megengedheti, tudni fogjuk ennyibõl is, hogy ki õ. A programok közül megemlíteném a Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások a magyar társadalomban 2005. A magyar könyvkiadás 2005-ben – a könyvpiac alakulása címû rendezvényt, ahol Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülete igazgatója érdekes adatokat közölt. A tavalyi könyvforgalom meghaladta a 62 milliárd forintot. Több mint 11 ezer cím jelent meg, 40 milliónál is magasabb példányszámban. A szakkönyvek részesedése az új könyvek között 15%, a korábbi évekhez képest – sajnos – néhány százalékos visszaesést mutat. Ezek az eredmények az állam részvétlen asszisztálása mellett születtek, az olvasó az egyetlen valóságos szponzor – mondta az igazgató. Nagy volt az érdeklõdés az Európa Könyvkiadó Ír irodalmi estje iránt is. Ennek egyik témája Samuel Beckett személye és életmûve volt, akinek születése századik évfordulóját ünnepeljük az idén. Ebbõl az alkalomból adták ki a Nobeldíjas író összes drámáját és híres regénytrilógiáját (Molloy, Malone meghal, A megnevezhetetlen). Megjelent továbbá John Calder

(Beckett angol kiadója és évtizedeken át közeli barátja) könyve Samuel Beckett filozófiája és John Haynes – James Knowlson: Beckett képei címû kötete (elõbbi ismert színházi fotós, utóbbi Beckett részletes életrajzának megalkotója, aki három esszét írt Haynes fényképeihez). Az ír est másik témája Joseph O’Connor: A Tenger csillaga címû mûvének bemutatása volt. O’Connor napjaink egyik legnépszerûbb szerzõje, történelmi tárgyú regényében az ír nemzet sorsának egyik legtragikusabb epizódját, az 1840es éhínséget dolgozza fel, melynek során a nép egyharmada meghalt, egyharmada pedig szétszóródott a nagyvilágban. Az est vendége volt Michka Assayas, a magyar származású francia zenei szakíró is, akinek Bono Bonoról interjúkötete szintén a fesztivál újdonságai közé tartozott. Bono (polgári nevén Paul Hewson, mûvészként elõbb Vox Bono) a legendás U2 ír rock-

5

Könyvfesztivál – Nálunk történt – Könyvtárszakmai rendezvények

együttes énekese. Karizmatikus figura, évtizedek óta a rock világának egyik legszínesebb alakja. Valós társadalmi problémákat érintõ dalszövegei, tehetséges ír zenészek felkarolása, patronálása, világsztárként is megõrzött közvetlen emberi stílusa kapcsán emberek milliói kedvelik, olyanok is, akik nem feltétlen hívei mûfajának. Gondolatai a politikáról, a vallásról, a mûvészi alkotómunkáról, a rock szerepérõl érdekesek lehetnek valamennyiünk számára. Stílusa pedig kedvet csi-

nál ahhoz, hogy hallgassuk meg a U2-t lehetõleg egy pohár Jameson whisky, vagy egy pint Guinness sör társaságában. A könyvfesztiválon idén is jelentõs szerepet vállalt a Magyar Könyvtárak Egyesülete és az általa szervezett Könyvtáros Klub, melynek rendezvényei közül (teljesen szubjektív módon) kiemelném a Magyar Periódika Kör „Mire van energiánk?” A globalizáció hatásai címû programját, valamint prof. dr. Czeizel Endre: Tudósok, gének, tanulságok – Semmelweis tragédiája címû könyvének bemutatóját (Galénius Kiadó). A Könyvtárellátó Kht. két érdekes mûsora közül az egyik pódiumbeszélgetés volt a Nagy Könyv programról, a másik

pedig tájékoztatás a KELLO megújuló szolgáltatásairól. Megemlíteném még, hogy a nyomtatott könyvek mellett egyre több szerepet kapnak a hangoskönyvek is. Amint Konrád György megfogalmazta a Könyvjelzõ címû folyóiratban: Hiszek a hangoskönyvben is. Kíméli a szemet, mégis megadhatja az olvasás élményét. Ennek szellemében adok hírt arról, hogy az Ab Ovo Kiadó megjelentette Vámos Miklós Hogy volt címû hangoskönyvét. A nemrég alakult Hangoskönyv Kft. kínálatában pedig megtalálható többek között Polcz Alaine Ideje az öregségnek címû kötete a szerzõ saját elõadásában (!), Roald Dahl meghökkentõ meséinek gyûjteménye négy CD-n, és Helen Fielding „halhatatlanja”, a Bridget Jones naplója Udvaros Dorottyával és Alföldi Róberttel. Olvassanak és hallgassanak tisztelt barátaim, a kínálat nagy és nívós, lehet válogatni! Lõrincz Ferenc

ADAM-TÓL VERDE-IG AZ EX LIBRIS ALEPH-HEZ KAPCSOLÓDÓ ÚJDONSÁGAI Az Aleph könyvtári integrált rendszer magyarországi forgalmazói, üzemeltetõi, az Ex LH Kft. munkatársai, és a termékek tesztelõi tartottak bemutatót április 6-án az Országos Mezõgazdasági Könyvtárban. Az Alephet használó intézmények képviselõi szép számmal vettek részt a rendezvényen. Az elõadások a könyvtárosok munkáját megkönnyítõ újdonságokról, fejlesztésekrõl szóltak. Legelõször a még fejlesztés alatt álló, 18. verzióról beszélt Naszádos Edit. Ez a soron következõ változat apró korsze6

rûsítéseket tartalmaz, ami a rendszer hatékonyabb használatát eredményezi például az elõjegyzések alkalmazásánál, a kölcsönzéshosszabbításnál vagy a kulcsszavas kereséseknél. Cserba Krisztina az Aleph-hez szorosan kapcsolódó kimutatás2006. XIII. évfolyam 2. szám

Nálunk történt – Könyvtárszakmai rendezvények – Agrárszakmai rendezvények

és statisztikakészítõ ARC nevû programot mutatta be. A legkülönfélébb statisztikák készítésére van mód ezzel a programmal, webes felületen, egyszerûen, angol és magyar nyelven. Az ára ellenben borsos: másfél-két millió forint. A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Központi Könyvtára egy kutatási-fejlesztési pályázat elnyerésével fél éves lehetõséget kapott a digitális tartalmat kezelõ DigiTool szoftver használatára. Szirányi Gábor igazgatóhelyettes elmondta, hogy ezzel a programmal bárhol a világon bepillanthatnak az érdeklõdõk a magyar zenemûvészet, zenepedagógia eredményeibe. A program modulokból épül fel, szabványokat követ, elõre definiált minták vannak, a technikai adatok egy része automatikusan generálódik. Keresõrendszere kifinomult, az adatbázisban kép-, hang- és szöveganyagra egyaránt keresni lehet. Kmety Andrea, az MTA Könyvtárának szakinformatikusa a MetaLib és a hozzá kapcsolódó SFX programokról beszélt. Az elõbbi az összes elektronikus forrás egyidejû kutatására, az utóbbi ezeknek az elektronikus forrásoknak az összekapcsolására szolgál. A MetaLib portálprogramnak adott keretrendszere van, ami sajátosan berendezhetõ, erre példát is láthattunk az MTA

Könyvtárából. Az SFX lehetõséget ad a teljes szövegû keresésre. Az ADAM – hasonlóan a DigiTool-hoz – a digitális gyûjtemények kezelésére szolgál Aleph kiegészítésként, hallhattuk Németh Ágostontól, az Ex LH Kft. ügyvezetõjétõl. Ám amíg az ADAM a könyvtári hasznosítást tartja szem elõtt, addig a DigiTool újszerûen a digitális objektumokra helyezi a hangsúlyt. Az ADAM-ból át lehet konvertálni az adatokat a DigiTool-ba. A Verde olyan elektronikus forráskezelõ program, amely az elõbb felsoroltakra épülve azokat kiegészíti és összehangolja. Követi a változásokat, megmutatja, hogy közvetlen vagy aggregált forrásról van szó, illetve egy forrásnak mely másokkal van kapcsolata. A délelõtt utolsó elõadását Benczekovits Beatrix, az OMgK fõigazgató-helyettese tartotta. Tavaly szeptemberben Londonban járt az Aleph-felhasználók nemzetközi konzorciumának (ICAU) tanácskozásán, ahol többek között új tiszt-

ségviselõket is választottak. Színes beszámolójában a British Library története, valamint a könyvtár épületének bemutatása is szerepelt. A rendezvény az Aleph 16. – jelenleg több könyvtár által használt – verziójával kapcsolatban felmerült kérdések és problémák gyakorlati megvitatásával zárult. Az elõre beküldött kérdéseket a hozzájuk tartozó válaszokkal Naszádos Edit feltette a honlapjukra. Elérési lehetõség (kicsit bonyolult): http://exlh.hu, a felsõ menüsorból a Support gombot válasszuk, innen a jelszavunk beírása után a Dokumentumok gombra kattintva juthatunk tovább, majd válasszuk a magyar nyelvû Aleph Dokumentációt. A bal oldali menüsorból kattintsunk a MACS 2006. 04.re, végül pedig a Kérdések alatt megtaláljuk a válaszokat is. Kripner Vera

AHOL „A NAP ÉS A HEGY ÖSSZEÉR” SZÕLÕTERMESZTÉS MÁTRAALJÁN Magyarország egyik nevezetes borvidéke a Mátrai Hegyközségi Tanács által igazgatott Mátrai Borvidék. Hazánkban méltán híresek e vidék illatos fehér borai (muskotály, tramini), de mennyiségileg inkább a rizling típusú borok a jel2006. XIII. évfolyam 2. szám

lemzõek – tudtuk meg március 16án, az OMgK szakmai rendezvényén, amelynek címe A Mátrai Borvidék kincsei volt. A borvidék nagyon jó adottságokkal rendelkezik: vulkanikus eredetû talaj, a Mátra által védett

napsütéses déli lejtõk, 10–11 °C körüli évi átlaghõmérséklet. Már Kr. e. 2000-ben volt a területen szõlõ a kelták, rómaiak és a magyarok megtelepedésének idejében. 1042ben a sári bencés kolostor kertjében foglalkoztak szõlõtermesztéssel, 7

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

majd egyre nagyobb területen, egyre több településen és uradalomban terjedt el a szõlészet-borászat. Az 1700-as évek végén jelentõs szõlõtelepítés volt Mátraalján, de a filoxéravész megtörte a fejlõdés lendületét. 1882-ben filoxéra-bizottság alakult Gyöngyösön a termelõk megsegítésére. Az 1900-as évek elejére újra erõre kapott a szõlõtermesztés, nõtt a termõterületek nagysága, ám a világháborúk miatt ismét nagy károkat szenvedett az ágazat. Az ’50-es évektõl nagyüzemi szõlészetek alakultak, változott a mûvelésmód. A rendszerváltás után helyet kaptak a kisüzemi, családi pincészetek, ma is megújulóban van a bortermelés. Ahhoz azonban még nem elég erõsek, hogy a borvidék termelését összefogják, a termesztõk élére jelenleg nincs senki, aki az elhunyt Gál Tibor helyére állna, és a vezetést, meg persze a felelõsséget magára vállalja – készített gyors helyzetjelentést az elõadásában dr. Varga István, a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola tanszékvezetõ tanára. Borúlátón hozzátette, hogy amíg a magyar bor-

ágazat helyzete nem rendezõdik, folyamatosan akadályokat fog maga elé gördíteni. Ebbõl – szerinte – úgy lábalhatna ki az ágazat, hogy a jelenlegi 22 borvidék helyett ötöt alakítanának ki az országban. Ezáltal nagyobb összefogásra adódna lehetõség, és sokkal több pénz jutna a magyar borok megismertetésére a világban. A már – talán – ismert tokaji aszún kívül még a villányi, mediterrán jellegû boroknak van esélye egymagában meghódítani a világot. A mátrai borvidék viszont válaszút elõtt áll: egy jó nevû, jó ízû, nagyobb mennyiségben termelhetõ ún. zászlósbort kellene kiállítania, hogy megvethesse lábát a borpiacon. Varga István a szürkebarátot javasolná erre a célra. A borvidék másik kiugrási lehetõsége a csemegeszõlõ-termelés növelése lehetne. A megtermett mennyiséget TÉSZ-eken keresztül értékesíthetnék elsõsorban Magyarországon. Emellett figyelmet kellene fordítani az északi országokra is, ahol bár kicsi a friss csemegeszõlõfogyasztás, de piacuk nyitva

áll a nagyfürtû, finom szõlõ elõtt. A csemegeszõlõ-termesztõk jövedelmezõsége jobb, mint a borszõlõtermesztõké, de nagyobb ráfordítást és gondosságot igényel részükrõl ez a munka. Ám ehhez minden fürtöt csemegeszõlõnek kell nevelni – hívta fel a figyelmet dr. Hajdu Edit, kecskeméti kutató (FVM Szõlészeti és Borászati Kutató Intézete). A mátraaljai borok és csemegeszõlõk megismertetésének egyik módja a borturizmus. Bernáth Magdolna beszélt a Mátraaljai Borút Egyesületrõl (http.//www.borutegyesulet.hu), amely tizenöt település különbözõ mestereit, kereskedõit, termelõit fogja össze, hogy bemutathassa a borvidéket, és „elcsábítsa” az érdeklõdõket a mátraaljai borospincékbe egy-egy kóstolóra vagy a térség hagyományõrzõ rendezvényeire, borünnepeire. K.V.

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetõk, illetve letölthetõk az OMgK honlapjáról! http://www.omgk.hu az Elektronikus kiadványok menüpont alatt. 8


Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

VENDÉGÜNK VOLT AZ AGRÁRTÖRTÉNETI BIZOTTSÁG Március 31-én az OMgK Ujhelyi termében tartotta soros ülését a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága. A bizottság elnökének, Romány Pál ny. agrár miniszternek és Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató asszonynak az üdvözlõ szavai után az elnök beszámolt a IV. (Agrártudományi) osztály utolsó ülésérõl, amelyen Vizi E. Szilveszter – az MTA elnöke – is részt vett és tájékoztatta az ott megjelenteket az akadémián zajló eseményekrõl. Elhangzott, hogy az akadémikusok száma limitált, a 365-öt nem haladhatja meg.

Az aktuális témák megvitatása után a bizottság tagjai megnézték a könyvtárról készített filmet, s így megismerkedtek az OMgK történetével, jelenével, feladataival. Ezután Tóth Pál Péter, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének tudományos fõmunkatársa tartott érdekes elõadást a magyar népesség alakulásáról. Végigtekintette a magyar történelmet, beszélt a különbözõ háborúk következményekénti népességcsökkenésekrõl, és az ezekhez kapcsolódó, hazánkba hívott népességcsoportok integrálódásáról. A népesség fogyásának mai okai: a házasságkötések számának 2006. XIII. évfolyam 2. szám

csökkenése, a válások magas száma, az élettársi kapcsolatok elterjedése és az akaratlagos gyermektelenség. Ha tartani szeretnénk a népesség mostani számát, 3,5 gyermeknek kellene születnie egy-egy családban. Nagy gondot jelent, hogy a ’60-as évektõl – a fertõzõ betegségek leküzdésével – a krónikus betegségekkel már nem tudtuk olyan jól felvenni a versenyt, mint a nyugati országokban, így a magyar lakosság várható élettartama lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. További népességcsökkentõ tényezõ az abortusz. Nem csak az abortuszok nagyon magas száma jelenti a problémát, de ezek szövõdménye meddõség lehet. Magyarország térképén láthattuk, hogy a negatív tendencia mindenütt érvényes, de nem egyforma mértékben. A legkevesebb gyerek a nyugati megyékben születik. Végül a nemzetközi vándorlásról szólt az elõadó, hiszen a történelemben mindig úgy volt, hogy az üresen maradt területekre idegenek települtek be. A hazánkba vándorlók zömmel a szomszédos országokban élõ magyar nemzetiségûek. Lehet-e migráció a népességfogyás megállításának alternatívája? – tette fel a kérdést az elõadó. A válasz igen, de végig kell gondolni, hogy ennek milyen negatív hatásai lesznek, és milyen költségei. Játszunk a számokkal; ha évi ötvenezer külföldit fogadunk be,

Tóth Pál Péter

2020-ban is tízmilliós lenne a népesség, de ebben az esetben a lakosság 10%-a már nem Magyarországon született. Ha a külföldi bevándorlók a környezõ országok magyarjai lennének, ez azt jelentené, hogy gyakorlatilag megszûnne a határon túli magyarság, ez azonban nem érdeke az országnak. Az lenne célravezetõ, ha az egészségi színvonalat sikerülne emelni, s így kitolódna az életkor felsõ határa. Az ülés záró részében a várható feladatok, valamint néhány újonnan megjelent könyv került szóba. Az OMgK roppant érdekes könyvet kapott ajándékba – Gazdaélet a vásárhelyi határban. Családok képei és iratai címmel –, Tárkány Szûcs Imre írta, állította össze és szerkesztette. Ez egy különleges album, amely a Hódmezõvásárhely környéki tanyasi életet mutatja be számlák, szerzõdések, gazdasági naplórészletek és fényképek segítségével a XIX. század végétõl egészen 1952-ig, a hagyományos parasztélet végéig.

B.B. 9

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények

BÁLINT-NAPI BUSÓJÁRÁS 2006. február 14-én Ehhez mérem az egész évet címmel tartott elõadást Minorics Tünde a Pécsi Tudományegyetem néprajzkutatója a busók „társadalmáról”. Különös kutatói pálya az övé. Nem hideg tudományos felsõbbrendûséggel közelít témájához, hanem igazi „bennszülött”, maga is mohácsi. Ahogy mondja ez egyszerre elõny és hátrány. Elõny, hisz terepismerete megkérdõjelezhetetlen, de a „helyettük beszélek” pozíció sokszor hátrány. Busójárás – a fogalom része a köztudatnak, a „hol rendezik a busójárást” kérdésre adott helyes válasz aligha ér többet százezer forintnál a népszerû kvízmûsorban. Az esemény kétségkívül turisztikai attrakció – mutat rá Minorics –, bár mögötte élõ népszokás lakik, a busó egész évben busó. A „rabolj gyorsan, prédálj hamar!” korában a busójárás valóban üzleti alapon szervezõdõ, bevételorientált tömegrendezvény, és mégis, amikor a pénz teljesen átvenné a hatalmat, a busók egy emberként mondanak nemet. De – és ez volt az elõadás lényege – kik azok a busók? Mohácsi polgárok, akik kedden, a farsang

10

farkán maszkot húzva mulattatnak, és másnap már a jövõ évi rendezvényt tervezik. Igen, tényleg ehhez mérik az egész évet. A busójárás eredete a 18. századra nyúlik vissza, ám érdemes konokul a múltban keresni az eredeti hagyományt. Nem az-e az eredeti, ami megtörténik – kérdezi az elõadó –, amit hús-vér emberek tesznek évrõl-évre. A koreográfia szintén folytonos alakulásban van. A hatvanas években kezdõdött a telet idézõ koporsó elégetésének szokása, amit 1999-ben fölváltott a koporsó vízre bocsátása. De – tegyük föl újra az alapkérdést – kik azok a busók? 400 maszkos, akik nagyjából húsz zárt csoportot alkotnak. Ezek a közösségek kemény íratlan szabályok szerint mûködnek, bekerülni és bent maradni csak ezek betartásával lehet. Az összes busó évente egyszer – novemberben – jön össze a konkrétumokat tisztázandó, az év többi napján egészséges rivalizálás zajlik a csoportok között. Van, ahol a bekerülés feltétele egy saját álarc megfaragása, máshol a bent maradásé az alkoholtól való tartózkodás. Mindegyik csoportra jellemzõ a vezérelvûség, az a csoport, ahol nincs vezetõ, szétesik. Csoportváltáskor barátságok szakadnak meg. Az elõadó megemlít néhány mulatságos csoportnevet: Ördögkerék, Bödönhajós, Kürtös, Búbanmaradt, Nagy durranás. A busójárás alapja egy törökûzõ legenda, amelyet az 1960-as években színházi projekt keretében elevenítettek fel (dunai átkelés). A mai értelemben vett tömegrendezvény gyökerei a 1920-as évekre nyúlnak vissza.

A busójárásról, és általában a farsangról elmondható, hogy fontos társadalmi feszültséglevezetõ szerepe van. A farsang káoszt teremt, megengedi, hogy olyat tegyünk, vagy mondjunk ki, ami az év többi idõszakában tabu. És hogy milyen a jó busómaszk? Nem lehet se bohóc, se rém. De legyen vidám és tiszteletet parancsoló egyidejûleg. Aki pedig inkább hisz a szemének, mint a fülének, megcsodálhatott az Ujhelyi-teremben néhány eredeti maszkot, illetve busókat ábrázoló fényképeket, melyeket Juhos Nándor készített. Az örökifjú Nándi bácsi ekképp vall életútjáról: Nem én tehetek róla, hogy három helyet is szülõföldemként (hazámként) tisztelhetek – és arról sem, hogy ez két országot jelent. Nádszegen (ma Trstice) születtem Mátyusföldön. Meghatározó gyermekkori élményeimet megszakította 1948-ban a lakossági csereegyezmény. Ennek következtében került a családunk második hazámba, a Baranya megyei kis községbe, Szajkra. A már szlovák nyelven is pötyögõ Ferdi nem értette meg az új környezetben élõ embereket. Anyám magyarázta meg, hogy õk nem szlovákul, németül beszélnek. Új szokásaik elkápráztattak. A templomban hamar belejöttek a felvidéki magyarok a sváb templomi éneklésbe. A megõrzött felvidéki és sváb kultúra szépen megfért egymás mellett. Tetszett a szép színes ruha, be is öltöztünk egymáséiba. Mohácson a gimnáziumban szerettem meg a fotózást. A busójárás évrõl-évre ismétlõdõ szenzáció volt. 2006. XIII. évfolyam 2. szám

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények

Továbbtanulni Budapestre kerültem. A tiszti iskolában elsajátított mûszaki ismeretek tágították látóteremet. Tatán a technika kezelõinek parancsnoka lettem. A kiskatonák szívesen barangoltak velem a tatai vár környékére, a Nagytóhoz, a Cseke-tóhoz. Itt találkoztam Angelo mesterrel, akihez véletlenül tértem be fotografálás céljából. Az õ hatására lett legfontosabb témám az ember. Ha a katonaéletet fotóztam, akkor is az ember állt a középpontban. A Budapesti Mûszaki Egyetemen folytattam tanulmányaimat. Itt is hamarabb botlottam fotós-, mint mûszaki, katonai körökbe. A kollégium-

ban, ahol laktam fotólabor, a mûegyetemen fotókör segítette mûvészi fejlõdésemet. A többi hasonló egyesülettel való versenyben is megálltam a helyem. Harmadik hazámba, Somogyországba feleségem révén kerültem. Itt a paraszti élet, a folklór lett kedvenc témám. Szinte nem volt olyan hétvége, hogy ne mentünk volna valahova Somogyországot felfedezni. Csonka Bélával indultunk Kadarkútra, az ott élõ pásztorfaragót és feleségét lefotózni. Ugyancsak vele mentünk el fehér gyászt fotózni (Csököly). Igaz, fehér ruhás gyászolókat nem, de elhagyott parasztházat, „jó fejû” paraszt- és cigánymodelleket sikerült megörökíteni. Örök téma volt a kaposvári vásárok forgataga, az ott megforduló sokféle nép, az érzelmektõl sem mentes alkudozás. Rokonságunk lakókörnyezete még eredeti mivoltában õrizte meg

a népi kultúrát. Benne éltem a paraszti valóságban. Kéznél voltam, jobban mondva a fényképezõgép volt kezem ügyében búzaméréskor, kapáláskor, disznóvágáskor, és persze ünnepléskor (lagzi, templom). Rég lebontott górék, pajták, szérûk, istállók, õrzõdtek meg negatívjaimon. Nyugdíjasként újra Budapesten élek. Más elszármazottakkal járom az országot, mindenütt az ember néprajzi sajátosságaira nyílik ki a gép zárja. A busójárásra rendszeresen hazajárok. Mohácson 2003-ban, a Ferencvárosi Mûvelõdési Központban 2005-ben önálló kiállításom volt. 2004 õszén a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete felvett tagjai sorába. A megõrzött analóg múlt már nem szorít ki a lakásból, 2005 februárja óta digitális eszközökkel dolgozom. Az új technológia már sikert is hozott. Egyelõre nem látom a lehetõségek végét. A kiállítás március 7-ig volt látogatható az Ujhelyi teremben.

Kabai Gábor

Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban! Áraink: y negyed oldal: y fél oldal: y teljes oldal:

5 000,- Ft; 10 000,- Ft; 15 000,- Ft.

A több számban hirdetõk kedvezményt kapnak! Várjuk megrendelésüket!


11

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények – Könyvbemutató

NÉPI IDÕJÓSLÓ MEGFIGYELÉSEK ÉS METEOROLÓGIA A MAGYAR HAGYOMÁNYBAN Az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 2006. március 7-én nem mindennapi rendezvénynek adott otthont. Agrárkulturális rendezvénysorozatunk ez alkalommal a népi idõjárásjóslás, valamint a meteorológia kapcsolatát ismertette. Az idõ a gazda mindenütt elõadóest címe a neves orvos és néprajzkutató, Oláh Andor munkásságának állított emléket. A népi idõjárásjósló megfigyelések atyjának Az idõ a gazda mindenütt címû könyve egyedülálló és hiánypótló a néprajztudományban. A téma interdiszciplináris voltából eredõen a néprajz- és a meteorológia-tudomány két neves szakemberét: Sándor Ildikó néprajzkutatót, a Hagyományok Háza munkatársát, valamint Loksa Gábor meteorológust, a Szent István Egyetem oktatóját kértük fel elõadónak. Saját szakterületük nézõpontjából, egymás elõadására építve, a két tudo-

mányág kapcsolatait megtalálva lebilincselõ elõadásokkal kápráztatták el a közönséget. Az elõadásokat rendhagyó módon vitafórum követte, majd egy kis frissítõ mellett folytatta tovább a szakmai beszélgetést a hallgatóság az elõadókkal. Elõadóink minden vendégünket egy kis meglepetéssel látták el, melybõl olvasóinknak rövid ízelítõt közlünk az õszi idõjósló megfigyelésekhez kapcsolódóan: Szeptember 8. Kisasszony napja. Ha ezen a napon buborékosan esik az esõ, akkor nedves õsz lesz. Szeptember 29. Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet. A Mihály napi égdörgés szép õszt, de kemény telet jelent. Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér. Ha ezen az éjjelen

a juhok, vagy a disznók összebújnak az ólban, akolban, hosszú, hideg télre lehet számítani. Október 26. A Dömötör napi hideg szél kemény telet jósol. November 11. Ha jókedvû Márton, kemény lesz a tél. November 25. Katalin kopog, karácsony locsog. Fekete karácsony, fehér húsvét. Frendl Kata

RENDHAGYÓ ÍRÓ–OLVASÓ TALÁLKOZÓ Kultúrtörténeti borkóstolással egybekötött könyvbemutatóra került sor az OMgK Tessedik termében – fehér asztal mellett – április 26-án. Dr. Csoma Zsigmond és Bortörténeti breviárium címû könyve volt a fõszereplõ. Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató asszony köszöntõje után Bolyki István, az Agroinform Kiadó igazgatója – akinek jóvoltából borkóstolóval bõvült az író–olvasó találkozó – borongoló–barangolásra hívta a jelenlevõket. A könyv, alcímének megfelelõen – Magyar borföldrajz kicsiknek, 12

nagyoknak, kelettõl nyugatig, északtól délig –, a bevezetõ után égtájak szerint tárgyalja a szerzõ a borvidékeket, illetve az ott termelt borokat. A könyvet már kézbe venni is jó. A belbecs és a külcsín összhangban van, gusztusos borító, szép papír, tündéri illusztrációk. Aki kérte, dedikációt is kapott a megvásárolt könyvébe, nem is akárhogy: borbarátsággal üdvözli olvasóit Csoma Zsigmond. A könyv bevezetõ részébõl megtudhatjuk például, hogy az elsõ magyarországi borászati szakkönyv

orvosdoktori disszertációként született 1715-ben a soproni és Fertõtó környéki borokról. Olvashatunk a sommelier foglalkozásról, amely ma oly divatos lett, de tudjuk-e vajon, hogy a királyi, fõúri udvartartások bizalmi szolgálói voltak a pohárnokok, akik nemcsak szervírozták a borokat, hanem elõkóstolták is azokat. A csobolyók és a kulacsok készítésének, használatának rejtelmeibe is elmerülhetünk. Az égtájak szerinti ismertetés Tokajjal kezdõdik és az ún. Partium déli területére esõ Arad-Hegyaljá2006. XIII. évfolyam 2. szám

Nálunk történt – Könyvbemutató – Kiállításmegnyitó

val fejezõdik be. Ennek a környéknek a vörös aszúborai már a 18. század óta híresek. A közbeesõ könyvlapokon pedig olvashatunk többek között Eger, Szekszárd, Villány és a Balaton környékérõl. Csoma professzor ízes elõadásából fény derült arra is, hogy az aszú töppedt szõlõ, és csak 3–4 évente olyan az idõjárás, hogy kiváló aszú-

bor legyen a szõlõbõl. Tudják-e a kedves Olvasók, hogy a soproni születésû Preysz Móric akadémikus, borkémikus a világon elsõként, 1861-ben – megelõzve Pasteurt – már pasztõrözte a tokaji bort. És még egy kérdés: Bécsben, a Hofburgban járva feltûnt a Schatzkammerben az arany tokaji fürt? Arról is szó volt, hogy az északi tájakon savasabb a bor a kevesebb napsütés miatt, míg a mediterrán borok azért édesebbek, mert a nagy melegben elégnek a savak. „Csak az íze kedvéért” a rozé borról is esett szó; nem lehet évekig eltartani, és bármihez ihatjuk. Érdekes volt arról hallani, hogy a vallási közösségek borkészítési szokásai mennyire eltértek egymás-

tól; a legjobb minõségû a kóser bor. Meg ne vessenek érte, de számomra az újdonság erejével hatott, hogy az eredeti bikavér a szekszárdi, és ez lágyabb, mint az egri, mert a szekszárdi borvidék már mediterrán jellegû. A bikavér különben nem önálló fajta, hanem cuvé, tehát házasított bor. Mindezt száraz torokkal nehéz lett volna végighallgatni. A borkóstoló szép ívet húzott, a száraz tokaji furminttól jutottunk el az édes, testes balatonboglári traminiig. B.B.

KÉPEK PONTOKBÓL Az OMgK tavaszváró kiállításán – március 3-án – Csengery Béla képeit köszönthettük immáron második alkalommal. Tesszük ezt boldogan, mert Csengery biztos kezû, szuverén alkotó. A zenérõl Wittek Béla gondoskodott, Uhlár Karola közremûködésével. Az eligazodást a mûvész világában Szemadám György festõmûvész, mûvészeti író segítette. Mint mondja, bármilyen alkotással ismerkedve két problematikával találkozik a befogadó: mit ábrázol a kép, és hogyan teszi azt. És a mûvészt ez a „hogyan” teszi halhatat2006. XIII. évfolyam 2. szám

lanná vagy taszítja a Sztüxbe. A megvalósítás mikéntje, esetünkben a felület-, és anyagkezelés ezeken a képeken valóban mesteri, Csengery képeinek nem csupán stílusa van, hanem karaktere is. Ez a karakter jelen esetben elsõ ránézésre a pointillizmus (az imp- Szemadám György 13

Nálunk történt – Kiállításmegnyitó

resszionizmusból kifejlõdõ festészeti irányzat a 19–20. század fordulóján: a kép apró pontszerû színfoltokból, festékpöttyökbõl való felépítése). De hiába mondom ki: „Csengery

pointillista festõ”, érzem csupán súrolom az igazságot. A megfelelõ kifejezést végül Szemadámtól halljuk: raszter (optikai rács; egymástól egyenlõ távolságra párhuzamosan futó és egymásra merõleges finom vonalak hálózata). Ez a raszter teszi egyszerre jelenvalóvá és eltûnõvé, egyszerre figuratívvá és absztrakttá a képeket. Nagy gonddal, odaadással és fõleg figyelemmel megfestett mûvek ezek, témájuk vegyes, a közös nevezõ talán a hús-vér ember hiánya lehet. A legtöbbször hivatkozott hagyomány a kelta. A leggyakoribb téma a táj, mert a táj hálás szereplõ. Témaadó és kiváló lehetõség. A benne lévõ struktúrák, élõ, organikus formák, színek, a táj hullámzá-

sa, dinamikája mind-mind megérthetõ, átlényegíthetõ és formálható, kiaknázható lehetõség. Minden, amit a táj filozófiája, lelke és rendszere nyújthat, festõi életmûvek sokaságát emelte és helyezte a képzõmûvészet történetének piedesztáljára. A tájfestõ, a tájképfestõ magában a természetben – a való életben kutakodik, a témát közvetlen impulzusok alapján gyûjti, és egyszerre válik szemlélõjévé, részesévé és alkotójává témájának. Végül a mûvészeti író szóba hozza a harmadik évezred harsány reklám-agymosását. És felteszi a költõi kérdést: a mûvészet lett korszerûtlen? (Szerintem csak elaludt, de felébred még…) K.G.

TENGER, ERDÕ, ÉPÜLETEK?* Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket Vasné Katona Hajnalka kiállításának megnyitóján. A kiállító mûvész a Kassák Alkotómûvészek Társasága Egyesület tagja és nagy öröm számomra, hogy én nyithatom meg ezt a kiállítását. A társaságról annyit szólnék, hogy tagjaikat a humánum, az alkotói alázat és egymás tisztelete vezérli. Társaságunkban nem a végzettség – profi vagy amatõr – a mérce, hanem a megvalósult mû mûvészi, etikai, esztétikai színvonala. Mindazon mûvészek otthonra találnak nálunk, akik ezeket az elveket elfogadják. Tagságunkban jól megfér a húszon alig túllépett, és a kilencvent hamarosan betöltõ alkotó, festõ,

szobrász, iparmûvész, textiles, ikonfestõ, fotómûvész. Vasné Katona Hajnalka bemutatását egy Liszt Ferenc idézettel kezdeném: A mûvészet az emberben és a természetben megnyilvánuló rejtelmesnek, isteninek érzéki visszaadása. A bemutatás folytatásához Hajnalka saját szavait hívom segítségül, így vall önmagáról. Pápán születtem. Iskoláim választásánál nagy szerepet játszott a pedagógusi szülõi háttér. Tanulmányaimat a Thán Károly Vegyipari Technikum elvégzése után a Szegedi Tanárképzõ Fõiskolán fejeztem be, gyakorlati foglalkozás szakon. Már gyermekkoromban nagy érdeklõdéssel fordultam a természet szépsége felé és környezetemben megragadott minden olyan tárgy, jelenség, ami mûvészi ábrázolással

kifejezhetõ volt. Tizenhárom, tizennégy éves koromban minden szabadidõmet képek – fõleg tájképek – festésével töltöttem. Nagy hatással volt rám nagymamám, aki hivatásszerûen foglalkozott festészettel és restaurálással. Késõbb, mint tanár – több mint negyven éven keresztül –gyermekeknek próbáltam átadni a tudásomat, fejleszteni kézügyességüket, tervezõ, alkotó képességüket, alakítani, formálni szépérzéküket, ízlésvilágukat. Teljes energiámmal a pedagógus pályának szenteltem az életem. Nyugdíjba menetelem után, 2003-tól ismét visszatértem a festészethez. Fõleg tájképeket festek, ezen belül különösen érdekel a tenger, az erdõ, de a tájba illeszkedõ épületek is. Utazásaim emlékképei címet adott a mûvésznõ ennek a kiállításnak,

*Elhangzott 2006. március 13-án Vasné Katona Hajnalka kiállításának megnyitóján az OMgK-ban. A tárlat április 2-ig volt látogatható.

14



nem véletlenül; amikor elõször elbeszélgettünk otthonában, szó esett azokról a kirándulásokról, utazásokról, amelyek igen megérintették õt.

Sokfelé megfordultam a világban, és ezek emlékei, képei, és a mûvészet kifogyhatatlan tárháza segíti az érzéseim kifejezését alkotásaimban, vallja magáról, és ez így is van. Képei tempera, olaj és vegyes technikával készülnek. Kérem Önöket, hogy gyõzõdjenek meg az elmondottak igazáról. A képekrõl

külön-külön nem kívánok szólni, csupán a szívemnek igen kedves virág-fantáziákra hívnám fel a figyelmet, ezek különleges technikával készültek, és különleges líraisággal érintik meg nézõiket. Befejezésül Egry Józsefet idézném: egy mûnek a való értékét csak maga a mû mondhatja el, mások csak beszélhetnek róla. Én hallgatok Egryre, és nem szaporítom tovább a szót, a kiállítást megnyitom. Hajnalkának további szakmai sikereket, jó egészséget kívánok. Hucskóné Kovács Mária

FÉNYUTAK A VÁRBAN Miközben a világ csendesen fordul verbálisból vizuálisba, egyénibõl együttesbe, itt a Mezõgazdasági Betûtemplomban két tehetséges hölgy fotóit csodálhattuk meg április 4–30. között, Fényutak a Várban címmel. Talán nem haragszik meg az alkotópáros – Kovács Kata és dr. Sárközi Éva –, ha a kiállítást egységes egésznek látva nem jelzem külön melyikük kapta lencsevégre az egyes képeket. A képek a Budai Várban készül-


tek, a turisták által látogatott kirakat-magyarország rejtõzködõ szépségét örökítik meg a felvételek. A Csatasorban egy téli hófödte tájban sorakoznak az ágyúk rendíthetetlenül a Hadtörténeti Múzeum elõtt. Az Égiháború-ban a felhõk szinte belepik az egyik ház homlokzatát, bevonják éghabbal. A Napfolt egy valószerûtlenül fehér Napot ábrázol. A Séta kettesben ikerpárja mosolyt csal az arcra. Az Echo narancsszépséges. A Volt egyszer egy pók fõhõse a vaskerítésen szövi tán most is hálóját. A Múltbanézõ különös tükörcsapda, az üvegablakban a rózsaablak tükrözõdik, és tán fordítva is. A Suhanó fényben mintha bõre volna a háznak. A címadó Fényút címû képen a fény lépcsõkön közlekedik. A Solaris napsugarai az óvodai gyerekrajzok napsugarait idézik vissza. A Torony másként-ban egy autó

tükrözi karéjosan a Halászbástyát. A Fénysebesség pazar fénygörbület. A Lándzsa nélkül, Szobor üveglepelben és Szobor virággal képek érdekesen támasztják fel a kõbe zárt nõi lelkeket. Az Ablak az Anna utcában kitárt ablaktáblái a szabadság metaforái. Az Azonosíthatatlan címû kép a rohanó világot örökíti meg. A Vasvirág zsemleszínû fénye gyönyörû. A Szecesszió házfala szinte szétolvad. A Sarokház mint15


ha „mezei” fotó lenne egy romosságában kedves Fiáth János utcai házról. A Sándor palota esõáztatta hatalmi szimbólum. A Mesélõ kövek macskakövei egy méltóságteljes fatörzset vesznek körül. A Vaskeresztben jól megfér álló, fekvõ, és fordított kereszt mint intarzia. Az Irányban a fény-árnyék játék ezúttal egy közlekedési táblát viccel meg. A

Lépcsõn fel-t egy impozáns kõoroszlán uralja. A Kõkorlát zömök tartóoszlopai nyugalmat közvetítenek. A Leányka kislánya bájos jelenség. A Csobogás szökõkútja szinte megmozdul. A Képek az ablakban meghitten adja át a szegénység gazdagságát. És hogy mi a negyedik dimenzió gondolatilag? A három irány (fel-

le, jobbra-balra, elõre-hátra) után következõ kint-bent. Mindenki érti, senki se látja. És hogy mi a Negyedik dimenzió mûvészeink szerint? Alkonyat, lámpavas, kék fák. A kiállítást Herczeg Renáta mûvészettörténész nyitotta meg felkészülten és lendületesen. K.G.

ÉDEN, PARADICSOM, MENNYEK Bálványos Judit remek szaxofon improvizációján megnyugodva, Kõ Pál rendhagyó megnyitóján felbátorodva, Laczkó Ibolya kiállításrendezésén elgondolkodva, és hát persze Szávoszt Katalin rajzain és plasztikáján mát-már megváltódva írom ezt a lelkes beszámolót az OMgK tavaszi tárlatáról. Olyan világba csöppentem a képeket végignézve, melyet ezzel a három szóval jellemezhetek: éden, paradicsom, mennyek. Élénk, ragyogó színekkel megrajzolt tündérek, madarak, lelkes állatok, növények, teljes spektrum. Hiába van a képek alá írva: a Szépség és a Szörnyeteg, itt minden a szépséget hirdeti. Bibliai jóslatok harsannak: Akkor majd együtt lakik a farkas a

16

báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kis gyerek is elterelgetheti õket. Gyermeki tisztaság, nõi báj és megérzés, tisztaság, pontosság, napocska. Piroska szoknyája narancssárga. Lélekemelés és zsongítás. Ifjúság és mosolygás. Mindenhova bekúszó halk derû. Repülés könnyedén. Érzések, életszeretet. A látvány felülír, igen ez a célom, mindenki célja ez, mindenki célja egy: béke és szeretet. Béke, mert az Élet nyert, szeretet, mert végtelen a Lét. Mindenki olyan, mint önmaga, de senki nem akar érvényesülni, csak állnak fák árnyékában boldogan. A természet tánca ez, rajongó bûvölet. Felsejlik rendeltetésünk, kétely nélkül ragyogni látható öntudattal. Ez a világ, ez az állapot egyszerre lesz és mindig volt. A felénk forduló tekintetek tiszták, szelídek. Lehet úgy is, hogy nem érvényesülni kell, meg elõzni, meg

hajtani, meg kívánni, meg szerezni, csak lenni, lenni, örülni. Kitárt karom a tengernek adom, a felhõk benépesítik a teret. Oly meleg, megnyugtató, nõies. Nem félek pokoltól – haláltól. Odabújok a milói Vénusz mellé én bíbor Mars, és felemelem játékosan. Pillanat, szemhéjak, alázat. Belesimulni ebbe a sokféleségbe, ahol megõrzöm arcomat legyen az pávaarc, medvearc, sakálarc nem megeszem a másikat, hanem megismerem. A Halhatatlanság új neve: kerti parti. A kiállítás április 6 – 30. között volt látogatható. K.G. 2006. XIII. évfolyam 2. szám

Konferencia – tanulmányút

BALASSAGYARMATRA SZÓLT A MEGHÍVÓ Immár harmadik alkalommal hívta – március 24-re – konferenciára a könyvtárosokat a Madách Imre Városi Könyvtár. A kétnapos találkozónak Közkönyvtárak a XXI. században volt a címe, de a szakkönyvtárosok sem unatkozhattak, hiszen szó volt többek között információs társadalomról, stratégiai tervezésrõl, etikai kódexrõl. A könyvtár 1989-ben nyitotta meg kapuit, Reimholz Péter tervei szerint épült. Nagyon barátságos, vörös téglás, ívekkel, kupolával, kiszögellésekkel teli épület, belül is tégla és fa, öröm ide belépni… Piatrik Valéria, a konferencia szervezõje köszöntötte a szép számban megjelent kollégákat, majd átadta a szót Lombos István polgármesternek. A köszöntõ szavakból kiviláglott, hogy Balassagyarmat önkormányzata, és maga a polgármester elkötelezett híve a kultúrának, és barátja, segítõje, jó fenntartója a könyvtárnak. Balassagyarmat történetérõl elmondta, hogy valószínûleg már a kelták is lakták ezt a vidéket. Az Ipolyon való átkelésre alkalmassága miatt a terület forgalmi csomópontnak számított, és így a medence központja lett. Az idõk folyamán feldúlták a tatárok és a törökök, de mindig talpra tudott állni. A trianoni béke vetett véget a fejlõdésének – bátor polgárai ugyan kiûzték a megszálló cseh csapatokat, s ezzel kiérdemelték a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet –, csak a hatvanas évek második felében, az új gazdasági mechanizmus idején került ismét felszálló ágba. Ma Nógrád megye nyugati részének a központja. Az elsõ elõadás Az információs társadalom a mai Magyarországon címmel hangzott el Molnár Szilárd igazgatótól (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ). Az intézet 1998-ban jött létre, hogy az in2006. XIII. évfolyam 2. szám

formációs társadalom kutatói hátterét adja. Az elõadó elmondta, hogy az eddigi, dinamikusnak látszó fejlõdés megtorpant. További fejlõdés tapasztalható az iskolások, a vállalkozók és a gyerekes családok körében, viszont a kis települések felzárkózása nagyon lassú, és nagyon rossz a helyzet a nyugdíjasok és romák körében. Sokáig úgy tûnt, hogy anyagi okai vannak a lemaradásnak, de sokkal jelentõsebbek a kulturális gátak, azaz az érdektelenség, a motiváció hiánya. A kis településeken sorra tûnnek el a közösségi helyek, ahol az emberek inspirálhatnák egymást. Ennek ellensúlyozására beindulóban van az ITmentori szolgáltatás. Az IT-mentor szociális munkás és informatikus egyszerre, aki ismeri a helybelieket, tud rájuk hatni, és a segítségükre tud lenni olyan hivatali ügyekben, amelyeket az interneten keresztül is el lehet intézni; fognak kapni pl. elektronikus aláírást. (Akit ez a téma bõvebben is érdekel, látogasson el a http://www.it-mentor.hu, vagy a http://www.telefalu.hu honlapra.) Mélyül a digitális megosztottság. Megtudhattuk, hogy a magyar átlagos internetezõ 4 éve használja a hálót. A széles sávú internet használata viszont EU-s összehasonlításban is kiemelkedõ. A felmérések szerint legtöbben könyvtárban, teleházban, internetkávézóban használják a világhálót. Az is kiderült, hogy téves az az állítás, miszerint az internetezõk társadalmi élete beszûkül; éppen ellenkezõleg, több kapcsolatot teremtenek a hálón keresztül, amelyekbõl személyes ismeretség is kialakulhat. A kis posták bezárásával kapcsolatban Molnár Szilárd angliai és írországi példákra utalt, ahol szintén foglalkoztak a gondolattal, de ott elõször csak próbaképpen zártak be egyet-

Molnár Szilárd, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ igazgatója

kettõt. Meglepõdve tapasztalták, hogy a közösségi terek megszûntével a közösségi ethosz, a közösségi érzés villámgyorsan elpárolgott, és az eredeti állapot visszaállítása után csak nagy sokára rendezõdtek vissza az érzelmek. Szerencsére van Magyarországon jó példa is, pl. Csákberény, ahol az egész faluban kiépítették a wifi hálózatot, és elektronikus közigazgatás van. (A csákberényi követendõ példával külön cikk foglalkozik.) A közháló-fejlesztési koncepció szerint bõvíteni kell a nyilvános, a közösségi hozzáférési pontokat, ezek legjobb helyen könyvtárakban, teleházakban vannak, ahol tanfolyamokat tarthatnak, támogathatják, segíthetik a rászorulókat. Ma még 5,5 millió felnõttet nem ér el az internet Magyarországon! Pallósiné dr. Toldi Márta a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár igazgatója azzal a riasztó 17


mondattal kezdte – Megnövekedett igények és feladatok a közkönyvtárakkal szemben címû – elõadását, hogy sok diáktól hallotta már: az oktatók azt állították, hogy a friss irodalom 95%-a megtalálható az interneten. Az állításban van igazság – folytatta az elõadó –, de ahhoz rendelkezni kell belépési jogosultságokkal a különbözõ full textes adatbázisokba. Emlékeztetett továbbá a 7 másodperces szabályra, amely szerint, ha valaki 7 másodpercen belül nem találja meg az információt a keresett honlapon, továbblapoz. Hogy szerezhet így tudást valaki? Milyen mélységû tudást lehet így szerezni? Az igazgatónõ szerint a versenyképes könyvtárnak segítenie kell az élethosszig tartó tanulást; kulturális központnak kell lennie; széles körû médiakínálat mellett információs központként kell üzemelnie; a szocializáció és a társadalmi integráció intézménye kell, hogy legyen; térségi, nemzeti és világméretû funkcionális rendszerek tagjává kell emelkednie. Röviden, a könyvtárnak a köz javát kell szolgálnia, tehát használói közül nem zárható ki senki, mégis leginkább a középrétegekre

Civitas Fortissima – Párkányi Raab Péter alkotása

18

kell építenie, mert belõlük áll a könyvtárhasználók zöme. Stratégiai gondolkodás és tervezés a Zala megyei könyvtárakban címmel tartott szenvedélyes elõadást Kiss Gábor, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója. Az igen jó elõadói stílusnak köszönhetõen ízes képet kaptunk a Zala megyei könyvtári élet szépségeirõl és buktatóiról. Felhívta a figyelmet – és én jó szívvel továbbadom – a könyvtáruk által összeállított Nevezetes zalaiak címû életrajzi lexikonra, amely a http://www.dfmk.hu/zalaiak honlapon érhetõ el. A vidéki kultúra fejlesztését szolgáló Közkincs program címmel Bódi Györgyné dr., a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója az Észak-magyarországi Közkincs Bizottság megalakulásáról és munkájáról beszélt. A Közkincs program keretében települések, régiók könyvtárai, közmûvelõdési intézményei pályázhatnak, hogy segítséget kérjenek közkulturális feladataik ellátásához, bõvítéséhez. A konferencia utolsó elõadója dr. Hangodi Ágnes (a Könyvtári Intézet munkatársa és tõsgyökeres balassagyarmati) – aki egyben a szakmai nap levezetõ elnöke is volt – mint a magyar könyvtárosság etikai kódexének kidolgozására alakított munkabizottság titkára lépett a mikrofon mögé. A bizottság összetételérõl és a kódex megalkotásának a lépéseirõl számolt be a hallgatóságnak. Az etikai kódex tíz pontja és aláírói önálló cikként olvasható. A szakmai program után városnézés, a Palóc Múzeum, illetve a Helytörténeti Gyûjtemény megtekintése következtek. Sétánk során megcsodálhattuk Párkányi Raab Péter szobrászmûvész Civitas Fortissima–emlékmûvét. Vendéglátóink megmutatták a könyvtár régi épületét is – ma Városi Képtár, Szabó Vladimir festõ,

Ádám – Riegel Alajos alkotása

grafikus állandó kiállítása látható itt –, amely kúria jellegû épület, Munk Dezsõ tervei alapján épült 1913-ban. Este a szécsényi Palóc Néptáncegyüttes virtuóz tánctudásával kápráztatta el a jelenlevõket. Szombaton szakmai kirándulásra indultunk Szklabonyára, Mikszáth Kálmán szülõfalujába. A gyerekkori házát most újították fel (januárban volt az átadó ünnepség), és szép kiállítás nyílt benne Mikszáth életútjáról és a palócokkal való kapcsolatáról. Értõ és lelkes kalauzolásban volt részünk, mindnyájan nagyon élveztük. A kirándulás második állomása Alsósztregova volt, Madách Imre nyomában jártunk. A kastély 1964 óta múzeum, itt vannak kiállítva Zichy Mihálynak, Kass Jánosnak és Nagy Zoltánnak Az ember tragédiájához készített illusztrációi is. A síremléke 1936 óta a kastély parkjában, a domboldalban van, fölötte Riegel Alajos monumentális Ádám szobrával. Vendéglátóink mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat ezen a két szép, napsütéses, kicsit hûvös tavaszi napon. Azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom, köszönöm szépen! Benczekovits Beatrix 2006. XIII. évfolyam 2. szám


KONFERENCIA ÉS TANULMÁNYÚT A KELETI VÉGEKEN, INNEN ÉS TÚL Május 3-án Sárospatakra gyûltek könyvtárosok az eTanulás – Könyvtár – Internet címû konferenciára. Helyszíne az 1983-ban átadott, Makovecz Imre tervezte Mûvelõdés Házában levõ Zrínyi Ilona Városi Könyvtár volt. Az elõadások sora Billédiné dr. Holló Ibolya (elnök, Publika Magyar Könyvtári Kör) és Halász Magdolna könyvtárvezetõ köszöntõje után Kádárné Szász Hilda mûsorával kezdõdött, aki Kiss Endre József: A bujdosó könyvek sorsa tanulmányából a II. Rákóczi Ferenc könyvtára és olvasási szokásai címû részt olvasta fel, és székely népdalokat énekelt. Dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatónõje a könyvtár és a tanulás kapcsolatáról tartott elõadást. Régi könyvtáros tanulmányokból ismerõs lehet a mottó, hogy a könyvtár tanít, nevel, szórakoztat. Mire nevelte az olvasókat a könyvtár az ’50-es években? Arra, hogyan építsék sikeresen a szocializmust. A szórakoztatással kapcsolatban voltak kisebb tudatzavarok: lehet-e, szabad-e a szocialista embertípusnak szórakozni, és ha igen, milyen mûvek olvasásával. A tanítás akkor is, most is egyértelmû, segíteni az olvasókat az éppen aktuális tanulmányaikban. Ez a vonal csak erõsödött napjainkra az élethosszig tartó tanulás kapcsán, illetve a hátrányos helyzetûek


felzárkózásában/felzárkóztatásában. Ezt erõsítik az UNESCO, valamint az IFLA célkitûzései és programjai is a ’70-es évek óta. Robbanásszerû változást hozott a digitális forradalom. A könyvtárak feladatai azonosak, de a teljesítés módja bizony alaposan megváltozott. Ennek segítésére NyugatEurópában különféle programokat hoztak létre – publiCA, Pulman, Calimera –, és ezekbe hazánk is bekapcsolódhatott. Magyarországon átfogó kormányprogramok születtek, összefonódtak a kultúra, a munkaügy és az egészségügy egyes területei. Interaktív tanítási/tanulási módok jöttek létre. Újfajta követelményrendszer elõtt állunk. Az aktív állampolgárokkal szemben támasztott követelmények: digitális írástudás, nyelvtudás, multikulturalitás, vállalkozási ismeretek. Ezt kell segíteniük a könyvtáraknak – a levéltárakkal és a múzeumokkal karöltve –, a tanulás szervezõjévé kell válniuk, fel kell kelteniük az érdeklõdést, ösztönözniük kell a kreativitásra. Néhány lehetõség, illetve ötlet: házi feladat klubok létrehozása, on-line hálózat a tanulás segítésére, on-line oktató csomagok a távoli településeken élõknek és az otthon tanulóknak. A jövõ (illetve már a jelen!) feladata: új digitális tartalmak létrehozása, közrebocsátása, és ezek használatának megtanítása. Fülöp Attiláné, a Gödöllõ Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatóhelyettese az EU AITMES (Applying Information Technology and Mobil Education on Schools = Együttmûködés iskola és könyvtár között a mobil tanulásban, oktatásban) projektjét ismertette, amelynek alapgondolata a mobil kommunikációs eszközök használatára alapo-

zott oktatási és képzési módszerek kidolgozása. Ez segítheti a tanár – diák kapcsolat megújulását, és hatékonyabban támogatná az élethoszszig tartó tanulást. A program központja Spanyolországban van, résztvevõi – a gödöllõi könyvtáron kívül – Bulgária, Görögország, Litvánia, Olaszország, Szlovénia, Törökország egy vagy két alap-, középvagy felsõfokú tanintézménye, könyvtára. Nyolc munkacsomagra osztották a feladatokat, meghatározták, hány órát kell foglalkozni egyegy feladattal, és határidõre teljesíteni kell azokat. A költségvetés szerint a teljes összeg 73,82%-át az EU adja, a többi a partnerek munkájának az értéke. Szerencse tehát, hogy a közremûködõknek készpénzzel nem kell rendelkezniük. Az egyik feladat megvalósításaként Gödöllõn március 15-én iskolásoknak vetélkedõt – kultúr (kincs) vadászatot – tartottak, Digitális Gödöllõ, 40 év gyerekszemmel címmel. Egy-egy csoport egy-egy gödöllõi kulturális örökséget dolgozott fel. Rejtvény megfejtésével tudták meg, hogy melyik nevezetesség lesz a csoport feladata; GPS-t használtak, filmeztek, fotóztak, riportokat készítettek, majd összevágták az anyagokat és feltöltötték a játék honlapjára. A nyeremények értékes tárgyjutalmak voltak. Az eredmény a http:/ /dg40.gvkik.hu honlapon látható. A projekt lezárásaként összefoglaló tanulmány, illetve kézikönyv fog készülni, addig is a http://www.aitmes.org honlapon lehet tájékozódni. Dr. Pálvölgyi Mihály, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszék fõiskolai tanára eMAPPscom – Képességfejlesztõ mobilinternet játékos módszerek alkal19


mazása a közoktatásban címmel tartott elõadást. Ez a projekt a játékos tanulást segíti elõ, 9–12 éves gyerekek vesznek részt benne. Elektronikus térképen alapul, a résztvevõk helyi digitális tartalmakat hoznak létre. Integrálja a digitális technológiákat a kreatív játékos tanulási lehetõségekkel, s mindezt multimédián keresztül. Cél a tanulók képesség- és készségfejlesztése, kreativitásuk kibontakoztatása. Az Európai Sulineten keresztül elvileg bárki, bárhol, bármikor, bárhonnan bekapcsolódhat a játékokba. A kutatási konzorcium hármas összetételû, általános koordinátora egy csehországi intézmény, a szakmai koordinátorok a nyugat-európai partnerintézmények (Angliából, Belgiumból és Spanyolországból), a résztvevõk az új tagállamok (Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) intézményei. A magyarországi koordináló központ a Berzsenyi Dániel Fõiskola, a munkában két tesztiskola közremûködik, egy szombathelyi és egy veszprémi. Ebben a projektben is nyolc munkacsomagra osztották a feladatokat, mindent dokumentálni kell, és mindennek fel kell kerülnie a közös honlapra (http://www.emapps.com). A hallottak alapján az a konklúzió szûrhetõ le, hogy a közkönyvtárak részére remek EU-s projektek vannak, és ez nagyon jó. Mint szakkönyvtáros, azonban arra lennék kíváncsi, hogy mikor kapnak vajon a szakkönyvtárak hasonlóan jó lehetõségeket… Most pedig lássuk a kirándulást. Sárospatakot méltán nevezik virágos városnak – 1996 és 2000 között három magyar és egy nemzetközi díjat nyertek –, nagyon hangulatos a sok-sok virágtól. Megnéztük a város látnivalóit, a várban meglátogat20

tuk a Rákócziak dicsõ kora címû kiállítást, este pedig a – ma francia kézben levõ – Rákóczi pincében a tokaji borok rejtelmeibe tekinthettünk be / kóstolhattunk bele. Másnap kora hajnalban már a buszon ültünk. Beregsuránynál nem egész két óra alatt sikerült átkerülnünk a határ túloldalára, majd Beregszászon felvettük az idegenvezetõnket. Punykó Marika történelmi és irodalmi ismere- Billédiné dr. Holló Ibolya, a konferencia és tanulmányút fõ szervezõje tei lenyûgözõek. Gyakorlatilag há- ránk, akik a fõiskola létrejöttérõl és rom napon keresztül mesélt, és nem eddigi történetérõl meséltek. lehetett megunni. Fantasztikus, a A Kárpátaljai Magyar Kulturális tájba, illetve a történetekbe illõ alá- Szövetség és a Kárpátaljai Magyar festõ zenéket hozott, és hol fellel- Pedagógusszövetség 1993. október kesített, hol elandalított, az érzel- 18-án döntött a magyar fõiskola mek kavalkádját zúdította ránk. alapításáról, és 1996. június 13-án A tiszaújlaki Rákóczi emlékoszlop született meg az ukrán állam dönté(a turulmadaras emlékoszlopot se a mûködési engedély megadásá1906-ban, II. Rákóczi Ferenc ham- val kapcsolatban. A felsõfokú oktavainak hazahozatalakor állították tás már az engedély megszerzése fel) mellett elhaladva a nagyszõlõsi elõtt elkezdõdött Beregszászban. Perényi kastély volt az elsõ állomá- A kertészmérnökök képzése 1993 sunk. 1573-ban említi elõször írá- óta, a budapesti Kertészeti Egyetem sos adat a kastélyt. A Perényi család Határon Túli Levelezõ Tagozatán, a ismert volt az irodalom-, zene- és tanárképzés pedig 1994-ben indult mûvészetpártolásáról, udvarukban a Nyíregyházi Fõiskolai Egyesület gyakran megfordultak neves tudó- Hungarológiai Intézetének közresok és mûvészek. Ezután visszabu- mûködésével. 2002-ben a fõiskola szoztunk Beregszászba, ahol a megkapta a fõtéren álló volt TörII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Ma- vényszéki palotát, ennek felújítása gyar Fõiskola könyvtárában Orosz lépésrõl-lépésre halad, 2005-ben Ildikó rektor és Szamborovszkyné adták át a fõiskola Apáczai Csere Nagy Ibolya könyvtárvezetõ várt János Könyvtárát, valamint a 2006. XIII. évfolyam 2. szám

Konferencia – tanulmányút – Hír

Puskás Tivadar Informatikai Központot. Szépen kialakított és jól felszerelt mindkettõ, a könyvállomány leginkább adományokkal bõvül, mert vásárlásra nem sok pénz jut. A belváros megtekintése után Mezõváriba – gyönyörû, fazsindelyes, fiatornyos református temploma van – „hajtattunk”, ahol falusi turizmus keretében, magánházaknál laktunk. Vendéglátóink jobbára pedagógusok voltak. Finom vacsorákat és reggeliket kaptunk, és jókat beszélgettünk a háziakkal. Másnap Munkácsra mentünk, megnéztük a várat, ahol nemrég állították fel Matl Péter kárpátaljai szobrászmûvész Zrínyi Ilona és a kis II. Rákóczi Ferenc címû szobrát, amely a magyar állam ajándéka. Ellátogattunk a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Zrínyi Ilona Könyvtárába, ahol Gajdos Györgyné, Olga várt minket kávéval, üdítõvel és finom süteménnyel. A könyvtár helyzetének ecsetelése mellett – sajnos ez a könyvtár is nagyon rossz anyagi helyzetben van,

az adományok itt is sokat segíthetnek – szót ejtett a nemrég lezajlott helyhatósági választásokról is, ahol több magyar képviselõt megválasztottak, s így remény van rá, hogy kicsit gördülékenyebben fognak zajlani ezentúl az események. A könyvtárlátogatást városnézés követte, örömmel láttuk a Munkácsy Mihály emlékét idézõ emléktáblákat, szobrokat. Ezután felkaptattunk a Vereckei-hágóra, közben a Honfoglalás címû rockopera szólt. A Máramarosi-havasok látványa és a különleges zene fantasztikus élményt nyújtott. Fent megkoszorúztuk a Matl Péter tervezte Honfoglalási emlékmû lerombolt torzóját. Visszafelé II. világháborús bunkerek maradványait és a Barátság kõolajvezetéket láttuk. Megálltunk Szolyván, itt volt a II. világháború után a „háromnapi munkára” behívott magyar és német férfiak gyûjtõhelye, innen szállították õket tovább, nem három napra… Utolsó napunkat Beregvárban kezdtük, itt egy gyönyörû Tudor-

stílusú vadászkastély van, a Schönbornok építették, ma szanatórium, a könyvtára látogatható. A kastély elõtt mesterséges tó van, amely az osztrák-magyar monarchiát formázza. A kastély parkjában fakad az „örök ifjúság forrása”. Innen Ungvárra mentünk tovább, ahová esõben érkeztünk. Megnéztük a várat, a pompás görögkeleti templomot, majd a belvárost, szerencsére már napsütésben. Kárpátaljai látogatásunk utolsó állomása Bene volt – gyönyörû, fazsindelyes, fiatornyos református templommal –, borkóstolóval egybekötött ebédet kaptunk a beregszászi fõiskola szõlészetet, borászatot oktató tanárának pincéjében. Életre szóló élményekkel gazdagon tértünk haza. Jó volt – és szívszorító – látni, hallani, hogy az ott élõ magyarok, hogy ragaszkodnak magyarságukhoz, hogy harcolnak meg minden egyes emléktábláért, és kicsit szégyelltem, hogy nem tudok többet segíteni. Benczekovits

ÁPRILIS ÓTA HÍRADÓT, VETÉLKEDÕT, FILMET NÉZHETÜNK AZ OMGK-BAN Könyvtárunk, az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, április elején NAVApont lett! Eddig közel harminc kisebb-nagyobb iskolai, közmûvelõdési, egyetemi és szakkönyvtár tagja a hálózatnak. A tagkönyvtárak használói kedvükre válogathatnak a Nemzeti Audiovizuális Archívum anyagaiból. A folyamatosan bõvülõ gyûjteményben lehet egyszerû, kulcsszavas keresést (rögtön a fõoldalon) vagy részletes keresést indítani. A részletes keresésnél választhatunk a formai feltárás egyes ele2006. XIII. évfolyam 2. szám

mei közül, megadhatjuk a lejátszás módját, megköthetjük, hogy pl. csak a részletesen feldolgozott mûsorokat kérjük, és sorba rendeztethetjük a találatokat az idõpontok szerint. A Napi bontás menüpontra kattintva, valamint megadva a keresett napot és tévécsatornát, megtudhatjuk, hogy mely mûsorok kerültek már be az archívumba. Itt láthatjuk azt a dátumot is, ami a legfrissebb adatot mutatja a NAVÁban; a feldolgozás szinte naprakész. A keresés eredményeként kapott listán a kiválasztott mûsorra

kattintva megkapjuk annak bibliográfiai leírását, az abból véletlenszerûen kiválasztott képeket, és elindíthatjuk a lejátszást. A NAVÁ-ról bõvebben a http://www.nava.hu honlapon, illetve elõzõ számunkban (Agrárkönyvtári Hírvilág, 2006. 13. évf.1. sz. p. 27. Újdonság Magyaroszágon: kötelespéldányarchívum) lehet olvasni. A honlapon már megtalálható a Magyar Nemzeti Filmarchívum néhány anyaga; a régi világhíradókat meg is lehet nézni. K.V. 21

Kitekintõ

NÕK ÉS A BOR Mindig örömmel veszek részt a fõvároson kívül olyan szakmai rendezvényeken, amelyek helyi civil kezdeményezés alapján valósulnak meg, s bizonyítják egy közösség összetartozását, a kultúra iránti igényét és fogékonyságát. Így vettem részt a Budapesttõl közel 60 km-re fekvõ, Dunaparti település, Lábatlan programján is, melyet Nõk és a bor címmel 2006. február 22-én a mûvelõdési és kulturális központként mûködõ Gerendayházban rendeztek meg. A rendezvényt a Gerecseháti Hegyközség, a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend, valamint a Hölgyek Lábatlanért Közegylet szervezte, támogatta, az est fõvédnökségét a papírtermékeirõl méltán híres lábatlani Forest Kft. vállalta. A téma bemutatására dr. Csoma Zsigmond profeszszort, neves szakértõt kérték fel, aki egyben a Vinum Ister Granum Regionis Borlovagrend nagykövete is. A hallgatóság figyelmét teljesen lekötve, a tõle megszokott magas színvonalon tartott elõadásában a nõk és a bor kapcsolatát mutatta be a szõlõtermesztés, borkészítés folyamatában, valamint hagyományos ünnepeinkben, társadalmi szokásainkban.

Az igen érdekes kultúrtörténeti és mûvelõdéstörténeti kiegészítésekkel gazdagított elõadást a Gerecseháti Hegyközség borászainak borkóstoltatása tette színessé olyan környezetben, melyet a felújított Gerendayház nyújtott a szervezõknek és a rendezvény látogatóinak egyaránt. Jómagam, aki már közel 30 éve az agráriumban dolgozom, boldogan láttam a lábatlaniak örökség-megõrzésének egyik bizonyítékát, a felújított kúriát és különösen a hozzátartozó 2 hektáros szép arborétumot. S ha már magamnak ilyen élményt okozott e látogatás, szeretném olvasóinkkal is megosztani azokat az ismereteket, melyeket ottani látogatásom alkalmával a helyszínrõl szereztem. A rendezvény helyszíne a jelenlegi nevén Gerenday Közösségi Ház és Arborétum 1847-tõl volt annak a Gerenday családnak a birtokában, akik érdekeltséget szerezve a Gerecse hegység vörös-márvány bányáiban, majd 150 embert alkalmazva, a kor vezetõ cégét hozták létre, s akik jó lokálpatriótaként maguk szervezték meg a piszkei (1950 óta közigazgatásilag Lábatlanhoz tartozó település) hajóállomás felépítését is. A kezdetben üzemként mûködõ épületet, a család bõvülésével épületegyüttesé fejlesztették, s az építkezést az 1900-as évek elején fejezték be. A parkot a család az l890es években létesítette, s fenyõritkaságokkal Dr. Csoma Zsigmond professzor, Bartos Kálmán hegybíró és Perger telepítette be; az Gitta, a Forest Kft. igazgatója egyik szép pél22

dány a párizsi világkiállítás aranyérmét is elnyerte. A nagyobbrészt örökzöld növényekbõl és ritka növényfajokból álló gyûjtemény hosszú évtizedeken át gyarapodott és európai hírûvé vált. Az arborétumhoz tartozó faiskola a háborúkat átvészelve 1945-tõl fokozatosan megszûnt. Az arborétumot a Komárom Megyei Tanács 1977-ben védetté nyilvánította, majd a terület értékeinek megõrzését a még élõ Gerenday örökösökre bízta. Az 1990-es években kezdték el a park felújítását, majd 1999-ben, amikor a terület az önkormányzat birtokába került, folytatódott a kert gondozása, az épület rekonstrukciója. A gyönyörûen felújított kúria s az arborétum 2003-tól várja a kultúrára, mûvelõdésre és kikapcsolódásra vágyó helyieket, valamint a Lábatlanba látogató vendégeket. Õszintén ajánlom Önöknek, látogassanak el a Gerenday-kertbe, nézzenek be a Gerenday-házba, tekintsék meg az épületet, nézzék meg a kiállításait, s ha jó idõben érkeznek, talán résztvevõi lehetnek majd egy színvonalas rendezvénynek, melynek részese voltam jómagam is. Gulácsiné Pápay Erika Akiket a téma érdekel, azoknak az alábbi mûveket ajánlom tanulmányozásra. Csoma Zsigmond: A borkóstolás története, mûvészete és gyakorlata, Bp. Agroinform K., 2003. Csoma Zsigmond: Falusi környezet – nagyvárosi ellátás, Bp. Centrál Európa Közhasznú Alapítvány, 1998. Csoma Zsigmond: Szent Vincétõl Szent János poharáig (Magyar történeti borkalendárium örök idõkre), Bp. Centrál Európa Közhasznú Alapítvány, 2004. Csoma Zsigmond: Szõlészeti, borászati hagyományok a megújulás és a közösség kötelékében, Bp.-Debrecen, Debreceni K. L. Tudományegyetem és a Centrál Európa Közhasznú Alapítvány, 1994-1996.


Kitekintõ

A KÖNYVTÁROS, MINT TUDÁSBRÓKER INTERNET FIESTA 2006 Az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szervezésében március 28-án került sor a 2006. évi Internet Fiesta központi rendezvényére. A délelõtt folyamán az internet jövõjérõl, a tartalomszûrésrõl, a magánszféra védelmérõl és a tartalomelõállítás kollektív módszereirõl hangzottak el elõadások. Délután megismerkedhettünk az Internet Fiesta kiemelkedõ eseményeivel, melyet négy rendezõ könyvtár mutatott be. Az országos programok összegzését a szervezésben kiemelkedõ teljesítményt nyújtó könyvtárak díjazása követte. Dr. Fodor Péter, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökének köszöntõje után dr. Bakonyi Péter a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke tartott elõadást az Internet jövõje címmel. Az utóbbi évek folyamán az internetezõk száma exponenciálisan nõtt, 2005-ben összesen 214 ország 1 milliárd felhasználója számára vált elérhetõvé. Magyarországon a háztartások 42%-a rendelkezik személyi számítógéppel, 20%-a csatlakozott az internethez. Hazánkban még kb. 1000-re tehetõ azoknak a kisebb méretû könyvtáraknak a száma, ahol jelenleg nincs internetkapcsolat. Az elmúlt 4 évben az internetsûrûség növekedése 100% körül alakult. A 2010-ig terjedõ idõszak célkitûzése az otthoni internetelérés 75%-ra és a szélessávú lefedettség 95%-ra történõ emelése. Dr. Tószegi Zsuzsa, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alelnöke a magánszféra inter2006. XIII. évfolyam 2. szám

net-használattal összefüggõ védelmérõl beszélt. A jogi keretet a Római Egyezmény 8. cikkelye biztosítja, mely a Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog cím alatt kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. Ezzel összhangban áll az Alkotmány 59.§ (1), mely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Napjainkban már szinte magától értetõdõ, hogy a munkáltató a munkavállaló számára internet-hozzáférést és e-mail címet ad, annak érdekében, hogy a munkavégzés minél hatékonyabban folyjon. A magánszférát érintõ problémák akkor merülnek fel, amikor a munkáltató ellenõrizni szeretné e technika használatát. A munkavállaló magánérdekeinek és a munkáltató üzleti érdekeinek súlya kerül megmérettetésre. A mérleg nyelve ekkor középen áll meg, ám a személyes adatok védelmének számbavétele kibillenti a mérleg nyelvét az egyensúlyi helyzetbõl. A munkáltató jogszerûen csak az érintett tudtával és jelenlétében tekintheti meg az e-mailek tartalmát. Kivételt jelent természetesen, ha nemzetbiztonsági érdek vagy bûncselekmény gyanúja merül fel. Dr. Tószegi Zsuzsa néhány hasznos tanácsot ismertetett a hallgatósággal. A funkcionális e-mail címek bevezetése megoldást jelenthet a problémára. Ebben az esetben a munkáltató betekinthet a levelezésbe, hiszen a cím nem köthetõ egy-egy személyhez, és a cég ügyeinek intézésére szol-

gál. Könyvtár esetén használható például az [email protected], és a munkáltatónak rendelkeznie kell arról, hogy ki férhet hozzá; ez pontosan szabályozható. Emellett adatvédelmi szabályzat kidolgozását is ajánlotta az elõadó. Dr. Simon Éva a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének jogásza a tartalomszûrésre vonatkozó jogi kérdésekkel foglalkozott elõadásában. A tartalomszûréskor meg kell különböztetni a káros és az illegális tartalmakat. A káros tartalom jogszerû, de a társadalom egyes rétegei számára zavaró, megtekintése negatív következményekkel járhat (gyermekek védelme). Az illegális tartalom minden esetben jogellenesnek minõsül (pl. tiltott önkényuralmi jelképek használata). A szûrõszoftverek használatakor szem elõtt kell tartani, hogy alkotmányos alapjogot sért az, aki a felhasználók internetezési szokásait rögzíti, az érintettek tájékoztatása nélkül telepíti a programot. Végül a szûrõszoftver alkalmazójának kötelessége tájékoztatni az internetezõket arról, hogy milyen szempontok szerint választotta az adott szûrõt. Mûködésük alapján a szûrõszoftverek négy csoportba sorolhatók. A feketelista felállításakor a program bizonyos weboldalakat a címei alapján zár ki. A gond ezzel a módszerrel az, hogy a vitatott tartalmak elhelyezését folyamatosan változtatják. A kulcsszavas lista kulcsszavak, illetve képek alapján próbálja kiszûrni a tartalmakat. A fehér lista csak a beállított oldalakat engedi megnézni, s végül a minõsítõ rendszer a honlapok önkéntesek által végzett minõsítését jelenti. 23

Kitekintõ

Dr. Pintér Róbert az Információs Társadalom és Trendkutató Intézet tudományos és stratégiai igazgatója a tartalomelõállítás kollektív módszereinek könyvtári alkalmazhatóságáról adott rövid áttekintést. Vitaindító elõadásában annak az álláspontjának adott hangot, hogy amennyiben a könyvtárak nem élnek a web 2.0 nyújtotta lehetõségekkel, akkor marginalizálódásuk várhatóan tovább folytatódik. A web 2.0 kialakulóban lévõ új világháló, napjainkban még meglehetõsen nehezen körülírható jelenség. A web 1.0-hoz képest nyitottabb világot képvisel. A látogatók és olvasók számára megjelenik az aktivitás lehetõsége. A weboldalakat gazdagabb felhasználói felület jellemzi. Közösségi tudásra épít, fontos eleme a közvetlen információ- és tudástermelés. Sokoldalúan felhasználható eszközök – mint például a blog, a vlog, a wiki, az RSS, a tag és az AJAX – közül választhatnak a netezõk. A blog internetes naplóírás, a vlog ennek videós változata. A wiki olyan weboldal, ahol programozási ismeretek nélkül is szabadon lehet írni, mások által írt szövegeket szerkeszteni, módosítani, törölni. A Wikipédia például wiki alapú, nyílt tartalmú enciklopédia. Az RSS (really simple syndication – egyszerû hírmegosztás) olyan szolgáltatás, melynek segítségével egy vagy több webportálról, blogról összegyûjthetõk a frissen megjelent hírek, így elkerülhetõ, hogy a kedvenc oldalakat naponta többször végig kelljen nézni. A tag azt jelenti, hogy az adott tartalmakat a felhasználók címkékkel (tag) láthatják el. Ezek a leíró kulcsszavak egy másodlagos információs réteget képeznek, így a keresések új lehetõségére nyílik mód. Végül az AJAX (asynchronous JavaScript + XML) a web 2.0 fejlõ24

désének meghatározó technológiai újítása. Használatával adatokat lehet küldeni a szerver felé, illetve fogadni onnan, anélkül, hogy az oldalt újra kellene frissíteni. Röviden, oldalfrissülés nélküli tartalomfrissülés. Olyan érzetet kelt, mintha asztali alkalmazást használnánk, a klikkeléssel szinte egy idõben kapjuk az eredményt. Az internet „forradalma” révén a könyvtárak számára is új leHorváth Varga Magdolna igazgató, Csemegi Károly hetõségek nyílnak, ki- Könyvtár, Csongrád törési pontok jelennek meg. A könyvtárosoknak informá- mányi Rendszer) használatának isció- és tudásbrókerekként kell mertetése. Ramháb Mária, a Katona József megállni a helyüket a jövõben. Dr. Pintér Róbert szerint alapvetõ Könyvtár igazgatója összegezte az szemléletváltozásra lenne szükség. idei Internet Fiesta tapasztalatait. A Az olvasókat is be kellene engedni fesztivál mottóját – az internet kapa tudástermelési és tudásmegosztá- csolatteremtõ ereje – a programbisi folyamatokba. Példaként emlí- zottság tette közzé. Összesen 82 tette, hogy az olvasók számára is könyvtár és 70 iskola szervezésében engedélyezni kellene, hogy tag- 366 programon vehettek részt a láeket, címkéket adhassanak bizo- togatók, akik között a lelkes kisiskolástól a szorgalmas nagymamákig nyos tartalmakhoz. A délután folyamán az ország- mindenki megtalálható volt. A ban zajló Internet Fiesta rendez- könyvtárak legfõbb partnerei az isvénysorozat programjaiból kaptunk kolák, a civil szervezetek, az interízelítõt. Csongrádról a Csemegi netszolgáltatók voltak. A Fiesta népKároly Könyvtár, Kecskemétrõl a szerûsítésében nagy szerepet kapott Katona József Könyvtár, Ózdról a a helyi rádió, televízió és a sajtó. Széles programkínálat állt a Városi Könyvtár és Debrecenbõl a Debreceni Városi Könyvtár munka- résztvevõk rendelkezésére; könyvtársai számoltak be a fesztivál ese- kiállításra látogathattak el, az eményeirõl. Sok izgalmas és nagy ügyintézés fortélyait ismerhették érdeklõdésre számot tartó program meg, települések honlapjait tanulközül választhattak az érdeklõdök. mányozhatták. A gyerekek sokféle Ezek közé tartozott a közhasznú in- interaktív játékban vehettek részt. formációk keresési technikáinak A programsorozat a fogyatékkal bemutatása, a webkamerás beszél- élõk számára is kínált esélyteremtõ getések és az egyetemistákat és fõ- lehetõségeket. A 2006-os Fiesta érdekessége iskolásokat érintõ Neptun rendszer (Egységes Felsõoktatási és Tanul- volt, hogy a közkönyvtárak mellett 2006. XIII. évfolyam 2. szám

Kitekintõ

más típusú könyvtárak is bekapcsolódtak a szervezésbe, mint az OSzK és az OIK. Az ózdi példa is figyelemre méltó és a jövõben ajánlható más könyvtáraknak is. A Városi Könyvtár bevonta a szervezésbe a

közelében lévõ két kisváros Putnok és Borsodnádasd könyvtárait is, valamint az egész ózdi kistérség könyvtári szolgáltatóinak egységeit. A legjobb programokat szervezõ könyvtárak díjazásával zárult a

2006. évi Internet Fiesta központi rendezvénye. A díjakat Alföldi István a Neumann János Számítógéptudományi Társaság ügyvezetõ igazgatója adta át. Polgárné Balogh Eszter

ÚJRA TERÍTÉKEN A „POLCOLÓGIA”, MEG AZ „INFORMÁCIÓS BUMM”! Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára – mely 1,5 milliós állományával az ország második legnagyobb könyvtára, s mely nemsokára ünnepli 450 éves fennállását – 2006. március 29-én folytatta tavaly megkezdett konferenciasorozatát (ld. Agrárkönyvtári Hírvilág, 2005. 12. évf. 1. sz. p. 29-30. „Polcológiától” az „információs bummig” címmel). Az idei diskurzus A gyakorlat, avagy a könyvtárak válaszai a XXI. századi információs társadalom kihívásaira alcímet viselte és tartalmat hordozta. A konferenciát megnyitotta és a levezetõ elnöki teendõket, valamint a záróvita moderátori tisztét dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár fõigazgatója vállalta magára. Az elsõ elõadást Bánkeszi Katalin, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. Digitális Könyvtár Igazgatóság szakmai igazgatója tartotta Könyvek és olvasók a digitális könyvtárban címmel. Közismert tendencia, mondta, hogy az internet-használat sûrûsége országosan növekszik, egyben változik a felhasználók köre is. A felmérések szerint a felnõtt lakosság 40 %-a használja a hálót, ezen belül a gyakori használók száma 2006. XIII. évfolyam 2. szám

18-ról 24 %-ra nõtt. A digitális könyvtár célja szöveges, képes, multimédia dokumentumok készítése, tárolása és szolgáltatása. Emellett hozzáférést biztosít a digitális tartalmakhoz, kiszolgálja az olvasóközönség igényeit, és keresési lehetõségeket alakít ki. A digitalizálás okai, az elektronikus dokumentumok haszna: az archiválás (hosszú távú megõrzés), a reprodukálás, a hozzáférés biztosítása, a hozzáadott értékû szolgáltatás és az újrahasznosítás (sokoldalú felhasználás). A Neu-

mann-ház adattárai közül kiemelte a Bibliotheca Hungarica Internetiana (http://www.nemannhaz.hu/tei/bhi) magyar szövegtárat, mely klasszikus szépirodalmat, gyermekirodalmat és tudománytörténeti bibliográfiákat, tanulmányokat egyaránt tartalmaz. Az e-könyvek (melyek a speciális Microsoft Reader olvasóprogrammal használhatók) gyûjteménye több, mint 60 könyvet számlál LIT (elsõsorban kis, hordozható

eszközökhöz kifejlesztett) formátumban, közöttük pl. Petõfi és Arany levelezését, Csontváry önéletrajzát. A Digitális Irodalmi Akadémia (http://www.irodalmiakademia.hu) 63 kortárs szerzõ mintegy 30 000 mûvét öleli fel. A keresettség szerinti élmezõnyt Kertész Imre, Szabó Magda, Moldova György, Eszterházy Péter és Csukás István alkotják. Érdekesség a Bíró Ferenc magángyûjteményére épült Virtuális Diafilm-történeti Múzeum (http:/ /www.diafilmmuzeum.hu), mely 130 levetíthetõ diafilmbõl áll. További adatbázisok: Képek a magyar irodalomból (http://www.irodalmikepek.hu); Balassi Bálint virtuális kiállítás (http://balassi.neumann-haz.hu), mely tartalmazza a költõ összes versét, számos zenei hanganyaggal kiegészítve; Olvasni jó! (http://www.olvasnijo.hu) irodalmi oldal gyermekeknek; A magyar CD-ROM-ok diszkográfiája (http://www.neum a n n - h a z . h u / c d ro m _ d i s z k o grafia) 1991 óta tartó adatgyûjtéssel, 380 kiadó 2800 lemezének adataival. Saját CD-ROM kiadványaik: Dicsõ napok és hétköznapok 1848; Életképek 1848; Bibliotheca Hungarica; Budapest Museum; Kertész Imre összes mûve. 25

Kitekintõ

Szólt az elõadó oktatási tevékenységükrõl is: SGML (szöveges dokumentumok és multimédiás anyagok számítógépes jellemzésére, tárolására bevezetett szabványos leíró nyelv) oktatás 120 órás akkreditált tanfolyam keretében; idõsebbeknek tartott számítógépkezelési és internet-használati kurzusok; tanároknak online és offline forrásokat megismertetõ elõadások, valamint mindenkinek szóló ismeretterjesztõ összeállítások, virtuális kiállítások. Legújabb tervük a Jeles napok címû oktatási segédanyag kiadása, mely mintegy 800 jeles nap, köztük egyházi és világi ünnepek, világnapok tudnivalóit tartalmazza. Szivi Józsefné dr., a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár gyûjteményszervezési igazgatója Közbeszerzés és könyvtárak. Mi kell a harmonikus együttéléshez? címmel tartott elõadást. Az érintett könyvtárakra nagy teherként nehezedõ közbeszerzési eljárás elõnyeit a közpénzek ésszerû, átlátható, nyilvános felhasználásában, az egyenlõ versenyfeltételek megteremtésében, a közösségi jog feltételeinek való teljes megfelelésben, a korszerû és hatékony beszerzési környezet létrejöttében és az ellenõrizhetõségben fogalmazta meg. Elõbbieket bizonyos alapelvek, a verseny tisztasága és nyilvánossága, az esélyegyenlõség és az egyenlõ elbánás teszik lehetõvé. Hogy mi teheti lehetõvé a könyvtárak és könyvtárosok számára az eljárás más szereplõivel a harmonikus együttélést? Az elõadó szerint egyrészt a partnerek és magunk ismerete (a jogi háttér, a saját intézmény és beszerzési tárgyaink vonatkozásában), másrészt a környezet ismerete (beszerzési piac, best practice), harmadrészt maga26

biztosság és türelem (ami alkat és gyakorlat kérdése). Összefoglalta a közbeszerzés hazai történetét, „közösségi” hátterét. Részletesen ismertette a közbeszerzési törvény szerkezetét, jellemzõit, a könyvtárakra vonatkozó sajátosságait. Kitért a könyvtári dokumentum, mint beszerzési tárgy jellemzõire. Felhívta a figyelmet a közbeszerzésben érintett könyvtárak együttmûködésének, a munka során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok megosztásának szükségére, fontosságára. (Az elõadó elérhetõsége konzultáció céljából: tel.: 482-7556, e-mail: [email protected]) Mikulás Gábor információs és pr-tanácsadó Belsõ motiváció a könyvtárban címû elõadása fõleg azt sugallta, hogy a munkatársak motiválásának legfontosabb, legeredményesebb módja az értelmes munka (feladatok) biztosítása. Ez segíti az értékes munkaerõ megtartását és az ütõképes szolgáltatási rendszer kialakítását, már amennyiben ezt engedi a munkahely kultúrája. Ha a public relations-t egy szervezet, valamint külsõ és belsõ környezete közötti bizalmi kapcsolatot megteremtõ és fenntartó tevékenységek rendszereként fogjuk fel, úgy lényegi kulcsfogalmaknak tekinthetjük a következõket: üzenet, bizalom, meggyõzés. A pr-tevékenység fõ területei: felhasználói szempontból minõségi munka, arculatteremtés (imázsformálás), sajtókapcsolatok menedzselése, public affairs (lobbizás, pénzügyi kapcsolatok), válságkommunikáció, szponzorálás (mecenatúra). Saját munkánkkal, munkaadónkkal összefüggésben döntõ jelentõségû a belsõ pr, a szervezet és munkatársai közötti, kölcsönös elõnyökön nyugvó bizalmi kom-

munikációs kapcsolat, melynek segítségével a szervezet céljaival összehangolt cselekvés valósul meg. A belsõ pr értéklánca: kommunikálás – informálás – inspirálás – együttgondolkodás – azonosítás (vajon magunk hol állunk ebben az emelkedõ értékû folyamatban…). Az utolsó elõadást Drótos László, az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár munkatársa tartotta. Témája a Creative Commons és a könyvtárak viszonya volt. Tény, hogy a hagyományos copyright védelemre jellemzõ „minden jog fenntartva” nézet és szemlélet mellett megjelent a Creative Commons (CC) által képviselt „néhány jog fenntartva” tartalmú alternatíva. Ennek ötlete Lawrence Lessigtõl a Stanford University jogászprofesszorától, a CC alapítójától és jelenlegi vezetõjétõl származik. Központi problémája a szellemi tulajdon kérdése a digitalizálás korában, azaz akkor, amikor a kultúra digitális akar lenni. Megközelítésében döntõ jelentõséget képvisel, hogy a szerzõk (és nem a kiadók, kereskedõk) dönthessenek saját jogaikról. (A téma hazai élharcosai a Kiskapu Kiadó és a http://www.szabadkultura.hu weblap). A CC reális lehetõséget jelent a tudományos és szakfolyóiratok elõfizetési költségeinek csökkentésére. Biztos, hogy nem fog egyedülállóvá válni a szerzõi jogvédelem területén, de hasznos alternatíva lehet a tudományos és szakkönyvtárak számára. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. L.F.L. 2006. XIII. évfolyam 2. szám

Könyvismertetés

BIOKERT AZ ÖNGYÓGYÍTÓ VEGYESKERT Wolfram Franke Mezõgazda Kiadó, 2005. 99 p.

A vegyeskultúrás kert számára a természet kínálja a mintát. A nagyobb fák és cserjék védik a kisebb növényeket a széltõl és a kiszáradástól, árnyékot nyújtanak, és õszi lombjukkal takarják azokat. Gyakorta a gyorsan növekvõ, de rövid élettartamú egynyáriak készítik elõ a terepet a hosszú élettartamú növények további fejlõdéséhez. Gondoljunk azonban a számos szimbiózisra is, hisz ezek nélkül egyes növényfajok létezni sem képesek. Az erdõ fáinak talajlakó gombákra van szükségük a zavartalan életmûködéshez éppen úgy, mint a gombáknak a fákra. Mindez jelzi, hogy egyes növényfajok anyagcsere-termékei mennyire fontosak lehetnek más fajok túléléséhez; a szomszéd növényt életben tudják tartani, elõsegítve növekedését, s egyúttal távol tarthatják a kártevõket. A kötet minden kerttulajdonos számára egyaránt érthetõ, gyakorlatias és áttekinthetõ. Témája a vegyeskultúrás kertmûvelés rendszere, ami központi alkotóeleme a környezet iránt elkötelezett biokertészkedésnek. A könyvbõl megismerjük a természetben uralkodó összefüggéseket és az ezeket felhasználó, alapvetõ mûvelési módszereket. Ezen kívül minden felmerülõ munkafolyamathoz útmutatást, és minden évszakra vegyeskultúrás terveket kapunk. A könyv a Mezõgazda Kiadó kertész 1x1 sorozatában jelent meg.

ERDEI ISKOLA KÉZIKÖNYV A TORNYOSPÁLCAI MODELL Agárdy Sándor Agroinform Kiadó, 2004. 226 p.

Az erdei iskola alapgondolata a századforduló táján jelent meg hazánkban, de sajnos, rövid idõn belül feledésbe merült; néhány éve azonban újra kibontakozóban van – mint a környezeti nevelés–oktatás egyik, az iskolához (óvodához) kötött, de részben a tantárgy–tanórai rendszertõl némileg különválasztható része. Sokféle tartalmú és módszerû erdei iskolai programok ismertek. Az ebben a könyvben közreadott anyagot, mint egyfajta lehetõséget – több évi gyakorlati kipróbálás elõzte meg. Bázishelyünk a Nyírség északkeleti peremén található Ricsikai erdõ, ahol egy hajdani tanyasi iskolaépületet alakítottak ki számunkra. Az alábbi program – bár erre a sajátos élõvilágú területre van kidolgozva – bízom benne, hogy hazánk más tájain is könnyûszerrel adaptálható lesz. Felfogásunk szerint ez a modell olyan komplex közösségszervezõdési, szocializációs forma, mely sajátos rendszerével a differenciált személyiségfejlõdést, az élményszerû tanulás megvalósulását szolgálja. Benne kiemelt 2006. XIII. évfolyam 2. szám

27

Könyvismertetés

hangsúlyt kap a tevékenységen alapuló, a természetrõl való ismeretszerzés, az egészséges életmód, a gyermeki romantika és a játék. Folyamatos mûködése révén ökológiai, természetrajzi ismereteken túl az élet tiszteletére, az apró szépségek megláttatására is képessé teszi az ifjúságot – így vall a könyv miértjérõl a szerzõ, a többi oldalon már csak a hogyanok vannak, ízelítõül: y ismerkedés mikroszkóppal, fényképezéssel, távcsõvel; y védett hüllõink, emlõseink, halaink, kétéltûink megkülönböztetése; y állatok lábnyomainak felismerése; y kéregrajzolatok készítése; y szennyvíztisztító telep modelljének összeállítása konzerves dobozokból, gumicsövekbõl; y rügyek, termések összegyûjtése, bemutató kiállítás az erdei iskolában; y alapfokú odú és etetõismeret… Agárdy Sándor személyesen is bemutatta munkáját az OMgK-ban február 7-én, a Mezõgazdasági Könyvhónap alkalmával (ld. Agrárkönyvtári Hírvilág, 2006. 13. évf.1. sz. p. 5-6., Író–olvasó találkozó az Országos Mezõgazdasági Könyvtárban). Hátlapon szereplõ mottója, ha lehet, csak még érvényesebb azóta: A jó tanár jövõbeni szerepe nem az, hogy mindenhez értsen, mindenben szakember legyen. Neki kell lennie a leglelkesebb diáknak!

A MAROSTÓL A SÁRRÉTIG A KÖRÖSVIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Szerkesztette: Rakonczay Zoltán Mezõgazda Kiadó, 2006. 295 p.

A Körös–Maros Nemzeti Park 1997-ben alakult meg. Feladata, hogy megõrizze a Bihari-, Béli- és Zarándi-hegységek lábától a Tiszáig húzódó, sajátos hangulatú táj magyarországi részének mozaikosan fennmaradt természeti értékeit: a Körösök és a Maros vízrendszerét holtágaival, ligeterdeivel és ártéri kaszálóival, a hajdani Nagy- és Kis-Sárrét õsmocsarainak maradványait, a Tiszántúlra jellemzõ szikespusztákat, a hajdani erdõssztyeppek, szikes erdei rétek és löszgyepek ma már kiemelkedõ értéket képviselõ fragmentumait. Megõrizze, helyreállítsa ezeknek az ezer szállal összefüggõ területeknek jellegzetes táji egységét és élõvilágát, s mindezt megismertesse és megszerettesse az itt élõ és ide látogató emberekkel. A több mint ötvenezer hektár területû Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága õrzi, gondozza a könyvben bemutatott Körös–Maros közét, a Körösöket, a Marost kísérõ ártéri erdõket, a kaszálókat, legelõket, a szikes tavakat, pusztákat, a Kárpát-medence legnagyobb mocsárvidékén fekvõ Kis- és Nagy-Sárrétet, s ezeknek a védett területeknek a növény- és állatvilágát. A nemzeti park kiemelt védett értéke a csorvási löszgyepen élõ erdélyi hérics, aminek egyedüli elõfordulása itt van. Ugyanilyen nagy érték a védett állatok között a túzok, melynek egyre növekvõ állománya a Dévaványán folyó több évtizedes túzokmentõ munka eredménye. A szakavatott szerzõk hozzáértéssel és a természet iránti tisztelettel írják le a táj sokszínû élõvilágát, és kirajzolódik az az áldozatos munka is, amit a természetvédõ szakemberek nap mint nap vállalnak. Ezt a könyvet azoknak az olvasóknak ajánljuk, akik a Dél-Alföldre látogatva a települések nevezetességei mellett szeretnék megismerni a Körösvidék természeti értékeit, át akarják élni az õszi daruvonulás maradandó élményét vagy a tiszavirág különleges násztáncát, a Körösök vízivilágának egyedi hangulatát. 28


Könyvismertetés

VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ EMLÉKKÖNYV EGY IZZÓ SZENVEDÉLYÛ TÁNCOS ÉLETÉRÕL Matyasovszki József Planétás Kiadó, 2006. 216 p.

2002 áprilisában egy rövid, de annál fájóbb és szomorúbb gyászhír járta be hazánk kommunikációs csatornáit, s vele szinte azonos pillanatban egész Európa médiahálózatát is. Szûkre szabott üzenet volt, benne néhány megkapaszkodásnyi adattal, egypár lecsupaszított és tömör információval, s a visszavonhatatlan ténnyel: elhunyt Vásárhelyi László táncmûvész. Így hangzott: Életének 77. évében kedden elhunyt Vásárhelyi László táncmûvész, koreográfus, a néptáncmûvészet és a néptáncmozgalom kiemelkedõ személyisége, akit a nagyközönség a televíziós Ki mit tud?-ból ismert. Vásárhelyi László 1925. szeptember 4-én született Budapesten; az Agrártudományi Egyetem elvégzése után felsõfokú néptáncoktatói tanfolyamot végzett. 1941–43 között Szatmárnémetiben amatõr táncos, 1945-tõl 1948ig a Csokonai együttesben táncolt, Molnár István tanítványaként. 1949-tõl két éven át a Honvéd Mûvészegyüttes tagja, 1951–55 között a SZOT Mûvészegyüttes szólótáncosa, asszisztense volt. Vásárhelyi László a Budapest Táncegyüttes egyik alapítója volt 1956-ban, majd négy évig az együttes szólótáncosa. Számos tevékenysége mellett részt vett Sármellék, Nagyecsed, Jászárokszállás népi együtteseinek ballada-feldolgozásaiban, 1960-tól tizennyolc éven át munkatársa volt a Népmûvelési Intézet táncosztályának. Munkaterülete a hagyományõrzõ együttesek támogatása, a hazai fesztiválrendszer kialakítása, néptáncegyüttesek minõsítése, a nemzetközi kapcsolatok szervezése és intézményi oktatómunka. Munkássága elismeréseként számos díjban részesült. A száraz tények mögött egy ember áll, aki a folklór, a népmûvészet többi ágához hasonlóan a korszerû mûvészi élmény hordozójaként, mûvészi törekvések forrásaként ismerte meg a néptáncot. Magával ragadó elõadóként jelenítette meg a táncba szõtt költészet lírai és drámai erejû élményvilágát. Az általa alapított és vezetett amatõr együttesekben a mûvészi élmény iránti fogékonyságra nevelõ, közösséget teremtõ feladatra is vállalkozott, és részt vett a tánchagyomány feltárásában, valamint a falusi együttesek patronálásában. Életének mozzanatait, hitvallását, gondolkodásának sokszínû világát, szenvedélyes mûvészi tevékenységét idézik meg ebben a könyvben mûvésztársai, barátai, családtagjai. Összeállította: Kabai Gábor


29

Programajánló

PROGRAMAJÁNLÓ – 2006 NYÁR Aratófesztivál Ópályiban

Kerkáskápolnai Lovas Napok

Idõszak: 2006. június 24. – 2006. június 25. Helyszín: Sportcentrum, Ópályi Honlap: http://www.opalyi.hu

Idõszak: 2006. július 29. – 2006. július 30. Helyszín: Nagyrét, Kerkáskápolna Honlap: http://www.csatangolo.hu Sziget Fesztivál 2006

VOLT Fesztivál 2006

Idõszak: 2006. augusztus 9. – 2006. augusztus 16. Helyszín: Hajógyári-sziget, Óbuda Honlap: http://www.sziget.hu/fesztival

Idõszak: 2006. július 5. – 2006. július 8. Helyszín: Sopron Honlap: http://www.sziget.hu/volt Medgyesegyházi Dinnyefesztivál

„Van sütnivalónk!” Országos Szalonnasütõ Bajnokság Idõpont: 2006. július 15. Helyszín: Bogárzói Lóversenypálya, Orosháza Honlap: http://www.pmk.oroshaza.hu

Idõszak: 2006. augusztus 11. – 2006. augusztus 13. Helyszín: Mûvelõdési Ház, Medgyesegyháza Honlap: http://www.medgyesegyhaza.hu

Minden Nemzetek XII. Nemzetközi Néptáncfesztiválja Idõszak: 2006. augusztus 18. – 2006. augusztus 20. Helyszín: Várkert, Gyula Honlap: http://www.muvhazgyula.hu

Balatonboglári Halászléfõzõ Verseny Idõpont: 2006. július 22. Helyszín: Platán strand, Balatonboglár Honlap: http://www.balatonboglar.hu

Egész évben ajánljuk: Ady emlékmúzeum (Ady Endre és Csinszka pesti lakása)

Mûvészetek Völgye 2006 Idõszak: 2006. július 28. – 2006. augusztus 6. Helyszín: Kapolcs és környéke Honlap: http://www.kapolcs.hu

30

Helyszín: V., Veres Pálné u. 4–6. Nyitva: kedd, csütörtök, péntek: 1000–1800, szerda, szombat, vasárnap: 1000–1600, hétfõn zárva van. Összeállította: Kabai Gábor


Ajánló bibliográfia

CD AJÁNLÓ Állattenyésztés – állategészségügy CD 45/96 Application of risk assessment in the fish industry / Rome : FAO, 2004. CD 45/33 Ács Eszter – Mándics Dezsõ Akvarisztika / Ács Eszter, Mándics Dezsõ. - Szöveg. - [Bp.] : Panemex , 2002. CD 44/3 Bréhm, Alfred Az állatok világa / Alfred Brehm. - - Bp. : Kossuth K. , 1997 CD 147 Department for International Development Renewable Natural Research Strategy Annual Reports for 2004-2005 : Crop protection. Crop post-harvest. Forestry. Livestock production. Post-harvest fisheries : Research programmes : Part 1-2. / [publ.] Natural Resources International Ltd.. - Könyv. - Aylesford : Nat. Res. Intern. Ltd. , 2005. CD 45/109 Discards in the world's marine fisheries : An update : Reference materials / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Könyv. - Rome : FAO , 2005. CD 139 Farmit 3000 Gold : Management software for progressive farm businessess : Version 3 / [publ.] Graig Farm Producer Group. [S. l.] : Border Software Ltd. , cop. 2005. CD 45/91 Fishery statistics: Data 1950-2002 / [publ.] European Commission. - Adatbázis. - Luxembourg : OOPEC , 2003. CD 45/77 Gazdálkodók kézikönyve / [szerk. Gönczi Krisztina]. - Bp. : Raabe Kvk. , 2004. CD 135 Health and safety in agriculture: Farm self-assessment / [publ. Health and Safety Executive]. - Interaktív multimédia. - [London] : HSE , cop. 2004. CD 45/16 Lassen, Hans – Medley, Paul Virtual population analysis [Elektronikus dok.] : A practical manual for stock assessment / by Hans Lassen, Paul Medley. - Rome : FAO , 2001. - 1 CD-ROM;12 cm. - (FAO fisheries technical paper ; 400. ) CD 52/5 Madaraink: A madarak hasznáról és káráról / Herman Ottó : Magyarország madarai / Chernel István : 67 madárdal hangzó anyaga. - Könyv. - Bp. : Arcanum Adatbázis kft. , [2005].


CD 38/5 Magyar-angol agrár-mûszaki multimédiás képes szótár: Állattartási technológiák = Animal technologies / [kiad.] Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezõgazdasági Gépesítési Intézet. - Interaktív multimédia. - Gödöllõ : FVM MGI , [2003]. CD 45/95, CD 45/107 Magyar gazda Európában : Betartható elõírások, érthetõ jogszabályok / [szerk. Herbst Árpád, Szabóné Willin Erzsébet, Uzonyi Györgyné]. - Bp. : Raabe Tanácsadó és K. Kft. , 2005. Az alapkötethez CD-ROM melléklet tartozik CD 45/95 számon. - A 4. kieg. kötethez CD-ROM melléklet tartozik CD 45/32 Molnár Katalin Hobbiállatok: Kisemlõsök, macska, kutya / Molnár Katalin. - Szöveg. - [Bp.] : Panemex , 2002. CD 105/5 Pannon encyclopaedia: Magyarország állatvilága. - Bp. : Arcanum Kft. , [2002]. CD 45/48 Parasitic wasps : Evolution, systematics, biodiversity and biological control / Ed. by George Melika and Csaba Thuróczy. - Szöveg. - Bp. : Agroinform K. , 2003. CD 140 Practivet CD-Rom 2.0: Állatgyógyszerek, takarmánykiegészítõk, fertõtlenítõszerek, irtószerek komplex keresési rendszerben, teljes alkalmazási útmutatókkal : Cégek, szövetségek, kamarák címei, elérhetõségei / [Kiad.] Practivet 2003 Bt.. - Adatbázis. - [S. l.] : Practivet 2003 Bt. , 2004. CD 56/6 Proceedings of the Annual BSAS Conference 1999-2005 [Elektronikus dok.] / [publ.] British Society of Animal Science. Midlothian : BSAS , 2005. CD 45/104 Report of the Sixteenth Annual Conference of the European Association of Fisheries Economists: Rome, 5-7 April 2004 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. Könyv. - Rome : FAO , 2004. CD 105/3 Soós Lajos A Kárpát-medence Mollusca-faunája / írta Soós Lajos. - Szöveges adatbázis. - Bp. : Arcanum Kft. , 2002. CD 44/12 Szabó Gyula Budapesti Állatkert: Virtuális séta a budapesti állatkertben / [kísérõ szöveg: Szabó Gyula]. - - Bp. : Cyberstone Ent.CD-ROM Fejl.és Kiad.kft. , 1997.

31


CD 52/2 Szinák (János) – Veress (István) Kutyatár: Minden, ami az ebekrõl tudható / [Szinák János, Veress István]. - Interaktív multimédia. - Bp. : Arcanum Adatbázis Kft. , 2004.

CD 37/16 Improving the operation of canal irrigation systems: A rapid appraisal procedure for irrigation systems : Modernization of irrigation systems / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Szövegek. - Rome : FAO , [2003].

Növénytermesztés – kertészet

CD 44/4 Kocsis András Sándor Herbárium / [fel.kiad. Kocsis András Sándor]. -- Bp. : Kossuth Kvk. , [1997]. - (Magyarország növényei )

CD 45/115 Agrártámogatások és -pályázatok / [Kiad.] Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft.. - Szöveges adatbázis. - Bp. : Raabe Tanácsadó és K. , 2005. CD 45/86 Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok (4.) (Mezõtúr) (2004) 4. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok: 2004. október 2122. / [Kiad.] Tessedik Sámuel Fõiskola Mezõgazdasági Fõiskolai Kar. - Mezõtúr : Tessedik S. Fõisk. , 2004 CD 110 Burgonya károsítói / szerk. Reisinger Péter, Takács Krisztina és Nagy Ida. - Interaktív multimédia. - Mosonmagyaróvár : Ny.Mo.-i Egy., , 2002. CD 45/103 Búza minõségi térkép = Wheat quality map / [szerk. Réther Attila, Balogh József, Lukács József]. - Könyv. - [Bp.] : [Concordia Közraktár Rt. Gabona Control] , 2005. CD 45/99 Capacity development in irrigation and drainage : Issues, challenges and the way ahead / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Rome : FAO , 2004. CD 45/30 FAO Land and Water Division electronic workshop (2000) (Rome) CD 45/59 Farm structure : 1999/2000 survey: National methodological reports : 2003 edition / [publ.] European Communities. - Felmérési adatok. - Luxembourg : OOPEC , 2003. CD 142 Forschungsanstalt Geisenheim und Fachbereiche 2003 Jahresbericht : Weinbau und Getränketechnologie : Gartenbau und Landespflege der Fachhochschule Wiesbaden / [Hrsg. Forschungsanstalt Geisenheim]. - Évi jelentés. - Geisenheim : Forschungsanstalt , cop. 2004.

CD 44/2 Kocsis András Sándor Legszebb vadnövényeink / [fel.kiad. Kocsis András Sándor]. - Bp. : Kossuth K. , [1997]. - (Magyarország növényei ) CD 45/113 Land cover classification system / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Könyv. - Rome : FAO , 2005. CD 45/43 Land degradation assessment in drylands : LADA project meeting report 23-25 january 2002 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Szöveg. - Rome : FAO , 2002. CD 143 Magyarország mezõgazdasága, 2003 = Agriculture of Hungary, 2003 / [Kiad.] Központi Statisztikai Hivatal. - Felmérési adatok. Bp. : KSH , 2004. CD 148 Mesterházy Zsolt The conifer treasury of the world 2.0 = A fenyõk kincsestára 2.0: A living conifer taxonomy with 200000 images = Élõ fenyõrendszertan 200000 ábrával : A Föld fenyõi és kerti változataik / Mesterházy Zsolt. - 2. kiad.(1.digit. kiad.). - Bp. : Orlóczy L. magánkiad. , 2005. CD 45/102 Mihály Botond Szõlõk gyomnövényei három vulkáni tanúhegyen / Mihály Botond. - Doktori (PhD.) értekezés ; [Szent István Egyetem Doktori Tanács]. - [Gödöllõ] : [SzIE] , [2005]. CD 122 Németh Imre – Beszteri István Gyomismeret, gyomhatározás / Németh Imre, Beszteri István. elektr.bõv.kiad. - Könyv. - Gödöllõ : Agrárközp.Kht. , [2003].

CD 120 Hámori Zoltán – Schmidt Gábor Dísznövénytár 2003: Kertészeknek, kertépítészeknek, kerttervezõknek, faiskolásoknak, kertbarátoknak : Évelõk / Hámori Zoltán, Schmidt Gábor. - Bp. : BKÁE Kert.tud. Kar , 2004.

CD 121/8 Plant Genetic Resources Abstracts for IPGRI-sponsored recipients:2004-2005. Vol. 14. Nos. 1 and 2 / [Publ.] International Plant Genetic Resources Institute, Commonwealth Agricultural Bureau International. - Folyóirat. - Wallingford : CABI , 2005.

CD 131 ICRISAT Annual Report 2004: Sowing seeds of success / [publ.] International Crops Research Institute for the Semi-Arid Tropics. Szöveges adatbázis. - [Patancheru] : ICRISAT , [2005].

CD 45/29 Rossi, Walter Orchidee d'Italia / Walter Rossi ; disegni di Anne Eldredge Maury. - Szöveg. - Bologna : INFS , 2002.

32



CD 137 Szõlõ- és borkultúra Magyarországon = Grape- and wineculture in Hungary = Traube- und Weinkultur in Ungarn [Elektronikus dok.] / [Kiad. az] Agrármarketing Centrum. - Szöveg. - [Bp.] : DDN Nexus Kft. , 2004. CD 52/4 Virágaink : Magyarország virágos növényei / Hoffmann-Wagner : A magyarság virágai / Rapaics Rajmund. - Könyv. - Bp. : Arcanum Adatbázis kft. , [2005]. Környezet – erdészet – vadászat CD 88/1 Átfogó információs rendszer a környezetvédelemrõl : Fókuszban a tisztább termelés / kiad. ELMO Csoport Kft, 2001. CD 45/23 Beckhoff, Jürgen – Eck, Claudia Landwirtschaft und Umwelt: Verbraucher und Ernahrung / Red. Jürgen Beckhoff, Claudia Eck. - - Bonn : Aid Infodienst , 2002. CD 45/94 Gaál Márta A biometria számítógépes alkalmazásai a környezeti és agrártudományokban: Példák : Magyar-angol, angol-magyar szakszótár és kifejezésgyûjtemény / Gaál Márta. - Bp. : Aula K. , 2004. CD 78/3 Hetényi Pálné Környezetvédelmi kalauz 1999 : Környezetvédelmi ki kicsoda : Környezetvédelmi termékek, technológiák és szolgáltatások : Az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályai / [fõszerk. Hetényi Pálné]. - Bp. : OMIKK , cop. 1999. CD 45/101 Hulladékgazdálkodási tanácsadó: 22. aktualizálás :2003- 2005. május : CD-melléklet ; [Kiad.] Verlag Dashöfer Kft.. - Szöveg. Bp. : Verl. Dash. Kft. , 2005.

CD 75 Tolna megye környezetvédelmi programja / - [S.l] : [s.n.] , [2000]. CD 86/10 Zöld információs tár : 1.0 verzió / [kiad.] Verlag Dashöfer. - Szöveges adatbázis. - Bp. : Verl. Dashöfer , 2004. Alaptudományok – mûszaki ismeretek – élelmiszeripar CD 121/3 Applied Biosystems / [publ.] Lincoln Centre Drive. - Foster City : Lincoln Centre Drive , cop. 2004. CD 114 EFITA 2003 Conference (Debrecen, Budapest) (2003) CD 45/44 Élelmiszer- és vendéglátóipari ABC : Restaurant Information System / [Kész. M-Store System Kft.]. - Szöveg. - Bp. : Verl.Dashöfer , [2002]. CD 7/22 Food and human nutrition in AGRIS 2001-2005/06 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations, International Information System for the Agricultural Sciences and Technology (AGRIS). - Bibliográfiai adatbázis. - Rome : FAO , cop. 2005. CD 37/7 Food security : Virtual library : Special selection of full texts by keyword / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Bibliográfiai adatbázis. - Rome : FAO , cop. 2002. CD 144 Az FVM szakmai kiadványai / [Kiad. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium]. - Bibliográfiai adatbázis. - Bp. : FVM , [2005].

CD 45/93 Jakab Sámuel – Füleky György Környezetvédelem - talaj = Protectia mediului - sol / Jakab Sámuel, Füleky György. - Könyv. - Bp. : Nemzeti Tankönyvk. , 2004.

CD 45/94 Gaál Márta A biometria számítógépes alkalmazásai a környezeti és agrártudományokban: Példák : Magyar-angol, angol-magyar szakszótár és kifejezésgyûjtemény / Gaál Márta. - Bp. : Aula K. , 2004.

CD 45/41 Környezetstatisztikai adatok 2001 : Statisztikai szakévkönyvek, 2001 : Környezeti adatok / [Kiad. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Bp. : KSH , [2002].

CD 129 IITA annual report 2003: Research to nourish Africa / [publ.] International Institute of Tropical Agriculture. - Könyv. - Croydon : IITA , [2004].

CD 86/13 Környezetvédelmi jogszabályok és nyomtatványok gyûjteménye : Alapmû és 11. aktualizálás / [kiad.] Verlag Dashöfer. - Szöveges adatbázis. - Bp. : Verl. Dashöfer , 2005.

CD 45/64 Joint Meeting of the FAO Panel of Experts on Pesticide Residues in Food and the Environment and the WHO Core Assessment Group (2003) (Rome)

CD 45/75 Statistisches Jahrbuch über Ernährung, Landwirtschaft und Forsten [der Bundesrepublik Deutschland 2002-2003]: Agrarmärkte, Planungsgrundlagen / Hrsg. vom Bundesministerium für Verbraucherschutz, Ernährung und Landwirtschaft ; [Red. M.Schmidt et al.]. - Adatbázis. - Münster-Hiltrup : Landwirtschaftsverl. , 2003.

CD 138 Ki kicsoda a magyar élelmiszeriparban = Who is who in the Hungarian food industry = Wer ist wer in der ungarischen Lebensmittelindustrie = Kto est' kto v vengerskoj piscevoj promyslennosti 2004 / [Kiad. az] Agrármarketing Centrum. Könyv. - Bp. : AMC , 2004


33


CD 45/98 Közbeszerzési kézikönyv: Nem csak pályázóknak, ... jogalkotóknak, ... elméleti szakembereknek, ... tanácsadóknak / Szerk. BAU-DOK Alapítvány. - Szöveg. - Bp. : H&Gy Consulting , [2005].

CD 37/18 Verbatim DataLifePlus: AGROVOC Browsing Interface September 2004 / [publ. Food and Agriculture Organization of the United Nations], Verbatim Corporation. - Adatbázis. - Egham : Europe Verbatim Ltd. , 2004.

CD 45/20 Laib Lajos Terepen mozgó jármûvek / Szerk. Laib Lajos. - Bp. : Szaktud. Kiadóh. , 2002.

CD 45/82 Vízrajzi évkönyv 2001: CD-melléklet : 56. (CVI.) kötet / [kiad. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Rt.]. - Közlemények, folyóiratcikkek. - Bp. : VITUKI Rt. , cop. 2002.

CD 45/43 Land degradation assessment in drylands : LADA project meeting report 23-25 january 2002 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Szöveg. - Rome : FAO , 2002.

CD 45/31 Vízügyi statisztikai adatok 1996-2001 / [Kiad. a] Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. - Felmérési adatok. - Bp. : GKM , 2002.

CD 68/10 Magyar cégek 2004/2005: Több mint 40000 cég adataival / kiad. a Dun and Bradstreet Hungária Kft.. - Adatbázis. - Bp. : Dun & Bradstr.H.Kft. CD 45/114 Magyar Mezõgazdasági Bibliográfia 2003, 2004, 2005: MABI [2005] / [Kiad.] Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. - Bibliográfiai adatbázis. - Bp. : OMgKDK , 2005. CD 34/14 Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek 2001/2 : Magyar Nemzeti Bibliográfia Periodikumok 2001/2 : Magyar Nemzeti Bibliográfia Sajtórepertórium 2001/2 / kész. az Országos Széchenyi Könyvtár. - - Bp. : OSZK , 2002. CD 124 Magyar Tudomány Anno 1999-2003: Repertórium, tudósportrék, MTA, OTKA, MSZH, FVM, OM, bemutatók / [kiad.] Lapoda Multimédia. - Interaktív multimédia. - Bp. : Lapoda Multimédia , [2003]. CD 119 Magyarország hagyományos és tájjellegû mezõgazdasági és élelmiszeripari termékeinek gyûjteménye = Collection of Hungary’s traditional and local products = Sammlung über die traditionellen und landschaftspezifischen Agrarprodukte Ungarns: Hagyományok - Ízek - Régiók = Traditions - Flavours - Regions = Traditionen - Geschmäcke - Regionen / [Kiad. a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrármarketing Centrum]. - Bp. : [FVM] , [2003].

CD 45/34 World development indicators 2002: Users manual / [publ.] The World Bank. - Felmérési adatok. - Washington : The World Bank , 2002. CD 132 World Symposium of Dairy Products in Human Health and Nutrition (2.) (Melbourne) (2003) 2nd World Symposium of Dairy Products in Human Health and Nutrition: Conference and exhibition : 24-27 August 2003 Melbourne, Australia / [publ.] International Dairy Federation. - Melbourne : Int. Dairy Fed. , 2003. Európai Unió CD 62/4 Agence Europe / [publ.] Agence Europe CD-ROM Department. Brussels : Ag.Eur. , [2001]. CD 33/16 AGRIS application and data for agriculture 2004/3 : Data 19732004 / [publ.] European Communities. - [Luxembourg] : [OOPEC] , 2004. CD 33/17 AGRIS application and data for agriculture and forestry 2005/: Contains also Quarterly bulletin 1/2005 in PDF format / [publ.] European Communities. - [Luxembourg] : [OOPEC] , 2005. CD 53/6 Csatlakozási szerzõdés: 2004. május 1. / [Szerk. a Miniszterelnöki Hivatal]. - Bp. : M.Hiv.Közlönyk. , 2004.

CD 45/112 Market access browser = Navigateur: Mesures d’accés aux marchés = Navegador: Medidas sobre acceso a los mercados [Elektronikus dok.] / [publ. Food and Agriculture Organization of the United Nations]. - Könyv. -Rome : FAO , cop. 2003.

CD 84/29 Debates = Débats: Sittings from July to December 2004 = Séances de juillet á decembre 2004 : Official Journal Annex of the European Communities : Debates =Journal officiel Annexe de l’Union européenne / [publ.] European Parliament. - Európai Parlament vitairata. - Luxembourg : European Parliament , 2004.

CD 45/74 The state of food and agriculture 2003-04: Time series : SOFA 2003-04 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Rome : FAO , 2004.

CD 40/21 Economic accounts for agriculture and forestry and agricultural labour input statistics 1973-2001 data : Detailed tables / [publ.] European Commission. - - Luxembourg : OOPEC , 2002.

34



CD 46/75 EU-jogtár 2003/2 / [kiad.] KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó kft., CompLex vevõszolgálat. - - Bp. : KJK Kerszöv , 2004. CD 80/27/1,2,3 Eurolaw : Monthly Issue 103 Quarterly 40 1951-December 2004 / [publ.] ILI Index House. - Ascot, Berks : ILI Index House , 2004. CD 45/51 Az Európai Unió gabonaintervenciós rendszere / [Szerk. Almási Judit] ; [Kész. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézete]. - Könyv. - Bp. : FVM KSZI , 2003. CD 38/7 Európai Uniós terminológiai szótár: Angol-francia-német-magyar / [Kiad. az] Akadémiai Kiadó. - Könyv. - Bp. : Akad. K. : Igazs.ügyi Min. , 2005 CD 45/9 Europäische Union 2000 Tier- und Pflanzenproduktion / [Red. Gerhard Knothe]. - Bonn : ZMP , 2000. - 235 p.;21 cm. (Agrarmärkte in Zahlen ) CD 53/8 Eur-Lex: Az Európai Unió hivatalos lapja : Jogszabályok. Tájékoztatások és közlemények (L+C) : 2004. évi gyûjtemény május-december / [Kiad. European Communities Publications Office]. - Folyóirat. - Luxembourg : OOPEC , cop. 2005. CD 40/32 Eurostat databases: [Agricultural products] : Zpa 1 / [publ.] European Communities. - Adatbázis. -[Luxembourg] : [OOPEC] , [2003]. CD 45/83 Eurostat yearbook 2004: Data 1992-2002 / [publ.] European Commission. - Felmérési adatok. - Luxembourg : OOPEC , 2004. CD 45/68 Hatályos szerzõdéskötési útmutató és mintatár: EU-konform tanácsadó üzleti szerzõdések elkészítéséhez : 3.3 verzió : 2002-2004. április / [publ.] Verlag Dashöfer. - Bp. : Verl.Dashöfer , 2004. CD 135 Health and safety in agriculture: Farm self-assessment / [publ. Health and Safety Executive]. - Interaktív multimédia. - [London] : HSE , cop. 2004. CD 53/4 Hétköznapi Európa: Az Európai Unió filmen, szövegben és számokban / [Szerzõk Losonczi Lívia és Madari Ákos]. - Könyv. - Bp. : Euro Info Service , cop.2003. CD 43/2 Interactive guide to the European Union 2002 / Weber Shandwick. - [S.l.] : [s.n.] , 2002. CD 45/69 Közbeszerzés Európában: Ajánlattevõk, ajánlatkérõk kézikönyve : Kézikönyv CD melléklet / [Szerk. Kerekes Pálné, Makarics


Adrienne] ; [Kiad. a CBC Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft.]. - Szöveges adatbázis. - Bp. : CBC ... Kft. , 2004. CD 53/7 Legislative proposals and other COM documents 2003 / [publ.] European Commission. - Szöveges adatbázis. - Luxembourg : OOPEC , cop. 2005. CD 45/107 Magyar gazda Európában : Betartható elõírások, érthetõ jogszabályok / [kiad. Raabe Kiadó]. - Szöveges adatbázis. - Bp. : Raabe K. , 2005 CD 12/1 Nonprofit szervezetek mindennapi tanácsadója: 1.0 verzió / [Kiad.] Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt.. - Bp. : Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt. , 2004. CD 79/4 OECD agricultural databases = Bases de données agricoles de l'OCDE / [publ.] Organisation for Economic Co-Operation and Development. - [Paris] : OECD ,2001-2002. CD 27/22 Official Journal of the European Union : Legislation L and C information and notices : 2003 collection / [publ.] European Communities. - Szöveges adatbázis. - Luxembourg : OOPEC , 2003. CD 39/2 A régiók számítanak = Regions matter = Regionen machen den Unterschied [etc.] / [Kiad. Európai Bizottság Regionális Politikai Fõigazgatóság]. - Szöveges adatbázis. - [S. l.] : Eur.Biz.Reg.Pol.Fõig. , [2005] CD 45/61 – CD 45/90 Regions: Statistical yearbook 2002- 2004: General statistics / [publ.] European Commission. - Szöveg. - Luxembourg : OOPEC , 2004. CD 126 Revenue statistics yearbook 1965-2001: Statistics : 2002 edition / [publ.] Organization for Economic Co-operation and Development. - Paris : OECD , 2002. CD 27/21 Supplement to the Official Journal of the European Union / [publ.] European Communities. - Folyóirat. - Luxembourg : OOPEC , cop.2004. CD 45/92 Tourism statistics - yearbook: Data 1990, 1995, 1998-2002 / [publ.] European Commission. - Luxembourg : OOPEC , 2003. CD 49/3 Turchany, Guy Mezõgazdaságunk az EU elvárásokban: A magyar mezõgazdaság sikerének alapja az Európai Unió ismerete / Turchany Guy. Könyv. - Bp. : ECO-Invest Kft. , 2003. Összeállította: Károlyi Zsuzsanna

35

Agrárium

AZ MKE MEZÕGAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK KIHELYEZETT RENDEZVÉNYE GÖDÖLLÕN Az MKE Mezõgazdasági Szervezete 2006. évi I. félévi rendezvényét az elõzetes terveknek megfelelõen a Szent István Egyetem Gödöllõi Tudományos Könyvtárában tartotta május 18-án. A rendezvény hivatalos részének elsõ napirendi pontja a szervezet további sorsát eldöntõ, a tagság körében végzendõ, megkérdezésen alapuló felmérés megszavazása volt. A felmérést háromtagú Jelölõ Bizottság fogja elvégezni. Lõrincz Ferenc elnök javaslatát a bizottság tagjaira vonatkozóan a jelenlévõ szervezeti tagok egyhangúlag elfogadták (elnök: Benczekovits Beatrix, OMgK, tagok: Princz Ágostonné, SZIE GTUK és Pálfai Katalin, OMgK). Ez a felmérés fogja eldönteni, hogy a szervezet a továbbiakban (2007-tõl) beolvad-e az MKE Mûszaki Szekciójába, vagy önállóan folytatja tevékenységét. Utóbbi esetben a Jelölõ Bizottság elõkészíti a szervezet év végén esedékes tisztújító taggyûlésére a tag-

ság jelölésein alapuló javaslatát a vezetõségi tagok személyére vonatkozóan. Elõbbi esetben a vezetõség felveszi a kapcsolatot a Mûszaki Szekció vezetõségével a visszatagolódás elõkészítése és lebonyolítása céljából. Ezt követõen Lõrincz Ferenc tolmácsolta Szabóné Szávay Judit, a SZIE Állatorvos-tudományi Könyvtár fõigazgatójának, vezetõségi tagnak a meghívását, így az õszi rendezvény az István úton zajlik majd. A program folytatásaként Józsa Sándorné, a SZIE GTUK megbízott igazgatója röviden megismertette a résztvevõket a közel 60 éves

könyvtár történetével és jelenével, a könyvtár állományával, valamint a mûködéssel kapcsolatosan felmerülõ problémákkal. (A könyvtárról részletesen olvashatnak Józsa Sándornénak Bemutatkozik a Szent István Egyetem Gödöllõi Tudományos Könyvtára címmel az Agrárkönyvtári Hírvilágban, – 2005. 12. k. 3. sz. – megjelent cikkében.) Majd rövid séta során módunkban állt megtekinteni a könyvtár helyiségeit, megcsodálhattuk az épület tetõteraszáról nyíló kilátást az egyetemre és szépséges természeti környezetére. Az egyetem menzáján kellemes hangulatban elköltött finom ebéd után Princz Ágostonné Emese nagy szakértelmet eláruló „profi” kalauzolásával megtekintettük a Grassalkovich Kastélyt, a színházat és a nemrég elkészült tündéri Királydombi Pavilont. Élményekben gazdagon nagy köszönettel vettünk búcsút kedves vendéglátóinktól. Pálfai Katalin

36


TARTALOM. Tisztelt Olvasóink, kedves Kollégák! Örömmel nyújtom át Önöknek idei második számunkat abban a reményben,

Recommend Documents