2011.04.06.
Tartalom Minőségbiztosítás és minőség menedzsment
Szoftvertechnológia előadás
A minőség fogalma Szoftverminőség Minőségmenedzsment Minőségbiztosítás Szabványok és módszerek
1
2
A minőség fogalma
Filozófiai értelmezés
Filozófiai értelmezés Fogyasztói értelmezés Termelői értelmezés Társadalmi értelmezés Minőségügyi értelmezés
A dolgok tulajdonságokkal történő leírása (általános) { {
Értékrenden alapuló, személyhez kötött (szubjektív) { {
3
Valami „jó” Tartós / Jól konstruált / …
Adott személynek a legjobb Divatfüggő 4
1
2011.04.06.
Fogyasztói értelmezés
Termelői értelmezés
Mennyire hasznos a termék A filozófiai értelmezésen alapul (értékszemléletű) A termék funkciói határozzák meg A minőségi termék célja a fogyasztó maradéktalan kielégítése
A termelői folyamat az érdekeltek számára { { { {
Megfelelő Hasznos Gazdaságos Veszélytelen
5
Társadalmi értelmezés
{
Minőségügyi értelmezés
A termelési és fogyasztási gy folyamatok y a társadalom számára {
Hasznosak Veszélytelenek (élet- és környezetvédelmi szempontból)
{ { { { { {
A jó minőség négyféle követelmény egyensúlya {
A minőségügy részei {
6
Fogyasztóvédelem Biztonságtechnika Munkavédelem Él t és Életé egészségvédelem é é éd l Erkölcsvédelem Környezetvédelem Vagyon- és tűzvédelem
{ { {
7
Műszaki (fizikai, kémiai, biológiai, stb.) Erkölcsi Piaci Gazdasági
8
2
2011.04.06.
Mi a minőség? (ISO)
Minőségi igények
Az egység (termék (termék, szolgáltatás) azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket elégítsen ki.
Előírásban rögzített (kötelező) { {
Korra jellemző divat, fejlettségi fok {
A termék, vagy szolgáltatás azt nyújtja a vevőnek, amit akar, amikor akarja, és mindezt megfelelő árért.
Szabvány Jogszabály
{
Hatlovas hintó Sportkocsi
9
A minőség fokozatai 1.
2.
A minőség fokozatai
Ártatlanság kora
10
Elkötelezettség kora
3.
A vezetés szerint a minőségi ügy a gyártással együtt járó szükséges rossz A selejtet sorscsapásként érzékelik (utólag) A profit fontosabb, mint a vevő kívánsága A minőség költségeket nem mérik A terméket rásózzák a vevőre (ez van, ezt kell szeretni)
Az eszmélés időszaka
A vezetés felismeri, hogy a minőség pénzbe kerül, de a fennmaradáshoz szükséges A vállalat struktúrájának átszervezése, problémák kiküszöbölése A minőség-ellenőrzés helyébe minőségbiztosítás lép (még kevés a hatásköre) Keresik a vevők véleményét
11
A minőség gazdasági szükségszerűség A minőségbiztosítási rendszert megvalósítják és ellenőrzik A gyenge minőség kiküszöbölése 50% költség csökkenést eredményez A vevők véleményét kutatják, elemzik Munkások bevonása, nyereségmegosztás, továbbképzés és ellenőrzése
Világszínvonal elérése
4.
A minőségi szemlélet mindenek felett A megelőzés az élet útja Folyamatos, sosem befejezett tökéletesítés A vevők lelkesedése Minden munkatárs felelős a minőségért 12
3
2011.04.06.
Szoftverminőség
LEGEGYSZERŰBBEN {
A szoftverminőség kezelése
{
A szoftver feleljen meg a specifikációnak.
Problémák: {
{
{
Minőségbiztosítás
Minőségtervezés {
A fejlesztők követelményei nem szerepelnek a specifikációban Egyes minőségi jellemzők nem definiálhatók egyértelműen (pl. karbantarthatóság) Nehéz teljes szoftverspecifikációt készíteni
Magas minőségű szoftverek előállítását eredményező szervezeti eljárások és szabványok rendszerének felállítása A rendszerből a megfelelő szabványok és eljárások kiválasztása és egy konkrét szoftverprojekthez való igazításuk
Minőség-ellenőrzés {
Azon folyamatok meghatározása és rendszerbe állítása, amelyek biztosítják, hogy a fejlesztők alkalmazzák a minőségi eljárásokat és szabványokat
13
A szoftver minőség megközelítései
{
A fejlesztési folyamatból indul ki. Hogyan lettek implementálva az eredeti követelmények? (analízis, specifikáció, tervezés..)
Bármilyen termék minőségét befolyásolja az előállítási folyamat minősége Erősebben érvényesül ez a szoftver termék esetén A fejlesztési folyamat és a szoftver minőségének összefüggése bonyolult {
Érték alapú szemléletmód { {
Specifikus (üzleti) feladatokban való használhatóság. Szubjektivitás!
Fejlesztés alapú szemléletmód {
Objektív és mérhető paramétereken alapul
Felhasználó alapú szemléletmód {
Termék és folyamat minőség
Termék alapú szemléletmód {
14
A minőséget i ő é t a költségek költ é k függvényében fü é éb vizsgálja. i álj elfogadható teljesítmény – megfizethető ár
{
Transzcendens szemléletmód {
A fejlesztés résztvevőinek gyakorlata és szakértelme jelentősen befolyásolja a minőséget. Ol an külső tén Olyan tényezők, e ők mint a fejles fejlesztendő tendő alkalmazás alkalma ás újszerűsége vagy az erőltetett fejlesztési ütemterv befolyásolhatják (ronthatják) a minőséget.
Pontosan nem meghatározható dolgokból (benyomás, előérzet) eredő minőségi megítélés. 15
16
4
2011.04.06.
Szoftverminőség modell
1. Termék / felmérés javítás
Felmérés javítás Továbbfejlesztés Felmérés,
Termék
1
2
Folyamat
3
4
17
2. Termék / továbbfejlesztés
Továbbfejlesztés: o ább ej es és
{
18
3. Folyamat / felmérés, javítás
Célja a termékmenedzsmentből kiindulva fejleszteni az információ feldolgozási szolgáltatást.
{
ISO 9126 szabvány szerint Minőségi jellemzők: { Funkcionalitás { Megbízhatóság { Használhatóság { Hatékonyság { Karbantarthatóság { Hordozhatóság A fenti minőségi jellemzőkhöz további aljellemzők tartoznak. A jjellemzők ll ők / aljellemzőkhöz lj ll őkhö mérőszámok é ő á k rendelhetők d lh tők A mérőszámok definíciója és meghatározása nem egyszerű feladat Az értékelés szintjei: { Main-level szint { Koncepcionális szint { Eszköz és technikai szint
Szolgáltatás menedzsment Revízió (audit) menedzsment 19
Célja a fejlesztési folyamat értékelése értékelése, hitelesítése és minőségének rögzítése Az ISO 9000-es szabványcsalád foglalkozik ezzel a területtel Az ISO SO 9000-3 9000 3 sszabvány: ab á y a sszoftver o e fejlesztés specialitásait veszi figyelembe 20
5
2011.04.06.
ISO 9000
Az ISO 9000 felépítése
A teljes minőségbiztosítási rendszert átöleli Szabványcsalád Nem garantálja a termék piaci sikerességét!
Egy termék gyártásának ISO minősítése nem a termék kiválóságát jelenti, hanem csak azt, hogy a gyártás minőségbiztosítási rendszere az ISO 9000 szerint lett kidolgozva
9000-1: A kiválasztás és alkalmazás irányelvei 9000-2: Általános irányelvek az ISO 9001, 9002, 9003 alkalmazásához 9000-3: Irányelvek az ISO 9001 alkalmazásához a szoftverfejlesztés, szállítás, karbantartás területén. 9001: A tervezés, fejlesztés, gyártás, telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje 9002: Gyártás, telepítés, vevőszolgálat minőség biztosítási modellje. d llj (S (Specifikusabb ifik bb mint i t a 9001) 9003: Végellenőrzés és a vizsgálat minőség biztosítási modellje. 9004: Általános irányelvek
21
ISO 9000-3
22
4. Folyamat / továbbfejlesztés
Útmutatást nyújt a szoftver minőségbiztosításához A szoftver fejlesztése és karbantartása egyedi Kiegészíti az ISO 9001 szabványt, irányelveivel megkönnyíti annak használatát Irányelvei a szoftvertermékre alkalmazhatók, de a fejlesztési folyamatot írják le 23
Az 1990-es 1990 es években az USA védelmi minisztériuma létrehozta a Software Engineering Institute-ot (SEI) amely kidolgozott egy, a szoftver fejlesztési folyamatokat minősítő és a továbbfejlesztésére szempontokat adó modellt.
CMM (Capability Maturnity Modell) – 1991 { { {
Evolúciós E lú ió modell d ll Érettségi szinteket határoz meg Az érettségi szintek alapján segít megjósolni a termék minőségét és a folyamat teljesítményét 24
6
2011.04.06.
Capability Maturity Modell
Kezdetleges érettségi szint Optimalizált p
Menedzselt
Meghatározott
Ismételhető
Kezdetleges
Nincs stabil szoftverfejlesztési és karbantartási környezet A projekt nem követi a tervezett eljárásokat A szoftverfejlesztést “ad-hoc” megoldások jellemzik Az esetleges g siker egyedi gy embereken múlik Nincsenek kulcsterületek A folyamat-képesség egy-egy embernek köszönhető
25
Ismételhető érettségi szint
{ { { { {
Meghatározott érettségi szint
Léteznek alapvető projektmenedzsment feladatok Egy-egy sikeres fejlesztés később megismételhető A "követendő utat" az előző projektek és az aktuális igények jelölik ki Kulcsterületek {
26
A menedzsment és a technikai tevékenység szabványosított A standardizálás alapjai a régebbi sikeres eljárások A folyamatok jól-definiáltak, a menedzsment képes átlátni Kulcsterületek {
Konfigurációmenedzsment Minőségbiztosítás Alszerződés menedzsment Követelmény menedzsment Projekttervezés Projektkövetés
{ { { { { {
A folyamat képesség a szigorú, de alapszintű menedzselésnek köszönhető
27
Oktatási programok Szervezeti folyamat meghatározás Folyamatközpontúság Integrált szoftvermenedzsment Szoftvertermék menedzsment Csoportok közötti koordináció Kölcsönös ellenőrzések
A folyamat képesség a szabványosításnak és konzisztenciának köszönhető
28
7
2011.04.06.
Menedzselt érettségi szint
A fejlesztés fejlesztés- és termékminőség szabályozottan, részletesen és folyamatosan mért, illetve gyűjtött A vizsgálat alapját minőségi és mennyiségi célok képezik A fejlesztés és a termék szórása elfogadható határok közé van szorítva Kulcsterületek { {
Optimalizált érettségi szint
A folytonos y folyamat y továbbfejlesztésre j fókuszál Hibaelemzések, ok meghatározások, visszacsatolások Gyengeségeket és erősségeket beazonosító eszközök A hatékony eljárások azonosítottak és adaptálhatók Kulcsterületek {
Szoftverminőség menedzsment Folyamat menedzsment
{ {
A folyamat képesség a mérhetőségnek és az előreláthatóságnak köszönhető
Hibamegelőzés Technológiaváltozás menedzsment Folyamatváltozás menedzsment
A folyamat képesség a folytonos továbbfejlesztésnek köszönhető
29
A CMM képben …
30
Irodalom
Forrás: http://www.estylesoft.com
31
II. Sommerville: Szoftver rendszerek fejlesztése, 24-25. fejezet (592 – 636. o.) Mojzes I.: A minőségbiztosítás alapelemei (www.kani.hu/download/kando/MINBIZ-A.DOC) rs1.sze.hu/~heckenas/okt/swmin1.pdf users.iit.uniiit i miskolc.hu/ficsor/inftervseg/swqhand.pdf
32
8
