Tartalom jegyzék: I. Írország általános bemutatása II. Gazdaság fejlődése a II. világháborútól III. Az EU csatlakozástól a kelta tigris születéséig

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Tartalom jegyzék: Bevezetés......................................................................................1.oldal I. Írország általános bemutatása...............................................3.oldal I. 1. Írország földrajza .................................................................3.oldal. I. 2. Írország történelme .............................................................5.oldal. II. Gazdaság fejlődése a II. világháborútól ............................8. oldal. II. 1. Gazdasági elszakadás Nagy-Britanniától ...........................8.oldal. II. 2. Külföldi befejtetések..........................................................8.oldal. II. 3. A gazdasági fejlődést segítő intézmények........................9. oldal. II. 4. Megtorpanás az ötvenes, hatvanas évektől.......................11.oldal. II. 5. Az Angol-Ír Szabadkereskedelmi Övezet ........................12. oldal II. 6. Az EU-s csatlakozási tárgyalások kezdete ......................14. oldal. II. 7. Negatív és pozitív elemek 1973-ban ...............................14.oldal. III. Az EU csatlakozástól a „kelta tigris” születéséig...........17.oldal. III. 1. Az Európai Unió 1973-as bővítése..................................17.oldal. III. 2. Derogációk Írország számára ..........................................17.oldal. III. 3. A gazdasági nyitottság fokozása .....................................19.oldal. III. 4. Regionális fejlesztések, EU-s strukturális alapok ...........21.oldal. III. 5. A nyolcvanas évek megtorpanása ...................................24.oldal. III. 6. A kilencvenes évek fellendülése .....................................25.oldal. III. 7. Az OECD előrejelzései Írország számára .......................26.oldal. IV. Írország helye az Európai Unióban................................ 28.oldal. IV. 1. Írország Európai Uniós tárgyalási stratégiájának jellemzői……..28.oldal IV. 2. Írország kül-és biztonságpolitikája ................................30. oldal. IV. 3 Írország álláspontja a bővítéspolitikáról és a Nizzai Szerődésről…31.oldal. IV. 4. A 2004-es ír soros elnökség ............................................33.oldal. IV.5. Az Európai Tanács március 25-26-i Tanácsülésének fejleményei…35. oldal. IV. 6. A közös Terrorizmus elleni harc.....................................36.oldal. IV. 7. Írország Európai Uniós kommunikációja .......................37.oldal. V. Magyarország EU csatlakozásának folyamata............... 38.oldal. V. 1. A rendszerváltás előtti gazdasági és politikai kapcsolatok az EGK-val…38.oldal V. 2. A rendszerváltás utáni tárgyalások a csatlakozásról ........39.oldal. VI. A Nizzai Szerződés ........................................................... 44.oldal. 1


VI. 1. A Nizzai Szerződés intézményi döntései ........................44.oldal. VI. 2. Magyarország és Írország összevetése a nizzai változtatások alapján…46.oldal VII. Írország és Magyarország párhuzamai........................ 47.oldal. VII. 1. Gazdaságföldrajzi hasonlóságok ...................................47.oldal. VII. 2. Külföldi befektetések közötti hasonlóságok..................49.oldal. VII. 3. Ipari parkok létrehozása..................................................50.oldal VII. 4. Regionális fejlesztések...................................................52.oldal. VII. 5. Turizmus ........................................................................54.oldal. VII. 6. Írország- Magyarország hivatalos kapcsolatai...............55.oldal. VIII. Összefoglalás .................................................................. 57.oldal Tartalomjegyzék.........................................................................59.oldal

2


Bevezető

Szakdolgozatom

témájául

egy

Írország

és

Magyarország

gazdasági

fejlődésének

összehasonlítását választottam. Úgy gondolom, hogy Európai Unió legnyugatabbra fekvő állama és Magyarország, az egyik csatlakozandó közötti hasonlóságokat szeretném bemutatni. A két ország helyzete számos dologban hasonlít egymásra. Mindenek előtt azt a periódust dolgozom fel, ami azóta telt el a két ország történelmében , amióta független, demokratikus államként működnek és piacgazdaság jellemzi őket. Érdekesnek találom ezeknek az országoknak a 20. század előtti történelmét is, mely mindkét esetben nagyon összetett és sokszor kívülállók számára érthetetlen. Ezért például nem is áll szándékomban az írek évszázadok óta tartó folyamatos vallási konfliktusra visszavezethető észak-ír kérdésével foglalkozni.

A két ország földrajzi fekvése és adottságai igencsak

hasonlóak. A 20. századi történelmük számos ponton eltérő, azonban amikor Írország függetlenné vált a brit fennhatóságtól, az onnan kezdődő fejlődési útvonala példaértékű lehet Magyarország számára. Munkámban részletesen bemutatom az ír gazdaság alakulását ebben a periódusban , valamint az Európai Unióhoz való csatlakozását. Foglalkozom, azzal hogy az Unióban milyen helye van és milyen tárgyalási taktikákat használ. Mivel 2004. januárjától a soros elnökség pont Írországra esik és a keleti bővítés 2004. május 1-én fog lezajlani ezért bemutatom ennek az elnökségnek a legfontosabb terveit, amelyek minket, mint új tagállamot is érintenek. Ezen kívül bemutatom a rendszerváltás óta Magyarországon végbement változásokat. Az elmúlt 14 év Európai Unióval való párbeszédét és tárgyalássorozatát megvizsgálom, hogy milyen úton jutottunk el ilyen gyorsan egy szociális tervgazdaságból, egy szabadpiaci közösségbe. Úgy gondolom, hogy a számos hasonlóságból adódóan, lehet következtetéseket levonni Magyarországra vonatkozóan a napokon belül bekövetkező csatlakozás és Európai Uniós tagság bizonyos kérdéseiben. A párhuzamok, melyeket felvázolok inkább gazdasági és gazdaságpolitikai jellegűek. Ezek kívül fontosnak tartom, azt is, hogy a két ország közötti kapcsolatrendszer hogyan épül fel. Mivel a csatlakozás teljesen más jellegű, mint annak idején az ír csatlakozás volt 1972-ben, ezért azt kell megmutatni és megtanulni, hogy hogyan 3


lehet jól tárgyalni és hogyan kell kis államként a jogainkat legjobban érvényesíteni. Mindenek előtt az a fontos, hogy ebben a keleti régióban

kivívjunk magunknak egy központi ,

meghatározó pozíciót. Földrajzi fekvése megengedi, hogy tranzitország szerepét megerősítse és összekötő lehessen Európa és a 2004 május 1-én nem csatlakozott kelet-európai országok között. A párhuzamokban azokat a területeket részletezem, melyek szerintem meghatározó fontosságúak ennek a megvalósításához.

4


I. Írország általános bemutatása

I. 1. Írország földrajza Az sziget területe, melyen az Ír Köztársaság és Észak-Írország található 84421 km2. A nagybritanniai szigetcsoportnak ez körülbelül egy harmad részét teszi ki. A sziget lakóinak száma összesen 5,4 millió, ebből 1,7 millió él Észak Írországban. Észak-déli irányban 483 km, kelet-nyugat irányban pedig 275 km. Az Ír Köztársaság területe ebből 70000 km2 , lakosságának száma 3400000. Fővárosa Dublin. A tengerpart hossza 3172 km. A part nagyon változatos, egyes helyeken biztonságos folyó torkolatok találhatók, más helyeken sziklás szirtek vagy fjordok tarkítják. A nyugati partvidék zordon és a veszélyes, a hajózás szempontjából előnyösebb a keleti partvidék. Nyugaton a folyamatos és erős szélfúvás a tájat füves pusztasággá változtatta. A keleti partvidék időjárás szempontjából is kedvezőbb. Az itteni tájra a csendes farmeri idill a jellemző, zöld legelőkkel, erdős domboldalakkal és homokos tengerparttal. Az északi területeket ezzel ellentétben kopár bazaltmezők teszik terméketlenné. Írország a folyók és vizek országa. Szállítás szempontjából mindig is fontos szerepet töltött be a folyóvízhálózat. A belvízi hálózat

összesen 26000 km-t tesz ki. A leghosszabb és

legfontosabb folyója a Shannon, amely az országot középen szeli át. A 18. század folyamán történt szabályozások óta, ez köti össze Dublint a Grand Canallal.

Egyéb fontos folyók,

amelyek a tengerhez való könnyebb kijutást biztosítják, a Blackwater, Nore, Suir, Barrow, Slaney. A legforgalmasabb déli kikötő a Waterford Harbour, ami az úgy nevezett Három Nővér (Suir, Barrow és a Nore) folyóhármas torkolatánál alakult ki . Az ország területének nagy részét fedik tavak és mocsarak, összesen a 1450 km2-en találhatók ilyen belvízi képződmények. A legnagyobb tó a Lough Neagh , amely Észak-Írország területén található. A

másik említésre méltó tó, a Lough Erne, amely

egyike a több száz kis tóból álló

Fermanagh tórendszernek.

5


Az ország éghajlata óceáni éghajlat, amelyet befolyásol a sziget nyugati felén hatását éreztető Golf Áramlat. Az átlaghőmérséklet 40C és 160 C között ingadozik. Csapadék egész évben hullik, április a legszárazabb hónap. Jellemző továbbá a szigeten, az állandó Atlanti Óceán felől érkező erős szél. Az időjárás annyira változó és kiszámíthatatlan, hogy az írek szerint náluk a négy évszakot meg lehet élni egy nap alatt. Ez a fajta időjárás kedvez a mezőgazdaságnak és az erdőknek. Ma Írország az egyik legkevesebb erdősséggel rendelkező ország Európában, az ország területének mindössze 4%át fedi erdőtakaró, amely a 18. századi erdőirtások következménye. Eredetileg tölgyerdőkkel volt borított az ország nagy része, például Kildare és Londonderry környéke is. De az ipari forradalom, a gyárak elterjedése, a hajógyártás mind hozzájárultak ahhoz, hogy kivágták az értékes fákat. Az erdők pusztítása azonban mezőgazdaságra jó hatással volt, mert annál több földet tudtak művelni illetve bérbe adni katolikus parasztoknak. Az Ír Köztársaság függetlenné válása óta, igen nagy hangsúlyt fektetnek az újraerdősítésre, még egzotikus növények betelepítésével is próbálkoznak. Ez fontos részét képzi a környezetvédelmi politikának. Azonban a gyakori csapadék és a magas savtartalmú talaj a földek alacsony termőképességét okozhatják. A legfontosabb falusi tevékenység a hús és tejtermelés. A hegyekben juhot, a síkságokon marhát tenyésztenek . A növénytermesztés a sziget dél-keleti részére korlátozódik, legfőbb termékek a búza, burgonya, cukorrépa és árpa. Írországra a legjellemzőbb állatfajta a birka ugyanúgy, mint Nagy-Britannia többi részére is. De feltűnően gazdag a madárvilága a tenger állatvilága. Az ír tengerpart gazdag számos halfajtában, halásznak heringet, lazacot, cápát, rákot, homárt. Napos időben sokszor láthatók sziklákon napozó fókák, ezek a védett állatfajokhoz tartoznak. Viszont tudni lehet előre, hogy ahol elmerülnek a vízben ott biztosan sok hal tanyázik és jó kapásra lehet számítani. A halászoknak ily módon nagy segítségükre vannak. Az írek maguk nem nagyon szeretik a halételeket, de sokat profitálnak a hal-exportból, legfontosabb export halfajta a lazac. Fontos megemlíteni azt a tényt, hogy az ír tavak a legkevésbé szennyezettek Európában. Írország egyik jellegzetessége a kelet-nyugati megosztottság. A Shannon folyótól nyugatra fekvő terület nehezen megközelíthető, barátságtalan vidékek. Keleten azonban van egy megrajzolható háromszög, amelynek egyik szára Lough Oweltől Dundalking, másik szára pedig Dublinig húzódik. Ez az ország középpontja, ahol az időjárási és földrajzi viszonyok a 6


legkedvezőbbek. Itt található a Három Nővér folyóhármas által táplált legtermékenyebb síkság is. Hiába Írország Európa legnyugatabbra eső országa, az igazi atlanti kereskedelemből mindig is kimaradt. A fő útvonal Norvégiától Spanyolországig húzódott, amiben Anglia a La Manche csatornán keresztül tudott hatékonyan részt venni. Anglia nyugati része már nem igen tartozott ebbe bele. Miután Írország Anglia uralma alá került, szintén nem volt lehetősége saját kereskedelmet folytatni, illetve nyitni az új világ, Amerika felé. Az is problémának számított, hogy Írország nem volt egységes. Az angol hódítók által civilizált és áttérített lakosság mellet élt délen egy olyan népcsoport, akik ragaszkodtak ősi szokásaikhoz és a geal nyelvhez. A rossz úthálózatnak és a decentralizált vezetőségnek köszönhetően nem volt meg a lehetőség az ország egyenletes fejlesztésére és a technikák eljuttatására. Az Ír-tenger a függetlenségi, gyakorlatilag Anglia beltengereként funkcionált.

I. 2. Írország történelme Írország, mint az európai kontinens legnyugatibb országa, és világtörténelmi szerepe nem volt igazán meghatározó Európa történelmének alakításában. Ennek egyik oka geopolitikai helyzete, illetve az a tény, hogy földrajzilag nem tartozik a kontinenshez, hanem szigetország. Történelmének alakulásában a brit szigetországtól való függés folyamatosan jelen volt. "Splendid isolation"-nek nevezték a britek az ország helyzetét, ami a perifériára szorulást jelentette és a saját befolyásukat a szigettel kapcsolatban. Írország lett gyakorlatilag Anglia első gyarmata. Már a normann hódítások idején II. Henrik vezetésével az ország angol uralom alá került. Hiába a folyamatos ellenállás és a véget nem érő felkelések, az ír nép egészen a 20. századig nem nyerte vissza a függetlenségét. A lakosságot, mint ahogy az a számos afrikai és ázsiai gyarmat esetében is megfigyelhető volt, nem kezelték magukkal egyenrangúként. „Hosszú ideig ez az ország szolgáltatta a példát arra a hosszú ideig és széles körben elterjedt felfogásra, hogy a gazdasági fejlődésképtelenségét

a szegénységét és a túlnépesedés és

kedvezőtlen természeti viszonyok.”1 Az ír történelem komplexségét figyelembe véve ki kell térnem egy rövid történelmi összefoglalóra, amiben nem áll szándékomban részletezni az észak ír konfliktust.

1

Nagy András: Írország Európai Uniós csatlakozásának tanulságai ( Közgazdasági Szemle 1999 december. 1092)

7


Írország volt az első ország, amelynek egész lakossága felvette a kereszténységet az V. század környékén. Szent Patrik idejére tehető a számos kolostor és monostor építése, valamint a szerzetesek toborzása. Ezeket a hitnek elkötelezett fiatalokat magas színvonalon tanították, hogy aztán a brit szigeteken és Európa többi országában hirdessék az igét és térítsenek. Az angol-normann hódítások után a illetve VIII. Henrik uralkodása alatt azokat az íreket, akik nem akartak áttérni az anglikán hitre,

megpróbálták

akár erőszakkal is rávenni hitük

változtatására. „A történészek " Írország három leigázása" néven emlegetett folyamat első szakaszát a Tudor dinasztia uralkodásának évtizedeire teszik , a következő a polgári forradalom időszakában zajlott le, melynek eredményeként formálisan is megszűnt az ország önállósága, a harmadik pedig Orániai Vilmos nevéhez fűződik, melynek során a gael kultúra és nyelv is sorsdöntő csapást szenvedett”2 A hűbéri rendszer kialakítása ennek következtében későn és angol mintára kezdődött meg, ami gyakorlatban angol földesurak betelepítését jelentette. A gyarmatként kezelt ország szerepe, az angol élelmiszerpiac ellátása volt, valamint kedvező volt a brit gazdaságnak, hogy folyamatosan olcsó munkaerőt biztosított. Az írek lenézése kifejezetten rasszista jellegű volt, a népet butának és lustának titulálták, egyszerű életmódjuk miatt. Még a 20. század elején is létezett Ulster területén olyan vásár, ahol a protestáns angol birtokosok katolikus parasztokat vettek meg dolgozni földjeikre, mely felett szemet hunyt a brit kormány. A katolikus-protestáns ellentét társadalmi, állandó

feszültségekhez vezetett,

melynek gyökerei a középkorig vezethetők vissza. „Az amerikai függetlenségi háború és a francia forradalom hatására ismét megerősödött és kiszélesedett az ír nemzeti mozgalom. A francia forradalmi erők támogatásában bízó ír népi felkelést azonban az angolok ismét vérbe fojtották, s a közvetlen hatalomgyakorlás érdekében 1801-től Írországot, formálisan is , az Egyesült Királyság részeként kezelték.” 3 Joggal nevezhetjük az 1845-ös burgonyavészt az ország történelmének talán egyik legsötétebb fejezetének. Az éhínség alatt a brit uralom nem tett semmilyen intézkedést a lakosság megsegítése érdekében Az ország népessége, az elhalálozások és a tömeges kivándorlások következtében ebben az időszakban közel 20 százalékkal csökkent. Már a 16.17. században volt rá példa, hogy az íreket eladták rabszolgáknak afrikai országokba, hogy ezzel tartsák kordában a túlnépesedést. Az ínséges állapotok és a folyamatos kivándorlások 2 3

Ördög Katalin: Tizenötök Európái 313.oldal Ördög Katalin: Tizenötök Európái 313. oldal

8


közepette az 1920-as évig a lakosság felére csökkent. Ma Írországban három millióan élnek és az Egyesült Államok területén több mint ötvenmillióra teszik a magukat ír származásúnak vallók számát. A századfordulón alakultak meg, azok a spontán parasztmozgalmak, amelyek a brit uralom alóli felszabadulást tűzték ki céljuknak és nem riadtak vissza semmilyen eszköztől, ennek megvalósítása érdekében. Az Ír Köztársasági Testvériség például azt vallotta, hogy csak erőszakkal és fegyveres eszközökkel lehet megtörni az elnyomást. A Sinn Fein mozgalom és az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) is a századfordulón alakult meg. Az 1918-as választásokon a Sinn Fein nagyarányú győzelmet aratott és az IRA fegyveres akcióival szemben sem tudtak erélyesen fellépni a brit erők. Ez vezetett végül oda, hogy 1920-ban megalakult az Ír Szabad Állam, amibe nem tartozott bele Ulster hat megyéje, azaz a mai Észak-Írország. „A függetlenné váláskor Írország egy szegény, elmaradott agrár országnak számított. Ipari termelése főleg az élelmiszeriparra és az italgyártásra korlátozódott és kereskedelme továbbra is az angol piactól függött” 4 A második világháború alatt semleges pozíciót töltött be, illetve valójában a szövetséges hatalmak oldalán állt. Anglia hadigazdaságának segített a termelésben illetve az Egyesült Államok egyik legnagyobb légi támaszpontja az ír sziget területén volt található. De katonai semlegességét ezek után is megőrizte és nem lett tagja az Észak-atlanti Szövetségnek.

4

Nagy András: Írország Európai Uniós csatlakozásának tanulságai ( Közgazdasági Szemle 1999 december. 1093)

9


II. A gazdaság fejlődése a II. világháborútól

II . 1 Gazdasági elszakadás Nagy-Britanniától Igaz, hogy 1920-ban Írország szabad állam lett a világháború évei alatt nem tudta gazdaságát függetleníteni az angol gazdaságtól. 1948 és 1960 között az ír export 75 százaléka irányult brit területre és az importjuk 50 százaléka származott onnan. Az európai együttműködéshez való társulás ambivalens érzelmeket váltott ki a lakosságból. Már akkor adódott volna lehetőség a Nagy-Britanniától való intenzívebb elszakadásra, mind politikailag, mind gazdaságilag. De ott volt a félelem, hogy kis ország révén ismét egy kellemetlen függőségi helyzetbe kerülnek a kontinens országaitól. Ezzel maguk ellen haragítanák a brit politikát és az angol piac elvesztése mindenképpen katasztrofális következményekkel járt volna. 1958-ban adták ki a "Gazdasági Fejlődésről" című Fehér könyvet, amelyben irányt mutattak az ír gazdaság számára. Eddigre vált egyértelművé, hogy az országnak nyitnia kell a szabad kereskedelem felé, ha lépést akar tartani Európával és fel kell adnia protekcionista gazdaságpolitikáját. Ehhez le kellett győzni a magas munkanélküliséget és a

gyenge

gazdasági teljesítményt pozitív irányba kellett fordítani. A legnagyobb esély itt a mezőgazdasági termékekben rejlett, viszont a piac bővítésekor hátrányos helyzetbe kerültek volna az európai országokkal szemben, akik egységes vámrendszert építenek ki. Az ország fejlődése szempontjából ez volt a legfontosabb terület, mivel a nemzeti jövedelem 25 százaléka származik a mezőgazdaságból és az agrárszférában foglalkoztatottak aránya 36 százalékot tett ki.

II. 2 Külföldi befektetések Tehát az ötvenes évek végétől meghatározóvá vált az exportorientációs stratégia, amelynek a lényege a liberalizációval egybekötött exportösztönzés, aminek forrása

a külföldi

tőkebevonás. Itt leginkább az amerikai beruházások jelentettek pozitív fellendülést. Az íramerikai viszony mindig is kedvezőnek volt mondható. A közel ötven milliós ír származású 10


amerikai lakosság komoly gazdasági és politikai hatalommal bír az Egyesült Államokban és folyamatosan próbál pénzügyi támogatásokat juttatni az anyaországnak és az észak írországi katolikus kisebbségnek. „1958 és 1973 között kb. 700 külföldi ( főleg brit, német majd a 70es évektől amerikai) vállalat mintegy 700 millió USD értékben hajtott végre beruházásokat Írországban. Az alkalmazott iparpolitika és a világpiac bővülése kedvezett az ipari tőke beáramlásának. 1960 és 1976 között 662 külföldi beruházás született. A feldolgozóipari termelés évi átlagban 50,9%-kal nőtt. 1959 és 1972 között a foglakoztatás 25%-al bővült. E sikerek alapvetően a külföldi vállalatoknak voltak köszönhetők. Ezek elsősorban a technológiahordozó szektorokban ( elektronika, elektromos gépgyártás, gyógyszeripar, gyógyászati eszközök stb) működtek, bár e szektorok termelési és foglalkoztatási részesedése ekkor még nem

érte el az egyötödöt. 1973-ban

a külföldi tőke már 39 %-át adta a

feldolgozóipari exportnak, 30%-át a feldolgozóipari foglalkoztatásnak és 53 %- át a nem élelmiszeripari exportnak.” 5 Kedvezmények melyet, a külföldi cégek kaptak: •

Beruházási támogatások

•

Munkahelyteremtés nagyarányú finanszírozása

•

Szakképzési juttatások

•

Telephelyek és épületek kedvezményes bérbeadása

•

Olcsó szolgáltatások biztosítása

•

Exporthitel-garancia

•

Adókedvezmények ( Például a feldolgozóipari kivitelből származó profit egészen 1990-ig teljesen adómentes volt, azt követően fokozatosan az általános szinthez igazították. Azonban ez sem jelentett túl nagy tehernövekedést, Írországban ugyanis a feldolgozóipari profit 2010-ig mindössze 10%-al adózik.)

II. 3 A gazdasági fejlődést segítő intézmények Ezt a tudatosan megtervezett tőkebevonást csakis egy jól működő intézményrendszerrel a háttérben lehetett magvalósítani.. Állami ösztönzésnek köszönhetően hozták létre 1949-ben az IDA-t ( Industrial Development Agency). 1952-ben jött létre ezzel a szervezettel 5

Artner Annamária: Írország csatlakozása az EU-hoz, Európai Tükör Műhelytanulmányok 17.szám, 7. oldal

11


párhuzamosan és együttműködésben az Ír Export Tanács (Coras Trachtala), amelynek elsődleges feladata az Egyesült Államokba és Kanadába irányuló export fellendítése volt. Az IDA-nak a nemzeti feladata a tengerentúli új befektetések biztosítása a gyártási és a nemzetközi szolgáltatások szektorában és hogy biztassák a már Írországban működő külföldi cégeket a további terjeszkedésekre. Az IDA olyan üzleteket akar megnyerni magának, amelyek nemzetközi mobil projektek és versenyképesen és profitorientáltan tudnak működni Írországból. Ez a koncepció több szektort is lefed, mint például az elektronikai iparágak, gyógyszergyártás és egyéb gyógykészítmények élőállítása, mérnöki tevékenységek és nemzetközi szolgáltatások. Több mint 1050 külföldi vállalat választotta Írországot , mint európai bázisát, valóban szinte az összes szektorban , ezek között a legújabbakban is, mint az e-business, kommunikációs technológiák , gyógyszeripar, pénzügyi szolgáltatások stb. Írországnak három nagy előnye van : •

Képzett és rugalmas munkaerő

•

A világon az egyik legalacsonyabb vállalkozói adóval rendelkező ország

•

Fiatal és Európában az egyik legjobb oktatásban részesült lakosság6

1951-ben hozták létre a shannoni vámszabad légikikötőt, az Iparfejlesztési Hivatal támogatásával működő Shannon Free Airport Development Company felügyelete alatt. Fő funkciója az ipari és kereskedelmi fejlődés támogatása vámszabad területen és a kis hazai vállalatok segítése. A világon ez volt az első ipari park, ami egyben vámszabad területként is funkcionált. A területre stratégiai fontossága miatt esett a választás. Számos tengerentúli hosszú repülőutat itt szakítottak meg, pihenés képen. Az ötvenes évekre ezért fejlődött ki magas szinten itt a repülőgép technológia és a repülőgép gyártás, valamit a turizmus szempontjából is központi fontosságúvá emelkedett. Ezek az előnyök szinte önmaguktól vonzották a külföldi befektetőket. 1953-ban a három fő cél a következő volt:

6

www.ida.ie

12


•

Megtartani illetve növelni a személy és teherszállítást repülőtéren

•

Új munkahelyek teremtése az új ipari vállalatok becsalogatása és letelepítése által

•

Új turisztikai látványosságok létrehozásával növelni az idegenforgalmat a régióban

A legfontosabb fejlesztések például a National Technology Park, amely a high-tech szektor fontos kutató éa oktató központja. Továbbá a Shannon World Aviation Park, a világ légi közlekedésének a megtervezésében és koordinálásában vezető szerepet tölt be. Ma a shannoni repülőtér utasforgalma 1,5 milliós évente és sokat lát el a nyugat-európai illetve észak-afrikai transzferforgalomból. Világszinten maghatározó fontosságú a repülésoktatási és tréning centruma. A Limericki Egyetem mellett Élelmiszerkutatási Intézetet hoztak létre, az egyetem és az oktatás fejlesztés és az ehhez szükséges intézmények létrehozása alapvető koncepció volt az ötvenes években. A turizmus a várt mértékben fellendült és gyakorlatilag egy új település is létrejött a központ mellett 9000 lakossal. Az ipari park 243 hektáron terül el és összesen 7500 alkalmazott dolgozik itt teljesen eltérő funkciókat betöltve. A munkanélküliség ebben a régióban átlagosan 10%-al kevesebb az ország többi részénél. A következő nemzetközi vállalatokat érdemes megemlíteni: Avocent, Element Six, Enterasys, GE, Intel, Lufthansa Technics, Mentor Graphics, Molex.

II. 4 Megtorpanás az ötvenes, hatvanas években Ennek következtében azonban az ötvenes, hatvanas években a hazai ipar nem tudott kellő mértékben fejlődni. Attól függetlenül, hogy a kormány tett lépéseket annak érdekében, hogy a liberalizáció ne érje negatívan a hazai vállaltokat, azok nem voltak versenyképesek

a

külföldiekkel. Ezt úgy kívánták egyensúlyba hozni, hogy létrehozták az adaptációs segélyt, mely elősegítette a vállalatok modernizációját és a struktúrájának átalakítását. A hatvanas években közvetlenül a csatlakozás előtt az ír gazdaságban a deficit növekedett, mert egy erősen importigényes politika lett jellemző a vállaltokra. Mivel teljesen új ágazatokat telepítettek be az országba és nem a hagyományos ( textil, ruha, cipő stb) iparágakat fejlesztették, ezért szükség volt a nyersanyag ( input) importálására. A betelepülő vállalatok ugyanis alapvetően importált inputból készített termékeket termelnek exportra, miközben a

13


kereskedelmi liberalizáció miatt az ír vállalatok termékeit az importáruk kiszorították a hazai piacról. A kereskedelmi deficit 1973-ban 647 millió USD-t tett ki 1960 és 1973 között az ipari export évi 31,1%-kal nőtt, a mezőgazdasági export 4,6%-kal nőtt és a feldolgozóiparból származó export a külföldi beruházásoknak köszönhetően 19%-ról 35%-ra növekedett. Ez az adat Írország szempontjából hatalmas előrelépést jelentett, de nagyon alacsonynak számított Németország és Franciaország akkori adatai mellett Azonban ugyanekkor kezdődött az ír gazdaság szerkezeti dualizálódása is. „E dualizmus lényege , hogy míg a hazai vállalatok szinte kizárólag a hagyományos iparokban , kevésbé fejlett technológiákkal és kis világpiaci versenybírással működnek, addig a modern fejlett szektorok a TNC-k kezében vannak.”7

II. 5 Az Angol-Ír Szabadkereskedelmi Övezet 1965-ben megalakult az Angol-Ír Szabadkereskedelmi Övezet (AIFTA), amelynek kereskedelem-ösztönző hatása nem igazán ért el sikereket. Az ír gazdaság a jövőjét továbbra is a tengerentúli beáramló tőkében látta és folyamatosan nyitott a Közösség országaink piacára. Ennek az övezetnek a létrehozása rövid élete ellenére egy nagyon fontos lépés volt az angol-ír kereskedelmi kapcsolatokban. Mindenek előtt ezt ma a történészek az Európai Közösséghez való csatlakozás összefogásának jeleként is értelmezik. A húszas évek elejétől kezdve folyamatosan voltak kereskedelmi megállapodások a két ország között, mint az Angol-Ír Szerződés 1921-ban vagy az Angol-Ír Kereskedelmi megállapodás 1948-ban. Attól függetlenül, hogy a két ország csatlakozása után ez a bilaterális együttműködés elvesztette jelentősségét, igenis fontos alapokat biztosított a két ország együttműködése számára, hogy közösen összefogva periférikus helyzetüket megerősítsék és az összefogás erejével tudjanak tárgyalni európai partnereikkel is.

7

Artner Annamária: A perifériáról a centrumba?

14


15


1. Táblázat ÍRORSZÁG Összes export Nagy-Britanniába % Összes import Nagy Britanniából %

NAGYBRITANNIA Összes export Írországba % Összes import Írországból %

1969

1973

1978

1985

1990

1995

890,4 582,5 65,4 1.442,7 744,3 52,3

2.129,1 1.164,4 54,7 2.775,7 1.402 50,5

5.682 2.680 47,2 7.110 3.515 49,4

10.315 3.396 32,9 10.036 4.302 42,9

23.769 8.024 33,8 20.830 8.880 42,6

43.678 11.143 25,5 32.202 11.419 35,5

1969

1973

1978

1985

1990

1995

17.517 791 4,5 19.956 705 3,5

30.540 1.535 5,0 38.853 1.290 3,3

71.702 3.913 5,5 78,605 3.105 4,0

101.249 4.732 4,7 108.955 3.657 3,4

185.098 9.554 5,2 223.037 8.129 3,6

239.382 11.073 4,6 262.504 10.148 3,9

Forrás: Artner Annamária: Írország csatlakozása az EU-hoz

Ebben a táblázat igen jól visszatükrözi a gazdasági folyamatokat. Láthatjuk, hogy 1969-ben Írország még mennyire függött Nagy-Britanniától, exportja 65,4 %-a és importjának 52,3%-a származott a másik szigetországból. A kilencvenes évek közepére ez majdnem egyharmadára csökkent. Az Európai Közösséghez való csatlakozás és a külföldi vállalatok által termelt jó minőségű termékek exportja más országokat is megcélzott. Ezért az összes exportnak már csak 25,5 %-a ment Nagy-Britanniába és az onnan származó import is csökkent 35,5 %-ra. Nagy-Britannia részéről nem igazán állt be változás az évek során. Számára az Írországgal való kereskedelem nem volt nagy jelentőségű az összes export és import függvényében. Az export 4,5 és 5,5 % között mozgott, legmagasabb 1978-ban volt, közvetlenül az EGK-hoz való csatlakozás évei után. Az Írországból származó összes import is stagnál, nincsenek nagy változások 3,3 és 4,0% között van. Az innen származó exportot általában élelmiszerek, tejtermékek, hús és halkészítmények jelentik.

16


II. 6. Az EU-s csatlakozási tárgyalások kezdete A pozitív eredményeknek köszönhetően 1961-ben Nagy-Britanniával együtt adta be Írország a csatlakozási kérelmét. Ekkorra érett meg a gondolat, hogy a csatlakozás nem függést jelent majd a számukra, hanem a szabadságuk kiterjesztését, több mozgási szabadságot és Angliától való távolodást. A francia vétó nem közvetlenül Írországnak szólt, hanem a brit-francia ellentétből adódott, de megakadályozta a többi jelentkezővel ( Írország, Dánia, Norvégia) a további tárgyalásokat. Az elutasítás után felmerült, annak a lehetősége, hogy Írország, Anglia nélkül is beléphetne a Közösségbe, de az erről szóló egyeztetéseknek nem lett kézzelfogható eredménye. 1967-ben adta be csatlakozási kérelmét Írország ismét, de De Gaulle vétója miatt, csak 1969ben a Bizottság engedélyezésével indulhattak el az egyeztetések. A csatlakozási egyezményt 1972. január 30-án írták alá és hivatalosan 1973. január 1-tól lett a három ország (NagyBritannia, Dánia és Írország) az Európai Közösség tagja. Az időzítés nem volt éppen tökéletes, sem az országon belüli állapotok szempontjából, sem a nemzetközi gazdasági helyzet állásából. 1969 óta az észak-ír konfliktus ismét felerősödött és a két állam közötti feszültség is tovább erősödött, annak ellenére hogy

összehangoltan kellett volna

megkezdeniük a tárgyalásokat. Természetesen nem számolhattak előre a 1973-as , 1974-es olajárrobbanással sem, amely negatív hatással volt nem csak az ír gazdaságra, hanem a világgazdasági helyzetre is.

II. 7 Negatív és pozitív elemek 1973-ban Írországnak az EGK-hoz való csatlakozása újszerű volt, a közösség politikusaitól is egy újfajta vezetést, tervezést követelt meg. Ez volt az első olyan ország melynek fejlettsége a többi tagországhoz képest igen alacsonyan állt. Az első ország, akit fel kellett zárkóztatni gazdaságilag a többihez. A szabadpiaci övezethez való csatlakozást elősegítette, hogy már az ötvenes évektől fokozatosan és tudatosan liberalizálták a piacukat és ezért nem kerültek annyira hátrányos helyzetbe a közvetlen csatlakozás után. A következőkben felsorolom mik voltak a legmeghatározóbb negatív elemek 1973-ban és mik voltak azok az előnyök amit a csatlakozástól elvártak. 17


Negatív elemek: -

az

egyes

régiók

közötti

különbségek

igencsak

markánsak

voltak,

a

munkanélküliség mértéke, a foglalkoztatottság, a termelés és a jövedelmek szempontjából is, ami az ország kelet-nyugati kettészakadását erősítette -

az ipari országokhoz képest az agrárszektor aránya még mindig túl nagy volt

-

a hetvenes évekre ismét növekedett a kereskedelmi mérleghiány, mivel a hazai szféra hátrányos helyzetbe került a külföldi vállalatokkal szemben. A külföldi cégek importált inputból dolgoztak és ezek kiszorították a hazai termékeket a piacról

-

az infláció 1973-ban meghaladta a Közösség államainak inflációs értékét, ekkor 9%-on állt

-

a munkanélküliség nemzetközi szinthez mérve magas volt 7% körül, ami folyamatos kivándorlást eredményezett Nagy-Britanniába és az Egyesült Államok

Elvárt előnyök a csatlakozástól: -

a tagországok növekvő versenye növeli a belföldi vállalatok hatékonyságát és nem csak az exportra termelőkét, hanem az importhelyettesítőkét is

-

a nagyobb piacra való exporttermelés növeli a mértgazdaságosságból nyerhető előnyöket

-

a kutatási és technológiai ismeretek szabadabb áramlása növelni fogja az egész gazdaság dinamikus hatékonyságát

-

a régiók fejlesztése nem csak országon belüli alapokból 18


-

az agrárszektorban dolgozók termékeinek ára fokozatosan a közösségi szintre emelkedik, ezzel a farmerek bevételei legalább kétszeresére nőnek

19


III. Az EU csatlakozástól a „kelta tigris” születéséig

III. 1. Az Európai Unió 1973-as bővítése 1973-ban végül kétszeri visszautasítás után a hatok felkészültnek érezték magukat és a három csatlakozni kívánó országot, Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát a felvételre. Ezzel az Európai Gazdasági Közösség országainak száma 9 –re nőtt és összes lakosságának száma túlszárnyalta a két gazdasági nagyhatalom az USA és a Szovjetunió lakosainak számát. Európának 256 millió lakosa volt, a Szovjetuniónak 245 millió míg az USA-nak 207 millió. Gazdasági erejének növekedését mutatja, hogy ebben az évben a világkereskedelem 22,6%-át a Közösség bonyolította le és ezáltal egyre inkább, versenytársnak számított az USA számára, akik késznek bizonyultak a bilaterális kapcsolatok elmélyítésére és a GATT szabályai szerinti verseny elkezdésére. 1973 áprilisában Henry Kissinger a következőt mondta: „ Ezt az évet a jövőben Európa éveként fogják emlegetni”.

III. 2 . Derogációk Írország számára Ekkor még nem léteztek a Koppenhágai Kritériumok, melyek ma szabályozzák a csatlakozást. A felvétel alapjai a Római Szerződés elfogadására és az acquis communataire adaptálására korlátozódtak. Kötelességként jelent meg a szabadpiaci kereskedelem növelésének célja és a közös agrárpolitika erősítése. Valamit, hogy bármilyen felmerülő problémát úgy kell megoldani, hogy az EK szabályain nem lehet változtatni. Az ír diplomácia rátermettségét mutatja, hogy a csatlakozási tárgyalások alatt megegyeztek a felek egy külön jegyzőkönyv létrehozásáról, ami az ír gazdasági fejlődésről szólt. Ez a Protokoll, külön jogokat biztosított Írország számára, mivel a hatokhoz képest az ország elmaradottabb volt és komoly szociális és regionális gondokkal küzdött. Kiemelt fontosságot kapott a regionális fejlesztés igénye, hogy az ország minél hamarabb készen lehessen egy pénzügyi unióra és ne legyen lemaradva a többiekhez képest. Ezzel elérték, hogy közösségi

20


forrásokból kapjanak támogatásokat állami célokra illetve bizonyos szubvenciók és adókedvezmények fenntartását is engedélyezték. Egyéb kimondottan Írország számára adott kedvezmények, könnyítések: -

a mennyiségi korlátozások azonnali megszüntetése alól mentették fel egyes termékek esetén, két illetve három éves haladékot kaptak a folyamatos megszüntetésre

-

12 éven keresztül fenntarthatta a speciális kereskedelmi szabályrendszerét, ami a gépjárműiparra vonatkozott

-

acéliparára vonatkozóan is két év haladékot kapott a Közösségi szabályozáshoz való alkalmazkodás terén és még öt éven keresztül tarthatta fenn az acélhulladékok exportjának ellenőrzését

-

késleltetést kapott , hogy fenntarthatja a tej és a vaj fogyasztói árának támogatását, azzal a feltétellel , hogy ugyanezt a szubvenciót meg kell adnia a Közösségből származó ugyanilyen termékekre is

-

10 évig kizárólagos halászati joggal rendelkezik 12 mérföldes körzetben a sziget körül

-

a kis belső piacra való tekintettel az átmeneti időszakban megtarthatták saját antidömping szabályozásukat

-

a

magas

munkanélküliségre

való

tekintettel

ugyanebben

az

időszakban

alkalmazhatta a saját, külföldiek munkavállalását korlátozó engedélyezési rendszerét -

az AIFTA megállapodásai ugyanolyan formában

működhettek tovább, mint a

csatlakozás előtt, nem várták el a liberalizálást a két ország kereskedelme között -

2 év derogációt kapott a közvetlen működő tőke – beruházások közösségi szabályozásának átvételére

A csatlakozás óta eltelt idő alatt egyértelművé vált, hogy a diplomácia hibát követett el a kivételezésekkel kapcsolatos való túl nagy elvárások ügyében. Az érzékeny ágazatoknak, amelyeket védeni akartak ezekkel az intézkedésekkel nem származott előnye ezekből. Annyi haszna volt csak, hogy mérsékelték az iparágak hanyatlásának és kiszorulásának ütemét, de megakadályozni nem tudták azt. 21


A diplomáciai tárgyalások alatt az ír delegációk számára az egyik legfontosabb pont a derogációk kiharcolása volt. Arra törekedtek, hogy minél több átmeneti könnyítést tudjanak megszerezni Írország részére. Ennek oka azon az elgondoláson alapult, hogy így a gyengébb és érzékenyebb ipari ágazatokat valamennyire megvédjék a csatlakozás utáni újfajta versenytől Ezt a tárgyalási stratégiák alkalmazták több esetben is az Uniós tárgyalások alakalmával, például a nyolcvanas években az egységes piac megteremtése előtt is. Sajnos ma már tudjuk, hogy ezek az erőfeszítések nem használtak igazán és nem tudtak segíteni eléggé azoknak az ágazatoknak, amiket meg akartak védeni az új és nagyon erős versenytől. „ A külföldi termékek versenye szinte teljesen kiszorította az olyan importhelyettesítő tevékenységeket, mint a motor összeszerelés, bőrcserzés, cipőgyártás , juta-és textiltermelés. A belföldi tulajdonú írországi iparvállalatok az európai integrációra való felkészültségéről készült korabeli elemzések igen pesszimisták voltak ugyan, de még így is túlbecsülték azok versenyképességét. A tárgyalások során nagy nehezen kiharcolt közösségi szabályozások alóli különféle kivételezések és biztosítékok túlnyomórészt valójában csak azzal a következménnyel jártak, hogy mérsékelték az úgynevezett érzékeny iparágak hanyatlásának, kiszorulásának ütemét. A derogációkról szóló tárgyalások alatt azt hittél, feltehetően az infant industry -érv alapján, hogy az átstrukturálódáshoz időt nyerve, a hazai ipar nagy része verseny-és életképes maradhat. Ebben a gazdaságpolitikusok nagyot tévedtek.” 8

III. 3. A gazdasági nyitottság fokozása Az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás után az ír gazdaság példátlan fejlődésen ment keresztül: emelkedett az életszínvonal, javult a lakosság egészségügyi, szociális és iskolázottsági helyzete. 1973-ban az egy főre jutó GDP, az EU-országokénak alig 58 százaléka volt, 1998-ban pedig az átlag fölé 106 százalékra emelkedett. Valamit az örökös ellenfelét is "legyőzte", mert 1996-ban meghaladta Anglia egy főre jutó jövedelmét is. A kilencvenes évek 8,3%-os átlag GDP növekedése messze túlszárnyalta az EU tagállamok

8

Nagy András: : Írország Európai Uniós csatlakozásának tanulságai ( Közgazdasági Szemle 1999 december. 1100)

22


2,7% -át. A csatlakozás óta eltelt évek alatt vált az egyik legnyitottabb és leggazdagabb országgá kis területe és alacsony számú lakossága ellenére. Írország a megfelelő példa arra, hogy egy kis országnak, amely kis gazdasággal rendelkezik, mennyire fontos a nyitottság a kellő ütemű fejlődéshez. Számos elméleti és empirikus kutatás kimutatta, hogy a fejlődés és a nyitottság között erős pozitív kapcsolat van. Az európai integráción belül is megállapították, hogy a kutatás-fejlesztésnek a kereskedelmen keresztüli áramlása annál jobban növeli az egyes országok termelési tényezőinek a produktivitását, minél kevesebb akadálya van a forgalomnak. A nyitottság fokozásának eredményeként megnőtt a kivitel részaránya , ami azt jelenti, hogy a kivitel részaránya GDP-ben több, mint kétszerese a többi EU ország kivitelének. Nyilvánvaló, hogy a brit piaccal ellentétében a Közösség piacán az ír termékek sokkal nagyobb keresletre tettek szert. 2. Táblázat A nyitottság mértéke 1986-ban és 1998-ban Export a GDP százalékában

Ország

1986

1998

Görögország

17

16

Írország

52

75

Portugália

30

34

Spanyolország

20

27

EU-15

28

31

Forrás: Nagy András: Írország Európai Uniós csatlakozásának tanulságai

A fentiekben részletezett elgondolást a táblázat teljes mértékben alátámasztja. A később csatlakozott szintén szegényebb és a perifériára szorult országok között egyedül Írország esetében látható jelentős változás a nyitottság terén. A következő kérdés, amit az ír gazdaságpolitika helyesen oldott meg, az az iparszerkezet átalakulására vonatkozik. A folyamatos exportra való termelés, mint az várható volt háttérbe szorította

a

belföldi

termelést

és

gyárbezárásokhoz,

elbocsátásokhoz,

társadalmi

feszültségekhez vezetett. A megoldás az volt, hogy mivel a belföldi piacra történő visszaesés ugyanolyan méretű volt, mint az exporttermelés növekedése, ezért nem vezetett komolyabb munkanélküliséghez. Valamint ez gyakran ugyanazon az iparágon beleül történt és olyankor 23


könnyebb az alkalmazkodás, mint eltérő iparágakon belül. Ennek ellenére a hazai vállalatok nem igazán tudtak lépést tartani a külföldi, modernebb technológiájú vállaltokkal és számuk jelentősen csökkent. Bizonyos iparágak szép lassan eltűntek ( textilipar) és átadták a helyüket a high tech cégeknek. Az elektronika és a szoftvergyártás területén mára 300 vezető cég létesített gyárat Írországban. Ma a legnagyobb befektetők az USA, Németország és NagyBritannia. Az exportban elért sikereket szinte kizárólag ezeknek a külföldi tulajdonú vállalatoknak tudhatjuk be.

III. 4. Regionális fejlesztések, EU- s strukturális alapok Írország komoly problémái közé tartozott a regionális különbségek

kérdése. Csak

szemléltetés képen, hogy a lakosság eloszlása mennyire nem homogén. Dublinban a fővárosban él a lakosság egyharmada ( 1,1 millió fő) a másik nagyobb település Limerick és környéke, ahol az ipari parkok létesítése következtében megnőtt a lakosság száma. Az összlakosság fele azonban kis falvakban lakik, amiknek fejlettsége messze lemarad a városok mögött. A hetvenes években is részesült az ország bizonyos támogatásokban, de igazán látványos eredményeket a nyolcvanas években értek el, illetve a kilencvenes években a strukturális alapok működésének kezdetekor. A hetvenes és nyolcvanas években évente átlagosan 100 millió ECU-t kaptak támogatásként, melyet ipar és infrastruktúra fejlesztésre használtak és ezeknek a támogatásoknak 60%- a került az elmaradottak déli és keleti megyékbe. Az alapokból származó átutalások teljes egészében segélyek és nem feltételekhez kötött kölcsönök Már a csatlakozás előtt is voltak törekvések az egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására. 1973-ban még nem léteztek külön alapok illetve koncepciók a fejletlen régiók megsegítésére, mert az alapító hat tagország között nem voltak markáns fejlettségi eltérések, csak DélOlaszország egyes területein. Ekkor két forrás létezett, mely a fejlődés érdekében pénzzel látta el az országokat, ez a Szociális Alap és az Európai Mezőgazdasági Orientációs Alap. Közvetlenül az 1973-as bővítés után, 1975-ben született meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amelyeknek célja az emberek életszínvonalának növelése és a jóléti államok színvonalához való közelítés volt. Ezen kívül 1993-ban létrehozták a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt, amely a halászattal kapcsolatos segítségeket foglalja magába és főleg Portugália és Görögország profitálnak belőle és fejlesztik halászati infrastruktúrájukat. Az 24


Írország számára juttatott támogatások mind a négy forrásból származnak, de a legtöbb projekt létrehozását a Regionális Fejlesztési Alapból származó összegek tették lehetővé. A nyolcvanas évek végétől két külön időszakot állapíthatunk meg, ami a fejlesztési politikát illeti. A két külön időszakot Delors I- illetve Delors II-nak nevezik, melyek a következő időszakokban valósultak meg. 1989-1993-ig és 1994-1999-ig. Ezek a támogatások magukba foglalják a Közösségtől kapott segítséget, a kormányoktól és a magánszektorból származókat is. Az összegek eloszlásában ez körülbelül az első időszakban 980 millió ECU-t jelent évente valamint a második időszakban 1234 millió ECU-t évente. Ezek a támogatások alapvetően három célt szolgálnak, de mindig valamilyen program keretében valósulnak meg: -

a fizikai infrastruktúra fejlesztése

-

a magánszektor támogatása beruházások, innovációk és marketing terén

-

szakmai és munkahelyi képzéssel a humán erőforrások fejlesztését

Ide tartozott a hosszú távú növekedést elősegítő ágazatok támogatása és a versenyképességet növelő infrastrukturális beruházások a telekommunikáció, a postai szolgáltatások, a környezetvédelem és a közlekedés és a szállítmányozás területén. Többek között felújították a nemzetközi reptereiket, 200 km közutat felújítottak, korszerűsítették a vasúthálózatot. 1988ban az ország kiegyensúlyozott fejlődésének az elérése volt a cél, aminek első lépcsője a közigazgatási reform megvalósítása volt. Az ipari fejlesztési programokban az emberi erőforrások fejlesztése volt az elsődleges, 500.000 ember vett részt különböző tanfolyamokon, tovább- képzéseken. Az oktatáson belül célként jelent meg az iskoláikat befejezők arányának 90 százalékra való emelése. Már ebben az időszakban 10%-al emelkedett a középiskolát befejezők száma és 6%-at a felsőfokú képzést, oktatást befejezők száma. Ezzel megindult a

munkanélküliek átképzése és újra elhelyezkedése a

munkaerőpiacon. A mezőgazdaságban modernizációs

eszközökhöz

és

8000 farmert segítettek hozzá modern gépekhez,

120000

kedvezőtlenebb

helyzetben

lévő

kapott

jövedelempótló támogatást. Ez annak a projektnek a keretein belül zajlott, aminek a célja a peremterületek integrálása és fejlesztése volt a célja. Az erdőfejlesztési és környezetvédelmi programok keretében 83000 hektár erdőt telepítettek be.

25


A második időszakban a legtöbb program és projekt folytatódott csak esetleg más területek kaptak éppen

nagyobb hangsúlyt. Továbbra is nagy jelentőséggel bírt a város és

falufejlesztési program. Ezen belül modernizálták a vidéki postahivatalokat és digitalizálták a teljes hírközlési rendszert. A turizmuson belül is fontos lett a falusi turizmus fellendülése, amely sokaknak alternatív bevételforrásként szolgált. A legkiemeltebb szerepet azonban a közlekedés és a közúthálózat fejlesztése kapta. Mindenek előtt a Dublin környéki utakat és vasútvonalakat kellett felújítani. Az egyik legkiemelkedőbb projekt

a Dublin- Belfast

gyorsvasút építésének megkezdése. Az alapvető segélyeken kívül az EBESZ 1,8 milliárd euro kölcsönt ajánlott fel Írországnak , amiből 29% energetikai, 29% közlekedési, 15% távközlési, 14% infrastrukturális célokat szolgált. A strukturális alapoktól függetlenül a Maastrichti Szerződés alapján állították fel 1993-ban a Kohéziós Alapot. Ennek a célja az volt, hogy az Unió kevésbé fejlett államait segítse a Gazdasági és Monetáris Unióhoz szükséges felzárkózásban, azaz mentesítse a konvergencia kritériumok teljesítésére törekvő költségvetéseket bizonyos beruházási kiadások alól. Ezek az összes állam számára infrastruktúrális fejlesztésre , környezetvédelmi beruházásokra és a közlekedési és szállítási infrastruktúrára

használhatók fel. A fennálló összegből ( 1999-es

árakon 16,75 milliárd euró) a négy ország a következő elosztásban kapott pénzt: Spanyolország 55,2% Görögország 17,9, Portugália 17,9% és Írország 8,9%. A strukturális alapok lehetnek rövid vagy hosszú lejáratúak, de mindkettőnek célja a keresletteremtés. A rövid távú hatást könnyebb megfigyelni, mert nagy része a szolgáltatásokat és az építőipart befolyásolja és ezt könnyebb mérni a foglalkoztatottság és a bérek növekedésében. 1999-ben ez a rövid lejáratú keresleti hatás a GDP 3,5%- át teszi ki. A hosszú távú hatást, ami fontosabb a gazdaság szempontjából nehezebb mérni és csak 10 év múlva érdemes számításokat végezi ezen a területen. Azonban a példátlan gazdasági fellendülésre való tekintettel az írek számítnak rá, hogy a strukturális alapokból származó részesedésük csökkenni fog. 1990 óta az Európai Unióba való befizetései háromszorosára nőttek, 1998-ban 671 millió ír font volt az összeg. Az ír gazdaság napjainkban négyszer olyan gyorsan nő , mint az EU-országok átlaga, ezért várható, hogy nemsokára többet fog az alapokba befizetni, mint amennyit kap belőle. „A kelta tigris”imázs kétélű kardnak bizonyult. A jó hírnév bátorította a befektetőket, s így hozzájárult a növekedéshez. A tagországok és az Európa Parlament azonban ezen az alapon már 26


feleslegesnek tartja Írország nettó finanszírozását, túl magasnak a CAP-juttatásokat, és a piaci verseny szempontjából sportszerűtlennek az alacsony ír adókat.” 9

III. 5 .A nyolcvanas évek megtorpanása A számos elért pozitív eredmény ellenére a nyolcvanas években az ír gazdaság súlyos, szinte válságos helyzetbe került a költségvetési túlköltekezés hatására. A gazdasági növekedés lelassult, a munkanélküliség és az infláció nőtt és a fizetési mérleg is deficitessé vált. Ez a megfelelő példa arra, hogy az integrációhoz való csatlakozás nem oldja meg az ország összes problémáját, reformokra és pénzügyi stabilizációra volt szükség. 1987-ben az ír font leértékelése után fiskális és monetáris megszorításokat volt kénytelen alkalmazni, többek között adóemelést és a jóléti kiadások csökkentését. A Nemzeti Fejlesztési Terv egyik legfontosabb eleme a munkavállalók kérdése, a bérnövekedés szabályozása volt. Ezen kívül a gyors és hatékony együttműködéshez szükség volt az érdekegyeztetés helyes szervezésére. Különböző szakszervezetek segítettek, hogy minél tágabb körben lehessen az érdekegyeztetést végrehajtani. Ezek az intézkedések, melyek segítették az ország gazdaságának stabilizációját, hatottak ki később a kilencvenes években az újabb gazdasági fellendülésre. Erre megoldás volt a szolgáltatások liberalizálása és a verseny kiterjesztése számos területen, ami radikálisan csökkentette az árakat és növelte a keresletet. A vámkorlátok teljes eltörlése egyre csak növelte az országok közötti esélyegyenlőséget és a törekvések folyamatosan az egyenletes játéktér megteremtését célozták. A tőkemozgások liberalizációjával hatalmas mennyiségű pénz áramlott be az országba, ami szintén hatalmas előrelépést jelentett. Ennek hatására lassan a belföldi vállalatok is tudtak műszakilag modernizálódni és versenyképessé válni. Fokozatosan visszahódították a belföldi piacot és ezek után elkerülhetetlen volt számukra is a fokozatos exportpiacra való termelés. Ez mind oda vezetett, hogy le lehetett szorítani az inflációt és a munkanélküliséget, csökkenteni az adókat és a béreket emelni. A szolgáltatások liberalizálása, ami szintén a 80-as években vált aktuális kérdéssé, igen meghatározóan pozitív fellendülést hozott a gazdaságba. Így kerültek lassan az állami

9

Artner Annamária : A perifériáról a centrumba? 89. oldal

27


monopóliumok kezéből át a magánszektorba az olyan fontos területek, mint a közlekedés, a telefon, a villamosenergia-ellátás és acélgyártás. Ez eredményezte, hogy a kilencvenes években a foglalkoztatottság aránya a szolgáltató szektorban növekedett a leglátványosabban. A liberalizálás és a szabad verseny, az árak csökkenéséhez vezetett és a kereslet növekedését vonta maga után. Ez a politika tette lehetővé, hogy Írországban fejlődött ki az International Financial Services Centre , amely komoly közösségi kapcsolatokat teremtett és Dublin ezáltal jelentős pénzügyi központtá tudott válni.

III. 6. A kilencvenes évek fellendülése A kilencvenes évek legvégén tapasztalható igazán az EU tagságból, a támogatásokból és a gazdaság átalakításából származó számtalan előny. Valójában az a sikersorozat, ami az országnak a „kelta tigris” becenevet adta az a kilencvenes évekre tehető. A nyolcvanas évek stabilizációja után most konkrétan hosszú távú gazdaságpolitika kidolgozására volt szükség. A 1994-1999-es Nemzeti Fejlesztési Terv alapját a Cullitonjavaslatok adták, ami egy ipari fejlesztési program illetve szinte maga a követendő gazdaságpolitika. A leglényegesebb pontok, melyek a fellendülést elősegítették, azok a következők: •

adóreform

•

infrastruktúra fejlesztése az EU strukturális alapjaiból

•

oktatás és szakképzés fejlesztése és a humán erőforrás menedzsment erősítése

•

hazai ipar fejlesztése és speciális támogatási rendszer kidolgozása

•

kutatás, fejlesztésbe több pénz befektetése és az intézményeinek magasabb szintű támogatása ( Tudomány és Technológiai Hivatal OST, Ír Tudomány és Technológiai Intézet EOLAS)

•

élelmiszeripar fejlesztése és támogatása

A GDP növekedése túllépte a 10%-ot, ami az EU átlaghoz képest óriási különbség. Szembetűnő a munkanélküliség zuhanása, ami a gyors növekedésnek és a nyitottság fokozásának tudható be. A költségvetés többlete is az export növekedés következménye és ez 28


az EU országok közötti legnagyobb növekedés.

Az infláció 3% alatt volt és a

munkanélküliség is folyamatosan csökkent. 2000-ben indul egy úgynevezett National Development Plan, amely egy hatéves gazdasági fejlesztési program, amely a növekedés fenntartását és a foglalkoztatottság folyamatos emelését és a nemzetközi versenyképesség javítását tűzte ki célul. Ez is mutatja, hogy az elért eredményeken lehet és kell javítani. Az export 16,6 %-al növekedett, ami a

feldolgozóiparban termelt eszközöknek köszönhető

(vegyipari cikkek, számítástechnikai eszközök, telekommunikációs berendezések stb), ezek mellett még jelentős kiviteli cikkek a hús-és tejtermékek. Csak az ipari termékek exportja 42 százalékkal nőtt. A folyó fizetési mérleg is csökken a fellendült export miatt, aminek a tőkeimport folyamatos növekedése az oka, 1994-ben 838 milliárd USD volt, míg 1999-ben már 5,4 milliárd USD. A kilencvenes évek fellendülése összefüggésben van a természetesen a két fejlesztési programmal a Delors I és II-vel. Az infrastruktúrális fejlesztésekben nagy szerepe volt az EUból származó segélyeknek. A fejlesztéseknek köszönhetően a vasúti szállításból származó bevételek két millió ír fonttal nőttek és a vasúton utazók száma is 10 százalékkal növekedett. A légi utasforgalom 30 százalékkal míg a légi áruszállítás 36 százalékkal növekedett. A kilencvenes évek alatt az új munkahelyek száma 11 százalékkal nőtt. Egyértelműen a turizmus az egyik legnagyobb nyertese a kilencvenes évek fejlesztéseinek. A következő eredményeket tudja felmutatni a tárgyalt időszakban : ebben a szektorban 29 000 új munkahely létesült, a külföldi turizmusból származó bevételek 40 százalékkal nőttek. Írország idegenforgalomból származó bevétele másfélszeresére nőtt az uniós átlagnak.

III. 7. Az OECD előrejelzései az ír gazdaság számára A tervezett GDP növekedés a 2002-es 7%-ról végül 1 ¾ %-ra csökkentek 2003-ra, mivel az exportot mellbe vágta az euro bevezetése és ennek következtében a befektetések összege is erősen csökkent. A növekedés 2004-ben 3,5% körül látszik stagnálni, 2005-re pedig 5% körül várható. A munkanélküliségi ráta 5 %-hoz közeli értéket üt meg, de az elkövetkezendő két évben az inflációs ráta 3 %-ra csökken. Hogy fenntartsuk az alacsony inflációt, a verseny és a szabályozási politikát olyan szektorokra kell fokuszálni, mint az építőipar és az üzleti szolgáltatások. Az adókedvezmények, amelyek a lakásvásárlást és házépítést könnyítik meg be kell fagyasztani , 29


mert az ingatlanpiac már így is telítve van. Ezeket a forrásokat inkább sokkal égetőbb szükségű infrastruktúrális fejlesztésekre kellene fordítani.

3. Táblázat

Privát fogyasztás Kormányzati kiadások Áruk és szolgáltatások exportja Áruk és szolgáltatások importja Nettó export GDP piaci áron Munkanélküliségi ráta Általános kormányzati pénzügyi mérleg

Írország 2000 Folyó árak, billió euróban 49.6 13.6 100.1 86.8 13.4 102.8 Forrás: www.oecd.org

2001 2002 2003 2004 2005 Százalékos változás mennyiségben ( 1995-ös árak) 4.8 2.7 1.8 3.2 4.3 13.5 8.8 3.5 2.1 1.9 8.3 6.2 -6.9 4.0 7.4 6.5 2.3 -9.7 2.6 7.7 2.9 4.6 1.0 1.9 1.4 6.2 6.9 1.8 3.6 4.8 3.9 4.4 4.8 5.0 5.0 0.9

-0.2

-1.0

-1.3

-1.3

30


IV. Írország helye az Európai Unióban

IV. 1. Írország Európai Unió-s tárgyalási stratégiájának jellemzői Az ír közigazgatást a pragmatizmus és a rugalmasság jellemzi és ugyanezen az elven működik az Európai Unióval folytatott politikájára is. A csatlakozás előtt az Európai Unió-s ügyeket a pénzügyminisztérium ellenőrizte, de ez, a

csatlakozás után

a Külügyminisztérium

fennhatósága alá került. A Tanács munkacsoportjaiban a képviselőket szintén a Külügyminisztérium választotta ki, az adott szakterületek ajánlásainak figyelembe vételével. A COREPER-be küldött képviselőket is a Külügyminisztérium koordinálja. Általánosságban elmondhatjuk, hogy Írország mindig is erősen integrációs elkötelezettséggel bírt. Ez következik földrajzi helyzetéből, hogy a kontinens perifériáján helyezkedik el és, mivel kicsi, nyitott gazdasága van. Ebből következik, hogy szüksége van jó külföldi kapcsolatokra, hogy a tőkét bevonja országába. Az ország vezetésének kommunikációja annyira jó volt, hogy a lakosság 83%-a szavazott „igen”-nel a csatlakozásra. Meg kell jegyezni, hogy ez a magas színtű lojalitás nem teljesen önként választott hanem érződik a „nincs más választás” elve illetve a Nagy Britanniától való függés végső megszüntetése. Az írek a tárgyalások alatt folyamatosan offenzív stratégiát követtek, amivel saját érdekeiket forszírozták. „ Felismerték, hogy mivel Írország figyelemre méltó mértékben nettó haszonélvezője a közösségi politikáknak, óvatosnak kell lennie, hogy a többi tagország előtt ne mindig a követelő szerepben jelenjen meg. Kompenzációs lehetőségeket keresve, pozitív és konstruktív szerepet játszhat a közösség jelenlegi vagy jövőbeni átalakításában, a közösségorientált intézmények és politikák támogatásával ( mely ráadásul a kis tagállamok érdekvédelmi törekvéseivel is egybeesik.) Amennyiben azonban a közösségi és az ír érdekek között törés állt be, az írek természetesen az utóbbit támogatták.” 10

10

Ördög Katalin: Tizenötök Európái 319. oldal

31


•

Azonosulnak az Uniót vezető tagországok integrációs elképzeléseivel, és készek az együttműködésre és az alkalmazkodásra

•

A Dublini Európai Intézetnek 80 embere van Brüsszelben, akik a személyes kapcsolatokat ápolják. Különböző cégeknél, intézményekben dolgoznak, hogy jobb rálátást biztosítsanak az otthon maradt politikusoknak és szakembereknek az Európában zajló eseményekre.

•

Az adminisztrációs ügyvitelük kimagaslóan precíz és a juttatásokat pontosan és hiány nélkül használják fel az adott területeken

•

A juttatások aránya területi nagysága miatt kevesebb, mint a többi periférián lévő ország ( Görögország, Portugália) esetében, tehát az Unió költségvetésének sem jelent nagy terhet a segítés.

•

Az

évszázadokon

át

zajló

kivándorlások

következtében

az

íreknek

a

kapcsolatrendszere igen szerteágazó. Az íreket általában barátságosnak és segítőkésznek gondolják. Tehát az általános „image” is pozitív az ír emberről.

Írország kis állam lévén ellenzi általában az olyan javaslatokat, amelyek azt célozzák meg, hogy a kis országok mondjanak le bizonyos delegálás jogáról vagy valamilyen rotációs poszt betöltésének lehetőségéről. Az intézményi reformok ügyében , melynek problémát az Unió bővítése még fokozatosabban veti fel, Írország abból az alapelvből indul ki, hogy az európai integráció hosszú távú sikere felveti a rövid és hosszú távú érdekek közötti, valamint az intézmények közötti egyensúly kialakítását. Mindezeken túl Írország arra törekedett, hogy megvédje a Bizottság kitüntetett hatalmát és kompetenciáját Írország elfogadhatónak tartotta a vétó ezzel együtt az egyhangúság elvén működő rendszert, amennyiben biztosítva látják a Bizottság keretein belül mindegyik tagállam érdekeinek figyelembe vételét. Elengedhetetlenül fontosnak tartották, hogy Írország és a kis országok az EU további bővítése esetén is saját biztost delegálhassanak a Bizottságba, ezen kívül a rotáló soros elnökség intézményét hatékonynak

értékelve

további

működését

kívánatosnak

tartották.

A

Bizottság

vonatkozásában aláhúzták, hogy az Unió kollektív döntéshozatali mechanizmusának két egymással egyenrangú elvet kell érvényesítenie: a hatékonyságot és az egyenlőséget.

32


Írország elfogadhatónak tartotta az Európai Parlament együttdöntési hatáskörének növelését, mivel az EU törvényhozás vagy a politikák végrehajtásának minden egyes kérdését demokratikus ellenőrzés alá kell vetni, akár a nemzeti parlamentek akár az Európai Parlament által. A várható bővítés az Európai Parlament képviselői igényeinek maximális kihasználtságát eredményezheti, ami viszont az egyes nemzeti delegációk állományának csökkentéséhez vezethet (így Írország a jelenlegi 15 képviselő helyett csak 12 főt delegálhat majd). A parlament 700 fős plénumának kiszélesítése tehát az a félelmet veti fel a ír vezetésben, hogy ily módon kisebb hatékonysággal tudnák képviselni érdekeiket. A Tanácson belüli szavazási arány kérdésében az ír álláspont alapvetően a kis- és nagy tagállamok közötti egyensúly jelentőségének elvén alapult. Dick Spring külügyminiszter érvei, mi szerint a nagy és jelentős tagállamokat könnyen leszavazhatják a kis államok, határozott elutasításba ütköztek.

IV. 2. Írország kül – és biztonságpolitikája Az Európai Unió politikájában napról napra fontosabb kérdéssé válik a közös kül - és biztonságpolitika. Írország semleges államként nem kíván az EU védelempolitikájában részt venni. Ha a politikai és katonai vezetőség mégis úgy döntene, hogy szükségessé válik, hogy tagja legyen

ennek a rendszernek, azt csakis népszavazás után tehetné. A közös

védelempolitikát illetően, azt vallja, hogy konstruktív partnerként kíván részt venni a közös védelem és biztonságpolitikában. Az első számú elvnek a béke megőrzésének kell lennie az ENSZ és az EBESZ elvei alapján. Az újonnan demokratizálódó közép-kelet európai országok és a nyugat közötti különbségek nem vezethetnek megint egy kettészakadt Európához, hanem az egységre kell törekedni. A NYEU-ban most megfigyelői státuszban van, de a jövőre vonatkozóan hatékonyabban akar részt venni a konfliktusmegelőző, konfliktuskezelő és a humanitárius akciókban. Írország ragaszkodik katonai semlegességéhez és nem kíván sem a NYEU- ba sem a NATO-ba belépni. Írország is az egyik jelentős támogatója a bővítésnek és annak, hogy minél több európai ország tagja lehessen az uniónak. Az EFTA tagországok integrálódása 1995-ben is igen pozitív változásokat hozott a Zöld Sziget életébe, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek igen erős gazdasággal rendelkező jóléti államok voltak. A most előttünk álló bővítés alapjaiban különbözik az eddigiektől. Itt a lényeg a piacok minél szélesebb kitágításán 33


van és az új tagországok felfejlesztésén. Az írek tisztában vannak vele, a húsz éves tapasztalatukkal, hogy mennyit is jelent a közösségi alapokból való részesedés az ország számára. Az új tagok belépése természetesen azt jelenti, hogy a már társult tagok egyre kevesebbet kapnak a támogatásokból. Ezt nehezményezik is az ír farmerek illetve a munkavállalók, de az ír gazdaság van már annyira erős, hogy önerőből is fenn tudja tartani azt a színvonalat, amit az EU segítségével már sikerült elérnie. A kelet-nyugati ellentét csökkentése érdekében is kiállnak a bővítés mellett és úgy gondolják, hogy a az uniós tagság kiterjesztése mérsékeli a

biztonságot fenyegető szeparatista, nacionalista törekvések

veszélyességi fokát.

IV. 3. Írország álláspontja a bővítéspolitikáról és a Nizzai Szerződésről „Írország a bővítési kérdés elvi és morális aspektusait hangsúlyozva síkra szállt azért, hogy mind több európai állam találja meg a helyét az Unión belül. Az állásfoglalást erkölcsi megfontolások legalább annyira motiválták, mint a gyakorlatiak. Az ír vezetés szerint az eddig kívül maradóknak is meg kell adni azt az integrálódás és a felzárkózás lehetőségét, ahogy több, mint

húsz esztendővel korábban ők is megkapták, de szerintük nem

elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az uniós tagság kiterjesztése

mérsékeli a

biztonságot fenyegető szeparatista, nacionalista törekvések veszélyességi fokát Európában.” 11 „ A legőszintébben szeretném kijelenteni, hogy az Európai Projekt addig nem lesz teljes míg Közép Európa országainak nemzetei nem kapják meg az őket jogosan megillető helyüket a tárgyalásainkon, a tanácskozásainkon, a piacainkon, a kultúráinkban és mindenek előtt a szíveinkben. Magyarország Közép Európa szívében van és Írország várja, hogy teljes jogú tagja lehessen ő is az Európai Uniónak.” 12 Az ilyen jellegű kijelentések után nehéz megérteni miért is szavazott Írország a bővítés ellen az első népszavazáson. Ezen a népszavazáson azonban nem csak a keleti bővítés volt a kérdés hanem a Nizzai Szerződés ratifikálása. Mivel az ír jogrend szerint a fontosabb EU - val kapcsolatos döntéseket népszavazáson kell eldönteni, ezért a nizzai szerződés elfogadása is 11

Ördög Katalin: Tizenötök Európái 328. oldal Ruari Quinn, ír pénzügyminiszter 1996. október 21. Magyar Külügyi Intézet Tanulmányok: Ireland, Hungary and the future of Europe

12

34


ebbe a kategóriába tartozott. Igen nagy megdöbbenést okozott a 2001 júliusi döntés, miszerint az ír választópolgárok elutasították a szerződést. Az ír közvélemény általában nem EU ellenes, ezért is okozott Európa szerte megdöbbenést a döntés. Ez a Szerződés olyan kérdéseket is tartalmaz , amely érzékenyen érinti a katolikus lakosság kissé konzervatív életfelfogását illetve Írország függetlenségének kérdését. A lakosok tartanak az abortusz liberalizálásától, ami más EU országokban engedélyezett, valamint kitartanak Írország semlegessége mellett. Semmiképpen nem pártolják a NYEU EU szintre való integrálását. A keleti bővítés kapcsán tartanak a munkavállalók tömeges érkezésétől az országba. Az írek mindig is korlátozni próbálták a bevándorlást országukba, mivel félnek a saját szuverenitásuk elvesztésétől. Az ország egyes régiói még

mai napig igen magas munkanélküliséggel

küzdenek, ezért féltik a munkaerőpiacukat még akkor is ha nem a közvetlen „szomszédjukban” csatlakoznak új tagországok, mint ahogy ez Németország vagy Ausztria esetében fennáll. A következő kényes kérdéskör a közösségi pénzügyek és támogatások terére vonatkoztak. Az átlagember nem volt biztos abban, hogy nem fognak rosszul járni és a tíz, szegényebb ország belépése nem lesz-e negatív hatással az egész Unióra. A második 2002 októberi népszavazásra az állam is jobban készült egy több millió eurós, sokkal intenzívebb kampánnyal. Az eredménye, a 62 százalékos igen volt. Mivel Írország már eddig is nagyon sokat kapott az EU-tól és nagyra becsüli és értékeli , ezért volt most fontos, hogy egy ilyen fontos kérdésben, mint a bővítés pozitívan kötelezze el magát az Európai Projekt további építése mellett. Ez az eredmény, mind a csatlakozásra váró országok részéről, mind az uniós tagállamok részéről nagy megkönnyebbülést jelentett. Sokak szerint a miniszterelnök Bertie Ahern személyisége és elkötelezettsége a kampány mellett sokakat meggyőzött az „igen” helyességéről. Azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az ír lakosság valamilyen szinten reprezentálta az európai lakosokat, akiknek nem volt joguk ( az adott országuk alkotmánya szerint) szavazni a bővítés kérdésében és kinyilvánítani véleményüket. Szakértők szerint máshol is hasonló eredmények születtek volna.

Úgy tűnik, hogy az EU

intézményeinek egyre növekvő hatalmával fordítottan arányosan csökken az „ európai demokrácia” és az intézmények egyre inkább eltávolodnak a választópolgároktól. 25 tagállam esetén ez a szakadék a politikusok és a polgárok között csak nőni fog. Ez a szavazás rámutatott arra, hogy a tagállamok polgárai nincsenek tisztában és nem értik a politikusok lépéseit. Csak egy szűk réteg látja át az EU-s szinten zajló eseményeket, mint például az ír üzleti élet résztvevői, akik támogatták a csatlakozást, mert felismerték a keleti piacokban rejlő lehetőségeket. Romano Prodi így nyilatkozott az eseményekről: "Megnyílt az út az Európa újraegyesítésére, az EU korszerűsítése felé." 35


IV. 4 A 2004-es ír soros elnökség A 2004-es év első felében januártól júniusig Írország tölti be a soros elnökség posztját. Azért meghatározó ez az időpont, mert 2004 május 1-én lép be a tíz új tagország és ezzel lezárul egy tízéves folyamat mely lehetővé tette, hogy Európa újra egyesüljön. De ugyanekkor egy új folyamat is kezdődik, amelyben már mind a 25 ország egyenrangú félként vesz részt és próbálja megteremteni a még hatékonyabb együttműködés feltételeit. Több igen fontos kérdést kell megtárgyalni ez alatt az időszak alatt és nagyon fontos, hogy az EU az új és nagyobb formátumában helyesen pozícionálja magát a világ felé és még jobban egységesítse elveit kifelé. Ahhoz, hogy jobban meg tudjon felelni saját polgárai és a nemzetközi élet polgári elvárásának, ehhez van szükség a Közös Európai Alkotmány létre hozására. A 2003 októberi Kormányközi Konferencia megnyitása óta, amely kimagasló eredményeket ért el a Közös Európai Alkotmány építésében. Sokkal közelebb vitte az országokat a közös cél megvalósításához, hogy az Európai Unió hatékonyabban működhessen a változó és igen komplex nemzetközi szférában. Számos kérdésben sikerült már konszenzusos döntéssel megállapodni, de még maradnak szignifikáns kérdések, amelyekben a saját érdekeiket védő és előtérbe helyező országok nem tudnak megegyezésre jutni. Írország elkötelezte magát, hogy mindent megtesz a Kormányközi Konferencia munkájának elősegítése és gyorsítása érdekében Először is külön-külön fog tanácskozni a partnerekkel, amelynek segítségével a Tavaszi Európai Tanácson egy riportban beszámol azokról a jelenségekről, melyek gyorsíthatnák az előrehaladást a tárgyalások folyamán. A Tavaszi Európai Tanácson döntés született arról, hogy a Közös Alkotmány kérdésében legkésőbb a Júniusi Európai Tanácson megegyezésre kell jutni. A következő kérdéskör az Európai Unió bővítésére vonatkozik. Az ír elnökség vállalta, azon fog dolgozni, hogy biztosítani tudja a polgárai számára a munkalehetőségeket, a jólétet és a biztonságot. Ugyanezen időszak alatt fel kell készíteni a csatlakozó országokat, hogy adaptálni tudják a már létező és folyamatban lévő programokat, illetve ezen programokat ki kell bővíteni. Fontos azoknak a lépéseknek a mielőbbi, gyors megtétele, hogy részesei lehessenek a Lisszaboni Stratégiának, a Schengeni Egyezménynek és a gazdaságpolitikai koordinációnak. Valamint folyatatni fogják a csatlakozási tárgyalásokat Bulgáriával és Romániával egy esetleges 2007-es csatlakozási dátumról. Valamint Törökországgal is folynak majd további egyeztetések. 36


Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasága továbbra is versenyképes és erős legyen, az ír elnökég tervbe vette a Lisszaboni Stratégia újratárgyalását és megreformálását. Az írek szerint csakis a tudás alapú gazdaság képes gyorsan növekedni és változtatni saját szerkezetén, ha az szükséges. Ezért fektetnek nagy hangsúlyt a humántőke fejlesztésére, a kutatás- fejlesztésre. A terv szerint egyszerre fognak növekvés serkentő politikát folytatni valamint makroökonómiai stabilitást elérni a termék, tőke és munkaerőpiacon. A bővítésből kifolyólag nagyon lényeges tényező a munkaerőpiac. Be akarnak vezetni úgynevezett munkaútmutatókat, hogy ezzel a szociális párbeszédet beindítsák és ösztönözzék a munkaerő áramlását. Valamint továbbra is kiállnak a nemi és faji egyenlőségre vonatkozó kérdésekben a munkahelyen. Továbbá a környezetvédelem terén nagyon fontos az együttműködés. Az Európai Unió egyre növekvő és egyre szignifikánsabb helye miatt a világban kénytelen megerősíteni és összehangolni a közös kül - és biztonságpolitikáját valamint az európai biztonság –és védelmi politikát. Egy olyan helyzet, mint ami az iraki háború előtt fennállt nem kedvez a nemzetközi megítélésnek, sem az tagországok közötti párbeszédnek. Az Európai Tanács pont ennek ez elnökségnek a kezdetére állította össze az első Európai Biztonsági Stratégiát, amely azokat a kihívásokat tartalmazza, amikkel az Uniónak szembe kell néznie. Még ez alatt az elnökség alatt ezt a stratégiát implementálni akarják. Az Európai Tanács támogatja a multilaterális megállapodásokat a terrorizmus elleni háború kapcsán és ki akar fejleszteni egy hatékonyabb együttműködést a közel-keleti államokkal és BoszniaHercegovinával. Szándékában áll az ír elnökségnek az ENSZ-szel való együttműködés elmélyítése kimondott figyelemmel a krízis-menedzsmentre vonatkozóan. Egy régóta húzódó kérdéskör, amelynek összehangolása folyamatosan tart, az a rendőrségi ügyekben való együttműködés az Europol és a CEPOL ( European Police College) segítségével további akcióprogramokat akarnak létrehozni a szervezett bűnözés, a drogkereskedelem és a terrorizmus elleni harcban. A közeljövőben megszervezésre kerülő Európai Futball Bajnokság és az Athéni Olimpiai Játékok biztonságának felügyeletében is részt vesznek. Ugyanide tartozik az a probléma, hogy a vámhatóságok információs rendszere nincs eléggé összehangolva. Fokozottabb együttműködésre lenne szükség, hogy a határokon túlnyúló törvényszegéseket meg tudják állítani. Illetve a kibővülő Európa új határainak védelmét megerősítik.

37


IV. 5. Az Európai Tanács március 25-26-i Tanácsülésének fejleményei Az ülésen a legfontosabb pontokat Pat Cox az Európai Parlament elnöke foglalta össze. Legfontosabb pont továbbra is a Lisszaboni Stratégia elemeinek a megvalósítása illetve a terrorizmus elleni harc kérdése.

Négy évvel a stratégia megszületése után az elvárt

eredmények változóak. Történt látható fejlődés, de ha a 2010-ig tervbe vett célokat tartani akarják, akkor kénytelenek lesznek felgyorsítani a folyamatokat. Az új tagállamok csatlakozása úgyis lendíteni fog az EU gazdaságán, ezért valószínűleg képes lesz eleget tenni a saját elvárásainak. A bővülő Európában azonban szükség van a gyorsabb információcserére és a dokumentumok gyorsabb fordítására. A Stabilítási Paktum értelmében nagyon fontos a költségvetés betartása és hogy a tagállamok eleget tesznek a költségvetési elkötelezettségüknek, amit magukra vállaltak. Valamint pénzügyi reformokat kell tenni a lakosság elöregedése kérdésében is. Csökkenteni kell az állami tartozásokat és megreformálni a munkahely teremtő intézeteket, és az egészségügyi és nyugdíj ellátást. Az EU belső piacának működését is fejleszteni kell tovább, hogy a 4 alapszabadság valóban

meg tudjon valósulni.

A versenyképesség kérdésében új

szabályozásra és intézményrendszerre van szükség. A kutatás-fejlesztés terén támogatni kell a kis és közép vállalkozásokat, hogy az üzleti életnek része legyen a kutatás-fejlesztés, és hogy a tudás alapú társadalomban a technikai fejlődés minél magasabb szintű lehessen. Az EU egész területén elfogadhatatlanul magas a munkanélküliség és ezért a következő évek egyik legnagyobb problémája a munkahelyteremtés lesz, hogy tartani tudják magukat az országok a Lisszaboni Stratégiában foglaltakhoz. Mindenképpen új strukturális változásokra van szükség, hogy a munkát vonzóbbá tegyék a munkavállalók számára, hogy a produktivításukkal arányosan kapják a fizetésüket illetve több rugalmasságnak adni helyet a munkahelyen, de úgy hogy a biztonságérzetük megmaradjon. Meg kell teremteni a „családbarát” munkahelyeket és a nőknek több munkalehetőséget kell teremteni nemi megkülönböztetés nélkül a fizetésükben. Valamint kötelezővé tenni az „életen át való tanulást” és megteremteni a lehetőséget a dolgozók számára, hogy tovább képezzék magukat hogy tanfolyamokon vegyenek rész, mert a humán erőforrásba való befektetés térül meg a leglátványosabban a gazdaság számára. Továbbá ezen ülésen elhangzottak az EU-nak azon álláspontjai más nemzetekkel való politikai és tárgyalási taktikáját illeti. Az egyik az Uniót közvetlenül is érintő kérdés Ciprus 38


egyesítése, melyhez szükség lenne mind a görög mind a török kormány segítségére. Az ENSZ is síkra száll Kofi Annan vezetésével a probléma minél előbbi megoldása érdekében. Oroszországgal kapcsolatban az Unió gratulált Putyin elnök újraválasztásához és mivel most már közvetlen szomszéd ország lesz az Orosz Köztársaság, ezért az EU reméli, hogy sikerül nekik továbbra is a demokratikus úton járni és a többpárti rendszert megerősíteni. A fejlődés érdekében további együttműködésre számíthatnak .

IV. 6.A közös Terrorizmus elleni harc A 2004. március 25-én kiadott „ Terrorizmus elleni harc deklarációját” Bertie Ahern az ír miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke a következő képen vezette fel: „ Mi az Európai Unióban mindent, amit csak lehet meg fogunk tenni , hogy megvédjük polgárainkat a terrorizmus veszélyeitől”13 Ez a deklaráció közvetlen reakció illetve válasz

a madridi 2004 március 11-i

terrorcselekménykre és megjelenésekor az EU vezetői ismét kifejezték mély együttérzésüket az áldozatok rokonaival szeretteivel. Megállapították, hogy még szorosabb együttműködésben kell dolgozniuk az egyes intézményeknek, hogy kiszűrhessék a terrorcselekményeknek még a gondolatát is. Az eddigi struktúrát nem kell átalakítani csak megerősíteni, például a „ European Arrest Warrant” rendszert, amit még be kell vezetniük egyes tagállamokban , hogy hatékonyabban tudjon működni. Mivel a terror határokon át nyúl, ezért kell a jövőben nagyobb figyelmet szenteli a határforgalom kontrollálására és a dokumentumhamisításokra. Szükség van a nemzeti rendőrségek és a titkosszolgálatok információcseréjére és annak áramlására. A júniusi tanácsülésen Javier Solana javaslatot fog tenni arra, hogy hogyan lehetne a titkosszolgálati erőket bevonni a Tanács meglévő struktúrájába. A jobb összehangolás érdekében hoztak létre egy új funkciót a Counter-Terrorism Coordinatort, ami az Európai Unión belüli független terror-ellenes folyamatokat fogja összefogni, ezen a poszton Gijs Vries áll ma. Továbbra is együttműködnek az ENSZ-szel és az USA-val a terror elleni harc kérdésében.

13

Bertie Ahern: Press Realise www.eu.europa.int

39


IV. 7. Írország Európai Uniós kommunikációja Mint már a fentiekben is említettem Írország nagy hangsúlyt fektet európai uniós politikájának

helyes

és

rendszeres

kommunikációjára

a

lakosság

felé.

Az

Ír

Külügyminisztériumban működő Európai Uniós osztályon belül 1995 óta működik az a kezdeményezés, amit „ Communicating Europe „-nak neveznek. Ez segít az íreknek megérteni és tudatosítani bennük az EU-ban történő eseményeket és fejlesztéseket, különös tekintettel azokra, melyek befolyásolják mindennapi életüket. Ezen kívül 2001 októberében Bertie Ahern létrehozta a Nemzeti Európai Fórumot, aminek ír pártok, civil szervezetek, szakszervezetek a tagjai. Céljuk az volt, hogy ez Európai Unió minden részéből államfőket politikusokat hívjanak meg Dublinba, hogy bizonyos nagy lélegzetű témákat megvitathassanak. Ezek mindenkit érintő kérdések, ezért ellátogatnak több városházára és szervezethez, hogy megadják a lehetőséget mindenkinek az országban, hogy véleményt nyilvánítson. Már 22 különböző helyszínen 47 előadást tartottak és biztosak benne, hogy a következő Európai Uniót érintő szavazáson ez a tudás nagy segítség lesz. Ez az egyetlen lehetőség, hogy az EU és a világ felé kinyilvánítsa az átlagember a véleményét, ami egy demokratikus rendszer működéséhez szükséges. A kommunikációnak még egy fontos síkja van és ez az ifjúsággal való kommunikálás. 2004 március 4 és 6 között rendezték meg Co. Clare-ben az Ifjúsági Konferenciát, amely ösztönzi a fiatalokat a politikai életben való részvételre, Európai szinten. Itt megadatik minden lehetőség a Tanács, a Bizottság jobb megértésére és különböző önkéntes tevékenységek folytatására. Idén a 15 tagország kiválasztott képviselőin kívül a 10 csatlakozó ország is elküldhette delegáltjait.

40


V. Magyarország EU csatlakozásának folyamata

V. 1. A rendszerváltás előtti gazdasági és politikai viszonyok az EGK-val Magyarország számára mindig is egyértelmű volt, hogy mi igenis Európához tartozunk és a Kárpát medencében elfoglalt helyünkkel centrális pozícióban vagyunk a kontinensen. A rendszerváltás után tehát, egyértelműen megállapítható az Európa nyugati feléhez való csatlakozás vágya. Az orosz blokktól való távolodás és Magyarország viszonylag szabad helyzete a vasfüggöny mögötti országok között tette igen hamar lehetővé a

nyugati

hatalmakkal való érdemleges tárgyalásokat. A Kádár korszak évei alatt, legfőbbképpen a hatvanas évektől kezdődően érződött a folyamatos politikai és gazdasági nyitás nyugat felé. Először az egyik legfontosabb mérföldkő az volt, amikor az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) kapcsán kapcsolatba került a Közösségekkel, amelyhez 1973-ban csatlakozott, ám ez nem szolgáltatott elegendő alapot ahhoz, hogy az EK Magyarországot a többi tervgazdaságú országtól megkülönböztesse. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a KGST-EK párbeszéd is elkezdődött, amely inkább rontotta a kapcsolatokat, mintsem javította volna. 1974-ben Az Európai Közösségek kétoldalú megállapodások kötését javasolta az EGK és az egyes KGSTtagállamok között, ám a Szovjetunió, és nyomában valamennyi szövetséges elutasította azt. Komolyabb fordulat csak 1982-ben történt, amikor a GATT miniszteri értekezletén újabb kezdeményezés történt az Európai Közösségek irányába, mivel Magyarország bizalmas formában javasolta egy átfogó, kétoldalú megállapodás megkötésének a vizsgálatát. Ez szöges ellentétben állt akkoriban azzal a KGST állásponttal, amely tiltotta az EK ilyen irányú elismerését, így ez a KGST-pozícióból való "kiugrást" jelentette volna. A közösség ugyanakkor nem kívánt egyedül Magyarország felé mozdulni, így a tárgyalások megszakadtak. A közeledésről szóló jelentést az Európai Parlament 1986-ban vitatta meg, ahol már azt javasolták: Magyarországot sajátosságainak megfelelően, egyedileg kezelje az EK, és kössön vele kereskedelmi és együttműködési szerződést.

41


1987-ben Kádár János, az MSZMP főtitkára Brüsszelben találkozott Jacques Delors-ral, a Bizottság elnökével, és megkezdődtek a hivatalos tárgyalások egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről. A végét járó KGST valamint az EK között felgyorsuló tárgyalások eredményeként Luxemburgban 1988-ban aláírták az EK és a KGST kölcsönös elismerését és az együttműködési készségét mutató nyilatkozatot. Mindeközben 1988. szeptember 26-án aláírták a magyar-EK kétoldalú gazdaságikereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást. A hivatalos diplomácia kapcsolatok "kézzel fogható" jeleként 1989-banan az első brüsszeli magyar EK nagykövet átadta megbízólevelét a Bizottság elnökének. A rendszerváltás nagy pillanatait így az ország már hivatalos brüsszeli képviselettel éli meg, ahová folyamatosan érkeztek a támogató levelek a különféle európai szervezetektől. Ez év nyarán a magyar osztrák határon megkezdték a "vasfüggöny" lebontását, ahol aztán ősszel az MDF Páneurópai pikniket rendezett, amelynek fővédnöke Habsburg Ottó , az Európai Parlament képviselője volt. A változások hatására Magyarország a kelet-közép-európai országok közül elsőként nyújtotta be Strasbourgban csatlakozási kérelmét az Európa Tanácsba.

V. 2. A rendszerváltás utáni tárgyalások a csatlakozásról Az 1990-es rendszerváltozás után, a szabadon választott magyar Országgyűlés valamennyi pártja egyetértett abban, hogy a magyar politika prioritása - a demokrácia, a piacgazdaság és a jogállam kiépítése mellett - az Európai Közösségekhez való csatlakozás. A politikai és gazdasági rendszerváltozáshoz az EK segélyakciót hoz létre PHARE-program néven. Az egymilliárdos hitelcsomag első része, 430 millió dollár 1990 áprilisában jut el a Magyar Nemzeti Bankhoz. A rendszerváltást követően Antall József Brüsszelben az elsők között találkozott Jacques Delors-ral, és átadta neki a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar álláspontról szóló memorandumot, amely már tartalmazta Magyarország majdani belépési szándékát is. 1990-ben a Tanács dublini ülésén már felismervén a helyzet jelentősségét, az újonnan demokratizálódott országokkal való jó kapcsolatteremtés ügyében, felajánlották a társulási szerződést a visegrádi országoknak. Ennek lényege a négy alapszabadsággal kapcsolatos kritériumok elfogadása és a szabad kereskedelem biztosítása. Az ennek feltételeit tartalmazó 42


leendő társulási szerződésről való tárgyalási fordulót 1990. végén Brüsszelben tartották meg. Antall József miniszterelnök végül 1991 decemberében írta alá a társulási szerződést, amely 1994. február 1-én lépett életbe Magyarországgal párhuzamban Lengyelország és Csehszlovákia is megteszi ugyanezeket a lépéseket. 1993-ban a koppenhágai csúcstalálkozón a tagországok első alkalommal nyilvánítják ki, hogy a kelet-európai új demokráciák az Európai Unió tagjai lehetnek, amennyiben teljesítik a "koppenhágai kritériumokat", ,melyek a következők. •

stabilan működő demokratikus intézményrendszer, amely biztosítja a jogállam és az emberi jogok teljes érvényesülését

•

működő piacgazdasággal kell rendelkeznie és fel kell tudnia venni a versenyt az EU országaival

•

az acquis communautaire teljes adaptációjának meg kell történnie14

Ez nagy áttörést jelentett a kapcsolatokban, rá két évvel Jacques Santer bizottsági elnök már "visszafordíthatatlannak" minősítette az EU kibővítésének megkezdett folyamatát. Ám azt is hangsúlyozza, hogy ennek bekövetkeztéhez az Uniónak is fel kell még készülnie. Magyarország 1994. április 1-én Athénban adta át hivatalos EU-tagsági kérelmét, aminek hatására az Európai Tanács 1994. júniusi korfui értekezlete a Bizottságot megbízta egy olyan stratégia kidolgozásával, amely előkészíti a közép- és kelet-európai országokat a csatlakozásra. Ezeknek az országoknak helyzete teljesen más alapokon nyugodott , mint az eddig folyamatosan társult országoké. A már társult tagállamok legtöbbje már alapjában véve a II. világháború óta építették demokráciájukat és a jóléti államukat. A közép és kelet európai országokban azonban meg kellett szabni bizonyos komoly feltételeket, amelyek akár az EU lapelveinek is nevezhetők. A következő, nagyobb jelentőségű technikai jellegű előrelépés 1996. áprilisában volt, amikor átadták a felvételét remélő tíz közép- és kelet-európai országnak az EU Bizottság által összeállított kérdőívet. A politikai, gazdasági és jogi kérdésekre adott válaszok egy 2800 oldalas dokumentumot alkottak, amelyet a kormány képviselői Brüsszelben és Budapesten párhuzamosan adtak át az Európai Bizottság képviselőinek 1996 júliusában. A részben az erre adott válaszok, részben más információk alapján kidolgozott országvéleményben ("avis") 14

Horváth Zoltán: Az Európai Unió kézikönyve

43


1997 júliusában az Európai Bizottság Magyarországot alkalmasnak ítélte a csatlakozási tárgyalásokra, és azt javasolta, hogy ezeket másik öt országgal együtt kezdjék meg. A Bizottság szerint Magyarország 1997-re stabil politikai intézményrendszerrel rendelkező demokratikus országgá vált, ahol tiszteletben tartják az alapvető emberi és kisebbségi jogokat. Életképes piacgazdasággal rendelkezett, amely középtávon képes az EU egységes piacán létező verseny kihívásával szembenézni. Ugyancsak középtávon képesnek nyilvánították az EU jogrendjének az átvételére, feltéve, hogy tovább folytatja erőfeszítéseit. A Tanács 1997 őszén hosszas vitát folytatott a Bizottság javaslatairól, majd az Európai Tanács luxemburgi ülése 1997 decemberében a bizottsági ajánlások némileg módosított elfogadása mellett döntött. Ennek értelmében a csatlakozási tárgyalásokat hat országgal : Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával kellett megkezdeni, de a másik hat tagjelölttel is bevonták a csatlakozási folyamatba, és velük így a "csatlakozási tárgyalásokat előkészítő konzultációkat" kezdtek. A csatlakozási folyamat 1998. március 30-i ünnepélyes megnyitóján tehát még valamennyi tagjelölt részt vett, ám valójában csak hat országgal kezdődtek el a hivatalos csatlakozási tárgyalások. A tárgyalásokat harminc fejezetre osztották, amiből hármat még az első évben ideiglenes lezárt Magyarország.. 1999-ben a csatlakozási tárgyalások a tagjelöltek által tervezett ütemnél lassabban folytak, s ezzel párhuzamosan egyre több vita keletkezett a tagországok között a bővítés pénzügyi vonzatairól. Az EU állam- és kormányfői Berlinben - több mint egy éves vita után elfogadták az EU 2000-2006-os időszakra vonatkozó közösségi pénzügyi tervét, amely első alkalommal különített el majdani pénzügyi forrásokat a várható bővítésre. Bővítették a PHARE programot is, amely mostantól az Aquis communataire átvételének megvalósítására koncentrál 70 százalékban valamint a közigazgatási és igazságszolgáltató intézmények fejlesztésére 30 százalékban. Két új kohéziós alap is létrejött , a SAPARD, amely mezőgazdasági segélynek fogható fel és az ISPA, amely infrastrukturális fejlesztésekre fordítandó.

44


4. Táblázat Előcsatlakozási eszközök 2000-2006 (millió euró, 1999-es árak)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összesen 3120 3120 3120 3120 3120 3120 3120 PHARE

1560 1560 1560 1560 1560 1560 1560

SAPARD 520 ISPA

520

520

520

520

520

520

1040 1040 1040 1040 1040 1040 1040 Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról

2000 nyaráig valamennyi csatlakozási fejezetet megnyitotta Magyarország, beleértve a legkényesebb pénzügyi kérdéseket is. A közvéleményt a tárgyalások technikai részleteinél ugyanakkor sokkal jobban érdekelte a csatlakozás lehetséges időpontja, amely azonban csak fokozatosan vált világossá. 2000 februárjában megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával. Valamint decemberben elfogadják a Nizzai Szerződést, amely a bővítés miatt szükségessé vált uniós intézményi reformokat tartalmazza. A Bizottság által készített és szintén elfogadott "Útiterv" (Roadmap) 2002 végére ütemezi a csatlakozási tárgyalások lezárását. 2001 június 18-án a göteborgi Európai Tanács nyilvánította ki először, hogy a kellőképpen felkészült tagjelöltek 2002 végéig befejezhetik a felvételi tárgyalásokat, és teljes jogú tagként részt vehetnek a 2004-ben esedékes európai parlamenti választásokon. A decemberi laekeni csúcsértekezleten megnevezik azt a tíz tagjelölt országot, aki 2002 végéig befejezhetik a csatlakozási tárgyalásokat: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Döntés születik az Európai Konvent összehívásáról.

45


A 2002-es év a tárgyalások utolsó szakasza volt, és ekkor kerültek megoldásra a legnagyobb pénzügyi vonzattal járó fejezetek. A költségvetési hozzájárulások esetében kimondták: az új tagállamok EU-hoz viszonyított költségvetési egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb, mint a csatlakozás előtti ,azaz 2003-as év vonatkozó mérlege. A decemberi koppenhágai csúcstalálkozóra hagyták azoknak a költségvetési vonzatú tárgyalási témáknak a véglegesítését, amelyek a legnagyobb vitákat okozták a tagországok és a tagjelöltek között. Ezeket más különösen érzékeny kérdésekkel összevonva, csomagként kezelték. A "Koppenhágától-Koppenhágáig" jelszó végül sikeresnek bizonyult, mivel az Európai Tanács december 12-13-i koppenhágai ülésén, melyen Magyarországot Medgyessy Péter miniszterelnök képviselte, a tagfelvételi tárgyalások sikeresen befejeződtek az első körben csatlakozó tíz új országgal. 2003 áprilisában

Magyarország és a többi kilenc tagjelölt ország képviselői aláírják

Athénban a Csatlakozási Szerződéseket, melyeknek hatályba lépési időpontja 2004. május 1.

46


VI. A Nizzai Szerződés A 2000 decemberi nizzai találkozó az EU történetében vízválasztóként is említhető. Ekkor történtek meg tudniillik azok a tárgyalások, amelyek konkrét tervekkel álltak elő a csatlakozni kívánó országok kapcsán, azok helyzetével kapcsolatban az Unión belül. A legnagyobb előrelépés a intézményi reformok kérdéskörében született, ami azonban nem vezetett egyetértéshez, mert a tagállamok ellentétes álláspontjait nem tudták összeegyeztetni. Még ma is vannak országok, akik nem elégedettek az ott meghozott döntésekkel és további változtatásokat helyeznek kilátásba. A legvitatottabb kérdés, hogy az erőviszonyok horizontálisan át lettek rendezve a nagyobb tagállamok javára és szavazati súlyuk megnőtt a kicsikhez képest. Többek között ezt is nehezményezték az írek az első népszavazás negatív eredményekor. Az így kialakított arányok nem tükrözik a népességi arányokat, mert a kis államok a népességük arányánál nagyobb súllyal rendelkeznek. a bővítés folyamán azonban nő a tagországok száma és ez ismét csak csökkenti a kis országok érdekérvényesítési képességét, hiszen a szavazataik egyre kevesebbet fognak érni.

Vertikálisan is átrendeződtek az erőviszonyok, mert 29 eddig

konszenzusos döntést minősített többséges döntés fog felváltani. Ez megakadályozza, hogy egyes országok nem döntésükkel megakadályozhassa a Bizottság által előterjesztett döntést.

VI. 1.A Nizzai Szerződés intézményi döntései VI. 1.1 .Az Európai Bizottság mérete és összetétele •

2005. január 1-tõl az "egy tagország egy biztos" elvét fogják alkalmazni a Bizottságban, tehát a jelenleg két-két biztosi hellyel rendelkező „nagy” tagállamok (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország) lemondanak a számukra biztosított plusz egy helyről.

•

Gyakorlatilag elhalasztotta viszont a Bizottság maximális létszámáról való döntést az Európai Tanács. E kérdés azért merül fel, mert sokak szerint a Bizottságot működés47


és döntésképtelenség fenyegetheti, ha tagjainak száma a sorozatos bővítések eredményeként átlép egy bizonyos határt. A nizzai csúcs végül úgy foglalt állást, hogy minden tagállamnak - az újonnan csatlakozóknak is - egy biztosuk lesz, egészen addig, amíg a tagállamok száma eléri a 27-et. Ekkor újra előveszik majd a kérdést. •

Fontos előrelépés, hogy a Bizottság jelenlegi elnökének, azaz Romano Prodinak az utódját már minősített többséggel fogják megválasztani a tagállamok (eddig ehhez a kormányok egyhangú döntésére volt szükség). Az állam- és a kormányfők választását az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. VI. 1.2. A szavazatok újrasúlyozása a Tanácsában

•

A tagállami szavazatok súlyozásának akkor van jelentősége a Tanácsban, ha az ülésező miniszterek minősített többséggel hoznak döntését. A cél az volt, hogy olyan szavazati rendet állapítsanak meg, amely jobban figyelembe veszi az egyes tagországok EU-n belüli népességi arányait. A megállapodás eredményeként végül sikerült széthúzni a súlyozási skálát, azonban a "kicsik" ellenállása következtében jóval kisebb mértékben, mint azt a lakossági arányszámok indokolnák .

•

A Nizzai Szerződés életbelépésével változik a minősített többségű döntéshozás rendje is a Tanácsban. Az új szavazatmegoszlás mellett 170 támogató szavazatra lesz szükség ahhoz, hogy egy javaslat minősített többséggel "átmenjen" a Tanácson (EU-15). Ez az összes szavazat kb. 72 százalékát jelenti. Még két további szempontot is figyelembe kell azonban venni: egyrészt bármely javaslatot támogatnia kell a tagállamok abszolút többségének (15 tag esetén min. 8-nak), másrészt az adott döntés mögött meg kell jelennie az EU összlakosságának min. a 62%-nak.

•

A minősített többségű döntéshozást 29 új területre terjesztette ki az Európai Tanács, viszont anélkül, hogy ezek közé stratégia fontosságú ügykörök (adópolitika, bevándorlás- és menekült politika, kultúra, stb.) is bekerültek volna. VI.1.3. Az Európai Parlament létszáma

•

Nizzában felülvizsgálták az Európai Parlament (EP) létszámára vonatkozó amszterdami rendelkezést, amely szerint az európai képviselők száma (jelenleg 626) nem nőhet 700 fő fölé. A Nizzai Szerződés szerint a kibővített Unió közvetlenül választott testülete 732 képviselőből állna 48


VI. 2. Magyarország és Írország összevetése a nizzai változtatások alapján A nizzai szerződés alapján Magyarországnak és Írországnak a következő képen fognak eloszlani 2004 május elsejétől. 5. Táblázat Magyarország Írország Lakosság száma

10,1

3,7

12

7

(millió) Szavazati súly a

(régen 3)

Miniszterek Tanácsában Az Európai Parlament

20

12

1

1

Képviselői mandátumának száma Bizottság

Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról

Ha összehasonlítjuk a két országot, akkor azt láthatjuk, hogy a szavazatok nincsenek arányosan elosztva. Magyarország lakosságának száma több, mint háromszorosa az ír lakosságénak és az egyes intézményekben való részvételi számok nem tükrözik ezt az arányt. Magyarország egyenesen arányosan többet kapott mint Írország. Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy a feltételek és a pozíció, amit az EU tagországok Magyarországnak szánnak igencsak kedvezőnek nevezhetők. Egyedül a Parlamentbe delegálhatók száma, az amit kicsit nehezményezhetünk, mivel ez a szám alacsony a többi ilyen kvalításokkal rendelkező országhoz képest.

49


VII. Írország- Magyarország párhuzamai

VII. 1. Gazdaságföldrajzi hasonlóságok Földrajzilag tekintve, a két ország jellemzői között felfedezhetők bizonyos hasonlóságok. Területét tekintve majdnem ugyanakkora a két ország és évszázadokra visszavezethető az ország kettéosztottsága. Ahogy Írországban a Shannon osztja szét a keleti-nyugati régiót, úgy nálunk a Duna választja el a fejlett Dunántúlt az Alföldtől. Mindkét országra jellemző, hogy a nyugati fele fejlettebb , mint a keleti és gazdaságilag jobb helyzetben van. Az ipari szektorok nagy része nyugaton található míg az ország többi részén a mezőgazdaság dominál. Az ír lakosság száma körülbelül egyharmada a magyar lakosságnak, ezáltal ritkább a népsűrűség. Történelmileg érdekes a párhuzam, hogy mindkét országra jellemző a kivándorlás illetve az , hogy a tizenkilencedik, huszadik században folyamatosan csökkent a népesség száma külső ellenőrizhetetlen okok miatt. A történelmi párhuzamhoz tartozik az is, hogy a két ország a huszadik század elejéig nem lehettek függetlenek és különböző nagyhatalmaktól függtek. Magyarország az OsztrákMagyar Monarchia részeként, Írország pedig a Brit Birodalom részeként volt számon tartva. Ezen évek alatt sikerült megőrizni identitásukat, nemzeti büszkeségüket és saját nyelvüket, amelyek nyelvészeti szempontból is kuriózumnak számítanak. Az országok soha nem voltak gyarmati függésben, de gazdaságilag illetve politikailag nem lehettek önállóak. Írország függetlenné válása után azonnal köztársasági államformában kezdett el működni. Írország történelmében a mai napig meghatározó pont a vallási differencia kérdése, amely számos konfliktushoz és fegyveres összetűzéshez vezetett az Észak-Írországi problémákkal kapcsolatban. Háborús kérdésekben mindig is független álláspontot képviselt. Magyarország az I. világháború után vált függetlenné az osztrák fennhatóság alól. A II. világháború után azonban a keleti, szovjet blokkhoz tartozott, amely nem jelentett közvetlen függést, de gyakorlatilag minden politikai és gazdasági

döntésében a Szovjetunió előtt meg kellett

felelnie. Az 1990-es rendszerváltás után Magyarország is köztársaság formájában működik parlamentáris demokrácia jellemzi. 1998-ban lett a NATO tagja Csehországgal és Lengyelországgal együtt és Taszáron létesítettek egy NATO és KFOR támaszpontot, amely a 50


balkáni helyzet stabilizálásáért felelős. Most azonban eljött az idő, hogy a két kis ország megvalósítsa önmagát és megerősítse pozícióját a világ gazdaságában és politikájában.

Magyarország fekvése teljes mértékben alkalmassá teszi, hogy a kontinensen belül a keleti és nyugati régiók között egy hídfő szerepet töltsön be. Akárcsak Írország, ami az Atlanti Óceánban az Egyesült Államok és Nyugat Európa

között

közvetítő szerepet tölt be.

Magyarország az újonnan csatlakozó országokon belül és a CEFTA-n belül arra kell, hogy törekedjen, hogy a

régióban

centrum országgá tudjon válni. Ez közlekedési és

infrastrukturális szempontból is egy olyan lehetőség, amelyet ki kellene használni. A repülőterek modernizálása és bővítési, mind utas szállítás mind teher szállítás szempontjából óriási gazdasági fellendülést okozna, mint ahogy az íreknél a Shannon ipari park esetében láttuk. Véleményem szerint Magyarországnak megvannak azok az adottságai, amelyekkel kivívhatja magának a kelet-nyugati összekötő szerepét. Nem csak földrajzi adottságait nézve, hanem történelmiét és politikai törekvéseit egybevetve. Mindezek előtt nagyon fontos kérdés a szomszédos országokkal való jó kapcsolat megőrzése és fenntartása. Nem csak a ott élő magyarokkal való kérdések értelmében, hanem a regionális együttműködések szempontjából is. A határ menti együttműködések fejlesztésére lenne hamar szükség, mivel az azonos nyelv sokat tudna segíteni az együttműködésekben. Ez azonban az egyik legkényesebb téma, amelynek megoldására érett és véleményem szerint egy megújított kisebbségi politikát kéne erre a régióra az EU-nak kifejleszteni annak specifikus volta miatt. Valamint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gazdasági-földrajzi előnyök jobb kihasználására. Például a hét országot összekötő Duna vagy a kelet-nyugat villamosenergia-hálózat minél hamarabbi kiépítése illetve közös olaj és földgáz csővezeték rendszerek. Muszáj egy olyan stratégiát kidolgozni, amelynek segítségével Magyarország gazdasága a szomszédos országokéval szoros együttműködésben, optimálisan képes fejlődni. Itt kell megjegyezni, hogy az utóbbi tíz év alatt a kereskedelem és a politikai hangsúlyt Nyugat-Európa felé fordították, viszont kihasználatlan maradt Oroszországgal és a volt FÁK országokkal való kapcsolat. Ez viszont igencsak fontossá válhat a csatlakozás után, ha mi leszünk a legkeletibb ország Oroszország felé.

51


VII. 2 .Külföldi befektetések közötti hasonlóságok A gazdaságukat tekintve, mindkét ország kis gazdasággal rendelkezik és mint Írország példája jól mutatja, arra kell törekedni, hogy minél nyitottabb legyen. A nyitottság növelésének egyik forrása a külföldi töke beengedése az országba. Szintén az ír példa alapján kell cselekedni, mivel nagy a tőkehiány ezért mindenképpen be kell engedni a külföldieket befektetőket. Ezek a vállalatok a pénzükkel és technikai know-how-jukkal segítik a gazdaság fellendítését. A legfrissebb adatok a befektetésekkel kapcsolatban 2002-es adatok. A magyarországi külföldi közvetlen tőkebefektetések ebben az évben 908 millió euróra tehetők. Ez a 2001-es adatoknak a harmada, a 2000-eseknek pedig a fele. Országonként ez az összeg a következő képen oszlott meg : Hollandia volt a legnagyobb tőkebefektető ország 483 millió EURO-val, a második helyen volt Németország 158 millió euróval és a harmadik helyen az Egyesült Államok 104 millió euróval. Ezek mellett még jelentős befektetők a következő országok: Svédország, Ausztria, Franciaország és Japán. A legfontosabb holland cégek , melyek képviselik magukat nálunk: Shell, Unilever, Douve Egberts a pénzügyi szektorban pedig Nationale Nederlanden, ING Bank, ABN Ambro. Az amerikai befektetőkre az a jellemző, hogy már meglévő üzemek bővítésébe fektettek be illetve társultak más cégekkel, például a US West mobiltelefon technikai cég a Westel 900 megalapításakor. A General Electric eddig közel 800 M USD értékű beruházást eszközölt Magyarországon, és termékeinek közel 90%-át exportálja. Az autóalkatrészek gyártására a General Motors és a Ford létesített jelentős termelőkapacitásokat Magyarországon. A korábbi üzemek bővítésére, fejlesztésére (Opel, a GE Tungsram, SCI, Owens Illinois, IBM). Az új üzemek közül kiemelkedik a Jabil Circuit Co. (számítógép részegységek) és az Artesyn (elektromos tápegységek tekercsei). A külföldi működő tőke

ötven százaléka a feldolgozóiparba áramlott 2002-ben, húsz százaléka az

ingatlanügyletekbe valamint a gazdasági szolgáltatások szekciójába. Írországban az Ír Statisztikai Hivatal adatai szerint külföldi direkt befektetések (FDI) összege 25,885 millió euró volt. Meglepő, hogy itt is a holland származású befektetők állnak az élen 10,734 millió euróval és az Egyesült Államok 7,859 millió euróval. Ketten együtt 72 százalékét teszik ki az összes befektetőnek. A nyitásnak azonban megvan az a negatív hatása , hogy a piacon a hazai vállalkozók kerülnek hátrányba. Ennek a helyzetnek a megoldásához egy olyan átgondolt strukturális változtatást kell véghez vinni a különböző ipari szektorokban , ami megkönnyíti a változást úgy, hogy annak minél kevesebb legyen a kárvallottja. Az íreknél a gazdaság és az ipari szektorok liberalizálása egy hosszú folyamat eredménye volt, ami a 52


második világháborútól kezdődően a 1973-as csatlakozásig és utána is folytatódott. Magyarországon a privatizálás ehhez képest rövid időn belül történt meg. Ez a tíz év azonban még nem volt elég minden téren véghez vinni, kimaradtak az energiaszektorok a telefontársaságok.

VII. 3. Ipari parkok létrehozása A kilencvenes évek második felében született meg az az elképzelés, hogy az ipari parkok fejlesztését és létrehozását állami szinten kell koordinálni. Az ipari park fejlesztési program a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartozik, akik 1996-ban indították be az ipari parkok fejlesztési programot, amely mint egy gazdasági és területfejlesztési eszköz funkcionál. Több száz projekt nyert már el ipari park címet, melyet állami pénzekből segítenek. Ma Magyarországon 8000 hektár az ipari parkok összterülete ebből 5000 hektár teljes infrastruktúrával ellátott terület, amely várja a külföldi befektető és betelepülő cégeket. 2002-ben már az ipari parkok vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak 15,7%-át, az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át és az ország ipari exportárbevételének 39 %-át. Ugyanebben az évben már a létező 136 ipari parkban 2100 vállalkozás működött, amelyben 128 ezer fő dolgozott összesen. Közel 3500 milliárd forint értékben állítottak elő termékeket, amelynek 75%-a export volt. Területi eloszlása az ipari parkoknak eléggé változó, a Dunántúlon illetve az Alföldön körülbelül ugyanannyi ipari park létesült, azonban a közép-dunántúli parkokban a vállalkozások 2,5 szeres árbevételt realizálnak. Budapest vonzáskörzetében Biatorbágyon, Üllőn, Nagytétényben Gyálon épültek ki ipari központok. Valamint 1997 és 1998 óta Székesfehérváron a Videoton , Szombathelyen a Philips, Komáromban a Nokia. Ezen ipari parkok fejlesztése egy hosszú távú folyamat, legalább 8-10 év szükséges, amely több fázison megy keresztül és eredményes csakis a különböző szakterületek harmonikus együttműködése által lehet. Ehhez egy magasan képzett menedzsmentre és munkaerőre van szükség, ami nem áll mindig rendelkezésre, mert az adott t érségben, régióban nincsen megfelelő humán erőforrás illetve a megfizetésük nem megoldható. Egy megoldatlan probléma még ezen kívül az

kis-és középvállalatok kérdése. Az ipari

parkok feladata a világ fejlett országaiban, hogy ezeket betelepítse a parkokba és elősegítse azok fejlődését, fizikai és infrastrukturális hátterét.

A magyar kis és középvállalatok

közismerten tőkehiányos helyzetben vannak és nem tudnak új telephelyeket sem létrehozni. A 53


ma létező ipari parkokban nincsen olyan szolgáltatási infrastruktúra, sem állami támogatási rendszer, mely segíteni tudná az ő betelepülésüket. Az ipari parkok létesítése és a helyszínek kiválasztása már inkább a terület-fejlesztése és a (kis) térségek fellendítését is ösztönzi. Szoros összefüggés vehető észre az autópályák elhelyezkedése és az ipari parkok között. Nagyon fontos az M3- as autópálya minél hamarabbi megépítése , már az is nagy fellendülést okozott, hogy megépült az első autópályahíd, amely átmegy a Tiszán. Az észak-dunántúli régió azért van előnyösebb helyzetben, mert az M1-es autópálya viszonylag gyorsan elérhető az autóutakról, melyeknek minősége is elfogadható. Egészen nyugaton pedig az Ausztriából átjövő forgalomnak is csak rövid ideig kell az alacsonyabb minőségű utakat választania. Az ipari parkok fejlesztési programjának az elmúlt hat éves tapasztalatai fokozatosan igazolták azt a tényt, hogy a befektetés-ösztönzés, a vállalkozások betelepítése az ipari parkokba döntően ott sikeres, ahol •

a közúti megközelítés jó minőségű úton lehetséges és a közúti kapcsolat lehetővé teszi o a szállítási kötelezettségek megbízható-tervezhető időbeni teljesítését (just in time), o az

anyagellátás

biztonságos

megszervezését

(forgóeszköz-készletek

minimalizálása) •

a település minden tekintetben a befektetők igényeinek maximális kielégítését alapvetően fontosnak tartotta, a település fejlesztési stratégiájába ezeket a követelményeket beépítette,

•

a településen/térségben megfelelő ipari kultúra alapjai már megvoltak, így a humán

erőforrások

minden

szintje

megtalálható

volt,

illetve

azok

képzése/átképzésére lehetőség volt, •

a marketingmunka szakszerű, folyamatos és hatékony.

A kormány és a minisztériumok egyetértenek abban, hogy az ipari parkok fejlesztési programját folytatni szükséges, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koordinációja mellett. Továbbra is a helyi önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezésével alakítják ki a koncepciójukat. Azonban a tárcán belüli támogatási lehetőségeket hatékonyabbá kell tenni a pénzügyi eszközök felhasználásával együtt. Össze kell hangolni az állami szervek és az egyes parkok közötti kommunikációt és felügyelni a sajtóval való folyamatos kapcsolattartást. Az 54


Európai Unió is támogatja ezeket a kezdeményezéseket és különböző alapokból juttatnak támogatásokat is, de ehhez nem elég a minisztérium pályázata, hanem a tárcák és egyéb részes szervek összehangolt munkája és közös programjaik egyeztetése szükséges.

VII. 4. Regionális fejlesztések A jelenlegi EU-tagállamok a 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban a strukturális és kohéziós alapokból 213 milliárd euró támogatásban részesülnek. A csatlakozási tárgyalásokon elért megállapodás alapján a 2004-ben belépő országok 2006-ig összesen 22 milliárd euró strukturális és kohéziós támogatást kapnak majd. Az összes új tagállamnak szüksége lesz ezekre a támogatásokra ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudjanak integrálódni és ne legyenek másodrangú fejletlen poszt-kommunista államok. Magyarország az uniós szabályok szerint – amelyek az ország fejlettségi szintjét és különféle egyéb mutatókat vesznek figyelembe – a tíz csatlakozó ország teljes strukturális támogatási keretének 12,2 százalékára számíthat 2004 és 2006 között, a kohéziós alapnál ugyanez az arány 11,6-14,6 százalék. Folyó áron az összes támogatás 780 milliárd forintot tesz ki. Ezek a források a 2004 és 2006 között várható magyar gazdasági összterméknek évi átlagban kb. 1,2 százalékát adják. Az uniós szabályok elvben lehetővé tették volna lényegesen több, a jóváhagyott összeg kétszeresét meghaladó támogatás folyósítását. Az EU 1999-ben elfogadott költségvetése azonban szűkebb pénzügyi kereteket szabott. Figyelembe kell venni azt is, hogy – a korábbi bővítésektől eltérően – az unió már a csatlakozás előtti években komoly támogatást nyújtott a tagjelölteknek, így Magyarországnak is. 1990-től a PHARE, ISPA és SAPARD programok keretében kétmilliárd eurót (mai áron mintegy 490 milliárd forint) meghaladó támogatást kaptunk, ezzel együtt a kapott támogatás már nem különbözik lényegesen az EU leginkább elmaradott tagállamainak biztosított forrásoktól. A tárgyalásokon létrejött megállapodás 2006 végéig biztosítja Magyarországnak a támogatásokat. Az EU 2007-től induló, következő költségvetésének kialakításában viszont már Magyarország is teljes jogú tagként vehet részt. Az unió ebben a költségvetési időszakban is jelentős – a jelenleg jóváhagyottnál várhatóan nagyobb – támogatással segíti majd a felzárkózásunkat. 55


A strukturális és kohéziós alapok támogatásai fontos előnyökkel járnak, és érzékelhetően hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez. Ezt elsősorban az teszi lehetővé, hogy a megítélt 780 milliárd forint támogatás vissza nem térítendő forrás, amely teljes egészében hazai fejlesztésre fordítható. Mint Írországban is itthon is elsők közé tartozik az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztése. Az összeg nagyságrendjét érzékelteti, hogy ebből a pénzből 2-3 új budapesti metróvonal, vagy mintegy 650 km autópálya is megépíthető lenne. Az EU kohéziós alapja a közlekedési és a környezetvédelmi nagyberuházások finanszírozásához járul hozzá. A kohéziós alap forrásaiból (amelyek az összes EU-támogatás egyharmadát teszik ki) folytatódik majd a fő vasútvonalak felújítása, az autópálya-hálózat bővítése (például az M0-ás körgyűrű továbbépítése), a Budapesti Központi Szennyvíztisztító megépítése, a nagyvárosok csatornahálózatának fejlesztése. . Az írekhez hasonlóan rossz a környezetvédelem helyzete. Mindenek előtt hiányzik a környezetvédelmi kérdés tudatosítása. Írországban is az Európai Uniós csatlakozás után lett fontos téma. Hatásos kampányokkal juttatták el a köztudatba ennek jelentősségét és kezdtek a költségvetésből és uniós pénzekből áldozni rá. Spanyolország, Görögország és Portugáliához képest Írország érte el a leglátványosabb eredményeket ezen a téren. Mindkét ország különböző régiókra lett osztva, melyeknek fejletségi szintje nem ugyanolyan. Magyarországon ezek a következők: Nyugat Dunántúl ( Győr- Moson-Sopron, Vas és Zala megye, Közép Dunántúl ( Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye), Dél-Dunántúl ( Baranya, Somogy és Tolna megye), Közép Magyarország ( Budapest és Pest megye), ÉszakMagyarország (Borsod- Abajúj- Zemplén megye és Heves és Nógrád megye ) , Észak Alföld ( Jász- Nagykun-Szolnok , Hajdú-Bihar és Szabocs-Szatmár- Bereg megye) , Dél Alföld ( Bács-Kiskun,

Békés és Csongrád megye ). Írországban nyolc régió létezik, amelyek a

következők: Dubin, Dél-keleti régió, Dél-nyugati régió, Közép-nyugati régió, Nyugati régió, Határmenti régió, Közép-ír régió és a Közép-keleti régió. Az EU külön program keretében támogatja a határ menti együttműködést. Ezek a határ menti térségekben, két vagy több szomszédos ország által kidolgozott közös fejlesztési programok megvalósítását szolgálják – például az infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelem vagy a turisztika területén. Az Interreg program forrásai lehetővé teszik a csatlakozás előtt indult programok folytatását Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával, valamint új együttműködés létrehozását Horvátországgal, Ukrajnával és Jugoszláviával.

56


Ugyancsak külön EU-program (EQUAL) támogatja a társadalmi esélyegyenlőség javítását, különböző területeken. Ki kell fejleszti azt az intézményrendszert is melynek segítségével hatékonyan lehet koordinálni a segélyek elosztását. A Nemzeti Fejlesztési Terv, melyet 2001-ben kezdtek kidolgozni csak egy részét képzi ennek a szerkezetnek. Pályázati úton önkormányzatok, vállalatok, civil szervezetek is juthatnak támogatáshoz.

Magyarországnak mindenképen figyelmet kell szentelnie a hatékony kommunikációra néppel és folyamatos, mindenki számára érthető információval kell ellátni. Főleg a népszavazás előtt, ahol a csatlakozás kérdésére kell szavazni, ott kell mindenképen meggyőzően érvelni a csatlakozás mellett. VII. 5. Turizmus Van még egy igen fontos terület, ami említést érdemel és ha nagyobb hangsúlyt fektetünk rá akkor hatalmas előnyeink származhatnának belőle. Ez a terület pedig a turizmus. Írországban ez is egyike volt azon területeknek , amely az elmúlt húsz évben nőtte ki magát és kezdte vonzani a külföldi látogatókat. Véleményem szerint Magyarország még jobb helyzetben is van lehetőségeit illetően. A magyar idegenforgalom részesedése a világforgalomból 2-3% a bevételekből viszont még 1%-kal sem részesedünk. Kevés a turisták költése, rövid az itt tartózkodás ideje inkább a tranzit forgalom nagyobb. A fő feladat lenne a bevételek növelése.

Magyarország rendkívül

gazdag gyógyvizekben. A gyógyturizmus fejlesztését kiemelt feladatként kell kezelni, annál is inkább mert a gyógyszállókban magas az eltöltött vendégéjszakák száma. Ez több beruházást, célirányos propaganda tevékenységet kíván. Fejleszteni kell a termálvízre alapozott fittnessturizmust is. A világban egyre népszerűbbé váló falusi turizmus, melynek talán Írország volt az egyik úttörője földrajzi szépségei miatt. De adottságaink alapján Magyarországon is növekvő tendenciájú lehet a turizmusnak ez a formája. Kiemelkedő feladat ennek fejlesztése is, mert segítséget adhat a vidéki munkanélküliség enyhítésében. és a falvakból való elvándorlás csökkentésében. Ehhez szükség van az önkormányzatok és az állam támogatására is.(adókedvezmények, beruházások támogatása, oktatás) Másik termékfejlesztési lehetőség hazánk turizmusában a rendezvényturizmus, azon belül is a konferencia és kongresszusi 57


turizmus. Ennek főleg az egy főre eső magas vendégköltés miatt van jelentősége, hiszen az itt igénybe vett szolgáltatások magasabb árszínvonalúak. De kongresszusi turizmust nem lehet technikai felszereltség nélkül szervezni. Erősíteni kell a gasztronómiai turizmust és ezen belül is a borturizmust. Ez magas színvonalú vendéglátást, széles választékot, a kiszolgáló személyzet kiváló munkáját, hozzáállását igényli.2001 az "aktív turizmus" éve volt ez is a sport és hobby turizmus erősítését fejlesztését jelzi, amely világtendencia és ebből hazánk sem maradhat ki. Fontos a sportcentrumok, kerékpárutak, túraútvonalak kiépítése. Az eredmények

javítása

érdekében

elengedhetetlenül

szükséges

az

ország

komplex

idegenforgalmi propagandájának javítása. Ezt arra a már külföldön kialakult imázs elemre kell építeni, hogy a magyar barátságos és vendégszerető nemzet. Turisztikai szempontból egyik sajátos vonzerőnk a magyar kultúra. A magyar népművészet, színházművészetünk, zeneművészetünk alkalmasak arra, hogy az ez iránt érdeklődő turistáknak tartalmas programokat szervezzünk.

VII. 6. Írország és Magyarország hivatalos kapcsolatai A párhuzamok mellett ebben a fejezetben bemutatom röviden azt is, hogy a két országnak , milyen hivatalos politikai és gazdasági kapcsolatai vannak egymással. Magyarországnak hivatalos diplomáciai kapcsolata Írországgal

1976 óta van

és

nagykövetsége 1991-ben nyitotta meg kapuit Dublinban. Budapesten 1996 óta van az Ír Köztársaságnak nagykövetsége. Azóta folyamatosan kölcsönösen kapcsolatban áll egymással a két ország vezetése és rendszeresen sor került miniszterelnöki illetve államfői látogatásokra. 1999 óta az Írországba irányuló magyar export az ötszörösére nőtt és az onnan származó import is két és félszeresére növekedett. 2001-ben az ír export 34,9 %-kal bővült és értéke 367,4 millió euró volt. A kivitelnek 95%-a gépekből, gépi berendezésekből ezen belül is számítástechnikai adatfeldolgozó berendezésekből és alkatrészekből tevődik össze. Egy fontos kiviteli cikk például a rádiótelefon. A felsorolt termékcsoportok 92% -át három multinacionális cég által gyártott termékek teszik ki – Nokia, Philips és az IBM. Ezek mellet szerepel még személygépkocsi alkatrész, ízzólámpa

és fénycső kivitel is. 1997 óta 58


folyamatosan csökken a feldolgozott termékek, mint például hengerelt áru, alumínium kábelek, műanyagok exportja. Az Írországból származó behozatalunk azonban meglehetősen lecsökkent, 24,3 % - kal mérséklődött, így jóval elmaradt a többi EU-tagállamból érkező import növekedésének dinamikájától. A feldolgozott termékeken belül, a szórakoztató elektronikai cikkek, gyógyszerek és alkatrészek importja 53 %-kal csökkent. A gépek és gépi berendezések importja azonban 38%-kal bővült. Az élelmiszeripari behozatal a teljes behozatalnak csupán 8,8 %-át teszi ki. A feldolgozott termékek és a gépek, gépi berendezések, vagyis a késztermékek együttes forgalma igen magas, 90% körüli mind az exportban, mind az importban. Ezt a távolság és fuvarköltség, valamint a fejlett ír iparszerkezet indokolja.

Az

ír

vállalatok

külpiaci

pozícióinak

erősítése

érdekében,

központi

forrásokból

ügynökségeket, Entreprise Ireland helyi irodákat működtetnek. Ez az IDA keretein belül működik, melynek van 10 hazai és 28 külföldi irodája, amelynek alapvető funkciója a kereskedelem ösztönzése és piacfeltáró tevékenység.. Ilyen iroda működik Budapesten is. Az elmúlt években közel 60 M USD értékben fektettek be ír tőkét Magyarországon, ebből 51,8 M euro közvetlen befektetés 2000-ben áramlott Magyarországra. A legjelentősebb beruházások a tej -és tejtermék feldolgozás területén az Avonmore tejüzem - Pásztó, illetve új nevén Glanbie beruházása, és a Becketts budapesti pubjai. Az eTEL Magyarország Internet és e-mail szolgáltatásokkal foglalkozik. Az autógyártás területén az Autotrade Kft. és a Fabon Kft. rendelkezik többségi ír tulajdonnal, mindkettő gépjármű tartozékok gyártásával foglalkozik. 2000-ben született döntés a Trend Technologies Inc. 20

millió USD-os

beruházásáról, amelynek helyszíne a kunszentmártoni Ipari Park, ahol fém és műanyag vázszerkezeteket, alkatrészeket készítenek majd számítógépekhez. Legfontosabb kétoldalú szerződések: Vízummentességi megállapodás, kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodás, Közúti Fuvarozási Egyezmény, Légügyi Egyezmény, Szervezett bűnözés elleni fellépést lehetővé tevő egyezmény.

59


VIII. Összefoglalás

Írország részletes bemutatása és Magyarország EU- val való kapcsolatának kifejtése után. remélem, hogy egy átlátható képet tudtam felvázolni a két ország hasonlóságait illetően.

Természetesen a világgazdasági körülmények nem összehasonlíthatók és az Európai Uniós csatlakozási folyamat is eltérő. Abból a szempontból hasonló a csatlakozásuk, hogy a maguk nemében mint két bővítés egyedülálló volt. Az Európai Szén és Acél Közösségének a hat tagállam által való megalapítása után 1973-ban volt az első olyan bővítés, amikor a hatok átlagánál szegényebb, fejletlenebb országot vettek fel maguk közé. 2004. május 1-én pedig bekövetkezett az Európai Unió legnagyobb bővítése, mikor is 10 volt szocialista állam teljes jogú tagja lett az Uniónak. A tíz tagállam, hogy minél gyorsabban fel tudjon zárkózni, igényt tart a regionális és strukturális alapokból származó segélyekre. Most azonban kevesebb fog jutni egy-egy országnak és ezáltal le fog lassulni a fejlődési folyamat.

Magyarországnak ki kell fejlesztenie egy egységes európai uniós politikai stratégiát, amivel érdekeit hatékonyan tudja egyeztetni. Nem szabad, hogy a belpolitikai csaták és konfliktusok befolyásolják a külső kommunikációnkat. Az ír példa mutatja, hogy szükség van egy összehangolt gazdaságpolitikai tervezésre és egy megfelelő intézményrendszer kidolgozására. Illetve javítani kell a lakosság felé való kommunikációt és segíteni kell az Unió működésének megértését.

60


Fontos, hogy tudatosítsuk az emberekben, hogy földrajzi elhelyezkedésünkből előnyt kell kovácsolni és hídfő szerepet kell felvennünk, hogy közvetítő lehessen kelet és nyugat között. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a nyelvoktatás szintje emelkedjen és minél többen legyenek motiváltak nem csak a nyugat-európai nyelvek, hanem a szláv nyelvek tanulása terén. A párhuzamok mutatják, hogy Magyarországnak is megvannak az adottsági egy gazdasági csoda átélésére, de nem szabad elfelejteni, hogy Írországot is a „kelta tigris” néven húsz évvel a csatlakozás után kezdték el emlegetni. A lehetőség számunkra is megvan, csak meg kell ragadni a lehetőségeket, mint Írország is tette.

61


Irodalomjegyzék

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2002, Ötödik átdolgozott kiadás Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001 T.W Moody- F.X. Martin: Írország története, Corvina, 1994 Ördög Katalin: A tizenötök Európái, Írország a „legnyugatibb ország” Európa peremén, Osiris Kiadó 2000 Nagy András: Írország Európai Uniós csatlakozásának tanulságai, Közgazdasági Szemle, XLVI évf, 1999, december Artner Annamária: Írország csatlakozása az EU-hoz, Európai Tükör, Műhelytanulmányok 17 Artner Annamária: A perifériáról a centrumba? , Írország gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedekben, Aula Kiadó Kft, 2000 Magyarország 2000, KSH, 2001 Colm Toibin: Bad Blood, Vintage, 1994 Ireland, Hungary and the future of Europe, MKI Tanulmányok, 1996 október 21 Timothy Bainbridge: European Union, Penguin Books 1997 Bögel-Edwards-Wax: Hungary since communism

www.kum.hu www.wto.org www.europa.eu.int www.cse.ie 62


www.ksh.hu www.oecd.org

63

Tartalom jegyzék: I. Írország általános bemutatása II. Gazdaság fejlődése a II. világháborútól III. Az EU csatlakozástól a kelta tigris születéséig

Recommend Documents