Miért – Mit – Hogyan I. Az EU nemzetiségi politikája II. A Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikája III. Az EU és a Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikájának összefoglalása IV. Aktuális: a zsidóság, mint nemzetiség helyzete Magyarországon
Nemzetiség
Miért?
Mit?
„ … eltörli azokat a nemzeti jogszabályokon vagy a tagállamok között korábban kötött megállapodásokon alapuló közigazgatási eljárásokat és gyakorlatot, amelyek fenntartása a letelepedés szabadságának akadályát képezné;” EUM 50.1
A Szent Korona Tagjait megilleti saját hazájukban az életfeltételek birtoklásának elsődleges joga.
Hogyan? A Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai az Ország egyetemes tulajdonosai. Egy és ugyanazon joggal rendelkeznek. Akik nem fogadják el a Szent Korona értékrendjét, azok korlátozott jogokkal rendelkezőő vendégek.
A nemzetiségi politika a magyarság számára Trianon következtében rendkívüli fontosságú. A Lisszaboni Szerződés dés ezzel kapcsolatos cikkei (EUM ( 10., 18., 19., 20., 49., 49. 50., 51., 52., 53., 54. és 55. cikkek2) egyértelművé egyértelm teszik: Európa (és így a magyarság) nemzetiségi
1
50. Cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, állam amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illet illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió működéséről m l szóló szerződés szerző 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell ll megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített min többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően. követ (3) A kilépésről rendelkezőő megállapodás hatálybalépésének id időpontjától, pontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől ől számított két év elteltével a Szerződések Szerz dések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek határid a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. (4) A (2) és (3)) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépő kilép tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt. A minősített többséget az Európai urópai Unió működéséről m szóló szerződés dés 238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kell meghatározni. (5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, később kés bb újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés ődés az Európai Unió m működéséről” c. rész-szerződésébő ődéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 2
10. Cikk Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, meggy désen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális ir irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés ődés az Európai Unió m működéséről” c. rész-szerződésébő ődéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 18. Cikk E szerződés alkalmazási körében rében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történőő bármely megkülönböztetés. Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében az ilyen megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályokat fogadhat el. ____________________________ ________________________________________ __________________ -2-
Nemzetiség
(Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 19. Cikk (1) E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerződés által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadhatja a tagállamok által az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében tett intézkedéseket támogató uniós ösztönző intézkedések alapelveit, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 20. Cikk (1) Létrejön az uniós polgárság. Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. (2) Az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Így az uniós polgárok többek között: a) jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni; b) választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; c) jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; d) jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. Ezek a jogok a Szerződésekben és a végrehajtásukra elfogadott intézkedésekben megállapított feltételekkel és korlátozásokkal gyakorolhatók. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 49. Cikk Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak. A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 50. Cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően. (3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. __________________________________________________________________________________ -3-
Nemzetiség
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt. A minősített többséget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kell meghatározni. (5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, később újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 51. Cikk Valamely tagállamban a közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységekre e fejezet rendelkezései az adott tagállam vonatkozásában nem alkalmazhatók. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében úgy rendelkezhet, hogy e fejezet rendelkezései bizonyos tevékenységekre nem alkalmazhatók. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 52. Cikk (1) E fejezet rendelkezései és az azok alapján hozott intézkedések nem érintik azoknak a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az alkalmazhatóságát, amelyek közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból különleges elbánást írnak elő a külföldi állampolgárokra nézve. (2) Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően irányelveket bocsát ki a fent említett rendelkezések összehangolása céljából. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 53. Cikk (1) A Tanács az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának megkönnyítése érdekében a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően irányelveket bocsát ki az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése, valamint a tagállamok önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolása céljából. (2) Az orvosi és egyéb gyógyító, valamint a gyógyszerészeti szakmák esetében a korlátozások fokozatos megszüntetése az e szakmáknak a különböző tagállamokban történő gyakorlására vonatkozó feltételek összehangolásától függ. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 54. Cikk Valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai. „Társaság” a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 55. Cikk (1) A Szerződéseket a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, Írországra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint NagyBritannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni. (2) A Szerződések területi hatályát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke részletezi. __________________________________________________________________________________ -4-
Nemzetiség
ellentmondásait nem tudja és nem is akarja megszüntetni a liberális alapelveken álló EU.
Az EU regionális politikája (ld. területi politika) beteljesíti Trianon nemzetgyilkosságát, nemzetgyilkosságát hiszen a jelenlegi trianoni határokat úgy úgy szünteti meg, hogy a két oldalán lévő lév területeket összeolvasztva közvetlenül Brüsszel irányítása alá helyezi. Így a Bodrogközi régió pl. Magyarország és Szlovákia egy-egy egy területét összevonja, így a magyarországi terület elveszíti Magyarországhoz tartozását, tartozá , ahogy a szlovákiai sem lett az EU Alkotmány hatályba lépése után Szlovákia része. A „Kettőss állampolgárság” kérdése másodlagos prioritású, prioritású, mert az EU-ban EU a „közös érdeket” képviselő rossz nem ad lehetőséget lehet semmilyen „egyéni érdekű” ű” jó érvényesítésére. érvényesítésére Konkrétan: A származási (etnikai) alapon történő történ jogok adása éppúgy a „diszkrimináció tiltás” körébe tartozik, mint pl. a „szexuális szokások” - elnézést a profanitásért, de a két szélső értéket vettem. Ez szöges ellentétben áll a Szent Korona „egy és ugyanazon szabadság” (una et eadem libertas) elvével, de nem véletlenül, hanem szándékosan. Ez alapján ugyanis minden magyar embernek (a Szent Korona tagjának) nem eshetőleges, leges, egyénileg érvényesíthető érvényesíthet lehetősége, hanem alapvető joga a magyar magya állampolgárság. Tehát egy prioritás-felcserélésrő felcserélésről van szó az EU-szemlélet szemlélet és a természetes (szentkoronai) szemlélet között: Az EU szemlélet a „letelepedés szabadságával” az EU-tagországok EU állampolgárai számára közösségi (kollektív) joggá teszi a - többek ek között - magyarországi letelepedést és ez alapján az állampolgárság megszerzését, megszerzését, míg a Trianonnal (és a politikai, gazdasági üldözéssel) hontalanná tett magyarok számára egyéni elbírálás eredményeként teszi lehetővé vé a magyar állampolgárságot, állampolgárságot ezzel egy kalap alá („harmadik ország”) véve az kárpátaljai, délvidéki és más országban élő él magyart egy afrikai, vagy (horribile dictu) egy közel-keleti keleti ország nem magyar állampolgárával. A Szent Korona eszme megkülönböztet - az EU által elítélt pozitív diszkriminációt diszkrimin alkalmazva - államalapító és államalkotó nemzeteket, valamint „vendégeket”. (Abból is látszik, hogy a Szent Korona nem ezeregyszáz éves kincsünk, hanem többezer éves, hogy ez a különbségtétel a Római jogban - már érezhetően en „átalakult”, mondhatni: liberalizált li - módon megtalálható.) Az államalapító nemzet tagjai a Szent Korona tagok (állampolgárok), függetlenül attól, hogy mely országban élnek,, az államalkotó nemzetek tagjai csak akkor tagjai a Szent Koronának, ha annak területén élnek, élnek míg a vendégek megőrzik rzik magyar állampolgárság nélkül - eredeti állampolgárságukat és letelepedési joggal rendelkezhetnek. rendelkezhetnek Így válik természetessé a Szent Korona testének (terület és személy) összhangja, például az, hogy a Szent Korona minden birtoklás gyökere (Sacra Corona radix omnium possessionum) vagyis csak a Szent Korona tagja rendelkezhet a Szent Korona egy bizonyos területe fölött birtoklási (de ő sem tulajdon--) joggal. Amíg ez a prioritás-csere csere a természetes állapot szerint vissza nem áll, addig egyszerűen egyszer nincs értelme a kettőss állampolgárságért történő történ bármely tevékenységnek, hiszen annak eredménye nem egy arra vonatkozó szabályozástól, hanem a társadalmi rendszer alapjaitól függ. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés ődés az Európai Unió m működéséről” c. rész-szerződésébő ődéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML)
____________________________ ________________________________________ __________________ -5-
Nemzetiség
Ez azt jelenti, hogy nem az okozat megszűntetéséért megsz ntetéséért kell harcot folytatni, hanem az ok kiirtásáért. Ha egy halált lehelő fa ágait levágjuk, azok újra nőnek, őnek, viszont egy sem fakad ki többé, ha a fát gyökerestől kiirtjuk! Tudom, minden magyar génjeiben hordozott igazságérzete követeli, hogy aki magyar, az magyar állampolgár legyen.. Tudom, de azt is tudnia kell mindenkinek, hogy ennek feltétele nem egyetlen törvény megváltoztatása - hiszen annak hatása más törvényekkel megszüntethető -, hanem a Szent Korona eszme Alkotmánnyá emelése, emelése mert ez biztosítja egyedül, hogy mindennek a Szent Szen Korona szellemében kell történnie (Sub Specie Sacrae Coronae). A Szent Korona alkotmányisága alapján kell alaptörvényt megfogalmazni, és e kettőre kett kell, hogy alapuljon egy jogrendszer, amelyben egy törvény - eredeti értelmét soha meg nem változtatva - biztosítja minden magyar embernek „egy és ugyanazon szabadságot” az állampolgárság terén is. Tudom, hogy ebben a kérdésben sokan nem értenek velem egyet, de ha ők elgondolkoznak a dolgok összefüggésein, nem hiszem, hogy érdemleges ellenérvet tudnának mondani mond azzal szemben, hogy most az EU-tagságunk tagságunk felmondása, és az ezt követő követ végleges kívülmaradás és a Szent Korona eszmeiségén alapuló Magyarország megteremtése mindennél fontosabb feladat. Annál is inkább, mert most egy olyan, számunkra kedvező kedvez helyzet zet alakult ki, ami kis valószínűséggel ismétlődik. ődik. Ugyanis minden európai országban erősödnek ősödnek az EU-ellenes EU erők,, gyakorlatilag a Lisszaboni Szerződés Szerz dés megismerésével egyenes arányban.
1. Nemzet, nemzetiség, etnikum A származás szerinti minősítés minő is egyik ik oldalról kiválasztottságot, a másik oldalról kirekesztettséget eredményez, következésképpen a diktatúra eszköze. Jézus példáját és tanításait nem az emberi élettőll elvonatkoztatott (elvakult) módon, valami általunk nem ismert (és nem ismerhető) ismerhet titok értelem nélküli követéseként kell gyakorolni, hanem úgy, hogy az az isteni szabályokat tegye megismerhetővé megismerhet és a mindennapok egyedül (ha úgy tetszik: logikusan) követhető iránytűjévé. űjévé. Ez vonatkozik a kiválasztottságra is. Isten a teremtéssel mindenkit meghív a kiválasztottságra, és minden ember szabad akaratával dönt arról, hogy elfogadjaelfogadja a meghívást, vagy nem, vagyis saját életével válik kiválasztottá vagy kirekesztetté. A nemzeti hovatartozásra vonatkoztatva ez a következőt következ jelenti: szüleii révén születésével mindenki „meghívást kap” egy népcsoportba (ezt nevezik származásnak). Ez a népcsoport attól függően, ően, en, hogy a lakóhely szerinti országban többségben vagy kisebbségben van - nemzet, - nemzetiség, illetve - etnikum. Azt, hogy egy emberr elfogadja-e elfogadja a „meghívást” a születése szerinti népcsoportba, vagy más népcsoporthoz tartozóvá (esetleg kozmopolitává) válik, szabad akaratával maga dönti el és a nyelvhez, a valláshoz, a kultúrához (az emberiség - szűkebb űkebb értelemben egy objektív társadalmi csoport - által létrehozott lelki-,, szellemi és anyagi értékek ____________________________ ________________________________________ __________________ -6-
Nemzetiség
összességéhez), a családszerkezethez, a szokásokhoz kötődésével, valamint a gazdasági életben megnyilvánuló magatartásával, továbbá a múlt elfogadásával (vagyis a tudatával gyakorolt nemzeti sajátosságokkal) bizonyítja, illetve hisz a népcsoportnak a Világmindenség fejlődésében betöltött küldetésében. Az egyes „meghívó” népcsoportoknak (fajoknak) vannak genetikai és anatómiai jellemzőik, amelyeket minden ember, mint a meghívottság jelét, magán viseli, de nem ezek határozzák meg, hogy egy ember melyik nemzethez tartozik. A horvát Aleksander Petrovits és a szlovák Maria Hruz gyermeke például felvette a Petőfi Sándor nevet és - egész életével bizonyítva - szabad akaratából a születési helye szerinti népcsoporthoz tartozónak, magyarnak vallotta magát, magáévá téve a magyar tudatot és hitt a magyarság küldetésében. 2. A többségi (államalapító) nemzet, valamint a nemzetiségek és az etnikumok (együtt: államalkotó) viszonya Magyarországon a többségi (államalapító) magyar nemzet mellett több nemzetiség (német, szerb, horvát, bolgár, szlovén, szlovák, román, bosnyák, örmény, zsidó, ukrán, orosz, lengyel, kínai) és jellemzően egy etnikum (a cigányság) él. A nem államalapító nemzetiségek közül a történelmileg a Kárpát-medencében őshonos nemzetiségek az államalkotók, a többiek a vendégek. A Szent Korona egy-egy földrajzi területeire annak ökológiai adottságai szerint települtek a különböző nemzetiségű és kultúrájú embercsoportok, így alkotva természetes ökonómiai egységet. Magyarok nemzetiségként élnek a trianoni utódállamokban, szülőhelyi kötődéssel mintegy igazolva a nemzeti hovatartozás objektív jellegét - és a Föld szinte valamennyi országában, politikai üldöztetés vagy gazdasági kényszer miatt. A szerves egységként működő társadalom a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test harmóniájához nélkülözhetetlen. Ezért alapelv a „meghívás” szerinti népcsoportba tartozás, azzal, hogy el kell fogadni a szabad akarat szerinti nemzetválasztást is. A szabad akarat hangsúlyozása rendkívül fontos, mert az erőszakos asszimiláció - ami a diktatúrák jellemzője - a szabad akarattal ütközve jó esetben emigrációt, rosszabb esetben kozmopolitává válást eredményez. A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy egy országban élő, a befogadó ország állampolgárságával rendelkező nemzetiségek és etnikai kisebbségek joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig az autonómia, vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek kötelezettsége a befogadó ország életében a többségi nemzet által meghatározott formában részt venni, a többségi nemzet (és a többi nemzetiség, valamint etnikai kisebbség) törvényes érdekeit tiszteletben tartani. Az anyaországnak (etnikum esetén a képviselő világszervezetnek) joga és kötelessége folyamatosan ellenőrizni, hogy a befogadó ország biztosítja-e a személyi egyenlőséget és a közösségi (nemzetiségi, etnikai) autonómiát azoknak a részére, akiknek az adott ország anyaországuk (illetve a szervezet képviselőjük). Nem teljesítés esetén diplomáciai úton jogosult az érdekérvényesítés biztosításával kapcsolatban eljárni. Ugyanakkor az anyaországnak kötelessége biztosítani (és a befogadó országnak kötelessége hozzáférhetővé tenni) azokat a feltételeket, amelyek a nemzetiség vagy etnikai __________________________________________________________________________________ -7-
Nemzetiség
kisebbség önazonosságának megőrzéséhez és a nemzeti sajátosságok fejlődéséhez szükségesek. A befogadó országnak joga a nemzetiség vagy etnikai kisebbség tagjaira ugyanazokat a kötelezettségeket kiróni, ami a többségi nemzet, illetve egyéb nemzetiségek és kisebbségi etnikumok tagjait terhelik. A befogadó ország kötelezettsége a személyi egyenlőséget és a közösségi autonómiát, valamint azokat a feltételeket biztosítani, amelyek a kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. 3. Az ember és nemzeti hovatartozása Éppúgy, ahogy nincs kiválasztott nemzet, nincs „bűnös nemzet” sem és igazságtalan volt és lesz minden olyan ítélet, ami nem ezt tükrözi, legyen az magyar-, német-, szlovákalbán-, szerb-, cigány- vagy krími tatár-kitelepítés például. A Szent Korona tagja minden ember, aki a Szent Korona területén (a Kárpátmedencében) született. Magyar az, aki vagy a Szent Korona tagjaként, vagy a nélkül, meggyőződéssel vallja a magyarság küldetését, és bizalommal van annak kiteljesedésében, vagyis tudatában és hitében magyar. (Németh László definíciója.) Tehát azt, hogy ki a magyar nemzet tagja, nem állampolgársága, vagy faji jellemzői határozzák meg, hanem az, hogy magáénak érzi- és gyakorolja-e a magyarság évezredek alatt kialakult nyelvét, kultúráját, hagyományait, szokásait, értékrendjét, érdekprioritásait, elfogadja múltját és domináns vallását. Ez szellemében azonos Széchenyi magyarság-meghatározásával: „Magyar az, aki magyarnak vallja magát.” A magyarságnak meghatározó szerepe volt, van és lesz a Világmindenség fejlődésében. Magyarságunkat méltósággal, büszkeséggel, és más népek elfogadásával kell viselnünk. A történelem keményen tudomásunkra hozta, hogy nemzetállam nem létezik abban a formában, amely a fajilag nem a többségi nemzethez tartozók erőszakos asszimilációjával, vagy elüldözésével, kiirtásával akar nemzeti egységet létrehozni. 4. A Gondoskodó Magyarország nemzetiségpolitikája A Gondoskodó Magyarország államalapító nemzetnek a többségi magyarságot tekinti, ugyanakkor alapvető emberi jogként biztosítja nem magyar nemzetiségű állampolgárai számára nemzetiségi tudatuk és hitük gyakorlásának szabadságát és az ehhez szükséges feltételek biztosítását. Államalkotó nemzet: kultúrájának (az emberiség - szűkebb értelemben egy objektív társadalmi csoport, pl. nemzet - által létrehozott lelki-, szellemi és anyagi értékek összessége) helyet találva telepedett le a Szent Korona Országában, elfogadva annak értékrendjét. 5. A nemzetiségek részvétele a Gondoskodó Magyarország irányításában A Gondoskodó Magyarországon a kisebbségi nemzetiséghez, illetve etnikumhoz tartozó személyek önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban. __________________________________________________________________________________ -8-
Nemzetiség
96. § Az államalapító magyarság (1) Magyarország felelősséget ősséget érez a határain kívül élő él magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető alapvet kötelezettsége. (2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi Fels képviselettel rendelkezőő részei: a./ b./ c./ d. e./ f./
Magyarországi magyar Felvidéki magyar Kárpátaljai magyar Székelyföldi, erdélyi magyar Délvidéki magyar Kárpát-medencén medencén kívül élő él magyar
(3) A magyar állampolgárok között nem lehet lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, ől”, vagy „A büntetésről” büntetésr szóló főtörvény törvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e van más állampolgárságuk. polgárságú (4) Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői köztisztség ői (közte választási és választhatósági) jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; b./ a Magyarországon vendégjoggal élő él személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” l” szóló főtörvény főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői köztisztség (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői köztisztség i jogáról lemond. 98. § Államalkotó nemzetiségek (1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába őházába delegált képviselőin képvisel in keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.
____________________________ ________________________________________ __________________ -9-
Nemzetiség
(2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek: a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek - cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok b./ a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények
__________________________________________________________________________________ - 10 -
Nemzetiség
EU-tagország tagország
Szent Korona Országa
A tőke ke kiszolgálására bárki, bárhol letelepedhet, a befogadó ország állampolgáraival azonos jogokat élvezve.
A Szent Korona tagságaa (az egyetemes magyarság) a tulajdonosa és a birtokosa az országnak. Vendégeket befogadhatnak, érdekeik sérelme nélkül. Az államalkotó nemzetek érdekeit – létszámarányosan – a felsőházban őházban maguk közül kiválasztott követek képviselik. Csak a Szent Korona tagjai rendelkeznek az Ország társadalmi, politikai és gazdasági érdekeinek megfelelően választójoggal.
A pártrendszer következtében nincs a nemzetiségeknek hatalmi érdekképviseleti joga. „… választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai” EUM 20. cikk3 „Harmadik országok azon állampolgárait, akik a tagállamok területén való munkavállalásra engedéllyel rendelkeznek, az uniós ós polgárokkal azonos munkafeltételek illetik meg.” II/154*. * Az EU Alkotmány tartalmazta, de a Lisszaboni Szerződésből ől kimaradt 3
A vendégek – az anyaországuktól függetlenül – egységesen vendégjoggal rendelkeznek, vagyis „a kamrába, a pénztárcába és a hálószobába háló nincs betekintési és belépési joguk”.
20. Cikk
(1) Létrejön az uniós polgárság. Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. (2) Az uniós polgárokat árokat megilletik a Szerződésekben Szerz désekben meghatározott jogok, és terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Így az uniós polgárok többek között: a) jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni; b) választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; c) jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország ág területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai; d) jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések dések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. Ezek a jogok a Szerződésekben désekben és a végrehajtásukra elfogadott intézkedésekben megállapított feltételekkel feltét és korlátozásokkal gyakorolhatók. (Lisszaboni Szerződés „Szerződés ődés az Európai Unió m működéséről” c. rész-szerződésébő ődéséből (EUM) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) 4
II-15. 15. cikk: A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog (1) Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához. (2) Az uniós polgárokat az Unió bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga. (3) Harmadik országok azon állampolgárait, akik a tagállamok területén való munkavállalásra munkaváll engedéllyel rendelkeznek, az uniós polgárokkal azonos munkafeltételek illetik meg. (Szerződés dés egy európai alkotmány létrehozásáról http://www.boon.hu/download/popup/popup_ekn.asp?df=PDF&dn=040719eualkotmanyterv.pdf&dl=http://www http://www.boon.hu/download/popup/popup_ekn.asp?df=PDF&dn=040719eualkotmanyterv.pdf&dl=http://www .boon.hu/download/ekntippek/040719eualkotmanyterv.pdf&dg=1142&de=KB&dd=2004.07.19 .boon.hu/download/ekntippek/040719eualkotmanyterv.pdf&dg=1142&de=KB&dd=2004.07.19) ____________________________ ________________________________________ __________________ - 11 -
Nemzetiség
A hatalomgyakorlási-,, tulajdonlásitulajdonlási és birtoklási jog gyakorlásának jogcíme az EU személetén alapul: mindenki lakóhelye szerint vesz részt a hatalom gyakorlásban és rendelkezik tulajdonlási és birtoklási joggal („uniós polgár”polgár” EUSz 9. cikk5). Az 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról (módosítva: 2010.05.26.) ezt a szemléletet támasztja alá. 1. Államalkotó nemzetiség zetiség minősítésüket min elvetették – kirekesztették magukat az egyetemes magyarságból. 2. Önmagukat államalapító nemzetnek tekintik.
(Zoltai
Gusztáv
szóhasználatával:
„országalapító”)
3. A Zsidó Gyarmatbirodalom pénzzel megvett részének tekintik Magyarországot.
1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról álla http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300055.TV (Módosítva: 2010. 05. 26.) Korlátozás nélkül kiterjesztő kiterjeszt rendelkezései (Állampolgárság) Keletkezése: 3. 3 § A magyar állampolgárság megszerzése - Honosítás 4. § - Alkotmányos alapismeretek vizsga 4/a § - Visszahonosítás 5. § - Nyilatkozat 5/a. § - Hatásköri szabályok, eskü és fogadalom 6-7. 6 §
5
9. cikk
Az Unió minden tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárok közötti egyenlőség egyenlőség elvét; az Unió intézményei, szervei és hivatalai a valamennyi polgárt ugyanolyan figyelemben részesítik. Uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. (Lisszaboni Szerződés „Az Európai Unióról szóló szerződés” szerz c. rész-szerződéséből ő ől (EU (EUSz) - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML) ____________________________ ________________________________________ __________________ - 12 -
Nemzetiség
A módosított állampolgársági törvény minősítése: „Történelmi jóvátétel a holokauszt túlélőinek”.
http://www.mazsihisz.hu/2010/05/27/a-kettos-allampolgarsagtortenelmi-jovatetel-a-holokauszt-tuleloinek-3114.html Az alábbi első írás azt bizonyítja, hogy a ma élő zsidóság érdekképviselői az önazonosságtudat megőrzése eszközének változatlanul a holokauszt miatti gyűlöletet tartják, vagyis a kereszténységgel fennálló érdekkülönbség változatlanul fennáll. A másik írás pedig annak tanúságtétele, hogy nem fogadják el önmagukat államalkotó nemzetnek, vagyis önmagukat rekesztették ki az egyetemes magyarságból.
Ismeretes, hogy a közelmúltban magánszemélyek a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását kezdeményezték. A Mazsihisz határozottan ellenzi a tervet, a Közép-keleteurópai Rabbik Tanácsa viszont sokkal inkább megengedő az ügyben. Az állásfoglalás készítői ugyanakkor fenntartásaiknak is hangot adnak, hiszen a kisebbségi bejegyzés kezdeményezői a "nem vallásosságban" határozzák meg identitásukat. A zsidó identitás meghatározó eleme nem a vallás és nem a kulturális kötődés, hanem az üldöztetés, a holokauszt emléke. (http://www.nol.hu/archivum/archiv-383353) __________________________________________________________________________________ - 13 -
Nemzetiség
A nemzeti kisebbségek sorába való felvételtől, majd a nemzetiségi alapon működő szervezetek kiépítésétől nyilatkozataik szerint azt várták, hogy megelőzhető legyen a zsidóság hagyományának, kultúrájának és nyelvének elvesztése. A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június elsejéig mintegy 500 aláírást tudott összegyűjteni. Kezdeményezésüket június 3-án folytatták, mert azt a parlamenti választások miatt meg kellett szakítanunk. A hiányzó 500 aláírást július 1-jéig kellett volna összegyűjteni. (http://mti.hu/cikk/146388/ - már elérhetetlen a link)
__________________________________________________________________________________ - 14 -
Nemzetiség
Tisztelt Zoltai Gusztáv úr! Ön a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján a következőket őket mondta: „mi mind az orvostudományban, mind az iparban, mind a művészetben vészetben igyekszünk, és azt a hiszem, hogy nem kis sikerrel, helytállni”, ezért „elvárjuk azt a többségi nemzettől, ől, hogy elismerje, mi is országalapítók vagyunk”. Ez a kijelentése súlyos, lényeges ismeretek hiányában tett sértés az egyetemes magyarságra nézve, ugyanis a zsidóság és a magyarság értékrendjében ellentétes nemzet, nemzet ezért a magyar nemzet, amíg Magyarországot többségében magyarok lakják, nem fogadhatja el, hogy országalapítónak olyan nemzet vallja magát, amely több évezredes hagyományunkkal ellentétes értékrend uralmát akarja akar ránk kényszeríteni. http://szkszhu.szksz.com/110829.pdf
http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/08/29/13/Megnyilt_a_14_Zsido_Nyari_Fesztival.aspx
A fentiek szerint jogos a felháborodás Zoltai Gusztávnak a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján tett kijelentésére:
____________________________ ________________________________________ __________________ - 15 -
Nemzetiség
„Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek legkedvez bbek a körülmények. Ti zsidó testvérek, rek, fáradozzatok minden erőtökkel er tökkel azon, hogy mindkét országot birtokba vehessétek, hogy minden keresztényt elűzzetek, elű hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elég anyagi eszközötök, párizsi szövetségünk zövetségünk minden erővel er vel segíteni fog titeket. Erre a célra szövetségünk máris gyűjtéseket jtéseket rendez és az adományok bőséggel b folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és a magyarországi területeket kiragadjátok a keresztényektől, keresztényekt s azok kizárólag kizáró zsidó kézbe kerüljenek. Az egész világ tőkései t kései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő id alatt elérhessétek.” (Ruszkij Invalid, 285. – 1910 – Cionista Szövetség, Párizs)
http://hvg.hu/velemeny/20071109_peresz_izr http://hvg.hu/velemeny/20071109_peresz_izrael ____________________________ ________________________________________ __________________ - 16 -
