Tartalom január 31-én 11 órára hívta össze az IPOSZ XXV. Közgyûlését. Az Ipartestületek Országos Szövetsége Országos Elnöksége

Tartalom Az országos elnökség felhívása az ipartestületekhez 2. oldal Vélemények a kormány munkájáról 3. oldal Adó- és járulékváltozások 4-11. oldal Nyugdíj-ügyek 13. oldal Sikertörténet 16. oldal Egészségmegõrzés 21-23. oldal HAGYOMÁNY Betlehemi jászol-kiállítás 26-27. oldal

Színesben jelenik meg lapunk Kedves Olvasó! Az 56. évfolyamába lépõ Iparos Újság ismét újdonsággal szolgál: 2012-tõl minden oldalán színesben jelenik meg. Bizonyosak vagyunk abban, hogy tudósításaink, szakmai cikkeink, de még a „szárazabb” rendelet-, jogszabály ismertetõk is tetszetõsebbek lesznek. Fogadják megújult lapunkat szeretettel akár a nyomtatott, akár az online változatot olvassák.

Közgyûlés után – közgyûlés elõtt A szövetség december 8-án megtartott közgyûlése a napirendjén szereplõ témákat nem tárgyalta érdemben. A hosszúra nyúlt tanácskozáson az IPOSZ gazdasági helyzetérõl, ügyvezetésérõl, jövõjérõl pro és kontra számos hozzászólás elhangzott. Végül sikerült abban dönteniük, hogy háromfõs válságkezelõ stábot állítanak fel. Urbán Júliát (Magyar Fényképész Ipartestület) és Csóli Csabát (Érdi Ipartestület) már a közgyûlésen, a harmadik tagot Németi Lajost (Ipartestületek Budapesti Szövetsége) az országos elnökség decemberi ülésén választották meg. A közgyûlés rendkívüli tanácskozás összehívását határozza el, melynek napirendjén – a decemberi közgyûlésen elhangzottak alapján – az IPOSZ vagyongazdálkodással kérdések szerepelnek.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége Országos Elnöksége

Világhírû tojásfestõ 28-29. Az ipartestületek életébõl 30-41. oldal KALENDÁRIUM Februári, márciusi jeles napok 42-43. oldal Vásárnaptár 44. oldal Energiatakarékosság 46. oldal

MV Iparos Újság 2012/1.

2012. január 31-én 11 órára hívta össze az

IPOSZ XXV. Közgyûlését. Helyszín:

Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. A tanácskozás napirendjén szerepel a válságkezelõ bizottság beszámolója, tájékoztató az IPOSZ 2011. évi gazdálkodásáról, a szövetség egyes vagyonelemeinek hasznosítása, a vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdések, valamint a válságkezelés és a stratégiai mûködés feltételeinek kialakítása.

1

Szövetségünk életébõl BÍZUNK AZ ÖSSZEFOGÁS EREJÉBEN

Az IPOSZ Országos Elnökségének felhívása az ipartestületekhez Az IPOSZ Országos Elnöksége, nehéz anyagi helyzetére tekintettel, felhívással fordult valamennyi tag ipartestületéhez támogatásukat kérve. A felhívás nyomán jelentkezõ ipartestületek pénzügyi felajánlásként póttagdíjat küldtek vagy több évre elõre fizettek be, illetve közép- és hosszú távú hiteleket nyújtottak. A szövetség decemberi közgyûlésén a Keszthelyi Ipartestület elnöke, éppen a gazdasági helyzetet tárgyaló, a kibontakozás lehetõségeit latolgató (olykor viharos hangulatú) tanácskozáson felvetette: az ipartestületek adjanak kölcsönt az IPOSZ-nak. Véleménye szerint több olyan ipartestület is lehet, amely akár fél-félmillió forintot is tudna áldozni addig, amíg a szövetség hozzájut az érdekképviseletként számára biztosított költségvetési támogatáshoz, amíg a szállodák és a székház bérbeadásából

befolynak a várt összegek. Akkor a közgyûlésen néhányan már nyomban jelezték, hogy készek a segítségre, többen pedig elnökségük hozzájárulásától tették függõvé a döntést. Természetesen voltak olyanok is, akik bár tehetnék, nem kívánnak „mentõövet” nyújtani a „pazarló” gazdálkodáshoz. Nézõpont kérdése. Miként az is, hogy tagszervezeti segítséggel életben kell-e tartani a szövetséget. Azt az országos munkaadói érdekképviseletet, amely például a pályázatok elnyerése révén már eddig is – és remélhetõleg a jövõben szintén – kedvezõ lehetõségeket tud biztosítani az ipartestületeknek. Minden autonóm területi és szakmai iparos közösség elnöksége, választott tisztségviselõi döntsék el, mit tartanak helyesnek. Azért az országos elnökség felhívását e lap hasábjain is megismételjük.

Jelenleg folynak azok az elõkészítõ munkák, amelyek eredményeként új pályázatok meghirdetésével új forrásokat sikerül majd bevonni az IPOSZ mûködéséhez. Ezen idõszak áthidalásához van szükség az ipartestületek támogatására. Reméljük, hogy egyes tagszervezetek képesek és készek pénzügyileg is támogatni szövetségünket, hogy az átmeneti nehézségen túllépve az IPOSZ továbbra is segítséget tudjon nyújtani érdekképviseleti, érdekérvényesítési munkája révén valamennyi tagipartestület részére. Az IPOSZ bankszámlaszáma: 11705008-22515502. A fentiekkel kapcsolatban bõvebb felvilágosítás kérhetõ Szûcs György elnöktõl a 06-1 3543161-es telefonszámon, e-mailben: [email protected], valamint Ádámné Farkas Tünde szervezési irodavezetõtõl az alábbi elérhetõségeken: telefon: 354-3154, e-mail: [email protected]. Bízunk az összefogás erejében! Végül pedig felsoroljuk mindazokat, akik 2009-tõl kezdõdõen kölcsönnel (ezek egy részét már visszafizette a szövetség), a tagdíjak elõrefizetésével, illetve megemelésével, egyszeri támogatással segítették az IPOSZ tevékenységét: Békéscsabai Ipartestület Békés megyei Kézmûves Ipartestületek Területi Szövetsége Ipartestületek Csongrád megyei Területi Szövetsége Dorogi Ipartestület Esztergomi Ipartestület

2

Építõipari Ipartestület - Nyíregyháza FIRMA Kft. Gyöngyös és Vidéke Vállalkozók Egyesülete Hegyvidéki Ipartestület (Bp.) Mezõberény és Körzete Ipartestület MOSZI Szolnok és Vidéke Ipartestület Vas megyei Ipartestületek Területi Szövetsége Ipartestületek Zala megyei Szövetsége Országos Fémipari Ipartestület Magánszemélyek

MV Iparos Újság 2012/1.

Szövetségünk életébõl

Megkérdezték az IPOSZ-t a kormány munkájáról? Néhány internetes hírportál, napilap, rádióadó és a Magyar Távirati Iroda – ezt a kommünikét több országos és megyei orgánum átvette – is nyilatkozatra kérte szövetségünk elnökét. Ezek egyikét idézzük az alábbiakban.

?

Hogyan értékeli 2011-et és a kormány munkáját? A 2008-as évben elindult pénzügyi-gazdasági világválság 2011-ben is tartott. E nehéz feltételeket diktáló kényszerpálya állandó alkalmazkodásra, változtatásra, e helyzethez való igazodásra késztette a magyar kormányt. Elhatározott céljainak véghezvitelét ezért csak nagy nehézségek árán tudja teljesíteni. Ezek sorába tartozik, hogy a hazai érdekképviseleti rendszer átalakítása utáni mûködtetése nehezen indul be.

támogató politikáját, ennek ellenére úgy ítéli meg, hogy a jogszabályi környezet folyamatos változtatása jelentõsen megterheli és nagymértékben elbizonytalanítja e vállalkozói kört. Azt pedig kifejezetten sérelmesnek tartjuk, és küzdünk a megváltoztatásáért, hogy a fõfoglalkozású egyéni vállalkozók egészségbiztosítási és foglalkoztatási hozzájárulásának legkisebb alapját a minimálbér 150%-ában állapították meg. (E helyzet megnyugtató rendezésérõl a jövõben az Mi az, amit a leginkább IPOSZ tárgyalásokat kezdeméproblémának látnak szakterü- nyez, szorgalmazzák továbbá Milyen – munkát érintõ – in- letükön? Hogyan lehetne azon azt is, hogy a családi és mikro vállalkozások által kimondottan tézkedésekkel voltak elégedet- segíteni? Érdekképviseleti szövetsé- fejlesztésre felvett devizahitelek tek? Mi az, amit üdvözölnek? A hazai kisvállalkozások leg- günk, elismerve és méltányolva ügyével is foglalkozzon a kornagyobb hazai érdekképviseleti a kormány hazai vállalkozásokat mány. – A szerk.)

?

Sok olyan vállalkozó van, aki nem érte el még az öregségi nyugdíj korhatárát, de valamilyen oknál fogva nyugdíjas. Az új rendszerben nem minõsülnek nyugdíjasnak, így fõállású vállalkozóként adóznak, vagyis legalább a 93 ezer Ft minimálbér után kell közterhet fizetniük. Rusa Attila, a Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyvezetõ igazgatója, az IPOSZ Országos Elnökségének tagja a Világgazdaság c. lap kérdésére arról nyilatkozott, hogy ezen vállalkozók jelentõs része minden bizonnyal nem tud annyi jövedelmet megtermelni, hogy ezután megérné fenntartani vállalkozását. Könynyen megeshet, hogy a kistelepüléseken megszûnhetnek a szolgáltatások, nem lesz majd cipész, szabó, fodrász…

MV Iparos Újság 2012/1.

szövetségeként, a Széchenyi Tervet és a ráépülõ kormányprogramot, valamint a Széll Kálmán Terv vállalkozásokat érintõ részét – ezen belül is az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó kormányzati intézkedéseket – tartjuk üdvözölendõnek. Ugyancsak üdvözöljük, hogy a leállított EU-s pályázati programok és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program lassan utoléri a kitûzött határidõs célokat.

?

Részletek az MTI-nek adott nyilatkozatból A mikro-, kis- és középvállalkozásokat a 2011. év során sajnos egyre növekvõ számú csõdeljárás, felszámolási eljárás, a vállalkozói engedélyek visszaadása, ideiglenes szüneteltetése is elérte. Elõfordult, hogy a korábban jól menõ vállalkozásoknak is fel kellett függeszteniük a tevékenységüket. Ezzel jó szakemberek kerültek arra a sorsra, hogy csökkentett munkaidõben foglalkoztatták õket, vagy elküldték a megrendelés hiánya miatt. 

 El kellene gondolkodni azon, hogy a helyi piacokon a helyi lehetõségek fejlesztésének felgyorsításával hogyan lehetne a belsõ piacot megszervezni, többnyire a mezõgazdasági alapanyagok feldolgozására, azok értékesítésre építve. Ezzel, illetve eszközök, berendezések, energiatakarékos megoldások államilag támogatott vásárlásával, mûködtetésével végre munkához lehetne juttatni a hazai kisvállalkozásokat..  Az IPOSZ azt kéri, hogy kormány olyan intézkedéseket hozzon, amelyek révén a magyar vállalkozások valóban be tudják tölteni a magyar gazdaság alapját jelentõ, a stabilitást biztosító szerepüket.

3

Gazdaság

Adó- és járulékváltozások – 2012 Az adó- és járulékszabályokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tárgyú törvényeket 2012. évtõl alapvetõen a következõ jogszabályok módosították: • az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló -, mintegy 200 oldalas – 2011. évi CLVI. törvény (továbbiakban: „Mód. tv.1”), melynek rendelkezései különbözõ idõpontokban, 2011. november 30. és 2014. január 1. között lépnek hatályba, [Magyar Közlöny 140/2011. (XI. 29.) száma] • a 2012. évi állami költségvetést megalapozó törvényeket módosító 2011. évi CLXVI. törvény (továbbiakban: „Mód. tv. 2”), amely a MK 2011/148. (XII. 9.) számában jelent meg, valamint • a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, amely a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetésének állami nyugdíjalapba történõ átirányításáról is rendelkezik. [MK 2011/164. (XII. 30.) száma], továbbá • a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, mely alapján megváltozott a saját jogú nyugdíjas, illetve a kiegészítõ tevékenységû vállalkozó fogalma. [MK 2011/162. (XII. 29.) száma] Az alábbiak – egy-egy új rendelkezés kiemelésével – a legfontosabb változásokat foglalják össze.

I. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1.) Az összevont jövedelem adózása A 27%-os adóalap-kiegészítést 2012-ben csak a jövedelem 2 424 000 Ft-ot meghaladó részére kell alkalmazni. Az adójóváírás megszûnt. Évi 2 424 000 Ft jövedelemig az adó tehát 16%, az e fölötti rész után 20,32%. Elõzõekkel összefüggésben a vállalkozói kivét után fizetendõ adó is módosult. Változtak az adóelõleg megállapításának, levonásának szabályai. Az adóelõleg-alap számításánál akkor nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, ha a magánszemély a kifizetést megelõzõen írásban nyilatkozik, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 424 000 Ft-ot. 2.) A nem pénzbeli juttatások A) Béren kívüli juttatások 2012-ben a munkavállaló, illetve a társaság személyesen közremûködõ tagja részére béren kívüli adózással juttatás (71.§) személyenként 500 000 Ft keretösszegig adható, melyet az adóévben e jogviszonyokban töltött napokkal arányosítva kell megállapítani. Béren kívüli juttatásnak minõsül – a munkahelyi (üzemi) étkeztetés keretében megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott

4

jövedelembõl a havi 12 500 Ft-ot meg nem haladó rész és/vagy a munkavállaló választása szerint – a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelembõl a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 000 Ft-ot meg nem haladó összeg, mely 2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználható; – a Széchenyi Pihenõ Kártya személyenként szálláshely-szolgáltatás esetén 225 000 Ft-ig, melegkonyhás vendéglátóhelyen (munkahelyi étkeztetés esetén is) étkezési szolgáltatásra 150 000 Ft-ig, szabadidõs szolgáltatásra 75 000 Ft-ig (kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra); – a szakképzõ iskolai tanulónak, hallgatónak, nyugdíjasoknak étkezéshez az szja-tv.71. § (2) bekezdés módosított b) alapján nyújtott juttatás. Az ingyenes és kedvezményes internetszolgáltatás biztosítása már nem tartozik a béren kívüli juttatások közé. Ha a juttatás nem lépi túl a 71. §-ban meghatározott értékeket, sem keretösszeget, akkor a kifizetõ közterhe a juttatott érték 1,19-szerese után 16% adó +10% eho, összesen 30,94%. A béren kívüli juttatás kedvezményesen adózó juttatásnak minõsül, ezért errõl a kifizetõnek a bizonylatot úgy kell kiállítania, illetve a nyilvántartást vezetnie, hogy az a kedvezmények alapjának és összegének, illetve igénybevételének MV Iparos Újság 2012/1.

Gazdaság megállapítására is alkalmas legyen. [Art. 44. § (1) bek.]

érdekképviseleti feladatot is ellátó egyesület számára fizetett összeget számolhatja el, az egyesülési jogot, a közhasznú jogállást szabályozó B) Egyes meghatározott juttatások 2011. évi CLXXV. törvény alapján. Az egyéni vállalkozó az adóévben elszámolt, Egyes meghatározott juttatásnak minõsül az a elhatárolt veszteséget legfeljebb az elhatárolt juttatás, amely – megfelel ugyan a béren kívüli juttatás 71. §- veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap ban elõírt feltételeinek, de az ott meghatározott 50%-áig érvényesítheti. Az szja-tv alkalmazásában a KSH termékek és keretösszeget (akár idõarányosan is), vagy az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, valamint szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR) és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati például – az ajándék, az ingyenesen, vagy kedvezmé- osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti hivatnyesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, vala- kozással meghatározott termékek, szolgáltatámint a kizárólag erre szóló utalvány, a munkavál- sok, tevékenységek esetében a 2011. december laló és hozzátartozója, valamint egyéb szemé- 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadólyek részére ingyenesen, vagy kedvezményesen nak tekinteni. [szja-tv. 78. §] juttatott termék, továbbá – ha az ingyenesen, vagy kedvezményesen jutII. A TÁRSASÁGI ADÓ tatott terméket, szolgáltatást egyidejûleg több magánszemély veszi igénybe, de a kifizetõ nem Az elhatárolt veszteség elszámolása elhúzódik, tudja az egyes magánszemélyek által megszerés nem használható fel korlátozás nélkül. Az elzett jövedelmet megállapítani; határolt veszteség legfeljebb az adóalap 50 %-áig – az egyidejûleg több magánszemély, illetve számolható el, és az elhatárolt veszteségeket a üzleti partner számára szervezett, ingyenes, vagy keletkezésük sorrendjének megfelelõen kell felkedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel öszhasználni. szefüggõ, kifizetõ által viselt költség, ha az eseVáltoztak az adóalapot módosító tételek, az érmény döntõ részben vendéglátásra, szabadidõtékcsökkenési leírás szabályai, valamint az elszáprogramra irányul; molható és nem elszámolható költségek. A repre– a reprezentáció és az üzleti ajándék. (2012zentáció, az üzleti ajándék már nem adóalapot tõl hatályát vesztette az a rendelkezés, hogy a növelõ tétel, mert az szja-törvény szerint már reprezentáció és az üzleti ajándék szja-mentes, nem minõsül adómentes bevételnek, ha a kifizeha azt a kifizetõ társasági adóalapot növelõ tételtõ ezeket társasági adóalapot növelõ tételként ként köteles elszámolni) számolja el. Az üzleti ajándék értéke már nem függ a miniTöbb, adókedvezményre vonatkozó rendelkemálbértõl. zés hatályát vesztette, az adókedvezményt új szaAz egyes meghatározott juttatások közterhe tobályok alapján kell megállapítani és igényelni. vábbra is a juttatás értékének 1,19-szerese után Az adomány fogalma és ehhez kapcsolódóan 16% szja és 27% eho, összesen a juttatás értékétöbb rendelkezés az egyesülési jogról, a közhasznek 51,17%-a. nú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi 3.) Egyéb változások az szja-törvényben CLXXV. törvény – MK 2011/151. (XII. 14.) – Az egyéni vállalkozói bevételbõl a kifizetõnek alapján változott. akkor nem kell adóelõleget megállapítani, ha a vállalkozó a bevételérõl kiállított bizonylatán felIII. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI tünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító JÁRULÉKOK közokirat számát. [szja-tv. 46. § (4) bek.] Az egyéni vállalkozó költségként, tagdíj címén – az érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalA társadalombiztosítás ellátásaira és a magánmi szervezet számára fizetett összeg helyett – az nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatáegyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos sok fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvényt MV Iparos Újság 2012/1.

5

Gazdaság ló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint 2012. január 1-jétõl a minimálbér 93 000 Ft, a garantált bérminimum 108 000 Ft. A minimálbér és a garantált bérminimum újabb szabályait – a A) Fogalmak, meghatározások A társadalombiztosítási járulék megszûnt, az jóváhagyott törvény alapján – majd a 2012. július erre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztet- 1-jétõl hatályba lépõ új Munka Törvénykönyv tartalmazza. ték. A járulékfizetési felsõ határ 2012-ben naponA kezdõ egyéni vállalkozó fogalma, valamint a segítõ családtag fogalma megszûnt, ta 21 700 Ft, a nyugdíjjárulékot tehát éves szin2012-tõl a járulékot a jogviszonytól (munkavi- ten legfeljebb 7 920 500 Ft járulékalapot képezõ szony, megbízási, tagsági, stb.) függõen kell jövedelem után kell megfizetni. meghatározni. B) Fizetendõ járulékok Saját jogú nyugdíjnak – a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törJárulékmértékek: nyugdíjjárulék 10%, egészvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tör- ségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulék együtt vény alapján – csak az öregségi nyugdíj és átme- 8,5%, ebbõl: természetbeni egészségbiztosítási netileg a rehabilitációs járadék minõsül, a rok- járulék 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék kantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyug- 3%, munkaerõ-piaci járulék 1,5%. díj nem. Emiatt a rokkantsági nyugdíjban, a balA foglalkoztatottak járulékának alapja a járueseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ vállalko- lékalapot képezõ jövedelem, amely változatlanul zók már nem minõsülnek kiegészítõ tevékenysé- az adóelõleg-alap számításánál figyelembe vett, gû vállalkozónak A változás az õ esetükben a 27%-kal növelt jövedelem. közterhek jelentõs növekedését jelenti. Az egyéA biztosított társas vállalkozót a járulékok a ni és társas vállalkozó akkor minõsül kiegészítõ személyes közremûködésére tekintettel megszertevékenységet folytatónak, ha vállalkozói tevé- zett jövedelme után terhelik. A járulékalap hakenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vonta a nyugdíjjáruléknál legalább a minimálbér, [Tbj. 4. § 5. e) pontja] az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékA kötelezõen fizetendõ magánnyugdíj-pénznál legalább a minimálbér másfélszerese. tári tagdíj megszûnt, a nyugdíj fedezetére szolAz szja-törvény hatálya alá tartozó biztosígáló 10%-ot a magánnyugdíjpénztári tagok is az tott egyéni vállalkozó a járulékokat a vállalkoállami nyugdíjkasszába fizetik. A magánszemély zói kivét, illetve átalányadózás esetén az átalányönkéntes döntéssel létesíthet magánnyugdíjpénztári tagságot. [A társadalombiztosítási járu- ban megállapított jövedelem után fizeti meg. A lékszabályokról (Tbj.) és a magánnyugdíjról szó- járulékalap havonta a nyugdíjjáruléknál legalább ló törvény „Mód. tv.1” által meghatározott ren- a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkadelkezései a Magyarország gazdasági stabilitásá- erõ-piaci járuléknál legalább a minimálbér másról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben foglalt félszerese. Az eva-törvény hatálya alá tartozó biztosímódosításokkal léptek hatályba.] tott egyéni vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék Járuléknak minõsül: az egészségbiztosítási (a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosíjárulék, a munkaerõ-piaci járulék, a nyugdíjjáru- tási és munkaerõ-piaci járulék alapja havonta a lék, a táppénz- hozzájárulás, az egészségügyi minimálbér másfélszerese. A kiegészítõ tevékenységet folytató társas szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezményvállalkozó után a társas vállalkozás havi 6 390 Ft, biztosítási járulék. A bt., a kkt. és a kft. olyan tagja is társas vál- napi 213 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, lalkozó, aki a társaság ügyvezetését nem mun- a társas vállalkozó 10% nyugdíjjárulékot fizet. A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni kaviszonyban látja el. [Tbj. 4. § d) pont 5. alpontja] vállalkozó havi 6 390 Ft, napi 213 Ft egészségA kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) ügyi szolgáltatási járulékot és 10 % nyugdíjjárués a garantált bérminimum megállapításáról szó- lékot fizet. (Tbj.) alapvetõen érintõ, illetve azzal összefüggõ módosítások a következõk.

6

MV Iparos Újság 2012/1.

Gazdaság A kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozók esetében a nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál az evatörvényben meghatározott adó 10%-a.

A szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény egyes, például a hozzájárulás teljesíthetõségére vonatkozó rendelkezései a szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben – MK 2011/160. (XII. 27.) – meghatározott szöveggel lépnek hatályba.

IV. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

2.) A cégautó-adó A cégautó-adó, a személygépkocsi teljesítményétõl és környezetvédelmi osztály-jelzésétõl függõen a következõ:

2012. január 1-jétõl az áfa általános adókulcsa 25-ról 27%-ra nõtt, amelynek mértéke az egyszerûsített adattartalmú számlában 21,26%. Az áfa-kulcs változása miatt a pénztárgépeket és taxamétereket – az arra jogosított szervizzel legkésõbb 2012. február 29-ig kell átállíttatni. Az APEH a honlapján közli a pénztárgépet, taxamétert használó adóalanyok és az átállítást végzõ szervizek áfa-mértékekre történõ átállítással kapcsolatos feladatait.

V. EGYÉB ADÓK 1.) A szakképzési hozzájárulás A hozzájárulásra kötelezettek köre a vállalkozások tekintetében nem változott. Az átalányadózó továbbra sem fizet szakképzési hozzájárulást. Az egyéni vállalkozónak, az egyéni cégnek a hozzájárulást továbbra is az általa foglalkoztatottak után kell fizetnie. Az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó adóalany szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét az eva-törvényben meghatározott módon teljesíti. A szakképzési járulék – alapja már nem tb-járulék alapja, hanem a szociális adó alapja. – a mértéke (a bruttó kötelezettség) 1,5% maradt. A hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját – a törvény keretei között – továbbra is a hozzájárulásra kötelezett választja meg. A szakképzési hozzájárulásról szóló új törvény meghatározza, hogy mely rendelkezéseket szabályoz kormányrendelet és miniszteri rendelet. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a Magyar Közlöny 2011/139. (XI. 25.) számában jelent meg. Hatályba lépésének ideje: 2012. január 1., illetve szeptember 1., 2013. január 1. és 2014. január 1. MV Iparos Újság 2012/1.

Cégautó-adó (Ft)

Hajtómotor teljesít ménye (kW)

„0 - 4”

0 - 50 51 - 90 91 - 120 120 felett

16 500 22 000 33 000 44 000

„6”-„10”

„5”; „14-15”

környezetvédelmi osztály-jelzés* esetén 8 800 11 000 22 000 33 000

7 700 8 800 11 000 22 000

3.) A környezetvédelmi termékdíj A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) elõször a „Mód. tv.1” alapján változott, majd a „Mód. tv.2” a „Mód. tv.1” elõírásaitól eltérõ szöveggel történõ hatálybaléptetésrõl rendelkezik, például – a reklámhordozó papírra, a saját célú felhasználásra, – a bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettségre, a termékdíj megállapítására, bevallására, befizetésére, visszaigénylésére (Ktdt. II. fejezet), valamint – az egyes termékek különös rendelkezéseit tartalmazó VII. fejezetre (gumiabroncs, csomagolószer, reklámhordozó papír termékdíja) vonatkozóan. 4.) A jövedéki adó, a jövedéki termékek A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény a „Mód. tv.1” alapján változott. A dohánytermékek jelölésének kormányrendeletben meghatározott követelményeinek meg nem felelõ termékek forgalomba hozataláról,

7

Gazdaság illetve a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény egyes elõírásainak eltérõ szöveggel történõ hatálybaléptetésérõl a „Mód. tv. 2” rendelkezik. A dohánytermékek jelölésérõl, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló – 2012. január 1-jétõl hatályos – 291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a MK 2011/157. (XII. 22.) számában jelent meg. A bírság mellõzésének eseteit a „Mód. tv. 2” 75. §-a tartalmazza. 5.) A rehabilitációs hozzájárulás A munkaadó már nem 20 fõt, hanem 25 fõt meghaladó létszám esetén köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességûek aránya nem éri el a kötelezõ szintet, vagyis a létszám 5%-át. A hozzájárulás mértéke változatlanul 964 500 Ft/fõ. A hozzájárulás éves összege – továbbra is a kötelezõ foglalkoztatási szintbõl hiányzó létszám, valamint a hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulást és a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának támogatását 2012. január 1-jétõl a – megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló – 2011. évi CXCI. törvény szabályozza, amely a MK 2011/162. (XII. 29.) számában jelent meg. 6.) Az egyszerûsített vállalkozói adó Az adóalanyiság feltételéül szabott maximum bevétel 25 millió Ft-ról 30 millió Ft-ra nõtt, az eva mértéke 30%-ról 37%-ra emelkedett. 7.) A szociális hozzájárulási adó A 2012-tõl bevezetett szociális adóról és az ebbõl igénybe vehetõ adókedvezményrõl a lapszámban külön írás tájékoztat.

VI. AZ ADÓZÁS RENDJÉRÕL SZÓLÓ TÖRVÉNY

lenõrzésre, a bírságra és a kézbesítésre vonatkozó elõírások mellett más eljárási szabályok is változtak. Jelentõs változást jelent a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének lehetõsége. Az adózó bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy az adóbevallásban feltüntetett, fizetendõ, vagy visszaigényelhetõ adó összege azért lehet hibás, mert az adó megállapítására irányadó jogszabályi rendelkezés általa elfogadott értelmezése tévesnek minõsülhet. Amennyiben az adóhatóság a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésével érintett bevallást utólagos vizsgálat alá vonja, meghatározott esetek kivételével – például, ha az adózó az érintett adót határidõre nem fizette meg – mentesül a téves jogértelmezéssel összefüggõ adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól. Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó bejelentése megalapozott, úgy ezt a körülményt soron kívül jelzi az adópolitikáért felelõs miniszternek. [Art. új 33/A §-a] Az iratmegõrzési kötelezettséget nem teljesítõ adózóra kiszabható mulasztási bírság 1 millió Ft-ig terjedhet. Amennyiben az adózó a nyomdai úton elõállított számlát, nyugtát nem õrzi meg, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer Ft, más adózó esetében 500 ezer Ft, és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet. [Art. 172. § új (20a) bek.] Az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezõgazdásági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az áfát minden esetben havonta vallja be. [Art. 1. számú melléklet – adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések – 3. pont új d) alpontja]

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az átmeneti rendelkezések szerint a Tbj. módosított rendelkezéseit a 2012. január 1-jén és azt követõen megszerzett jövedelmekre és keletkeAz adózás rendjérõl szóló törvény (Art) a zett járulékfizetési kötelezettségekre azzal az el„Mód. tv.1” és a „Mód. tv. 2” alapján, több he- téréssel kell alkalmazni, hogy a 2012. január 10lyen módosult. A bevallásra, a befizetésre, az el- éig megszerzett és 2011. december havi járulék-

8

MV Iparos Újság 2012/1.

Gazdaság alapot képezõ olyan jövedelemre, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. [„Mód. tv.1” 216. § (2) bek.] A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítás alapján a kamarai tag-

ság – meghatározott kivétellel – minden gazdálkodó szervezet részére kötelezõ. A 2011. november 30-án már mûködõ gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétõl számított 60 napon belül kötelesek kezdeményezni kamarai nyilvántartásba vételüket. [L]

A szociális adó, az elvárt béremelés és adókedvezmény Az adótörvényeket módosító 2011. évi CLVI. törvény (Mód. tv.) alapján 2012. január 1-jétõl a tb-járulék megszûnt, helyette az érintettek, szintén 27%-os kulccsal, szociális hozzájárulási adót fizetnek, melybõl az elvárt béremelést végrehajtó munkáltatók adókedvezményt vehetnek igénybe. A szociális adóra, az ebbõl igénybe vehetõ adókedvezményekre, illetve az elvárt béremelésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak foglalják össze.

1. A szociális hozzájárulási adó A szociális hozzájárulási adó megfizetése ellenében az államnak ellátási, vagy más ellenszolgáltatási kötelezettsége nem keletkezik. Ilyen kötelezettségeket a tb-járulék megfizetése sem keletkeztetett. A biztosítottak ellátásának megállapítását - a nyugdíjtörvény 38. §-ában meghatározott, az egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó kivételektõl eltekintve, - a tb-járulék megfizetése sem befolyásolta. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló tb-járulék megszûnt, és 2012-tõl a szociális adó fizetendõ, ennek megfelelõen változtak a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény 38. §-ában a nyugellátás megállapításának szolgálati idõvel összefüggõ szabályai is. A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos rendelkezéseket a Mód. tv. 453-467. §-a tartalmazza. MV Iparos Újság 2012/1.

A) A szociális hozzájárulási adó (továbbiakban: adó)

öregségi nyugdíj és átmeneti jelleggel a rehabilitációs járadék minõsül, a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj már nem minõsül saját jogú nyugdíjnak. Elõzõek miatt a rokkantsági nyugdíjban és a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ vállalkozók már nem minõsülnek kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozónak.

– mértéke 27%, – alanyai: a kifizetõk, az egyéni vállalkozók és a mezõgazdasági õstermelõk. Az adó a kifizetõt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira tekintettel, az egyéni vállalkozót és a mezõgazdasági õstermelõt e jogállására tekintettel, vagyis saját maga után, más személyt az adó A 2012-tõl kiegészítõ tevékülön rendelkezése alapján ter- kenységet folytatónak nem miheli. nõsülõ egyéni vállalkozónak a továbbiakban saját maga után a Nem alanya az adónak: 27%-os adót az alábbi C)-D) – a saját jogú nyugdíjas egyé- pontokban foglaltak alapján ni vállalkozó kell megfizetnie. – az özvegyi nyugdíjban részesülõ egyéni vállalkozó, ha a B) A kifizetõt terhelõ adó rá irányadó öregségi nyugdíjalapja korhatárt betöltötte, valamint – a mezõgazdasági õstermelõ Az adóalapba tartozik a 454. § (6) bekezdésében fog– a természetes személy rélalt esetekben. szére juttatott, kifizetett, az Saját jogú nyugdíjnak csak az szja-törvény szerint adóköteles

9

Gazdaság önálló és nem önálló tevékenységbõl származó bevételbõl az adóelõleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, melyet nem önálló tevékenység esetén növelni kell a munkavállalói érdekképviselet részére levont (befizetett) tagdíj összegével, – az elõzõekben szereplõ juttatás hiányában a törvényben meghatározott átlagos alapbér, vagy személyi bér, valamint – a tanulószerzõdésben meghatározott díj. [455. § (1) bek.] Adófizetési kötelezettséget eredményezõ jogviszonyok: a munkaviszony, személyes közremûködési kötelezettséget eredményezõ tagi jogviszony, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony, tanulószerzõdés alapján fennálló jogviszony, stb. [455. § (2) bekezdés a) – g) pontja], valamint – az a) – g) pontok kivételével – az önálló, vagy nem önálló tevékenység. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget: pl. egyes társaságok és egyéni cég esetén, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja olyan saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjban részesülõ személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. [455. § (3) bek.] A kifizetõt terhelõ adónak nem alapja egyebek között – a kifizetõ által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból nem a kifizetõt terhelõ rész, – egyes vagyoni jogok (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,

10

– az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem [455. § (4) bek.]. C) A kifizetõnek nem minõsülõ személy által fizetendõ adó alapja [456. §] A kifizetõnek nem minõsülõ személy saját maga után fizetendõ adó alapja – az szja-tv hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében (figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is) a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem, – az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, valamint a mezõgazdasági õstermelõ esetében a magasabb összegû társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében, külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszûnését követõ hátralévõ részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg, – elõzõtõl eltérõ esetben az adóalap megállapításának az egyéni vállalkozóra, illetve õstermelõre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg. Az eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó saját maga után fizetendõ adójának alapja az eva alapjának 4%-a, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alól a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsõfokú, nappali rendszerben folytatott tanulmányai tekintettel mentesül.

D) Az adóalap megállapításának különös szabályai [457.§] Az adóalap megállapítása az egyes adózói csoportoknál eltérõ szabályok alapján történik. Egyes kifizetõket, például a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelõsségû társaságot, az egyéni céget – a tagjával fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményezõ jogviszonyára tekintettel – havonta terhelõ adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a, illetve ennek legalább a harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelõ adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a, illetve naponta legalább a minimálbér 112,5%-ának harmincad része, ha e jogállása nem áll fenn a hónap minden napján. A mezõgazdasági õstermelõt saját maga után havonta terhelõ adó alapja a minimálbér, illetve ennek harmincad része, ha e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, illetve más okból nem minõsül az adó alanyának a hónap minden napján. A szociális adóra vonatkozó szabályok alkalmazásánál minimálbér alatt a társadalombiztosítási járulékokat tartalmazó 1997. évi LXXX. törvényben ilyenként meghatározott összeget kell érteni. [466. §] A különös szabályok alóli mentesülésre [458. §] egyebek között az alábbiak vonatkoznak. A kifizetõ a tagjával fennálló jogviszonya alapján õt terhelõ adó alapjának, az egyéni vállalMV Iparos Újság 2012/1.

Gazdaság kozó, a mezõgazdasági õstermelõ az õt saját maga után terhelõ adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetõleg az egyéni vállalkozó, a mezõgazdasági õstermelõ – táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül, – gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közremûködését, az egyéni vállalkozó, a mezõgazdasági õstermelõ e tevékenységét személyesen folytatja. A kifizetõ a tagjával fennálló jogviszonya alapján õt terhelõ adó alapjának, a nem evás egyéni vállalkozó az õt saját maga után terhelõ adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hó-

napnak azt a napját, amelyen tagja, illetõleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, valamint, ha közép- vagy felsõfokú oktatási intézményben nappali oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyéni vállalkozó az õt saját maga után terhelõ adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

2. A 2012. évi elvárt béremelés és az adókedvezmények A számított adót csökkentik: – a munkabérek értékének megõrzését célzó adókedvezmény, – a szakképzettséget nem igénylõ munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény, – a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény. A fizetendõ adó egyenlõ a számított adó adókedvezménynyel csökkentett összegével. Az alacsony keresetû munkavállalók bérének emelését ösztönzõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény alapján a munkaügyi ellenõrzés 2012-tõl kiterjed a bruttó 300 000 Ft alatti munkabérek nettó értékének megõrzéséhez szükséges (elvárt) béremelés – kormányrendeletben meghatározott – elvárt mértékének megfelelõ végrehajtására. Az a munkáltató, aki az elvárt béremelést nem teljesíti, két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevõként nem indulhat, valamint központi költségvetésbõl és elkülönített állami pénzMV Iparos Újság 2012/1.

alapokból származó támogatásban nem részesülhet. Ezek a jogkövetkezmények azonban nem alkalmazhatók, ha a munkáltató igazolja, hogy az említett béremelést az érintett munkavállalók kétharmad részénél teljesítette.

rendelkezések szerint a Start Plusz, a Start Extra és a Start Bónusz adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthetõ. A legfeljebb két jogcímen érvényesíthetõ együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizeA munkabérek nettó értéké- tendõ adó összegét. Ebben az nek megõrzéséhez szükséges esetben a különbözet igénylésémunkabéremelés 2012. évi el- re a költségvetési támogatásra várt mértékét és a béren kívüli vonatkozó szabályokat kell aljuttatás ennek keretében figye- kalmazni. [463. §] lembe vehetõ mértékét a Az új szabályok alkalmazásá299/2011. (XII. 22.) Korm. ren- nak könnyítése érdekében a delet tartalmazza. Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormányzati portálon Szociális adóból igénybe ve- útmutatót tett közzé. Az útmuhetõ adókedvezmény illeti meg tató az APEH honlapjáról is lea start-kártyával (Start, a Start tölthetõ. plusz, a Start Extra és Start Bónusz) rendelkezõ személyt Emellett az NGM átmenetifoglalkoztató munkaadót is. A leg tematikus ügyfélszolgálatot pályakezdõ fiatalok, az ötven is mûködtet. Az elvárt béremeév feletti munkanélküliek fog- léssel és a szociális hozzájárulalkoztatásának elõsegítésérõl lási adóból érvényesíthetõ adószóló 2004. évi CXXIII. módo- kedvezménnyel kapcsolatos sított törvény alapján. kérdések a berkompenzaA foglalkoztatott munkaválla- [email protected] e-mail címen lók után érvényesíthetõ adóked- tehetõk fel. vezmény korlátozásáról szóló [L]

11

Gazdaság

www.remenyalapitvany.hu

Adószám: 18557071-1-09

Veled vagyok adóm 1%-ával! Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány

Várjuk támogatásukat Ezúton köszönjük meg adományozóinknak az 1%-ból befolyt összeget és külön köszönjük támogatásukat. 2010. évi személyi jövedelemadó 1% után az APEH 154.000 Ft összeget utal át számlánkra. Továbbra is várjuk felajánlásaikat és támogatásukat nemes céljainkhoz. Alapítványunk adószáma: 18011957-1-41 „A Látásért” Alapítvány Kuratóriuma

Inhorgenta 2012 Nemzetközi Ékszer és Óra Szakkiállítás Münchenben, 2012. február 10-13. www.inhorgenta.com A müncheni Inhorgenta Európa egyik legnagyobb ékszer és óra kiállítása. A több, mint 80 nemzet kiállítói és látogatói átfogó képet kaphatnak a szakmai innovációkról, trendekrõl. A 2011-es kiállításon 1.116 kiállító és 32.000 látogató volt jelen a 66.000 m2-es területen. Tematika: ékszer, óra, gyöngy, drágakõ, technológiák, szerszámok, ötvös-technika. Utazás: • menetrendszerinti repülõgéppel, • fapados járattal, • vonattal, • egyénileg. Szállás: megrendelhetõ az irodánál. Irodánk készséggel vállalja fentiekben megjelölt szolgátatások szervezését! Interpress Travel / Horváth Mónika 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 19/b. Tel.: 302-7525/109-es mellék. Fax: 302-7530. E-mail: [email protected]

12

MV Iparos Újság 2012/1.

Nyugdíjszabályok

Egyes nyugdíjszabályok, valamint a nyugdíj megállapítás és -emelés változásáról 2012. január 1-jétõl a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), valamint a társadalombiztosítási járulékszabályokat tartalmazó 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) több ponton módosult. Saját jogú nyugellátásnak az öregségi nyugdíj és átmeneti szabályokkal a rehabilitációs járadék minõsül. A rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj 2012. január 1-jétõl nem minõsül saját jogú nyugdíjnak. (Tny. 6. §) E módosítás következtében a rokkantsági nyugdíjban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ vállalkozók már nem minõsülnek kiegészítõ tevékenységû vállalkozónak, fizetési kötelezettségeik tehát 2012-tõl jelentõsen emelkednek. A rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény és a Tny. 2011. december 31-én hatályos elõírásait továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy – a meghosszabbítás iránti, 2011. december 31-én folyamatban lévõ ügyek kivételével – az ellátást meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs járadékban, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülõk számára a továbbiakban rehabilitációs ellátást, vagy rokkantsági ellátást állapítanak meg. Ezekrõl a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény – a Magyar Közlöny 2011/162. (XII. 29.) száma rendelkezik. Az elõrehozott öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó rendelkezések a Tny.-ben MV Iparos Újság 2012/1.

hatályukat vesztették. Az elõrehozott nyugdíjra jogosultsághoz a szolgálati idõ számításánál a szüléssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos beszámítási kedvezmények feltételeit, valamint részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. A korkedvezményes nyugdíjak megszûntek. A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról a 2011. évi CLXVII. törvény rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 2011/148. (XII. 9.) számában jelent meg. A nyugdíjemelés mértékét 2009-ig a fogyasztói árindex (infláció) és a nettó keresetek alakulása alapján állapították meg, majd 2010. január 1-tõl a nyugdíjemelés mértéke – a 2009. évi XL. (módosító) törvény alapján – a nemzeti össztermék (GDP) alakulásától is függött. 2012-tõl – a Tny. módosított 62. §-a szerint – a nyugdíjakat a megállapítás évét követõen az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek (infláció) megfelelõ mértékben kell emelni. A tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg. Ha a fogyasztói árnövekedés tárgyévben várható mértéke legalább 1%-ponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor novemberben, visszamenõleg, ki-

egészítõ nyugdíjemelést kell végrehajtani. A költségvetési törvény 2012. évre 4,2% inflációval számol, tehát a 2012. januári nyugdíjemelés mértéke 4,2%. A januári 4,2%-os emelést a nyugellátások 0,5 %-kal növelt összegére kell megállapítani, a nyugellátások és egyes más ellátások 2012. január havi emelésérõl szóló 335/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján. Mivel a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló tbjárulék 2011. december 31-gyel megszûnt, illetve 2012. január 1-tõl a szociális adó fizetendõ, a Tny. 38. §-a úgy módosult, hogy a nyugdíj megállapításánál azt az idõszakot nem lehet szolgálati idõként figyelembe venni, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozó és a segítõ családtag esetében a kötelezett társas vállalkozásnak, illetve az egyéni vállalkozónak és a mezõgazdasági õstermelõnek – 2011. december 31-éig vonatkozó idõszakra elõírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjáruléktartozása, – 2012. január 1-jétõl nyugdíjjárulék-tartozása van. A mezõgazdasági õstermelõ biztosítási ideje szolgálati idõnek számít, ha erre az idõszakra a nyugdíjjárulékot megfizette. Ez a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontjában szereplõ õstermelõre vonatkozik – az ott meghatározott kivételekkel – akinél a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év. [L]

13

Postánkból

Olvasóink kérdéseire – válaszolunk es fõcsoportba, illetve a 2-es A MINIMÁLBÉR ÉRTELMEZÉSE „Az Iparos Újság 2011/1 számának 24. oldalán ol- képzési szintbe tartoznak. A 7vasható, hogy a középfokú végzettséget igénylõ es fõcsoportba tartozó foglalkoszakmákban 2011-ben a minimálbér 94 000 Ft. Egy zások legalább középfokú iskoszakmunkás (kõmûves, ács, kõfaragó...) végzettsége alapfokú. lai végzettséget, vagy középfoA középfokú végzettséghez érettségi szükséges. Az értelmezés- kú szakképzettséget igényelben az adóhivatal az okmányirodához irányított, az okmány- nek, tehát ha az egyéni vállaliroda a könyvelõkhöz. A könyvelõk szerint egyedül csak a 9-cel kozó személyesen végzett fõtekezdõdõ TEAOR szakmai kóddal rendelkezõ iparosok mini- vékenysége legalább középfokú málbére 78 000 Ft. Kérem, hogy a januári újságban erre a kér- iskolai végzettséget, vagy ködésre térjenek ki, hogy egyértelmû legyen minden könyvelõ zépfokú szakképzettséget igénélküli, az Önök újságjából tájékozódó iparos számára, hogy nyel, minimálbér alatt a teljes 2012-ben melyik minimálbért választhatja. Fontos, hogy lap- munkaidõre érvényes garantált jukban az adózással kapcsolatban leírtak pontosak, teljes kö- bérminimum havi összegét kell rûek, ha szükséges, részletesek legyenek. Az Iparos Újság hite- érteni, ami 2011-ben 94 000 Ft, 2012. január 1-jétõl pedig le függ ettõl.” (S. N., 2011. december 31.) Tisztelt Olvasónk! mazásában a tárgyhónap elsõ 108 000 Ft. Az 1-es képzési szintbe - ahol A fenti kérdését a lap fõszer- napján, a teljes munkaidõre érkesztõje hozzám továbbította. vényes garantált bérminimum 2011-ben a 78 000 Ft-os, 2012. Válaszom a következõ: havi összege, ha az egyéni vál- január 1-jétõl a 93 000 Ft-os Ön a minimálbérrel kapcsola- lalkozó személyesen végzett fõ- minimálbér alkalmazható – a tosan egyrészt csak az Iparos tevékenysége, vagy a társas vál- FEOR-08 Módszertani útmutaÚjság 2011. januári számában lalkozó fõtevékenysége leg- tó szerint csak a FEOR 9-es fõleírtakra hivatkozik, pedig a mi- alább középfokú iskolai vég- csoportba tartozó foglalkozások nimálbérrel a 2011. májusi zettséget, vagy középfokú szak- tartoznak, melyek egyszerû, rutin jellegû fizikai és kézi feladaszámban is foglalkoztunk. képzettséget igényel.” Másrészt az is elkerülhette a A 2011. május lapszámban tok végrehajtását kívánják meg. figyelmét, hogy 2011. január- megjelent Az új FEOR és az új Szükség lehet írni-olvasni tuban megjelent tájékoztatásunk járulékalap címû írás arról tájé- dásra, esetleg alapfokú (általáazt is tartalmazza, hogy mini- koztat, hogy 2011. január 1-jé- nos iskolai) végzettségre, de málbér alatt a Tbj. szerinti mi- tõl a minimálbér fogalma mel- ezek a foglalkozások külön nimálbért kell érteni. lett a FEOR is változott. Ettõl szakképzettséget nem igényelA Tbj. (a társadalombiztosítás kezdve a FEOR (Foglalkozások nek. A „Módszertani útmutató a ellátásaira és a magánnyugdíjra Egységes Osztályozási Rendjogosultakról, valamint e szol- szere) 93 helyett a FEOR 08-at FEOR-08 foglalkozásainak besorolásához” a Nemzeti Foglalgáltatások fedezetérõl szóló kell alkalmazni. 1997. évi LXXX. törvény) 4. §A FEOR-08 módszertani út- koztatási Szolgálat és a KSH ának s) pontja szerint: mutatója szerint az ipari és épí- honlapján is elérhetõ. Válaszolt: „Minimálbér tõipari foglalkozások – így a Lipótzy Istvánné 1. a tárgyhónap elsõ napján kõmûves, kõfaragó, ács is – a 7érvényes, a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló Ambiente 2012 Nemzetközi lakberendezési kiállítás részére megállapított személyi Frankfurt, 2012. február 10-14. alapbér kötelezõ legkisebb havi www.ambiente.messefrankfurt.com összege, és 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetésérõl szóló rendelkezések alkal-



14

MV Iparos Újság 2012/1.

Hitel FIGYELEM! – FIGYELEM! – FIGYELEM! – FIGYELEM!

2011. december végén módosultak a végtörlesztéssel kapcsolatos egyes rendelkezések A Bankszövetséggel 2011. december 15-én kötött megállapodás alapján – a befektetési alapkezelõkrõl szóló 2011. évi CXCIII. törvény (Batv.) a végtörlesztéssel kapcsolatosan az alábbi változásokat tartalmazza. 1. Módosultak egyes határidõk A hitelfelvevõnek a bank részére 2012. január 30-ig – a végtörlesztéshez szükséges teljes forint öszszeget maradéktalanul át kell utalnia, vagy – a végtörlesztéshez hitelt nyújtó bank által kiállított – 60 napon belül teljesítendõ folyósítást is vállaló – írásbeli nyilatkozattal igazolni kell a végtörlesztéshez szükséges, rendelkezésre álló fedezetet. [Batv. 180. §] A fogyasztóval 2012. április 1-je elõtt kötött, egy évnél hosszabb hátralévõ futamidejû jelzálog-hitelszerzõdés esetében, ha az nem felel meg a hitelintézeti törvény (Hpt.) 210/B. § módosított rendelkezéseinek, a fogyasztó 2012. augusztus 31-ig egy alkalommal kérheti a szerzõdés – számára hozzáférhetõvé tett feltételeknek megfelelõ – módosítását, újrakötését, vagy kiváltását. [Batv. 181. § (1) bek.]

– a munkáltató végtörlesztéshez adott vissza nem térítendõ támogatásának adómentességrõl szóló rendelkezése 2012. február 28.-ig alkalmazható. A Batv. az szja-törvényt a következõkkel egészítette ki: – A végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsön, valamint munkáltatói támogatás akkor adómentes, ha a kamatmentes kölcsön, illetve a támogatás folyósítása 2011. szept. 29. napját követõen, de legkésõbb a 2011. december 31-ig történik. [Batv.182. § (1)-(2) bek.] – 2012. január 1-jén hatályát veszti az szjatörvény 72. § (4) bekezdés o) pontja, a végtörlesztéshez adott, kamatmentes munkáltatói kölcsön adómentességérõl, valamint az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.8. pontja, a végtörlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás adómentességérõl.[Batv.183. §] A Batv. a Magyar Közlöny 163/2011. dece2. Az adómentességgel kapcsolatos cember 29-i számában jelent meg, és a 153. §-a rendelkezések és határidõk változása értelmében a törvény – a végtörlesztéshez kapA Magyar Közlöny 140/2011. (nov. 29.) szá- csolódó szabályokat módosító - fent említett mában, az adótörvények módosításáról szóló 180-181. §-a, valamint 182-183. §-a a törvény ki2011. évi CLVI. törvény (Mód. tv.) adómentessé- hirdetésével lépett hatályba. A végtörlesztéssel get állapít meg kapcsolatos fenti szabályokat tehát a módosított – a munkáltató által a munkavállalónak, a vég- határidõk, valamint a Batv. hatályba lépése naptörlesztéshez adott kamatmentesen nyújtott köl- jától függõen, illetve az ezekhez tartozó szabácsön, valamint lyok keretei között lehet jogszerûen alkalmazni. – a munkáltató által, a végtörlesztéshez 7 milAmennyiben a munkáltatói kölcsön, vagy tálió 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegig adott mogatás folyósítása a Batv. alapján módosított támogatás esetén. határidõkön kívül történt, nincs szó adómentesA Mód. tv értelmében ségrõl, vagyis a kamatmentesen nyújtott munkál– a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott tatói kölcsön után a kifizetõ adózik, a munkáltakamatmentes kölcsön adókötelezettségét 2011. tói támogatás után pedig a munkavállaló bérjöveszeptember 29-ét követõen is alkalmazni lehet, delmeként kell a közterheket megfizetni. valamint [L] MV Iparos Újság 2012/1.

15

Sikertörténetek A FERZOL KFT. BUDAPESTTÕL KB. 80 KM-RE DÉLRE, TÁPIÓSZÕLÕSÖN TALÁLHATÓ, A 311-ES FÕÚTVONAL MELLETT. FÕ TEVÉKENYSÉGI KÖRE LEMEZALKATRÉSZEK GYÁRTÁSA BESZÁLLÍTÓI FORMÁBAN.

A

rendelkezésre álló üzemterület kb. 8000 m2. Alkalmazottak létszáma kb. 130 fõ. Szolgáltatásaink házon belül: szerszámkészítés, cnc lyukasztás, lézervágás, élhajlítás, ponthegesztés, hegesztés, szerelés, insert sajtolás, préselés, fúrás, menetfúrás, porfestés. Szolgáltatásaink kooperációban: horganyzás, eloxálás, kromátozás, szitázás, nikkelezés, forgácsolás. Jellemzõ termékeink, a finomlemezbõl készült alkatrészek és részegységek a fehéripar, és az elektronikai ipar számára,

16

például: elektromos illetve távközlési berendezések alkatrészei, hûtés- és fûtéstechnikai berendezések alkatrészei. Az elõzõ társadalmi rendszerben Bíró Ferenc által folytatott másodállású kisiparosi tevékenység alapjain 1990-ben jött létre az egyéni VÁLLALKOZÁS. Bíró FERenc és Bíró ZOLtán vezetésével, majd a két névbõl alakult a cég végleges neve a FERZOL VÁLLALKOZÁS. A cég fõ tevékenysége ekkor lemezalakító présszerszámok készítése volt. A vevõi igények szélesebb körû ki-

szolgálása érdekében az elkészített szerszámokkal való termékgyártás is folyamatosan megjelent a szolgáltatásainkban. Jelenleg 24 db excenter préssel rendelkezünk, 25-250 t nyomóerõig, illetve 9 db hidraulikus prést használunk 2-40 t nyomóerõig. 1994-ben sikerült a jászberényi ELECTROLUX Kft. abszorpciós gyáregységébe egy beszállítói projektet elnyerni. Ezzel a céggel ma is kiterjedt, jó üzleti kapcsolatot tartunk fenn. Még ez évben beszereztük az elsõ CNC vezérlésû gépet, amivel új lehetõségek nyíltak meg a kis-

MV Iparos Újság 2012/1.

Sikertörténetek

és közepes sorozatok gyártása területén. A hagyományos présmunkák megtartása mellett a CNC lemezmegmunkálási terület erõteljesen fejlõdött az elmúlt években. Mára elmondható, hogy termelésünk mintegy 85%-a ezen a területen zajlik. Ma 4 db CNC lemezmegmunkáló-géppel, 11 db CNC élhajlítógéppel, 1 db lézervágó géppel rendelkezünk. A szerszámkészítés a termékgyártásunk kiszolgálására korlátozódik. Az évek során a vevõi igények jobb kiszolgálása érdekében új technológiákat honosítottunk meg, mint pl.: lakatos-hegesztõ munkák, lézervágási technológia, szerelési munkák, porfestés, stb. A FERZOL Lemezmegmunkáló Kft. 2001-ben jött létre az egyéni vállalkozás jogutódjaként, a Bíró család 100%-os tulajdonjoga mellett. A gépek, az épületek és az alkalmazotti létszám fejlõdése mellett nagy hangsúlyt fektettünk termékeink és gyártásunk minõségére. Ezért 2002 óta ISO 9001-2000 minõségirányítási rendszert mûködtetünk. A következõ lépcsõben pedig átfogó, számítógépes vállalatirányítási rendszert ve-

MV Iparos Újság 2012/1.

zettünk be, belsõ mûködésünk jobbítása érdekében. Ezen fejlõdéssel párhozamosan vevõi körünk is átalakult. Jelenleg kapacitásaink kb. 80%-át Magyarországra települt, nagy multinacionális cégeknek adjuk el. A termékek köre, minõsége, és feldolgozottsági szintje is változott. Az egyszerû préselt alkatrészeket felváltották a minõségi, részösszeállított, felületkezelt termékek. Rövid távú céljaink között szerepel 1db új lézervágó gép beszerzése, 2000 m2-es présüzem csarnok építése, illetve az ISO TS 16949 minõségirányítási rendszer bevezetése.

Ezek a feladatok ajánlati vagy tervezési állapotban vannak. Hosszabb távú célunk a már meglévõ 4 éves porfestõ üzemünk korszerûsítése, bõvítése, valamint az ISO 14001 környezetirányítási rendszer bevezetése. A fenti fejlesztésekkel és a kapacitásaink folyamatos növelésével cégünk még magasabb szintû szolgáltatást tud majd kínálni jelenlegi és potenciális vevõinek, alapot adva a cég stabilitásának megõrzésére, illetve a töretlen fejlõdés megtartására. Az évek során végzett, öszszehangolt fejlesztéseinknek és marketing munkánknak köszönhetõen mára sikerült a magyarországi lemezmegmunkáló beszállítói kör ismert és jelentõs tényezõjévé válnunk. A cég szolgáltatásai iránt nagy arányú kereslet tapasztalható. Csúcstechnikát jelentõ gépparkunk, rugalmas vállalatirányítási rendszerünk, komplett szolgáltatási palettánk és minõségirányítási rendszerünk lehetõvé teszi, hogy magas mennyiségi és minõségi követelményeket támasztó cégeknek beszállíthassunk.

17

Európai Unió Az európai közbeszerzések modernizálása a növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében A közszektorbeli szervek évente a GDP 18%-ának megfelelõ összeget költenek árukra, szolgáltatásokra és építési beruházásokra. A tagállamok többségében jelentkezõ költségvetési megszorítások és a gazdasági nehézségek idején a közbeszerzési politikának még a szokásoshoz képest is fokozottan biztosítania kell a források optimális felhasználását annak érdekében, hogy támogassa a növekedést és a munkahelyteremtést, és ezáltal hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitûzéseinek megvalósításához. A közbeszerzési irányelveknek az Európai Bizottság által közelmúltban bejelentett felülvizsgálata az európai unióbeli közszektor megrendeléseinek mélyreható modernizációjára irányuló átfogó program részét képezi. A program egy koncessziókról szóló irányelvet is tartalmaz. Ez az európai szinten mindeddig csak részben szabályozott terület olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek szükségessé teszik a külön jogszabályban való szabályozást, de ez teljes mértékben összhangban marad az átfogó reform szempontjaival. A közbeszerzési szabályozás bek, hatékonyabbak legyenek, reformja egyike a 2011 áprilisá- és könnyítsék meg a közbeszerban elfogadott egységes piaci zésekben napi szinten részt veintézkedéscsomag tizenkét ki- võk munkáját. Ami a koncessziemelt intézkedésének. A mosta- ókról szóló irányelv-javaslatot ni költségvetési nehézségek kö- illeti, az a közbeszerzések belsõ zepette a közbeszerzések haté- piacának megvalósítását tükrökonysága valóban minden tag- zi, és reményeim szerint az elállam számára meghatározó következõ években jelentõs szemponttá vált. Ezért olyan ru- hasznokat hoz majd a közkiadágalmas és felhasználóbarát esz- sok hatékonysága és a gazdasáközökre van szükség, amelyek a gi növekedés tekintetében.” lehetõ legkönnyebbé teszik a közszektorbeli szervek és beA közbeszerzésekre szállítóik számára az átlátható vonatkozó európai és versenyt támogató szerzõdés-odaítélést, hogy a beszerzé- szabályok modernizálása seknél legjobb minõség-ár A javasolt reform a meglévõ arány érvényesülhessen). eszközök és megoldások alapos A belsõ piacért és a szolgálta- modernizálására irányul. tásokért felelõs biztos, Michel 1. Az elsõ számú cél a szabáBarnier kijelentette: „Szükség lyok és eljárások egyszerûsítévan erre a széles körû és jól se, rugalmasabbá tétele. Enmegalapozott reformra. A hatá- nek érdekében az Európai Bilyos irányelvek már bizonyítot- zottság konkrétan az alábbiakat tak, az irányelveket azonban to- javasolja: vább kell fejlesztenünk. Azt – a tárgyalásos eljárás igényszeretném elérni, hogy a közbe- bevételi lehetõségének bõvítészerzési irányelvek egyszerûb- se, ami révén az ajánlatkérõ a

18

szükségleteinek jobban megfelelõ árukat és szolgáltatásokat szerezhet be kedvezõbb áron; – a közbeszerzések során alkalmazott elektronikus kommunikáció kiterjesztése, középtávon pedig általánossá tétele, mivel ez egy meghatározó eleme a közbeszerzések egyszerûsítésének; – az adminisztratív terhek, így a gazdasági szereplõktõl bekért dokumentáció drasztikus csökkentése, ami könnyebbé teszi a gazdasági szereplõk életét. 2. Elõmozdítani a kkv-knak a közbeszerzési piachoz való hozzáférését: az adminisztratív terhek csökkentését szolgáló intézkedések és a szerzõdések részekre osztásának erõs ösztönzõi, továbbá az ajánlattételhez szükséges pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelmények korlátozása könnyíti és fokozza majd a kkv-k részvételét. 3. A javasolt reform egyúttal a közbeszerzések alkalmazásának minõségi fejlesztésére is irányul, aminek érdekében erõsíti az olyan társadalmi és környezeti kritériumok figyelembevételét, mint például az életciklus-költségek vagy a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetû személyek beilleszkedése, ezáltal is hozzájárulva az Európa 2020 stratégia célkitûzéseinek megvalósításához. 4. A reformnak része továbbá: – az összeférhetetlenségekkel, a részrehajlással és a korrupcióval szembeni fellépésre irányuló, már meglévõ garanciák javítása annak érdekében, hogy – a pénzügyi kockázatokMV Iparos Újság 2012/1.

Európai Unió ra is tekintettel – még inkább kikezdhetetlenek legyen az eljárások; – egy olyan nemzeti hatóságnak a tagállamok általi kijelölése, amelynek feladata a közbeszerzések felügyelete, végrehajtása és ellenõrzése a szabályok jobb gyakorlati alkalmazásának biztosítása érdekében.

A koncessziókról szóló irányelv: az európai közbeszerzések jogi keretének teljessé tétele A koncessziókról szóló irányelvre vonatkozó javaslat a jellemzõen egy közszektorbeli intézmény és legtöbbször egy magántulajdonban lévõ vállalkozás között létrejövõ partnerségi megállapodásokat fedi le, amelyeknél a vállalkozás viseli a különbözõ infrastruktúrák (kikötõk, vízmûvek, parkolók, fizetõs utak stb.) fenntartásával és megépítésével vagy az általános gazdasági érdekû szolgáltatások nyújtásával (energia, egészségügy, vízellátás és szennyvízkezelés, hulladék-ár-

talmatlanítás stb.) kapcsolatos mûködési kockázatokat. Az irányelvvel kiteljesedik a közbeszerzések európai szabályozása, hiszen a szolgáltatási koncessziókra is vonatkozik, amelyek viszont eddig a másodlagos jog rendelkezéseinek hatályán kívül maradtak. A javasolt szabályok a hatóságok számára a feladatuk ellátásához szükséges jogbiztonságot garantáló, egyértelmû jogi keret megteremtésére irányulnak. A szabályok minden európai vállalkozás, így a kis- és középvállalkozások számára is tényleges hozzáférést igyekeznek biztosítani a koncessziók piacához, ezáltal pedig hozzájárulhatnak a köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakításához, amelyeknek a koncessziók alkalmazása kiemelt eszköze lehet. Az Európai Bizottság ezért a koncesszióknak az Európai Unió hivatalos lapjában való kötelezõ közzétételét javasolja. A javaslatok között szerepel továbbá az ajánlatkérõnek a kiválasztási és az odaítélési szem-

pontok meghatározására vonatkozó kötelezettségeinek pontosítása, néhány alapvetõ – az odaítélési eljárás során betartandó – garanciának a beiktatása, továbbá a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról szóló irányelvnek minden, a koncessziók szerzésében érdekelt személyre való kiterjesztése, valamint a szabályozás egyértelmûvé tételét szolgáló egyes, például a megvalósítás alatt lévõ koncessziók módosításának feltételeirõl szóló rendelkezések megalkotása. A tervezetben szereplõ intézkedések nem járnak túlzott adminisztratív teherrel, és kizárólag a nagy értékû vagy nyilvánvalóan több országot érintõ koncessziókra vonatkoznak.

Következõ lépések Az egységes piaci intézkedéscsomag alapján 2012 végéig lezárandó elfogadásukra irányuló jogalkotási eljárás megindítása céljából a Bizottság javaslatai átkerülnek a Miniszterek Tanácsához és az Európai Parlamenthez.

Európán belül ezentúl könnyebben el tudnak helyezkedni a szakemberek A munkaképes korú népesség több tagállamban is egyre fogyatkozik, az Európai Unióban így mostantól 2020-ig várhatóan 16 millióval több magasan képzett munkavállalóra lesz szükség. A rengeteg betöltetlen álláshelyre pedig többek között úgy találhatnak majd a tagállamok munkavállalót, hogy a munkaerõhiányt más tagállambeli magasan képzett szakemberek mobilizálásával pótolják. A szakemberek a növekedés motorjává válhatnak, de csak akkor, ha könnyen el tudnak helyezkedni azokban az állásokban, amelyekben az õ szakértelmükre van szükség. Ennek pedig az a feltétele, hogy szakmai képesítésük unión belüli elismertetése gyors, egyszerû és megbízható legyen. Az Európai Bizottság ennek érdekében decemberben jaMV Iparos Újság 2012/1.

vaslatot fogadott el a szakmai képesítések elismerésérõl szóló irányelv korszerûsítésérõl (2005/36/EK irányelv). A javaslat a szakemberek Európai Unión belüli mobilitásának szabályozását hivatott egyszerûsíteni: az összes kérdéses szakma tekintetében bevezeti például az európai szakmai kártyát, amellyel könnyebbé és gyorsabbá válik a szakmai képesítések elismertetése. A fogyasztók számára szintén átláthatóvá teszi a rendszert, mivel egyrészt arra készteti a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a szabályozott szakmák körét, másrészt válaszol a szakmai mulasztások hatékony jelzésének és a nyelvtudásnak a hiánya felett érzett, leginkább az egészségügyi ágazatot érintõ általános félelmekre.

19

Európai Unió

Húsz millió kkv-nak segít az EU-OSHA A múlt év õszén Isztambulban tartott XIX. Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Világkonferencián hivatalosan elindították az Online Interaktív Kockázatértékelés (OiRA) címû projektet, az elsõ olyan uniós szintû kezdeményezést, melynek célja a munkahelyi kockázatértékelési tevékenység megkönnyítése. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által kifejlesztett innovatív eszköz Európa húszmillió mikro- és kisvállalkozásának nyújt segítséget munkavállalóik biztonságának és egészségének javításában, a felhasználóbarát és ingyenes kockázatértékelési internetes alkalmazáson keresztül. „Tapasztalatok szerint a megfelelõ kockázatértékelés kulcsfontosságú szerepet játszik az egészséges munkahelyek megteremtésében – fejtette ki dr. Jukka Takala, az EU-OSHA igazgatója. – Ám a kockázatértékelés kivitelezése nem könnyû, különösen azon kisvállalkozások számára, melyek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal, illetve szakmai ismeretekkel a feladat hatékony végrehajtásához. A vállalatok elsõsorban a megfelelõ szakértelem hiánya miatt (41%) nem végzik el a felméréseket, sok esetben pedig a kockázatértékelési felmérések túl drágának vagy túl idõigényesnek (38%) bizonyulnak. Az OiRA keretében az EU-OSHA ingyenes online eszközt kínál e problémák leküzdésére. Az OiRA így hozzájárul az EU-27 tagállamában évente bekövetkezõ 168 000 foglalkozási eredetû haláleset, 7

20

millió baleset és 20 millió munkahelyhez köthetõ megbetegedés számának csökkentéséhez”. Az EU-OSHA mérföldkövet jelentõ projektje azt a célt tûzte ki maga elé, hogy a lépésrõl lépésre haladó kockázatértékelési eljárás bevezetésével segítséget nyújtson a kisvállalkozások számára a munkahelyi kockázatok azonosításától és értékelésétõl kezdve, a megelõzõ intézkedésekre vonatkozó döntéshozatalon és a megfelelõ intézkedések megvalósításán keresztül, egészen a folyamatos nyomon követésig és jelentésig. A kockázatértékelés kivitelezésének és adminisztrációjának célja a kisvállalkozásokra nehezedõ terhek csökkentése a folyamat megkönnyítése és felgyorsítása útján, a maximális pontosság fenntartása mellett. „Az EU-OSHA uniós és nemzeti szinten is szorosan együttmûködik a hatóságokkal és a társadalmi partnerekkel annak érdekében, hogy az OiRA eszközfejlesztõt a rendelkezésükre bocsáthassa – folytatta dr. Takala. – Cserébe ezek a partnerek kifejlesztik a saját ágazat specifikus és testre szabható OiRA eszközeiket, és azokat ingyen felajánlják a kisvállalkozások számára.”

A kulcsfontosságú társadalmi partnerekkel történõ együttmûködés vállalati szinten ösztönzi az eszköz széles körû átvételét és használatát, ami lehetõvé teszi a tudás és tapasztalat megosztását, és az OiRA-közösség kialakulásához vezet. Az EUOSHA támogatást nyújt és teljes körû iránymutatást ad a fejlesztõknek a végsõ eszközhöz. Európai uniós és tagállami szinten is (Cipruson, Belgiumban és Franciaországban) indultak OiRA projektek, amelyek különféle ágazatok (így például a fodrászat és a közlekedés) esetében vizsgálták kísérleti jelleggel az egyes projektek fejlesztési és terjesztési modelljeit. A holland fejlesztésû Kockázat-nyilvántartási és kockázatértékelési (Risk Inventory & Evaluation) eszköz mintájára az OiRA eszköz – a remények szerint – Európa-szerte széleskörû sikert ér el. Megalkotása óta a holland online eszközt (www.rie.nl) 1,6 millióan tekintették meg a weboldalon. Ez lenyûgözõ szám, hiszen Hollandia viszonylag kis ország, területén összesen mintegy 800 000 vállalat mûködik. Az eszközt átlagosan ötezerszer töltik le havonta.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) mûködésének célja, hogy Európát olyan hellyé alakítsa, ahol biztonságosabban, egészségesebb körülmények között és hatékonyabban lehet dolgozni. Az ügynökség megbízható, kiegyensúlyozott és elfogulatlan biztonsági és egészségvédelmi információkat kutat, fejleszt és terjeszt, valamint egész Európára kiterjedõ figyelemfelkeltõ kampányokat szervez. Az Európai Unió által 1996-ban alapított bilbaói (Spanyolország) székhelyû ügynökség az Európai Bizottság, a tagállamok kormányai, a munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselõi, valamint az unió 27 tagállamából és azokon kívülrõl érkezõ vezetõ szakértõk számára biztosít közös fórumot. MV Iparos Újság 2012/1.

Egészségmegõrzés

Édesítsük életünket Bizonyosan vagyunk úgy egy páran, akik az édes íz nélkül el sem tudjuk képzelni napjainkat. Hogy ez jó vagy rossz? Mikor azt mondom, jó – arra gondolok, hogy egy finom csokoládét, egy sütit vagy csak a kellemesen meleg kávémat kóstolgatom. Ha azt mondom, hogy sajnos, akkor a lerakódott súlyfeleslegre, az inzulinra, a cukorbetegségre és számos betegségre gondolok. Mostani cikkemben közelebbrõl szemügyre veszem, hogy mivel édesíthetjük táplálékainkat. Sokat olvastam már errõl korábban, mert mindig is foglalkoztatott e téma. Egyszer azt mondják, hogy cukor helyett fogyasszak mindenképpen édesítõszert, máskor azt írják, hogy semmiképpen se fogyasszam, mert ártalmas a szervezetünkre. Akkor most melyik hogyan hat, és melyik károsabb?! Teszem, fel a kérdést azt hiszem joggal. Erre senki nem tud egyértelmû választ adni. Így egy összefoglalót adnék Önöknek is az édesítésrõl általában. Mit és hogyan érdemes?! úton képesek elõállítani. Tehát természetellenes készítmény, ami nagyon tömény. A természetes szénhidrát az egyik fõ táplálékunk, ezzel szemben a finomított cukor számos betegség forrását képzi, elsõsorban a cukorbetegséget és az inzulinrezisztenciát okozza. Emiatt napjainkban „édes méregként” tartják számon. A 100%-os cukor bevitele szervezetünkbe nagyon nagy kalória és szénhidrát Cukor – szacharóz pluszt jelent. Testünk csak egy A cukor Indiából származik. részét tudja feldolgozni, másik A hétköznapokból ismert cuk- részét zsírként raktározza el. A rot a cukorrépából állítják elõ, rendszeresen elfogyasztott sok ebbõl kapjuk minden fajtáját. finomított étel bevitele erjedési Azt azonban érdemes tudni, folyamatot indít be a szervezehogy a cukorrépából kivont cu- tünkben. Az erjedés következtékor 80%-os, és ezt finomítják, ben olyan káros vegyületek jönígy kapnak 100%-os cukorkon- nek létre, amelyek károsan hatcentrátumot, mindezt kémiai nak az emésztésre, a kiválasztásra, roncsolják az idegrendszert és a teljes elsavasodáshoz vezetnek. Nem arról van szó, hogy a szénhidrátra nincs szüksége egyáltalán a szervezetünknek, sõt. Csak meg kell válogatni a megfelelõ fajtáját. Válasszuk inkább a lassan felszívódó szénhidrátokat, melyek nem A cukor gyûjtõfogalom, a különféle cukrokról érdemes beszélni. A természetben számos cukor létezik és édesítõ hatásuk is különbözik. A cukor a hétköznapi szóhasználatban a szacharóz, ami a cukorrépából, illetve cukornádból készül. Beszélhetünk még a gyümölcscukorról (fruktóz), a szõlõcukorról (glükóz), a malátacukorról (maltóz) és a tejcukorról (laktóz).

MV Iparos Újság 2012/1.

emelik gyorsan a vércukor szintet, ezzel sokat teszünk egészségünk érdekében. Barna cukor Sokáig azt hittem, hogy ez a választás jónak minõsül. Azt gondoltam, hogy ezt nem kezelik annyira, mint a finomított fehéret, tehát valószínûleg több a tápanyag benne és kevésbé ártalmas. Ez az elképzelésem jónak bizonyult, mivel a cukor e fajtája a feldolgozás lépcsõsorában egy szinttel korábban kiszáll a gépezetbõl és a melasz anyag benne marad, így táplálóbb marad. De nagyon oda kell figyelni arra, hogy ténylegesen barna cukrot válasszuk a vásárlásnál, mert sok esetben a fehér cukor színezett változatát vehetjük le a boltok polcairól és akkor ugyanott tartunk, mintha a finomított fehér változatot fogyasztanánk. Ám még ráfizetünk plusz párszáz forintot, hiszen az egészséges táplálkozás megnövekedésével a barnacukor iránti kereslet is megnõtt és számos gyártó megtéveszti vásárlóit. Nádcukor Maga a növény egy nádféle, ahogy a cukor elnevezése is )

21

Egészségmegõrzés ( mutatja. A nádcukor a cukorrépából nyert társánál sokkal egészségesebb, mivel elõállítása nem vegyi úton történik. Egyszerû szénhidrát forráson túl értékes tápanyagokat tartalmaz, mely az emberi test számára jótékony hatással van és feldolgozása sem olyan megterhelõ, mint a fehér cukoré. Minden ételhez és italhoz használhatjuk. Fruktóz – azaz a gyümölcscukor A gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, édesebb a répacukornál is, így ugyanolyan édes íz eléréséhez 30-40%-kal kevesebb is elegendõ használatából, ezáltal csökken a kalória bevitel is. A gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában. Közepes gyorsasággal felszívódó szénhidrátként tartják számon. Ezáltal csökkenthetõ az energia bevitel, így a fogyókúrázóknak ajánlják, de a cukorbetegeknek nem a legmegfelelõbb választás. Glükóz – azaz a szõlõcukor Megtalálható a gyümölcsökben, a mézben és a vérben. A szõlõcukor egy színtelen kristályos anyag. Vízben kitûnõen oldódik. Az iparban keményí-

22

tõbõl állítják elõ, melyet nagy részben a burgonyából nyernek ki, emiatt nevezik krumplicukornak is. Az élelmiszeriparban édesítõszerként alkalmazzák. Azonnali energiaforrás a szervezet számára. Fogyasztása hirtelen megemeli a vércukorszintet, de gyors felszívódása után a vércukorszint

akár a kialakult betegség kapcsán milyen édesítõk fogyasztása javallott. Nyírfacukor – Xilit A nyírfacukor vagy más néven xilit természetes édesítõszer. Megjelenésében fehér, kristályos szénhidrát, természetes cukorféle. Íze és megje-

lenése is akár készinte teljesen pes még lejazonos a hagyományos jebb is esni. Emiatt cukorbetegeknek nagyon vigyáz- fehérített cukoréval. Élettani ni kell az e fajta szénhidrátok hatását tekintve pedig teljesen szemben áll vele. A nyírfacukor bevitelére. fogyasztása önmagában nem Malátacukor – maltóz vezet elhízáshoz, a cukorhoz Kevésbé édes, mint a kristály- viszonyítva 30-40%-kal kevecukor és jellegzetes karamellás sebb kalóriát és 75%-kal keveízzel rendelkezik. Fogyasztása sebb szénhidrátot viszünk be a után kevésbé leszünk éhesek. szervezetünkbe ennek fogyaszMaltózzal édesítik többek közt tásakor. A vércukorszintet az italok egy részét és a pékter- egyenletesen alacsonyan tartja, és nem utolsó sorban a mékeket. A cukorbetegség egyre na- glikémiás indexe 7-es. Jótégyobb elterjedésével kony hatással van fogainkra, olyan édesítõk „felfede- lúgosítja szervezetünket, haszzésére” volt szük- nosításához nincs szüksége a ség, melyet a szervezetnek inzulinra, gyorsítbetegek is ja az emésztési folyamatokat és fogyaszthat- segíti a kiválasztást. nak. BeStevia mutatom Stevia egy dél-amerikai Önöknek, hogy egy gyógynövény, mely eredendõen diéta vagy édes ízû. Így természetes kivoegészséges táp- natai is 30-250-szer édesebbek lálkozás vagy a nádcukornál. Forgalmazását MV Iparos Újság 2012/1.

Egészségmegõrzés Mesterséges édesítõszerek A mesterséges édesítõszerek szintetikus úton elõállított szerves vegyületek, amelyek a természetben nem fordulnak elõ. Ezekrõl az anyagokról is sok írás napvilágot látott már. Hol azt olvashatjuk, hogy „fehér drogok”, mérgek a testünk számára, hol pedig azt, hogy a cukor pótlására alkalmasak, hiszen ha a cukrot kiiktatjuk az étrendünkbõl, akkor egészségesebbek leszünk. Megint szabeszüntették az EU-ban, azonban 2011 decemberétõl újbóli bad a választás ebben a kategóengedélyezést kapott, hiszen riában is, hogy ki mit választ, kutatásokkal és megfelelõ ada- de sorra veszem egy-két ismertokkal bizonyították hatékony- tebb fajtáját, hogy megkönnyítságát, és meghatározták a meg- sem választásukat. felelõ fogyasztási adagokat is. Aszpartam Mivel teljesen növényi eredetû, Igen elterjedt édesítõszer, a mesterséges összetevõket nem tartalmaz. Cukorbetegek és dié- kristálycukornál 180-szor édetázók részére ajánlják elsõsor- sebb. Minimális kalória tartaban, de az egészséges táplálko- lommal számolhatunk haszzás hívei is elõszeretettel alka- nálatakor. Nem fõlmazták, hiszen teljesen kaló- zésálló, hõ határiamentes, glikémiás indexe 0, sára édesítõsütés-fõzésnél 198 fokig meg- hatása csöktartja édes ízét, és nem szívódik ken. Fofel a testben. Tanács a fogyasz- gyasztásatásához: ki kell tapasztalni az kor furcsa adagokat, mert túlédesítéskor tünetek jekellemetlen kesernyés ízt érez- lentkeztek, így számos hetünk. kutatás indult erre az édesítõszer bevizsgálására. Az aszpartam mikor bejut a szervezetbe, alkotórészeire bomlik: aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra. Ezek az alkotórészek külön-külön is befolyásolják az egészséges testmûködést és vannak negatív mellékhatásai. Ezt az édesítõszert a világon sok ezer termékben használják, úgy, mint a rágógumiMV Iparos Újság 2012/1.

ban, tejtermékekben, felvágottakban és majdnem minden light elnevezésû élelmiszerben. Így ezek fogyasztása fokozott elõvigyázatosságot igényel. Szacharin Ez az édesítõszer a nulla kalóriás édesítõk közé sorolható. Közel 500-szor édesebb a cukornál. Hátránya a kesernyés utóíz. A szacharint is örök gyanakvás kísérte, mint minden természetes édesítõszert. Azonban az állatkísérletek állította rákos elváltozások az embereken soha nem mutatkoztak. További kísérleteket végeztek, melyek rácáfoltak az állatkísérleti eredményekre. Ez az édesítõszer manapság a legbiztonságosabb cukorpótló. Inulin Az inulin egy folyékony növényi étkezési rost, melyet a zöldségekben és gyümölcsökben találhatók meg. Az édes íze azonban eltér a cukorétól. A szájban és a tápcsatornában sem termelõdik olyan enzim, mely ezt oldani tudná. Emészthetetlen, vízben oldó anyag, mely a probiotikus tulajdonságának köszönhetõen kedvezõen hat a bélflórára, azonban a megemésztése hiányában puffadást és szélgörcsöket okozhat. Remélem írásommal megkönnyítettem a megfelelõ édesítõszer kiválasztását. Vigyázzanak magukra! Kanev Orsi

23

Jó, ha tudjuk

A 2011. november-decemberben megjelent egyes jogszabályokról November • 101/2011. (XI. 5.) VM rendelet – az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet módosításáról – Hatályos: 2011. nov. 6. – MK 2011/129. (XI. 5.) • 2011. évi CXLVII. törvény – az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról (lakóingatlan fogalma, szja- és illetékmentesség) – Hatályos: 2011. nov. 15. – MK 2011/132. (XI. 14.) • 2011. évi CXLVIII. törvény – a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK 2011/132. (XI. 14.) • 2011. évi CLI. törvény – az Alkotmánybíróságról – MK 2011/136. (XI. 21.) • 2011. évi CLV. törvény – a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról – Hatályos: 2012. jan. 1-je, szept. 1-je, 2013. jan. 1-je és 2014. jan. 1-je – MK 2011/139. (XI. 25.) • 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról – Hatályos: 2011. nov. 30, dec. 1, – 2012. jan. 2, febr. 1, máj. 1, júl. 1, – 2013. jan. 1. és 2014. jan. 1.– MK 2011/140. (XI. 29.)

December • 42/2011. (XII. 2.) NGM rendelet – a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok illetékességérõl, valamint a felnõttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet módosításáról [A rendelet melléklete – a Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. mellékletével összefüggésben – a munkaügyi központok, valamint kirendeltségek illetékességi területét, valamint a kirendeltségek és szolgáltató központok mûködési területét tartalmazza.] – MK 2011/143. (XII. 2.) • 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet – a lakásépítési támogatásról – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK 2011/145. (XII. 6.) • 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet – a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról – Hatályos: 2011. dec. 14. – MK 2011/145. (XII. 6.)

24

• 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet – a tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökrõl, a tûzvédelmi szakvizsgával öszszefüggõ oktatásszervezésrõl – Hatályos: 2012. jan. 1. és május 1. – MK 2011/146. (XII. 7.) • 2011. évi CLXVII. törvény – a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról – Hatályos: 2012. jan. 1. és 2013. jan. 1. – MK 2011/148. (XII. 9.) • 264/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet – a megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításáról (A támogatási keretszerzõdés 2012. jún. 30-ig meghosszabbítható.) – MK 2011/150. (XII. 13.) • 2011. évi CLXXIV. törvény – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggõ egyes törvények módosításáról – Hatályba lépés: 2012. jan. 1. és 2014. jan. 1. közötti idõpontokban – MK 2011/151. (XII. 14.) • 2011. évi CLXXV. törvény – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról – MK 2011/151. (XII. 14.) • 277/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet – a fejlesztési adókedvezményrõl szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet módosításáról – Hatályos: 2012. jan. 1.– MK 2011/155. (XII. 20.) • 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet – a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történõ elszámolásánál figyelembe vehetõ gyakorlati képzési normatívák mértékérõl és a csökkentõ tétel számításáról – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK 2011/155. (XII. 20.) • 68/2011. (XII. 20.) NEFMI rendelet – a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet módosításáról – Hatályos: 2011. dec. 21. – MK 2011/155. (XII. 20.) • 122/2011. (XII. 21.) VM rendelet – a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenõrzésérõl szóló 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet módosításáról – Hatályos: 2011. dec. 22. – MK 2011/156. (XII. 21.) MV Iparos Újság 2012/1.

Jó, ha tudjuk • 291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet – a dohánytermékek jelölésérõl, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK 2011/157. (XII. 22.) • 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet – a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK 2011/157. (XII. 22.) • 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet – a munkabérek nettó értékének megõrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékérõl és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehetõ mértékérõl – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK 2011/157. (XII. 22.) • 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet – az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetésérõl és alkalmazásáról – Hatályos: 2012. jan. 1. – MK 2011/158. (XII. 23.) • 51/2011. (XII. 23.) NGM rendelet – egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról – Hatályos: 2011. dec. 24. – MK 2011/158. (XII. 23.) • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrõl – Hatályos: 2012. jan. 1., 2012. szept. 1., 2013. szept. 1. – MK 2011/160. (XII. 27.) • 317/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet – a Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról – Hatályos: 2012. jan. 1.– MK 2011/160. (XII. 27.)

• 2011. évi CXCI. törvény – a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról – Hatályos: 2012. jan. 1., febr. 1., júl. 1. és 2014. jan. 1. – MK 2011/162. (XII. 29.) • 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet - a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról – Hatályos: 2012. jan. 1., 2013. jan. 1. – MK 2011/162. (XII. 29.) • 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet – az otthonteremtési kamattámogatásról – MK 2011/163. (XII. 29.) • 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet – a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról – MK 2011/163. (XII. 29.) • 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet – az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról – MK 2011/163. (XII. 29.) • 1514/2011. (XII. 30.) Korm. határozat – a Széchenyi Kártya Program egyes konstrukciói támogatásának folytatásáról – MK 2011/164. (XII. 30.) • 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet – A START kártyák felhasználásának, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális – hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól – MK 2011/165. (XII. 30.) [L]

A társas vállalkozások és egyéni vállalkozók kamarai regisztrációja 2012. január 1-jétõl kötelezõ • Az újonnan bejegyzett vállalkozásoknak a cégbejegyzésüket követõ 5 munkanapon belül, • Az egyéni vállalkozóknak a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történõ nyilvántartásba vételt követõ 5 munkanapon belül be kell jelentkezniük a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál. A területileg illetékes kamarák felsorolását és elérhetõségeiket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján megtalálható. A módosítás hatályba lépésekor már mûködõ gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétõl számított 60 napon belül kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. Mindez azt jelenti, hogy kötelezõ kamarai tagság ugyan nem lesz, de regisztrációs

MV Iparos Újság 2012/1.

kötelezettség igen. A kamarai hozzájárulás (nem azonos az önkéntes tagságon alapuló tagdíjjal!) évi 5000 forint. Ennek megfizetésére minden év március 31-éig biztosít lehetõséget a jogszabály. Fontos! Mivel a hozzájárulás köztartozásnak minõsül, meg nem fizetés esetén adó módjára behajtható! Az önkéntes tagság megmarad, annak díjából is jóváírható lesz a kamarai hozzájárulás. A befolyó összegbõl olyan országos adatbázis épül, amelynek segítségével 1-2 év alatt kiszûrhetõek a nem mûködõ cégek, és a kamarák valós adatokon alapuló gazdasági elemzéseket készíthetnek a jogszabálymódosítások korrekt elõkészítése céljából.

25

Megújult a Betlehemi jászol-kiállítás A tizennyolcadik Betlehemi jászol-kiállítás megnyitóünnepségén többször is elhangzott: megújult a szép hagyománnyá erõsödött kiállítás. És valóban, akik megtekintették a Mezõgazdasági Múzeum termében bemutatott tárgyakat, képeket, alkotásokat meggyõzõdhettek az állítás igazáról. Bár a munkák többsége a betlehemi jelenetet ábrázolta, illetve a karácsonyhoz kapcsolódó hagyományokat felelevenítõ, mának szóló üzenetet megfogalmazó mû volt, szép számmal szerepeltek az ünnepkör díszítõ elemei közé tartozó tárgyak is, amelyek még hangulatosabbá, ünnepibbé tehetik ilyenkor otthonunkat, asztalunkat, öltözékünket. A kétszázhúsz pályamû, a zsúfoltság benyomását. Pedig, megjelenítés anyaga, mûfaja mint ahogy megnyitójában a szerint könnyen áttekinthetõ múzeum fõigazgatója, dr. Fehér csoportokba rendezve, a hely- György megjegyezte: az egyre szûke ellenére sem keltette a gyarapodó kiállítás lassan kinö-

26

vi a helyet, gondolkodnak, hogy az épületen belül hol tudnának még nagyobb teret találni a jeles bemutató számára. Csomós Miklós, Budapest kulturális fõpolgármester-helyettese hangsúlyozta, hogy nemes népszokássá vált a család, az emberség, a béke és a hit összekapcsolódását is szimbolizáló betlehemezés. Élõ, szerves része a magyar kultúrának, ezért a fõváros is fontosnak érzi a Betlehemi jászol-kiállítás támogatását, e szép hagyomány fennmaradásának segítését.

MV Iparos Újság 2012/1.

Hagyomány

Hegyaljai István, a BKIK elnökségi tagja a különféle alapanyagok kreatív felhasználása kapcsán a kézmûvesek, mesteremberek szakmaszeretetét, az amatõrök ügyességét, lelkesedését dicsérte. Elmondta: a kamara eltökélt szándéka, hogy több kézmûipari hiányszakmát felkaroljon és átmentsen a jelenbe, jövõbe. A programhoz tananyagot, oktatófilmeket készítenek, s emellett várják a régi, elhivatott, tapasztalt szakemberek közremûködését.

MV Iparos Újság 2012/1.

Brückner Ákos Elõd ciszterci plébános megnyitóbeszédében a hazai betlehemezés elindítójára, dr. Schwarz Elemérre emlékezve elmondta, hogy egykori rendtársa személyében egyesült és hatott a pap, a tudós, a tanár és a képzõmûvészethez is értõ ember. Mozgalmat indított és könyvet is írt a betlehemezés érdekében. Az Emericána Diákszövetség keretében indított mozgalom a háború elõtt élénken mûködött, sõt Budapest ostroma után is megrendeztek még egy szép versenyt, melynek eredménye megtöltötte egy több emeletes épület kiállítótermeit. A mostani gazdag tárlatot is az oltalomkeresés, a remélni akarás, az öszszefogás, a szellemes megoldások és az élni tudás apró jelei jellemzik. Szûcs György, az IPOSZ elnöke nagyra értékelte a kiállított

mûveket és azok alkotóit, akik arról tettek tanúságot, hogy a szeret, a bizalom és a béke nem pénzkérdés. A fantáziadús munkák nem kényszerbõl és nem valamiféle hivatali elvárás miatt születtek, hanem a szívekben lévõ jóság, szépség, törõdés által. A megnyitó beszédek után Gergely Imre vezetésével kü-

lönbözõ szervezetek, intézmények díjait, ajándékait és okleveleket adtak át a kiállítás résztvevõinek.

27

Szakmai kaleidoszkóp VILÁGHÍRÛ TOJÁSFESTÕ

Szemüveg nélkül, szabadkézzel egy milliméteren belül tíz egymás melletti vonalat húz különlegesen levékonyított ecsettel

Sokan megcsodálták Pintér Miklósnak hihetetlen részletgazdagsággal, mûgonddal a tojások felületére festett miniatûr jeleneteit a Betlehemi Jászol-kiállításon. Minden oldalról körüljárva a vitrint próbáltak rájönni a titok nyitjára: vajon hogyan készülhettek a hollóházai porcelánfestõk ügyességét is túlszárnyaló remekek? Hasonló munkáiból egy a Va- ga, a mikrokozmosz és a világûr tikánba is eljutott a szokásos egyaránt. Hatott mûvészetére a karácsonyi kiállításra. A pápai klasszikus festészet, az avantállam rendezvényére a világ gard, a szürrealizmus, a hiperminden részébõl válogattak pá- realizmus, de nyomot hagy lyamûveket. Jelentõs szakmai munkáin a határion inneni és siker, ha valakinek sikerül be- határon túli magyar népmûvéjutnia oda. Méltán örül hát az szet motívumkincse is. elismerésnek az évtizedek óta – Egy-egy tyúk-, lúd-, pulykatojásfestéssel profi szinten fog- tojás megfestése két-háromszáz lalkozó amatõr mûvész. órás elfoglaltság, de akadnak Otthonában csaknem száz da- darabok, amelyeken két három rabot õriz a különös mûvekbõl. hónapot is dolgozom – magyaGyûjteménye minden darabja rázta az alkotó. – Munka közegyedi. Nem a megszokott, ben kötõdni kezdek hozzájuk, kommersz húsvéti és betlehe- ezért ma már nem adom el õket, mes minták, motívumok, jele- inkább a gyermekeimnek, unonetek láthatók rajtuk, hanem káimnak szánom örökségül. Pekoncepciózusan kigondolt te- dig elõfordul, hogy külföldi érmatikus festmények. Megihleti deklõdõk ezer eurót is megada történelem, a természettudo- nának darabjáért. Nem tagamány, a gráfok, fraktálok (ma- dom, volt idõszak, amikor az tematikai összefüggések) vilá- Intercontinental Hotel halljában

28

virágkötészetet vezetõ ikebanamûvész nagynéném rábeszélésére húsvétkor pénzzé tettem néhány portékámat. Elhunyta után azonban az üzlet új vezetõjével nem tudtam megegyezni, hogy értékükön keljenek el a tojások, ezért felhagytam az eladással. Idõnként nekiszegezik a kérdést: mi a titka a tojásfestés általa mûvelt módjának? Türelem és kézügyesség kell hozzá, meg az a képesség, hogy tudjon az ember szemüveg nélkül, szabadkézzel egy milliméteren belül tíz egymás melletti vonalat húzni a különlegesen levékonyított ecsettel – feleli erre, és hozzáteszi: olyan apróságról sem szabad megfeledkezni, hogy például a kontrasztos, éles, „ütõs”, szinte térbeli vonalak tízszeres átfestéssel hozhatók létre. Erre bizony kevesen képesek a világon. Kezdetben persze, amikor ötödik osztályos nebulóként nekiveselkedett elsõ darabjainak, õ sem hitte volna magáról, hová jut el 68 éves korára. Budapesten, Angyalföldön egy tíz emeletes házban cseperedett. Százhúsz, hozzá hasonló korú gyerek lakott a Béke utca 108.-ban. Amint híre kelt, Mikitõl lehet kézzel festett tojásokat kapni, sorba álltak nála az anyukák, hogy legyen mit ajándékozni a locsolkodóknak. – Második gimnazista koromig ûztem ezt a hobbyt, majd jött a koncertjáró, táncos, csajozó korszakom, a munka, a katonaság. 1961-ben szakmát szeMV Iparos Újság 2012/1.

Szakmai kaleidoszkóp

reztem, elektromûszerészként tizenhat évet húztam le a Híradástechnikai Szövetkezetnél, ott aztán lehetett varázsolni a másolópantográffal. Közben letöltöttem a katonaidõmet, megnõsültem, elvégeztem a gépipari technikumot, kiköltöztünk Pomázra. Vidéken nagy kultusza volt a húsvéti tojásnak, újból festeni kezdtem. És ami nem elhanyagolható, feleségem bátorított, hogy folytassam és mutassam meg másoknak is, amit csinálok. Késõbb visszaköltöztek Pestre, apjával és az öccsével együtt az MTA Mûszaki Fizikai Kutató Intézetének kísérleti eszközöket gyártó részlegében helyezkedett el. „Csuda dolgokkal foglalkozhattam ott, közönséges halandónak kezébe sem kerülhettek olyan anyagok (molibdén, titán, platina, vanádium) mint amikkel naponta dolgozhattam” – emlékezett lelkendezve a fantáziáját meglódító kihívásokra. Utolsó munkahelye a SOTE Nagyvárad téri mûszerkarbantartó osztálya volt. Nyugdíjba vonulásáig húsz éven át az egyik legkiválóbb hazai sejtbiológus, Csaba György profeszszor mellett dolgozott, az elektMV Iparos Újság 2012/1.

ronmikroszkóp üzemeltetése, karbantartása volt a reszortja. Megnyíltak elõtte a mikrovilág szédítõ mélységei. 2000-tõl „szabad” emberként teljes erõbedobással a tojásfestésnek él. Látásmódját, rajzkészségét, technikai tudását a vele születetett képességein kívül részben önképzéssel fejlesztette, részben mûvész tanára inspiráló tanácsainak köszönheti. Tisztelettel említette az egykori Rudnay tanítványt, Nagybányai Nagy Zoltánt, akitõl éltre szólóan megtanulta az elsõ vonal letételének fontosságát. Zoli bácsi a házilagos festékké-

Most éppen a történelmi Magyarország 74 vármegyéjének címereit kezdte el megfesteni – vászon helyett természetesen tojásokra. Spirituális mentorának a magyar Van Goghnak is nevezett Balázs Jánost tartja, aki 63 évesen kezdett festeni, és 74 éves koráig több száz darabos csodálatos életmûvet hagyott hátra. – Noha sosem találkoztunk személyesen, sokat köszönhetek neki az élethez való hozzáállásomban. Ez, a saját a nagyságával tisztában lévõ, mindössze hét osztályt végzett, mégis filozófusokat, Homéroszt olvasó, alázatos, szegénységben élõ ember bár vagyonokat kereshetett volna, nem vágyott többre, mint hogy legyen meg a napi betevõje, fedél a feje fölött és eszközei a festéshez. Pintér Miklós igényességét, tehetségét a fia is örökölte, az ifjabb Miklós Budapest egyik legjobb tetováló mûvészeként keresi kenyerét. Idõnként együtt is megcsillogtatják mûvészi tudásukat. Megrendelésre szórakozóhelyek, közintézmények, szítés mûhelytitkaiba is beavat- tehetõs polgárok villáinak falaita, igaz ma már a nedvességtõl ra festenek freskókat. tönkremenõ keverékek helyett Sámathy Tamás akrilt használ. Rövid idõre kapcsolatba került Zórád Ernõ festõvel, a kitûnõ képregény rajzolóval is, tõle a sötét és világos tónusok perspektívát érzékeltetõ használatát sajátította el. Könyvespolcán természettudományos, történelmi, mûvészettörténeti szakkönyvek, lexikonok, klasszikus és modern képzõmûvészeti albumok, fontos elméleti tudást õrzõ kötetek sorakoznak. Munkái a fantázia szárnyalása ellenére így lehetnek autentikusak.

29

Ipartestületek

Harmincöt év a közösség szolgálatában Tóth Imre, a Mezõkövesd és Vidéke Általános Ipartestület elnöke 35 éve áll az iparosok szolgálatában. Az épületbádogos szakember 25 éve vezeti a helyi ipartestületet. A szép jubileumok sorát gazdagítja, hogy az IPOSZ mezõkövesdi szervezete megalapításának 125. évfordulóját ünnepelte 2011-ben. Tóth Imre 1945. szeptember Tóth Imre élete és szakmai 21-én látta meg a napvilágot pályafutása szorosan összekapMezõkövesden egy 11 gyerme- csolódik az IPOSZ-szal, amely kes család hetedik gyermeke- a Mezõkövesdi Járási Ipartestüként. Az általános iskola befeje- let néven alakult meg a telepüzését követõen 1960-ban kezdte meg szakirányú tanulmányait a miskolci 101-es számú Szakipari Iskolában. Az inasévek után 1963-ban sikeres szakvizsgát tett a 114-es szakiskolában. Az iskola befejezését követõen a mezõkövesdi Mûszaki Ktsz.nél, valamint az Építõipari Szövetkezetnél dolgozott. 1964ben vonult be katonának, 1970ben házasságot kötött, majd 1971-ben megszületett Imre fia (gépészmérnök) és 1976-ban Marcsi lánya (tanár). Az iparengedélyt 1976-ban váltotta ki, majd 1981-tõl fõállású iparosként tevékenykedett. lésen 1886-ban, míg jelenlegi Szakmai pályafutásának fontos formájában 1990. július 3-ától állomásaként elvégezte a mes- mûködik Mezõkövesd és Vidéterkurzust és eredményes mes- ke Általános Ipartestületként. tervizsgát tett Debrecenben Az épületbádogos szakember 1988-ban. A szakember a lakó- az ipari engedély kiváltásának házak, középületek bádogos évétõl, 1976-tól tagja az iparmunkálati mellett több temp- testületnek. Tóth Imre kiemellom felújításán dolgozott. A kedõ szakmai tudásának és a gyáli, valamint csincsei római közösségért végzett eredmékatolikus templomok mellett, a nyes munkájának elismerésemezõkövesdi Jézus Szíve temp- ként az IPOSZ mezõkövesdi ellomon végzett jelentõs bádogos nöksége a helyi szervezet fennmunkát, valamint a mezõköves- állásának 100. évfordulóján a di Szent László templom dísz- vezetõjének választotta. mû bádogos munkálatait. Az ipartestület elsõ embere A mindennapi munkában igazi immár két és fél évtizede vezeti támasza a család, melynek min- eredményesen a helyi szervezeden tagja segíti. Felesége, gyer- tet. Feladatait mindig a tisztesmekei és még kis unokája, Lili séges és becsületes munka szelis, aki nagyon szeret a mûhely- lemében végezte, illetve végzi. ben lenni, és õ is segít, ahol tud. A szakma magas színvonalú el(Már megkapta elsõ fizetését.) sajátítása és a lakosság igényei-

30

nek maximális kiszolgálása mellett kiemelten kezeli az emberi értékeket, a közösség és a közösséghez tartozás erejét, valamint fontosságát. Az ipartestület székhelyéül szolgáló épület tetõszerkezetét a tagok összefogásának köszönhetõen újították fel az elmúlt években, amely nagy

büszkeséggel tölti el. A nehéz gazdasági helyzet ellenére bízik a kisiparosok talpra állásában, hiszen döntõ részben a kis- és középvállalkozói réteg látja el a lakosság szolgáltatói igényeit. Tóth Imre nagyon fontosnak tartja a magas színvonalú szakember képzést, amely nélkülözhetetlen a szakmák és a kisvállalkozói réteg fennmaradása szempontjából. Az elnök szakmai és ipartestületi munkája, valamint családja mellett mindig aktív szerepet vállalt a közösségi életben. Tóth Imre általános iskolás korától futballozott és sportolóként a Mezõkövesdi Meteorban, a Spartacusban, valamint a Trencsényi SE-ben és a Debreceni Elektromosban játszott. Az aktív játékos pályafutása után MV Iparos Újság 2012/1.

Ipartestületek sem szakadt el teljesen a sporttól, ugyanis 1990-tõl egészen 2006-ig települési képviselõként igyekezett segíteni a helyi sportélet minél hatékonyabb mûködését. A mélyen vallásos Tóth Imre emellett az egyházi életben szintén aktív szerepet vállal, hiszen 1988-tól a mezõkövesdi Szent László Egyházközség képviselõ-testületének a tagja, jelenleg pedig a szervezet világi elnöke. Azt mondja, hogy mindazt az eredményt, amit elért nem önmagának tulajdonítja, hanem családjának, munkatársainak, és iparos társainak, akik mindenben támogatták. Az ipartestület helyi elnöke számos közösségi és szakmai elismerésben részesült az elmúlt évtizedekben elvégzett munkájáért. Tóth Imre átvehette a „Közösségért” kitüntetõ jelvény arany fokozatát 1983ban és 1989-ben Mezõkövesd városától, valamint az ipartestülettõl Kiváló Szervezeti Munkáért elismerés bronz fokozatát kapta 1985-ben. Tíz évvel késõbb ezüstkoszorús, míg 2000-ben aranykoszorús mester kitüntetésben részesült. A szakember egy évvel késõbb IPOSZ-Díjat és ezüstgyûrût kapott, emellett 2006-ban átvehette a Magyar Kézmûvességért Díj arany fokozatát. Tóth Imre 2011-ben a 35 éves ipartestületi tagságáért és 25 éves elnöki tevékenységéért emlékplakettet és oklevelet kapott. Bízik abban, hogy lesz a szakmájának folytatása. Negyvenéves diplomás fia azon gondolkodik, hogy hogyan vizsgázhatna le a bádogos szakmából. A veje, aki kõszobrászként dolgozik, szintén szeretne a bádogos szakmából szakvizsgát tenni… Bódi Krisztián MV Iparos Újság 2012/1.

A Mezõkövesd és Vidéke Általános Ipartestület megalakulásának 125. évfordulóján ünnepi tagértekezletet tartott. Tóth Imre elnök, köszöntve a megjelenteket, így kezdte ünnepi beszédét: Elõdeink 125 évvel ezelõtt fát ültettek, mert bíztak magukban és hittek a felnövekvõ új nemzedékben, mivel õk nevelték és példát mutattak életükkel és mesterségükkel. A fa él. Kibírta a 125 év viharait, bizonyíték erre, hogy mi most itt vagyunk. Ekkora idõtáv még történelmi léptékkel mérve is jelentõs, hiszen hazánk történelmének több mint tíz százalékát jelenti. Ezután viszszatekintett az ipartestület elmúlt évtizedeinek eseményeire és értékelte a jelen munkáját. Az ünnepi eseményen kitüntetések átadására is sor került, többségükben mezõkövesdi iparosoknak, a más településen mûködõket külön jelöljük. IPOSZ-Díj Kovács András kõmûves Magyar Kézmûvességért Díj arany fokozat Vámos István építési vállalkozó 25 éves ipartestületi tagságért ezüstgyûrû Nyeste István mérlegkészítõés javító Nyeste László mûkõkészítõ 20 éves ipartestületi tagságért emlékplakett és oklevél Lakatos Lajos kereskedõ Puszár Józsefné vendéglátó 15 éves ipartestületi tagságáért emlékplakett és oklevél Ittes Endre bogácsi fuvarozó Oravecz István mezõkeresztesi fuvarozó Pólik Tibor szikvízkészítõ Varga Zoltán vendéglátó és szeszfõzõ kisiparos Aranykoszorús Mester Bódi Károly lakatos Kis László ács-állványozó, Kovács János hidegburkoló

Nagygyörgy János építõipari vállalkozó Nyikes István melegburkoló Nyitrai Mátyás hidegburkoló Pázmándi József asztalos Tóth András redõny, reluxa készítõ Zelei István ács-állványozó Ezüstkoszorús Mester Bihari Richárd gumijavító, Holló Endre szobafestõ-mázoló -tapétázó Panyi József szobafestõ-mázoló -tapétázó Zelei István hõszigetelõ A Kézmûipar Szolgálatáért Bana Bertalanné mezõnyárádi fodrász Bertha Miklós víz-, gáz-, központifûtés-szerelõ Csirmaz István víz-, gáz-, központifûtés-szerelõ Nyitrai Zoltán kp.fûtés-szerelõ Orosz András szentistváni építési vállalkozó Póta Györgyné fodrász Vámos István kõmûves

31

Ipartestületek

Egykor pezsgõ élet folyt a patinás körúti épület falai közt Harminc évvel ezelõtt – a KIOSZ akkori irányelvének megfelelõen, országos mintára – Budapesten is megalakultak a területi iparos szervezetek. Így született meg 1980-ban a VIVII. kerületi alapszervezet, amely a taxisok iparossá nyilvánítása révén 3300 tagot számlált. Annak ellenére, hogy a kötelezõen befizetett tagdíj döntõen a budapesti és az országos szervezet büdzséjét gazdagította, a kerületieknek sem voltak anyagi gondjaik. Nem úgy, mint napjainkban, amikor mindössze hetven tagot tartanak nyilván, többségében idõs, nyugdíjas iparosokat, akik megszokásból, nosztalgiából ragaszkodnak szervezetükhöz, s közülük nem egy, szégyenletesen alacsony nyugdíja miatt csupán jelképes száz forintos havi tagdíjat képes fizetni. A szervezet fénykorában tizennégy munkatárs intézte az irodában a tagság ügyes-bajos dolgait. Jelenleg egyedül a huszonegy éve elnöki tisztet viselõ Krieger Artúr kárpitosmester foglalkozik a hozzá fordulók problémáival, valamint heti né-

hány órában egy nyugdíjas adminisztrátor látja el a tennivalókat. Bár a taglétszám már a rendszerváltást követõen a töredékére apad, a fennmaradás akkor még nem került veszélybe, futotta a tartalékokból, közben az elnök jó kapcsolatokat alakított ki a kerületek vezetõivel, akiket évek fáradságos munkájával sikerült meggyõznie a szervezet fontosságáról így rendszeresen kikérték véleményét az iparosokat érintõ rendeletekrõl. Ezt a munkát azonban választási ciklusonként újra kellett kezdenie, eddig mégis mindig sikerült összefogni a

A kitüntetés ötlete Krieger Artúr érdeme, a formáját is õ álmodta meg. A kitüntetést több fõvárosi kerület ipartestülete is bevezette.

32

megmaradt, egyre idõsödõ tagságot. Az elnök szerint a mostani fiatal kisvállalkozók sajnos nem ismerik fel jelentõségét, és nem érzik szükségét, hogy bármilyen szervezethez tartozzanak. A másik jellegzetes probléma a nagyváros belsõ területeinek sajátosságból fakad. Itt zömmel a szolgáltató és kevésbé a nagy gépi gyártó kapacitással rendelkezõ iparos szakmák dominálnak, mint a külsõ kerületekben és vidéken, ahol saját székház építésére is módjuk nyílt a múltban. Ez azonban a legkevésbé sem minõsíti a tagságot. A szervezet fénykorában az egész városban ismert szabók, kalaposok, cipészek, kesztyûkészítõk, fodrászok, kozmetikusok és más szakmák kiváló mûvelõi képviseltették magukat. Köztük olyan különleges szakemberek is, mint például az ostyájukról országos hírû Ziegler Péter, Grünberger Tamás csilláros, aki a New York Palota, az Uránia Mozi és a pesti zsinagóga óriáscsillárait készítette, restaurálta, vagy mint Rácz Pál hegedûkészítõ, aki Cremonában hatszáz versenyzõ közül a második helyen végzett. Az ipartestület az Erzsébet körúton mûködõ, számtalan ipartörténeti értékû tárgyat, fényképet, emléket, dokumentumot õrzõ bérleményét sokáig a BKIK VI-VII. kerületi szekciójával együttmûködve használta, s ez stabilitást jelentett. A kamara távoztával elestek ettõl a forrástól. Tartani lehet attól, hogy az önkormányzat a közelMV Iparos Újság 2012/1.

Ipartestületek Az ipartestület „életbentartó motorja” Krieger Artúr, egy három generációs kárpitos dinasztia utolsó tagja. 1960-ban fejezte be a szakiskolát, 1964-ben mestervizsgát tett. Édesapja Újpestrõl a VI. kerületbe költöztette telephelyét, így õ már a terézvárosi mûhelyben leshette el a szakma mesterfogásait. 1980-tól tagja az ipartestületnek, 1984-ben alelnökké, 1989ben pedig elnöké választották. A 80-as évek közepén tagja volt az adókivetõ bizottságnak és a KIOSZ Adóközösség mellett mûködõ adótanácsadó testületnek. Személyében annyira megbíztak iparos társai, hogy év elején rendszerint sorban álltak a mûhelyében tanácsokért. Segítõkészsége, bölcsessége, türelme, barátságos modora csak növelte tekintélyét, népszerûségét. Jelenleg az országos mestervizsga bizottság elnökeként is dolgozik. Az aranykoszorús mester munkáját elismerõ kitüntetések, plakettek, oklevelek egy kis vitrint is megtöltenének, ezért nem is tetjövõben megemeli a bérleti díjakat, ami végleg ellehetetlenítené az ipartestület talpon maradását. Pedig egykor pezsgõ élet folyt a patinás körúti épület falai közt. A legjellegzetesebb, évente ismétlõdõ esemény az idõs iparosok tiszteletére 1995ben elindított év végi rendezvény volt, ami sokak által várt bensõséges, ünnepi találkozóvá vált. Rendszerint szép számmal jelentek meg az IPOSZ, a kamara és a kerületek vezetõ tisztviselõi, országgyûlési képviselõk, akik méltatták az iparosság munkáját, összegezték az év eredményeit, és kitüntetéseket adtak át a tevékenységüket a laMV Iparos Újság 2012/1.

te közszemlére, hanem inkább irodája egyik szekrényében õrzi õket. Nyugdíjasként ma már kevés idõt tölt a mûhelyében, csak a legigényesebb munkákat vállalja saját kezûleg. Mint például amilyen Kiss Ernõ tábornok trónszékhez hasonló monogramos fotelja volt, amit egy gyûjtõ vitt hozzá felújításara. Családtagjai, rokonai, barátai tavaly közel hatvanan köszöntötték öt azon a titokban szervezett „meglepetés bulin”, melyet a hetvenedik születésnapjára tartottak az ipartestület dísztermében.

kosság szolgálatában hosszú éveken át tisztességgel végzõknek. Ezen családias hangulatú összejöveteleken kapták meg a szakmájukat több generáción át, legalább ötven éve folytató, a mûhelyt, üzletet, mesterséget tovább örökítõ iparosok is azt az elismerést, melyet Krieger Artúr javaslatára hozott létre az ipartestület: a Mesterségek Nemzedékeken Át elnevezésû kitüntetést. Az ipartestületnek több, százéves múlttal rendelkezõ tagja van. A rendezvényeket neves

meghívott elõadó mûvészek mûsora, egy-egy, a gasztronómiát magas fokon ismerõ és mûvelõ iparos remekbe sikerült házi kosztja tette emlékezetessé a résztvevõk számára. Hogy mit hoz az új év, az elhúzódó válság, az még a jövõ titka.

33

Ipartestületek Nem hangoskodni, ígérgetni, népszerûséget hajszolva szerepelni, hanem alázattal szolgálni és dolgozni kell…

Egy iparos vezetõ és önkormányzati képviselõ hitvallása

K

alandos története van a Kõbányai Ipartestület zászlajának. Jó négy évtizedet vészelt át az akkori elnök ágyában a lepedõ alatt derékaljként, s érdekes módon károsodás nélkül megúszta a bújtatást. Rejtegetésére azért volt szükség, mert a kemény Rákosi érában ráparancsoltak az ipartestületre, semmisítsék meg a múltat idézõ felesleges relikviát. Beszélgetésünk kezdetekor Varga István elnök büszkén mutatta a 85 éves zászlót, melynek nyelén megannyi kis bronz pajzson olvashatók az alapítók nevei. Akkoriban nagy tisztelet övezte a környezõ lakosság körében az ügyes kezû, megbízható mestereket. Élénk társadalmi és kulturális élet folyt a szervezetben. Találkozásaik színterei a hangulatos kocsmák, kisvendéglõk voltak, ahová összejártak társalogni jó sörök, borok mértékletes fogyasztása közben. Hosszú szünet után mostanában kezd újjáéledni ez a szokás: van is rá két nívós hely, a Zila és a Torockó vendéglõ. Az ipari városrészként ismert Kõbányán a rendszerváltás után 1300 taggal alakult újjá az ipartestület. A Budapest mértani középpontjába esõ Martinovics téren, a gépkocsival és tömegközlekedéssel is könnyen elérhetõ irodájukat társadalmi munkában alakították ki az egykor kocsmaként mûködõ helyiségbõl. Jelenleg a Budapesti Kõfaragó Ipartestülettel közösen tartják fenn bérleményüket,

34

egyre nehezebben, mert együtt sem számlálnak százhúsz tagnál többet. – Lehangolóan kevesen vagyunk, az utóbbi évtizedben atomjaira hullott a társadalom, Érdektelenné, passzívvá váltak az emberek, nem keresik egymással a kapcsolatot, visszahúzódtak, bezárkóztak családjaikba, magánéletükbe – panaszkodott Varga úr. – Az idõs iparosok megszokásból még tartják tagságukat, a fiatalokat azonban szinte lehetetlen megmozdítani, bármibe is bevonni. Úgy vélem, a társadalom átalakulásában is

megkerülhetetlen a mózesi negyven esztendõ, és még csak a felénél tartunk. Koromnál fogva joggal lehetnék türelmetlen, nem tudom, mit érhetek meg a nemrég elkezdõdött jó irányú változásokból. Minden olyan társaságot támogatni kell, melyek a társadalom önszervezõdését segítik. Kizárólag törvényekkel nem lehet eredményre jutni, mindig szükség lesz az emberi kapcsolatokra. Varga István a fentiek szellemében az ipartestület megmaradt erkölcsi tõkéjére, a tagság segítõkészségére épített, midõn

Varga István 1947-ben született Budapest egyik nevezetes ipari negyedében, Kõbányán. Rugókészítõ édesapja mellet már gyermekkorában megkedvelte ezt a ritka vasas szakmát, késõbb meg sem fordult a fejében, hogy más foglalkozást válasszon. – Az értelmes élethez az értelmes szellemi és fizikai munka egysége, összhangja is hozzátartozik – mondta beszélgetésünk során. „ Nyolc évesen már forintot érõ munkát végeztem a 77 m2es családi mûhelyben. Sorjáztam, reszeltem, takarítottam, rendet raktam, apróbb munkákban segítettem.” Osztályfõnöke megdöbbenésére 1962-ben, mint „osztályidegen maszek gyermeket” simán felvették a Bánki Donát Gépipari Technikumba, majd ugyanott a fõiskolát is elvégezve szerzett gyártástechnológus üzemmérnöki diplomát. Véleménye szerint tudása legjavát mégis a középiskolában szerezte meg, nagyon jó iskola volt a Bánki. Bátyja mûszaki egyetemen végzett gépészmérnökként, mindketten 1970-ben kapták kézhez diplomájukat. Tanárai kérték, maradjon a fõiskolán tanítani, mert felfigyeltek rá, hogy van érzéke az oktatáshoz. A tanári fizetésbõl akkoriban sem lehetett rendesen megélni, másrészt mivel iskolás évei alatt mindig arra készült, hogy beálljon apja mellé a mûhelybe, megköszönve az ajánlatot nem élt vele. Országosan jól hangzó márkanév volt a Varga-féle rugókészítõ mûhely. Presztízsüket növelte, hogy szakmai kihívásból elvállaltak mások által lehetetlennek tartott feladatokat is, illetve nem kedvelt, szöszmötölõs, temérdek munkaidõ ráfordítását igénylõ munkákat is. Tõlük rendelt automata gépsoraikhoz rugókat a hazai konzervgyárak többsége. Visszatérõ megrendelõjük közé tartozott a Központi Fizikai Kutató Intézet, az Autóközleke-

MV Iparos Újság 2012/1.

2006-ban önkormányzati képviselõnek jelölte a FIDESZ kõbányai csoportja. Mint kiderült, számos baloldali beállítottságú iparos és lakó szavazatát is elnyerte. A szavazók azt mondták neki, nem egy pártra, hanem a

személyére voksolnak, mert megbíznak benne. A kerületben eltöltött sok évtizedes iparosi munkássága, valamint a szintén köztiszteletben álló polgároknak számító szülei és testvérei adták képviselõi tevékenységé-

dési Kutató Intézet, a Geodéziai Intézet, a Richter Gedeon Gyógyszergyár, a Láng Gépgyár, és szállított rugókat a Paksi Atomerõmû beruházásához is – hogy csak a legjelentõsebb partnereket soroljuk. Varga István tõsgyökeres kõbányai, anyai nagyapjának 1800as években épült háza még ma is áll. Felmenõi ismertsége, mesterségbeli tudása, becsületes munkája, szavahihetõsége mellett ez is közrejátszott abban, hogy a helyi közösség elfogadott közszereplõjévé váljon. Napi munkája mellett 1991-tõl ipartestületi elnökként, 2006-tól pedig önkormányzati képviselõként is tevékenykedik a kerületben, és ma, nyugdíjasan, egy szívinfarktust túlélve is lendületesen végzi a két tisztséggel járó teendõket. – Vénusz Gyula hívására, és saját lelki indíttatásból kapcsolódtam be az IPOSZ munkájába, mert úgy éreztem, kötelességem segíteni iparos társaimat. A magas humán mûveltségû Gyula bácsit mindenki szerette a kerületben, tisztánlátása, egyenessége, rám is hatott. Talán megérezhette, hogy picit mindig bandagazda voltam az iskolában, a katonaságnál, késõbb a lakókörnyezetemben is, ezért mondta, hogy szükség lenne rám is, mint írástudóra, akihez fordulhatnak tanácsért, segítségért az emberek. A kis mûhelyek, kereskedõi üzletek fontos kristályosodási pontok a helyi társadalomban. Találkozó helyek, ahol az emberek megállnak egy picit a rohanásban, véleményt cserélnek, elmondott panaszaik együttérzõ, segítõkész meghallgatásra találnak. Egy jól mûködõ, polgári egzisztenciával rendelkezõ iparosnak, boltosnak, vendéglõsnek tekintélye, szavának súlya van az emberek közt. Az általuk képviselt erõre érdemes támaszkodnia az önkormányzatnak. Úgy tûnik, a mostani vezetõség felismerte ennek jelentõségét.

MV Iparos Újság 2012/1.

hez az erkölcsi hátteret, támogatottságot. Munkájának köszönhetõen a kerületben lévõ iparosok ügyeit jóindulattal intézik a hivatalokban, viszont az önkormányzat is bármikor számíthat a kétkezi emberek közremûködésére, parkosításnál, óvoda-, iskolarenoválásnál stb. egutóbb például sokakat érintõ problémát sikerült mindkét fél számára elfogadhatóan megoldani. A köztemetõnél létesítendõ körforgalom sírköves iparosok, virágárusok telephelyeit, üzleteit veszélyeztette volna, ha nem jutnak ésszerû kompromisszumra. A sokmilliós beruházás mindkét fél elégedettségére valósulhat meg. Képviselõként és hívõ emberként úgy tartja: nem hangoskodni, ígérgetni, médiában népszerûséget hajhászva mosolyogni, szerepelni, hanem alázattal szolgálni, dolgozni kell, úgy ahogy egész életében iparosként tette. Bár takarékosság miatt az ipartestület „háza” most zárva, a kulcs azért zsebben van, bármikor ki lehet nyitni az ajtót, van helyük, van hol összejönniük. Sámathy

L

35

Szakmai kaleidoszkóp

Toronyóra – lánc nélkül Konkoly József saját fejlesztésû óraszerkezetei, harangozógépei, harangjátékai országszerte megtalálhatóak. Megbízhatóságával, kiváló munkájával harminc éve közmegelégedésre dolgozik a magyarországi egyházaknak, vármegyeházaknak, városházaknak. A Budakalászon élõ hetvenegy éves mester még ma is megmássza bármely hazai templom, középület tornyát, hogy megjavítsa, életre keltse a megdermedt mutatójú órát, helyrehozza a hamisan kongató, vagy meg sem moccanó automatát, esetleg új, saját gyártású gépezetet szereljen az évek óta mozdulatlan szerkezet helyére. A mesterrel Kõbányán, az Állomás utcai szuterén mûhelyében beszélgettünk a kezdetekrõl, a dicsõ múltról és jelenrõl. Elsõ kérdésemre rögtön helyreigazító magyarázattal válaszolt, miszerint sokan azt képzelik, hogy a toronyórák javítója, karbantartója nem lehet más, csakis órás. Pedig ez tévhit, a mai toronyóráknak a számlapon, mutatókon, a percek és órák múlásának megfelelõ mozgáso-

36

kat leosztó néhány fogaskeréken kívül nem sok közük van a hagyományos óraszerkezethez. Mindennek a lelke digitális elektronikus idõmérõ, valamint a mutatókat mozgató, precízen vezérelt villanymotor. Ennek megfelelõen cégtáblája villanyszerelést, vezérléstechnikát, folyamatvezérlést hirdet. A villamos üzemmérnök végzettségû mester szakmai alapképzettsége villanyszerelõ és elektromûszerész. Kõbányán születetett, iskoláit ott végezte, és bár 35 éve már Budakalászon lakik, a szódása, zöldségese, hentese, pékje, fodrásza, cipésze, kocsmárosa kõbányai. Sokakat ismer a kerületben, kötõdése magyarázza, miért itt váltotta ki iparát 1974-ben. Konkoly József a hatvanas években „maszek” iparosként cserépkályhák villamosításával foglalkozott. Akkoriban a nappali áram 40, az éjszakai 30 fillérbe került, elektromos „tüzelésû” cserépkályhával havi 300 forintból lehetett kifûteni száz köbmétert. Rengeteg cserépkályhát állított át elektromos fûtésûre kisiparosként is. Templomokba azonban technikai okokból sem lehetett az villamos fûtés helyett más berende-

zésben gondolkodni. Sok templomba szerelt elektromos fûtõtesteket. Egyszer egy plébános megkérte, vizsgálja meg a háború óta halott toronyórát, hátha életre tudja kelteni. Szerencséjére a számlap és a mutatók használható állapotban maradtak, „csupán az új mechanikát, vezérlést kellett hozzá megalkotnia.” Ettõl fogva beleszeretett ebbe a munkába. Lépésrõl lépésre, fejlesztgetve jutott el a mai, kifogástalanul mûködõ szerkezetekig, melyek egyetlen alkatrészét sem lehet boltban beszerezni, minden a saját mûhelyében, illetve bérmunkában készül, szintén ügyes kezû iparosok által. Toronyórákkal, harangokkal azért szeret foglalkozni, mert minden megbízás újabb kihívást jelent. Speciális berendezés egy mai toronyóra: több ezer programot tudó szoftvere és jól kitalált hardvere van. Az adott helyre mindent egyedileg kell kitalálni, alkatrészenként elkészíteni, nincsenek unalmas rutinmunkák. A megrendelõi kör miatt is szereti a munkát. – Becstelenné vált az üzleti világunkban a történelmi egyházak jelentik azt a szûk szegmenset, ahol még súly van az adott szónak” – MV Iparos Újság 2012/1.

Szakmai kaleidoszkóp mondta. – Nem könnyû munkavállalóként bejutni abba a körbe, de ha az ember élvezi a bizalmat, akkor zökkenõtlenül mennek a dolgok. Egy bólintás, kézfogás többet jelent a pecsétes papírnál. S az sem mellékes, hogyha az ígért idõpontra megfelelõ minõségben elvégzem a munkát, gond nélkül megkapom a fizetségemet. Magyarországon hozzávetõlegesen tízezer tomplommal lehet számolni. Konkoly József sokáig szinte egyedül foglalkozott toronyórák felújításával, harangozógépek, harangjátékok készítésével, beüzemelésével. Vannak az idõ múlását jelzõ elektromechanikus ütõk, amelyek meghatározott idõnként kalapácsukkal rávernek a harangok peremére, és vannak az egykori harangozókat helyettesítõ, lineáris motorokkal szerelt haranghúzó, haranglengetõ au-

tomaták. Ez utóbbiaktól a súlyos harangok úgy lendülnek mozgásba, mintha kötéllel húznák õket odelentrõl. Kényes mûszaki feladat eleget tenni annak, hogy a harangok átmérõjéhez igazodjon az optimális lengési idõ, a percenkénti kongatás szám, és kiadódjon a hibátlan ritmus. Maga készítette bonyolult táblázat, számítások, hosszas gondolkodás, meganynyi ötlet és temérdek munka van e mögött. Az elmúlt évtizedekben több mint hatszáz toronyórát szervizelt, újított felt, és számos harangjátékot hozott létre. Nevéhez fûzõdik a Sevillai Világkiál-

MV Iparos Újság 2012/1.

lítás magyar pavilonjában található tizennégy harangra kialakított harangjáték. Ehhez különleges, gyors ütõszerkezetet talált ki. Harangjátékai közül kiemelkedik a Margit-szigeti vizes, szökõkutas alkotása. Méltán lehet büszke a Szegeden 1935-ben átadott bábjátékos toronyóra teljes restaurálására, a hévízi polgármesteri hivatal épületének tetején látható bábés harangjáték, továbbá a Miskolc fõterén megvalósult, 9 méter átmérõjû virágórájára, mely méretével Európa legnagyobb kültéri órája. Legutolsó munkája Sámsonházához kötõdik, hol a régi számlapok helyett teljesen új, motoros hajtómûvel felszerelt toronyórát készített az evangélikus templomnak. Munkásságáért 2011-ben „A Kerület Kiváló Iparosa” címet kapta a X. kerületi önkormányzattól. Hasonló elismerésben még egyetlen kõbányai kisvállalkozó sem részesült. Konkoly mester lelkesen mesélt a harangozási szokásokról, amit a mai városlakó emberek már alig ismernek. Pedig a harangszó az idõ jelzésén túl egy faluban sok mindent elmondott a helyieknek, esküvõ készül, gyermek született, férfi, vagy asszony halt meg, hírt adott a temetés idõpontjáról, stb. Anélkül, hogy visszasírta volna a

KIOSZ-os idõket, nosztalgiával emlékezett a korszakra, amikor pezsgõ élet zajlott az iparos szervezetben, rendszeresek voltak a találkozók, ünnepségek, bálok, amikor még ismerték, segítették egymást az iparosok. A kõbányai ipartestület még õriz hasonló értékeket, de meg sem közelíti azt a közösségi életet, mint amilyet Budakalász németországi testvérvárosában Kálban tapasztalt. Ott hangulatos vendéglõkben családtagjaikkal heti több alkalommal jár össze beszélgetni, szórakozni a helyi iparosság. Az viszont cikken kívül említette, mennyire rászedték a közelmúltban. Mivel egyetlen, több diplomás lánya nem mutatott vonzalmat az örökség folytatására, egy hasonló profilú, néhány fõs vállalkozásra szerette volna ráhagyni praxisát, felhalmozott tapasztalatait, ám sajnos nem jó lóra tett. Jóhiszemûen átadta nekik a knowhow-ot, a Konkoly Mûvek cégnév használati jogát, mûhelye vezetékes telefonját, amin az egyházi megrendelõivel tartotta a kapcsolatot, de a megegyezés szerinti díj fizetése elmaradt. Így esett meg, hogy illetéktele-

nek használják a harminc éve ismerté vált nevét. Az áldatlan állapot tisztázása után örömmel adná át ezt az értékes területet egy gépész, vagy villamos iparban képzett kollégának. Sámathy Tamás

37

Ipartestületek

Jubileumot ünnepeltek Veszprémben A Veszprémi Ipartestület megalakulásának 125 éves évfordulójáról december 9-én kiállítással egybekötött ünnepi közgyûlésen emlékeztek meg a Laczkó Dezsõ Múzeumban. A rendezvényen jelen volt Szûcs György, az IPOSZ elnöke, Porga Gyula Veszprém megyei jogú város polgármestere is. A jubileum alkalmából jelentették meg a Veszprémi Iparos címû lap ünnepi számát. Laptársunk gazdag tartalmú összeállítást készített: az IPOSZ elnökének beköszöntõje, több jeles iparos vezetõ visszaemlékezése, székházuk története, a szövetség oktatási igazgatójának írása a szakképzés múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl, egykori és mai történetek az iparos helytállásról… Érdemes és hasznos a lapot forgatni.

Részlet Porga Gyula polgármester ünnepi beszédébõl „…Hiszek abban, hogy az IPOSZ-nak, az iparosságnak nemcsak múltja, hanem jelene és jövõje is van. Lehet, hogy most 2011-ben, vagy a rendszerváltás idõszakában ez a társadalmi csoport nem kapta meg azt a kellõ figyelmet, lehetõséget, amit egyébként megérdemelt, az én otthoni tapasztalatom is azt mutatja, hogy szükség van szakképzett iparosokra… Hiszek abban, hogy a jó mesterember családtag is egyben. Mert azon túl, hogy megoldja a problémát, mégiscsak emberi kapcsolatról beszélünk, amikor egy mesterember a segítségét ajánlja fel nekünk… Gyakran elmondom a városvezetésnek, hogy könnyû dolgunk van, hacsak megõrizzük azt, amit elõdeink megépítettek, akkor már nagy hibát nem követünk el. Azt, hogy ez a város ma ilyen fizikai megjelenésében, azt az önök elõdeinek, az egykori iparosoknak köszönhetõ. Erre legyenek büszkék annak a körnek tagjai, akik 125 évvel ezelõtt úgy gondolták, hogy érdemes szövetkezni, együttmûködni, egyesületben tömörülni, és építeni ennek a városnak nemcsak a fizikai, hanem a szellemi valóját is… Biztatom önöket, és higgyünk közösen abban, hogy az iparosság jelenlegi állapota múló rosszullét, szükség van arra a tevékenységre, amelyet egyrészt az ipartestület, másrészt önök és az önök környezetében élõk végeznek… Felajánlom a kapcsolaterõsítést, a városnak szüksége van önökre, szükségünk van minden együttmûködõ partnerre. Nyitott vagyok és várom önöket, tervezzük meg ennek a városnak a jövõjét! Ritkán adódik meg a polgármesternek, még egy ilyen történelmi városban is, mint Veszprém, hogy ilyen nagy múltú szervezetet köszönthetek. Isten éltesse a tisztes ipart!”

Máté Valéria

Mezõkeresztesi György

Magasi József

Futó Attila

Marosi István

Kitüntetések, elismerések a kiváló munkáért Aranykoszorús Mester Máté Valéria fodrász Mezõkeresztesi György autószerelõ Magasi József vasesztergályos Ezüstkoszorús Mester Futó Attila épület és bútorasztalos Marosi István épület és bútorasztalos 25 éves kisipari, vállalkozói munka és tagsági viszony elismerése Csaba Zsolt villanyszerelõ Kajos István harang villamosító

38

Kauker Mihály építési vállalkozó, kõmûves Scheffer Miklós kõmûves, burkoló Schmid László villanyszerelõ Szeiler Imre mérlegkészítõ és javító Könyvjutalom Enyingi Mihály kerámiakészítõ dr. Fejes István az ipartestület egykori titkára Tárgyjutalom Kovács Erzsébet irodavezetõ A kitüntetettek tevékenységét Simon Jenõ elnök méltatta MV Iparos Újság 2012/1.

Ipartestületek

A 125. éves évfordulóra rendezett kiállítás megnyitása is ünnepi külsõségek között zajlott. Rohrer Lászlóné nyugdíjas iparos Váci Mihály versek értõ tolmácsolásával örvendeztette meg a vendégeket, míg Kecskés Judit zongora szakos tanára kíséretével a Csermák Antal Zeneiskola növendékeinek és Kanik Alexandra végzõs hallgató hegedû játékának tapsolhatott a közönség. Az iparosok élete a múltban és napjainkban címmel megrendezett kiállítást Gy. Lovassy Klára nyitotta meg. Beszédébõl idézünk: „A barokk kori Veszprémben nevükben viselték mesterségüket a családok: Csapó, Csizmadia, Gelencsér, Gombkötõ, Ha-

rangöntõ, Lakatjártó, Nyeregjártó, Ötvös, Poskajártó stb. A XX. század kezdetén – 1912-ben a 15 000 lakóval bíró város 635 iparost foglalkoztatott: többek között 92 cipész, 50 csizmadia, 52 szabó, 42 korcsmáros, 33 kõmûves, 10 kályhás élt és dolgozott itt, de volt a városban aranyozó, csapó és tarisznyás, harangöntõ, kapcás, orgonás, tutyivarró, virslis és zongorahangoló. …A szakmák legkiemelkedõbb egyéniségei közül jó néhányan szerepelnek a kiállítás

tablóin, tárlóiban történész kollégám, Molnár Jenõ gondos, alapos munkájának köszönhetõen. A kiállítás most nem teljesség igényével készült; inkább felhívás a múlt emlékeinek megõrzése, tisztelete érdekében. Õszintén reméljük, hogy a legközelebbi iparos kiállítás sokkal gazdagabb, színesebb, változatosabb lehet az önök aktív közremûködésével.”

Az ünnepi közgyûlés levezetõ elnöke Mezõkeresztesi György, az ipartestület alelnöke volt, míg a kiállítás ünnepélyes megnyitóján Simon Jenõ elnök tiszte volt megköszönni a tagság hozzájárulását a jubileum méltó megünnepléséhez, a kiállítás gazdagításához és méltatni a múzeum igazgatójának, munkatársainak önzetlen szakmai segítségét.

Gy. Lovassy Klára beszédének befejezéseként egy régi levélbõl idézett, melyet Balogh János néptanító, közkatona küldött feleségének az I. világháború idején, a lengyelországi Przemysl melletti frontról: „Ha fiunk akar, és lenne kedve tanulni, akkor nyugodtan add iparosnak, nem kell erõltetni azt a diplomát, mert olyan gyönyörû szakmák vannak, mint például az asztalosság, ahol a fával beszélget az, aki azzal dolgozik. Én boldog lennék, hogyha az én fiamból egy jó asztalos lenne.” A sorok írója soha többé nem tért haza, nem találkozott a családjával… felesége néhány év múlva tüdõvészben meghalt… a fiú árvaházba került. Bár asztalosnak szánták – erre büszke volt egész életében –, Balogh Jánosból (1913-2002) világhírû akadémikus, egyetemi tanár, Széchenyi-díjas zoológus, ökológus lett.

MV Iparos Újság 2012/1.

39

Ipartestületek

Közgyûlés Mosonmagyaróváron Egy ködös, õszi, sötétbe hajló délután – november 28-án 17 órai kezdettel – került sor a Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület évi közgyûlésére a városi Irodaház nagytermében. Winkler Károly ipartestületi elnök ünnepélyes megnyitója után ismertette az elnökség és a szervezet 2011. évi munkáját. Külön kiemelte – mint az idei év legnagyobb érdekképviseleti eredményét – a Mosonmagyaróvár Önkormányzata által a kis- és középvállalkozók részére nyújtott 5 millió Ft-os pályázati önrész támogatásának elosztását. A közgyûlést jelenlétével megtisztelõ Hancz István, az IPOSZ alelnöke tájékoztatott az országos szövetség helyzetérõl, célkitûzéseirõl és mindennapi problémáiról.

Mindezt követõen Bõsi Éva elnökségi tag ismertetésében hallgathattuk meg az óvári városrész, a Magyaróvári Ipartestület 100 évvel ezelõtti megalakulásának és napjainkig tartó történetét. Kulacs Zoltán elnökségi tag, egyben alapítványi titkár ismertette az ipartestület berkein belül alapított „Segédlevél alapítvány” célját és tevékenységét. (Errõl lapunk következõ

számában mi is írunk bõvebben – a szerk.) Kránitz Ferenc, az ipartestület felügyelõ bizottságának elnöke tájékoztatott a szervezet létszámalakulásáról, gazdasági helyzetérõl és értékelte a vezetõség munkáját. A beszámolókkal kapcsolatosan feltett kérdések megválaszolása és elfogadása után kitüntetések és elismerések átadása következett.

Az ipargyakorlásuk kerek évfordulójához érkezõk elismerõ oklevelet kaptak

Szabados Ernõ autószerelõ-mester (Mosonmagyaróvár) Tonomár Tibor esztergályos-mester (Mosonmagyaróvár)

10 éves tevékenységéért Bernáth Tamás közúti áruszállító (Mosonmagyaróvár) 20 éves tevékenységéért: Kovács Vilmos autószerelõ-mester (Mosonmagyaróvár) Nagy Zoltánné fodrászmester (Máriakálnok) Winkler Károly tüzelõanyag- és építõanyag kereskedõ (Mosonmagyaróvár) 25 éves kisipari tevékenység elismeréseként ezüstgyûrû Elsõként az idõközben elhunyt, mindenki által tisztelt Elek Antal mosonmagyaróvári géplakatosmester nevét említették, akire egy perces néma felállással emlékezett az iparosközösség. Bertók Istvánné fodrászmester (Mosonmagyaróvár) Világi Zoltán közúti áruszállító (Újrónafõ) 30 éves tevékenységéért Nagy Mihály szobafestõmester (Dunakiliti) Pap József címfestõmester (Mosonmagyaróvár) Rongits Tivadar fodrászmester (Lébény) Schmauzer József szobafestõmester (Mosonmagyaróvár)

Kisipari tevékenységük kiemelkedõ gyakorlásáért, a szakképzés területén végzett munkájuk elismeréseként Ezüstkoszorús Mester kitüntetõ címet kapott Bõsi Éva fodrászmester (Darnózseli) Domonkos Sándor kõmûves mester (Levél) Joó László ácsmester (Rajka) Korcz Miksa cserépkályhás-mester (Halászi) Légrády Zoltán autószerelõ-mester (Mosonmagyaróvár) Nagy István kõfaragómester (Mosonmagyaróvár) Pap István szobafestõmester (Jánossomorja) Tóth Jánosné virágkötõ-mester (Mosonmagyaróvár) Vecsei Tamás órásmester (Mosonmagyaróvár) Vörös György hentes és mészáros-mester (Mosonmagyaróvár) Aranykoszorús Mester kitüntetõ címet kapott. Fazekas Zoltán mûszerészmester (Mosonmagyaróvár) Kránitz Ferenc pékmester (Mosonmagyaróvár) Németh Miklós címfestõmester (Mosonmagyaróvár) Pinterics Ferenc fafaragó, népi iparmûvész (Mosonm.) Rigó Péter szobafestõmester (Dunakiliti)

Az elismerések átvételét az ipartestületi zászló elõtti emlékfotók elkészítése követte, majd az elnök közvetlen baráti szavakban köszönte meg a kitünte-

40

tettek és az iparosok áldozatos, borházába, egy finom forralt szorgalmas munkáját, egyben boros évbúcsúztató koccintásra. Németh (Mester) Miklós mindenkit meginvitált a Macímfestõmester gyar utcába, a Téli Fesztivál alipartestületi krónikás kalmával felállított iparosok MV Iparos Újság 2012/1.

Ipartestületek Tatabányán megszûnt az ipartestület Jog utód nélküli megszûnik az 1990. június 26-án megalakult Tatabánya és Környéke Ipartestület 2012 január 31. napjával. Megszûnéséhez a mikro-, kisés közép vállalkozói réteget sújtó gazdasági nehézségek összessége vezetett. Ezen kívül közrejátszott az érdekvédelem, az érdekérvényesítés hatékonyságának elégtelen volta is. Ez utóbbi oka nagyon összetett, egyszer talán újra kellene tárgyalni. A „Mit nyújt nekem az IPOSZ?” kérdésre adott válaszokat nem tudtuk tartalommal megtölteni. A 2012tõl kötelezõ kamarai regisztrációs tagság pedig csak rá erõsített ezekre az okokra. A fent említettek odavezettek, hogy önkéntes tagságunk létszámának csökkenése, bevétele nem nyújtott fedezetet székházunk fenntartására, ezért azt értékesíteni kellett. A Földhivatalnál bejegyzett tulajdonrész arányában a megyében lévõ 9 ipartestület bankszámlájára a pénz utalása megtörtént. A Tatabánya és Környéke Ipartestület megszûnését taggyûlési határozata alapján javasolták. Egyetértenek abban, hogy a tartozások kifizetése után megmaradt pénzösszeg feletti rendelkezési jog a minimum 5 éves (tagdíjhátralék nélküli) tagsági viszonnyal rendelkezõk között egyenlõ arányba legyen megosztva. Azzal a kikötéssel, hogy megmaradt összeget párt és egyéni célokra tilos felhasználni, csak iparosokhoz kötõdõ szervezeteknek (szakmai egyesületek, szövetségek, ipartestületek, alapítványok, sport, szabadidõ, iskolák, környezetvédelem) lehet támogatásként felajánlani. A Tatabánya és Környéke Ipartestület 11 tagja a megszûnése elõtt megmaradt pénzösszeget a Tatabányai Mentõállomás részére támogatásként felajánlotta és át is utalta. A fentiekrõl szerkesztõségünket levélben tájékoztatta az ipartestület megszûnés elõtti elnöke, Katzenbach Ádám.

MV Iparos Újság 2012/1.

Tagtoborzás Az Eger és Vidéke Ipartestületrõl a Heves megyei Hírlapban IPOSZ logoval és ipartestületi címerrel illusztrált írás jelent meg, amely tagtoborzás a javából. A cikk bemutatja az ipartestület szolgáltatásait, majd ügyes fordulattal arról igyekszik meggyõzni az olvasót, hogy szüksége van az ipartestület védõhálójára, biztonsági ernyõjére., mert „egyedül nem megy”. Jelenlegi létszámuk: 125. Azon munkálkodnak, hogy ezt megõrizzék és lehetõleg fiatalokkal is bõvítsék. Bizonyára sikerülni is fog. Az alábbiakban tagtoborzásuk néhány gondolatát idézzük: Úgy tûnik, a társadalom elvárja, hogy minden iparos és vállalkozó korra és szakmára való tekintett nélkül a jogszabályok dzsungelében el tudjon igazodni. Ezt mint általános érdekképviselet nem tudjuk elfogadni, mert magában a törvénykezésben is különbözõ jogterületek léteznek. Ha a tanult emberek társasága is szakosodik, mi jogon várják le az iparos társadalomtól, hogy mindenben naprakész legyen. Nos, ezért van ránk szükség. Tagjaink részére próbálunk általános érdekképviseletet biztosítani, ez felölel szinte mindent a munkajogtól a könyvelésig. Ez nem kis feladat, de szerencsére vannak ehhez partnereink: Eger megyei jogú város Önkormányzata, annak szakhatóságai, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint köztestület és nem utolsó sorban az Ipartestületek Országis Szövetsége, tagszervezeteik és felkészült munkatársaik. Ezúton is ajánljuk az iparos társadalom figyelmébe, ha tagjaink közé lépnek, bizonyos biztonsági ernyõt tudunk számukra biztosítani.

Díj a közlekedõk biztonságáért A magyar Autóklub Észak-alföldi regionális szervezetének felterjesztésére a közelmúltban Budapesten vehették át a Szent Kristóf-díj boroz, ezüst és arany fokozatát azok, akik a legtöbbet tettek a biztonságos közlekedéséért. A 17 díjazott között szerepelt Gyekis Árpád nyíregyházi autószerelõ mester is. „Kaptam korábban miniszteri elismerést, díjazott az IPOSZ, az Autóklub gesztusa azonban különlegességnek számít. Hosszú folyamat eredménye, hiszen 1965 óta vagyok klubtag. Úgy gondolom, hogy a bronz fokozattal érzékeltetni szerették volna elhivatottságomat és elismerni a tevékenységemet. Hétköznapi munkámból fakadóan a lehetõ legközelebb áll hozzám az autósok világa, ahol csak tudok segítek.” (Forrás: Kelet Magyarország)

41

Kalendárium TÉL VÉGI TAVASZI ÜNNEPEK

Februári, márciusi jeles napok Február 2. Gyertyaszentelõ Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötõdõ szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek illetve a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg. A gazdák úgy tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell gyújtani, távol tartja a villámcsapást és a jégverést. Ismert idõjárásjóslás kötõdik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve elõjõve barlangjából meglátja az árnyékát, ezért viszszamegy, és még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idõ van, nem tart már sokáig a hideg. Február 3. Szent Balázs püspök napja. Balázs a torokbetegségek ellen védõ szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát nyelt fiút. Mivel Magyarországon még a XX. század elsõ felében is – a védõoltás bevezetéséig – rettegett és sok áldozatot követelõ betegség volt a diftéria, más néven torokgyík, érthetõ, hogy ennek a szentnek komoly kultusza alakult ki. A balázsolás alkalmával a katolikusoknál a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe, és könyörgõ imát mond érte. Szokásban volt az iskolás korú gyermekek balázsjárása is. Ez a Gergely-naphoz hasonló adománygyûjtõ szokás, amikor a maskarába öltözött gyerekek köszöntik a háziakat, azok pedig a tanítónak adomá-

42

Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntõk éneklésével és dramatiFebruár 19. Zsuzsanna ótes- kus játékokkal emlékeztek Gertamentumi nõalak napja. A gely pápára, bemutatták az isgyönyörû asszonyt fürdés köz- kolai életet, az új tanulókat isben a vének meglesték, majd kolába hívogatták, kosarukba házasságtörés hamis vádjával il- pedig adományokat gyûjtöttek. lették. Zsuzsanna azonban tiszMárcius 18. Sándor napja, a tázta magát és a véneket elítélték. Ezt a bibliai történetet adták néphit szerint az elsõ meleghoelõ az ún. Zsuzsanna-játék során zó nap. „Sándor, József, Benedramatizált formában. Ehhez a dek, zsákban hozzák a melenaphoz is kötõdik idõjárási get.” Bizonyos vidékeken a zab megfigyelés. Állítólag ekkor és árpa vetésére legalkalmasabb szólal meg a pacsirta, melynek napnak tartották. éneke a tavasz közeledtére utal. Március 19. József napja, Február 24. Mátyás napja. kedvelt névnap ünnep. József, a Azt tartják, ha hideg az idõ, názáreti ács, Jézus gondviselõje. Mátyás feltöri a jeget, ha vi- Az elsõ meleg tavaszi napnak szont nem talál, akkor csinál. tartják falun. Erre a napra várják Azaz hirtelen idõjárás változást vissza a gólyákat, és a méheket vártak ettõl a naptól. Egyes vi- is ekkor eresztik ki. A Mura vidékeken azt tartják a Mátyás- déken a marhákat is kihajtják a napkor kikelõ kiscsirke vereke- legelõre. Számos termésjóslás is kötõdik a naphoz. Azt tartják, dõs lesz. amilyen az idõ Józsefkor olyan Március 4. Kázmér napja, lesz nyáron a szénahordáskor is. Baranyában patkányûzõ nap. Ha az égen szivárvány látható, Ilyenkor kell utánanézni, hogy jó lesz a búzatermés. a patkányok nem telepedtek-e Március 21. Benedek napja, meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalma- a csillagászati tavasz kezdete. sabb arra, hogy onnan a gazda A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékekihajtsa a rágcsálókat. ken fokhagymát szenteltek ezen Március 12. Gergely napja, a napon, amelynek aztán csodaeredetileg a diákság ünnepe. A tévõ, betegségûzõ erõt tulajdonap ünneplését IV. Gergely pá- nítottak. pa rendelte el, ezen a napon emMárcius 25. Gyümölcsoltó lékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a Boldogasszony napja, Jézus XVI. századra nyúlik vissza, Szentlélektõl való fogantatásáamikor a tanulók maguk és ta- nak napja. Az évszázados megfinítóik számára adományokat gyelésekre alapuló népi bölcsesgyûjtöttek. Tulajdonképpen az ség szerint ezen a napon indul iskolaév lezárását jelentette, a meg igazán a mezõk növényeiszeptemberi tanév kezdést csak nek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni. a XIX. századtól vezették be. nyokat küldenek (szalonnát, tojást, zsírt).

MV Iparos Újság 2012/1.

Kalendárium A farsang hossza évrõl-évre változik, mivel zárónapja a húsvét idõpontjához kötõdik. Vízkereszttõl (január 6.) a húsvétot megelõzõ 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogány kori, igen változatos képet mutató ünnepeibõl nõtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás idõszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsõsorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz „carneval” helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetõk pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is. Maga a szó német eredetû, „faseln” jelentése fecsegni. Ebben az idõszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. Latin nyelvterületen a „carneval” szó a farsang megfelelõje, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a karnevál elnevezés.

bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulatsággal, fajtalan énekekkel dicsõítenek megvetvén a Krisztust.” Dacára az egyházi tiltakozásnak, a farsang idõszakának megünneplését nem tudták visszaszorítani. Annak õsi, pogány gyökerei, melyek szoros kapcsolatban állnak a termékenység, bõség varázslással, a tél elmúlta felett érzett örömmel, a tavasz beköszöntét siettetni szándékozó rítusokkal erõsen éltek a nép hagyományaiban.

A FARSANG

Maszkos alakoskodások Magyarországon már Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követõ álarcos mulatságok, sõt II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög mûvének tartotta és üldözte is. Temesvári Pelbárt ferences szerzetes 1502-ben született prédikációjában a következõképp ír: “ Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a MV Iparos Újság 2012/1.

Farsang ünnepéhez kötõdik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nõttek aztán ki a különféle dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg. Ilyenek voltak a cigány, a betyár, a koldus, a vándorárus, a menyasszony, võlegény. Kedvelt volt a férfi-nõi szerep- és ruhacsere. Szívesen alkalmaztak állatmaszkokat is, gyakran feltûnik a játékokban a kecske, a ló, a medve. Már a XVI. századtól vannak adataink az egyik legnépszerûbb alakoskodó játékról, az ún. Cibere vajda – Konc király párviadaláról. Az egyik szereplõ a böjti ételeket (cibere), a másik a húsételt személyesíti meg, az õ viszálykodásukról szól a játék. A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás. A délszláv eredetû sokácok faálarcos felvonulásairól már a XIX. századból vannak feljegyzések, bár ezek általában a vigadalom botrányos részleteit emelik ki. Mivel az álarcok a szereplõknek inkognitót biztosítottak, viszonylag gyakran került sor verekedésre, nõk molesztálására, ami ellen a felháborodott közvélemény a hatóságok segítségét követelte. A XX. század folyamán aztán ezt az izgalmas ünnepet sikerült mederbe terelni, és ekkor terjedt el a busójárás elnevezés is, a sokácok ezt a farsangot záró eseményt Poklada „átöltözés, átváltozás” néven említik. Farsangi köszöntõk Adománygyûjtõ szokás, általában a gyermekek, ritkábban a fiatal férfiak vagy házas emberek jártak házról-házra. A szokásról már a XVII. századból rendelkezünk feljegyzésekkel. Néhol a tanító vagy a falusi pap jövedelmét egészítette ki az adomány. A köszöntõk jókívánságokat mondanak a háziaknak, cserébe szalonnát, tojást, zsírt kaptak.

43

Vásárnaptár Január 21., szombat Békéscsaba – oá Hódmezõvásárhely – ok Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Mohács – oák Tiszakécske – ok Január 22. vasárnap Dunaújváros – ok Kecskemét – ok, av Nyíregyháza – av Pécs – ok, av Január 23., hétfõ Verpelét – ok Január 25., szerda Csorna – ok Január 28., szombat Békéscsaba – oá Kecskemét – ok Mindszent – ok Miskolc – ok, av Január 29., vasárnap Kecskemét – ok, av Nyíregyháza – av, R Pécs – ok, av Február 1., szerda Csorna – ok Február 2., csütörtök Pécs – R Február 3., péntek Hódmezõvásárhely – oá Pécs – R Február 4., szombat Abony – ok Békéscsaba – ok, oá Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Február 5., vasárnap Jászapáti – oák Kecskemét – ok, av Lajosmizse – oák Miskolc – R Nyíregyháza – av, R Pécs – oák, av Február 8., szerda Csorna – ok Mezõcsát – oák Február 10., péntek Mezõhegyes – ok Február 11., szombat Békéscsaba – oá

44

Jászberény – oá Kiskunmajsa – oák Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Mohács – oák Február 12., vasárnap Dabas – oák Dunaújváros – ok Kecskemét – ok, av Kiskunfélegyháza – oák Nyíregyháza – av Pásztó – oák Pécs – ok, av Szentes – oák Február 14., kedd Zalaegerszeg – ok Február 15., szerda Csorna – ok Február 16., csütörtök Edelény – oák Február 18., szombat Békéscsaba – oá Hódmezõvásárhely - ok Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Tiszakécske – ok Február 19., vasárnap Kecskemét – ok, av Mórahalom – oák Nyíregyháza – av, R Pécs – ok, av Szászvár – ok, av Vác - oák Február 21., kedd Fertõszentmiklós – oák Február 22., szerda Csorna - ok Február 25., szombat Békéscsaba – oá Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Február 26., vasárnap Dunaújváros – ok Kecskemét – ok, av Kunszentmiklós – oák Nyíregyháza – av Pécs – ok, av Február 29., szerda Csorna – ok Mélykút – oák

Március 1., csütörtök Pécs – R Március 2., péntek Hódmezõvásárhely – oá Pécs – R Március 3.,szombat Abony – ok Békéscsaba – ok, oá Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Március 4., vasárnap Jászapáti – oák Kecskemét – ok, av Lajosmizse – oák Miskolc – R Nyíregyháza – av, R Pécs – oák, av Szarvas – oák Március 7., szerda Csorna – ok Március 8., csütörtök Encs - oák Pálháza – ok Március 9., péntek Mezõhegyes – ok Március 10., szombat Békéscsaba – oá Jászberény – oá Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Március 11., vasárnap Dabas – oák Dunaújváros – ok Kecskemét – ok, av Kiskunfélegyháza – oák Kisújszállás – oák Nyíregyháza – av Pásztó – oák Pécs – ok, av Szentes – oák Március 13., kedd Zalaegerszeg – ok Március 14., szerda Csorna – ok Mezõcsát – oák Március 17., szombat Békéscsaba – oá Hódmezõvásárhely – ok Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Tiszakécske – ok MV Iparos Újság 2012/1.

Üzlet AZ MNB közleménye a jegybanki alapkamat mértékérõl A Magyar Nemzeti bankról szóló 2011. évi LVIII. Törvény 12. §-a értelmében közöljük, hogy a jegybanki alapkamat mértéke: 2011. december 21-tõl

Kérjük, támogassa a Kritikus Állapotú Gyermekekért Alapítványt

Adószám: 18059834-1-43

7,00% 17 éve a beteg gyermekek szolgálatában!

Közlemény az alkalmazható üzemanyag árakról 2011. december 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: Ólmozatlan motorbenzin: 400 Ft/l Gázolaj: 422 Ft/l Keverék: 428 Ft/l LPG autógáz: 224 Ft/l 2012. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: Ólmozatlan motorbenzin: 407 Ft/l Gázolaj: 443 Ft/l Keverék: 434 Ft/l LPG autógáz: 234 Ft/l Március 18., vasárnap Abony – oák Dunaföldvár – oák Kecskemét – ok, av Mórahalom – oák Nyíregyháza – av, R Pécs – ok, av Szászvár – ok, av Vác – oák Március 21., szerda Csorna – ok Jánoshalma – ok Március 22., csütörtök Edelény – oák Március 24., szombat Békéscsaba – oá Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Március 25., vasárnap Dunaújváros – ok Kecskemét – ok, av Kunszentmiklós – oák Nyíregyháza – av Pécs – ok, av

MV Iparos Újság 2012/1.

A Szt. László Kórház Gyermekintenzív Osztályán mûködõ alapítvány célja, hogy a súlyos állapotú kisgyermekek ellátását jobbá tegye. Kérjük, hogy adójuk 1%-ának felajánlásával segítsék munkánkat. 2011-ben támogatásukkal lélegeztetõgép vásárlását segítették. Kritikus Állapotú Gyermekekért Alapítvány nevében Dr. Ujhelyi Enikõ kuratóriumi titkár

Március 26., hétfõ Kaposvár – Húsvéti vásár április 7-ig Kecel – ok Március 28., szerda Csorna – ok Március 29., csütörtök Pécs – R Március 30., péntek Pécs –R Március 31., szombat Békéscsaba – oá Kecskemét – ok Miskolc – ok, av Rövidítések jelentése: oák = országos állat és kirakodóvásár ok = országos kirakodóvásár oá = országos állatvásár av = autóvásár bv = búcsúvásár R = régiség vásár

Három évtizede sikerrel képviselünk vállalkozásokat • egyéni vállalkozások céggé alakítása, • adó-, illeték szaktanácsadás • ingatlan ügyletek • szerzõdéskötések

§

Dr. Kelemen és Tsa Ügyvédi Iroda

§ 1116 Budapest, Fehérvári út 152/B. Tel: 06-1-204-8047 E-mail: [email protected]

45

Energiatakarékosság NFM SAJTÓKÖZLEMÉNY

Pályázat az égéstermékek biztonságos elvezetésére A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 700 millió forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv keretében egycsatornás gyûjtõkémények felújításának támogatására. A december elején megnyílt konstrukció célja a többlakásos lakóépületekben üzemelõ, fûtõ- vagy vízmelegítõ-berendezések égéstermékeit elvezetõ egycsatornás gyûjtõkémények biztonságtechnikai korszerûsítése. A társasházak és lakásszövetkezetek épületeik, a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik gyûjtõkéményeinek felújítására nyújthatnak be pályázatot. A támogatás a többlakásos lakóépületek gyûjtõkéményeinek és az ezekhez kapcsolódó füstcsövezés lakáscélú helyiségeire jutó kéményszakaszainak a korszerûsítésére igényelhetõ. A fejlesztések eredményeként megoldható a tüzelõberendezések által elõállított égéstermé-

Öntisztuló ruha Az öntisztuló pamutot kifejlesztõ kínai kutatók szerint a jövõben elegendõ lesz a napra kiakasztani a piszkos ruhanemûket, hogy megtisztuljanak. Az ötlet maga nem teljesen új keletû, ugyanis a titán-dioxidos és hasonló bevonatok öntisztuló tulajdonsága régóta ismert. Fény hatására a vegyület ellentétes töltésû részecskéket, úgynevezett elektronlyuk párokat bocsát ki, amelyek oxidációs reakciókat okoznak. Az utóbbiak hatására pedig a szerves anyagok – mint például a kosz – lebomlanak. A fénynek azonban ibolyántúlinak kell lennie, ami a napfénynek csupán csekély része, e miatt a leírt folyamat a mindennapi használathoz nem elég hatékony. A fejlesztõk ezért nitrogénnel kombinált titán-dioxiddal vontak be pamut anyagot, és erre még egy ezüstjodid réteget is tettek. A látható fény tartományában úgy tûnt, hogy az N-TiO2 és az AgI segítik egymást, azaz a keletkezett elektronokat és lyukakat megakadályozták az újraegyesülésben, ezáltal hatékonyabb oxidációt tettek lehetõvé.

46

kek biztonságos elvezetése, megakadályozható életbiztonságot veszélyeztetõ visszaáramlásuk. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 40 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 150 ezer forint támogatás nyerhetõ el. A pályázat lehet kétlépcsõs vagy egylépcsõs, attól függõen, hogy az önkormányzat támogatja-e az adott pályázatot. A támogatás minden esetben vissza nem térítendõ, utófinanszírozású. A pályázatok 2012. június 30-ig vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be kizárólag elektronikus úton, a pályázati oldalon, a http://uszt-gyujtokemeny.hu címen keresztül. Részletes információk a kormányportálról http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesiminiszterium és az ÉMI Nonprofit Kft. honlapjáról www.emi.hu/gyujtokemeny tölthetõek le.

Akkumulátor helyett parányi motor Kutatók régóta keresik az akkumulátorok korlátait ledöntõ új technológiákat. Az üzemanyag hajtotta mini motor létrejöttével az akkumulátorok egy sokkal tartósabb és hatékonyabb alternatívája születhet meg. Méretét tekintve nem nagyobb, mint egy inggomb, a mûködési elve pedig ismerõs: hasonlóan üzemel, mint az erõmûvek, fosszilis üzemanyagot éget el és ennek segítségével elektromos áramot állít elõ. Az egy átlagos erõmûvinél ezerszer kisebb méretû mini motor megközelítõleg 20 wattot képes elõállítani, mindezt 2,4 millió fordulattal percenként. Tízszer nagyobb teljesítményre képes, mint a legjobb lítium akkumulátor. Szintén kedvezõ tulajdonsága a rövid feltöltési idõ: ha elfogyott az üzemanyag, egyszerûen csak bele kell tölteni a mûködéséhez szükséges folyadékot, és már dolgozhat is újra. A súlyát tekintve kevesebb mint egy grammot nyom a szilikon alapú motor. A szerkezet égésterében hidrogént éget el, majd az így keletkezett forró gáz egy forgó turbinába jut, ami ellátja energiával a légsûrítõjét. Ezeket a parányi alkatrészeket igen nagy precizitással kell elkészíteni. Mivel mikrométerekben mérhetõ nagyságokról van szó, ezért hasonló tisztaságot kell tartani a motor gyártása közben, mint például a merevlemezeknél. Már egy mikronos hiba is azt eredményezheti, hogy a kis masina nem lesz mûködésre bírható. Köztudott, hogy az elektronikában leghamarabb a mozgó alkatrészek hajlamosak elromlani. Itt erre minden lehetõség megvan, a percenkénti több mint 2 milliós fordulatszám nagy igénybevételt jelent. Azonban nem csak ez okozhat problémát; a gázzal mûködõ motor elég sok hõt termel, és ez jelentõs melegedésre készteti a kis masinát. A fejlesztõk teljes erõbedobással dolgoznak a problémák megoldásán és tervek szerint belátható idõn belül elkészülhet a mini motor, amire nagy kereslet várható.

MV Iparos Újság 2012/1.

Energiatakarékosság

Legyen zöld az otthona télen is! Energiatakarékossági ötletek a Schneider Electrictõl Számos innovációs versenyen és kiállításon láthattunk már olyan zöldenergia-koncepciókat, melyek minden részletükben a tudatos energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot tartják szem elõtt. Egyelõre talán ezek a projektek még futurisztikusnak tûnnek az átlagfelhasználó számára, de fontos, hogy tudjuk: a lakossági energiamenedzsment nem csak a jövõ zenéje. Jelenleg is számos megoldás áll rendelkezésünkre, hogy lakóépületeinkben alkalmazhassuk az energia- és költségmegtakarítás fortélyait, mely a téli hónapok beköszöntével még hangsúlyosabb szerepet kap. Fogyasztási szokásaink átalakítását egy tudatosabb szemléletmód irányában kezdhetjük egészen apró dolgokkal is. Az õsz és a hûvös idõszak beköszöntével egyre fontosabbá válik, hogy otthonunkban is optimalizáljuk a világítást, az árnyékolást és a fûtést, amennyire csak lehet. Ha csökkenteni szeretnénk a világítási költségeket, a jelenlétérzékelõk használatán felül a fényerõ-szabályozókkal az egyes helyek világításának fényereje külön-külön állítható, és a fényforrások egy vagy akár több pontról is vezérelhetõk. Nem csak, hogy beállítható a szoba kívánt hangulatának megteremtéséhez szükséges fényerõ, de így akár 20% energiát is megtakaríthatunk. Az új szabályozók, nyomógombok és programozható termosztátok felszerelése pedig rendkívül egyszerû, nincs szükség hozzá az elektromos vezetékek cseréjére. A KNX rendszer mindezt „egy kézben” tartja, az épületben található összes funkciót képes kezelni. Használata kényelmes, mivel interneten vagy telefonon keresztül is irányítható, ráadásul egy eszköz meghibásodása esetén a rendszer zavartalanul mûködik tovább. Az említett, csupán néhány ezer forintos beruházások hozadéka – idõzítõkapcsoló, mozgásérzékelõ vagy dimmer felszerelése a kapcsoló helyére – már rövid távon is érzékelhetõ. A fenntartható és energiahatékony technológiák mellett egészen egyszerû tippekkel is tehetünk a mindennapi energiatakarékosságért. • Rendszeresen takarítsuk a lámpákat. A rajtuk felgyülemlett szennyezõdés jelentõsen ronthatja a világítás hatásfokát. • Rendszeresen takarítsuk az ablakokat. Az üvegen lévõ kosz gátolja a természetes fény bejutáMV Iparos Újság 2012/1.

sát. Használjuk ki a természetes fényt az árnyékolók felhúzásával és a függöny elhúzásával. • A hagyományos volfáramizzókat cseréljük kompakt fénycsövekre vagy LED technológiára. Ezekkel összevetve a hagyományos izzók 75%-kal több energiát fogyasztanak. • A helyiség elhagyásakor kapcsoljuk le a világítást. • Hagyjuk szabadon a radiátorok közvetlen környezetét, különben ronthatjuk azok hatásfokát. • Megfelelõen válasszuk meg a termosztáton beállított hõmérsékletet. 1 Celsius foknyi hõmérsékletnövelés akár 8%-os növekedést eredményezhet a fûtési költségben. • Gondoskodjunk az épület megfelelõ szigetelésérõl – rossz szigetelés esetén a hõveszteség akár 90%-os is lehet. • A legjobb energiatakarékossági osztályba tartozó termékeket vásároljunk. Hétféle energiatakarékossági osztály létezik, amelyeket színkód és betû jelöl (a legtakarékosabbak a zöld színnel és A betûvel jelölt termékek). • Teljesen kapcsoljuk ki a televíziót és a játékkonzolokat – készenléti állapotban való fogyasztásuk akár évi 18 000 Ft is lehet. A fenti tippek után nincs is más dolgunk, mint egy jó meleg teát vagy kakaót szürcsölgetve zölddé változtatott, energiahatékony otthonunk ablakából szemlélni a télbe forduló természetet. www.schneider-electric.hu

47

Üzlet 

Megrendelõ lap az MV Iparos Újságra Megjelenik évente 6 alkalommal, változatlan áron! A megrendelõ (személy vagy intézmény, cég) Neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kiadásért felelõs: Szûcs György, az IPOSZ elnöke

Ha a megrendelõ természetes személy: Születési év*: . . . . . . . . . .foglalkozás*: . . . . . . . . . . . . . . . .

Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília

Ha a megrendelõ intézmény vagy cég: Kapcsolattartó neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kiadja: FIRMA Közhasznú Nonprofit Kft.

Címe: . . . . . . .(irszám, település) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szerkesztõség: Bp., V., Kálmán I. u. 20. Tel./fax/: 311-2235; 354-3172.

utca, házszám, emelet, ajtó: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elérhetõség: E-mail cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . vezetékes telefon . . . . . . . . . . . . . . .fax: . . . . . . . . . . . . . . . .

Kiadóhivatal: Bp., V. Kálmán I. u. 20. Tel./fax: 269- 2956, 354-3174. Postacím: 1390 Bp. 62. Pf.: 166. E-posta: [email protected] Elõfizetési díj: 1 évre 6000 Ft

mobil telefon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elõfizetési díj:

1 évre 5712+áfa = 6000 Ft … 1/2 évre 2856+áfa = 3000 Ft …

… ÁFA-s számlát kérek (az intézményi/céges megrendelõk automatikusan kapnak)

Internetes változat: www.iparosujsag.hu

Megjegyzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ............................................ ............................................



Megrendelhetõ az ETIKETT KFT-nél vagy a Kiadónál e-mailen, faxon, vagy a fenti Megrendelõ lap, illetve másolata postai elküldésével ETIKETT KFT. 2013 Pomáz, Vróci út 8. E-mail: [email protected], tel.: (26) 526-103, fax: (26) 526-123. MV Iparos Újság Kiadóhivatala 1054 Budapest. Kálmán I. u. 20. E-mail: [email protected] tel./fax: (1) 311-2235.

– a *-gal jelzett adatok megadása nem kötelezõ! Kitöltés esetén azokat az adatvédelmi törvény elõírásainak megfelelõen kezeljük, harmadik fél számára nem tesszük elérhetõvé. – ha a megrendelõ és a lap címzettje nem azonos (pl. a megrendelõ cég, a címzett lakcím), kérjük, hogy a lap kézbesítési címzettjét, címét közölje a megjegyzés rovatban! – a megrendelést visszaigazoljuk, kitöltött befizetési postautalványt (és számlát) küldünk. – az elõfizetés a díj beérkezését követõ lapszámtól kezdõdik. Ha csak késõbbi lapszámtól kéri a lap küldését, kérjük jelezze a megjegyzés rovatban! – ha korábbi lapszám(ok)ra van szüksége, a rendelkezésre álló maradékokból ezt is teljesítjük. Ez irányú igényét a megjegyzés rovatban közölheti. – külföldi kézbesítési címû elõfizetési megrendeléseket nem tudunk elfogadni! – az elõfizetéseket folyamatosnak tekintjük és – ha le nem mondják – a lejárat elõtt automatikusan küldjük a következõ kitöltött postautalványt.

48

MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja

Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: [email protected] Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1037 Bp. Vörösvári út 119-121. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Terjesztési Központ További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 Index: 15462

MV Iparos Újság 2012/1.

TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007 TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007 Projekt tájékoztatója

A tagság igénye kapott prioritást A pályázat képzési szerkezetét átalakítottuk A „Munkahelyi képzések támogatása – ernyõszervezeteken keresztül az IPOSZ szervezésében” elnevezésû TÁMOP-2.1.4-09/1-2010-0007 számú projektben az ipartestületek részére korábban már kiküldtünk felhívást, amelyben tájékoztattuk Önöket, hogy az IPOSZ által elnyert, mikro- és kisvállalkozások munkavállalóinak és tulajdonosainak szakmai képzését célul kitûzõ pályázatban szereplõ képzések esetében 100%-os támogatás biztosított a részvevõk számára. A tanfolyamok várhatóan 2012. második negyedévétõl kezdõdnek és a képzési óraszámoktól, valamint a tanfolyami ütemezéstõl függõen fejezõdnek be. A tanfolyami képzéseket a jelentkezési igények ismeretében lehetõség szerint a délutáni illetve az esti órákban, valamint hétvégi napokon tervezzük lebonyolítani! A felsorolt feltételek teljesülése esetén az IPOSZ, a pályázati támogatásnak köszönhetõen, a teljes képzési költség 100%-át megtéríti a képzõintézménynek, azaz a vállalkozásnak nem kell önrésszel hozzájárulnia a képzés költségeihez.

1

A 100%-os támogatottság feltételei, hogy a képzésbe bekapcsolódó vállalkozás ¾ nem merítette ki a „de minimis” keretét, azaz nem részesült 200.000 euró öszszegû támogatásban; ¾ legkésõbb 2012. március 31-ig kijelöli azt a munkavállalót, vagy alkalmazásban álló tulajdonos személyt, aki az adott képzésen részt kíván venni; ¾ legkésõbb 2012. március 31-ig együttmûködési megállapodást köt az IPOSZ-szal a képzésben történõ részvételre vonatkozóan. Az együttmûködési megállapodásban a vállalkozásnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy a munkavállalójának vagy alkalmazásban álló tulajdonosának a képzési napokon történõ részvételét biztosítja. A képzésben résztvevõknek a képzési napok minimum 90%-án kötelezõ a részvétel.

TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007

A képzések helyszíneit úgy kívánjuk meghatározni, hogy az a jelentkezések alapján minél kevesebb utazással elérhetõ legyen a résztvevõk számára. A képzési helyszínekrõl a jelentkezési lapok elemzése után – a megyei elnökségi tag támogatását kérve – pontos tájékoztatást fogunk adni! Minden megyében minimum egy képzést kívánunk megszervezni, mely szervezési munkához kérjük a megyei elnökségi tag aktív támogatását is! Kérjük azon vállalkozások megértését, akik korábban olyan képzésre jelentkeztek, amely a módosított képzési struktúrában most nem valósul meg, ha lehetséges a fenti képzések valamelyikére szíveskedjenek átjelentkezni és azon részt venni. (A késõbbiekben tervezzük az elmaradt képzések megtartását is újabb pályázat keretében.) Továbbra is kérjük az ipartestületek segítségét abban, hogy mindenekelõtt tagjaik körébõl szervezzenek résztvevõket a képzésekre! A képzéseket kizárólag az alábbi 6 régióban székhellyel mûködõ mikro- és kisvállalkozásainak munkavállalói, és alkalmazásban álló tulajdonos személyei vehetnek részt: Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl. (A tulajdonos csak abban az esetben vehet részt a képzésen, ha a vállalkozásban, mint munkavállaló is be van jelentve.) Formájukat tekintve a vállalkozások lehetnek egyéni vállalkozások, kft.-k, bt.-k és szövetkezetek. A mikroés kisvállalkozás fogalmát az EU normatívák szerint kell értelmezni. Kérjük az ipartestületeket, hogy a mellékelt jelentkezési lapot a résztvevõt küldõ vállalkozással töltessék ki, majd e-mailben, faxon vagy levélben az IPOSZ-hoz küldjék vissza Gegesi Kiss Pál projektmenedzser részére. E-mail: [email protected], fax: 06-1-269-2957, telefon: 06-30/580-7291; 06-1-354-3165. Postacím: IPOSZ, 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. Együttmûködésüket elõre is megköszönjük!

2

TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007

1. Kinyilvánítom, hogy a képzéseken a megjelölt munkavállaló, személy kíván részt venni. 2. Kinyilvánítom, hogy a személyes adatokat a képzõintézmény a program ideje alatt kezelheti, az azzal öszszefüggõ feladatainak ellátására azokat felhasználhatja. 3. Kinyilvánítom, hogy a fent megnevezett munkavállaló képzésen való részvételét engedélyezni fogom a képzõvel egyeztetett idõpontokban és idõtartamban. 4. Tudomásul veszem, hogy amennyiben aláírásra kerül az IPOSZ és az általam képviselt vállalkozás között az együttmûködési megállapodás, úgy a támogatást átmeneti támogatásként veszem igénybe, és ezzel a képzési költségek 100%-át az IPOSZ megtéríti a képzõintézménynek. ........................................ Cégszerû aláírás Kelt: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . .év . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .hó . . . . . . . . . .nap

TÁMOP 2.1.4-09/1-2010-0007 2012. január 10-ig összesen 823 jelentkezés küldtek vissza az IPOSZ részére.

Küldõ Ipartestület neve Bácska Ipartestület Békéscsabai Ipartestület Dorogi Ipartestület Dunaújvárosi Ipartestület Eger és Vidéke Ipartestület Gyõr és Vidéke Ipartestület Gyõri Ipartestület Hódmezõvásárhelyi Ipartestület Ipari és Szolgáltató Ipartestület Irodagépmûszerészek Országos Ipartestülete Kaposvári Ipartestület Kunszentmárton és Vidéke Ipartestület Makói Ipartestület MOSZI NiT Nyírbátori Általános Ipartestület Pécsi Ipartestület Solti Ipartestület Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület Szombathelyi Ipartestület Tata és Vidéke Ipartestület Veszprémi Ipartestület Völgységi Ipartestület

Küldött jelentkezések száma 15 10 16 101 41 11 203 1 60 3 41 29 2 76 8 19 85 1 8 23 11 50 2

A visszaérkezõ jelentkezési lapok, mint ahogy vártuk, arra késztették a projekt menedzsmentjét és az Irányító Testületet, hogy alakítsa át az egyes képzések közti megosztást, bizonyos képzéseket hagyjon el, más képzésekbõl pedig az eredetileg tervezetthez képest több tanfolyamot indítson el.

4