1 Az IPOSZ állásfoglalása a választásokról

1

2006/15-16.

Az IPOSZ állásfoglalása a választásokról Az Ipartestületek Országos Szövetsége Ügyvezetõ Elnöksége a küszöbön álló önkormányzati választások kapcsán az alábbi állásfoglalást adja ki. A szövetség arra biztatja az ipartestületek tagságát, hogy vállaljanak képviselõ jelöltséget a 2006. évi önkormányzati választásokon. Olyan újabb négyéves ciklus elé nézünk, amely egészére meghatározó lesz országunk európai uniós tagsága. Fontos az ebbõl következõ gazdasági elõnyök minél jobb kihasználása. Ehhez a magyar állam, a régiók, a kistérségek és a gazdaság szereplõinek példás együttmûködésére lesz szükség, melynek alkotó részesei az önkormányzati képviselõk is. Az IPOSZ pártoktól független munkaadói érdekkép-viseleti szövetség, így a pártok programjait külön-külön nem támogathatja. Tagsága körébõl viszont mindazoknak kész erkölcsi és szakmai segítséget nyújtani, akik úgy gondolják, hogy választókörzetük, szûkebb pátriájuk életének alakításában cselekvõen részt vennének és közösség bizalmát élvezik. Gyakran jelentek meg a lapok hasábjain elismerõ vagy rosszalló sorok hazánk pénzügyi helyzetének külföldi értékelésérõl. Cikkeztek néhány napig, azután méla csend. Az olvasók többségének fogalma sincs, mi a minõsítés, ki értékel, mi haszna van és kinek van erre szüksége. Az mindenki elõtt világos, hogy minél nagyobb a pénz – mint áru – szerepe a világban, annál fontosabb a vele való foglalkozás, annál többen és sokoldalúbban szorgoskodnak ezzel az árucikkel. Az érdeklõdés elsõsorban a biztonságra terjed ki, mikor tudja a hitelezõ a kölcsönt visszafizetni, megvan-e a hitel felhasználásának a megígért feltétele, a várt haszna, és így tovább. Meggyõzõdésem, bárki lehet adós vagy hitelezõ, az óvatosság rendszabályainak szükségessége mindegyikünkben felmerül. A kiindulópont: a befektetõ szeretné pénzét kamataival megfejelve visszakapni. Ha nagyobb összegrõl van szó, vagy bizonytalan a befektetés gazdasági környezete, akkor célszerû több helyrõl is tájékozódni. Tudomásom szerint Magyarországgal hat jelentõs nyugati minõsítõ intézet foglalkozik. Ezekrõl tudni kell, magáncégek, tulajdonosaik érdekeit képviselik. A minõsítésnek hét kategóriája van, amiket betûkkel (AAA, AA, A, BBB, BB, B, CCC) jelölnek. Ezeken belül számokkal vagy a +/- je-

A Kormány Új Egyensúly Programját megvalósítani szándékozó Új Magyarország Fejlesztési Tervbõl számos olyan lehetõség bontakozhat majd ki, amelyeket kihasználni a helyi családi vállalkozások megõrzésének, versenyképességük növelésének, végsõ soron az adott település, érdekében fontos feladat. Ehhez ajánljuk minden képviselõjelölt – és remélhetõleg majd minél nagyobb számban megválasztott testületi tag – figyelmébe az IPOSZ 2005 novemberében összeállított gazdaságpolitikai téziseit, az úgynevezett fehér könyvet, illetve a hozzátartozó háttéranyagokat, amelyek együttesen jó alapot adhatnak a helyi önkormányzati munkához. Az önkormányzatiság erejében töretlenül bízva kívánunk sok sikert a kopogtató cédulák összegyûjtéséhez, a választási kampányhoz és majd eredményes tevékenységet a közösség érdekében. 2006. július 31.

A minõsítésrõl lekkel látják el az úgynevezett finomhangolást. (Figyelem! A pénzügyi unió tagországainak legalacsonyabb besorolása AA+) A befektetõk, rendszerint mérhetetlen vagyonú nyugati alapok, tájékoztatása nagyon fontos. Nagyobb kockázat nagyobb hozamot igényel, ellenkezõ esetben nem hazardíroznak tagjaik rájuk bízott pénzével. Jelentõs súlya van az értékelésnek akkor is, ha különbözõ befektetési lehetõségeket kívánnak összehasonlítani. A minõsítõ szervezetek a pénzpiacot mozgató álláspontok nagyhatalmai. Mindig hangsúlyozzák – talán a megítélésükbõl fakadó súlyos felelõsség némi csökkentése érdekében -, hogy állásfoglalásuk csupán vélemény és a döntésnél ezt ennél többre nem szabad értékelni. Tudni kell azonban, a tanácsadó cégek is hasonló módon mossák elõre kezeiket (de biztosan rossz néven vennék, ha valaki valóban szavukon fogná õket.) Az Egyesült Államok rendelettel kötelezi egyes pénzügyi befektetõit a hitelminõsítõ intézetek osztályzatainak figyelembe vételére. E szakértõi vélemények elfogadásának fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk, a pénzpiaci tájékozódás irányánál már rájuk figyelnek, az esetleges tõkeátcsoportosítás e vé-

IPOSZ Ügyvezetõ Elnöksége lemények nélkül el sem kezdõdhet. Olyan ez, mint vándornak az iránytû. S a helyzet ismeretében magától értetõdõ, hogy a minõsítõ intézetek földrajzilag és ágazatilag is összefüggõ rendszereket alkotnak. A hitelfelvevõk számára is létfontosságú saját helyzetük jó bemutatása. Az alacsonyabb kamat, a hosszabb futamidõ, a kedvezõbb szerzõdési feltételek nemcsak az egyéneknél, a nagyvállalatoknál, az országoknál is meghatározó. A szerzõdések az üzleti titkok kategóriájába soroltak, a tárgyalások légköre szintén nem publikus, de egy ország izzad a kigazdálkodás érdekében. Minden kölcsönnel dolgozó vállalkozó a maga helyzetébõl képes az országos intézkedések súlyát jól elbírálni, a helyzetet jól mérlegelni. (Államadósságunk hét év alatt majd a kétszeresére nõtt.) Még valamit a számunkra érthetetlen és idegen betûjelek használatáról. A 0-100 közötti skála használata minden épeszû ember számára érthetõ, jól követhetõ, tehát nem ezt használják. A betûk alkalmazásának eredete ködbe vész. A kiegészítõ jelzések már mutatják, az egyre gazdagabbá váló élethez való igazodás nehéz, de tiszteletre méltó a hagyományokhoz való feltétlen – tegyem hozzá: érthetetlen és értelmetlen – ragaszkodás. Van egy intézet, amelyik a fenti skálát már használja – a betûk kiegészítéseként. g.

2

L. évfolyam

Kommentár Hiányzik a közösségben rejlõ erõ? Egy negyven éve nekünk, rólunk írott újságcikk került a kezembe. Idézek most belõle: "16.097 kisiparos dolgozik a fõváros területén, közülük 14.168-an jelentek meg az alapszervezetek vezetõséget, elektorokat és küldötteket választó taggyûlésein. A tagság 88 százalékát sikerült tehát erre a jelentõs eseményre mozgósítani, ami egyedülálló eredmény a taggyûlések történetében." E cikket író fõszerkesztõ szerint a siker egyik oka, hogy megtalálták az érdeklõdés felkeltésére, a tagság aktivizálására alkalmasnak bizonyult hangot. Az összejöveteleken 571 hozzászóló volt. E sorokat két héttel az idei közgyûlés elõtt írtam. Fogalmam sem volt tehát, hányan lesznek jelen az izgalmas napirend ellenére, a vagyonkezelés mindenkit érintõ témáján kívül hányan szólalnak majd fel az oly sok idõszerû kérdés kapcsán. Hallottam aggódó szavakat a határozatképességrõl, ezzel kapcsolatban az ülésre meghívott jelentõs személyrõl. Engem mégis és módfelett a megjelentek száma, pontosabban az aránya érdekel, izgat. Még ha a regionális tanácskozáson részt vettek hányadát beszámítanánk, akkor sem közelíthetnénk meg a címben megjelölt százalékot. Keresem a bûvös hangot, ami ennyi embert volt képes mozgósítani. Néhány szirén ismerõsömet is megkérdeztem, õk valóban otthonosak a csábító szavakban, de mindhiába. Ennyi hiábavaló fáradozás után jutottam el a vélt felismerésre, más volt az akkori talaj, az emberek befogadó készsége, viszonya egymáshoz, a közös ügyhöz, a mozgalomhoz. A céh rendszerben a mester egyben pótapa is volt. Nálunk második otthonuk volt a felvidéki Huszton született Dujnak (Dezsõ becenevét én adtam) és a késõbb igazgatóként meghalt Jóskának. Fél évszázad ilyen szempontból kifordította világunkat a sarkából. Ám nemcsak az utánpótlás szellemisége módosult és cserélõdött fel vele együtt a munkaadóvá ridegült pótapa, de e pótapák sem az igaziak. Nézõje voltam olyan közgyûlésnek, ahol az egyetlen hozzászóló a térség országgyûlésbe választott küldötte volt. Nem volt õ képviselõ, mert isten bizony, nem viselte a térség képét. Joga volt hozzá, képessége alig. (Megérdemelten most ki is szavazták.) Õ beszélt a semmirõl, a kevesek meg szótlanul hallgattak, pedig hajnalig vehették volna ki egymás szájából a (zok)szót. Máskor meg megtisztelt hallgatója voltam egy szûk körû beszélgetésnek, lelkes elõadó, értõ társak, jól esett velük lenni. A végén megkérdeztem a házigazdát, mennyi marad meg a hallottakból. Az idõsebbeknél 60-70 százalék, a középkorúaknál legfeljebb a fele, a fiataloknál 30 százalékánál nem több – így a felejthetetlen válasz… A szükséges magyarázat szerint az idõsebbek jobban odafigyelnek, inkább értik, felfogják, a helyére teszik a hallottakat, a fiatalabbaknak a mindennapok a fontosabbak. Mi van tehát a köz érdekével? Azt mondta Kiss Mihály, makói társaink elnöke, nem gyõzi az odavaló gyerekeket ingyen péksüteménnyel ellátni. Így igaz. A társadalmi váltás kárvallottjai kilátástalan helyzetben élnek, a segítségre szorulók számát az árvíz csak növelte. Sok és vastag a felhõ, az állam nem képes elhessegetni a vihart hordozó esõzsákokat. Kell a társadalom türelme, segítsége. (Ilyenkor nem árt tudni, hogy az adóbevallások alapján a nagy vállalkozások egy alkalmazottra esõ munkajövedelme kétszerese, a tulajdonosi jövedelme a hatszorosa a kicsikének.) Negyven esztendeje az akkori, két hetente megjelenõ újságunk gyakori témája volt a kisiparosok önkéntes társadalmi segítségnyújtása. Felbukkant idõs, rossz körülmények között élõ iparos társaink megsegítése is. Edzett karok segítettek a kis település uszodájának építésében, a lapos pénztárcák is megnyíltak egy idõs, beteg társ gondjai enyhítésére. Elmentek a szûcsök tanulmányútra Drezdába, más csoportok a Szovjetunióba, részt vettek a nemzetközi vásárokon, akkortájt nemcsak a KIOSZ kultúrmunkájáról írtak, de az idegen nyelvek tanulása mellett a kisiparosság fontosságáról is. Közelmúltunkkal összevetve most szabadabbak vagyunk, inkább a magunk urai, de sok kellék még hiányzik szûk lehetõségeink tágításához. E változás során mintha csökkenni látszana a közösségben rejlõ erõ. Ennek hatásfoka a mögötte, körülötte levõ társadalom összefogottságán múlik. Mindenki csak ezt figyelembe véve válthatja valóra az útmutatót: "…Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!." Gergely György

Azt olvastam, hogy v a nagy színész, Charlie Chaplin egy kemény kalapját és egy 81 cm hosszú sétapálcáját 25 millió forintnak megfelelõ összegû dollárért árverezték el. v a Lengyelországban összeomlott kiállítócsarnok – 65 ember halt meg ez alkalommal – három tervezõjét a rendõrség õrizetbe vette. v a francia kikötõváros, Marseille szemetesautó vezetõinek sztrájkja miatt mintegy 2000 tonna szemét gyûlt össze. A munkabeszüntetés azért következett be, mert meg akarják szüntetni a vasárnapi szemétbegyûjtést, ami elbocsátásokhoz vezethet. v Spanyolországban egy éve tették lehetõvé az azonos nemûek házasságát. Egy 1993 óta együtt élõ és egy éve házasságot kötött pár válásra készül. v viharban nem szabad mobil készüléket használni, mert az villámcsapás okozója lehet. v Csehországban egy, a hadseregtõl vásárolt 12 tonnás páncélozott jármûvel ment egy család fagylaltozni. A rendõrség megbüntette a családapát, mert a városban csak könnyû jármûvel volt szabad közlekedni. v a brit sporthorgászok egy harmada egy közvélemény kutatás szerint inkább a halat, mint a szexet választja. A válaszadók nyolcszor többet költenek horgász felszerelésükre, mint feleségeikre. A hírforrás nem említette a férfiak életkorát és házasságban eltöltött éveit. v Karsainé Horváth Klára 76 éves, ma is aktív tanárt 1956-os tetteiért a 35. évforduló alkalmából kitüntették. Az emléklap szerint az elismerést halálát követõen adták át. Horváth Klára ma is jó egészségnek örvend és dolgozik. v egy evangélikusnak született, majd zsidónak áttért jeruzsálemi rabbi édesapja a II. világháborúban a német hadsereg tisztjeként szolgált. v 2,4 millió $ kártérítésre és 4 hónapi börtönre ítéltek egy kaliforniai tûzoltót, mert 310 hektár erdõt gyújtott fel. v Dél-Afrikában a legújabb divat szerint az inas a státuszszimbólum. Legfeljebb 30 napra bérelik õket. v 1136 millió forintnak megfelelõ összegû angol fontért árverezték el Shakespeare összes drámáinak elsõ gyûjteményes kiadását, amelyet még a XVII. században nyomtattak és borjúbõrbe kötöttek.

3

2006/15-16.

Sólyom aláírta – várjuk a malomkövet? E hasábokon nem szoktunk idõszerû politikai kérdésekrõl véleményünket kifejteni, egyik vagy másik irányba befolyásolni akarván olvasóinkat. Most sem ezt tesszük, de az elõttünk álló, embert próbáló nehézségek megértését, a bennük levõ eligazodás megtalálását szeretnénk megkönnyíteni. 2006. július 17-e emlékezetes nap marad a hazai politikatörténetben. Az államfõ szabaddá tette az utat a költségvetési egyensúly megteremtését célzó drákói intézkedések elõtt., Alkotmányunk jogi szakértõjeként ilyen szempontból sem talált kifogást. Ennek ellenére az érintettek – és ki nem az? – zúgolódásától hangos falu s város. A túlköltekezést szívesen fogadtuk, a kormányzat bölcs volt, de nem elõrelátó. A számlát benyújtják – és ki érti? – a magát szociális-liberális elveket valló kormány a lakosság 55%-át kitevõ szegény és bizonytalan helyzetû középrétegeket sújtja a legjobban. A Bankszövetséget képviselõ, a gazdagok 10%-ához sorolható bankelnök rezzenéstelen arccal magyarázta a tv képernyõje elõtt az õket ért jogsérelmet. S közben eszébe sem jutott, hogy gazdag-társa jelentõs összegû alapítvánnyal segíti a szegény helyzetben élõ diákok egy részét. Az említett hátrányos megkülönböztetés a szememben annál inkább is sértõ, diszkriminatív, mert hazánk lakosságának több mint a fele nem részesült és belátható idõn belül nem is élvezi elõnyét az autópályáknak, a lakásépítésnek és a diákhitelnek, szóval mindazon tényezõknek, amelyek költségeit most róják ki ránk. A vállalkozói érdekképviseletek többsége a választások elõtt a késõbbi vesztesre tett. Remélem, egyikõjük sem az ígérethalmaz miatt foglalt így állást. Hiszen nem volt valamire való szakértõi elemzés, amibõl ne ordított volna ki a rossz helyzetre való utalás. Az ellenzék nyugodtan ígérhetett, hiszen gyõzelem esetén adott volt a módosítás hivatkozási alapja. Most már mindenki a mai tettekre figyel. Hadd hivatkozzam a miniszterelnök remek Corvinus egyetemi agitációs órájára. A rektori dicséret minõsít, de a Gyurcsány környezet egyetlen tagjának sem jutott eszébe, hogy legalább a megyeszékhelyekre eljuttassa az elõadás egy kópiát.

Bármily érthetõen magyarázta is a miniszterelnök a csomag összefüggéseit, tudnunk kell, mai terheink a hetvenes évek derekán kezdtek kialakulni. A szocialista gazdaság fölényének hangoztatása – az olajválság megáll a határainkon – önáltatás volt, hazug, félrevezetõ. A fokozódó romlás, a gazdaságot hideg zuhanyként érõ rendszerváltás, a termelõeszközök tulajdonváltásával együtt járó sokk nehezen kiheverhetõ csapást okozott. Nem szoktunk beszélni arról, hogy például 1995-ben a GDP az 1979 évivel volt azonos és az 1989 évi mértéket csak az utóbbi években értük el. A lakossági fogyasztás a fenti idõszakban 28 pontot esett, a fogyasztói árindex háromszorosára emelkedett. Vagyis a régmúlthoz képest nem éltünk jobban. A kibontakozás útja az EU. A régi tagok feltételeket szabnak. Akkor kapjuk meg a felemelkedésünkhöz szükséges – most 8 ezer milliárd forintról van szó, 15%-a saját erõ – összeget, ha e feltételeknek eleget teszünk. Ezt utat régebben õk is végig járták, utánuk kell menni. Az elindulás nehéz. Ha látjuk az okát, ha kívánjuk a célt, akkor fogat csikorgatva vágjunk neki. Akkor is meg kell tenni, ha nem tetszik. Egy bajom van. A kormány a választásokat követõen sebtében meg-

lendült. Az alapgondolatokban nincs választás, a részletek mindegyikére hangzanak a tagadások. A nemek mozgalmának vagyunk kortársai Közeleg október, a mögöttünk hagyott évszázad nagy magyar szabadságharcának 50-ik évfordulója. Ez is kiváló alkalom lehet a megosztásra. Ma már leírják a kormányról, hogy az új-kommunisták pártja áll mögötte, vagyis Lenin-Sztálin-Rákosi-Kádár harcostársai, ma már nyíltan hangoztatják, az utca összes eszközét felhasználva kell a csomagot megbuktatni. És akkor mit szól az EU? Mi lesz az ígért pénzzel és az abból származó elõnyökkel? A szélsõjobb ma már választási szövetséges. Az a szélsõjobb, amelyik amikor csak tehette, rárontott a nemzetre, sárba tiporta a jogokat és az embert. Az egyik napilap cikkírója szerint Toldi Miklós malomköve kell ide. Politikai felelõtlenség az emberek elkeseredettségét kihasználva ilyen fenyegetõzéseket hangoztatva, ezek lehetõségét felcsillantva szítani a hangulatot. Úgy tesznek, mintha a köztársaság elnöke nem szentesítette volna az erre vonatkozó jogszabályt. Sólyom aláírta. Van, aki eldobja a malomkövet? Gergely György

A nõi siker ára A Nõi siker ára címmel rendeztek néhány hónapja konferenciát a hódmezõvásárhelyi vállalkozó nõk. "A nõi vállalkozások a férfiak által mûködtetett cégekkel egyenértékûek, viszont szükségük van speciális képzésre, hálózatépítésre a hagyományos nemi szerepek okozta problémák, a szerepkonfliktusok könnyebb feloldása érdekében" – írta Csapó Ida a rendezvény egyik szervezõje. E cél érdekében került sor a erre konferenciára is: az egynapos program több mint száz résztvevõje mûhelybeszélgetésen vehetett részt "a három nõi munkafajta: hivatás, család és házimunka, illetve szépségmunka" kérdéseirõl. A konferencia ideje alatt Csongrád megyei nõk által irányított vállalkozások – biobolt, bõrmûves, kozmetikus, ruházat, természetgyógyászat – szolgáltatásait és termékeit mutatták be a Vállalkozó Nõk Vásárán, ahol egy nõi alkotók mûveibõl, képzõmûvészeti és kézmûves alkotásokból rendezett kiállítás is látható volt. Az egynapos rendezvény résztvevõi a helyi vállalkozónõk érdekeit képviselõ civilszervezet megalakításáról döntöttek, és megválasztották az év vállalkozónõjét. A résztvevõk elismerését egy egykori játékkészítõ, Szeri Zsuzsa kapta, aki huszonnégy évvel ezelõtt kezdte az elsõ vállalkozását. A háromgyerekes családanya jelenleg dekorációs tárgyak készítésébõl él. Véleménye szerint egy nõi vállalkozó más típusú problémákkal találkozik, mint férfi társai, hiszen a gyereknevelés és a háztartási munka nagy része legtöbbször rájuk hárul, és emellett kell megállni a helyüket a vállalkozásukban. Hozzátette, hogy nagyon sok múlik a jó szervezésen, ugyanakkor nagyon fontos lenne a szemléletváltás a férfiak és nõk szerepével kapcsolatban: nagyon fontosnak tartaná, hogy a nõk által otthon végzett munkát is ugyanolyan mértékben elismerjék, mint a házon kívüli "pénzkeresõ tevékenységet".

4

L. évfolyam

Kézmûves remekek seregszemléje A július végi nagy hõség ellenére közel kétszáz érdeklõdõ gyûlt össze a magyar kézmûvesség Vajdahunyad Várában megrendezett kiállításának megnyitóján Budapesten. Mivel az idén Bartók Bélát és Mozartot is ünnepeljük, a Magyar Mezõgazdasági Múzeum ódon falai között egyszerre két kiállítás kapott helyet. Egyikük a Magyar kézmûvesség – 2006., a másik A zene világa kézmûves szemmel címet kapta. A Magyar Kézmûvességért Alapítvány országos kiállítása az IPOSZszal, az Országos Mûvészeti Kézmûves Egyesülettel és BKIK Kézmûipari Tagozatával közösen kiírt pályázat válogatott anyagát (280 alkotó 560 munkáját) mutatta be augusztus 6-ig. A kiállítás augusztus 18-tól szeptember 14-ig Keszthelyen, a Festetics-kastély Kocsimúzeumában lesz látogatható. A tizenkét éve indított sorozat idei kiállítása két részbõl áll. A tematikai kötöttség nélküli bemutatón az évszázados hagyományokat õrzõ, a régi mintakincset, forma- és színvilágot bemutató népmûvészeti alkotások (viseletek, szõttesek, szûrrátétes terítõk, hímzések, gyöngyfûzések, faragások, cserépedények, szalma-, gyékény- és csuhé-fonott tárgyak, fakupák, hordók, festett bútorok, díszített tojások) mellett megtalálhatók voltak a XXI. század emberének igényeit kielégítõ használati és dísztárgyak, a lakás, az ebédlõ igényes berendezéseihez használható bútorok, lakástextíliák, étkezési, kávés és boros készletek, díszes alkalmi és estélyi ruhák, ékszerek, ötvös remekek, intarziák, fa játékok, tûzzománc faliképek. Ebben a szekcióban a hangszerek között két különle-

Varázskõ Kft. – Molnár Sándor kõfaragó mester: Márvány hegedû (carrai fehérmárvány)

Dr. Vargay Zoltán intarzia-készítõ: A csellista (Berény Róbert: Csellózó nõ c. festménye alapján) Lakatos Bendegúz aranyés ezüstmûves, fémrestaurátor mûvész

ifj. Kripta Istvánné hímzõ

gességet is megcsodálhattunk: Molnár Sándor kõfaragó mester carrarai fehérmárványból készített mûködõképes hegedûjét (melyet a megnyitón Dancs Erzsébet elõadómûvész meg is szólaltatott), és az octavin nevû fúvós hangszert, amibõl mindössze kettõ létezik a világon. A kiállítás másik részében a zene világához kötõdõ kézmûves munkákat tekinthettük meg. Órák alatt sem tudtunk betelni a látvánnyal. Kár, hogy az Európai Unió központ-

5

2006/15-16. jában nem iparként, hanem egyfajta kihaló falusi rezervátumként gondolnak a kézmûvességre, a népi iparmûvészetre, népmûvészetekre, holott a kézmûvesek a kultúraõrzés, identitáserõsítés mellett használati és dísztárgyaikkal, szolgáltatásaikkal valós lakossági igényeket is kielégítenek. Feltehetõen e káros szemlélet térhódításával magyarázható az ilyen kiállításokra szánt for-

Oszvald Nándor ötvös: Harley Davidson motor-modell (aranyozott 925‰ ezüst)

Szlezákné Kovács Izabella textiljáték-készítõ: Papageno

rások apadása. Az idén az OM nem adott támogatást a rendezvényre, és a Nemzeti Kulturális Alap is elutasította a szervezõk pályázatát, ráadásul elveszett a megszokott helyszín is, mert az Iparmûvészeti Múzeum új vezetõje

úgy vélte, hogy a kézmûvesség nem fér bele a profiljukba. A Magyar Mezõgazdasági Múzeum fõigazgató-helyettese, dr. Szatmári Sarolta másként értékeli a kézmûipart. "Régészként számtalan példáját láttam a munkát végzõ ember találékonyságának, szépérzékének. Szinte felsorolhatatlanul gazdag az õsi mesterségek mai ébren tartóinak listája. A fafaragó, keramikus, fazekas, szövõ, fonó, bõrmûves mellett szerencsére élnek még a szíjgyártó, pintér, kádár mesterek utófai is. A bútorfestõk és készítõk, a gyöngyfûzõk, tûzzománcosok, ékszer és viseletkészítõk, intarziakészítõk pedig fõként a mindennapjainkat, környezetünket segítenek szebbé tenni. Öröm számunkra, hogy a mezõgazdasághoz számos ágon kapcsolódó tevékenység 2006-os bemutatkozása múzeumunkban történt". A kiállítás megrendezése elõ gör-

W.Wieger Mariann képzõ- és iparmûvész: A bûn

Dr. Hajdu Tamás gombkötõ népi iparmûvész, A Népmûvészet Ifjú Mestere: Huszárcsákó vitézkötéses biztosítózsinórja

dült akadályok ellenére a nemzeti érzésû támogatók jóvoltából az idén is számosan kaptak tízezer forint feletti pénz- és tárgyjutalmakat, a kiállítás pedig a mezõgazdasági múzeum vezetõségének segítségével szinte az utolsó pillanatokban új helyet kapott, sõt egy másik patrónus Czoma László fõigazgató jóvoltából a pesti tárlat zárása után további helyszínen, Keszthelyen is fogadhatja az érdeklõdõket.

Barkaszi Árpád csontszobrász: részlet

6

L. évfolyam

Ha nem találod a helyed, légy kézmûves! Minõ erõk munkálkodnak, szunnyadnak lelkünk mély zugaiban? A megfelelés, beilleszkedés, észrevétlennek maradás mellett lebírhatatlan hajtóerõként hat a kitörni vágyás, megmutatkozási vágy, feltûnési vágy. Az európai kultúrkörben a reneszánsz óta, félve a hangyatársadalomszerû léttõl, beolvadástól, az egyéniség tömegben történõ felolvadásától, feloldódásától – végsõ soron a megsemmisülésétõl – lázasan, a legújabb korban pedig a tömegkommunikációs eszközök keltette "ráerõsítéstõl" már-már betegesen törekszik az egyén a bizonyításra, a megmérettetésre, valamilyen különleges képesség, készség, végsõkig fejlesztett ismeret, jártaság, tudás, testi, lelki adottság felmutatására, arra, hogy megmutassa, olyasvalamire képes, amire a többiek nem, vagy csak gyengécskén. Újabban már a keleti, távol-keleti ember sem szeretne a társadalom, a szûken, vagy tágabban vett közösség, csoport hasznosnak mondott, funkcionális, de bármikor pótolható, helyettesíthetõ alkatrésze, csavarja lenni. Nem óhajt külsõ, vagy belsõvé vált erõk fel- és kihasznált tömegembereként létezni. Nagyszerû egyéni teljesítmények születek ebbõl a lázadó, kultúraalkotó késztetésbõl, de torzulások, félresiklások is bõven. Napjainkban a média, az egész kulturális élettér sugallatára a versenyszellem jegyében sokan bármi áron meg akarják elõzni, le akarják hagyni, le kívánják gyõzni a vetélytársnak, akadálynak tekintett embertársaikat, bármi áron. Valódi köz- és magánhasznú tevékenységek, újat alkotás, teremtés csak keveseknek adatott meg. Nem mindenki lehet világhírû mûvész, sportoló, tudós. Tanulással, felfedezéssel, kutatással, fejlesztéssel, feltalálással, alkotással hosszú évekbe, évtizedekbe telhet az eredmény, siker, elismertség elérése. A többség a kiemelkedés, figyelemfelhívás, reflektorfény,

az idõleges hírnév gyors érdekében hajlandó egészségét, testi épségét, életét kockáztatni. Veszélyes extrém sportoknak hódol, mert nem találja napi munkáját elég érdekesnek, izgalmasnak, s azt hazudja, a stressz elõl menekül igazi kihívást jelentõ adrenalin szintet növelõ hobbiba. Egyik tévúton járó jégtömbbe fagyasztja magát, a másik a szabadtüdõs mélymerülésben látja elérni a közfigyelmet, a vele járó szereplést, remélt meggazdagodást – értesülhettünk a közelmúlt híreibõl. Az értelmetlen, torz teljesítmények ékes tárháza a hírhedt Guinnes rekordok könyve A veszélytelenebb önsors rontó vállalkozások közé sorolható, aki egész életén át kézzel épít nagy kövekbõl várat magának, vagy aki gyufából parlamentet barkácsol, hajókat bütyköl üvegpalackokba, mikroszkóp alatt magvakból farigcsál portrékat, mert így véli megnyerni a nyilvánosság figyelmét, a jobbik esetben meglelni lelki békéjét. Kínában egy férfi kínjában (ez a szerzõ szójátéka) egy hajszálra festett fel óriáspandát egyetlen szál mókusszõrrel. A mûélvezõ mikroszkóp alatt ötvenezerszeres nagyítással meg is tekintheti a munkát, melyen tíz napig dolgozott az alkotó. Milyen alkotás ez? Alkotásvágy? Nevünk örökítése? Mert félünk a haláltól, a megsemmisüléstõl? Torz utat talál, holtvágányon az alkotóerõ, a munkaerõ, az önkifejezés, önmegvalósítás. Mert másutt nem tud megmutatkozni, teljesülni, teljesíteni. Tagadhatatlan: ez is teljesítmény. De nem hinném, hogy kiteljesülés, beteljesedés is egyben. Ha már minden áron anyagokkal, szerszámokkal, kézügyességgel szeretnénk manipulálni, mennyivel értelmesebb, hasznosabb, értékesebb ügyes, gyakorlott kézmûvessé válni, hagyományõrzõ mesterségeket megtanulni, halódókat feltámasztani, másoknak értékes használati cikkeket készíteni. Az IPOSZ nyilvántartása szerint több mint kétszázféle szakmában gondolkodhatnának a magukat, illetve a helyüket a világban nem találók.

Duna-menti kõfaragók találkozója Nemzetközi Kõfaragónap elnevezéssel a Bajor és Osztrák kõfaragók elsõ ízben szerveztek taggyûlést, illetve ismeretterjesztõ elõadásokat a Dunán, Passautól Bécsig. Ezzel a kirándulással egybekötött találkozóval kívánták elérni, hogy a taggyûlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg a kõfaragók, egyben lehetõséget biztosítani a meghívott, környezõ országokbeliekkel a kapcsolat építésére. A hazai kõfaragók ipartestületét Csanádi Gabriella alelnök, Kosztyu Zoltán elnökségi tag és Csapucha Tamás ipartestületi jegyzõ képviselte. A magyarok Linznél csatlakoztak a társasághoz. A hajó megérkezéséig városnézéssel töltötték a délutánt, este pedig a hajón rendezett olasz vacsora

esten vettek részt. A bajor ipartestület elnöke Mando Kramer, valamint a Naturstein szaklap fõszerkesztõje, Bärbel Hollendär vázolták a jelenlegi gazdasági helyzetet és szakmát érintõ aktuális kérdéseket beszéltek meg. Másnap folytatódott a hajóút a festõi szépségû wachaui Duna szakaszon, Linztõl Spitzig öt vízlépcsõn haladtak át, és kanyargó Duna partján lévõ számtalan várban gyönyörködhettek a résztvevõk. Természetesen a délelõtt elhangzó elõadásokból is meghallgattak néhányat. Különösen érdekesnek találták Gutschi professzornak a temetõkultúra kialakulásáról és a temetõk helyett temetõparkok kialakításának szükségességérõl szóló elõadást. Ugyancsak

érdekes volt Michael Krammer (Greinitali) által a vékony gránit elõállításáról és felhasználási lehetõségérõl szóló beszámoló. Az elõadások után Wachauban valóságos lakoma volt az ebéd, melyet a Spitzbe való megérkezéskor borkóstoló keretében wachaui borokkal öblíthettek le a résztvevõk. Innen autóbusz vitte a további kulturális programon résztvevõket Bécsbe, ahol már a magyarok is elbúcsúztak. Az új ismeretek és ismeretségeket megszerzésére lehetõséget adó Nemzetközi Kõfaragónap ötletét a magyar szakmabeliek is jónak, hasznosnak tartják, sõt hasonló megszervezésébe szívesen részt vennének társrendezõként.

7

2006/15-16.

Százhúsz éves jubileum Fennállásának 120 éves jubileumát ünnepelte a Mezõcsáti Közös Ipartestület. 1886-ban alakították meg a település önálló iparosai és az általuk foglalkoztatott segédek. A kezdettõl fogva eredményesen tevékenykedõ szervezet a mai napig egy jól és eredményesen mûködõ testület. A mai iparosok nem feledkeznek meg a tiszteletre méltó elõdeikrõl. A jubileumi ünnepség keretén belül Zilahi Sándor, az IPOSZ alelnöke adta át az ünnepelteknek a 25 éves iparossággal járó ezüstgyûrût. A kitüntetettek a következõk voltak: Ducsai Pálné fodrász Papp Zoltán fûtésszerelõ Csörsz Lajos szabó Erõss Lajos villanyszerelõ, az ipartestület elnöke

A fényképek az ünnepségen készültek.

8

L. évfolyam

Adó- és járulékváltozások szeptember 1-jétõl Az adó- és járuléktörvények (szja, tao, eva, tb, eho, munkavállalói, vállalkozói járulék, áfa, illeték, gépjármûadó, környezetvédelmi termékdíj, jövedéki adó, az adózási rend, stb.) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (módosító törvény) alapján változtak. A különadóról és a házipénztár-adóról külön törvények rendelkeznek. Ez utóbbi az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik. Az alábbiak az egyéni vállalkozókat és az egyéb magánszemélyeket érintõ fontosabb változásokat tartalmazzák.

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések A módosító törvény az adók és járulékok egyes rendelkezéseinek változására fõ szabályként 2007. január 1-jei hatályba lépést jelöl meg, de ha az egyéni vállalkozókat (is) érintõ alapvetõ rendelkezéseket nézzük, ezek nagy része már elõbb, illetve ettõl eltérõ idõpontokban lép hatályba. A 2006. szeptember 1-jétõl hatályba lépõ, fontosabb módosítások: l a 15%-os áfa-kulcs 20%-ra emelkedik; l a legkisebb járulékalap a kétszeresére nõ, és ennek kapcsán járulékkedvezmény vehetõ igénybe; l az egészségbiztosítási járulék mértéke 4%-ról 6%-ra változik; l a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó esetében az eddigi 5%-os baleseti járulék helyett 10%-os mértékû egészségügyi szolgáltatási járulék fizetendõ; l a természetbeni juttatások adója 44%-ról 54%-ra nõ; l a cégtelefon magáncélú használata természetbeni juttatásként adóköteles, de a levonható áfa mértéke ismét 70%; l a kamatjövedelmeket és az árfolyamnyereséget 20%os adó terheli;

l a különadóról szóló 2006. évi LIX. törvény alapján az egyéni vállalkozó a vállalkozása jövedelme, illetve az átalányadó-alap után 4%-os különadót is fizet; l a módosító törvény záró rendelkezései alapján hatályát veszti az eho-tv 6.§ (3) bekezdés c) pontjában a "jellegû" szövegrész, tehát a tételes eho-t a kifizetõnek nem a vállalkozási jellegû, hanem a vállalkozási jogviszony esetén kell megfizetnie, ha a díjazás havi összege eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra számítva annak harmincad részét. Néhány további, 2006-os határidejû rendelkezés l A járulékkedvezményre jogosító bejelentés elsõ alkalommal október 12-ig tehetõ meg. l Az értékpapír árfolyamnyereségét adó csak az értékpapír augusztus 31-ét követõ megszerzése esetén terheli. l Az eva-kulcs október 1-jétõl 15%-ról 25%-ra emelkedik. l Szeptember 15-ig ki lehet lépni az evából, l A tételes eho novembertõl nem szûnik meg. l A pénztárgépeket és a taxamétereket november 30-ig kell átállítani. l December 31-éig önellenõrzési pótlék nélküli, pótlékmentes részletfizetési lehetõséggel járó rendkívüli önellenõrzés végezhetõ.

I. A társadalombiztosítási járulékszabályok fontosabb változásai A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) változásainak zöme 2006. szeptember 1-jétõl hatályos. Az egyes társadalombiztosítási rendeletek módosítását a 92-es Magyar Közlönyben megjelent 159/2006. (VII. 27.) kormányrendelet tartalmazza.

1.) Járulékfizetési jogcímek – A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot (együtt: tb-járulék), – a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat), – a kiegészítõ tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, illetve nyugdíjas társas vállalkozó esetén a társaság, valamint a 39.§ (2) bekezdésében említett személy (aki a biztosított eltartója jogán sem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra e jogcímen sem jogosult) egészségügyi szolgáltatási járulékot, továbbá – az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást fizet.

2.) Járulékalap, járulékkedvezmény A Tbj megkülönböztet járulékalapot és járulékalapot képezõ jövedelmet, valamint minimálbért és újabban minimum járulékalapot. A járulékalap, illetve a járulékalapot képezõ jövedelem fogalma nem változott, de 2006. szeptember 1-jétõl a fõfoglalkozású vállalkozók, a foglalkoztatók és munkavállalók legkisebb járulékalapja 125 ezer Ft, 2007-tõl a 131 ezer Ft (minimum járulékalap). A legkisebb járulékalap felemelése miatt a törvényben meghatározott esetekben járulékkedvezmény vehetõ igénybe. A minimum járulékalap, illetve a járulékkedvezmény a tb-járulékra, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékra terjed ki, az egészségügyi szolgáltatási járulékra nem vonatkozik. A kedvezmény bejelentésének módjáról az Art. új 17/A§-a, mértékérõl a Tbj. új 50/A§-a rendelkezik. Az Art lehetõvé teszi, hogy az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát, illetve a járulékkedvezmény jogosságát ellenõrizze. A 2006. szeptember 1-jétõl belépõ rendelkezések: l A fõfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képezõ jövedelem, de havonta legalább 125 000 Ft minimum járulékalap után fizeti meg a tb-járulékot. Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapja nem éri el a minimum járulékalapot, az Art.

9

2006/15-16.

Adó- és járulékváltozások szeptember 1-jétõl 17/A.§-ában meghatározott bejelentés esetén a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képezõ jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni a tb-járulékot. Az egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a tb-járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb a járulékfizetési felsõ határig. l A fõfoglalkozású evás egyéni vállalkozó a járulékokat a 125 ezer Ft a minimum járulékalap után fizeti. Ha az Art. 17/A.§-ában meghatározott bejelentése szerint a jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, a járulékokat legalább a minimálbér után kell megfizetnie. l A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a tb-járulékot havonta legalább a minimum járulékalap – részmunkaidõ esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képezõ jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató az Art. 17/A.§-ában meghatározott bejelentés esetén a tb-járulékot a járulékalapot képezõ (tényleges) jövedelem után fizeti meg. l A biztosított esetében a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulék minimum járulékalapja szintén 125 ezer Ft, s továbbra is megegyezik a tb-járulék alapjával. Ha azonban a biztosított tényleges járulékalapot képezõ jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot és a foglalkoztató nem él a bejelentési jogával, a járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. l A társas vállalkozásnak a fõfoglalkozású társas vállalkozó tagja után a tb-járulékot a személyes közremûködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után fizeti, de a járulékalap havi átlagban szintén nem lehet kevesebb, mint 125 ezer Ft, illetve nem teljes hónap esetén ennek 30-ad része. Ha a járulékalapot képezõ jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a társas vállalkozás bejelentés esetén a tb-járulékot a járulékalapot képezõ jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti. l A biztosított társas vállalkozó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékának alapja szintén megegyezik a tb-járulék alapjával, de a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsõ határig kell megfizetni. A járulékkedvezmény akkor jár, ha az egyéni vállalkozó, a foglalkoztató, illetve a társas vállalkozás a bejelentést az Art új 17/A.§-ában elõírt módon és határidõben, az APEH által e célra rendszeresített nyomtatványon megteszi. Az Art 17/A§-a a módosító törvény kihirdetése napján, július 17-én lépett hatályba azzal, hogy a bejelentés az elsõ alkalommal 2006. október 12-éig tehetõ meg, egyébként a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolvány kiváltását, illetve a biztosítotti jogviszony létrejöttét követõ 15 napon belül tehetõ meg a bejelentés. [Tbj. 20.§ (3)]. A foglalkoztatónak a kedvezményes járulékfizetés feltételét képezõ, a minimálbér kétszeresét el nem érõ tényleges járulékalapot képezõ jövedelemkorlát megszûnését is be kell jelentenie. A Tbj. 50/A§-a alapján a foglalkoztatót, a társas vállalkozást, a biztosítottat, közte az egyéni és társas vállalkozót 2006. évben, szeptember 1-jétõl legfeljebb 18.125 Ft társadalombiztosítási járulékkedvezmény, 5.313 nyugdíjjáru-

lék-kedvezmény és 3.750 Ft egészségbiztosítási járulékkedvezmény illeti meg. A járulékkedvezmény a 125.000 Ft minimum járulékalap és ezt az összeget el nem érõ, tényleges járulékalapot képezõ jövedelem után számított járulékok összegének a különbözete. Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során az elszámolt vállalkozói kivét, illetve a már kiosztott jövedelem havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetõleg a vállalkozói tevékenység kezdetétõl a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27.§ (1)-(2) bekezdésében és 29.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott minimum járulékalapot, illetõleg az Art. 17/A.§-ában meghatározott bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimum járulékalapnál, illetõleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. [159/2006. (VII. 27.) kormányrendelet]

3.) A járulékok mértéke A biztosított egyéni vállalkozó és a foglalkoztató által fizetendõ tb-járulék továbbra is 29%, ebbõl a nyugdíj-biztosítási járulék 18%, az egészségbiztosítási járulék 11%. Az egészségbiztosítási járulékból természetbeli egészségbiztosítási járulék 7%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4%. (2007. január 1-jétõl a nyugdíj-biztosítási járulék 21%, az egészségbiztosítási járulék 8%, amelybõl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%.) A biztosított által fizetendõ egészségbiztosítási járulék – 2006. szeptember 1-jétõl 6%, amelybõl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2% (2007. január 1-jétõl 7%, melybõl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. A kiegészítõ tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó az 5%-os baleseti járulék helyett, szeptember 1-jétõl 10%-os, 2007. január 1-jétõl 16%-os mértékû egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Aki a tbj. szerint egyébként nem biztosított, még biztosított eltartott hozzátartozójaként sem, szeptember 1-jétõl a minimálbér alapulvételével 15%, 2007. január 1-jétõl 16% egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képezõ jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíja folyósításának szünetelése esetén pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet.

4.) Járulékok többes jogviszony esetén A munkaviszonyos egyéni vállalkozók járulékfizetésérõl rendelkezõ 29.§ (6) bekezdése helyébe – a módosító törvény záró rendelkezései alapján – 2006. szeptember 1-jétõl a 31.§ új (4) bekezdése lép, amely szerint, ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejûleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a tb-járulék, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelem, evás egyéni vál(folytatás a 10. oldalon)

10

L. évfolyam

Adó- és járulékváltozások szeptember 1-jétõl (folytatás a 9. oldalról)

lalkozó esetében az eva adóalapjának 4%-a. A 31.§ új (4) bekezdését – szintén a záró rendelkezések alapján – 2006. január 1-jétõl visszamenõlegesen kell alkalmazni. A 31.§ (3) bekezdés szerint viszont a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony mellett egyidejûleg fennálló jogviszonyban a 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem, csak a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni. A munkaviszonyos egyéni vállalkozó tehát 2006. január 1-jétõl 4%-os egészségbiztosítási járulékot, szeptember 1-jétõl pedig 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet.

5.) A kiegészítõ tevékenységû vállalkozók járulékfizetése A kiegészítõ tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó esetében a társaság 2006. szeptember 1-jétõl az 5% baleseti járulék helyett 10% , 2007-tõl 16% egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. E járulék alapja az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapja, az evázó egyéni vállalkozónál az eva adóalapjának 10%-a, társas vállalkozó esetében pedig a személyes közremûködése alapján kifizetett (elszámolt) jövedelem. Az adózási rendrõl szóló törvény 2. számú melléklete szerint a kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot negyedévente, a

+

negyedévet követõ hó 12. napjáig, tehát elsõ alkalommal 2006. október 12-ig fizeti meg.

6.) A járulékok bevallása, befizetése Az Art. 31.§-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokról 2007-tõl minden foglalkoztató és egyéni vállalkozó köteles havonta adóbevallást, illetve adatszolgáltatást teljesíteni. A kiegészítõ tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot évente, az szja-bevallásában vallja be, és fizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 12. napjáig teljesíti. Az evás egyéni vállalkozó a járulékokat továbbra is az eva-törvényben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be. [Módosító törvény 155.§ (2)] A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejûleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelmébõl levont egészségbiztosítási járulékról és nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetõleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról. Forrás: Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény, valamint az egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet. (Következik: Szja, különadó.) [L]

Olvasóink kérdéseire – válaszolunk

Szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó tevékenységének 2006. évi megszüntetése

Több egyéni vállalkozó jelezte, hogy nem kapható kereskedelmi forgalomban a megszûnéskor benyújtandó bevallási nyomtatvány, és a tevékenység 2006. évi megszüntetésével kapcsolatos teendõkrõl kértek tájékoztatást. Az éves bevalló egyéni vállalkozó a megszüntetés miatti, soron kívüli adóbevallást, a tevékenység megszüntetését követõ 30 napon belül, a 06583-as és a 0603-as nyomtatvány benyújtásával teljesíti. A tevékenységét 2006. év közben megszüntetõ éves bevalló a bevallási kötelezettségét 2006. december 31-ig az Internetrõl letöltött és kinyomtatott papíralapú bevalláson teljesítheti. Az APEH tájékoztatása szerint, ha az adózó tevékenységét 2006. év folyamán november 30-ig megszünteti,

akkor 2006. január 1-jétõl a megszûnés idejéig a 06583-as bevalláson is köteles azokról az adókról és járulékáról a bevallási kötelezettségét teljesíteni, amelyek a bevallási nyomtatványon szerepelnek. Kivételt a kiegészítõ tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó baleseti járuléka képez, amelyet az adóévre vonatkozó, 0603-as számú éves bevallásban kell feltüntetni. Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét 2006. december hónap folyamán szünteti meg, a bevallási kötelezettségét már elektronikus úton köteles teljesíteni. Amennyiben az éves bevalló egyéni vállalkozónak a 06583-as bevallásban felsorolt adónemeken kívül további, a költségvetéssel szemben fennálló kötelezettsége is van, akkor azt a 06583as bevallás benyújtásával együtt, a

0603-as bevalláson teljesíti. Amenynyiben ez utóbbi bevallásban felsorolt adónemek tekintetében nincs kötelezettsége, akkor nyilatkozattételi jogával is élhet a 06583-as bevallásban, amelyben az egyéni vállalkozói jövedelmét levezeti. Az éves bevalló egyéni vállalkozó tehát a megszûnés miatti soron kívüli bevallást 2006. december 31-ig, az APEH honlapjáról kinyomtatott (papíralapú) bevallásokon teljesítheti. Ha azonban a vállalkozó a tevékenységét 2006. december hónapban szünteti meg, a bevallást már csak elektronikus úton nyújthatja be. (Az evás egyéni vállalkozók adóalanyiságának 2006. szeptember 15-i megszüntetésérõl, illetve kilépési lehetõségükrõl eva-körbõl, a "Kilépési lehetõség az evából" cím alatt tájékoztatom olvasóinkat.) Válaszolt: Lipótzy Istvánné

11

2006/15-16.

Cégek a fenntartható világért címmel rendezett konferenciát Budapesten a Piac és Profit Vállalkozói EU-információs Alapítvány. A társadalmi felelõsségvállalás és a fenntartható fejlõdés témakörében nemcsak elõadásokat hallgattak a résztvevõk, hanem dialógus keretében maguk is hozzáfûzhették gondolataikat a már felmerült észrevételekhez. Az elõadások bevezetõjeként Demcsák Mária, a magazin fõszerkesztõje megfogalmazta a legfõbb problémát: az élet a Földön nem marad fenn, ha továbbra is ugyanúgy élünk, gondolkodunk, termelünk, mint eddig. Sokan felismerték, hogy tudatos, felelõs cselekvésre van szükség egyénenként a munkában, a társadalomban és vezetõként is az élhetõ világ fennmaradásáért. Még nem késõ. Meg lehet állítani a folyamatokat, megváltoztathatjuk világunkat. Az elsõ elõadó, Meskó Attila, az MTA fõtitkára szerint a cél nem lehet más, mint az értelmes, élhetõ emberi élet, nem pedig az, hogy minden áron többet termeljünk. Természetesen nem nélkülözhetõ a gazdaság, de azt a természeti erõforrások megõrzésével kell mûködtetni. Nehezíti a dolgunkat, hogy furcsa kényszerek is hatnak cselekvéseinkre. Csak egy példa erre: bolygónk lakossága egyharmadának ma is az egyetlen fûtõanyaga a fa. Nem csoda, hogy kiirtják az erdõket, kivált, ha nem következik be változás, mert akkor az igény a következõ 50 évben megduplázódik. Az elõadó tudatosítani igyekezett a biodivezitás fogalmát. Fajok halnak ki, sokkal gyorsabban, mint a földtörténet során eddig bármikor. Mindeközben nem tudjuk, milyen értékek vesznek el, mert nem lesznek ismereteink arról, hogy az eltûnõ növényekkel milyen gyógyszer alapanyagokat veszítünk el. Az emberiség óriási mennyiségû energiát termel, 30 év alatt az energiafogyasztás 50-60 százalékkal nõtt, az elektromos energia elõállítása pedig megháromszorozódott. Európában a szén 20 százalékban, az olaj 33-ban, a gáz 30 százalékban veszi ki részét az energia elõállításban, a nukleáris energia hasznosítása tekintetében pedig vezet a kontinens. Bár sokat beszélünk róla, a megújuló energiaforrások szerepe még nagyon csekély. Noha az ózonpajzs pusztulását sikerült megállítani, és talán 2100-ra talán helyreáll a bolygó élõvilágát a nap káros UV sugaraitól védõ ózonréteg, a széndi-

oxid kibocsátás miatt bekövetkezõ klímaváltozás egyre inkább fenyeget bennünket. Felül kell vizsgálni a kyotoi egyezményt. Ez ugyanis kvótákat állapított meg, de ma már tudjuk, nem elegendõeket. Sokkal nagyobb széndioxid mérséklésre van szükség. A hazai környezeti mérleg is tanulságos. A kéndioxid kibocsátás a csökkenõ mennyiség ellenére sem mondható kevésnek, a mi szerencsénk, hogy az uralkodó széljárás tetemes mennyiséget "exportál" tõlünk, s az érintett szomszéd ország egyelõre nem tette szóvá a történéseket. A széndioxid – a nagyipar leépülése miatt – csökkent, de még mindig nincs okunk az elégedettségre. Az aktuális árvizek tényére is utalt az MTA fõtitkára, arra

sági logikának az a legfontosabb kihívása, hogy képessé legyünk a környezet védelmének igényét összhangban megfogalmazni a társadalom fenntarthatóságával, illetve – ez utóbbi eszközének tekintett – fenntartható gazdasági fejlõdéssel. ne elkülönülten létezzenek, hanem szerves részeivé váljanak a fejlesztéspolitikának. A környezet és a fenntarthatóság összefüggésének lényegesen földhöz ragadottabb metszetét láttatta Szabó Katalin egyetemi tanár. Az Egyesült Államokban annak az óriási anyagmennyiségnek, amelyet felhasználnak, csupán 6 százaléka jelenik meg a termékekben, s mindössze 2 százalék az, amit két hétnél tovább használnak. Ennek látszólag ellent mond, hogy az USA-ban az elmúlt száz évben a tár-

Ha a kétéltût forró vízbe dobják, azonnal kiugrik, de nem mászik ki a hideg vizes fazékból, ha azt elkezdik fokozatosan melegíteni, mert nem veszi észre a kedvezõtlen változást. a trendre pedig külön felhívta a figyelmet, hogy egyre gyakoribbak és fõleg tovább tartanak a nyarankénti hõségnapok, erre tehát fel kell készülni a lakosságnak. E néhány részállapot is figyelmeztet: elengedhetetlen, hogy legyen Magyarországnak is fenntartható fejlõdési stratégiája. A béka-szindróma veszélyeinek elemzésre vállalkozott Marosán György jövõkutató, mintegy láttatva azokat a veszélyeket, amelyek az emberiséget fenyegetik. Ha a kétéltût forró vízbe dobják, azonnal kiugrik, de nem mászik ki a hideg vizes fazékból, ha azt elkezdik fokozatosan melegíteni, mert nem veszi észre a kedvezõtlen változást. Marosán gondolatait más katedrákat képviselõ egyetemi emberek egészítették ki. Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese közölte, hogy 2007 és 2013 közötti idõszakra mostanában készíti el Magyarország azt a fejlesztési tervét, amelyben egyebek között a fenntartható fejlõdési pályára való kerülésünket is meghatározza. E programírás elsõ számú felismerése: a fenntartható-

sadalmi termék tonnákban mérve nem változott, de miközben az anyagi tartalom ugyanannyi, az értéke hússzorosára nõtt. S hogy ennél is bonyolultabb, ellentmondásosabb legyen a kép, a professzor asszony hozzátette, a fenntartható fejlõdés egyik motorja a gazdaságtól magától származik, vagyis nem külön intézkedéseknek, tudatos környezetvédelmi elõírásoknak az eredménye. Másként fogalmazva, az ipar maga cselekszik úgy, hogy egyre kevesebb anyagot, egyre több információt használ, s ilyenformán egyre kevésbé terheli a környezetet. A logisztika forradalma, a menet közbeni összeszerelés ilyen hozadékkal jár. A termékek rugalmas bevezetése, mint amilyen például a magyarországi könyvkereskedelmi gyakorlat is, kifejezetten anyagtakarékos eredményû folyamat. Szó nincs környezettudatos indíttatásról, a haszonra való törekvésbõl fakad a takarékos anyaghasználat. A gazdasági, szociális, illetve környezeti, etikai értékeket nem kell feltétlenül szembe állítani egymással. (Folyt. köv.)

12

L. évfolyam

UEAPME Hírlevél Vállalkozási Tapasztalat Program: Az Európai Bizottság munkatársainak egy hetes tartózkodása kis- és közepes vállalkozásoknál Az UEAPME, az európai kkv szövetség üdvözli az Európai Bizottság "Vállalkozási Tapasztalat" programjának elindítását, melynek keretében a Vállalkozási Fõigazgatóság hivatalnokai számára, tanuló látogatóként lehetõség nyílik eltölteni egy hetet egy kis- és közepes vállalkozásnál. http://ec.europa.eu/enterprise/exp_prog/index.htm "EU-s jogszabályok fogalmazása helyett, 350 európai uniós tisztviselõ kenyeret fog sütni, ácsmûhelyben fog dolgozni, vagy éppen gázvezetéket fog javítani – és Verheugen alelnök úr és az õ közvetlen munkatársai is ezt teszik majd. Az úgynevezett "Vállalkozási Tapasztalat" programot július végén indították el, melynek keretében az Európai Bizottság Vállalkozási Fõigazgatóságának valamennyi felsõ vezetõjét kiküldik dolgozni egy hétre egy kis-, közepes vállalkozáshoz. A teljesen újszerû program 350 tisztviselõ tudását igyekszik bõvíteni arról a gazdasági környezetrõl, melyben a vállalkozások és különösen a kis- és közepes vállalkozások mûködnek. Ez a program a tisztviselõket abban segíti majd, hogy jobban megértsék a KKV-k szükségleteit és hogy jobban tisztában legyenek az üzleti élet speciális problémáival. A program elõsegíti a Bizottságnak azon célját is, hogy javítsa törvényalkotása minõségét. A Bizottság hivatalnokai helybe mennek, hogy elsõ kézbõl szerezhessenek üzleti tapasztalatokat, hogy meghallgassák vendéglátóikat, valamint, hogy személyesen elmagyarázzák nekik, az EU értük van. Az UEAPME, a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége szerint, – mely szervezet már be volt vonva a programba, azóta, hogy 2005-ben lezajlott egy kísérleti projekt- ez egy remek alkalom lesz az EU hivatalnokai számára, hogy jobban megértsék azt az üzleti való világot, melyen dolgoznak. "A közvetlen, KKV-nál szerzett napi tapasztalat a legjobb módja az EU hivatalnokok számára, hogy megismerjék munkánkat és azokat a kérdéseket, melyekkel mi nap, mint nap szembesülünk", mondta Hans-Werner Müller az UEAPME fõtitkára. "Az EU hivatalnokoknak jobban meg kell érteniük igényeinket és helyzetünket ahhoz, hogy azokkal kellõ hatékonysággal foglalkozhassanak." A program lehetõséget nyújt az Európai Bizottság munkatársainak arra, hogy egy kisvállalkozás mindennapos mûködése során a saját szemükkel lássák, milyen gyakorlati következményekkel jár e cégek számára az európai és nemzeti törvénykezés. Növelni fogja ismereteiket a KKV-k szerkezetérõl, külön érintve a mikrovállalkozásokat, melyek a vállalkozások legnagyobb tömegét adják Európában. "A mikrovállalkozásoknál egy hetet eltöltõ EU hivatalnokok valószínûleg tapasztalják majd, hogy a mindennapi élet rendkívül különbözik az õ elképzeléseiktõl", folytatta Müller úr. "Például nem találnak majd semmiféle 'osztályt, részleget' és gyorsan megtanulják majd, hogy a tulajdonosnak a vállalkozás valamennyi ügyével foglalkoznia kell. A hivatalnokok a saját szemükkel látják majd, hogy a

mikrovállalkozások kis méretükbõl adódóan sokkal sebezhetõbbek a szükségtelen, túl bonyolult és túlzott jogi szabályozással szemben – és reméljük, hogy ezt az üzenetet a hivatalnokok visszaviszik majd magukkal Brüsszelbe." Az UEAPME néhány lehetséges módozatot javasolt arra, melyek által a programot a legjobban hozzá lehet igazítani a KKV-k igényeihez. A kísérleti projekt például megmutatta, hogy a látogatóknak tudniuk kell kommunikálni a fogadó vállalkozás munkanyelvén. A regionális és nemzeti KKV szövetségeket be kell vonni a látogatási programba. Elõ kell készíteni egy nyomon követési eljárást, hogy maximalizálni lehessen a látogatások során tapasztaltak pozitív hatását a jövõbeni politikai kezdeményezésekre. "A Vállalkozási Program elismerése a KKV-k specialitásainak és egy jó irányba tett lépés annak érdekében, hogy javuljon egymás kölcsönös megértése az Európai Bizottság és a kisvállalkozások között. Bízunk benne, hogy ennek közvetlen hatása lesz az EU jövõbeni KKV politikájára és hozzájárul a KKV-releváns témák jobb megértéséhez", fejezte be Müller úr. Bõvebb információ: Luc Hendrickx, UEAPME, Vállalkozás Politikai Igazgató, tel: 00-32-2-230-7599 Rettich Tamás: 06-1-354-3152, [email protected]

A Közösségi Szabadalom kérdését vissza kell helyezni az EU napirend fontos témái közé Csökkenteni kell a kitöltési, a fordítási és a pereskedési költségeket a KKV-k számára A szabadalom védelmének jelenlegi európai keretrendszere nem igazodik a kis- és közepes vállalkozások igényeihez, véli az UEAPME, a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége. Egy az Európai Bizottság által szervezett "A szabadalom politika jövõje Európában" közmeghallgatáson felszólalt Maria Cimaglia, az UEAPME jogász munkatársa, ahol támogatásáról biztosította a Közösség szabadalom projektjét, és kihangsúlyozta, hogy egy használható EU-s szabadalomnak csökkentenie kell a KKV-k költségeit és jogi bizonyosságot kell teremtenie az EU-ban mindenhol. "Korlátozott méretük és szerkezetük miatt a KKV-knak költséges külsõ szakértõkhöz kell folyamodniuk szabadalom jelentkezéseik kitöltésénél. A fordítási követelmények tovább növelik az adminisztratív költségeket: mi úgy gondoljuk, hogy az angolt kellene az eljárás hivatalos nyelvének választani, mivel a szabadalmak területén ez már világszerte az elterjedt nyelv. Alternatív megoldásként a szabadalom jelentkezéseket ki lehetne tölteni az EU bármelyik nyelvén és aztán a fõbb állításokat le lehetne fordítani angolra", mondta Cimaglia asszony. Ami a pereskedést illeti, az UEAPME egy centralizált rendszert indítványoz, ahol a helyi elsõfokú bíróságok, egy központi Európai Szabadalmi Bírósággal dolgoznának

2006/15-16. együtt. "A pereskedéssel kapcsolatos kiadások egy további akadályt jelentenek a KKV-k számára, melyek általában híján vannak azoknak a pénzügyi és technikai eszközöknek, melyekkel leküzdhetnék azt. Egy központi rendszer csökkentené mind a pereskedési költségeket, mind az ellentmondó, szerteágazó döntések kockázatát. Emellett növelné a szabadalom tulajdonosának és a kívülállóknak jogi bizonyosságát azáltal, hogy egységes magyarázattal szolgálnak az intellektuális tulajdon esetjogra", mondta Cimaglia asszony. Az UEAPME szerint a Közösségi Szabadalmat támogató eszközöket egy információs kampányban kellene népszerûsíteni, megismertetve azokat a vállalkozásokkal, elmagyarázva számukra azokat a gazdasági elõnyöket, melyek a szabadalmi rendszer megfelelõ használatából származnak. A nemzeti szabadalmi hivataloknak aktív szerepet kell játszaniuk a KKV-k támogatásában, az õ nyelvükön elmondva, különösen mikor információt keresnek a szabadalom jelentkezéssel és megjelentetéssel kapcsolatban. "Egy körültekintõen megfogalmazott Közösségi Szabadalom, mely a hatékony pereskedési rendszert is magába foglalja, különösen hasznos lehet a KKV-k számára. Azonban minden a szabadalommal kapcsolatos kiadást csökkenteni kell az új rendszer számára, hogy ez az új rendszer valós hatással legyen a kisvállalkozásokra. Reméljük, hogy az Európai Bizottság összegyûjti javaslatainkat és a Közösségi Szabadalom kérdését újra napirendre tûzi", foglalta össze Cimaglia asszony.

KKV-k a 7. Kutatási és Fejlesztési Keretprogramban: a Parlament a retorikától a valódi tettek felé mozdul el l A Bizottságnak meg kellene fogadnia a Parlament javaslatait l Az "Együttmûködési" költségvetési fejezet 15%-ot kifejezetten csakis a KKV-k számára kellene fenntartani Az Európai Parlament által felülvizsgált 7. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram kiáll amellett, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a KKV-kra, és el kell kerülni az elõzõ program finanszírozási csapdáit, – az UEAPME, az Európai Kis- és Középvállalkozói Szövetség szerint. Az UEAPME Kutatási és Innovációs Bizottsága ülésén üdvözölte a Parlament június 15-i szavazásának kimenetelét. Azonban azt ajánlotta, hogy a KKV-specifikus programokat úgy kell megfogalmazni, hogy megelõzhessék azt, hogy a gazdasági szereplõknek fenntartott finanszírozást a kutató intézmények kapják meg. A módosított 7. K&F Keretprogram több, mint 6 billió eurot rendelt KKV-kal kapcsolatos kutatásokra 2007-2013 között, két fõ költségvetési fejezet alatt, "EgyüttmûködésCooperation" és "Kapacitások – a KKV-k elõnyére végzett kutatások". Az UEAPME szakértõi különösen elégedettek voltak azzal a cikkellyel, hogy az "EgyüttmûködésCooperation" költségvetési fejezet legalább 15%-ot a KKV-knak szánják, és arra szólítják fel a Bizottságot, hogy kövessék ezt a javallatot a hamarosan megjelenõ felülvizsgált javaslatban. "Egy ilyen konkrét költségvetési döntés nélkül, minden más, a KKV-kat érintõ módosítás pusztán retorikai mondat lenne, bármiféle hatás nélkül", mondta Rainer Neumann,

13 az UEAPME Kutatási és Innovációs Bizottságának elnöke. "A 6. K&F Keretprogram tanulságai azonban azt mutatják, hogy a KKV-knak egy sokkal szigorúbb definíciójára van szükség, ahhoz, hogy elkerülhessük, hogy a 250 fõnél kevesebb fõt alkalmazó kutató intézetek részesedhessenek abból a pénzbõl, ami csakis a gazdasági élet szereplõi számára lett fenntartva." Elõfordulhat, hogy egyes KKV-specifikus eszközöket, mint a "Kézmûvesség és a Kollektív Kutatás" túljegyeznek, túl sok támogatási igényt nyújtanak be. Ezt kezelendõ a felülvizsgált 7. K&F Keretprogram bevezetni kíván egy igazodó mechanizmust, mi által átcsoportosítanák a pénzügyi támogatásokat a népszerû eszközök, programok felé. Ez a legfontosabb a KKV-knak, melyek gyakran teljesítették a minõségi szintet a K&F Keretprogramban, de aztán megtagadták tõlük projektjeik támogatását. "Az elõzõ programban 10 KKV javaslat közül csak egy javaslat kapott végül pénzügyi támogatást. Az új programnak célja kell, hogy legyen, hogy támogasson valamennyi olyan javaslatot, melyek teljesítették a minõségi szintet – ezért a Bizottságnak nem lenne szabad csökkentenie a költségvetési keretet a Parlament által ajánlott 1328 millió euro alá", folytatta Mr. Neumann. Az új Kutatási Program amellett érvel, hogy vonják be a KKV-képviselõket a Technológiai Platformok döntéshozatali folyamataiba. Az UEAPME üdvözli ezt a módosítást és hangsúlyozza, hogy míg egyes KKV-k gyakran nem rendelkeznek megfelelõ erõforrásokkal ahhoz, hogy közvetlenül részt vegyenek a Technológiai Platformokon, addig szerepvállalásuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy valóban stratégiai kutatási forgatókönyvet hozzanak létre. A 7. K&F Keretprogram nagyon szívesen látja a KKV-k bevonását nemzeti és nemzetközi képviselõiken keresztül e tekintetben. "A 15%-os klauzula és a túligényelt költségvetési fejezetek esetén alkalmazott újraelosztási-átcsoportosítási rendszer bevezetésével a Parlament támogatta az UEAPME múltban tett legfontosabb javaslatait. Reméljük, hogy a Bizottság követni fogja a Parlament elmozdulását a retorikai szóvirágoktól a tettek irányába és egy a KKV-k számára is használható 7. K&F Keretprogram valósul meg", fejezte be Mr. Neumann.

Csökkentett ÁFA-kulcsok: megjelent a 17 tagállam hivatalos listája Az Európai Bizottság július 25-én adta ki annak a 17 országnak a listáját, melyek 2006. december 31-ig jogosultak a csökkentett ÁFA-kulcsok alkalmazására a munka-intenzív szolgáltatásoknál, valamint az ezen államok által választott szolgáltatási kategóriák listáját. A listát a következõ honlap címen lehet megtalálni: http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/06/1057&format=HTML&aged=0&language=EN Ugyanebben a témában szeretnénk emlékeztetni Önöket, hogy a Tanács azt ajánlotta a Bizottságnak, alkalmazzon független szakértõket egy tanulmány megírásához, mely elemezné a csökkentett ÁFA-kulcsok hatását a foglalkoztatásra, a gazdasági aktivitásra és a belsõ piac mûködésére. Ezt a tanulmányt mostanában kezdték el megírni, és elsõ eredményei várhatóan 2007-ben jelennek meg.

14

L. évfolyam

Magyar nemzeti szabványok A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetõk az MSZT Szabványboltban (Budapest IX., Üllõi út 25., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetõk a www.mszt.hu/webaruhaz címen. MSZ 21420-2:2006 Hulladékok jellemzése 2. rész: A mechanikailag-biológiailag elõkezelt hulladékok stabilitásának paraméterei. A légzési aktivitás (AT4) meghatározásának módszere MSZE 21420-32:2006 Hulladékok jellemzése 32. rész: Útmutató a szénhidrogén-tartalom különbözõ oldószerekkel való meghatározásához MSZ HD 60364-7-712:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7-712. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. Napelemes (PV) energiaellátó rendszerek (IEC 60364-7-712:2002) - Az MSZ HD 60364-7-712:2006 helyett MSZ EN 81-1:1998/A2:2005 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági elõírásai. 1. rész: Villamos üzemû személy- és teherfelvonók. A2: Gép- és kerékterek - Az MSZ EN 81-1:2002 módosítása MSZ EN 81-2:1998/A2:2005 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági elõírásai. 2. rész: Hidraulikus üzemû személy- és teherfelvonók. A2: Gép- és kerékterek - Az MSZ EN 81-2:2001 módosítása MSZ EN 1428:2000 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziók víztartalmának meghatározása. Azeotrop desztillációs módszer MSZ EN 1429:2000 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziók szitamaradékának meghatározása és tárolási stabilitásának meghatározása szûréssel - Az MSZ 3245-3:1984 és az MSZ 3245-4:1984 helyett MSZ EN 1431:2000 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziókból desztillációval visszanyerhetõ kötõanyag és olajpárlat meghatározása MSZ HD 60364-5-559:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5-55. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek. 559. fejezet: Lámpatestek és világítási berendezések (IEC 60364-555:2001 (559. fejezet), módosítva)

MSZ EN 12846:2002 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziók kifolyási idejének meghatározása kifolyásos viszkoziméterrel

MSZ EN 50136-1-2:2000 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és berendezések. 1-2. rész: Bérelt (dedikált) riasztási útvonalakat használó rendszerek követelményei

MSZ EN 12847:2002 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziók ülepedési hajlamának meghatározása

MSZ EN 50428:2005 Kapcsolók háztartási és hasonló jellegû rögzített villamos szerelésekhez. Kiegészítõ szabvány. Kapcsolók és hozzájuk tartozó szerelvények lakások és épületek elektronikus rendszereiben (HBESekben) való használathoz

MSZ EN 12848:2002 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziók keverési stabilitásának meghatározása cementtel MSZ EN 12849:2002 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziók penetrációs képességének meghatározása MSZ EN 12850:2002 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziók pH-értékének meghatározása MSZ EN 13075-1:2002 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A törési tulajdonságok meghatározása. 1. rész: A kationaktív bitumenemulziók törési értékének meghatározása, ásványi töltõanyagos módszer MSZ EN 13075-2:2002 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A törési tulajdonságok meghatározása. 2. rész: A kationaktív bitumenemulziók keverési idejének meghatározása MSZ EN 13614:2004 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A bitumenemulziók tapadóképességének meghatározása vízben merítéses vizsgálattal. Zúzottköves módszer MSZ EN 14023:2006 Bitumen és bitumenes kötõanyagok. A polimerrel modifikált bitumenek minõségének keretelõírása MSZ EN 14345:2005 Hulladékok jellemzése. A szénhidrogéntartalom meghatározása gravimetriás módszerrel MSZ EN 50132-4-1:2001 Riasztórendszerek. Zárt láncú televíziós megfigyelõrendszerek biztonságtechnikai alkalmazásokhoz. 4-1. rész: Feketefehér monitorok

MSZ EN 62208:2004 Üres burkolatok kisfeszültségû kapcsoló- és vezérlõberendezésekhez. Általános követelmények. (IEC 62208:2002) - Az MSZ EN 50298:2000 helyett, amely azonban 2006. 12. 01-jéig még érvényes MSZ ENV ISO 13843:2001 Vízminõség. Útmutató a mikrobiológiai módszerek validálásához (ISO/TR 13843:2000) MSZ HD 60364-7-703:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7-703. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. Szaunafûtõ berendezést tartalmazó helyiségek és fülkék (IEC 603647-703:2004) - Az MSZ 2364-703:1994 helyett, amely azonban 2008. 03. 01-jéig még érvényes MSZ 2364-708:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. 708. fõfejezet: Lakókocsiparkok villamos berendezései (IEC 60364-7-708:1988 + A1:1993, módosítva) - Az MSZ 2364-708:1999 helyett, amely azonban 2007. 07. 01-jéig még érvényes – MSZ 2364-754:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. 754. fõfejezet: A lakókocsik és lakóautók villamos berendezései (IEC 60364-7-708:1988 + A1:1993, módosítva) - Az MSZ 2364-708:1999 helyett, amely azonban 2007. 07. 01-jéig még érvényes -

15

2006/15-16.

Kijelentkezési lehetõség az evából (határidõ: szeptember 15.) Az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) alanyaira vonatkozó változásokat az eva-, az áfa-törvénnyel és a járulékokkal, valamint az eljárási szabályokkal kapcsolatosan a 2006. évi LXI. (módosító) törvény tartalmazza. A különadóról szóló törvény az evás egyéni vállalkozókra, mint magánszemélyekre vonatkozik, és csak az eván kívüli, az szja-bevallásban feltüntetendõ, összevont adóalapjuknak a járulékalap felsõ határát meghaladó részére. A házipénztáradó az evás adózókat nem érinti. Az eva-törvény módosítása, így az eva mértékének változása is (15%-ról 25%-ra) 2006. október 1-jén lép hatályba. A módosító törvény – evából való kilépés rendkívüli szabályairól szóló – 226.§-ának (4)-(6) bekezdése szerint az evázók 2006. szeptember 15-ig, jelenthetik be, hogy kilépnek az eva-körbõl., illetve bejelentésüket eddig írásban vissza is vonhatják. Az APEH tájékoztatása szerint az eva-körbõl a kilépés a forgalomban lévõ, általános változás-bejelentõ nyomtatványon – a vállalkozói igazolvány kiváltására kötelezett evázó egyéni vállalkozók esetében a 06102/E jelû változásbejelentõ lapon – jelenthetõ be. Az eva-törvény szabályai 2006. október 1-jével módosulnak, ezért az adóalany akkor nem kerül az új szabályok hatálya alá, ha a nyomtatványon a "Változás hatály-

ADÓNAPTÁR Szept. 12. Befizetés Elõzõ hónapban keletkezett kötelezettségek: – a kifizetõ, munkáltató által levont jövedelemadó, jövedelemadó elõleg – tb-járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, – munkaadói, munkavállalói járulék – a természetbeni juttatások, cégautó adója, járulékai – vállalkozói járulék – egészségügyi hozzájárulás – START kártyás 15 és/vagy 25%

Szept. 15. Adatszolgáltatás a Start-kártyával foglalkoztatott személyrõl Befizetés – Vállalkozók: iparûzési adó, kommunális adó, – Magánszemélyek: kommunális adó, építmény- és telekadó, beszedett és adóköteles épület utáni idegenforgalmi adó, gépjármûadó.

Szept. 20. Havi áfa bevallása, befizetése

balépésének idõpontja" rovatban a 2006. szeptember 30-i határnapot jelöli meg. A kijelentkezõk a kijelentkezéssel egyidejûleg kötelesek a fenti nyomtatványokon az áfával kapcsolatos adózási módra vonatkozó választásukat is bejelenteni, mert az evaalanyiság megszûnésével az adózó új áfa-alanynak minõsül. A változás-bejelentõ nyomtatvány beadási határidejének a betartása szempontjából a személyes benyújtás, illetve postára adás idõpontja az irányadó. Érdemes azonban a kilépést meggondolni, mert kilépés esetén az eva-alanyiság a megszûnés adóévét követõ négy adóévre ismételten nem választható. Ha az adózó az evatörvényben meghatározott feltételnek megfelel, de bejelenti, hogy 2006. október 1-jétõl kilép az eva-körbõl, az átalányadózást a 2006. adóévre nem választhatja. Az eva alanyiság 2006. szeptember 30-i hatállyal történõ megszûnése esetén, az érintett adózónak az eva-alanyiság megszûnését követõ 30. napon belül, azaz 2006. október 30-ig a 0643-as számú bevallást kell benyújtani. Az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alól – 2006. szeptember 15-ig – történõ kijelentkezésrõl szóló (2006. 07. 21.) tájékoztató az APEH honlapján olvasható. [L]

Továbbra is népszerû az eva Az eva 25 százalékra emelése miatt sok társaság és egyéni vállalkozó a kilépést fontolgatta, de az egyéb adónemeknél bekövetkezõ változások miatt a legtöbben mégis a maradás mellett döntöttek, kivárnak vagy kiegészítõ tevékenységeik miatt fenntartják vállalkozásukat. Nem érdemes elhamarkodottan dönteni, hisz az eva hatálya alól kilépõk az utána következõ négy évben nem választhatják ezt az adónemet – nyilatkozta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az eva még mindig a legelõnyösebb adózási formának számít. Amíg a jelenlegi feltételek élnek, érdemes tartósan az evakörben maradni, fõként a szellemi tevékenységet végzõ, anyagmentes szolgáltatást nyújtó, illetve alkalmazott nélkül dolgozó cégeknek. A könyvelõirodák tapasztalatai szerint az ekhó megjelenése kapcsán sem indult el megszüntetési hullám, az érintettek inkább kivárnak, illetve kiegészítõ tevékenységeik miatt fenntartják a vállalkozásukat. Aki a növekvõ teher ellenére kitart az eva mellett, két lehetõség közül választhat: éves bevételei után arányosan fizeti meg az adót, vagy a szeptember végéig realizált bevétel után 15, az utolsó negyedévben befolyt bevétel után pedig 25 százalékos adót fizet. Az elsõ megoldást azoknak érdemes választani, akik az év utolsó három hónapjában magasabb bevételre számítanak, ebben az esetben ugyanis a bevételek háromnegyedét 15, negyedét pedig 25 százalékos adó terheli. (Forrás: Internet–Pénzcentrum)

Az MNB közleménye a jegybanki alapkamat mértékérõl A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 12.§-a értelmében közljük, hogy a jegybanki alapkamat mértéke – 2006. július 25. napjától

6,75%.

16

L. évfolyam

Szédítõ napfényes távlat Földünket megdöbbentõ nagy (900000 TW) napenergia mennyiség éri évente, ebbõl a természeti folyamatok megzavarása nélkül reálisan kiaknázható lenne 1000 TW, ami az emberiség mai 14 TW-os szükségletéhez képest valóban óriási. A napenergia hasznosításának szá- mos áramot fejlesztõ tüzelõanyag celmos kiforrott módja ismert. A passzív lákhoz stb. Amennyiben korlátlanul szolár házak különleges építészeti keletkezik áram a napfarmokon, akár megoldásokkal ejtik õsztõl tavaszig elemi szilíciumot is elõállíthatunk csapdába a napfény, tekintélyes mér- (ebben bõvelkedik a földkéreg), ametékben csökkentve a fûtési energia lyet szükség estén nem szennyezõ sziszükségletet. Az aktív hasznosítás a líciumdioxiddá elégetve a szén eltüzemelegvíz fejlesztõ napkollektorokkal léséhez képest sokkal nagyobb hõtörténik, és elõrehaladott eredmények energia szabadítható fel. mutatkoznak a napfény közvetlenül A napenergiát pesszimistán szemléelektromossággá alakításában is. lõk másik ellenérve szerint az energiA szkeptikusok általában azt az el- át óriási területrõl kell összegyûjteni. lenérvet hozzák fel a napenergiával Egy naperõmû telep akár százszor akszemben, hogy a napsugárzás nem kora helyet is elfoglal, mint a hagyoegyenletesen éri a bolygót, intenzitása mányos hõerõmû, vagy egy atomerõaz évszak, a napszak és az idõjárás váltakozásával erõsen módosul. E megbízhatatlanság megnehezíti az ipari méretû hasznosítást. Nehéz lenne olyan gazdaságot mûködtetni, amely leáll, ha felhõs az idõ. Erre a derûlátók azt felelhetik, hogy már most birtokunkban van számos tárolási technológia. Megfelelõ tömegben, extrán hõszigetelt tartályokban jól tárolható a melegvíz, amikor pedig feleslegben termelõdik az elektromosság, tározókba lehet szi- mû. Ahhoz, hogy Magyarország szávattyúzni vizet, majd csúcsfogyasz- mára fotovoltatikus napelemekkel áltáskor turbinát hajtatni. Önellátó aktív lítsuk elõ a szükséges energiát, 100 napházak a villamos áram hálózatot km2-t kellene lefedni napelemekkel. használják puffernek, oda továbbítva És miért baj ez? Hiszen temérdek, a a felesleget, visszafelé forgatva a fo- mezõgazdaság számára használhatatgyasztást mérõ órát. Áramfeleslegün- lan terület van a világon. Tudományket vízbontásra is használhatjuk, a népszerûsítõ szakemberek már évtizehidrogént ma már sokféle eljárással dekkel ezelõtt kiszámították, hogy ha tartalékolhatjuk késõbbi felhasználás- csak a Szahara egy részét a mostani ra robbanómotorok hajtásához, villa- alacsonynak tartott (tízegynéhány

százalékos) hatásfokú villamosságtermelõ napelem táblákkal telepítenék be, egész Európa energiaszükségletének többszörösét állíthatnák elõ, úgy hozzávetõlegesen húszmilliárd dolláros beruházás révén. Hogy ez óriási összeg, kb. egy Mars utazás költsége? És az iraki olaj megszerzése megért több mint 200 milliárdot és több száz amerikai életet? Merészebb prognóziskészítõk a Föld közeli világûrben szinkron pályára állított gigantikus szoláris erõmûvek építésében gondolkodnak, ahonnan mikrohullámok formájában sugároznák le vevõtelepekre az energiát. Készültek tervek és számítások a Holdon felépített naperõmûvekre is, amelyek az egész civilizáció energiaigényét kielégítenék, többszörösen is. De ne ugorjunk ekkorát a jövõbe: minden országban hihetetlen mennyiségû kihasználatlan háztetõ van, mibõl állna az összest melegvízés áramfejlesztõ kollektorokkal burkolni? A tetõhéjazatba integrált kollektorok hagyományos tetõfedõanyagokat válthatnának ki, emellett mutatósak is. A napenergia termelés harmadik gátjaként az árat szokás felemlíteni. Terjedésüket különbözõ állami támogatások segítik. De a technikai fejlõdés nem áll meg. A félvezetõ ipar mögött olyan hatalmas kutató-fejlesztõ és gyártó apparátus sorakozott fel, hogy az elõállítási költség a közeljövõben a hatékonyság növekedése mellett radikálisan csökkenhet. A legfrissebb hírek szerint a kaliforniai Nanosolar kutatói olyan eljárást dolgoztak ki, melynek köszönhetõen a napelemek gyártási költsége ötödéretizedére csökkenthetõ, míg magának a gyárnak a felépítése tizedannyiba kerül, mint a hagyományos, szilícium alapú napelem gyáraké. A kutatók már

2006/15-16. hosszú ideje nem vitatják, hogy a szilícium alapú napelemek nem gazdaságosak (a belõlük kinyert áram drágább, mint az elektromos hálózaté), sõt, nem is hatékonyak: elméleti feldolgozási maximumuk csak 30 százalék (a gyakorlatban a fény 10-20 százalékánál nem tudnak többet elektromos árammá alakítani). Az új eljárás lényege, hogy a fényérzékeny vegyületeket vékony mûanyag rétegre viszik fel, így a gyártás sokkal olcsóbb. A vegyületet CIGSnek nevezik összetevõi (copper-indium-gallium-selenium) után. Bár eddig már sok kísérlek megbukott a CIGS-el kapcsolatban, a Nanosolar munkatársai és befektetõi bizakodóak. A jelenleg 100 millió dolláros cég befektetõi között találhatunk Google alapítót éppúgy, mint eBay tulajdonost. A gyár 2007-ben kezd el termelni, s 2008-tól évente 430 megawattnyi napelemet tudnak majd elõállítani (ez azt jelenti, hogy az egy év alatt legyártott napelemek összesen egy adott idõpillanatban 430 megawattnyi teljesítményt lesznek képesek leadni. Összehasonlításképpen: a paksi blokkok 1860 MW-ot termelnek). Hazánknak jók az adottságai a napenergia passzív és aktív hasznosításában. Ha csak a mostani lakásállomány fele passzív napházként, netán nullaenergiás házként lenne megépítve, akár egész Paksot kiválthatnák. Ha minden háztartás, ipari üzem és közintézmény napkollektorral termelné meg éves melegvíz igényének 6070%-át, még egy paksi erõmû válna feleslegessé. Ezt a színvonalat azonban sajnos belátható idõn belül aligha érjük el, hiszen ha összehasonlítjuk az országban beépített napkollektoros használati melegvíz termelõ kapacitásunkat a hozzánk képest kedvezõtlenebb éghajlatú Ausztriával, elszomorító képet kapunk. Amíg itt 45 ezer m2 kollektor felület üzemel, a szomszédunkban 2,5 millió m2! Az elmaradás támogatásbeli és szemléleti okokkal magyarázható. Villamos energia elõállítására mindössze mutatóban lelhetünk fel néhány demonstrációs példányt imitt-amott (pl. az egyik MOL kúton egy 10 kWos, a Szent István Egyetemen egy 11 kW-os rendszert) és az utópályák segélykérõ telefonjainak töltõ-tápegységeként találkozhatunk fotovillamos panelekkel. Sámathy Tamás

17 Az államháztartásról pontokban Kétségtelen, nem a jó gazdálkodás jele mindaz, ami most már évek óta jellemzõje a kormányzati gazdálkodásnak. Bár már e hasábokon írtunk az államkassza hiányáról és az ezt megszüntetendõ intézkedésekrõl, de biztosak lehetünk benne, a téma még sokáig nyugtalanító jelenségként lesz minden napi életünk tárgya. A szakértõi véleményeket pontokba foglalva talán tiszta kép alakulhat ki az olvasóban a helyzetrõl és a belõle következõ teendõkrõl. Œ Az EU statisztikai adatai szerint 2005-ben az államháztartás hiánya a 25 tagország közül nálunk volt a legmagasabb a kívánatos, a GDP-hez viszonyított 3% helyett 6,1%. Ez az arány egy év alatt tovább romlott  Ez év elsõ negyedében a 800 milliárd forintot megközelítõ deficit minden eddigit felülmúl. 200 milliárddal haladja meg az elõzõ év hasonló idõszakát. Igaz, akkor az autópálya építés költségeinek elszámolása még nem terhelte a deficitet. Úgy tûnik azonban, a tendencia a helyzet romlását tükrözi, veszélyeztetheti a gazdaság és a pénzpiacok szilárdságát, sõt, a gazdasági növekedés ütemének fenntarthatóságát. A legfrissebb jelentés szerint apadt az államháztartás hiánya, július végén "csak" 1252 milliárd forint volt, az egész éves terv 70%-a. Ž Az államháztartás joggal bírálható rossz helyzete károsan befolyásolja a reálgazdaságot, a magas kamatok nehezítik a vállalkozók hitelhez jutását, drágítják a fejlesztés lehetõségeit, gátolják a növekedés esélyeit. Az ország adósságának leminõsítése, a további leminõsítések fenyegetõ réme, az EU folyamatos figyelmeztetései rossz színben tüntetik fel a magyar gazdaságot. Ennek hatása alól a gazdaság egyetlen részvevõje sem vonhatja ki magát. A fentiekbõl következik, az annyit emlegetett kiigazító csomagnak tisztességesnek, hihetõnek, megvalósíthatónak kell lenni. A kormány már bebizonyította, a népszerûségét másodrendûnek tartja, az önkormányzati választások eredményénél fontosabbnak minõsíti a megtett lépéseket. Várhatóan megfordul a befektetõi bizalom hanyatlása.  A magunk által megtépázott fiskális, költségvetési politika hitelességét mielõbb helyre kell állítani. A hiány elõre jelzésében fût fát félrevezettünk. Finoman szólva, nem volt elegáns. S nem volt egy kormányzati ember sem, aki pardont lett volna képes elrebegni. A kidolgozott és minden érintettõl nagy vihart kavart lépések hátránya, hogy inkább a bevételek növelése a cél, semmint a kiadások csökkentése. Egyes közgazdászok szerint a helyes arány a 30:70 a kiadások javára. A mai helyzet ugyanezek szerint 80:20. A kormány az idei tervezett 350 milliárdos megtakarításból 180 milliárdot hárít a lakosságra. Az pedig minõsíthetetlen, ostoba álláspont, hogy az eddigi lépések inkább a nehezen élõket sújtják...  A megszigorító csomag – bármely más elnevezés nem fedi ennyire az intézkedés lényegét – által különösen hátrányosan érintett milliók joggal követelik meg a kormányzati példamutatást. A takarékossági intézkedések szerves része legyen az állami pénzekkel való gazdálkodás átláthatósága, nyilvánossága. Ez valamennyi állami pénzzel gazdálkodó intézményre vonatkozik. A tb járulék be nem fizetését mérsékelni kell a közszférában elterjedt megbízásos bújtatott foglalkoztatás megszüntetésével. ‘ A bürokrácia drága passzió. A tavalyi költségvetés kb. 2000 milliárd forintot szánt a mûködési költségekre. Ennek 10-15%-os csökkentésével már az EU átlagot érhetnénk el. Eddig e kérdés ismereteim szerint nem szerepelt a nyilvánosság elõtt. Ha ez így igaz, vajon mi ennek az oka?! ’ A gyógyszerárak a lakosság egészét érintik. Ha a drágább gyógyszereknek kedvezõ százalékos támogatást felváltanánk a hatóanyagokhoz történõ egyöszszegû hozzájárulással, akkor az árcsökkenés kedvezõen hat a gyógyszerkasszára. A már védelem alá nem esõ gyógyszerek elõtérbe helyezése a gyógyszerkiadásokat milliárdokkal mérsékelné. A gyógyszerek állami támogatása 2005-ben 340 milliárd forint volt, az idei tervezett 298 milliárddal szemben 380 milliárd várható. Ezt szükségtelen kommentálni. A sokból néhány kiragadott gondolat is alátámasztja, rengeteg a tennivaló, az érintettek sokasága miatt az ellenállás egyelõre nem csitul. G. Gy.

18

L. évfolyam

JÓ, HA TUDJUK

2006. május – júliusban megjelent fontosabb jogszabályok Május l 112/2006. (V. 12.) kormányrendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezésérõl és a szociális foglalkoztatási támogatásról – MK 2006/55. (V. 12.) – Hatályos: 2006. máj. 15. l 116/2006. (V. 12.) kormányrendelet a mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól szóló a 216/1997. (XII. 1.) kormányrendelet módosításáról: MK 2006/55. (V. 12.) – Hatályos: 2006. máj. 22. l 5/2006. (V. 12.) FMM-rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM-rendelet módosításáról – MK 2006/55. (V. 12.) – Hatályos: 2006. máj. 12. l 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet a gázszerelõk nyilvántartásáról -MK 2006/56. (V. 15.) Hatályos: 2006. máj. 23. l 122/2006. (V. 19.) kormányrendelet az egyes foglalkoztatási célú támogatásokat megállapító kormányrendeleteknek a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével összefüggõ módosításáról -: MK 2006/60. (V. 19.) Hatályos: 2006. máj. 22. l 8/2006. (V. 22.) FMM rendelet a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet módosításáról – MK 2006/61. (V. 22.) Hatályos: 2006. máj. 25.

Június 35/2006. (VI. 15.) GKM-rendelet a közúti jármûvek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenõrzésével, továbbá a gépjármûfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKMrendelet, valamint a közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 124/2005. XII. 29.) GKM-rendelet módosításáról – MK 2006/72. (VI. 15.) – Hatályos: 2006. jún. 23. l A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös l

szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM-rendelet módosításáról (A biodízel adóvisszaigényléséhez szükséges okmányokról – MK 2006/76. l 49/2006. (VI. 28.) FVM rendelet a tojótyúktartó telepek nyilvántartásba vételének szabályairól szóló 74/2003. (VII. 1.) FVM rendelet módosításáról – MK 78. l 138/2006. (VI. 29.) kormányrendelet egyes szociálisan rászorult családok 2006. évi gázár- és távhõ-szolgáltatási támogatásáról – MK 79/2006. l 139/2006. (VI. 29.) kormányrendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrõl – MK 79/2006. l 43/2006. (VI. 30.) GKM rendelet a kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet módosításáról – MK 80/2006. jún. 30.) – Hatályos: 2006. aug. 1. l 44/2006. (VI. 30.) GKM rendelet az egyes földgáz-árakkal, -díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról – MK 80/2006. jún. 30.

Július l 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékadóról – MK 2006/86. (VII. 17.) Hatályos: 2006. szept. 1. és 2007. jan. 1. l 2006. évi LX. törvény. a házipénztár-adóról – MK 2006/86. (VII. 17.) Hatályos: 2007. jan. 1. l 2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról – Megjelent: MK 2006/86. (VII. 17.) Hatályos: 2006. jún. 17. szept. 1. okt. 1, 2007. jan. 1. l APEH-közlemény a 2006. augusztus 1-je és augusztus 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról – MK 87/2006 (júl. 19.) l 10/2006. (VII. 24.) MNB r. A jegybanki alapkamat mértékérõl – MK 89/2006. (júl. 24.) l A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

[a jogsértést elkövetõ munkáltatók nyilvántartásáról és nyilvánosságra hozásáról] Módosítja a 2006. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kacsolódó törvények módosításáról – MK 90/2006. (júl. 25.) l 48/2006. (VII. 21.) GKM rendelet a lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról – MK 2006/88. (VII. 21.) Hatályos 2006. aug. 1-jétõl. l 149/2006. (VII. 21.) Kormányrendelet egyes országos hatáskörû államigazgatási szervek megszüntetésérõl és jogutódlásáról – MK 2006/88. (VII. 21.) Hatályos: 2006. július 31. l 10/2006. (VII. 24.) MNB-rendelet a jegybanki alapkamat mértékérõl – MK 2006/89. (VII. 24.) Hatályos: 2006. júl. 25. l 2006. évi LXVIII. törvény a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról, (mely szerint a lakossági fogyasztók kedvezményes földgázellátásban és távhõszolgáltatásban részesülhetnek) MK 2006/90. (VII. 25.) – hatályos: 2006. aug. 2. l 2006. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról (mely többek között a munkaügyi ellenõrzéssel, a rendezett munkaügyi kapcsolattal, valamint a munkaügy jogszabályokat sértõ foglalkoztatók nyilvánosságra hozásával összefüggésben rendelkezik) – MK 2006/90. (VII. 25.) Hatályos: 2006. aug. 24. l 159/2006. (VII. 27.) kormányrendelet – Egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról – MK 2006/92. (VII. 27.) – Hatályos: 2006. aug. 1., szept. l. és 2007. jan. 1. l 19/2006. (VII. 31.) PM rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról – MK 95/2006. (VII. 31.) Hatályos 2006. aug. 1.

19

2006/15-16.

Kóser cukrászda a belvárosban A desszertek, sütemények, torták budapesti kedvelõ kedvelõi vagy tucatnyi, közismert, jól csengõ cukrászda nevét tudják felsorolni, de csak a legkifinomultabb ínyencek nem felejtik le listájukról az Erzsébetvárosban mûködõ, kóser készítményeket kínáló Fröhlich cukrászdát. Pedig nem mostanság nyílt meg, hanem 1953-ban alapította a mostani tulajdonos édesapja, Fröhlich György, aki eredetileg pékséget irányított a Dob utca 22-ben, s a cukrászda csak "hab volt a tortán". Ennek ellenére a lányától és fiától is elvárta, hogy kitanulják a cukrász mesterséget. Egy ideig a jelenleg fõrabbiként a zsinagógát vezetõ Róbert is a papa keze alatt szolgálta az édesszájú vendégeket. A kóser süteményeket árusító üzlet ma számos jelentõs turisztikai iroda térképén szerepel. Okkal, ugyanis kezdettõl fogva folyton bõvülõ, megújuló kínálattal kizárólag olyan cukrászati termékek kaphatók itt, melyek alapanyagukat, receptúrájukat, készítési technológiájukat tekintve megfelelnek a rituális elõírásoknak. Ezek a több ezer éves múltra visszatekintõ szabályok gyakorlatilag a mai legkorszerûbb higiéniás elõírások betartását jelentik. Így ennek a cukrászatnak semmilyen gondot nem jelentett a szigorú EU-s szabványokra történõ átállás. – Alapanyagként a minõségi tanú-

sítvánnyal rendelkezõ tojáson kívül nem használunk állati eredetû termékeket, a munka során felügyeljük az alapanyagok tisztaságát, frissességét, épségét – magyarázta Fröhlich Erika. – Vendégeink válogathatnak a hagyományos zsidó és a saját receptjeink alapján készült különlegességeink közül. Ilyen specialitásunk például a fahéjas, diós, mákos, krémes levél és a narancsos-csokoládés charlotte. Az édességek mellett kapható a csicseriborsóból készült falafel, a szezámmag-krém, valamint a speciális eljárással elõállított kósersör és traubi. A kávé kedvelõi válogathatnak a naranccsal, fahéjjal, kakaóval ízesített feketékbõl, esetleg a különbözõ keleti fûszerekkel ízesített török kávéból. Az újdonságok, változó slágertermékek mellett az állandóságot képviselik az olyan tradicionális zsidó

édességek, mint az almával, mákkal, dióval, szilvalekvárral és fehérborral sütött flodni, valamint az ünnepekhez kötõdõ egyéb finomságok. Az újév fontos kelléke a gazdaságot és szerencsét jelképezõ mézes-diós lékach, a karácsony tájékára esõ Hanukáé a fánk és a bejgli, marcipános, mákos, diós, gesztenyés töltettel. Az április környékén ünnepelt purin alkalmával kedvelt a mákkal, dióval töltött kindli

és a lekvárral bélelt hámán-táska. Jom Kippur napján a huszonöt órás böjt után túrótortával koronázzák meg az étkezést. Nemrég megújult a kis cukrász üzem gépparkja, az eladótér is új arculatot nyert az ízléses fa és kovácsoltvas bútorzat, a belsõ tér Izrael földjét, tájait idézõ színvilága, a fali képek, a dekoráció és az áttekinthetõ, tágas pult által.

20

L. évfolyam

Szeptember 1., péntek Csurgó – ok, Gyula – oák, Hódmezõvásárhely – oá, Miskolc – ok, Pécs – R. Szeptember 2., szombat Kecskemét – ok, av, Marcali – ok, Miskolc – ok, Nyíregyháza – oák, Pécs – R, Simontornya – oák. Szeptember 3., vasárnap Gyomaendrõd – av, mgv, Jászapáti – oák, Kecskemét – ok, av, Kisújszállás – oák, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pápa – kjv, Pécs – R, oák, av, Szeged – av, Székesfehérvár – av. Szeptember 5., kedd Nagykanizsa – oák. Szeptember 6., szerda Miskolc – oák. Szeptember 7., csütörtök Csongrád – oá, Encs – oák, Ónod – oák, Nyírbátor – oák, Szeged – ok, Vésztõ – oák. Szeptember 8., péntek Mátészalka – õbv, Miskolc – ok. Szeptember 9., szombat Jászberény – oák, Kecskemét – ok, av, Mátészalka – ok, Miskolc – ok, Ózd – ok, Szentlõrinc – oák. Szeptember 10., vasárnap Dabas – oák, Dombóvár – oák, Dunaújváros – ok, Gyomaendrõd – oák, Kecskemét – ok, av, Mezõkovácsháza – bv,

Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pásztó – oák, Pécs – ok, av, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Székesfehérvár – ok, Tompa – oák, Zalaegerszeg – av. Szeptember 12., kedd Sellye – oák, Zalaegerszeg – ok. Szeptember 13., szerda Csorna – ok, Makó – oá, Mezõcsát – oák, Miskolc – osk. Szeptember 14., csütörtök Komádi – oá, Szeged – ok. Szeptember 15., péntek Miskolc – ok. Szeptember 16., szombat Kecskemét – ok, av, Miskolc – ok, Mohács – oák, Vác – Mária Napi Búcsú. Szeptember 17., vasárnap Fertõszentmiklós – bv, Kecskemét – ok, av, Kunszentmiklós – oák, Mórahalom – oák, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pécs – ok, av, Sándorfalva – bv, Szászvár – ok, av, mgv, Szeged – av, Tokaj – oák, Vác – Mária Napi Búcsú. Szeptember 19., kedd Pápa – oá. Szeptember 20., szerda Jánoshalma – ok, Miskolc – osk. Polgár – oák. Szeptember 21., csütörtök Drávafok – oák, Edelény – oák, Szeged – ok. Szeptember 22., péntek Izsák – Izsáki Sárfehér Napok,

Miskolc – ok. Szeptember 23., szombat Izsák – Izsáki Sárfehér napok, Kecskemét – ok, av, Miskolc – ok. Szeptember 24., vasárnap Dombóvár – oá, Dunaújváros – ok, Izsák – Izsáki Sárfehér Napok, Kecskemét – ok, av, Kunhegyes – oák, Miskolc – av, Nagykõrös – Szent Mihály Napi Vásár, oák, Nyergesújfalu – bv, Nyíregyháza – av, kjv, Pécs – ok, av, Szabadszállás – oák, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Székesfehérvár – ok, Vác – oák. Szeptember 25., hétfõ Martonvásár – ok, Nyergesújfalu – bv, Szécsény – ok. Szeptember 27., szerda Miskolc – osk. Szeptember 28., csütörtök Pécs – R, Szeged – ok. Szeptember 29., péntek Miskolc – ok, Pécs – R. Szeptember 30., szombat Kecskemét – ok, av, Miskolc – ok, Pécs – R, Szank – oák.

R Á T P A N R Á S VÁ

A rövidítések jelentése: oák = országos állat- és kirakóvásár osk = országos sertés- és kirakóvásár ok = országos kirakóvásár oá = országos állatvásár av = autóvásár mgv = munkagép-vásár kjv = közúti jármûvásár bv = búcsúvásár R = régiség vásár kuv = kutyavásár õbv = õstermelõ – bió vásár

2006/15-16.

Napfényhûtésû termosz Amerikai kutatók olyan italtároló palackot fejlesztenek, amelyet a napfény hûthet. A kísérletek során elektromosságot fejlesztõ napelemet összekötnek egy villamos áram mûködtette hûtõpanellel, és a kettõt egy különleges "szendviccsé" formázzák. Lakóhelyiségek hûtésére már használják az eljárást, ablakokra vagy a házfalra szerelek már ilyen szendvics szerkezetet. Amennyiben sikerül a panelt miniatürizálni, hûtõbevonattal láthatják majd el az autók szélvédõit vagy bármilyen palackot. A kutatócsoport az egész rendszer vastagságát egy milliméter alá akarja szorítani. A fejlesztés kezdetekor, még centiméterekben mérték az egyes elemek vastagságát. Miniatürizálással, illetve egy korszerû rétegezési eljárással el tudják érni, hogy az új elemek igen vékonyak legyenek. Egy ilyen hûtõrendszer az ún. "vékonyrétegû napelemekbõl" állna, és ezt a termo-elektromos anyagot filmként lehetne felvinni a tárgyakra, amelyeket aztán még egy védõréteggel be kell vonni. Ennek az eljárásnak az elõnye az, hogy a hõmérséklet eltéréseit kihasználva az egyes anyagokat és tárgyakat nem csak hûteni, hanem fûteni is lehet. A Renssealaer Mûszaki Intézet kutatói szerint a jövõben ezt az eljárást mindenhol használhatják, ahol hûtésre, fûtésre vagy éppen klimatizálásra van szükség.

Dunai kalózok A tengeri rablás õsi mesterség. A jól felfegyverzett és rendszerint túl erõben levõ útonállók nem kímélik az emberi életet, ha ellenállásba ütköznek A Délkínai tengeren gyakori a gazdag rakományú hajó és szinte minden napos a rajtuk ütés. Az Al-Duna mocsaras partszakaszaival, sûrû növényzetével egyenest kínálja magát a vízi betyárok akciói számára. Legutóbb egy bolgár utasszállító kompot csáklyáztak meg. Elõfordult, hogy a kikötõben horgonyzó jármûvet rohanták le. A vámosok partra parancsolták az utasokat, közben pedig a kalózok eltulajdonítottak minden mozgatható tárgyat, értéket, még a gépkocsikban õrzött dolgokat is. A két szomszédos ország illetékesei egymást vádolják. A románok állítják, a bolgárok nemcsak a kikötõi illetéket akarják megspórolni, hanem egyes kapitányok maguk szervezik hajóik kirablását. A kalózkodást a vita elmérgesedése sem zavarja. A martalócok különben is rendszersemlegesek.

21 Az e-bevallás és mellékhatásai Gyakran hallani, hogy elmarasztalják a magyarokat, mert idegenkednek a számítógéptõl, az internettõl, s mert kevesen használják a technika e vívmányait. Bezzeg Dél-Koreában a lakosság nagy része a filmeket is már a mobilján nézi – hallottam ellenvetésként egy rádiómûsorban. De maradjunk csak hazai terepen, és nézzük meg, hogy is állunk kis hazánkban az internetezéssel, és hagyjuk egyelõre a mozizást is, foglalkozzunk inkább a kötelezõvel! Jövõre az egyéni vállalkozókat is törvény kötelezi, hogy bevallásukat elektronikus úton teljesítsék, így ez a rendelkezés 2007. január 1-jétõl már mintegy egymillió vállalkozásra terjed ki. Az illetékes fõhatóságok szerint a feltételek az e-bevallások fogadásához rendelkezésre állnak. Ez bizonyára így van, de a probléma nem is a bevallások fogadása, hanem a továbbítása szempontjából áll fenn. E téren csak részben vannak meg a szükséges feltételek. Mivel az e-bevallás teljesítéséhez speciális, szélessávú Internet-kapcsolat szükséges, az egyik legalapvetõbb hiányosság, hogy számos településen ez még nem érhetõ el. Azok, akik olyan településeken laknak, illetve dolgoznak, ahol nincs szélessávú Internet, a helyben teljesíthetõ e-bevallás és a megfizethetõ internetezés lehetõségébõl is ki vannak zárva. A KSH Internet-szolgáltatásról megjelent legfrissebb adatai szerint az egymilliót meghaladó Internet-elõfizetõ közül 685 ezer a szélessávú Internet-elõfizetõ, 280 ezerrel több, mint 2005. elsõ negyedévében. A felhasználók részérõl tehát van fogadókészség, az ország 3 200 településébõl azonban csak mintegy 1200-ban érthetõ el a szélessávú Internet, és az e-pontok kiépülése terén is sok még a fehér folt. Például az APEH-tól nyert információ szerint az ország legnagyobb kiterjedésû megyéjében, Bács-Kiskunban a 120 település közül 14-ben épült ki összesen 17 e-pont, ebbõl három a megyeszékhelyen, Kecskeméten található. A többi 14 településbõl 10 helyen a teleház mûködteti az e-pontokat. (Forrás: APEH Bács megyei Igazgatóság honlapja – Aktuális információk) A Teleház Szövetség 2005. januárban kötött megállapodást az APEH-hal, amelyben vállalta, hogy az országban mûködõ 506 teleház segítséget nyújt a hozzájuk fordulóknak az elektronikus adatszolgáltatás teljesítéséhez. A gond, hogy az eszközök csak rövid ideig – a megállapodás szerint munkanapokon 14 és 18 óra között – állnak az érdekeltek rendelkezésére. A másik, hogy a legutóbbi adatok szerint az 506 teleházból már csak 441 mûködik. Egy felmérés szerint az e-bevallások teljesítéséhez nem csak a technikai, de a könyvelõk egy részénél a szakmai feltételek is hiányoznak, miközben az egyéni vállalkozók, illetve az állandó megbízást kapott könyvelõk e-bevallás elõtti regisztrálása – az APEH ütemezése szerint – májustól folyik. Az e-bevallás teljesíthetõségének hiányos feltételeivel függ össze a Népszabadságban 2006. július 20-án megjelent hír is, ami szerint pályázati úton, kistérségenként választanák ki a megfelelõen felkészült könyvelõirodákat, amelyek a többi könyvelõ által elkészített papíralapú bevallás alapján teljesítenék az e-bevallást, és a papíralapú bevallást készítõket pályázati támogatással segítenék, hogy csatlakozhassanak az elektronikus ügyintézési rendszerhez, továbbá még az idén nyilvános lista készülne az elektronikus adózásban megbízható könyvelõirodákról. Egy hónap múlva a Napi Online újabb megoldási lehetõségrõl számolt be, mely szerint felvetõdött, hogy a könyvelõirodáknak kiírandó pályázat helyett, az APEH-nál regisztrált könyvelõk normatív támogatást kapnának az egyéni vállalkozók és õstermelõk elektronikus adóbevallásának teljesítése után. A költségvetés szorult helyzetét ismerve, ez az elgondolás elég merész javaslatnak tûnik. A szakmai egyeztetés tovább folyik, azt viszont nem tudni, milyen megoldás születik, lesz-e változtatás, mert csak ezt követõen derül ki, hogy 2007-tõl kiknek, milyen problémái lesznek az e-bevallás teljesítése kapcsán, fõleg a szélessávú lefedettségben meglevõ fehér foltok miatt. A kormány a 158/2006. (VII. 27.) rendelete is a fehér foltok csökkentését célozza, aminek alapján megváltoztak a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházások fejlesztési adókedvezményének feltételei. A módosítás szerint ugyanis a kedvezmény csak akkor vehetõ igénybe, ha a fejlesztés olyan településen létesül, ahol internetszolgáltatásra képes infrastruktúra még nem üzemel, vagy nem épül, és a beruházás az ellátottak számának növelhetõségét szolgálja. [L]

22 Tudta-e Ön… ...hogy a tervek szerint két éven belül minden hazai régiónak saját fejlesztési stratégiával kell rendelkeznie, ugyanis ez a feltétele annak, hogy a 2007-tõl Magyarországra érkezõ, mintegy 12-15 000 milliárd forint európai uniós forrás jelentõs része fölött a régiók helyben dönthessenek? ...hogy tavaly Magyarországon 1,1 millió regisztrált vállalkozás volt, e körön belül megközelítette a félmilliót a kkv-k száma. Az átlagos alkalmazotti létszámot és a családtagokat figyelembe véve tehát közel kétmillió embert érintett közvetve vagy közvetlenül ez a szektor? ...hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szeretné elérni, hogy a Széchenyi-kártya rendszeréhez hasonlóan a beruházásokra is vehessenek fel kedvezményes hitelt a vállalkozások? ...hogy az IPOSZ felmérése szerint a családi- és mikrovállalkozások 14,3 százaléka volt képes teljeskörûen megfelelni az uniós csatlakozás után érvényes jogszabályoknak és elõírásoknak? ...hogy az Európai Bizottság hatmillió eurót különített el olyan tervezetek támogatására, amelyek a 25 EU-tagország és szomszédjaik kis- és középvállalatainak egymásra találását, illetve partnerkeresését szolgálják? ...hogy az USA-beli kis vállalatok kutatásra és fejlesztésre szánt ráfordításai hétszer-nyolcszor nagyobbak, mint az európai kkv-ké?

L. évfolyam

Külföldi üzleti ajánlatok Az alábbiakban közölt konkrét üzleti ajánlatokkal kapcsolatos bõvebb információkat önköltségi áron bocsátjuk elõfizetõink rendelkezésére. Címenként ipartestületi tagoktól mindössze 500 Ft költségtérítést kérünk – ez tartalmazza az áfát és az ajánlott levél postaköltségét is – amit az adattár karbantartására fordítunk. A nem ipartestületi tagoknak ugyanez a szolgáltatásunk 700 Ft-ba kerül. Akik faxon szeretnék megkapni a választ, azoknak 100 forinttal többet kell fizetniük. Az üzleti ajánlatot tevõ vállalkozások neve, címe postai pénzesutalványon rendelhetõ meg, amelynek hátoldalán kérjük feltüntetni a közlemény(ek) kódszámát, valamint a feladó ipartestületi tagkönyvének számát. Címünk: MV Iparos Újság, 1390 Bp. 62. Pf.: 166. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az üzleti ajánlatok tartalmáért, aktualitásáért felelõsséget nem vállalhatunk, mivel nincs módunk azokat tételesen ellenõrizni. A forrás hitelességét azonban szavatoljuk. Számlát természetesen valamennyi megrendeléshez mellékelünk. KD-75 Madridi cég keres olyan magyar szállítókat, akik a hotel szektor (éttermek, egészségügyi intézmények, szépségszalonok, stb.) részére tudnának egyenruhát, cipõt, továbbá olyan kiegészítõket ajánlani, mint kések és egyéb felszereléseket éttermi konyhák részére. KD-76 Cseh vállalkozó magyar ipari termékeket gyártó cégeket képviselne Csehországban. KD-77 Görög cég az alábbi termékek gyártóját keresi: pergola, lugas, kioszk, fahíd, faemelvény. KD-78 Görög cég magyar borokat, díszdobozokat, fonott kosarakat keres. KD-79 Görög vállalat, különbözõ faanyagokat (fûrészáru) vásárolna: fenyõvörös, lucfenyõ, tölgy, bükkfa.

Újabb kiváló lehetõség a kkv-knak Idén Budapesten kerül megrendezésre az EFQM fórum. A nemzetközi programon a résztvevõk elismert szervezetek vezetõinek elõadásain, interaktív szekciókon vehetnek részt, ahol hazai cégek is megosztják legjobb gyakorlatukat. A fórum különlegessége, hogy az EFQM-mel együtt a magyar Nemzeti Minõségi Díj 10. és az EFQM Kiválóság Díj 15. évfordulójának ünneplésére, és az ez évi díjátadásra is a fórum keretében kerül sor. A magyarok számára kiemelkedõ ez az esemény, mivel a nyugat-európai helyszínek után Magyarország kapta meg elsõként a lehetõséget a közép-kelet-európai országok közül a fórum megrendezésére. Az EFQM legrangosabb éves nemzetközi eseményét, az EFQM Fórumot 2006. november 6-8. között Budapesten rendezik. A Mûvészetek Palotája, a Parlament és a Vasúttörténeti Park ad otthont e rangos eseménynek. A konferencia, amelynek fõ témája "Az európai versenyképesség globális kihívásai", a mai üzleti élet aktuális és legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. A rendezvény kiváló alkalom az üzleti élet szereplõi számára, hogy találkozzanak, és kapcsolatot építsenek egymással, ötleteket gyûjtsenek, tapasztalatot cseréljenek, továbbá arra, hogy kiemelkedõ vállalatok, intézmények legjobb módszereit ismerhessék meg.

MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja A kiadásért felelõs: Szûcs György, az IPOSZ elnöke l Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília Kiadja: FIRMA Kht. l Szerkesztõség: Bp., V., Kálmán I. u. 20. Tel./fax/: 311-2235; 354-3172. Kiadóhivatal: Bp., V. Kálmán I. u. 20. Tel./fax: 269- 2956, 354-3174. Postacím: 1390 Bp. 62. Pf.: 166. E-posta: [email protected] l Elõfizetési díj: 1 évre 6930 Ft l Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: [email protected] Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1089 Bp., Elnök u. 1. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 l Index: 15462

23

2006/15-16.

Betéti Társaság vállal CIPPZÁRKÉSZÍTÉS! fém és mûanyag fogazattal Ligeti Péter Bp. XX. Határ út 57. Tel: 285-2303. http://home.tvnet.hu/~ligeti

ZÁSZLÓKÉSZÍTÉS! Reklám, nemzeti, stb. Tel./fax: 316-8567. KURALY 1023 Bp., Török u. 2.

Függõleges marógépet keresek megvételre, TOS FV 32-es típust (kb. 1949-50-es évjáratút). VÉGH: 217-4056. CNC ÉS HAGYOMÁNYOS ESZTERGÁLÁS Palást-és furatköszörülés, marás, fúrás

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

Kis- és nagysorozatú, valamint egyedi alkatrészek gyártása, Teljeskörû szolgáltatás (hõkezelés, felületvédelem, galvanizálás, stb.)

CSAPÁGY- ÁTALAKÍTÁS

H A B S Z I VA C S BÚTORSZÖVET NAGYKERESKEDÉS PILISTEX BT. 1149 Budapest, XIV., Egressy út 23-25. Tel.: 251-0272. 2085 Pilisvörösvár, Fõ út 117. Tel.: 06/26/330-369. Kiskõrös, Petõfi S. u. 74. Tel.: 06/78/411-486.

HULLADÉK SZIVACSÁT VISSZAVÁSÁROLJUK! PASZOMÁNYKÉSZÍTÉS

Helyszíni gyártású, egyedülálló minõségû termékek Rekonstrukciós munkák: textilkárpitos kellékek, lakás kiegészítõk, ruhadíszek, zsinórok, kordonok, rozetták, rojtvariációk …stb. Budapest, VI. ker. Kmetty Gy. u. 14. SZÖVÕMÛHELY Tel.: 312-6790. Nyitva tartás: Hétfõtõl- péntekig 10-17 óráig.

LEVÉDETT TEXTIL és SZALAGFÜGGÖNY ELEKTROMOS MOZGATÁSA

kézi kapcsolóval és távszabályzóval is megrendelhetõ. Galambos József 2310 Szigetszentmiklós, Ifjúság út 11. Telefon: 06/24-366-085.

Óbudán, a Bécsi úthoz közel

40 m2 helyiség kiadó raktározás céljára. Telefon: 06-30-203-6296, 367-3695.

Csapágyalkatrészek – tartozékok készítése

MECHROLL BT.

Tel./fax: 383-7264, 06/20/935-1288 E-mail: mechroll@mechroll. hu Weboldal: www.mechroll.hu

LEVÉDETT TEXTIL és SZALAGFÜGGÖNY ELEKTROMOS MOZGATÁSA

kézi kapcsolóval és távszabályzóval is megrendelhetõ. Galambos József 2310 Szigetszentmiklós, Ifjúság út 11. Telefon: 06/24-366-085. Belõhetõ fülbevalók, belövõ pisztolyok, strassz kövek SS12-es. Kandalló szerszámok, elõtétrácsok eladók. Nyíregyháza, telefon: 06/30/551-2460. WECO 1060-as sablonos automata csiszológép centírozóval, szivattyúval, kompresszorral, jó állapotban eladó. Irányár: 250.000 Ft. Érdeklõdni: 06-52/ 536-036 os telefonon. Faipari szalagfûrész kerekek készítése, 1m átmérõig. Gatterkerék, szalagcsiszolódob öntése, megmunkálása. Horváth öntöde, 1118 Budapest, Budaörsi út 149/a. Telefon: 246-2929, 06-20946-9013. 2x4 méteres szétszerelhetõ mûhelyasztal 15.000 forintért, körkéses kézi szabászgép 10.000 Ft-ért, számítógépasztal 3.000 Ft-ért, iratszekrény 3.000 Ft, iroda szék 3.000 Ft-ért, kondigép 15.000 Ft-ért eladó. Telefon: 06-30-320.0979. Kitûnõ állapotú marógép, (horizontál, verticál) eladó. Tel.: 06/26-360-329. Fémlemezipari munkák vállalása. Horganyzott, alumínium lemez eladás. Esõcsatorna gyártás (horganyzott, alu, vörösréz). Csatornavas, hófogók, nagy választékban. Érdeklõdni a 06-59/321-637 tel./faxon.

présmunkákat 3 és 10 t-ás gépre és esztergálást. Telefon: 06-29-428-611. e-mail: [email protected] Találkozzunk 2006. szeptember 9-17. között a BNV-én a D pavilon 102/F standján! Hidegburkolás-technika, térburkolás-technika, a téglavágás gépei, vakolástechnika. Kõmûves szerszámok és mérõ eszközök. Építõipari gépek.

ZUGGÓ Építõgépek 8900 Zalaegerszeg, Alsójánkahegyi út 25. Tel.: 92/598-990, 30/9895-201. Fax: 92/598-995. E-mail: [email protected] www.zuggo.hu, www.zuggoepitogepek.hu

MV Iparos Újság Hirdetési tarifatáblázat – 2006 (Forintban + 20% áfa) Hátsó borító (színes): 200.000 1/1 színes 180.000 fekete-fehér 160.000 1/2 színes 90.000 fekete-fehér 80.000 1/4 színes 50.000 fekete-fehér 40.000 1/8 színes 25.000 fekete-fehér 20.000 1/16 színes 13.000 fekete-fehér 10.000 Többszöri közzététel esetén kedvezményeket biztosítunk külön megbeszélés alapján vagy térítésmentes cikk megjelentetése is lehetséges. v

Keres-Kínál: Kiskeretes hirdetések: (ipartestületi tagoknak

50 Ft/szó 800 Ft/cm 700 Ft/cm)

Címünk: 1054 Budapest, V., Kálmán Imre u. 20. Tel./fax: 311-2235, 354-3172, e-mail: [email protected] Postacím: 1390 Budapest 62., Pf.: 166.