1
2006/09-10.
IPOSZ – Budapest Bank együttmûködés a mikrovállalkozásokért Budapesten, 2006. május 9-én a Budapest Bank (GE Money Bank) és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) együttmûködési megállapodást kötött a mikrovállalkozások támogatására. Az együttmûködés értelmében a Budapest Bank e naptól kedvezményes pénzügyi szolgáltatásokat nyújt az IPOSZ által képviselt közel 60 ezer mikro- és családi vállalkozás számára. Az együttmûködés révén az ipartestületek tagjai kifejezetten a mikrovállalkozások igényeire kidolgozott hiteltermékeket vehetnek igénybe kedvezményesen a Budapest Bank mikrovállalkozási üzletágának kínálatából. A megkötött együttmûködés alapján az ipartestületi tagok havi díj megfizetése nélkül juthatnak hozzá a Budapest Bank népszerû 1 Ft-os folyószámla csomagjához kapcsolódó Internetbank szolgáltatáshoz, kedvezménnyel vehetik igénybe a mikrovállalati likviditási problémákra megoldást nyújtó Kisvállalkozói Mini Folyószámla-hitelt; valamint a mikrovállalkozók számára kifejlesztett, szabad felhasználású jelzáloghitelt, a Kötetlen Vállalkozói Hitelt. "A Budapest Bank elkötelezett a hazai mikrovállalkozások támogatásában. Ezt jelzi, hogy számos innovatív terméket indított az elmúlt évben e szegmens számára, mint például az 1 Ft-os folyószámlacsomagot, és az
A felvétel az együttmûködés aláírásakor készült. Jobbról: Zatykó Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágát irányító vezérigazgató-helyettes, Szûcs György elnök és Kassai Róbert alelnök, az IPOSZ képviseletében EVA Komfort szolgáltatást. Célunk, – hangsúlyozta a Szûcs György, az hogy az együttmûködésben vállalt IPOSZ elnöke. A Budapest Bank anyavállalata, a szolgáltatásokkal hozzájáruljunk a hazai mikrovállalkozások megerõsödé- GE Consumer Finance nemzetközi taséhez. Ennek érdekében az országos pasztalatai szerint a mikro-, kis-, és fiókhálózatunkban dedikált tanács- családi vállalkozások banki, pénzügyi adók segítik a mikrovállalkozásokat igényei a lakossági ügyfelekkel sok finanszírozási problémáik megoldásá- hasonlatosságot mutat. A Budapest ban." – mondta Zatykó Péter, a Buda- Bank évek óta nagy sikerrel alkalmazpest Bank lakossági üzletágát irányító za az anyavállalatánál bevált megoldásokat a mikrovállalati termékfejvezérigazgató-helyettes. "A mikrovállalkozások speciális lesztés, a hitelbírálati- valamint a kocpénzügyi megoldásokat igényelnek. kázatkezelési folyamatok területén. Az IPOSZ tagszervezeteihez tartozók Az újonnan kifejlesztett termékeken számára kialakított pénzügyi termé- kívül a pénzintézet jelentõsen egyszekek és kedvezmények hozzájárulnak rûsítette a termékek igénybevételének versenyképességük növeléséhez, ezzel adminisztrációját, ezáltal lerövidítve a a nemzetgazdaság egyik motorjának kisvállalkozók számára oly fontos hiszámító szegmens tud megerõsödni." telfolyósítási idõszükségletet.
Sorsfordító idõk Beszélgetés Szûcs Györggyel, az IPOSZ elnökével Elöljáróban arról esett szó, hogy a mögöttünk álló 120 esztendõ számos fordulata során a hazai iparos társadalom mindig megtalálta a számára helyes irányt. E négy emberöltõ ideje alatt négy megsemmisítõ csapás szakadt elõdeink nyakába. A két világháború a maga tíz esztendejével, százezrek pusztulásával - Karcagon a kegyelet összetört emléktábláját, a Kurucz család tiszta szívének hála, most állították helyre -, benne a zsidó kisvállalkozások, a kispolgárság jó ré-
szének megsemmisítésével, további százezrek testi és lelki megnyomorodásával, a gazdasági világválság, ami nemcsak egy-egy ország gazdaságát kényszerítette térdre, de külkapcsolatait is. S végül a svábok, tótok kitelepítésével kezdõdõ béke és folytatása, a szocializmus évtizedei a ránk erõszakolt, de nem ránk szabott ideológia mindenre rátelepedõ, mindennek a gyökerét is megrágó pusztításaival. "Csak" ezeket kellett túlélni, az elveszett tõkét kellene pótolni, a kiégett
lelkesedést újra éleszteni, sikeresen kezdeni és mindent elkövetni a régi társadalmi rang visszanyeréséért. Sorsfordító idõk, nemes feladatok. 1999-ben nemcsak a nevünk változott, a párt akaratának lefelé történõ muszáj végrehajtását az alkotásban történt társ szerep elfoglalása váltotta fel. A nagyvállalkozók fent, kapcsolati tõkéjük jelentõsebb vagyoni helyzetüknél, de ez már a vértelen váltás lét(folytatás a 3. oldalon)
2
L. évfolyam
Kommentár Verseny, képesség, hajlam Egyes szakmákban – pékek, építõipar – már érzik a tõkével, technikával jobban ellátott konkurencia diktálta erõfölényt. Statisztika híján nem tudjuk ennek a szakmára kiterjedt hatását, de azt látjuk, nem vagy csak nagy nehézséggel és vérveszteséggel tudjuk megvédeni, megmenteni érintett társainkat. A kézmûvesség a "versenysemleges gazdaságpolitika" mellett tör(?) lándzsát, pedig jelen helyzetében hangsúlyozottan a pozitív megkülönböztetés állami alkalmazása a nélkülözhetetlen. Amíg a versenyképességi világranglistán hazánk az Egyesült Államokhoz képest 60%-on áll, addig – hasonló kisvállalkozói adatom nem lévén – nálunk a meghatározó, a fejlettséget mutató hozzáadott érték az EU átlagához képest mindössze 13%, az ehhez szükséges bérköltség viszont 122%. Az egy vállalkozásra jutó árbevétel pedig csak 21%. Egy felmérés szerint egyre kisebb mértékben jelentkeztek a fejlõdést gátló adó- és járulék terhek és egyre erõteljesebben a verseny növekedése Karinthy Frigyes írta: A harc elõl megfutni gyávaság, szeretni a harcot õrültség, állni a harcot bátorság. A kézmûvesek elszántak. Hozzáteszem: bátorságukhoz felkészültség is szükséges. Ez utóbbival nem nagyon dicsekedhetünk. Iparosaink többségében – hiszem – megvan a hajlam, de a körülmények nem biztosították eddig az adottságokat. Sok szó esik mostanában a feltõkésítettségrõl. Új szó, kidolgozatlan folyamat. Bizonyos formáit nem szeretjük. Korszerû módszer, amikor egy erre szakosodott pénzügyi vállalkozás a segítségre szorult céghez pénzzel betársul, közremûködik a cég helyre tevésében, majd a betett tõkéjét és hozamát piaci áron értékesítve tulajdonrészét eladja. E nyugaton már rég általánossá vált gyakorlat még csak most kezd gyökeret ereszteni. Minden esetre nõ azon pénzügyi vállalkozások száma, amelyek kínálati piacot jelentenek. Most már "csak" az érdeklõdõknek kellene megjelenni. Megkérdeztem egy szakértõt, hogyan valósul majd meg a közeli jövõben a feltõkésítés. Már kész terveknek kellene lenni, hiszen sok érintett várja munkahelye, a képviselet közbenjárását és közremûködését. Kiderült, még szóba sem került a téma. A szakma, a méret, a hozzáadott érték, a helyszín vagy csak egyszerûen a közelállóság a meghatározó? Netán a pályázat? A Széchenyi tervbõl a kisvállalkozások 6% erejéig részesültek. Ebben benne volt egy kicsi és jó nevû édességgyártó ötmillióval, egy kicsi és jó barát 26 millióval és egy korszerû kis nyomda 600 ezerrel. Magamra haragítom a fél világot, a pénzt az iparba, az innovációba és az informatikába kell fektetni. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek van (lesz?) egy olyan programja, ami innovatív kisvállalkozások alapítását célozza. A hétéves, 26 milliárd forintos terv feltételezi a magánszféra 10-15 milliárdos további befektetését e vállalkozásokba. Ennek megvalósulása esetén a tízes évek elején 30-40 inkubátorház jöhet létre 8-12 kezdõ vállalkozással. E néhány száz új vállalkozástól elvárható 2000-3000 eredményt ígérõ mûszaki terv és nagy hozzáadott értéket termelõ esetleg két-háromezer új munkahely jöhetne létre. Ettõl függetlenül szakértõk úgy látják, hogy a már mûködõ, innovációval foglalkozó kisvállalkozások alapítására, piacra jutására és fejlesztésére bizony eddig hiányoztak a források Feltétlenül szükség volna a fentebb említett alapok létrehozására és rajtuk keresztül a már említett tõke juttatás biztosítására. Az erre vonatkozó tervek az új termékek piaci bevezetése költségeinek legalább a felét garantálhatnák. Egy-egy cég – ismét a specialisták véleményére szorítkozom – így az alapítás évében 50 milliós tõke támogatást kaphat, a továbbiakban ez az összeg a négyszeresére is emelkedhet. Ezen elgondolkodva jusson eszünkbe, a finnek, a dél-koreaiak és Észak- Írország GDP-jük 3-3,5%-át fordítják kutatásra, fejlesztésre, nálunk 2004-ben 0,88% jutott e célra., Arról már nem beszélve, hogy az alapösszeg is kisebb volt. Az egyik napilap statisztikája szerint a kkv szektor mintha felfigyelt volna az itt rejlõ lehetõségekre. Az idén az e célra jóváhagyott 5,6 milliárd forintot több százan pályázták meg, 2/3-uk eredményesen. A tavalyi 3,3 milliárd forint "lábon elkelt". A szûkösség itt is megnyilvánul, az idei lehetõség már csak 2,4 milliárd. Különben a 3 éves, 3.5 milliárdos keret 84%-át már lekötötték. Egyelõre nem tudni a sikeres pályázók számát, szakmáját, a pályamunka tartalmát és az eredményességet. Fontos és célravezetõ mutatók hiányoznak még. Nélkülük nem lehet megfelelõ következtetésre jutni. Az azonban már látszik, ezeknél a vállalkozásoknál alkalmas szakemberek dolgoznak, mûszakilag viszonylag fejlettek, részesei, talán alapítói lehetnek annak a jövõnek, amikor hazánk "a gyõztesek között is gyõztes lesz." Gergely György
Olvastam, hogy l 117 "vállalkozó" élt vissza a Széchenyi hitelkártya adta lehetõséggel, így jogosulatlanul jutottak félmilliárd forinthoz. Eddig 60 fõ ellen folyik a nyomozás. l az idén a fõvárosban 22 helyen lesz jelentõs útfelújítás, 4-4 helyen a II. és III. kerületekben, 3-3 helyen a IX., X., és a XX. kerületekben. l a csempész cigaretták fele az ukrán Priluki gyártmányú, amely népszerûségében a Sopianae mögött a második. l nem az ujjlenyomat az egyetlen személyazonosító. A szem szivárványhártyájának mintázata az élet során nem változik, míg az ujjlenyomat az erõs kézimunka hatására megkophat. l nyilvánosságra került a pápaválasztás négy fordulójának szavazása. E szerint az elsõ fordulóban 47-en választották a késõbbi pápát, 39-en voltak ellene, az utolsó voksolásnál 84 : 29 volt az arány. l tekintélyes amerikai szakértõk szerint a posztkommunista átalakulás sikertörténete a gazdasági szabadság vonatkozásában 50 gazdasági mutatót vizsgálva Magyarország. A világ legszabadabb gazdaságai Európában Írország, Luxemburg és Izland, a legkevésbé szabadok utolsó tíze között nincs európai ország. l az argentin partok közelében 250 méter hosszúságú úszó jéghegyek zavarják a tengeri forgalmat. l a következõ években tízezer milliárd forint fejlesztési EU-pénzre vár az ország. A Budapest központúság mellett Debrecen, Gyõr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár-Veszprém térségében a közlekedés korszerûsítése, az informatikai infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások javítása a cél. l egy Párizsban élõ magyar festõ képéért 140 millió forintnak megfelelõ összeget fizettek ki. Magyar kortárs alkotásért még soha nem adtak ekkora összeget.
3
2006/09-10.
Beszélgetés Szûcs Györggyel, az IPOSZ elnökével (folytatás az 1. oldalról)
rehozta saját tõkés osztályunk. S nagyon kellene már végre a kialakult polgárság, annak részeként a szorgos és sokoldalúan tájékozott iparos. Csak remélni lehet, hogy a következõ évek EU-tagsága megteremti ezt a már ma is nélkülözhetetlen állapotot. Megtiszteltetés az IPOSZ, az egész hazai kisiparosság számára, hogy történelmünk során már másodszor válhattunk az európai család tagjává. Az 1867-es kiegyezés volt az elsõ és utána az ország példátlan fejlõdése igazolta, jó helyen vagyunk. Az elõttünk álló hét esztendõben tízezernél több milliárd forint várományosai vagyunk. A javunkra kell hasznosítani, mint ahogyan elõdeinknek ez sikerült. Megerõsíthetjük a több lábon állást, gondoskodhatunk az intenzív fejlõdésünkrõl, ennek eredményeként a társadalom általi elismertségünkrõl, miközben megtartjuk kulturális szellemiségünket. Büszkék lehetünk arra is, hogy a közéleti botrányok elkerülték közösségeinket, megrendelõink kitartottak mellettünk. Közismert korlátozott adófizetési lehetõségünk. Ennek ellenére 4 százalékponttal nõtt a befizetett tb járulékunk, míg a nagyvállalatoké ugyanennyivel csökkent. Ezek a kisvállalkozások (250 fõig) az összfoglalkoztatottak 74%-ának, 2,1 millió embernek adnak munkát, (az eltartottak számát tekintve megközelíti az ország lakosságának a felét!) a termelési színvonalat is megmutató hozzáadott érték vonatkozásában pedig (51,5:48,5 arányban) felülmúlják a nagyokat, egy fõre jutva azonban 80%-os többletével érvényesül a fejlettebb technika, a nagyipar. A fejlõdés azonban 1990 óta töretlen és a további kibontakozás záloga az lehet, ha az EU jogi szabályozásának átvétele után a régi tagországok gazdasági és társadalmi mûködtetési gyakorlatát is alkalmazzuk. A tagországokban a nemzeti iparra és a nemzeti öntudatra gyakorolt hatás a többségében hazai kézben levõ nagytõke és az ottani társadalmi elit, a kormány kezében van. Nálunk ez még nem így mûködik. A multinacionális vállalatok vették át a gazdaságban a túlsúlyt, a globalizáció egyre jobban áthatja életünket. Ilyen körülmények között jogosan kérdezhetik tõlünk, mit várunk az
új kormányzástól A Nemzeti Fejlesztési Terv egy új Magyarország felépítését tûzi célul elénk. Elvárjuk tehát a kisvállalkozói réteg felnõttként történõ kezelését. Azt, hogy bízzanak meg bennünk, bízzák ránk az ország problémái egy részének megoldását. A foglalkozási ráta helyre tevésében, a mai 56%-ról megemelni 65%-ra nincs nálunk jobb partner. Ehhez azonban mérsékelni kell a ránk nehezedõ közterheket. Minden vezetõnek tudnia kell, a 3,8 millió foglalkoztatott melletti 2 millió eltartott olyan teher, amit egészséges gazdaság képtelen magával hordozni. Versenyképes gazdaságot akarunk, fejlõdést. Egyik sem pártajándék, nem a sok ígéret valamelyikének beváltása, hiszen a felzárkóztatásra megvan az uniós pénz, akárcsak a fejlesztéshez és a modernizációra a saját forrásunk. Azon lehet vitatkozni, hogy a hét évre kapott 27 milliárd euró sok vagy nem, de ki kell termelnünk ugyanennyi pénzt nagyobb közteher vállalása nélkül a felhasználás ideje alatt. Mûködtetni kell a belsõ piacot. (Az egyik gazdaságkutató most közzétett jelentése szerint a belföldi felhasználás és a háztartások fogyasztása a gazdaság teljesítményénél lassabban - 3.9%, míg a GDP 4.3% - növekedett és emelkedett a lakossági megtakarítások összege.) Biztosítani a társadalmi kontrollt. Az új kormány a lehetõ leggyorsabban fejezze be az európai szociális modellhez való csatlakozást. A megállapított fontossági sorrendhez pedig ragaszkodjanak és tekintettel annak társadalmi jelentõségére, tartsák is be. Ehhez a hazai gazdaság lehetõségeit kell elsõsorban felhasználni. A kormány feladata a munkaadók és munkavállalók, tehát a társadalmi párbeszéd rendszerének olyan kialakítása, hogy az ottani dialógus mielõbb elkezdõdjék. Némi továbblépésként pedig a tanácsokban ne csak javaslatokat várjanak a munkaadói oldaltól, de saját munkájuk megkönnyítéséért ösztönözzék tevékenységüket a végrehajtás során is. Az IPOSZ három ciklusa társadalmi súlyának növekedését is mutatja. Az elsõ négy év az érdekképviseletként történõ elfogadása, a második a felkészülés és a mûködés jogi feltételeinek biztosí-
tása az EU-ban. A folyamatban levõ harmadik a szolgáltatási rendszer kiépítése, a megfizethetõ segítség, a pénzpiai szolgáltatások nyújtásának megteremtése. Segít a felsõfokú ismeretek elsajátításában. Kis üzemek sokaságára gondol az IPOSZ, amelyek azután képesek lehetnek a beszállítói feladatok ellátására is. Ha a politika felismeri az ebben rejlõ lehetõségeket, akkor az érintett térségekben rejlõ erõk a társadalom javára szabadulnak majd fel. A rövid távú felzárkóztatási idõ mindenkit sürget A közös piac melletti közös államforma arra figyelmeztet bennünket, hogy õrizzük meg a kisvállalkozások jellemzõ vonásait, önállóságát. Egyre többet hallani a korrupcióról, a feketegazdaság terjedésérõl, a közbeszerzések körüli visszásságokról, a nem egyforma elbírálásokról. Mi a belsõ piac fejlõdésében vagyunk érdekeltek, a kormány feladata pedig a lakosság életkörülményinek javítása. A tulajdon mûködését elõsegítõ szabályok alakításában érdekképviseletként vehetünk részt. Fontos a kisvállalkozások piaci teljesítõképessége. Ennek része az a forrás, amellyel képesek megfizetni a segítségükre létrehozott szolgáltatásokat, hogy a sok szétszórt kisüzem erõs gazdasági csoportként tudjon megjelenni Az elnök fontosnak tartotta hangsúlyozni az UEAPME minõsítését. Ebben a régebbi és nagy gyakorlattal rendelkezõ érdekképviseletekkel egyenlõ felkészültségû és hozzáértõ testületnek nyilvánította ki az IPOSZ-t. A segítségükkel létrejövõ hálózat a területen már régebb óta mûködõ szervezeteknek egyenlõ partnere lesz. Ezt követõen a közgyûlés jelentõségét hangsúlyozva a vagyonkezelés során végbement változásokról és azok hatásáról tett említést. A lényeg, hogy a szakmai befektetõk megjelenése a mai helyzettel szemben vonzó állapotot legyen képes kialakítani. A következõ idõben minden szellemi és anyagi javat a magyar családi vállalkozások versenyképességének, gazdasági teljesítményének, növelésére és a foglalkoztatási lehetõségek bõvítésére kell fordítani. Együttmûködve az ország gazdasági és társadalmi képviselõivel a politikát meghatározó és megvalósító pártokkal és a kormánnyal. G. Gy.
4
L. évfolyam
A jajhalompusztai kultúrház Bevallom, a címben feltüntetett település neve ragadott meg. Mennyi keserv, nyomorúság halmozódhatott fel az itt élõk soraiban, ha ily kegyetlen nevet adott a századok tapasztalata egy néhány házból álló zempléni településnek. Nem találtam olyan térképet, sem lexikont, amelyekben az említett nevet megtaláltam volna, de a Kisiparos Újság 1949. április 22. számának utolsó oldalán egy címben ott díszeleg a név. Ez adta meg az utolsó lökést, írni kell e korról, ebbéli múltunkról. Sok szempontból tanulságos, más oldalról megmosolyogtató. Akárhogy is, a mienk. A politika a kornak megfelelõen, annak utasításait követve egyre erõteljesebben kezdett a lapban elterjedni. Az országlás vezetõinek nagy beszédei hangsúlyozták – elfedni akarva az igazi szándékot – a kisiparosság gazdasági fontosságát, társadalmi szükségességét. Viszont nagyon fontos tudni, hogy az iparügyi miniszter több tucat mestervizsga bizottságot nevezett ki a kisiparosság tagjai sorából. (Vagyis nem szentírás az a mai állapot, amibõl a kamara nem enged, a tárca pedig kényelmi okból nem kíván változtatni.) Jól ment a kisiparosságnak. A heti majd száz vásár lendíthette forgalmát, nemcsak három futball csapatot tartott el, de Szegeden saját színjátszása mellett 15 agg szaktársuknak biztosítottak nyugodt öregséget, Hévízen, Hajdú-
szoboszlón és Balatonfüreden napi 25 forintértért lehetett nyaralni, az órás szakosztály nyelvújító szakszótárt adott ki Bányai Zsigmond szerkesztésében, a nagy sikerû pápai bál nettó jövedelmét az ottani öregek élvezhették, Bene Károly olyan folyadékot talált fel, amellyel tûzállóvá lehet tenni a textilt, Szabó Imre a mûsellakot fedezte fel. A kéményseprõknél valójában csak most szüntették meg a céhrendszert, 300 éves hitbizományokat számoltak fel. A tiszti iskolákba bevitt fiatalok jól érezték magukat, bizakodóan nyilatkoztak Annál is inkább tehették ezt, mert például a fõváros VI. kerületében 1938-ban 318, 1948-ban 508 új iparigazolványt adtak ki. S végül(?): a falu villamosítása 20 millió értékû munkát biztosít az ország kisiparosainak – írta a hetilap. Május elsejét a Hûvösvölgyben ünnepelték. A Kisiparos Újság pedig százezredik elõfizetõje elérését tûzte célul maga elé. Egy életcsepp kisiparosaink "békeévének" utolsó hónapjaiból. Véletlenül kiragadott példák abból az idõbõl, amikor a diktatúra viharfelhõi a láthatáron gyülekeztek – Rajk és Mindszenthy letartóztatására még az évben sor került. Volt, akinek az életét vették, volt, akinek csak az életlehetõségét. A jajhalom egy puszta néhány házából az ország takarója lett. G.
A tájékozatlan órás
Tisztelt OTP!
Elsõ pillantásra látszik rajta a jó szándék. A másodikra a szakértelem. Orrára csúsztatott szemüvegét még külön zsinór is tartja a leeséstõl, ápolt bajsza jól illik tar fejtetõjéhez, frissen borotvált – a reklám kedvéért muszáj meg illik is -, munkaköpenye vadonat újnak tûnik. Évei számát illetõen úgy 60 körüli, ami a súlyát meghatározza, az közel a 90-hez. (Majdnem) jól kiválasztott reklám figura. A puttót hirdeti, vagyis azt, hogy minden órában egy nyeremény. Az egyik felvételen 1 és 2 millió forintot kínál meg egy-egy autót óránként. Itt egy 30-as évekbõl származó, 13-at mutató asztali óra, a filmen egy néma kakukk-óra a helyiségbe éppen belépõ mester kezében. A szerencsétlen jött, keresi az órában a pénzt. A figura nem élethû. Ha valóban órás volna, tudhatná, az órában rengeteg a pénz. Mindig is jó szakma volt, tisztességgel lehetett belõle megélni. A szomszédomban egy testvérpár úgy 30 éve folytatja e szakmát, jól megy nekik. A tájékozott órás tudja, egyszerre nem képes kivenni egy milliót még egy hangos órából sem, de folyamatosan igen. Ebbõl nincs reklám, de megélhetés igen. Ez sem rossz. g.
Igazán jól esett, hogy több évtizedes kapcsolatunkat jó szívvel igyekszik elmélyíteni. Rá is fér a kettõnk közötti érintkezésre némi javítás, mert elégedetlen vagyok Önnel. Közügyrõl van szó. Az elsõ két esetben Ön bizony megbukott, a mostani harmadiknál sem vizsgázik elfogadhatóan, tehát nyugodt lelkiismerettel használom fel a nyilvánosságot. Egyike vagyok a legrégebbi folyószámla tulajdonosnak. Ismer(t)em a bank vezetõit, feltételeztem róluk, a legjobb munkaerõt választják maguk mellé. De hát az ország leggazdagabb emberei is tévedhetnek. Olvasom nekem küldött levelükben, a felajánlott hitelkeret a részemre átutalt havi összeg háromszorosa is lehet. Ezzel szemben az átlag 40%-a. E kis különbséget megédesíti, hogy legfrissebb számlájukon maximum 4% kamatot fizetnek betétre, viszont 23,5%-ot kérnek a kölcsönre. A légypiszoknyi betûs tájékoztató szerint a folyószámla hitel esetén 25,89% a THM. A kamatmarzs 1922%. Most már értem a bank ragyogó nyereségének okait, világos elõttem az osztalék alapja, a terjeszkedés anyagi megalapozottsága. Az én pénzem az. Köszönöm, nem élek az ajánlattal. Még csak annyit, nem jó folyószámlát vett elõ és hibásan írta a nevem. Különben minden stimmel. Fogadja nagyrabecsülésem. A 1177306109390566 számlaszámú ügyfél
A 2006. május 1-je és május 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 275 Ft/l ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 284 Ft/l Gázolaj 268 Ft/l Keverék 292 Ft/l Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
5
2006/09-10.
Tisztújító iparos gyûlés Vácott A Vác és Vidéke Ipartestület számára megalakulásának 15. évében az jelentette a fõ kihívást, hogy tagságuk létszámát stabilizálni tudják és megfelelõ anyagi hátteret biztosítsanak testületünk mûködéséhez. Ez hangzott el az ipartestület tisztújító iparos gyûlésén az elnökség beszámolójában, melyet Buchwald Imre terjesztett elõ. (Felsõ képünk) Majd így folytatódott a számvetés: Az elnökség munkáját a fentiek figyelembe vételével, az alapszabályban foglaltak betartásával, valamint az iparosgyûlés által elfogadott munkatervnek megfelelõen végezte. Hat elnökségi ülésen 26 határozatot hozott. Rendkívüli elnökségi ülés összehívására nem került sor. Az elnökség és felügyelõ-bizottság tagjai tiszteletdíjban, költségtérítésben nem részesülnek. Az elnökség az alábbi fõbb témákat tárgyalta: – A vállalkozások helyzetét értékelve a jogszabályváltozások következtében megállapította, hogy több kedvezõ változás (két kulcsos szja, 50%-os értékcsökkenési leírás, iparûzési adó 50%-ának leírása) mellett kedvezõtlenül hatott a vállalkozói járulék bevezetése és az iparûzési adó alóli mentesség megszüntetése Vácott. – Vác Város Önkormányzatával kötött együttmûködési megállapodást közösen értékeltük. Továbbra is hasznosnak ítéljük meg, mind két fél törekedett arra, hogy a megállapodásban foglaltakat betartsa. Részt veszünk a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás munkájában. A Térségi Integrált Szakképzõ Központ (TISZK) és a Váci és az ipolysági kistérségek helyi gazdaságának erõsítése c. projektben, partnerei vagyunk az önkormányzatnak. – Érdekképviseleti tevékenységünk két fõ területe, az IPOSZ-nál és az önkormányzatnál végzett munkára oszlik. Szorosabb kapcsolat természetesen az IPOSZ-al van, Késhegyi László az országos elnökség, Urbán Júlia a felügyelõ-bizottság tagja. Az IPOSZ munkáját kiemelten támogatjuk, viszont elvárjuk, hogy valamennyi fórumon maximálisan képviseljék a tagság érdekeit. A Vác Város Önkormányzatával is jó a kapcsolatunk, melyet meghatároz a több mint 10 éves együttmûködési megállapodás. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban Buckwald Imre képviseli testületünket.
– Áttekintettük a szolgáltatások helyzetét. Pozitívumként értékelte az elnökség, hogy a 15 évvel ezelõtt, az alakuláskor, meghatározott szolgáltatásokat a testület változatlanul biztosítani tudja. – Az elmúlt években sikeresen szerveztük meg rendezvényeinket: a majálist, a mikulás ünnepséget, az iparosbált, a vállalkozói találkozókat, az adó- és munkaügyi jogszabályokról szóló tájékoztatókat. – Az ügyintézõ szervezet munkáját az elnökség által meghatározott feladatok, valamint az alapszabályban foglaltak szerint végezte. Azoknak a céloknak, amelyet a tagság megfogalmazott maximálisan igyekezett megvalósítani. Ésszerû gazdálkodás mellett mûködtették testületünket. Megfelelõen készültek fel az elektronikus bevallásra is. Vác és Vidéke Ipartestület elnöksége 25 éves kisipari, vállalkozói munkássága elismeréseként ezüstgyûrût és emléklapot adományozott: Hanustyák Mihály váci teherfuvarozónak, Hídvégi Vince váci kõmûvesmesternek, Korbel Sándornak, a Korbel és Társa Bt. tulajdonosának, Tóth László örbottyáni villanyszerelõ-mesternek. Az ezüst gyûrûket a Gyimesi Ékszerüzlet készítette díjmentesen az ipartestület részére. A szakma, a mesterség magas fokon való mûveléséért Aranykoszorús Mester kitüntetõ címet adományozott: Molnár István szõdligeti géplakatos-mesternek, Szabó Csaba váci kõmûvesmesternek, Számpor József erdõkürti kõmûvesmesternek. Kiváló szakmai munkája elismeréseként Ezüstkoszorús Mester kitüntetõ címet adományozott: Gáspár István szõdi kõfaragómesternek, Madróczky János váci villanyszerelõmesternek, Nagy Edit váci kozmetikus-mesternek, Nikolics László szõdi kisgépjavító, villanyszerelõ-mesternek. A tisztújítás alkalmával megválasztott elnök Buchwald Imre lett, elnökhelyettes: Klimász János, az elnökség tagjai: Fábián Ferenc, Hirt Jenõ, Klucsik József, Korbel Sándor, Szabó Csaba, Szalai Ferenc, Tóth László, ügyvezetõ elnök: Késhegyi László. A felügyelõ bizottság elnök: Urbán Júlia, elnökhelyettese: Számpor József, tagja: Podhánszky László. (Alsó képünkön az ipartestület tisztségviselõi láthatók.) A Vác és Vidéke Ipartestület taggyûlésén jelen volt Szûcs György, az IPOSZ elnöke és dr.Bóth János, Vác város polgármestere is.
6
L. évfolyam
Megtartotta éves küldöttgyûlését a Gyõr és Vidéke Ipartestület Az elsõ napirendi pontban Maloun Tibor ügyvezetõ igazgató az elnökség beszámolóját ismertette a megjelent tagsággal. (A felsõ fotón õ látható, mellette: Gricz József, az ipartestület elnöke). Bevezetõjében a hazai gazdasági környezetrõl sorolt fel adatokat a KSH statisztikái alapján, és kijelentet-
te, hogy Gyõr-Moson-Sopron Megye és Gyõr városa megõrizte a korábban kivívott helyét, szerepét az ország gazdaságában. A térség fejlõdésének motorja a külföldi befektetések és a hozzájuk kapcsolódó helyi vállalkozások megerõsödése. A megyében több mint ezer külföldi érdekeltségû gazdasági szervezet mûködik, s ez nagy hatással van a helyi iparosságra. Az ügyvezetõ az ipartestület jogi képviseleti tevékenységérõl szólva megemlítette, hogy az a klasszikus ügyvédi képviseleten túl jogi tanácsadást, okiratszerkesztést és a különbözõ hatóságok elõtti képviseletet is jelenti. Az ipartestületi tagok közül a telefonos szaktanácsadáson felül harminchat esetben vettek igénybe segítséget. Hat alkalommal a jogi útra terelõdött vitáikban ingyenes képviseletet kértek, a jogviták egy része peren kívüli egyezséggel meg is oldódott. Érdekérvényesítõ munkája során az ipartestület folyamatos kapcsolatot tartott az önkormányzattal, annak különbözõ bizottságaival, testületeivel. Jelentõs szerepe volt abban, hogy az iparûzési adófizetés mentességi határa nem változott, valamint, hogy pályázati formában elkülönített alapot hoztak létre a kisvállalkozások támogatására. A mikro- és kisvállalkozás-
ok nagy része ebbe a mentes körbe tartozott az elmúlt évben is. Az ipartestülethez tavaly nem érkezett panaszbeadvány írásban. Telefonon és szóban érkeztek panaszok, de ezekkel az ügyekkel nem tudtak foglalkozni, mert a vállalkozó nem volt ipartestületi tag. Az ügyfeleket a kamarához illetve a fogyasztóvédelmi felügyelõséghez irányították. Az elmúlt évben élénk szakosztályi munka folyt. A közeljövõben a szakosztályi programok kialakításánál továbbra is nagy figyelmet kívánnak fordítani az EU csatlakozást követõ tagsággal járó feladatok, tájékoztatókra, az ipartestületi létszám növelésére, a fiatalításra, a hatékonyabb érdekképviselet elérésére, a szakosztályi programok látogatottságának javítására, a szakmai képzésre, továbbképzésre, a könyvelési szolgáltatás korszerûsítése. A szakmunkás nevelésrõl elhangzott, hogy jelenleg 16 iparos 32 szakmunkástanulót foglalkoztat. Az ipartestület elnöksége hasonlóan a korábbi évek jól bevált gyakorlatához éves oktatási tervet készített, amely tartalmazta a közgazdasági, szakmai és egyéb oktatási feladatokat is. Ezen oktatási tervre épült a szakosztályi munkatervek, a szakmai bemutatók, kirándulások és kiállítások terve is. Az elmúlt évben 13 alkalommal került sor szakmai, 10 alkalommal pedig közgazdasági és egyéb (szervezeti, gazdasági, kulturális) témájú elõadásokra, tájékoztatásokra. A tagság minél jobb tájékoztatása érdekében továbbra is készítenek idõszakos hírlevelet az aktuális tudnivalókról, infor-
mációkról, melyet minden taghoz eljuttatnak. Az ipartestület tavaly is segítette a pályázókat. Az OM által kiírt Decentralizált Szakképzési Alaprész eszközbeszerzés pályázaton hárman vettek részt és összesen 7,8 millió Ft-ot nyertek el. Ezen kívül két iparosnak segítettek más eszközbeszerzési pályázat benyújtásában, õk is nyertek. Továbbra is sikeres az ipartestület könyvelési szolgáltatása: a NOVITAX programmal, három fõállású és egy négyórás könyvelõvel mintegy 196 ügyfél részére végeztük a könyvelést és adatszolgáltatást. A Nyugat-Dunántúli Garancia Szövetkezet mûködésérõl az ügyvezetõ elmondta, hogy 15 kisvállalkozó hitel felvételét intézték a szövetkezettel. Jól mûködik az Iparosok Szociális Alapja Alapítvány, a kuratórium döntése alapján 15-en kaptak támogatást, segélyt 76.000 Ft összegben. Az alapítvány terhére rendezték meg a hagyományos nyugdíjas napi rendezvényt is, ahol minden résztvevõ segélyt kapott. Az Alapítvány ezen kívül jelentõs támogatást nyújtott a
Nyugdíjas Klub részére is, kirándulásra, színházbérletre stb. Az ipartestület és a Céhmester Kft. tavaly is a takarékosság jegyében gazdálkodott. A bérbeadásokból, könyvelési szolgáltatásokból és építõipari tevékenységbõl származó bevételek a tervezettnek megfelelõen alakultak, a tagdíjbevételeknél sem mutatkozott nagy eltérés a tervezettF
7
2006/09-10. E
hez képest, összességében nyereséges évet zártak. Mint az utóbbi években, 2005-ben is rengeteg jogszabály, törvény és rendeletváltozás történt, melyeket naprakészen ismerniük kellett az iparosoknak, hogy munkájukat megfelelõ színvonalon végezhessék. Az ipartestület és a Céhmester Kft. szolgáltatásaival segíttette az iparosokat, és munka szerzésével is támogatta a tagságot. Tavaly mintegy 120 millió Ft. értékû munkát adtak ki alvállalkozásba. Szûcs György, az IPOSZ elnöke felszólalásában nagyra értékelte a gyõriek munkáját, példaértékûnek nevezte a szervezet szolgáltató tevékenységben elért eredményét. Röviden vázolta az IPOSZ legújabban elért eredményeit, hangsúlyozva a döntéshozók elé terjesztett úgynevezett fehér könyvet, amely részletes képet és programot ad bármely politikai erõnek a nemzetgazdaság hátterét képezõ mikro- és kisvállalkozások helyzetérõl, gondjairól, lehetséges segítésérõl. Az IPOSZ a továbbiakban is harcolni fog az ésszerûtlen, rossz rendeletek, törvények ellen. Felhívta a figyelmet a garancia szövetkezet átalakításának szükségességére, hogy könnyen hozzáférhetõ támogatást kaphassanak a kisvállalkozások. Elmagyarázta a körbetartozások okát és bátorította az iparosokat, hogy éljenek a csõdtörvény adta lehetõséggel és kisvállalkozás egzisztenciáját fenyegetõ adós ellen lépjenek fel bátran. A helyi iparûzési adó megszûnésének nem biztos, hogy örülni kell, mert a költségvetési gondokkal küzdõ önkormányzatok más jogcímen terhelhetik meg a vállalkozásokat. A FEB beszámolója után az elnökség kitüntetéseket adott át. IPOSZ díjban részesült Németh Kálmán kádármester. Felvételünkön Szûcs György az IPOSZ elnöke adja át számára a rangos elismerést. Aranykoszorús Mester címet kapott Gajdos Gyula villanyszerelõ, Király Bálint asztalos mester, Szalai László kovács mester, Széchenyi István kõmûves mester, Szlovacsek Imre lakatos, Varga Sándor víz-gáz-központifûtés-szerelõ és Vörös István szobafestõ-mázolótapétázó. Ezüst koszorús mester címet hárman, 25 éves jubileumi ezüstgyûrût kilencen kaptak. sthy
Példamutató gyulai iparos életutak elismerése Más alkalmakkor azt szoktuk mondani, hogy Isten áldja a tisztes ipart, most azonban úgy fordítom a szót, hogy Isten áldja a tisztes iparosokat – fogalmazott Beszterczey László, a Gyula és Környéke Általános Ipartestület elnöke zárszavában azon a rendezvényen, ahol két gyulai iparos, Kohán János és Herczeg Gábor részére adták át a gazdasági miniszter elismerõ oklevelét. Az ünnepi rendezvény szónokai hangsúlyozták, hogy a városszerte ismert szabó-, és köszörûs mesterek fél évszázadot meghaladó munkásságukkal példát mutattak a szakma szeretetébõl, tisztességbõl, emberi tartásból. Nagyszámú érdeklõdõ köszöntötte Kohán János szabómestert és Herczeg Gábor késes- és köszörûs mestert a Gyula és Környéke Általános Ipartestület által szervezett rendezvényen, ahol miniszteri elismerõ oklevéllel jutalmazták több mint ötven esztendõs munkásságukat. A magas szakmai kitüntetést Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fõosztályvezetõje nyújtotta át a miniszter nevében a meghatott iparosoknak. Az ünnepségen résztvevõ dr. Bartóki László megyei közgyûlési alelnök ajándékkal kedveskedett a két idõs mesternek, illetve virággal köszöntötte az ünnepeltek családtagjait. Kö-
szöntõjében hangsúlyozta, hogy a kitüntetettek több mint ötven éven keresztül igen magas színvonalon végezték munkájukat, megszerezve ezzel a szakmai elismeréseket, de emberi magatartásukkal a város szeretetét és megbecsülését is kivívták. Példát mutattak mindenkinek arra nézve, miként kell egy életen keresztül tisztességesnek maradni, és úgy dolgozni, hogy munkájukkal mindenki elégedett legyen. Kohán Jánost és Herczeg Gábort Zilahi Sándor, az IPOSZ országos alelnöke is köszöntötte, aki rövid beszédében méltatta a minisztérium együttmûködõ készségét, partneri hozzáállását, ugyanakkor felhívta a figyelmet az iparosok, kisvállalkozók nagyon nehéz helyzetére is. Beszterczey László a helyi iparosok nevében tiszteletét fejezte ki a miniszteri dicséretben részesülõk életútja iránt, emlékeztetve mindenkit arra, hogy nem pusztán szakmai tevékenységükkel, de emberi tulajdonságukkal, közösség iránti elkötelezettségükkel vívták ki nagyon sok gyulai elismerését. A bensõséges ünnepség zárásaként Gérnyi Gábor a kis- és középvállalkozások magyarországi jövõjérõl tartott elõadást a megjelenteknek. Dancs László
8
L. évfolyam
Kitüntetett iparosok Békésen Békés életében fontos dátumnak számít április 15-e: 1974-ben e napon nyerte el a városi rangot a Kettõs-Körös mentén fekvõ nagyközség. A település várossá nyilvánításának 33. évfordulóján, ünnepi testületi ülés keretében Békés két vállalkozójának, Juhos Jánosnak és Kovács Istvánnak a település érdekében végzett kimagasló munkájáért Pataki István polgármester nyújtotta át a ,,Békés városért" kitüntetést.
A húsbolttól a húsüzemig
Kácsi... Így ismerik városszerte Kovács István vállalkozót, aki az uniós elõírásoknak megfelelõen, a hagyományos ízeket megtartva készíti házi jellegû termékeit békési húsüzemében. - Hetente 50-60 nagysúlyú sertést dolgozunk fel abban az üzemben melyet 60 milliós költséggel valósítottunk meg, s tizenketten dolgoznak benne. Fõ termékünk a természetes bélbe töltött békési vékony és vastag parasztkolbász, mely õrzi a vidékre jellemzõ ízeket – kezdi a beszélgetést, s máris invitál: nézzem meg az üzemet. Mint mondja, fontos, hogy a nyers- és késztermék nem találkozhat, ezért a munkafolyamatokat teljesen elkülönítették egymástól. Nagyon ügyelnek arra, hogy termékeik kiváló minõségû alapanyagból, tartósítószer nélkül készüljenek – magyarázza Kovács István, aki több mint harminc éve az akkori Áfész egyik helyi húsboltjában fiatal szakemberként kezdett dolgozni, majd itt lett üzletvezetõ. Tízegynéhány esztendeje önálló vállalkozásba fogott, ami napjainkban már or-
szágosan ismert. Több mint 110 üzlettel állnak napi kapcsolatban, termékeik eljutnak az ország minden szegletébe, így Sopronba, Gyõrbe, Miskolcra, a fõvárosba és Debrecenbe, hogy csak néhányat említsünk. – Lenne igény exportra is, ehhez viszont újabb és jelentõs beruházást kellene megvalósítanunk – jegyzi meg. – Mi a jó kolbász titka? – Igazán zamatos kolbászt csak nagysúlyú sertésbõl lehet készíteni. Szigorú receptúra szerint dolgozunk, hagyományos fûszereket használunk. Mind az édes, mind a csípõs paprikát egy szegedi õstermelõ termeli számunkra, a vastagkolbász legalább két hónapi érlelés után kerül a boltokba. Nem elhanyagolandó a füstölés, az ehhez használt tölgyfa fûrészpor és forgács sem, amit mi Szlovákiából vásárolunk. Kiváló minõségû termékeinkkel igyekszünk szülõvásom hírnevét öregbíteni – mondta búcsúzáskor Kovács István. S még valami, amit már az újságíró tesz hozzá: a békési parasztkolbász Hungaricum várományos.
tanulták, s ma már együtt dolgozunk. Vállalkozásunk tíz-tizenkét alkalmazottat foglalkoztat, minden évben van két-három fényképész tanulónk is. Számomra külön öröm, hogy mindegyik gyerekem szereti a szakmát, a munkán túl valami többet is észrevesznek az adott pillanat varázsából – kezdi Juhos János, akinek annak idején egy Verra II-es típusú, manuálisan állítható aparát volt az elsõ fényképezõgépe, ami fényképezõgép-gyûjteményének egyik becses darabja. Azt
Villanófényben a fotográfus Annak idején, amikor kedvtelésbõl elkezdett fényképezgetni, nem gondolta, hogy majdan hivatása lesz a fotografálás. Középiskolás korában néhány jól sikerült felvétele, késõbbi sikerei arra inspirálták: válassza a fényképész szakmát. Azóta három évtized telt el, Juhos János befutott fényképész mesterré lett. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Békés központjában és Békéscsabán, a Csaba Centerben, valamint Vésztõn található egy-egy mûterme a hozzájuk kapcsolódó üzlettel. Az esztendõk során Juhos János egyéni vállalkozása sikeres családi vállalkozássá bõvült: a fényképezés mellett fotócikkek kis- és nagykereskedelmével is foglalkozik. – A feleségem és a két gyermekem, a lányom és a fiam is fényképész, a szakmát tõlünk, saját mûtermünkben
csak mellékesen jegyzi meg, hogy hivatásos fényképészként több kiállítása volt, s jó néhány rangos díjat is bezsebelt. A napi munka mellett jelentõs a társadalmi és közéleti tevékenysége: több mint két évtizede meghatározó szerepet vállal a helyi Ipartestület életében, a Magyar Fényképész Ipartestület egyik alapítója és vezetõségi tagja, elnöke a megyei fényképész mestervizsga-bizottságnak, aktív mozgatója a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Kollégiumának. Munkáját IPOSZ-díjjal ismerték el, kiérdemelte a ,,Békés megye 2003. év vállalkozója" és az IPOSZ Aranykoszorús mestere címet, a közelmúltban átvehette a ,,Békés városért" kitüntetést. Szekeres András
9
2006/09-10.
A személygépkocsi-használatról az egyéni vállalkozásban A 2005. évi XXVI. törvény két fontos meghatározást pontosított a személyi jövedelemadózásban: üzleti utazást és a cégautó magáncélú használatát. A pontosítás nem csupán a jogalkotók ügybuzgalmából, hanem gyakorlati tapasztalatok miatt történt. Lehet, hogy meglepõ, de kiváltképp azoknak, akik a személygépkocsijukat csak a telephelyükre járáshoz használják, az ide vonatkozó szabályok újnak hatottak. Az üzleti utazás meghatározása az általános fogalmak között szerepel, továbbá a cégautó magáncélú használata szintén általános szabályként értelmezendõ, tehát mindkét meghatározás az egyéni vállalkozóra is vonatkozik. sen a kiküldetés, kirendelés miatt ben a lakása és a telephelye (székheA cégautó fogalmát lye) közötti útvonalra költséget nem az szja-törvény 70.§ keretében hatá- szükséges utazást." számolhat el. A meghatározás az egyéni vállalkozó rozza meg, mely szerint: természetbeA cégautó-adó éves adótételének esetében némi ellentmondást tartalmaz, ni juttatásnak minõsül a kifizetõ tulajmegfizetése esetén – mint tudjuk – mert az egyéni vállalkozó a lakása és a donában levõ, vagy általa bármely elég az útnyilvántartásba a km-óra telephelye közötti utat a tevékenységémás jogcímen használt személygépkezdõ és záró állását feljegyezni, ebvel összefüggõ feladat ellátása érdekékocsi (cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkezett jövedelem. ben teszi meg, a 2005. évi fenti módosí- ben az esetben nincs szükség az útAz egyéni vállalkozó saját tulajdo- tás szerint viszont a székhelyre és a te- nyilvántartás részletes vezetésére, így nú személygépkocsija – a 70.§ (9) lephelyre történõ "bejárás" nem tekintõ a felkeresett üzleti partnerek megnebek. g) pontjából eredõen – abban az üzleti útnak. Ha azonban megnézzük az vezésére sem, ekkor a költségek a laidõszakban minõsül cégautónak, egyéni vállalkozó személygépjármû- kás és a telephely (székhely) közötti, amelyre az értékcsökkenési leírást el- használatának költség elszámolási sza- valamint az egyéb nem üzleti célú útszámolják utána. Ettõl függõen kell a bályait, akkor látni fogjuk, hogy a költ- ra, az egész évre elszámolhatók. Viköltségelszámolás szabályait is alkal- ségelszámolás szabályai összhangban szont ebben az esetben sem számolhamazni. Ha az egyéni vállalkozó nem vannak az üzleti utazás módosított fo- tó el költség arra a futásteljesítményszámolja el az amortizációs költséget galmával. Az üzleti utazásba eddig csak re, amelyre az egyéni vállalkozónak a a személyautó után, akkor nem kell a munkába járás nem tartozott bele, és munkáltatója kiküldetési rendelvény cégautót fizetnie, viszont ebben az ebbõl arra lehetett következtetni, hogy alapján, hivatali, üzleti utazás címén, esetben a költségelszámolásban sem az egyéni vállalkozó esetében a lakás és bevételnek nem számító, vagy saját cégautóra, hanem csak a saját tulajdo- a telephely közötti út üzleti útnak tekin- gépjármûvel történõ munkába járás nú (vagy a bérelt) személykocsira vo- tendõ. A költség elszámolási szabályok címén költségtérítést fizet. alapján viszont a nem cégautó esetében Mivel az útnyilvántartást az egyénatkozó szabályokat alkalmazhatja. eddig is csak a részletes útnyilvántartásni vállalkozónak kell vezetni, azt is 2005. évi XXVI. törvény az Szja tv. sal alátámasztott futásteljesítményt lejó tudnia, hogy a saját tulajdonú sze70.§-ának (1) bekezdését kiegészítethetett üzleti útként elszámolni, ebbe vimélygépkocsi abban az idõszakban te, mely szerint személyes használatszont a saját székhelyre, telephelyre törszámít cégautónak, amelyre a cégnak minõsül különösen a munkahelyautó-adót megfizette, tehát ettõl függ, re, a székhelyre vagy a telephelyre a ténõ bejárás eddig sem tartozott bele. Abban az idõszakban, amelyben a hogy mely idõszakban van szükség lakóhelyrõl történõ bejárás, kivéve, ha az említett útvonalon történõ haszná- személygépkocsi nem minõsül cégau- az útnyilvántartás részletes vezetésélat kiküldetés keretében történik. Ki- tónak, a költségek (az üzemanyag és re, illetve, hogy a cégautóra vagy a küldetést csak munkáltató rendelhet ezen kívül minden más kiadásra a sze- saját tulajdonú személygépkocsira el, így az egyéni vállalkozó lakása és mélygépkocsi általános normaköltsé- vonatkozó szabályokat kell-e alkalszékhelye, vagy telephelye közötti út- ge) az útnyilvántartás alapján számol- maznia. hatók el. Az útnyilvántartásnak tartalAz üzleti utazás fogalmát az szjavonal magánhasználatnak minõsül. maznia kell a felkeresett üzleti partner törvényben más, üzleti utazással kapAz üzleti utazás nevét is, ilyen viszont a saját telep- csolatos szabálynál is figyelembe kell az szja-törvény módosított 3.§ 10. helyre, illetve székhelyre történõ bejá- venni. Ilyenek például a saját gépkopontja szerint: "a magánszemély jöve- rás esetében nem határozható meg, csi úthasználati díjának elszámolása a delmének megszerzése érdekében, a ezért a telephelyre, illetve székhelyre 16.§ (4) bekezdésében, vagy a magánkifizetõ tevékenységével összefüggõ történõ "bejárást" a 3.§ 10. pontja személynek természetbeni juttatásfeladat ellátása érdekében szükséges mellett a költségelszámolás szabályai ként biztosított autópálya-díjra vonatutazás – a munkahelyre, székhelyre sem ismerik el üzleti útnak. Ebbõl kö- kozó rendelkezés (69.§ (1) bek. vagy telephelyre a lakóhelyrõl történõ vetkezik, hogy az egyéni vállalkozó a m)pont). bejárás kivételével -, ideértve különö- nem cégautó személygépkocsi esetéLipótzy Istvánné
10
L. évfolyam
Jogszabályok – 2006. január -április Arra gondolva, hogy a Magyar Közlöny nem mindenki számára áll közvetlenül rendelkezésre, összegyûjtöttem – ez alkalommal az év elsõ négy hónapjában megjelent – jogszabályokat, amelyek vélhetõen az Olvasóinkat is érintik. (L. I.-né) Január MK 45/2006. (IV. 18.) mazható üzemanyagárakat egészíti ki, MK 2006/1. (I. 4.) l 92/2006. (IV. 18.) kormányrendelet. mely szerint a keverék ára 287 Ft. – A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség l 2006: IV. törvény a gazdasági társaMK 2006/31. (III. 21.) l Az APEH közleménye a 2006. ápri- szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, ságokról – MK 2006/1. (I. 4.) l 2006: V. törvény a cégnyilvánosság- lis 1-je és április 30-a között alkalmazha- valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) korról, a bírósági cégeljárásról és a végelszá- tó üzemanyagárakról MK 2006/32. (III. 23.) mányrendelet módosításáról molásról MK 48/2006. (IV. 24.) l 12/2006. (III. 23.) EüM-rendelet – l 2006: X. törvény a szövetkezetekrõl Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak l Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési HiMK 2006/6. (I. 20.) l Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hi- kitett munkavállalók védelmérõl vatal közleménye a 2006. május 1-je és vatal közleménye a 2006. február 1-je és l 13/2006. (III. 23.) EüM-FMM együt- május 31-e között alkalmazható üzemfebruár 28-a között alkalmazható üzem- tes rendelet – A munkahelyek kémiai biz- anyagárakról anyagárakról tonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüMMK 50/2006. (ápr. 28.) MK 2006/8. (I. 27.) l 13/2006. (IV. 28.) PM-IHMSzCsM-rendelet módosításáról MeHVM együttes rendelet – A bevallási l 8/2006. (I. 27.) FVM-PM együttes Április és adatszolgáltatási kötelezettségek elektrendelet – A borászati termékek egységes l MK 36/2006. (IV. 3.) 72/2006. (IV. 3.) kormányrendelet – A ronikus úton történõ teljesítésének szabábizonylatolási, nyilvántartási és elszámolyairól (hatályos: 2006. május 1-jétõl) lási rendjérõl szóló 52/2001. (VIII. 2.) végelszámolás számviteli feladatairól l 104/2006. (IV. 28.) kormányrendelet FVM-PM együttes rendelet módosításáról l 3/2006. (IV. 3.) TNM-GKM-KvVM Február együttes rendelet – az építõipari kivite- – A településtervezési és az építészetil 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet – A lezési, valamint a felelõs mûszaki veze- mûszaki tervezési, valamint az építésügyi rendezett munkaügyi kapcsolatok felté- tõi tevékenység gyakorlásának részletes mûszaki szakértõi jogosultság szabályaiteleinek igazolására alkalmas iratokról – szakmai szabályairól és az építési napló- ról MK 2006/11. (II. 2.) l 103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet ról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GMl 2/2006. (II. 2.) FMM rendelet – KöViM együttes rendelet módosításáról – Az építésüggyel kapcsolatos egyes szaEgyes miniszteri rendeleteknek a rendebályozott szakmák gyakorlásához kapMK 44/2006. (IV. 15.) zett munkaügyi kapcsolatok követelmél 1978. évi IV. törvény – A Büntetõ csolódó szakmai továbbképzési rendszer nyével összefüggõ módosításáról Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetben) részletes szabályairól. MK 2006/17. (II. 16.) l 14/2006. (II. 16.) FVM-EüMICsSzEM együttes rendelet. – A kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és Június 12. értékesítés feltételeirõl MK 2006/18. (II. 17.) Befizetés l 2006: XXV. Törvény – A jövedéki l A kifizetõ, a munkáltató által levont jövedelemadó, jövedelemadó elõleg, adóról és a jövedéki termékek forgalmal az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a társadalombiztosítási járulék, zásának különös szabályairól szóló 2003. l a baleseti járulék, évi CXXVII. törvény módosításáról l a vállalkozói járulék, l Az APEH közleménye a 2006. márl a START-kártyával rendelkezõk 15 és/vagy 25 százalékos mértékû kötecius 1-je és március 31-e között alkallezettsége, mazható üzemanyagárakról l az egészségügyi hozzájárulás, MK 2006/19. (II. 20.) l a munkaadói-, munkavállalói járulék. l 37/2006. (II. 20.) kormányrendelet – Bevallás A csomagolásról és a csomagolási hullahavi bevallás az Art. 31.§ (2) bekezdése szerint az adó- és/vagy társadadék kezelésének részletes szabályairól lombiztosítási kötelezettséget eredményezõ, magánszemélyeknek teljesített szóló 94/2002. (V. 5.) kormányrendelet kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggõ valamennyi adóról, járulékról (csak módosításáról az évközi bevallásra kötelezettek) MK 2006/23. (II. 27.)
Az egyéni vállalkozó adónaptára
l 8/2006. (II. 27.) GKM. rendelet – a mérõeszközökre vonatkozó egyedi elõírásokról Március MK 2006/29. (III. 14.) l 13/2006. (III. 14.) GKM rendelet – Az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról MK 2006/30. (III. 17.) l Az APEH közleménye a 2006. március 1-je és március 31-e között alkal-
Június 20. havi áfa bevallása, befizetése ha a jövedelemadót a munkáltató állapította meg, az adó és a korábban levont adóelõleg különbözetét legkésõbb eddig kell elszámolnia, ha az elõzõleg nem történt meg. l l
Június 30. A környezetterhelési díj elõlegének bevallása és befizetése. [Megjegyzés: a naptár az art 31.§ (2) bekezdése szerinti havi bevallás kivételével az éves bevallók adókötelezettségeit tartalmazza.]
11
2006/09-10.
JÓ, HA TUDJUK
Néhány bírságtétel ismertetése Az alábbiakban folytatjuk néhány olyan bírság felsorolását, amelyek a vállalkozásokat, munkaadókat, ügyfeleket érintheti a mindennapi életben. (Lapunk következõ számában is folytatjuk.) A szabálysértésekrõl rendelkezõ jogszabályokban megállapított esetekben a szabálysértés tetten ért elkövetõjét helyszíni bírsággal lehet sújtani. Helyszíni bírság kiszabására jogosult a rendõrség, a határõrség, a vám- és pénzügyõrség, a hivatásos tûzoltóság; a helyi önkormányzat képviselõ-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézõje; a természetvédelmi õr, az önkormányzati természetvédelmi õr, a természetvédelmi hatóság részérõl eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelõ; az ÁNTSZ intézetei, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, a bányakapitányságok, a Hírközlési Fõfelügyelet, a nemzeti park igazgatóságok, illetve a Szerencsejáték Fõfelügyelet részérõl eljáró személy, valamint a munkaügyi felügyelõ; a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás és az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás, valamint a hatósági minõség-ellenõrzõ szervezetek erre feljogosított dolgozója; a közlekedési felügyelet ellenõre. A helyszíni bírság összege ötszáz forinttól tízezer forintig terjedhet. Ha az elkövetõ a helyszíni bírság kiszabását – a jogkövetkezményekrõl szóló tájékoztatás után – tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Tudomásul vett helyszíni bírság esetén az elkövetõ részére készpénzátutalási megbízást kell átadni és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be. A gépjármûvel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjármûvezetõ távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármû forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó készpénz-átutalási megbízást megküldeni. Ha az elkövetõ vagy a gépjármû üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a
gépjármû üzemben tartójának megküldött készpénz-átutalási megbízást harminc napon belül nem fizetik meg. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint az ügyben eljáró 3 vagy 5 tagú versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve annak a – határozatban azonosított – vállalkozáscsoportnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelõzõ üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások elõzõ üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértõ állapot idõtartamára, a jogsértéssel elért elõnyre, a jogsértõ felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítõ együttmûködõ magatartására, a törvénybe ütközõ magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg. Ha az eljáró versenytanács döntésében az ügyfelet meghatározott cselekmény elvégzésére, vagy meghatározott magatartás tanúsítására kötelezte, az eljáró versenytanács a végrehajtás elrendelésével egyidejûleg végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet. Az eljáró versenytanács a kötelezett indokolt kérelmére egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének felemelésével egyidejûleg az önkéntes teljesítésre póthatáridõt
biztosíthat. A felemelt bírság összege napi százezer forintig terjedhet. A kötelezett a végrehajtási bírságot a végrehajtás elrendelésétõl, a megemelt összegû végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridõ lejártától a határozatban foglaltak teljesítésének igazolásáig eltelt idõszakra köteles megfizetni. A végrehajtási bírságot mind a vállalkozással, mind a vállalkozás vezetõjével szemben egyidejûleg is ki lehet szabni. A verseny-felügyeleti eljárás során kiszabott bírság, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidõn belül sem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére az illetékes állami adóhatóság szed be. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség vétkes megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Az eljárási bírság legkisebb öszszege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege – bizonyos törvényben meghatározott eltéréssel – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén pedig egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság (az államigazgatási szerv, a helyi önkormányzat képviselõ-testülete, a jegyzõ, stb.) figyelembe veszi a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történõ ismételt kiszabása esetén az elõzõ bírságolások számát és mértékét. Dr. A. L.
12
L. évfolyam
Összeállítás az IPOSZ-hoz beérkezett, a körbetartozások helyzetét felmérõ adatlapokról, és a megoldási javaslatok Az Ipartestületek Országos Szövetsége meghirdette mintegy 270 tagszervezete és azok vállalkozó tagjai, továbbá valamennyi érintett vállalkozás körében, hogy széles körû felmérést készít a gazdaságban egyre inkább tarthatatlanná váló lánctartozások helyzetérõl. A legtöbb esetben név szerint, néhány esetben anélkül beérkezõ adatlapokat az IPOSZ 2006. április 19-én összesítette és kiegészítette saját állásfoglalásával. Az alábbiakban a legfontosabb statisztikai adatokat, véleményeket és javaslatokat közöljük, természetesen a vállalkozások anonimitásának tiszteletben tartásával. Ezen összegzés remélhetõleg segítséget nyújt majd az állami szerveknek is a megfelelõ jogszabály-módosítások elvégzéséhez és a körbetartozások felszámolásához. A felmérés regionális területi beosztásban és szakmai ágazatok körében történt. 1.) A károsult vállalkozók/vállalko5.) A károsult vállalkozások csozások megoszlása cégforma szerint: portosítása telephelyük alapján: – egyéni vállalkozó (és egyéni cég – városban: 46,5% együtt): 60% – községben: 28,2% – kft.: 25% – megyeszékhelyen: 21,1% – bt.: 10% – fõvárosban: 4,2% – rt.: 1% 6.) A károsult vállalkozások kik– egyéb szervezet (vagy nem adott tõl, milyen forrásoktól követelnek? meg adatot): 4% (Egy vállalkozás több választ is 2.) A károsultak megoszlása régi- megjelölhetett.) ók szerint: – kft-tõl: 41,6% – dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, – egyéni vállalkozótól: 17,8% Békés, Csongrád megyék): 28,2% – rt-tõl: 16,8% – közép-dunántúli régió (Komárom, – magánszemélyektõl: 14,8% Fejér, Veszprém megyék): 23,9% – állami, önkormányzati cégtõl: 5% – dél-dunántúli régió (Baranya, Tol– pályázati forrástól: 4% na, Somogy megyék): 14% 7.) Milyen fizetési kötelezettsé– nyugat-dunántúli régió (Gyõr- güknek nem tudnak eleget tenni a Moson-Sopron, Vas, Zala megyék): károsult vállalkozások? 11,3% (Egy vállalkozás több választ is – észak-magyarországi régió (Bor- megjelölhetett.) sod, Heves, Nógrád megyék): 9,8% – köztartozás: 32,1% – közép-magyarországi régió (Bu– szállítói állomány: 24,1% dapest, Pest megye): 7% – üzemviteli költség: 19,6% – észak-alföldi régió (Szolnok, Haj– hitel: 16,1% dú, Szabolcs megyék): 4,2% – egyéb: 8,1% – nem közölt adatot: 1,6% A statisztikai adatok értékelése: 3.) A károsultak megoszlása alkalAz 1. pontból kiderül, hogy a láncmazotti létszámuk alapján: tartozások döntõen az IPOSZ által – 0-9 fõ alkalmazott: 74,6% képviselt egyéni vállalkozókat és cé– 10-49 fõ: 21,1% geiket érintik (60%), õk a legkiszol– 50-249 fõ: 2,8% gáltatottabbak. – 250 fõ felett: 0% A 2. pont szerinti területi megoszlás – nem közölt adatot: 1,5% nem tükrözi egyértelmûen a régiók, il4.) A károsult vállalkozások éves ár- letve a megyék fejlettségét, mivel a bevételük alapján csoportosítva: gazdaságilag erõsebb régiókban is je– 5 millió Ft alatt: 19,7% lentõs a körbetartozás. – 5-10 millió Ft között: 12,6% A 3. pont is azt tükrözi, hogy az – 10-20 millió Ft között: 16,9% IPOSZ által támogatott családi– és – 25-75 millió Ft között: 25,3% mikrovállalkozások vannak a legne– 75-200 millió Ft között: 11,2% hezebb helyzetben (74,6%). – 200 millió Ft felett: 8,5% A vállalkozások mintegy felének – nem közölt adatot: 5,8% éves árbevétele nem haladja meg a 20
millió Ft-ot. Ezt mutatja a 4. pont. Az õ esetükben a több hónapig tartó és több millió forintot kitevõ kintlévõség már a létüket fenyegeti. Egynegyedet tesz ki a 25-75 millió forintos árbevételt elérõk aránya, akiknél a körbetartozás a további fejlõdésüket akadályozza meg. De õk azok is, akik alapvetõen a 10-49 fõ alkalmazottat foglalkoztatók körébe tartoznak, és a körbetartozás a foglalkoztatás bõvítése helyett a leépítésekhez vezet. Az 5. pont mutatja, hogy a kisebb városokban és községekben élõk (együtt közel 75%) vannak rosszabb helyzetben, így nem fõváros-centrikus megoldásra van szükség. A közbeszerzési ajánlatokat legtöbb esetben az igen tõkeerõsnek mutatkozó részvénytársaságok nyerik el, és a kivitelezést tovább adják a kft-knek, majd azok a még kisebb vállalkozásoknak. A körbetartozások során leginkább károsult kisebb vállalkozások így nem közvetlenül az ajánlattevõ rtktõl követelik kintlévõségeiket (16,8%), hanem fõként a fõvállalkozó (vagy magasabb alvállalkozói láncolati szinten lévõ) kft-ktõl (41,6%). A közbeszerzési eljárás során tehát a kisebb vállalkozások helyzetét kell erõsíteni. A fenti állítást még inkább szemlélteti a 6. pont azon adata, mely szerint az érintettek csupán 4%-a követel pályázati forrástól, tehát a mikrovállalkozások a pályázati kiírások nem megfelelõ volta miatt nem jutnak hozzá ezekhez, csupán az azokat nagy számban elnyerõ rt-ken és kft-ken keresztül. (A ki nem fizetett pályázati összegek az rt-k és kft-k tartozásainak magas arányában mutatkoznak meg.) Az elkészült beruházások átadása elõtt ellenõrizni kellene a kifizetéseket a láncolat legvégéig. A 7. pont alapján látható, hogy az együtt közel 50%-ot elérõ köztartozások és hitelek ki nem fizetése a károsult vállalkozások szinte azonnali megszûnéséhez vezethet. Ebbõl következik néhány, alább felsorolt azon javaslatunk, hogy ilyen esetben kedvezményeket, haladékot kellene adnia az államnak az adók, járulékok behajtását illetõen. Megfontolandóvá válF
13
2006/09-10. E
hat a csõtörvény kiterjesztése az egyéni vállalkozásokra. A felmérésbõl adódó észrevételek, javaslatok a vállalkozások és az IPOSZ részérõl, a jogalkotást igénylõ munkához: – Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a pénzügyi garanciák biztosítására és az esetleges nemfizetés utáni azonnali szankciók bevezetésére. Pénzügyi fedezet nélkül ne lehessen munkát megrendelni. – A szerzõdési jogot úgy kellene módosítani, hogy megfelelõ biztosítékot adjon az indokolatlan késedelmes fizetés vagy nemfizetés esetére. – Az ÁFA-törvény azonnali megváltoztatása szükséges, hogy csak a befolyt összegek után kelljen befizetni az ÁFA-t. – A beruházónak kötelességévé kell tenni, hogy ellenõrizze az alvállalkozókkal szembeni pénzügyi elszámolásokat és azok kifizetését. – Nem engedhetõ meg az a helyzet, amikor a megrendelõ az elvégzett munka után jogos indok nélkül nem írja alá a teljesítési igazolást és a számlát sem fogadja el, vagy befogadja ugyan a számlát, de vagy részben vagy egyáltalán nem fizet. – A fizetési határidõ 15 napon belüli nem teljesítése esetén az összeg nagyságától függetlenül az adós kerüljön mindenki által lekérdezhetõ, megtekinthetõ és rövid idõszakonként frissülõ feketelistára (mint például az Eye Watch Kft. információs rendszere). A listára felkerült vállalkozás pályázatokon ne indulhasson, és meg kell akadályozni, hogy új néven esetleg másik vállalkozást indíthasson. A cégalapítást alapos, sokoldalú vizsgálat elõzze meg, hogy kiszûrjék az ilyen új néven céget alapító vállalkozókat a gazdasági életbõl. – Egy országos szintû elkülönített pénzügyi alapra lenne szükség, amely áthidaló megoldásként az önhibájukon kívül károsult cégek kintlévõségét meghitelezné (elsõsorban a köztartozások, pl.: ÁFA, SZJA, járulékok megfizetését). A pénzügyi alap behajtókért mûködjön közre a kintlévõségek behajtásában. A köztartozások rendezésére az állam ilyen esetekben kamatmentesen adjon haladékot. – A fizetési határidõ maximum 15 nap legyen, és erre megfelelõ jogszabályi háttér szülessen. Az APEH-nél
ugyanis a fellebbezési határidõ 30 nap, így elegendõ idõ lenne a számlakibocsátónak a megrendelõvel egyezkedni vagy önrevíziót készíteni. – A tartozások behajtása érdekében olyan gazdasági bíróságok, vagy ún. kis ügyek bírósága létrehozása lenne indokolt, amelyek rövid idõ (akár 1-3 hónap) alatt hoznak végzést az adósok ellen, hogy ne legyen idejük a vagyon átjátszására. A meghozott végzések végrehajtására, a tényleges behajtáshoz pedig gyors és hatékony behajtó szervezet szükségeltetik. (A legtöbb tisztességtelen fõvállalkozó, megrendelõ éppen azt a helyzetet használja ki, hogy a jelenlegi bírósági és végrehajtási rendszer alkalmatlan a gyors határozathozatalra és adósságbehajtásra, és elegendõ idõ áll rendelkezésre a vagyon kimentésére, más cégbe való átmentésére, a fantomizálódásra. A bírói út igénybevétele nélkül viszont a szerzõdés másik fél részérõl való teljesítése nem kényszeríthetõ ki.) Legalább a bíróság által megítélt összeghez jusson hozzá a károsult. – Mivel a fõvállalkozói árversenyben a jelenlévõk sorra egymás alá licitálnak, ennek következtében nem marad megfelelõ összeg a szakipari munkák (anyag + díj) kifizetésére. A fõvállalkozók ráadásul ugyanolyan szerzõdést szeretnének kötni alvállalkozóikkal, mint amelyet õk kötöttek a beruházóval. Ennek szerzõdési pontjai alapján pedig ezernyi ürügy, kifogás, látszatindok generálható, amely jogalapot ad arra, hogy különbözõ százalékokat levonhassanak az adott számlából. Ezt a helyzetet meg kell akadályozni. Nem szabad hagyni, hogy az alvállalkozó rákényszerített szerzõdést fogadjon el csupán azért, mert az erõfölényével visszaélõ fõvállalkozó más esetben soha többé nem kínálna fel munkát az ezt szóvá tevõ alvállalkozónak. – Legyen egy olyan jogi tanácsadói rendszer, amit a kisvállalkozó is meg tud fizetni. – A hitelfelvételek megkönnyítése, egyszerûsítése kellene. – A multinacionális cégek, amelyek idetelepülve annyi kedvezményt kapnak a magyar államtól, eleve hosszabb fizetési határidõt kötnek ki. Törvényileg kellene megkötni, hogy aki Magyarországon beszállíttat, annak maximum 30 napos határidõn belül fizetni kell, különben nem lesznek kedvezmények.
– Bizonyos vállalkozói engedélyeket mester végzettséghez kellene kötni, szintúgy a tanulóképzést. – Az elkészült beruházások átadása ne legyen lehetséges addig, amíg az alvállalkozók jogos követelései nincsenek rendezve (tulajdonjog fenntartás vagy zálogjog, jelzálog a díjfizetés biztosítására). – A közbeszerzési törvényt illetõen biztosítani kell azt, hogy az ajánlattevõ az ajánlatában megjelölje valamennyi alvállalkozóját, nem csak a 10%-os kivitelezési értéket meghaladókat, annak érdekében, hogy követhetõ legyen a (tartozási) lánc. A beruházás akkor minõsüljön elkészültnek és átadhatónak, amikor a lánc utolsó szeme is hozzájutott teljes egészében a járandóságának. Ne a legkisebb vállalkozás hitelezze meg akaratán kívül a nagyberuházó esetleg még be nem folyt bevételét. – Ki kell szûrni azokat az eseteket, amikor a közbeszerzési ajánlattevõ láthatóan a megvalósítható kivitelezési érték alatt vállal el egy beruházást (mivel csak így szoríthatja ki versenytársait), mert ez garantáltan arra vezet, hogy nem jut fedezet a kivitelezésben közremûködõ valamennyi alvállalkozó kifizetésére (még akkor sem, ha a szándék erre meglenne). – Nem engedhetõ meg olyan eset, hogy a fõvállalkozó abból az összegbõl teremtse meg a hátteret egy újabb közbeszerzési eljárás megpályázásához, amit az alvállalkozójától jogtalanul visszatartott, és egyúttal ezzel azt is megakadályozta, hogy az alvállalkozó maga pályázhasson (mivel bevétel nélkül elõbb-utóbb köztartozása keletkezik, és ezzel önhibáján kívül kizáródik a pályázatból). A fenti adatok és javaslatok ismeretében az IPOSZ mihamarabb fel kívánja venni a kapcsolatot a kormányzati, minisztériumi vezetõkkel, szakmai-gazdasági partnerekkel, hogy tárgyalásokat kezdjen a körbetartozás problémáinak kezelésére. Az IPOSZ bízik abban, hogy ezt az ország gazdasági megítélésére is meglehetõsen rossz fényt vetõ helyzetet fel lehet számolni, és a pénzügyi stabilitás felgyorsítja a régóta áhított versenyképességet. Budapest, 2006. április 20. Szûcs György elnök
14
L. évfolyam
UEAPME Hírlevél A munkavállalók szabad mozgása A legtöbb EU15 tagállam rugalmasságot mutat az új tagállamok munkavállalóival szemben, Németország és Ausztria kivételével. A "régi" tagállamok hivatalosan tájékoztatták az Európai Bizottságot elhatározásaikról az új tagállamokból (Málta és Ciprus kivételével) érkezõ munkavállalóknak a munkaerõ piacukra való bejutását, annak engedélyezését a 2006-09 idõszakot illetõen. Ezt az új rendszert 2006. május 1-jétõl alkalmazzák, amikor befejezõdik az átmeneti korlátozások elsõ szakasza. Ausztria és Németország úgy határozott, hogy fenntartja a korlátozásokat és nem vezet be semmilyen könnyítést a következõ három évre, bejelentve, hogy "a kétoldalú megállapodások maradnak hatályban". Belgium úgy határozott, hogy fenntartja az átmeneti intézkedéseket, de néhány szektorban rugalmasabbá teszi az eljárást a bevándorlók számára (nõvérek, vízvezeték-szerelõk, villanyszerelõk, autójavítók, építõmunkások, építõmérnökök, könyvelõk, mérnökök, informatikusok). Ugyanez igaz Dániára, mely azon cégek számára, amelyek kollektív szerzõdéssel alkalmazzák munkavállalóikat csökkenteni fogja az adminisztrációs terheket. Luxemburg egy minimális eljárást kíván alkalmazni a mezõgazdaság, a szõlészet, valamint a hotel, és vendéglátás terén. Görögország, Spanyolország, Finnország és Portugália megszünteti a korlátozásokat. Franciaország "fokozatosan és ellenõrzött" módon kívánja megszüntetni a korlátozásokat. Hollandiában ugyanakkor a korábban hangoztatottal ellentétesen a kormány a Parlament nyomására úgy döntött, hogy elhalasztja a munkaerõpiac megnyitására vonatkozó döntését, az év végéig. Az ideig a jelenlegi korlátozások maradnak érvényben Hollandiában. Olaszország fenntartja kvóta rendszerét, bár az új tagállamokból érkezõ munkavállalókra vonatkozó kvótát megemelte 170,000 fõre. Az Egyesült Királyság, Írország és Svédország, amelyek már korábban, 2004. május 1-jével megnyitották munkaerõpiacaikat most nem jelezték, hogy változtatnának kormányzati politikájukon. A norvég és az izlandi kormány meg kíván szabadulni a korlátozásoktól. Liechtenstein még nem nyilatkozott. Az EFTA országoknak bejelentéseiket az EFTA Gondnoki Hatósághoz kell küldeniük. Vladimir Spidla biztos arról informálta a sajtót, hogy "ezek a döntések jelentõs lépések a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása felé és nagyobb együttmûködést tesznek lehetõvé az európai munkaerõpiacon". Spidla rámutatott, hogy Németország 500,000 munkavállalási engedélyt adott ki 2005. május 1. óta, ami szerinte nagyjából megegyezik azzal a nagyságrenddel, mint ahány munkás megjelent Írországban és az Egyesült Királyságban ugyanebben az idõszakban. Spidla úr véleménye szerint, "ezért nem is tudjuk igazán azt mondani, hogy Németország ellene van a munkavállalók szabad mozgásának". Spidla azt is megjegyezte, hogy az új tagállamoktól a Bizottság még nem kapott semmilyen jelzést arra vonatkozóan, hogy szándékoznak-e bevezetni átmeneti korlátozásokat a Bulgáriából és Romániából jövõ munkavállalókkal szemben, a két ország 2007-es vagy 2008-as csatlakozását követõen.
BÕVÍTÉS: A bizottság a sikerességet emeli ki Gazdasági szempontból az EU 2004-s bõvítése "egyértelmû siker" mind az új, mind a régi tagállamok számára, fogalmazza meg a Bizottság egy május 3-án kiadott jelentésében. Összefoglaló értékelésében Olli Rehn, a Bõvítési Biztos azt mondja, hogy "a számos világvégi forgatókönyv közül, melyet a keleti bõvítéssel kapcsolatban megfogalmaztak egy sem valósult meg". Joaquin Almunia, Pénzügyi Biztos azt is hozzátette, hogy "a bõvítés segíti az EU-t abban, hogy jobban lépést tarthasson az új gazdasági világrenddel". Ezzel egyidõben mindketten hangsúlyozták, hogy a jelentés a 2004-s bõvítési körre vonatkozik, és annak következtetései közvetlenül nem alkalmazhatók semmilyen jövõbeni bõvítésre. Dr. Bahadir Kaleagasi, a Török Nagyipari Szövetségtõl ezt így kommentálta: "Mi azt jósoljuk, hogy az EU törökországi bõvítése is hasonlóan pozitív fejlõdést eredményez majd. Október 4-e, a tárgyalások hivatalos megnyitása óta Törökországban az FDI 8 billió euroval nõtt 2005-ben. Törökország a legnagyobb és a leggyorsabb ütemben felzárkózó piac Európában és annak környékén. " A Bizottság jelentése összefoglalja az EU-10 államok felkészültségének eredményeit, és az EU-25-kben vizsgálja a makroökonómiai teljesítményeket és eredményeket a csatlakozás óta. Külön fejezeteket szenteltek a kereskedelemnek, az adózásnak, a bevándorlásnak, a bõvítés általános pénzügyi és szociális aspektusainak. Egyebek mellett a jelentés a következõket állítja: l az EU-10 államok átlagban 3,75% gazdasági növekedést regisztráltak 1997 és 2005 között (az EU-15-k vonatkozó adata 2,5%) l az EU-10-k átlagos munkanélküliségi rátája 13,4% (7,9% az EU-15-kben) l az EU-10-be irányuló külföldi befektetés értéke öszszességében elérte a 191 billió eurót 2004-ben (ami az EU25-k teljes beruházási tõkeállományának a 4%-t jelenti)
Az állami támogatásokról A Bizottság évente kétszer adja ki az állami támogatásokról szóló táblázatát, ami áttekintést nyújt az állami támogatásokról a csatlakozásra váró országokban (Bulgária és Románia), a jelölt országokban (Horvátország, Macedónia és Törökország) és a lehetséges jelölt országokban (Albánia, Bosnia-Herzegovina, Szerbia és Montenegró és Kosovo). Az állami támogatásokról szóló táblázatot elõször 2001 nyarán adták ki, mely eszköz összehasonlító elemzést nyújt az állami támogatásokról az EU tagállamok körében. A Bizottság az állami támogatást a következõképpen definiálja: az állami beavatkozásnak egy formája, melyet egy bizonyos gazdasági tevékenység elõmozdítására használ-
15
2006/09-10. nak, és amely ily módon torzíthatja a versenyt, hátrányosan megkülönböztetvén a támogatást nem kapó cégeket azoktól a cégektõl, melyek kapnak támogatást. Az állami támogatásokról szóló elõírásokat az Európai Közösségrõl szóló Szerzõdés 87(1) Cikkelye írja le. Bulgária 2002-2004-ben az egy évben nyújtott állami támogatás Bulgáriában elérte a 65 millió eurót, ami a GDP 0,36%-t jelenti (ez az adat nem tartalmazza a mezõgazdaság, a halászat és a közlekedés számára nyújtott támogatásokat). Az EU-25-k átlaga ugyanebben az idõszakban 0,49%, míg az EU-10-k átlaga 1,35% volt. A táblázat szerint az állami támogatások 55%-a ebben az idõszakban "célzottan irányult az olyan sokkal torzítóbb hatású állami támogatás típusokra, mint a szektorális támogatás, melybe beletartozik a bajban lévõ cégek megmentése és átalakítása." Itt az EU-25-k átlaga 32%, míg az EU10-ké 77% volt. Az állami támogatások közel egynegyede ment a gyáripar cégeinek, például acélipar (10%) és egy további 25% az "olyan nem-gyáripari szektoroknak" mint a távfûtõ társaságok, valamint a bányaipar. Románia 2002-2004-ben Romániában az éves állami támogatás becsült értéke elérte a 981 millió eurót. Ez a GDP 1,86%-t jelentette (jelentõsen magasabb, mint az EU-25-k és az EU-10-k átlaga). Romániában a teljes állami támogatás 87%-át jellemezte úgy a táblázat, mint ami "potenciálisan sokkal torzítóbb hatású támogatás". A táblázat szerint a szektorális támogatás nagyon magas arányát részben meg lehet magyarázni a néhány iparágnak nyújtott igen erõs támogatással, mint például a bányászatnak (21%), és az acéliparnak (14%) nyújtott támogatás. Horvátország, Makedónia Ez a két jelölt ország nemzeti törvényt fogadott el az állami támogatásról, valamint nemzeti hatóságokat állított fel az állami támogatások monitoringjára. Törökország A mai napig Törökország nem fogadott el nemzeti törvényt az állami támogatásokról, és nem hozott létre független hatóságot azok monitoringjára. Albánia és Szerbia-Montenegró nemrég hozott létre hatóságokat az állami támogatások monitoringozására. Bosnia és Herzegovina még nem állított fel ilyen hatóságot.
Pozitív értékelés Horvátországról az EU-Horvátország Stabilizációs és Társulási Tanács (STT) második ülése április 10-én Luxembourgban jó alkalom volt mindkét fél számára, hogy kiértékeljék a Horvátország által az EU csatlakozás érdekében tett elõrelépéseket, a 2005 februárjában életbe lépõ Stabilizációs és Társulási Megállapodás megvalósítását. A konklúzió az volt, hogy Horvátország jelentõs elõrehaladást ért el az STT elsõ, 2005 áprilisi ülése óta, de azért van még mit tenni. Egy sajtótájékoztatón az Európa Tanács rámutatott, hogy az EU csatlakozási tárgyalások folyamata a Stabilizációs és Társulási Megállapodásnak a horvátok által való megvalósításától és a Csatlakozási Partnerségtõl függ. Politikai szinten további fenntartható erõfeszítésekre van szükség az igazságszolgáltatási rendszer és a közigazgatás területén, a korrupció-ellenes harcban és a sajtószabadság biztosításában. Horvátországnak emellett folytatnia kell azirányú erõfeszí-
téseit, hogy biztosítsa a menekültek visszatérését, valamint hogy gyorsítsa fel az Alkotmány kisebbségi jogokról szóló fejezeteinek megvalósítását. Gazdasági szinten Horvátországnak fel kell gyorsítania a privatizációt, a vállalkozások átalakulását és kedvezõ közgazdasági feltételeket kell biztosítania a külföldi beruházók számára. Meg kell erõsítenie adminisztratív és bírósági struktúráit, hogy folytathassa a közösségi joganyag átvételét. A Tanács üdvözölte Horvátország aktív szerepvállalását a Balkán fejlesztésében, különösen a regionális szabad kereskedelmi egyezmény létrehozásában, mely a jelenleg meglévõ 31 bilaterális szabad kereskedelmi egyezményt fogja felváltani. Horvátországnak "késedelem nélkül" átstruktúrálási programokat kell elfogadnia a fémiparban és a hajóiparban. Ilyen programok hiányában az ezeknek a szektoroknak nyújtott állami támogatások az Átmeneti Megállapodás hatályba lépésétõl illegálisnak számítanak a Megállapodás értelmében. Az EU ahhoz is ragaszkodik, hogy Horvátország azonnal kezdje el alkalmazni a Stabilizációs és Társulási Megállapodásból fakadó kötelezettségeit a tõke szabad mozgását illetõen, mely lehetõvé tenné az EU tagállamok polgárai számára, hogy ingatlant vásároljanak Horvátországban.
MONETÁRIS UNIÓ: Észtország elhalasztja az euró zónába való belépését A vártnál nagyobb inflációs adatokra hivatkozva az észt kormány úgy döntött, hogy egy évvel, 2008. január 1-jére eltolja az ország Euró Zónához való csatlakozását. Április 26-án az Észt Központi Bank, az Eesti Pank kiadta legfrissebb 2006-s inflációs elõrejelzését, mely a korábbi 3,2%ról 4,4%-ra emelkedett. A Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott plafon érték jelenleg 3%-n van. Észt hivatalos források szerint az euró zónához való csatlakozás kritériumait 2007. második negyedévére tudják teljesíteni, ami lehetõvé tenné az ország számára, hogy 2008ban átvegye a közös európai fizetõeszközt. A kormányzat ennek megfelelõen fogja igazítani Nemzeti Átállási Tervét. Ezzel egyidõben Litvánia, ahol szintén valamivel az euró zónához elvárt inflációnál magasabbat regisztráltak, készül arra, hogy a következõ 2006. júniusi EU Csúcson meg fogják vele vitatni, és kiértékelik az ország felkészültségi szintjét a közös fizetõeszköz bevezetését illetõen. Algirdas Brazauskas miniszterelnök szavai szerint: "meg van gyõzõdve arról, hogy elértük azt a szintet, ami szükséges valamennyi kritériumhoz." Vilnius azt tervezi, hogy 2007-ben csatlakozik az euró zónához. Az EU elõírásai szerint az euró zónába jelentkezõk inflációs rátája a három legalacsonyabb inflációs rátájú EU ország átlagát nem haladhatja meg 1,5%-nál többel. Jelenleg úgy tûnik, hogy Szlovénia az egyetlen ország, mely 2007. január 1-jével csatlakozni tud az euró zónához.
EURÓ ÚTMUTATÓ az új tagállamok kkv-éi számára Segítendõ a kis- és közepes vállalkozások felkészülését az euró bevezetésére a Vállalkozói Vezérigazgatóság elkészített egy kis kiadványt, melynek címe: Készen az Euróra – Útmutató kis és közepes vállalkozások számára. Az útmutató, melyet elõször 2005-ben jelentettek meg most már elérhetõ valamennyi új tagállam nyelvén. Az útmutatót (angolul, franciául és németül is) megtekinthetõ: ec.europa.eu
16
L. évfolyam
Minõség, hatékonyság, partnerség Második alkalommal rendezték meg az IPOSZ Országos Szakképzési Konferenciáját. Az április 27-28-án tartott rendezvény jó alkalmat kínált arra, hogy az állam, a szakmák (ipartestületek) és az iskolák képviselõi – formálisan és informálisan – megvitassák a jövõ egyik legfontosabbnak tartott kérdését: a hazai és az európai szakképzést, annak stratégiáját, szabályozását, a feladatok optimális megosztását. A gazdasági élet szereplõinek álta- gyük hozzá: ma is vitatott) része a tör- szeresére kellene emelni. Abban is teljes lános tapasztalata, hogy miközben 7,7 vénynek, hogy bizonyos esetekben, a konszenzus, hogy az egyéni vállalkoszázalék körül van a munkanélküliség 16 éves kor felett általános iskolai zókat kétszeresen is sújtja a törvény: Magyarországon, egyes szakmákban végzettség nélkül is részt vehetnek a sem azt nem számolhatják el, ha maguk és térségekben a vállalkozók képtele- tanulók a szakképzésben. A kamarák az oktatók, sem a saját továbbképzésüknek szakképzett munkaerõt toborozni. és az érdekképviseletek nyomására a re fordított összeget – vagyis az egyéni A második Nemzeti Fejlesztési Terv szakiskolai képzés is rugalmasabb vállalkozókat ki kellene vonni a törvény (NFT) idõszakának végére, 2013-ra lett: a 9. osztályban heti 4-12, a 10. több pontjának hatálya alól, s ezt akár az akár 300 ezer szakmunkás hiányával osztályban 6-12 órás gyakorlati okta- IPOSZ is javasolhatná. is számolni lehet, közülük 60-70 ezren tásra nyílik lehetõség, s ez többletjutA hozzájárulás további része esetéaz építõiparból, sokan a gépiparból hi- tatással jár a szakiskolák számára. ben alkalmazható a költségelszámolás ányoznak majd. Az okok közé sorolA szakképzési hozzájárulási tör- (csoportos gyakorlati képzést szolgáló ható az ország demográfiai helyzete vény újdonságairól Kapuvári Béla, az tárgyi eszközök, tanmûhely bérleti dí(évrõl évre kevesebb a gyerek), a gim- OM Alapkezelõ Igazgatóságának fõ- ja és mûködtetési költségei, anyagnáziumok és a felsõoktatás elszívó ha- igazgató-helyettese adott részletes tá- költség tanulónként évente a minimáltása, a szakma becsületének vissza- jékoztatást. Emlékeztetett arra, hogy a bér 20 százalékáig, saját dolgozók szorulása, a szakképzés számtalan, szakképzési hozzájárulás valójában szakképzési költsége). Ha még marad mindmáig megoldatlan (finanszírozá- adóként mûködik, de akár teljes egé- fel nem használt összeg, ennek terhési és egyéb) problémája. Bár a szak- szében visszaigényelhetõ, illetve költ- re szakképzõ iskolákat, illetve felsõképzés stratégiája jó egy éve elké- ségként leírható. (A kamarák állás- oktatási intézményeket lehet támogatszült, máig vitatják: jó-e, hogy két mi- pontja szerint ezt meg is kellene szün- ni. Azt az oktatási tárca szakembere is nisztérium (az oktatási és a munka- tetni azok esetében, akik gyakorlati elismeri, hogy a gyakorlati képzést ügyi) hatáskörébe tartozik a szakkép- képzést folytatnak, míg másoknál folytatók esetében meg lehetne szünzés, illetve a felnõttképzés. emelni lehetne.) A hozzájárulás ala- tetni ezt az adófajtát, hiszen a Szaknyai a gazdálkodó szervezetek, alapja képzési Alap 28-29 milliárd forintjáTörvénymódosítások a bérköltség, összege annak 1,5 száza- ból a képzést folytatók befizetése alig A múlt év végén módosult a szak- léka. A hozzájárulás öt jogcímen (a ta- éri el az évi 1 milliárd forintot. A törvény újdonsága a hiányszakképzési, illetve a szakképzési hozzájá- nulók pénzbeli, illetve természetbeni rulási törvény, majd – miniszteri ren- juttatás; felelõsségbiztosítása, orvosi mákban tanulók preferálása 2007 delet nyomán – 2006 április elsejével ellátása; szintvizsga szervezése; végül szeptemberétõl; ez a minimálbér 20 hatályba lépett az új Országos Képzé- munkaviszonyban álló oktató díjazása százaléka lesz tanulónként, az alap si Jegyzék (OKJ). Ezek hatásaival címén) visszaigényelhetõ. terhére. Megemelkedik az elszámoltöbb elõadó foglalkozott, elsõként A költségeket átalány alapján is el le- ható anyagköltség is, a minimálbér 40 Tóth Anikó, az Oktatási Minisztérium het számolni – ez ma a minimálbér más- százalékára. A pályázatoknál annyi a (OM) fõosztályvezetõje. A szakképzé- félszerese, de abban a kamarák, az ér- változás, hogy nagy értékû ingóságra si stratégia legfontosabb elemei: a mi- dekképviseletek és maga a szaktárca is ezután nem kell jelzálogot bejegyeznõség, a hatékonyság, a megalapozott egyetért, hogy ezt legalább három-négy- tetni, csak az ingatlanokra. döntések, amelyeknek helyi és regionális szinten, a partnerség alapján kell Életpálya-program megszületniük. Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kézmûves Kamara képviseletében felszólaló A szakképzési törvény újdonsága a Reiner Nolten igencsak megmozgatta a résztvevõk fantáziáját, amikor kifejpályakövetés, a szakmai tanácsadó tette: cél a világszínvonalú, egységes európai szakképzés. Az errõl szóló tertestület létrehozása a szakképzõ közvezetet eddig 35 ország írta alá, s benne foglaltatik egy egységes, a személyi pontokban is (a felnõttképzésben már szakképesítéseket integráló dokumentum (Europass) kiadása is. Németországkorábban is létezett), az OKJ, továbbá ban egyébként az integrált szakképzési politika része az élethosszig tartó taaz, hogy a szakképzési hozzájárulás nulás. A felnõttképzésre integrált képzési stratégiát dolgoztak ki, a rövid távú terhére kiegészítõ juttatás adható a hiképzések költségeinek felét az állam fedezi. További elképzelésük, hogy minányszakmákban tanulók számára den kézmûves számára életpálya-koncepciót dolgoznak ki; ez magában fog(2007 szeptember 1-jétõl, a jogosult lalja a szakképzést, a mesterképzést, a javasolt továbbképzést a munkapiac szakmák körét regionálisan határozigényeihez igazodva, a végcél pedig – az élethosszig tartó tanulás mellett – az zák majd meg a képzési bizottságok). önálló vállalkozóvá válás. Fontosnak tartják, hogy a szakképzés ne legyen A pályakövetés alapjául szolgál majd zsákutca, innen is tovább lehessen lépni a felsõoktatásba, s ehhez új képzési annak is, hogy évi 200 millió forintos modulokat kell kitalálni, sokféle leágazással. keretösszegig az intézmények nívódíjra pályázhatnak majd. Szintén új (te-
17
2006/09-10.
Országos Képzési Jegyzék Az 1/2006-os OM-rendelettel ez év április 1-jétõl hatályba lépett új OKJrõl Nagy László, a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) fõigazgatója adott részletes tájékoztatót. Az eddigi 806 helyett 416 szakképesítés szerepel az új képzési jegyzékben, képzési idõtõl függetlenül (ezek programjai december végéig megjelennek), emellett 436 rész-szakképesítést lehet kiadni. Az úgynevezett kimeneti szabályozás két fõ elve a kompetencia-elv (követelményrendszer), illetve a modulszerû felépítés (szakképzés, elágazások, ráépülés). 480 foglalkozási csoportban szakértõk ezrei elemezték, hogy az adott szakmában dolgozók milyen feladatcsoportot látnak el, s ehhez milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, ezután modulokba rendezték mind a 416 szakképesítést, az átjárhatóságot szem elõtt tartva. Az átmenet zökkenõmentessége érdekében az év végére a régi és az új OKJ közötti összehasonlító táblázatot is készít az NSZI. A cél a teljes iskolai képzés, de mostantól kezdve rész-szakképesítést is ki lehet majd adni a teljes elutasítás helyett, amire késõbb újabb modulok épülhetnek rá, eljuttatva a tanulót a teljes szakképesítésig. Ennek fõleg a felnõttképzésben lehet nagy jelentõsége, ahol az eredeti képzettség is kiegészíthetõ, akár az új szakma megszerzéséig. Erre építve a Nemzeti Felnõttképzési Intézet is kidolgozza a maga koncepcióját (az IPOSZ igazgatója, Solti Gábor szerint szükség lenne a felnõttképzési OKJ bevezetésére is). A vizsgáztatás rendje is módosul majd: nem válik külön az elmélet és a gyakorlat, hanem a követelménymodulok számától függõ feladatokat adnak majd ki. Az errõl szóló dokumentumok július végéig készülnek el, a pedagógusok, oktatók felkészítése december végéig tart, az új szabályok szerinti képzés pedig 2007-ben indulhat. A legtöbb aggály e kérdésben fogalmazódott meg a résztvevõk részérõl. Solti Gábor ezt így fogalmazta meg: ki mondja meg, hol vannak ezek a kompetencia-határok, nem gondolják-e, hogy a hagyományos szakmákban felesleges a képzést ennyire túlbonyolítani?
Felnõttképzés A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) politikai
Visszaadni a szakma becsületét A konferencia egyik résztvevõje, Hideg István (Autolux Sedan), aki a vecsési ipartestület képviseletében vett részt a konferencián, ekképp összegezte az elhangzottakat: "Számomra a legfontosabb a szakma becsületének viszszaszerzése, és nagyon megragadott a németországi kézmûves kamara képviselõjének elõadása az életpálya-modellrõl, amelyhez hasonlót Svédországban magam is tapasztaltam, de mi ezt itthon egyelõre nem tudjuk felvázolni." Az oktatást mindenképpen területi szintre kellene helyezni, fontos lenne, hogy a helyi vállalkozók vegyék kezükbe a gyakorlati képzést. A mostani elgondolásokkal az a gondom, hogy nem látom mögötte az embert, a tanulót, túlságosan iskolacentrikus a rendszer; szerintem a gyakorlatnak is egyenlõ esélyt kellene adni. A másik baj, hogy egyelõre ráfizetéses a gyakorlati oktatás. Stabil rentabilitási feltételeket kellene teremteni. A mi cégünk 13 éven át 65 szakembert képezett ki négy szakmában, de néhány éve abbahagytuk. A személyi-tárgyi feltételek adottak a folytatáshoz (oktató mester, korszerû gépek), csak egy 200 négyzetméteres oktatóhelyiséget kellene kialakítanunk. Van lehetõségünk pályázni, csak a gyerek kevés, õket központilag kellene megkeresni (a környékbeli cégek külhoniakra is gondolnak). Most alakul a kamara regionális oktatási központja, s ha ez létrejön, talán tudunk vállalkozni négy autóipari szakmában évi 8-10 tanuló képzésére. államtitkára, Kordás László a felnõttképzés és a továbbképzés irányelveit foglalta össze, tekintettel a gazdasági érdekképviseletek bevonására. Hangsúlyozta: szerkezet-átalakítás van folyamatban a munkaerõ-piacon, az eddigi betanított munka helyét a szolgáltatási-pénzügyi tevékenység, az építõipar, a vegyipar, az idegenforgalom veszi át, a ráépülõ szakmákkal-szolgáltatásokkal együtt; az évi 3-4 százalékos gazdasági növekedés hajtóereje pedig az export és a beruházás. Fontos cél az alacsony foglalkoztatási arány növelése, a szakmunka becsületének növelése, s ennek egyik megoldási módja a felnõttképzés. Ennek mára már kiépült a jogszabályi és intézményi kerete (1250 akkreditált intézmény mûködik), s a felnõttképzésben ma évente 800 ezren vesznek részt. Az állami forrás nagysága 48 milliárd forint, ebbõl csaknem 23 milliárd a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humán-erõforrás Alapjából (HEFOP) származik. A második NFT is kiemelt szerepet szán a felnõttképzésnek, az élethosszig tartó tanulásnak, és erre a célra 2007-2013 között egyre több forrás áll majd rendelkezésre. Az érdekképviseletekre elsõsorban a felnõttképzési formák hozzáférhetõségében, a gyakorlati képzés ellenõrzésében, a vizsgáztatásban, a finanszírozás és a statisztikai rendszerek fejlesztését szolgáló vitákban, prognózisok elkészítésében számítanak, továbbá az OKJ-n kívüli szakmák oktatásában. A jövõben az oktatá-
si tárcával közösen tervezik egy úgynevezett kompetencia-kártya bevezetését is, amely a munkavállaló minden fontos képesítését tartalmazná, és folyamatosan frissíthetõ lenne.
Együttmûködés a kamarákkal A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az IPOSZ együttmûködésérõl Szilágyi János, az MKIK szakképzési igazgatója és Solti Gábor, az IPOSZ igazgatója beszélt, hangsúlyozva, hogy a két fél a kamarai rendszer átalakulása óta stratégiai partnernek tekinti egymást. Az IPOSZ aktivitását jelzi, hogy az e célra a költségvetéstõl igényelhetõ 25,5 millió forint felét az IPOSZ kapja, hogy a rájuk bízott 16 szakma tananyagaiból és vizsgáztatási rendszerébõl 4-et az IPOSZ dolgozott ki, és a vizsgáztatásban, a mestervizsgáztatásban, az ellenõrzésben is az ipartestületek az elsõk. Szükségesnek tartanák, hogy a mostani 16 mellett még legalább 13 szakmát rájuk bízzanak (köztük hiányszakmákat is), s hogy legalább ezekbõl, illetve a mestervizsgáztatásból az állam vonuljon ki, rábízva a feladatokat a kamarákra és a gazdasági szereplõkre. Emellett azt is fontosnak tekintik – hangsúlyozta Szûcs György, az IPOSZ elnöke a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón -, hogy a finanszírozási források elosztásában erõsödjék meg a regionális-kistérségi szint, s ebbe egyenjogú partnerként vonják be az érdekképviseleteket. S. G.
18
L. évfolyam
Magyar nemzeti szabványok A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetõk az MSZT Szabványboltban (Budapest IX., Üllõi út 25., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetõk a www.mszt.hu/webaruhaz címen. MSZ EN 12150-1:2000 MSZ EN 12808-5:2002 MSZ EN 12390-7:2006 Építési üveg. Termikusan edzett, bizFugázóhabarcsok kerámiai burkolólaA megszilárdult beton vizsgálata. tonsági nátrium-kalcium-szilikát üveg. 7. rész: A megszilárdult beton testsûrû- pokhoz. 5. rész: A vízfelvétel meghatá1. rész: Fogalommeghatározás és leírás rozása sége – Az MSZ EN 12390-7:2001 helyett – MSZ EN 13541:2001 MSZ EN 14411:2004 Építési üveg. Biztonsági üvegezés. A Kerámia burkolólapok. FogalomMSZ EN 12390-8:2001 robbanáskor fellépõ nyomással szembemeghatározások, csoportosítás, minõséA megszilárdult beton vizsgálata. ni ellenálló képesség vizsgálata és osz- 8. rész: A vízzáróság vizsgálata gi jellemzõk és megjelölés (ISO tályozása 13006:1998, módosítva) – Az MSZ EN 87:1993, az MSZ EN MSZ ENV 1401-3:2001 MSZ CEN ISO/TS 17234:2006 Mûanyag csõvezetékrendszerek föld 121:1993, az MSZ EN 159:1993, az Készbõr. Vegyi vizsgálatok. Bizonyos alatti, nyomás nélküli alagcsövezéshez MSZ EN 176:1993, az MSZ EN azoszínezékek meghatározása festett és csatornázáshoz. Kemény poli(vinil-k- 177:1993, az MSZ EN 178:1993, az készbõrökben (ISO/TS 17234:2003) lorid) (PVC-U). 3. rész: Útmutató a be- MSZ EN 186-1:1993, az MSZ EN 1862:1993, az MSZ EN 187-1:1993, az építéshez MSZ EN 12385-4:2003 MSZ EN 187-2:1993 és az MSZ EN Acélsodrony kötelek. Biztonság. 188:1993 helyett – MSZ ENV 1452-6:2002 4. rész: Pászmás kötelek általános emeMûanyag csõvezetékrendszerek vízlési célokra MSZ EN ISO 868:2003 ellátáshoz. Kemény poli(vinil-klorid) Mûanyagok és keménygumi. A be(PVC-U). 6. rész: Útmutató a beépítésMSZ EN 12385-5:2006 nyomódásos keménység meghatározása hez Acélsodrony kötelek. Biztonság. keménységmérõvel (Shore-keménység) 5. rész: Pászmás kötelek felvonókhoz (ISO 868:2003) – Az MSZ ISO MSZ EN 1555-5:2003 – Az MSZ EN 12385-5:2003 helyett – Mûanyag csõvezetékrendszerek ég- 868:1991 helyett – hetõ gázok szállítására. Polietilén (PE). MSZ EN 12385-10:2004 MSZ EN ISO 9614-3:2003 5. rész: A rendszer céljának való megfeAcélsodrony kötelek. Biztonság. Akusztika. Zajforrások hangteljesítlelés 10. rész: Spirális kötelek általános építéményszintjének meghatározása hanginsi célokra tenzitásméréssel. 3. rész: Mérés folytoMSZ EN 12424:2001 Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, nos letapogatással, pontos módszer MSZ EN 12390-1:2006 kapuk. Szélteherrel szembeni ellenállás. (ISO 9614-3:2002) A megszilárdult beton vizsgálata. Osztályba sorolás 1. rész: A próbatestek és sablonok alakMSZ EN ISO 140-1:1997/A1:2006 , méret- és egyéb követelményei Akusztika. Épületek és épületelemek MSZ EN 12425:2001 – Az MSZ EN 12390-1:2001 helyett – Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, hangszigetelésének vizsgálata. 1. rész: kapuk. Vízbehatolással szembeni ellen- Kerülõ utas hangátvitel nélküli laboratóMSZ EN 12390-2:2001 riumi mérõhelyiségekre vonatkozó köállás. Osztályba sorolás A megszilárdult beton vizsgálata. vetelmények. 1. módosítás: Könnyû szerkezetû kettõs falak vizsgálati nyílá2. rész: A szilárdságvizsgálatokhoz szükMSZ EN 12426:2001 séges próbatestek készítése és tárolása Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, sának keretére vonatkozó követelmények (ISO 140-1:1997/AM 1:2004) kapuk. Légzáróság. Osztályba sorolás – Az MSZ EN ISO 140-1:2000 módoMSZ EN 12390-3:2002 sítása – A megszilárdult beton vizsgálata. MSZ EN 12428:2001 3. rész: A próbatestek nyomószilárdsága Ipari, kereskedelmi és garázsajtók, MSZ EN ISO 140-3:1995/A1:2006 kapuk. Hõátbocsátás. Követelmények a MSZ EN 12390-4:2000 számításhoz Akusztika. Épületek és épületelemek A megszilárdult beton vizsgálata. hangszigetelésének vizsgálata. 3. rész: MSZ EN 12808-2:2002 4. rész: Nyomószilárdság. Elõírások a Épületelemek léghangszigetelésének lavizsgálóberendezésekre Fugázóhabarcsok kerámiai burkolóla- boratóriumi vizsgálata. 1. módosítás: pokhoz. 2. rész: A kopással szembeni el- Könnyû szerkezetû kettõs falak beépítési lenálló képesség meghatározása MSZ EN 12390-5:2006 útmutatója (ISO 140-3:1995/AM 1:2004) A megszilárdult beton vizsgálata. – Az MSZ EN ISO 140-3:1998 módoMSZ EN 12808-3:2002 5. rész: A próbatestek hajlító-húzó szisítása – lárdsága Fugázóhabarcsok kerámiai burkolólaMSZ EN 81-70:2006 – Az MSZ EN 12390-5:2001 helyett – pokhoz. 3. rész: A hajlító- és nyomószilárdság meghatározása Felvonók szerkezetének és beépítéséMSZ EN 12390-6:2006 nek biztonsági elõírásai. A személy- és MSZ EN 12808-4:2002 A megszilárdult beton vizsgálata. teherfelvonók speciális alkalmazásai. Fugázóhabarcsok kerámiai burkolóla- 70. rész: Fogyatékkal élõk által is igény6. rész: A próbatestek hasító-húzó szipokhoz. 4. rész: A zsugorodás meghatá- be vehetõ felvonók lárdsága – Az MSZ EN 81-70:2004 helyett – – Az MSZ EN 12390-6:2001 helyett – rozása
19
2006/09-10.
A debütáló e-bevallás Többen aggodalmukat fejezték ki, hogy mi van akkor, ha az elektronikus rendszer hibája miatt nem tudják a bevallást megfelelõen vagy határidõben beadni, illetve felmerült a bírságolás kérdése is. Az aggodalmak, úgy látszik, részben nem voltak alaptalanok, mert április 20-án, a több adónemet érintõ bevallási határidõ miatt megugrott az e-kormányzat forgalma, és ezt nem bírta a rendszer. Az APEH illetékese beszámolt arról, hogy április 21-én üzembe állították az új szervert, amely már abból, a május 1-jétõl üzemelõ rendszerbõl származik, amelyik akár egymillió bejelentkezést is képes egyszerre fogadni, így remélhetõ, hogy a jövõben nem fordul elõ hasonló probléma. A bírsággal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az internetes rendszer hibája miatt az ügyfél nem büntethetõ. Az adózási rendrõl szóló törvény vonatkozó részének értelmében ugyanis az adóhatóságnak elõször is mérlegelnie kell az eset összes körülményeit, és ennek alapján kell megállapítania, vagy mellõznie a bírságot. Az APEH egyelõre toleráns magatartást tanúsít. Május 8-i közleményében tájékoztatta az adózókat, hogy az elektronikus bevallások beadásával kapcsolatosan tett észrevételek alapján, a központi rendszeren keresztül 2006. május 31-ig
feladott hibás, illetve késedelmes 0608, 06081K, 06083 számú bevallásokat és adatszolgáltatásokat a bevallási késedelem, illetve a bevallás hibája miatt nem fogják mulasztási birsággal szankcionálni. Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem érinti a fizetési kötelezettségek határidõre való teljesítését. Közleményüket május 10-én kiegészítették, mely szerint a bevallás határideje is május 12. maradt. Kedvezõ változás, hogy május 1-jétõl hatályba lépett a 13/2006. (IV. 28.) PM-IHM-MeHVM együttes rendelet, amely az elektronikus bevallás teljesítésének fontos gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos teendõket – üzemzavar, tájékoztatás, biztonság – szabályozza. Az internetes adóbevallással kapcsolatos az Adó címû újság online változatán április 19-én megjelent hír is, ami szerint heteken belül megjelenhet annak a pályázatnak a kiírása, amelynek keretében a havi elektronikus adóbevallás technikai feltételeinek megteremtéséhez támogatást kaphatnak a könyvelõk. Ezt a PM adóügyi helyettes államtitkára, Karácsony Imrémé jelentette be a Könyvelõk Fórumának rendezvényén, ahol elmondta: az elképzelések szerint a támogatást számítógép-beszerzéshez és intermet-elõfizetéshez lehet majd igényelni. L. I. -né
A környezetvédelmi termékdíj és hulladékgazdálkodás 2006. évi fontosabb szabályai 1. Általános szabályok A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 2006. évi módosítását – az adók és járulékok módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény (Magyar Közlöny 150/2005. november 15-i száma) és – a környezetvédelmi termékdíj módosításáról szóló 2005. évi CLXVII. törvény (Magyar Közlöny 168/2005. december 25-i száma) tartalmazza. Az 1995. évi LVI. törvény 2006. január 1-jétõl hatályos rendelkezései szerint a belföldi elõállítású, valamint a Közösségen belül behozott és az importált termék után, amennyiben a fizetendõ áfát a kötelezett a vámhatóság által kiadott engedély alapján önadózással rendezi, a termékdíjat a kötelezett az APEH által vezetett számla javára fizeti be, és a termékdíjat az adóhatóság felé vallja be. A kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg, és az adózás
rendjérõl szóló törvény 1. mellékletében meghatározott, rá vonatkozó általános bevallási gyakoriságnak megfelelõen havonta, negyedévenként, évenként, az Art-ben megállapított esedékesség idõpontjáig vallja be, valamint a bevallás benyújtására elõírt idõpontig fizeti meg, illetõleg ezen idõponttól igényelheti vissza. A termékdíj-tételenkénti részletezõ bevallást a havi vagy évközi bevalló negyedévenként, az éves bevalló évenként nyújtja be. A termékdíj fizetésre kötelezett levonhatja az adó-megállapítási idõszak alatt megfizetett termékdíj összegét, illetve visszaigényelheti a tárgyidõszakot megelõzõen megfizetett termékdíjat azon termék után, amelyet az adó-megállapítási idõszakban igazoltan külföldre szállított. Amennyiben termékimport esetén az áfát a vámhatóság állapítja meg, a termékdíjat az áfával együtt veti ki. Ebben az esetben a termékdíjra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E kötelezettségek teljesítése érdekében
a VPOP a termékdíj bevallására, vámkezelésére és a vámkezeléshez kapcsolódó jogorvoslati eljárásra vonatkozó adatlapokat és kitöltési utasítást a honlapján is közzétette. A 2006. évi termékdíj-tételeket a környezetvédelmi törvényt módosító 2005. évi CLXVII. törvény mellékletei tartalmazzák (Magyar Közlöny 2005/168.). A termékdíjak 2006-ban alkalmazandó befizetési számlaszámai az Adó és Ellenõrzési Értesítõ 2006. februári számában találhatók.
2. A csomagolási termékdíj A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény 2006-tól hatályos rendelkezései szerint termékdíjat kell fizetni a termékek csomagolása után. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) kormányrendeletet a 37/2006. (II. 20.) kormányrendelet módosítja, mely szerint – többek között – egyes fogalmak (folytatás a 20. oldalon)
20
L. évfolyam
A környezetvédelmi termékdíj és hulladékgazdálkodás 2006. évi fontosabb szabályai (folytatás a 19. oldalról)
(csomagolás, csomagolási hulladék, gyártó) és a hulladékhasznosítási kötelezettség szabályai változtak. Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendõ termékdíj megállapítására, – ha az, fizikai módon összetevõire szétválasztható, az egyes összetevõkre vonatkozó – ha az fizikai módon összetevõire szét nem választható és legalább 90%ban egynemû anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fõ összetevõre vonatkozó – ha az fizikai módon összetevõire szét nem választható és nincs olyan összetevõ, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni. Mentességek: – Nem kell megfizetni a csomagolási termékdíjat meghatározott kötelezettnek a törvényben külön megjelölt termék után, ha az éves szinten nem éri el a törvényben meghatározott mennyiséget; – Nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség a kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ belföldi forgalomba hozó elsõ továbbforgalmazó vevõjét, amennyiben nem rendelkezik városban legalább 50 m2, vagy községben legalább 100 m2 alapterületû üzlethelyiséggel. A fogyasztó számára termékértékesítést végzõ gyártó mentesül a vissza-
vételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék csomagolása az éves szinten, mûanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-ot nem haladja meg. Az a forgalmazó, akinél az általa értékesített terméknek a szállítási, illetve gyûjtõcsomagolása éves szinten papír vagy fa esetén összesen 1000 kg-ot meghaladja, a szállítási, illetve a gyûjtõcsomagolás visszavételét – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – nem tagadhatja meg.
3. A környezetvédelmi termékdíjra és hulladékgazdálkodásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: l az 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról, módosítja a 2005. évi CLXVII. törvény, amely megjelent a Magyar Közlöny 2005/168. (XII. 25.) számában, l a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncsok behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) kormányrendelet, amelyet a 320/2005. (XII. 27.) kormányrendelet módosít, l a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi
LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet, l a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendeletet módosító 26/2004. (XII. 22.) KvVM-rendelet, valamint a 31/2005. (XII. 27.) KvVM-rendelet, l a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) kormányrendeletet a 37/2006. (II. 20.) kormányrendelet módosítja. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: l a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, amelyet a 2005. CLXXVI. törvény módosít – MK 2005/171. (XII. 28), l a 164/2003. (X. 18.) kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl, amelyet a 313/2005. (XII. 25.) kormányrendelet módosít, l a 311/2005. (XII. 25.) kormányrendelet a környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjérõl, l 271/2001. (XII. 21.) kormányrendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékérõl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról, amelyet a 313/2005. (XII. 25.) kormányrendelet módosít, l a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl, amelyet a 313/2005. (XII. 25.) kormányrendelet módosít. L. I.-né
Biztosítás biztonság A cím ismert, de az alábbiakban semmiképp sem biztosítási reklám következik. A biztonságról lesz azonban szó. A gazdaságunk egy részét megrendítõ körbetartozás során jutott eszembe az önvédelem. Olcsóbb a pénzhiány miatti kényszerhitel kamatánál. A kintlévõségek biztosítása pénzügyi biztonságot nyújt. Az alultõkésítettség, vagyis a folyamatos pénzszûke piaci hátrányt okoz(hat). A kevés piaci információ akár a versenytársakról essék szó, akár éppen az ügyfélrõl, a verseny miatt leszorított haszonkulcs, a tapasztalat hiánya mind olyan tényezõ, ami bizonytalanságot okoz, veszélyeket hordoz. Nagyobb rendelés esetén gondolkodni kell A biztosító esetleges bevonásáról. A körbetartozás okozta károk jó részét megúszhatták volna, ha ehhez a segítséghez nyúlnak. Sõt, bizonyos gazdasági méreten felül
okos lépés egy állandó kapcsolat kiépítése a biztosító intézettel. Különben március 9 óta igényelhetik a mikro- és a kisvállalkozások a 15 millió forintra emelt mikrohitelt. A Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram kölcsönének felsõ határa is 15 millió forintra emelkedett. A PM szerint a külsõ forrásokat az érintett cégek alig egyötöde veszi igénybe, Nyugat-Európában pedig 80 százalékuk. A KSH szerint az összes gazdálkodó szervezet mintegy 30%-a, 30.562 állt csõd, felszámolás vagy végelszámolás alatt. Közülük 16.431 nem foglalkoztat senkit, 10.514-en 1-9 fõ között, 3.448-an 10-49 fõ között alkalmaznak. Ha gondoltak volna erre az önvédelemre, nem mentek volna talán tönkre. g.
21
2006/09-10.
SZAKMAI KALEIDOSZKÓP
Kályhások jubileuma és szakmai ankétja Budapesten tartotta tíz éves jubileumi nemzetközi szakmai ankétját a magyar kályhások érdekképviselete, a "Kályhás szakmért" alapítvány. Az Agro Hotelben állófogadással és sajtótájékoztatóval kezdõdött a rendezvény, majd Alexander Sütsch, a Magyar Kályha és Kandallóépítõk Országos Szövetségének elnöke üdvözölte az Európai Kályhásszövetség megjelent tagjait, Hofbauer urat, a VEUKO elnökét, az alapítvány támogatóját, a német kályhás szövetség ügyvezetõjét, von Bloch Pollak urat és a bajor elnököt Hubert Ziegler urat, majd megtartotta beszámolóját az alapítvány tíz éves közhasznú munkájáról. Alexander Sütsch ötödik generációs kályhaépítõ és kályhacsempe készítõ mester, elõdei 1939-ben Hõgyészen kezdtek kályhaépítéssel foglalkozni. Sütsch úr gyermekkorától Németországban él, 1980-tól importál magyar kályhacsempét Németországba. A magyar kályhások szakmai összefogásának gondolata már régebben megfogalmazódott benne. Az elgondolás dr. Gáll Ferenc ügyvéd bátorítására érett meg benne elhatározássá és tetté. Az ügyvéd, aki a Sütsch úr bátyjától egy csempekandallót kapott, felvetette, hogy a kályhások érdekeit egy alapítványban kellene képviselni. Az alapítványt 1996. februárjában jegyezték be. 2000-ben a Szekszárdon szervezett ankéton már 150 kályhás vett részt, jelen volt a Bajor Kályhások. Szövetségének elnöke, Peter
életében, mert amellett, hogy Magyarország belépett az EUba, két újtagot, Szlovákiát és Csehországot is felvette tagjainak sorába a VEUKO. Ugyanebben az évben a pécsi ankéton megalakult a Kályhás és kandallós Egyesület, melynek elnökévé Alexander Sütschöt, titkárává a mátészalkai Farkas Sándort választotta a közgyûlés. 2005. márciusában az egyesület közgyûlése megszavazta, hogy a szövetségre lépjenek az alapítvánnyal, így jött létre a Kályha- és Kandallóépítõk Országos Szövetsége. Ebben az évben rendezték meg elõször az ifjú kályhások versenyét, melynek gyõztese Morvai Albert lett, az idén õ képviselte Magyarországot az európai ver-
2005. márciusában az egyesület közgyûlése megszavazta, hogy a szövetségre lépjenek az alapítvánnyal, így jött létre a Kályha- és Kandallóépítõk Országos Szövetsége. Ebben az évben rendezték meg elõször az ifjú kályhások versenyét, melynek gyõztese Morvai Albert lett, az idén õ képviselte Magyarországot az európai versenyen az ausztriai Welsben. Straszberger, és a magyar kályhás szakma egyik kiemelkedõ tagja, szakértõje, az elsõ szakkönyv írója, Derecskei Sándor, az alapítvány tiszteletbeli tagja is. 2002-ben az alapítvány elnyerte a közhasznúságot, elkészült a hazai szakértõk listája és a szakértõk évi két alkalommal továbbképzésen vehetek részt. Az Alapítvány 2003-ban alapító tagként vett részt az Európai Kályhás Szövetség, a VEUKO alapító közgyûlésén Potsdamban. A 2004. évi konferencia történelmi eseménynek számít a kályhás szakma
senyen az ausztriai Welsben. Mivel a szövetség tagja a Magyar Szabványügyi testületnek, a magyar fél Londonban igennel szavazott a CEN/TC295ös új norma bevezetésére. E normával kiszámíthatók a helyszínen épített egyedi cserépkályhák paraméterei. Ezt az EU-s normát Magyarország is átveszi. Ezzel a programmal számították ki a Sütsch úr által tizenöt éve kitalált, födémen keresztül átvezetett, 13,5 méteres füstjáratú, az emeleti szintet is fûtõ kályhájának mutatóit. Az elnök külön munkacsoportot hozott létre azon országok képviselõi-
vel, akik ezt az építési technikát terjeszteni szeretnék. A beszámoló után Szûcs György, az IPOSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket és nagyra értékelte a kályhások szakma iránti elkötelezettségét, aktivitásukat követendõ példaként állította a kevésbé öntevékeny szakmai szervezõdések elé. A következõkben Sonja Zinser, a Platte Cad cég tulajdonosa egy magyar nyelvû számítógépes kályhatervezõ programot mutatott be, majd Aponyi Zsolt, a MAT Kerámia ügyvezetõ igazgatója tartott termékbemutatót, végül Alexander Sütsch az ifjú kályhások versenyérõl tájékoztatta a hallgatóságot. Az ankét második napján Henselmann Imre, az alapítvány szakértõje beszámolt a kályhacsempe szabványosítási eredményeirõl és ennek állásáról más országokban. Ezt követõen Robert Salvata, a J+R Inspire cégtõl a kályhaépítés új technikáit mutatta be, majd Alexander Sütsch a CEN/TC 295-ös norma magyarországi honosításának jelentõségérõl tájékoztatta a résztvevõket. Regõczi István, a Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke a gázipari biztonsági szabályzatról beszélt, amelyek a kályhásokat is érintik. Steinbach Ákos a hõszükséglet számításról tartott elõadást. Délután a födémen keresztül épített cserépkályhát mutatta be A. Sütsch, Tarsoj Norbert a "DAS" jogvédelem lehetõségeirõl adott tájékoztatót, majd az egyesület megtartotta idei közgyûlését.
22
L. évfolyam
Helyiség-víztelenítés szivattyúkkal Vízügyi szakemberek szerint a vízzel mindig gond van: baj, ha nincs és az is baj, ha túl sok van. Magyarországon a télvégi, kora tavaszi hóolvadáskor, nyáron a hevesebb, õsszel a kitartó esõzések után inkább ez utóbbi okoz problémákat. Megfelelõ csatornahálózat, elvezetõ árkok híján a megemelkedõ talajvíz, belvíz elönti a mélyebben fekvõ térségeket, pincéket, mûhelyeket, ólakat, veszélyeztetve a bort, a szerszámokat, gépeket, haszonállatokat, a terményt. Mit tehet az ilyen csapás ellen az lassan-lassan kúttá váljék, és a folyaegyszerû ember? Megelõzésképpen az matos szivattyúzás hatására vízerek építési tervek készítésekor célszerû alakuljanak ki az épület alatt. lenne betartani a magas talajvízállásra Az elszívó rendszer különösebb vonatkozó figyelmeztetéseket, és ele- karbantartást, felügyeletet nem igéve úgy építkezni, hogy ne károsíthas- nyel, hiszen, mint az imént említettük, sa javainkat a víz. Sokat enyhítene, ha ha a szivárgó víz összegyûlik a a háztulajdonosok, gazdák betartanák zsompban, máris indul a szivattyú. A az elõírásokat, és szennyvíztározóikat vízmentesítõ búvárszivattyúk nagy kilyukasztva nem derítõként, szik- mennyiségû vizet, kis nyomáson, rökasztóként üzemeltetnék azokat, vid idõ alatt juttatnak el egyik helyrõl szennyezve és növelve a talajvizet. a másikra. Tiszta csapadékvízre, Sokat segíthetne a jó mély vízelvezetõ szennyezett vízre és kommunális árkok folyamatos tisztántartása is. szennyvízre kifejlesztett típusaik vannak. Egyikük sem alkalmas öntözésre A víztelenítõ zsomp vagy házi vízellátásra, kis nyomásuk És ha meg is bekövetkezik a ka- miatt ugyanis nem szûkíthetõk, nem tasztrófa, a technika több megoldást is fojthatók. Szerkezeti kialakításuknál kínál, kezdve a vákuumos talajvíz- fõ szempont a magas kopásállóság és szint csökkentéstõl az alagcsövezésig. korrózióállóság. Felépítésük általában Az alagcsövezés, vagy drénezés lé- robosztus, legtöbbször beépített úszónyege, hogy a talajba lefektetett perfo- kapcsolóval ellátottak, sokféle lapátrált csövekbe beszivárog a víz és elve- kerékkel készülnek, ami megkönnyíti zetõdik a gyûjtõárokba, onnan pedig a vízszennyezettség típusa szerinti váegy másik, úgynevezett befogadóba lasztást. Legegyszerûbb változataival távozik. A becsövezetett területen lej- szerelõaknákat, összefolyókat, ciszjebb süllyed a talajvíz szintje. Családi ternákat vízteleníthetünk. Darabolóházaknál azonban ezek a költséges késes, vortex lapátos, egycsatornás megoldások nem vállalhatók. fajtáik a csatornába való szennyvízátJárhatóbb út az elöntéssel veszé- emelést szolgálják. Egyes típusaik tarlyeztetett pincékben a víztelenítõ tályba építve is kaphatók, így a ház zsompok létesítése. A pince egyik sar- belsõ terében, pl. a fürdõszobában is kában kiképezett negyvenszer negy- elhelyezhetõk. ven centiméteres gödör, a zsomp ad Merülõ szivattyúk helyet a merülõ szivattyúnak. Az úszókapcsolóval ellátott búvárszivatyA búvárszivattyúk a vizet felszívni tyú automatikusan dolgozik, ha eltá- nem képesek, mûködésükhöz a vízbe volította a vizet, leáll, az ismét beszi- kell engedni õket, és onnan felnyomvárgó talajvizet már akkor kinyomja ják a vizet. Egyszerûségük és áruk miaz elvezetõ árokba, ha megtelik a att talán ezek a legelterjedtebbek, hizsomp, vagyis nem engedi elárasztani szen egy konnektor és egy megfelelõ a helyiséget. Víztelenítõ zsompot lét- hosszúságú tömlõ elegendõ a hasznárehozhatunk az épület közvetlen köze- latukhoz. Az egyszerûbb merülõ szilében, kívül is. Így csökkentjük annak vattyúk maximális szállítómagassága, a veszélyét, hogy az elszívó rendszer vagyis amilyen mélyrõl fel tudja
nyomni a vizet, nem több mint a kerti szivattyúké (5-10 m). Viszont ezek is kitûnõen megfelelnek elárasztott helyek vízmentesítésére és arra, hogy egy magas talajvizes kútból, medencébõl, ciszternából locsolhassunk velük Elõnyük még, hogy kevésbé érzékenyek a víz tisztaságára, a kissé sáros, üledékes víz sem akadályozza mûködésüket.
A kiválasztás elvei Az ún. járókerekes búvárszivatytyúknál a járókerekek számával növelik a maximális emelõmagasságot, így a két-, három-, négy-járókerekes szivattyúk emelõmagassága az 50-60 mt is eléri. A professzionális szivattyúk ennél is jóval többet tudnak. Ugyancsak nagy emelõmagasság érhetõ el a membrános búvárszivattyúkkal, még az egészen olcsó kategóriájúakkal is. Ezek viszont kifejezetten érzékenyek a szennyezõdésekre. A választható szivattyútípust elsõsorban a szennyezettség típusa és az átszivattyúzandó víz mennyisége határozza meg, ezért különösen ajánlott a választásnál szakember segítségét kérni, mivel az átemelõ rendszer helytelen kiépítése kellemetlenségeket okozhat. A tiszta vizet szállító szivatytyúknál nagyobb karbantartási igényük miatt célszerû már a vásárlásnál tájékozódni arról, hogy a kiválasztott típus javítható-e, ill. biztosított-e az alkatrészek utánpótlása. Bármely célra szándékozunk szivattyút vásárolni, elsõdleges szempontunk a minõség legyen, hiszen vízellátó vagy vízmentesítõ rendszerünket nem egy-két évre tervezzük. Vásárlás elõtt érdeklõdjünk a jótállási és szervizelési feltételekrõl is. Ha felszíni szivattyúval kívánjuk vízteleníteni pincénket, fontos alapelv, hogy a szívócsõ végére visszacsapó szelepet (lábszelepet) kell szerelnünk, hogy a szivattyút üzembe helyezéshez fel tudjuk tölteni a szállítandó folyadékkal, valamint az, hogy a szíF
23
2006/09-10. E
vócsõnek abszolút tömítettnek kell lennie. Tömítetlen szívócsövön a szivattyú levegõt is szív, amely jelentõsen csökkenti teljesítményét, szélsõséges esetben meg is hiúsul a víz felszívása. Tömítetlen szívócsõnél a szivattyú minden kikapcsolása után kifolyik a víz a szivattyúból és a szívócsõbõl is, lehetetlenné téve annak következõ sima beindítását. A szívócsõ vagy merev fém, mûanyag csõ lehet, vagy összeroppanás ellen védett, úgynevezett bordás merevítésû csõ. A hagyományos locsolótömlõt a szívóhatás összelapítja, lehetetlenné téve a víz felszívását.
Amire figyelni kell Mivel a felszíni légnyomás kb. 1 bar, elméletileg sem lehet a vizet 10 méternél mélyebbrõl felszívni. A felszíni szivattyúkat az elsõ üzembe helyezés elõtt teljesen fel kell tölteni vízzel és csak ezt követõen szabad, és lehet beindítani. A felszíni szivattyúk nem járhatnak szárazon, nem járhatnak tartósan teljesen elzárt csap mellett, és nem szabad fagynak kitenni. A szivattyúk motorja a hálózati dugó bedugásával, vagy hálózati kapcsolóval indítható el. Az összefolyó aknás (zsompos) víztelenítési módszer azonban csak akkor igazán hatásos, ha a szomszédos épületek lakói is elkészítik a saját kis átemelõ mûvüket, mert a veszélyeztetett területen a hálószerû, folyamatos vízelszívás lesüllyeszti az idõszakosan jelentkezõ, nem kívánatos vízszintet. Ha kinti vízállas magasabb, mint az elöntött helyiségben, elkezdeni sem érdemes a munkát. Fontos, hogy a kiszivattyúzott víz hova kerül, mert ha az épület közelébe nyomatjuk, újból visszakerül, a szomszéd kertjébe pedig mégsem engedhetjük. A szennyvízcsatornába (ha egyáltalán van) sem szabad beleengedni. Az egyetlen járható út, ha a megfelelõ lejtésû vízelvezetõ árokba tereljük. Sámathy Tamás
Szelek szárnyán jön az áram Sokan a szélenergiát tartják a legígéretesebb megújuló energiaforrásnak. Becsült kiaknázható mennyisége világviszonylatban 10 TW/év, ezzel meghatározó szerepet játszhat az energiatermelésben. Évszázadok óta használjuk malmok mûködtetésére, hajók hajtására. Ez utóbbiak csúcstechnológiákkal (komputertechnika, kompozit anyagok) megfejelt változataira merész tervek készültek. Ahol nem számít különösebben a szállított árúk célba érésének ideje, elõnyösnek ígérkezik a szél erejére hagyatkozni. Egy horvát, egy új-zélandi és egy magyar mérnök egymástól független találmányai alapján megépült szélturbina már azt is lehetõvé tenné, hogy a 6-20 km közötti alacsony szélsebességet megérje munkára fogni. Ezek a konstrukciók még a viharos szélben is jól használhatók, furcsa, hogy a nagy szélfarmok beruházói még nem "fedezték fel" ezeket és még mindig a klasszikus rotoros meghajtásból indulnak ki.
Tendenciák a világban A szélenergia megcsapolásának legalkalmasabb helyei a tengerpartok, a partok közeli vizek (ahol senkit sem zavar a látvány és az egyesek által kifogásolt hanghatás), ezért épül sok szélturbina Dániában, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, de a kontinensek belsejében is találhatók szeles térségek. Németország és Ausztria kontinentális országként élen jár a szélerõmûvek építésében. Az egyik legjelentõsebb skandináv multinacionális vállalat, a Norsk Hydro 1600 szélerõmû park létrehozását tervezi az Európai Unióban 2010-ig. Németország hetedik part menti szélerõmû-telepének megépítését tervezi az Északi-tengerben. Az oldenburgi székhelyû Sandbank24 GmbH & Co KG kivitelezi a nyolcvan darab, egyenként 5 megawatt kapacitású szélturbinát. A Sandbank a késõbbiekben 900 turbinát szeretne felállítani. A szélerõmûvek telepítõi egyre inkább part menti területek iránt érdeklõdnek, mert az ország területén új szélerõmûvek telepítésére alkalmas területek egyre kevésbé hozzáférhetõek. A "zöld" energia termelését törvénnyel is támogató Németországban a szélturbinák összkapacitása mintegy 15400 megawatt; ezzel Németország a világ legnagyobb szélenergia piaca. Készülnek a tervek a világ legnagyobb szélerõmû parkjának felállítására. Az 1,2 milliárd fontba kerülõ beruházás az Északi tengeren valósulna meg. Az ír Airtricity cég, mely a megújuló energiatermelés egyik vezetõ társasága szeretne lenni az Egyesült Királyságban, 5 ezer turbinát szándékozik felállítani, melyek több mint 10 ezer megawatt áramot termelnének. Úgy vélik a beruházási költségek körülbelül 6 év alatt térülnek meg. A terv jelentõs hozzájárulást jelenthetne a skót elképzelésekhez, miszerint 2010-ig Skócia áramtermelésének 18 százaléka származna megújuló forrásokból, ami 2020-ra 40 százalékra emelkedne.
Magyarország is ébredezik Hazánk ehhez képest jócskán a sereghajtók közé tartozik. Bár végre elkészült Magyarország a széltérképe, és néhány külföldi nagyberuházó már nekilátott az építkezéseknek, szakmai körökben mégis vita folyik hogy mekkora teljesítményû szélerõmû park létesíthetõ, 20 MW, avagy 800. A telepíthetõség mértékét behatárolja a természet- és környezetvédelem hajlandósága, a szolgáltatói hálózatokra való csatlakozás lehetõsége. A hálózati csatlakozás kiépítése, a hálózat szükséges megerõsítése növelik a költségeket és rontják a projektek megtérülési esélyeit. Némely szakértõk azt állítják, hogy 100-200 megawattnál nagyobb szélerõmû-kapacitást nem lehet a magyar energiahálózatba bekapcsolni a táv(folytatás a 24. oldalon)
24
L. évfolyam
Szelek szárnyán jön az áram (folytatás a 23. oldalról)
vezetékek "szûk keresztmetszete" miatt. Más európai országokban érdekes módon ez nem gond.
Gátol a szállítókapacitás Magyarországon eddig mindössze 3,25 megawatt az eddig telepített szélerõmûvek összteljesítménye, ugyanakkor mintegy 500-1000 megawatt teljesítményû szélenergia beruházás vár megvalósításra. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium azonban arra hivatkozva, hogy a "megbízhatatlan" szélenergia betáplálása megzavarná a villamosenergia-hálózatot, nem szeretne 100 megawattnál több szélerõmûvet látni az országban. A szélerõmû-telepítések legnagyobb akadálya tehát nem a szélcsend, még csak nem is a szélerõsséget jelzõ adatok hiánya, hanem a termelt áram elszállítására alkalmas vezetékek szûkös kapacitása. A hazai vezetékhálózat gerincét a 60-as, 70-es években épült vagy korszerûsített, kevéssé korszerû hálózat képezi. Az infrastruktúra ma is csak az akkori igényeknek és szemléletmódnak felel meg: ebben a központosított rendszerben az áramot kizárólag a folyamatosan üzemelõ nagytermelõk biztosítják, így a szállítókapacitás a kisfelhasználók felé haladva értelemszerûen egyre kisebb. A szélerõmûvek befogadására ez a megoldás nem igazán alkalmas: a szél hol fúj, hol pedig nem, ennek megfelelõen a szélkerék is csak idõnként forog, olyankor viszont az adott végponton nagyobb mennyiségû áram érkezik a hálózatba, amit fel kell venni, és el kell szállítani. A szélerõmû-beruházás megkezdéséhez több mint tíz hatósági engedély szükséges, egyebek mellett az önkormányzattól, az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságtól, illetve a regionális áramszolgáltatóktól. Korábban a projektek leggyakrabban a természetvédelmi igazgatóságoknál akadtak el.
Furcsa módon szélenergiában Európa viszi a prímet, Amerika eddig nem jeleskedett ezen a téren. Nemrég azonban New York államban komoly kormányzati elhatározás született: az egyik szélfarm a Long Island szigeten létesül 140 megawatt teljesítménnyel (ez kb. negyvenezer háztartás ellátására elegendõ), a másik, 300 megawattos szélerõmûvet pedig a város északi részére tervezik. Kaliforniában már építik azt a nagyfeszültségû vezetéket, amely a Los Angelestõl északra, Tehachapi térségében és az Antelopevölgy övezetében telepítendõ 1100 megawatt teljesítményû turbinafarmon elõállított elektromos áramot juttatja el a fogyasztókhoz az állam egész területén. Egy megawattnyi áram körülbelül 1000 háztartás áramellátására elegendõ.
Mivel érvel az ellenzék? Annak ellenére, hogy lendületesen szaporodnak a szélerõmûvek a világban, sok ellenzõjük is akad. Indiában a farmerek egy 1700 szélturbinát tartalmazó térségben azt állítják, hogy a szélerõmûvek "elhajtják" az áldásos monszunt hozó felhõket – miattuk nem esik az esõ. Az egyik elmélet szerint a rotor lapátok keltette mágneses mezõk feldarabolják és elhajtják a felhõket. A szélipar szakemberei Nagy-Britanniában viszont badarságnak, ellenérdekelt gazdasági erõk rémhírterjesztésének tartják ezt az elgondolást. A Brit Szélenergia Szövetség közölte: korábbi kutatások éppen azt igazolták, hogy a magas építmények mögött, bár nem jelentõsen, de megnövekedett a csapadék mennyisége. Ráadásul azzal, hogy a szélerõmûvek "kiveszik" a szél energiáját, fokozzák a kicsapódást. A hatalmas propellerek keltette alacsony frekvenciájú "kísérteties" hangok fejfájást, depressziót okoznak a közelben lakóknak, állítják az ellenérdekeltek A szélbarátok azzal érvelnek, a szélerõmûvek mûködése semmiféle
következtében még sosem dokumentáltak betegségeket ilyen környékeken. A tengerben felállított szélturbinákról az ellenzõk azt mondják, mûködésük hatással lehet a tenger élõvilágára. A szélerõmûvek pártolói azzal vágnak vissza, hogy a tengerben épített magas létesítmények alja éppenséggel segítheti az élet kialakulását, "mini-korallzátonyok" képzõdését, amelyek tovább ösztönzik a természetes életformák kifejlõdését. Az ellenzék azonban tovább akadékoskodik: a tengerbe telepített hatalmas tartóoszlopok olyan nem kívánatos akadályokat képeznek a forgalmas vizeken, amelyek hajókatasztrófát okozhatnak. Csak idõ kérdése, mikor lesz az elsõ ütközés – riogatnak. A beruházók azzal vágnak vissza, hogy a szélerõmûvek homokpadokon épülnek, amelyeket eddig is gondosan kerültek a hajók, másrészt fényjelzõkkel, ködkürtökkel vannak felszerelve, és a hajózási térképeken is szerepelnek.
Cáfolatok Sokan ellenzik a szélfarmok telepítését, amiért azok nagy területeket foglalnak el, pedig a magas oszlopok alatt zavartalanul folyhat a növénytermesztés. Az sem igaz, hogy a mai turbinák zajosak, objektív mérések, vizsgálatok szerint néhány száz méterre csupán az emberi suttogás decibelben mérhetõ zajszintje regisztrálható. Mások úgy vélik, a monstrumok elrontják a tájképet. Nos, az esztétikai megítélés szubjektív, aki beleszületik az új tájba, annak a tornyok, a forgó lapátok hiánya lenne tájidegen. A szélfarmok állítólag veszélyesek a madarakra. Ilyen alapon üvegfelületekkel burkolt felhõkarcolókat sem lenne szabad építeni, mert évente szárnyasok tízezrei lelik halálukat a számukra észrevehetetlen ablakoknak ütközve. A természetes kiválasztódás, az evolúció hosszabb távon megoldja ezt a kérdést is, ami persze cinikusan felvetõdhet úgy is, hogy vagy mi, vagy a madarak.
25
2006/09-10.
Kõfaragók szerény jelenléte a Dekorstone-on A Construma nemzetközi építéstechnikai szakkiállítással egy idõben ismét megrendezték a Decorstone kiállítást is Budapesten a kõbányai vásárvárosban. A rendezvényen az ország valamennyi jelentõs kõkereskedõje bemutatta kínálatát, újdonságait. A kõfaragó szakmát az országos és a budapesti ipartestület jelenléte mellett Mikes László budapesti kõfaragómester, a Budapesti Kõfaragó Mesterek Ipartestületének elnöke és Kosztyu Zoltán ürömi mûkõkészítõ és kõfaragómester, valamint a szakmai utánpótlást biztosító oktatási intézmények képviselték. Csapucha Tamás, a Kõfaragó és Mûkõkészítõ Vállalkozók Országos Ipartestületének jegyzõje elmondta, hogy a megemelkedett stand díjak miatt az idén sajnos nem jelenhettek meg tömegesen iparosok a kiállításon, így csak a már említett két szakember mutatta be munkáit. Kosztyu Zoltán a mûkõbõl gyártott míves épületszerkezeti elemeit hozta el, Mikes László pedig egy olasz újdonsággal, az üveglapra laminált, hátulról megvilágítható, természetes kõlemez termékekkel kápráztatta el a látogatókat. Ez utób-
biakkal nagy felületek burkolhatók egyöntetûen és különleges vizuális hatások érhetõk el belsõ terekben.
A pavilon melletti szabad területen a Gödi Piarista Szakképzõ Gimnázium és Kollégium, valamint a budapesti Építõipari és Díszítõmûvészeti Szak-
Standszépségverseny a Construmán A nemzetközi építõipari szakkiállításhoz tíz éve szervesen kapcsolódik a standszépségverseny, amelyen a kiállítók esztétikai érzékét és ötletességét zsûrizik. Az újságírónõkbõl álló zsûri öt cég standjának ítélete oda a verseny díjait. A Magyar Marketing Szövetség pedig oklevéllel jutalmazott további két céget, amelyek a kiállítás szempontjából kiemelkedõ marketing tevékenységet folytattak. A díjak szakmai elismerést jelentenek a nyerteseknek. A kiállítás elsõ napján négy újságírónõ járta be a közel 35 ezer négyzetméteres kiállítói területet, hogy a csaknem ezer stand közül kiválassza a verseny két kategóriájának nyerteseit. A zsûrizésénél figyelembe vették, hogy a stand mennyire mutatja be a termékeket látványosan, összességében milyen esztétikai élmény nyújt, mennyire áll harmóniában a bemutatott termék és az üzenet, amit a cég közvetíteni kíván, valamint fontos szempont volt az eredeti ötletek megjelenítése is. Ezen kritériumok alapján az ötven négyzetméternél kisebb stand kategóriájában a gõzkabinok, masszázskádak és üvegmosdók forgalmazásával foglalkozó Cassiopeia-Europe Kft. kapta a szépségdíjat. A nagy standok között a Schiedel Kéménygyár Kft. standját találta a legvonzóbbnak a zsûri, az indoklás szerint nem csupán az esztétikai élmény miatt, hanem mert egy fontos szervezetnek, a Magyarországi Kéményseprõk Országos Ipartestületének is helyet biztosítottak a standon, ezzel is képviselve a szakma biztonságosságának fontosságát. A zsûri meglehetõsen nehéz helyzetben volt, hiszen idén is rengeteg igényesen kivitelezett standdal jelentek meg a kiállítók, ezért rendhagyó módon egy különdíjat is kiadott a zsûri, méghozzá a Zalakerámia Rt-nek. A Construma társrendezvényeként zajló Decorstone díszítõkõ-ipari szakkiállításon is zsûrizték a standokat, itt az Etrox 2005 Kft. márvány bemutatója, valamint a Burkolatcentrum Kft. és a Jadrija Kõcentrum standja nyert elismerõ oklevelet.
képzõ Iskola diákjai tartottak élõ munkabemutatókat. Todero Tibor a piarista iskola kõfaragó szakoktatója elmondta, hogy a kõfaragó képzés náluk nem veszített a népszerûségébõl, évek óta akadt elegendõ jelentkezõ. Az iskolában ötféle szakmában kaphatnak oklevele a fiatalok, az elsõ évben viszont heti három órában mindenki minden mesterségbe kap egy kis beavatást. Visi Tamás, az intézmény egyik tanulója éppen egy párkányt faragott süttõi mészkõbõl. Elmondta, hogy bár a családjukban senki sem ûzi ezt a mesterséget, õ az unokabátyja példáját követve jelentkezett ide. Negyedikes lévén most az utolsó évet végzi, gyakorlatból ötös, elméletbõl négyes eredményt ért el. Szabadidejében kedvtelésbõl zsebpénzért dolgozgat ismerõseinek. Arnhoffer Róbert szintén végzõs diák, a Várna utcai iskolából érkezett. Egy nagy méretû oszlopfõ kehely díszén dolgozott, szorgosan kalapálta, véste a kvarchomokkövet. A félkész munka ott jártunkkor az egyik nézelõdõ szerint az avatatlan szem számára inkább még egy tévé készüléknek látszott. E megjegyzésen a kõfaragó növendék nem sértõdött meg, hanem humorosan azt felelte, "na és ha elrontom, túlfaragom, akkor legfeljebb plazmatévé lesz belõle". Robi egyébként ambiciózus tanuló, rendszeres résztvevõje a hazai és külföldi versenyeknek, igyekszik a szakma minden csínját-bínját elsajátítani, mert ha végez, visszatér a Veszprém melletti szülõfalujába és a most mûköves mellett dolgozó kõmûves foglalkozású édesapjával szeretne önálló vállalkozást indítani. Sámathy
26
L. évfolyam
Június 1., csütörtök Csongrád – oá, Ónod – oák, Pécs – R, Szeged – ok, Vésztõ – oák. Június 2., péntek Gyula – oák, Hódmezõvásárhely – oá, Miskolc – ok, Pécs – R. Június 3., szombat Kecskemét – ok, av, Marcali – ok, Miskolc – ok, Nyíregyháza – oák, Pécs – R. Június 4., vasárnap Gyomaendrõd – av, mgv, Jászapáti – oák, Pápa – kjv, Pécs – R, oák, av, Szeged – av, Székesfehérvár – av, Tiszabercel – ok. Június 6., kedd Bátonyterenye – oák, Nagyecsed – oák, Nagykanizsa – oák, Pápa – oá. Június 7., szerda Miskolc – oák. Június 8., csütörtök Komádi – oá, Szeged – ok. Június 9., péntek Mátészalka – III. Grózi Nagyvásár és Sörfesztivál, Miskolc – ok, Szerencs – Zempléni Eurorégiós Gazdanapok. Június 10., szombat Jászberény – oák, Kecskemét – ok, av, Mátészalka – III. Grózi Nagyvásár és Sörfesztivál, Miskolc – ok, Ózd – ok, Szentlõrinc – Megyei Vadász Juniális, Szerencs – Zempléni Eurorégiós Gazdanapok, Törökszentmiklós – ok. Június 11., vasárnap Bicske – bv, Dabas – oák, Dombóvár – oák,
Dunaújváros – ok, Gyomaendrõd – oák, Kecskemét – ok, av, Mátészalka – III. Grózi Nagyvásár és Sörfesztivál, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pásztó – oák, Pécs – ok, av, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Székesfehérvár – ok, Szerencs – Zempléni Eurórégiós Gazdanapok, Zalaegerszeg – av. Június 13., kedd Sellye – oák, Zalaegerszeg – ok. Június 14., szerda Csorna – ok, Makó – oá, Mezõcsát – oák, Miskolc – osk, Polgár – oák. Június 15., csütörtök Edelény – oák, Szeged – ok. Június 16., péntek, Miskolc – ok. Június 17., szombat Kecskemét – ok, av, Miskolc – ok, Mohács – oák, Szentlõrinc – oák. Június 18., vasárnap Izsák – ok, Kecskemét – ok, av, Kunszentmiklós – oák, Miskolc – av, Mórahalom – oák, bv, Nyíregyháza – av, kjv, Pécs – ok, av, Szászvár – ok, av, mgv, Szeged – av, Tokaj – oák, Vác – oák. Június 20., kedd Fertõszentmiklós – oák. Június 21., szerda Miskolc – osk, Jánoshalma – ok. Június 22., csütörtök Drávafok – bv, Szeged – ok. Június 23., péntek Komádi – oák,
Miskolc -ok, Õriszentpéter – Õrségi Vásár, Június 24., szombat Dunapataj – ok, Kapuvár – oá, Kecskemét – ok, av, Mindszent – oák, Miskolc – ok, Õriszentpéter – Õrségi Vásár, Szank – oák Tata – Víz – Zene – Virág Fesztivál. Június 25., vasárnap Abádszalók – oák, Dombóvár – oá, Drávafok – bv, Dunaújváros – ok, Kecskemét – ok, av, Kisújszállás – oák, Miskolc – av, Nagykõrös – László Napi Vásár, oák, Nyíregyháza – av, kjv, Õriszentpéter – Õrségi Vásár, Pécs – ok, av, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Székesfehérvár – ok, Tata – Víz – Zene – Virág Fesztivál. Június 26., hétfõ Martonvásár – ok, Szécsény – ok, Tiszacsege – ok. Június 27., kedd Pincehely – oák. Június 28., szerda Miskolc – osk. Június 29., csütörtök Pécs – R, Szeged – ok. Június 30., péntek Létavértes – III. Érmellék Expo, Miskolc – ok, Pécs – R.
R Á T P A N R Á S Á V
A rövidítések jelentése: oák = országos állat- és kirakóvásár osk = országos sertés- és kirakóvásár ok = országos kirakóvásár oá = országos állatvásár av = autóvásár mgv = munkagép-vásár kjv = közúti jármûvásár bv = búcsúvásár R = régiség vásár kuv = kutyavásár õbv = õstermelõ – bió vásár
27
2006/09-10.
CIPPZÁRKÉSZÍTÉS! fém és mûanyag fogazattal Ligeti Péter Bp. XX. Határ út 57. Tel: 285-2303. http://home.tvnet.hu/~ligeti
ZÁSZLÓKÉSZÍTÉS! Reklám, nemzeti, stb. Tel./fax: 316-8567. KURALY 1023 Bp., Török u. 2.
Függõleges marógépet keresek megvételre, TOS FV 32-es típust (kb. 1949-50-es évjáratút). VÉGH: 217-4056. CNC ÉS HAGYOMÁNYOS ESZTERGÁLÁS Palást-és furatköszörülés, marás, fúrás
EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK
Kis- és nagysorozatú, valamint egyedi alkatrészek gyártása, Teljeskörû szolgáltatás (hõkezelés, felületvédelem, galvanizálás, stb.)
CSAPÁGY- ÁTALAKÍTÁS
H A B S Z I VA C S BÚTORSZÖVET NAGYKERESKEDÉS PILISTEX BT. 1149 Budapest, XIV., Egressy út 23-25. Tel.: 251-0272. 2085 Pilisvörösvár, Fõ út 117. Tel.: 06/26/330-369. Kiskõrös, Petõfi S. u. 74. Tel.: 06/78/411-486.
HULLADÉK SZIVACSÁT VISSZAVÁSÁROLJUK! PASZOMÁNYKÉSZÍTÉS
Helyszíni gyártású, egyedülálló minõségû termékek Rekonstrukciós munkák: textilkárpitos kellékek, lakás kiegészítõk, ruhadíszek, zsinórok, kordonok, rozetták, rojtvariációk …stb. Budapest, VI. ker. Kmetty Gy. u. 14. SZÖVÕMÛHELY Tel.: 312-6790. Nyitva tartás: Hétfõtõl- péntekig 10-17 óráig.
PLISZÍROZÁST, KÉZIMUNKA ELÕNYOMÁST, MÛHIMZÉST VÁLLALUNK. Telefon: 268-9880. Óbudán, a Bécsi úthoz közel
40 m2 helyiség kiadó raktározás céljára. Telefon: 06-30-203-6296, 367-3695.
Csapágyalkatrészek – tartozékok készítése
MECHROLL BT.
Tel./fax: 383-7264, 06/20/935-1288 E-mail: mechroll@mechroll. hu Weboldal: www.mechroll.hu
LEVÉDETT TEXTIL és SZALAGFÜGGÖNY ELEKTROMOS MOZGATÁSA
kézi kapcsolóval és távszabályzóval is megrendelhetõ. Galambos József 2310 Szigetszentmiklós, Ifjúság út 11. Telefon: 06/24-366-085.
Belõhetõ fülbevalók, belövõ pisztolyok, strassz kövek SS12-es. Kandalló szerszámok, elõtétrácsok eladók. Nyíregyháza, telefon: 06/30/551-2460. WECO 1060-as sablonos automata csiszológép centírozóval, szivattyúval, kompresszorral, jó állapotban eladó. Irányár: 250.000 Ft. Érdeklõdni: 0652/ 536-036 -os telefonon. Faipari szalagfûrész kerekek készítése, 1m átmérõig. Gatterkerék, szalag-csiszolódob öntése, megmunkálása. Horváth öntöde, 1118 Budapest, Budaörsi út 149/a. Telefon: 246-2929, 06-20-946-9013. Gyermek melegítõnadrágok 650Ft1350 Ft-ig, bugyik, alsók, fehérnemû garnitúrák pizsamák, gyermek és felnõtt méretben, legolcsóbban a készítõnél. (Utánvétel is szállítok.) Telefon: 06 /48/412-450. Fémlemezipari munkák vállalása. Horganyzott, alumínium lemez eladás. Esõcsatorna gyártás (horganyzott, alu, vörösréz). Csatornavas, hófogók, nagy választékban. Érdeklõdni a 06-59/321-637 tel./faxon.
Órásüzletet átvennék Budapesten, vidékre érte megyek az alkatrészért, szerszámért. Telefon: 06-70-450-6694 2x4 méteres szétszerelhetõ mûhelyasztal 15.000 forintért, körkéses kézi szabászgép 10.000 Ft-ért, számítógépasztal 3.000 Ft-ért, iratszekrény 3.000 Ft, iroda szék 3.000 Ft-ért, kondigép 15.000 Ft-ért eladó. Telefon: 06-30-320.0979. Kitûnõ állapotú marógép, (horizontál, verticál) eladó. Tel.: 06/26-360-329. SZERSZÁMOKAT BÁRMIBÕL! Mintákat öntõknek, mûgyantából, fából, fémbõl modelleket vákumosoknak. Szilikon gumiformákat mûköveseknek, gyertyásoknak. Marcipán formázáshoz mûgyanta formák. www.szilikongumi.co.webtudor.hu az Interneten. Telefon: 06-1-319-2117. Mohácsi, 1112 Budapest, Fehér Ló u. 6. ELADÓ szabómûhelyi ragasztóprés 15 ezer forint, ragasztópor (mûgyanta) kb. 10 kg 500 Ft/kg különbözõ színû filcek ára 500 Ft/m. Telefon: 342-5491,06/30-264-5717.
Kollégákat Keresek!
Szeretnél egy jó csapatban dolgozni? Ha vállalkozóival és vendégkörrel rendelkezõ fodrász, mûkörmös manikûrös vagy, akkor várlak dolgozni egy XI. kerületi új "ékszerdoboz" szalonba. A szalon a Skála piactól mindössze két percre van, jó parkolási lehetõséggel. Érdeklõdni lehet a 06-30-9006034 mobilszámon.
MV Iparos Újság Hirdetési tarifatáblázat – 2006 (Forintban + 20% áfa) Hátsó borító (színes): 200.000 1/1 színes 180.000 fekete-fehér 160.000 1/2 színes 90.000 fekete-fehér 80.000 1/4 színes 50.000 fekete-fehér 40.000 1/8 színes 25.000 fekete-fehér 20.000 1/16 színes 13.000 fekete-fehér 10.000 Keres-Kínál: 50 Ft/szó Kiskeretes hirdetések: 800 Ft/cm (ipartestületi tagoknak 700 Ft/cm)
28
L. évfolyam
Üzletember-találkozók Pekingben és Sanghajban 2006. június 13-15. Tisztelt Hölgyem/Uram! Ezúton szeretnénk értesíteni Önöket arról, hogy a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közösen üzletember delegációt szervez Kínába, Peking és Sanghaj városokba. A kiutazás célja a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok bõvítése, illetve fejlesztése. A delegáció szakmai programjában – a tájékoztató fórumok mellett – két üzletember-találkozó is szerepel pekingi és sanghaji helyszínekkel. Az üzletember találkozók résztvevõinek lehetõségük lesz tárgyalásokat folytatni az érdeklõdési területükön tevékenykedõ kínai vállalatok képviselõivel, a fórumok pedig a két ország gazdasági és kereskedelmi hátterének bemutatását szolgálják. Amennyiben a szervezõdõ delegáció felkeltette érdeklõdését, úgy kérjük, a csatolt jelentkezési lapot (jelen dokumentum 3. oldala) legyen kedves kitölteni és 2006. május 3-ig az alábbi elérhetõségek valamelyikére viszszajuttatni: E-mail:
[email protected] Fax: (1) 474-51-49 /MKIK/ E-mail:
[email protected] Fax: (1) 473-82-25 /ITDH/ A szakmai programok megrendezésének költségeit (terem, tolmács, üzleti fogadás) az ITDH vállalja magára, a kiutazás megszervezhetõ egyénileg. Bízunk benne, hogy a program felkeltette érdeklõdésüket és hamarosan a delegáció tagjai között köszönthetjük Önt. Üdvözlettel: Kozlovszky Zoltán projekt menedzser ITDH
Külföldi üzleti ajánlatok Az alábbiakban közölt konkrét üzleti ajánlatokkal kapcsolatos bõvebb információkat önköltségi áron bocsátjuk elõfizetõink rendelkezésére. Címenként ipartestületi tagoktól mindössze 500 Ft költségtérítést kérünk – ez tartalmazza az áfát és az ajánlott levél postaköltségét is – amit az adattár karbantartására fordítunk. A nem ipartestületi tagoknak ugyanez a szolgáltatásunk 700 Ft-ba kerül. Akik faxon szeretnék megkapni a választ, azoknak 100 forinttal többet kell fizetniük. Az üzleti ajánlatot tevõ vállalkozások neve, címe postai pénzesutalványon rendelhetõ meg, amelynek hátoldalán kérjük feltüntetni a közlemény(ek) kódszámát, valamint a feladó ipartestületi tagkönyvének számát. Címünk: MV Iparos Újság, 1390 Bp. 62. Pf.: 166. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az üzleti ajánlatok tartalmáért, aktualitásáért felelõsséget nem vállalhatunk, mivel nincs módunk azokat tételesen ellenõrizni. A forrás hitelességét azonban szavatoljuk. Számlát természetesen valamennyi megrendeléshez mellékelünk. KD-47 Görög cég puzzle gyártókkal szeretne kapcsolatba lépni. KD-48 Görög cég ipari tûzõkapcsot venne kárpitos célra. KD-49 Olasz vállalat alumínium öntészeti szerszámokat vásárolna. KD-50 Olasz cég fémipari bérmunkára keres magyar partnert, kis acél termékek (UNI 90MnCrV8KU). KD-51 Cseh cég bográcsot venne Magyarországról. KD-52 Lengyel vállalat forgácsolt jármûipari alkatrészekre keres szabad kapacitást.
MEGHÍVÓ Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a 2006. június 22-én az ITDH a Lombardiai Kereskedelmi Kamarával (Centro Estero Camere Commercio Lombarde) együttmûködve üzletember találkozót szervez Lombardiában. Az üzletember találkozó jó alkalmat teremt a magyar résztvevõk számára az olasz piac felé való nyitásra, illetve arra, hogy felvegyék a kapcsolatot a szakmában dolgozó partnercégekkel, szervezetekkel. Mivel eddigi tapasztalataink alapján Lombardiában leginkább a szerszámgépgyártásban, a jármûiparban, a világítástechnikai, az elektronikai ágazatban mûködõ, illetve a fémmegmunkálással foglalkozó cégek mutatnak érdeklõdést Magyarország iránt, ezért a program elsõsorban a fent említett szektorokat kívánja megcélozni. Az üzleti tárgyalásokon való részvétel a magyar vállalatok számára ingyenes. Az utazás és szállásköltségeket a résztvevõk fizetik. Mivel az üzleti tárgyalásokat szeretnénk elõre megszervezni, kérjük, hogy érdeklõdés esetén a mellékelt jelentkezési lapot kitöltve, faxon vagy e-mailen, egy rövid angol nyelvû cégleírással együtt legkésõbb 2006. május 25-ig szíveskedjenek eljuttatni hozzánk az alábbi elérhetõségek valamelyikére. Nagy Tímea – ITDH e-mail:
[email protected], fax: 472-8133 Érdeklõdését e-mailben vagy faxon várjuk.
MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja A kiadásért felelõs: Szûcs György, az IPOSZ elnöke l Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília Kiadja: FIRMA Kht. l Szerkesztõség: Bp., V., Kálmán I. u. 20. Tel./fax/: 311-2235; 354-3172. Kiadóhivatal: Bp., V. Kálmán I. u. 20. Tel/fax: 269- 2956, 354-3174. Postacím: 1390 Bp. 62. Pf.: 166. E-posta:
[email protected] l Elõfizetési díj: 1 évre 6930 Ft l Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: etikett@axelero Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1089 Bp., Elnök u. 1. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 l Index: 15462
