Budapest Bank Törõdés Napja Vállalat neve: Budapest Bank Zrt.
Vállalat bemutatása: A Budapest Bank az egyik legelsõ hazai kereskedelmi bankként 1987-ben jött létre. A magyar bankpiac egyik meghatározó szereplõje, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartott nyolc hazai nagybank egyike. A Budapest Bank teljes körû pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a lakosság, valamint a gazdaság fontos mozgatóerejét jelentõ kis- és középvállalkozások számára. Szolgáltatásainak egy részét 100%-os tulajdonú leányvállalatain keresztül biztosítja, többek között a Budapest Alapkezelõ, a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Lízing Zrt. és a Budapest Eszközfinanszírozó Zrt. révén. Magyarországon 101 bankfiókjuk van. Miközben a bankszektor egésze veszteségesen mûködött, a Budapest Bank 2011-ben és 2012-ben is nyereséges tudott maradni, fenntartva erõs likviditását, stabilitását és profitabilitását.
A program bemutatása: A Törõdés Napja több mint tíz éve kerül megrendezésre évente kétszer, tavasszal és õsszel. A program keretében munkatársaik családtagjaikkal együtt országszerte önkéntes munkájukkal járulnak hozzá gyermek- és ifjúsági, valamint oktatási és egészségügyi intézmények felújításához, rendbetételéhez. A programban résztvevõ bankfiókok választják ki azt a helyi intézményt, amelynek önkéntes munkájukkal segítséget nyújtanak. A különbözõ munkálatok elvégzését a Budapest Bank minden bankfiók esetében 100 ezer forinttal támogatja, amelybõl a szükséges eszközöket beszerezhetik. A budapesti és a békéscsabai központok közremûködésével évente egyszer megvalósuló nagy akciókban alkalmanként és helyszínenként több száz fõ vesz részt. Az akciósorozat során minden évben több száz munkatárs, összesen körülbelül 2600 önkéntes órával nyújt segítséget országszerte különbözõ helyi intézményeknek. Program kezdete: 2002.
Interjúalany/megvalósító:
Rolek Ferenc Rolek Ferenc, közgazdász, 1998 óta a Budapest Bank vezérigazgatóhelyettese, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke, a Nemzeti ILO Tanács alelnöke, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának vezetõségi tagja, valamint több alapítvány kuratóriumának tagja, elnöke. Munkájával nagymértékben hozzájárult a Budapest Bank társadalmi felelõsségvállalás terén elért kiemelkedõ eredményeihez. Személyes elkötelezettségének is köszönhetõen az önkéntesség a pénzintézet CSR stratégiájának egyik legerõsebb elemévé vált.
Személyes élmény: „Emlékezetes minden egyes mosoly, amelyet azok arcán látunk, akiknek segítünk önkéntes munkánkkal, támogatásunkkal.”
Mióta van Önkéntes program a vállalatnál? Az önkéntességnek évtizedes hagyománya van a Budapest Banknál, több mint 10 éve rendezzük meg minden évben kétszer a Törõdés Napja nevû önkéntes akciósorozatot budapesti és békéscsabai központunk, valamint országos fiókhálózatunk részvételével. A kollégáink önkéntes szerepvállalásán alapuló, illetve kezdeményezésük nyomán létrejövõ egyéb programjaink (pl. véradás, adománygyûjtés) is hosszú évek óta mûködnek.
Milyen megfontolásból kezdték el az Önkéntes Programokat? Anyavállalatunk, a General Electric (GE) vállalati kultúrájának már több mint egy évszázada meghatározó eleme az önkéntesség. A Budapest Bank-csoport számára anyavállalatához hasonlóan fontos, hogy a civil társadalom életének aktív részesévé váljon, és segítséget nyújtson a rászorulóknak.
Összhangban van-e az önkéntes program a vállalat CSR stratégiájával? Ki dönt a VÖP irányairól? Társadalmi felelõsségvállalási stratégiánkat a teljes mûködési környezetünket érintõ felelõs magatartás, a munkatársaink iránti felelõsség és a civil társadalom iránti elkötelezettség határozzák meg. CSR stratégiánk fókuszterületei az önkéntesség, a pénzügyi kultúra fejlesztése, az esélyegyenlõség elõmozdítása és a helyi közösségek támogatása. Támogatási rendszerünkben hosszú távú együttmûködésekre törekszünk, szem elõtt tartva a rendszerességet és a hitelességet, de igyekszünk reagálni az aktuális problémákra is. A vállalati önkéntes programokban teret adunk munkatársaink kezdeményezéseinek, és támogatást biztosítunk ezek
megvalósításához. Az önkéntes tevékenységet a Budapest Bank kommunikációs osztálya irányítja.
Van-e önkéntes program stratégiája a vállalatnak? A Budapest Bank önkéntes stratégiájának célja a tágabb mûködési környezetünkben élõk – kiemelten a gyermekek – életkörülményeinek javítása – legyen szó iskola-felújításról, jó célok érdekében rendezett adománygyûjtõ akciókról vagy akár a pénzügyi kultúra fejlesztésérõl. Célunk, hogy munkatársainkban is tudatosítsuk ezt az értékrendet, ezért arra ösztönözzük õket, hogy személyes elkötelezõdéssel, önkéntes szerepvállalással vegyék ki részüket a közösségek fejlõdését célzó akciókból. Önkéntes stratégiánk meghatározó eleme a Törõdés Napja akciósorozatunk, amelynek keretében munkatársaink és családtagjaik országszerte önkéntes munkájukkal járulnak hozzá helyi intézmények felújításához, rendbetételéhez. Rendszeresen szervezünk adománygyûjtéseket – pl. jótékonysági süteményvásár keretében – budapesti székházunkban és 800 fõs békéscsabai Bankmûveleti Központunkban. Munkatársaink önkéntesen vesznek részt a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló több kezdeményezésben is, például „Dobbantó, Budapest Bank – pénzügyekrõl nõknek” programunk pénzügyi modulját kisvállalati szakértõnk tartja. A Pénziránytû Alapítvány Pénzügyi Iránytû (korábban Mindennapi Pénzügyeink) programjának keretében megjelenõ cikkekhez pedig munkatársaink rendszeresen biztosítanak szakértõi segítséget. Kollégáink gyakran kapnak megkereséseket oktatási és nonprofit szervezetektõl, illetve proaktívan lehetõséget teremtenek arra, hogy helyi oktatási intézményekben pénzügyi ismeretterjesztõ elõadásokat tartsanak.
Használja-e a cég HR eszközként a dolgozói önkéntességet? (Ideértve a dolgozók értékelésében (készségek, kompetenciák) játszott szerepét is.) Az önkéntes programok nemcsak a kedvezményezett szervezetek, intézmények vagy egyének szempontjából fontosak, de meghatározó HR eszközt is jelentenek, hiszen a munkatársi
kezdeményezések felkarolása és a kollégák mozgósítása növeli a vállalat iránti elkötelezettséget, és hozzájárul a csapatszellem fejlõdéséhez.
Milyen eszközöket használnak a munkatársak motiválására? Munkatársaink keresik az önkéntes lehetõségeket, és javaslatokat is tesznek erre, több programunk az õ kezdeményezésükre valósul meg. Pl. a Törõdés Napja esetében a résztvevõ fiók munkatársai együtt választják ki azt a helyi intézményt vagy célt, amelyet önkéntes munkájukkal támogatni kívánnak. Az önkéntes akciókról és az elért eredményekrõl a belsõ kommunikációs csatornáink mellett a külsõ kommunikációban (pl. sajtóközleményekben) is beszámolunk, és felhívjuk a figyelmet az önkéntesség fontosságára, és a közös célok megvalósításának módjára, eredményeire.
Milyen erõforrások álltak és állnak most rendelkezésre, ki hogyan és miért döntött ezek rendelkezésre bocsájtása tekintetében? Az önkéntes programokba a Budapest Bank valamennyi munkatársát igyekszünk bevonni. Az akciók megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat a kommunikációs osztály tervezi, és belsõ pályázat keretében osztja el.
Az önkéntes programokba bevonódnak-e vállalat érintettjei? (pl.: beszállítók, alvállalkozók) A Budapest Bank vállalati önkéntes akcióiban nemcsak a kollégák, de családtagjaik és a támogatott intézmények dolgozói is részt vesznek, és gyakran szerepet vállalnak ezek megvalósításában a GE többi leányvállalatának munkatársai. Emellett alkalmanként a bank vállalati ügyfeleit, illetve a helyi önkormányzatokat is bevonjuk az akciókba. Például a budapesti
Lázár Ervin Általános Iskola (korábban Erzsébet Utcai Általános Iskola) 2010 és 2012 között a Törõdés
Napja
keretében
végzett
felújításakor
budapesti
székházunk
munkatársai
családtagjaikkal, az iskola dolgozóival, valamint a Magyar Vöröskereszt Budapesti Fõvárosi Szervezete Szolgáltatóházának közremûködésével kifestették a folyosókat, fapáccal idõtállóvá tették az iskolapadokat, lefestették a kerítéseket, padokat készítettek, és felépítettek egy udvari pagodát is. A munkálatok befejezésére 2012 szeptemberében került sor, amikor anyavállaltunk alapítványától, a GE Foundation-tõl elnyert támogatásnak köszönhetõen lehetõségünk nyílt egy új játszóvár felépítésére is. 2010-2012 között az önkéntes akciók során mintegy 3 millió forinttal támogattuk az intézményt, a 200 önkéntes résztvevõ pedig közel 800 munkaórával járult hozzá az iskola felújításához.
Részletezze a vállalat önkéntes programját, beleértve a személyenként a munkaidõbõl ráfordítható idõt, a vállalat által a programhoz biztosított büdzsét is. A Törõdés Napját több mint tíz éve rendezzük meg minden évben kétszer, tavasszal és õsszel. A program keretében munkatársaink és családtagjaik országszerte önkéntes munkájukkal járulnak hozzá gyermek- és ifjúsági, valamint oktatási és egészségügyi intézmények felújításához, rendbetételéhez. A programban résztvevõ bankfiókok választják ki azt a helyi intézményt, amelynek önkéntes munkájukkal segítséget nyújtanak. A különbözõ munkálatok elvégzését a Budapest Bank minden bankfiók esetében 100 ezer forinttal támogatja, amelybõl a szükséges eszközöket beszerezhetik. A budapesti és a békéscsabai központok közremûködésével évente egyszer megvalósuló nagy akciókban alkalmanként és helyszínenként több száz fõ vesz részt. Az akciósorozat során minden évben több száz munkatárs, összesen körülbelül 2600 önkéntes órával nyújt segítséget országszerte különbözõ helyi intézményeknek. Emellett a Magyar Vöröskereszttel együttmûködve évente 4-4 alkalommal szervezünk önkéntes véradást budapesti és békéscsabai központunkban, amelyeken alkalmanként mintegy 100 munkatársunk jelentkezik önkéntes véradónak.
Tágabb mûködési környezetünk problémáira reagálva számos alkalommal szerveztünk adománygyûjtéseket az elmúlt évek során, amelyeket kollégáink önkéntes munkájukkal támogattak. Így például a Budapest Bank Women’s Network (Nõk a Nõkért) hálózata minden decemberben jótékonysági süteményvásárt szervez budapesti és békéscsabai központunkban, és a befolyó összeget gyermekekkel foglalkozó civil szervezeteknek adjuk át. A Women’s Network tagjai évente több alkalommal rendeznek ruha-, játék- és tartós élelmiszergyûjtést is. Az elmúlt évek során számos szervezetnek jutattuk el kollégáink adományait. A munkatársak elkötelezettségét jól mutatja az idén júniusban a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központnak átadott ruha- és pénzadomány: a Budapest Bank Women’s Network csapata tavasszal jótékonysági ruhagyûjtést szervezett budapesti és békéscsabai központunkban, valamint a ruhagyûjtéshez kapcsolódóan jótékonysági futást is rendeztünk Budapesten és Békéscsabán. A „Futunk segíteni!” akció nevezési díjaiból a munkatársaknak köszönhetõen közel fél millió forint gyûlt össze, amelyet bankunk egymillió forintra egészített ki. A Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ az anyagi támogatást halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek nyári étkeztetésére és iskolakezdési költségeikre fordítja, a ruhákat pedig a térségben élõ rászoruló családoknak és hajléktalanoknak juttatja el. 2012-ben csatlakoztunk az AmCham Nyelvi Nagykövet Programjához, amelynek keretében idegen nyelvek tanulására ösztönözzük a középiskolásokat, elõsegítve késõbbi sikeres érvényesülésüket a munkaerõpiacon. Munkatársaink a tavalyi év során 17 alkalommal látogattak el nyelvi nagykövetként különbözõ középiskolákba, hogy egy-egy tanóra keretében személyesen, saját példájukkal hívják fel a figyelmet az idegen nyelvek ismeretének fontosságára.
Milyen kézzelfogható sikereket tudtak a VÖP kapcsán elérni? Milyen fejlõdési potenciált lát a cég esetében a VÖP kapcsán? 2009-ben hirdetette meg elsõ alkalommal az Önkéntes Központ Alapítvány az Önkéntességértdíjat, amelyet elsõként a Budapest Bank nyert el nagyvállalati kategóriában. 2010-ben és 2011ben támogatóként csatlakoztunk a kezdeményezéshez: az anyagi és szakmai hozzájáruláson túl
különdíjat alapítottunk, amellyel azt a magányszemélyt ismertük el, aki a legtöbbet tette az esélyegyenlõségért önkéntes munkája során. Önkéntes véradó programjaink nyomán a Magyar Vöröskereszt 2012-ben Véradóbarát Munkahely díjban részesítette a békéscsabai Bankmûveleti Központunkat. 2012-ben elindultunk a KÖVET Egyesület Zöld Iroda Versenyén, és a közel fél éven át tartó megmérettetés eredményeként elnyertük a „Legnagyobb Hatású Zöld Iroda Kampány” különdíjat, amelyben nagy szerepe volt annak, hogy Women’s Network hálózatunk Zöld Iroda csapata önkéntes szerepvállalásával ösztönözte munkatársainkat a versenyben való eredményes szereplésre. A környezettudatos mûködés elõsegítése érdekében a Zöld Iroda csapat dolgozói versenyt hirdetett, amelynek résztvevõi szelektív hulladékgyûjtéssel, a számítógépek munkaidõ utáni kikapcsolásával és a tudatosabb nyomtatóhasználattal csökkentették irodáink ökológiai lábnyomát. A versenyben mintegy 475 munkatársunk vett részt. A Törõdés Napja programunkban évente több száz munkatárs, összesen körülbelül 2600 önkéntes órával nyújt segítséget országszerte különbözõ helyi intézményeknek.
Milyen a belsõ és külsõ kommunikációja a programnak? (milyen eszközöket használnak a vállalati önkéntes programok kommunikálására? Vállalati önkéntes programjainkról mind belsõ kommunikációs felületeinken (Intranet, hírlevelek), mind a külsõ kommunikációban beszámolunk. Törõdés Napja akcióinkról minden fiók esetében
sajtóközleményt
küldünk
ki,
amelyet
eljuttatunk
a
helyi
médiának.
Az
adománygyûjtések eredményérõl Facebook oldalunkon is számot adunk, emellett a bankfiókjainkban elérhetõ Most! magazinunkban rendszeresen beszámolunk
ezekrõl.
Rendszeres résztvevõi vagyunk a KÖVET Egyesület kétévente megrendezésre kerülõ CSR Piac kiállításának, amely kiváló lehetõséget teremt a társadalmi felelõsségvállalás terén elért eredményeink – köztük az önkéntes programok – bemutatására. A rendezvényre fõbb programjainkat bemutató leafleteket is készítünk. Igyekszünk minden lehetséges fórumon – szakmai rendezvényeken, konferenciákon - felhívni a figyelmet a bankunknál mûködõ jó gyakorlatokra, példát mutatva más nagyvállatok, valamint a számunkra kiemelten fontos kis- és középvállalkozások számára.
Milyen anyagok, riportok állnak rendelkezésre a VÖP-rõl? Az önkéntes programokról kétévenként megjelenõ, nemzetközileg elfogadott standardok (GRI) szerint készített CSR Jelentésünkben számolunk be, amely lapozható könyv formájában honlapunkon is elérhetõ: http://www.budapestbank.hu/common/letoltes/evesjelentes/2012/2012_eves_jelentes/index.html
Milyen tapasztalataik vannak a fogadó és közvetítõ szervezetek kapcsán? Tapasztalataink szerint a fogadó és közvetítõ szervezetek minden esetben igyekeznek támogatni a munka megvalósulását, és örömmel vesznek minden segítséget. A szervezés során arra törekszünk, hogy a kedvezményezett szervezetekkel együtt dolgozzunk a kívánt cél elérésének érdekében, így a programok sikeréhez jelentõs mértékben hozzájárul a munkálatok összehangolt mûködése.
Van e valami, amit elmondana azon vállalatok vezetõinek, akik még nem mûködtetnek vállalati önkéntes programokat azért, hogy náluk is legyen? Milyen eszközökkel biztatná a még nem elkötelezett cégeket? Az önkéntes programoknak nemcsak a fogadó szervezetekre van pozitív hatása, hanem hozzájárulnak a munkatársak motiváltságához, lojalitásához és a csapatszellem kialakulásához is. Jót tenni alapvetõen mindenki szeret, és ha a vállalat gondoskodik ennek megszervezésérõl, a megfelelõ célok és keretek, valamint a szükséges anyagi feltételek biztosításáról, akkor biztos lehet benne, hogy számos munkatárs vesz majd részt az önkéntes akciókban. Az önkéntes segítségnyújtás nem utolsósorban a vállalat jó hírnevéhez is hozzájárul.
Mennyire látják a befektetés megtérülését a dolgozók és az ügyfelek, fogyasztók körében? A Budapest Bank vállalati kultúrájában az önkéntesség hagyomány, amely szervesen beépült a vállalati kultúrába. Ezt támasztja alá az is, hogy számos akció munkatársaink kezdeményezésére indul. Az önkéntes programok szervezésének és felkarolásának elsõsorban humán hozadéka van: építi a szervezeti kultúrát, elõsegíti a dolgozói elkötelezettséget, és erõsíti a lojalitást. A kedvezményezett szervezeten, az akciókban érintett civil partnereken, valamint az önkéntes tevékenységbe bevont ügyfeleken és a nyilvánosságon keresztül az önkéntesség hozzájárul a bank jó hírnevének növeléséhez is, így végsõ soron ügyfélkapcsolataink erõsítését is segíti.
Milyen lehetõséget lát a pro bono, szakmai önkéntesség vállalaton belüli fejlesztésére? A Budapest Bank a hazai pénzintézetek közül elsõként kezdett el foglalkozni a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztésével. Törekszünk rá, hogy a vállalati kezdeményezéseinket úgy alakítsuk, hogy teret adjanak a szakmai önkéntességnek is. Kollégáink gyakran kapnak megkereséseket oktatási és nonprofit szervezetektõl, illetve teremtenek proaktívan lehetõséget arra, hogy pénzügyi ismeretterjesztõ elõadásokat tartsanak helyi oktatási intézményekben. „Dobbantó, Budapest Bank – pénzügyekrõl nõknek” programunk célja, hogy a nõk pénzügyi ismereteinek bõvítésével, vállalkozói tudatosságuk fejlesztésével segítsük érvényesülésüket az üzleti életben. A program fõ elemét jelentõ 6 hetes, 12 napos kompetenciafejlesztõ tréning pénzügyi modulját önkéntesként kisvállalati szakértõnk tartja, és további szemináriumokon is elõadnak vállalkozási pénzügyi szakértõink. A Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által életre hívott Pénziránytû Alapítvány és a hazai pénzügyi szektor összefogásával megvalósuló Pénzügyi Iránytû program keretében megjelenõ cikkekhez munkatársaink
rendszeresen biztosítanak szakértõi hozzászólásokat, amellyel hozzájárulnak a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlõdéséhez. A jövõben is aktívan törekszünk arra, hogy szakmai tudásunkkal hozzájáruljunk a környezetünkben élõk segítéséhez.
KÖSZÖNJÜK!
Coca-Cola Önként Teszem Önkéntes Nap Vállalat neve: Coca-Cola HBC Magyarország Kft.
Vállalat bemutatása: A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. az athéni központú, 28 országot átfogó Coca-Cola Hellenic csoport tagja. A dunaharaszti székhelyû, Magyarországon két palackozó üzemet és hét regionális elosztó központot mûködtetõ vállalat 1200 dolgozót foglalkoztat, teljes tevékenysége során pedig közel 13.000 embernek biztosít munkát. A társaság az egyik legjelentõsebb magyar élelmiszer-feldolgozó, termékeit 22 országba exportálja, és 2012-ben mintegy 17 milliárd forint adót fizetett Magyarországon. Az üdítõitalok elõállításához használt alapanyagok közel kétharmadát belföldi szállítók biztosítják. A vállalat eddig 110 milliárd forintot meghaladó összeget fordított magyarországi gyártókapacitásának kialakítására és fejlesztésére. A cég az alkoholmentes italok széles választékát kínálja a természetes ásványvizek (NaturAqua csendes, enyhe, szénsavas és ízesített), buborékos üdítõitalok (Coca-Cola, Coca-Cola Light, Coca-Cola Zero, Fanta, Sprite, Lift, Kinley), gyümölcslevek, nektárok és gyümölcsitalok (Cappy, Cappy Ice Fruit), jeges teák (Nestea), sportitalok (Powerade), valamint energia italok (Burn, Monster) egyaránt részét képezik a választéknak. A vállalat üzemelteti a Vendit forróitalok (kávé, cappuccino) kiszolgálására alkalmas ital-automatákat is.
A program bemutatása: Önkéntes programok megvalósulása kétféleképpen lehetséges a vállalatnál: egyrészt évente kétszer szerveznek programokat központilag. Ezek egy-egy napos önkéntes lehetõségek, amelyekre a vállalat vezetése munkaidõ kedvezményt biztosít a résztvevõ dolgozóknak. Másrészt a munkatársak is kezdeményezhetnek programokat egy pályázati rendszeren keresztül, amelyeket a vállalat pénzügyileg az Önkéntes Klub pedig munkájával támogat. Program kezdete: 2008.
Interjúalany/megvalósító bemutatása:
Mészáros Zsuzsanna A program bevezetése óta foglalkozik a cég vállalati önkéntes programjával. Kezdetben a vállalati önkéntes napok
szervezési, lebonyolítási munkáiban, a Dolgozói Alap
mûködtetésében vett részt, majd 2011-ben elkészítette a vállalat addigi önkéntes programjait bemutató Önkéntes Kiadványt, az idei évtõl pedig õ vezeti a vállalati önkéntes programot. 10 éve dolgozik a Coca-Cola magyarországi palackozójának kommunikációs osztályán, az elmúlt években számtalan feladatban kipróbálhatta magát. A legkedvesebb munkák számára a vállalat aktív, egészséges életmódot népszerûsítõ Coca-Cola Testébresztõ programja, az adományozás és az önkéntes programok. Személyes élmény: „Az eddigi összes vállalati önkéntes napon részt vettem. Minden programról haza viszek valami személyes élményt, legyen az iskolafelújítás Dunavarsányban és budapesti iskolákban, a Tisza partján jókedvû szemétszedés, vagy Visegrádon a szakadó esõben tornapálya építése. Emlékezetes marad számomra az is, amikor az idei tavaszi vállalati önkéntes napon egy kismarosi gyermektábor rendbetételében, felújításában vettünk részt. Az egyik, csak férfiakból álló értékesítési csapatunk teljes létszámban jelentkezett a programra, azzal a kéréssel, hogy õk egy csoportba szeretnének kerülni. A létszám miatt csak egy kreatívabb festést, dekorálást igénylõ csoportba tudtam beosztani õket, kicsit tartva attól, hogy hogyan fogják megoldani a feladatot. Csodálatos képeket festettek, nagyon élvezték a feladatot, büszkék voltak az elvégzett csapatmunkájukra. Nagyon jó érzés volt látni õket, ahogy teljes kreativitásukat beleadták a munkába, hogy örömet okozzanak a táborba látogató gyerekeknek.”
Mióta van Önkéntes program a vállalatnál? Vállalati önkéntes programokon keresztül 2008 óta adományozunk munkát a szûkebb és tágabb értelemben vett közösségeinknek. A program CSR stratégiánk kiemelt része.
Milyen megfontolásból kezdték el az Önkéntes Programokat? Azzal a céllal hívtuk életre az önkéntes programokat, hogy aktívan részt vegyünk közösségeink életében. Tudásunkkal, erõnkkel, tapasztalatainkkal olyan civil szervezeteknek, oktatási intézményeknek, közösségeknek lehetünk segítségére, akik nem rendelkeznek minden szükséges erõforrással, képességgel, valamint, hogy növeljük a dolgozóink közösségért érzett felelõsségét.
Összhangban van-e az önkéntes program a vállalat CSR stratégiájával? Ki dönt a VÖP irányairól? Az önkéntes programjaink szoros összhangban vannak a CSR stratégiánkkal, jellemzõen környezetvédelmi, vizes élõhelyekhez vagy aktív életmóddal kapcsolatos programokról van szó. A Dolgozói Alap létrehozásával vállalatunknál ugyanakkor arra is van lehetõség, hogy a CSR stratégiához
közvetlenül
nem
kapcsolódva
munkatársak
kezdeményezzenek
önkéntes
programokat saját közvetlen környezetük javítására, fejlesztésére. Ezen kezdeményezések esetében – amelyeket egy pályázati rendszer keretein belül a vállalat pénzzel, az Önkéntes Klub pedig munkájával támogat - többnyire a kedvezményezett szervezet határozza meg a tevékenység jellegét, így ennek megfelelõen munkatársaink részt vettek már gyermekotthon belsõ terének átalakításában, iskola-, óvodaudvar felújításban, vízpart-tisztításban is.
Van-e önkéntes program stratégiája a vállalatnak?
A vállalati önkéntes stratégia az évente két alkalommal megrendezésre kerülõ központi programokból valamint a Dolgozói Alapból áll. A központi programokat évente kétszer – jellemzõen tavasszal és õsszel - a PR csapat szervezi és ezek szorosan támogatják a vállalat CSR stratégiáját, rendszerint már meglévõ programokhoz vagy civil partnerszervezeteinkkel meglévõ együttmûködéshez kapcsolódnak. A programokon való részvételt munkaidõ kedvezménnyel támogatjuk, segítjük: ez azt jelenti, hogy a programok lebonyolítására hétköznap, munkaidõben kerül sor vagyis ezen a napokon munkatársaink nem az irodában, gyárban vagy a boltokban, vendéglátóhelyeken végzik hétköznapi teendõiket, hanem az önkéntes napon keresztül a tágabb értelembe vett közösség javára dolgoznak. Az utazás, étkezés, eszközök és minden egyéb szervezéssel kapcsolatos költséget a vállalat finanszíroz. Önkéntes programokat a Dolgozói Alap révén munkatársaink is kezdeményezhetnek. E mögött az az elgondolás rejlik, hogy biztosan mindenkinek van a környezetében egy olyan civil szervezet, alapítvány vagy egy kis közösség, akiknek hasznára tudunk lenni. A pályázati rendszeren keresztül a munkatársainkat biztatjuk arra, hogy találják meg ezek a kis közösségeket és valósítsanak meg kisebb projekteket együtt. A közösségért érzett felelõsség növelése és az önkéntesség eszméjének hirdetése érdekében arra ösztönözzük munkatársainkat, hogy a szûkebb és tágabb környezetükben kezdeményezzenek közcélú, a közösség hasznára váló programokat. Kezdeményezéseik jellegét többnyire az határozza meg, hogy közvetlen környezetükben milyen szervezetet, közösséget ismernek, amelyet tudásukkal, munkaerejükkel, tapasztalatukkal támogatni szeretnének. A programok megvalósulásához a vállalat anyagi hozzájárulást nyújt és azok megvalósulását belsõ kommunikációval is támogatjuk, ha erre munkatársaink igényt tartanak: meghirdetjük a programot a szokásos belsõ kommunikációs csatornákon keresztül is, majd bemutatjuk a programokat, és ezáltal másokat is hasonló programok kezdeményezésére ösztönzünk.
Használja-e a cég HR eszközként a dolgozói önkéntességet? (ideértve a dolgozók értékelésében (készségek, kompetenciák) játszott szerepét is. A munkatársak teljesítménytervébe felvehetõ az önkéntes tevékenység végzése.
Milyen eszközöket használnak a munkatársak motiválására? Belsõ PR eszközök állnak rendelkezésre, többek között a Palack Posta hírlevél valamint a személyes motivációk: az önkéntes bizottság, valamint az önkéntes klub tagjai. Az önkéntes programokon minden részt vevõ kap pólót. Az önkéntesség az elmúlt évek során olyan mélyen épült be a vállalat életébe, hogy már nem kell olyan nagy hangsúlyt fektetni a bevonásba, sokkal inkább megjelenik a munkatársak felõli érdeklõdés az önkéntes lehetõségek iránt.
Milyen erõforrások álltak és állnak most rendelkezésre, ki hogyan és miért döntött ezek rendelkezésre bocsájtása tekintetében? Legfontosabb a humán erõforrás, a vállalatnál van deklarált személy, aki az önkéntességgel, az önkéntes programokkal is foglalkozik. Erõs cégcsoporti támogatásban részesül és nagyfokú az elkötelezõdés a vállalat legfelsõbb vezetése részérõl is. Természetesen a programok nem lennének végrehajthatóak anyagi erõforrás nélkül. Minden évben egy elõre meghatározott összeg áll az önkéntes programok lebonyolítására.
Az önkéntes programokba bevonódnak-e vállalat érintettjei? (pl.: beszállítók, alvállalkozók) A központi programokra minden alkalommal meghívást kapnak a vállalattal stratégiai kapcsolatban álló civil szervezetek, reklámügynökségek munkatársai.
Részletezze a vállalat önkéntes programját, beleértve a személyenként a munkaidõbõl ráfordítható idõt, a vállalat által a programhoz biztosított büdzsét is. Önkéntes programok szervezése vállalatunknál Önkéntes programok megvalósulása kétféleképpen lehetséges vállalatunknál: egyrészt évente kétszer szervezünk programokat központilag. Ezek egy-egy napos önkéntes lehetõségek, amelyekre a vállalat vezetése munkaidõ kedvezményt biztosít a résztvevõ dolgozóknak. Másrészt munkatársak is kezdeményezhetnek programokat egy pályázati rendszeren keresztül, amelyeket a vállalat pénzügyileg az Önkéntes Klub pedig munkájával támogat. Központi programok A központi programokat évente kétszer – jellemzõen tavasszal és õsszel - a PR csapat szervezi, és ezek szorosan támogatják a vállalat CSR stratégiáját, rendszerint már meglévõ programokhoz vagy civil partnerszervezeteinkkel meglévõ együttmûködéshez kapcsolódnak. Jellemzõen környezetvédelmi, vizes élõhelyekhez vagy aktív életmóddal kapcsolatos programokról van szó. A programokon való részvételt munkaidõ kedvezménnyel támogatjuk, segítjük: ez azt jelenti, hogy a programok lebonyolítására hétköznap, munkaidõben kerül sor, vagyis ezen a napokon munkatársaink nem az irodában, gyárban vagy a boltokban, vendéglátóhelyeken végzik hétköznapi teendõiket, hanem az önkéntes napon keresztül a tágabb értelembe vett közösség javára dolgoznak. Az utazás, étkezés, eszközök és minden egyéb szervezéssel kapcsolatos költséget a vállalat finanszíroz. Munkatársaink kezdeményezései Önkéntes programokat a Dolgozói Alap révén munkatársaink is kezdeményezhetnek. E mögött az az elgondolás rejlik, hogy biztosan mindenkinek van a környezetében egy olyan civil szervezet, alapítvány vagy egy kis közösség, akiknek hasznára tudunk lenni. A pályázati rendszeren keresztül
a munkatársainkat biztatjuk arra, hogy találják meg ezek a kis közösségeket és valósítsanak meg kisebb projekteket együtt. A közösségért érzett felelõsség növelése és az önkéntesség eszméjének hirdetése érdekében arra ösztönözzük munkatársainkat, hogy az szûkebb és tágabb környezetükben kezdeményezzenek közcélú, a közösség hasznára váló programokat. Kezdeményezéseik jellegét többnyire az határozza meg,
hogy közvetlen környezetükben milyen szervezetet, közösséget ismernek,
amelyet tudásukkal, munkaerejükkel, tapasztalatukkal támogatni szeretnének. A programok megvalósulásához a vállalat anyagi támogatást nyújt és azok megvalósulását belsõ kommunikációval is támogatjuk, ha erre munkatársaink igényt tartanak: meghirdetjük a programot a szokásos belsõ kommunikációs csatornákon keresztül is, majd bemutatjuk a programokat és ezáltal másokat is hasonló programok kezdeményezésére ösztönzünk. Az évente kétszeri központi programra mindig hétköznap kerül sor ez azt jelenti, hogy munkavállalónként 16 óra áll a munkaidõbõl rendelkezésre önkéntes programon való részvételre.
Milyen kézzelfogható sikereket tudtak a VÖP kapcsán elérni? Milyen fejlõdési potenciált lát a cég esetében a VÖP kapcsán? 2011-ben a vállalati önkéntes programja nyerte az Önkéntes Központ Alapítvány - Az Év Vállalati Önkéntes Programja Díját, a Magyar PR Szövetség CSR Best Practice díját, valamint a CSR piac Önkéntesség Különdíját. Egyre több munkatárs vesz részt az önkéntes napokon ahol a munkatársaknak lehetõségük nyílik olyan kollégákkal találkozni, akikkel egyébként a napi munkavégzés során nincs kapcsolata. Ezek a személyes találkozások könnyebbé teszik, tehetik a közös munkát a mindennapokban. Tovább fejlõdési lehetõség az önkéntesek létszámának és a dolgozói kezdeményezésekbõl megvalósuló programok számának növekedésében lehetséges.
Milyen a belsõ és külsõ kommunikációja a programnak? (milyen eszközöket használnak a vállalati önkéntes programok kommunikálására)? A programokon fotók és filmek készülnek, melyek mind a belsõ mind a külsõ kommunikációban felhasználásra kerülnek. Az évente elkészülõ CSR riportnak része az önkéntes program is. Valamint szakmai rendezvényeken, konferenciákon igyekszünk bemutatni programjainkat valamint arra is hangsúlyt fektetünk, hogy egy-egy sikeres program után rádióinterjúkon keresztül is megmutassuk a jó gyakorlatunkat.
Milyen anyagok, riportok állnak rendelkezésre a VÖP-rõl? Filmek, fotók, kiadvány, rádióinterjúk.
Milyen tapasztalataik vannak a fogadó és közvetítõ szervezetek kapcsán? Az önkéntes stratégia és a vállalati önkéntes programok kidolgozásában kezdetektõl az Önkéntes Központ Alapítvánnyal dolgozunk együtt, akik szakértelmükkel, hozzáállásukkal, munkatársaik elkötelezettségével egyaránt hozzájárulnak a sikeres programok lebonyolításához. Eddig minden vállalati önkéntes program kivitelezése során hatékonyan tudtunk együtt dolgozni a fogadó szervezetekkel, amelyek kiválasztásában szintén az ÖKA van segítségünkre.
Van e valami, amit elmondana azon vállalatok vezetõinek, akik még nem mûködtetnek vállalati önkéntes programokat azért, hogy náluk is legyen? Milyen eszközökkel biztatná a még nem elkötelezett cégeket? Például
egy
ilyen
Jó
gyakorlatokat
bemutató
kiadvánnyal,
személyes
példákkal,
munkacsoportokkal, ahol a tudás a saját elhivatottság közvetlenül átjön a jelenlévõknek, konferenciákon való részvétellel.
Mennyire látják a befektetés megtérülését a dolgozók és az ügyfelek, fogyasztók körében? Az ügyfelek és a fogyasztók körében sajnos ez nem mérhetõ. A dolgozók körében nõttek a személyes ismeretségek, amik az egymás közötti jobb munkakapcsolatokat is elõsegítik, például a vezetõk részvétele a programokon a vezetõkkel kialakítható személyesebb kapcsolatokban vehetõ észre.
Milyen lehetõséget lát a pro bono, szakmai önkéntesség vállalaton belüli fejlesztésére? Munkatársaink szakmai önkéntes munkával elsõsorban olyan stratégiai civil partnereink munkájában vennének részt szívesebben, amelyeknek tevékenységét, mûködését, esetleg egy önkéntes nap kapcsán munkatársaikat személyesen ismerik. Ezért is szorgalmazzuk, hogy egy-egy önkéntes nap kapcsán a civil partnereink együtt dolgozzanak munkatársainkkal. Esetleg rendszeres hírlevelekkel, amelyek a szakmai önkéntes munkát igénylõ szervezetek igényeit gyûjti össze, meg lehetne szólítani a munkatársakat. KÖSZÖNJÜK!
KMPG a Felelõs Társadalomért Program Vállalat neve: KPMG Hungária Kft.
Vállalat bemutatása: A KPMG szakmai szolgáltatást nyújtó társaságok globális hálózata. A világszerte 152.000 munkatársat alkalmazó KPMG-tagirodák 156 országban nyújtanak könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat. A független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Mindegyik tagtársaság saját hatáskörben eljáró önálló jogi személy. Globális erõforrás- és tudásbázisukra, valamint a helyi gazdasági környezet pontos ismeretére alapozva magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleik számára a világ bármely pontján, és támogatja õket nemzetközi megbízások esetén is. Átfogó, testre szabott, iparág-specifikus szakmai szolgáltatásokat kínál helyi és multinacionális társaságok számára.
A program bemutatása: A KPMG Felelõs Társadalomért Programja (FTP) 2009-ben indult azzal a céllal, hogy két alapvetõ hazai problémára adjon hathatós választ: A magyarországi non-profit szervezetek forrásai (állami, vállalati, magánadományok) az elmúlt években jelentõsen beszûkültek, azok is elsõdlegesen projektekre irányulnak. Ezáltal a szervezetek eredeti missziójának elérése, cél szerinti mûködése, alapmûködésének finanszírozása, fenntartása különösen nehéz helyzetbe került. A másik jelentõs probléma a non-profit szervezetek átláthatóságának és menedzsment ismereteinek hiányossága, ami különösen fontos problémává vált a kialakult gazdasági és társadalmi helyzetben. Meggyõzõdésük, hogy azáltal tudják a legnagyobb társadalmi hatást elérni, ha egy civil szervezetet segítenek küldetésének megvalósításában és hosszú távú fenntartható mûködésének erõsítésében (multiplikátor hatás) a vállalatuk alaptevékenységhez illeszkedõ, munkatársaik szaktudására épülõ önkéntesség keretében. Ezek a szolgáltatások a szervezetek számára piaci viszonyok között nem lennének elérhetõek. Program kezdete:
2009.
Interjúalany/megvalósító:
Szabó István 2005 óta dolgozik a KPMG Tanácsadó Kft. munkatársaként, jelenleg menedzserként vezeti a KPMG CSR/fenntarthatósági szolgáltatási területét, valamint ellátja a KPMG társadalmi felelõsségvállalási stratégiájának és annak végrehajtásának menedzseri feladatait is. Elsõdlegesen szolgáltatási iparágakban,
valamint a kormányzati szektorban rendelkezik átfogó ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal. A KPMG-nél és más szervezeteknél szerzett sokrétû munkatapasztalatát belsõ üzlet- és termékfejlesztési kezdeményezések során is kamatoztatja. 2008-ban elnyerte a KPMG Way Award díjat a Társadalmi Felelõsségvállalás terén nyújtott tevékenységéért. 2010-tõl az AmCham CSR Advisory Board tagja. 2013 januárjától regionális szinten felel a Vállalati Felelõsségvállalás és HR folyamatok összekapcsolásának koordinációjáért a KPMG Európa, Közel-Kelet és Afrika régiójában. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen folytatta nemzetközi tanulmányok szakon, átfogó management ismereteit Franciaországban, a Bordeaux Business School nemzetközi programjában szerezte. Angol nyelven tárgyalóképes, valamint német és francia nyelven beszél. Személyes élmény: „A Gézengúz Alapítvány pro bono projektjének záró workshop-ján mondta Schultheisz Judit, hogy a KPMG-seknek sikerült megszelídíteniük számukra a pénzügyi, gazdasági dolgokat. A KPMG megpróbálta megmutatni, hogy ezt hogyan lehet közérthetõvé tenni és leegyszerûsíteni.”
Mióta van Önkéntes program a vállalatnál? 8. éve dolgozom a KPMG-nél tanácsadóként, emellett kezdtem el foglalkozni CR menedzserként a vállalati felelõsségvállalás belsõ koordinációjával. Munkámat 3 évvel ezelõtt a vállalati felelõsségvállalás területén már meglévõ tapasztalatok áttekintésével és a fejlesztendõ területek kijelölésével kezdtem. A CR stratégia kialakítását megelõzõen is valósultak meg önkéntes programok a cégnél, azonban ezek a programok nem stratégiai irányok mentén, hanem egymástól függetlenül kerültek megrendezésre, és nem voltak mérhetõek az eredmények.
Milyen megfontolásból kezdték el az Önkéntes Programokat? A KPMG 2011-ben meghirdette 5 éves vállalati felelõsségvállalási stratégiát, melynek távlati célkitûzése, hogy a vállalati felelõsségvállalást ne az adományozás és a klasszikus kétkezi önkéntes programok (kerítésfestés, kertépítés) jelentsék, hanem hatással legyen minden a cégben történõ döntésre, cselekvésre. A vállalati felelõsség így mára a KPMG-ben áthatja a cég stratégiáját, mûködését.
Van-e önkéntes program stratégiája a vállalatnak?
A stratégiát külsõ és belsõ érintettek bevonásával alakította ki a cég, majd az irányító bizottság, amelynek tagja volt az ügyvezetõ igazgató, valamint további felsõ vezetõk, döntött a stratégia elfogadásáról. „Vállalati felelõsségvállalási (Corporate Responsibility, CR) stratégiánk általános célkitûzése, hogy minden üzleti döntésünket és tevékenységünket áthassa a felelõs gondolkodás. Meggyõzõdésünk, hogy az általunk elérhetõ társadalmi és környezeti hatást ennek a szemléletnek a vállalati kultúránkba való beépítésével tudjuk maximalizálni. Irányítási struktúránk biztosítja, hogy a vállalati felelõsségvállalás stratégiai szintre kerüljön és áthassa a vállalat
teljes
mûködését.
A
Vállalati
Felelõsségvállalási
stratégia
kialakításáért
és
megvalósításáért a CR-menedzser felel, aki közvetlenül az elsõ számú vezetõnek jelent, és átfogja annak a belsõ munkacsoportnak a munkáját, amelyben minden szakterület és szint képviselteti magát.”1 A 2011-2015 5 éves stratégia négy irányt tûzött ki: 1. Munkatársak támogatása: A cég a munkatársak sokszínûségét, egészségmegõrzését támogatja különbözõ programokkal, mint például sportprogramok, szûrõ programok, kismama programok. 2. Társadalmi befektetések: Itt elsõsorban a szaktudáson alapuló önkéntesség (skill based volunteering) van fókuszban. Ennek egyik zászlóshajója a „Felelõs társadalomért program”, mely negyedik éve mûködik a cégnél. 3. Környezettudatosság: A KPMG 150 országban van jelen, nagyságrendileg 150.000 munkatárssal. Magyarországon a KPMG az iparág legnagyobb szereplõje több mint 600 fõvel mérik, kommunikálják, ösztönzik a környezetvédelmet. 2014-ben BREEAM very good minõsítési irodába költöznek, ahol a fenntarthatósági szemléletet az ingatlan fejlesztésétõl figyelembe veszik, a mûködés során minimalizálják a környezeti hatást, ami az épület üzemeltetésével jár együtt. 4. Üzleti partnerek bevonása: Cél vállalatokkal, intézményekkel vállalati felelõsség területén együttmûködések kialakítása és szemléletformálásuk.
1
forrás: http://www.kpmg.com/hu/hu/about/csr/lapok/default.aspx
A vállalati felelõsségvállalás programjai a cégnél két horizontális témához, az oktatáshoz különös tekintettel gazdasági és pénzügyi oktatásra - valamint az egészségügyhöz, egészségmegõrzéshez kapcsolódnak.
Az oktatás és egészségügy minden felelõsségvállalás
programban, akcióban megjelenik, így egy intézmény felújítás esetén gazdasági iskolára esik a választás, és ezt a szemléletet tükrözik a sport napok, egészségnapok is. A 4 irányvonalból kiemelkedõ jelentõségû a Társadalmi befektetések irány, mely további három alprogramra épül: a csapatépítések önkéntes tevékenységgel történõ kisegészítése, a CReators programok és a Pro Bono, azaz szaktudás alapú önkéntes programok. Az önkéntes programok kialakításakor a legfõbb mérce az volt, hogy milyen változást lehet egy társadalomban elérni. Míg egy csapatépítésben megjelenhetnek karitatív elemek, ez továbbra is „csak” a csapatépítésrõl szól. A KPMG-nél is megjelennek önkéntes elemek a csapatépítésekben, de ennek társadalmi hatása jóval kisebb, mint amikor egy 600 fõs cég minden egyes munkatársa egy-egy órát arra áldoz, hogy a szaktudásával segítse egy civil szervezet mûködését. A KPMG-ben a szaktudáson alapuló idõbefektetést sokkal értékesebbnek tekintik, mint a „csupán” kétkezi munkán alapuló önkénteskedést. A csapatépítésekrõl: A csapatépítõ tevékenység jellemzõen egy-egy szakterület csapatának játékos, ismerkedõs, irodán kívüli programja. Az ilyen összejöveteleken is megjelenik a felelõsségvállalás karitatív, önkéntes tevékenységként, de a három említett program közül ez még a legkevésbé kiforrott felelõsségvállalási módszer. A Pro Bonoról: 2010-tõl mûködik a szaktudás típusú önkénteskedés a cégnél. A Pro Bono projekteknek mindig van egy-egy szakmai felsõ vezetõje és operatív menedzsere. Õk biztosítják a munka minõségét és a projektekhez szükséges erõforrások hatékony kezelését. A projektek elõrehaladását a vállalati felelõsségvállalási menedzser havi szinten nyomon követi és jelentést küld az ügyvezetõ igazgató számára.
A Pro Bono alprogram kiemelkedõ programja a „Felelõs Társadalomért Program”, mely nem profitorientált szervezetek kapacitásfejlesztését célozza évenként meghirdetett pályázati rendszeren keresztül. A pályázatok, mely az elmúlt 4 évben éves szinten 30-100 pályázat jelent, különbözõ tevékenységû civil szervezetektõl érkeznek. A nonprofit szervezetek különféle típusú támogatásra tudnak pályázni, pro bono szakmai segítség (stratégiafejlesztés, folyamatfejlesztés, belsõ kontrollfejlesztés, számviteli- és adó tanácsadás, könyvvizsgálat), tárgyi (leselejtezett, de még jól használható számítógépek) és pénzbeli támogatásra (mûködési támogatás). A pályázatok beérkezése után a munkatársak bevonásával történik a pályázatértékelés, a legjobb 6-10 pályázat kiválasztása. A zsûrizést egy interaktív folyamat követi, ahol a pályázók és a KPMG munkatársai egyeztetik a szervezeti igényeket és a pro bonoban kínált szolgáltatásokat, melyek lefedik a KMPG összes kínált szolgáltatását. A folyamat végére 3-4 gyõztes pályázat kerül kiválasztásra. A nyertes szervezetek így kézzelfogható támogatást és a hosszú távú fenntarthatóságot segítõ tudás és készség csomagot kapnak. A CR menedzser segít a KPMG részérõl a megfelelõ pro bono csapat biztosításában, a munkatársak számára bekapcsolódási lehetõség nyújtásában. A munkatársak részt vehetnek a projektben pl. egy félnapos tréning tartásával, tudásmegosztással, vagy akár üzleti terv készítésérõl szóló tanácsadással is. Pro bono szolgáltatások: • könyvvizsgálat • számviteli tanácsadás • adótanácsadás • társasági adóval kapcsolatos tanácsadás • személyi jövedelemadóval és tb-vel kapcsolatos tanácsadás • átvilágítási és adóvizsgálati tanácsadás • tanácsadás a közvetett adózás terén • informatikai tanácsadás • informatikai rendszertervezési és fejlesztési projektterv
• projektmegvalósítási terv és annak áttekintése • információkockázat-menedzsment • a belsõ rendszerek és folyamatok informatikai kontrollpontjainak ellenõrzése • a hálózat és belsõ rendszerek technikai értékelése • üzleti tanácsadás • üzleti stratégia áttekintése és fejlesztése • szervezeti struktúra áttekintése és fejlesztése • folyamatfejlesztés (elsõdlegesen támogató területeken) • HR-tanácsadás • költségmonitor és - csökkentési javaslat • belsõ ellenõrzési és megfelelõségi szolgáltatás • GRI fenntarthatósági jelentés elkészítésének támogatása • oktatás/tréning a KPMG Akadémia nyitott képzésén2
A 2013-as év projektjei: Magyar Vöröskereszt: tagnyilvántartási, informatikai biztonsági vizsgálat Csodalámpa Alapítvány: CRM rendszer kiépítése Studium Generale Alapítvány: e-learning program Pénziránytû Alapítvány: pénzügy oktatási program keretében adóismeretek átadása Minden projektnek van egy szakmai vezetõje a KPMG-n elül, a teljes programért a CR menedzser felel. A Pro bono projektek sikerének a kulcsa, hogy egy fontos társadalmi ügyet támogatnak, és hogy a munkatársak szaktudásán és lelkesedésén alapszik. A CReators programról: 2
forrás: http://www.kpmg.com/HU/hu/about/CSR/Lapok/default.aspx
A CReators program célja, hogy a KPMG munkatársai az általuk választott, felkeresett ügyeket támogathassák önkéntes segítséggel. A munkatársak maguk kezdeményezhetnek önkéntes programokat oktatás és egészségügy témájában. Az ötletgazda pénzbeli támogatást és munkaidõt kap az önkéntes nap megvalósításához a cégtõl.
Részletezze a vállalat önkéntes programját, beleértve a személyenként a munkaidõbõl ráfordítható idõt, a vállalat által a programhoz biztosított büdzsét is. Online felületen lehet regisztrálni az ötletet, és választ adni az ötletet ismertetõ kérdésekre (mi az ügy, mi a megoldás, milyen erõforrásokra van szükség, mely menedzser támogatja az ötletet, kik a csatlakozó munkatársak). Folyamatosan be lehet nyújtani az önkéntes program ötleteket az év során, és sorban megvalósulhatnak jóváhagyás esetén. Ahhoz, hogy egy program megvalósuljon minimum 5 munkatársnak kell összegyûlnie, lehetõleg más munkaterületekrõl. Ezek a programok általában klasszikus vállalati önkéntes programok (kerítésfestés, kertépítés, stb.) A KPMG a munkatársaknak 3 napot ad éves szinten, melyet munkaidejük bármelyik bemutatott felelõsségvállalás program megvalósítására szánhatnak. Emellett menedzseri szintem születhet arról döntés, hogy egy-egy munkatárs több napot is tölthet önkéntes, pro bono tevékenységgel. Ilyenkor az adott terület vezetõje mérlegeli, hogy az extra munkaerõ kiesés a termelõ tevékenységbõl vállalható-e. A KPMG-nél minden évben meghatározzák a vállalati felelõsségvállalásra fordítható költségkeretet, melyre támaszkodva megvalósulhatnak a programok.
Milyen a belsõ és külsõ kommunikációja a programnak? (Milyen eszközöket használnak a vállalati önkéntes programok kommunikálására?)
Van egy rendszeres hírlevél: élménybeszámoló, képek. Van egy negyedéves hírlevél, ott élményszerûen megosztanak élményeket és meginterjúvolják azokat a kulcs embereket, akik valamilyen szempontból még hozzá tudnak tenni valamit az élménybeszámolóhoz. Külsõ kommunikációnkban is a megfontoltság vezérel, nem akarunk többet kommunikálni, mint amennyit csinálunk, viszont amit csinálunk, azt kommunikáljuk, a kommunikáció inkább beszámoló jellegû.
Használja-e a cég HR eszközként a dolgozói önkéntességet? (ideértve a dolgozók értékelésében (készségek, kompetenciák) játszott szerepét is). Van egy teljesítményértékelési, teljesítményfejlesztési rendszerünk, ezt a HR kezeli, mint egy rendszert üzemelteti. Minden egyes munkatársnak meg van a saját szakterületén belül a performance managere, aki azért felel, hogy az éves célkitûzések megtörténjenek minden év elején és ezek a célkitûzések meg is valósuljanak. A performance managernek a felelõssége, hogy lássa, hogy miben kell fejlõdnie egy munkatársnak és ehhez megfelelõ eszközöket rendeljen hozzá. Az én szerepem, amit próbálok átadni, hogy a CR eszközöket használják, például képesség fejlesztésre.
Milyen eszközöket használnak a munkatársak motiválására? Éves szinten 3 munkanapot ad a KPMG a munkatársainak önkéntes munkára.
Milyen erõforrások álltak és állnak most rendelkezésre, ki hogyan és miért döntött ezek rendelkezésre bocsájtása tekintetében? A stratégiánál meghatározzuk a keretösszeget. Az önkéntes programokba bevonódnak-e vállalat érintettjei? (pl.: beszállítók, alvállalkozók). Az AdásNap volt az elsõ olyan kezdeményezés,
amikor volt egy kifelé nyitás. A CReators-be. kifejezetten van lehetõség non-profit szervezetet bevonni, vagy ügyfelet, vagy partnert.
Milyen anyagok, riportok állnak rendelkezésre a VÖP-rõl? A KPMG vállalati felelõsségvállalás eredményeit, a bekapcsolódási lehetõségeket és a megvalósult projektek élménybeszámolóit, az interjúkat, beszélgetéseket a CR menedzser havi rendszerességgel megosztja a munkatársakkal, valamint negyedéves hírlevélben a külsõ partnereivel, megrendelõivel. Az Év munkatársa díjazott kiválasztásánál a társadalmi felelõsségvállalás is szempont, így a kitüntetett munkatársak ebben is jó példát mutatnak a többieknek. Elmondható, hogy a KPMG számára a társadalmi felelõsségvállalásban valóban az ügy támogatása a fontos, nem brandépítésrõl, vagy értékesítési módszerrõl van szó, hiszen a KPMG business to business beszállítóként nem a fogyasztókat kívánja CSR programjával bevonzani.
Milyen tapasztalataik vannak a fogadó és közvetítõ szervezetek kapcsán? Az ÖKA-val elégedettek vagyunk. Úgy gondoljuk nagy segítség az, hogy van egy olyan szervezet, aki az önkéntes munkák megszervezésére specializálódik. Olyan is volt, hogy becsatlakoztunk egy más által szervezett önkéntes munkába, olyan is volt, hogy mi szerveztük. A tapasztalatok esetlegesek. Egy-egy emberen múlik. A KPMG próbálja elõkészíteni, hogy pontosan mi az igény, ki mire képes, mik a lehetõségek.
Milyen kézzelfogható sikereket tudtak a VÖP kapcsán elérni? Milyen fejlõdési potenciált lát a cég esetében a VÖP kapcsán? Bár látható, hogy a KPMG felelõsségvállalási stratégiája és az ahhoz kapcsolódó projektek nagyon sikeresek, a program még a növekedés elsõ szakaszában tart, a munkatársak még nem
használják ki az abban rejlõ lehetõségeket. A jövõ lehetõségei és kihívásai majd a program házon belüli népszerûsítése, a megvalósuló akciók és projektek mennyiség növelése lesz. KÖSZÖNJÜK!
Magyar Telekom Digitális Híd, Jövõ – Menõ, hello holnap! Program Vállalat neve: Magyar Telekom Nyrt. Vállalat bemutatása: A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobiltelefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az informatikai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Az 1991-ben (Matáv néven) alapított Magyar Telekomot 1993-ban privatizálták. A Magyar Telekomrészvények hazai és nemzetközi tõzsdei bevezetésére Budapesten és New Yorkban került sor 1997-ben. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.
Program bemutatása: A vállalat önkéntes programja többféle területre terjed ki, szellemi és fizikai segítségnyújtásra egyaránt lehetõséget ad. A Digitális Híd célja hátrányos helyzetben lévõ kistelepülések támogatása informatikai képzéssel, a stratégiai partnerségi programok a kistelepülések fenntartható fejlõdését segítik pl. kerékpárutak rendbetételével, valamint évente megrendezésre kerülõ nagyszabású, több helyszínen zajló programhoz is lehet csatlakozni, melynek keretében intézmények felújításban, megszépítésében lehet részt venni. Program kezdete:
2004
Interjúalany/megvalósító bemutatása:
Szomolányi Katalin A Magyar Telekom Vállalati fenntarthatósági osztályának vezetõje, melynek keretében a vállalat fenntarthatósági stratégiájának kidolgozásáért és koordinálásáért felel, beleértve a környezetvédelmi és társadalmi feladatokat. Az ETNO keretében az európai klímavédelmi projektet menedzselte a WWF-fel közösen. Itthon több mint négy évig szerkesztõmûsorvezetõje volt a Radiocafé 98.6 Holnapután – földközpontú magazinjának, illetve alapító tagja a Vegyél Vissza! klímavédelmi programnak. Több civil kezdeményezés segítõje, így a Jövõ/Menõ program egyik kitalálója és szakmai támogatója, valamint az Energia Klub felügyelõbizottsági tagja. Mindezeken túl a Fenntarthatósági Nap egyik kitalálója, illetve a kezdetek óta szervezõje. Szabadidejében blogját a Fenntartható Fejlövés-t szerkeszti. Személyes élmény: „A több mint 100 Digitális Híd rendezvény során számos látogató mindennapi
problémája lett megoldva az internet segítségével, így került már sor kombájnalkatrész keresésére – ami hosszas utazgatástól kímélte meg az illetõt –, búzaárfolyam megtekintésére – amivel a helyi termelõ kideríthette, hogy mi legyen a sorsa a betakarított terménynek –, de a legkedvesebb élmény a bakonszegi nyugdíjasklub éves programjának közös megszervezése volt.”
Milyen megfontolásból kezdték el az Önkéntes Programokat? A Magyar Telekomon belül a munkatársak már 1999-tõl folyamatosan részt vettek játszóterek és madármegfigyelõ állomások építésében. Az elsõ nagyobb lélegzetvételû önkéntes programhoz az ihlet külföldrõl, egy másik telekommunikációs cég, a British Telecom saját programjából származik, ahol a vállalat dolgozói önkéntes alapon nyújtottak egyénre szabott ismeretterjesztést az internetrõl és informatikai tanácsadást A Magyar Telekom 2004-ben ezt az ötletet emelte át a magyar viszonyok közé és 2 pilot program sikere után döntött, úgy hogy a cég mûszaki területein dolgozó alkalmazottak bevonásával
programsorozatot indít el Digitális Híd néven. A képzések helyszínei, olyan 3000 fõnél kevesebb lakosú, elmaradott, hátrányos helyzetben lévõ kistelepülések, ahol a digitális írástudatlanság jelen van, és ez tovább súlyosbíthatja az ott élõk társadalmi helyzetét. A kitûzött cél az információs és kommunikációs technológia eredményeinek bemutatása volt, valamint annak bemutatása, hogy ez a tudás hogyan teheti könnyebbé mindennapi életüket. Ez a cél a több mint 170 sikeresen lezajlott program során sem változott, csak tovább bõvült kulturális elemekkel, ezzel is erõsítve a kapcsolattartást az érdeklõdõkkel. Az önkéntes program kialakításánál végig szempont volt, hogy az üzleti szempont ne írja felül a program társadalmi hatását, és az érdeklõdõk ezt ne direkt piacszerzésként értsék a Telekom részérõl, a késõbb lefolytatott kutatások visszaigazolták, hogy ez sikerült elérni.
Összhangban van-e az önkéntes program a vállalat CSR stratégiájával? Ki dönt a VÖP irányairól? A Magyar Telekomnál nincs CSR stratégia, de a CSR-hoz kapcsolódó elemeket is tartalmazza a vállalat fenntarthatósági stratégiája. Jelenleg már a harmadik fenntarthatósági stratégia van érvényben, amely 2011-ben lépett életbe és 2015 végéig szabályozza a
hosszú távú
fenntarthatósági célkitûzéseink megvalósítását. A stratégia a célokhoz indikátorokat és mérõszámokat (KPI, key performance indicator) rendel, a vállalati önkéntes programok tekintetében a cél az, hogy a cégcsoporton belül 2015 végre minden második csapatépítés karitatív vagy szociális alapon valósuljon meg, és így az önkéntes munka elvi értéke éves szinten elérje az 50 milliós szintet. (2012-ben ez az összeg 22 millió forint volt, ld. 1. ábra)
1. ábra: Telekom fenntarthatósági infógrafika 2012 (részlet) Az önkéntes programok irányáról a megrendelõ szervezeti egység dönt, ez legtöbbször a képesítõ központ. Az önkéntes programok szervezésénél törekszenek a helyi adottságokhoz alkalmazkodni, ahol ez megoldható. Ezeken túl vannak szempontok, amiket minden programnak figyelembe kell vennie: kötõdjön az infokommunikációhoz, vegye figyelembe a régió értékesítési stratégiáját, valamint érvényesüljenek a stratégiában lefektetett fenntarthatósági szempontok.
Használja-e a cég HR eszközként a dolgozói önkéntességet? (ideértve a dolgozók értékelésében (készségek, kompetenciák) játszott szerepét is. A cég képzési és kompetenciaközpontja HR eszközként is alkalmazza a dolgozói önkéntességet, ezt szolgálja többek között a korábban már bemutatott mérõszám, valamint az hogy az önkéntes munka be van építve a szervezetfejlesztésbe.
Milyen eszközöket használnak a munkatársak motiválására? A munkatársak motiválására a hello holnap! pontok kerültek bevezetésre, minden munkavállaló pontot kap, ha vállalati fenntarthatósági eseményen vesz részt, például a Telekom által szponzorált Vivicittá városvédõ futáson, használja a cégen belül elérhetõ biciklikölcsönzõ rendszert, vagy önkéntes munkát végez. A hello holnap! pontok integrálva lettek a cég belsõ
webalapú HR felületére, így a munkavállalók a juttatásaik mellett a pontszámaikat is könnyen ellenõrizhetik.
Az önkéntes programokba bevonódnak-e a vállalat érintettjei? (pl.: beszállítók, alvállalkozók) A Magyar Telekom beszállítóival és alvállalkozóival szoros kapcsolatot tart fent, a 12 legnagyobb beszállítót fenntarthatósági szempontból is értékeli, valamint díjazza azon beszállítóit, amelyek mûködésében kiemelkedõ szerepet játszik a fenntarthatóság. De mivel a cégcsoport jelenleg több mint 9000 fõt foglalkoztat, ezért külsõs személyek nem vesznek részt önkéntes programokon, mivel az túl nagy terhet róna a szervezetre.
Részletezze a vállalat önkéntes programját, beleértve a személyenként a munkaidõbõl ráfordítható idõt, a vállalat által a programhoz biztosított büdzsét is. A vállalat önkéntes programja keretében a munkavállalók különbözõ helyeken – a vállalaton belül és kívül -, különbözõ idõpontokban – munkaidõn belül és kívül – nyílik alkalmuk önkénteskedésre. Az alábbiakban röviden bemutatásra kerülnek a legfõbb vállalati önkéntes programok: Önkénteskedés a stratégiai partnerségi program keretében: A program hátrányos helyzetû kistérségek fenntartható fejlõdésének elõmozdítását tûzte ki célul; elsõ helyszíne Mezõcsát kistérség. Célunk egy mintaprojekt kialakítása, ami késõbb alkalmazható az ország más kistérségeiben is. A program keretében számos önkéntes program önkéntes program valósult meg; ezekben a munkatársak szervezetten és nagy számban vettek részt. A vállalati önkéntes programok egyik legfontosabb eleme a kistérségben futó kerékpárút rendbetétele, valamint a kerékpárutat kísérõ táblák kihelyezése volt. A program stratégiai partnere a Szívlapát Alapítvány volt.
Vállalaton belüli önkéntesség a T pontokban: A vállalaton belüli önkéntesség keretében az irodában dolgozó munkatársak az értékesítés szempontjából egyik legzsúfoltabb idõpontban, decemberben, önkéntes munkát végezhetnek a T-pontokban. Az önkéntes munka során az ügyfeleket segítik, akiktõl olyan közvetlen visszajelzéseket is kaphatnak, amelyek segíthetik õket a mindennapi munkájukban. Ezeken túl a vállalaton belüli önkéntesség célja a belsõ érzékenyítés és tudatformálás azon munkatársak körében, akik napi szinten nincsenek kapcsolatban az ügyfelekkel. Országos hello holnap! program: Évente egyszer egy nagyszabású program keretében a Magyar Telekom az ország több helyszínén (több budapesti kerület mellett, Pécsett, Sopronban, Székesfehérváron, Debrecenben, Szegeden) szervez önkéntes programokat mintegy 300 fõ részvételével. hello holnap! Kiegészített önkéntes felajánlások program: A program célja, hogy a munkatársak körében fejlessze a társadalmi felelõsségvállalás kultúráját, segítse az egyén és a civil szervezetek kapcsolatának fejlõdését, elõsegítse a Magyar Telekom támogatási céljainak tudatosítását, A program kötelezõ eleme a dolgozó munkaidõn kívül zajló önkéntes munkavégzése az általa támogatni kívánt szervezetnél. Az önkéntes munka lehet fizikai vagy szellemi felajánlás, azonban az önkéntes munkára vonatkozó igénynek dokumentáltan a támogatott féltõl kell érkeznie. Az önkéntes munkán felüli pénzügyi támogatás tekintetében két kategóriát hoztak létre. A dolgozó egyéni kezdeményezése – ebben az esetben a vállalati támogatás összege maximum 50 000 Ft. Munkatársi csoportok együttes kezdeményezése – ebben az esetben a vállalati támogatás összege maximum 200 000 forint.
Digitális Híd Kistelepüléseken programsorozat: A Magyar Telekom legrégebben futó vállalati önkéntes programsorozata. A program keretében a vállalat munkatársai hétvégéken olyan elmaradott, hátrányos helyzetben lévõ kistelepüléseken tartanak informatikai tanácsadást, ahol a digitális írástudatlanság jelen van. Az elmúlt 9 évben már több mint 180 vidéki helyszínen valósult meg ilyen képzés. Karitatív csapatépítések: A jelenleg érvényben levõ fenntarthatósági stratégia értelmében 2015 végére minden második csapatépítés a vállalaton belül karitatív csapatépítés lesz. Mindez azt jelenti, hogy a fenti önkéntes programokon túl minden második munkatárs munkaidõben évi 8 óra önkéntes munkát végez.
Milyen kézzelfogható sikereket tudtak a VÖP kapcsán elérni? Milyen fejlõdési potenciált lát a cég esetében a VÖP kapcsán? Az önkéntes programok szervezésével a vállalat növelte a munkavállalói társadalmi érzékenységét, befogadókészségét, valamint olyan közösségek épültek a vállalaton belül, amelyek a mindennapi céges életben is hasznosan tudnak mûködni (pl. a Digitális Híd programon önkénteskedõ kollégák között). A céges önkéntes program egy élményterápiává tudott válni, ahol a részvevõk az elvégzett munka során tudnak szembesülni a cég és saját maguk társadalmi hasznosságával. A fenntarthatósági stratégiában megfogalmazott értékek ”életre tudtak kelni”, például az idei Gyereksziget rendezvényen a résztvevõ gyerekek önkéntes munkában virágládákat készítettek egy közeli nyugdíjas otthon lakóinak. További látványos siker volt a 2011. december 5-én, az Önkéntesség Világnapján elsõ ízben megszervezett Adni jó! Sütiakció. Az eseményt 2012-ben újabb követte; a házi készítésû finomságok eladásából befolyt több mint 800 000 forintos dolgozói adományt a Telekom
kiegészítette a karácsonyi képeslapküldõ alkalmazáshoz kapcsolt adományozás összegével, valamint további 5 millió forinttal, így az Adni jó! Sütiakció 2012-es kedvezményezettje összesen több mint 6 millió forint adományban részesült. A fejlõdési potenciált a fenntarthatósági stratégia 50%-os kitûzése is kiaknázza, ebben a tekintetben a legnagyobb kihívás az, hogy a felépített vállalati kultúra mögé egy struktúra is felépüljön, ami hatékonyan tudja kezelni a szerteágazó önkéntes lehetõségeket.
Milyen a belsõ és külsõ kommunikációja a programnak? (Milyen eszközöket használnak a vállalati önkéntes programok kommunikálására?) A kommunikáció legnagyobb része a belsõ vállalati oldalon zajlik, ezen kívül a különbözõ programok felhívásai és beszámolói megjelennek a belsõ hírlevelekben, valamint a kollégák megoszthatják személyes élményeiket a Telekom belsõ, saját fejlesztésû közösségi oldalán a TESN-en is, a program kommunikációját a HR felület is szolgálja, ahol elérhetõek a hello holnap! pontszámok. A külsõ kommunikáció minden program esetében más, bizonyos nagyszabású eseményekrõl ún. eseményoldalakról lehet tájékozódni (pl. www.fenntarthatonap.hu), vagy facebook oldalról (pl. www.facebook.com/DigitalisHid), esetleg sajtóközlemény formájában. A Magyar Telekom által kiadott éves Fenntarthatósági Jelentés is tartalmazza a legfontosabb adatokat a cégnél zajló önkéntes programokról.
Milyen tapasztalataik vannak a fogadó és közvetítõ szervezetek kapcsán? A Magyar Telekom az elmúlt évek során számos fogadó szervezettel került kapcsolatba. Ezek a szervezetek garantálják a program sikerét, ezért már a program megszervezésének kezdetétõl aktív közremûködést vár el tõlük a cég. A Digitális Híd programsorozat esetében csakis olyan településeken valósul meg a program, ahol fellelhetõ egy aktív közösségformáló szervezet
(legyen az nyugdíjasklub vagy mûvelõdési ház), ugyanis az õ közremûködésük nélkül az érintettek nem szereznek tudomást az eseményrõl. A Jövõ-Menõ program keretében fontos volt a megalapozottság, így a program egy olyan kistérségben került lebonyolításra, ahol a gödöllõi egyetem egyik mûhelye már több mint 10 éve végez kutatómunkát. De azok a kollegák is, akik terepen dolgoznak – a Telekom 112 telephellyel rendelkezik az egész ország területén – számos alkalommal betöltik a közvetítõ szerepét, hiszen helyismereti tudásuk jól kamatoztatható az önkéntes programokban.
Van e valami, amit elmondana azon vállalatok vezetõinek, akik még nem mûködtetnek vállalati önkéntes programokat azért, hogy náluk is legyen? Milyen eszközökkel biztatná a még nem elkötelezett cégeket? Az önkéntes programoknak rendkívül nagy mobilizációs képességgel rendelkeznek, olyan programok, amelyek energiát termelnek, mind az egyén, mind a szervezet számára. Az önkéntes munka erõsíti a munkavállalók lojalitását, javítja a vállalat imidzsét, valamint nagy segítség lehet a toborzásnál, mivel a tanulmányait most befejezõ fiatal generáció a karriertervezésnél elõnyben részesíti a társadalmilag felelõs vállalatokat.
Mennyire látják a befektetés megtérülését a dolgozók és az ügyfelek, fogyasztók körében? A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának része, hogy a fenntarthatóság az identitás részévé váljon, amelyet többek között az önkéntes munkán keresztül lehet elérni. A dolgozóknál egyértelmû a megtérülés, amit a növekvõ lojalitás és az a tény is alátámaszt, hogy egyre több esetben elvárásként támasztják a cég felé, ha probléma merül fel (pl. árvíz).
Milyen lehetõséget lát a pro bono, szakmai önkéntesség vállalaton belüli fejlesztésére? A vállalaton belül már régóta mûködik a szakmai önkéntesség; a korábban már bemutatott Digitális Híd program mellett az EGÁLNET program keretében kerül kiaknázásra a Magyar Telekomnál felhalmozott tudás és kompetencia. Az EGÁLNET program keretében a különbözõ hátrányos helyzetû csoportokkal foglalkozó szervezetek részére készítettek honlapot pro bono a Telekom munkatársai. A fenti két programon túl a vállalaton belül számos területen zajlik szakmai önkéntesség, bár sok esetben ez tudat alatti, a munkatársak nem tudják, hogy ez önkéntesség, például: szakmai elõadások megtartása, ismeretterjesztõ elõadások oktatási intézményekben , gyakorlati lehetõség biztosítása, szakdolgozó mentorálása. A cégnél fontos célkitûzés a jövõre, hogy készüljön el egy tudástérkép, amely láthatóvá teszi az alkalmas tudásbázisokat, ez további lendületet adhat a cégen beüli szakmai önkéntességnek. KÖSZÖNJÜK! Felhasznált irodalom: - Telekom fenntarthatósági infógrafika - Telekom fenntarthatósági jelentés, 2012
Morgan Stanley Önkéntes Hónap Vállalat neve: Morgan Stanley Magyarország Elemzõ kft.
Vállalat bemutatása: A Morgan Stanley a nemzetközi pénzpiaci
tanácsadás és végrehajtás terén világszerte elismert pénzintézeteként évtizedek óta nyújt kimagasló színvonalú szolgáltatásokat ügyfeleinek. A cég munkatársai negyvenhárom országban, több mint ezerkétszáz irodában segítik az ügyfeleket világszerte, köztük vállalatokat, kormányokat, intézményeket és magánszemélyeket. A Morgan Stanley Magyarországon Magyarországon a cég már 1993-tól kezdve, magyar partnerekkel együttmûködve részt vett tõkepiaci tranzakciókban, majd 2005-ben megnyitotta elsõ budapesti irodáját, a Matematikai Modellezõ Központot. A magyar fõvárosra jellemzõ kiváló pénzügyi és informatikai felsõoktatásnak, a helyi munkaerõ kimagasló teljesítményének, szakmai felkészültségének és nyelvtudásának köszönhetõ, hogy 2006-ban ügyviteli és technológiai szolgáltató központtá bõvült az iroda. A jelenleg több mint 900 fõvel mûködõ magyar leányvállalat fõ feladata az anyacég üzleti tevékenységének támogatása a pénzügy, informatika, matematikai modellezés, hitelkockázat- és piacelemzés és az értékpapír-kereskedés jogi dokumentációja területén.
A program bemutatása: A minden év júniusában megrendezett önkéntes hónap szinte tradícióvá nõtte ki magát a cégen belül, ezért annak folytatása a következõ években magától értetõdõ. Az önkéntes hónap során számos programot szerveznek a munkavállalók részére, hogy a környezõ, vagy akár az ország más pontjain mûködõ alapítványoknak, kórházaknak, óvodáknak és iskoláknak segíthessenek. A vállalat felsõ vezetése az önkéntes munkákban is aktívan közremûködik, de azzal is támogatják a programot, hogy lehetõséget biztosítanak arra, hogy kollégáik munkaidõn belül, napi munkájuk és feladataik mellett részt vehessenek a hónap eseményein. A management felõl érkezõ üzenet az önkéntes hónap idején és az év többi részében is, egyöntetû: idõnket, szaktudásunkat, munkánkat felajánlva önkéntes tevékenységgel is segítsük, támogassuk a minket befogadó közösségeket. Program kezdete: 2007.
Interjúalany/megvalósító bemutatása:
Vrancsik Judit Vice President a pénzügyi kontroller csoportban. Három éve a befektetési banki kontroller csapatot vezeti, emellett a budapesti Morgan Stanley iroda Jótékonysági Bizottságának vezetõje. Judit 2007 óta a vállalat dolgozója, korábban az Operációs divízióban töltött be manageri feladatot. Ezt megelõzõen pénzügyi elemzõként a GM és a Ford Motor, illetve a Procter&Gamble regionális irodáiban dolgozott Budapesten és rövid ideig Prágában. Közgazdasági tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Fõiskolán, a Miskolci Egyetem Gazdálkodási karán, illetve Hollandiában, Utrechtben végezte. Személyes élmény: „Az egyik kedvenc példám az SOS Gyermekotthon Alapítvány gyerekei kapcsán fogalmazódott meg:…ha jól tanulnak, nyelveket beszélnek olyan tudásra tesznek szert, ami azután a munkában is jól hasznosítható, ezáltal más életszínvonalat vagy más életformát tudnak elérni. Ennek volt
számos konkrét megnyilvánulása a gyerekek részérõl, hogy itt olyan élmények érik õket, ami lehet, hogy akár már másnap, vagy akár a következõ hónapokban, években is ösztönzõ erõt ad és bennük marad a pozitív hatása, amivel nagy változást érhetünk el. Ezeket az erõfeszítéséket és eredményeket belülrõl látni és megérteni nagyon értékes hozadéka ennek a munkának.”
Mióta van Önkéntes program a vállalatnál? A Morgan Stanley több mint 6 éve nyitotta meg budapesti irodáját, és szinte azonnal létrejött a Jótékonysági Bizottság (Charity Committee), azzal a céllal, hogy lehetõséget teremtsen a munkavállalóknak
az
önkéntes
tevékenységekbe
való
bekapcsolódásra,
ilyen
irányú
elkötelezõdésük növelésére. Ezen tevékenységek szervezése a munkacsoport egyik alapvetõ feladata.
Milyen megfontolásból kezdték el az Önkéntes Programokat? A cég stratégiájában megfogalmazott egyik alapértékünk a közösségnek való segítségnyújtás, visszaadás azoknak, akik befogadtak bennünket (Giving back to the community). Ezt sokféle módon próbáljuk elérni, például adományozással és önkéntes munkával is, és e törekvéseinket a felsõvezetõktõl a junior munkatársakig minden szinten támogatják.
Összhangban van-e az önkéntes program a Vállalat CSR stratégiájával? Ki dönt a VÖP irányairól? Ahogy említettük, a közösségnek való segítségnyújtás a cég egyik alapértéke. Budapesten annak érdekében, hogy tevékenységünk a helyi közösségnek érzékelhetõ eredményt hozzon, elõször a 9. kerülettel és intézményeivel kezdtük a kapcsolatépítést. Késõbb, amikor itt már kiépítettük az együttmûködést, ezt kiterjesztettük egész Budapestre. A budapesti iroda vezetõsége részt vesz a közösséggel kapcsolatos kezdeményezésekben, és emellett szorosan együttmûködünk a londoni
iroda közösségi ügyekkel foglalkozó csapatával annak érdekében, hogy biztosítsuk, megfelelünk a cég által globálisan meghatározott céloknak a jótékonykodás, segítségnyújtás terén. Számos különbözõ önkéntes programon dolgozunk, de a Morgan Stanley globálisan a gyermekek egészségével és oktatásával, nevelésével kapcsolatos témaköröknek fordít kiemelt figyelmet.
Van-e önkéntes program stratégiája a vállalatnak? Annak érdekében, hogy bátorítsuk a munkavállalókat az önkéntességre, a londoni Morgan Stanley Nemzetközi Alapítvány (Morgan Stanley International Foundation, MSIF) munkavállalói önkéntességet ösztönzõ programján keresztül ismerjük el az ilyen tevékenységet. Ebben a programban azok az alapítványok, jótékony szervezetek kaphatnak adományt, akiknél az alkalmazottaink szabadidejükben önkéntes munkát végeznek. Az MSIF filantróp adományozási kritériumai között szerepel az is, hogy amikor nagyobb támogatást nyújt szervezeteknek, azok projekttervének része legyen az önkéntesség is. Ezzel ezeket a szervezeteket az anyagi támogatás mellett önkéntes munkával is segítjük. Ilyen támogatást kaptak magyarországi alapítványok is, például az SOS Gyermekfalvak vagy a Gyermekétkeztetési Alapítvány. Az önkéntes tevékenység lehet sporttevékenységek során, gyermeknapon történõ segítés, vagy akár pro bono támogatás nyújtása is.
Használja-e a cég HR eszközként a dolgozói önkéntességet? (Ideértve a dolgozók értékelésésben (készségek, kompetenciák) játszott szerepét is.) Azt látjuk, hogy az önkéntes programok erõsítik a dolgozói motivációt. Sokan értékelik, hogy részt vehetnek a cég által szervezett és támogatott programokon, és ezek az események nagyon jó csapatépítési lehetõséget is nyújtanak. Mindezeket figyelembe véve az önkéntes tevékenység elsõdleges funkciója, hogy visszaadjunk a környezetünkben élõ közösségeknek: a HR szempont egy pozitív mellékhatás.
Milyen eszközöket használnak a munkatársak motiválására ?
Úgy látjuk, hogy a nagyobb, ismertebb önkéntes projektek és jótékonysági programok befolyásolják a jelentkezõk rólunk kialakított képét, és ösztönzi õket az, hogy ezek a lehetõségek rendelkezésükre állnak.
Milyen erõforrások álltak és állnak most rendelkezésre, ki hogyan és miért döntött ezek rendelkezésre bocsájtása tekintetében ? Számos módja van, hogy a munkavállalók elkötelezettebbé váljanak a közösséggel kapcsolatos munkánkban. Egyfelõl van az éves Globális Önkéntes Hónap, mely során bíztatjuk a munkavállalókat, hogy ajánljanak fel az idejükbõl azoknak a közösségeknek, melyekben élnek és dolgoznak. Ezen felül az önkéntes tevékenység vállalását egész évben támogatjuk. A Bizottság folyamatosan dolgozik azon, hogy újabb önkéntes munkalehetõségeket biztosítson a dolgozóknak, és miközben a cég által támogatott önkéntes projektek a munkavállalók elkötelezõdésének jelentõs részét képezik, arra is igyekszünk ösztönözni õket, hogy saját maguk is találjanak olyan lehetõségeket, ahol idejüket és szakértelmüket egy jó cél érdekében ajánlhatják fel. Az elmúlt 6-7 évben nagyon sokat fejlõdtünk ebben a tekintetben: így ma már kevésbé van szükség arra, hogy külön ösztönözzük a kollégákat a részvételre, most már inkább õk jönnek ötletekkel, javaslatokkal, kérésekkel, hogy hova összpontosítsuk az erõforrásainkat.
Milyen eszközöket használnak a munkatársak motiválására ? Az önkéntes programok egy része, például a Globális Önkéntes Hónap java része, munkaidõben történik. Vállalatunk ezzel is támogatja a rászoruló egyéneket és közösségeket. Természetesen az önkéntesek saját szabadidejükbõl is sokat áldoznak a programokon való részvételre, szervezésre.
Milyen erõforrások álltak és állnak most rendelkezésre, ki hogyan és miért döntött ezek rendelkezésre bocsájtása tekintetében? Az önkéntes programok általában a Morgan Stanley alkalmazottakra fókuszálnak, mivel az õ direkt bevonásuk a cél.
Az önkéntes programokba bevonódnak-e vállalat érintettjei? (pl.: beszállítók, alvállalkozók) Önkéntes programjainkban igyekszünk hosszú távú kapcsolatokat kialakítani, igyekszünk a cég globális filantróp stratégiájába illeszthetõ tevékenységeket végezni Budapesten, mint például gyerekekkel, fiatalokkal dolgozni, de természetesen nem korlátozzuk az önkéntes munkát ezekre a területekre. Az önkénteseink által végzett feladatok sokrétûek, örülünk, ha dolgozóink sokszínû tudását is hasznosítani tudjuk: weboldalak fordítása, informatikai rendszerek javítása, nyelvi és más tantárgyi oktatás és korrepetálás, mentorálás, vagy például a mindennapi élethez szükséges pénzügyi ismeretek oktatása, de emellett természetesen fizikai munkát igénylõ feladatok pl. festés, kertrendezés is szerepel a listán. A cég a munkavállalók munkaidõben és munkaidõn kívül végzett önkéntes munkáját is támogatja. Többféle programot kínálunk, hogy mindenki a neki megfelelõt, a munkarendjébe legjobban illeszkedõt választhassa.
Részletezze a vállalat önkéntes programját, beleértve a személyenként a munkaidõbõl ráfordítható idõt, a vállalat által a programhoz biztosított büdzsét is. A Morgan Stanley dolgozói évrõl-évre egyre elkötelezettebbek, erõs kötelék alakul ki a különbözõ szervezetekkel az önkéntes munkán keresztül – ez egy jelentõségteljes módja azon közösségek segítésének, melyekben dolgoznak. A munkavállalók gyakran saját kapcsolatokat alakítanak ki alapítványokkal, és megszervezik, hogyan vonják be a saját önkéntes törekvéseikbe a kollégákat is. Mára van egy csapat, amely elkezdte szervezni ezeket a programokat 6 évvel ezelõtt, akik sokat tanultak a külföldi kollégáktól arról, hogy miképp érdemes elkezdeni és ez a csapat folyamatosan bõvül. Új munkatársak jönnek, új lehetõségeket hoznak és szép lassan szervezõkké
és koordinátorrá vállnak, átvesznek sok feladatot és nem csak egyszerû résztvevõként tevékenykednek. Folyamatosan erõsödik a bekapcsolódás szintje? Igen. Ez évrõl-évre eszkalálódik, egyre jobban bõvül a bekapcsolódok köre és a munkatársak keresik ezeket a lehetõségeket. Ha valahol látnak egy lehetõséget, akkor megpróbálják szélesíteni a szervezetek körét, melyekkel együtt dolgoznak. A cég mennyire határozza meg, hogy melyek azok a fõ területek ahova ezek a programok be kell, hogy illeszkedjenek? Ahogy fentebb már említettük, a Morgan Stanley filantróp tevékenységében a gyermekek, az egészségügy és az oktatás van a fókuszban. Az adománygyûjtéssel felajánlott anyagi támogatással párhuzamosan többféle önkéntes tevékenységgel is igyekszünk segíteni a támogatott partnerszervezeteket.
Milyen kézzelfogható sikereket tudtak a VÖP kapcsán elérni? Milyen fejlõdési potenciált lát a cég esetében a VÖP kapcsán? Ez nagyban függ a szervezetektõl, melyekkel együttmûködünk. A Morgan Stanley sokszínû és tehetséges munkaerõvel rendelkezik, sok különféle készséggel, képességgel, így igyekszünk ezeket a képességeket az adott alapítvány, szervezet problémájának, feladatának megoldásához rendelni, hogy az anyagi támogatás mellett így a cég szakértelmét is felhasználhassuk. Egy jó példa erre a Romaster Program, melyben a munkatársaink két tehetséges, rászoruló roma diákot
mentorálnak,
szakmai
tantárgyakban,
nyelvtanulásban
és
gyakorlati
szakmai
tapasztalatokkal segítünk nekik. Ez a támogatás több éven keresztül folyik. A fordítói segítségen keresztül is alakulnak a hosszú távú kapcsolatok. A munkatársak például a nyelvtudásukkal segítettek egy alapítványnak a honlapját többnyelvûvé tenni. Ez nagyon hasznosnak bizonyult az alapítvány számára az adománygyûjtési tevékenységében és önkéntesek toborzásánál.
Milyen a belsõ és külsõ kommunikációja a programnak? (milyen eszközöket használnak a vállalati önkéntes programok kommunikálására? A belsõ kommunikációt azzal kezdjük, hogy a lehetõségeket eljuttatjuk a dolgozókhoz az intranet rendszer és e-mailek segítségével. Van dedikált regionális és magyarországi honlapunk is, melyen közzétesszük a beszámolókat, felhívásokat, fotókat. Globális vállalat lévén lehetõségünk van bemutatni a kollégáink által a világ más országaiban, mint pl. Mexikóban, Szingapúrban vagy Londonban végzett jó gyakorlatokat is. Külsõ kommunikációban számunkra a legfontosabb, hogy jó példát mutathassunk itthon. A legkisebb cég, csapat vagy akár egy-egy család, magánszemély is szánhat pár órát az életébõl arra, hogy másoknak segítsen, és törekszünk is arra, hogy bemutassuk, nagyon sokféle lehetõség van erre.
Milyen anyagok, riportok állnak rendelkezésre a VÖP-rõl? Igyekszünk dolgozóinkat tájékoztatni az önkéntesség területén végzett erõfeszítéseinkrõl, részletes számadatokkal ellátott beszámolókkal látjuk el õket, például az önkéntes hónap folyamán intraneten és emailben is tájékoztatást kapnak hétrõl hétre. Ezekben a hírlevelekben részletezzük a dolgozói önkéntes munkaórák alakulását, az elérhetõ önkéntes programokat, a részt vevõ alapítványokat, helyszíneket. Próbáljuk beszámolóinkat színesíteni fotókkal és a világ különbözõ pontjairól érkezõ önkéntes beszámolókkal.
Milyen tapasztalataik vannak a fogadó és közvetítõ szervezetek kapcsán? Azt látjuk, hogy szívesen fogadják az önkénteseinket, nagyon sok helyen ez állandó kapcsolattá alakul, így az önkéntes hónapon kívül is visszatérünk. A kapcsolat folyamatos tanulási lehetõséget biztosít mindkét fél számára. A megfelelõ alapokra helyezett együttmûködés nagyon fontos. Az, hogy ismerjük az adott alapítványt, sokat segít abban, hogy ezeket az önkéntes munkákat minél jobban tudjuk szervezni, mert mi ismerjük a saját képességeinket, és azt, hogy a dolgozók mit tudnak elvégezni.
Van bármilyen kritérium rendszer arra vonatkozóan, hogy ki léphet be a Morgan Stanley támogatottai köreibe? (pl. minimum költségvetés, alkalmazottak minimális száma) A fent említett alapelveken túl az számít, hogy megbízható és jól mûködõ legyen a szervezet. Van, hogy dolgozói ajánlásra egy szervezetet támogatunk, ilyenkor van egy háttérellenõrzésünk, hogy bizonyítható legyen, hogy az adott cél érdekében tevékenykednek. Van rá példa, hogy egy dolgozónk, vagy maga a Bizottság ellenõrzi ezt, és utánajár a szervezetnek. Az önkéntes tevékenységnél az is fontos, hogy a dolgozók épsége ne legyen veszélyeztetve, tehát a szigorú egészségügyi és biztonsági elõírásoknak megfeleljünk. Csak olyan munkákat vállalunk el, amiben tudjuk, hogy nincsenek ilyen kockázatok. A programot megelõzheti egy látogatás, mely eredményeit elemezve elõfordulhat, hogy nemet mondunk egy kockázatos kezdeményezésre. Ebben a cégvezetés is dönthet, illetve a munkabiztonságot és védelmet felügyelõ csapat véleménye is fontos, amennyiben kétség merül fel, akkor komolyan megvizsgáljuk a megvalósíthatóságot. Vett-e igénybe a cég bármikor közvetítõt? Régen még elõfordult, de most már igyekszünk magunk felkutatni a lehetõségeket. A munkánk elején, amikor még nem ismertük a lehetõségeket, és még nem volt benne gyakorlatunk, kértünk külsõ segítséget a programok elõkészítésében és lebonyolításában, de az eltelt pár év tapasztalata azt mutatja, hogy amennyi kapacitásra szükség van, annyit a saját önkénteseinkkel és a Bizottság révén elõ tudunk teremteni. Inkább hosszú távú kapcsolatokat építünk az alapítványokkal, mely révén kialakul a szükséges személyes kötõdés, mely sokszor a kiszámítható elõkészítés alapja.
Van e valami, amit elmondana azon vállalatok vezetõinek, akik még nem mûködtetnek vállalati önkéntes programokat azért, hogy náluk is legyen? Milyen eszközökkel biztatná a még nem elkötelezett cégeket? Ez a közösségnek való visszaadás által nyert jó érzés, hogy van rá lehetõségünk és tudunk is segíteni. A Morgan Stanleyben sok tehetséges ember dolgozik együtt, csapatban még nagyobb
hatást tudunk kifejteni, mint egyénileg, ez egy jó ösztönzõ erõ arra, hogy együtt cselekedjünk. A befektetett munka megtérülése a dolgozói motiváció. A programoknak csapatformáló ereje van, az együtt elvégzett munka, a közös sikerélmény pozitív hatását sokszor látjuk. Az is komoly motiváció, hogy együtt csinálunk valami olyat, amit egyébként a hétköznapi munkánk során nem tapasztalhatunk meg. A csapat formálásban is van szerepe az önkéntességnek, a résztvevõk gyakorolhatják a feladatok felosztását. A csapatépítésben is sokat segít, hogy jobban megismerik egymást munkán kívül is a kollégák. KÖSZÖNJÜK!
Prezi Boost Vállalat neve: Prezi.com Vállalat bemutatása A Prezi olyan prezentációs szoftver, mely a hagyományos diavetítés helyett egyetlen virtuálisan bejárható és zoomolható felületet kínál. A látványos dinamikájú prezentációk segítik az ötletek és összefüggések megragadását és közös továbbgondolását. Ma már a 30 millió fõt is meghaladja azok száma, akik Prezit használnak a világ több mint 190 országában desktop vagy webes verzióban, illetve iPad vagy iPhone eszközökrõl. A vállalatot 2008-ban alapította Somlai Fischer Szabolcs, Halácsy Péter és Árvai Péter Budapesten és van irodájuk San Francisco-ban is.
A program bemutatása: A Prezi 2008-as alakulása óta évente egyszer szervez munkatársainak önkéntes programokat, évrõl évre egyre nagyobb résztvevõi létszámmal. Az önkéntes programot általában minden év elején szervezik úgy, hogy akkor mind a San Fransiscoban, mind a Budapesten dolgozó munkatársak részt vesznek a kétnapos önkéntes programon. A Prezi számára fontos, hogy olyan szervezeteket, civil kezdeményezéseket támogassanak önkéntes tevékenységükkel, amelyek a segítségük által új lendületet kapnak mindennapi munkájukhoz. Program kezdete: 2008.
Interjúalany/megvalósító bemutatása:
Pécsi Juli több éves HR és PR területén eltöltött multinacionális tapasztalattal a háta mögött csatlakozott a Prezi 2008-ban induló csapatához. Azóta többek között a vállalat külsõ és belsõ társadalmi életének és kapcsolatainak szervezéséért felelõs. Személyes élmény: „Az idei program elsõ estéjén derült ki, hogy a két raklapnyi samott téglát, amibõl tömegkályhát terveztünk építeni, rossz helyre szállították, a konténer helyett az utcára, 15 házzal odébb rakták le. Már besötétedett, egy busznyi ember már visszaindult, de végül sikerült összetrombitálni annyi embert, hogy egy élõláncot alkossunk a kerítéstõl a konténerig, ami nagyon jól nézett ki, és ripsz-ropsz átraktuk a 2 raklapnyi téglát.”
Milyen megfontolásból kezdték el az Önkéntes Programokat? 2008 decemberében, a Prezi indulásának évében úgy döntöttünk, hogy a céges karácsonyi csapatépítésre szánt idõnket és pénzünket arra szánjuk, hogy szebbé varázsoljuk egy rászoruló család ünnepét. A segítségre szoruló családot a IX. kerületi Gyermekjóléti Szolgálat segítségével találtuk meg. Nagyon sokat tanultunk az elsõ program alatt arról, hogy mennyire nagyon fontos az együttmûködés, hiszen két teljesen különbözõ világ ért össze, mivel nem volt közvetítõ. Amikor elõször megérkeztünk a kiválasztott családhoz az összes, a felújításhoz szükséges eszközzel felszerelve, akkor a család közölte, hogy õk mégsem szeretnék ezt, mivel a felújítás alatt nem tudnak az ismerõsök által felajánlott helyre átköltözni. Ennek köszönhetõen az utolsó pillanatban kellett szereznünk egy hotelt, ahova átküldhetjük õket. Ekkor pedig kiderült, hogy ez a család még soha nem járt ilyen helyen, ezért a hotelban mindenkivel beszélni kellett, hogy segítse õket. Ezen kívül azt gondoltuk, hogy az egész házat meg fogjuk csinálni, de másfél nap után igazából annak örültünk, hogy nem tettünk helyrehozhatatlan kárt. Ettõl függetlenül jó lett az eredmény, csak a hálószobát újítottuk fel, de azt nagyon szépen. Rájöttünk arra, hogy kinek,
milyen rejtett tehetségei vannak, kinek mennyire jó problémamegoldó képessége van, szóval, ez egy ilyen nagyon bájos kimenetelû program volt. Az elsõ kísérleti program után átkerült az önkéntes program januárra, mivel akkor a más irodákban dolgozó munkatársainkkal három napot töltünk a cég fejlesztésével Budapesten, melyet most már kétnapos önkéntes program követ. Az elmúlt 5 év alatt, ahogy bõvült a cég, elõször hatan mentünk el felújítani, most januárban 120-an voltunk Bagon. Elõször 1 hálószobányit, most 52 házat tettünk télire fûthetõvé, plusz kihelyeztünk egy közösségi konténert, és megcsináltunk rengeteg kerítést. Az elmúlt 5 évben 5 helyszínen valósultak meg az önkéntes programjaink; 2008-ban Kõbányán segítettünk egy rászoruló családnak, 2009-ben Kerepesen, 2010-ben Erdõkertesen voltunk, 2012-ben Monoron felújítottunk egy fürdõházat és sok családi ház ablakát, idén pedig Bagon önkénteskedtünk. Ezek közül a bagi projekt volt a legkomplexebb, ott egyrészrõl nem segítettünk senkinek „ingyen” mindenkitõl vártunk egyfajta elkötelezõdést. Három egyeztetés volt az esemény elõtt, ahol közösen leültünk és elmagyaráztuk, hogy mi kik vagyunk, mit akarunk csinálni, meghallgattuk az õ kérdéseiket, mire van szükségük.
Összhangban van-e az önkéntes program a Vállalat CSR stratégiájával? Ki dönt a VÖP irányairól? A Prezi 10 meghatározott értékhez tartja magát minden döntése meghozatalakor (We help people share ideas; We encourage beaut; We prefer simple thing; We’re curious; We listen; We engage our surrounding;, We get it done; We’re honest; Learn from mistake, and avoid blaming others; We admire monkeys, Joan of Arc, and Jean-Luc Picard; We keep our promises). Kezdetektõl fogva Árvai Péterrel (a Prezi alapítója és ügyvezetõje) közösen döntünk az önkéntes munkánkkal támogatandó szervezetekrõl, családokról.
Van-e önkéntes program stratégiája a vállalatnak? Már a kezdetekkor két stratégiai irányt jelöltünk meg. Az egyik, hogy a segítségünk olyan lendületet adjon az adott közösségnek, amellyel utána hosszú távú változást tudjon elérni. A kiválasztás másik kritériuma pedig, hogy a támogatandó szervezet ne legyen a figyelem
középpontjában ezért, olyan helyeket próbálunk megkeresni, melyekrõl alig hallani, így a mi segítségünk által figyelmet kaphatnak.
Használja-e a cég HR eszközként a dolgozói önkéntességet? (ideértve a dolgozók értékelésében - készségek, kompetenciák - játszott szerepét is) Igen használjuk, mivel önkéntes programjaink célja a körülöttünk lévõ környezet segítése úgy, hogy közben a folyamatosan bõvülõ csapatot is összekovácsoljuk. (Jelenleg kb. 150 munkatársa van a cégnek.)
Milyen eszközöket használnak a munkatársak motiválására? Az önkéntes programmal olyan élményt adunk az embereknek, amelyet nem tudnak megvenni a boltban; hanem ez maga a közösségi élmény, a közös tevékenység, egymás megismerése. Igyekszünk a programhoz tartozó egyéb költségeket, mint például a szállást, minél költséghatékonyabban megoldani, eddig mindig a helyi tornaterem padlóján vagy - amikor még kisebb volt a cég - akkor a szociális szolgálat padlóján kölcsönkért, kikönyörgött matracokon aludtunk, ami önmagában is ugye csapatépítés.
Milyen erõforrások álltak és állnak most rendelkezésre, ki hogyan és miért döntött ezek rendelkezésre bocsátása tekintetében? A program elõkészítését, szervezését én csinálom és természetesen folyamatosan egyeztetek Árvai Péterrel. Anyagi erõforrás tekintetében ugyanannyit költünk a téli, önkéntes programunkra, mint a nyári, inkább a szórakozás- kikapcsolódás központú csapatépítésünkre. Mivel munkatársaink létszáma folyamatosan nõ, ezért évrõl évre arányosítjuk a programra költhetõ büdzsét. Törekszünk arra, hogy soha se csak pénzzel segítsünk, hanem mindig hozzáadott értékkel, és ha még pénzt is adunk, akkor abba is valamilyen szinten próbáljuk bevonni az érintetteket, tehát egy renovációs projekteknél is próbáljuk elkerülni, hogy vettünk
nektek 10 új bejárati ajtót „tessék itt van”, hanem inkább megnézzük, hogy ezekbõl az ajtókból szöggel, kalapáccsal kis barkács eszközökkel mit tudunk kihozni. Tehát ne kész megoldásokat nyújtsunk, amit pénzzel meg lehet venni, hanem valami mást.
Az önkéntes programokba bevonódnak-e vállalat érintettjei? (pl.: beszállítók, alvállalkozók) Az önkéntes programjainkon leginkább a munkatársaink vesznek részt, illetve a fogadó szervezet munkatársai és önkéntesei, a kedvezményezettek illetve azok a szervezetek, akiktõl szakmai segítséget kértünk: pl. Habitat for Humanity, Reflekt Studió és a Szociális Építõtábor.
Milyen kézzelfogható sikereket tudtak a VÖP kapcsán elérni? Milyen fejlõdési potenciált lát a cég esetében a VÖP kapcsán? Kézzelfogható sikernek tekinthetõ, hogy egyre több megkeresést kapunk civil szervezetektõl, akik projekthelyszíneket ajánlanak fel, ahol szükség lenne önkéntes munkára. De ami számunkra nagyobb siker, hogy a történetek nem érnek véget az önkéntes munka befejeztével, hanem hosszabb a kifutásuk. Így történhetett, hogy két civil szervezet összefogott és egymásnak segítettek az önkénteseik, valamint hogy egy bagi roma nõ azóta a Prezinél dolgozik a bistroban.
Milyen a belsõ és külsõ kommunikációja a programnak? (milyen eszközöket használnak a vállalati önkéntes programok kommunikálására? Errõl nehéz általánosan beszélni, mert évenként duplázódik a cég létszáma, ami januárban még igaz volt az augusztusban nem feltétlenül. Nagy dilemma, mert jó érzés menõ underground csapatnak lenni, aki megy és megcsinálja, de a másik oldalról, nekünk is az a célunk ezzel a projektekkel, hogy inspiráljunk másokat és beszéljünk róla. Mindehhez kifelé is kell kommunikálni, így amikor megkeresett minket a tv2, nyilvános vitát tartottunk a dolgozóknak, mivel páran ellenezték a megjelenést. Átbeszéltük az összes kérdést voltak felvetések, voltak félelmek, ezeket próbáltuk mindenkivel tisztázni, de végülis közösen arra döntöttünk, hogy fontosabb, hogy inspiráljunk embereket. Kereskedelmi televízióhoz képest meglepõen pozitív
kicsengésû volt az interjú, tehát nem folyt a vér, nem voltak szomorú képek és sok emberhez eljutott, bár hatását nem tudjuk mérni. De arra döntöttünk idén, hogy egy nagyon alapos belsõ és nyilvános kommunikáció mellett fog zajlani az önkéntes program. Tavaly a program elõtt csináltunk egy ’Oxford debate’ típusú vitát arról, hogy kell-e segíteni van-e értelme segíteni, hívtunk meg szakértõket a témában, mindenki felrakhatta a kérdését.
Milyen anyagok, riportok állnak rendelkezésre a VÖP-rõl? A tv2 Napló címû mûsorában került levetítésre a bagi önkéntes munkáról készített hétperces dokumentumfilm, amely bemutatja a Prezi és a Bagázs civil szervezet együttmûködését a vállalati önkéntes programon keresztül. LINK: http://tv2.hu/musoraink/naplo/121108_osszefogtak_a_ciganytelep_lakoi.html KÉPEK: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.500068453378603.127975.166154113436707&type=1
Milyen tapasztalataik vannak a fogadó és közvetítõ szervezetek kapcsán? Ahogy már említettem az utóbbi években már nem közvetítõ szervezeteken keresztül találtuk meg a kedvezményezetteinket, de természetesen az elsõ két évben ez még nem így volt. A fogadó szervezetekkel szemben az elvárásaink elég nagyok, de nem irreálisak. Elvárjuk, hogy azok is tevékenyen részt vegyenek a programban, akik a segítséget kapják. Így történhetett meg, hogy idén januárban Bagon a 120 Prezis önkéntes 80 helyi önkéntessel, lakossal dolgozott együtt dacára a nyelvi és kulturális különbségeknek. A fogadó szervezetekkel szemben támasztott magas elvárásainkért cserébe nagyfokú bizalmat kapnak tõlünk, például az önkéntes munka során használt nagy értékû eszközöket egész évben a kedvezményezett szervezetnél hagyjuk, hiszen a következõ nagyszabású programig – következõ januárig – nem lesz rá szükségünk.
Van e valami, amit elmondana azon vállalatok vezetõinek, - akik még nem mûködtetnek vállalati önkéntes programokat - azért, hogy náluk is legyen? Milyen eszközökkel biztatná a még nem elkötelezett cégeket? A legfontosabb az önkéntes programban, hogy a cég dolgozói valós csapatként mûködnek. Tanulságos az, hogy hogyan mûködik a csapat az iroda falain kívül, például bográcsban fõzni közösen a többiekkel, hálózsákban aludni a kollegáiddal a 17 fokra hûlt tornateremben, megismerni azt, hogy a srác, aki eddig 4 évig csendben a sarokban ült, nagyon jól betonoz. Nagyon fontos, hogy amikor csatlakozol egy céghez, ott a saját bõrödön érezd a vállalati értékeket, lásd, hogy nem csak papíron mûködik, hanem valóban tesz érte mindenki. Ez néha nehéz, nem ért veled mindenki egyet, de hogy hitelesnek kell maradni az értékek által szabott keretben.
Mennyire látják a befektetés megtérülését a dolgozók és az ügyfelek, fogyasztók körében? Az ügyfelek nem tudnak a Prezi vállalati önkéntes programjairól, így esetükben nem értelmezhetõ a megtérülés ellenben a munkatársak esetében egyértelmûen sikeres az önkéntes program. A munkatársak körében törekszünk arra, hogy az önkéntes program elõtt az összes felmerülõ kérdés, kétség, kétely megbeszélésre kerüljön, így a program során senkinek se legyen ellenérzése. Ezért is tapasztalható, hogy a januári vállalati önkéntes program a cégen belül legalább annyira népszerû, mint a nyári szórakoztató, klasszikus csapatépítõ programok.
Milyen lehetõséget lát a pro bono, szakmai önkéntesség vállalaton belüli fejlesztésére? A Prezi csatlakozott többek között a HBLF Romaster mentor programjához is. Emellett mûködtetünk egy hacker sulit is, ahol kéthetente, szombaton hátrányos helyzetû gyerekeknek tanítanak a munkatársaink programozást. KÖSZÖNJÜK!
Vodafone Önkéntes Közösség Vállalat neve: Vodafone Magyarország Zrt. Vállalat bemutatása: A Vodafone Csoport a világ egyik vezetõ mobil kommunikációs szolgáltatója. Meghatározó jelenléttel rendelkezik Európában, a Közel-Keleten, Afrikában, Ázsiában és az Amerikai Egyesült Államokban, leányvállalatok, vegyesvállalatok és egyéb befektetési formák révén. A Vodafone Csoport tagjaként Magyarországon 1999 óta mûködik, és nyújt mobil kommunikációs szolgáltatásokat lakossági ügyfeleknek, kisvállalkozásoknak, valamint közép- és nagyvállalatoknak. Fõ tevékenysége a közcélú rádiótelefon szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó hálózat tervezése, fejlesztése, építése és mûködtetése; valamint híradás- és számítástechnikai termékek nagy- és kiskereskedelme, karbantartása és javítása; távközlési és mûszaki kutatás, és kísérleti fejlesztés. A kiskereskedelmi tevékenység 24 saját üzleten, egy értékesítõ autón, online web-áruházon, valamint 204 szereplõbõl álló, ügynöki készlettel ellátott hálózaton keresztül történik. A nagykereskedelmi tevékenység bevásárlóközpontokon és üzemanyagtöltõ állomásokon keresztül valósul meg.
A program bemutatása: A Vodafone Magyarország vállalati felelõsségvállalásának egyik fontos eleme a közösségek támogatása, amelyben kiemelt szerepet játszik a „Vodafone Önkéntes Közösség” program, mely 2010 óta a vállalat CSR tervének állandó eleme. A Vodafone munkatársai negyedévente egy munkanapot pályázhatnak meg egyéni és csoportos önkéntes munkavégzés céljára, és maguk dönthetik el, hogy milyen önkéntes tevékenységet szeretnének végezni. A programnak köszönhetõen a munkavállalók megélhették az önkéntesség örömét, és számukra fontos társadalmi csoportokat, ügyeket segíthettek, és mindeközben értékítéletük is megváltozott. Az önkéntes programokon résztvevõk beszámolói alapján nõtt a dolgozói elégedettség és a lojalitás a vállalat iránt, lehetõség nyílt arra, hogy az egyes területeken dolgozó munkatársak jobban megismerjék egymást, és így személyesebbé és gyorsabbá tehetõk az egyes munkafolyamatok.
Program kezdete: 2010.
Interjúalany/megvalósító bemutatása:
Zolnai Emese 2003 óta dolgozik a Vodafone Magyarország Zrt-nél és közel nyolc éve foglalkozik a vállalat felelõsségvállalási programjainak, illetve a Vodafone Magyarország Alapítvány adományozói tevékenységének irányításával. Munkája során lehetõsége nyílik arra, hogy a vállalaton belül megismert nemzetközi gyakorlatokat Magyarországon is ismertté tegye, és a külföldön szerzett tapasztalatokat itthon kamatoztassa. Nagy szerepet játszott többek között a cég elsõ Társadalmi Felelõsség Jelentésének közzétételében, valamint több sikeres civil együttmûködés létrehozásában. Fontos számára, hogy a vállalat felelõsségvállalási céljainak megvalósulását biztosító programok partneri együttmûködésekre épüljenek, és mindezeken túl a dolgozók számára is értéket képviseljenek. Személyes élmény: „2012-ben munkatársaimmal együtt egy négy gyerekes anyukának segítettem rendbe tenni egy Bajza utcai lakást, ami nagyon leromlott állapotban volt, mert éveken keresztül használaton kívül volt. Két szobát sikerült kifestenünk, lakhatóvá tennünk és pár hét múlva a család beköltözhetett a lakásba. Jó érzés volt látni, hogy a leromlott állapotú lakást pár napos szakemberi elõkészület után egy délután alatt – bár megfeszített fizikai munka árán munkatársaimmal nagyon szép állapotba tudtuk hozni. Ezen az önkéntes munkán megismertem egy olyan üzletfejlesztõ kollégát, aki a késõbbiekben lelkesen támogatta az alapítvány szakmai munkáját.”
Milyen megfontolásból kezdték el az Önkéntes Programokat? Régebben, 2003-ban, a Vodafone Magyarország Alapítvány indulásakor és az azt követõ években, az alapítvány által támogatott szervezetekhez mentünk önkénteskedni - pl. a vakvezetõ kutyakiképzõ iskolát támogató Somlai Angyalka Alapítványhoz, mivel az új fogadó intézmények bevonása az önkéntes programokba rengeteg erõforrást igényelt volna. Ez akkor úgy mûködött, hogy jeleztük a budapesti partner szervezeteinknek, hogy egy kisebb csapattal tudnánk segíteni
(általában május - június környékén) és az akkori ad hoc jellegû munkákban segítettünk, így tettük rendbe például a vakvezetõ kutyák iskolájának az udvarát és kiképzõ pályát. Akkoriban munkatársammal, Magyar Henriettával ketten végeztük az alapítványi munka feladatait, ezen kívül az önkéntes programok teljes körû szervezését (pályáztatás, program-koordinálás és elszámolás) is. 2009-ig, amíg erõforrásaink engedték, szerveztük az önkéntes munkákat. A megvalósult programok miatt egyre több munkavállalóhoz jutott el az önkéntes programok híre, amelynek köszönhetõen egyre többen jelentkeztek is ezekre a feladatokra. Ekkor meg kellett vizsgálnunk, hogy a megnövekedett igény milyen humán- és anyagi erõforrásokat igényel, és arra a megállapításra jutottunk, hogy az önkéntes programok megvalósításához külsõ, közvetítõ szervezet bevonására lesz szükség. Ekkor kerestünk meg az Önkéntes Központ Alapítványt, és közösen kialakítottuk a jelenleg is mûködõ keretrendszert, melynek részletes kidolgozása, a forrásteremtés, a kuratóriumi és felsõvezetõi jóváhagyatása nagyjából egy évet vett igénybe.
Van-e önkéntes program-stratégiája a vállalatnak? A 2010-tõl mûködõ programnak fõ stratégiai irányvonala az volt, hogy a munkatársaknak lehetõséget nyújtsunk arra, hogy az általuk kedvelt szervezeteket önkéntes tevékenységükkel támogathassák. A programok megvalósításához a Vodafone Magyarország Alapítvány az anyagi támogatáson túl, mely a szükséges anyagok megvásárlásához, illetve az eszközigény biztosításához kapcsolódik, a cég munkavállalóinak lehetõvé teszi, hogy negyedévente egy munkanapot önkéntes munkával töltsenek. Az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) szakmai segítségét
vesszük
igénybe
a
programok
megszervezésekor,
a
fogadó
szervezetek
kiválasztásakor. A 2010 és 2012 között megvalósult programokból erõteljesen látszott, hogy a legtöbb program Budapesten, Budapesthez közeli településeken, illetve Miskolcon valósult meg, a legnépszerûbbek pedig azok az intézmények voltak, akik hátrányos helyzetû gyermekekkel foglalkoznak. Emellett fontos megjegyezni, hogy a megvalósult programokban részt vevõ munkatársak között számos olyan jelentkezõ akadt, aki nagyon szeretett volna önkéntes munkát végezni, de nem tudta kit és hogyan támogasson. Ilyenkor nagy segítség számunkra az ÖKA, mert
õk állítják össze a konkrét programjavaslatot. A programban egy fontos fejlõdési lépés volt, hogy 2013-ban a Vodafone Magyarország Alapítvány elindította a stratégiai partnerek rendszerét. A hét kiemelt partnerszervezetet az Önkéntes Központ Alapítvány által összeállított listából választottuk ki, amely figyelembe vette az elmúlt évek tapasztalatait. Így került a hét kiválasztott intézmény közé két budapesti anyaotthon, egy miskolci és két pest megyei többcélú oktatási intézmény, egy budapesti általános iskola és egységes gyógypedagógiai módszertani intézet, valamint egy miskolci gyermekotthon. Jelenleg a Vodafone Magyarország munkatársainak továbbra is megmaradt az a lehetõség, hogy az általuk (vagy csapatuk által) kiválasztott fogadó intézményben végezhetnek önkéntes munkát, amely idén kiegészült a hét kiemelt partnerszervezet „intézményével”. Erre a stratégiai szintû változtatásra többek között azért volt szükség, hogy a munkatársaink által végzett önkéntes tevékenység eredményeit még inkább láthatóvá tegyük a vállalaton belül és kívül, illetve a kiválasztott intézményeknek még hathatósabb segítséget nyújthassunk.
Összhangban van-e az önkéntes program a vállalat CSR stratégiájával? Ki dönt a VÖP irányairól? Igen, és ennek finomhangolásán dolgozunk folyamatosan. A Vodafone Önkéntes Közösség fontos eleme a Vodafone Magyarország Alapítvány egyik fókuszterületének, a helyi közösségek támogatásának. Célunk, hogy megtaláljuk azokat a tenni akaró közösségeket, melyekkel együttmûködve fenntartható eredményeket tudunk létrehozni. A partnerek kiválasztásánál is fontos szempont volt, hogy a szervezetek nyitottságot mutassanak az elképzeléseink iránt. Maga az önkéntesség, a dolgozói bevonás, a dolgozói motiválás, minden, ami a dolgozókat érinti, az nemcsak HR vagy CSR szempontból fontos, hanem a vállalati célok elérését is szolgálja. A VÖP irányairól az az öttagú kuratórium dönt, amely a Vodafone Magyarország Alapítvány programjait felügyeli. A tagok között jelen van a vállalat HR vezérigazgató-helyettese, aki házon belül nagyban támogatja a VÖP fejlõdését.
Van-e önkéntes program stratégiája a vállalatnak? Ezen még dolgozunk kell, mert nincsenek visszamérhetõ stratégiai céljaink. A 2010-ben kialakított keretrendszer lehetõséget ad arra, hogy a Vodafone munkatársak negyedévente egy munkanapon az általuk választott szervezeteket támogathassák önkéntes munkájukkal. 2010-ben az elsõdleges célunk a program megismertetése volt, a dolgozók ösztönzése a részvételre. Az évek elõre haladtával sikerült több fejlõdési ponton átjutni. Minden évben értékelõ beszélgetést tartunk az ÖKA munkatársaival, és az eddigi tapasztalatainkat összegezve, idén a meglévõ keretrendszert a már említett kiemelt partnerek intézményével egészítettük ki. Ennek az újításnak a legfõbb célja a szervezetekkel való szoros együttmûködés kialakítása, valódi segítség nyújtása a fogadó intézményeknek, mérhetõ, maradandó eredmények elérése és munkatársaink elkötelezõdésének erõsítése egy-egy rászoruló társadalmi csoport, illetve a vállalat iránt.
Használja-e a cég HR eszközként a dolgozói önkéntességet? (ideértve a dolgozók értékelésében (készségek, kompetenciák) játszott szerepét is) A HR rész még nem valósult meg olyan erõteljesen, mint, ahogy én szeretném, alapvetõen most vezetjük be az LBG alapú értékelést, az lesz az elsõ lépés, hogy ott megnézzük, hogy milyen minõségi és mennyiségi változások lesznek. Hosszú távú célom az, hogy a dolgozói elégedettségi felmérésbe bekerüljön az önkéntességre vonatkozóan egy informatív kérdés, illetve az, hogy a dolgozónak az éves céljai közé bekerüljön az, hogy minimum évente egyszer elmegy önkéntes munkát végezni. Ezzel óvatosan kell bánni, mert én személy szerint jobban hiszek az önkéntes tenni akarás erejében, mint egy ilyen „kényszerítõ” eszközben.
Milyen eszközöket használnak a munkatársak motiválására? Az önkéntes feladatok vállalására és elvégzésére nem kell a munkatársakat motiválni. A leghatékonyabb módszer, ha azok a munkatársak, akik önkéntes tevékenységet végeztek
mesélnek minden kérés nélkül a többieknek. Nálunk ez bevált, és 2010 óta folyamatosan nõ a megvalósuló önkéntes programok száma.
Az önkéntes programokba bevonódnak-e a vállalat érintettjei? (pl.: beszállítók, alvállalkozók) Nagy kérdés, hogy mennyire kell bevonni más érintetteket. Az elmúlt évben többen (akik közvetlenül velünk dolgoznak, mint például a reklámügynökségek) is megkerestek minket azzal a kéréssel, hogy szervezzünk egy közös önkéntes napot. Egy ilyen típusú önkéntes program mindig nagyon jó lehetõség arra, hogy még jobban megismerjük partnereinket. Viszont mennyire nevezhetõ Vodafone-os önkéntes programnak egy olyan program, amelyben a résztvevõk közül például három Vodafone-os és tizenöt más szervezetbõl jött önkéntes dolgozik? Összefoglalva, számomra még nem teljesen tisztázott, hogy milyen feltételekkel vonjuk be a beszállítókat. Ezen felül, minél több résztvevõt vonunk be a programba, annál több anyagi forrást kell biztosítani a program megvalósításához. Ha a beszállítók bevonásában komoly lehetõséget látunk, akkor az ilyen típusú programok elindításához úgy kell kialakítanunk egy keretrendszert, hogy az megfeleljen az összes résztvevõ félnek, és senkinek se okozzon túlzott megterhelést.
Részletezze a vállalat önkéntes programját, beleértve a személyenként a munkaidõbõl ráfordítható idõt, a vállalat által a programhoz biztosított büdzsét is. Az önkéntes programok megvalósításában és szakmai támogatásában kezdetektõl fogva az Önkéntes Központ Alapítvány segíti munkánkat. Az évente felülvizsgálatra kerülõ keretszerzõdés értelmében az Önkéntes Központ Alapítványhoz érkeznek be a munkatársaink által kezdeményezett és megpályázott projektek, amelyek az ÖKA segítségével kerülnek megvalósításra.
A keretszerzõdés alapján az ÖKA-nak minden negyedévben átutalásra kerül egy, a szerzõdésben meghatározott összeg, amelybõl az adott negyedévben jelentkezõ és megvalósulásra kerülõ Vodafone Önkéntes Közösség programok kerülnek megvalósításra. A Vodafone dolgozói számára minden negyedévben lehetõség van megpályázni egy-egy munkanapot, amikor akár egyénileg, akár többen együtt végeznek önkéntes tevékenységet. A pályázatot egy, az erre a célra kifejlesztett, és a Vodafone belsõ kommunikációs rendszerében elérhetõ pályázati adatlapon kell benyújtani. A pályázatok a Vodafone-nál egy bíráló bizottsághoz kerülnek, de a pályázatokat az ÖKA is megkapja. A bíráló bizottságnak minden esetben lehetõsége van az ÖKA-val konzultálni egy-egy pályázat kapcsán, mielõtt az elfogadásra kerülne. A nyertes pályázatok megvalósításának két lehetõsége van. Az egyik út, amikor a pályázó saját maga valósítja meg a programját, és az ÖKA csak szakmai és pénzügyi segítséget nyújt ehhez. Másik út, amikor a nyertes pályázat megvalósítását az ÖKA intézi. Felveszi a kapcsolatot a nyertes pályázóval és egyezteti a pályázatban szereplõ program részleteit. Szükség szerint a pályázónak fogadó intézményt ajánl, megszervezi a programot, megvásárolja a program lebonyolításához szükséges anyagokat, eszközöket, egyeztet a helyszínen. A program napján pedig a helyszínen koordinálja az önkéntes tevékenységeket, és dokumentálja az eseményt. Minden egyes önkéntes program után a pályázóknak képes beszámolót kell benyújtani a bíráló bizottság részére. Ezek a képes beszámolók aztán megjelennek a Vodafone belsõ kommunikációs rendszerében, ezzel is népszerûsítve a Vodafone Önkéntes Közösséget. A pályázók egy elõre meghatározott lépcsõzetes rendszerû pénzbeli támogatásban részesülnek. Minél többen vesznek részt a Vodafone munkatársai közül egy-egy programban, annál nagyobb összeget lehet elnyerni az önkéntes tevékenység megvalósítására. Ezzel is motiváljuk a munkatársakat, hogy minél többen vegyenek részt az önkéntes programokban. Az ÖKA minden negyedév végén beszámolót küld a megvalósult programokról és azok pénzügyi elszámolásáról. Évente több alkalommal személyesen is egyeztetünk az ÖKA-val a Vodafone Önkéntes Közösség Programról, annak hatásairól, és a további fejlesztési lehetõségekrõl. Egy ilyen egyeztetést követõen határoztuk el 2013. elején, hogy egy következõ szintre lépünk a Vodafone Önkéntes Közösséggel, azaz bevezetjük a „kiemelt intézmények” rendszerét. Több
hónapos elõkészítõ munka után az ÖKA összeállított egy listát, mely az eddigi tapasztalatokra épülve budapesti, Budapest környéki és miskolci hátrányos helyzetbe került családokat és gyermekeket védõ, oktató és nevelõ intézményeket gyûjtötte össze. Az eddigi visszajelzések pozitívak voltak, úgy a fogadó intézmények, mint a résztvevõk részérõl.
Milyen kézzelfogható sikereket tudtak a VÖP kapcsán elérni? Milyen fejlõdési potenciált lát a cég esetében a VÖP kapcsán? Minden egyes önkéntes programunknak kézzelfogható és látható eredménye van. Az egyik legszebb példa erre a Tûzoltó utcai Gyermekklinikánál végzett önkéntes program, ahol hosszas elõkészítést követõen 2012 végén sikerült felújítani és megszépíteni a klinika összekötõ folyosóját. Az elsõ csapatunk a frissen szigetelt és gipszkartonozott falat festette le fehérre, míg a második csapat a falra elõrajzolt népmese szereplõket és „A só” címû mese jeleneteit varázsolta élettel telivé. A Vodafone Önkéntes Közösség folyamatosan fejlõdik, változik a résztvevõ munkatársak és a fogadó intézmények igényeire válaszolva. A jövõben szeretnénk bevezetni és erõsíteni a szakmai tudásra épülõ önkéntességet, melyhez reméljük csatlakozni fognak kiválasztott stratégiai partnereink.
Milyen a belsõ és külsõ kommunikációja a programnak? (milyen eszközöket használnak a vállalati önkéntes programok kommunikálására? Külsõ kommunikációs eszközeink közé tartozik a Vodafone Felelõsségvállalás elnevezésû Facebook oldalunk, mely a Fõállású Angyal kampányunknak köszönhetõen most már közel 50.000 rajongóval rendelkezik, illetve ide tartozik még CR jelentésünk, sajtóközleményeink és a Vodafone honlapja is (http://www.vodafone.hu/vodafonerol/tarsadalmi-felelossegvallalas/vodafone-atarsadalomert/kozossegi-programok). Emellett programjaink képes beszámolóját az ÖKA is
folyamatosan közzé teszi Facebook oldalán, és vállalati önkéntességgel foglalkozó weblapján.
Továbbá gyakran elõfordul, hogy a fogadó intézmények annyira büszkék, hogy õket választottuk az önkéntes program helyszínéül, hogy errõl értesítik a helyi sajtót, így szerepeltünk már több helyi híradóban és újságban is. Belsõ kommunikációnak számít belsõ pályázati oldalunk (korábban Intranet volt, jelenleg hub), ahol jelenleg munkatársaink megtalálhatják a korábbi programok beszámolóit, a pályázati adatlapot, GYIK-t, a kiemelt intézményeket és a náluk végezhetõ önkéntes tevékenységek listáját. Ezen kívül önkéntes lehetõségek népszerûsítésére használjuk még a dolgozói fórumokat és heti hírleveleinket is.
Milyen anyagok, riportok állnak rendelkezésre a VÖP-rõl? Vodafone
honlap:
http://www.vodafone.hu/vodafonerol/tarsadalmi-felelossegvallalas/vodafone-a-
tarsadalomert/kozossegi-programok
CR jelentés: (51. oldal) http://www.vodafone.hu/docs/Vodafone_annual_2013.pdfÖKA honlap:
2013. elsõ félév összefoglalója: http://www.adomazidom.hu/tartalmak/vodafone-oenkentes-koezoesseg-2013-elso-feleveben
2013 elsõ félév Vodafone Operációs Központ programjainak összefoglalója: http://www.adomazidom.hu/tartalmak/vallalati-oenkentes-program-voch-munkatarsaival
2012-es önkéntes programjaink összefoglalója: http://www.adomazidom.hu/tartalmak/vodafone-oenkentes-koezoesseg-2012-ben
2012-es vezetõi program beszámolója: http://www.adomazidom.hu/tartalmak/vallalati-oenkentes-program-vodafone-munkatarsaival
Képes beszámolók, videók:
http://minap.hu/news.php?extend.43897.18 http://www.vaconline.hu/esemenyek/asoval-es-ecsettel-dolgoztak-a-vodafone-igazgatoi-onkent-a-vaciisko-2.html http://www.voroskeresztbp.hu/article_736-hu.html http://velenceito.info/beszamolok/onkentes-munkaval-ujult-meg-nadapi-szintezesi-osjegy-kornyekefotok/ http://www.orzokalapitvany.org/2012/12/megszepult-a-tuzolto-utcai-gyermekklinika-folyosoja/
Milyen tapasztalataik vannak a fogadó és közvetítõ szervezetek kapcsán? A szervezetek forráshiányából adódóan számos tevékenység, lehetõség található, viszont vállalati szempontból nagyon meg kell néznünk, hogy olyan helyre menjünk, és olyan programot valósítsunk meg, ami által pozitív élménnyel gazdagodnak munkatársaink, és nem utolsósorban a fogadó intézmény is elégedett legyen a náluk végzett tevékenység eredményeivel. Többek között ezért is döntöttünk amellett, hogy a programok megvalósításába bevonunk egy olyan közvetítõ szervezetet, aminek jóval szélesebb rálátása van szervezetekre. A fogadó szervezetek mindig hálásak és mindig pozitívan nyilatkoznak, sokszor kapunk köszönõleveleket, fotókat tõlük. Számunkra nagyon fontos, hogy egy-egy program során közös tevékenység valósuljon meg, amelynek során jól tudjon együttmûködni a fogadó és a segítõ szervezet is.
Van-e valami, amit elmondana azon vállalatok vezetõinek, akik még nem mûködtetnek vállalati önkéntes programokat azért, hogy náluk is legyen? Milyen eszközökkel biztatná a még nem elkötelezett cégeket? Sok mindent meg lehetne említeni, például, amit gyakran tapasztalok, hogy szinte minden egyes önkéntes munka után van egy-két ember, akivel ezután a napi munka is sokkal egyszerûbb és könnyebb lesz, hisz már van egy közös, pozitív élményünk. Úgy gondolom, hogy az önkéntesség olyan pluszt ad a szervezet életében, amit az adott munkakörülmények között nem lehet
megvalósítani. Elküldhetjük tréningre a munkatársainkat, de az önkéntesség egy egészen más világot mutat meg nekik. Ráadásul a folyamatos lehetõség az önkéntes munkavégzésre, folyamatos lehetõség is a töltekezésre, a mindennapok egyhangúságából való kiszakadásra. Ha cégvezetõket kéne meggyõznöm biztos, hogy a már említett HR és kommunikációs szempontokat emelném ki. Továbbá azt, hogy az önkéntesség mögött nagyon erõs összekovácsoló erõ áll. Úgy gondolom, minden vállalatnak érdemes belevágnia a vállalati önkéntességbe, de csak úgy, ha a megvalósuló programok saját vállalati kultúrájából indulnak és a munkatársai igényeinek is megfelelnek.
Mennyire látják a befektetés megtérülését a dolgozók és az ügyfelek, fogyasztók körében? A stratégiai partnerségnek is ez az egyik célja, hogy ezek az eredmények jobban érzékelhetõek legyenek, koncentráltan jelenjenek meg. Ezáltal a dolgozóknak, a helyi közösségnek, és esetleg a leendõ ügyfeleinknek is jobban meg tudjuk majd mutatni a Vodafone Önkéntes Közösség által teremtett értékeket. A Vodafone számára fontos hozadéka az önkéntes programoknak, hogy nõ a munkavállalók elégedettsége az által, hogy a számukra fontos társadalmi csoportokat, ügyeket segíthetnek. Örömmel tölti el õket, amikor látják azt a sok hálás arcot, amit a munka elvégzése után a fogadó fél oldalán látnak. Fontos, hogy megerõsítést kapjanak a résztvevõk. Ráadásul egyegy önkéntes program során, az egyes területeken dolgozó munkatársaknak lehetõsége nyílik arra, hogy jobban megismerjék egymást, így személyesebbé és gyorsabbá tehetõek a munkafolyamatok.
Milyen lehetõséget lát a pro bono, szakmai önkéntesség vállalaton belüli fejlesztésére? A pro bono önkéntesség nálunk még gyerekcipõben jár, azonban a Vodafone-on belül rengeteg lehetõséget látunk, és szeretnénk is minél több, szakmai tudásra épülõ önkéntes lehetõséget
biztosítani munkatársainknak. Nálunk is, ugyanúgy, mint a többi nagyvállalatnál, rengeteg olyan tudás van, aminek átadásával sokat tudnánk segíteni, lendíteni egy-egy szervezet mindennapi mûködésén. Ami miatt még nem kezdtünk bele, az az, hogy el kellett fogadnunk azt a tényt, hogy jelenleg a magyarországi civil szektor, az önkormányzatok és állam által fenntartott intézményeknek a legnagyobb segítség még mindig a felújításra összpontosuló önkéntes tevékenység. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy csak olyan tevékenységet végezzünk, amire az adott szervezetnek valóban szüksége van.
KÖSZÖNJÜK !
Támogatók:
