Kertész Balázs
Szinapszis Kft. A Piackutatás Napja - 2009
Budapest, 2009. május 4.
Tartalom
Környezeti hatások 2009-ben
Gazdasági válság van:
1. • • •
Társadalmi rétegek még jobban szétválnak (vesztesek és nyertesek) Fogyasztói szokások megváltoznak (hitelválság, háztartások anyagi korlátai) A válság társadalomra vonatkozó egészségügyi következményei várhatók (depresszió, alkoholfogyasztás, dohányzás stb.)
Egészségügy, gyógyszer-specifikus hatások:
2. • • • • •
Kórházátszervezések, bezárások, várólisták Gyógyszertámogatások csökkenése általánosságban Generikus program folytatása Patikaliberalizáció hatásai Betegedukációs, prevenciós programok erősödése (főleg a gyógyszergyártók által szponzorálva)
Gazdasági válság hatása „Ön hogy érzi, érinti az Ön családját a gazdasági válság?” 47,6% EGYÁLTALÁN NEM ÉREZZÜK HATÁSÁT ÉREZZÜK A VÁLSÁG HATÁSÁT, VALAMELYEST CSÖKKENTEK KIADÁSAINK
37,6%
ÉREZZÜK A VÁLSÁG HATÁSÁT, JELENTŐSEN CSÖKKENTEK KIADÁSAINK
14,8%
„Milyen termékek, szolgáltatások vásárlásában fogták vissza a családi kiadásokat?”
35,9%
RUHÁZATI CIKKEK
25,2%
HÁZTARTÁSI CIKKEK
25,7%
SZÓRAKOZÁS (MOZI, SZÍNHÁZ, STB.)
20,5%
20,4%
20%
10,2%
10,9%
23,2% 42,8%
77,5%
VALAMELYEST CSÖKKENT
11,4%
34,5%
27,7%
3,8% 11,0% 0%
JELENTŐSEN CSÖKKENT
23,1%
52,0%
28,6%
TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK
14,2%
41,4%
13,3%
ÉLELMISZER
EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK
38,5%
40% NEM CSÖKKENT
60%
7,7% 80% EDDIG SEM KÖLTÖTT RÁ
100%
A magyar „egészségügyi fogyasztó”
1. Általánosságban elmondható, hogy egészségtudatossága alacsony • Preventív szemlélet hiánya • Nem érez egyéni felelősségét, míg életmódjának hatása nem mérhető: fizikai fájdalomban, állapot romlásban, betegségben és/vagy plusz anyagi terhekben
• Kevés az ismerete az egészségről – nem tudja a magas vérnyomás határértékét, a koleszterinszint, a vércukorszint, BMI érték jelentését, jelentősségét • Sok a túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozó ember, magas a dohányosok és rendszeres alkoholfogyasztók aránya • Ráadásul ismert egészségügyi problémák esetén sem hagy fel az egészségtelen életvitellel
2. Ugyanakkor megjelentek az egészségtudatosabb életvitel jelei • Ez leginkább a középkorú, magasabb végzettségű emberekre igaz
Mire költünk? • Évek óta a felnőtt lakosság 80%-a költ Rx-re (18 év felettiek körében a krónikus betegek aránya 55%!) • OTC gyógyszerre, vitaminokra, táplálék-kiegészítőkre, készítményekre kevesebben költenek, mint az előző években
egyéb
gyógyhatású
• Összességében gyógyszerre jelentősen többet költöttünk 2008-ban, mint korábban, de minden más egészségügyi kiadást visszafogtunk
RECEPTKÖTELES GYÓGYSZEREK
82%
RECEPT NÉLKÜL KAPHATÓ GYÓGYSZEREK
18%
68%
VITAMINOK, TÁPLÁLÉK KIEGÉSZÍTŐK
31%
57%
EGYÉB GYÓGYHATÁSÚ KÉSZÍTMÉNYEK (GYÓGYNÖVÉNYEK, TEÁK STB.)
42%
46%
MAGÁNORVOSI RENDELÉS
53%
25%
PARASZOLVENCIA (HÁLAPÉNZ)
73%
23%
GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK
75%
17%
TERMÉSZETGYÓGYÁSZ, HOMEOPATA, CSONTKOVÁCS STB.
82%
9% 0%
90% 20% KÖLT RÁ
40% NEM KÖLT RÁ
60%
80% NINCS VÁLASZ
100%
Háztartások gyógyszerkiadása havonta
5 000 Ft +12%
4 500 Ft +11%
4 000 Ft +16%
3 500 Ft 3 000 Ft 2 500 Ft 4 595 Ft 4 102 Ft
2 000 Ft 1 500 Ft
3 707 Ft 3 186 Ft
+14%
+3%
+10%
1 000 Ft 500 Ft
1 345 Ft
1 526 Ft
1 485 Ft
1 734 Ft
0 Ft 2005
2006
RX
2008 I. n.év. és 2009. I. n.év. összehasonlításában:
2007
2008
OTC
OTC költés 5%-al nőtt Rx lakossági kiadás 10%-al nőtt
Az orvos-beteg kapcsolat
• Továbbra is jellemző az alá-főlé rendelt viszony, de folyamatosan erősödik a betegek „öntudata”, fokozódnak az elvárások az orvosok felé • A betegek egy része „fogyasztóként” kezd viselkedni egészségügyi ellátás igénybe vétele esetén is, azaz: Először tájékozódik
Ezt követően dönt/választ
Majd igénybe veszi a szolgáltatást
• Ezért cserébe sok beteg hajlandó fizetni is • Az orvosok egy része követi ezeket a változásokat, azaz szolgáltatni akar (illetve kénytelen) a betegek felé o Különösen jellemző ez a háziorvosokra o Magán orvosi praxist (is) folytatókra o Fiatalabb orvosok esetében Szemléletváltozás zajlik mindkét oldalon!
Paraszolvencia • A hálapénz rendszere is változóban van • Továbbra is igaz, hogy a kórházi ellátásoknak, műtéteknek megszokott „tarifájuk” van • Egyre több beteg kérdőjelezi meg ennek létjogosultságát, így két féle reakció jellemző: 1. Kevesebb hálapénzt ad, vagy egyáltalán nem ad (kutatási adataink alapján 2007 és 2008 között felére esett a hálapénz összege a lakossági kiadásokban) 2. Átmegy magánorvosi rendelőbe „Azért szeretem a magánorvost, mert ott a paraszolvenciáról számlát kapok” (vannak orvosok, akik visszaélnek ezzel a lehetőséggel, és egyébként ingyenes ellátandó beteget irányítanak át magánpraxisukba úgy, hogy a kórház infrastruktúráját használják ráadásul) • Az orvosok egy része már nem is várja el a hálapénzt, sőt visszautasítja azt (vagy minden esetben, vagy szelektálva) • Ezen a téren is jelentős változás megy végbe, viszont ez egyből egy problémát is felvet, az orvosok jelentős bevételtől esnek el, amit kompenzálnia kellene a hivatalos fizetések emelkedésének
Várólisták, magánorvos • A várólisták intézménye bekerült a köztudatba • Hozzá kellett szoknia a magyar betegnek, hogy nincs azonnali ellátás a legtöbb nem akut esetben
• Rendszeresen halljuk, hogy a várólista kikerülése céljából a betegek fizetnek: vagy hivatalosan magánorvosnak, hogy soron kívül elvégezze a beavatkozást, vagy „nem hivatalosan”, hogy előrébb kerüljön a sorban • TVK rendszerének kérdése
• Fontos lenne még a megfelelő előjegyzési rendszer bevezetése a járóbetegellátásban is, jelenleg a magánorvos másik nagy előnye, hogy „időtakarékos”, ez a szempont az aktív munkavállalói körben elsődleges fontosságú, minden pénzt megér sokszor
Generikus gyógyszerek, helyettesítés • A „generikus gyógyszer” fogalma nem ismert, nem érthető: a háziorvosok szerint átlagosan a betegek egynegyede ismeri a generikum kifejezést, a lakosságot kérdezve ez az arány rosszabb • A beteg nem tud felelősen dönteni, hogy a drágább, de originális, vagy az olcsóbb de generikus gyógyszert válassza • Emiatt a döntés az orvosok és a patikusok kezében van
• Az orvosok az ismert rendeletek miatt egyre inkább ajánlják a generikus gyógyszereket, de Magyarországon a generikus gyógyszerek részesedése még mindig magasan alatta van pl. az USA-beli részesedésnek • Az orvosok szakmailag továbbra is meg vannak győződve az originális szerek előnyeiről, illetve a leváltott terápiák jelentős százalékánál problémát tapasztaltak (elégtelen hatás, mellékhatások jelentkezése) • Emiatt szerencsésebb lenne, ha az orvos ajánlaná mindkét változatot a betegnek, de ez legtöbbször nem történik meg (mivel részletes magyarázat szükségeltetne), az orvos előre eldönti, hogy mely betegnek melyik gyógyszert fogja javasolni • A patikusok ritkán ajánlják fel a helyettesítést, próbavásárlásos kutatásaink alapján a spontán helyettesítési arány 10% körüli (azaz amikor a beteg nem kér olcsóbb gyógyszert magától)
Patikai gyógyszervásárlás • Minden második lakos mindig ugyanabban a patikában váltja ki szükséges gyógyszerét • A gyógyszerár-akciók figyelése nem jellemző, 10%-a a lakosságnak figyeli
Magas szintű hűség figyelhető meg a patikai vásárlás területén • Azonban a patikaliberalizáció megnyitotta az utat a szolgáltató patika felé • Ráadásul a patikusok jogosulttá váltak szűrővizsgálatok végzésére és orvosi tanácsadás nyújtására • Azaz hiába alacsony az igény a gyógyszervásárlók részéről (a forgalom nagy részét az idősebb generáció hozza a vények kiváltásával) a magasabb szintű szolgáltatásra, a gyógyszertárak egymás között indítanak versenyt a vásárlókért • Jelentős a hálózatosodás, a koncentráció folytatódik 2009-ben is, egyre nagyobb láncokkal fogunk találkozni, akik meg fogják próbálni kihasználni ezen helyzetüket (egységes arculat, kommunikáció, marketing, beszerzés, árakciók, többlet szolgáltatások)
Patikán kívüli gyógyszervásárlás
• A magyar lakosságnak csak 10%-a vásárol patikán kívül gyógyszert, főként fiatalok
DROGÉRIA; 76,2%
• A vásárlás helyét a mellékelt ábra mutatja
• Ellenérvként a gyógyszerbiztonság kérdését és a szakszerű tanácsadás hiányát említik (ezek elsősorban a gyógyszerészek kommunikációjának köszönhetőek) • Összességében a patikán kívüli gyógyszerforgalmat elenyészőnek gondoljuk, bár hiteles adatok nem állnak rendelkezésre, mert minden piaci szereplő titkosan kezeli azokat (pl. MOL, Shell, DM, Tesco) • Nagyon lassan fog változni ez az arány, generációs váltásnak kell hozzá bekövetkezni
BENZINKÚT; 6,0%
HIPERMARK ET; 17,8%
„Alternatív” csatornák • Jelen van Magyarországon az „alternatív” csatornákon történő gyógyszervásárlás: • Ennek „legjobb” esete, ha gyógyszertárból, de recept nélkül vásárol vényköteles gyógyszert, akár megbontva is a beteg • De sok gyógyszer cserél gazdát piacokon, magánszemélyektől, fórumokon keresztül (jellemzően antidepresszánsok, nyugtatók, fogamzásgátlók, potencia növelők), melyek eredete és szavatossága teljes mértékben kétséges
• Interneten keresztül történő gyógyszervásárlás is teljes mértékben működik (próbavásárlást végeztünk ebben a témában is, és vényköteles ED kezelésére szolgáló gyógyszert eredetinek tűnő, hologramos matricával, de ausztrál csomagolással kaptunk postán, fél áron) • Emellett nagyon jelentős a gyógyszert helyettesítő, alternatív, magukat „természetes” gyógyszereknek nevező szerek piaca, csak néhány virágzó MLM hálózatot említve: Ökonet, Aloe Vera, … • Ezekkel szemben iparági összefogás és közös fellépés szükséges, ugyanis nemcsak, hogy jelentős piacvesztést eredményeznek a gyógyszergyártóknak, hanem hatalmas veszélyforrást jelent a betegek számára is a bevizsgálatlan szerek kontrol nélküli szedése
Tájékozódás, edukáció, prevenció • Szerencsére megjelent az információra szomjas egészségügyi fogyasztó, aki magától, proaktívan szeretne minél többet tudni • Ezt a réteget lehet szélesíteni felülről jövő kezdeményezésekkel, akár iskolarendszerű oktatással, egészségnevelési programokkal, illetve az egészséges életmód és prevenció fontosságát sulykoló folyamatos hírekkel, cikkekkel, akciókkal • A prevencióra akkor fektetnének igazán nagy hangsúlyt a lakosok, ha az anyagi vonzattal is járna, ehhez az egészségbiztosítási rendszer teljes átalakítására lenne szükség, sajnos ettől fényévekre van Magyarország
• Viszont ha az orvosok felvállalnák ezt a terhet, és érdekeltté lennének téve a megfelelő szintű tájékoztatásban és a prevenció sulykolásában, akkor azzal nagyon sokat el lehetne érni • Mindezek kiegészítésére pedig ott van az Internet, melyen szerencsére több hazai, hiteles szakmai tartalommal rendelkező portál fellelhető, segítve a betegeket és a fogyasztókat az egészségügyi információk begyűjtésében. Nem véletlenül ugrott meg 2008-ban ezek látogatottsága, a 2008 elején mért havi 1.840.000 látogatóról mostanra 2.970.000 látogatója lett a 4 legnagyobb portálnak együttesen, ami 60%os növekedés (a teljes mért web-forgalom növekedése csak 7% volt).
Budapest, 2009. május 4.
