BUDAPEST OSTROMA – BECSÜLET NAPJA 1945. FEBRUÁR 11 – 13. KITÖRÉS A BUDAPEST ERİDBİL -
Budapest ostroma a II. világháború leghosszabb és legvéresebb várostroma volt.
Elsı szovjet páncélostámadás és a kitörés között 102 nap telt el! Ezzel szemben két hét Berlin eleséséhez elég volt! Bécs hat napig bírta a szovjet hordák ostromát! A legelszántabb német helyırségek, mint a Königsbergi /Kalinyingrád/ vagy a breslai /Wroclaw/ 77, illetve 82 napig bírták az ostromot! A magyar hısiesség és élniakarás, a haza és az európai civilizáció védelmében való hit, és a civil lakosság elszánt támogatása tette ezt a páratlan teljesítményt lehetıvé! A hısi helytállást a judeo – bolsevik propaganda 50 évig eltitkolta! A magyar hısiességet soha nem volt partizántörténetekkel helyettesítette! Hazudott és meggyalázta hıseink emlékét! Budapest védelmét az Attila, a Karolina és a Margit védvonalak győrőjében tervezték meg. Ide vonultak vissza a védelmi harcokban kivérzett de elszánt német és magyar alakulatok. A védvonalak építésében a lakosság tömegei önként vettek részt. Az Attila vonal tankcsapdáit családok, gyerekeik részvételével önkéntesként építették. Budapest a nyugati irányból volt a legvédtelenebb! A győrő karácsonykor lezárult. Az élet és halál harc elkezdıdött! A hárshegy oldalában az elırenyomuló vörös túlerı 1945. december 25-én éjszaka körülözönli Prónay Pál az egykori Lajtai Bán hungarista önkénteseinek útbiztosító ékét! A Hidegkúti út és a Nagykovácsi út keresztezıdésénél december 26-án estig folyik az öldöklı küzdelem. A spártai Leonidas Thermopyleaei szorosában történt védelmi harchoz hasonlóan a nyilaskeresztes önkéntesek nem adták fel állásaikat. -
OSTROMLÓK ÉS OSTROMLOTTAK!
Budapest védıinek pontos létszáma nem ismert. A szervezett sorállományú és csendıri alakulatok magyar részrıl 35000 fıre tehetık. Igen jelentıs szerephez jutottak a nem sorállományú, hanem önkéntesekbıl álló különleges hungarista eszmeiségő alakulatok. Vannay László a Trianoni békediktátum végrehajtásának megakadályozására a húszas években önkéntes csapatokat szervezett. Részt vett a Rongyos Gárda megszervezésében, valamint 1938-ban a Felvidéki és a Kárpátaljai harcokban! Nyisztor Zoltán utász alezredes Voronyes ostromtapasztalatai alapján rohamzászlóaljat szervezett. Alakulatának neve a Vannay légió volt. Tagjai: - Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének Veteránjai - A Posta, Vízmővek, Csatornamővek hungarista érzelmő dolgozói. Helyismeretük nélkülözhetetlennek bizonyult amikor a harc kiterjedt a város alatti alagút és csatornarendszerre is. Saját elhárító alakulata volt, amit a régi veterán rongyos bajtárs, GyulaiMolnár Ferenc vezetett. Szekeres százados sikeres orosz nyelvő ellenpropagandát szervezett. A Vannay különítmény által védett szakaszokon hangszórók harsogták: „Itt a Vannay különítmény harcol, foglyot nem ejtünk és nem hátrálunk!” Az alakulat fiatal, lánglelkő önkéntesei többnyire az utolsó szálig elestek! Bátran jelenthették a Magyarok Istenének odafent Csaba királyfi csillagseregében: BECSÜLETTEL KÜZDÖTTEM A HAZÁMÉRT AMÍG ÉLTEM! -1-
Jellemzı módon a fı vád ellene az volt a komcsi történészeknél, hogy a Szentkirály utcai zsidó zug élelmiszer raktárat lefoglalta és a kóser libamájat és pálinkát a csontrepesztı hidegben katonái között szétosztotta…. A vétség egyenesen szörnyő… A 70 éves Prónay Pál a Trianoni gyalázatot elutasító Lajta Bánság létrehozója maga köré győjtötte sok vihart megélt ısz bajtársit. Az öldöklı harcokban parancsnokukkal együtt csaknem valamennyien elestek! Prónay egész életét a magyarság védelme töltötte ki! Nem tőrt megingást, a kishitő fellazítókkal még 70 évesen is párbajozott! Az egyház tagjai sem a most boldoggá avatott Sára nénikbıl álltak, aki szökött munkaszolgálatosokat (azaz mőszaki feladatra behívott katonákat), fıleg zsidókat rejtegetett! Kun Péter csuháján pisztolytáskával, övében kézigránátokkal közelharcban védte híveit, templomát! A mőszaki egyetemisták megszervezték roham zászlóaljaikat! Voltak elég sőrőn olyan helyzetek, hogy a légvédelmi ágyúk kezelıinek egy része nı volt és 14 – 16 év körüli gyerek önkéntesek! A védık összetétele igen vegyes volt. Voltak nagy harci tapasztalatokkal rendelkezı magyar alakulatok és elszánt, viszonylag jól felszerelt SS hadosztály – töredékek. Abban egyetértettek: nem adja meg magát a hıs Budapest!!! Várták a felmentésükre érkezı csapatokat, kitartottak a végsıkig! A védelem parancsnokai Pfeffer – Wildenbruch és a magyar Hindy Iván tábornokok voltak! Háromöves győrőt vontak Budapest köré a támadók. A 30 – 40 km vastag győrőt közel fél millió ember alkotta! A kép itt is igen vegyes volt. Ágyútölteléknek használt ázsiai hordáktól kezdve, román csatlóshadosztályokon át, tapasztalt páncélos és nagy tőzerejő lövész alakulatokig minden volt! A támadó hadmőveleteket Malinovszkíj és Tolbuhin marsallok irányították páratlan kegyetlenséggel és saját alakulataiknak sokszor értelmetlen feláldozásával! -
AZ OSTROM
A harcok hevessége és kegyetlensége csak a sztálingrádi ostromhoz mérhetı! Sztálingrádot evakuálták, Budapesten viszont a civil lakosság nagy része is részt vett a védelmi harcokban! Véget kell vetni annak a hazugságon nyugvó tévhitnek, hogy virággal várták a mindent kirabló, nıket megerıszakoló, a lakosságot szibériai táborokba hurcoló vörös hordákat!! Házról – házra folytak a harcok! Pest védelmében kiemelkedı elszántsággal küzdött a IX. SS – hegyihadtest, a 22. SS – lovashadosztály Schmidhuber tábornok és Helmut Dörner ezredes vezénylete alatt. Baka Barnabás ırnagy rohamtőzér osztálya, a Vannay különítmény és több önkéntes hungarista harccsoport, civil nı és gyermekkorú fiatal! A vérmezın felállított ideiglenes reptéren a súlyos sebesülteket kiszállították és némi utánpótlás is érkezett. Ennek használhatatlansága után a helyzet súlyosbodott! A készletek apadása, Sztálin ırjöngı kritikái és fenyegetései miatt, új és új alakulatok harcba küldése miatt a védık a várnegyedbe szorultak a kazamatákban több mint tízezer sebesülttel!
-2-
-
FELMENTÉSI KÍSÉRLETEK
Budapest hısi helytállása erıfeszítésének megsokszorozására késztette a magyar és német hadvezetést. Guderián is Tatára érkezett és Beregfy Károly vezérezredessel a Szálasi kormány hadügyminiszterrel egyeztetett. Black tábornok és a Cserkaszi katlancsaták hıse, Otto Gille SS tábornok irányította a felmentést. A 96. német gyaloghadosztály rohamcsónakokkal átkelt a Dunán. Az oroszok hátában létrehozott két hídfı kialakításában a magyar hungarista Pilisi Ney Károly harccsoportja, mely hungarista önkéntesekbıl állt, igen jelentıs szerepet vállalt. A „Regiment Ney” nevet viselı páncélgránátos dandár zászlóaljait a Wiking és a Totenkopf SS páncélos hadosztályokhoz osztották be. A támadó csapatok élén haladva kivívták a Gerecse, Bicske, Zsámbék körüli harcokban a norvég önkéntesekbıl álló Wiking hadosztály tiszteletét és a Harkovi harcokban kitüntetett Totenkopf páncélosok csodálatát! A Ney Károly hungarista különítménye megtett mindent ami az embertıl megtehetı! Nem rajtuk múlott a felmentés kudarca. Az üzemanyag utánpótlás elakadt Komárom körül, amerikai bombatalálatok érték az üzemanyagot szállító uszályokat. Az élen haladó SS páncélos század akkor még alig húsz éves parancsnokával személyesen találkoztam!! Páncélosa nyitott kémlelınyílásán keresztül hallotta Budavár védıinek ágyúit! Ekkor jött rádión a parancs: vissza kell vonulni, százada kapta feladatul, hogy fedezze a visszavonulást. Szörnyő érzés volt bajtársait veszni hagyni a vörös katlanban, állította a mostmár ısz hajú, de még mindig acélos tekintető veterán! A visszavonulási parancs oka az volt, hogy a Leibstandard, Wiking és a Totenkopf páncéloshadosztályok és a 2. magyar páncéloshadosztály, mely késként behatolt a szovjet bolsevik tengerbe, üzemanyag hiányában mozgásképtelen lett és bennrekedt a győrő vastag falában. A felmentési kísérlet miatt tovább erısítették a győrőt Gárda hadosztályokkal, hogy a fölényük 3 – 12 szeres volt mindenütt! Így a felmentés elakadt, a Budavár területére szorult védısereg tartalékai végképp elfogytak! A hıs Budapest, hasonlóan Európa civilizált részéhez elesett! Gyıztek a gonoszság erıi! Hitünk szerint átmenetileg!!! -
KITÖRÉS
A helyzet reménytelen volt. Pfeffer – Wildenbruck 1945. február 11-én reggel haditanácsot tartott. Döntés született az aznap este 8 órakor kezdıdı kitörésrıl. Szigetvár hıseihez hasonlóan, megadás helyett a hısi halált választották! A nehézfegyverek hátrahagyásával szervezték meg a kitörést, hisz a várhoz vezetı útvonalak védmővekkel, hatalmas harckocsi árkokkal voltak lezárva. A tervezett útvonalak a Budai hegyekben csak gyalog voltak járhatók. A védelemben kitőnt bajtársakat kitüntetésben részesítették. A magyar érdemrend lovagkeresztjét, több vitézi érmet, Signum Laudist osztottak ki az arra érdemeseknek. Megkezdıdött a kitörésre való felkészülés. Megsemmisítették a hátrahagyandó nehézfegyvereket. Legjobb egyenruháikat vették fel, kitüntetéseikkel együtt.
-3-
Imára gyülekeztek a csapatok, nem judeo-keresztény papok vezetésével, mert azok már régen patkányként elinaltak! Néhány Hazájához, Egyházhoz hő lelkész maradt, aki bajtársaival együtt vételezte fel a kézigránátokat, mert egyedül ebbıl a fegyverbıl volt elegendı. A kitörést a Szél Kálmán térnél és a Margit körút hosszában összevont csapatok kezdték. Elızıleg a Vannay hungarista különítményének postás tagjai a kábelfolyosókon, alagutakon keresztül megközelítették a Posta palotát, mely a kitörés útvonalába esett és orosz erıddé alakították. Ennek elfoglalása a kitörés egyik lényeges lépése volt. A Széna tér, Margit körút volt az összevonási hely! A Vannay különítmény az Ostrom utcában gyülekezik. Legnagyobb veszteségeket elszenvedett alakulat, de a legrugalmasabb és a leghatékonyabb. Már régen áttértek az orosz felszerelésre, mert abból volt utánpótlás. Létrákat hoznak magukkal a harckocsi árkok áthidalására. Alig 200-an vannak csupán. Az oroszok világító rakéták százait lövik az összevonási pontok fölé és gránátok ezreivel árasztják el a kitörési pontokat, útvonalakat. Ezrek esnek el az elsı órában! Elsı hullámban a Vannay különítmény hungaristái és a 8. Florián Geyer SS lovashadosztály halad. Iszonyatos áldozatok árán tért nyertek a Szilágyi fasorig, ahol ismét elakadnak a II. győrő orosz erıdrendszerében. Helmut Wolf a Feldherrhalle páncélosgránátos hadosztály alezredese parancsot ad, hogy a Vérmezı – Kékgolyó utca felé kísérelje meg az áttörést. Itt váratlanul siker koronázza a kitörést. Hajnalra Budakeszi feletti magaslatokig jutnak, a Wolf csapat létszáma kb. 3500 fı. A kitörés lendülete, energiája sokkolta az orosz csapatokat is. Különösen hatott, hogy nem áll le a kitörés az elsı hullám teljes lemészárlása után sem. A pánik helyenként elterjedt a győrő mélységében is. A kitörés útjába esı erıdnek átalakított házak elfoglalásakor bajtársaik hullahegyein átjutó és kézigránátokkal utat nyitó behatolók elıl gyakran a harmadik, negyedik emeletrıl az utcára vetették magukat az oroszok! Február 12-én reggel sőrő köd ereszkedett le a Budai hegyekre. Svábhegy, Remetehegy, Hármashatár - hegy körzetében 2 – 3 ezres csoportokban a kitörés eredményeként 15 – 20 ezer kitörésben résztvevı kijutott a Budapestet övezı hegyekbe, erdıkbe. A felszíni kitöréssel párhuzamosan az Ördög – árok csatornájában Helmut Dörner SS ezredes vezetésével egy 500 fıs rohamosztag indult el, hogy az orosz győrőt hátba támadva segítse annak feltörését. Kicsit késıbb elindultak az aknavetıket és lıszert cipelı rohamosztagosok második hulláma. Ezt követte a német és a magyar vezérkar. Hindyvel tartott felesége is. Az árok vize megduzzadt a sok bepréselıdött embertıl, egyre nehezebb lett az elırehaladás. Ursdau Lindena alezredes IX. SS hegyihadtest vezérkari fınöke különítményeivel a mai Körszálló környékén bekapcsolódik a harcokba. Sérülten fogságba esik a harcok során. Az Ördög – árok kijáratát olyan mértékben tőz alatt tartották az oroszok, hogy képtelenség volt a felszínre jönni. A Hővösvölgyi út alatti fıcsatornából a Budakeszi útra, illetve az alatta lévı kisebb szelvényő csatornába kényszerültek és itt jöttek fel a Budakeszi úton. A német parancsnoki törzset egy villában körbe kerítették lövegekkel és páncéltörıkkel felszerelt oroszok. Megadták magukat. A felszínen is egyre felülkerekedett az orosz túlerı. Kútvölgy közelében elesett Vannay és Prónay. Ezreket morzsolt fel az újabb és újabb orosz akadályokon való áthaladás. 1945. február 13-án is szórványos, de igen heves harcok folytak a Budai hegyekben. A
A
B
A
J
T
K
Á
I
R
T
S
Ö
I
R
A
É
S
S
S
A
Á
H
G
H
,
İ
İ
S
A
H
S
E
I
E
I
E
S
L
T
S
Y
N
É
T
E
G
Á
M
N
L
A
L
F
Á
E
-4-
G
Y
S
L
P
Ö
E
D
É
R
J
L
Ö
Ü
D
Á
K
K
E
!
!
J
M
!
A
L
V
É
O
K
L
E
T
M
!
A
R
A
D
!
A kiürült várba óvatosan kezdtek beszivárogni az oroszok. Utána elkezdıdött a féktelen szabadrablás. A vár kazamatáiban maradt sok ezer sebesült ügyét úgy oldották meg, hogy néhány benzines hordót legurítottak és kézigránátot dobtak utána! Sokszor vasutasokat, villamoskalauzokat mészároltak le százával, mert egyenruhájukat pártszolgálatos uniformisnak nézték. Az elhúzódó ostromot azzal magyarázták a felsı vezetésnek, hogy nagy létszámú a védısereg. Ennek megfelelıen sok hadifoglyot követeltek, így mindenkit összeszedtek, civil, öreg, nyomorék, csak a darabszámot nézték. A 10 – 80 évesig minden nıt megerıszakoltak és ennek a vörös hordának áll ma az emlékmőve a Kossuth téren! HAZAÁRULÓ ORSZÁGVEZETİK A MAI NAPIG FEGYVERESEKKEL VÉDIK A NÉPHARAGTÓL! EL KELL TAKARÍTANI ONNAN AZT A GYALÁZATOT!
-5-
