Tartalom Impresszum. Könyvajánló Hakni az űrben (Zehetmayer Dávid) Könyvajánló A burok (Zehetmayer Dávid) Retró színház (Szántai Réka 12

Tartalom

Kultúra

Impresszum

Könyvajánló – Hakni az űrben (Zehetmayer Dávid)

Beköszöntő

1. old.

21. old.

Könyvajánló – A burok (Zehetmayer Dávid)

(Kovács Péter) A mi iskolánk

2. old.

Évzáró ( Kóbor András igazgató úr)

Retró színház (Szántai Réka 12. E) Zöld oldal

25. old.

Környezetvédelem, avagy egy bicajos naplója

Az Ady Endre Kollégiumtól Moszkváig (Darvas Dominika 11. C)

Szakma

28. old.

Skóciai kirándulás 2010 (Sóti Benjámin 10. B)

Stockholm-beszámoló (Ilyés Noémi 12. E)

Tanévnyitó (Kóbor András igazgató úr)

Két óra alatt a Föld körül (Ilyés Noémi 12. E)

Ci vediamo in Italia (Kliss Kinga 12. E)

Diákönkormányzat

Divat

13. old.

32.old.

Gólyatábor 2010. (Dohány Dávid 11. A)

Ismerkedési divat (Nemes Enikő 11. E)

IGIRI-BIGIRI (Juhász Gerda)

Vásárlásfüggők (Illik-Angi Gyöngyi)

Gólyabál (Gábor Ariella)

A csiga barát (Veresegyházi Viktória)

Rejtvény (Szabó Tibor)

Formaruha-tervek (Rózsahegyi Dániel, Szakács Alíz, Konkol Minka)

X-AKTÁK A Xántus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskola lapja 1055 Budapest Markó u. 18-20. Felelős kiadó: Kóbor András Főszerkesztő: Széles Orsolya Tanár szerkesztő: Kovács Péter Tördelő szerkesztő: Zelei Szilvia Diákszerkesztők: Veresegyházy Viktória, Ilyés Noémi, Kliss Kinga Megjelenik negyedévente

35. old.

“Neked a divat mondja meg...” “...hogy ki vagy!” - rappelte még a 90-es évek végén Az árral szemben, céljuk pedig nem volt más, mint annak bemutatása, hogy a divat a kultúra egyik legmeghatározóbb jelensége. A megfogalmazás azért is kritikus, hiszen épp arról beszél, hogy az ember számára a divat nem csupán az önkifejezés eszköze, hanem sokszor az aktuális trendek követése átveszi a hatalmat az egyén fölött. Ne gondoljuk azonban, hogy ez a jelenség csak napjainban érvényes, és régebbi korokra nem volt jellemző. Egy XIX. századi írás - amelynek egy hölgy az írója épp azt a jelenséget értékeli meglehetős kritikussággal, hogy egyesek a magyar ruhákat háttérbe szorítját, és idegen országok ruhadarabjaiért epekednek. “...és mert korunk nagyobb társadalmi vétséget alig ismer, mint a ruhaszabások hű követésétőli elmaradást” írja a szerző, és teljes joggal jegyezhetjük meg, hogy ez a gondolat napjainkban mintsem veszített jelentőségéből. Az X-akták legújabb számában az volt a célunk, hogy olyan írásokat közöljünk, amelyek a divat különféle megjelenési formáival foglalkoznak. Ez a célkitűzésünk részben sikerült is, lírai alkotáson, pszichológiai elemzésen, és iskolai formaruha-vázlatokon át sok mindennel találkozhat az érdeklődő. A divat mellett örvendetes módon egy másik témakör is megjelent, ez pedig a külföldi utazások, tapasztalatok. Az egy hetes olaszországi évfolyamkirándulás, a skóciai beszámoló mind olyan pozitív élményeket tükröztek, amelyről olvasva az ember átélheti, és újraélheti az elmúlt időszakok történéseit. A Igazgató úr az évzáró beszédében feltett Quo vadis-kérdése (Hová mész? Merre tartasz?) pedig új értelmet nyert, hiszen diákjaink nem csupán önmagukat, hanem iskolánk jóhírét is elvitték magukkal külföldi útjukra. Ezen gondolatokkat kíván jelen sorok írója is jó olvasást az iskolaújság jelenlegi, és jövőbeli számaihoz, valamint sok sikert és kitartást az egész éves munkához! Kovács Péter

1

Útravalónk a nyárra:

Quo vadis? Merre tartasz? Hová mész? Mindig van választási lehetőséged! Válaszút előtt állsz! Ingovány, süppedő láp-mocsár: pláza-fíling, 3D-s horror-pornó-álomgyár, költsd a pénzed csak Most, csak Nálunk, csak Neked, Mónika-show, celeb voltam, celeb vagyok, celeb leszek, ne higgy apádnak, ne higgy anyádnak, az iskola csak melegedő, ahová bármikor beténfereghetsz, jogod van bármit megtenni, bármin és bárkin átgázolni, nincs kötelesség, csak buli, ahol kábult révületben, üres tekintettel bámulsz a semmibe, nincs már a szavaknak jelentése, súlya, bugyog az otrombaság, a szenny, a káromlás. Állj! Quo vadis amice? Merre tartasz, barátom? Mindig van választási lehetőséged! A keresztút másik ösvénye mást tartogat számodra: önmagad, mások és a mindenség megismerését, a szó varázsát, erejét, szépségét, barátságot, a beszélgetés furcsa tömjénjét, közös élményeket, a tudás vágyát, a tiszta szerelmet, a tisztelet, a szeretet, a jellem, az erkölcs elfelejtett ízét, az Én, a Te, a Mi szerepét, a van feladatom ma és holnap, a fontos vagyok magamnak és másoknak, a sikerért tenned, tennünk kell! S eddig csak az út első, pár lépését tetted meg! Quo vadis amice? Merre tartasz, barátom? Sokan közületek, már a helyes utat választották. Vannak céljaik, s tettek is azért, hogy ezek a célok megvalósuljanak. Az osztályozó konferencián a tantestület döntése alapján 15 kitűnő tanulónak örvendhettünk. 4,00 – 4,50 közötti eredményt 192 tanuló, 4,50 feletti teljesítményt 154 tanuló ért el. Ők az iskolai tanulólétszám 42%-át jelentik, akik arról is tanúskodnak, hogy teljesíthetőek az iskola követelményei, csak szorgalom és erőfeszítés szükséges hozzá. De a siker mögött ott a tanár és a család is! 3,50 – 4,00 közötti eredményt 180-an értek el (22%), náluk adott a lehetőség, hogy feljebb soroljanak, felzárkózzanak, elérjék céljaikat. A 3,00 – 3,50 között teljesítők 27%-a (187 fő) ne veszítse el a reményt, innen egy huszáros, kitartó rohammal megostromolhatóak a felsőbb régiók. 2

153-an (18,5%) értek el 3,00 alatti átlageredményt, nekik nagy erőfeszítésre és szorgalomra van szükségük, hogy sikeresen eljussanak az érettségiig, és ott megfeleljenek a követelményeknek. 36-an (4,33%) buktak meg, kívánom, hogy az augusztus végi javító vizsgán, sikeresen vegyék az akadályt. Azt viszont el kell mondanom, hogy azok a diákok, akik megbuktak, az idei tanév során 30-nál több igazolatlan órájuk volt, valamint augusztus 31-ig betöltik a 18. életévüket és sikertelen javító vizsgát tesznek, megszüntetem a tanulói jogviszonyukat. Nem lesz iskolánk a linkség melegágya, szigorú és komoly következményei lesznek az igazolatlan hiányzásoknak, az elképesztő mennyiségű iskolai késésnek. Ha az osztályok teljesítményeit nézzük, a következőket lehet komolyabb elemzés nélkül megállapítani: A gimnáziumi osztályok közül jó teljesítményt nyújtott a 9.B (4,16), a 10.C (3,95), a 12.A (3,91), a 12.B (3,95) és a 12.C (4,07). Az iskolai átlag közelében teljesített a 9.A (3,75), a 9.C(3,82), a 11.B (3,85). Az átlag alatti, leszakadó teljesítményt nyújtott a 10.B (3,55), és a 11.A (3,45). A szakközépiskolai osztályok közül gyenge teljesítményt produkált a 10.D (3,16), a 11.D (3,29), és a 12.E (3,43). Az átlag felett teljesített a 10.E (4,14), a 11.E (4,29), a 11.F (3,99), és a 12.F (4,08). Bizakodásra ad okot az, hogy a 12. évfolyamból 4 osztály is jó teljesítményt nyújtott, ne veszítsétek el a lendületet, csak így tovább, örülök annak, hogy komolyan vettétek a saját jövőtöket. Quo vadis amice? Merre tartasz, barátom? És ismét a napos oldal: Mutasd meg magad!, Xántus-vetélkedő, szalagavató, sikeres előrehozott érettségi vizsgák, felsőfokú és középfokú nyelvvizsgák, iskolai ünnepélyek, X-akták, országos-, budapesti- és kerületi sportversenyek számos első, második, harmadik és egyéb helyezései egyéniben és csapatban, gépírásban országos díjak, végre az OKTV-n is nagyszerű sikereket értünk el, és ne feledkezzünk meg a legfrissebb fantasztikus eseményről, a Dzsungel könyve c. musical iskolai bemutatójáról, ahol sok szülővel együtt örülhettünk a kiváló előadásnak. És ezek is Ti vagytok! Quo vaderetis amici? Akkor merre kell tartanotok, barátaim? Vissza kell nyerni a munka becsületét, meg kell ízlelni a siker gyümölcsét, felül kell múlni Önmagad, le kell győzni a tunyaságot, a tanulás legyen sikk, erény, mérce és cél! A nyári szünetre mindenkinek, diáknak, szülőnek és tanárnak kívánok tartalmas kikapcsolódást, élményt, pihenést, felüdülést, feltöltődést! Visszavárok mindenkit egészségben, aki részt kíván venni a közös munkában, az új sikerek elérésében, aki hajlandó együttműködni, és aki elfogadja a rendet! A 2009/2010. évi tanévet ezennel bezárom. Quo vaditis amici? Quo vadis Xántus? Kóbor András igazgató úr

3

Az Ady Endre Kollégiumtól Moszkváig Jelenleg a 3. tanévemet töltöm az Ady Endre Fővárosi Gyakorló Kollégiumban, ahol többdiplomás tanárok foglalkoznak a diákok iskolán kívüli fejlesztésével, de kulturális, tudományos programok, foglalkozások és sportolási lehetőségek is kínálkoznak. Az első tanévem végén csoportvezető tanárom, Dr. Jarosievitz Beáta felajánlotta a lehetőséget, hogy csatlakozzak a kutatócsoportjához, amely már évek óta sikerrel szerepelt különböző tudományos versenyeken. Miután elvállaltam a feladatot, leírtuk a kutatásunk céljait és sok papírmunka árán ugyan, de sikerült elnyernünk az Út a tudományhoz program támogatását, így a kutatás anyagi részét is megoldottuk, illetve még ösztöndíjjal is segítettek minket.

ország szinte egész területéről. Mint azt megtudtuk, Budapesten szintén több mérőállomás létezik és egyetemi tanagyag ennek a témának a kutatása. Mentorunk segítségével kísérleteket végezhettünk a BME Nukleáris Technikai Intézetében, ahol többféle mérőeszközt volt alkalmunk megismerni. Többek közt a HPGe detektorral is megbarátkoztunk. Ez a műszer számítógéphez csatlakoztatható, illetve képes megkülönböztetni a radioaktív izotópokat, így könnyedén ki tudtuk szűrni, hogy milyen természetes és milyen mesterséges eredetű anyagok voltak jelen az adott mintában. A mesterséges radioaktivitás különböző forrásokból származhat, de itt ismét egy tévhitet kell, hogy eloszlassak, ez a mindennapi eszközökből jövő radioaktivitás emberre nem hat számottevően károsan, mivel annyira kis mértékű. Ezt a mért minták is alátámasztották. Magyarország területén egyedül a Paksi Atomerőmű környékén emelkedett a sugárzás, de ott sem veszélyes. A vulkáni hamufelhő idején fokozottan figyelemmel kísértük a minták kiértékelését az egyetemen, ám szerencsére semmilyen radioaktív túltengést nem okozott az ország fölé érkezett vulkáni hamu. Az utolsó kutatási területünk a radon koncentráció mérése volt zárt térben. A radon radioaktív nemesgáz, az U238 bomlási sorának tagja. Mint a szakirodalomból megtudtuk, a levegő áramlásának hatására az építőanyagokból radon szabadul fel, a lakásban pedig kevés szellőztetés esetén koncentrációja fokozottan megnövekedhet. Az Oxfordi Egyetem kutatási szerint ez felelős a tüdőrákos megbetegedések 9%-áért, a dohányosokra viszont már 25-szörös kockázatot jelent. Ennek igazolására egy könnyen elvégezhető kísérletet fejlesztettünk ki, egy porszívó, néhány gázlap és

Ezután kezdődhetett az igazi munka, fél évig jártam két kutatótársammal, Polenyik Szilviával és Szerencsés Vandával a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol Dr. Zagyvai Péter volt a mentortanárunk. Témánknak idén a környezeti minták radioaktivitásának mérését választottuk. A legfőbb cél az volt, hogy egy bizonyos aktuális alapszintet határozzunk meg, hiszen a természet állandó körfogásban van, ezért a természetes radioaktivitás sem állandó. Itt meg kell jegyezem, hogy a tévhittel ellentétben, ez még nem káros. Ezek a radioaktív részecskék kozmikus eredetűek, még az ember megjelenése előtt beépültek a légkörbe, ezáltal az egész földi körforgásba. Éppen azért kell tudnunk, hogy a levegő, a vizek és a talaj milyen mennyiségben tartalmaz ilyen természetes radioaktivitást, hogy szennyeződés esetén tudjunk mihez viszonyítani. Építőanyagok, aeroszol, levegő és vízminták mérésével foglalkoztunk. Ezeket könnyen tudtuk beszerezni kollégisták lévén az 4

egy részecske számláló segítségével.

nem időzhettünk sokáig, már mennünk is kellett a Moszkvai Állami Cirkuszba, ahol nem mindennapi előadást láthattunk az állatidomároktól. Majd metróval igyekeztünk vissza a szállodába. Biztosan állíthatom, hogy a metróállomások méltán híresek, mind gyönyörűek voltak. Csütörtökön aztán eljött a kulturális est ideje, ahol minden nemzet egy produkcióval képviseltette magát. Volt ott tánc, ének, képes prezentáció, belga csokoládé. Aztán az orosz táncház sem maradhatott el, ahol az orosz üdvözlési szokásokkal is megismerkedtünk, de a legjobb mégiscsak az volt, hogy rengeteg barátot szereztünk. Különösen jó kapcsolat alakult ki a bolgárokkal, németekkel és a mexikóiakkal. Pénteken a kiállítás nem hivatalos zárása a Moszkva folyón zajlott egy városnéző hajón, ahol egy nagyon igényes jazz zenekar játszott nekünk, finom vacsorát kaptunk és mindenki munkáját díjazták egy személyre szóló oklevéllel. Az utolsó napon pedig KGB ügynökként jártuk egy játék keretében a nevezetes helyeket, szimbólumok után kutatva, ami végül kiadta a megoldást jelentő mondatot. A bolgár, szlovák és szlovén delegációval kerültünk egy csapatba, akikkel nagyon jól összebarátkoztunk és még a feladatot is elsőként teljesítettük.

A munkánk végeztével jelentkeztünk a TIT Kossuth Klub által meghirdetett országos versenyre, ahová plakáttal, prezentációval és videó anyaggal készültünk. Szakmai zsűri bírált el minden projektet. A Fazekas Mihály Gimnázium, sőt a Bolyai Tehetséggondozó diákjaival is versenyben voltunk. Végül 3 kutatómunka nyerte el az első díjat, köztük a miénk is, így kaptuk meg a lehetőséget, hogy mi képviselhessük Moszkvában az Expo-Sciences Europe elnevezésű kiállításon Magyarországot. Nyereményként a teljes utat, szállást és étkezést kaptuk, de ezen kívül több meghívással is gazdagodtunk. A delegáció 1 hetet töltött el Oroszországban július elején. Nekem személy szerint már az is nagy élmény volt, hogy láthattam Moszkvát, hiszen nem olyan könnyű kijutni, vízumot szerezni oda. Egy 22 emeletes szállodában kaptak helyet a 4 földrészről érkezett delegációk. Rendkívül kedves és közvetlen volt mindenki, hihetetlen érzés volt ott lenni annyi érdekes, nyílt emberrel, akik tényleg kíváncsiak egymásra, egymás munkáira. Hétfőtől péntekig minden nap a kiállításon vettünk részt, az érdeklődőket és a nemzetközi zsűrit kellett elkalauzolni a kutatás menetében, jövőbeni felhasználási lehetőségekben, de esténként sem volt megállás, soha egy unalmas percünk sem volt. Bárhová mentünk rendőrautó zárta le a forgalmat, hogy le ne késsük a következő programot.

Úgy érzem, megérte a sok fáradozás. Ez az út mind a tudományos szemlélet, mind a nyelvtudás fejlesztésének tekintetében jó lehetőségnek bizonyult. E mellett, olyan helyre juthattam el, ahová sokaknak egész életében nem sikerülés már most sok nemzetközi barátságot sikerült kötnöm. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha van lehetősége, akkor vágjon bele.

A hét első felében megnéztük a Vörös teret, a Kremlt, a Gum áruházat, voltunk Moszkva kulturális gyerekközpontjában, ahol külön csak nekünk készültek műsorral, mesterek segítségével festhettünk Matriuska babát, de

Darvas Dominika 11. C 5

Skóciai kirándulás 2010 Jelen összeállításomban szeretnék egy pár élményt megosztani a skóciai kirándulásról, melyen júniusban 18-an vettünk részt Lakatos Ildikó és Tulcsikné Dersi Krisztina tanárnők felügyeletével. Mivel ez a csekély létszám nem töltött volna meg egy egész buszt, együtt kirándultunk egy bakonycsernyei és egy százhalombattai iskolával. Utunk egy meleg, júniusi szombaton kezdődött. Megérkezett a buszunk, fedélzetén Feri és Jenő bá’-val, akik végig velünk voltak. Nem sokkal később befutott Csöpi néni, az idegenvezető is. Így hát magunkhoz véve a két másik iskola csoportját, nekivágtunk az útnak, amely egész éjszaka zajlott, így reggel már Németországban ébredtünk.

épült könyvesboltot tekintettünk meg. Némi utazás után megérkeztünk Cambridge-be, ahol egy igazi angol college-ba is betekintést nyerhettünk, méghozzá a King’s College épületébe, mely után egy kis szabadidőt kaptunk. Másnap Lincoln-ban kezdtük a kultúrálódást, a katedrális megtekintésével, benne pedig a Magna Charta egyik példányával. Majd Yorkig mentünk, ahol a Jorvik Viking múzeum és a székesegyház megtekintése volt a fő cél. Persze egy kis szabadidős tevékenységet is végezhettünk. Majd elindultunk Perth felé, ahol a megérkezés után megismerkedtünk vendéglátó családjainkkal. Reggel útnak indultunk, és egészen Edinburgh-ig mentünk, útközben pedig megnézhettük a Forth Bridge hatalmas vas hídszerkezetét. Edinburgh-ban a vár és a skót whiskey-múzeum megtekintése után a Royal Mile-on végigsétálva egészen a Palace of Holyroodhouse-ig mentünk, aminek a megtekintése után szabadprogram következett, aminek a végén Walter Scott emlékműve mellett találkoztunk. Visszatértünk Perth-be a családjainkhoz. A következő napot a Blair

Néhány apróbb megállás után egy hosszabb pihenést tartottunk Brüsszelben, ahol gyalogos városnézésre indultunk. Megnéztük a Szent Mihály székesegyházat, a Grande Place-t, a pisilő kisfiú és kislány szobrát, csodálkoztunk azon, hogy Bartók Béla szobra is megtalálható a városban, valamint megkóstoltuk a híres belga csokoládét is, az Atomium megtekintéséről már nem is beszélve. Majd újra felkerekedtünk, és egészen Dunkerque-ig mentünk, ahol álomra hajtottuk fejünket. Másnap reggel rögtön átvonatoztunk a La Manche csatornán, azaz alatta, a Csalagúton át. Angol földre érkezve rögtön megálltunk egy kis pihenőre a doveri szikláknál, ahol persze néhány fotó is készült, majd továbbindultunk Canterbury-be, ahol a katedrálist és környékét, valamint egy ferdén

Kastélyban kezdtük, ami az egyik utolsó skót szellemkastélyok egyike, ahol egy dudás hölgytől némi skót dudaszót is hallhattunk. Tovább indultunk, egészen a Loch Ness partjáig, ahol egy erre berendezett múzeumban ismerkedhettünk meg Nessie történetével. Majd egy gyors fotó-megállást is tartottunk a tó 6

partján. Sajnos a nap további részét egy sajnálatos közúti baleset mögött állva töltöttük, majd visszatértünk a szállásra. Utunk második felét a Falkirk Wheel nevű hajólift megtekintésével kezdtük, ami két csatornát köt össze a skót Felföldön. Majd nekivágtunk a Stirling-ig tartó rövidke utazásnak. A “Felföld kapujá”-nak nevezett városban elsőként a kastélyt jártuk be, majd az Old Town Jail-ben tudhattunk meg érdekességeket a régi korok börtöneiről. Egy kis szabadidős tevékenység után felkerekedtünk, és meglátogattuk a Dochart vízesést, majd Rob Roy sírja közelében elhaladva érkeztünk vissza Perth-be, ahol egy kis buszos városnézésre került sor, majd utolsó esténket töltöttük el vendéglátó családjainkkal. Másnap csomagjainkkal együtt nekivágtunk a Londonba vezető hosszú útnak, ahol az első megállás Sir Walter Scott író Abbotsford-i kastélyánál történt. A nap fénypontját pedig a következő, Gretna Green-ben lezajlott esküvői ceremónia jelentette, melyet a falu kovácsa tart évszázadok óta. Majd egészen Coventry-ig utaztunk, ahol ismét egy jól megszokott tranzitszálláson hajtottuk álomra fejünket.

gyönyörködve a csodálatos panorámában. Majd a Tower-ben széledtünk szét a szélrózsa minden irányába, hogy kis csoportokban tekintsük meg az erődítmény különböző részeit. Miután újból egy nagy csoport látszatát keltettük, gyalogos városnézéssel folytattuk a napot, érintve a Tower Bridge-et, a dokkokat és a Tate galériát, majd a Millenium hídon átsétálva csatlakoztunk a buszhoz, és elfoglaltuk újabb tranzitszállásunkat. Az utolsó angliai reggelünkön beraktuk egyre növekedő méretű csomagjainkat a buszba, majd még egy utolsó londoni városnézésre indultunk. Megnéztük az őrségváltás, a Buckingham Palotát, átsétáltunk a Covent Garden-en, elidőztünk egy keveset a Trafalgar téren, majd elindultunk a Csalagút felé, azonban a sors és az üzemanyaghiány közbeszólt. Emiatt sajnos nem tudtunk a kívánt vonattal átpöfögni a La Manche alatt, de kis késéssel megérkeztünk Párizs környékére. Másnap reggel a csoport két részre vált: míg a társaság nagy része az Eurodisneyland-ben töltötte a napot, addig mi egy kis lelkes brigáddal bevettük Párizst, a Sacré-Coeur-től indulva. A székesegyház meglátogatása után lesétáltunk a Montmartreról, és a híres Moulin Rouge felé vettük az irányt. Egy könnyű ebéd után folytattuk a kultúra beszívását, és a Notre Dame-ot vettük célba. Az utolsó eurókból megvásárolt szuvenírek beszerzése után hajóval eljutottunk az Eiffel-toronyig, ahol egy rögtönzött rendőri akciót is láthattunk, majd metróval és egy dugig tömött RER-vonattal eljutottunk Disneyland-ig. Itt egy pár méter gyaloglással készültünk a több órás üldögélésre. Elindultunk, és röpke 20 óra múlva már újból az iskola előtt álltunk, nem kevés csomaggal és élménnyel gazdagodva.

Másnap reggel már a túra végéhez , azaz Londonhoz közeledtünk. Fővárosi nézelődésünket a London Eye-nál kezdtük, amire kis várakozás után fel is jutottunk,

Sóti Benjámin 10. B

7

Újra iskolában!

Ha napszívünk kisüt szép homlokunkon Tanévnyitó 2010. szeptember 1. Jó napot kívánok mindenkinek! Szeretettel köszöntöm a diákság valamennyi tagját – különös tekintettel a ’Gólyákat’, az iskola minden tanárát, munkatársát, a megjelent szülőket. Nem tudom mennyire szoktátok figyelni az ünnepélyeken elhangzó verseket, pedig jó lenne meghallgatni őket figyelmesen?! Mindegyik üzen valamit:

„…Ha napszívünk kisüt szép homlokunkon.” „…Ti jók vagytok mindannyian, Miért csinálnátok hát rosszat?” „…Alkotni vagyunk, nem dicsérni.” „…Akarom.”

E három verset József Attila 1924-ben alkotta. Aki ismeri a költő életrajzát, tudja, hogy a korai versek közé tartoznak. Egy 19 éves fiatal ember gondolatai vetülnek ki a papírlapokra. Hm! Ízleljük csak, morzsoljuk csak még egyszer ezeket a szavakat!:

„…Ha napszívünk kisüt szép homlokunkon.” „…Ti jók vagytok mindannyian, Miért csinálnátok hát rosszat?” „…Alkotni vagyunk, nem dicsérni.” „…Akarom.”

Napszív, jó szándék, alkotás, akarat. Egy ifjú emberben miért fogalmazódnak meg ilyen gondolatok? Talán azért, mert ezek egy életút mozgató rugói, a célok eléréséhez támaszt adó pillérek, az értelmes lét jelzőkarói, az egyensúlyhoz vezető lajtorja grádicsai?! Igen, az értelmes lét az egyetlen helyes csapás, amelyen érdemes végig haladni. Üzen a vers, üzen a költő, szívleld meg és fogadd el! A 2010/2011. tanév egy új korszak nyitánya kell, hogy legyen az iskola életében! Az elmúlt húsz év jó iskolai hagyományait tovább erősítve, egy helyes értékrendű, a munka becsületét, a kölcsönös megbecsülést és tiszteletet elfogadó, a jó szándékot valóban kimutató, az alkotás örömét és a kitartó akarat fontosságát hirdető közösséggé kell válnunk. Ez az építkezés egy olyan ’iskolakatedrálist’ 8

hozhat létre, amely olyan diákokat bocsát ki ódon falai közül, akik a ráció és az emóció, az ész és az érzelem harmóniáját hirdetve, alkotó életutat járhatnak be. De ezt a célt csak együtt, közösen lehet elérni! Nem kényszerből, nem utálattal, fogvicsorgatva, hanem a Napszív melegével, a szeretet erejével. Egymásra vagyunk utalva, egymásra vagyunk ’ítélve’! Ettől a tanévtől kezdve háromszor három alliteráló szócsokor ösvényét járjuk be közösen:

’Szeretet – Szigor – Szorgalom; Tisztelet – Teljesítmény – Tudás; Erkölcs – Emberség – Elfogadás’.

Az iskolakatedrális építése nem csak szimbolikus értelmű. A Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal már kiírta az EU-s közbeszerzési pályázatot, amelynek eredményeképpen májustól elkezdődhet a tornatermi szárny felújítása. Így teljes egészében felújításra kerül iskolatömbünk, csak az udvart kell még korszerűsítenünk. Kevés ilyen szép iskola lesz Budapesten. Sajnos vannak, akik nem becsülik sem az épített értékeinket, sem pedig a tárgyi eszközeinket. A rongálásnak ezen túl komoly anyagi következménye lesz. Ha nem derül ki a személyes felelősség, akkor az adott csoport, vagy osztály fogja az okozott kárt megtéríteni. A mai osztályfőnöki órákon sok újdonságot fogtok hallani: új beléptető-rendszer, a menza új lehetőségei, a tankönyvek átvételének korszerűbb módja, a diákok fénymásolási lehetősége az iskolán belül. Ezek az intézkedések mind a Ti iskolai életetek jobbítását célozzák. Éljetek a lehetőségekkel, becsüljétek meg jobban, hogy ilyen környezetben, ilyen körülmények között végezhetitek a középiskolai tanulmányaitokat! Az iskola vezetése nagy munkát fektetett a tanév előkészítésére, az iskola tisztán és rendezetten vár Benneteket. Ebben a tanévben is érkeztek új tanárok iskolánkba, név szerint: Anda Dávid földrajz-történelem szakos, Bakó Péter fizika-matematika szakos, Dummel Katalin angol szakos (ő 5 évig gyermekeivel volt otthon), Haja Csilla turizmus szaktantárgyak német nyelven, Harmath Gábor angol szakos, László Péter angol szakos. Három tanári végzettségű kollégámat is szeretném bemutatni, akik egy teljesen új munkakörben – pedagógiai asszisztens – segítik az iskolai közösséget: Háry Péterné történelem szakos, Simovits Judit művelődésszervező, és Bartek Dániel magyar nyelv és irodalom szakos. Minden új kollégának sikeres munkát kívánok, fogadjátok Őket szeretettel!

’Szeretet – Szigor – Szorgalom; Tisztelet – Teljesítmény – Tudás; Erkölcs – Emberség – Elfogadás’. „…Akarom.”

A 2010/2011. tanévet megnyitom, eredményes tanévet kívánok mindannyiunknak. Kóbor András igazgató úr 9

Ci vediamo in Italia Mi ez a lárma? Kérdezhették jogosan 2010. szeptember 19-én reggel 6 órakor a Markó utca szomszédos (börtön) lakói. A Xántus János (stb.) iskola előtt feltorlódtak a járművek, bőröndök kerekei zörögtek – jobb esetben – a járdán, hangos szóval üdvözölték egymást a barátok és utolsó tanácsokkal látták el csemetéiket a szülők: A 12. évfolyam tanulmányi kirándulásra indult. Olaszország! (no meg persze a kirándulás előtt ott lévő ’tanulmányi’ szócska... tessék kérem szépen asszociálni...).

megrohamozta a tengerpartot, elcsípve így a gyönyörű naplementét. Az első estétől kezdve felkészítettük a gyomrunkat a késői vacsorára. Sajnos ezzel együtt járt (mármint a késői vacsorával) a kevés kimenő is. No meg a korai kelés.

Kisebb csúszásokkal kb. 7 óra körül elindult a 3 buszból álló karaván, megcélozva első szálláshelyünket, Jesolót és ezen belül az Alla Rotonda szállodát. A buszokban több osztály is képviseltette magát (1 emeletes, 2 szimpla busz), szóval mindenkinek volt kivel társalognia a hosszú úton. Háromóránkénti megállással tettük változatossá – egyébként monotonnak nem mondható – utunkat. Az egyhangúság ellenszéruma: Vajda Tanár Úr sorozatos humorlabdacsai (=viccek) valamint a buszok közötti, a Józsefvárosi piac hangulatát idéző alkudozások, természetesen filmekre vonatkozóan. Ezek közül abszólúte kedvenc lett a Rocky IV. és szlogenné is vált a későbbi hosszú idegenvezetésekkor is bedobott „Nem fáj!!” mondat.

A második napon Punta Sabbioni kikötőjét ellepte 180 emberből álló, 5 féle színű sapkát viselő hadsereg (aki most nem háborúra, hanem kultúrára szomjazott). Hajóra szálltunk, így rögtön kisebb flottává alakulva (na mondom én, hogy hadsereg!) elindultunk a lagúnák városába, Velencébe. A ’buszos formációt’ felbontva átcsoportosultunk. Neem, nem teknőc alakzatba, mint a gallok, hanem ún. ’városnéző formációba’ és így kezdetét vette az egész napos túra. A csoportok felváltva látogatták a híresebbnél híresebb látnivalókat így például a Doge palotát is, ahonnan minden csoport másmás élménnyel jött ki (idegenvezetői különbségek miatt). Csak hogy szerencsénk legyen, a Sóhajok hídja még mindig-már megint restaurálás alatt volt, úgyhogy a fantáziánkra kellett hagyatkozni. Nos ehhez agyi kapacitás szükséges, ami be kell vallanom, a nap végére elfogyott. (Bár a fényképezőgépem memóriakártyájának kapacitása is csökkent. Konklúzió: rengeteg szépet láttunk.)

Szumma-szummárum, végre átléptük az olasz határt. A rögtön útba eső Autogrillben a jobb ízlésűek megitták első olasz kávékedvencüket. Az idegenvezetők (akik eddig viszonylagos békében hagyták a népet) belekezdtek az ország nem túl rövid történelmébe, természetesen kisebb érdekességekkel fűszerezve azt. A késő-délutáni órákban megérkeztünk Jesolóba. Kisebb fennakadást okoztunk mind a közlekedésnek, mind a szállodá(k)nak, de kb. fél órán belül mindenki kezébe kapta szoba (pardon: apartman) kulcsát. A szerencsésebbek lifttel, míg a strapabíróbbak és szerencsétlenül jártak gyalog vágtak neki a többnyire 5-6. emeleten fekvő lakosztályoknak. És valóban: apartmanokban voltunk elszállásolva, jó esetben tengerre néző szobával. Vacsora előtt mindenki

A harmadik napunk szerencsére nem utazással telt el, helyette két csodaszép várost látogattunk meg: Padovát és Pisát. Padovában a dóm atmoszférájának magunkba szívása után az 10

óriás szőlő levének magunkba szívása volt a következő napirendi pont: a buszhoz menet szembetalálkoztunk – no nem Szent Antallal ugyan, de – egy gyümölcspiaccal, ahol kis hazánkat megszégyenítő módon iszonyat olcsón árultak finomabbnál finomabb gyümölcsöket. Így a szülők is büszkék lehettek, hiszen gyermekeik nem a McDonald’s-nak adományozták eurocentjeiket, hanem a padovai lakosoknak. Pár kilométerrel lejjebb megérkeztünk következő úticélunkhoz. Szerintem elég annyit elmondanom, hogy a tornya ferde. De még mennyire! Pláne, hogy egy egész 12. évfolyam próbálta különböző irányból megdönteni, még szerencse, hogy nem egyszerre, mert odaveszett volna a sok – természetesen legális – útszéli árusnak a különböző, erre a toronyra korlátozott hűtőmágnes- és/vagy póló kollekciója.

baktattak a sárga-középkék-narancssárga-zöldvilágoskék – ebben az esetben – ’baráti formációk’. A csipetnek nem nevezhető csapat még egy utolsó pillantást vetett Firenzére az egyik dombon lévő buszparkolóból majd indult tovább a tengerpartra kagylót szedni. Nos ebből a kagyló stimmel, hiszen Siénát célozta meg a robogó Xántus-karaván. De még mielőtt beleshettünk volna a valóban kagyló alakú főtérre, ellátogattunk a sienai dómba, amit szerintem mindenki más szóval illet. Hallottam én már, hogy ’zebra’ vagy ’párnahuzat’, nekem leginkább nagypapim pizsamájának csíkozása jut róla eszembe. Szóval miután mindenki kendőt terített a vállára beléptünk a bentről is csíkokkal dekorált csodaszép komplexumba. A vizit után itt is kaptunk némi szabadidőt, majd a buszokat megkeresve elszállásoltak minket a ’már – én – sem – tudom – követni – milyen formációban’. Az előbbi éjszakát Montecatini Termében, míg a mostanit Chianciano Termében töltöttük. Két kicsi és kimondhatatlan nevű, mégis szerintem leginkább olaszos temperamentumú városkában. És ahogy a mondás tartja: minden út Rómába vezet. Bezony mi is megindultunk. Rómát két nap alatt, feszített tempóban igyekezett végignézni a szivárványszínű társaság. Kisebbnagyobb csúszásokkal, de mindig mindenhova mindenki megérkezett.

Az út negyedik napján elérkeztünk a művészetek kifogyhatatlan tárházába: Firenzébe. A ’városnéző formációt’ követve mindenki a maga kiosztott idvezével szelte át a várost, bepillantást nyerve Dante, vagy akár a Medici család életébe. A megbeszélt időpont előtt fél órával az Arno folyó partján már

A második római nap utolsó állomása volt Vatikánváros, magában foglalva a bazilikát, a Sixtus kápolnát és a múzeumot is. A már megszokott füles-adóvevős rádión kaptuk a töménytelen infót és a végén már senki sem tudta megállapítani, hogy a fülhallgatótól fáj a 11

füle, vagy a sok tudástól a feje. Kb. 3 óra Vatikán után kiléptünk a Szent Péter térre. Jöttek az osztályképek sapkával, sapka nélkül, és természetesen az évfolyam-kép szintén sapkával, majd sapka nélkül. És itt kész. Mindenki leült ott, ahol volt és az új törvényre fittyet hányva (miszerint műemlék területén nem lehet étkezni) elővette az otthonról még megmaradt Győri édest és szó nélkül meredt a távolba. Az eső elkezdett esni, de ez senkit nem zavart, kivéve az egyik biztonsági őrt, aki nyilván rengeteg munkája miatt nem gyalog, hanem golfkocsival közlekedett. Leszállt az este és mi visszatértünk – akkor már második este – az apácák által üzemeltetett, Las Vegas-i feelingre hajazó zárda-szállásra. Bevallom őszintén szerintem mindenki számára pozitív csalódást jelentett mind a szállás, mind pedig a vacsora.

játékterem felé.

Másnap (ez már szombat) megindultunk visszafelé Jesolóba. Hogy a hosszú útban legyen valami kultúra is (az ismételten előkerülő filmtörténeti alkotásokon kívül) megálltunk Ravennában. Mivel igen hamar odaértünk megtekinthettük a város összes nevezetességét (=mozaik padló/plafon/fal/ stb.). Az utolsó este Jesolóban éjfélig (!!) kaptunk kimenőt, így mindenki megrohamozta a boltokat és maradék zsebpénzén a jobb érzésűek ajándékot vásároltak szeretteiknek, míg az önzőbbik részleg elindult a – már első este megkedvelt –

Zötty-zötty, bucka, kátyú: hopp már Budapesten vagyunk! Egy kanyar és máris – több, mint egy hét után – újra itt a Markó utca. Járművek torlódnak, bőröndök után kapkodnak a diákok, akik hangos szóval búcsúznak egymástól és szüleiket üdvözlik a csemeték. Vége van… Egy hét tömény kultúra és mégis szórakozás. Szerintem mindenki dobott aprót a Trevi kútba, úgyhogy remélem előbb-utóbb, együtt vagy egyenként, de mindenki visszatér akár csak Rómába, akár Olaszországba.

Másnap korai kelés, végleges összecsomagolás, akarom mondani bőröndre ülés és cipzár összeerőltetés. A Jesolo-Budapest szakaszba beékelődött még, mint egy utolsó napirendi pont: Postojna. Kisvasút, cseppkőbarlang, közös ebéd, majd irány a busz. A kései órákban már mindenkiben felcsillant a remény, hogy mi van, ha hátha mégsem kell másnap iskolába menni?? (Ez természetesen csak a diákokra vonatkozott). Majd olyan 10 óra körül Vajda T. Úr sajnálattal jelentette be, hogy mivel éjfél előtt érünk haza…NEM kell tiszteletünket tenni másnap az oktatási intézményben. Nos aki eddig aludt, azt biztos felkeltették, mert üdvrivalgástól lett tele a busz (meg szerintem pár percen belül a másik két busz is, amint megkapták az infót).

Kliss Kinga 12. E

12

Ismerkedési divat Emlékeztek még azokra a régi, ódivatú ismerkedési szokásokra? Vagy szebben mondva udvarlásra? Igen, még ma is léteznek. Bár a mai fiatalság másképp értelmezi.

• Egy másik esetben rájössz, hogy akivel MSN-en beszéltél, egyáltalán nem hasonlít arra, akivel találkozol és ez lesz az első és egyben utolsó randitok. • Legrosszabb esetben, az egyik fél el sem megy a randevúra és a másik kiábrándultan határozza el, hogy soha többé nem ismerkedik az interneten.

A másik kedvenc ismerkedős helyszín a szórakozóhely. Legyen az egy koncert, házibuli stb. Ez talán egy fokkal jobb, mint az internet, hiszen társas kapcsolatokat is ki tudsz alakítani, és ha nem tetszik az illető, akkor még egy randit is megspóroltál. A legelterjedtebb, ha meghívod az kiszemeltedet egy italra. Persze csak és kizárólag alkoholmentesre. Hiszen szeretnénk, ha leendő barátunk/barátnőnk józanon ismerne meg minket. Ezek után jöhetnek az általános ismerkedési szövegek, amik hol elavultak, hol merészek, hol pedig romantikusak.

Hogyan a legkönnyebb egy csajt/pasit összeszedni? Hát persze. Az interneten. Ma már rengeteg közösségi oldal van, ahol kedved szerint állíthatod ki a legelőnyösebb (legkompromittálóbb) képeket magadról, hogy ország-világ gyönyörködhessen benned és életed szerelme beléd szeressen egy pillantás után. Ilyenkor általában az következik, hogy aki kiszemelt magának, erőt gyűjt és ír az üzenő faladra, vagy elkéri az MSN címedet. Miután leellenőrizted az illetőt, nyugodtan veszed fel MSN-re ahol beszélgettek. A szokásos kérdések is elhangzanak, majd ha szerencséd van és tetszik az illető, jöhet a randi. Időpontot és helyszínt egyeztettek, és már csak találkoznotok kell.

Lássunk is néhányat: A klasszikus: „Ne haragudj, elhagytam a telefonszámom, elkérhetném a Tiedet?” A lenyűgöző: „Remélem, értesz a mesterséges lélegeztetéshez, mert eláll tőled a lélegzetem.”

Jobbik esetben mindketten elmentek a találkára és pozitív benyomást tesztek egymásra, szóval jöhet a folytatás. •

A kedveskedő: „Milyen érzés, hogy te vagy a legszebb lány a szobában?” 13

A rámenős: „Nincs több hely! Ideülhetnék az öledbe?”

De a legfőbb dolog az, (hogyha már megismerkedtél a nagy Ő-vel) hogy máskor is akarjon találkozni veled. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha visszatérsz a régi korok flörtölési szokásaihoz, (amik lássuk be, ma is ugyanolyan népszerűek) azaz az udvarláshoz. Nem kell vonósnégyessel az ablak alá állni, vagy limuzinnal érte menni. Elég csak néha egy szál virág, vagy ha kisegíted a kocsiból, vagy odaadod a pulcsidat, ha fázik. Csak annyit kell tenni, hogy érezze a másik, hogy fontos neked és hogy figyelsz rá, törődsz vele.

A romantikus: „Cukor ment a szemembe? Vagy tényleg ilyen édesen nézel ki?” És a végére: „Szép, vagy mint az álom, csak a melled nem találom.” De lássuk be, legyen bármilyen kacifántos is egy szöveg, mindegyik ugyanazt takarja. Hogy megtaláljuk életünk szerelmét. Persze lehet máshol is ismerkedni. Mondjuk metrón, vagy buszon. Csak ilyenkor az emberek teljesen el vannak foglalva a saját kis világukkal, szóval nem biztos, hogy sikerrel járunk. De ha szerencsénk van, egy éles fékezésnél kiszemeltünkre esünk, és máris indíthatjuk a beszélgetést bocsánatkéréssel. Ezek után minden nap ugyanazzal a tömegközlekedési eszközzel megyünk, egészen addig, amíg elég bátorságot nem szerzünk, ahhoz, hogy randira hívjuk az illetőt. Ha sikeres a randi, ezek után mindig együtt utazhattok, és értékes beszélgetéssel tölthetitek az időt, viszont ha nem jön össze, kénytelen leszel vagy másik időpontban elindulni, vagy másik eszközzel utazni. Teszem azt biciklivel.

A lényeg tehát az, legyél bárhol, bárkivel, bármilyen helyzetben, ne felejtsd el, hogy azért ismerkedsz, hogy társat találj. Ámíthatod bármilyen szöveggel, vagy fizethetsz drága italokat, csak azt jegyezd meg, ha érzed, hogy ő a nagy Ő, úgy bánj vele, hogy érezze is. Nemes Enikő 11.E

14

Vásárlásfüggők A XX. század óta egyre több a fogyasztói, jóléti állam (főként Európában és ÉszakAmerikában) és egyre több bolygónk lakóinak száma. Az emberek úgy próbálnak meg kitűnni ebből a „szürke” tömegből, hogy szeretnének minél egyedibbek lenni: hajukat különleges formájúra, színűre vagy mintázatúra alakítják, különleges ruhákat, cipőket és kiegészítőket (táskát, ékszert, hajba-valót, kalapot, kesztyűt, sálat, és persze az elektrotechnikai eszközöket) vásárolnak és hordanak, piercingeket és tetoválásokat rakatnak magukra.

egyenruhásokká váltak, a legújabb divattrend uniformisát hordják, (amit persze az elszegényedett keleti országokkal gyártatnak le a nagy divatcégek). Amivel csak azt fejezik ki, hogy nincs egyéniségük, mert nem ők, hanem más mondja meg nekik, mit hordjanak; ezek persze a divatcégek és a média lesznek. A divatipar és a média érdeke az, hogy a divat újra és újra megújuljon, mert akkor költenek az emberek sok pénzt különböző termékekre, amiből nekik hasznuk származik. Ezzel a megújulással az emberek egy alapvető tulajdonságát, a változatosság iránti igényt aknázzák ki, ami belénk kódolt, idegrendszerünk ugyanis úgy alakult ki, hogy a sokszor látott dolgokra már ne figyeljen, az újdonságokat viszont egyből felfedezze. Azaz az ember alapvetően nem racionális fogyasztó, nem az ár-érték arányban legjobbat, vagy a neki legmegfelelőbbet választja, hanem azt, amiről meggyőzik. A divatmogulok ennek megfelelően sajnos a testalkatról alkotott elképzeléseinket is befolyásolják, hogy kialakítsák a számukra ideális fogyasztót. Így alakult át például a nők kívánatos testalkata 1970es/80-as évek óta a természetes nőies idomoktól a ma jellegzetes pretinédzseres, szinte már anorexiás vékonyság (lapos mell és fenék) felé, amit a 90-es és 2000-es évek modelljeinél is láthattunk. A férfiaknál pedig a minél izmosabb testalkat vált kívánatossá. Az összes sztár is ezen alkatok kialakítására törekszik, ezért láthatunk olyan műsorokat,

A legtöbb ruhaipari cég, úgy próbálja megfogni vásárlóit, hogy az egyediséget tűzi zászlajára, „Légy te is egyéniség, hordd a mi termékünket!” (ide azért nem írtam konkrétumot, mert szinte bármelyik céget behelyettesíthetnénk). Itt az ár is nagyban szerepet játszik, minél drágább egy termék, annál jobb minőségűnek tartják az emberek és annál kevésbé valószínű, hogy szembe fog velük jönni valaki máson, tehát úgy vélik, különlegesebbek lesznek tőle. Persze egyrészt nem veszik észre, hogy egy idő után nemhogy egyedibbek nem lesznek tőle, hanem minden második ember ugyanabban a „trendi” stílusban szaladgál, tehát pont az ellenkezőjét érték el: 15

melyben lefogyasztják, átoperálják az embereket, vagy éppen arra kapnak pénzt, hogy szülés után, mielőbb szülés előtti állapotra alakítsák vissza a testüket (persze ezekben a plasztikai műtétek is nagy arányban jelen vannak sajnos). A közemberek pedig követik a sztárokat és a celebeket, így válnak a nők egyre inkább evészavarossá és csökkent önértékelésűvé.

visszanyúlnak valamely régebbi irányzathoz, sőt „retro”-ként reklámozzák. Az elfeledett régi, néha újabb hatást kelt, mint az új.

Vásárlásfüggőket gyártó társadalom A mai fogyasztói társadalomban szinte minden a vásárlásról szól, a reklámok, a plakátok a és a bevásárlóközpontok a városokban mind-mind vásárlásra inspirálnak minket. Már hetekkel, hónapokkal egy-egy ünnep előtt feldíszítik a várost és az üzleteket, hogy bármerre jársz eszedbe jusson a Karácsony vagy a Valentin nap; és persze vásárolj másoknak vagy éppen magadnak.

Ez nem azt jelenti, hogy a divatot követni bűn, csak azt, hogy ész nélkül átvenni stílusokat, és hagyni, hogy a média által sugárzott trend eluralkodjon rajtunk, nem túl szerencsés, mert nem biztos, hogy az hozzánk annyira passzol. Hiszen nem élettani sajátosságokat vesz figyelembe, hanem a cégek maximális profitját. Kipróbálni persze sok mindent ki lehet, de fontos, hogy azt építsük be ezekből hétköznapi életünkbe, amit természetes módon a magunkénak érzünk, így gazdagítva vele személyiségünket. Úgy lehetünk igazán egyediek, ha az aktuális trendből magunkénak érzett dolgok mellett, saját magunknak is készítünk ruhadarabokat vagy kiegészítőket. Ha nem vagyunk elég ügyesek hozzá, és futja a pénztárcánkból; persze vásárolhatunk magyar divattervezőktől, vagy varrónőkkel is terveztethetünk, varrathatunk ruhát, ebből is szép darabok születhetnek. Akinek ez nem áll módjában vagy nem szeretné szüleit hatalmas összegekre lefosztani, az a használt ruhás üzletekben is kifoghat százszorta különlegesebb darabokat, mint a legtrendibb ruhaboltban, amit egy pici átmosás után már hordhat is, csak ehhez ügyesen kell választani nézve a minőséget és a ruha hibátlanságát. Nem véletlen, hogy az aktuális divatok mindig

A nagybevásárló üzletházak sok szolgáltatást kínálnak egy helyen, rugalmas nyitva tartással, ami a mai kor rohanó emberének gyors és praktikus helyszínt kínál a vásárláshoz és a szórakozáshoz. Ezeknek az üzleteknek persze az is a célja, – így vannak kitalálva – hogy ha már bementünk minél több kívánatos dolgot lássunk és vegyünk igénybe, még azt is megvegyük, amire egyáltalán nincs szükségünk (200. édességet vagy ruhadarabot). Ezek az üzletek éttermeikkel, kozmetikai szalonjaikkal, mozijaikkal, bankjaikkal, parfüm, ruha, cipő, telefon és számítástechnikai boltjaikkal odavonzzák a fiatalokat, akik a leginkább befolyásolható generáció, mert keresik önmagukat, szeretnének menők lenni és a szüleiktől – akiknek persze ők a legfontosabbak – ki tudják sajtolni a legdrágább termékeket, mondva, hogy akkor őt kicikizik az osztályban, vagy másnak is van ilyen, csak neki nem. A divatot követő fiatalok többnyire azért 16

befolyásolhatóak, mert kevés tapasztalatot szereztek a világról és még az önbecsülésük is alacsony, nem tartják magukat valamiért jó nőnek vagy férfinak és ezt drága termékekkel igyekeznek kompenzálni, pedig az önértékelés nem pótolható ily módon.

(„Apám, hogy neked milyen I-podod van!!! Milyen jó ez a D&G táska!” stb.). Észre se vesszük és már vásárlásfüggőkké is váltunk. Ha rossz kedvünk van, elmegyünk vásárolni, épp úgy, mint ahogy egy fejfájásnál bekapunk egy fájdalomcsillapítót, de ez persze nem egészséges, mert attól még problémáink megmaradnak. Fontosabb volna szembenézni napi konfliktusainkkal, sportolni és különböző kulturális programokat csinálni, vagy kézműveskedni, valamit alkotni, ha már mindenképpen új termékekhez szeretnénk jutni. 2010. ARC Óriásplakát kiállítás egyik díjnyertes Illik-Angi Gyöngyi plakátja

Nem csoda, hogy a pláza így néhányak második otthonává válik, a vásárlástól pedig kényszeresek lesznek. A vásárlás ugyanis eltereli figyelmüket a napi problémákról, jó időtöltés, társas tevékenység lehet, ami alatt folyamatosan önmegerősítő visszajelzéseket kapnak („Milyen jól áll!”). Együtt jár vele a megszerzés és a birtoklás öröme, tehát endogén opiát („boldogság hormon”) szintjüket is megemeli, a vásárlás után pedig a termék használatával folyamatosan úgy érezik többek lettek valamivel

Ha kíváncsi vagy, Te vásárlásfüggő vagy-e, töltsd ki a következő tesztet!

17

AZ ALÁBBI KÉRDÉSEK ESETÉBEN GONDOLD ÁT, HOGY AZ IGAZAK-E RÁD VAGY SEM, ÉS ENNEK MEGFELELŐEN JELÖLD MINDEGYIK KÉRDÉS MELLETT AZ OTT ÁLLÓ SZÁMOK VALAMELYIKÉT. AMENNYIBEN AZ ADOTT KÉRDÉSRE IGEN-NEL VÁLASZOLSZ, KARIKÁZD BE AZ 1-EST, HA NEM-MEL, AKKOR A 0-T! Minden sorban egy választ jelölj!

Igen

Nem

Éreztél-e már valaha ellenállhatatlan vágyat arra, hogy vásárolj valamit, bármi is legyen az?

1

0

Vásároltál-e már valaha olyan dolgot, amit később feleslegesnek tartottál?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy idegesnek, izgatottnak vagy ingerültnek érezted magad azért, mert nem tudtál megvásárolni valamit?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy szándékosan elkerültél valamilyen boltot azért, mert attól féltél, ha bemennél, túl sokat vásárolnál ott?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy megkérted valamelyik ismerősödet, kísérjen el vásárolni azért, nehogy túl sokat költs?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy az általad vásárolt tárgyakat elrejtetted családod vagy barátaid elől, mert kellemetlen lett volna megmutatni a sokadik terméket?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy a vásárlás iránti vágy miatt elmulasztottál egy baráti találkozót?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy leléptél az iskolából, mert meg akartál venni valamit?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy az általad vásárolt tárgy(ak) miatt szemrehányást kaptál családodtól vagy barátaidtól?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy az általad vásárolt tárgy(ak) miatt meg nem értettséget és kirekesztettséget éltél meg?

1

0

Vásároltál-e valaha olyan tárgyat, aminek megvétele miatt problémáid akadtak szüleiddel?

1

0

Vásároltál-e valaha olyan tárgyat, aminek megvételéből jogi bonyodalmaid származtak?

1

0

Előfordult-e Veled valaha, hogy az addig megvett tárgyak okozta anyagi nehézségek és családi problémák ellenére is folytattad a vásárlást?

1

0

Rendszeresen előfordul Veled az, hogy megbánod, hogy vásároltál valamit?

1

0

Rendszeresen feszültnek és idegesnek érzed magad, mielőtt megvásárolsz valamit?

1

0

Rendszeresen megkönnyebbülést érzel az után, hogy megvásárolsz valamit?

1

0

Vannak-e olyan időszakaid, amikor a bőkezűség ellenállhatatlan érzése miatt túlságosan sokat vásárolsz?

1

0

Vásárolsz-e valamit legalább havonta egyszer úgy, hogy azt a pillanat hevében teszed?

1

0

Zsebpénzednek legalább egynegyedét a pillanat hevében és a túlzó vásárlási időszakokban vásárolt tárgyakra költöd?

1

0

Questionnaire About Buying Behavior (Vásárlás Viselkedési Szokásaira Vonatkozó Kérdőív), Lejoyeux 1994-ben elkészített kérdőíve, amit 2007-ben fordított magyarra és tesztelt magyar mintán először az ELTE kutatócsoportja (Demetrovics Zsolt és Kun Bernadette vezetésével)

18

Ha több, mint 9 igen válaszod van, akkor Te vásárlásfüggő vagy. Nem bírod megállni, hogy meg ne vedd, amire kedved támad, rengeteg pénzt, időt és energiát fektetsz a vásárlásba, akár másoknak veszel ajándékot, akár magadat leped meg valamivel. A vásárlást valószínűleg kedélyjavítónak is használod, önbecsülésed javítod vele, ha éppen rossz kedved van. A vásárlás egy olyan tevékenység, ami Téged mindig felvidít, eltereli a kedved a rossz gondolatokról és eredményének is örülsz. Van azonban egy rossz hírem, a vásárlás nem old meg mindent, és biztos Te is érzed, hogy a sok cucc, amit vásárolsz, néha már luxus és egyre rövidebb ideig tudsz neki csak igazán örülni. Azt tanácsolom, szervezz néha barátaiddal programokat, hogy a vásárlástól elcsaljanak és problémáidat próbáld meg másképp megoldani, ne kerüld tovább a konfliktusokat, beszéld meg azzal, aki érintett ebben, és önbecsülésed fejlesztd inkább sporttal. Ha igen válaszaid 5 és 9 közt vannak, akkor azt kell mondanom Te még nem vagy függő, de már jó úton tartasz afelé, úgyhogy fontold meg, mit veszel; és ne vásárolj ész nélkül, csak a legszükségesebb dolgokra költs. Ez persze nem jelenti azt, hogy semmit ne vegyél magadnak vagy másnak, csak azt, hogy a mértékletesség ebben is nagyon fontos. Ha igen válaszaid 5 alatt vannak, akkor megnyugodhatsz, nem vagy vásárlásfüggő. Megfelelő mértékű időt, energiát töltesz a vásárlással és a pénzköltést sem viszed túlzásba.

A csiga barát Egy esős délután Így szólott a csiga király: „Drágám, vágd magad puccba, Bálba hívott a hangya!” Díszes házzal hátukon, Fényes csíkkal jártukon, A kert túlsó oldalán Elindult a királyi pár. De hiába siettek, Mert mire megérkeztek A bálnak már vége volt S ők beléptükben eltiporták a bojt. A történetet hegedülte: A tücsök. S egy fűszálon ülve Nagy bölcsen még hozzátette: „Láthatja a világ, Méretre szól a barátság.” Veresegyházy Viktória 19

Iskolai formaruha-tervek

20

Könyvajánló Eric Idle - Hakni az űrben A könyv két komikusról szól, Alex Muscroft-ról és Lewis Ashby-ról, a távoli jövőben, akiknek a céljuk, hogy nagymenő srácok legyenek, fellépjenek igazi nagy helyeken mint például a Marson, és ezért mindent megtesznek - keményen dolgoznak, próbálnak minden lehetőségre ugrani. Van még egy nagyon különös Carlton nevű robotjuk, aki a humort tanulmányozza, a komédia egyenletét akarja felírni, és egyébként teljesen zakkant. Egy szép napon, egy elszúrt fellépés után találkoznak egy különleges nővel és ezek után minden felborul - valaki lemondja az összes fellépésüket, megölik Alex egy barátnőjét aki valami fontos dologra bukkan rá, majd beüt a Krach - egy űrbéli kereskedelmi központ kupoláját valaki berobbantja, pont mikor hőseink is ott tartózkodnak, ezek után pedig nincs megállás a fergeteges fináléig.

Hakni: Kampó, horog, szeszély, bolondéria. Fellépések összekapcsolása; különösen vidéki fellépéssorozat, amikor ugyanazt a műsort több helyen is előadják. Ezt találtam egy internetes lexikonban erre a furcsa kifejezésre, és valóban, illik is a könyvre.

Izgalmas, pörgős akció, csipetnyi romantika (hmmm... inkább részletesen leírt ágyjelenetek:D), egy kis tragédia, morális és erkölcsi kérdések, na meg az élet értelmére a válasz - ebben a könyvben minden benn van. Valamint irgalmatlan mennyiségű humor. Rengeteget lehet röhögni ezen a könyvön, csak olvasod és néha ledőlsz a székről mellette pedig van egy mélyebb tartalom is, szóval ezt a regényt tényleg nagyon eltalálta Eric bácsi, szóval vegyétek, egyétek, érdemes elolvasni.

A könyvet a Monty Python társulat oszlopos tagja, Eric Idle írta, szóval elég nagy elvárásokkal ültem le a könyvnek - és minden elvárásom teljesült, egy nagyon szuper módon összedobott könyvvel van dolgunk.

21

Stephenie Meyer - A Burok átveszik fölötte az irányítást. Ez történik egy fiatal, 20 év körüli lánnyal is, Melanie Stryder-rel, akibe az idegen lények közül egy egészen különleges, a Vándor költözik be. Amint Vándor berendezkedik, megjönnek Melanie emlékei és személyisége is - és eltérő módon az eddigi elfoglalt földlakóktól, ez a lány védekezik, méghozzá nem is akárhogyan! Bizonyos pillanatokban teljesen visszanyeri az uralmát a teste fölött. Végül szövetséget kötnek, és elindulnak a sivatagba megkeresni Melanie szerelmét és öccsét... Akció ebben a könyvben nincsen igazán. Sokkal inkább a szeretetre, az elfogadásra, az emberi érzelmek kihangsúlyozására épít. Persze ebből se maradhatnak ki a klasszikus Meyer-féle sport összecsapások a főszereplők között - itt speciel fociznak valamint az igazán nagy lelkizések.

Stephenie Meyer nénit azt hiszem senkinek se kell bemutatni, a legtöbb lány imádja a könyveit, a legtöbb férfitársam pedig utálja. Hiába, a nyálas-csöpögős vámpírrománc nem mindenkinek elfogadható. Én speciel a Twilightot nem olvastam, (csak láttam) de mivel sokan állították, hogy ez nincs annyira túlromantikázva, gondoltam belevágok.

Összességében nekem tetszett ez a könyv. Voltak ugyan részek, ahol azért néha kicsit már sok volt, de bátorítanám elolvasására az olyan srácokat is, akik egy kicsit is éleslátóak ahhoz, hogy észrevegyék azt, hogy a cukormáz alatt csillog is valami.

A sztori nagyon érdekes, nekem kifejezetten tetszett. Nagy vonalakban arról szól, hogy a földet megszállja egy testrabló banda, akik miután beköltöznek valaki testébe - a burokba – s onnantól teljesen

A lányok meg úgyis elolvasták már... Zehetmayer Dávid

22

RETRO színház Minden év szeptemberében beköszönt a színházak 2 napos évadnyitó fesztiválja. Ezen a rendezvényen több ezren lepik el az Andrássy utat, hogy színházak ismertessék velük ez évi programjukat.

műsorával, melyben Broadway-sikerdalok és mai slágerek hangoztak el. Volt itt minden: átköltött dalszövegek, chacha-cha, de a művészek megidézték kedvenc előadásaik, például a Bál a Savoyban, valamint a Chicago híres „Cella tangó” című dalának a kicsit átköltött változatát, a Rebecca, a Rómeó és Júlia, az Elisabeth, az Abigél, a Szentivánéji álom, a Szépség és a Szörnyeteg általuk játszott figurái képében. Velük lépett színpadra a Hangemberek formáció is, akik a Hoztam egy dalt Szendrőládért című jótékonysági gálán mutatkoztak be először és a capella adtak elő három dalt.

2010. szeptember 17-18-án, a Budapesti Operettszínház szokásához híven idén is elfoglalta a Nagymező utcát. Színészeink a zenés népszínház minden műfajából – operett, musical, opera – adtak ízelítőt és rengeteg meglepetéssel is szolgáltak. Az előző napi, karneváli hangulatban telt előadások kellőképpen bemelegítették a közönséget a Broadway Fesztivál második napjára (szeptember 18.), mely retro hangulatban telt. Szombat délután egykor Rock 'n' Roll Party vette kezdetét, a Pesti Broadway Stúdió növendékeinek tolmácsolásában. Fergeteges műsorukban olyan népszerű rockyszámokat énekeltek, mint a Csavard fel a szőnyeget, a Hit the road Jack, a Meghalok, hogyha... és a Csókkirály. Őket a Budapesti Operettszínház Musical Együttese követte Best of című

Fél háromkor vette kezdetét a Lemezbemutató-maraton. A Budapesti Operettszínház több művészének jelent meg már albuma a közelmúltban, mások nemsokára rukkolnak elő új CD-jükkel. Mint például: Náray Erika zenekarával, Siménfalvy Ágota és Mészáros Árpád Zsolt. A lemezbemutatókat 23

Peller Károly zárta, aki EZ OPERETT! című korongjának legnépszerűbb dallamait szólaltatta meg.

Koldusopera, Gianni Schicchi, Szerdán tavasz lesz című darabok. Negyed héttől a Budapesti Operettszínház egyik legnépszerűbb musicalsztárja, Dolhai Attila koncertezett: Olasz szerelem és Egy szerelem története című nagysikerű albumairól énekelte legkedvesebb számait.

A 2010-es évad nagy szenzációja lesz még – a premierek mellett természetesen - egy készülő CD, amit a Budapesti Operettszínház és a Universal Music közösen ad ki, valamint a hozzá kapcsolódó musical-koncertsorozat.

Bár az idő nem volt éppen napos, a műsorból a Szép nyári nap sem maradhatott ki. A Neotonmusical dalai ezúttal kicsit másképpen csendültek fel, illetve a sikerzenekar és a sikermusical népszerű számaira táncolhattak is a vállalkozó kedvű nézők. A jelentkezők a 220 felett, a Tinidal és a Vörös hajú szemüveges című slágerekre ropták a táncot, a döntőben pedig a Santa Maria csendült fel. A táncversenyen minden korosztály képviseltette magát, amit a musical főszereplői zsűriztek.

A Dalok szárnyán blokkban az Operettszínház legnagyobb sztárjai: Dolhai Attila, Janza Kata, Kerényi Miklós Máté, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter, Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi mutatnak be produkciókat a legnépszerűbb musicalekből (Mozart!, Rómeó és Júlia, Elisabeth, Rudolf, Szentivánéji álom). A 2010/2011-es évad új bemutatói kerültek előtérbe szombat késő délután, ahogy azt a blokk neve is jelezte. Az előadások főszereplői a darabok legnépszerűbb dalait szólaltatták meg, miután Csonka András műsorvezető a rendezőket (Béres Attila, KERO®, Somogyi Szilárd) interjúvolta meg pár kérdés erejéig. Az idei év színes palettáján található tehát: zenés filmkockák, vígopera, retroperett -

S mivel mással is zárulhatott volna ez a nap, mint egy igazi retropartyval. Este nyolctól a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek slágerei és a Budapesti Operettszínház sztárjaié volt a terep. Szöveg: Szántai Réka 12.E Fotók: Kangela 24

Környezetvédelem, avagy egy bicajos naplója - folytatás Környezetvédelem, vízzel való spórolás, megújuló energiák hasznosítása, szelektív hulladékgyűjtés… Már a csapból is ez folyik, és pszichológia ide vagy oda, gondolom, nem én vagyok az egyetlen, akinek kicsit már elege is van az elcsépelt sablonszövegekből, mint például a „Hogyan tehetsz Te is valamit a környezetedért?” És erre olyan választ adnak, amit egy 5 éves gyerek is mondhatott. Ezért az Akták közül inkább egy személyes naplót húztunk elő. Mivel a történetek valós eseményeken alapulnak, a napló tulajdonosának kilétét sajnos nem fedhetjük fel.

kikászálódtam, és olvasgatni kezdtem egyik útikönyvemet. Sok érdekességet olvastam a városkáról, a szőlőtermesztésről, a világháborús történetéről… De egy idő után ezt is meguntam, és pakolászni kezdtem. Aztán bementem a fürdőszobába is, ahol kis meglepetés fogadott. A mosdókagyló alatt ugyanis a megszokott egy szem kis szemetes helyett egy sokkal nagyobb méretű volt: akkora, mint egy háziasszony konyhájában szokott lenni. Mikor pedig fésülködés után felnyitottam, hogy kidobjam a hajamat, meglepetésemben hirtelen azt se tudtam, hova dobjam! A kukában ugyanis 3 kisebb különálló rekesz volt, egy fehér, egy sárga és egy piros. A szelektív hulladékgyűjtés tehát már itt is teret nyert, s meglehetősen komolyan, hiszen még a fürdőszobai szemetes is szelektív. Manapság egyre nagyobb divat az ilyen szemetesek használata, de vajon mennyire használják jól az emberek?...

2009.08.25. „…Bizonyos szempontból utolsó napunkon késő délutánra érkeztünk meg a szállásunkra, Mariborban. Fáradtan pakoltunk le, kicsit pihegtünk, aztán megfürödtünk, és úgy döntöttünk, nem otthon fogunk vacsorázni. Felkerestünk egy közeli kis éttermet, ahol viszonylag jó áron finom és mindenekelőtt meleg ételt kaptunk. Nézelődtünk a helyi különlegességek között is, de végül úgy döntöttünk, csak egy adagot rendelünk az ismeretlenből, a másik adag főétellel pedig biztosra megyünk…” „…Vacsora után kimerülten, jóllakottan zuhantunk az ágyba, hogy másnap pihenőnap keretein belül körülnézzünk majd a városban, a nevezetességeket felkutassuk és lencsevégre kapjuk.” 2009.08.26.

Laci kezd felkelni, azt hiszem, odamegyek hozzá. De a szelektív szemetesekkel kapcsolatban egy kis történetet majd még leírok a tavalyi nyaralásunkra emlékezve…”

„…Nem keltünk korán, be sem állítottuk az órát, végre tartottunk egy napot, amikor addig alhattunk, ameddig jól esett. Igaz, én így is felkeltem 8 körül, és eleinte forgolódtam az ágyban, aztán nem bírtam tovább, így

„…Éppen egy parkban, egy fa árnyékában ücsörgünk és szendvicseket eszegetünk. Így 25

ismét van egy kis időm naplót írni. Ott tartottam, hogy tavalyi nyaralás… Németországban voltunk, egy barátunkat meglátogatni, aki néhány hónapot töltött kint, munkával kapcsolatban. Összesen négyen mentünk ki hozzá, egy apartmanban laktunk. A mosogató alatt volt a konyhai szemetes, egymás mellett több is. Számomra egyértelmű volt, hogy a sárgába a műanyagot dobom, a fehérbe a papírt, a harmadikba pedig az egyebet. És azt is tudtam, hogy ezt a németek nem csak felvágásból csinálják, mint nálunk sokan: elbüszkélkednek, hogy szelektíven gyűjtik a hulladékot, mert az ma olyan menő… Na de, arra már kevesebben veszik a fáradtságot, hogy a műanyagot kiöblítsék, a kevert anyagokat pedig a lehető legjobban szétválogassák. Mert azt már nem látja senki… Németországban viszont ez egészen máshogy megy. És bizonyára meg is jegyezték az egyhetes ott tartózkodásunk után a szállásadók, hogy nem sikerült azt a három dolgot sem szelektálni, akármilyen állapotban. L Ez a nagy szelektálás…!”

embert látok rollerezni! És ami a legmeglepőbb, nem csak a diákok körében. Mert az ugye egy dolog, hogy a suliba már vagy 5 diák is azzal jár, meg sok kisiskolást is látni rollert hajtani. De ők egyébként sem ülnének autóba. Viszont mostanában már a felnőttek körében is teret hódít a kis kétkerekű. A kedvenc látványom, amikor egy öltönyös bácsi vagy egy kosztümös néni elegánsan jön szembe a járdán, de nem tipeg a magas sarkúban, hanem rolleren közlekedik! J Meghökkentő és bizarr, ugyanakkor nagyon is helyes! Mert ha már nem sok olyan biciklit lehet venni otthon, amivel öltönyben is lehet tekerni, meg azon amúgy is leizzad az ember, de a rollernek megvan az előnye, hogy nem izzad az ember, szoknyában is lehet használni, és kis helyen is elfér – főleg az összecsukható változata. Mellesleg a villamosra is fel lehet vele szállni, így ha távolabbi célt tűzünk ki, akkor tömegközlekedéssel kombinálható…” „…Este van, ismét a szállásunkon vagyunk. Most itthon vacsorázunk, és utána tévét nézünk. Sportot, Laci kérésére. Most van valami triatlonos bajnokság, és azt kell nézni, különben nem tudom, mi lesz Vele J Apropó, triatlon. Jövőre nálunk fogják rendezni a Triatlon VB versenysorozatának döntőjét, az utolsó megmérettetést. Természetesen a zöld jegyében fog zajlani, ezért is kapta a Zöld Triatlon elnevezést. Külföldön, főleg nyugat irányában szinte minden második rendezvény valamiért zöld. Igyekeznek már a szolgáltatóiparban is minél jobban terjeszteni a környezettudatos szemléletet, s ennek egyik módszere, ha már a szórakozás is zöld. Amit én nagyon is hasznosnak tartok, legalábbis egy alapvetően nyitott társadalomban…”

„…Ahogy az utcákon sétáltunk, sok embert láttunk biciklivel közlekedni. Mi otthon hagytuk kétkerekűinket a szálláson, mondván, ültünk rajtuk éppen eleget. Vajon itt is ugyanolyan népszerű a bicikli, mint Hollandiában? Vagy legalább közeledik felé? Nálunk sajnos jele sincs a biciklik sikerének L Helyette egyre több

„…Laci beleolvasott a naplómba!! Igaz, semmi különöset nem látott, csak a Zöld Triatlonra kérdezett rá, hogy az mit takar, de akkor is! Már maga az elv, hogy Ő beleolvas az én naplómba!??

26

kiviszik a rendezvény helyszínére. Akik pedig használják, vissza tudják váltani, s ezért visszakapnak valamennyi pénzt. Gyakorlatilag ugyanolyan rendszer, mint a betétdíjas üvegeké. A rendszer talán a budapesti Zöld Pardon szórakozóhelyen, illetve a Sziget Fesztiválon debütált először, s azóta egyre csak nő a megrendelések száma.”

Azonban kérdése jogos volt, és örültem neki, mert kicsit elbeszélgettünk a zöld rendezvényekről. Amikben a jövőt is látom, hiszen mindennek az alapja az élhetőbb, tisztább jövő. Rendezvények alkalmával erre a szervezés során és a rendezvény alatt egyaránt oda lehet figyelni. Olyan apróságoktól kezdve, hogy a partnerekkel folytatott e-mailes levelezéseket nem kell kinyomtatni, vagy ha mégis kell valami jegyzet, akkor az lehet újrahasznosított papírra, azokat a lapokat, amiknek egy oldala használt csak, a másik oldala jegyzetelésre tökéletes, az irodai hulladékot egyszerűen lehet szelektálni, hisz többnyire papír és műanyag… És ezek még csak a legapróbb dolgok. A rendezvény ideje alatt pedig a kihelyezett szelektív gyűjtők, a re-pohár rendszer a legnépszerűbbek napjainkban. A re-pohár rendszerét a Zöld Övezet Zrt. szokta leggyakrabban és legsikeresebben szervezni, akik szükség esetén egyedi tervezésű erős műanyagból készült poharakat is gyártanak. A poharakat kiszállítják a helyszínre, majd nap végén begyűjtik, mosatják, s végül ismét

„…Azt hiszem, még holnap is itt maradunk, mert nem sikerült korán lefeküdni. J Úgyhogy megajándékozzuk magunkat még egy pihenőnappal, aztán majd holnapután hazaindulunk. Elvégre, nem szalad el az otthon J Most viszont már megyek, mert mindjárt leragad a szemem. Annak ellenére, hogy nem tekertünk ma egy métert sem, csak gyalogoltunk – de annál többet! – elég hullának érzem magam… Na, jó éjszakát, de tényleg!”

27

Stockholm-beszámoló 2010. július 2-án vette kezdetét életünk talán egyik legnagyobb kalandja. Persze ezt a kalandot egy felkészülés előzte meg.

stockholmi metrózással, ami akkor még ijesztőnek és bonyolultnak tűnt, de hamar hozzászoktunk. Elfoglaltuk a szállásunkat, ami 1 hónap alatt lakhelyünkké is vált. Igyekeztük minél otthonosabban berendezni a 18 négyzetméteres kis kuckónkat, hiszen 1 hónapot töltöttünk itt. Az első napokban felkerestük a szállodákat, ahol az elkövetkezendő hónapban dolgoztunk és megtekintettük a legfontosabb látnivalókat.

Az utazás előtt már hosszasan készülődtünk az útra, testileg – lelkileg, sok felkészítő órát tartottunk, hogy biztosan megálljuk a helyünket. Egy itthoni szállodában is kipróbáltunk magunkat, és az út után összehasonlíthattuk, hogy milyen itthon, és milyen Stockholmban dolgozni. Mert úti célunk nem más volt, mint a svédországi Stockholm.

Hétfőn indult a munka, nem volt mese, korán kellett kelni. De legalább pontosan ki tudtuk számolni, hogy mennyire korán, hiszen a közlekedés Stockholmban rendkívül szervezett és pontos. Egy átlagos napon fél ötkor keltünk, hiszen 6- 6:30-kor már kezdődött a munka. Első napunkon rögtön a mélyvízbe dobtak minket, és elég hamar megtanultuk, hogy nem egy könnyű munka ez. No, persze nem volt ez annyira borzasztó, hiszen a svédek hozzáállása merőben eltér a magyartól. A ’take it easy’ mentalitás nagyon szimpatikus volt. Amikor munka volt akkor azt csinálni kellett a magunk tempójában, precízen, de semmit nem görcsösen. A szállodák

Én még sohasem jártam Svédországban, sőt semmilyen északi országban, így rendkívül vártam az utat. Persze már a csomagolás is gondot okozott: kis bőrönd vagy nagy bőrönd legyen, mik a legfontosabbak, mi az, ami felesleges, mit vigyünk és mit ne. Csomagolás után a következő kihívás az utazás volt. Én nagyon féltem, mert még sohasem ültem repülőn, de ez volt életem egyik legizgalmasabb kalandja. A félelmem hamar elszállt, és nagyon élveztem az utat, ami alig volt több 2 óránál. Miután landoltunk, a Stockholm- Arlanda reptéren rögtön egy hatalmas ABBA plakát fogadott minket, ami nem volt meglepő. Felvettük csomagjainkat, majd a Stockholm- Arlanda Express járatával bementünk a belvárosba. A repülés után ez is élmény volt, hiszen ez a környezetbarát vonat több mint 200 km/h-val száguld. A belvárosban megismerkedtünk a 28

felépítése is merőben eltér az itthonitól. Nincsen ’művészbejáró’- avagy személyzeti bejárat, mi is ott mehettünk be, ahol a vendégek. Nem volt külön étel, mi is azt ettük, amit a vendégek, és ott, ahol ők. És ebből nem volt semmilyen probléma, nem néztek le minket és nem fintorogtak. Csak kedvesen köszöntek és mosolyogva továbbmentek. A vendégek főleg nagyon barátságos svédek voltak, de akadtak spanyolok, franciák, amerikaiak is.

A szabadidőnkben igyekeztünk minél többet látni a városból, és minél jobban megismerni azt. Hétvégénként a kísérőtanárok által szervezett közös programokon vettünk részt, hétköznap pedig saját magunk találtunk elfoglaltságot. A közös programok része volt, hogy elmentünk a Skanzenbe (ami nagyon különbözik a miénktől), megtekintettük a fontosabb múzeumokat. Részt vettünk egy egynapos hajókiránduláson Finnországba, így az óceánjárók világát is megtekinthettük, királyi palotákat látogattunk. Szabad időnkben rengeteg sétáltunk az Óvárosban (Gamla Stan), vásároltunk, fagyiztunk. Szülinapokat is ünnepeltünk, két meglepetés bulit is tartottunk, mert ketten is itt ünnepelték a 18. születésnapjukat.

A feladatok eltérőek voltak, szállodafüggő volt, hogy mit kellett csinálni. 12-en utaztunk, 6 szállodában dolgoztunk. A 6-ból 5 szálloda a Scandic szállodalánc tagja volt, 1 pedig egy önálló kis belvárosi hotel volt a Columbus Hotell. Itt dolgoztunk mi. A fő feladatunk volt a reggeli előkészítése, annak lebonyolítása: ügyelni arra, hogy a svédasztalon mindig friss és teljesen feltöltött tányérok sorakozzanak, gondunk volt a mosatlanra, a kávéfőzésre és persze a vendégek rendelkezésére álltunk. A reggeli után tartottunk egy kis szünetet, ekkor reggeliztünk. Senki nem sietettet minket, volt időnk kipihenni magunkat. Ezután jött a kevésbé kellemes feladat, a takarítás. El kellett tüntetni a konyhai romokat, mosatlant, le kellett törölni a kinti és benti asztalokat, majd felporszívózni és felmosni a padlót a konyhában, étteremben, előtérben. Egy átlagos nap 13:00-14:00 óráig tartott. Így még volt lehetőségünk saját programokat szervezni.

Először nagyon hosszúnak tűnt ez az 1 hónap, de nagyon hamar elrepült. Furcsa volt, mert bár rövid ideig tartózkodtunk kint, mégis olyan volt mintha ezer éve kint élnénk. Rengeteg új élménnyel gazdagodtunk. Az utolsó héten, napokban szomorúan búcsúztunk a hotelektől, kollégáinktól, kis kuckóinktól, kedvenc helyeinktől és a naplementében úszó stockholmi kikötők látképétől. Ilyés Noémi 12. E 29

Két óra alatt a Föld körül (utolsó vendéglátás óra) A 12. E osztály tavalyi utolsó vendéglátás óráját utazással töltötte. Ha csak 2 órára is, de sikerült kiszakadnunk az osztályterem 4 fala közül. Az utazás témája nem más volt, mint a „Nemzetek konyhája”. Úgy döntöttünk, hogy tartunk egy nem megszokott, gyakorlatias órát melyen különböző nemzetek ételeit készítjük el, majd pedig közösen elfogyasztjuk.

nagy előszeretettel cipelnek az anyukák az iskolai/óvodai rendezvényekre, mivel egyszerű, szinte elronthatatlan, és (rum nélkül) még a gyerekek is szívesen megeszik.

Utunk Görögországba vezetett tovább. Ha már itt jártunk akkor feltétlenül meg kellett kóstolnunk a görög salátát, amely a legnépszerűbb saláták egyike. Ízvilága jellegzetes, és nagyon gazdag. Egyediségét a fetasajt és az oregano kölcsönzi. Persze a salátát nem magában, hanem bazsalikomos csirkével fogyasztottuk.

Utunk során bejártuk csaknem az egész világot, főbb megállóink voltak: Anglia, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Oroszország, India. Angliában Cheddar sajtot kóstoltunk, amely Anglia legkedveltebb sajtja, nevét az angliai Cheddar településről kapta. Tehéntejből készült keménysajt, a színe szalmasárga. Aztán Franciaországban és Spanyolországban tortáztunk. Ha Franciaország, akkor créme brulée vagy citromtorta. Ez utóbbi a francia patisserie-k (cukrászdák) egyik alapédessége. Citromos, nyári, könnyű…

Mindannyian szeretjük a palacsintát, ismerjük a magyar hortobágyi palacsintát, az amerikai juharsziruposat, és persze a francia palacsintát. Az orosz palacsinta azonban kevésbé közismert, Nos, mi Oroszországban megkóstoltuk. Az orosz palacsinta alapja hasonlít a miénkhez, csak kicsit sűrűbb. Több elkészítési módja van, a tésztájába lehet kefírt és túrót is tenni. Ez az étel nagyon sokrétű, majdnem bármivel meg lehet enni. Lehet önmagában tejföllel de akár halak mellé is fogyasztani. Mi lekvárral kóstoltuk.

Spanyolországban almatortát kóstoltunk. Azt, hogy mitől spanyol, arra nem tudtunk rájönni. Egyike azoknak a süteményeknek, amelyeket 30

édesség. Többféle ízesítésű halva létezik, mint pl. a mézes, vaníliás és kakaós. Mi a mandulásat választottuk. Lassan utazásunk végére érkeztünk. Utunk során rengeteg gasztronómiai élményben volt részünk, és elhatároztuk, hogy az idei év végén ismét újra indulunk és megkóstoljuk a többi ország ételeit is. Remélem élveztétek ezt a kis beszámolót, mert mi nagyon élveztük a főzőcskézést. J Ha kedvet kaptatok, akkor ti is tartsatok ilyen órákat! A lehetőségek adottak, és ezúton szeretnénk megköszönni Kovács Dóra tanárnőnek az ötletet és a lehetőséget, valamint a konyha személyzetének, hogy segítségünkre voltak az ételek tárolásában! Nem sokára jelentkezünk a következő úti naplónkkal!

Utunk legvégén jött India, mely minden kulináris élményt megkoronázott. Itt tandoori csirkét ettünk, amely inkább csak a pácolásban/fűszerezésben „tandoori”, hiszen az eredeti tandoori csirke hagyományos indiai, agyagból épített tandoorban sütik, amiről az étel a nevét kapta. Itt is kóstoltunk édességet, méghozzá halvát. A halva egy tipikus keleti

Ilyés Noémi 12. E

31

Gólyatábor 2010. A nyár utolsó heteiben, amikor már mindenki várja az iskola kezdetét, a DÖK és kis csapata Zánkán mulatja a szünet végét. Egy nappal a tábor kezdete előtt megérkeztünk és el is foglaltuk az új szálláshelyet. Rövid torna után hozzá is fogtunk a programok megszervezéséhez. Természetesen A, B és olykor-olykor még C tervet is készítettünk, ha netán bármi közbejönne. Több óra megbeszélés után kicsit lazított a csapat. Ez abban nyilvánult meg, hogy különféle papírhajókat hajtogattunk és a közeli kis patakban versenyeztettük őket. Végül ezt annyira szórakoztatónak találtuk, hogy rögtön javasoltuk is, mint programot. Mondanom sem kell, hogy hatalmas sikert aratott! Másnap reggel kipihenten, tele energiával vártuk az újdonsült gólyákat, akik kis késéssel megérkeztek. Rögtön kezdetét is vették a kollektív osztályépítő feladatok, mint például: osztályzászló készítés, különféle névmemorizáló játékok, táncos-énekes előadás és természetesen 1-2 fekvőtámasz is volt. Ezek a programok délután lefutottak és aztán este kezdetét is vette a fergeteges buli! Szerintem felejthetetlenül jó hangulat volt minden áldott este. Mindenki táncolt, énekelt és üvöltötte,

hogy IGIRIBIGIRI: XANTUUUUUUS!!! Természetesen mit ér Zánka fürdőzés nélkül? Így tehát amikor csak az idő engedte, lent voltunk a strandon, mindenki elővette szexi fürdőruciját és megtámadtuk a Balatont. Utolsó előtti este hajókáztunk is egy jót. Azt mondanom se kell, hogy nagyon jó hangulat volt a hajón. Énekeltünk, táncoltunk és kicsit közelebb kerültünk egymáshoz. Utolsó nap már mindenkin látszott, hogy ráférne egy wellness hétvége Hévízen. Ennek ellenére a parton finomítottunk az előadásokon, elpróbáltuk őket, majd indulás előtt előadták az osztályok a nagyközönségnek. Ezek az előadások abból álltak, hogy minden osztály húzott egy stílust és ehhez egy kis verset kellett költeniük. Véleményem szerint igen színvonalas előadások sikeredtek. Az eredményhirdetés után még egy kicsit buliztunk a parton, majd délután hazaindultunk Budapestre. Mindent összevéve fantasztikus volt ez a gólyatábor is - ahogyan az előzőek is - és így befejezésképpen szeretnék, sok sikert kívánni az idei 9. évfolyamnak a továbbiakhoz! Dohány Dávid 11.A

32

IGIRI-BIGIRI Azaz a gólyatábor egy gólya szemével Amikor az ember egy gyönyörű épület előtt áll, és egy csomó idegen ember veszi körül, akár azt is gondolhatná, hogy egy múzeumban van, vagy akár azt is, hogy csak Budapest utcáin sétálgat. De az a nap, amelyikről most én beszélek, teljesen más volt, ugyanis tisztában voltam vele, hogy ezeket az embereket előbb-utóbb úgyis megismerem, és nem csak most vagyok olyan helyen, amit még nem ismerek, hanem egy olyan helyre visznek majd, amit még szintén nem.

Másnap reggel a lehető legrosszabb dolog történt velünk: felkeltettek bennünket, aminek köszönhetően a pihentető alvásunknak vége szakadt. Álmosan és kócosan baktattunk ki a füves területre, ahol már vártak ránk a stábosok. Ezután jelentették be a reggeli torna hírét, ami nem merült ki az össze vissza ugrándozással! Elvittek minket futni, ahol a már előbb említett edzetlenség hatványozódottan megmutatkozott rajtunk, pont úgy, ahogy a magas szókincsünk a szitkozódások terén.

Meglepő módon az utazás hamar eltelt, így pillanatokon belül már Zánkán találtuk magunkat. Abban a percben csak egy dolog jutott az eszembe: A lila pólósok, hogy értek ide hamarabb?

A második napon szinte bekövezett program volt az Igazgató úr beszéde, ami az elkövetkezendő öt év Alfáját és Omegáját foglalta magába, és meglepő módon mindez röpke két órába bele is fért.

Ez a kérdés néha még ma is eszembe jut, de akkor mással voltam elfoglalva, mivel az első szabályokat hallgattuk nagy szájtátva.

A strandot egy külön kategóriába kellene sorolni, ugyanis ott teljesen más volt az egész hangulat. Remek volt a szépségverseny, és mint néző, kitűnően szórakoztam a részvevők különböző figuráin.

Az egész kezdődött azzal, hogy egyazon pólóban kell lennünk három teljes napig, aztán következett a különböző parancsszavak használata. A megállás nélkül bömbölő zene, és a rengeteg ugrálás kicsit összébb rázta a csapatot, ami nélkül az ismerkedés hosszabb ideig tartott volna.

A harmadik napon a lábunkban égő fájdalom egészen megszokottnak tűnt, de mégis a nap fénypontja az volt, amikor kifigurázhattuk a minket már három napja gyötrő stábosokat. Rengeteg humoros megszólalás volt, és így megismerhettük a tábornak azon eseményeit is, ahol esetleg nem voltunk jelen.

Dél felé már mindenkinek korogni kezdett a gyomra, így zene volt füleinknek az "ebéd" szó. Hamar kiderült számunkra, hogy az étkezések egy komolyabb survival jelleggel telnek majd el. A lépcsőkön való fel-le ugrálásnak köszönhetően a majd bevitelre kerülő kalóriákat, már jó előre elégettük. Kár lenne tagadni: a 21. század gyermekei vagyunk, így viszonylag kevesen töltöttük azzal a szabadidőnket, hogy az izmainkat dolgoztattuk, így a lépcsőzéseknél egy külön "nyögdécselés szimfónia" íródott. Hogy is mondjam szépen:...nem nagyon kellett altatni minket esténként.

A hazaút csendesen telt, mindenki kihasználta a pihenéssel tölthető perceket. Amikor megérkeztünk, és a szülő halmokon átverekedve magunkat megtaláltuk saját teremtőinket, a kocsiba beszállva rengeteget meséltünk a tábor eseményeiről, mert a sok futás ellenére is biztosan állíthatom: a tábor 10ből 10-est kap! Juhász Gerda

33

Gólyabál Átlépték a gólyák az iskola kapuját. Megismerkedtek a tanáraikkal, diáktársaikkal, és a büfében Petivel. Szeptemberben beilleszkedtek, de tudták, hogy hamarosan jön a gólyabál.

meg azokról a gólyákról sem akik nem teljesítették a feladatokat. Szép számmal gyűltek a kör közepére, szemükben ijedséggel, hogy mi lesz most velük :D Mindenki becsukta a szemét és a kezébe kapott egy darab hagymát amit mosolyogva el kellett fogyasztania. A gólya esküvel befogadtuk őket a Xántus falai közé.

A gólyahéten többnyire szó nélkül végrehajtották a feladatokat és büszkén viselték a gólyapólót. Most is voltak leleményes gólyák akik megpróbáltak meglógni, de ez nem sikerült, mert minden reggel a kapuban vártuk őket.

S hogy a gólya esküben mi a jó nekünk? Az, kedves diáktársaim, hogy a gólyák megfogadták: ebédszünetben csak akkkor állnak be a büfésorba, ha már minden felsős vásárolt és, hogy a Staff-nak mindig igaza van J

A bálon a feladatok megoldásával kialakult a végső pontszám és kiderült, hogy melyik osztály lesz az év gólya osztálya. Nem feledkeztünk

Gábor Ariella

34

Hagyományos keresztrejtvénnyel kezdjük az évet, ami ráadásul igazi októberi rejtvény is, hiszen a megfejtés az aradi 13 néhány vértanújának neve lesz. A megfejtéseket most is Zelei Szilvia tanárnőnek adjátok le. Leadási határidő: november vége. 1

2

3

4

17

5

6

7

8

9

18

19

10

25

27 33

39

34

28 35

14

15

16

30 37

23 31

38

41

45 50

29 36

40

44

13

22

26

32

12

20

21 24

11

42

46 51

47 52

53

56

54

48

43

49 55 57

MEGHATÁROZÁSOK: Vízszintes: 1. Pozsonyban született 1793-ban, német polgári családból, édesapja vendéglős volt. 1812-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe, részt vett a napóleoni háborúban. 1848-ban, mikor átlép a honvédségbe, és esküt tesz a magyar alkotmányra, alezredesi rangban szolgál. Először a Délvidéken, a Magyarország ellen fellázadt szerbek ellen küzd, majd ezredesi rangban a fel-dunai hadtest egy hadosztályát vezeti. A kápolnai csata előtt lesz tábornok. Kötél általi halállal halt. 10. Temesvárott született 1799-ben, dúsgazdag nagybirtokos magyar-örmény nemesi családból. 1818-tól katona egy utászezredben, 1848-ban már a 2. Hannover huszárezred parancsnoka volt. Az elsők között kezdi meg a küzdelmet a délvidéki szerb felkelők ellen. Kegyelemből golyó általi halállal halt. 17. Női becenév. 18. Német Jóska! 19. … József, a Bács megyei Zomborban született 1796-ban, vagyontalan német polgári családból. 1814-ben, közhuszárként, a híres Simonyi óbester keze alatt kezdte katonai szolgálatát. A 4. huszárezred tisztje, őrnagy, amikor az ezredet Magyarországra vezénylik. Rangidős tisztként felkeresi tiszttársait, felesküszik a magyar alkotmányra és csatlakozik a magyar függetlenségi mozgalomhoz. Gyorsan érvényesül, miután kitűnik bátorságával a pákozdi és schwechati ütközetben. 1848. október végétől tábornok, hadosztályparancsnok a fel-dunai hadtestnél. Kegyelemből golyó általi halállal halt. 21. … Károly, a horvátországi Veliki Groljevacban született 1808-ban, horvát katonacsaládból. 1824-től katona a varasdi határőrezredben, majd áthelyezték Egerbe, a 34. gyalogezredhez. 1848-ban százados, amikor átlép a honvédseregbe. Damjanich vezénylete alatt harcol a szerb felkelők ellen, őrnagyi, majd alezredesi rangot kap. A szolnoki csata után lesz ezredes. 1849 májusában tábornoki kinevezést kap, Buda visszafoglalásakor már a 3. hadtest parancsnoka. 1849. június végétől a Hadügyminisztériumban teljesít szolgálatot, majd a szabadságharc végén Tokajnál a tartalék parancsnoka. Kötél általi 35

halállal halt. 22. Az oxigén és a hélium vegyjele. 24. Magyar szappanmárka. 28. A radon vegyjele. 31. Rendszerhez, hálózathoz kapcsolt, ismert idegen szóval. 32. Idegen Anna. 34. Kamionfelirat. 36. Női név. 39. A Temes megyei Stazán született 1804-ben, szerb katonacsaládban. 1820-tól katona Temesvárott, már százados, amikor 1848 áprilisában szóváltásba keveredik a magyarokat és Kossuthot szidalmazó Haynau altábornaggyal. Ezért Olaszországba vezénylik, de sikerül visszakérnie magát Magyarországra, és a honvédsereg szervezésében már őrnagyi rangban vesz részt. Kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően gyorsan halad a katonai ranglétrán, már 1848 decemberében tábornok, 1849 márciusától a 3. hadtestet vezeti. A legtöbb bosszúságot ő okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta, és így gróf Vécsey került az utolsó helyre. Kötél általi halállal halt. 42. A neon és a higany vegyjele. 44. Szintén ne! 45. Állóvíz. 46. A gallium vegyjele. 47. Délszaki fűszernövény; vadmajoránna. 50. … Ernő, Bécsben született 1814-ben osztrák nagybirtokos nemesi családból. 1829-től hivatásos katona. Már huszárkapitány a 4. huszárezredben, amikor 1848-ban, - tiltakozása ellenére Magyarországra vezénylik. Felesküszik a magyar alkotmányra, s mivel korrekt, rendkívül becsületes ember, fenntartásai és a magyar tisztek gyanakvása miatt elszenvedett sérelmei ellenére a szabadságharc ügyéhez haláláig hű marad, esküjét nem hajlandó megszegni, sőt azonosul a szabadságharc céljaival. 1848 őszén a szerbek ellen harcol, az év végére alezredes. Végigküzdi a téli és a tavaszi hadjáratot, április 26-tól a 7. hadtest parancsnoka ezredesi, majd június 7-től tábornoki rangban. Kötél általi halállal halt. 55. Az alsó, illetve a felső állkapcson elhelyezkedő fogak sora. 56. Leiningen-…, a hesseni nagyhercegségben, Ilbenstadt városában született 1819-ben, elszegényedett német főnemesi családból. 1835-ben lépett a császári és királyi hadseregbe. 1848 őszén jelentkezik honvédnek, vezérkari százados lesz a bánáti hadtestben. Miután számos rokona tiszt a császári seregben, gyanakvó, bizalmatlan légkör fogadja. A szolnoki csata idején - ahol is kiválóan vezeti fegyelmezett katonáit - már alezredes, áprilisban ezredes. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849 júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka. Kötél általi halállal halt. 57. Idegen szavak előtagjaként kettősséget, kétszerességet jelent. Függőleges: 1. Ízletes gyümölcs. 2. Ugyanis, rövidítve. 3. Különálló kisebb lakóház. 4. A bükkfafélék családjába tartozó tömött koronájú fa. 5. HZZ. 6. Román pénzegység. 7. Község Heves megyében, a hatvani kistérségben. 8. JIH. 9. Kétes! 10. A kálium és hidrogén vegyjele. 11. IWO. 12. Semmiféle helyen se. 13. Város Olaszországban, Toszkána régióban, a hasonló nevű tartomány székhelye. 14. Angol férfi becenév. 15. Engedetlen, ellenszegülő, idegen szóval. 16. Hollandia autójele. 20. Svájc autójele. 23. Kukorica, népiesen. 25. … in Hungary, magyar gyártmány. 26. Az oxigén és a nátrium vegyjele. 27. A nikkel és a nitrogén vegyjele. 29. NCJ. 30. JIN. 33. Annyi mint, rövidítve. 35. Ezt teszi a Balaton jege. 37. Sáros az elején! 38. … Bello, egykori híres olasz labdarúgó játékvezető (LO). 40. „Jót s …, ebben áll a nagy titok…” (Kazinczy Ferenc). 41. Itt, németül. 42. …Sándor József Nagyváradon született 1804-ben, vagyontalan magyar nemesi családból. 1819-től 1847-ig szolgált a császári és királyi hadseregben mint huszártiszt, kapitányi rangban vonult nyugdíjba. 1848-ban jelentkezik a nemzetőrségbe, őrnagyi rangot kap, Damjanichcsal együtt harcol a szerbek ellen. Gyorsan eléri az alezredesi, majd az ezredesi rangot, a tavaszi hadjárat végére már a fel-dunai hadsereg lovasságának parancsnoka. Április végétől az 1. hadtestet vezényli, május 2-ától tábornok. Kötél általi halállal halt. 43. Robin …, a tolvajok fejedelme. 44. Szintén ne! 45. TÖS. 46. Félig germán! 48. Modern párizsi gyorsvasút. 49. GOL. 50. Pest fele! 51. Személyes névmás. 52. A bór és az urán vegyjele. 53. RG. 54. Gépkocsi, rövidítve. 55. FO.

36