VADLAW
TARTALOM
Fƅszerkesztƅk: Zakar Annamária Szabó Viktória Szerkesztƅség: Horváth Petra Horváth Viktóra Jelcs Zita Gabriella Kádas Dalma Szabó Kristóf Takács Bálint Tóth Árpád Nyomdai elƅkészületek: Telek Gyuszi
IMPRESSZUM
Felelƅs Kiadó: Leskó Tamás
2
Nyomda: Gazdász-ElaszƟk KŌ. Megjelenik 400 példányszámban. CímlapgraĮka: Juhász Ágoston
VADLAW
Továbbá jelen számunkban még visszaemlékezünk a forró, nyári gólyatáborra, de a szeptemberi eseményeket is felvillantjuk elƅƩetek. Megkezdƅdtek a balekoktatások, és lassan kezdetét veszi a szakestélyek forgataga is. Gyorsan telnek-múlnak a napok, és észre sem vesszük, már írjuk az elsƅ zh-t, és elérkezik a vizsgaidƅszak is. De ne szaladjunk annyira elƅre, hiszen addig még az egyetemi élet eseményeirƅl nem feledkezhetünk meg. E melleƩ színes betekintést nyerheƩek egy-egy Įlm-, vagy könyvajánló kapcsán a kulturális életbe.
BEKÖSZÖNS
BeköszöntöƩ az ƅsz, bár még elƅ-elƅbukkanak a nyári napsugarak, még érezhetƅ a vénasszonyok nyara, ugyanakkor már becsöggentek. Számos változás történt a nyári idƅszakban. Interyou-t olvashaƩok prof. Dr. Torma András Dékán Úrról.
Néhány új szerkesztƅségi tag nevével is találkozhaƩok jelenlegi számunkban, akiket a következƅ számban részletesen is bemutatunk. Továbbra is várja a Vadpaci csapata azon vállalkozó kedvƾ személyeket, akik idƅt nem sajnálva szeretnék jogi kari újságunk elƅmenetelét segíteni. Tehát, ELSSSÖK FIGYELEM, a lehetƅség a Ti kezetekben van! Ismerjétek meg az egyetemi élet jeles eseményeit újságíróként! Jelentkezni lehet a
[email protected] , vagy a vadlaw2012@mailbox. hu email-címen. Jó olvasást kívánunk a szeptemberi események forgatásához!
Zakar Annamária és Szabó Viktória Fƅszerkesztƅk
3
INTERͳYOU
VADLAW „aki akar katona lenni, akarjon tábornok is lenni” – Interjú Prof. Dr. Torma András Dékán Úrral Mint minden tanév, az idei is változásokat/ változtatásokat eszközölt. Értem ez alaƩ az újonnan felveƩ hallgatók érkezését, az új finanszírozási f o r m a megjelenését, vagyis az államilag támogatoƩ jogász- és igazgatásszervezƅ szakokra vonatkozó helyek elvételét és persze végül, de nem utolsó sorban a Kar életét jelentƅsen befolyásoló vezetƅség összetételében történt „cserét”. Jelenlegi számunkban Prof. Dr. Torma Andrással, a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar július 1-tƅl megválasztoƩ dékánjával beszélgeƩem, többek közöƩ megválasztásának körülményeirƅl, dékáni feladatainak ellátásáról, jövƅbeni terveirƅl, a képzési paleƩa bƅvítésérƅl és a Kart érintƅ esetleges változásokról. Elƅször is köszönöm, hogy válaszolt az e-mailemre és hogy idƅt szánt erre az interjúra! Mivel azt írta, hogy a sajtó Önnél prioritást élvez, ebbƅl azt a következtetést vonom le, hogy valóban fontosnak tartja, hogy a Karról és az ezen belül folyó képzésekrƅl minél többet lássunk, halljunk a médiában.
4
Valóban nagyon fontosnak tartom, hogy az új vezetésƾ Állam- és Jogtudományi Kar folyamatosan jelen legyen a sajtóban és a közéletben. A rádióban és a televízióban, az íroƩ sajtóban, a Mertben, a Vadlawban, az egyetemi közéletben, de az Észak-Magyarország régióban is, és ezek a médiák vigyék el jó hírnevünket a társadalomban, elsƅsorban a
VADLAW
Ez vonatkozoƩ, illetve vonatkozik a Jogi Karra is, ami alaƩ azt érteƩem, hogy egyfelƅl a Miskolci Egyetemen a Jogi Kar a mindenki által elfogadoƩ legjobbak közöƩ van: a szervezeƩséget, a szabályozoƩságot, a rendet és az oktatók-hallgatók egymáshoz való kapcsolatát illetƅen. Másfelƅl a Jogi Kar az elmúlt harminc évben minden mutató tekintetében a jogi karok élmezƅnyében foglalt helyet hazánkban. Mégis, úgy látom, hogy a mi ismertségünk és elismertségünk még ebben a régióban is hagy maga után kívánnivalót.
INTERͳYOU
középiskolák diákjainak, valamint a különbözƅ munkahelyek vezetƅinek. A dékáni pályázatomban ugyanis azt írtam, hogy: „Nem elég egy szervezetnek jónak lenni, hanem jónak is kell tƾnni”.
Ennek az okát abban láƩam, hogy az Egyetem Karaként nem voltunk eléggé jelen a társadalmi valóságban. A tudományos és a szakmai közéletben igen, de a szélesebb társadalomban nem. IƩ a „Karaként” kifejezést húzom alá, tehát nem vitatom, hogy bizonyos oktatók, sƅt bizonyos tanszékek is, adoƩ esetben megfelelƅen „jelen voltak”, de a Kar, mint egész, mint egy egység – megítélésem szerint – nem volt megfelelƅ mértékben jelen. Másként fogalmazva: mi eléggé csendesen, bezárva éltük az életünket, és teƩük azt, amit kell: magas szinten oktaƩuk az állam- és jogtudományokat, és képeztünk jogász szakembereket. Ez a magatartás az 1980-as, 1990-es években még természetes volt „elment”, hiszen Karunkon sokszoros túljelentkezés volt a középiskolásokból, még úgyis, hogy csupán egyetlen szakunk volt, a jogász szak. Ma már, a magántulajdonra, a hatalom-megosztásra és a versenyre épülƅ világban a csendes jelenlét nem elég: más világ van. Közhírré kell tennünk, tudatosítanunk kell, hogy íme, iƩ mƾködik az egyetlen olyan képzƅhely Magyarországon, amely kétszeres „Kiválósági hely” címmel dicsekedhet, amely nagyszámú alkotmánybírót, állami és bírósági, ügyészségi és önkormányzaƟ vezetƅk egész sorát adta a magyar társadalomnak, stb., stb..! Nem elég tehát a legjobbnak lenni, annak is kell tƾnni! 5
INTERͳYOU
VADLAW Mit gondol, mennyiben nyilvánul meg ez a „más világ” a jogászképzésben? Mint említeƩem, korábban csak jogászokat képeztünk. 2002-tƅl azonban már igazságügyi ügyintézƅket, 2006-tól pedig – immár a bolognai folyamat eredményeként - munkaügyi és társadalombiztosítási alapszakos hallgatókat, 2008-tól közigazgatási mestereket, 2009-tƅl pedig már igazgatásszervezƅ alapszakos hallgatókat is. 2009-ben Karunkon megkezdƅdöƩ a felsƅfokú szakképzés, a jogi asszisztens-képzés, tehát a Kar ma már a Felsƅoktatási törvény által biztosítoƩ minden szinten folytat képzést: felsƅfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés és doktorképzés terén egyaránt! Utaltam arra is, hogy képzéseink magas színvonalúak, esetenként kiválóak. Milyen érdekes: ahogyan növekedeƩ a szakjaink száma, úgy csökkent az oktató- és az adminisztraơv munkát végzƅk létszáma. No, nem önszántunkból, hanem a felsƅoktatásra háruló egyre erƅteljesebb forrás-kivonás miaƩ voltunk kénytelenek a létszám-csökkentésre! Hogy milyen nagy a különbség a korábbi és a jelenlegi létszámok közöƩ, annak érzékeltetésére hadd említsem meg a saját tanszékemet, a Közigazgatási Jogi Tanszéket. Az 1980-as, 90-es években Ɵzenegy oktató és egy adminisztraơv dolgozó volt ezen a tanszéken, és mindössze két tárgyat oktaƩunk: az egyik a Közigazgatási jog volt, a másik pedig a Jogi informaƟka. Ezzel szemben ma, mindössze hat és fél oktatónk és egyharmad (!) adminisztraơv dolgozónk van, akikre több mint ötven (igen, nem tévedés, több mint ötven!) tantárgy oktatása és tantárgyfejlesztése hárul. IƩ nem csak arról van szó, hogy a bolognai folyamat bevezetése elƅƩ a Közigazgatási Jog egyetlen tantárgy volt, beleértve a gyakorlatokat is, hanem sokkal inkább arról, hogy az újabb és újabb szakok bevezetésével, újabb és újabb ismeretkörök, illetve tantárgyak jelentek meg a Tanszéken. Néhány példa: közigazgatás-elmélet, közigazgatás-technológia, közigazgatás szervezés és vezetés, közszolgálaƟ menedzsment, közigazgatási ügyvitel, stb., stb.. 6
VADLAW
INTERͳYOU
Ez az ismeretkör- bƅvülés gyakorlaƟlag minden tanszék vonatkozásában kimutatható, ezért ezzel talán sikerült érzékeltetnem, hogy nemcsak a Közigazgatási Jogi Tanszék, hanem az egész Kar is - gyakorlaƟlag a 2000es évek második felétƅl kezdve, divatos kifejezéssel élve - csúcsra van járatva. E számunkra részben kedvezƅ, részben kedvezƅtlen tendenciákon túlmenƅen, ez év elején eljutoƩ oda az oktatási kormányzat, hogy mindössze száz (!) államilag ĮnanszírozoƩ joghallgatót gondolt elegendƅnek Magyarország nyolc jogi karára. Ráadásul ezt a minimális létszámot is két budapesƟ jogi karnak ítélte oda: az ELTE és a Pázmány Jogi Karának. (Csak zárójelben utalok arra, hogy ơz évvel ezelƅƩ még több, mint 1800 joghallgató képzését Įnanszírozta az állam!) Ennek a Įnanszírozásban bekövetkezeƩ zuhanásnak a következménye egyrészrƅl az leƩ, hogy a társadalom tagjai (az emberek) elfordultak a jogászképzéstƅl, másrészrƅl pedig a vidéki jogi karok komoly pozíciót veszteƩek a fƅvárossal szemben. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vidéki, önmagukat jogászként elképzelƅ középiskolások mindenképpen Budapestre mennek, annak a bizonyos száz jogászi helynek a megszerzése érdekében, amely államilag ĮnanszírozoƩ. Az ELTE ötven helyére több mint kilencszázan pályáztak! Az a véleményem tehát, hogy igazságosabb leƩ volna, ha a kormányzat nulla helyet szentelt volna a jogászképzésnek, illetve, ha ez a száz hely arányosan oszlik meg a budapesƟ és a vidéki jogi karok közöƩ, úgy, hogy mindenki kap mondjuk 10-10 státust. Ezt a kialakult helyzetet kicsit ellentmondásosnak érzem a Karunk különbözƅ rangsorokba való elnyert helyét illetƅen, hiszen eddig mindig azt halloƩuk, láƩuk és tapasztaltuk, hogy kiemelkedƅ helyen állunk. Úgy gondolom, hogy nem a legjobbak közöƩ célszerƾ elkezdeni a radikális csökkentést. Hihetetlen nehézségek közöƩ, de a Kar helyt állt az elmúlt évƟzedekben és nem is akárhogyan! Azt mondom, hogy az elmúlt harminc évben az Állam- és Jogtudományi Kar nemcsak gyökeret vert az egykori Nehézipari Mƾszaki Egyetemen, hanem ki is terebélyesedeƩ, megerƅsödöƩ és elismerƩé is vált az Egyetem egésze tekintetében. A Kar mind a mai napig jó pozícióban van. Ha ezt a pénz oldaláról fogjuk meg, vagyis hogy az egyetemi költségvetéshez melyik kar járul hozzá a legjobban, akkor karunk mindig oƩ volt, és oƩ van ma is, a karok élmezƅnyében.
7
INTERͳYOU
VADLAW Látni kell tehát, hogy karunk kiváló pozícióban volt és van, és mindig az élvonalban jeleskedeƩ az Egyetemen belül, sƅt azon kívül, a jogi karok versenyében is. Nem szabad azonban, hogy ez valamiféle önelégültséghez vezessen bennünket. Tovább kell tehát gondolkodni, illetve tovább kell lépni. Erre szolgál az a fokozoƩ médiajelenlét, amelyre korábban utaltam, de erre szolgál az új szakok indítására vonatkozó elképzelésünk megvalósítása, és egy külön pénzügyi alap létrehozása is. Megjegyzem, hogy jelenleg is van ilyen pénzügyi alapunk (a Primus Ösztöndíj), amely 10 elsƅéves hallgatónak biztosít 100 000 Ō ösztöndíjat, de azt gondolom, hogy ez nagyon kevés.
Ön szerint mi lenne erre a megoldás? Adományokból, volt hallgatóink támogatásaiból, különbözƅ szervezetek beĮzetéseibƅl és az ún. Kari Alapból sokkal nagyobb pénzügyi alapot kell létrehozni, és sokkal több hallgató számára kell valódi ösztöndíj lehetƅséget biztosítani, legalább azokon a szakokon, amelyeket az állam nem Įnanszíroz. Jelenleg két ilyen szakunk van: a jogász szak, valamint az igazgatásszervezƅ szak. A cél az, hogy teljes tandíjmentességet kell, hogy fedezzen az ösztöndíj, legalább egy tanévre. Ezzel is meg kell teremteni annak a lehetƅségét, hogy ha már önköltséges a hallgató, akkor se maradjon magára. Sokat megélt, és sokat látoƩ emberként persze meg tudom érteni, hogy az ország nehéz anyagi helyzetben van. Véleményem szerint azonban, ha az oktatási kormányzat úgy döntöƩ, hogy radikálisan csökkenƟ az államilag ĮnanszírozoƩ hallgatók létszámát, akkor emellé párhuzamosan – a diákhitelek melleƩ - fel kelleƩ volna építenie egy ösztöndíj rendszert, ahová azok a tehetséges Įatal-emberek pályázhatnak, akiknek az anyagi lehetƅségei nem engedik meg, hogy fedezzék a tanulmányaik költségeit. Márpedig ez nem történt meg. Ha pedig nem a közponƟ kormányzat teremƟ meg a tanulás anyagi fedezetét, és erre a hallgatók sem képesek, akkor nekünk kell ezt létrehozni és arányosan szétosztani a különbözƅ szakos hallgatók közöƩ.
8
VADLAW
Én azon emberek közé tartozom, akik azt vallják, hogy „aki akar katona lenni, akarjon tábornok is lenni”. EzalaƩ azt értem, hogy amikor én egyetemi oktató leƩem 1984-ben, akkor felteƩ szándékom volt, hogy nem szeretnék tanársegédként, vagy adjunktusként nyugdíjba menni. Docensi magasság elérése volt akkoriban a célom, mert a Szegedi Egyetemen, ahol végeztem, oƩ a docensi szint nagyon rangosnak, magasnak tƾnt, hiszen „öreg” oktatóim többsége akkoriban docens volt. (Akkoriban a Jogi Karon mindössze hat, hét egyetemi tanár oktatoƩ.) Oktatói pályám elején, még tanársegédként, 1988-ban ért egy „traumaƟkus” hatás. Ez pedig az volt, hogy kitüntetést, Rektori dicséretet kaptam a Tanévzáró ünnepségen. Engem megelƅzƅen - egy szintén „T” betƾs, tanársegéd urat szólítoƩak ki, aki nyugdíjba vonulása alkalmából kapta ezt a kitüntetést. Ez engem nagyon elgondolkodtatoƩ, és oƩ és akkor eldöntöƩem, hogy nekem így, tanársegédként nem szabad nyugdíjba mennem!
INTERͳYOU
Ennek a létszámcsökkentésnek köszönhetƅen - a korábbi évekhez képest is - idén talán még komolyabb feladatok elé kell, hogy nézzen a Kar, illetve annak vezetƅsége. Miért pont eƩƅl a tanévtƅl pályázta meg a dékáni helyet? Mégis mi volt az indíƩatás?
Az évek múltával persze kiderült, hogy az egyetem számomra a legkiválóbb munkahely, hiszen iƩ, én csak önmagamnak vagyok ellenfele. Vagyis amit el tudok érni, azt el is érem. Nekem versenyezni senkivel nem kell. Kizárólag rajtam múlik, hogy leszek-e adjunktus vagy docens. Vagyis „evés közben jön meg az étvágy” Ɵpikus esete merült fel, mert viszonylag gyorsan adjunktus leƩem, majd 1993-ban tudományos fokozatot szereztem és – mindössze harminchét évesen - docensi kinevezést kaptam! Viszonylag Įatalon elértem tehát azt a célt, hogy „már nyugdíjba mehetnék”. Nem volt ezért megállás, versenyeztem tovább önmagammal. Sorra jelentek meg tanulmányaim és két monográĮám, majd 2002-ben habilitáltam, és ezt követƅen benyújtoƩam egyetemi tanári pályázatomat. Az ilyenkor szükséges megméreƩetésen átesve, Prof. Dr. Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Úr 2003-ban nevezeƩ ki egyetemi tanárrá, tehát negyvenhét évesen, három gyermek büszke apjaként felértem az egyetemi oktatói pályám csúcsára. 79
INTERͳYOU
VADLAW Ez az idƅszak azonban nemcsak ezért volt fontos számomra, hanem azért is, mert 2004-ben leƩ dékán Szabó Miklós Professzor Úr, aki engem kért fel tanulmányi dékán-helyeƩesnek. Ez a „felállás” négy évvel késƅbb, 2008-ban megismétlƅdöƩ, tehát 2012-ig az S helyeƩese voltam. Másfelƅl utalnom kell arra is e körben, hogy valóban, Önnek igaza van: ilyen összeteƩ, bonyolult és nehéz helyzetben a kar az elmúlt harminc évben még nem volt. Ugyanakkor azt vallom, hogy a nehézségek elƅl nem elszaladni kell, hanem elé kell állni, meg kell ragadni és meg kell oldani azokat! Számomra a nehézségek, illetve azok leküzdése azért fontos, mert ezáltal újabb lehetƅségek nyílnak meg számunkra, vagyis nem csapásként, hanem a lehetƅségek kinyílásaként értékelendƅk. Az elƅbb utalt a dékán-helyeƩesi feladatok ellátására. Mik voltak akkor a tapasztalatai? Megdöbbentƅ volt számomra, hogy mennyire másként látja ennek a karnak a helyét, szerepét, feladatát az ember akkor, ha a tanszékvezetƅi székbƅl-, vagy ha a dékán-helyeƩesi székbƅl nézi. Igazából tehát 2004tƅl, dékán-helyeƩesként ismertem meg a Jogi Kart, mint egyetlen egészet. KifejezeƩen kiszélesedeƩ a látómezƅm, mintha a szememet jobban kinyitoƩam volna. A Kar mintegy 2500 hallgatójának sok ezer tanulmányi ügyeit kelleƩ intézni, a tanulmányi és az egyéb szabályzatokat gondozni, a Kar fegyelmi problémáit megoldani, stb., stb.. Mint arra utaltam, nyolc éven keresztül láƩam el a tanulmányi dékán-helyeƩesi feladatokat, tehát tökéletesen módom volt megismerni a Kart. Annak minden oktatóját és nem oktató dolgozóját, valamint a Kar helyét és szerepét az Egyetemi közéletben. A Tanulmányi Dékán helyeƩesi székbƅl egyenes út vezeteƩ a Dékániba? Ez azért nem ment olyan simán, mint ahogyan az kívülrƅl tƾnik egy külsƅ szemlélƅ számára, hiszen a Kar életében elƅször volt hármas jelölés. 10
VADLAW Úgy tudom, hogy a többi pályázónak (Prof. Dr. Fazekas Judit, Prof. Dr. Farkas Ákos) is meglehetƅsen erƅs volt a támogatoƩsága.
A végsƅ döntést a Kari Tanács mondta ki. Az elsƅ körben keƩen maradtunk Fazekas Judit Tanárnƅvel, majd a következƅ fordulóban én nyertem, nagyon szoros versenyben. Ez azért volt különösen érdekes, mert elƅször volt többes jelölés az Állam- és Jogtudományi Karon. Korábban mindig magától értetƅdƅen került sor a „hatalom átadásraátvételre” és ment minden a maga útján. Most történelmileg úgy alakult a helyzet, hogy amikor a Kar 30 éves leƩ, három jelölt is jelentkezeƩ! Ilyen az élet.
INTERͳYOU
Igen, ez abszolút így volt. Ezen azonban nem szabad csodálkozni, mert mindhárom jelölt pályázata és személye egyaránt megfelelt a pályázaƟ feltételeknek. A választás egyébként háromfordulós volt: egy oktatói értekezlet, egy öt fƅs elƅkészítƅ-véleményezƅ bizoƩság, és végül, de nem utolsó sorban a Kari Tanács elƅƩ.
Erre az eredményre leheteƩ számítani? Amikor több jelölt indul, akkor mindenre lehet számítani. Én abban reménykedtem egészen a kezdetek kezdetéig, sƅt biztos is voltam benne, hogy – a korábbiaknak megfelelƅen - egyedül fogok pályázni és egyszerƾ lesz a hivatal-átadás. Egy ciklussal ezelƅƩ, tehát 4 éve, egy Dékáni Tanácsülésen már bejelenteƩem, hogy szeretnék pályázni a dékáni Ɵsztségre. Akkor azonban a Dékán Úr bejelenteƩe, hogy hosszabbítani kíván, amire a szabályok lehetƅséget adtak. Én akkoriban úgy gondoltam, hogy az erƅket nem szabad megosztani, nem szabad széƞorgácsolni Karunk egységét. Mivel tehát a Dékán Úr maradt, így akkoriban én nem pályáztam. Ez úgy gondolom, hogy korrekt döntés volt. Szerintem is az volt. Ezért fogalmaztam úgy korábban, hogy én abban „reménykedtem”: ahogyan a korábbi években minden dékán vetélytárs nélkül, simán átveƩe a vezetést, úgy majd folytatódik ez a „hagyomány”. De ez egyáltalán nem így történt. Hogy ennek mi volt az oka, azt nem tudom, de az biztos, hogy ennek én örültem a legkevésbé. 11
INTERͳYOU
VADLAW Azt már említeƩe, hogy minél többet szeretné szerepeltetni a médiában a Kart, de mi az, amivel esetleg ez még kiegészülhet? Az Ön személye például mennyiben hozhat majd változást a Kar életében? Gondolok iƩ a kitƾzöƩ célokra. Van –e ezeknek a megvalósítására esély belátható idƅn belül? A változások érinƟk-e a tanári kar összetételét? Azt mondom, hogy lépjünk egy lépéssel hátrébb. A dolgot oƩ kell kezdeni, hogy minden szervezet életében szükséges a megújulás. Szerencsére a NemzeƟ felsƅoktatásról szóló törvény is határt szab annak, hogy egy oktató mennyi ideig lehet a szervezet vezetƅje. Így meghatározoƩ idƅ után a vezetƅnek mennie kell. Ez a mi esetünkben 4 év. Ez nemcsak a vezetƅi feladatokat végzƅ oktatóra hárít hatalmas terhet (az oktatót gyakorlaƟlag kiveszi az oktatásból a dékáni feladatok ellátása), hanem egyfajta tehertétel a szervezet számára is, mert idƅvel a szervezet megszokja ennek az embernek a dolgait és közömbössé válik. Tehát egy nagyon egészséges megoldás, hogy a karok élén 4 évenként változás van. Azt vallom, hogy minden szervezetben idƅrƅl idƅre szükség van változásra. Egy új ember mindig új ötletekkel, új gondolatokkal érkezik. Azt pedig el kell fogadnunk, hogy aki vezetƅ akar lenni, ƅ a Kar, illetve a szervezet érdekében akar vezetƅ lenni, nem pedig a személyes ambíció kiélése miaƩ. Egy egyetemi pozíciót elfoglalni elképzelések nélkül nem lehet. Ezeket nyilvánosságra kell hozni, az megméreƩeƟk, és a testület megnézni, hogy ki az, aki pályázik, mi az eddigi teljesítménye, és hogy mik a jövƅre vonatkozó elképzelései. A kiindulópont az, hogy tudtam, mire vállalkozom, hiszen nyolc éven át dékán-helyeƩes voltam. A másik lényeges dolog, hogy természetesen voltak elképzelések, amelyeket a dékáni pályázatomban tételesen be is mutaƩam. Célkitƾzések nélkül nincsen normális emberi élet. Lehet élni célok nélkül is, de úgy nem érdemes – legalábbis szerintem. Az embernek tehát mindig ki kell tƾznie maga elé rövidtávú, középtávú és hosszabb távú célokat. És ha már vannak célok, akkor mozgósítani kell az energiákat. Nyilván ezeket a célokat a pályázatomban is megjelöltem. Az egyik irány a képzési paleƩának a tágítása volt. Korábban már utaltam arra, hogy – mintegy megérezve a változás szelét - 2002-ben elkezdtük a képzéseink bƅvítését és jelenleg már hat szakon folytatunk képzést. 12
VADLAW
INTERͳYOU
Ezek közöƩ két mester szak, három alapszak és egy felsƅfokú szakképzési szak van. Így ma már hat szakon oktatunk, ami természetesen haƞéle tantervet és haƞéle oktatást is jelent. IƩ azonban nem szabad karba teƩ kézzel hátradƅlni és siránkozni azon, hogy csak 100 joghallgatót támogat az állam, és ƅk is csak budapesƟ karokon tanulhatnak. Sƅt! Éppen ez kell, hogy erƅt adjon nekünk, hogy jobban alkalmazkodjunk a megváltozoƩ körülményekhez! Ez a jobb alkalmazkodás további új mesterszakok indítását jelenƟ. Az egyik ilyen, amit jövƅ szeptemberben tervezünk megindítani, az a munkaügyi –és társadalombiztosítási mesterképzés. Miskolchoz legközelebb Szegeden folyik ilyen képzés. Az a merítési lehetƅség tehát, amely rendelkezésre áll munkaügyi mester tekintetében, sokkal nagyobb, mint a többi szak esetében. Mivel jó nagy a merítési lehetƅség, ezért várható, hogy nemcsak azok jelentkeznek majd, akik nálunk végeztek munkaügyi és tb. alapszakon, hanem azok is, akik máshol szereztek alapfokozatot. A másik lehetƅség a remélhetƅleg egyre ismerƅsebbnek tƾnƅ angol betƾszó: az MPEAP. Mit foglal ez az új szak magába? Ez az Európai Közigazgatási Mesterképzési Szakot jelenƟ, illetve foglalja magába. Két évvel ezelƅƩ négy EU-tagállam egyetemének jogi kara (Lecce - Olaszország, Versailles - Franciaország, Marosvásárhely - Románia, valamint a Miskolci Egyetem) egy konzorciumot hozoƩ létre, és azt vállaltuk az Európai BizoƩsággal kötöƩ szerzƅdésben, hogy kidolgozzuk az MPEAP project keretében egy új mesterszak képzési követelményeit, illetve teljes tananyagát. Az utolsó megbeszélés – éppen a napokban Marosvásárhelyen lesz, amellyel egyben zárul is a project. A másik három karral ellentétben azonban az új mesterszak Magyarországon még nincs akkreditálva. Pontosabban akkreditálták már, vagyis a MAB befogadta a képzés alapítását, de miniszteri rendeletben még nem jelent meg a Képzési – és Kimeneteli Követelmény. Ahhoz, hogy mi Magyarországon egy egyetemi szakot megindítsunk, ahhoz akkreditációra van szükség. Az olasz és a francia egyetemen semmi különösebb akadálya nem volt ennek az akkreditációnak, hiszen oƩ nincs közponƟ fƅhatóság. OƩ az egyetemek dönƟk el, hogy beindítják- e képzést. Nálunk más a helyzet. Ha tehát meg fog születni a KKK, akkor majd szaklétesítési kérelmet kell benyújtanunk, amit (ha) a MAB (Magyar Akkreditációs BizoƩság) elfogad, csak akkor indíthatjuk el ezt a szakot.
13
VADLAW
INTERͳYOU
EmiaƩ indul akkor idén csak tanfolyami szinten az MPEAP? Igen így van. A Kari Tanács májusban nem teheteƩ mást, minthogy ezeket a tényeket tudomásul veƩe, és az a döntés születeƩ, hogy az idén még csak tanfolyami jelleggel indul meg a képzés. Ez a tanfolyam egy igazolással fog zárulni. Aki tehát elvégzi majd ezt, kap a diplomája mellé egy igazolást, ami azt tanúsítja, hogy az MPEAP - projekt keretében 16 tantárgyat teljesíteƩ, vagyis igen jelentƅs európai uniós ismeretekkel rendelkezik. Elképzelésünk az, hogy mindegyik tárgyról tartunk egy-két elƅadást. A tananyagok már meg vannak írva angolul vagy francia nyelven, ezeket le fogjuk fordítani és rendelkezésre fogjuk bocsátani. Hangsúlyozni kell, hogy az idén induló képzés még nem ad diplomát, csak igazolást a kurzusokról! Az Európai Közigazgatási Mester szaknak - többek közöƩ - a jelentƅsége az, hogy a Miskolci Egyetemen mi leszünk az elsƅk, akik új szakot, és egyben nemzetközi szakot létesítenek. Terveink szerint egy év múlva már a diplomával záruló képzés is megindul, amely egy keƩƅs diplomával zárul. Ez azt jelenƟ, hogy az Európai Közigazgatási Mesterképzési Szak hallgatója megkapja majd a nemzeƟ diplomát és egy úgynevezeƩ diploma betétlapot is, amellyel a négy egyetem rektora egy megállapodásban kölcsönösen elismerik egymás képzéseit, hiszen ugyanazt oktatják, ugyanazon a nyelven, ugyanazokból a vizsgatárgyakból. Ha valaki megszerzi majd ezt a keƩƅs diplomát (double degree), akkor akár Franciaországba is mehet dolgozni, ahol a legmagasabb közigazgatási végzeƩségƾ szint lesz a Közigazgatási Mester, csak ez egy Európai Közigazgatási Mester diploma lesz. A képzés nyelve miaƩ – amely az angol és néhány kurzus franciául megírt tananyaga miaƩ a francia is - számítunk a határainkon kívül tanuló honĮtársainkra is, ezáltal a merítési lehetƅség az ország egésze és a határainkon kívül esƅ rész is.
14
VADLAW
Korábban említeƩem, hogy a Közigazgatási Jogi Tanszék több mint ötven tantárgyért felelƅs. A levelezƅ képzésben pedig ez azt jelenƟ, hogy több mint 260 óra teher hárul csak erre az egy tanszékre. GyakorlaƟlag minden héten mindenki bent van hétvégén is. Ilyen órateher melleƩ, egy napból legfeljebb két vagy három órát vagyok a Közigazgatási Jogi Tanszéken, hiszen a Dékáni Hivatalban van rám igazából szükség. A dékánnak ugyanis az a feladata, hogy összekösse az intézményt az Egyetem vezetƅivel és vezetƅ testületeivel, valamint a külsƅ szervekkel. Rengeteg meghívó van például a társkarok részérƅl, aminek illik eleget tenni. A nehézség az, hogy egy adoƩ idƅben kéthárom helyen kell(ene) lenni. Mi, a kar vezetƅi azonban ezt a fokozoƩ terhet önként vállaltuk. Azért vállaltuk önként, mert rajongásig szeretjük azt, amit csinálunk. Az egyetemi oktatói lét az emberi lét legszebb dolgai közé tartozik.
INTERͳYOU
Így, hogy dékánná választoƩák, valószínƾleg a legtöbb ideje és energiája a dékáni feladatok ellátására fog összpontosulni. Mennyiben befolyásolja ez a tanszékét, illetve az oƩani feladat-vállalását?
Az, hogy én tanulhatok, és hogy ezt a tudást átadhatom másoknak, ez az egyik legszebb dolog a Világon. EƩƅl szebb már csak talán a gyógyítás, az orvosi lét lehet. Úgy ítélem meg, hogy egy jól mƾködƅ szervezet és kollekơva áll mögöƩem, amelyre kell és lehet építeni. Ezért pedig valamennyi oktató-, és nem oktató dolgozó kollégáim melleƩ, az újonnan megválasztoƩ helyeƩeseimnek: Csák Csilla docensnek, Erdƅs Éva docensnek és Wopera Zsuzsanna docensnek, továbbá a Dékáni Hivatal új vezetƅjének, Szilágyi Józsefnének külön köszönet jár! Vezetƅi alapelvem - a sok munka melleƩ - az, hogy nekem nem azt kell kiabálnom a csatában, hogy „Elƅre, elƅre!”, miközben én hátul elbújok, hanem azt, hogy „Utánam, utánam!”, tehát én haladok az élen, mert én vagyok a szervezet elsƅ vezetƅje. A fenƟekben elhangzoƩakhoz kívánok Önnek és kollégáinak sok sikert és kitartást!
KészíteƩe: Kádas Dalma Fotó: Kiss Viktor 15
VADLAW
SÖTÉTBEN TAPOGATÓZTAM
Sötétben tapogatózom… Rendhagyó cikk olvasására invitálom az olvasót. Rendhagyó, mivel nem hétköznapi élménybeszámolót olvashat e pár sorban. Immár második éve vagyok a kar hallgatója, az átlagtól azonban kissé eltérƅen szemlélem az egyetemi mindennapokat, ugyanis látássérült vagyok, a megnevezést illetƅen inkább a vak szót tartom megfelelƅnek, lévén szerintem az, hogy az ember lát-e vagy nem, csupán csak apró részletkérdés. A felsƅoktatási felvételi során azért a Miskolci Egyetemre eseƩ a választásom, mivel a jogi karról sok poziơvumot halloƩam s kijelenthetem, nem bántam meg a választásom. A leggyakoribb kérdés, amit feltesznek nekem, arra vonatkozik, miként lehet teljesen vakon tanulni, teljesíteni a követelményeket – elárulom, semmi extra nincs a dologban. Mindössze egy laptopra és egy képernyƅolvasó programra van szükség, amely a monitoron megjelenƅ minden információt hanggá alakít, legyen az egy Word jegyzet, PDF formátumú könyv, vagy egy weblap. A tananyag beszerzése elég körülményes, ugyanis tudomásom szerint nincs lehetƅség a könyvek elektronikus formában történƅ beszerzésére, nincs olyan felület, ahol ez elérhetƅ lenne. Ezért az oktatók segítƅkészségén és jóindulatán múlik, hogy sikerül-e egy-egy könyvet beszerezni – eddig minden oktató lehetƅségeihez mérten készségesen segíteƩ a helyzet megoldásában, melyet ezúton is köszönök. Az oktatók melleƩ a hallgatók poziơv hozzáállását is érdemes megemlíteni. Örömmel tapasztalom, hogy nincs olyan helyzet, amelyben ne számíthatnék évfolyamtársaim, vagy más évfolyam hallgatóinak segítségére. Külön öröm számomra, hogy nemcsak a kar hallgatóitól kaptam már segítséget, hanem többször segíteƩek már gépész, gazdász hallgatók az egyetemen történƅ eligazodásban. Az akadálymentesség kérdésérƅl nem tudok részletesen nyilatkozni. Nyilvánvalóan más igényeket vesz Įgyelembe egy mozgássérült vagy egy vak, ha akadálymentességrƅl van szó. Számomra a Įzikai akadálymentesség nem mérvadó, az épületeket tekintve, csupán a termekhez történƅ eljutás jelent némi akadályt, mivel a termek számozását nem látom, így általában emlékezetbƅl közlekedem, vagy segítséget kérek. 16
VADLAW
Mivel a Selmeci Diákhagyományok ápolása karunkon is fontos szerepet játszik, ezzel kapcsolatosan is megosztanék pár gondolatot. A balekoktatások kezdetén többen óva inteƩek aƩól, hogy részt vegyek rajtuk, ennek ellenére végigcsináltam, és nyugodtan állíthatom, életem egyik legemlékezetesebb egyetemi élménye volt. Az oktatás során az oktatók rendkívül segítƅkészek voltak, külön kiemelném egyik Firmám: Tóth Aƫla segítségét, illetve a Selmeci hagyományokat illetƅen sok anyagot kaptam Bajtai Gábortól is. Összességében elmondhatom, hogy csak poziơv élményekrƅl, tapasztalatokról tudok írni az egyetemi hétköznapok minden területét illetƅen. Szerintem fontos szerepe van a tájékoztatásnak, ugyanis, ha egy látó ember választ kap az ƅt érdeklƅ kérdésekre, utána sokkal nyitoƩabbá válik, természetesebben kezeli a vakságot, ezért én mindig azt szoktam mondani, hogy tƅlem nyugodtan kérdezhet bárki bármit, tabuk nélkül, szívesen válaszolok mindenre. Úgy vélem, az emberek segítƅkészsége melleƩ nagyon fontos szerepe van a hozzáállásnak. Én például egyáltalán nem tekintem akadálynak a vakságot, inkább olyan dologként fogom fel, amin jókat lehet mosolyogni, például nyugodtan mondhatom egy kiveơteƩ prezentációra mosolyogva, hogy én még ezt sem látom, pedig biztosan nagy betƾvel vannak szerkesztve a diák. - -
SÖTÉTBEN TAPOGATÓZTAM
Az informaƟkai akadálymentességet azonban fontosnak tartom megemlíteni, mivel iƩ elƅfordul hiányosság. A Neptun rendszer például egyáltalán nem tartozik az akadálymentes weblapok közé, legnagyobb jóindulaƩal sem. Egyik képernyƅolvasóval sem használható a háromból, így sem a tárgyfelvételeket, sem más mƾveletet nem lehet elvégezni a rendszerben, ennek kivitelezésében egyik évfolyamtársam segít. Azt hiszem, lehetne javítani a rendszeren e téren.
Igazságot a jogásznak! Aranyosi Gergƅ
17
KÖNYVAJÁNLÓ
VADLAW Szép álmokat Billy! „Csaló vagy áldozat? Ki volt Billy Milligan? A világ máig nem kapoƩ határozoƩ feleletet. Zseniális színész, aki orránál fogva vezeƩe egész Amerikát, a bíróságokat, a pszichiátereket? Vagy egy megkínzoƩ és széteseƩ ember, akinek testében csakugyan több tucat!!! különbözƅ személyiség lakoƩ? Az író két éven át faggaƩa Billyt és környezetét, hogy felderítse, miért támadoƩ és erƅszakolt meg a Įatalember ismeretlen nƅket. Hogy ƅ teƩe-e egyáltalán, vagy a benne lakozók valamelyike: a szenvtelen Arthur, a lezser Allen, a vad Ragen, esetleg Adalana, a leszbikus!!! nƅ. Keyes páratlan nyomozása a megsokszorozódoƩ személyiségek rég vitatoƩ rejtélyét helyezi új megvilágításba. Az olvasó végigkövethet egy fantaszƟkus éleƩörténetet, s a végén maga is ítélhet: bƾnös volt-e Billy Milligan?” A könyv annál inkább is lenyƾgözƅ, mert szóról szóra megtörtént, igaz történetet dolgoz fel. Amerikában még törvény is születeƩ, a Milligantörvény, hisz azidáig nem volt ilyen esetre precedens. A Ζ70-es évek végén három rablótámadás történik az egyetemi városban, melynek áldozatai Įatal nƅk. Egyikük a bƾnügyi nyilvántartásból azonosítja az elkövetƅt, akit lakásán el is fognak - de akinek szemmel láthatóan fogalma sincs róla, mi történik vele, mivel gyanúsítják. Hangulatváltozásai és személyiségbeli változásai egyik percrƅl a másikra történnek. Hol egy rémült kisĮú sír a rácsok mögöƩ reƩegve, hol egy szláv akcentussal üvöltƅ férĮ tör-zúz besƟális erƅvel. 18
VADLAW Elképesztƅ élmény végigkövetni az életét, ami ezután következik. A benne élƅ személyek egy idƅ után tudomást szereznek egymásról, addig csak úgynevezeƩ idƅvesztés van, mint mikor valaki hosszú álomból ébred. Aztán rájönnek a valóságra. Beszélgetnek egymással. Mikor kire van szükség. Erƅre. Észre. Hƾvös gondolkodásra. Fájdalom-viselésre. Aki éppen a tudatot birtokolja, az az ún. „folton” áll, mintha reŇektorfényben állna. A többiek addig alszanak vagy csak a sötétben pihennek, tanulnak. Minden személyiségnek van egy csak rá jellemzƅ speciális tudása, jellemzƅ hanglejtése, akcentusa, sƅt más-más súlyúak, kinézetƾek. Egymást le tudják hívni, rángatni, parancsolni a „foltról”, ahogy épp az adoƩ helyzet kívánja.
KÖNYVAJÁNLÓ
Billy Milligant molesztálta a nevelƅapja, s mintegy védekezésképpen a személyisége 24 önálló személyiségre hulloƩ szét egyazon testben.
S bizony vannak helyzetek, hogy a véletlenül „foltra” tévedt személyiség értetlenül néz szét, hogy csöppent ebbe a szituációba, vajon huszonnégyük közül éppen ki mƾvelheƩe pl. a rablást és az erƅszakot. S néha-néha felbukkan maga Billy, a magszemélyiség is, aki 16 éves korában öngyilkos akart lenni - ezért a többi személyiség egész egyszerƾen altatja, kiiktatja ƅt. 7 év után ébred fel, a börtönben, és szembesül a valósággal. Döbbenetes élmény. Igaz történet. Dráma. Pszichológia. Igazán ajánlom mindenkinek! Horváth Viktória
19
VADLAW
SIMEK KITTI
Simek Kiƫ:
ReƩegés & erƅszak Simek Kiƫ, a 14 éves lány 2002 augusztusában lelƅƩe alvó nevelƅapját, mert az ƅt és súlyosan beteg anyját, illetve 3 éves húgát évekig érzelmileg és Įzikailag is bántalmazta, ƅt szexuálisan is molesztálta.
A lányt úgy ismerték, mint aki éjszakánként diszkóba jár, Įú kapcsolatai vannak, kihívóan viselkedik. A lány éjszakánként nevelƅapja kocsmájában dolgozoƩ 13 évesen. A tragédia után az iskola kirekeszteƩe ƅt a falai közül. Kiƫ édesapjához került, majd egy rövid ideig kórházi, pszichológiai kezelésre szorult. Ezt követƅen éleƩársi kapcsolatban élt egy Įatalemberrel, gyermeket szült 15 évesen. A lány beismerƅ vallomást teƩ. Az elsƅfokú bíróság felfüggeszteƩ börtönbüntetésre ítélte, a másodfokon eljáró bíróság 2 év 2 hónap letöltendƅ b ö r tö n b ü nte té s re . A köztársasági elnök kegyelembenrészĞƐşteƩe, így elkerülte a börtönt. 20
VADLAW
A lány nem kapoƩ segítséget, pedig születése óta veszélyezteteƩ gyerek volt. Anya és lánya bejelentést teƩ a falu jegyzƅjénél a bántalmazásokról, de másnap visszavonták a nevelƅapa elƅƩ.
SIMEK KITTI
Kiƫ a folyamatos viták és veszekedések miaƩ elköltözöƩ éleƩársától, gyermekét az éleƩársa szüůei gondozták.
Sem az iskolát, a védƅnƅt, a háziorvost, a gyermekjóléƟ szolgálatot nem terhelte felelƅsség, sem a jegyzƅt. Az ilyen eseteket, miután a média számára lecseng az ügy, elfelejƟk, holoƩ segítséget kellene nyújtani vagy legalábbis megpróbálni. Azzal, hogy a köztársasági elnök kegyelemben részesíteƩe Kiƫt, lezárták az ügyet.
Szabó Viktória
21
FILMAJÁNLÓ
VADLAW James Bond - 007: Skyfall (2012) rendezƅ: Sam Mendes szereplƅk: Daniel Craig, Judi Dench, Naomie Harris, Rory Kinnear, Ralph Fiennes, Javier Bardem, Albert Finney, James Remar, Ben Whishaw, Helen McCrory A James Bond rajongók nagy örömére idén ƅsszel megérkezik az angol Ɵtkos-ügynök legújabb küldetésérƅl szóló epizód. A 23. James Bond Įlm az Égszakadás címet viseli. A 007-es öltönyét ismételten Daniel Craig veszi fel. A Įlmet tavaly jelenteƩék be és 2011 ƅszén meg is kezdték a munkálatokat. A világ számos pontján forgaƩák Londontól egészen Sanghajig. A rendezƅ, az az OscarͲdíjas Sam Mendes, akinek a nevéhez, olyan mƾvek kötƅdnek, mint az Amerikai szépség vagy a Bƅrnyakúak. A Bond-lányok tekintetében sem hagy semmilyen kivetnivalót maga után a mozi, két vonzó nƅ, Naomie Harris és Bérénice Marlohe tƾnik fel a 007-es melleƩ. A Įlm alaptörténete teljesen új vonalon indul meg. M múltjának egy Ɵtkos fejezete adja a cselekmény alapját. Az MI6-et támadás éri. Bond feladata, hogy újból helyreállítsa a világ rendjét a gonosszal szemben. A Įlm az elƅzetesek szerint tele lesz akcióval és látványelemmel, na és persze az elmaradhatatlan kiĮnomult poénjaival. A hazai mozikba október 26-án kerül a produkció. Tóth Richárd
22
VADLAW
JOGÁSZVICC
Egy kis faluban zajló perben az ügyész behívta elsƅ tanúját, egy idƅs nagymamát. OdalépeƩ a tanúhoz és megkérdezte tƅle: - Takács néni, ismer engem? Mire a hölgy: - Persze hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, kiábrándultam belƅled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod ƅket a hátuk mögöƩ. Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprƅnek. Igen, persze hogy ismerlek. Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatoƩ és megkérdezte: - Takács néni, ismeri a védƅügyvédet? - Hát persze. A védƅügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetƾ, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni, és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ƅ is csalja a feleségét méghozzá három nƅvel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem. A védƅügyvéd sokkot kapoƩ. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk: - Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytƅl, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.
Horváth Viktória
23
VIZSGAEMLÉKEK
VADLAW (Interjú dr. Gilányi Eszterrel, a Büntetƅjogi Tanszék
tanársegédével) Horváth Viktória: Miért a Miskolci Egyetemet választoƩad? Gilányi Eszter: Miskolcon szüleƩem, egész életemben Miskolcon éltem, ezért logikus választás volt, hogy a Miskolci Egyetemre jelentkezzek. Horváth Viktória: Miért szereƩél volna jogász lenni? Gilányi Eszter: Mindig nagyon szereƩem a humán tárgyakat, és úgy gondoltam, hogy a jogászi munka érdekes lehet. Egyébként nem feltétlenül ügyvéd, vagy bíró szereƩem volna lenni, hanem úgy gondoltam, hogy a rendƅrséghez megyek, ha elvégzem az egyetemet, aztán végül olyan szerencsés voltam, hogy iƩ maradhaƩam az egyetemen. Horváth Viktória: Mi volt a kedvenc tárgyad az egyetemen? Gilányi Eszter: Természetesen a büntetƅjog, és sok olyan alternaơv tárgyat is felveƩem, ami a bƾnügyi tudományok intézetéhez kapcsolódik, mint például az igazságügyi orvostan, a kriminaliszƟka, a grafológia. Jogi klinikai programban is részt veƩem. Igyekeztem minden olyan alternaơv tárgyat felvenni, amit az intézet meghirdeteƩ. Horváth Viktória: Mesélnél egy poziơv és egy negaơv vizsgaélményedrƅl? Gilányi Eszter: Vicces vizsgaélményem volt, amikor magyar jogtörténetbƅl szigorlatoztam és a hitbérrƅl szóló tétel kapcsán azt kelleƩ elmondanom, hogy melyek az elhálás feltételei. Kevésbé kellemes vizsgaélményem volt, amikor egyszer jogelmélet vizsgára készültem, és hajnali háromkor felriadtam, és az jutoƩ eszembe, hogy Jürgen Habermas. Nem néztem át ezt a tételt, és sikerült pont ezt a tételt kihúznom vizsgán. Horváth Viktória: Hogy zajlik egy vizsga nálad? Mennyire kéred számon a hallgatóktól a tananyagot, mi az, amit elvársz tƅlük? Gilányi Eszter: Nálunk büntetƅjogból a vizsga úgy zajlik, hogy kihúzza a hallgató a tételt, és elvárás, hogy tudja a tételhez tartozó jogszabályokat, illetve a tankönyvben ehhez kapcsolódó részeket.
24
VADLAW
Horváth Viktória: Volt valamilyen hallgatóhoz kapcsolódó vicces vizsgaélményed? Gilányi Eszter: Szóbeli vizsgán is vannak vicces esetek, de ami így hirtelen eszembe jutoƩ, az egy olyan hallgató volt, aki írásbeli dolgozatban új társas bƾnelkövetési alakzatokat talált ki, például egy nagyon alapos fogalommeghatározást alkotoƩ a bƾnszövetkezetrƅl, ami egyébként nem létezik. Egy másik hallgató mondta, hogy az elítéltet ki lehet Ɵltani bizonyos helyiségekbƅl, és amikor rákérdeztem, hogy például a fürdƅszobából is ki lehet-e Ɵltani valakit, a hallgató rávágta, hogy igen. Horváth Viktória: A diploma megszerzése után miért maradtál továbbra is az egyetemen? Gilányi Eszter: Mindig nagyon érdekelt a büntetƅjog és fantaszƟkus lehetƅségnek tartoƩam, hogy iƩ az egyetemen azzal a terüleƩel foglalkozhatok, ami engem nagyon érdekel. A kollégáimat is nagyon kedveltem, akkor még, mint volt tanáraimat persze.
VIZSGAEMLÉKEK
Külön hasznos, és mindig jó pont, ha a hallgató járt rendesen szemináriumra vagy elƅadásra, és az oƩ elhangzoƩakból is visszaad információkat; illetve köztudoƩ, hogy büntetƅjogból a kihúzoƩ tételen kívül is belekérdezünk a tananyagba, tehát mindenkinek javaslom, hogy az egész anyagot tanulmányozza át, mielƅƩ eljön vizsgázni.
Úgy gondoltam, hogy nagyon érdekes lesz velük együƩ dolgozni. Persze az elején nagyon izgultam, és nagyon furcsa volt, hogy akik korábban vizsgáztaƩak, azok most már a kollégáim is, de aztán elég könnyen befogadtak. Könnyƾ volt beilleszkedni, mindenki nagyon kedvesen fogadoƩ. Horváth Viktória: Az oktatásod során hasznosítasz-e olyan dolgot, amit esetleg valamelyik tanárodtól tanultál, alkalmazod-e azokat a módszereket? Gilányi Eszter: Igyekszem azokat a módszereket alkalmazni, illetve nagyon sok segítséget, hasznos információkat kapok még most is a kollégáktól.
25
VIZSGAEMLÉKEK
VADLAW Horváth Viktória: Szerinted a mostani hallgatóknak, vagy nektek volt nehezebb elsajáơtani a tananyagot? Gilányi Eszter: Elég más a helyzete a jelenlegi hallgatóknak. Amikor én hallgató voltam, akkor még nem jöƩ be a bolognai rendszer, tehát még nem volt kreditrendszer sem, ezért nekünk elƅre meg volt határozva, hogy milyen tantárgyakat kell egy félévben felvennünk, és azokat teljesítenünk is kelleƩ ahhoz, hogy a következƅ félévre tovább tudjunk menni. Ez egyrészt nehezebb volt nekünk, mert mindig le kelleƩ tennünk az összes vizsgát, másrészt könnyebb volt, mert ugye mindig az adoƩ mennyiségƾ vizsgát le kelleƩ tenni, ezért nem volt az, hogy következƅ félévekre feltorlódtak volna a vizsgák. A mostani követelményrendszer más. A mostani rendszer poziơvuma, hogy ha egy vizsga nem sikerül, nem csúszik az egész félév, lehet ismételni, viszont sok sikertelen vizsga feltorlódásának a veszélye is fennáll; ilyenkor viszont nagyon nehéz a hallgatóknak a továbbiakban boldogulniuk. Én azt látom, hogy elég sok ember ezen csúszik el, hogy az elején esetleg lazábban veszi a tanulmányokat, emiaƩ sok tárgya felgyƾlik, és a késƅbbiekben már nehéz utolérnie magát. Ilyenkor görgeƟ maga elƅƩ a tantárgyakat, amibƅl nem sikerült a vizsga az adoƩ félévben. Van olyan, akinek összejön 13, vagy 14 vizsga egy félévben, azt pedig már sokkal nehezebb letenni. Én azt javaslom mindenkinek, hogy próbáljon meg vállalható mennyiségƾ tantárgyat letenni, és akkor nem lesz ilyen problémája a jövƅben, mert ha egy ilyen bejön, az még nem tragédia, de ha tömegesen vannak ilyen tantárgyak, akkor az már nagyon megnehezítheƟ az elƅmenetelt. Van, aki egymásra épülƅ tárgyakkal úgy csúszik el, hogy emiaƩ egy plusz félévet fel kell vennie. A követelményrendszer is megváltozoƩ, vannak új tantárgyak, viszont nincsenek szigorlatok. Nem mondanám a rendszerre, hogy könnyebb, vagy nehezebb. Más. Horváth Viktória: A hallgatókkal való viszonyodban meghatározó, hogy te is ezen az egyetemen tanultál? Gilányi Eszter: Nem tudom, mivel más egyetemen nem oktatok. Horváth Viktória: Köszönöm szépen az interjút! További sikereket kívánok a munkádhoz!
26
Horváth Viktória
VADLAW
- Melyik madárnak nincs fészke? - kérdi a biológiatanár. - A kakukknak. - És miért? - Mert beköltözöƩ a faliórába.
Iskolában: - Na, Įam, mondj egy ritka állatot Ausztráliában? - Elefánt. - De hisz az nincs Ausztráliában! - Ezért ritka állat oƩ az elefánt.
SULIVICCEK
Tanár kérdezi: - Hol található boróka? - A borókásban!
- Mondja, Įam - kérdezi a tanár a felvételi vizsgán -, melyik nagy folyó szeli át Németországot, és mi a neve? A diák büszkén kihúzza magát: - Tanár úr, kérem, Németországot sok nagy folyó szeli át, és a nevem Kovács.
A tanító néni az iskolaban kérdi a gyerekeket, milyen szokatlan dolog történt velük. PisƟke jelentkezik: - Tanitó néni, a nagybátyám a múlt héten beleeseƩ a kútba. - Jaj kisĮam, remélem már jobban van? - Valószínƾ jobban, mert tegnap óta nem kiabál segítségért....
Takács Bálint
27
VADLAW
GÓLYATÁBOR
Hopp…egy gólya Ismét kezdetét veƩe egy új tanév, egy új szemeszter. Egyetemünk kapuján pedig beáramoltak újoncaink, kis gólyáink, akik még csak most kezdik el tapasztalni, hogy milyen is egyetemistának lenni. Megkezdƅdtek számukra az órák, a hagyományápolás területén pedig a bALEK-okítások, hogy kis pogányokból, poganyinákból bALEKká avaƩathassanak, és késƅbb dicsƅ Firmák lehessenek… De mindezek elƅƩ még alkalmuk nyílt egy kis ismerkedésre, a gólyatábor keretein belül, ellátogathaƩak Tarcalra is. De inkább hagyom, hogy ƅk meséljék el élményeiket: 1.) Miért ép a Miskolci Egyetem és mennyiben befolyásolt, hogy elveƩék az államilag támogatoƩ helyeket? Somlyai Dóri Azért választoƩam teljesen tudatosan a Miskolci Egyetemet mert rengeteg öregdiáktól halloƩam, hogy az egyetem jogi kara kivételesen jó, élmény iƩ hallgatónak lenni, illetve az sem volt utolsó szempont, hogy mindössze 15 percre lakom az Egyetemvárostól. Mikor halloƩam, hogy elveƩék az államilag támogatoƩ helyeket, nagyon megrémültem, hiszen több mint 3 éve ide készültem és bizony nem kevés a tandíj. De végül a szüleimmel úgy döntöƩünk, hogyha már Įzetni kell olyan képzésért Įzessünk, ami késƅbb biztos, kereseƩ állást és megélhetést biztosít. Így dacára a megszünteteƩ állami helyeknek, maradtam a Miskolci Egyetem melleƩ. Bíró Ábris Azért, mert eddig nagyon sok jót halloƩam az egyetemrƅl és annak hagyományairól, a pezsgƅ diákéletrƅl, de fontos szempont volt a választás során az intézmény közelsége is. Ezek tudatában a jelentkezésem során nem is jelöltem meg más egyetemet, csak a miskolcit. De egyébként a támogatoƩ helyek pesƟ központosítása fájó dolog, igazságosabb lenne országos szinten mért eredmények alapján kiadni ezeket a helyeket az egyetemeknek.
28
VADLAW
2.) Milyen élményeket rejteƩ számodra a gólyatábor megpróbáltatásai? Somlyai Dóri Rengeteg mindent halloƩam elƅmenetelként a miskolci gólyatáborról, többek közöƩ, hogy kár kihagyni, hiszen a hallgatótársaim többségét iƩ áll módomban megismerni. És igazuk leƩ. Olyan maradandó élményekkel, benyomásokkal gazdagodtam, amik miaƩ érdemes volt részt vennem rajta. Nem nevezném megpróbáltatásnak, hiszen teljesen kötetlen formában élvezheƩük a programokat és barátkozhaƩunk, csoporƩársainkkal és felsƅbb éves kartársainkkal. A kialakítoƩ csoport rendszernek köszönhetƅen összetartó kis közösség alakult ki és ezáltal belekóstolhaƩunk az Egyetem ÉLETébe.
GÓLYATÁBOR
Cserjés Alexandra Azért választoƩam a Miskolci Egyetemet, mert ez az egyetem volt számomra a legszimpaƟkusabb, valamint számos ismerƅsöm poziơv tapasztalaƩal beszélt az iƩ eltöltöƩ évekrƅl. Az államilag támogatoƩ helyek megvonása, mint mindenkit engem is megdöbbenteƩ, azonban szerencsére így sem kelleƩ lemondanom a továbbtanulás lehetƅségérƅl.
Bíró Ábris A gólyatábor nagyon emlékezetes, boldog pillanatokkal teli élmény volt számomra. Mivel már ismertem pár csoporƩársamat a tábor elƅƩ is, így nyugodt szívvel vágtam neki az egésznek, belegondolva: milyen jó is lesz ez a pár nap. A tábor során a nagyon kreaơv csoportos feladatok tetszeƩek a legjobban, bár mindig izgultam, hogy mi lesz a következƅ, de az egész egy hatalmas poén volt, rengeteget röhögtünk. Mindenki megmutathaƩa mennyire bevállalós, mer-e futni az éjszaka közepén egy jó kis pucér-maratont vagy inkább Įúként a legdögösebb nƅi címre pályázik. Egy dolgot azonban külön kiemelnék: a tarcali kirándulást. Már a tábor elƅƩ is nagyon emlegeƩék a felsƅbb évesek ezt a helyet, de az oƩ eltöltöƩ fél nap után rájöƩem én is, hogy jogosan. Erre nincs más szó: Tarcal az Tarcal! A jókedv, a bor és a törköly után megalapozoƩ volt, a Firmák vezényletével pár dalt el is énekelheƩük. A pincészet udvarában pedig tovább fokozódoƩ a hangulat, mindenki kedvére táncolhatoƩ, szórakozhatoƩ. 29
GÓLYATÁBOR
VADLAW Meg kell említeni, hogy a hideg, 18 °C-os hƅmérsékletƾ pincébƅl kimenni a 32 °C-os melegbe egy ütƅs érzés, az ember ilyenkor jön rá, hogy mennyit is ivoƩ. Ezek után pedig a hazaút vonatos, buszos része már kevésbé maradt emlékezetes…
Cserjés Alexandra A gólyatábor egy felejthetetlen hetet nyújtoƩ számomra. A hét során sikerült megismernem diáktársaimat, valamint az Egyetemvárost. Számos vicces feladatot kelleƩ megoldanunk, amit szerintem mindenki lelkesedéssel csinált végig. Én csak poziơv véleménnyel tudok beszélni errƅl az öt napról.
3.) Már kaptatok egy kis ízelítƅt a Selmeci diákhagyományokból. Mennyire fogoƩ meg ez a hagyományrendszer? Somlyai Dóri Többek közöƩ amit nagyon dicsértek a Miskolci Egyetemben, az a hagyományokhoz való hƾ ragaszkodás. Az elsƅ éves gólyák is nyakig elmerültek ebben a páratlan hagyomány rendszerben. Nekem személy szerint nagyon megtetszeƩ ez a kivételes szokásmód, ami hatalmas összetartást szül a karok hallgatói közöƩ. Bíró Ábris Nagyon megfogoƩ az, amit eddig halloƩam, szeretném én is végigjárni a pogányból Firmává válás lépcsƅfokait. Ez a hagyományrendszer egyedülálló Magyarországon és pont ezért is tartom a Miskolci Egyetemet különlegesnek. A hagyományápolás során olyan baráƟ társaságok alakulhatnak ki, melyek késƅbbi éveink során is összetarthatnak minket és azt hiszem, ez egy nagyon fontos dolog az életben. Külön tetszik, hogy az egyetem fenntartja a kapcsolatot több várossal is és hogy ezekre a helyekre szervezeƩ utakon eljuthatunk. Cserjés Alexandra A Selmeci diákhagyományokból a gólyatábor során kaptunk bemutatást, amely nekem nagyon megtetszeƩ. Azonban úgy gondolom, hogy ez még csak a töredéke leheteƩ annak, mint amennyit valójában tanulni fogunk errƅl a balekoktatások során.
30
VADLAW
Somlyai Dóri Eltelt az elsƅ két hét. Megismerkedtünk a tanárainkkal, belecsöppentünk az akơv hallgatói életbe. Mikor eldöntöƩem, hogy a jogi pályát választom mindenki azzal traktált, hogy oƩ bizony rengeteget kell magolni, meg a római jog mennyire nehéz és az egész unalmas és száraz lesz... Ezeket eddig nem tapasztaltam. A római jog az egyik kedvenc óráim közé tartozik, és úgy gondolom, hogy megfelelƅ felkészültséggel szerintem teljesíthetƅ lesz minden elvárás velünk szemben. Összegezve elmondhatom, hogy nagyon élvezem a hallgatói életet és nagyon örülök, hogy erre az Egyetemre és erre a karra jelentkeztem.
GÓLYATÁBOR
4.) Már elkezdƅdöƩ a szemeszter, az elsƅ órák milyen benyomást kelteƩek benned?
Bíró Ábris Az elsƅ két hét után még messzemenƅ következtetéseket nem vonhatok le, de az eddigiek alapján azt mondhatom, hogy a véleményem nagyon poziơv. Segítƅkész emberek vesznek körül, értem ezt oktatókra és hallgatótársakra egyaránt. A rendszer még kicsit szokatlan, a középiskolai órák után átállni a másfél órás elƅadásokra hirtelen fárasztó, de nagyon tetszik az a szabadságérzet, amit az egyetemi légkör biztosít. Ellentétben az iskolákkal, mindenki azt csinál, amit akar, egy bizonyos határ keretein belül. Az elƅadások többségét kimondoƩan érdekesnek tartom, remélem ez nem csak kezdeƟ érdeklƅdés részemrƅl az új dolgok iránt. Összességében annyit mondanék, hogy örülök, hogy a Miskolci Egyetemre felvételt nyertem és bízom benne, hogy az elkövetkezƅ években is így fogom érezni magam. Cserjés Alexandra A kezdeƟ idƅszak számomra nagyon jól telt, úgy érzem, hogy egy teljesen más világba csöppentem a középiskola után. Azáltal, hogy magunknak kell beosztanunk az idƅnket, szerintem egy sokkal felelƅsségteljesebb éleƞorma indult el. Az elƅadások tetszenek, valamint nagyon érdekesnek találom ƅket. SzimpaƟkus az is, hogy szabadon választhatjuk meg tantárgyaink egy részét és a sport területén is szabad kezet kaptunk.
Horváth Petra 31
VADLAW A sport sen gyƅzni, vagy A sport tehát mindenre megtanít.”
SPORTNAP
„
(Hemingway) Idén XIII. alkalommal ismét megrendezésre került az egyetem sportéletének egyik legkiemelkedƅbb és legösszeteƩebb rendezvénye a Miskolci Egyetemi Sportnap. Ez az esemény az egyetemen mƾködƅ színes sportélet jelképévé vált, amibe a mostani elsƅ évesek is betekintést nyerheƩek. Számos sport és kiegészítƅ programmal várták a részt vevƅ hallgatókat a szervezƅk. A rendezvény 8 órakor veƩe kezdetét futballal a mƾfüves és beton pályán. A jelentkezeƩ csapatok elƅzetes sorsolás alapján mérkƅzheƩek meg egymással. Eközben az alsó füves területen fƅzƅ tudományaikat mutathaƩák meg a karok csapatai. 9 órától további sportágakban mérheƩék össze képességeiket a sportolni vágyók. Az E/4-es koli tornatermében tollaslabda, a körcsarnokban pedig asztalitenisz mérkƅzéseket kísérheƩünk Įgyelemmel.
32
megtanít emelt fƅvel
becsületeveszíteni.
VADLAW
A nap során folyamatos színpadi bemutatók keretében bemutatásra kerültek különbféle sportágak, melyek kipróbálására lehetƅség adódik az egyetemen. Figyelemmel kísérheƩünk egy Kung-Fu és egy Thai Chi bemutatót. MegtudhaƩuk, hogy az elƅbbi egy több mint 1500 éves kínai harcmƾvészet, mely az erƅszak lényegét vizsgálja és annak elkerülésére tanít, továbbá utóbbi az egészség viszszaállítására és megƅrzésére szolgáló belsƅ mozgásmƾvészet.
SPORTNAP
A sport rendezvény 10 órakor a mƾfüves pályák melleƫ sörteraszon dartsal, csocsóval valamint a homokos röplabdapályán strandröplabdával folytatódoƩ. Ezek után a versenyszámok sorában 11 órai kezdeƩel a Streetball következeƩ.
Ebédidƅ után laƟnos zenék keretében fergeteges ZUMBA koreográĮákat tekintheƩünk meg, majd amerikai foci bemutató és a Miskolci Egyetem Cheerleader csapatának fellépése következeƩ. Azon hallgatók, akik nem veƩek részt a kari vetélkedƅkben, változatos kiegészítƅ programok közül választhaƩak. Ingyenesen ki leheteƩ próbálni az óriás trambulint, melyen ugrálva, egyensúlyérzékünket próbára téve a legtöbb izomcsoportot megmozgathaƩuk. A mini vidámparkban egy hatalmas jelmezt magunkra öltve beleélhettük magunkat milyen szumósnak lenni. A Box ringben vidám hangulat keretében mérheƩük fel mennyire vagyunk erƅsebbek ellenfelünknél. A vállalkozóbb szellemƾeknek pedig a 360 fokban körbeforduló EXTRÉM hinta állt rendelkezésükre. A sporƩal töltendƅ tanítás nélküli munkanap végül egy fergeteges aŌer parƟval zárult.
Jelcs Zita Gabriella 33
Képeink - Sportnap
Képeink - Sportnap
Képeink - Sportnap
Képeink - Sportnap
Képeink - gólyatábor
Képeink - gólyatábor
