Tartalom, impresszum, helyesbítés Beköszöntő (Széles Orsolya)

Tartalom, impresszum, helyesbítés

Meghitt helyek Budapesten(Nemes Enikő 11. E)

Beköszöntő (Széles Orsolya)

1. old.

A mi iskolánk

2. old.

Versek (Katona Bernadett 11. A, Veresegyházy Viktória 13. F) Motívumok egy kortárs dalszövegben (Kovács Péter)

Versmondó verseny (Borsa) Kisérettségi (Schiszl Renáta 11. B) Comenius project Norvégia – cserediák program (Szinetár Zófia 12. B)

Olvasmány

31. old.

Az ajtókon túl (Hegedűs Dorina 11. D)

Comenius exchange program 2011 Germany (Dohány Dávid 11. A)

Örök sorok keretbe foglalva (Lackó Dóra 13. E)

Csere-bere fogadom – Belgiumban (Szabó Adrienn 12. B)

Az arany virágcserép (Zehetmayer Dávid 11. C)

Szabadság! Szerelem!

Szakma

13. old.

Ajánló

37. old.

Így írtok ti (Zehetmayer Dávid 11. C.) 39. old.

A párválasztás rejtelmei és a szexualitás (IllikAngi Gyöngyi)

A 13. F utazási irodái (Tresó Tamara 13. F)

Romantikus interjú (Nagy Noémi Alexandra 11.C)

DÖK

Hova menjünk nyaralni 50ezerből? 45. old.

Romantikus lista (Nagy Noémi Alexandra 11. C)

Egy komáromi nap (Szathmári Eszter 9. C)

A felvilágosult szexualitás (Illik Péter)

Végzősök bálja (Gottscháll Gergely 9. E)

Lány szemszögéből – Fiú szemszögéből (Bíró Vilma 11. A)

Rejtvény

47. old.

X-AKTÁK A Xántus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskola lapja 1055 Budapest Markó u. 18-20. Felelős kiadó: Kóbor András Főszerkesztő: Széles Orsolya Tanár szerkesztő: Kovács Péter Tördelő szerkesztő: Zelei Szilvia Diákszerkesztők: Dohány Dávid, Nagy Noémi Alexandra, Zehetmayer Dávid, Laczkó Dóra Megjelenik negyedévente Helyesbítés: Előző számunkban a Like című cikk szerzőjének neve tévesen jelent meg. A cikket Juhász Gerda írta. A naptár is lemaradt, amit Lackó Dóra készített. Mindkét kollégától elnézést kérünk. Szerkesztőség

„Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem.” A tanév vége felé közeledve azt hiszem, egyre többen értünk egyet Petőfivel… S bár ez az áprilisra hasonlító szeszélyes május nem mindig kedvez a szerelmes andalgásoknak, előbb-utóbb azért csak nyár lesz. Ezért az X-akták szerkesztősége igyekezett olyan témákat találni, melyek nemcsak érdekesek lehetnek számotokra, de hasznosak is. Mert hát az utolsó, májusi számban miről beszéljünk az élet komoly dolgai közül, ha nem a kamaszszerelemről? Hiszen valószínűleg ti is sokat beszéltek róla egymás között. Abban a korban vagytok, amikor az ember hajlamos vagy nagyon lazán, vagy halálosan komolyan venni az életet, amiről azt hiszi, hogy már mindent tud. De nem baj, ez kell ahhoz, hogy ez a néhány év igazi és emlékezetes átmenet legyen a gyermekkorból a felnőttkorba. Nektek már mást jelent a szerelem, mint egy húsz-harminc évvel ezelőtti kamasznak. Korunk hajlamos a rohanásra, a „mindent azonnal” érzése és kényszere hatja át mindennapjainkat. A szerelem lényege azonban nem változik, de egyre nehezebb azt átélni. Vagy mégsem? Ti tudjátok… Ne akarjatok nagyon hamar felnőttek lenni, mert nagy és fontos dolgokról maradhattok le… Mindenkinek szép nyarat, szép élményeket és szerelmeket kívánunk! Az X-akták szerkesztősége

Kamasz szerelem Az a néhány sor a házfalon Nekem szólt jól tudom És jól esett, hogy délután a sarkon várt. Ő is tudta, azt hiszem, Hogy nem lehetett, semmi sem De suli után, az utcasarkon énrám várt. Kamasz szerelem, emlék csak azt hiszem És azt sem mondhatom, hogy közömbös volt nekem. Kamasz szerelem, miért történt pont velem Én sajnos jól tudtam, hogy reménytelen. (Tóth Veronika dalszövege)

1

Versmondó verseny A minden évben megrendezésre kerülő versmondó verseny idén március 25-én, egy szabadba hívogató, napsütéstől szikrázó péntek délután volt.

Hallhattunk pár remek verset a szavalók körében nagy népszerűségnek örvendő, klasszikus költők munkáiból (Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Arany János, Juhász Gyula, József Attila), és néhányat a mai fiatalok körében talán kevésbé népszerű költőktől is (Edgar Allan Poe, Johann Wolfgang Goethe). A versenyzők között láthattunk és hallhattunk szélsőségesen különböző diákokat: a kilencedikesektől kezdve a végzősökig, lányokat és fiúkat, szorgalmasan tanulókat és lustábbakat, olyanokat, akikért külön fohászkodtam, hogy „csak sikerüljön neki végigmondani a verset” és olyanokat is akik, olyan magabiztosan és hibátlanul mondták a választott költeményt, mintha csak erre születtek volna.

Valójában egyáltalán nem voltam gyakori látogatója a prózai vagy akár versmondói versenyeknek, de ez alkalommal bátorkodtam valami újat kipróbálni és nem várt élményekkel gazdagodtam. A versenyzők a színházterem előtt várakoztak és a rendelkezésükre álló időt kevesen könnyed csevegéssel, többen a választott költemény memorizálásával töltötték, de olyanok is akadtak, akik a délelőtti hosszas ülés következtében létrejövő kilométerhiány megszüntetésével fáradoztak.

Részese lehettem az előadásmódok rendkívüli sokszínűségének, a nagyon komoly, drámai hangulatútól kezdve, a humoros inkább már stand up comedy-hez hasonló stílusúig. Azonban egy közös volt bennük: Mind fölkészültek, és bátorságukat összeszedve kiálltak, megbirkóztak az esetleges kudarctól való félelmükkel és elmondták azt, amit megtanultak.

Egyre többen és többen gyűltek össze, és ezzel illetve az idő múlásával is egyenes arányosságban nőtt a feszültség, míg végül versenyzők és nézők egyúttal bebocsájtást nyertek. A zenei nyitányra való várakozás, és annak sajnálatos elmaradása okozott némi késést, ami szemmel láthatóan tovább feszítette a résztvevő ifjúság már ekkora is elég feszes ideghúrjait. Noha én személyesen csupán nézőként voltam jelen, a verssel felkészültek izgatottsága olyan átható volt, hogy azon vettem észre magam, hogy már én is izgulok. A nyitóbeszédet követő sor(s)szám húzás után 27-en mutatták meg felkészültségüket, tehetségüket, önmagukat a zsűrinek és nézőknek. (Ami a tavalyi több mint 60 résztvevőhöz képest elég nagy csökkenést jelent. Hová lettek a többiek és mi lett velük?)

Mindannyian elismerést érdemelnek és emléklapot kaptak ezért, ezen kívül a zsűri által legjobbnak vélt hat diákot külön kiemelték és megjutalmazták. Végezetül mindenkit bíztatnék arra, hogy akár résztvevőként, akár nézőként jöjjön el a legközelebbi szavalóversenyre. Borsa

2

Kisérettségi Idén áprilisban is a kisérettségi tartotta lázban a 11. és a 12. évfolyamot. Sokan bebizonyították, hogy komolyan veszik a tanulást és „élesben” is megállnák a helyüket. Az alábbiakban egy nagyon jól sikerült magyar dolgozatot olvashattok Schiszl Renátától.

leglényegesebb dolgokat ismétléssel emelte ki, Petrőczy alliterációkkal tette érzékletesebbé gondolatait: elhagyott elmémet, szomorúság szelei, készséggel kívánok… A mai olvasó szemének már első ránézésre kitűnnek a költőnő régies szóalakjai: könnyvhullását, reménségem, órámot. Faludi optimizmusát pozitív, vidám jelentésű igékkel közvetíti felénk. Kellemes érzés olyan szavakat olvasni, mint a kedvezett, vagy a boldogít. Petrőczy koránt sem mondható optimistának. Művének minden sorában ott rejtőzik a fájdalom, amit a rengeteg névszó által mi is átérezhetünk. Összeszorul a szív, ha a szem ilyen szavakat lát: kegyetlen, kemény, sebesült, elhagyott, meghalni, búmat, stb. Képzeletbeli beszélgetésünkben a költőnő valószínűleg megróna, amiért Faludit optimistának neveztem. Így képzelem: „Hiszen az ő művében épp úgy szerepel a sors kegyetlensége! Valóban azt írta, hogy ma kinccsel vár, ám a következő gondolatában már a lenyomorítás játssza főszerepet.” Szerencsére én is felkészültem a vitára: „Igen Hölgyem, ám az Ön verséből az derül ki, hogy ön minden nap szomorkodik, míg Faludi úr nézete szerint a szerencse játszadozik velünk. Egyszer felemel, másszor letaszít a mélybe.” Álmodozásomból felébredve azon gondolkodom, vajon Faludival értek-e egyet, aki azt mondja: „Úgy forgasd tengelét, hogy ki ne dülj…”, vagy Petrőczyvel, aki így vélekedik: „Meg nem állíthatom, óránkint jajgatom szerencsém változását.” Lehetséges, hogy én irányítom ezt a felsőbb erőt, és tényleg a magam sorsának kovácsa vagyok? Sajnos ez a pillanatnyi lelkesedésem elillan, mivel a vers, amely elején oly biztató volt, leírja, hogy a sors felett nem állhat senki és semmi. Faludi szerint a szerencse irányít, neki nem parancsolhat senki. Ezzel szemben Petrőczy Istent kérleli, hogy szólítsa magához, mert számára a halál megváltás lenne. Tehát a költőnő hierarchiájában Isten áll minden hatalom fölött. A vallás megtanítja, hogyan férkőzzek Isten kegyeibe. A nagy kérdés az, hogyan tudnám megkedveltetni magam Anankéval. Erre a kérdésre Faluditól kapok

Faludi Ferenc: Forgandó szerencse és Petrőczy Kata Szidónia: Más.Forog az szerencse nótájára A világ a különbözőségtől szép. Mások vagyunk, máshogyan gondolkodunk. Sokan hiszik, hogy létezik egy „felsőbb erő”, ami befolyásolja az életünket. Van, aki sorsnak, szerencsének, van, aki istennek (isteneknek) nevezi ezt a jelenséget. Jelenlétét a hétköznapi életben számtalan szólás és közmondás igazolja. Persze nem szabad túlzásokba esni ezzel a bizonyos erővel kapcsolatban. Ahogyan az élet egyéb területein, itt is ajánlatos betartani az „Aurea Mediocritas” elvét. Nem bízhatjuk az életünk erre a jelenségre, amit akár véletlennek is nevezhetünk. Faludi Ferenc és Petrőczy Kata Szidónia is elmélkedett a szerencséről. Mivel az életben nem volt alkalmuk kifejteni egymásnak véleményüket, most versükön keresztül én fogom őket vitába ereszteni. Szerkezetileg eltér egymástól a két vers. Faludi versében egy versszak hét sorból áll, ahol az első négy sor páros rímszerkezetű, az utolsó három sorban pedig bokorrím figyelhető meg. A versszakokban az első, a hatodik és a hetedik sor keretként szolgál. Petrőczy művében a hatsoros versszakokban tizenkettő és hét szótagos sorok váltják egymást. A tizenkét szótagúak felező tizenkettes képletű sorokat alkotnak. Habár szerkezetében eltér egymástól a két vers, a cím mondanivalója megegyezik: a szerencse forgandó. Míg Faludi a számára 3

választ: „Érdemre nem tekint, szemtelen, vak…” Vagyis a sors igazságtalan, és gyakran nem annak kedvez, aki életével és tetteivel kiérdemelte volna. Petrőczy művében kifejti, hogy úgy érzi, őt a szerencse végleg elhagyta. Az egész versben fájdalmát jajgatja el. Úgy gondolja, hogy mivel nem leli örömét a földi létben, készen áll rá, hogy eltávozzon. Ezzel szemben Faludi azt mondja, hogy a sors kiszámíthatatlan. Ezt a kiszámíthatatlanságot ellentétekkel érzékelteti: megbecsül, megaláz, magasztal, legyaláz. Tehát vannak az életben rossz pillanatok, de ezek nélkül nem tudnánk értékelni a jókat. Felmerül a kérdés, hogy Petrőczyt tényleg örökre elhagyta-e szerencséje. Sőt! Lehetséges az egyáltalán, hogy valakinek soha nem kedvez a sors? Véleményem szerint a költőnő fájdalma abból ered, hogy elveszített valakit; talán a szerelmét. Ebben az esetben ő már megtapasztalta azt a bizonyos „hoppot”, de sajnos most a „kopp” van soron. Hiszen a nyár után mindig az ősz jön, majd a hideg tél után a legkisebb fénysugárnak is örülünk, nem pedig a tűző napsütés után vágyakozunk. A tanulság, hogy vegyük észre a legkisebb szerencsét is.

Örüljünk annak, amink van. Van, akinek több oka van a boldogságra, van, akinek kevesebb. Van, akinek kevesebbel kell beérnie. „De hol itt az igazság?”- kérdezné a költőnő. SEHOL! Az élet sajnos igazságtalan. Könnyen mondunk olyan bölcsességeket, hogy „örülj annak, amid van”, és hogy „a szeretet mindent legyőz”. Ám ezek mindig elégedett emberek gondolatai. „Mindenki a maga sorsának kovácsa.” Véleményem szerint ezen utolsó kijelentés csupán üres szavakból áll, amiket ravaszul egymás után tettek. Ezzel a pár szóval el lehet csitítani az elégedetlenkedőt, lelket lehet önteni az elkeseredettbe, és biztatni lehet a tapasztalatlant. Két csodás íróval folytatott „beszélgetésem” után úgy érzem, rájöttem valamire: a szerencse nem irányítható, viszont befolyásolható. Azt az embert, aki befolyásolja a szerencséjét, előrelátónak hívjuk. Lehet, hogy a szerencse nem mindig áll mellénk, de legalább mi ne legyünk önmagunk ellenségei! Ha azonban mégis magunknak köszönhetjük, hogy balszerencse ért mindet, tanuljunk belőle!

Sajnos újságunk jövőre szegényebb lesz két nagyszerű munkatárssal, Laczkó Dórával, címlapjaink kreatív és lelkes alkotójával, valamint Veresegyházy Viktóriával, aki diákújságírói pályafutása során talán a teljes tanári karral készített interjút. Mindketten elballagtak az iskolából és az X-akták szerkesztőségéből is. Munkájukat nagyon köszönjük és várjuk az utánpótlást!

4

Comenius project Norvégia - cserediák program No igen, Norvégia nem épp mediterrán éghajlatáról, pálmafáiról és homokos strandjairól híres, sokkal inkább gyönyörű fjordjairól, havas hegycsúcsairól, a véget nem érő óceán látványáról.

valamint valami tradicionális barna sajtból állt, amit mind a mai napig nem tudok leírni, nem igazán tudom eldönteni, hogy a tökéletes, vagy a borzalmas jelzővel illessem, konkrétan karamellás tejre hasonlított.

Nekem és 5 másik évfolyamtársamnak az idei Valentin-nap különösen jól telt, mivel a világ talán legszebb és leghidegebb országába repülhettünk el. A repülőút izgalommal, félelemmel, számomra speciel még a szokottnál is több édességgel, konkrétan gumicukorral telt. Oslóban szálltunk át, ahol ismét bebizonyosodott, hogy Olimpián kéne indulnunk rövidtávfutásban, mivel kb. 5 perc alatt értünk át a GATE 28-hoz. Nyilván sok embernek szereztünk vicces pillanatokat a futó, kiabáló, idegeskedő turisták látványával. Végül is, hála a Maxi Taxinak, meg a drága ferrynek, eljutottunk Sykkylvenbe, amit hosszú és sok gyakorlás, na meg szenvedés árán már ki is tudunk mondani. Találkoztunk a családjainkkal, este vacsoráztunk, ami nálunk házi készítésű szarvas kolbászból, sózott őzcombból, krumplissalátából, frissen sült zsemléből,

Második nap végre kiderült, mi is az a crosscountry skiing. Eleinte síelésre gondoltam az erdőben, érintetlen hóban, igazából valami nagyon extra sport jelent meg előttem. Hát, mint kiderült, ez a cross-country dolog nem más, mint a sífutás. Nagy síelőként, mindig is furán néztem a sífutókra. A síelők utálják a snowboardosokat, a snowboardosok a síelőket, és mindketten utálják a sífutókat. Így hát, ha éppen sí van a lábamon, akkor a snowboardosokat szidom, ám mikor új szerelmem, a snowboard van rám csatolva, akkor a síelőket küldeném el jó messzire, amiért ott cikáznak és nincsen sehol sem jó hó miattuk. Sífutóként nem tudom, „kit kell utálnom”, de mivel maga a sífutás nem okozott nagy elégedettséget bennem, ezért ma nem szidtam senkit. Az angol nyelv használata szerintem a fall-ra illetve a heeelp-re korlátozódott, de nyugodtan állíthatom, hogy mind a hatan kiválóan tudjuk már használni ezt a két elengedhetetlen télisport-kifejezést. Beérve az iskolába, egy teljesen más világba csöppentünk, mint amit a mi metropolisunkban megszoktunk. A szőke hajú, babaarcú norvég gyerkőcök cipő nélkül, csíkosvirágos-kockás zokniban (és ez komolyan így volt!) flangáltak fel és alá, a 5

termek barátságosan, üvegablakkal elválasztva mutatták meg magukat nekünk, külföldieknek.

függetlenül a helyiek nagyon is büszkék rá, hogy van a közelben egy ilyen hatalmas hely. A város egyébként tényleg szép volt, az 1904-es tűzvész után az egész várost újjá kellett építeni, az arra a korra jellemző art nouveau, más néven szecessziós stílusban. „Csinci hely!” Voltunk akváriumban is, ahol ismét megbizonyosodtam, hogy az angolnánál rondább lény a világon nincsen, főként ha az ráadásul még kék is (leszámítva persze a meztelen csigát illetve a békát).

A hatalmas hallban harmadik este egy bizonyos foodpartyn megismerkedhettünk a többiekkel, a flamand oroszlánnal, a német Rumplestiltskinnel, a norvég trollal, mi meg megmutattuk nekik a magyar Ludas Matyit. Volt ott minden, hal hal hátán, saláta saláta hátán, kolbász, valami zöldséges-kocsonyás dolog, amiről a mai napig nem tudom, hogy mi is lehetett igazából (bár lehet, hogy jobb is így), aztán volt sok-sok finom süti, és mivel nagyon édesszájú vagyok, ezért természetesen meg kellett őket kóstolnom, mindegyik tökéletesen isteni volt, ilyennek képzelem a mennyországot, tele süteménnyel :D.

Uccsó nap mindenki olyan nyomott hangulatú volt, senki sem akarta otthagyni a helyet, az újonnan szerzett barátokat, az emlékeket. De hála a mai modern számítógépes világnak, akár minden nap beszélhetünk.

Egyik nap Alesundba is elmentük. Az ottaniak által csak A városnak emlegetett hely a maga 46.371 lakosával még a Wikipédia szerint is csak egy kisváros. Bocsi norvégok! De ettől

Norvégia…Sykkylven…élmény…emlék… ők…mi. Szinetár Zsófia, 12.B

Comenius Exchange Program 2011 Germany On a beautiful sunny Saturday, the Hungarians arrived at Stuttgart where the Germans had been waiting for us. While travelling in the school minibus to Urspring, I was thinking about the uselessness of all those warm clothes, which I had packed in my luggage because it was around 25ºC!

Mainau and to tell the truth I was absolutely amazed at how can be so many wonderful flowers and trees on an island!? After our walk, we had lunch in a cozy restaurant in the middle of the forest where we were able to taste the traditional German sausage and a lot of other specialties. I liked this lunch very much!

Then, there was a sightseeing tour around the school. We also had the chance to see a real basketball game in the gym. It was great and we had fun! After that, we went outside and there were some warm-up activities. We had a great time with laughing and singing a lot. Our host students also organized a welcome-party this very first evening.

On the next day, which was Monday, not only the week started but our project work started, too. First, we were assigned into three groups and then hard work began! The first group had to collect facts and information about the “Resources and sustainability” which is a very important topic nowadays. The next one was about “Modernisation 1950-2010” where the students had to go back to the 50` and by browsing through the years they discovered changes in general. The last group made a very user-friendly Recipe Book and a type of glossy lifestyle magazine with the title ’A Taste of

Although, we enjoyed the party last night but the morning was really straining because of the wake up call at 7 o’clock in order to visit the famous Lake Constance. We visited the Island 6

Life’.(You will be able to find our results in ppt sightseeing tour including the Cathedral, which presentation form on the school website soon.) has the biggest tower all over the world with its 160m. Some of us climbed up to its top over 760 I was in the recipe book and magazine group steps! We had already visited the Fishermen’s and I can honestly recommend them you! After quarter and the Danube too. working, we had lunch in the school canteen and then we went to a local bakery ‘BeckaBeck’ I would like to add that one source of the River where we learnt how to make a ‘brezel’, which is Danube is actually located in Urspring and those a very popular snack in Germany. We really of you who study German may have translated enjoyed that we could make ‘brezels’ ourselves. the name as ‘ancient, old, original source). (Oh, well with a little bit of help from the baker, Finally, we had lunch in a restaurant then we too) We made so many that we could not eat all were having fun in downtown together with of them so that’s why we brought some back to doing some shopping, eating ice-cream and so the school to the students for dinner.(I must add on. that Urspring, our German Comenius partner school is a boarding school) In the evening, we Thursday was the last day to finish our played baseball which was very good I think presentations, articles and to put all things because I have never played it before. It was so together. Overall, we finished everything, and every group presented their work to the others cool! and then we celebrated our working results. On Tuesday, we continued the work until the afternoon and then we went to Kletterwald I think Friday was the greatest day of all Laichingen, an adventure park where we could because we went to the famous Mercedes climb on trees, which was a exhausting activity Museum, which is located in Stuttgart. It was but also real fun. After climbing like monkeys, very interesting as we could see the story of the we had a barbecue and went back to car Mercedes-Benz from the very beginning. Then, we attacked downtown and the shops to Urspringschule. buy some souvenirs. In the evening, we were The next day after breakfast and project work, able to go to a festival. It was just like Octoberfest in Munich but this one is called Frühlingsfest. So we had fun! In the evening, we had to pack our clothes and everything and then we had our last dinner together unfortunately. On Saturday morning, after a long, happy and very exciting week we arrived home. We are very glad that we had the chance to be there and be involved in this excellent Comenius Exchange Program! Dohány Dávid 11.A

we went to Ulm by train where we had a detailed

7

Csere-bere fogadom Belgiumban Belgium. Kissé idegenül csengett első hallásra ennek az országnak a neve. Valami rémlik még a földrajz órákról. Diákcsere. Na ez viszont már ismerősen hangzik. Tegyük össze hát a kettőt: diákcsere Belgiumban. Nem is rossz. Így kezdődött hát 6 lány kalandja február 12-én a Liszt Ferihegyi repülőtér 1-es termináljában. Izgatottan vártuk a beszállást a repülőnkre, amely Brüsszel-Charleroi felé tartott. Persze az utazást hosszas megbeszélések és tervezgetések előzték meg, de csak ott fogta fel igazán mindenki, hogy mi most hova is megyünk pontosan.

összes szülő beszélt angolul). Már az első este egy Valentin napi ihletésű 18. születésnapi buliba csöppentünk. Mindenki első találkozáskor a barátunk lett. Nem volt az a 3 lépés távolság, ami egy magyar házibuli első pillanataiban megfigyelhető. Tényleg nagyon közvetlenek voltak. Másnap Oostende-be indultunk vonattal, ahol megnéztük a tengert. Csak egy kis érdekesség: a waregemi vonatállomás várójában padlófűtés van. Hát igen, ez nem a jó kis Nyugati pályaudvar. A hét többi napja nagy részben project munkával telt, amin az iskolában dolgoztunk. Az iskola 2 épületből áll, óriási nagy. Az alsó és a felső tagozat két külön épületben található és mivel rengetegen járnak biciklivel ezért az alagsorban bicikli tároló is van. Mi is aggódtunk, hogy talán majd reggelente biciklivel kell bezötyögnünk az iskolába, de általában mi kocsival vagy busszal mentünk. A tanárok is nagyon közvetlenek és kedvesek voltak.

Hála a 21. század technológiájának (Facebook) már látásból ismertük a fogadó diákjainkat, de még így is viszonylag ismeretlen emberekhez mentünk. Az út zökkenőmentesen zajlott. Estefelé érkeztünk meg a waregemi iskola parkolójába. Mindenki izgatottan várta mikor bukkan fel az őt fogadó cserediákja. Lassan mindenkinek megérkezett a befogadó családja. Nagyon kedvesek és közvetlenek voltak és az angolt is nagyon jól beszélték (az

3 dologból soha nem szenvedhetsz hiányt Belgiumban: csokiból, sült kumpliból (frietjes) és sörből. Természetesen mi főként csak az első kettőből fogyasztottunk. A projectmunkák közben/után még ellátogattunk Gentbe, és Brugge-be. Mindkét város lenyűgöző volt a maga módján. Persze nem hagyhatom szó nélkül az esti bulikat sem, amik nekik szinte olyan természetesek, mint nekünk a levegővétel. Meg is voltak lepődve, hogy mi

8

csak havonta 2-3- szor járunk el bulizni, míg ők minimum hetente 2-szer. A hét végére eléggé el is fáradtunk az szokatlanul sok éjszakázástól.

vannak páran, akik a mai napig tartják a kapcsolatot és a nyáron újra látják egymást. Úgy érzem, remek döntés volt jelentkezni ebbe a cserediák programba. Sajnálom, hogy jövőre már nem tehetem meg, mert előttem áll a várva várt érettségi, de mindenki másnak nagyon ajánlom, akit kicsit is érdekel más kultúrák megismerése. Köszönöm az iskolának és a tanároknak a lehetőséget és a segítséget és köszönöm az útitársaimnak a jó hangulatot (Ramóna, Judit, Adél, Kriszti, és Orsi). Remélem, még sok diáknak lesz hasonló szerencséje hogy ’belgás’ becenevet tudhasson magáéénak, még akkor is, ha ez csupán két rövidke hétre szól.

Persze alig vártuk, hogy ők is tiszteletüket tegyék a mi kis magyar hazánkban. Márciusban jöttek el hozzánk. Alig vártuk már, hogy újra lássuk egymást. Csak itt mutatkoztak meg igazán a nemzeti különbségek: a túró soha semmilyen körülmények között sem kerülhet töltelékként a palacsintába. A Túró Rudiról már ne is essék szó. Majonéz nélkül megáll az élet. És az egyik leggyakoribb mondat: „ez tényleg ilyen olcsó?” De mindezek mellett nagyon tetszett nekik Budapest. A Parlament különösen elnyerte a tetszésüket. Mindent összevetve felejthetetlen volt ez a két hét mindannyiunk számára. Új embereket, új szokásokat és új barátokat ismerhettünk meg. Sokunk könnyes szemmel búcsúzott el a cserediákjától, de

Szabó Adrienn 12. B

Comenius fotópályázat Iskolánk fotópályázatot hirdet a Comenius Diákcsere Program jelenleg futó Common Roots – Common Future projektje keretében. A fotópályázatra két témában lehet képeket küldeni: • Beauty of Nature in our Environment • Destruction of our Environment Egy diák maximum három képpel nevezhet a versenyre. A képeket A5ös méretben kinyomtatva kérjük. A nyertes képekre a továbbiak folyamán elektronikus formában is szükség lesz. A partneriskolákban kiválasztott fotókból közös Comenius naptár fog készülni a 2012-es évre. Beadási határidő: 2011. szeptember 9. péntek A képeket Klimkó Andrea tanárnő várja.

Jó fotózást a nyáron!

9

Ballagás 2011. Április 29. tudom, hogy Te is tudod, amit Mindenki tud, nincs több ’elaludtam’,nincs több kirándulás, nincs több iskolai ünnep formazakós – tornacipős sajátos kollekcióban, nincs több tornatermi – kondis óra, nincs több menzaszag, nincs több ’jóreggelt kívánok’, nincs több titokban elszívott cigaretta, nincs több ’felviszlek az igazgató úrhoz’, nincs több dicséret és szidás. Vége!

„Most múlik pontosan, Engedem hadd menjen …” Valóban jó, hogy elmúlt? Valóban szívesen engedjük el egymást? Én úgy vagyok ezzel, hogy mindig akkor kell elbúcsúzni, amikor már kezdjük egymást megismerni, elfogadni. Megismerni az Embert, aki öt éven át elment mellettünk, aki néha ránk mosolygott, aki néha örült, aki néha bánatos volt, akihez volt közöm,

Lábatok már többet nem hezitál, hogy merre vegye az utat. Hangotok csak emlék – echo marad. Ami belőletek itt marad: a naplók, az anyakönyvek, a folyosói tablók. Csak ennyi? Nem! Maradnak még itt emlékek, élmények, impressziók, ásító, álmos falak, mosolyok, könnyek, szerelmek, a kamaszkor örömei és kínjai, barátságok. Most az osztályfőnökök szavait idézem meg:

13. A osztály Csak három évet töltöttünk együtt, mégis úgy érzem, sikerült úgy motiválni őket, hogy a felnőtt világban is értékes emberekké váljanak. Emberséggel, segítőkészséggel fordulnak a másik felé. Őszinték, a jogos kritikát elfogadják, maguk is kritikusak, véleményüknek hangot adnak. Céltudatosak, átgondoltan tervezték meg továbbtanulásukat. Önállóak, ötletgazdagok, minden iskolai programban együttműködően szerepeltek. És természetesen szertelenek, jókedvűek, nagyszájúak, hangosak, szellemesek.

közünk, aki együtt élt velünk itt, az öreg almamáter falai között. Akkor van vége, amikor éppen elkezdődött. Már nem két csengetés között vagyunk, itt és most végleg kicsöngettek. Vége! Nincs több késés, nincs több ’de én készültem...”, nincs több röhögés az órán, nincs több izzadó tenyér felelés vagy dolgozat alatt, nincs több feszült csend a napló lapozása közben, nincs több cinkos összekacsintás, hogy 10

Tanulmányi Iroda.

13. B osztály

13. D osztály

Kedveseim! Fiaim! Sokáig nem értettem, hogy miért kellett annyit tapsolni, de ez is egy véleménynyilvánítási forma. Most már hiányozni fog. Ahogy hiányozni fog mindegyikőtök arca, hangja. Mindannyian egyéniségek vagytok, s mint tudjuk az egyéniséggel nehezebb, mert nem bégető csordatag. Nem tudtam nektek többet adni a szeretetemnél, a gondoskodásomnál, az őszinteségemnél. De én is visszakaptam ezeket, én is gazdagabb lettem általatok. Felejthetetlenek voltak a kirándulások. Emlékezzetek a tákosi Erzsi nénire, a torockói Klári nénire. A Székelykőt másszátok azért meg, s onnan letekintve Önmagatok mellett megláthatjátok majd egymást és engem is. Tartsatok továbbra is össze! Jó volt veletek!

Szereztek nekünk kellemes és kevésbé kellemes perceket. Elég csak a diákcsínyekre gondolni. Nehezen tudtuk ellensúlyozni a tanulás iránti alulmotiváltságukat. Ugyanakkor érdemes megemlíteni azokat, akik az öt év folyamán lelkiismeretesen tették a dolgukat és szép eredményeket értek el. Érdekes ívet írtak le az öt év alatt: 2006. augusztus 27-én a Gólyatáborban és 2011. április 15-én a Végzősök Bálján elsők lettek! Shakespeare-i kiszólás a közönségnek tőlem: ne felejtsétek el azt a szép gesztust, amikor a Szalagavatón egymás kezét fogva vonultatok, nekem nagyon emberi pillanatot jelentet. Együtt könnyebb!

13. E osztály Emlékezetesek a tanulmányi kirándulások, amelyek összekovácsolták az osztályközösséget. Kedves emlékeket ébresztenek. A tanulmányi teljesítményük hullámzó volt. Földrajzból remélhetőleg sikerült ráirányítani a figyelmet a világ dolgaira. A szakmai tárgyak tanulása eredményesebben ment, érdeklődésük figyelemre méltó volt. Felnőtté váltatok, ebben az iskola is szerepet játszott.

13. C osztály

13. F osztály

Az osztály minden tagja külön egyéniség. Kedves, szeretetteljes, törekvő és tehetséges fiatalok, akik számtalanszor bebizonyították, hogy az angol-olasz nyelvi bontás ellenére is jól tudnak együttműködni, mint osztály. Számos kellemes percet szereztek tanáraiknak is a közösen szervezett programok során. Nagyon fogtok hiányozni és üres lesz nélkületek a

Megbízható, összetartó, egymásért kiálló közösség volt. Őszinteségük kezelhetővé tette a problémákat, jellemük pozitívan formálódott. Vidám természetüknél fogva nagy számmal vettek részt az iskola színes életében, a tanulmányi munkában, jó eredménnyel. „A tanár híddá feszül s biztatja tanítványait, 11

keljenek át rajta. Majd miután megkönnyítette számukra az átjutást, boldogan összeroskadt, arra buzdítva őket, hogy maguk építsenek hidakat! ...”

habzsoljátok, a mértéket és az arányt keressétek, a tudást szerezzétek meg és adjátok tovább, gyűjtsétek az élményeket, hogy legyen mire emlékeznetek, szeretteitekkel minél több időt töltsetek, legyetek odaadó anyák és apák!

Kazantzakis Nikosz csodálatos gondolatát magam is tanári hitvallásnak tekintem. Útravalónak ezt a gondolatot teszem ballagási tarisznyátokba. Legyetek Ti is kifeszített hidak, amelyen magatokon kívül mást is átvisztek a túlsó partra. Legyetek sikeresek!

Eredményes érettségit kívánok mindenkinek! Ne feledjétek el ezt az öt évet megköszönni szüleiteknek, tanáraitoknak! Az osztályfőnökökkel kezet fogva, szimbolikusan mindannyiotokkal kezet szorítok. Éljetek szeretetben és békességben!

Győzzétek le Önmagatokat, a restséget, hagyjátok el rossz szokásaitokat, szedjetek fel mindent, ami érték, a talmira időt ne pazaroljatok, ne fukar marékkal mérjétek a szeretetet és a jóságot, keressétek másban is ezeket az erényeket, a szépet mohón

Útra fel! Jó utat! Sikeres életutat! Vivat! Crescat! Floreat! Kóbor András igazgató úr

Mágneskártya Régen heti 37 óra miatt sírt a szánk, most még jobban, bár alig van óránk. Eltúlozva, inkább a plafon szakadt volna ránk mint hogy ott üljünk és mégis…Kááár…. hogy le kell adni a mágneskártyát. A fenének se kellett, most már mégis….megtartanám. Ezután. És bár ennek már vége, mindenki továbblépne, majd emlékszünk rá…

A szokásos sorba állás minden reggel Lehúzom a kártyát és még köszönök kétszer. De hála neki, már kávé sem kell Mert felébreszt a huszadik üvöltött „JÓ REGGELT!” Miért kell olyan sokat lépcsőzni? Na, erről az óráról is el fogunk késni. És persze ezért kihívnak felelni… és egy karóval le is lehet ülni. De most már…Érezzük… hogy ez kicsit hiányozni fog. Nincs többé igazolatlan habár ezt eddig is lesza…. naa, legyen inkább „ignoráltam”, legyen „ignoráltam”.

Kááár… hogy le kell adni a mágneskártyát. A fenének se kellett, most már mégis…megtartanám. Ezután. Itt hagyjuk a Xántust és eljön a nyár.

Káááár… hogy le kell adni a mágneskártyát. A fenének se kellett, most már mégis…megtartanám. Ezután.

És bár ennek már vége, mindenki továbblépne, majd emlékszünk rá…

Ez a 45 hosszába húzott perc elég gyakran olyan szenvedésnek tűnt. Bezzeg a büfének sorában állva időérzékünk teljesen megszűnt.

Nobl Krisztián - Szedresi János Oszkár

12

A párválasztás rejtelmei és a szexualitás A pszicho-analitikusok (Freud és követői) szerint gyakran választunk társunknak olyan személyt, aki szüleink (főként a domináns szülő) vonásaival bír. Például, ha a domináns szülő aktív, pörgős, akkor mi is aktív, pörgős társat keresünk magunk mellé, míg ha agresszív, akkor agresszívet. Ezek a választásaink többnyire tudattalanok, hiszen valójában nem agresszív partnert akarunk, csak szeretjük, ha valaki határozott és meg tud minket és önmagát védeni, ha kell. Ami tulajdonképpen körülírja az agressziót. A pszichológusok sokat gondolkodtak azon, hogy alkoholista vagy bántalmazó szülők gyermeke miért választ maga mellé alkoholizmusra vagy bántalmazásra hajlamos párt (ezek a vonások szinte mindig később „derülnek ki”, nem látja őket a személy az elején), és arra a következtetésre jutottak, hogy azért mert az ismerős dolgokhoz vonzódunk. Akkor is, ha esetleg tudjuk, hogy az rossz, de még mindig könnyebben kezeljük őket, mint az ismeretlen rosszat, mellyel nem tudunk hogyan megküzdeni, mert nincs rá tapasztalatunk. Emellett jellemző az is, hogy a másikat mi tereljük az adott viselkedés felé megerősítésekkel pl.: „Menj csak el a barátaiddal, tudom, hogy úgy is sokat fogtok inni, ahelyett, hogy velem töltenéd az időt” vagy „Már csak az hiányzik, hogy megüss”, esetleg mi ütjük meg a másikat, amire a reakció szintén agresszió lehet.

Mégis a párkapcsolat a gyógyulás színtere, ha a családunkkal való kapcsolatunk nem adott meg mindent gyermekkorban, amire szükségünk lett volna, akkor később a párkapcsolatokban van arra a legnagyobb esély, hogy bepótoljuk az elmaradást, megtanuljuk a bizalmat és az intimitást. A kötődési stílusunktól is függhet, hogy milyen társat választunk magunknak. A pszichológia három fő kötődési stílust tárgyal: a biztonságosan kötődőt, az elkerülőt és az ambivalensen kötődőt. A biztonságosan kötődő személy könnyen alakít ki kapcsolatokat és bízik meg másokban. Tud kapcsolódni a másikhoz és nem fél az elköteleződéstől. Az elkerülő megszokta, hogy nem igazán foglalkoznak vele, szereti, ha békén hagyják, az intimitást nehezen éli meg, fél, hogy elveszíti a másikat, ezért nagyon nehezen bízik meg benne. Ezért mindig távolságot tart a kapcsolataiban, kellemetlen neki, ha nagyon közel kerül a másikhoz. Az ambivalensen kötődő pedig mindig bizonytalankodik, szeretné is a közelséget, meg nem is, meg is bízik és nem is; gyakran érzelmileg zsarolja a másikat és „játszmázik” vele pl.:„Te nem szeretsz eléggé!”, mondja, csak azért, hogy több szeretetet kapjon. Egyszer képes megfojtani a másikat szeretetével, olyan, mint egy ragacs, míg máskor a túlzott közelség is zavarja. A biztonságosan kötődők jól kijönnek mindhárom csoport tagjával, tudják kezelni az elkerülőket és az ambivalenseket is, de legjobban egy másik biztonságosan kötődővel jönnek ki jól. Az elkerülők szívesen választanak elkerülőt, az ambivalensektől megőrülnek, a biztonságosan kötődőknél pedig igyekeznek kivívni személyes szabadságukat. Azonban egy idő után, ha a biztonságosan kötődővel együtt maradnak és megtapasztalják a bizalmat, ők is biztonságos kötődővé válhatnak. Az ambivalensek a kiszámíthatóságot szeretik, így gyakran választanak elkerülő vagy biztonságosan kötődő társat, a lényeg, hogy a másik ne bizonytalankodjon; hosszas türelemmel, 13

bizalommal és szeretettel ők is képesek lesznek a biztonságos kötődésre egy idő után (Hazan és Shaver, 1987; Brennan és Shaver, 1995).

Ugyanakkor nem mellőzhetjük azt a tényt sem, hogy az emberek ízlése egyénenként is eltér, és nem mindenki hagyja magát a média által befolyásolni. A szépség tehát objektív és szubjektív is egyszerre. Ami biztos, hogy az átlagtól való eltérés is elriaszthatja a másikat. Sok szép nőnek nem mernek például a fiúk udvarolni, mert félnek a visszautasítástól, ilyenkor egy átlagos kinézetű lánynak több esélye van.

Az ismerősség a párkapcsolatok kezdeti szakaszában meghatározó, hiszen amivel többször találkozunk, azt szimpatikusabbnak is látjuk (Zajonc, 1968), gyorsabban eszünkbe jut. Ezt használják ki a reklámok is, illetve ezt használjuk ki mi is, amikor úgy rendezzük (főleg a lányok ügyesek ebben), hogy minél többet találkozzanak „véletlenül” a kiszemelt fiúval. A lányok ösztönösen csinálják ezt, mert álmaik pasiját látni szeretnék, a vicc az, hogy egy idő után, ahogy egyre többet látják a lányt, tényleg kialakul vonzalom, és ő lehet álmai nője.

Két lány sose lesz igaz barátnő, ha megegyezik fiúkban az ízlése. Ugyanez persze fiúkra is igaz. Az ok abban rejlik, hogy a versengés a másik nem képviselőjéért úgyis tönkre teszi előbb-utóbb a barátságot. Még akkor is, ha ez a versengés passzív, tehát mondjuk, csak nem erősítjük meg a másik törekvéseit. A párválasztás során körülbelül hasonló mértékben vonzó személyt választunk, mint amennyire saját magunkat vonzónak tartjuk. Függ tehát a párválasztás az önbizalomtól is: akinek gyenge az önbizalma csúnyább párral is beéri, viszont akinek túl magas az önbizalma, az olyanokkal is próbálkozik, aki sosem fog kölcsönös érdeklődést mutatni felé. Többnyire azonban az emberek egészen jól meg tudják ítélni, hogy ki az, aki vonzalmukat viszonozná, és hasonló kvalitású személyt választanak. A pszichológia választ ad arra az örök dilemmára is, hogy mi a jobb, ha a kiszemelt társsal hasonlítunk vagy inkább, ha nagyon is különbözünk tőle, mondhatni kiegészítjük egymást. A hasonlóság az ideálisabb (Aronson és Worchel, 1966; Byrne, 1971). A kapcsolat elején a felszíni jegyek hasonlósága (ő is szereti a horrorfilmeket vagy az almás rágót) számít, később pedig inkább a mélyebb, tartalmasabb hasonlóságok (ő is ugyanúgy gondolkodik a természetvédelemről vagy a politikáról, mint én). De leginkább az a fontos, hogy a másik hasonlóan gondolkodjon rólunk, mint ahogyan mi magunkról gondolkodunk. Ha itt eltérést tapasztalnak a párok, biztos, hogy szakítás lesz a vége. Például, ha én magam nem tartom türelmetlennek a másik pedig engem igen, az biztos, hogy ez előbb-utóbb engem idegesíteni

A fizikai vonzalom nagyon fontos komponense a párválasztásnak. A szépnek ítélt személyekhez több pozitív vonást is társítunk, pl.: biztos kedves és okos is (Dion, 1972). A szépek könnyebben érnek el eredményt egy mosollyal, míg a csúnyáknak kell valami pluszt is tenniük, hogy kitűnjenek a szürke tömegből. De mi is az a szép és csúnya? A pszichológusok szerint szép, aki nem üt el nagyon az átlagtól negatív irányban, tehát nem csúnyább, mint az átlag. De ki az, aki meghatározza, hogy milyen az átlagos? Jelenleg a média. Tehát akit a média szépségideálnak állít be, azt fogják a legtöbben a közemberek közül szépnek tartani. 14

fog, és ha nem sikerül a véleményét megváltoztatnom, akkor pedig annyira zavarni fog, hogy az szakítássá is fajulhat.

lesz a szakítás oka, de maga az elmélet igaz. Csernus Imre A nő (2007) című könyvében elég jól leírja, hogy amikor egy potenciális partnert meglátunk, első benyomásaink mindig nagyon letisztultak és megbízhatóak, ezért ezekre érdemes odafigyelnünk. Mit vált ki belőlem a másik? Félek tőle, izgalmasnak látom, idegesít, kedvelem. Ezek a hatások később krízishelyzetben és a szakításnál is majd újra előbukkannak. Úgyhogy, ha valakit nagyképű, öntelt pojácának látunk vagy idegesít minket, ne győzzük meg magunkat róla, hogy igazából nagyon szerény és megnyugtató személyiség és mennyire félreismertük az elején, mert előbb-utóbb ki fog derülni, hogy az elején, amikor még nem vittek el az érzelmeink, nagyon helyesen láttuk a dolgokat.

A pszichológusok azért vannak a „hasonló a hasonlót vonzza”-elv pártján, mert úgy gondolják, hogy gyakoriak ugyan a kiegészítő tulajdonságú párok (beszédes és csendes, domináns és alárendelt); de ezek a párok ugyanazt a vonást tartják fontosnak (beszédességet és dominanciát), csak ellenkező előjellel. A dimenzió fontos nekik, és a dimenzión betöltött helyük is, tehát az jó, ha a másik nem az ő helyüket próbálja elfoglalni, hanem megmarad a saját szerepében (a csendes örül, ha nem akarják beszéltetni, átvállalja helyette a másik a beszélő szerepet). Schachter és Singer (1962) azt találta, hogy a megemelkedett izgalmi szint (gyors szívverés, légzés, összeszoruló gyomor) hasonlít a

A párkapcsolat nagyon fontos része a bizalom és a kölcsönösség. A bizalom nélkül nincs szexualitás, hiszen hogyan tudnék olyat közel engedni magamhoz, akiben nem bízom. Kölcsönösség nélkül pedig a kapcsolat nem kapcsolat, csak egy plátói, elérhetetlen szerelem. A kölcsönösség azonban nem csak a téren fontos, hogy van-e egyáltalán kapcsolat vagy nincs, hanem a már meglévő kapcsolatokban is. Hisz a legtöbb ember az egyensúlyra törekszik, amit befektet egy kapcsolatba, azt (nyíltan vagy burkoltan, de) szeretné visszakapni. Aki például sokat kényezteti, szeretgeti a másikat, maga is gyakran arra vágyik, hogy őt szeretgessék és kényeztessék; aki békén hagyja a másikat, az pedig sokszor maga is nyugalmat vár el. Ha nem kölcsönös és kiegyenlített a kapcsolat, azt érezzük, mi sokkal többet teszünk a másikért, mint ő értünk, akkor azt egy idő után megelégeljük és szakítás lesz a vége. Persze ezt nem azt jelenti, hogy strigulázzuk magunkban, hogy én 15 db csokit vettem neki, és ő meg csak 7-et, hanem azt, hogy ha én viszek neki csokit, akkor ő is adjon

szerelmi érzet tüneteire. Így ha valakinél ezek a tünetek kiváltódnak valami miatt, például veszélybe kerül (meglátja félelme tárgyát – pók, vagy baleset veszélyben van) és abból mi megmentjük a másikat, vagy pozitív megerősítőként ott vagyunk (megnyugtatjuk a másikat), akkor a másik majd elkezd vonzódni felénk. Ezért van a filmekben sokszor olyan jelenet, hogy a fiú barátai megtámadják a lányt, akiket a lány nem ismer, majd jön a felmentő fiú, és a lányt megmenti, aki rögvest belé szeret. A filmek végén persze kiderül a turpisság, és ez 15

cserébe valamit: egy mosolyt, ölelést, puszit (sokszor a másik öröme is elég) vagy egy sajtos pogácsát, ha én azt szeretem. Hisz ha ez nincs, akkor nem erősít meg a másik minket abban, hogy van értelme „erőlködnünk” és nem hozunk több erőfeszítést, de hát miért is csinálnánk tovább.

mellette intimitás és elköteleződés. Két tényező már jobb, de még mindig nem elég, mert például ha intimitás és szenvedély van a kapcsolatban, az egy romantikus szerelem, amiben nem kíván a pár elköteleződni, rövidtávon nem rossz. Ahol elköteleződés és szenvedély van, ott beszélgetni nem tud a pár, viszont a testiség egymás mellett tartja őket, és ez gyakran egy elsietett házasságba is torkollhat, ahol nem is ismeri a két ember egymást. Az intimitás és elköteleződés együtt szenvedély

Érzelmek nélkül nincs kapcsolat. ezek kimutatásában általában a nők jártasabbak sokszor, mint a férfiak. Itt is az a fontos azonban, hogy körülbelül hasonló szinten álljon a pár, mert ha egyikük elmaradottabb, akkor a másik örökké azt fogja érezni, hogy nem kap meg valamit, ami neki járna (a dicséretet, az ölelést, a virágot). Így pedig nem üzemeltethető egy kapcsolat.

nélkül pedig egy olyan kapcsolat, ahol egymás barátai inkább, mint szerelmei, hiszen nincs testiség. A három komponens együttese vezet az igazi, beteljesült szerelemhez. A szexualitás terén is fontos a kölcsönösség, a kölcsönös örömszerzés áll optimális esetben a középpontban, és nem az önzés. A jó szexuális élmény sok embert motivál, ennek elérése azonban cseppet sem egyszerű, sok tényező együttállása kell hozzá. Fontos, hogy a pár fizikailag vonzódjon egymáshoz, ismerje egymást, ráhangolódjon a másikra és annak szükségleteire. Szeretettel legyenek egymás iránt, hiszen különben nem fognak figyelni arra, hogy a másiknak jóe az aktus. Fontos továbbá az is, hogy megbízzanak egymásban, ne érezzék azt, hogy a másik kihasználhatja kiszolgáltatott helyzetüket, hiszen a szex mindig kiszolgáltatottá is teszi az embert (legféltettebb titkainkra is fény derül a másik előtt – testi hibáink, félelmeink). Mert ha ettől félünk, nem tudunk feloldódni és így az orgazmus is elmarad. A férfiak és a nők többségét nem a konkrét fizikai kontaktussal, hanem az agyán keresztül lehet legkönnyebben felizgatni, amikor még tele van mindkét fél vágyakkal, elképzelésekkel és reményekkel, amikor a fantázia aktívan dolgozik, akkor érzi a legmagasabb szintű fizikai vonzalmat az egyén a másik iránt. Itt még nem beszélünk fizikai kontaktusról (lehet, hogy még a másik kezét sem fogta meg). Ahogy azonban közelebb

A szenvedélyesség és az elköteleződés egyaránt fontos komponense a kapcsolatoknak, Sternberg (1986) szerint az intimitással egy olyan hármast alkotnak, aminek a középpontjában áll a tökéletes kapcsolat. Egy komponens nagyon kevés a háromból, mert például, ha egy kapcsolatban csak intimitás van nincs szenvedély és elköteleződés, akkoraz inkább egy barátság, vagy még annyi sem; ha elköteleződés van, az egy üres szerelem, megszokásnak is mondhatjuk, hisz nincs benne intimitás és szenvedély; ha pedig csak szenvedély van, az pusztán testiség, hisz nincs 16

kerülünk a másikhoz, megismerjük fizikailag és lelkileg, szeretetünk egyre jobban fokozódik és a nemi vágy is egyre inkább növekszik. Fontos azonban arra figyelni, hogy ne váljon a szex unalmassá, megszokottá. Ez, ha a megfelelő érzelmi háttér még megvan, sokáig nem következik be. Ha azonban igen, akkor a pár a helyszínek, helyzetek és pózok váltogatásával, párcserével vagy harmadik partner bekapcsolódásával teszi színesebbé a szexuális életét. Ezek a pszichológia szerint egészen addig jótékony hatással is lehetnek a kapcsolatra, amíg azt mindkét fél pozitívan és egyetértésben éli meg. Tehát ha mindkettejük örömét leli a változtatásban és elégedett vele. Ha a kapcsolat kiüresedett, akkor már viszont semmilyen változtatás nincs áldásos hatással, és irány a párterápia.

a nőnek is orgazmusa volna; fontos, hogy ilyenkor a nő is megkapja a megfelelő törődést, különben kihasználtnak érezheti magát. A teljesítménykényszer járhat még impotenciával a férfiaknál, ez azonban általában hamar megoldódik. A nők és férfiak orgazmus-görbéje különben is rendkívül eltérő, ahogy ezt a mellékelt ábrán is láthatjuk. A nőknek jóval több időre van szükségük általában, hogy eljussanak az orgazmusig, ezért fontos a hosszú előjáték és ezzel párhuzamosan az is, hogy a férfi tudja késleltetni az ejakulációt (ez megtanulható különböző technikák segítségével). Valamint fontos, hogy az orgazmus elérése után a pár még egy kicsit foglalkozzon egymással, gyengéden összebújjanak, szeretgessék egymást, mert a nőknek, mint láthatjuk, kell erre egy kis idő, a férfiaknak erre kevesebb volna az igénye, de

A szexualitás egy érzékeny terület. Gyorsan megmutatkozik benne, ha valakinek valamilyen problémája van önmagával, a másikkal vagy a kapcsolattal. Egy-egy tünetnek sok oka lehet és egy probléma is különböző formákban megjelenhet, de az biztos, ha a kapcsolatnak nem része az intimitás vagy a szexualitás korcsoporthoz mért formája (13-14 éveseknél pl.: a csók, 16-18 év után már a nemi aktus is beletartozhat természetesen), az nem egy teljes kapcsolat. A bennünk lévő félelmek különböző blokkokat okozhatnak a szexualitásban is. A nőknél gyakori probléma az orgazmus hiánya. Ennek oka lehet az önbizalomhiány: nem érzi magát szépnek, kívánatosnak, nem érzi úgy, hogy ő megérdemli az örömöt. Férfiaknál gyakori probléma a korai ejakuláció. Ha nagyon kívánják például a nőt, az orgazmus túl korán bekövetkezhet, még mielőtt

ráérezhetnek szépségére egy kis gyakorlással, és annak örömével, hogy partnerüket ezáltal boldoggá teszik. Az alkalmazkodás és a másik igényeinek figyelembe vétele az, ami szebbé és hosszú távon tartalmassá teheti a kapcsolatot. Persze ehhez a szerelem, az elköteleződés és a szenvedély is nélkülözhetetlen.

Illik-Angi Gyöngyi

17

„Romantikus” interjú Vajon létezik-e ma még a romantika, mint fogalom? Találkozhatunk-e ma még romantikus fiúkkal, esetleg lányokkal? Régen is ilyen volt? …

De vannak egyáltalán ma még ilyen figyelmes fiúk? – Igazából igen, csak már egyre többen vannak az olyan, előbb említett, nőiesebb, szoláriumozott „furcsa” fiúk.

Nos, én fogtam magam, és kikérdeztem a xántusosokat. Volt, ahol kisebb-nagyobb viták alakultak ki, voltak több helyen egyetértések is. Annyi biztos, hogy a mai hozzáállás a témához teljesen más, mint évtizedekkel ezelőtt. De hát így van ez szinte mindennel.

– Én, mint lány úgy gondolom, hogy nagyon kevés romantikus fiú van ma már. Habár én nem kedvelem annyira, amikor egy fiú nyálas. Viszont a kis apróságokat én is elvárom. Jól tudnak esni az ilyesmik a nehéz hétköznapokban. – Szerintem a fogadóközönség is nagyon fontos. Attól függ, hogy milyen párod van. Hogyha kell neki a romantika, akkor érdemes megadni neki. Már csak azért is, hogy te is kapjál cserébe ugyanilyen odafigyelést. Na és lányok, elvárjátok a fiúktól, hogy romantikusak legyenek? – Én nem várom el, hogy egy fiú romantikus legyen, hanem csak jól esik. Mivel szerintem az se jó, ha erőltetve teszi romantikusabbá magát valaki.

Sziasztok, szerintetek találkozhatunk még a romantikával manapság? Mi a véleményetek a témáról?

– Szerintem ez kétoldalú dolog. Ha a párod igényli a romantikát, de te nem, akkor te nem leszel romantikus, mert gáznak, giccsesnek, nyálasnak érzed. Tehát csak akkor lesz romantikus egy fiú, ha olyan a természete. Butaság erőltetni.

– Hogy hova tűnt a romantika? Hát… a globalizáció hatására a sok furcsa fiú előkerült és azt hiszi, hogy a lógós gatyával és egyéb hasonló kellékekkel mindent legyőzhet... Na de ez most mindegy. Egyébként az én véleményem, hogy igenis fontos, hogy egy fiú valamilyen szinten romantikus legyen. Van például a Valentin nap. Az szerintem egy igen fontos esemény a szerelmespárok számára.

Mi a helyzet a „napokkal”? – A Nőnap, Valentin nap meg ezek teljesen fölöslegesek. Ez a véleményem. Merthogy ha van valakid, akkor nem csak azokon az egy napokon szereted őt. Ennyi erővel az összes napot meg kéne ünnepelni, azért mert szeretünk valakit. Teljesen fölösleges.

– A kis figyelmesség is fontos. Nem mindig kell nagy dolgokban gondolkozni. Attól még nem biztos, hogy romantikus egy fiú, ha folyton a lányok gondolatait lesi. Jó dolog az is, ha valamit - mondjuk egy szál virágot - adunk csak úgy, figyelmességből.

– Igen, valahogy el kéne osztani a romantikusságot egész évre. Nem az, hogy „Na, akkor ma a szerelem napja van, megerőltetem magam!” 18

És mit gondoltok romantikázásról?

a

könnyű

kis

legjobb formáját hozza, illedelmes, ajándékkal is meglep…

– Én fiúként fontosnak tartom a romantikázást. Én nem szeretem azt, ha gyorsan történnek a dolgok. Úgy értem az jó, ha nem csak annyi van, hogy „Szeretlek. Én is.”, hanem ki is mutatjuk ezt rendesen. Például egy „romantikázós” délután nagyon élvezetes tud lenni, és csak aztán jöjjön a lényeg. Tehát én szeretem, ha van egy kis „felvezetés”. – Én nagyon tudom szeretni, amikor az illetőnek veszek csak úgy egy virágot, és azt mondom, hogy „Mert ennyire szép vagy.” vagy ilyesmi. Azért jó ez, mert imádom látni egy lányon, ha örül, és teljesen elégedett, és a legjobb pasinak gondol engem az egész világon.

Az udvariasság jó? – Na igen, az az, amiért szerintem nagyon oda vannak a lányok, és nagyon rossz, hogy ez már szinte a múlté.

– Viszont én szerintem ma már csak akkor szoktak ilyet tenni az urak, ha veszélyben érzik magukat. Mármint ha úgy érzik, már nem annyira stabil a kapcsolat, hanem már csak egy kis aprócska szál tartja össze a szétszakadástól. Ilyenkor jól jön, ha feldobjuk egy kis romantikával az eseményeket.

– Áh de szerintem van, amikor ez is már idegesítő tud lenni. Ha valaki túlzásba viszi az udvariasságot, akkor én azt inkább elkerülöm. Persze nem azt mondom, hogy ez rossz, csak nekem nem az esetem.

Túlzásba lehet vinni?

– Ugyan, szerintem az ilyenek annyira édesek tudnak lenni. Ne mondjátok már, hogy nem elbűvölő, ha egy fiú leveszi a kalapját, vagy hát inkább sapkáját, és úgy köszön. Vagy kinyitja előtted az ajtót, előreenged, meg ilyesmi…

– Igen. Szerintem két fajta eset létezik. Az egyik az, aki túlságosan elbízza magát, és azt hiszi, hogy neki semmit sem kell tennie azért, hogy a csajok körbeugrálják őt… Ez az egoista. A másik pedig a túl romantikus, aki meg azt hiszi, hogy azzal, hogy ilyen nagyon kedves, nagyon romantikus, el tud érni valamit. Ők általában a nem annyira önbizalommal teli, nem túl jóképű fickók. Ezzel pedig, hogy ezt csinálja, az a baj, hogy legtöbbször csak barátság alakul ki belőle. Hogy a lányok csak kedves emberként, udvarias barátként fognak ránézni. Ebből kapcsolat sose lesz. Na és az lenne a tökéletes, hogy romantikus, de nem nyálas. Tehát valamiféle középutat kéne megtalálni.

Szóval ez a véleményünk, nekünk, diákoknak itt a Xántusban. Vannak, akiket kevésbé érdekel a téma, és akik szinte már könyörögnének azért, hogy rájuk találjon egy illedelmes, jóképű, szőke herceg fehér lovon, 25 szál illatos rózsával a kezében. Mindenki máshogy van vele. Végezetül pedig közreműködést!

– De szerintem az nem számít túl romantikusnak, ha az első randit tökéletesen megszervezi, átgondolja. Jó az, ha készül, a

köszönöm

Nektek

a

Nagy Noémi Alexandra 11.c

19

Romantikus lista Itt pedig öt igazán nyerő ötletet olvashattok, ha egy kis romantikára vágytok. Hisz itt a tavasz, lehet szerelmeskedni!

Egy csokor/szál virág A legtöbb lány imádja az illatozó virágokat. Tehát, ha egy fiú virággal ajándékozza meg választottját, azzal kifejezi, hogy gondol rá, és szeret örömet okozni neki. A legelbűvölőbb, amikor az illető tudja a lány kedvenc virágját.

A szerelmes levél Ez egyben a legrégebbi és a legromantikusabb mód szerelmünk kifejezésére. Az írás egy olyan dolog, ami örökre megmarad és amolyan valódi elkötelezettséget jelképez. Nem hiába írtak régen annyit a hölgyeknek, vagy nem véletlen vannak a régi romantikus drámákban gyönyörűen megfogalmazott szerelmes levelek…

Meglepetésprogram Mozi, színház, kiállítás vagy akár extrémebb helyek azok, amik ide tartoznak. Legjobb, ha tudjuk, miért van leginkább oda szerelmünk. Fontos, hogy mindent gondosan előre megtervezzünk.

Séta kettesben a természetben Nincs is szebb, amikor csak kettesben vagy a szerelmeddel, főleg ha egy kedves, nyugodt helyen vagytok. A természetben sok mindent meg lehet beszélni, ki lehet fejezni, és el lehet mondani úgy, hogy csak egymásra figyel az ember.

Gyertyafényes kényeztetés Akármilyen egyszerűen is hangzik, a lányok imádják az ilyen kis meglepetéseket. Nagyon elbűvölő, ha egy fiú illatos gyertyákkal és hozzá illő lágy zenei aláfestéssel hangulatosabbá teszi a szobát. Az ilyen nem csak elbűvölő, hanem még nyugtató is főleg a rohanós hétköznapok végén.

Romantikus vacsora Ekkor persze nem óriási zabálásokra kell gondolni. Ilyenkor a szerelem a főétel, a vacsora pedig a köret!

Nagy Noémi Alexandra 11.c

20

A felvilágosult szexualitás A felkelő nap kora, a 18. századi európai felvilágosodás indította útjára azt az embert, aki Isten helyett önnön rációjában bízva, emberi jogaival felvértezve szállt harcba később szabadságjogaiért és nemzetállamáért. Ez a kor az, amelyben néhányan önteltségükben úgy vélték, hogy az ő feladatuk másokat felvilágosítani, elhozni számukra a józan ész korát és jelképükként azt a ragyogó napkorongot választották szimbólumként, amely korábban fáraók (Ehnaton) és abszolutista uralkodók (V. Károly spanyol király és XIV. Lajos francia uralkodó) jelképe volt. Ez az időszak az, amelyben Európa népessége újfent megduplázódott, az „étkezés forradalmával” – ekkor terjedtek el tömegesen az Újvilágból származó kerti növények – nőtt az életszínvonal, megalakultak az első közkönyvtárak, múzeumok, olvasókörök, és így az „információ” elindult napjainkig tartó hódító útjára. De ez a kor az is, amelyben a reneszánsz ember életigenlő bohémsága, felfedezni vágyása és szexuális pajzánsága még utoljára a felszínre tört, amikor a tudomány igazsága mellett virágkorát élte az alkímia, az aranycsinálás művészete, amelynek egyik legnagyobb hódolója éppen a modern fizika alapítóatyjaként tisztelt Isaac Newton volt.

még számos, akiket csak kezdőbetűvel említett. A sors iróniája, hogy Párizsban két nőt is „szerzett” XV. Lajosnak (francia király, 17151774). Elsőként egy Luison O’Morphy nevű 13 éves lányt „ajánlott” a francia uralkodó figyelmébe, majd Anne Romant, aki Bourbon Lajos (megh. 1787) néven fiút szült a királynak 1762-ben. XV. Lajos „háreme”, állítólag mintegy 350 hölgyből állt, bár az uralkodó nem arról lett ismert, hogy ezzel lepipálta még magát Casanovát is, hanem inkább arról, hogy a Francia Királyság az ő uralkodása alatt indult meg az összeomlás felé.

A szex szimbólum A csábítás egyik koronázatlan királya mindmáig a velencei születésű Giacomo Casanova (1725-1797), aki magát ekképpen jellemezte:„Nyolc és fél éves koromig hülye voltam.” Később papnövendék, jogász, katona, titkár és hegedűs lett. Benne testesült meg a „szabadfoglalkozású vándor-értelmiségi”, aki bejárta egész Európát és mindenütt jól-rosszul, de megállta a helyét. Ahogyan életcélját egyszerűen jellemezte:„Arra születtem, hogy szeretőt tartsak és vidáman éljek vele.” Több ezer oldalas emlékiratában 122 nő szerepel név szerint, akivel viszonya volt, és 21

A nagy felvilágosítás

Raszputyin és Hamupipőke A Boney M. zenekar slágere, az akkor világhírű „Rasputin” 1978-ban robbant be a köztudatba és egyből tiltó listára került a Szovjetunióban, többek között „Rasputin, Russans’ famous love-machine”-verssora miatt. A történet érdekessége, hogy egyrészt a zenekar egyik tagja, Bobby Farell 2010-ben Szentpétervárott halt meg Raszputyin (18691916) halálának évfordulóján, másrészt pedig Raszputyin volt annak az orosz uralkodó dinasztiának – a Romanovoknak – a tanácsadója, amely már a 18. században híres volt szexuális kalandjairól. A Romanovok udvarából csak egy történet álljon itt, amely akár Hamupipőke történetének alapja is lehetne. Lívlandban élt egy szegény paraszt lánya, Márta, aki szakácsnőként dolgozott. Először egy átutazó katona „figyelt fel” az akkori szépségideál teltkarcsú lányra. Később pedig egy katonai parancsnok, Seremetyev gróf ágyába, onnan Menysikov herceghez, végül pedig I. Nagy Péter (16891725) orosz cárhoz került. Nagy Péter halála után Márta lett minden oroszok cárnője, I. Katalin néven (1725-1727).

XVI. Lajos (1774-1792) francia király korántsem örökölte apja túlfűtött szexualitását. Természetét talán az a tény jellemzi legjobban, hogy kedvenc foglalatossága az óraszerelés, javítás volt. 15 éves korában, 1770-ben vette feleségül az akkor 14 éves Mária Antoinette-t (a felvilágosult abszolutista uralkodónő, Mária Terézia lánya, 1755-1793), de a házasságot csak 1773-ban hálták el. Kezdetben nem született gyermekük, így számos gúnyolódó röpirat jelent meg Párizsban a királyról, „Tud a király, vagy nem tud?” szlogennel. A dolog odáig fajult, hogy Maria Antoinette is megírta családjának, hogy vannak bizonyos problémáik, amelyek fő oka, hogy Lajos nem „áll a helyzet magaslatán”. Végül a szintén felvilágosult uralkodónak tartott, József osztrák társcsászár (1765-től), későbbi II. József osztrák-magyar uralkodó (1780-1790), Maria Antoinette testvére meglátogatta az ifjú párt és váltott pár baráti szót Lajossal. Egy éven belül, 1778-ban, megszületett Lajos és Maria Antoinette első közös gyermeke, Mária-Theresa-Charlotte néven, akit még három követett.

Őt lánya, I. Erzsébet követte, aki 1741-ben az orosz gárda támogatásával, puccsal vette vissza a hatalmat Nagy Péter testvérének leszármazottaitól. Az anyai vér mindenestre nem vált vízzé, mivel Erzsébet egyik legkedveltebb szeretője és tanácsadója egy kozák templomi énekes, Rozum volt, akit végül Razumovszkij néven gróffá emelt. Illik Péter 22

voltam. A dal véget ért, és te közelebb hajoltál. A derekamról a kezed eltávolodott. Először azt hittem, vége lesz az egész addigi boldogságunknak, de te megfogtad a kezem. Magadhoz húztál még közelebb, és közelebb. Mélyen a szemedbe néztem, azokba a zöldes barnás szemekbe. Nem emlékszem a zenére, számunkra nem volt akkor külvilág. Becsuktam a szemem, te is a tiedet. Tudtuk mind ketten hogy mi fog következni. Ajkaid összeértek az ajkaimmal, megcsókoltál gyengéden. Ez volt az első csókunk… - szemem könnyes lett és zokogni kezdtem. Hiszen neki ez csak egy érzelem nélküli történet, amihez semmi köze sincs. Nem emlékszik, sosem fog. – Á, mindegy, neked ez úgysem mond semmit. – mondtam halkan, és elengedtem a kezét.

Lány szemszögéből Beléptem a terembe a vörös szőnyegen sétálva. A kilincs aranyszínű volt, mint a társaság nagy része is. Fehér ruhát viseltem, gyönyörű volt. Te ott álltál, és vártál rám. Vártál öltönyben a szőnyeg másik végén. Mosolyogtál, és én a mosolyodat is elhittem. Táncra hívtad kezem, s habár én magam még hezitáltam, lábaim nem bírták a várakozást. S együtt táncoltunk. Te és én. Zene, zongoraszó. Megannyi ember volt körülöttünk, de senki sem számított. Senki más, csak te és én.... – kezdtem neki a történetnek azon a szomorú vasárnapon. Meghasadt a szívem ahogyan láttam feküdni a 15-ös kórteremben, úgy, hogy nem emlékezett múltjára. Úgy tettem, mintha minden rendben lenne, pedig nem volt. Zavaromban, vagy talán csupán azért, hogy gondolataimat elkergessem, a neki ajándékozott virág díszével játszottak ujjaim. Miközben meséltem, észre sem vettem, hogy rá sem néztem.

De igen, emlékszem. Emlékszem, ahogy elmondtad. Emlékszem a táncra, a zenére, a ruhádra, a csókra. – mondta hevesen. Ez remek! Fantasztikus! Hihetetlen! – zokogtam és megfogtam a kezét ismét. Boldog voltam, hogy végre ismét emlékszik mindenre.

Sajnálom, de erre sem emlékszem. Ezek számomra üres emlékek. Mi ilyenek lettünk volna valaha? Nem, ennél minden jobb volt. A zene szólt, s mi hittünk neki. Táncba hívott, és táncoltunk. Mintha már ezer éve ismertük volna egymást, pedig csupán pár napja volt. -

Fiú szemszögéből Beléptem a terembe a vörös szőnyegen sétálva. A kilincs aranyszínű volt, mint a társaság nagy része is. Fehér ruhát viseltem, gyönyörű volt. Te ott álltál, és vártál rám. Vártál öltönyben a szőnyeg másik végén. Mosolyogtál, és én a mosolyodat is elhittem. Táncra hívtad kezem, s habár én magam még hezitáltam, lábaim nem bírták a várakozást. S együtt táncoltunk. Te és én. Zene, zongora szó. Megannyi ember volt körülöttünk, de senki sem számított. Senki más, csak te és én. – kezdte a történetet, de hiába. Semmi sem rémlett. Se a szőnyeg, se a ruhája. Az arcára sem emlékszem. Lehet, hogy mindezt, csupán csak kitalálja, lehet, hogy meg sem történt. A legjobb lenne, ha most elmenne. Ki tudja ki ez a nőszemély. Besétál ide és azt állítja, hogy valaha ő meg én boldogok voltunk. Bár kíváncsivá tett, talán megvárom, hogy befejezze, aztán kitalálok

Szóval tudtam táncolni – viccelődött.

Ez nem tánc volt, ez annál sokkal több. – mosolyodtam el és emlékeztem vissza. Borzalmos volt beszélni szerelmünkről, hiszen ő mindent elfelejtett. Olyan, mintha minden csupán a fejemben történt volna meg. Mintha az egész csupán egy álom lett volna. Egy álom, amiben már én magam is kételkedtem. Sajnálom, hogy fájdalmat okozok neked. Te is tudod, hogy mennyire borzalmas hogy ilyen szép emlékeket elfelejtettem. Folytatnád? – kérlelte. … megfogtad a kezem és csak táncoltunk a lassú zenére. A szoknyám pörgött, ahogyan pörgettél. Boldogok voltunk, boldog 23

valami indokot, hogy elmenjen. Ennyi érzelem számomra sok. Kezei a nekem szánt ajándékcsokor virággal játszadoztak. Talán rendmániás lehetett, vagy csupán nem bír rám nézni. Feltűnt, hogy kerülte a szemkontaktust.

napfénye arannyá varázsolta. - A dal véget ért, és te közelebb hajoltál. – folytatta tovább még nagyobb átéléssel. - A derekamról a kezed eltávolodott. Először azt hittem, vége lesz az egész addigi boldogságunknak, de te megfogtad a kezem. Magadhoz húztál még közelebb, és közelebb. Mélyen a szemedbe néztem, azokba a zöldes barnás szemekbe. Nem emlékszem a zenére, számunkra nem volt akkor külvilág. Becsuktam a szemem, te is a tiedet. Tudtuk mind ketten hogy mi fog következni. Ajkaid összeértek az ajkaimmal, megcsókoltál gyengéden. Ez volt az első csókunk… - szemei könnyesek lettek és zokogni kezdett. Láttam rajta, hogy mennyire szeretné, ha emlékeznék, de nem ment. Elöntött egy érzés, ami magával ragadott. Láttam sírni, és ez fájt. Elengedte kezem, hogy megtörölje szemeit, amik nem olyan rég még ragyogtak.

Sajnálom, de erre sem emlékszem. Ezek számomra üres emlékek. Mi ilyenek lettünk volna valaha? – nem tudtam hova tenni amiket mondott. Elhiggyem, vagy mégse? Gondoltam megvárom a történet végét, hátha mégis eszembe jut valami, bár nagyon jól tudtam, hogy úgy sem fog semmi. A történet végét megvárom, addig sem unatkozom, gondoltam magamban. Nem, ennél minden jobb volt. A zene szólt, s mi hittünk neki. Táncba hívott, és táncoltunk. Mintha már ezer éve ismertük volna egymást, pedig csupán pár napja volt. – ironikus volt, hogy egy ismeretlen hölgy szavát iszom, hogy ismerkedésünkről első pár napjáról mesél, holott nekem ezek voltak az első emlékek vele kapcsolatban.

– Á, mindegy, neked ez úgysem mond semmit. – mondta halkan, és elengedte a kezemet. Mintha azt akarná, hogy menjek. Mintha egyszer és mindenkorra lemondott volna rólam. Nem tudom elmagyarázni azt az érzést, egyszerűen csak fájt ott legbelül. Szívem meghasadt, olyannyira, hogy …

Szóval tudtam táncolni – viccelődtem. Próbáltam oldani a feszültséget, a szikrát mi köztünk volt.

De igen, emlékszem. Emlékszem, ahogy elmondtad. Emlékszem a táncra, a zenére, a ruhádra, a csókra. – mondtam hevesen. Nem tudom miért tettem, talán akkor éppen jó ötletnek tűnt. Megfogta a kezemet, és nevetett. Boldognak láttam, és habár ő nem tudja, hogy semmire sem emlékszem, ő boldog és csak ez számít. Habár nem emlékszem arra a bizonyos első csókra, tisztán emlékszem, ahogy rám nézett e szavak után. Átöltet, és megcsókolt. Ő nem is tudja, talán sosem fogja megtudni, hogy számomra ez volt az első csók, és sokkal jobb volt, mint amit elmondott.

Ez nem tánc volt, ez annál sokkal több. – mosolyodott el. Láttam rajta, hogy mennyire nehéz neki ezekről beszélni, hogy mennyire szeretett. Szerette azt, aki voltam. Fájt, hogy nem emlékeztem, fájt, hogy egy idegent láttam egykori állítólagos szerelmem helyett. Sajnálom, hogy fájdalmat okozok neked. Te is tudod, hogy mennyire borzalmas hogy ilyen szép emlékeket elfelejtettem. Folytatnád? – kérleltem. Remélve, hogy mindkettőnknek könnyebb lesz. … megfogtad a kezem és csak táncoltunk a lassú zenére. A szoknyám pörgött, ahogyan pörgettél. Boldogok voltunk, boldog voltam. – mesélte mosolyogva a történtet tovább. Szemei ragyogtak, szőke haját a

Bíró Vilma, 11.A

24

Meghitt helyek Budapesten Jön a tavasz, nyílnak a virágok, szállnak a méhek ide-oda, porozzák a kinyíló tavaszi rétet, és a tinikben beindulnak a hormonok, szerelem kering a levegőben és mindenki keresi az igazit. Na, akinek már megvan, annak könnyebb dolga lesz, viszont aki még nem rendelkezik vele, az se csüggedjen. De aki párjával töltené a szabadidejét, annak itt leírok néhány helyet, ahová érdemes elmenni, hogy kicsit romantikusabb hangulatba kerüljenek és esetleg még az éjszakát is emlékezetessé tegyék.

romantika szinte kézzelfogható a levegőben, és a bódító illatok kellemes áradata betölti és megédesíti a gondolatainkat.

Azok, akik imádják áztatni magukat, és pihenni a meleg vízben, azoknak ajánlom Budapest fürdőit, legyen az a Gellért-fürdő, Rudas-fürdő, vagy aki szereti nézni a vízen sakkozó idős embereket, azok elmehetnek a Széchényi-fürdőbe is.

A Jánoshegyi Libegőből csodálatos panoráma nyílik a városra, és akik jobban szeretnek a kilátásban gyönyörködni, mint a kedvesükben (bár nem hiszem, hogy ilyen sok akad), azok is élvezhetik az együttlétet. A Libegőből kiszállva megérkeztek a Jánoshegyi-kilátóhoz, ahonnan hosszú, könnyed sétákat tehetünk meg a közeli erdőben, és aki bírja szusszal, az fel is mehet a kilátóhoz, ahonnan letekinthetünk egész Budapestre és a környező településekre vagy fényképeket is készíthetünk szerelmünkkel.

A Városliget klasszikus találkahely a szerelmespároknak, baráti társaságoknak, akik egy kellemes délutánt akarnak együtt eltölteni. A napsütötte füves park tökéletes piknikezéshez, beszélgetéshez és a szingli kutyabarátok könnyedén meg is találhatják életük párját, aki szintén odavan az állatokért. Akik jobban szeretnek kettesben maradni, azok hosszú sétákat is tehetnek az árnyas fák alatt. A VIII. kerületi Füvészkert egy különleges botanikai kert, ahol az őszi-nyári-tavaszi virágok színkavalkádja nyűgözi le az odalátogatókat. Ezen a pompás helyen a 25

Gül Baba türbéje egy a török időkben épült sírkápolna, amelyben ma már egy hangulatos kávézó is üzemel, és ahol visszarepülhetünk a történelemben, miközben kedvesünk a kávéját kortyolgatja.

A végére a Nobu étterem kerül, amely ugyan nem olcsó, de kitűnő alapanyagokból készült tengeri ételei kifejezetten a gourmet ízlésű pároknak ajánlottak, olyanoknak, akik nem riadnak vissza a szokatlan ízektől és egy kifinomult vendéglőben óhajtják elkölteni a romantikus vacsorájukat.

Akik kedvelik a művészetet, azoknak a Szépművészeti Múzeumban a helyük, ahol összehasonlíthatják a festmények és a párjuk szépségét és örömmel állíthatják meg, hogy kedvesük sokkal gyönyörűbb, mint a festők múzsái.

Majd a legtökéletesebb befejezésként, az utolsó találkahely a meghitt, kellemes otthon, ahol kettesben tölthetjük az időt szerelmünkkel és ahol már mindenki a saját ötleteire hagyatkozhat.

A Ferenciek terén lévő Jégbüfé neve több nemzedékben is szép emlékeket ébreszt, hiszen a kellemes hangulatú cukrászdában csodálatos gofrikat és finomabbnál finomabb édességeket lehet enni, amellyel megédesíthetjük a délután további részét és megalapozhatunk egy csodálatos estét.

Nemes Enikő, 11.E

Úrjaéledt régi érzés Szemem nem kap nyugvást, Én azt le nem csukhatom. Ébren tart a szerelem, Friss még éledező, Édes csókkal kecsegtető. Újraéledt régi érzés, Mit feledni szerettem, S ahogy hullott az idő Vele múlt gyengeségem. De most újra kopogtat,

A tüzes hajdani, hangos érzelem. Lassan felkel a nap, Tarkaterítőfényével beborít és simogat, Nyugodni továbbra sem hagy. Nyugvást itt majd csak a szerelmes öl ad. Mellette lehunyom szemem és álmodom... Tegnapot, múltat A borúkat. Mát, jövőt és újabb derűsebb napokat.

S maradást kér tőlem,

26

Menetelés

Fellángolás

Hosszú menetelés,

Érzelem hullám csapdossa

Ami csak most kezdődött.

Szívem keleti partjait,

A könyv első oldala,

Hol az érzés kel,

Mely még patyolat tiszta.

S talán társára lel.

Hirtelen felmerülő Sorsomat döntő kérdések,

Megint látok,

Melyektől egy kicsit félek.

S szememmel együtt érzek,

Egy újabb kezdete valaminek,

Hisz szemem küldi

Egy út, mely tartogat ízeket.

Szívemnek a jelet.

Keserűeket és szépeket, emlékeket. Csókokat tavasszal, nyáron

Hogyha a keleti partnál vihar lehet,

Forró öleléseket télen,

S talán még erdőtűz is,

Tapasztalatokat,

Mi felégeti a parton a fákat,

Mosolyokat és szemeket

S romba dönti az aggódó anyákat.

Melyek szíveket rejtenek A szívek pedig érzelmeket.

De ha a hullámok habnyelvei

Az én szívem most még olyan,

Nem elég magasak,

Mint egy zárt ajándékos doboz.

Nyomban meg is halhatnak.

Rajta a masni és a csillogó papír,

S a szív közepén,

De hogy odabenn mit rejt,

Egy apró pontot hagyhatnak.

Azt senki sem tudhatja. Légy hát a dobozom őrzője,

Ha a habok nagyok,

Kulcsa.

Elérik a nyugati partot.

S ha elérkezik a pillanat, nyissd

Ott a szívem naplementéje

Fel a dobozt, mássz bele és

S te lehetsz annak elesége.

Légy te is a dobozom részese. Ha odáig eljutsz, S nem hazudsz, A szív közepébe könnyen bejutsz, S nagy nyomot hagyhatsz ott. Édeset vagy keserűt, 27

De remélem derűt.

Erdőt gyújtasz ott, S ettől fellángol napod.

Mert ha szívem nyugati partjától

Az enyémet letaszítod a földre,

A közepéig evezel,

S szívem partjait meg se közelíted többé.

Rögtön terveket tervezel,

Elinalsz...

S engem azonnal megnyersz ezzel.

Már más naplementét akarsz. Egészen addig, míg el nem ragad az örvény,

Ha azonban jön az ár,

S nem győzedelmeskedik a szerelmi törvény.

S vitorlád nem elég sudár, Elvihet a bajos futár. Kifelé tekintgetsz a partjaimtól, messze

Katona Bernadett, 11.A

Hol más Vénuszlakók vannak, nesze.

Kegyesen Keringőre kéri a madzag a babát Önmagával táncol Marionett egész éjjen át Ollók erdejében suhan félve az avar alján Az ismerős meztelen gondolat kísérőre várt… S fiókba fojtva találja magát a sötét gyilkos Unikornis szarvával nyársalja a zsenge lepkét A verdesőt visszafogja a fal: sötét és nyirkos És cinkosa rozsdás lakat és lánc két gyenge kellék. Veresegyházy Viktória 28

Motívumok egy kortárs dalszövegben Fluor - Mizu Zúzunk az éjszakában én meg pár haver na mondd csak, mi a pálya ha hívnak, menni kell régóta nincs kiút csak lányok és fiúk nekem bejön ez a szitu nekem bejön ez a szitu Csak akkor bulizom, ha úgy van és általában úgy van, lenn megtalálsz a klubban mert nekem bejön ez a szitu a sok buta sztori rólad csináljunk most olyat, amit megbánunk majd holnap Kicsilány, ou, szia, helló! álljunk össze, mint két kicsi lego ou na figyu már, mondom mi a szitu

te lány, én meg fiú na mizu, mizu, mizu? A klubbok rég bezártak a város felébred világos van, de nálam a bulik kemények a cuccok szétdobálva after a szobában te és én a félhomályban filmezünk az ágyban? Te is tudod, hogy van ha Tomika felbukkan partyszemcsiben a klubban sapiban meg színes cuccban mert az F-L-U-O-R a partyállat, ezt tudnod kell mert az élet csak úgy lesz jó ha felpörög, mint az electro

A szerelem, az intimitás minden korban az irodalmi szövegek egyik legkedveltebb témája volt. Az ókori irodalom és mitológia kedvelt képétől, az istenek nászától kezdődően a középkori lovagköltészeten és vágánsköltészeten át egészen a modernitásig és a kortárs szövegekig fellelhetőek azon művek, amelyek előtérbe, sőt középpontba helyezik érintkezésnek ezen formáját, aspektusát. Az alábbi írás a kortárs magyar populáris kultúra egy igen jellegzetes alkotását, Fluor Tomi Mizu című dalszövegét igyekszik elemzés tárgyává tenni, és az irodalmi diskurzus folyamatába beilleszteni.

a Fluor Filigran helyett Fluor néven jelent meg az új album (Lájk). Verstani sajátosságai között megemlíthető a rímelést előtérbe helyező strófaszerkezet, amely főként a keresztrímes, valamit páros rímes sorvégekből építkezik. A cím rögvest rávilágít a dalszöveg nyelvi jellegzetességére, amennyiben egy rétegnyelvi neologizmust helyez a középpontba. A Mizu egyfajta mozaikszó, a Mi az újság? ismerkedő formula végletesen redukált mása. Maga a rövidítés mozzanata már önmagában utal a jelenkor felgyorsult életmódjára, valamint a chat- és sms-nyelv jellegzetességeire (rövidítés, központozás hiánya etc.). Erre utal az albumcím (Lájk) is, amely az internetes társadalom egyik legközkedveltebb közösségi oldalának, a facebooknak talán legismertebb szavát (like) helyezi új (nyelvi) kontextusba azáltal, hogy a kiejtés szerinti helyesírási elv nevében átírja, “magyarítja” az angol kifejezést.

Maga az alkotás a szerző második pályaszakaszának egy jellegzetes szövege. Amíg a kezdeti költészet főként az underground rapszcéna nyelvi jellegzetességeit viselte magán, addig a Mizu által fémjelzett album már a popularitás jegyében - ennek megfelelően nyelvfelfogásában sokat finomodva - íródott. Nem véletlen, hogy ez a paradigmaváltás magában a szerzői névben is megjelenik, hiszen 29

Maga a vershelyzet az éjszakai szórakozás, bulizás terében helyezi el az alkotást. A barátokkal való közös utazás megidézését követően már a harmadik sorban olvashatjuk az ismerkedés motívumát. Az E/1-es beszélő egyfajta elveszettsége figyelhető meg, nem találva az éjszakából kivezető utat magának az éjnek a foglyává válik - irodalmi előképként a dantei Színjáték idéződik fel, ahogyan a beszélő az emberélet útjának felén elveszti a helyes utat az erdőben. A kiút keresésének hiábavalóságát kiegészíti az ismerkedére való predesztináltság (“régóta nincs kiút / csak lányok és fiúk”), nincs tehát más legitim cselekvés az éjszakában, mint a párkeresés. A refrén ezt az ismerkedést konkretizálja, hiszen felidézi annak koreográfiáját, verbális összetevőit. Az egymásratalálást egy gyermekjáték, a lego képének kifejezésével teszi egyedi költői képpé - a szerelem, amely a gyermekséget idézi fel, egyfajta József Attila-i “gyermekké tettél” képnek a posztmodern interpretációjával. A versben ezt követően egy temporális ugrás történik, hiszen az éjszaka kezdetén megejtett ismerkedés után a bezáró szórakozóhelyek látványa fogadja az olvasót, a románc azonban nem ér véget, hanem az E/1-es beszélő saját lakásában folytatódik. A beszélő nem kívánja pontosan megjeleníteni az eseményeket, a

szemérmetes erotikum jegyében a “filmezünk az ágyban” verssor egyaránt idézi fel a testi szerelmet, és egyszersmind a közös filmnézés meghitt pillanatát - az olvasóra bízva az értelmezés lehetőségét. Az utolsó versszak ars poeticus jellegű, szerzői önvallomás, amely a szerzői nevet belehelyezi a vers összefüggésébe, terébe, ezáltal erőteljesen referencializálva a szöveget. Fluor dalszövege jellegzetes kortárs alkotás, amely elsősorban a nyelvhasználati jellegzetességeivel kívánja az olvasót/hallgatót megszólítani. A célközönség annak mentén artikulálódik, hogy ki az, aki képes megérteni az alkotást azáltal, hogy birtokában van a mizu, a zúzunk, a szitu, az after, vagy éppen a partyállat szavak jelentésének. Ahogyan Ady költészete, képalkotásai is a megértés problematikusságát, fragmentáltságát vonták maguk után, úgy a Mizu is a nyugatos költő által megkezdett nyomvonalon halad tovább. A népszerűség egyik ékes példája, hogy folyamatosan születnek azon alkotások, feldolgozások (operaverzió, jazzes interpretáció), amelyek más kontextusba helyezik a verset. A dalszöveg szembesít minket nem csupán korunkkal, hanem egyszersmind önmagunkkal is. Elég bátrak vagyunk a tükörbe nézni? Kovács Péter

30

Az ajtókon túl Előttem az ajtó, egyre csak közeledek felé. Tudom, már nincs menekvés, be fogok lépni, mert be kell lépnem. Mellettem két ember halad még. Nem engedik, hogy visszaforduljak, velem jönnek, ők hoztak ide. Fekete öltönyükben teljesen úgy néznek ki, mintha a testőreim lennének. Pedig nem azok. Bár, ha úgy vesszük, azok is lehetnek. Most vigyáznak rám. Most.

kezével irányít. Csak a testem engedelmeskedik neki remegve, bágyadtan teszem egyik lábamat a másik után. Kezeim ernyedten lógnak, fejem kókadt. Szemeim a padlóra szegeződnek, a sötét csempére, de valójában ködös agyam máshol jár. Az odakinti világon töprengek, ami olyan szép, ahol nincs most halál. Nincs félelem, vagy legalábbis senki sem retteg úgy, mint én. Cipőm sarka ütemesen kopog a rideg kőpadlón, ahogy végigmegyünk a folyosón. Megállunk, az egyik öltönyös kinyit egy vastag ajtót. Bizonyára hangszigetelt is, hogy ne szűrődjenek ki a zajok odabentről.

Megállunk az ajtó előtt. Az egyik tesz még egy lépést, felemeli izmos karját és bekopog. Két koppintás, rövid szünet, egy koppintás, szünet, aztán megint kettő. Valószínűleg máshogy ki sem nyitják neki. Egy percig még reménykedhetek, hogy elrontotta. Nincs itt senki, és megúszom. De nem. Belülről jön a válasz, majd kattan a zár, az ajtó szép lassan, de nem elég lassan kinyílik.

Egy tágas szobába érünk. Középen kisebb, kerek asztal, előtte négy szék, a szemközti falon újabb ajtó nyílik az ismeretlen felé. A nő ismét feltűnik. Vörös ajkai körül mosoly játszadozik. Végighordozza rajtam a tekintetét..

- Itt van? – kérdezi az ajtóban álló nőszemély. Feketére festett haja és fekete bársonyruhája alatt bőre még sápadtabbnak látszik, mint egyébként lehetne. Hosszú szempillái olyan sötétek, mint szemöldöke. A szeme egész szép, csillogó mélyzöld. Ha nem lennék most ilyen szorult helyzetben, talán még megnyugtatónak is találnám. Szenvedély-piros szája félmosolyra húzódik, ahogy meglát, de ez a mosoly számomra inkább olyan, mint a fekete özvegy, amikor bekebelezi áldozatát.

- Ülj le – mutat az egyik székre. – Én csinálom – néz rá kísérőimre ellentmondást nem tűrően. – Csak még nincs meg minden. Megint csak a testem engedelmeskedik, de az kifejezetten jámboran teljesíti a parancsot. Az öltönyösök követik példámat, helyet foglalnak, már csak a velem szemben lévő szék vár valakit üresen. - Mindjárt – szól a nő, ismét bemutatja kecses legyintését, amit már az előbb megcsodálhattam. A tőlem balra lévő ajtón távozik, kilép arra a folyosóra, amin engem behoztak.

- Isten hozott – hangja mély, mint a tenger. Szép, mégis ijesztő. Int, majd eltűnik a házban. - Menjünk! – utasít a mellettem álló öltönyös. Érzi, milyen hevesen legszívesebben, ezért nem mozdulatokkal beterel az ajtón.

ellenkeznék épp lágy

Pár percig némán foglalkozhatok saját félelmemmel. Érzem, ahogy elsápadok. Fogaimat szorosan összeszorítom, de még így is vacognak. Kezeim teljesen kihűltek. Majdnem olyan fehérek, mint a hölggyé, egész testem remeg, térdeim az asztal alatt folyton egymáshoz koccannak. Próbálom bíztatni magam. Semmi baj, semmi baj, mindjárt vége, és akkor nem lesz többé gond, csak túlesel rajta, nem fog fájni... remélem, utána csak jobb lesz,

- Ne ellenkezz! – szól rám keményen. – Hamar túlesel rajta, ígérem – és ő is elvigyorodik, sokkal kevésbé szebben, mint előbb a hölgy. Hibáztatni mégsem szabad érte, hiszen az ő dolga nem a mosolygás. Vállamra ejti hatalmas tenyerét, s mint a kormánykereket szokás, egy 31

hidd el.

A kísérőim abbahagyták csontjaik tönkretételét, bambán merednek maguk elé, az asztal repedéseit kémlelve. Az is lehet, hogy nyitott szemmel alszanak. Most elmehetnék. Felugranék az asztaltól, mire magukhoz térnek, már a folyosón lennék. Onnan meg csak elboldogulnék valahogy. Meg is teszem! Gyors elhatározás gyors tettet kíván. Körülnézek, szemügyre veszem az ajtót, amin bejöttünk. Elrugaszkodom a széktől, és...

Hiába, ezek a gondolatok sem segítenek. Az öltönyösök egyike ujjait ropogtatja ökölbe szorított kézzel, a másik nyakát tekergeti, közben néha roppant egyet-kettőt a csontjain ő is. Újra feltűnik a nő. Kezében hatalmas kés. Rám néz, elmosolyodik, keresztül megy a szobán és eltűnik a másik ajtón túl. Folytatódik az előbbi jelenet. Én remegek, körülöttem ropognak az öltönyösök csontjai. Az egyik felém fordul. Levegőt vesz, hogy mondjon valamit, de aztán meggondolja magát. Sóhajtva kifúja a levegőt. A hölgy ismét megjelenik. Keresztül megy a szobán, rám mosolyog, és eltűnik a folyosó felőli ajtón.

- Maradj! – izmos kéz nehezedik a vállamra. A bal oldali férfi visszanyom a székre. Nem sikerült. Most már nincs esélyem. Természetesen mindketten rám szegezik a tekintetüket, minden egyes mozdulatom figyelemmel kísérik, ami elég megerőltethető lehet a remegésem miatt.

Ezúttal hamarabb tér vissza, kezében egy bárddal.

Talán percek, talán órák telnek el, mire a nő ismét megjelenik. Nagyot nyelek, sápadtan, kerekre tágult szemekkel nézek rá. Nem a csodálkozás, hanem a félelem miatt. Kezében gőzölgő tálat, éles kést tart.

- Alig találtam olyat, ami még tiszta – mondja a két öltönyösnek szigorú tekintettel, de amint szemei engem vesznek célba, szája ismét mosolyra húzódik. Aztán eltűnik az ismeretlen helyre vezető ajtó mögött, ami most résnyire nyitva marad. Csörömpölés, fémes csattogás hallatszik, mint amikor valaki a pengéjét élezi.

Rám néz, szokásos módon elmosolyodik. - Húslevest? – kérdezi tengermély hangján. Jöhet a szenvedés, az unokatestvéreim nem fognak elengedni. A fenébe, utálom a nagynéném főztjét.

Nyugodj meg, nyugodj meg, ne add meg nekik az örömöt, hogy félsz – mondogatom magamnak hasztalanul. Már oly mindegy, mikkel próbálkozom, a remegés átvette felettem az uralmat. Pár perc és szembe kell néznem minden félelmemmel, a fájdalommal, akár több órányi kínszenvedéssel. És nincs olyan dolog, ami ebben a pillanatban megnyugtatna.

Hegedűs Dorina, 11.D

32

Örök sorok keretbe foglalva - avagy a magyar szépirodalmi művek filmadaptálása az elmúlt 80 évben – Mielőtt a vetítőteremben a gép elkezdene berregni, egy könyv születése előzi meg. Míg egy forgatókönyvet csak kevesen vehetnek kézbe, egy regény vagy novella bárki számára elérhető. A szépirodalom biztosítja az emberek lelki gazdagságát. Olvasás közben megismerhetünk személyeket, akik igazából sose születtek meg. A szöveg útján látni véljük arcuk vonását, halljuk hangjuk lejtését, de ez olvasóról olvasóra megváltozhat. Egy Kukorica Jancsinak száz meg egy arca is lehet, ki mint képzeli el őt. Adaptáció útján a szereplők elnyerhetik maradandó vonásaikat – amennyire az emberi leleményességből telik -, így csak egy János vitéz lesz kerek e világon, legalábbis azok számára, akik láthatták 1939-ben Palló Imre főszereplésében – és Gaál Béla rendezésében – a János vitéz-t. De ha valakinek az arcát keretbe foglalták és kitették a falra, akkor jóval élete után is kint lesz és megőrzik az emberek szívükben és emlékeikben.

Köztük van Kertész Mihály Bánk Bán (’14), a Tetemrehívás (’15) – Arany János balladája Janovics Jenő rendezésében és Korda Sándor Az aranyember (’18). Minden vállalkozó szellemet nagy támogatók segítettek. Először a Vígszínház vágott bele és 1911-ben megalapította a Hunnia filmvállalatot. Ezzel együtt kialakult egy új, kevert műfaj, a kinemaszkeccs, ahol is félbeszakították a vetítést, hogy a film szereplői személyesen is részt vegyenek az előadáson. Molnár Ferenc drámaíró alkotott főleg ilyen szkeccseket (mint a Gazdag ember kabátja és az Aranyásó). Ekkor még irodalmi műként bírálták a filmeket. Az első mozgóképeket ezért akkoriban közkedvelt színművekből adaptálták. Cselekményükben a nagypolgárság szerelmi és hétköznapi bonyodalmait boncolgatták; vidéki mozikban pedig a parasztság viszontagságairól szóltak. Jókai és Mikszáth regényei remek alapanyagként szolgáltak. Ám Arany balladáit és Petőfi verseit se hagyták parlagon heverni. Korda Sándor és Kertész Mihály emelkedett ki leginkább, mint hivatásos rendezők. – Kordának egy ideig még Karinthy Frigyes is dolgozott, mint dramaturg. Az I. világháború kirobbanásával a magyar filmipar teljesen megbénult, volt, hogy egy évben egyetlen új filmet se forgattak le. Az aktuális kormány propagandájának

Néma mesék Az első némafilmek még színházak pódiumain keltek életre, olyan színészek alakításában, mint Blaha Lujza, Fedák Sári vagy Szerémy Zoltán. 1901 és ’30 között közel hatszáz némafilmet készítettek, melyeknek csak töredéke maradt fenn. Ötven néma játékfilm és csupán harmincöt némafilmrészlet maradt meg a jelenkornak.

33

egyik zászlóshajója a mozgókép volt, főleg híradókon keresztül, de a továbbiakban is felhasználtak regényeket, melyekkel a magyarsággal szembeni igazságtalanságot és elkeseredettséget mutatták ki. Ilyen volt Garas Márton a Névtelen vár (’20) és Fejős Pál az Egri Csillagok (’23) című filmje.

ki voltak éhezve a tragédiára és a drámára. 1932-ben Fejős Pál Tavaszi zápor című filmje – Fülöp Ilona elbeszélése alapján – kielégítette ezt az igényt. Utóbbi film volt az első magyar film, amit külső helyszínen forgattak és így bekerült az egyetemes filmtörténetbe. 1936-ban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét is megfilmesítették. Székely István Nyilas Misi (játszotta Dévényi László) hangján keresztül adott hangot az antiszemita törvények elleni tiltakozásának, aki csalódott az igazságban és a felnőttekben egyaránt. Ugyancsak egy Mikszáth novellának az adaptációja keltett nagy ámulatot, miután 1942-ben bemutatták a Beszélő köntös-t, az első (részben) színes magyar filmet. Ugyanebben az évben Szőts István leforgatta az Emberek a havason című filmjét Nyírő József elbeszéléseit felhasználva és ezzel elnyerte a velencei filmfesztivál nagydíját.

1929-ben a Bethlen-kormány olyan rendeletet hozott, miszerint jelentős adókedvezményt kapnak azok a stúdiók, melyek maguk gyártanak magyar filmet, de pótadót kell fizetni minden Magyarországon játszott külföldi film után, mellyel is a Magyar Filmipari Alapot támogatták. Többek közt ez is hozzájárult a magyar filmek hangosságához és ahhoz, hogy a stúdióknak előteremtették a tőkét nívósabb magyar alkotók műveinek leforgatásához.

Hyppolittól Hannibálig

A II. világháború után a magyarországi filmipart államosították legelőször Európában. Hamar forgatásra is került a Ludas Matyi (’49), ami Soós Imre első filmszerepei között volt. Ezt követte az Úri muri, a Mágnás Miska és még sorolhatnám…, ami összeköti ezeket a címeket: a Séma. A párt által megszabott szempontok, ahol a dölyfös, gonosz gazdagnak el KELL nyernie méltó büntetését, mégpedig az eszes, de alacsonyabb osztályból származó, dolgozó, paraszt legény által. Jókai romantikus regényei a legjobb nyersanyagot adták a rendezőknek, hogy ne szimplán a kommunista ideológiák torzképét kelljen bemutatniuk. A cenzúra medrében így akadtak olyanok, akiknek művészi hajlamaik a felszínre tudtak törni: Makk Károly és a Liliomfi. Hosszú idő óta ez volt az első film, ami segített elmenekülni a világból egy szebb és gondtalan Magyarországba, amit Szigligeti Ede képzelt el, mikor még színműnek írta meg Liliomfi történetét. A 9-es kórterem - nem Csehov 6-os kórterme! - már nyíltan kritizálja a társadalmat és a politikát. Fábri Zoltán 1956-ban a Körhinta szerelmeseinek történetét meséli el egy a TSZen kívül földet művelő paraszt bukása mellett. A szerelem szabadsága győz a meggyökerezett paraszti szokások felett.

Mindmáig a legelismertebb korai magyar hangosfilm a Hyppolit, a lakáj (’31) maradt, amit Zágon István színműve alapján rendezett Székely István. Ugyanabban az időben jelent meg egy új színész generáció, akik a II. világháború után is meghatározó nagyjai lettek a vászonnak. A színészek maguk között hamar kialakították filmbéli párjaikat (pl. Jávor Pál és Perczel Zita, Páger Antal és Dayka Margit, Kabos Gyula és Gombaszögi Ella). Mind egytől-egyig visszatértek az akkor játszott filmeken.

Hyppolit, a lakáj Éveken át vetítették a mozikban a könnyű vígjátékokat és szerelmi drámákat. Az emberek 34

Végül Hannibál tanár úr adja meg a kegyelemdöfést a magyar nép önérzetének. Ahol az embert elnyomják ott vagy belehal, mint Nyúl Béla vagy harcol a szabadságáért legyen a vezetőség fasiszta vagy kommunista.

hogy az emberek életmódja is megváltozott a hetvenes években – jobban szerettek otthon maradni és a tévét nézni, mely addigra minden családban elérhető lett – az akkori két csatornával együtt. Közkedvelt írók műveit vitték filmre, olyanokat, melyekre nagy igény volt, szórakozni akartak. Örkény István két színműve így került lencsevégre, (’69) Isten hozta, Őrnagy úr! és (’74) a Macskajáték. Egyre több film és sorozat kezdte el a rendszer határait feszegetni, de a java még így is megmaradt a „tűrt” kategóriában. A rendszerváltás után szabadon lehetett értelmezni mások műveit. 2005-ben Koltai Lajos vászonra vitte Kertész Imre Nobel-díjas könyvét, a Sorstalanságot. 1999-től Kabay Barna kezdte el a régi klasszikusok (Hyppolit, Egy szoknya, egy nadrág) „remake”-jeinek elkészítését, melyek gyenge utánzatai voltak csak az eredeti alkotásoknak. Megemlítendő Szász János neve, aki első saját alkotásának bukása után csakis mások művének átörökítésével foglalkozott és velük vívta ki elismertségét – a Wittman fiúkat és az Ópium-ot Csáth Géza novellái alapján, a Woyzeck -et (’94) Georg Büchner regénye után forgatta.

Hannibál tanár úr

Változó szelek, más levegőt hoznak A Kádár-rendszer beköszöntével úgy nézett ki, minden marad a régiben. A cenzúra nem enyhült egyáltalán, a szabályokat mindenki ismerte. Folytatódott a filmek sorozatgyártása: ’58-ban az Édes Anna, majd a Szent Péter esernyője. Egészen a hatvanas évek elejéig, amikor valami érezhetően megváltozott. Miután az állam felvette a hiteleket, a magyar filmalapítványnak is több pénzt tudtak biztosítani. Ez viszont azt eredményezte, hogy a rendezők két táborra váltak. Néhányan saját szerzői filmjeiket forgatták, és voltak azok, akik a közönségnek csináltak filmeket. Szabó István és Jancsó Miklós az előbbi táborba tartoztak. Míg Fábri Zoltán (A Pál utcai fiúk, Az ötödik pecsét) és Makk Károly (Ház a sziklák alatt, Macskajáték) mindig más írásából dolgoztak. Várkonyi Zoltán pedig több ezer statisztát mozgatott egyszerre olyan gigantikus történelmi filmekben, mint a Kőszívű ember fiai (’65) vagy az Egri csillagok (’68).Oly sokan követték példáját, hogy a bizottság engedélyezte még a II. világháborús filmek forgatását is.

Ópium

A két részes szuper mozik mellett elterjedtek a tévéfilm- sorozatok (mint az Abigél vagy a Tüskevár). Ezt azzal is lehetett magyarázni, 35

Az emberek szeretnek néha meséket nézni, visszaemlékezni a gyerekkorukra, hogy gyermeteg fejjel hogyan ismerték meg ezt a világot, amibe születtek. Az ilyen történeteket mindig újraéljük, ha egy könyvet olvasunk, ha egy darabot hallgatunk vagy egy filmet nézünk. A régi értékek - szokták mondani – örök érvényűek. A szeretet, a gyűlölet, az irigység és a bátorság minden ember által kitalált műben szerepet kap.

Nem csak gyerekeknek! Nálunk az animáció meglepően későn kezdődött. Még máshol már 1892-ben láthattak rajzolt figurákat mozogni, addig Magyarországon csak a 30-as évektől indult be a rajzfilmgyártás – főleg reklámok formájában Macskássy Gyula és Társa által. Végül 1951-ben került a nézők elé az első magyar színes rajz animáció: A kiskakas gyémánt félkrajcárja, melyet Macskássy Gyula és Fekete Edit készített. Az új generáció hadba lépésével (Nepp József, Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és a bábfilmes Foky Ottó, Imre Istvánnal) a rajzfilmgyártás teljesen átalakult és sokkal mélyebb, tanulságosabb tartalmat nyertek a mesék. Az ötvenes évektől kezdték el gyártani a mindmáig annyira szeretett gyerekrajzfilmjeinket (Gusztáv, Mazsola és Tádé, Kukori és Kotkoda stb.) Jankovics máig futó Magyar népmesék-je gyerekek ezreit szegezi a televízió elé még ma is. A hetvenes évekkel új hullám indult meg, amivel nem csak a kiskorú nézőket célozták meg, hanem szüleiket is (Mézga család kalandjai, Kockásfülű nyúl). Nem voltak híján az egész estés filmeknek sem: a Szaffi (Jókai regénye alapján), János vitéz és Vuk (Fekete István nyomán) akkor kerültek a képernyőre. És mindmáig újra és újranézi a teljes család.

Közvetítő csatornáktól függetlenül az ember emberekkel tartja fenn a kapcsolatot. Ha nem is szemtől szembe, de a keze nyomával, amit otthagy, ahol képes valamit teremteni és általa életet adni neki. Egy ilyen élet csak külsőleg lehet emberi évekkel számolni, mert igazából kortalanok, tovább élnek, mint bármi más. Az ő újjászületésük egészen más formát ölt, az ő személyük örök, csak a külsejük változik át. Lehet bár száz meg egy arcuk, amit csak mi láthatunk, vagy amit a mellettünk ülő is lát a képernyőn, Kukorica Jancsi János vitéz marad, most és mindörökké.

FORRÁSOK: A magyar film története – Veress József Vászonszerelem (2007) – Kelecsényi László http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_filmm %C5%B1v%C3%A9szet http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_filmek_li st%C3%A1ja#1940-es_.C3.A9vek http://hu.wikipedia.org/wiki/Jankovics_Marcel l http://hu.wikipedia.org/wiki/Macsk %C3%A1ssy_Gyula http://www.kultusz.com/cikk.php?id=107

Laczkó Dóra 13. E Kukori és Kotkoda

36

A történet Drezdában játszódik, ahol Anselmus diák, derék hősünk egy fürdőbe rohan, hogy kevéske félretett pénzét elszórakozza, de véletlenül belelép egy kofa almáskosarába, és szétszórja a gyümölcsöket az utca kövén. A kofa megszabadítja a maradék kicsinyke pénzétől is, majd Anselmus bánatában elmegy a folyópartra, hogy ott sírja ki magát, ám legnagyobb meglepetésére egy látomásnak lesz tanúja – egy bodzafában 3 arany kígyócska játszik, és beszél vele. Anselmus halálosan beleszeret az egyikbe, és innentől gyakorlatilag bekerül egy folyamatosan változó varázslatos világba, aminek a szereplői emberek, boszorkányok, kígyók és szalamandrák. De itt tényleg minden van – gonosz boszorkány, szerelmes, naiv lányka, varázslatos könyvek, kispolgári életvitel – elképesztő hogy az alig 150 oldalba milyen sok tartalmat belezsúfolt az író. Ami igazán tetszett a regényben az az volt, hogy visszahozta a régi, kiskoromban hallottolvasott tündérmesék hangulatát valamint olyan volt, mint egy különös fantasy történet, fantasyvilág helyett Drezdával és Atlantisszal, sárkányok helyett szalamandrákkal.

Eust Theodor Amadeus Hoffmann Az arany virágcserép

11.-es ajánlott olvasmány ez a regény (is) és mivel a tanárok által ajánlott dolgok előítéletesen nem lehetnek jók, ezért aztán félve ültem neki, de (újra) rendkívül kellemesen csalódtam.

Szeretném ajánlani mindazoknak akik szeretik a gyerekmeséket, a fantasyket, vagy csak szeretnének valami jót olvasni.

Hoffman egy eléggé zaklatott lelkivilágú ember volt, és ezt álalában vagy a regényeiben, vagy a kocsmában mutatta ki. Rengeteget ivott, valószínűleg a kedvence a lángoló puncs lehetett, ami a regényben is szerepet kapott. Én nem tudom, hogy a puncsnak milyen hatása lehet, mert eddig még csak fagyiban találkoztam vele, de a könyvben az itóka elfogyasztása után egy jó ideig vizionálnak, szóval jó lehet biztos.

37

Karinthy Frigyes

"Eccere Bira jön vele szembe, az meg csak ránézett, megnézte a testivel egészbe, és csak úgy sunysuttyából odapistangolt a nagyerős hím szemébe. Csak úgy, a hóna alól nézte, de a cippes derekát végigriszákolta valami fortymeleg.

Így írtok ti

- Hej, muramiste, te Bira, merre lófrász? beszélt Dani, de a szemét már elöntötte a hímes vérharag.- Merre? - rüstölt a ján, nyelveskésen. - Merre, hát mér, aszongya, kee! Amerre fekete jérce jár: a lábán. S megrisszantotta újfent a derekahajlását. Dani akkor nem szólt, hanem eccercsak nagybüszke hímdagadás fogta el: - a két szeme elnyálladt, betaknyadzott a hévtül: kicsurgott a pörses, duzzadt férfiszája: - a nyakaere félméterre kilógott, és úgy megszoringatta zekéjét, hogy kicsattant a golyvás hátulja. Azzal csak félkézbe kapta a jánt, egyet roppantott és megcsóválta a feje fölött. Úgy lett meg a ján, aztán visszaesett, mint a rongy, nyaflán, szétnyúlva, kehesen."

Karinthy Frigyesnek csak a Tanár úr kérem – et szokták az emberek ismerni, (a Tanár úr kérem a Xántusban játszódik, tudtátok? Ott a bizonyíték az "eladom a könyvem" című fejezetben, amikor az eladóval tárgyal :)) hát itt egy másik alkotása is, az Így írtok ti.

Na, ilyen az egész. Teljesen komolytalan végig, átírja az írók neveit (Kaffkaff Margitságosság, Hady Endre, Talpramagyar Sándor stb.) kifiguráz mindent és mindenkit, nevetségessé teszi még az Ember Tragédiáját is, (Emberke tragédiácskája) sőt, a saját maga által más költők nevén írt tárcákat össze is hasonlítja és elemzi. Nagyon ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy jót nevetni, még annak is aki nem tudja a nyugat és a Nyugat közt a különbséget.

Ez a könyv egy gyűjtemény, amiben paródiák vannak. A halála után összegyűjtötték őket és többször is kiadták, immáron sokadjára. A könyvben megkapja mindenki, a Nyugat írói, Defoe, Athur Conan Doyle, Petőfi és még sokan mások. A személyes kedvenceim a Móricz Zsigmond átdolgozásai. Azok valami hihetetlenül jók lettek. Egy kis idézet:

Zehetmayer Dávid, 11.C

38

A 13.F osztály utazási irodái feladat A Tanárnőtől

Kaptunk egy feladatot, hogy csináljunk egy utazási irodát. Megadott szempontokat figyelembe véve, fantáziánkat szabadjára engedve írjuk meg egy 8-10 oldalas esszében, hogy milyen is lenne. Konkrét számításokat nem kellett végeznünk, de kb. 10 szempont volt felsorolva a kis papirkánkon, amit a tanárnő kiosztott. Egy hónapot adott határidőnek, március első hétfőjén kellett beadnunk.

Átbeszéltük még egyszer a további fejezetcímeket, amik tulajdonképpen a házi feladat túlnyomó részét képezni fogják, hiszen a név és logó már a borítón megjelenik. A többi 89 oldal vár arra, hogy kifejtsük részletesen, hogy hova visszük kis turistáinkat, milyen típusú programokat kínálunk, milyen egyéb szolgáltatásaink vannak. Kitértünk az alkalmazottakra és az iroda külső-belső elrendezésére. Ezeket sokan szerkesztett vagy rajzolt képekkel illusztrálták. A következőkben pedig, mivel mégiscsak idegenforgalmi szakembereknek készülünk, a dolgozatot egy kis szakmai elemzéssel, kutatómunkával is megspékeltük.

Otthon mindenki mély töprengésbe kezdett, hogy mi legyen az iroda fő profilja, a neve, a logója, hol legyen a székhelye… Az első ötleteket hamar elvetettük, majd néha visszagondoltunk rá, kicsit még formálgattuk. Mert az nagyon jó, hogy valamilyen kalandtúrákat kéne szervezni, de mi lenne, ha Csapatosan vagy egyedül bejártuk a tervezett azon belül is specializálódnánk? Vagy legyen helyeket és a környék turisztikai inkább luxusiroda? infrastruktúráját, vagyis a konkurenciát, Választani kellett a sok ötlet közül, s ez nem vonzerőt és a megközelíthetőséget értékeltük. volt könnyű. Pedig eleinte alig jutott eszünkbe Elkészítettük a mesteri SWOT-analíziseket valami, s most mindenki legalább kettőt, hármat (SWOT annyit tesz: Strengths – Weaknesses – tudna nyitni – persze ha meglenne a tőkéje Opportunities – Threats, vagyis Erősségek – – Lehetőségek – hozzá. Közben arra is figyelni kellett, hogy ne Gyengeségek Fenyegetettségek). Tanárnőnk, aki nyíltan a tervezzünk túl hasonlókat, vagy egymáshoz túl közel lévőket, ezért folyamatosan megbeszéltük, marketing elkötelezettje, a tavalyi vendéglátó ki hol tart, mire gondolt. Nagy egységnél még nem kérte, hogy az üzlet elemezzük, idén megkönnyebbülés volt, mikor végre marketingtevékenységét azonban már pozícionáltuk, azaz elhelyeztük az mindenkinek sikerült döntenie a legfontosabb adott piacon, kijelöltük a főbb piaci paramétereket illetően. szegmenseket, akiknek utazásainkat szánjuk és megemlítettük a tervezett partnerkapcsolatok 39

minőségét és mennyiségét, illetve a reklám egy délután két diák és a tanárnő közös módját. munkájának köszönhetően kikerültek a második Dolgozatunk utolsó fejezete volt sokunk emeleti hirdetőtáblára. számára a legélvezetesebb: egy néhány napos utat kellett összeállítani. Végre eredményét is látjuk a sok munkának, kicsit kutakodhatunk, képeket nézegethetünk, álmodozhatunk. Mindemellett azért igyekeztünk odafigyelni az eladhatóságra és a kiszemelt célközönségre. Ezek az oldalak lettek a legszebbek, a legizgalmasabbak – bár a dolgozatok egytőlegyig páratlan precizitással és odafigyeléssel készültek az első oldaltól az utolsóig.

Rendszerezve, ötletesen, de a célnak megfelelően aggatták ki munkáinkat. A kiállítók kreativitásáról árulkodnak a kis kártyák is, melyek megjelölik az iroda kitalálóját, a nevét és mindegyiken egy mottó is olvasható. Ajánljuk mindenki figyelmébe az említett kis kiállításunkat, főleg az alsóbb évfolyamok szakközepes diákjainak, akiknek nagy valószínűséggel a következő pár évben hasonló feladatot kell majd megoldaniuk, s ezek jó kis Órákon, vagy azokon kívül a tanárnő bármikor ötletadók lehetnek! segített, ha kérdésünk volt. A meglévő részeket A kiállított dolgozatokat e cikkben is közben elküldözgettük Neki, s ő tanácsokkal felsorolom, s biztatok mindenkit a részletesebb látott el minket, apró javításokat javasolt. A tanulmányozásra a második emeleti határidőt végül kicsit elhalasztottuk ugyan, de lépcsőfordulóban (legalább az utolsó oldalakat, megérte, mert addig is, aki még nem adta be, az mert tényleg megéri!), a Szakmai Hírek csinosítgatta. Beadás után egy héttel a tanárnő parafatábláján. Jó szórakozást! J visszahozta nekünk, s végre megnézhettük a Tresó Tamara 13.F többiek végleges verzióját. Utána visszaadtuk, s Iroda neve

Ötletgazda

Literatour

Aranyos Anna

Weddy Tours Utazási Iroda

Ács Zsófia

Concertours

Kiss Bernadett

Sakura Tours

Milovszky Krisztina

Esztella Tours

Jendruszák Eszter

Honey Travel Agency

Farnadi Dzsenifer

Medi Travel

Szabó Dorottya Lilla

Formula Tours

Hajdú Fruzsina

Spa Tours

Nagy Flóra

Nortours

Németh Nóra

MoTours

Tresó Tamara

Nils’ Tours

Veresegyházy Viktória

Karaván Tours

Pintér Anna

Travelabled

Bagi Attila

Crucemar!

Fóth Nikolett

R&L Love Tours

Sas Lilla

Addventure Tours

Rádli Andrea 40

Hova menjünk nyaralni 50ezerből? Nemsokára itt a nyári szünet és a középiskolások túlnyomó része már ilyenkor azt tervezi, hogy hol fog diákmunkát vállalni és hova megy majd a barátokkal, családdal nyaralni, a kemény munkával megszerzett pénzből. Utazó felmérésünkben a család nélküli utazást vesszük figyelembe, azaz a barátokkal, netán egyénileg való utazásra összpontosítunk. Nézzük, hova is mehetünk a nyáron egy minimum keresetből, 50.000 Ft-ból. Tesztünkben 1 hónap munkát veszünk figyelembe - mondjuk egész júliusban- és utazásunkat augusztusra tervezzük. Reméljük, kellő meglepetéssel szolgálunk majd nektek, hogy mennyi helyr el lehet jutni, mindössze 50 ezer (+- 5000) forintból.

Népliget-autóbuszpályaudvarról, délután fél 4kor. Érkezés Londonba, Ausztrián, Németországon, Belgiumon és Franciaországon keresztül, 4-én délután, háromnegyed 6-kor. Szállás egy hostelben, (diákszálló, ahol többen laknak egy szobában) ahol 3 éjszakát fogunk eltölteni. Nem egy luxuslakosztály, de hát ki az, aki 4 napot tölthet el Londonban 50 ezer forintból? Nem sokan. A programtervezetbe szinte minden múzeum belefér, hiszen Londonban az összes állami múzeum (Natural History Museum, Science Museum, British Museum, Tate Modern, National Gallery, Kensington múzeumok, …) ingyenes. Ezen kívül meglátogatjuk a Big Bent, a Tower Bridge-t, a Piccadily Circus-t, a Trafalgar Square-t és a Parlamentet is megnézzük, ahogy a Buckingham palotát is, hogy semmi ne hiányozhasson az albumból. Megnézzük a Westminster apátságot, a St. Paul's Cathedral-t, mindkettőt részletesebben, a Covent Gardent-t, és sétálunk egy nagyot a Hyde Parkban. És, mivel még mindig maradt pénzünk - és persze energiánk- vásárolunk egyet az Oxford street-en és a környékén. Haza augusztus 7-én indulunk reggel 8 órakor, érkezés 8-án délelőtt negyed 12-kor. Költségek: •

Buszjegy oda-vissza, diákoknak, nem módosítható (economy) jegy: 16.300Ft

•

Szállás egy olcsó, ám szép és kényelmes hostelben: 19€/nap, 3 éj= 15.390 Ft

•

Étkezés – reggeli, olcsóbb ebéd, hideg vacsora – : kb. napi 8 font (össz. 32) = 9.600 Ft

•

Travel card, az utazáshoz (off-peak, csak csúcsidőn kívül) 4 napra 12 font = 3.600 Ft

•

Belépőjegy Westminster Abbey: 6 font= 1.800 Ft

Londoni városlátogatás busszal Igen, London. 50 ezerből nemhogy 1, de mindjárt 4 napra megyünk Londonba, bár, igaz, hogy Londonra egy hét is kevés, de ha ügyesek vagyunk, a londoni életérzésen kívül szinte mindent megnézhetünk és még egy kis vásárlásra is futja, hogy mégse menjünk haza üres kézzel. Busszal megyünk, hogy még rengeteg ország látnivalóiba is bele-bele nézhessünk. Augusztus 3-án indulunk a 41

•

menetrend szerinti repülővel.

Belépjegy St. Paul's Cathedral: 5,5 font =1.650 Ft

Költségek:

Összesen: 48.340 Ft +költőpénz

• •

Rövid római városlátogatás repülővel Jól olvasod, repülővel! Két város is egész jó áron elérhető - Pisa, Róma-, de mivel Róma, valamiért olcsóbb és fontosabb, érdekesebb, ezért most az olasz fővárosba utazunk. Augusztus 1-jén este 8 órakor indulunk egy fapados légitársaság járatával, amivel háromnegyed 10-re érünk az esti fényekkel kivilágított Rómába. 3 éjszakát töltünk Rómában, már egy megszokott hostelben. Múzeumok tömkelegét tekintjük meg, potom pénzekért, kihasználva azt, hogy diákok vagyunk. Amiket megnézünk: a Szt. Péter Bazilika, a Vatikán és a Sixtus-i kápolna, Palatinus, Colosseum, Forum Romanum, Trevikút, ahova minden nap 3000 eurót dobnak be, hisz a hiedelem szerint, aki ide pénzt dob be, visszatér még Rómába, a Spanyol lépcső, a Pantheon, a Saint Angelo (Angyalvár), egy séta a Piazza Navona-n, illetve egy nagy pihenés a Villa Borghese parkban. És még nincs vége, a Capitolium, a Szt. János-bazilika, a Santa Maria Maggiore megtekintése belülről teszi teljessé a palettát. Pénzünk pedig még mindig marad, hogy beújítsunk egy-két Rómás tollat, vagy pólót, valamint minden nap, bőséges ebédünk lehet, pizza, pasta, dolce,... Ciao Roma!!

Repülőjegy Budapest-Róma-FiumicinoBudapest: 17.510 Ft Reülőtéri transzfer, oda-vissza: 4.600 Ft

•

Szállás Róma központjában, hostelben, 3 éj : 13.580 Ft

egy

•

Közlekedés, Rome B.T.I. Pass, 3 napra: 11€ = 2.970 Ft

•

Étkezés 3 nap, könnyű reggeli, olcsó ebéd 2 napra, 1 nap pizza, hideg vacsora: kb. 35 € = 9.450 Ft

•

Belépőjegy Vatikán+Sixtus-i kápolna: 8€ = 2.160 Ft

•

Belépőjegy Szt. Péter Bazilika: 7€= 1.890 Ft

•

Belépőjegy Colosseum+Palatinus +Fo – rum Romanum kombinált: 9 €, 18 év alatt 1,5 € = 2.430 Ft/405 Ft

•

Belépőjegy Saint Angelo: 6€, 18 év alatt ingyenes = 1.620 Ft/ 0 Ft

•

Belépőjegy Capitolium: 8,5 €, 18 év alatt ingyenes= 2.295 Ft/ 0 Ft

•

Belépőjegy Santa Maria Maggiore és Szt. János-bazilika: ingyenes, de javasolt 12 eurót adakozni.

Az egyetlen hely Róma, ahol a 18 év felettieknek sajnos a múzeumbelépők egy kicsit rátesznek a költségekre, ezért kivételesen nekik Róma kb. 8-10 ezer forinttal drágább, de ha kihagyunk egy-két látnivalót, a 16-ból (!), akkor mi is elérhetjük az 50.000 forintos megszabott határt. Összesen: 18 év felettieknek: 58.505 Ft, 18 év alattiaknak: 52.565 Ft + költőpénz

Hazaút, augusztus 4-én, a 22:15-kor induló 42

hétlétrás vízesés, ahol 7 létrát kell megmászni és mind a 7 mászásnál a vízesés külön-külön útjait láthatjuk, a Gyilkos-tó és számos természeti csoda vár még ránk Erdélyben. A városlátogatás szerelmeseinek pedig ott van Brassó, Kolozsvár, az apró szász városok, Marosvásárhely, Nagyszeben, Drakula-vára Törcsváron, Moldva, Csíkszereda, Kézdivásárhely, és megannyi apró falu, kisváros a szebbnél-szebb templomaikkal, szász házaikkal. Románia az egyetlen olyan úticél, ahol tényleg megkötés nélkül, mi választhatjuk ki, hova megyünk, hiszen mindenhol lesz mit találni, mit nézni. Tény, hogy egy ilyen túra előzetes szervezéseket és pontos útiterv-készítést foglal magába, de a városlátogatáshoz nem kell sokat készülni, csupán megnézni 2-3 vonatjáratot és 2-3 szállást foglalni.

Erdélyi körutazás vonattal Ha a múzeumok helyett inkább túráznánk és kirándulnánk, Erdély az első helyen van. Olcsó, gyönyörű, és a híresztelésekkel ellentétben, tiszta, rendezett. Akik kedvet kapnának egy nyári kalandtúrához, annak Erdély egy igazi ékszer, sok-sok ékkővel. Utazásunkhoz egy Interrail vonatbérletet veszünk, amivel egész Románián belül, bármelyik vonat 2. osztályára felülhetünk és addig és oda mehetünk az országon belül, ameddig, és ahová csak akarunk, mindezt 6 napon keresztül, de 1 hónapon belül. Így akár egy többhetes kalandtúrát is összehozhatunk. Mivel Románia olcsó ország, - bár már ott is elindult a folyamatos drágulás-, ezért 50.000 forintnál, ha valóban úgy élünk, mint a túrázók (szendvicsek, ritkábban rendes ebéd, minimális belépők, költés), még olcsóbban is kijöhetünk. Nem szeretnék konkrét útitervet készíteni, mivel a 8 napos bérlettel akár túrázhatunk is, vagy fürödhetünk a Fekete-tengernél, ezért csak javaslatokat teszek, merre érdemes menni. A természeti látnivalókból tényleg nincsen hiány, szinte kihagyhatatlan a Tordai-hasadék megtekintése (1-2 eurós belépőjegy), a fogarasi havasok megtekintése, ahol nyáron is lehet elvétve havat találni és figyelem, könnyen láthatunk medvéket is, a legegyszerűbb és legbiztonságosabb libegővel felmenni a csúcsra ( 5-7 eurós retúr libegés), a csúcson a Balea-tó megtekintése. A Szent-Anna tó, (tőzegtavak), láp, ahol víztiszta tavak vannak (tényleg azok, szép világoskékek, amikben látjuk magunkat), a

Körülbelüli költségek: •

InterRail vonatjegy 6 napra: 80€ = 21.600 Ft

•

Étkezés kb. 8 napra, napi 20 Lei = 11.680 Ft

•

Szállás 8 napra, olcsóbb hostelekben, vendégházakban, kb. 2.000Ft/nap = 16.000 Ft

•

Minimális belépők és költések, igény szerint.

Összesen 10 napra (8 éjszaka) : 49.280 Ft, ami nagyon tág határok között mozgatható.

Törökország, Isztambul repülővel: Igen, ismét egy meglepetés, egy keleti látogatás repülővel. Indulás augusztus 1-jén, menetrend szerinti repülővel, reggel 6 óra 10 perckor, érkezés 9 órára Isztambulba. Megismerhetjük Isztambult töviről-hegyire, semmit nem hagyunk ki, hiszen Törökország a keleti országokhoz hasonlóan igen olcsó. Ne feledjük, itt mindenhol kötelező alkudni! Törökországban a kereskedő megbántva érzi magát (nem vicc), ha nem alkudunk, ezért nem 43

csak ő lesz boldogabb (az árakat is direkt így szabják), de mi is átérezhetjük, hogy milyen ügyesen alkudtuk ki a kedvezményt. Egy-egy terméket az eredeti ár akár 70-80 %-áért is meg lehet kapni!! Isztambulban mindenféleképpen érdemes megnézni a Miniatürk-öt, ami Törökország összes híresebb látnivalóját (itt 105 látnivaló) mutatja be, 1:25 kicsinyített másukban. A Topkapi szeráj, a Hippodrom-tér, a Yerebatan-ciszterna, a Hagia Sophia, a Kék mecset és még több tucat mecset vár ránk Isztambulban. A világ legnagyobb szabadtéri múzeuma, a Sultanahmet, a Dolmabahce-palota, a fűszerpiac, a nagybazár, amiről azt tartják, hogyha ott nem lehet valamit kapni, akkor az a világon nem is létezik. Utazásunkba még egy hajókázás is belefér a Boszporuszon, egy másfél órás hajóút, ahol a hajó nagyon sok helyen megáll a Boszporusz mentén. És mindezek után egy kellemes fürdőt vehetünk egy hagyományos török fürdőbe. Hazaindulni 5-én, reggel 9 óra 30 perckor egy menetrend szerinti repülővel indulunk, érkezés az időeltolódás miatt fél 11re, Budapestre.

•

Topkapi szeráj: 1.190 Ft Yerebatan-ciszterna: 1.190 Ft Miniatürk: 360 Ft Hagia Sophia: 2.390 Ft Kék mecset: ingyenes Boszporusz-túra hajóval: 1.350 Ft oda-vissza Dolmabahce-palota: 2.390 Ft Összesen: 54.570 Ft +1 tipp Ha netán egy kicsit több pénzt szánnánk utazásra, akkor érdemes választás lehet az Europass, ami az egyik busztársaság „bérlete”, nemzetközi viszonylatban (tehát országon belül nem!) oda és annyit utazhatunk 15/30 napon belül, amennyit csak akarunk. Ezekkel a bérletekkel Európa 50 városát érhetjük el, tehát egy európai körutat is összehozhatunk, mondjuk egy angliai utazási iroda szervezte út árából. Bővebb feltételeket a www.eurolines.hu oldalon lehet találni a bérletekről, 2011-es árak: főszezonban: 15 napos: 80.900 Ft, 30 napos: 105.900 Ft Szerintem sikerült mindenkit rádöbbenteni arra, hogy 50.000 Ft-ból, igenis elérhető repülővel Európa szinte bármelyik szegmense. Nem egy luxusutazás egyik sem, de ha a célunk az, hogy jól érezzük magunkat és emellett lássuk azt, amit egy átlagos turistának illik az adott országban, akkor 50.000 Ft arra bőségesen elegendő, a költőpénz pedig határok nélkül, bármennyi lehet, hiszen, ha nem akarunk vásárolni, akkor már mindent megoldottunk a pénzünkből. A cikk írásakor 270 ft-os euró árral kalkuláltunk és időben a 2011-es, valós adatoknak megfelelő busz-repülő-szállás-belépő árakat használtuk. Mindenképpen javasolt a nemzetközi diákigazolvány elkészítettése, mert szinte mindenhol csak azt fogadják el, ennek ára jelenleg 2.480 Ft

Költségek: •

Repülőjegy Budapest-Isztambul vissza: 16.810 Ft

•

Vízum: 15€ = 4.050 Ft

•

Transzferek: 10€ = 2.700 Ft

•

Étkezés: könnyű reggeli, ebéd, vacsora: 32 €= 8.640 Ft

oda-

Szállás: 4éj 12,5€/éj, összesen 50€= 13.500 Ft

Kammerer Márk 11.D 44

Egy komáromi nap Azon a március 11-ei reggelen, amikor az egész iskola – kivéve a 13. évfolyamot – arra várt, hogy felszállhassunk a különvonatra, izgatottság lett úrrá rajtunk.

állomásokra, hogy minél több pontot gyűjtsenek. Mindeközben a 9-10. évfolyam az erődöt ismerhette meg, ahol szakszerű idegenvezetésben volt részük.

Egy csodálatos programra készültünk, hiszen a magyarság egyik legemlékezetesebb történelmi eseményét – 1848. március 15. – szerettük volna méltó módon megünnepelni.

Amikor egy-egy osztály odaért az állomásokra, a tanárok és a DÖK-ösök elmagyarázták nekik a feladatot. A feladat végrehajtását követően mindenki megkapta a jól megérdemelt pontját, melyeken a „döntőbírák” keményen dolgoztak. A 11-12. játékát követően a 9-10. évfolyamon volt a sor, hiszen nekik is kellett bizonyítaniuk.

Komáromi érkezésünket követően felgyalogoltunk a monostori erődhöz, és nagyon kíváncsiak voltunk, mert szerettük volna már tudni, hogy milyen nap elé nézhetünk. Nem csalódtunk, hiszen játékos vetélkedők sora várt bennünket, színes és izgalmas feladatokkal.

A játék végeztével búcsút vettünk az erődtől és a csodás naptól, majd útban hazafelé már a fényképeket nézegetve sztorizgattunk. A vonat zötykölődött, az előttünk lévő km-ek fokozatosan fogytak, közeledtünk Budapest felé.

Mindenki – kivéve a DÖK-ösöket – elfoglalta helyét a lelátón, majd meghallgatta az előadást, ami - mint azt a többiek is mesélték- nagyon érdekes volt. E közben, mi elmentünk felderíteni a helyszínt és megvitatni a feladatokat, mert az előadás befejezése után, kezdetét vette a verseny.

Remélem ez egy mindenki számára…

örökre

emlék

marad

Szathmári Eszter 9.c

Először a 11-12. évfolyam indult el az

45

Végzősök bálja Péntek este volt, a helyszín Hotel Római, időpont este 6 óra. Az összes dökös ott volt már, és vártuk a végzősöket. Páran a többiek előtt értünk oda a Hotel Rómaiba, és megpróbáltunk mindent előkészíteni, amit lehetett. Sípos Dani aki a zenéért volt felelős - elhozta a keverőpultját és minden hangosítást, kábelt, mikrofonbeállítást elvégzett Vajda Gábor igazgatóhelyettes úrral. Szép lassan jöttek a dökösök, és a szendvicsek valamint a pogácsák is megérkeztek. Még mielőtt elkezdődött volna az egész, Milán tartott egy utolsó és gyors eligazítást. Az összes feladatot még egyszer átnéztük és megbeszéltük, valamint kiválasztottuk a zsűri tagjait. Szép lassan megérkeztek a végzősök. A hölgyek nagyon csinosak, az urak pedig rendkívül elegánsak voltak. Lassan elkezdhettük a műsort. A két műsorvezető, Dohány Dávid és Dánfalvi Tamás elmondták az est programját. Az első feladatok között volt egy fantasztikus és rendkívül szórakoztató táncverseny.

két nagyon szép mű. A másik feladat, ami nagy sikert aratott, egy tanár jellegzetes órai mondatának felismerése volt. A zsebszöveg játék is nagyon jól sikerült. Volt olyan feladat, ahol Rómeót és Júliát kellett alakítani fordított szereposztással.

Ebben Medgyesi tanárnő vett részt, igazi Rómeót alakítva. Amikor levetítettek egy kisfilmet a végzősök legjobb pillanataiból, emlékeiből, a saját beszámolóikból, sokan meghatódtak, nosztalgiáztak. A műsor végén volt lehetőség egy kis tanárparódiára is. Elmondhatjuk, hogy nem kímélték a tanárokat. Mi, dökösök is nagyon élveztük az egészet, sokat nevettünk és bármi gond is volt, megoldottuk. A végén összeadtuk a pontokat, és a 13. D osztály lett az első helyezett. Az első három helyezett kapott egy üveg pezsgőt, az első helyezett pedig egy kupát is. Az eredményhirdetés után szép lassan elballagott az összes végzős, mi pedig maradtunk takarítani egy kicsit. Mindent összevetve, egy jó és szórakoztató végzősök bálját hoztunk össze. Reméljük a végzősök is hasonlóképp gondolják.

Ez a feladat megadta az est hangulatát, hála Tari István tanár úrnak, mint egyik lelkes résztvevőnek. Az est folyamán volt kvíz, kép kirakása osztálynévsorból, amiből született egy-

Gottscháll Gergely 9.E

46

Előző rejtvényünk több helyes megfejtése közül az egyiket alább láthatjátok:

A sorsolás ezúttal Wéber Kinga 11. E-s tanulónak kedvezett, így övé a 2000 Ft-os könyvutalvány. GRATULÁLUNK! Mostani rejtvényünk ismét egy hagyományos keresztrejtvény lesz, melyben Xántus Jánosról tudhattok meg néhány információt. A megoldásokat június 15-ig várja Zelei Szilvia tanárnő.

Vízszintes: 1. 1862. január 22-én (más források szerint január 27-én) megtartott akadémiai székfoglaló előadásának a címe. A mű címének első 3 szava, folytatás (a negyedik szó) a vízszintes 60. sz. alatt. 22. A Tapolcai-medence északi részében fekvő tanúhegy. 23. Jelfogó. 24. BÓA. 25. Nagyságot számokban meghatározza. 26. Kiejtett betű. 27. Amerikai részlet! 28. Angol elöljárószó. 30. Az ólom vegyjele. 32. MRR. 34. Románia Kárpátokon túli területe. 36. Ritka férfinév. 39. Szülő, édesanya régies és népies szóval. 41. Ide temették Xántus Jánost 1894-ben bekövetkezett halála után. 44. Becézett Lajos. 45. Határozórag, a –be párja. 46. Község Budakeszi szomszédságában. 48. Minden rendben!, ismert angol kifejezéssel. 49. Az egyháznak fizetett jobbágyi adó. 51. ÁÁÁ! 52. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás. 54. AÉ. 55. Jaj, bizalmasan. 56. Ételízesítő. 57. Igekötő. 58. Párolt rizsből, apróra vágott zöldségekből és húsból készített étel. 60. A vízszintes 1. sz. alatti folytatása: a 4. szó. 65. Határozott névelő. 66. Nyelvbotlás. 67. Személyre vonatkozó főnévi vonatkozó névmás. 68. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharchoz csatlakozott, mint önkéntes … . Később tüzér a pákozdi csatában, illetve huszár főhadnagyként részt vett Komárom védelmében. 70. Az irídium vegyjele. 71. BelsőÁzsia sztyeppéiről származó, valószínűleg ótörök nyelvű nomád nép. 73. … hirdet, prédikál. 75. Énekek. 77. Kiejtett betű. 78. Állam Ázsia délnyugati részén a Közel-Keleten. 79. Állattan idegen szóval. Ilyen jellegű szakmunkáiban nevének rövidítése: „Xántus”. Több növény- és állatfaj tudományos neve állít emléket Xántusnak: a fészkesek családjába tartozó Chaenactis xantiana, az állatvilágban a kolibrifélék közül a Hylocharis xantusii, a gekkófélék közül a Phyllodactylus xanti, sőt, a pikkelyes hüllők egyik családjának tudományos neve Xantusiidae. 82. Az irídium vegyjele. 83. Határozórag, a –ról párja. 84. Szobabelső! 85. Állati lakhely. 86. Község Vas megyében Vasvár közelében. 87. Az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye. 88. A 17. századi angol polgári forradalom szélsőbaloldali mozgalma résztvevőinek elnevezése. 91. A kiosztás után visszamaradó vagy a játékból kivont kártyák. 93. A szarvassal rokon, de kisebb, kecses termetű kérődző. 95. Vonalakkal készített ábrázolás, kép. 96. … István, kiváló kortárs egyháztörténész (PIRIGYI). 99. … Lajos, Jászai-Mari-díjas színész (1943—2005). 102. Vérző nyílás a testen. 105. Oroszországi folyam. 106. Nagyváros Franciaország déli részén. 108. fiatal növényi hajtás. 110. GTU. 111. Itt született Xántus János 1825. október 5-én. 113. Xántus János 47

belgiumi és hollandiai tapasztalataira hivatkozva felvetette egy állami intézménynek a megalapítását, amelyekben a különféle, elsősorban vad állatokat tartanak fogságban. A terv az ő közreműködésével valósult meg: 1866. augusztus 6-án nyílt meg a pesti …, melynek igazgatói tisztét is betöltötte. 116. acélszürke, kemény, rideg fém. 118. A beszélőnél jóval idősebb nő. 119. Névutó. 120. AAG. 121. Élő, beteg fában járatokat rágó bogár. 123. Kicsi. 125. Nem laza. 126. Budapesten, 1877-ben megjelent műve, amely az 1868-as kelet-ázsiai expedíciójáról szól. Függőleges: 1. Módosítószó, hirtelen felismerés kifejezésére. 2. Adatban van! 3. Női név. 4. Hosszú morzehang. 5. Közepes méretű város Lengyelország déli részén, a cseh és a német határhoz közel. 6. Az argon vegyjele. 7. Község Budakeszi közelében. 8. Igekötő. 9. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztálya, első igazgatója Xántus János volt (1872). 10. Házőrző. 11. … Flóris, régész, művészettörténész (1815-1889). Vele állította össze a bécsi világkiállításon szereplő első magyar néprajzi gyűjteményt. 12. Ide próbál menekülni Jónás próféta az isteni küldetés elől. 13. Termésben van! 14. Valaminek a méretét kialakítja. 15. Kitüntetésül adományozott, feliratos kis fémkorong. 16. Minden oldalról víz veszi körül. 17. A folyó vízállása eléri a legmagasabb pontját. 18. Telesport. 19. A nátrium vegyjele. 20. Sima a közepén. 21. Xántus János 1862-ben visszatért Amerikába, ahol előbb a washingtoni Tengerészeti Minisztérium titkára lett, majd elfoglalta az amerikai külügyminiszter által felajánlott állást. 1864 júniusáig töltötte be ezt a hivatalt. 29. Elküldtem a levelet! 31. A város belső, központi része. 33. Énekesmadár. 35. Egyenrangú hivatalos egymás közötti írásos üzenete. 36. Olasz férfinév. 37. A lantán vegyjele. 38. Az … part, Rejtő Jenő híres ponyvaregénye. 39. Becézett angol férfinév. 40. Véletlenül nekimegy valaminek. 42. Bádog. 43. TH. 45. Xántus János 1868-ban Kelet-Ázsiába indult egy osztrák—magyar expedícióval. Először Ceylonban, Sziámban, Kínában és Japánban végeztek gyűjtéseket, majd miután Xántus a kutatóút vezetőivel összekülönbözött azon, hogy a gyűjtött anyag a bécsi vagy a pesti múzeumba kerüljön-e, 1869-ben különvált az expedíciótól. Többek között ezen a szigeten hatalmas állattani anyagot gyűjtött (ennek legnevezetesebb darabja egy preparált orangután volt). 47. Kisfaludy Károly 1817-ben írt vígjátéka, itt névelő nélkül. 50. Mostanában. 53. ÉFM. 55. Módosítószó, öröm, csodálkozás kifejezésére. 59. Mihail …, lett sakk nagymester, a sakk nyolcadik világbajnoka, elismert sakkíró (1936—1992). 61. Rázással a földre juttat. 62. Az argon vegyjele. 63. Módosítószó, fájdalom, szomorúság kifejezésére. 64. Helyiség legbelső sarka. 66. A félelem …, Georges Arnaud világhírű regénye. Magyarul 1969-ben jelent meg. 76. Angol férfinév. 79. Többféle hangos zörej vegyüléke. 80. Szorosan hozzásimul valamihez. 81. AIG. 87. Hajdú-Bihar megyei város a Püspökladányi kistérségben. 88. Ostoba. 89. Ennek a városnak a bencés gimnáziumában végezte tanulmányait az ifjú Xántus. 90. Római katolikus. 92. Csekély fűtőértékű barnaszén. 94. Lágyan zümmög. 95. Rob …, Walter Scott regénye. 97. Ritka női név. 98. Nino …, világhírű olasz zeneszerző (1911—1919). 100. RRI. 101. Savanyú ételízesítő. 103. EKÉ. 104. Az egykori Német Szövetségi Köztársaság fővárosa. 107. Így nevezték a románokat, pejoratív értelemben. 109. Terroristák által fogva tartott személy, névelővel. 112. NIÉ. 114. Határozatlan névelő. 115. TSO. 117. Ráken a közepén! 119. A módhatározó ragja, az -en párja. 122. A cink vegyjele. 124. Település Szombathely közelében.

48

49