Tartalom. GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ TÁMOGATÁSOK BEN... 3 Bevezető gondolatok... 3 CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK... 6

Tartalom GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ TÁMOGATÁSOK 2017- BEN ............................................ 3 Bevezető gondolatok ....................................................................................................................................... 3

Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények .................................................................... 4 CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK ............................................................................................ 6

Családi pótlék ............................................................................................................................................. 6 Nevelési ellátásra jogosult ....................................................................................................................... 6 Iskoláztatási támogatásra jogosult ........................................................................................................... 7 Családi pótlék igénylése .............................................................................................................................. 8 A családi pótlék havi összege ...................................................................................................................... 8 Magasabb összegű családi pótlék .............................................................................................................. 10

Gyermekgondozási támogatások ........................................................................................................ 12 A gyermekgondozást segítő ellátás ( GYES)......................................................................................... 12 Nagyszülői gyes ................................................................................................................................ 12 Kereső tevékenység GYES mellett ................................................................................................... 13 A gyermeknevelési támogatás (GYET)................................................................................................. 13 Anyasági támogatás............................................................................................................................... 14 A családtámogatási ellátásokra (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) vonatkozó közös szabályok ........................................................................................................................................................... 15 AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPJÁN JÁRÓ GYERMEKNEVELÉSI ELLÁTÁSOK ............................ 16 A biztosítottakat megillető pénzbeli ellátások:.................................................................................................. 16 Táppénz ......................................................................................................................................................... 17 A gyermekápolási táppénz........................................................................................................................... 17 Csecsemőgondozási díj (CSED) ( 2014. DEC.31-IG- TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI

SEGÉLY) .........................................

18

A gyermekgondozási díj (GYED) ................................................................................................................ 20 A felsőoktatási intézményben tanulókra vonatkozó szabályok ......................................................................... 23 A GYERMEKES SZÜLŐKNEK A MUNKATÖRVÉNYKÖNYVE ÁLTAL BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK ............................................................................................................................................ 24 Gyermek után járó szabadság .................................................................................................................... 24 Gyermek után járó pótszabadság ............................................................................................................... 24 Gyermeke születésekor az apának járó munkaidő-kedvezmény ............................................................... 25 A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ ILLETVE MÁS TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOT KEDVEZMÉNYEK .......................................................................................................................................... 25 Családi kedvezmény.................................................................................................................................. 25 Az első házasok kedvezménye .................................................................................................................. 26 CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ................................................................................................... 27 Fiatalok életkezdési támogatása

(Babakötvény) .................................................................................... 27

A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB ELLÁTÁSAI ........................................................................ 29 Gyermekvédelmi kedvezmények támogatások ......................................................................................... 29 1

2 Gyermekjóléti Alapellátások ..................................................................................................................... 29 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Jogosultsága .......................................................................... 29 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó természetbeni támogatás ......................... 30 Gyermektartásdíj megelőlegezése ............................................................................................................. 31 Gyermekétkeztetés (intézményi, Szünidei) ............................................................................................... 31 Intézményi gyermekétkeztetés .............................................................................................................. 32 50%-os normatív kedvezményt biztosítanak: ........................................................................................ 32 Szünidei gyermekétkeztetés .................................................................................................................. 34 Ingyenes tankönyvellátás .............................................................................................................................. 35 Gyermekjóléti Alapellátások ............................................................................................................................. 36 Gyermekek napközbeni ellátása ................................................................................................................ 36 Bölcsődei ellátás........................................................................................................................................ 36 Bölcsőde ................................................................................................................................................ 36 Mini bölcsőde ........................................................................................................................................ 37 Munkahelyi bölcsőde ............................................................................................................................ 37 Családi bölcsőde.................................................................................................................................... 37 Napközbeni gyermekfelügyelet ................................................................................................................. 37 Alternatív napközbeni ellátás .................................................................................................................... 38 Óvoda ........................................................................................................................................................ 38 Iskolai napközis foglalkozás ..................................................................................................................... 39 A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEI A GYERMEKET NEVELŐ SZEMÉLYNEK, ILLETVE CSALÁDOKNAK ........................................................................................................................... 39 KÖZGYÓGYELLÁTÁS .......................................................................................................................... 39 ÁPOLÁSÍ DÍJ ........................................................................................................................................... 40 TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS ................................................................................................................ 41 Rendkívüli települési támogatás ............................................................................................................ 41

3

GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ TÁMOGATÁSOK 2017- BEN Bevezető gondolatok Az, hogy a szülő, a gyermeket nevelő személy milyen típusú ellátásra lehet jogosult attól függ, hogy a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt-e, tehát a szülő biztosítási jogviszonyban áll vagy nem, vagy az esetleges biztosítás megszűnését követően, ténylegesen mikor is szül. Nagyon sokan abban a tudatban vannak, hogy folyamatosan biztosítottak, még akkor is ha nem dolgoznak mivel fizették, az egészségügyi szolgáltatási járulékot. (Mértéke 2017-ben 7.110,- Ft/hó, azaz - 237,- Ft/nap) Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]

Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése kizárólag az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait biztosítja, ezzel a pénzbeli ellátásokra (CSED, GYED, Táppénz) egyáltalán nem szerezhet jogosultságot a járulékfizető. A biztosítottak körét a a Tbj (1997.évi LXXXX. tv) 5. § a következőképpen határozza meg: Biztosítottnak minősül az, aki - a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adóés Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, - a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, - a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, - az álláskeresési támogatásban részesülő személy, - a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, - a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, - a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

4

- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, - a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve - az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, - az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat, - a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 5. §) A jogszabályi hivatkozásból is látható a biztosított a foglalkoztatási jogviszonyban – szűkebb értelemben, munkaviszonyban - álló személy. Az előbbiek ismeretében könnyebben megérthető az alábbi áttekintő táblázat.

Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények Biztosított szülők ellátásai

Nem biztosított szülők ellátásai

családi pótlék: nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás gyermekgondozást segítő ellátás ( köztudatban GYES) gyermeknevelési támogatás (GYET) anyasági támogatás táppénz (várandósági) gyermekápolási táppénz csecsemőgondozási díj (CSED) gyermekgondozási díj (GYED) (kivéve a hallgatói gyedet, amelyhez nem kell biztosítási idő) gyermek után járó pótszabadság az apát megillető munkaidő kedvezmény családi kedvezmény első házasok kedvezménye A gyermeket nevelő szülők egyéb ellátásai rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás gyermektartásdíj megelőlegezése étkezési térítési díjkedvezmény ingyenes tankönyvellátás gyermekjóléti alapellátások (bölcsőde, óvoda, családi napközi stb) fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény) szociális törvény támogatásai (ápolási díj, közgyógyellátás, települési támogatás)

5

Gyermek születésétől – járó ellátások időrendben Biztosított szülők ellátásai

Nem biztosított szülők ellátásai

családi kedvezmény (magzat 90 napos korától) táppénz (várandóság, veszélyeztetett terhesség) csecsemőgondozási díj (CSED)

gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

apák munkaidő kedvezménye

anyasági támogatás

anyasági támogatás

családi pótlék ( nevelési ellátásként)

családi pótlék (nevelési ellátásként)

fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény)

fiatalok életkezdési támogatása (babakötvény)

gyermekjóléti alapellátások

gyermekgondozási díj (GYED)

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

gyermekgondozást segítő ellátás gyermekjóléti alapellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A táblázatokban található ellátási formákat több jogszabály biztosítja: Ellátás Anyasági támogatás Gyermekgondozást segítő ellátás ( korábban GYES) Családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) Csecsemőgondozási díj (CSED) Gyermekgondozási díj (GYED) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, Pénzbeli támogatás, Óvodáztatási támogatás Családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye

Jogszabály 1998. évi LXXXIV. tv. Családok támogatásáról (Cstv) - 29-33.§ 1998. évi LXXXIV. tv. (Cstv.) 20-28.§

1998. évi LXXXIV. tv.8 (Cstv.) 7-8.§ 1997. évi LXXXIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.) 40-42.§ 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 42/a-d.§ 1997. évi XXXI. tv. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt) - 19-20.§ 1995. évi CXVII. tv. 40.§ - Személyi jövedelemadóról (SZJA tv.)

Tankönyvtámogatás

2013. évi CCXXXII. tv.

Gyermekek után járó pótszabadság

2012. évi I. tv. – Munka törvénykönyve (Mtv)

Apáknak járó munkaidő-kedvezmény

2012. évi I. tv. – (Mtv)

Családi járulékkedvezmény

1997. évi LXXX. tv. (Tbj.)

Ápolási díj, közgyógyellátás

1993.évi III. tv. Szociális törvény

6

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK Családi pótlék - nevelési ellátás - iskoláztatási támogatás Gyermekgondozási támogatás; - gyermekgondozási segély - gyermeknevelési támogatás Anyasági támogatás.

Családi pótlék A családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási (középfokú oktatási) intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják. A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.

Nevelési ellátásra jogosult - a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31éig. 2016. január 1-től nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. Nevelési ellátásra jogosultak – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – az előbb felsorolt személyek - a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, - azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

7

Iskoláztatási támogatásra jogosult A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy - a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint - a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá A javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára. Tanköteles gyermek: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség kezdetéről - az óvoda vezetője, - ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, - az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, - akinek mindkét szülője elhunyt, - akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, - aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, - akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, - aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy

8

-

ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.

Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani. Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy a tankötelezettsége megszűnését követően nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást. Az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője - lakcímigazolványának másolatát, - arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában. A nagykorú gyermek a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él. A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él. CSALÁDI PÓTLÉK IGÉNYLÉSE Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket. Ebben az esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. Az után a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. A CSALÁDI PÓTLÉK HAVI ÖSSZEGE - egygyermekes család esetén 12.200,- forint, - egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint, - kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- forint, - két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- forint, - három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- forint, - három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- forint, - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- forint, - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900,- forint, - a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300,- forint,

9

- a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800,- forint. A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig 23.300,forint, vagy 25.900,- forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és - akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, - aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, - aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy - aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa - közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, - vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, - megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs, - nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs, - időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs. A kérelemhez csatolni kell, - a tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását; (az igazolást tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig kell benyújtani.) - nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani; - szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását. A fenti két esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is. A kérelmeket fő szabályként a lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz/járási

10

hivatalhoz kell benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon. Elektronikus utón letölthető a www.onyf.hu honlapról. A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. A családi pótlékot mindig teljes hónapra kell megállapítani. A családi pótlékot a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától állapítják meg, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítják. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítják.

MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig. A 18 évesnél idősebb személy abban az esetben jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége (– lásd melléklet 38 old.), illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul - az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást. Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani. A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki. A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

11

Az igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tiszti főorvosi Hivatala (OTH) a honlapján (www.antsz.hu) tájékoztatás céljából közzéteszi. A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha szakértői bizottságnak szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jét megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra való jogosultságának megszűnését követően állapítják meg. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták. Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A kormányhivatal a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult utazási kedvezményre, közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre, ápolási, gondozási szükségleteire tekintettel pedig ápolási díjra, illetve önkormányzati támogatásra. (A szociális ellátásokról bővebben az utolsó fejezet tartalmaz információkat 37-39 oldalon).

12

Gyermekgondozási támogatások A gyermekgondozást segítő ellátás ( GYES) Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, a kiskorú szülő, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, továbbá a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám kivételével a gyám a saját háztartásában nevelt - a gyermek 3. életévének betöltéséig. - ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tízedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. (Abban az esetben, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez a tankötelezettség kezdetéről szóló döntést. - a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tízedik életévének betöltéséig. A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, illetőleg ikergyermek esetén tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2017-ben 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Legfeljebb két gyermek után lehet gyermekgondozást segítő ellátást folyósítani. Egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ezért így a később született testvér után is megállapítható a gyermekgondozást segítő ellátás Két ellátást csak abban az esetben lehet folyósítani, ha - a család GYES-re jogosító életkorú gyermekének (három év alatti vagy ikergyermekek vagy tartósan beteg gyermek) 2014. január 1-jét követően születik testvére, vagy - mind a két gyermek 2014. január 1-jét követően született. Nagyszülői gyes A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha - a gyermek az első életévét betöltötte,

13

- a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, - a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részéről történő igénylésével, és - a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak. A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha - ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és - a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak. Méltányossági alapon az illetékes kormányhivatal vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek: - ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot: - a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően: - a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról; - a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető; A kérelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kormányhivatalhoz/járási hivatalhoz kell benyújtani. Kereső tevékenység GYES mellett A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat. A gyermek első életévének betöltését követően a gyermekgondozást segítő támogatás folyósítása mellett időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő támogatásban részesülő gyámja viszont időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatás (GYET) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár, biztosítási időtől független az ellátás.

14

A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2017-ben 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására nincs lehetőség. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak.

Anyasági támogatás Az a nő részesülhet benne, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Az anyán kívül ki jogosult még anyasági támogatásra: - az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, - a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. 2017-ben az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64.125,- Ft), ikergyermekek esetén 300 százalékával (85.550,- Ft). A kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez csatolni kell - a várandósgondozást végző védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson; - a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát; - a jogerős gyámrendelő határozat másolatát. Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a várandóság időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, várandósgondozást végző védőnő igazolását nem kell csatolnia. A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell - halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát, - az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt, - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát, - a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát.

15

Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja.

A családtámogatási ellátásokra (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) vonatkozó közös szabályok A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy – az anyasági támogatás kivételével – az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. A Kormányhivatal a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja. A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható - a járási hivatalok ügyfélszolgálatánál, - az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy - a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen. A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes területi szervéhez. Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. A megállapított ellátásokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. A folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását az igényelbíráló szerv a jogosult kérelme alapján, - ha a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza - az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos költségek legfeljebb jogszabályban meghatározott mértékének ellátásból történő levonásával teljesíti. Az ellátás szünetel a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem - az Európai Unió tagállama, - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, - olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagy - az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

16

Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki - arra nem jogosult, vagy - kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték. Ezen idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb, mint három év telt el. Felróható az ellátás felvétele, ha az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette, továbbá, ha az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozatban döntenek. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét kérelemre a Kormányhivatal vezetője kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt. A visszakövetelt családtámogatási ellátás akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban - az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (57.000,- Ft) vagy - magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, vagy magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él vagy - három vagy több kiskorú ellátásáról kell gondoskodni. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kormányhivatal vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ebben az esetben a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPJÁN JÁRÓ GYERMEKNEVELÉSI ELLÁTÁSOK A biztosítottakat megillető pénzbeli ellátások: - táppénz – különös tekintettel várandósági táppénzre - gyermekápolási táppénz - csecsemőgondozási díj (2014. december 31-ig Terhességi-gyermekágyisegély) - gyermekgondozási díj

17

Táppénz Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a járuléktörvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Keresőképtelennek minősül: - aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; - aki várandósága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult; - az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; - a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; - a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; - aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; - akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható; - a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben. A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának - hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében, - ötven százaléka - két évnél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében, - a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint - a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2017-ben 127.500,- Ft) 200 százalékának harmincad részét (8.500,- Ft). A gyermekápolási táppénz Igénybe veheti az anya (apa): - egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig; - egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

18

- háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át; - hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át. Méltányosságból adható táppénz a szülő részére, ha 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben. Csecsemőgondozási díj (CSED) ( 2014. DEC.31-IG- TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI

SEGÉLY)

Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy - a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani - a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj - kivéve a felsőoktatásban részt vevők részére megállapított gyermekgondozási díj - folyósításának az idejét, - közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, - a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. Ha a szülő ugyan biztosítási jogviszonyban, pl. munkaviszonyban áll, de munkaviszonyában nem tudta megszerezni a szükséges 365 napot. Ebben az esetben a ténylegesen megszerzett biztosítási idejébe számítják be a fent meghatározott időtartamokat. Pl. az édesanya a főiskola elvégzése után munkaviszonyt létesített, de gyermeke születéséig csak 300 napot dolgozott. Ebben az esetben a megszerzett biztosítási idejébe beszámítják a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartamát, jelen esetben 65 napot. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára az édesanyán kívül

19

- annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától, - annak a családba fogadó gyámnak jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától, - a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig, - a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, - annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától, ha egyébként a törvényben meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkezik. Nem jár a csecsemőgondozási díj - a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, - ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. Annak a személynek, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is - ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. Az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége. Csecsemőgondozási díjat - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhelyen, - ha az igény elbírálására a kormányhivatal az illetékes, akkor a kormányhivatnál, - ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervénél kell igényelni. Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.

20

Az igénybejelentőhöz mellékelni kell: - a várandós-gondozásról szóló kiskönyv másolatát, - a várandós-állományba vételről szóló orvosi igazolást, - a gyermek születési anyakönyvi kivonatnak másolatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást), - csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá - a „Foglalkoztatói igazolás”-t, - a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya, - Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban rendelkeznek folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

az

ellátás

A csecsemőgondozási díj összegéből nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulékot nem, kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak. A csecsemőgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. A gyermekgondozási díj (GYED) Gyermekgondozási díjra jogosult - a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, - az anya, valamint - az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, - a családba fogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, - a csecsemőt gondozó vér szerinti apa ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, - a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, - az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, - az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, - az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Az előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani - a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

21

- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot, - a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. A biztosítási idő beszámítására, mint arra a csecsemőgondozási díjra vonatkozó szabályoknál utaltunk, abban az esetben kerület sor, ha a szülő biztosítási jogviszonyban áll, de a szükséges biztosítási időt nem szerezte meg. Ebben az esetben a hiányzó szolgálati időt a fenti időtartamokkal lehet kiegészíteni. Az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A 2014. január 1-jét követően született ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a fent meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár. Ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül másik - különböző korú - gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama - nem lehet rövidebb az utoljára folyósított gyermekgondozási díj a fentiek szerint megállapított időtartamánál, - nem hosszabbodik meg az új gyermekgondozási díj megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, és - nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2017-ben 178.500,- Ft). A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint állapítják meg és 10 % nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le. 2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt korlátlan időtartamban lehet kereső tevékenységet folytatni. Nem jár a gyermekgondozási díj, ha - a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat; - a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,

22

- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el; - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést; - a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti; - a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal; - a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól; - ikergyermekek esetében valamelyik gyermek = a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában legfeljebb a gyermek második életévének betöltését követően, = a második életévének betöltését követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól. Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a kincstárhoz, a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni. Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességigyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához a munkáltató kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére. A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz. A volt munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére. Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. Igénybejelentés történhet személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni. Az alábbi iratokat kell benyújtani az ellátás megállapításához:

23

- a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának másolatát, - a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról” szóló igazolást, - a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást, - örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát, - gyám esetén a gyámkirendelő határozatot. A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban rendelkeznek az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A felsőoktatási intézményben tanulókra vonatkozó szabályok Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel: - a fent említett szabályok alapján (biztosítási jogviszony fennállása, előzetes 365 nap biztosítási idő igazolása) gyermekgondozási díjra nem jogosult, - a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe (két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni) - a gyermeke a fenti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, - a gyermeket saját háztartásában neveli, - magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és - a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. A gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig állapítják meg a gyermekgondozási díjat. A felsőoktatásban részt vevő, és az említett jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa abban az esetben jogosult gyermekgondozási díjra, ha a szülő nő - meghal, vagy - az említett feltételek valamelyikének nem felel meg, mert pl. nem járt felsőoktatási intézménybe, és a biztosítási jogviszony és előzetes biztosítási idő hiányában gyermekgondozási díjra nem jogosult. Ez esetben a vér szerinti apa részére is legfeljebb a gyermek egy éves koráig lehet a gyermekgondozási díjat megállapítani. A felsőoktatásban részt vevő szülő részére megállapított gyermekgondozási díj havi összege:

24

- A felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2017-ben 127.500,- Ft), - A mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka (2017-ben 161.000,- Ft).

A GYERMEKES SZÜLŐKNEK A MUNKATÖRVÉNYKÖNYVE ÁLTAL BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK GYERMEK UTÁN JÁRÓ SZABADSÁG A munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani a szülőknek: - a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; - a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, - a munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár (a gyermek 12. életéve betöltéséig, a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében).

GYERMEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG Pótszabadság jár a gyermek után a gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következők szerint: - egy gyermek után kettő, - két gyermek után négy, - kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülőt. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából gyermeknek tekintjük a családok támogatásáról szóló törvény szerint a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket. 2013. január 1-jétől a fenti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. Az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, ezért nem csak a súlyosan fogyatékos, hanem a tartósan beteg gyermek után is jár a magasabb mértékű pótszabadság. A gyermek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti, pl. egy gyermek nevelése esetén mindkét szülő 2-2 nap pótszabadságra jogosult. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából szülőnek tekinthető - a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá az együtt élő házastársat, - azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

25

- a gyámot, - a nevelőszülőt és a helyettes szülőt. GYERMEKE SZÜLETÉSEKOR AZ APÁNAK JÁRÓ MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNY Gyermeke születésekor öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. Ha a családban ikergyermekek születnek, ebben az esetben 7 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát. A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár, melyet a költségvetés megtérít a munkáltatónak. A munkavállaló a munkáltatójának a munkaidő-kedvezmény igényléséhez bemutatja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa, ezt a jogát nem szünetelteti, nem szüntette meg.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ ILLETVE MÁS TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOT KEDVEZMÉNYEK CSALÁDI KEDVEZMÉNY A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult: - a családi pótlékra jogosult személy, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa - a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; - a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); - a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a családi kedvezmény nem a fizetendő adó összegét, hanem az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből - pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből - pl. megbízási jogviszonyból - származó jövedelmek, valamint az Szja. tv. szerinti egyéb jövedelmek adóalap-kiegészítéssel növelt összege, azaz az említett jövedelmek összegének 1,27-szerese.) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy eltartott esetén 66.670,- forint, - kettő eltartott esetén 2017-ben 100.000,-Ft, 2018-ban 116.670.-Ft, 2019-ben 133.330.-Ft - három és minden további eltartott esetén 220.000,- forint levonást jelent az adóalapból.

26

A kedvezmény érvényesítésével egy- esetén gyermekenként 10.000,- forinttal, két gyermek estén 30.000,- forinttal három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000,- forinttal csökkenhet a fizetendő adó. A családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ. A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár. A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az adófizetésre kötelezett személy adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó-megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata - az eltartottak, kedvezményezett eltartottak számáról, - a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről, amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. Adóalap-kedvezmény

Adókedvezmény

66.670,200.000,-

10.000,30.000,-

220.000,440.000,660.000,-

33.000,66.000,99.000,-

Legfeljebb egy/két eltartott esetén 1 gyermek után 2 gyermek után Legalább három eltartott esetén 1 gyermek után 2 gyermek után 3 gyermek után

AZ ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE 2015. január 1-jétől az első házasok adókedvezményt vehetnek igénybe. Az első házasok kedvezményét abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a házaspár legalább egyik tagja az első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény mértéke jogosultági hónaponként 33.335,- forint. A házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónapig családi kedvezményre válnak jogosulttá a házastársak. A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. Az igénybevétel feltétele a házastársak - adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

27

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Ha a család a személyi jövedelemadóból nem tudja érvényesíteni a családi adókedvezmény összegét, azt az általa fizetett járulékból is érvényesíteni tudja. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. A személyi jövedelemadóról szóló, fentiek szerint ismertetett családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa. A családi járulékkedvezményt a fenti személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegéből - a biztosított által vagy - az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy - a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. FIATALOK ÉLETKEZDÉSI TÁMOGATÁSA

(BABAKÖTVÉNY)

A 2005. december 31-ét követően születetett gyermekek részére a Magyar Állam egyszeri életkezdési támogatást nyújt, amely arra szolgál, hogy a nagykorúság kezdetén, vagyis a 18. életév betöltése után könnyebb legyen a fiatalok életkezdése a továbbtanulás, pályaválasztás, otthonteremtés vagy családalapítás terén. Az életkezdési támogatásra, minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult. A 2005. december 31. napja után született gyermek 42.500,- forint összegű egyszeri életkezdési támogatásban részesül, ez automatikusan a gyermek nevére megnyitásra kerülő letéti számlán kerül elhelyezésre a Magyar Államkincstárnál. Az összeg ezen a letéti számlán kamatozik, melyet a gyermek a hozammal együtt a 18. életévének betöltése után a törvényben meghatározott célokra használhat fel. A Magyar Államkincstár a szülés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére – automatikusan – kincstári letéti számlát nyit. A Kincstár ezen a számlán tartja nyilván a

28

gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait, valamint levélben értesíti a szülőket a kincstári letéti számla megnyitásának tényéről. Az életkezdési támogatás letéti számlán való kezelése, nyilvántartása automatikus, azt igényelni külön nem kell. A szülő vagy hozzátartozó döntése alapján a kincstári letéti számlán lévő összeg lehívható az úgynevezett Start-értékpapírszámlára, amely tetszés szerinti összeggel, rendszeres vagy eseti befizetésekkel kiegészíthető. A már rendelkezésre álló összeg a Start-értékpapírszámlán befektetésre kerül, ezzel is növelve annak hozamát. A Start-értékpapírszámlához kiegészítő szerződés keretében igényelhető WebKincstár illetve MobilKincstár és TeleKincstár szolgáltatás, amelyeknek köszönhetően kényelmesen, otthonról, interneten és telefonon keresztül is intézhető például a gyermek számlája feletti rendelkezés, vagy a számla egyenlegének lekérdezése. Az életkezdési támogatás összege a Start-értékpapírszámla nyitásával, arra történő befizetésekkel és az összeg befektetésével gyarapítható. A befizetés készpénzben, átutalással vagy bankkártyás fizetéssel teljesíthető. A befizethető összeg tekintetében nincs felső korlát. Befizető lehet a szülő vagy bármely magánszemély, illetőleg települési önkormányzat. A települési önkormányzatok befizetései után állami támogatás nem jár. - már a 2006. január 1. előtt született gyermekek részére is lehet Start- értékpapírszámlát nyitni; a szülők és hozzátartozók is megnyithatják a Start- értékpapírszámlát; esetükben a számlanyitást követő 30 napon belül szükséges 25.000,- forint összeg befizetése; - évente a befizetések 10%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 6.000,- forint állami kamattámogatás jár; - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei esetében a támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 20%-a, évente legfeljebb 12.000,- forint; - az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket a nevelési időszakkal arányos, de maximum évi 12.000,- forint állami támogatás illeti meg, amely támogatás a befizetéstől független. - díj, jutalék, illetékmentes a számlanyitás, számlavezetés; - a befizetésnek nincs felső korlátja; - az életkezdési támogatás összege a hozamokkal együtt Babakötvény állampapírban helyezhető el, mely az állami garancia miatt hosszú távú biztonságos befektetés; - a Babakötvény az éves kamatokat automatikusan „önmagába forgatja vissza”: mindig a gyermek születési évéhez igazodó, azonos sorozatszámú kötvénybe lehet befektetni; - a gyermek 18. életévének betöltéséig keletkezett megtakarítás és hozam mentesül mindennemű adó, járulék és illeték alól; - a befektetések mentesek mindenféle végrehajtás alól. A gyermek számláján elhelyezett összegek, illetve ezek hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltését követően használható fel a törvényben meghatározott célokra.

29

A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB ELLÁTÁSAI GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYEK TÁMOGATÁSOK A gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, Természetbeni támogatás, (Erzsébet- utalvány) Ingyenes tankönyvnek Gyermektartásdíj megelőlegezése GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsőde Családi napközi Családi gyermekfelügyelet Házi gyermekfelügyelet Alternatív napközbeni ellátás Óvoda Iskolai napközis foglalkozás RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY JOGOSULTSÁGA A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, - a természetbeni támogatásnak, (Erzsébet- utalvány) - az ingyenes tankönyvnek - egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Ahhoz a polgármesteri hivatalhoz, kell az ilyen irányú kérelmet benyújtani amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. A feltételek fennállása esetén a jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (39.900,- Ft) ha - a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy - a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %át (37.050,- Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

30

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha - nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításakor - a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból szerzett jövedelem- számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (A fentiektől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni - a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, - a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, - a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét (22 800,- Ft) meghaladó részét. A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy egyéni céget törölték a cégjegyzékből. Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság - megszűnik az 1 év időtartam leteltével, - megszüntetésre kerül, ha - a felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy - a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

A rendszeres támogatás

gyermekvédelmi

kedvezményhez

kapcsolódó

természetbeni

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága - a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, - a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

31

természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. GYERMEKTARTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, - ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, - a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást, nyújtani, feltéve, hogy a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét (57.000,- Ft,). A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul. A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat. A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig. A kérelemhez csatolni kell: - a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot, - nagykorú gyermek esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot, - a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot. GYERMEKÉTKEZTETÉS (INTÉZMÉNYI, SZÜNIDEI) Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést biztosítanak kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Intézményi gyermekétkeztetést biztosítanak - a bölcsődében, mini bölcsődében - az óvodában, - a nyári napközis otthonban, - az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban, - az általános iskolai és - ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében, - a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében. A rászoruló gyermekek részére ingyenes szünidei gyermekétkeztetést a nyári szünet ideje alatt legalább 43 munkanapon, a tavaszi, őszi, téli szünidő valamennyi munkanapján, valamint a bölcsőde, mini bölcsőde és az óvoda ennek megfelelő zárva tartásának időtartama alatt kötelező a települési önkormányzatnak megszerveznie, és a szülő, törvényes képviselő kérelmére biztosítania.

32

Intézményi gyermekétkeztetés Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben - a bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést, - a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést biztosítanak. Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. Ingyenesen biztosítják az intézményi gyermekétkeztetést: = a bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, - tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, - olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, - olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át (2017-ben 110.224 Ft) vagy - nevelésbe vették; = az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy - nevelésbe vették; = azon szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el; = az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha - nevelésbe vették, vagy - utógondozói ellátásban részesül.

50%-os normatív kedvezményt biztosítanak: - az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; - az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, - a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára. A kedvezmény biztosításához az intézményvezetőnek be kell nyújtani az alábbi iratokat: - az ingyenes bölcsődei vagy óvodai étkezés biztosításához a „NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez” elnevezésű nyomtatványt, - tanulók esetén az ingyenes, valamint az 50%-os mértékű kedvezményes étkeztetés biztosításához a „NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés b)-d) pontja és a Gyvt. 21/B. § (2) bekezdése szerinti ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételéhez” elnevezésű nyomtatványt,

33

- nyilatkozatot a családban nevelt gyermekek számáról (három és több gyermek nevelése esetén), - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító hatósági döntés másolatát. (Ha a szülő, más törvényes képviselő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor kérte a határozat egy példányának megküldését a gyermekétkeztetést biztosító intézmény számára, a határozat érvényességének időtartama alatt a határozat másolatát nem kell benyújtania az intézményvezetőnek) - a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolatát, ennek hiányában tartós betegség esetén szakorvosi igazolást sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét. Kizárólag a Nyilatkozatokat kell a nevelési év elején benyújtani. A szülőnek a nevelési év, tanítási év kezdetén nem kell ismételten benyújtania az egyéb dokumentumokat, ha az azokban foglaltak nem változtak és intézményváltásra sem került sor. Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábban csatolt dokumentumok tekintetében időközben nem következett be változás (pl. a gyermek továbbra is jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre). Az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés biztosításához a közös háztartásban élőként kell figyelembe venni - a tizennyolc éven aluli, - a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és - életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít, Fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: - a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt, - a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 25. pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt. A kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező - szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, - a fent említett gyermeket, - a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A jövedelem igazolásához munkáltatói igazolást nem kell csatolni, elegendő a szülő nyilatkozata.

34

A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítását ha az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre való jogosultsági feltételek valamelyike a gyermek tekintetében fennállnak. A családba fogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a száma összeadódik. A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt nem jogosult ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre.

Szünidei gyermekétkeztetés A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést - a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és - a fentieken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja. A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén - a bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon, - az iskolás gyermekek számára a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon, valamint az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani. A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételére a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében az 5 hónapos életkort betöltött gyermekek jogosultak, abban az esetben is, ha intézményi (jellemzően bölcsődei) jogviszonnyal nem rendelkeznek. A gyermek lakóhelye, vagy ha a gyermek életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat a déli meleg főétkezés helyben történő elfogyasztásának megszervezéséről gondoskodik. Ha a helyben történő elfogyasztásra nincs lehetőség, így különösen erre alkalmas helyiség hiánya esetén, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható. A szünidei gyermekétkeztetés során, ha az étel helyben történő elfogyasztását a gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége vagy egyéb ok akadályozza, a részére biztosított étel elvitelét a szülője, más törvényes képviselője vagy a szülő, más törvényes képviselő által megbízott személy számára lehetővé teszik. Ha az intézményi és szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a szülő az intézmény vezetőjénél, a szünidei gyermekétkeztetést biztosítónál bejelenti - a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint - a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.

35

Ha az intézmény házirendje vagy az étkeztetésre vonatkozó szabályzata kedvezőbben nem rendelkezik, a szülő a bejelentését követő naptól a távolmaradás idejére mentesül az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól. Ingyenes tankönyvellátás Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki - tartósan beteg, - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, - három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, - nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell - tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg -, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. Fejezetében, - sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. sajátos nevelési igény meghatározására vonatkozó rendelkezésében foglaltakat kell alkalmazni. Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni. A jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: - a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, - a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt.

36

Gyermekjóléti Alapellátások

Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést szervezik meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is. A fenti ok fennállása miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, - akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, - akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátásának formái - a gyermekek életkorának megfelelően - a bölcsődei ellátás, - a napközbeni gyermekfelügyelet, és - az alternatív napközbeni ellátás. BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS A bölcsődei ellátás keretében a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását biztosítják. Bölcsődei ellátást biztosíthat: - a bölcsőde, - a mini bölcsőde, - a munkahelyi bölcsőde és - a családi bölcsőde. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig. A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti. Megszüntetik annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

Bölcsőde A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

37

A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. 2017. március 1-jétől a bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll , - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, - a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket, - az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és - a védelembe vett gyermeket.

Mini bölcsőde A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a Bölcsődéhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

Munkahelyi bölcsőde A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására.

Családi bölcsőde A családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít. NAPKÖZBENI GYERMEKFELÜGYELET A napközbeni gyermekfelügyelet keretében - nem nevelési-oktatási céllal - a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít - a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára, - a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára, - az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül, - a magántanuló számára, - az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és - az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára. Napközbeni gyermekfelügyelet keretében húszhetes korától annak a tanévnek a végéig gondozható, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ha az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, vagy az egyik szülő meghal, vagy többes ikrek születésekor a napközbeni gyermekfelügyelet a szülő, törvényes képviselő otthonában a gyermek születésétől kezdve nyújtható. A szülő, törvényes képviselő otthonában akkor biztosítható a napközbeni gyermekfelügyelet, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben - betegsége vagy egyéb

38

ok miatt - nem biztosítható, és a szülő, törvényes képviselő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani, így különösen amikor - az egyedülálló szülő a gyermeknevelésben átmenetileg akadályozva van, - többes ikrek születnek, valamint az ikergyermekek gondozásában és nevelésében a szülő segítségre szorul, - az egyedülálló szülő több műszakban dolgozik, és gyermekének felügyelete a kora reggeli vagy késő esti órákban nem biztosított, - az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, vagy - az egyik szülő meghal. A napközbeni gyermekfelügyelet keretében - a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet biztosítanak, és - segítséget nyújtanak az iskolai tanulmányok folytatásához, ha a gyermek tanulmányait sajátos nevelési igénye vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja. ALTERNATÍV NAPKÖZBENI ELLÁTÁS Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, - a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, - a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel. Az óvoda és az iskolai napközis foglalkozás nem a gyermekvédelmi törvény, hanem a közoktatási törvény hatálya alá tartozik. ÓVODA Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, mely ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

39

ISKOLAI NAPKÖZIS FOGLALKOZÁS A napközis, foglalkozásokat oly módon szervezik meg, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, áll rendelkezésre.

A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEI A GYERMEKET NEVELŐ SZEMÉLYNEK, ILLETVE CSALÁDOKNAK Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult utazási kedvezményre, közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre, ápolási, gondozási szükségleteire tekintettel pedig ápolási díjra. (9. oldal)

KÖZGYÓGYELLÁTÁS A közgyógyellátás elsősorban a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. Ugyanakkor alanyi jogon jár, tehát a lakóhely szerint illetékes járási hivatal alanyi jogon közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg: - az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú után; - illetve annak aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül; A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott, az indikációs és egyéb kiegészítő feltételeknek való megfelelés esetén - járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, - gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá - az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, legfeljebb havi 12.000,- Ft lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra. Az eseti keret éves összege 6.000,- Ft. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

40

ÁPOLÁSÍ DÍJ A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló gyermek fokozott ápolást igényel és emelt összegű ápolási díjat, vagy kiemelt ápolási díjat lehet utána megállapítani. Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem tudnak folytatni. Az alanyi jogú ápolási díj az ápolási – gondozási szükséglet szerint differenciált. 2014. január 1-jétől az alanyi jogú ápolási díj keretén belül az alapösszegű és az emelt összegű ellátás mellett bevezetésre kerül a kiemelt ápolási díj, mely a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóikat gondozók számára állapítható meg. Az ellátásra jogosult az, aki által ápolt hozzátartozó jelentősen egészségkárosodott és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Jogosult lehet a kiemelt ápolási díjra annak a folyamatos gondozást- ápolást igénylő súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek a hozzátartozója is, akire tekintettel a szülő magasabb összegű családi pótlékban részesül, és a betegség megfelel a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek. Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, alanyi jogú emelt összegű ápolási díjat állapítanak meg. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes - étkezni, vagy - tisztálkodni, vagy - öltözködni, vagy - illemhelyet használni, vagy - lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll. Gyermek estében ( 18 éven alúli) a szülőnek az igazolás kiállítása céljából azt a szakorvost kell felkeresnie, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást is kiállította. A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki, aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn. Kiemelt ápolási szükséglete áll fenn annak a gyermeknek, aki - tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően - másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, továbbá - másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni. Az igazolás érvényességi ideje legfeljebb a gyermek magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapotának felülvizsgálatáig érvényes. Ha a gyermek egészségi állapota alapján felülvizsgálatra nincs szükség, az igazolás a gyermek 18. életévének betöltéséig érvényes. Ha az ápolt személy a 18. életévét betöltötte és tanulmányaira tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a tanulmányok befejezéséig, a már benyújtott igazolás alapján a korábban megállapított kiemelt ápolási díj tovább folyósítható.

41

A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2017-ben 31.000,- Ft) 150%-val (46.500,- Ft), a kiemelt ápolási díj 180%-val (55.800,- Ft). A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, a gyermekgondozási segély és az ápolási díj összege közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként részösszegben. TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 2015. március 1-jétől a képviselő-testület a Szociális törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, - a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, - a gyógyszerkiadások viseléséhez, - a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Továbbá a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

Rendkívüli települési támogatás Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

Lezárva: 2017. március 27. Dr. Veres Gábor