TA RTA L OM
Ez a könyv… (P. Dvořák. Tóth László fordítása) ...................................................... 11 Prológus. A lovag és királya (Tóth László fordítása) .................................................. 13 Prológus. Szlovákia a Magyar Királyságban (Tóth László fordítása) .......................... 21 Prológus. Ország – király nélkül (Tóth László fordítása) ......................................... 27 I. Zsigmond szolgálatában (Tóth László fordítása)................................................... 33 A Stiborici Stiborok eredete és családja – találkozás Zsigmond őrgróffal – a lengyel utódlás problémája – Zsigmond harca nejéért és a Magyar Királyságért – Kis Károly rövid uralma – Lorenzo de Monaci tanúságtétele – a királyasszonyok fogságba ejtése és Luxemburgi Zsigmond diadala – Stibor az új király oldalán – az első címek és birtokok – a birtoklás módjai a nemeseknél II. A királynő halála (Tóth László fordítása)............................................................. 53 Stibor mint erdélyi vajda – Mária királynő tragikus halála – tanúja volt-e Stibor a királynő halálának? – a lengyel veszély – Paul de Armaninis híradásai a magyar királyi udvarból – Zsigmond, a gyenge uralkodó és erkölcstelen özvegy III. A nikápolyi szégyen (Tóth László fordítása) .......................................................59 A török veszedelem – az 1396. évi nemzetközi keresztes hadjárat – a nikápolyi vereség és okai – Hans Schiltberg tanúsága – Ilsvai Leusták nádor fogsága és a megmentéséért folytatott küzdelem – Stibor a nikápolyi csatában – átúszta-e Stibor a Dunát talpig vértben? – a történelem ismétli magát: az 1428-as galambóci csata – Szentgyörgyi Cecília hősiessége – újabb lovag a Dunában – Rozgonyi István – a garbówi Zawisza Czarny halála
5
DVORAKOVA_A-lovag-kiraly.indd 5
15.12.2008 22:09:44
IV. A hűség próbája (Tóth László fordítása) .............................................................75 A Lackfiak kivégzése – a temesvári országgyűlés – a magyar nemesség gyűlölete a külföldiekkel szemben – Stibor gondoskodása családjáról és familiárisairól – fogságban a király – az állítólagos tapolcsányi országgyűlés – Stibor lépései a király megmentése érdekében – Garai Miklós döntő szerepe és a király kiszabadulása – Neumark eladása – Nápoly ismét a játszmában – polgárháború Magyarországon – két ellenkirály – Zsigmond határozottsága – Stibor mint a siker részese – közkegyelem a felkelőknek – Debrői István szomorú vége – a hajthatatlan Ludányi Tamás és Zsigmond király nagylelkűsége V. A napos oldalon (Tóth László fordítása) ..............................................................95 Stibor a hatalom csúcsán – a középkori társadalom hierarchiája – a nemesség – „a királyság minden nemese egyforma előjogoknak örvend?” – a nemesség három alapvető rétege: nobiles, proceres, magnates – a címek használata – udvarnokok – a királyi tanács – kinevezési dekrétumok és a bárói rang elnyerése – a királyi udvar – mindig úton – a király Stibor vajdánál vendégeskedik – Stibor útjai a király szolgálatában VI. Stibor udvara (Tóth László fordítása) ..............................................................107 A hűbéres rendszer – a familiaritás mint a hűbériség magyarországi változata – nemesi rangra emelkedő nemtelenek – Stibor vajda familiárisai: nemzetiségi és szociális összetételük – Stibor udvara – várnagyok – tisztségviselők – a kancellária – „szüzek társasága” – a familiáris és az úr viszonyának problémái – árulók – szolgálattevők és mesteremberek Stibor szolgálatában VII. A Vág örökös ura (Tóth Annamária fordítása) ................................................ 119 A Vág örökös ura és a Vág kapitánya – váruradalmak és „tartozékaik” – vámok – beiktatás a birtokba – a homo regius szerepe – a beiktatás magas költségei – a kapuadó – portaösszeírások mint demográfiai források – népsűrűség – a társadalom legszámottevőbb rétege: a jobbágyok – társadalmi különbségek a jobbágyok között – gazdag jobbágyok? – a jobbágyporta és lakóinak kötelezettségei – kegyetlenek voltak-e a földesurak? – a jobbágyok szabad költözési joga – elnéptelenedő birtokok – mezővárosok – bírók – papok – a jobbágy és ura közti viszony VIII. Luxus a középkorban (Tóth Annamária fordítása) ........................................ 145 A magyar nemesek növekvő érdeklődése a luxuscikkek iránt – ami legkelendőbb: a ruhák és a kelmék – ruhadarabok az írásos forrásokban – azonosításuk nehézségei – az öltözékek és kiegészítőik árai – a közkedvelt ezüst övek – az aranyművesek munkái – ereklyék – az ágy mint fényűző bútor – úti kellékek: sátrak, nyergek, szekerek – állatok – a ló mint a lovagi lét attribútuma – a lovak fajtái és értékük – sólymok és más ragadozó madarak – vadászkutyák
6
DVORAKOVA_A-lovag-kiraly.indd 6
15.12.2008 22:09:44
IX. A beckói urak szórakozásai (Tóth Annamária fordítása) ................................... 171 A nemesek legfőbb szórakozása: a vadászat – a zólyomi királyi vadászatok – a király vadászterületei – mire vadásztak a középkori vadászok? – halászat – böjtök – egy csoda Magyarországról: a viza – viszálykodás a halak miatt – a középkori nemes étlapja – luxusszámba menő ételek és fűszerek – lakomák – az egészség és az életmód – neves orvosok Zsigmond király szolgálatában – a legrégibb magyarországi orvosi recept – az Uničovi Siegmund Albich és műve, a Regimina sanitatis – higiénia – fürdők – Stibor orvosa – társasjátékok: kockázás, ostábla, sakk X. A Sárkány lovagja (Tóth Annamária fordítása) ..................................................203 A Sárkányrend megalapítása – átalakulása élvonalbeli európai társasággá – egyházi lovagrendek Magyarországon – a johanniták – Nagymihályi Albert perjel – Zsigmond Magyarországának lovagi eszményei – amit az oklevelekből megtudhatunk róluk – utazás és „a lovagi mesterség gyakorlása” – a lovaggá ütés szertartása – a kard és a páncél mint a lovag attribútumai – s amibe kerültek – lovagi tornák – címerek – párbajok – a párbajok fajtái – a pugilok feladata – eskük – ígéretek és a lovagi becsület XI. A beckói vár kegyetlen ura (Garajszki Margit fordítása) ...................................227 Ellentmondás a vajdának az oklevelekből és a mondákból kibontakozó képe között – az erőszak a középkor emberének életében – a királyi udvar bíróságai – a király különös jelenlétének bírósága – a király személyes jelenlétének bírósága – a bírósági per – tiltakozás – vizsgálat – beidézés – az oktávás bíróságok – az egyetemes kongregációk – törvényen kívül helyezett bűnözők – tolvajok, rablók, varázslónők és más bűnözők – megkegyelmezés – halálbüntetés a nemeseknek – megyei bíróságok – szolgabírók – pallosjog – váltságdíj (homagium) – az erőszak bűnei és más főbenjáró bűntettek – erőszaktétel a jobbágyokon – becsületsértések – lopások a „nyomor” okán – bűnözés az arisztokraták körében – főurak az áldozatok szerepében: a Cudarok – Stibor vajda és perei – Stibor rossz hírének a fia az oka? XII. Dobrochna asszony és gyermekei (Garajszki Margit fordítása) .......................243 Mit tudunk Dobrochnáról? – a nő küldetése a középkorban – a férfi hatalmában – eljegyzés és esküvő – üzletelés a házassággal – az ifjú házasok életkora – a király beleegyezése – a leánynegyed – egyenlőtlen házasságok – a közrendű férj nemesítése – ágyasok – idegenek és magyarországi nemesi hölgyek házasságai – fiúi jogok megadása lányoknak – esküvői szertartás és kelengye – esküvői ajándékok és hozomány – hitbér a férjtől – a gyerekek száma – feleség, anya – gondnokok – árvák és özvegyek – a házasság érvénytelenítése – az érvényte-
7
DVORAKOVA_A-lovag-kiraly.indd 7
15.12.2008 22:09:44
lenítés leggyakoribb okai: rokoni kapcsolat és az elhálás hiánya – formuláré-gyűjtemények mint források a házastársi viszályok megismeréséhez – hűtlenség – a feleség elleni erőszak – a nők a moralisták szemével – Szentgyörgyi Cecília és más kivételes nők XIII. A vajda zászlaja alatt (Garajszki Margit fordítása) .........................................275 Az előjogok ára: a nemesek hadkötelezettsége – a banderiális rendszer – Zsigmond katonai reformjai – portális katonaság – zsold – felmentés a hadbavonulás alól – kibújás a katonáskodás kötelezettsége alól – a katonaság mint a lakosságot sújtó csapás – a hadak gondja: az aránytalan áremelés – Zsigmond kísérlete a katonaság és a lakosság konfliktusának megoldására: az 1427. és 1435. évi dekrétum – Stibor, a banderiális úr – Stibor és az osztrákokkal kirobbant határ menti konfliktusok – Stibor feladata a Lengyelország ellen 1410–1411 folyamán megvívott háborúban és a béke létrejöttében – a lengyel király magyarországi útja – a Velence elleni hadjárat – a konfliktus okai és kibontakozása – Ozorai Pipó és Stibor a Velence ellen vonuló csapatok élén – Zsigmond veresége – Stibor vajda halála XIV. Tisztelet a halál után is (Garajszki Margit fordítása) ..................................... 299 A rejtélyes székesfehérvári sírkő – halál és temetés – családi temetkezési helyek: a magánkolostorok – Stibor kolostort alapít Vágújhelyen – a kolostoralapítások problémái – népszerű rendek – patrónusi jog – temetkezés a saját birtokokon álló templomokban – a temetési szertartás – „lóáldozat” – felvétel a rend konfraternitásába – harc a hiteleshelyek feletti hatalomért – a papok bűnei – Zsigmond király kísérletei a helyzet orvoslására – a nemesek törekvése az örök üdvösség biztosítására: hagyatkozás az egyház javára XV. A művelt ifjabb Stibor (Németh Ádám fordítása) ............................................ 325 Az ifjabb Stibor – Stibor a prágai egyetemen – házasságkötés Szécsényi Dorottyával – Szécsényi Miklós – a magyar urak „műveletlensége” – Zsigmond egyetemalapítási kísérlete a Magyar Királyságban – kolostori iskolák és házitanítók – a nemzeti nyelvek beszivárgása az iratokba – szlovák szavak az oklevelekben – Stibor szlovakizált cseh nyelven írt oklevelei – ismerjük-e a középkori magyar nemesség szellemi világát? XVI. A konstanzi kirándulás (Németh Ádám fordítása) ......................................... 339 Ulrich Richental és krónikája – Az ifjabb Stibor Konstanzban – a magyar nemesség kedvezőtlen képe – Zsigmond és kíséretének nyugat-európai utazásai: Perpignan, Párizs, London – a francia krónikák Zsigmondról szóló híradásai – Rozgonyi István levelei – Stibor hazatérése – koronázás Rómában és Várdai Miklós levelezése – utazás – az utazás gyötrelmei – zarándoklatok – Tari Lőrinc, a leghíresebb magyar zarándok – a zarándoklatra tett fogadalom
8
DVORAKOVA_A-lovag-kiraly.indd 8
15.12.2008 22:09:44
visszavonása – az ifjabb Stibor szentföldi zarándoklata – zarándokhelyek Magyarországon – az utazás gyorsasága – utak a középkorban XVII. A rossz hírű királyné (Németh Ádám fordítása)............................................ 365 A király visszatérése Magyarországra (1419) – Cillei Borbála – a királyné hűtlensége – a királyi pár kibékülése – Borbála mint az ország leggazdagabb embere – Zsigmond halála és Borbála királyné kudarca –Piccolomini rossz színben festi le a királynőt – Stibor egri püspök visszahívása: a Stiborok bukásának kezdete XVIII. Stibor a huszita háborúkban (Németh Ádám fordítása) ..............................377 A huszita forradalom kezdete – keresztes hadjáratok a husziták ellen – az ifjabb Stibor morvaországi várakhoz jut – huszita portyák a mai Szlovákia területén – az 1428-as esztendő: Stibor tisztségviselői pályafutásának a csúcsán – az 1430. évi nagyszombati csata – a husziták sikerei a mai Szlovákia területén: Nagyszombat elfoglalása – huszita összeesküvés Pozsonyban – támogatták-e a magyar nemesek a huszitákat – a Stibor birtokait ért károk – mellőzöttség vagy kegyvesztettség? – az ifjabb Stibor halála XIX. Harc a családi fészekért (Németh Ádám fordítása) .........................................387 Az ifjabb Stibor végakarata – a Stiborok rokonsága – Podczassie András – Bydgoski Miklós – Nikolaiko – harc a családi örökségért – Beckó vára – várakból fényűző székhelyek – a beckói vár átépítése – a vár művészi díszítése – a várak mint a nemesség hatalmának jelképei – a várépítés engedélyezése – a vár vételára – paloták a városokban –a városi házak árai – várkastélyok és kúriák – a királyi tanács dönt a stibori örökségről – döntés a Stiborok kárára: Beckó és más birtokok elvesztése – Stiborici Katalin, a vagyontalan és rokonaitól védtelenül hagyott árva – elhanyagolta-e Stibor a Beckó várába történő beiktatást? – Zsigmond viszszaadja a várat Katalinnak Epilógus Miért nem lett Stiborból szlovák király (Németh Ádám fordítása) ......................... 409 Jegyzetek ........................................................................................................... 421 Mellékletek 1. A Stiborok családfája ...................................................................................... 469 2. A Stiborok uradalmai a mai Szlovákia területén ............................................... 470 3. A Stiborok familiárisai .................................................................................... 471
9
DVORAKOVA_A-lovag-kiraly.indd 9
15.12.2008 22:09:44
4. Az idősebb és az ifjabb Stibor itineráriuma ....................................................... 485 5. A Magyar Királyságban használt pénznemek alapvető adatai .............................495 A felhasznált sorozatok, szakirodalom, levéltári források, valamint a rövidítések jegyzéke ............................................................................................................ 497 Névmutató ........................................................................................................509 Köszönet – és néhány mondat befejezésül............................................................527
10
DVORAKOVA_A-lovag-kiraly.indd 10
15.12.2008 22:09:44
E Z A KÖN Y V…
E
z a könyv nagyon hosszú ideig készült. Figyelemmel követtem, milyen lassan születik, és néhány évvel ezelőtt, amikor már kezdett határozott formát ölteni, arra a meggyőződésre jutottam, hogy kiváló és az újdonság erejével ható kötet lesz belőle. E felismerésemet nem is titkoltam el, és hangot adtam neki különböző beszélgetések során, illetve a rádióban és a televízióban is. Így ment ez, mígnem valaki föltette a kérdést: miben is rejlik ennek a könyvnek az újszerűsége. Azonnal kész voltam a válasszal: abban, hogy nem azt vizsgálja, Stibor volt-e a szlovákok királya, vagy sem, illetve a magyar uralkodók egyúttal a szlovákoknak az uralkodói is voltak-e, avagy sem, netán a történeti Magyarország a mi országunk volt-e, vagy sem. Abban, hogy a nemességet nem kóros fekélynek láttatja a nemzet testén, nem az elnyomottak kizsákmányolásával foglalkozik, a szlovákokat nem plebejus nemzetként ábrázolja, és nem hozakodik elő más, különböző alkalmakból született látomásokkal sem, hanem azt írja meg, ahogy Stibor reggelenként fölkelt, fogat mosott és megreggelizett. Meg azt, hány órakor kelt föl, hogyan mosott fogat, és mit reggelizett. Azután arról is ír e könyv szerzője, hogyan tette föl Stibor és vele együtt száz meg száz további nemes az életét a királyra, s az országra, melyben élt, tehát ránk is, mivel azokról a történeti időkről szól, amikor a lovagok és harcostársaik egyéni hősiessége a történelem további menetét is befolyásolta. Nem a megszokott történelmi sémákkal foglalkozik ez a könyv – a király és a nemesség életéről van benne szó a középkorban, ami nem is kevés, hiszen ez a téma történetírásunkban a mai napig újnak és feldolgozatlannak számít. A lovag és királya eredeti korabeli forrásokra, nemritkán a mai napig ismeretlen oklevelekre épít, amiben nincs semmi meglepő, ha tudatosítjuk, hogy Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idején több mint hatvanezer ilyen okmány keletkezett. Ezeknek a puszta áttanulmányozásához is évekre lenne szükség, amellett, hogy különböző idegen nyelveken, a laikus számára nehezen kibogozható betűkkel íródtak, s közülük sokat hazai és a külföldi levéltárak tucatjainak iratanyagában kell nagy türelemmel keresnünk.
11
DVORAKOVA_A-lovag-kiraly.indd 11
15.12.2008 22:09:44
A lovag és királya
Igaz, a belőlük fakadó felismerések azután egészen új, s néhány esetben egyenesen váratlan összefüggésekkel gazdagítanak bennünket, amelyek Stibor esetében annál újszerűbbeknek és érdekesebbeknek hatnak, mert éles ellentétben állnak a történelmi sémákkal, a Beckó várának bolondjáról vagy a Stibor kegyetlenségéről és könyörtelenségéről szóló legendákkal. Hiszen valóban különös, hogy az az ember, aki özvegyekről, árvákról, öregekről és betegekről gondoskodott, aki szemrebbenés nélkül vetette bele magát a történelmi regényekbe illő kalandokba is, teljesen negatív figuraként vonult be a szlovák történelmi tudatba. S az is igen figyelemreméltó, milyen árnyaltan rekonstruálta Daniela Dvořáková Stibor életét és környezetét, beleértve, hogy milyen színűek voltak a vajda szobái Beckó várában. A lovag és királya egy nagy tudású és szakmailag érett történész munkája, aki több szempontból is feleleveníti a hat évszázaddal ezelőtti világot, s mindezt úgy, hogy szinte már a tudomány határait is túllépi, és egy tapasztalt prózaíró tollával eleveníti fel az eseményeket. Éppen ezért meggyőződésem, hogy kiváló és az újdonság erejével ható könyvet tett az asztalunkra. PAVEL DVOŘÁK kiadó
12
DVORAKOVA_A-lovag-kiraly.indd 12
15.12.2008 22:09:44
