11. SZÁM TARTALOM

2015/11. SZÁM TARTALOM

Utasítások

oldal

11/2015. (III. 30. MÁV-START Ért. 11.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról .....................................................................................................

2

Egyéb közlemények A MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság tájékoztatása .....................................

11. szám Budapest, 2015. március 30.

16

ÉRTESÍTŐ Utasítások

11/2015. (III. 30. MÁV-START Ért. 11.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. (továbbiakban: Társaság) által végzett vasúti személyszállítás, azon belül a vasúti személyszállítási közszolgáltatás számviteli elkülönítésének szabályozása a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.) és a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet alapján. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. (MÁV SZK Zrt.) számviteli szolgáltatás nyújtásában résztvevő szervezeteire a MÁVSTART Zrt. és a MÁV SZK Zrt. közötti szolgáltatási szerződés alapján. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV-START Zrt. Gazdálkodási igazgatója. 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Számviteli elkülönítési szabályzat A számviteli elkülönítésre kötelezett vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó részletes, a Társaság által alkalmazott szabályokról - a számviteli politika részét képező - belső szabályzatot (a továbbiakban: számviteli elkülönítési szabályzat) készít, és azt a számviteli elkülönítési kötelezettséget megalapozó tevékenységének megkezdését követő - illetve a szabályzat módosítása a hatálybalépését követő - 90 napon belül megküldi a vasúti igazgatási szerv részére.

2 Elkülönítendő tevékenységek  közszolgáltatási személyszállítási tevékenység: a közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás valamint a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (Közszolgáltatási személyszállítási főkönyv Z);  nem közszolgáltatási személyszállítási tevékenység: nem közszolgáltatásként végzett személyszállítási szolgáltatások valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (Nem közszolgáltatási főkönyv N);  egyéb tevékenységek: a nem személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások pl. külső partnerek részére végzett vontatás, karbantartás, kocsivizsgálat (Egyéb tevékenység főkönyv V). 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Számviteli elkülönítés előírásai A Társaság számviteli rendszerében az elkülönítendő tevékenységek  eszközeit és forrásait, valamint  költségeit, ráfordításait, bevételeit alapvetően főkönyvhöz rendelten mutatja ki, mivel minden elkülönítendő tevékenység elkülönült főkönyvvel kerül kimutatásra. Az elkülönült főkönyvek adatai a gazdasági beszámolók és kimutatások elkészítésének alapdokumentumai. 4.2. Eszközök és források elkülönítése Az eszközök, források és a munkavállalók közvetlen módon vannak hozzárendelve a Társaság egyes főkönyveihez. Az elkülönítendő tevékenységek mindegyikét kiszolgáló eszközök, illetve kapcsolódó források a többségi elv alapján jellemzően a közszolgáltatási személyszállítási tevékenységhez kerültek besorolásra. A mérlegtételek besorolását azok gazdasági tartalma határozza meg. Az ide vonatkozó egyedi elszámolások speciális szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ A Társaság számlatükre az elkülönült főkönyvek vonatkozásában azonos, a Társaság mérlege a főkönyvek összesítésével áll elő. A társasági szintű mérleg a főkönyvek közötti követelések és kötelezettségek miatti halmozódások összegeit nem tartalmazza, mivel azok a Társaság szintjén nulla egyenleget mutatnak. 4.2.1. Tárgyi eszközök és immateriális javak főkönyvhöz rendelése A Társaság tevékenységeinek ellátását szolgáló tárgyi eszközöket, az immateriális javakat, a beruházásokat és a beruházásra adott előlegeket az egyes elkülönítendő tevékenységekhez kell rendelni, annak függvényében, hogy jellemzően mely tevékenységnél vannak hasznosítva. Ennek megfelelően a tárgyi eszközök és immateriális javak alapvetően a közszolgáltatási személyszállítási tevékenységhez kerültek besorolásra, kivéve azokat az eszközöket, amelyek kizárólag a nem közszolgáltatási személyszállítást szolgálják. A vasúti járművek tevékenységhez rendelését a Társaság mindenkor hatályos Önköltségszámítási szabályzata mellékletben rögzíti. A közszolgáltatási személyszállításhoz besorolt, de több tevékenység által igénybe vett eszközök költségei, bevételei a tevékenységek között az igénybevétel arányában megosztásra kerülnek. 4.2.2. Befektetett pénzügyi eszközök A Társaság tevékenységeinek ellátását szolgáló befektetett pénzügyi eszközöket az egyes elkülönítendő tevékenységekhez kell rendelni, annak függvényében, hogy jellemzően mely tevékenységnél vannak hasznosítva. Ennek megfelelően a befektetett pénzögyi eszközök alapvetően a közszolgáltatási személyszállítási tevékenységhez kerülnek besorolásra, kivéve azokat az eszközöket, amelyek kizárólag a nem közszolgáltatási vagy egyéb szegmenst szolgálják.

4.2.3. Készletek

3 amelyek kizárólag a nem közszolgáltatási személyszállítást szolgálják. A közszolgáltatási személyszállításhoz besorolt, de több tevékenység által igénybe vett készletek felhasználásának költségei a tevékenységek között a felhasználás arányában megosztásra kerülnek.

4.2.4. Követelések A követelések az alábbi elvek alapján kerülnek hozzárendelésre a főkönyvekhez:  a külső partnerek részére végzett, nem személyszállítással összefüggő tevékenységek kiszámlázott követelései az egyéb tevékenység főkönyvében kerülnek kimutatásra;  a közszolgáltatás költségvetési támogatási igénye és teljesítése a közszolgáltatási főkönyvben,  a kizárólag a Társaság egészére értelmezhető, költségvetési elszámolásokat, adókat a közszolgáltatási főkönyvben,  a munkavállalókat érintő elszámolásokat a munkavállaló szervezeti hovatartozása alapján meghatározott főkönyben,  a nemzetközi vasutak részére végzett személyszállítással összefüggő tevékenységek kiszámlázott követelései a nem közszolgáltatás főkönyvében kerülnek kimutatásra  minden egyéb követelést a szerződést kötő, tevékenységet végző, létszámba tartozó szervezet jellemző tevékenysége alapján meghatározott főkönyvben kell kimutatni. 4.2.5. Pénzeszközök A pénztárak és bankszámlák a rajtuk lebonyolított tranzakciók többsége szerint kerülnek főkönyvekhez besorolásra aszerint, hogy a tranzakciók mely tevékenységhez kapcsolódnak. 4.2.6. Aktív időbeli elhatárolások Az időbeli elhatárolásokat az elhatárolás alapjául szolgáló elszámolással megegyező, illetve a szerződést kötő, tevékenységet végző, létszámba tartozó szervezet jellemző tevékenysége alapján meghatározott főkönyvben kell kimutatni.

A készletek alapvetően a közszolgáltatási személyszállítási tevékenységhez kerültek besorolásra, kivéve a Utasellátó és étkezőkocsi üzemeltetés raktári készletei 11. szám Budapest, 2015. március 30.

ÉRTESÍTŐ 4.2.7. Saját tőke A saját tőke induló értéke a Tásaság rendelkezésére bocsátott eszközérték megbontása a tárgyi eszközöknél kialakult megbontás alapján történik. A jegyezett tőke a fedezetül szolgáló eszközök tevékenységi besorolása szerint kerül a főkönyvek között megosztásra. Tőkeemelés, tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőke változása a Polgári Törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvény 3:270. §. alapján a tőkehiány arányában kerül megosztásra a főkönyvek között. A jegyzett tőke változásával egyidejűleg történő, illetve ahhoz kapcsolódó egyéb tőkeelemek változását is a jegyzett tőke változás megosztási arányával azonosan kell megosztani. A tőketartalék megosztása a főkönyvek között a jegyzett tőkén felüli vagyonelemek elkülönítendő tevékenységekhez rendelése alapján valósul meg. Az eredménytartalékot - beleértve az előző évek eredményét érintő elszámolások miatti változásokat - abban a főkönyvben kell kimutatni, amelyben az eredmény keletkezett. A lekötött tartalékba helyezett tételeket a jogszabályi rendelkezés, illetve a kapcsolódó eszköz, hitel tevékenységi besorolása szerinti kell megosztani a főkönyvek között. A mérleg szerinti eredményt abban a főkönyvben kell kimutatni, amelyben az eredmény megképződött. A fentieken túl valamennyi tőkelemben bekövetkezett változást, a változás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés, döntés, eszköz vagy tranzakció célja, illetve főkönyvi besorolása szerint kell megosztani a főkönyvek között. Az ide vonatkozó egyedi elszámolások speciális szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

4 a Társaság mely tevékenységéhez kapcsolódik – az elszámolást ezen hozzárendelés alapján kell az adott főkönyvben elvégezni. Az egyértelműen tevékenységhez nem rendelhető céltartalékok a többségi elv alapján a közszolgáltatás főkönyvében kerülnek elszámolásra. A beruházási és fejlesztési, valamint a működési hitelek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódó céltartalék képzés és felhasználás főkönyvhöz rendelése megegyezik a hiteleknél leírt elvekkel. 4.2.9. Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek és az azokhoz kapcsolódó elszámolások az alábbi elvek alapján kerülnek hozzárendelésre a főkönyvekhez:  beruházási és fejlesztési hitelek, valamint a pénzügyi lízing kötelezettségek, a hitelből megvalósított vagy megvalósítandó eszköz alapján, az eszközt felhasználó tevékenység főkönyvében kerülnek elszámolásra  működési hiteleket az elkülönítendő tevékenységekhez kell rendelni, annak függvényében, hogy jellemzően mely tevékenységnél vannak hasznosítva, ennek megfelelően alapvetően a közszolgáltatási személyszállítási tevékenységhez kerülnek besorolásra, kivéve azokat, amelyek kizárólag a nem közszolgáltatási vagy egyéb szegmenst szolgálják.  egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek a kötelezettséget keletkeztető gazdasági esemény alapján kezelendők A beruházási és fejlesztési, valamint a működési hitelekhez, pénzügyi lízinghez kapcsolódó egyéb elszámolások (kamat, céltartalék képzés és felhasználás, nem realizált árfolyamveszteség) főkönyvhöz rendelése megegyezik a hiteleknél leírt elvekkel.

4.2.8. Céltartalékok A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékok elkülönített főkönyvekben történő kimutatását az határozza meg, hogy a céltartalék alapvetően 11. szám Budapest, 2015. március 30.

ÉRTESÍTŐ 4.2.10. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek az alábbi elvek alapján kerülnek hozzárendelésre a főkönyvekhez:  a kizárólag a Társaság egészére értelmezhető, központilag bevallott adókat a közszolgáltatási főkönyvben,  a kizárólagosan nem közszolgáltatási személyszállításhoz kapcsolódó tevékenységek (vállalkozó vonatok, utasellátó étkező kocsi üzemeltetés) külföldi adóhatósággal elszámolandó adóit a nem közszolgáltatási főkönyvben mutatjuk ki  a munkavállalókat érintő elszámolásokat a munkavállaló szervezeti hovatartozása alapján meghatározott főkönyben,  a nemzetközi vasutak által végzett személyszállítással összefüggő tevékenységekből adódó kötelezettségek a nem közszolgáltatás főkönyvében kerülnek kimutatásra,  minden egyéb kötelezettség a szerződést kötő, szolgáltatást, teljesítményt igénybe vevő, létszámba tartozó szervezet jellemző tevékenysége alapján meghatározott főkönyvben kell kimutatni. 4.2.11. Passzív időbeli elhatárolások Az időbeli elhatárolásokat az elhatárolás alapjául szolgáló elszámolással megegyező, illetve a szerződést kötő, tevékenységet végző, létszámba tartozó szervezet jellemző tevékenysége alapján meghatározott főkönyvben kell kimutatni. 4.3. Elkülönített cash flow A cash flow kimutatások elkülönítése a jelen szabályzatban foglalt szabályok szerint elkülönített mérleg, eredménykimutatás valamint egyéb adatok alapján történik. A cash flow kimutatás mérleg és eredménykimutatással összefüggő sorainak, valamint a figyelembe veendő korrekciós tételeknek az elkülönítésére az eszközök, bevételek, költségek és ráfordítások elkülönítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5 4.4. Költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítése A Társaság eredménykimutatása az elkülönítendő tevékenységek együttes eredménykimutatásával egyezik meg. 4.4.1. Elkülönítendő tevékenységek bevételei A tevékenységek árbevétele közvetlenül kerül elszámolásra az elkülönítendő tevékenységekre:  közszolgáltatásként végzett személyszállítás bevétele: a közszolgáltatásként megrendelt személyszállítás és a hozzá kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások árbevétele, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatás,  nem közszolgáltatásként végzett személyszállítás bevétele: a nemzetközi személyszállítás és a hozzá kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, a belföldi nem közszolgáltatási vonatok valamint a személykocsi használati díj árbevétele,  egyéb tevékenységek bevétele: minden nem a személyszállításhoz kapcsolódó megrendelés alapján elszámolt árbevétel. A személyszállítási közszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összegét a közszolgáltatási személyszállítási főkönyvben kell elszámolni. A előzőeken kívüli valamennyi egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevétel a kapcsolódó mérlegtétel besorolásától függően kerül a főkönyvekben elsődlegesen elszámolásra szervezetre, főkönyvi számlára és tevékenységi sorra, majd az 1. számú mellékletben szereplő módon kell az elkülönítendő tevékenységekre felosztani, elszámolni. 4.4.2. Elkülönítendő tevékenységek költségeinek, ráfordításainak megosztása, elkülönítendő tevékenységekhez rendelése A költségek, ráfordítások, a kapcsolódó mérlegtétel besorolásától függően kerülnek a főkönyvekben elsődlegesen elszámolásra szervezetre, főkönyvi számlára és tevékenységi sorra.


ÉRTESÍTŐ A tárgyhóban elszámolt költségek, a ráfordítások a tárgyhó zárásakor kerülnek a GIR-ben az elkülönítendő tevékenységekhez hozzárendelésre, vagy azok között megosztására az 1. sz. mellékletben bemutatott kalkulációs séma szerint. A költségelszámolási módszer alapelvei: A vontatási tevékenységek költségeinek meghatározása: A Társaság vontatási tevékenységének vonatkozásában a személyvonat vontatás, a tehervonat vontatás, a kiszolgálás és a tolatás elkülönített elszámolása csak egyes esetekben (pl. mozdonyvezető személyi jellegű ráfordítása) valósul meg. Az eszközök (mozdony), az anyagjellegű ráfordítások (pl. vontatási energia, gépmenetekhez kapcsolódó pályahálózat-hozzáférés, járműbérlet) teljesítményi mutatók alapján történő megosztással rendelhetők a vontatási tevékenységhez. Ezek a költségek mozdonykategóriánként kerülnek elszámolásra. A mozdonykategóriákra elszámolt költségek a mozdonykategóriáknak megfelelő jellemző vontatási teljesítményadatokkal kerülnek az egyes vontatási tevékenységekhez. A költségek elszámolása: a) vontatási tevékenység közvetlenül elszámolt költségei: a vontatási tevékenységre mozdonykategóriánként elszámolt vontatási célú üzem- és fűtőanyag és a mozdonyvezetők költségei, b) vontatási tevékenységre felosztási mutató alapján elszámolt közvetlen költségek: mozdonykarbantartás, mozdonyok értékcsökkenése, mozdonyok üzemeltetési költségei mozdonyvonat pályahálózat-hozzáférési költsége mozdonykategóriánként kerülnek elszámolásra. A mozdonykategóriánként gyűjtött költségek a mozdonykategóriára jellemző vontatási teljesítménymutató alapján megosztásra kerülnek a vontatási tevékenységekre, c) tevékenységhez rendelhető telephelyi közvetett költségek: a vontatási telephelyekre elszámolt költségek megosztásra kerülnek a vontatási tevékenységekre, a vontatási tevékenységre elszámolt közvetlen költségek arányában.

6 A vontatási tevékenységre elszámolt és felosztott költségeket a saját részre és piaci partner részére végzett tevékenységek teljesítményadatai alapján kell az elkülönített főkönyvekhez rendelni. A gépészeti tevékenységek költségeinek meghatározása: A Társaság gépészeti tevékenységének költségei az MFG/Pro Integrált Vállalatirányítási Rendszer MST moduljában munkaszámokon kerülnek elszámolásra. A munkaszámokon: a) a közvetlenül elszámolható költségek elszámolása felmerülésükkor azonnal, b) a tevékenységhez kapcsolódó, de a tevékenységre közvetlenül el nem számolható költségek az erre a célra kialakított költséghelyi számlákon gyűlnek és a költséghelyenként kialakított vetítési mutatók alapján kerülnek felosztásra a termékek és a szolgáltatások között. A munkaszámokhoz az MFG/Pro rendszerben tevékenységi kódok rendelődnek. A munkaszámokon gyűjtött és felosztott költségek a tevékenységi kódok alapján kerülnek a GIR főkönyvi modulba feladásra. Személyszállítási tevékenység költségeinek meghatározása: A költségek elszámolása: a) személyszállítási tevékenység közvetlenül elszámolt költségei: a személyszállítási szegmensekre közvetlenül elszámolt vontatási, pályahálózathozzáférési díjak, illetve a személyszállító eszközök kocsisorozat szerinti besorolása alapján elszámolt értékcsökkenés, karbantartási-, és bérleti díjak, b) személyszállítási tevékenységre felosztási mutató alapján elszámolt közvetlen költségek: a személyszállítási tevékenység végzése érdekében felmerült jegyvizsgálati, jegyeladási és egyéb üzemeltetési tevékenységekhez kapcsolódó költségek. A tevékenységekre gyűjtött költségek a tevékenységre jellemző vetítési mutató arányában kerülnek elszámolásra az egyes személyszállítási szegmensekre,


ÉRTESÍTŐ c) tevékenységhez rendelhető telephelyi közvetett költségek: a személyszállítási telephelyekre elszámolt költségek megosztásra kerülnek a személyszállítási tevékenységekre, a tevékenységre elszámolt közvetlen költségek arányában.

7 Utasellátó és étkezőkocsi üzemeltetése költségeit a nem közszolgáltatási személyszállítási tevékenységhez rendeljük. Az irányítási szervezetek valamennyi költsége vetítési alappal kerül megosztásra az elkülönítendő tevékenységekre a végrehajtás közvetlen és közvetett költségei alapján.

Az elkülönítés során alkalmazott vetítési mutatók: Vetítési mutató megnevezése Ülőhelykilométer Vontatási teljesítmények Személyszállító vonatok darabszáma Személyszállító járművek darabszáma Tolatási teljesítmények Dízel energia felhasználás Villamos energia felhasználás Tisztítási teljesítmények

Adatforrás EMIG/FVS

SZVÖRnet EMIG/FVS EMIG/FVS EMIG/FVS Egyedi adatszolgáltatások

*EMIG/FVS: Forgalmi Vonatatási Statisztikai Rendszer

A tevékenységek között megosztott, illetve tevékenységekhez közvetlenül hozzárendelt költségek, ráfordítások és bevételek a Társaság számlarendjében az alábbi kódokkal kerülnek elkülönítésre:  Közszolgáltatási személyszállítás: o EKBP (elővárosi közszolgáltatási személyszállítás) o EKRG (regionális közszolgáltatási személyszállítás) o EKTV (távolsági közszolgáltatási személyszállítás)  Nem közszolgáltatási személyszállítás: o ENK (nem közszolgáltatási személyszállítás)  Egyéb tevékenység o EE (egyéb tevékenység) A tevékenységek fenti kódokon kimutatott költségei, ráfordításai és bevételei a főkönyvek között átvezetésre kerülnek, amelynek eredményeként az elkülönítendő tevékenység főkönyvei alapján a tevékenységek valós, önköltségszámítás eredményeként előállt eredménykimutatása kérdezhető le. 4.5. A szabályzat kapcsolata a Társaság Önköltségszámítási szabályzatával

A Társaság fenti két szabályzata szoros kapcsolatban áll egymással. Az elkülönítés és az önköltségszámítás az utókalkulációs folyamat részei. 4.6. Számviteli elkülönítés adatszolgáltatása Az elkülönített tevékenységekre vonatkozó adatszolgáltatásokat a Társaság szintjén kell elkészíteni ezer Ft-ban. Az eszközök és források, valamint a költségek, ráfordítások és bevételek adatai:



a közszolgáltatásként végzett személyszállítás vonatkozásában a Közszolgáltatási személyszállítási főkönyv (Z)  a nem közszolgáltatásként végzett személyszállítás vonatkozásában a Nem közszolgáltatási főkönyv (N)  az egyéb tevékenységek vonatkozásában az Egyéb tevékenységek főkönyv (V) eszköz- és forrás-, valamint az eredmény főkönyvi számlák adataival egyeznek meg. Az adatok alapján kerülnek összeállításra a negyedéves felügyeleti jelentések, valamint az éves felügyeleti jelentés.


ÉRTESÍTŐ 4.6.1. Negyedéves felügyeleti jelentés A Társaság a negyedéves felügyeleti jelentés adatait, az adatok szöveges értékelésével együtt a tárgynegyedév utolsó napját követő 45 napon belül küldi meg a vasúti igazgatási szerv részére. A negyedéves felügyeleti jelentést a 2. számú mellékletben szereplő adattartalomnak megfelelően kell elkészíteni.

4.6.2. Éves felügyeleti jelentés A Társaság az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként éves felügyeleti jelentést készít. Az éves felügyeleti jelentés részeként az elkülönítendő tevékenységekről az alábbi kimutatások, valamint az ezeket magyarázó szöveges értékelések kerülnek összeállításra:  mérleg  eredménykimutatás  cash-flow  tevékenységi kimutatás  költségvetési támogatások jogcímenként  kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek, és velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként  a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma A Társaság az éves felügyeleti jelentést az éves beszámoló letétbe helyezésével egyidejűleg küldi meg a vasúti igazgatási szerv részére. A kimutatások adattartalma:  mérleg, cash-flow, eredménykimutatás: a számviteli törvény szerinti adattartalommal,  tevékenységi kimutatás a 2. számú mellékletben szereplő adattartalommal,  a költségvetési támogatások jogcímenként felsorolása a Társaság számlarendjében jogcímenként részletezett főkönyvi számlák alapján,  kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek, és velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozáson a Társaság számlarendjében előírt társasági kódja alapján,



8 a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma a Társaság munkaügyi rendszere által biztosított adatok alapján kerül összeállításra.

5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről 2013. évi V. törvény Polgári Törvénykönyvről 5.2. Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 43/2014. (IV. 14 MÁVSTART Ért. 22.) sz. a MÁV-START Zrt. tevékenységeinek számviteli elkülönítési szabályzatáról szóló vezérigazgatói utasítás. 5.3. Egyéb rendelkezések Az utasítást tartalmazó MÁV-START Értesítőt a MÁV SZK Zrt. részére meg kell küldeni. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás közzététele napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Költségek, ráfordítások elkülönítési sémája

és

bevételek

2. számú melléklet: Tevékenységi kimutatás sorai 3. számú melléklet: Egyedi elszámolások speciális szabályai


Zaránd György s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 9 1.számú melléklet Költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítési sémája


ÉRTESÍTŐ 10


ÉRTESÍTŐ 11


ÉRTESÍTŐ 12


ÉRTESÍTŐ 13


ÉRTESÍTŐ 14 2. számú melléklet Tevékenységi kimutatás sorai


ÉRTESÍTŐ 15 3.számú melléklet Egyedi elszámolások speciális szabályai

A beolvadással átvett vagyonelemek számviteli elkülönítésére vonatkozó egyedi szabályok Az elkülönítendő tevékenységek mindegyikét kiszolgáló, beolvadással átvett eszközök, illetve kapcsolódó források ahhoz a tevékenységhez kerülenk besorolásra, amelyhez többségében használni fogják. Közvetlenül kell az adott elkülönített tevékenységhez hozzárendelni azokat a beolvadással átvett eszközöket és forrásokat, amelyek kizárólag csak egy adott tevékenységhez kapcsolódnak. A beolvadással átvett eredménytartalék elkülönítését a beolvadó társaság korábbi tevékenységének megfelelően kell a Társaság elkülönített tevékenységéhez rendelni. Beolvadás esetén a beolvadó társaság korábbi tevékenységéből származó eredménytartaléka akkor jeleníthető meg a vasúti személyszállítás eredménytartalékaként, ha a beolvadó társaság korábban vasúti személyszállítási tevékenységet végzett. A beolvadás miatt keletkező különbözetek eredményhatásának elkülönítését a különbözetet okozó, megszűnő vagyonelemek besorolása alapján, többségi elv szerint kell elvégezni.


ÉRTESÍTŐ 16 Egyéb közlemények A MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság tájékoztatása A MÁV-START Zrt. 2015.01.01. napján történt SzMSz módosítása alapján a Területi Személyszállítási és Vontatási Központok (TSZVK) helyett létrehozott Területi Személyszállítási és Vontatási Igazgatóságok (TVSZI), valamint a Járműbiztosítási Központok (JBK) és a megalakult Járműbiztosítási Igazgatóságok (JBI), mint új szervezeti egységek vonatkozásában a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság által kiállított, a korábbi szervezeti egység elnevezését tartalmazó Felügyeleti igazolványok, Szolgálati megbízólevelek és a MÁV- Zrt területére kiadott Belépési engedélyek az érvényességi határidőn belül - a változás bejegyzése nélkül - továbbra is érvényesek. Vidra Imre s.k. VPB vezető


ÉRTESÍTŐ 17

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Zaránd György vezérigazgató


11. SZÁM TARTALOM

Recommend Documents