2011.04.14.
MŰVÉSZ-LELKEK
PSZICHOLÓGUSOK A MŰVÉSZETI ALKOTÁSRÓL
Készítette: Róka László Pszichológia Szakkör 2011 tavasz
Mi a művészet pszichológiai szempontból? Esztétikai élmény Örömforrás Önkifejezés, önmegvalósítás, csúcsélmény Kommunikáció, együttes élmény Társadalmi szerep „Terápiás” eszköz
Evolúció és művészet II. A Makapansgat – kavics =a legrégebbi műalkotás A hasznossági szempont mellékes Vallásos okok = Mágikus és szimbolikus használat Idővel dekoratív funkció
Tartalom Művészet és evolúció Pszichoanalízis és alkotás Agresszió, Krízis és művészet Az Alkotó személyisége Egyszerű vs. Komplex személyiség A kreatív folyamat
Evolúció és művészet I. Humán viselkedéskomplexum része Intelligencia megnyilvánulása Affektivitás – hatás kiváltásának képessége Önjutalmazó tevékenység Szinkronizáció – csoport megmozgatása
„Fiatal hím”- szindróma Az alkotás fiatal példányok tevékenysége minden fajnál Aktív megküzdésre utal Mai megjelenése a társadalomban: A fiatal, és stabil egzisztenciával nem rendelkező (=nőtlen, ismeretlen, munkanélküli) férfiak hajlamosak leginkább: Kiemelkedő művészeti/tudományos eredmények produkálására Erőszakos bűncselekmények elkövetésére
1
2011.04.14.
Pszichoanalízis I. Sigmund Freud és munkatársai: Szublimáció – az egyik legérettebb elhárító mechanizmus Örömszerzés, pótkielégülés Kommunikáció a tudattalannal Katarzis élménye Az alkotáshoz szükséges: Fokozott fantáziatevékenység: elsődleges folyamatok Az elfojtások viszonylagos rugalmassága
A gyermekkori ösztönök „sorsa” Felnőtt szexuális tevékenység
Tudattalan Ösztön késztetés
Konfliktus
Külső/ Szülői hatások
Neurózis
Elhárítás
Tudat, tudatelőttes
Megvonás Büntetés Trauma
Cenzúra, elhárítás
Kompromisszum képződmények
Szublimáció
Pszichoanalízis II. A művészi alkotás hasonló az álomképződéshez
Sűrítés, eltolás, szimbólumhasználat Vágyteljesítés, képi megjelenítés, stb.
Kompromisszum a Fantázia és a valóságelv között A nyílt kitárulkozás (erőszakos vagy erotikus) nem szerez örömöt, hidegen hagy vagy taszít A leplezés, szimbolizálás, esztétikai örömjuttatás „előkéje” teszi lehetővé „a mélyebb pszichikus forrásokból eredő nagyobb gyönyör felszabadulását”
Művészet és agresszió Ősi síremlékek elemzése:
Gyász → destruktív fantáziák – bűntudat – jóvátételi igény
„Démonikus erő, melynek lényege a rombolás (a gonosz), ám ezzel egy időben alkotó erő is… Ez voltaképpen a szexuális ösztön, amely természeténél fogva a rombolás iránti vonzalmat jelenti…” Sabina Spielrein: A rombolás, mint a keletkezés oka (1912)
Karakter vonások Emlék fantázia álom
Művészet és agresszió „A heurisztikus aktus érzelmi megnyilvánulásai – a hirtelen megvilágosodás, melyet ernyedés és katarzis követ – úgyszintén tudat alatti eredetről adnak számot; bizonyos fokig azokhoz a katartikus effektusokhoz foghatók, amelyeket a pszichoanalízis módszere, az ‘elfojtott komplexusok’ tudatosítása csal elő. Az új felfedezés által a mentális szerveződés újrastrukturálódik. Ez azt feltételezi, hogy az alkotóaktusnak forradalmi vagy destruktív oldala van. A történelem ösvényén szanaszét hevernek e destruktív aktusok áldozatai: a művészetek félrehajított izmusai, a tudomány epiciklusai…”
A krízisre adott válaszok típusai
Arthur Koestler
2
2011.04.14.
Társadalmi krízis, feszültség és kreativitás - 1969 Filmművészet: Antonioni, Coppola, Forman, Kubrick… Képzőművészet: Warhol, pop art, Anne Liebovitz… Irodalom: Marquez, Kundera, Hrabal, Kesey, Capote, Sartre… Könnyűzene: The Beatles, The Rolling Stones, Jimi Hendrix, Bob Dylan, The Doors, Janis Joplin, James Brown…
A művészet és a kreativitás a fogyasztói társadalomban A művészet szerepe a múltban: szembenállás, megszépítés, fölháborodás, rezignáció – a szublimáció útján A művészet árucikké válása: a közvetett kielégülés közvetlennel való felváltása – deszublimáció Leplezetlenség hatása: Nő az ingerküszöb Nő a kielégületlenség érzése
Rombolás, mint alternatíva az alkotásra képtelenek számára Erich Fromm: A rombolás anatómiája (1973) „Ha az ember képtelen bármit létrehozni, valakit megindítani, ha képtelen kitörni totális nárcizmusa és izoláltsága börtönéből, életképtelensége és jelentéktelensége elviselhetetlen érzésétől csak úgy szabadulhat, ha az életet, amit ő maga nem tudott megteremteni, elpusztítja…”
A zseni tulajdonságai – Lombroso szerint I.
A zseni tulajdonságai – Lombroso szerint II.
Cesare Lombroso – Lángész és őrültség (1898) = A zsenialitás, mint „degeneratív elmebetegség” Apátia „Moral insanity” Kétkedés Kiegyensúlyozatlanság Kóros hiúság, Szélsőséges eredetiség Elfogultság önmaga iránt Egyszerűség rejtélyesnek láttatása
Visszaélés szavakkal és szimbólumokkal Változás és újdonság gyűlölete, Kontroll hiánya Alvajárásszerű állapot, Az én megkettőződése Ragaszkodás együgyű ötletekhez, Túlérzékenység Feledékenység
3
2011.04.14.
Lombroso kritikája – Révész Géza Kiválasztott példák módszertani hibája A „zsenik” kiválasztásának szempontjai Közepes alkotók vizsgálata A betegség kitörése A szenvedélyes, megszállott munka vs patológia A normáltól való eltérés Az alkotó ember lelkiállapotát tükröző leírás Az egészséges zsenik előfordulása
Alkotók személyiségvizsgálatának eredményei: Csíkszentmihályi, Getzels, 1973 Társadalmi normák Függőség Társadalmi kötöttségek Eredetiség Komolyság
Komplex személyiség
Expresszivitás Inkonvencionalizmus Bizalmatlanság Etnocentrizmus Ø Eredetiség Valóságészlelés Esztétikai ítélőképesség Feminitás A személyiség korai kikristályosodása Tudatosság és konfliktuskezelés Művészi beállítottság Alkotókészség Neuroticizmus Szorongástűrés Önkritika és fejlődés
Barron, 1972 Mentális tempó Verbalitás Impulzivitás Komplexitás Intellektuális kockázatvállalás Távoli asszociációk A „neurózishoz” való viszony
Egyszerű személyiség Házastársi kapcsolat Állampolgári kötelességek (Hazafiság) Konformizmus Hagyománytisztelet Erkölcsi ítéletek Szülői korai hála Csapatmunka Problémaészlelés Pontos tudás és jövőkép Szimmetria, egyensúly szeretete Metafora helyett egyenes okfejtés Zavaró tények Elhárítás Kiegyensúlyozottság
Alkotó potenciál és „neurózis” „Van azonban valami, aminek szempontjából a művész egyedülálló, s ez magához a neurózisához való viszonya. Ő neurózisának sikeres tárgyiasítása által az, ami, azáltal, hogy formát ad neki, s mások számára hozzáférhetővé teszi, mégpedig olyan módon, hogy az hatással van mások harcban álló ego-jára is.” Lionel Trilling (1905-1975)
Művészeti értékítélet és a személyiségvonások
Frank Barron vizsgálatai Welsh-féle alakpreferencia teszt Művészeti preferencia vizsgálata Önleírások (Gough-féle melléknévlista) Az MMPI teszt eredményei
Eredmény: két, markánsan elkülönülő csoportot találtak egyszerű- és komplex személyiségek
Az alkotó folyamat stádiumai Graham Wallas (1925) szerint I. 1. Valóságfelfedő (előkészületi) stádium Kitárulkozás, Észlelés Értelmezés hiánya
2. Lappangási stádium Tudattalan dinamikus kölcsönhatások Őrlődés
4
2011.04.14.
Az alkotó folyamat stádiumai Graham Wallas (1925) szerint II. 3. Megvilágosodási stádium Magasabb rendű organizáció Tudattalan feltörés Emocionalitás
4. Kivitelezési stádium Kidolgozás, Ellenőrzés Objektív, szimbolikus formák használata Kommunikáció
Irving Taylor Az alkotóképesség szintjei és fejlődése Expresszív alkotóképesség Produktív Inventív Innovatív Emergentív
Köszönöm a figyelmet!
5