TARTALOM. Búcsúzóul Ottovay László Könyvfesztivál Rendezvénysorozat A Nagy Könyv évében... 4

TARTALOM Búcsúzóul – Ottovay László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Könyvfesztivál Rendezvénysorozat A Nagy Könyv évében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Tisztelt Olvasóink, Kedves Kollégák!

Nyáron megjelenõ számunkat tartják kezükben, melyet örömmel nyújtunk át Önöknek. Számunk sok érdekes olvasmányt tartalmaz. Beszámolunk sok-sok igen hasznos és érdekes szakmai rendezvényrõl és kulturális eseményrõl, mely intézményünkben zajlott az elmúlt idõszakban. Biztos vagyok abban, hogy Önök közül jó néhányan személyesen is részt vettek az írásainkban megelevenedõ programokban, és talán szívesen forgatják oldalainkat, felelevenítve a már megélt élményt. Hírt adunk Kitekintõ rovatunkban falainkon kívül lezajlott szakmai programokról, konferenciáról, közgyûlésrõl is. Remélem, hogy a nyári idõtöltésük egy részében helyet kap lapunk olvasása. Az elkövetkezendõ nyárra, a pihenés óráira kívánok minden jót, legyen szép és élményekben, programokban gazdag nyaruk, pihenjenek jól!

A Szerkesztõség nevében a Kiadó

Nálunk történt A harmadik évezred információs kihívásai határainkon innen és túl . . . . 5 Agrárszakmai rendezvények Tíz éves jubileum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Sommelier a jövõ hivatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Agrárkulturális rendezvények Erdei iskolák és a környezeti nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Fenntarthatóság és/vagy fejlõdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Kiállítás megnyitó Misch Ádám kiállításának megnyitójára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IKON – Ablak az örökkévalóságra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . P. Oláh Oláh Tibor kiállítása, aki az ember és a természet harmóniáját keresi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy brit hölgy fest – Ann Walmsley kiállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fiser Tivadar természetszobrász „alkotásai” könyvtárunkban . . . . . . . . .

12 14 15 18 18

Könyvismertetés Akvarisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az EU Közös Agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere . . . . Tangazdaságok, tanüzemek az agrár-felsõoktatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . Fittness szakácskönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19 19 20 21

Kitekintõ Statisztikai tájékoztatás itthon és külföldön az uniós csatlakozás után . . . . Korok – virágok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Muzeális állományt õrzõ könyvtárak 5. konferenciája . . . . . . . . . . . . . . . . IKSZ közgyûlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megszületett A Nagy Könyv játék TOP 12-es listája . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22 23 24 25 26

Programajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Ajánló bibliográfia Vidékfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató

Agrárium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

E számunk szerzõi: Balogh Margit könyvtárigazgató (Petõ Intézet) Benczekovits Beatrix, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Kabai Gábor, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lõrincz Ferenc, Pálfai Katalin, Prokai Dorina, dr. Sinóros-Szabó Botondné (OMgK) Fotók: Viszló Levente (Pro Vértes Közalapítvány) Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kárász Kinga, Prokai Dorina (OMgK)

2

2005. XII. évfolyam 2. szám

BÚCSÚZÓUL Ottovay László, az Országos Széchenyi Könyvtár Tájékoztató és Dokumentumszolgáltató Fõosztály fõosztályvezetõje, 2005. május 1-jén, 63 évesen, a súlyos betegséggel vívott küzdelme után, tragikus gyorsasággal itt hagyott bennünket. A hirtelen jött megrázó hír még mindig hihetetlen. Értetlenül állunk elõtte, érzelmeink és emlékeink kavarodva tolulnak fel, amikor kedves, mosolygó alakját fölidézzük. Laci egyszerre volt a szolgálatkész, az udvarias kolléga, a közvetlen, figyelmes jó barát és a komoly szakember, aki 1965 óta teljesítette magas szinten könyvtáros hivatását. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Tájékoztatási Intézetében kezdte pályáját. 1968 és 1977 között az OTH Szabadalmi Tára és Szakkönyvtára vezetõje, majd – egy OMFB-s megbízással – az OMKDK-ban a Fejlesztési Önálló Csoport munkatársa, ezután a Szabványosítási Önálló Csoport vezetõje. Ebbõl a szakmai kutatómûhelybõl kerül 1980-ban Gyõrbe, a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola Könyvtárának a vezetõi székébe, ahol 1987-ig teljesít szolgálatot. 1987-ben, a könyvtár várba való költözése után, lesz az Országos Széchényi Könyvtár fõosztályvezetõje, a nemzeti könyvtár elkötelezett munkatársa és a nemzeti könyvtárügy képviselõje. Tanárként is megmérette magát, az egri Eszterházy Károly Fõiskolán adta át ismereteit a szakmai tájékoztatásról, itt könyvtáros növendékek sora ismerhette meg õt, s vele a hivatás tiszteletét és szeretetét. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének negyven éve, 1965 óta volt tagja. A Mûszaki Könyvtáros Szekció mellett, a Bibliográfiai és Társadalomtudományi Szekció munkáját is lelkesen támogatta. Minden megbízatásában a szakma egészéért dolgozott, vezetõségek tagjaként, szekció elnökként és fõtitkárként is, egyforma hivatástudattal és emberséggel tevékenykedett. Nevéhez fûzõdik az alapszabály kidolgozása és gondozása. Laci elment. Mi, akik személyesen is ismertük õt, még sokáig emlegetjük majd a szakmai rendezvények, a vándorgyûlések, a kirándulások részvevõjeként, s eszünkbe jut majd a baráti találkozók kitartó táncosa és az a szokatlan fényképezési technikája, amellyel megörökített minket. Mi is lekaptuk õt, belsõ kameránk megõrizte ezeket a vele töltött pillanatokat, s ezek a képek segítenek majd bennünket a közös emlékezésben!

Balogh Margit


3

Könyvfesztivál

RENDEZVÉNYSOROZAT A NAGY KÖNYV ÉVÉBEN A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezésében 2005. április 2124. között tartották meg a Budapest Kongresszusi Központban a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. E sorok írásakor pontos statisztikák még nem álltak rendelkezésre a látogatók számáról, de a közvetlen tapasztalatok azt sejtetik: a korábbi években is sikeres rendezvény minden eddigi csúcsot megdöntött, a programok javarésze teltházas volt, a standok elõtt hömpölygött a tömeg, jól fogytak a könyvek és fõleg kitûnõ volt a hangulat, remek kisugárzása volt az egésznek. Nagy szerepe volt ebben a díszvendégnek, Paolo Coelhonak, akinek népszerûsége szinte a popsztárokéval volt mérhetõ, csápoló leányhad kísérte minden lépését, a dedikációnál sorsolni kellett azt az 500 fõt, akit az író vállalni tudott, új könyvébõl A zahír-ból pedig az elsõ napon 5.000 (!) példányt adtak el a kereskedõk. Nyilvánvaló, hogy a Coelhojelenség bizonyos fokig divatkérdés, de azt hiszem, a mai világban örülni kell az irodalom és a könyv minden sikerének, hiszen, mint a címben már szó volt errõl, A Nagy Könyv évét éljük. Vendégünk volt még az oroszországi irodalom, mely minden eddiginél sokszínûbben tükrözi a hatalmas ország népeinek, nyelveinek, korosztályainak jelenlegi, változóban lévõ életét. A róluk szóló pódiumbeszélgetésen megjelent 7 író és költõ között volt

4

1922-es születésû idõs bácsi, aki témáit még mindig a II. világháború eseményeibõl meríti, és 1981-es ifjú hölgy, akit persze a ma kérdései, karrier, életszínvonal, a fiatalok érvényesülési lehetõségei foglalkoztatnak. A legérdekesebb közülük talán Vlagyimir Vojnovics, a jelenkori szatíra egyik legerõsebb képviselõje volt, aki Iván Csonkin közkatona életérõl és különleges kalandjairól írott regénye miatt majd negyedszázada emigrálni kényszerült, napjainkban Münchenben él, de tájékozottabb Moszkva hétköznapjairól, mint sok helyi lakos. Levetítették a programban Jiši r Menzel cseh rendezõnek a könyvbõl készített frenetikus hatású filmjét is, mindenkinek ajánlanám megtekintésre, aki még nem látta. A Könyvtáros Klub számos programja kapcsolódott A Nagy Könyv rendezvénysorozathoz. Bakos Klára, az MKE elnöke Az olvasás reneszánsza címû konferencián beszélt a szakma vonatkozó feladatairól. A Magyar Periodika Kör rendezvényén (2005 - a Fizika és A Nagy Könyv Éve) Bánkeszi Katalin, a Neumann Kht. igazgatója elevenítette fel egy régi olvasmányélményét (Knight: Légy hû magadhoz). Az olvasó könyvtáros A Nagy Könyvért programsorozatban többek között Bátonyi Violetta, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat fõigazgató-helyettese Závada Pál: A fényképész utókora címû sikerregényét ismertette. Pódiumbeszélgetés volt irodalmi kötelezõ olvasmányokról, a gyerekkönyv-

tárosok pedig a kicsiknek szóló regényekrõl beszélgettek. Az utolsó napi mûsor CD-ROM show volt, melyen a Fizika Nemzetközi Éve alkalmából készített ismerethordozókat mutattak be. Némi szubjektivitást megengedve magamnak, hadd említsem meg azt a két programot, mely az eddig nem említettek közül nekem legjobban tetszett. A szépirodalom megkövetése címû kerekasztal-beszélgetésen Süveges Gergõ, a Magyar Televízió szimpatikus fiatal mûsorvezetõje volt a moderátor, vendégei voltak Jókai Anna írónõ, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Gryllus Dániel zeneszerzõ, a Kalákaegyüttes vezetõje, akik barátságos, õszinte hangulatú megnyilatkozásaikban vallottak irodalmi élményeikrõl, olvasói szokásaikról, pótolva a meghívón szereplõ és betegsége miatt hiányzó, Sebestyén Márta énekesnõt és az igazolatlanul távol maradó Vitrai Tamást. Hasonló hangulatú másfél órát tölthettünk Vámos Miklóssal, aki az Ab Ovo Kiadó igazgatójaként jelent meg, de rá jellemzõ közvetlenséggel magánemberként szólt hozzánk, és vendégével Gerendás Péter zenésszel, aki Vámos Apák könyve címû regénye alapján készített CD-jérõl játszott el két számot. Aki ott járt a fesztiválon tudja, aki nem, higgye el: ennek a rendezvénynek bukéja van, meg múltja, jelene és biztos vagyok benne, hogy jövõje is. Lõrincz Ferenc


Nálunk történt

A HARMADIK ÉVEZRED INFORMÁCIÓS KIHÍVÁSAI HATÁRAINKON INNEN ÉS TÚL Az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Ujhelyi Imre termében zajlott le május 25-én A harmadik évezred információs kihívásai határainkon innen és túl címû nemzetközi konferencia. Megnyitójában dr. Szekeres Béla, az FVM vezetõ fõtanácsosa a mezõgazdaság megújuló információigényérõl, az internet térhódításáról (ezen belül a magyarországi tényekrõl és lehetõségekrõl), valamint a könyvtárakkal, illetve a jövõbeni szakirodalmi ellátással szemben támasztott igényekrõl beszélt. A program elsõ blokkjában az OMgK mutatkozott be. A nemrég elkészült referencia film megtekintése után Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató a könyvtár információs politikájáról szólt. Benczekovits Beatrix fõigazgatóhelyettes a minõségbiztosítási pályázatsorozatról, illetve annak elsõ két felvonásáról számolt be. A


Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2003-ban indította útjára a pályázatsorozatot, amelyet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer könyvtárai részére írt ki. Elsõ évben a pályázó könyvtárak széles körû felmérést és statisztikákat készítettek intézményükrõl, illetve ezekbõl teljesítménymutatókat számoltak. A második forduló feladata a benchmarking (összehasonlító vizsgálat) volt. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, az OMgK, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum összehasonlította a korábbi évben kiszámolt teljesítménymutatóit, megpróbálta közös nevezõre hozni azokat, hogy a tudományos és szakkönyvtárak számára egységesen értelmezhetõ és értékelhetõ eredményeket kapjon. A pályázat zárásaként közös tanulmány készült a levont tanulságokkal. A harmadik felvonásra is

jelentkezett mind a négy könyvtár, és a továbbiakban is együtt kívánnak dolgozni. A közös tanulmány, valamint a nemzetközi szakirodalom segítségével a magyar terminológia újraértelmezésére javaslatokat dolgoznak majd ki, segítve a hazai gyakorlatra javasolt irányelvek meghatározását. A külföldi elõadók közül elõször Tóth János, a Bácsfeketehegyi Gazdakör (Szerbia és Montenegro) elnökhelyettese kapott szót. A szerb Mezõgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumban kidolgozott elõírások és az ottani mezõgazdasági támogatási rendszer alapján adott tájékoztatást az aktuális helyzetrõl. Az összehasonlíthatóság céljából elmondta, hogy országukban az összes foglalkoztatott 10%-a dolgozik az agráriumban, ez a GDP 21%-át jelenti, az export 26,3%-a származik a mezõgazdaságból. Az ottani vidékfejlesztés fõ programcéljai: y a fiatal munkaerõ elvándorlásának megelõzése; y a talaj termõképességének vizsgálata, és a szükséges tápanyagmennyiség bevitelének meghatározása; y a bio- és az integrált termelés ösztönzése; y a feldolgozóipar EU-szintre hozása. Általánosságban a szerb agrárpolitika célja: a versenyképesség növelése. Ennek érdekében a gazdaságok struktúráját és a kapcsolódó kifizetéseket fokozatosan közelíteni kell az EU-ban elfogadott mércéhez. A költségvetés oroszlánrészét piac- és vidékfejlesztésre kell fordítani. 5

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

Serfõzõ Jenõ, a Horgosi Termelõk Klubjának elnöke – a gondolatmenetet folytatva – elmondta, hogy Szerbiában az agrárfinanszírozás rendszerének kidolgozásakor alapvetõ célkitûzésként az alábbiakat fogalmazták meg: y a gazdákat minél kevésbé terheljék a fejlesztések; y a legkedvezõbb hitelkonstrukciót vehessék igénybe; y a támogatások közvetlenül növeljék a versenyképességet; y a futamidõ 5-7 éves legyen. A rendelkezésre álló keret 0,7-1 milliárd euró. A felzárkóztatás információs rendszerének alappillérei: y tudástranszfer, szakmai konzultációk, új technológiák bemutatása; y tanácsadói hálózat (az országban 34 tanácsadó-állomás mûködik); y a termõföld bérbeadásának piaca; y a piaci árak alakulásának országos szintû követése;

y a mezõgazdasági információs börze létrehozásának kísérlete. Egyéb (Magyarországon is megfontolandó) célkitûzések: y viszonteladók nélküli, közvetlen kapcsolat (!); y kedvezõ rövid- és középlejáratú hitelek; y a fejlesztésekhez megvásárolt árucikkek árából 30% visszaigényelhetõ. A fontosabb szakmai célok megvalósítását a következõ témák támogatásával segítik: y tagosítás; y a savas talajok javítása meszezéssel; y minõségbiztosítási költségek fedezése; y ipari növények termesztése; y gyümölcsösök és szõlõültetvények létesítése; y állattenyésztés; y tejtermelés; y kivitel. Befejezésül Jakab Eleonóra, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Fõiskola munkatársa kért

szót. Elmondta, hogy bár szûkös anyagi feltételek között dolgoznak, sok területen érezhetõ elõrehaladás az elmúlt években. Köszönhetõ ez például a Budapestrõl, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karáról érkezõ elõadóknak és tankönyveknek, valamint a fõiskola könyvtárának több helyrõl küldött értékes és változatos könyvajándékoknak. Beregszászon új szakmai mûhely alakul, megindult a szakkönyv- és folyóirat-kiadás is, sok rendezvény támogatja az oktatást. Az OMgK és a Magyar Mezõgazdasági Múzeum könyvtárának jelenlevõ képviselõi szorgalmazták az együttmûködés szorosabbra vonását a fõiskolával; konkrét lépésekre az új tanév kezdete táján kerülhet sor. Természetesen a rendezvény csak morzsákban érinthette hazánk és a szomszédos magyarlakta vidékek agrárinformációs helyzetét és problémáit, de így is egyértelmûen kitûnt, hogy rengeteg a ránk váró feladat és munka. BB – LFL

TÍZ ÉVES JUBILEUM 2005. május 4-én ünnepelte 10 éves évfordulóját Az Európai Unió Agrárgazdasága címû folyóirat szerkesztõsége. A jubileumi ünnep kiemelt vendégei dr. Vajda László, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Irányító Hatósági Fõosztályának fõcsoportfõnöke, valamint dr. Tóthné Mohácsy Gabriella, az FVM vezetõ fõtanácsosa voltak. Nem csak a lap szakmai irányításához kapcsolódó vezetõk jelentek meg az eseményen, az olvasókat Tóth Kálmán, erdélyi almatermesztõ „képviselte”, aki 6

azokat a termelõket is fontosnak tartja tájékoztatni szülõföldjén, akik nem jutnak hozzá az újsághoz. Dr. Vajda László, a lap alapítója nyitóbeszédében gazdaságunk változásaira helyezte a hangsúlyt, mely az uniós csatlakozással egyre közvetlenebb hatással van a mindennapok emberére is. Gondoljunk csak az egyre szélesedõ élelmiszerpiaci kínálatra, a vásárlóért versenyzõ olcsó árukészletekre. Ezen a téren nem mellékes a magyar mezõgazdaság, mint az EU egyik jelentõs piaci

részarányt képviselõ ágazata. Ezért jelentõs szerepet kapnak azok az információs források, melyek tájékoztatást nyújtanak az Európai Unió közös piaci tendenciáiról, a változó termelési feltételekrõl, pályázati lehetõségekrõl. Nagyon fontos, hogy az agrárium vezetése a mezõgazdasági szaklapokon keresztül kapcsolatba kerüljön a magyar termelõkkel, akik ezeket a forrásokat kihasználva juthatnak piaci információkhoz, támogatásokhoz. A legmeghatóbb elõadással 2005. XII. évfolyam 2. szám


azonban Tóth Kálmán szolgált, aki megerõsítette a szerkesztõséget abban, hogy a lapnak ténylegesen van létjogosultsága. Idõrõl idõre olyan cikkek jelennek meg, amik közérthetõen, tájékoztató jelleggel informálják az olvasót az uniós hírek felõl. Egyedülállónak mondható a lap profilja: nincs még egy olyan újság, mely uniós kitekintéssel szolgál hírekkel a magyar gazdaság fejlõdésérõl. Emellett minden lapszámban vidéki tájleírások jelennek meg, melyek kedvet adhatnak az olvasónak egy-egy hétvégi kirándulásra. A következõkben a szerkesztõség, az ünnepeltek kaptak szót. A lap fõszerkesztõje, Tamás Enikõ idézte fel az elmúlt tíz évet, mely kihívásokkal teli, izgalmas idõszak volt életében. Az elõzõ fõszerkesztõ, Kölcsei Tamás után neki is ugyanúgy meg kellett tapasztalnia a lappal kapcsolatban felmerülõ egyedi problémákat. Egyedinek tekinthetõ Az EU Agrárgazdasága abban a

tekintetben, hogy a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízása és felügyelete alatt mûködik, az OMgK a munkavégzés helyszíne, a nyomdai munkálatok pedig az Agroinform Kiadónál folynak. A szervezés, a szállítás, a logisztika nagy összpontosítást igényel. Tamás Enikõ örömmel méltatta a társintéz-

mények közötti együttmûködés sikerét, és annak termékét, a tízéves havi kiadványt. Balogh Beáta, a folyóirat fõszerkesztõ-helyettese igazán szívébõl beszélt, amikor elmondta: nagyon reméli, hogy a sok utánajárással, érdeklõdéssel, információgyûjtéssel és fordításokkal járó cikkírás hozzátesz valamit a szakemberek, termelõk szemléletének formálásához. Hiszi, hogy a jövõ számára is értékes lapot hoz létre a „csapat”. Az utóbbi hónapokban két új munkatárs került a szerkesztõséghez – Prokai Dorina és Mihók Zsolt –, akik rendezvényekrõl tudósítanak és uniós híreket gyûjtenek a lapba. Az elõadások után pezsgõvel és születésnapi tortával ünnepeltek a jelenlévõ vendégek és a házigazdák.

P.D.


7


SOMMELIER A JÖVÕ HIVATÁSA 2005. május 10-én felejthetetlen kulináris élvezetet nyújtó rendezvénynek adott otthont az OMgK. Nevezetesen, dr. Csoma Zsigmond közremûködésével bemutatásra került a magyar borkultúra a gyökereitõl kezdve napjainkig. A jelenlévõk beavatást nyertek a borkészítés titkaiba, a valódi nemes borok rejtelmeibe. Az alapos, de érdekfeszítõ felvezetést követõen bõven illusztrált „bemutató” vette kezdetét. Az elõadó megkísérelte a lehetetlent, bemutatni a különféle bortípusokat – a karcsú, könnyed, zsenge szõkétõl a termetes, veretes, vörösig, az illatos száraztól az aszúvá töppedt nemes tokajiig –, valamint elmesélni a sommelier mesterség történetét és mûvészetét. A sommelier hivatás – amint ma ismerjük – a 19. századtól él, a nagy éttermek és szállodák megnyitásának köszönhetõen. A szakma a 60-as és 70-es évekig fejlõdött, amikor is a gazdasági válság idején visszaesett. Mostanában ismét virágozni kezdett, hála a sok országban bekövetkezett fejlõdésnek. Manapság a Nemzetközi Sommelier

8

Szövetség (ASI) – amelyet 1969-ben alapítottak – 39 tagors z á g o t számlál. A szövetség fõ célja a sommelierk profeszszionalizmusának elõmozdítása. Pontosan mivel is foglalkozik a sommelier? Erre a kérdésre kaptunk részletes, színes, jó humorral elõadott választ Fekete Györgytõl. Az étteremben segít a vendégnek kiválasztani az ételhez legjobban illõ bort, vagyis az a dolga, hogy – a vendég kérése esetén – az étel és a bor közötti harmóniát megteremtse. Emellett, mint kiderült a rendezvényen, ez egyfajta életstílus is, megfelelõ mûveltséget, olvasottságot igényel, hiszen bizonyos szempontból házigazdának is kell lenni. Elengedhetetlen még hozzá a jó kommunikációs készség, és az, hogy a sommelier „érezze” a vendéget. Ezáltal k ö n y nyebben el tudja adni magát (az ismereteit,

a tudását) és azt, amit kínál. A legfontosabb feladat az, hogy a vendég jól érezze magát. A rendezvényen jelen volt Dr. Urbánné Dr. Huszár Klára a Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola igazgatónõje is, aki a sommelier képzés lehetõségeirõl tartott elõadást. Mint elmondta, feladatuk a vendéglátóipari szakemberek speciális szakterületen való továbbképzése, illetve a laikus érdeklõdõk bevezetése a borok világába. Az iskola tanárainak szakmai és pedagógiai szaktudása lehetõvé teszi a két különbözõ cél sikeres ötvözését, és az eltérõ célcsoportok igényeinek mindenben megfelelõ kiszolgálását. Ehhez nélkülözhetetlen segítséget tud nyújtani az Agroinform Kiadó gondozásában megjelent könyv, amely a Sommelier – a jövõ hivatása címet viseli. A rendezvény után borkóstolóval egybekötött bemutatót is tartottak a szervezõk. Kísérõ programként Fiser Tivadar természetszobrász alkotásaiból nyílt kiállítás. EIZs


Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények

ERDEI ISKOLÁK ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS Az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, valamint a Magyar Természetvédõk Országos Szövetségének közös szervezésében valósult meg az OMgK agrárkulturális rendezvénysorozatának Erdei iskolák és a környezeti nevelés címû rendezvénye 2005. április 26-án. Szabó Miklós, az Erdei Iskola Egyesület (Budapest) társelnöke az erdei iskolák környezeti nevelésben betöltött szerepét ismertette, és bemutatta az általa vezetett soproni Árnika Erdei Iskola tevékenységét. Szabó Miklós elõadásában kiemelte, hogy az erdei iskolai programokon való részvétel mind a tanulók, mind a pedagógusok számára rendkívül sok hasznos tapasztalatot ad, a nagyvárosban élõ gyermekek számára különösen fontos, hogy a természetben szabadon mozoghassanak, friss levegõn sok érdekes, máshol nem látható, tapasztalható dologgal találkozzanak. A pedagógusok könnyebben adják át a természetben az ismereteket, mint a tantermek szûk légkörében. Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építõ nevelés- és tanulás-szervezési egység, melyben a tanulás a diákok aktív, cselekvõ, kölcsönösségen alapuló együttmû-

ködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedõ nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötõdõ szocializáció, így hatékonyan egészíti ki és gazdagítja az iskolai és óvodai nevelést. Breuer László a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület (Pénzesgyõr) vezetõje a magyarországi erdei iskolák támogatási, fejlesztési lehetõségeit, valamint a pénzesgyõri oktatóközpont tevékenységét ismertette. A rendezvény napján tablókiállítás is nyílt, mely mintegy húsz magyarországi erdei iskola tevékeny-

ségét mutatta be. A szervezõk nagy örömére egy most szervezõdõ erdélyi erdei iskola is megjelent bemutatkozó anyagával a kiállításon. A csinódi (Háromszék) erdei iskola tablóját a kiállítás zárása után az OMgK épületében mûködõ Agrár Szakirodalmi Szolgáltató Házban az elkövetkezendõ hónapokban is megtekinthetik az érdeklõdõk. Az OMgK szakmai és kulturális rendezvényeinek szervezésével mindig törekszik az intézmények közötti kapcsolatok erõsítésére, és nagy hangsúlyt fektet a határon túli kapcsolatok építésére. Frendl Kata

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetõk, illetve letölthetõk az OMgK honlapjáról! http://www.omgk.hu Az Elektronikus kiadványok menüpont alatt.


9


FENNTARTHATÓSÁG ÉS/VAGY FEJLÕDÉS 2005. május 31-én került megrendezésre a Fenntarthatóság és/vagy fejlõdés címû rendezvény. A meghívott vendégek vidékfejlesztõk, akik mind egy-egy alapítvány vagy rehabilitációs program vezetõ szakemberei. Manapság nagyon divatos lett a fenntarthatóság kifejezés. Közgazdasági értelemben olyan gazdálkodást jelent, melyben a természet fenntartásával érünk el minél nagyobb termelési eredményeket, és értékesítünk minél nagyobb menynyiségû jószágot – tudhattuk meg Balogh Pétertõl, a Nagykörûi Tájrehabilitációs Program vezetõjétõl. Szerinte azonban a fogalom nem ezt takarja. Meg kell értenünk, hogy mûködik a természet, és az abban zajló folyamatok részévé kell válnunk. Alá kell rendelnünk életünk kényelmét a természet erõinek, melyek olykor kegyetlenek is lehetnek. Magyarország vidéki tájképének, kultúrájának megtartása összetett feladat, s ennek megoldásához elõször néhány alapkérdést villantott fel a tájrehabilitációs program vezetõje. Hogy áll a vidéki térségek helyzete? Miért fontos a tájrehabilitáció?

Törpe vízicsibe fiókák

10

30-40 évvel ezelõtt még nem beszéltünk ezekrõl a kérdésekrõl. A falvakban igény volt a tradíciók ápolására, melybe a gazdálkodás hagyományai éppúgy beletartoztak, mint a szépmûvészeti és iparmûvészeti technikák elsajátítása, továbbadása. Ezek azonban idõvel vesztettek jelentõségükbõl, mivel a felnövekvõ generáció nagy része a nagyvárosok létbiztonságát választva elköltözött a felbecsülhetetlen természeti értékekkel rendelkezõ, de bizonytalanabb megélhetéssel szolgáló falvakból. Ez mára komoly gondokat okoz a vidék számára, hiszen elnéptelenedett, a mezõgazdasági munkálatokhoz nincs elég munkaerõ. Az ember életének keretet adó természet az utóbbi idõben veszélybe került. Ezért kell fenntarthatóságról beszélni: régen az élelmezésre szükséges mezõgazdasági termékeket a vidéki ember állította elõ; fenntartotta, kielégítette az élelmezési igényeket. Mára az élelmiszeripar vette át ezt a szerepet. A boltokban szinte minden termék tartósítóval, ízfokozóval, elterjedt nevén „E-kkel” van teli, melyek rövid távú egészségügyi hatásai kedvezõtlenek, a hosszú távú élettani hatások pedig még nem ismertek. A másik bûvös szó a tájrehabilitáció. Ez a fogalom nem azt ta-

karja, hogy a természetet bármi áron óvni kell az emberektõl. Azt kell tudatosítani, hogy környezetünket megértve, törvényszerûségeit betartva kell együtt élnünk vele. Sajnos manapság az élelmiszergazdaság nagyságrendekkel nagyobb mennyiségû élelmiszerkínálattal szolgál, mint amekkorára szükség lenne. Ez nagy mértékû pazarláshoz vezet a jóléti társadalmakban, miközben még mindig sok helyen éhes szájak várják a segélycsomagokat. A feleslegek hatalmas mennyiségû szemetet termelnek, így szinte feléljük a tiszta levegõt, a környezetet. A természetvédelmi programnak tehát nem az ember elszigetelése a célja, hanem ez egyfajta gazdálkodási forma. Ilyen szemlélet vezérli a Pro Vértes Közalapítványt is. A Vértes dél-nyugati lábánál, valamint a Zámolyi-medencében lévõ területek nagy része gyepterület, melynek természeti értékeit korábban is az emberi tevékenység, azaz a hagyományos mezõgazdálkodás tartotta fenn. Ezek a területek századok óta kaszálók és legelõterületek voltak. Ez olvasható az alapítványt bemutató kiadvány bevezetõ hasábjain. Az alapítvány e terület fenntartására, természeti értékeinek megõrzésére jött létre. Munkatársai helyes extenzív gazdálkodással õrzik meg a természetes faunát és flórát. Sõt, a régóta nem látott, de egykor a területen honos vadak visszatelepítésére is kísérletet tesznek. Viszló Levente, az alapítvány ügyvezetõje színes képekkel adta át annak a harmóniának a hangulatát, mely a Vértesben dolgozók és a természet között kialakult. Az elõadó életvidám képeken ismertette a vadon



élõ állat- és növényfajokat: a petytyes vízicsibét, a pajzsos cankót, a cigányrécét, és a függõleges pupillájú ásóbékát is. Külön érdekesség, hogy a több mint 2 méter szárnyfesztávolságú réti sas 1998-ban jelent meg fészkelõként a Zámolyimedencében, és azóta is megcsodálhatjuk életmódját. A madaraknak, hüllõknek, halaknak élõhelyfenntartó-programot tervezett az alapítvány, ami azt jelenti, hogy a réti kaszálás és legeltetés során megfigyelik és óvják a fûben, zsombékokban, nádasokban kialakult élõhelyeket. A gépi kaszálást elkerülve, szarvasmarhák legelik a növényzetet, mellyel megmentik a vízi madarakat, például a harist, a törpe vízicsibét. A kérõdzõket július 20. után, a költési idõszakot követõen engedik a terepre. A rétek gépi kaszálásakor láncfüggönyös vadriasztóval zavarják el az élõlényeket a karbantartani kívánt területrõl, melyek ún. menekülési sávokban húzódhatnak meg a munkálatok idején. A hagyományos gépi kaszálással a fûben megbújó kisállatok nagy része elpusztul, míg a Pro Vértes Programjában felmért adatok azt mutatják, hogy 100-ból 80 élõlény megmenekül a gépkezelõk türelmes munkájának köszönhetõen. Jó volt hallgatni az elõadót, akinek szavai tükrözték a természet iránti szeretetet. A májusi agrárkulturális rendezvény harmadik elõadója, Sallai Róbert Benedek, a Nimfea Környezet- és Természetvédõ Szövetség ügyvezetõ elnöke a Túrkevei Tájrehabilitációs Térségfejlesztési Programmal kapcsolatos tudnivalókat, tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel. A szövetség a Tiszántúl egyik legnagyobb szervezete, melynek több mint 1000 tagja van. Központi irodája Túrkevén


található, melyhez 13 helyi tagszervezet kapcsolódik. A szöv e t s é g névválasztásakor az alapítók a latin Nymphaea – tündérrózsa nemSzéki gólya zetség – elnevezést választották. Nemcsak a környezet iránti elhivatottság jellemzi a vezetõk és munkatársak szemléletmódját, céljuk a környezettudatos életmód és gazdálkodás oktatása. Ezt a tényt tükrözi, hogy az egyesületet a Debreceni Agrártudományi Egyetem Környezetgezdálkodási Karán alapozták meg, amelyhez középiskolás diákok is kapcsolódhattak. A Nimfea égisze alatt lévõ területek jelenleg a Hortobágy, a Körösök vidéke és a Nagykunság. Sallai Róbert Benedek prezentációját a Nimfea filozófiájával kezdte. Olyan ágazatilag egymásba integrált, táji adottságokat figyelembe vevõ, egymásra épített rendszerre van szükség, ami a táj-település fenntartását szolgálja önsegítõ módon, hosszú távon. Ehhez a rehabilitációs program az alábbi intézkedéseket valósítja meg: y önfenntartó helyi kezdeményezés; y vissza nem térítendõ támogatások igénybe vétele a program lebonyolításához; y helyi társadalom széles körû bevonása a fejlesztés fázisaiba. Ehhez az elõadó 5 pontban fogalmazta meg a Nimfea természet-

(Fotók: Viszló Levente)

védelmi Egyesületre váró feladatokat: 1. tájhasználat bevezetése juhok extenzív tartásával, mely által saját állományt lehet kialakítani a régióban. Ezzel népszerûbbé válhat a legelõ állattartás; 2. tájrehabilitáció; 3. városfejlesztés az önkormányzatok bevonásával; 4. környezet- és természetvédelem általánossá tétele, mind a lakosság, mind a mezõgazdasági termelõk körében; foglalkoztatás biztosítása; 5. fejlesztési lehetõségek kihasználása. A véleményformáló prezentációk során a közönség megismerhette a magyar környezet- és természetvédelem aktuális problémáit, lehetõségeit az Európai Unióban, amely pályázati lehetõségeken keresztül támogatja a magyar vidéki élet színesítését, természeti értékeinek megõrzését. Ehhez azonban nekünk is partnernek kell lennünk, hogy országok, tájak, emberek összefogásával bizonyossá válhasson: a jövõ nemzedékek számára is értékes marad életet adó bolygónk. Prokai Dorina

11

Nálunk történt – Kiállítás megnyitó

MISCH ÁDÁM KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJÁRA Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Kedves Barátaim! 1995. február 1-jén kiállítást nyitott a budapesti Fehérvári úti Közösségi Ház galériája. Misch Ádám kiállítását, mely a mûvésznek a kilencvenes évek elsõ felében alkotott mûveit mutatta be. Annak a megnyitónak a közönségében valószínûleg egyetlen ember sem volt, aki elõre láthatta, megérezhette volna a végzet akaratát, a tragikumot, a festõ másnap bekövetkezõ halálát. Az 1935. áprilisában született Misch Ádám hatvan teljes évet sem kapott a sorstól életmûvének felépítésére. Olyan hat évtized jutott ráadásul az õ és kortársai osztályrészéül, melyben a II. világháborút követõ, nem éppen felhõtlen idõtartamra esett a világra eszmélés korszaka, az ellentmondásos ötvenes évek jelentették a fiatalkort, a mûvészeti tanulmányokat pedig a 60-as évek 56-tól befolyásolt elején végezte. A pályakezdés 1965-os dátuma, mindannyiunk számára felveti az akkori kultúr- és mûvészetpolitika 3Tjének (támogat, tûr, tilt) súlyos kérdését: miként avatkozott be a rendszer a mûvész alkotói szabadságába. Tény, hogy Misch Ádám hosszú ideig semmiképpen sem volt a támogatottak közé sorolható. A piaristáknál tanult, évekig papnak készülõ fiatalember nyilvánvalóan nem lehetett az akkori kultúrirányítás kedvezményezettje. Iparmûvészeti fõiskolai diplomamunkája is vihart kavart, nem 12

véletlen, hogy elsõ önálló hazai kiállítására csak tíz év kényszerû várakozás után, 1975-ben kerülhetett sor, amikor a Nagytétényi Kastélymúzeum adott helyet képeinek. Igaz, akkorra már megszervezte a Gyõri Vagon- és Gépgyárban az acélszobrászati mûvésztelepi részleget, 1973-tól kezdve pedig (egészen haláláig) vezetõ tanára volt a Csepel Mûvek képzõmûvészeti szabadiskolájának. Irányítása alatt a Csepeli Képzõmûvész Kör (melynek vezetõjeként többek között Ilosvay Varga István, Buna Konstantin és Tóth Menyhért örökét vette át), számos kollektív díjat nyert és elismerést kapott, a tagok pedig sok egyéni díjat kaptak a képzõmûvészet valamennyi ágában. Talán ennél is fontosabb, hogy a mûvészeti nevelés kiváló szakem-

berévé vált, aki arra törekedett, hogy kibontakoztassa a Kör tagjainak tehetségét. Ennek a szemléletnek, célnak megfelelõen óvakodott attól, hogy saját stílusát, kifejezésmódját ráerõszakolja tanítványaira. Így lehetett keze alatt számos amatõrbõl, a mûvészetet kedvtelésbõl gyakorlóból élethivatásként alkotó mûvész. Misch Ádám eredményes külföldi kapcsolatokat épített és ápolt. Már 1963-tól, rendszeresen járt Németországba és tanulmányútjaival segítette saját tájékozottságát az új mûvészeti irányzatokról és eseményekrõl, ugyanakkor lehetõséget teremtett az itthoninál már évekkel korábban tárlatok rendezésére (Tübingen és Berlin). A 70-es évek végétõl Bulgáriában járt mûvésztelepeken, és építette be a sajátos kelet-európai hatásokat alkotásaiba. Milyenek is Misch Ádám képei? Ennek megfogalmazásához hadd hívjam segítségül a mûvészrõl 1998-ban megjelent monográfia szerzõit. Egyedül járta a maga kitaposott útját. Konstruktivizmusa egyedülálló, lírai, a Klee-féle finom valõrös színezés felé hajlott. (Képei) a nézõnek kalandos élményt sugároznak. A forma és a szín korreszpondenciája adja a globalitást, egy síkon lebegnek. – írta a régi barát, a szintén soroksári sváb családból származó Lux Antal. Az absztrahálás elmélyült szellemi mûveletet, bölcseleti tevékenységet jelentett Misch Ádám 2005. XII. évfolyam 2. szám


számára. Miközben a tárgyi világ látványának lényegi elemeit kiemelve leegyszerûsítette azt az elvonatkoztatott festõi jelek rendjével, ugyanakkor a tárgyakban megnyilatkozni nem tudó valóság lényegi elemeit pedig objektíválta, megközelíthetõvé tette általuk. E két folyamat összefüggéseinek érzékeltetése, kapcsolódási lehetõségeinek felvetése katartikus erejû tisztító hatással van a személyiségre – fogalmazza meg tanulmányában Bakonyvári M. Ágnes. Wehner Tibor szerint Misch Ádám olyan oeuvre-t épített, amely független a hivatalosság, a kurrens mûvészeti elvárások árnyaitól és árnyékaitól, amely egy disszonanciákkal és feszültségekkel, tisztátalanságokkal áthatott korszak viszonyai között is hiteles, önálló hangon megszólaló mûvészetként valósul meg, hagyományozódik az utókorra. A szuverenitás pozícióját az elvont mûvészethez való vonzódás, az absztrakt kifejezés korszerûségének hitvallása garantálta. Kedves Barátaim! A kiállított képeket nincs szándékomban elemezni, úgy vélem, azok magukért beszélnek, hadd hívjam fel azonban figyelmüket néhány részletre, melyek talán megkönnyítik a barátságkötést a festményekkel. Egyrészt arra, hogy bár kifejezetten szakrális témájú képet nem látunk az anyagban, azonban találunk többet is olyant, ami a keresztmotívumot tartalmazza. Nem szabályos keresztekrõl van szó, egyszerûen mértani ábrázolásokról, egymást meghatározott arány szerint metszõ egyenesekrõl (pl. Valpurgis-éj). 2005. XII. évfolyam 2. szám

Ez a megoldás a festõnek lehetõséget ad arra, hogy a horizontális és a vertikális irányt egyidejûleg jelölje. Nem sokkal húsvét és pár nappal a pápa halála után talán helyes Bakonyvári M. Ágnes álláspontját végiggondolni: A kereszt kultúrtörténeti értelmezhetõsége az áldozatvállalás, az áldozathozatal konkrét eseményéhez kötõdve… megengedi a lét nem csupán anyagi távlatokban történõ szemléletét. Ezzel az alkotó az emberi küldetés, a lét anyagi és természetfölötti meghatározottságának egyszerre megtapasztalható érvényesülését jelzi. Másrészt mindenképpen szólni kell Misch Ádám színkezelésérõl. A mûvész nem használ tiszta színeket, kerüli az utalást ezek természetes állapotára, fizikai érzékelhetõségére. Absztrakciós törekvésének része a színek törése. Gyakori a kék és a fekete alkalmazása, a halvány árnyalatok ellenpontozzák ezek hatását, az anyagtalanság képzetét keltik. Erre a kiállításon számos példát

láthatnak, szeretném különösen a figyelmükbe ajánlani a Sokszor 1. címût. Ide illik még egy nagyon fontos történet, ami érinti a festõ színhasználatát is. A zöld, mint a természettel leghitelesebben azonosítható szín, szinte teljesen hiányzik Misch Ádám gyakorlatából. Egyetlen kép van, melyen nem kerülhette el a zöld használatát, a Hosszú ideje címû. Bizonyára sokan emlékeznek a jelenlévõk közül arra, hogy valamikor a 70-es évek közepe táján borzalmas HÉV-baleset történt a Boráros téren. Nos, azon az estén a mûvész éppen Csepelre indult és pár perccel a baj megtörténte elõtt még az állomásépületnél állt a tömegben. Valami titokzatos erõ azonban idejében a peron felé irányította. Szinte testközelbõl látta a halottakat, a sebesülteket, a szerelvény roncsait, az elszakadt vezetékeket. A tragikus élményt évekig nem tudta mûvészileg feldolgozni, mikor aztán elérkezettnek látta az idõt, egész sorozatot szánt az átéltek megörökítésére, és a HÉV-szerelvényt eredeti zöld színében ábrázolta. A titokzatos erõ akkor megmentette õt, nyilván azért, mert dolga, feladata volt ebben az emberi létben: adnia, munkálkodnia kellett. A sokak által a legnagyobb magyar festõk közé sorolt Tóth Menyhért azt nyilatkozta 1976-ban Csapó Györgynek: Én azt tartom a legfontosabbnak, hogy adhassak. Ez az igényem, rendeltetésem. Az, hogy a rám esõ részt a végsõkig vigyem, hiánytalanul kifejezhessem. Azt kérdezem magamtól: hát festõ vagy te? S azt felelem, mindenekelõtt ember 13


vagyok, aki emberül akar élni a Földön. A legnagyobb teljességgel. Akkor töltöm be szerepemet, ha ezt az igényt ki tudom elégíteni. Egyszer valaki azt mondta, hogy én nagyon szeretem a parasztot. Azt feleltem: természetesen. De a feleletem lényege tulajdonképpen így szólt: mindig azt szeretem, aki nélkülözi a szeretetet. Gyönyörû gondolatsor, és úgy érzem nagyon jellemzõ Misch Ádámra, az emberre, és Misch Ádámra, a festõre is. Szinte kiált vásznairól, hogy menynyire szeretett adni. Azon a módon és abban a formában, ahogyan adni tudott: a képeken át. És biztos, hogy élt benne a vágy, mint Tóth Menyusban, hogy a rá esõ részt hiánytalanul kifejezhesse, miközben emberül él a Földön. És afelõl

sincs kétségem, hogy õ is nagyon szerette azokat, akik nélkülözték a szeretetet, mondjuk például a csepeli képzõmûvész kör kezdõ tagjai, vagy akár az egy idõben nem igazán elismert magyarországi-soroksári németség. Magam, akinek ereiben szintén csordogál valamennyi sváb vér, tanulságosnak és ide illõnek tartom vélekedését a hovatartozásról. Én elsõsorban képzõmûvész vagyok, nemzetiségi hovatartozásom valahol mélyen nyilván befolyásol, hiszen nemzetiségi iskolába jártam, megtanították nekem, a gót betût, mely szépségével, keménységével idõnként fel-felötlik bennem. Aki kettõs kultúrában nevelkedik, az kell, hogy vállalja és vallja mind a kettõt.

Hölgyeim és Uraim! Misch Ádám halálának 10. évfordulója tiszteletére rendezett kiállításunkat megnyitom. Azt gondolom, hogy a család és az OMgK összefogásának eredményeként gazdag és értékes anyagot tudunk megmutatni Önöknek, mely méltó ehhez a kísérletezõ kedvû, nyilvánvalóan nagy formátumú, mûvészetet és önálló gondolatokat egyaránt közvetítõ mûvészhez. A kiállítás április 5. és május 1-je között volt látogatható az OMgK Galériájában. A kiállítást megnyitotta Lõrincz Ferenc, az MKE Mezõgazdasági Szervezetének elnöke

IKON ABLAK AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGRA Március 16-án – megalapozva ezzel a húsvét várás hangulatát – az OMgK Galériájában Cserháti Ágnes, az MTV mûsorvezetõje nyitotta meg Jószai Sándor képzõmûvész IKON – ablak az örökkévalóságra címû kiállítását. A Krisztus után 843-ban újjászületett ikonfestészet a Kelet-Római Birodalomban, olyan tisztelet tárgya

14

lett, mint nyugaton az ereklyék. Még olyan ikon is akad, amelyet a hagyomány szerint nem emberkéz alkotott. A könyvtárunkban kiállított ikonokat nagyon is emberkéz alkotta: Jószai Sándor keze. Ezek az ikonok a hagyomány tökéletes ismeretérõl vallanak, amit – számomra nagyon is szimpatikus módon – finoman megújít alkotásaival. Talán az sem véletlen, hogy pontosan 32 képet állított ki, hiszen a „fõhõs” 33. évében halt kínhalált. Engem legjobban az Újszövetségi Szentháromság címû ikon fogott meg, a keresztrefeszített Fiút békésen burkolja az Atya csillagleple, alul a galamb képe teszi teljessé a mûvet. Nagyon figyelemreméltó a Jézus tanít a templomban címû ikon, az emelvényen ülõ fiú tekintélyt parancsol. A legmerészebb ötlet a Jézus keresztje fölé írt INRI (Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum) felirat magyar meg-

felelõje a N.J.Zs.K. (Názáreti Jézus a Zsidók Királya). Ilymódon Jézus nemcsak a görögöké, rómaiaké, zsidóké, hanem a mienk, magyaroké is. Kívánom Jószai Sándornak, hogy munkáiban a tehetõs és vallásos emberek is felismerjék az értéket. Vannak ilyenek, íme egy idézet a bibliából: Könnyebb a tevének átmenni a tû fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába. – mondta Jézus. Erre a hallgatói megkérdezték: Hát akkor ki üdvözülhet? Ezt felelte: Ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges. Azzal a gondolattal zárom a kiállítás méltatását, melynek igazáról Jószai újra meggyõzött: Isten emberré lett, hogy az ember istenné lehessen. A kiállítás április 2-áig volt látogatható. Kabai Gábor 2005. XII. évfolyam 2. szám


P. OLÁH OLÁH TIBOR KIÁLLÍTÁSA, AKI AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET HARMÓNIÁJÁT KERESI Kedves Látogatók! Kedves mûvészetet szeretõ Közönség! Kedves Barátaim! Hogy ma itt lehetünk és találkozhatunk, az nem más, mint tanúságtételünk ember mivoltunkról és annak legszebb, legszentebb megnyilatkozásáról, a cselekvõ ember alkotó és kifejezõ tükrözõdésérõl, a mûvészetrõl. Ennek a találkozásnak a címe lehetett volna az is, hogy Kommunikáció és cselekvés, mivel a cselekvõ mûvész kommunikáció-sorozatot indít felénk. A mûvészet és az azt képviselõ alkotó segít bennünket a kusza világban, a rohanó idõben eligazodni, a végtelen tér és idõ véges zónájában otthont lelni. S az otthon nem csupán azt jelenti, hogy egy meleg fészket találni és teremteni magunknak, hanem ennél többet is, magunkra lelni, önmagunkra ismerni, hogy aztán ezt a tiszta önismereti képet másoknak tükrévé emelhessük. Ma egy kicsit ez történik velünk, amikor összegyûltünk, hogy P. Oláh Oláh Tibort megismerjük; a láthatatlant láthatóvá tegyük, vagyis elmerüljünk az õ gondolat- és


érzésvilágába, amikor beereszt bennünket intim szférájába. De ez sok gyötrelemmel, sok-sok kudarccal, hatalmas kihívásokkal, némi daccal, enyhe büszkeséggel és óriási elszántsággal, akarattal jöhetett létre. Az emberiség talán egyik legnagyobb kihívása, mondhatnánk próbaköve is lehetne az, hogy ki mennyit vállal. Oláh Tibor megpróbálta, és sikeresen átlépte ezt a követ, de ahogy már említettem, sok nehézséggel kellett megbirkóznia. Már a legelején, a pályaválasztás idején, a kétszeri sikertelen felvételi, majd a katonáskodás után vándorbotot vett a kezébe és elment világot látni, tapasztalni, felejteni… Bejárta Európát, Ázsia és Afrika egy részét, több évig hajózott a Dunán, a Balatonon, a Földközi-, az Égei- és a Vörös-tengeren, mert a vándor elindul, …hogy választásához ismeretet és tapasztalatot gyûjtsön, mert szeretné eldönteni, milyen életet éljen, milyen az élet, amelyben minél kevesebb a gond és a törtetés, s minél több a szemlélõdés, a béke, a lélek derûje. Bizonyára felismerték ezt az idézetet, mely a meghívó hátsó oldalán is szerepel (Reisinger Ján o s ) . I g e n , Oláh Tibor végsõ dönté-

séhez útra kellett kelnie, hogy elõkerülhessen ismét a vászon, és az ecset. Miért is kellett újra a kihívások elé állnia? Talán azért, amiért nagyanyja is így tette. Igaz más módszerekkel, más indítatással, de egyazon célért; a szépséget feloldani. Az õ tisztelete és szeretete jeléül vette fel a P. vagyis a Polonkai nevet. Nagyanyja, amikor kifestette a lakását – a gyerekek beszáradt vízfestékét olajjal feloldva és vattapamaccsal – életet lehelt az üres falfelületekre. Talán ez, talán más is ostorozta Oláh Tibort, aki késõbb megfogadta egyik barátja feleségének a tanácsát, mely így szólt: Ne rejtõzz el! Nyiss ajtókat!. S az elsõ ajtó Gyomaendrõdre nyílott; jelentkezett a nemzetközi mûvésztelep alkotói közé, s az ajtók sorra kitárultak. Alapító tagja lett a dunaharaszti Mûvészeti Egyesületnek, de tagja az Országos Képzõ- és Iparmûvészeti Társaságnak is. Nem csoda, ha számtalan közös és önálló kiállítás áll a háta mögött és alkotásai közül igen sok már csak magángyûjteményben látható, itthon és határainkon túl, Németországban, Ausztriában, Kanadában és Izraelben. Itt jegyzem meg, hogy a meghívóra két olyan festményét nyomtattuk, melyek szintén magángyûjteményben vannak. Ha van – és van – titka Oláh Tibornak, miben rejlik az? Õ magát csak romantikus-realistának nevezi, mely a valóságot idealizálja. Többféle stílust kipróbált, vallja magáról, míg ki nem alakult saját érzelmi világát tükrözõ látásmódja. Több technikát alkalmaz: az olajtól az akrilon és a szénrajz-szitanyomaton át a selyem-ecolinig, mint 15


ahogy ezeket itt a kiállításon is láthatjuk. De ezek még nem adnak arra választ, hogy mi a titka az elõttünk álló mûvésznek. Azt hiszem az önmagával örökké elégedetlen ember, aki mindig a tökéletességre törekszik. Várkonyi Lajos festõmûvész így ír errõl: …olyan embert és mûvészt ismertem és szerettem meg személyében, aki önmagával szembeni kíméletlen perfekcionizmusa mellett csodálatra méltó mûvészi alázatról és mindenfelé áradó emberbaráti szeretetrõl tett tanúbizonyságot. Én is ilyennek ismertem meg Oláh Tibort. Emberbaráti szereteténél talán a szerénysége nagyobb. Keresi mindenben és mindenhol a derû és a szépség, az ember és az õt körülvevõ természet harmóniáját. Munkái érzékiek, de átgondoltak, konstruáltak és karakteresek, rejtõzködõk, s egyben mélyrehatóak. Ám a múzsák gyakran kegyetlenek és önzõek. Teljes életet követelnének, s ha ezt nem is tudja a mûvész mindig teljesíteni, de a tökéletesség egyre finomabb és magasabb lépcsõfokait építi ki benne. Oláh Tibor nem fél a szép megjelenítésétõl. Szépet és szépen alkotni, ez mai korunkban nem annyira divatos, de õ gyönyörködtetni akar. Csodálatos õstehetsége bensõ világából fakad, jelenléte a szépségben és jóságban való hitünket táplálja és megerõsíti azt. Ki is hát akkor Oláh Tibor? Az útját, kifejezési módját keresõ mûvész, aki nem kötelezte el magát egyetlen irányzatnak sem, de próbálja saját kifejezési módjait, technikáit következetesen alkalmazni. A benne levõ tehetség talán a már említett természeti témában domborodik ki legjobban. A növényi és táj témájú képek fejezik ki a legjobban a mûvész egyéniségét, és ezt sugallják a modernebb szemléletû kompozíciói is. 16

Ismerkedjünk meg a mûvész filozófiájával képein keresztül is. Járjuk körbe egy kicsit a kiállítási anyagot, meg-megállva egy-egy képnél. A plakátra az Õsrobbanás címû képet választotta Oláh Tibor. Az elemi erõvel feltörõ anyag lenyûgözõ hatást vált ki az emberbõl, érzékelteti, hogy mennyire kicsik vagyunk a természet nagysága mellett. A kép ezt jól adja vissza: a realitás határán felismerhetõ az élmény, melyet bennünk kelt, de elviszi azt a valóság határáig is, így az absztrakció és a valóság keveredik bennünk. Ez a csodálatos kép – mint annyi társa itt a kiállításon – selyemanyagra készült, egy talán sokak által nem annyira ismert technikával: az ecolinnal. Mi is az az ecolin? Engedjék meg, hogy dr. Pogány Gábor mûvészettörténészt, mûvészeti írót – aki itt van közöttünk – idézzem: …A reneszánsz óta hagyományosnak tekinthetõ olajfesték mellett egy olyan eszközzel próbálkozott, amely meglehetõsen egyedi és újszerû, legalábbis úgy, ahogy Oláh Tibor használja…. Az ekolin festõereje igen nagy, már kis hígításban is élénk felületet ad. … Transzparens, áttetszõ festék,… dolgozni …a nagy színezõ erõ miatt sokkal óvatosabban (kell vele), mert a festett felület már alig javítható. … Oláh Tibor különleges feladatot vállalt, amikor hordozóanyagnak a selymet választotta. Erre az anyagra jóformán csak elsõ kézbõl, alla prima lehet festeni, viszont a fehérsége és a fénye sokkal gazdagabb látvány elkészítését teszi lehetõvé, mint ha papírra festene. Több képnél alkalmazza tehát ezt a módszert, fõleg a természeti, növényi ábrázolásnál, mert érzi a természet közelségét. Akár modern textiltervezõ is lehetne az alkotó,

gondoljuk magunkban, s bizony becsületére válna azoknak is a módszer ilyen fokú alkalmazása, mert Oláh Tibor kifejezés-eszköztárához igen közel áll a selyem és a batik, s a legnemesebb rokonságot velük a már említett Õsrobbanás címû kép mutatja. Minden igazi mûvész szembetalálkozik az emberábrázolással, s az, aki komolyan veszi önmagát az egy férfi akt vagy portré megalkotásánál fel kell, hogy tegye magának a kérdést: ismerem-e én az anatómiát annyira, elegendõ-e az én ismeretem ahhoz, hogy egy élõ emberi test vagy arc jellemzõit, szépségét és csúnyaságát visszaadhassam, ábrázolhassam? Az a mûvész, aki ezt fel meri tenni saját magának; már túljutott a dolog nehezén, mert egy igazán õszinte mûvésznél soha senki sem tudja jobban, mint önmaga, hogy hol vannak az õ képességeinek és képzettségének a határai. Oláh Tibor is felteszi ezt a kérdést magának, és a jelek azt mutatják, a portrékról és az aktokról az olvasható le, hogy legjobb tehetsége szerint õszintén arra törekszik, hogy a téma minél jobban megjelenhetõvé váljon. Biztosak lehetünk abban – látva és érezve megnyilvánuló csodálatos tehetségét – hogy az elkövetkezõ évek további következetes munkája még több eredményt hoz, még több képpel gazdagítja tárházát. A már fent említett technikával állít ki több portrét, ezért külön szeretnék szólni a falakon függõ mûvészportrékról. Közismert és népszerû nevezettességek, magyar és külföldi színmûvészeket látunk, ami nem csupán azért öröm, mert szerettük, szeretjük ezeket az embereket, de öröm azért is, mert valamennyi portréról a már sokszor említett derû, szépség, emberszeretet árad: Sinkovits Imre még bete2005. XII. évfolyam 2. szám


gen is sugárzó huncut mosolyán, Hofi Géza pajkos nevetésén, Udvaros Dorottya bájos kedvességén, közvetlenül a bejáratnál Bodrogi Gyula átütõ életerején. Ha közelebb szemügyre veszik õket, kérem, figyeljék meg Hofi Géza képét talán egy kicsit alaposabban. A foto-realisztikus portrét az impresszionizmus játszi könnyedségével öleli át a színes, csíkos férfiing. Vannak, akik szerint ezt a hatást csupán az õstehetségek tudják létrehozni. Külön említést érdemel Sophia Loren arcképe, melyen a királynõi szépségû olasz világsztár emberi, humánus karakterérõl is meggyõzõdhetünk. A festõ technikailag is remekel a nyakék megjelenítésével. Az egész kép világít, mintha egy glória lenne. Aki portréfestészettel foglalkozik, tudja, mennyire nehéz feladat a 2005. XII. évfolyam 2. szám

gyermekábrázolás. Oláh Tibor három igen kedves, õhozzá közelálló gyermeket hoz elénk. Figyeljük meg a középsõ képet, amely a kis Olivérrõl készült, ez már jellemkaraktervonásokat is hordoz. Minden portréja karakteres, és nem csak fizikailag, lelkiekben is az. Nagyon szépen van megkomponálva a Tél címû olaj-vászon kép. Igazi értéke a kompozíció mélységében rejlik. S ha már titkokról beszélek, szót kell említeni a Rejtõzködõ címû alkotásról is. Fény és árnyék, fekete egy kis fehérrel, – sejtelmes, ezoterikus élményt vetít elénk. Nagyon tetszenek nekem azok a szoborfejek, melyek a Kõbezárt kapcsolat címet kapták. Az antik mûvészet – sokakat megihletett már – így Oláh Tibort is megérintette ez a téma: a klasszikus szoborfej újra élesztése, lírai szépséget áraszt, és felcsillantja az ókori mûvészet nagyságát, örökkévalóságát. Az Aranyõsz pedig elénk sodorja a forgó leveleket. Láthatjuk a selyem-ecolin itt is milyen csodára képes. Végül, de nem utolsósorban meg szeretném említeni az Idõsávok címet viselõ három tus-szitanyomatot. A kép az idõzónák találkozásáról szól szimbolikus megjelenítéssel. Az örökélet, mintha egy kaleidoszkópban forogna. Az absztrakció akár játék is lehetne. Ez a három modern grafika a kísérletezõ mûvész útkeresésének példája. Jól

felismerhetõk benne az õsi szimbólumok: y az élet labirintusa, mely a kiismerhetetlenség egyetemes jelképe, y az élet jelképe, a füles kereszt, az egyiptomi hieroglifákon található, y a magyar apostoli kereszt a hármas halommal, y a világra figyelõ férfi lovas alakja a keltakorból y és az atomkor képletes ábrázolása a festõ képzelete nyomán. Ezek a jelképek és a szimmetrikus kompozíció az emberi tudat és történelem mélységeire utalnak, és bár formanyelvük eltér a kiállítás többi alkotásától, közös bennük a törekvés az ember által megjeleníthetõ értékek közvetítésére. Oláh Tibor édesapja ezt mondta egykor a fiának: Várd be a búzaszemek érését! Íme a búzaszemek kicsíráztak, kalásszá értek, s remélem még sok aratás vár az azóta elhunyt édesapa mûvésszé érett alkotó fiára. Kedves Mindannyian! Ma egy kivételes ünnepnapot kaptunk P. Oláh Oláh Tibor jóvoltából. Ez az ajándék elsõsorban nekünk szólt, de a mûvészt reprezentálja. Többszörös jubiláló, ünneplõ õ maga; hiszen 2002 óta nem állított ki, közeleg egy kerek évszámú születési dátum és ma Tibor napján, a névnapján, hadd köszöntsem õt. Fogadják szeretettel Oláh Tibort és tekintsék meg a befogadó szemével és nyitott lélekkel az itt kiállított mûalkotásait. (A kiállítás április 14. és május 10. között volt látogatható.) Dr. Sinóros - Szabó Botondné 17


EGY BRIT HÖLGY FEST – ANN WALMSLEY KIÁLLÍTÁSA Az OMgK Galériájában május 330. között volt látható Ann Walmsley festõmûvész kiállítása. Hadd írjak abban a modorban kritikát ahogyan Ann fest. Mûkedvelõ – hangzik a lenézõ félmondat; majd folytatódik: dilettáns, amatõr.

Mennyire nem számít az ALKOTÓNAK az efféle megjegyzés, ha tudja a szíve vezérelte a tollat, az ecsetet, a vésõt... Tájak, melyeken lángoló naplementék, erdõk-mezõk –, melyeket nem mérnökök, hanem a Teremtõ talált ki. Láttak-e már ronda fát? És ronda épületet? Na ugye… A tájakban bölcs baglyok, halat lesõ madarak járják az élet körtáncát, talán nincs is halhatatlan lelkük, mi mégis szárnycsapásaikra örökre emlékezünk. És az emberek, az arcok , merengõ özvegyasszony, kinek belsõ szépsége átragyog a ráncokon. Mellesleg ott vannak az elõdök, Monet, Botticceli, és eszünkbe jutatják az alaptörvényt: az író ne feledje, hogy elõzõleg olvasó volt, a festõ pedig gyermekként nézelõdött

a hosszú londoni estéken. És ha megéheztünk, Ann elénk tárja a tûzpiros epreket. Ínycsiklandó! Hmmm… A képei meg szívcsiklandóak voltak, kedves Ann! KG

FISER TIVADAR TERMÉSZETSZOBRÁSZ „ALKOTÁSAI” KÖNYVTÁRUNKBAN Évezredek teltek el azóta, hogy a Kaukázuson túli vidék lakói a ligeterdõk fáinak koronájába kúszó és ott termõ szõlõt a földközelbe kényszerítve mûvelésbe vonták. Az eredetileg erdei kúszó lián, metszéssel szelídült az emberhez és lett „kezes”, pontosabban kezelhetõ, gondozható növény. Ezeknek a szõlõtõkéknek a felhasználásával és mûvészi látásmódjával készít mûalkotásokat Fiser Tivadar természetszobrász, akinek tárlata a Sommelier – a jövõ hivatása címû rendezvényünk kísérõjeként – május 10-27. között – volt megtekinthetõ. A könyvtárban bemutatott szobrok a mûvész fantáziájának termékei, melyeket a természet alakított ki, õ „csak” kiválogatta, felismert bennük valamilyen mondanivalót, és megtisztítva, kicsit alakítva, esztétikailag 18

rendbe téve mûalkotást hozott létre belõlük, a mester fantáziájának kifejezõ eszközeiként. Saját elmondása szerint ezek mind

a természet által létrehozott formák én csak kiemelem a nagy õskáoszból, és belehelyezem egy magam által kreált rendszerbe. A szobrok olyan szõlõtõkékbõl készülnek, amelyeket évtizedekig a szõlõ tulajdonosa metsz, tehát a valódi faragásokat a szõlõültetvény tulajdonosa végzi hosszú évtizedek alatt – természetesen nem elõre megfontolt szándékkal és szoborkészítés céljából –, a mûvész a kivágás után menti meg a tûzre dobástól a tõkéket. Jelenleg a szobrok – amikor éppen nem egy rendezvény keretein belül csodálhatóak meg – Fiser úr házának a kertjét díszítik, és mint elmondta, nagyon nehezen ad el közülük egyet is, mert a család szívéhez nõttek, olyanok mintha családtagok lennének. Eszes - Istenes Zsolt 2005. XII. évfolyam 2. szám

Könyvismertetés

AKVARISZTIKA Horn Péter – Zsilinszky Sándor Mezõgazda Kiadó 2005. 343 p. Immár 15. kiadását éri meg a szerzõpáros könyve. A mû az akvárium berendezésével és gondozásával, a technikai segédeszközökkel, az akváriumban végbemenõ fontosabb kémiai és biológiai jelenségekkel, az akvárium növényeivel, a halak biológiájával, tartásával és tenyésztésével ismerteti meg az olvasót, majd a leggyakrabban elõforduló halbetegségekkel foglalkozik, kitérve a gyógykezelés eredményes módszereire is. A legnépszerûbb halakat színes fényképeken mutatja be. A mai értelemben vett modern akvarisztika múltja Magyarországon több mint 50 évre tehetõ. Ez alatt az idõ alatt több akvarisztikával foglalkozó szakkönyv jelent meg hazánkban, ám ezek az írások megközelítõen sem tudták a széles skálájú gyakorlati tapasztalatok átadásának kívánalmát teljesíteni. E könyv szerzõinek nem volt célja enciklopédikus, lexikális jellegû mûvet írni, hiszen korunk Afrika, Ázsia és Dél-Amerika õserdei vizeibõl évrõl-évre tucatszám kerülnek elõ a számunkra, de olykor a tudomány számára is ismeretlen halfajok. Ebbõl következik, hogy ma már a nagy enciklopédiák, Axelrod, Frey, Innes, Sterba stb. szakmunkái is hiányosak. Éppen ezért az Akvarisztika e legújabb kiadása a legismertebb halcsaládoknak azokkal a fajaival foglakozik, amelyek hazánkban kivétel nélkül beszerezhetõk. A trópusi díszhalak szaporításának módszerei a hazai és külföldi szakirodalomban is megtalálhatók. Mégis van valami, amit a legtöbb szakkönyv nem tud adni, de ebben a könyvben megvan. Ez a többlet a rendkívül éles megfigyelõképességen alapuló és egészen kivételes akvarista érzékkel párosult gyakorlati tapasztalat. Az ennek alapján adott tanácsok jelentik azt a többletet, amit ez a könyv nyújt a kezdõ vagy gyakorló akvarista olvasónak. Ez a mû nélkülözhetetlen segítõje mindazoknak, akik az akvarisztika szép tudományával, hobbijával kívánják eltölteni a szabadidejüket.

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK ELMÉLETE ÉS NEMZETKÖZI MOZGÁSTERE Popp József Európai Agrárpolitika Kft. 2004. 321 p. Magyarország Európai Uniós csatlakozása döntõen meghatározza a magyar mezõgazdaság lehetõségeit, versenyesélyeit az elkövetkezõ évtizedekben. Fokozott figyelemmel kell kísérnünk a nemzetközi agrárpolitikák alakulását is. A könyv hiánypótló munkának tekinthetõ a magyar agrárgazdasági kutatásban.


19

Könyvismertetés

Rávilágít a nemzetközi agrárpolitikák összefüggéseire, különös tekintettel az Egyesült Államok és az Európai Unió agrárpolitikai gyakorlatának összehasonlítására az agrártámogatások leépítését célzó nemzetközi kötelességvállalások figyelembevételével. A nettó agrárexportõr Magyarországnak is alkalmazkodnia kell a nemzetközi agrárpolitikák változásaihoz, valamint fel kell készülnie a világ agrárkereskedelmének további liberalizálódására. Horn Péter akadémikus ezt mondta a könyvrõl: Popp József közérthetõ nyelven írt, logikusan szerkesztett könyvét meleg szívvel tudom ajánlani mind a nemzetközi kereskedelem és agrárpolitikák – beleérve az EU Közös Agrárpolitikáját is – iránt érdeklõdõ szakemberek számára, mind pedig a magyar agrárgazdaság szereplõi, az agrárpolitika irányítói számára. A magyar agrár-felsõoktatás oktatói és hallgatói hasznos tankönyvként forgathatják a szerzõ mûvét, aki maga is több évtizedes hazai és külföldi szakmai és oktatói tapasztalattal rendelkezik.

TANGAZDASÁGOK, TANÜZEMEK AZ AGRÁR-FELSÕOKTATÁSBAN Dr. Fehérné dr. Várady Katalin – dr. Munkácsy László – dr. Patkós István – dr. Székely Csaba – dr. Wallendums Árpád Mezõgazda Kiadó 2005. 204 p. A földmûvelés, a mezõgazdálkodás, az élelmiszerek elõállítása, az erdõk, a kertek, az állatok, a növények gondozása elméleti és gyakorlati felkészültséget igényel. Az agrároktatást minden, jelentõs mezõgazdasági tevékenységet folytató országban a kezdetektõl fogva a gyakorlatiasság jellemezte. Magyarország Európai Uniós csatlakozása döntõen meghatározza a magyar mezõgazdaság lehetõségeit, versenyesélyeit az elkövetkezõ évtizedekben. Fokozott figyelemmel kell kísérnünk a nemzetközi agrárpolitikák alakulását is. A könyv hiánypótló munkának tekinthetõ a magyar agrárgazdasági kutatásban. Rávilágít a nemzetközi agrárpolitikák összefüggésére. Az agrárképzésben a hangsúlyt mindenkor a termelési teendõk megismertetésére és végrehajtására helyezték. A tudományos és technikai haladás az adott kor színvonalának megfelelõ gazdálkodás eléréséhez természetesen egyre több elméleti ismeret birtoklását is szükségessé tette. Az eredményes agrár-felsõoktatás alapja az elmélet és a gyakorlat egymásra épülõ, egységes rendszere. A gyakorlati oktatás a mezõgazdasági alapismeretek elsajátításával, valamint a manuális munka megismertetésével megalapozza, elõsegíti a szakmai tárgyak oktatását, szintetizálja, egységes rendszerbe foglalja az egyes tudományterületeken tanultakat. A gyakorlati oktatás eszköz- és pénzigényes. A felkészítés a tevékenység sokirányú gazdasági igénye miatt nem valósulhat meg egyetlen termelõüzem keretei között. Az alapvetõ gyakorlóhelyek ma is az oktatási intézmények tangazdaságai és tanüzemei. Az agrár-felsõoktatást szolgáló tangazdaságok, tanüzemek 1991-ben visszakerültek az oktatási intézményekhez, és szolgálják az oktatást, kutatást és a szaktanácsadást. Eredményeiket, erõfeszítéseiket és a „praxis” megszerzését segítõ elkötelezett szolgálatukat igyekeztek bemutatni a szerkesztõk ebben a könyvben. 20


Könyvismertetés

FITTNESS SZAKÁCSKÖNYV Harvey Diamond – Marilyn Diamond Mezõgazda Kiadó 2005. 132 p. A táplálkozás nem csak biológiai jelenség, hanem örömszerzési forrás, bizonyos vonatkozásban az emberek közötti kapcsolatot szolgáló társadalmi esemény; az étkezési szokások, a táplálkozás módja az emberi kultúra része. Ugyanakkor a táplálkozás kockázatot is rejt magában: szolgálhatja az egészség megõrzését, de szerepet játszhat betegségek elõidézésében is. Rengeteg ízletes és izgalmas ennivaló akad. A minõség és változatosság egyenes arányban áll külsõnkkel és közérzetünkkel. Nem csak az a fontos, hogy mennyit eszünk, hanem az is, hogy mikor, mit és mivel! A táplálkozástudomány célja, hogy megszüntesse, vagy minimálisra csökkentse azoknak a kockázati tényezõknek az érvényesülését, amelyek a táplálkozás útján az ember egészségi állapotát bármilyen módon veszélyeztetik. A szerzõk a könyv elsõ részében fogalmazzák meg azokat az alapelveket, amelyeket követve olyan életvitelt és étrendet alakíthatunk ki, ami a szervezetünk számára optimális. Ezt követi a négy hétre tervezett napi menüajánlat. A könnyen elkészíthetõ receptekbõl megtudhatjuk, mit együnk, hogy fittek legyünk. EIZs

Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban! Áraink: y negyed oldal: 5 000,- Ft; y fél oldal: 10 000,- Ft; y teljes oldal: 15 000,- Ft.

A több számban hirdetõk kedvezményt kapnak! Várjuk megrendelésüket! 2005. XII. évfolyam 2. szám

21

Kitekintõ

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS UTÁN Statisztikai tájékoztatás, európai követelmények címmel rendezett könyvtárszakmai programot a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata március végén. A rendezvényen széles körû információt kaptunk a magyar és az európai uniós statisztikai rendszerrõl, az Eurostat intézményérõl, illetve a hazai könyvtári statisztika helyzetérõl. Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke köszöntötte a résztvevõket, elõadásában a statisztikai tájékoztatásról beszélt. Kiemelte a könyvtár – mint tájékoztatási csatorna – szerepét, és bemutatta a KSH kiadványait (gyorstájékoztatók, tematikus elemzések, átfogó elemzések és évkönyvek). Ezek többnyire nyomtatott kiadványok, de egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus információhordozók. Az utóbbiak elõsegítik a statisztikai adatokhoz való akadálymentes hoz-

22

záférést bárki számára. A KSH elnökhelyettese, dr. Bagó Eszter bemutatta az európai statisztikai rendszert, amelyet az Amszterdami Szerzõdés 285. cikkelye, a 322/1997. számú Tanácsi rendelet, és közel háromszáz jogszabály foglal keretbe. A rendszer alapelveit (pártatlanság, megbízhatóság, objektivitás, szakmai függetlenség, költséghatékonyság és adatvédelem) a magyar statisztikai rendszernek is integrálnia kellett. A jogharmonizációs folyamat sikeres volt Magyarországon, az adatgyûjtések az uniós normáknak megfelelnek, az európai minõségi követelményeket kielégítik, az Európai Unióban elõírt statisztikák elkészítése megoldott. A KSH adatszolgáltatásáról beszélt Szabó István, az intézet Tájékoztatási Fõosztályának vezetõje. Alapvetõ követelmény, hogy a közérdekû statisztikai információk bárki számára ingyenesen

hozzáférhetõk legyenek. Ezzel szemben a hivatali gyakorlat az, hogy nem minden adattípus érhetõ el, illetve az adathordozó árát meg kell térítenie a használónak. Az európai, és így a magyar statisztikai tájékoztatás is feladatául tûzte ki az alapkövetelménynek való jobb megfelelést. Ennek szellemében egyre több letölthetõ kiadványt tesznek a KSH honlapjára. Az Európai Unió statisztikai hivataláról, az Eurostatról beszélt Németh Eszter, a KSH Nemzetközi Osztályának tájékoztatási osztályvezetõje. Az 1953-ban alapított szervezet koordinálja a tagállamok adatgyûjtését, majd az adatokat – lehetõség szerint – ingyenesen nyilvánossá teszi. Honlapjuk a http://europa.eu.int/comm/ /eurostat/ címen érhetõ el. Az adatbázisban több mint 300 millió statisztikai adat van, tematikusan csoportosítva, naponta kétszer frissítve. A szünet után Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet osztályvezetõje tartott elõadást a hazai könyvtári statisztika helyzetérõl és a várható módosításokról. Változott a statisztikai adatszolgáltatás rendszere, átalakult a könyvtári rendszer és a könyvtárakkal szemben támasztott igény. Új szabvány jelent meg, az ISO 2789 a nemzetközi könyvtári statisztikáról, aminek értelmében új kérdõívet kell majd kitölteniük a könyvtáraknak. Az új adatlap viszont ugyanúgy terjedelmes maradt, sõt aprólékosabb és idõigényesebb válaszadást követel meg, mint elõdje. Ráadásul több olyan fogalom is van, amelyeket eltérõen 2005. XII. évfolyam 2. szám

Kitekintõ

értelmez az adatlap és a jelenlegi hazai könyvtárügy. Ezért csak lassan, szisztematikusan szeretnék átszervezni a magyar könyvtári adatszolgáltatást. A programot záró két elõadás a KSH könyvtárát mutatta be. Dr. Nemes Erzsébet, a könyvtár fõigazgatója beszélt az intézmény több mint százéves történetérõl, a könyvtár jelenlegi helyzetérõl, állományáról, kiadványairól és jövõbeli elképzeléseikrõl. Megismerkedtünk a könyvtár honlapjával és adatbázisaival. Bátonyi E. Viola, a könyvtár fõigazgató-

helyettese a könyvtári minõségfejlesztésrõl, a KSH könyvtárának korszerûsítésérõl tájékoztatott. Három másik szakkönyvtárral (Országos Mezõgazdasági Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár) vesznek részt egy minõségbiztosítási pályázatban. Ennek elsõ részén már túljutottak, a második részt április végéig kell befejezni. Az eredmények segíteni fogják a könyvtárak szervezeti átalakítását és hatékonyabb mûködését. Kripner Vera

KOROK – VIRÁGOK A Nagytétényi Kastélymúzeumban rendezték meg a Korok – virágok címû kiállítást, melyet 2005. április 15. és 17. között tekinthettek meg az érdeklõdõk. A 2001. évhez hasonlóan idén is nagy sikert aratott a kastély korabeli bútoraihoz illesztett virágkötészeti kiállítás, valamint dísz- és gyógynövényvásár, amelynek élményét a komolyzenei koncertek tették kerek egészszé. A kastély állandó kiállítását a 16. századtól kezdõdõen alkotott bútorok, lakberendezési tárgyak teszik ki. Ehhez a Magyar Virágkötõk Szakmai Egyesülete olyan virágkötészeti alkotásokat illesztett, melyek nemcsak felidézték az adott korok virágkultúráját, de élettelivé tették az aprólékos gonddal elkészített, ódon bútorokat. Nem is gondolnánk, hogy a színek és az illatok milyen fontos szerepet játszanak életünk harmóniájának kialakításában! A virágkötõ mesterek természetesen nem arra törekedtek, 2005. XII. évfolyam 2. szám

hogy minél precízebben adják vissza a különbözõ korok virághoz kötõdõ divatirányzatait, inkább a korabeli hangulat kölcsönzésére törekedtek. A 17. századi németalföldi festõk voltak az elsõk a mûvészetben, akik a virágot, mint az élet és a szépség kiegészítõjét kezdték mintázni. E festmények azonban inkább viráglenyomatok alapján készültek, ezért láthatjuk néhány festményen különbözõ évszakok virágait egy csokorban. A barokk kor elejére már nemcsak a festészetben, de az iparmûvészetben, sõt a zenében és a vallásban is megjelent a természet szépségének ábrázolása.

A kastélyban látható bútorok intarziáin gazdagon díszlenek az adott korokra jellemzõ virágok. 23

Kitekintõ

Ehhez próbált a négy virágkötõ korban és stílusban illõ kompozíciókat alkotni, ezek a csokrok, bokréták, sziromdíszítések és füzérek egészítették ki a szobák hangulatát. A látogatók a háromnapos kiállítás alkalmával komolyzenei koncerteket is hallgathattak. A Nádasdy Kálmán Mûvészeti Iskola Budafoki Mozart

Ifjúsági Zenekara lépett fel, majd az Érdi Kamarazenekar örvendeztette meg a komolyzenét kedvelõ közönséget. Aki pedig a szabad levegõre kívánkozott ezen a napos, tavaszi hétvégén, az udvaron lévõ virágdísznövény, méz és gyógynövény vásárban nézhetett körül, és vásárolhatott kedvére. A szervezõk kedvessége, hogy minden látogató, akinek keresztneve egy virágfajta, ingyen látogathatta a kiállítást. Reméljük, a Nagytétényi Kastély ismét megrendezi a kiállítást, mely méltó bevezetõje a napfényes, illatokkal és élményekkel teli nyárnak. PD

MUZEÁLIS ÁLLOMÁNYT ÕRZÕ KÖNYVTÁRAK 5. KONFERENCIÁJA Az Országos Széchényi Könyvtár impozáns dísztermében gyûlt össze a hallgatóság – igen szép számmal – május 6-án, hogy meghallgassa az érdekesebbnél érdekesebb elõadásokat. Az MTA Könyvtörténeti Munkabizottságának elnöke, Bitskey István akadémikus – mint a konferencia levezetõ elnöke – köszöntötte a megjelenteket. Bánfi Szilvia A kézisajtó korának nyomdászata – az OSzK honlapján címmel a készülõ Clavis adatbázisról tartott ismertetést, amelyen az OSzK munkatársai dolgoznak nagy lelkesedéssel. Az adatbázisban az 1473-1948 között Magyarország területén mûködõ nyomdákról kaphat majd széles körû információkat az érdeklõdõ. Már közel 5000 nyomdát dolgoztak fel. A kivá24

lasztott nyomda hátterét is megadja az adatbázis, megtalálható lesz a város korabeli térképe, a pártfogóról adatok, és a nyomdára vonatkozó irodalomjegyzék lesz olvasható. Láthatók lesznek a nyomda által használt papír vízjelek, iniciálék és betûminták. Tervezik, hogy a már digitalizált könyvekhez link vezet majd. Brem Walter, az erdélyi Mûszaki Tudományos Egyesület képviseletében volt jelen, és Az erdélyi muzeális gyûjtemények kincseinek digitalizálása címmel tartott elõadást. Elmondta, hogy elsõsorban is a kéziratokat, az unikális, illetve az erdélyi vonatkozású dokumentumokat tervezik digitalizálni. Az egyházi gyûjtemények, és ezek közül az unitárius egyház jutott legmesszebbre a munkában. Céljuk

az egyház kulturális örökségének, és a világon élõ unitáriusok erdélyi kapcsolatainak feltárása. A nemzetközi tudományosság számára is fontos angol, amerikai és lengyel anyagokat, valamint kéziratos jegyzõkönyveket részesítenek elõnyben. A gyulafehérvári, a nagyváradi, a szatmári és a temesvári katolikus egyházi gyûjtemények kezdték már meg a munkát, céljaik megegyeznek az unitárius egyházéval. Sipos Gábor és ifjú munkatársai a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemrõl néhány éve nagy munkába kezdtek a szegedi tapasztalatokra támaszkodva. A Sapentia Kulturális Programok Intézetének segítségével, pályázati pénzekkel számba vették és kiadták a Kolozsvári RMK-kötetet. A kötetbõl átfogó képet kap2005. XII. évfolyam 2. szám

Kitekintõ

hatunk az erdélyi régi magyar könyveket õrzõ, fõleg egyházi (katolikus, református, unitárius) könyvtárakról is. MOKKA-R címû elõadásával a Szegedi Tudományegyetem képviseletében Hegyi Ádám zárta a sort. Bevezetésként elhangzott néhány adat a Magyar Országos Közös Katalógusról, majd szólt a keresõfelületrõl, a megjelenítési formákról, az eddig elért eredményekrõl, a mûködési elvekrõl. Az elõadás címében szereplõ R arra utal, hogy a MOKKA-ba beletar-

toznak régi magyar könyvek is, ezt a közgyûlés márciusban elfogadta. A következõ MOKKA közgyûlésen határozat várható arról is, hogy az újabb tagok milyen feltételekkel csatlakozhatnak. A régi magyar könyvek között http://www.eruditio.hu/ /lectio/mokka-r címen lehet keresgélni. A hivatalos program után Monok István, az OSzK fõigazgatója kért szót. Elmondta, hogy az OSzK átszervezése megkezdõdött, ennek keretében a Könyv-

tári Intézet szakkönyvtárának kibõvül a funkciója, ezt a nevében is jelezni fogják – Könyvtártörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár lesz. Az eddigi kb. 12 ezer kötetes könyvtártörténeti gyûjtemény bõvítésének érdekében felvették a kapcsolatot több nagy európai könyvtárral, amelyek hajlandóságot mutattak, hogy ajándékképpen értékes történeti munkákat adományozzanak az intézet részére. A fõigazgató elmondott még néhány újdonságot. 2008-ban az OSzK ad majd otthont a Nemzetközi Könyvtörténeti Találkozónak, amelynek címe 50 év az európai könyvtörténetírásban lesz. Az Európai Unió országai Európai digitális könyvtár létrehozását tervezik, amelyben a könyvek teljes szöveggel lesznek megtalálhatók, és ennek része lesz a Régi magyar könyvtár is. Jó hír, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár az OSzK állományában levõ digitalizált Nostradamus kötetért cserébe átad 9 Corvinát, szintén digitalizálva. A konferencia végén az elõadók válaszoltak a feltett kérdésekre. Benczekovits Beatrix

IKSZ KÖZGYÛLÉS Az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2005. május 18-án az Országos Széchényi Könyvtárban tartotta közgyûlését. Dr. Kiss Gábor, az IKSZ alelnöke, a közgyûlés levezetõ elnöke üdvözlõ szavai után Dr. Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség ügyvezetõ alelnöke tartott napirend elõtti érdekes elõadást Az értékteremtõ marke2005. XII. évfolyam 2. szám

ting, avagy „profi gondolkodás” a könyvtáraknál címmel. Profi gondolkodásmódnak a szakmai hozzáértés és a profi hozzáállás szorzatát nevezte. A profi hozzáállásról szólva elmondta, hogy annak fontos része a szakmai intézmény (a könyvtár) iránti lojalitás a könyvtárosok részérõl, a könyvtár iránti bizalom építése az olvasók és az egész társada-

lom iránt. A bizalmat pedig szakmai hozzáértéssel, naprakész ismeretekkel, gyors problémamegoldással lehet megteremteni, s ezek mellett elengedhetetlen a pozitív gondolkodás, a könyvtár iránti lojalitás sugárzása. Az egyre fokozódó versenyben nem a versenytársak negatív minõsítése hoz eredményt, hanem csakis a többlet, a plusz értékek nyújtása. 25

Kitekintõ

Ezt követõen a közgyûlés elfogadta Dr. Kiss Gábor javaslatát a szövetség módosított Alapszabályának és Szervezeti és Mûködési Szabályzatának a 2005. decemberi közgyûlésen való elõterjesztésére. Majd a közgyûlés elfogadta az elnök által javasolt napirendet. Elsõ napirendi pontként Dr. Fodor Péter az IKSZ elnöke megtartotta beszámolóját a szövetség 2004. évi munkájáról. A közhasznúsági beszámoló megtekinthetõ az IKSZ honlapján:

http://www.vein.hu/library/iksz/. Az elnöki beszámoló után Jehoda Imola, a Felügyelõ Bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. A közgyûlés az elnöki beszámolót, a pénzügyi beszámolót és a Felügyelõ Bizottság jelentését elfogadta. Utolsó napirendi pontként Dr. Virágos Márta alelnök adott tájékoztatást a Könyvtárosok etikai kódexérõl, amelynek kidolgozására Dr. Papp István elnökletével 2004 elején alakult bizott-

ság. Ismertette a kódex kidolgozásának munkamenetét (általános kérdések megvitatása, összehasonlítás a külföldi és más szakmák etikai kódexeivel, a könyvtáros szakma tekintélyes képviselõinek megkérdezése). Röviden ismertette a kódex felépítését, a könyvtárosok „10 parancsolatát”. Az etikai kódex olvasható a Könyvtári Levelezõ/Lap 2005. áprilisi, valamint lapunk elõzõ számában. Pálfai Katalin

MEGSZÜLETETT A NAGY KÖNYV JÁTÉK TOP 12-ES LISTÁJA 2005. június 11-re összeállt a TOP 12 regény, ezekbõl már bármelyik esélyes az elsõ helyre. Mindegyik könyvhöz kisfilm készül, így A Nagy Könyves szavazás októbertõl folytatódik, amikor is a TOP 12-be bekerült regények kampányfilmjeit tekinthetjük meg (melyeket október 25-e és december 3-a között vetít az

M1). A nézõk eldönthetik, hogy melyik tetszik a legjobban. A végsõ összecsapásra azonban december 17-ig várni kell, de ezen a napon kiderül, hogy melyik a gyõztes regény, ami nemcsak a könyvnek, hanem a hozzá kapcsolódó film alkotógárdájának is dicsõséget hoz. Egy alkalommal két filmet

vetítenek majd, amelyek közül az egyik kiesik, a másik pedig továbbjut. Ez azonban még messze van. Itt a nyár, lehet sokat olvasni, õsztõl pedig folytatódik a játék. A legtöbb szavazatot kapott regények listája betûrendben a következõ:

1984, Orwell, George A Gyûrûk Ura, Tolkien, John Ronald Reuel A kis herceg, Saint-Exupéry, Antoine de A Mester és Margarita, Bulgakov, Mihail Afanaszjevics A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc Abigél, Szabó Magda Az arany ember, Jókai Mór Egri csillagok, Gárdonyi Géza Harry Potter és a bölcsek köve, Rowling, Joanne Kathleen Micimackó, Milne, Alan Alexander Száz év magány, García Márquez, Gabriel Tüskevár, Fekete István

26


Programajánló

ESEMÉNYNAPTÁR – 2005. JÚLIUS–SZEPTEMBER 2005. 07. 15. Skanzen-Amfiteátrum 2005. Balázs Elemér Group: Magyar Népdalok lemezbemutató koncertje – (Szentendre) 2005. 07. 16. Magyar országos terelõkutya bajnokság – (Monoszló) 2005. 07. 17. Családi Nap Római kor – (Százhalombatta) Májustól szeptemberig minden hónap harmadik vasárnapján különleges programokkal, híres vendégekkel, az adott korhoz kapcsolódó kézmûves foglalkozással, tematikus játszóházzal, harci bemutatókkal, valamint vetélkedõkkel várják a családokat. 2005. 07. 18. – 2005. 07. 23. Nyári tábor – A halomsírok ideje A vaskori emberek mindennapjai és ünnepei - (Százhalombatta) A táborokban megelevenednek a történelmi korszakok: átélhetõ, milyen volt az akkori ember élete, miben és hogyan lakott, milyen eszközöket készített és használt, hogyan öltözködött, díszítette magát, illetve mivel táplálkozott. 2005. 07. 23. Anna napi búcsú – (Noszvaj) 2005. 07. 23. – 2005. 07. 31. Végvári Vígasságok – (Eger) 2005. 07. 30. Experidance Táncegyüttes: Tündérvilág Elõadások a Télikertben – (Fertõd)


2005. 08. 01. – 2005. 08. 06. Nyári tábor – Árpád vezér százhalom táján ütött tábort Élet a honfoglalás korában – (Százhalombatta) A táborokban megelevenednek a történelmi korszakok: átélhetõ, milyen volt az akkori ember élete, miben és hogyan lakott, milyen eszközöket készített és használt, hogyan öltözködött, díszítette magát, illetve mivel táplálkozott. 2005. 08. 05. – 2005. 08. 07. Haydn-fesztivál HAYDN: Szimfóniák VII. – (Fertõd) Augusztus 5-7-ig az Orfeo Zenekar tolmácsolásában Haydn Eszterházán írott szimfóniái csendülnek fel a Kastélymúzeumban. 2005. 08. 06. – 2005. 08. 14. Nagycenki Mûvészeti Napok – (Nagycenk) 2005. 08. 07. – 2005. 08. 08. Népzenei koncert – (Jászberény) Augusztus 7-én 15 órakor népzenei koncertre kerül sor a múzeum kertjében, a csángófesztiválon résztvevõ zenekarok és zenészek közremûködésével.

2005. 08. 20. Gasztronómia és népi mesterségek bemutatója – (Nagyecsed) 2005. 08. 20. – 2005. 08. 21. Birkapörkölt-fõzõ verseny XV. Sárréti Piknik – (Vésztõ) 2005. 09. 03. Múzeumi találkozások Magyar Tudomány Napja – (Zalaegerszeg) 2005. 09. 10. 5. Csabagyöngye Szüreti Mulatság – (Békéscsaba) 2005. 09. 11. Viselettörténeti nap Divat a kõkortól a középkorig – (Százhalombatta) A „Viselettörténeti napon” feldolgozásra kerülõ téma az öltözködés története: ruharekonstrukciókkal ismertetjük a különbözõ korok viseletét, bemutatva a kort, kiegészítve életképekkel. 2005. 09. 16. – 2005. 09. 17. Pincenapok – (Noszvaj) 2005. 09. 17. Kulturális Örökség Napja – (Budapest)

2005. 08. 08. Diósgyõri Várszínházi Esték – (Miskolc – Diósgyõr)

2005. 09. 17. Kulturális Örökség Napjai „Várak, kastélyok, kúriák” Király László vetítéses elõadása – (Komló)

2005. 08. 13. – 2005. 08. 14. Középkori Várnapok – (Miskolc – Diósgyõr)

2005. 09. 26. V. Országos Múzeumi Sportnap – (Budapest)

2005. 08. 19. – 2005. 08. 21. Országos fogathajtó verseny – (Bábolna)

A programokról Eszes-Istenes Zsolttól (489-4974) lehet bõvebb felvilágosítást kapni.

27

Ajánló bibliográfia

VIDÉKFEJLESZTÉS Könyvek az OMgK állományából EU 556:1 Agenda 2000, az EU közös agrárpolitikájának tervezett reformja / [szerk. Puskás János]. – Bp.: Agroinform K. , 1998. - 28 p. ; 24 cm. – (Földmûvelésügyi Minisztérium szakmai füzetek ). (FM EU-integrációs sorozat; 18.) EU 1466:1 Agrárfejlesztés a csatlakozás elõtt és után : EU-támogatások, nemzeti jogcímek, finanszírozási kilátások / Szerk. Halmai Péter. – Bp. : Profconsult Kft. , 2003. - 121 p. ; 20 cm EU 1300:16 Agrárpolitikai Fórum : Az agrárgazdaság és vidékfejlesztés idõszerû feladatai az EU-csatlakozás küszöbén – Bp : GTTSz , 2003. - 76 p. ; 21 cm. EU 1257:14 Agrárpolitikai Fórum : Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar agrárgazdaságra – Bp: GTTSZ , [2003]. - 188 p. ; 21 cm. C 69613 Agricultural extension and rural development: breaking out of traditions : A second-order systems perspective / Ed. by Raymond L. Ison, David B. Russell. - Cambridge : Univ. Pr. , 2000. - XI, 239 p. ; 24 cm

[et al.] ; publ. Research and Information Institute for Agricultural Economics]. – Bp. : AKII , 2000. - 93 p.;21 cm. - (Studies in agricultural economics ; 93. ) EU 807:14 Alvincz József Abstracts of selected publications issued in 1998 / [publ. Research and Information Institute for Agricultural Economics ; Authors József Alvincz et al.]. – Bp. : AKII , 1999. - 104 p.;24 cm. - (Studies in agricultural economics ; 92. ) EU 1045:1 Alvincz József Selected publications issued in 2001 / [Authors: József Alvincz al.] ; publ. by Research and Information Institute for Agricultural Economics]. – Bp. : AKII , 2001. - 84 p.;21 cm. - (Studies in agricultural economics ; 96. ) C 68930 Ángyán József Agrár-környezetvédelmi politika és program / Ángyán József. – Gödöllõ : SZIE, 2002. - 90 p. ; 24 cm. - (Felkészülés a strukturális alapok fogadására: agrárgazdaság és vidékfejlesztés )

EU 1294:4 The agricultural situation in the European Union 2001 report / [publ.] European Commission. – Luxembourg : OOPEC , 2003. - 164 p. ; 23 cm

B 19187/1 Bendavid-Val, Avrom Rural area development planning : Principles, approaches and tools of economic analysis / by Avrom Bendavid-Val. – Rome : FAO , 1998. - 2 db (267 p.);30 cm. - (Training materials for agricultural planning ; 27/1-2. )

EU 882:4 The agricultural situation in the European Union : 1999 Report : Report published in conjunction with the „General report on the activities of the European Union - 1999” / [publ.] European Commission. – Luxembourg : OOPEC , 2001. - 171,[363] p.;23 cm

C 66717 Bódi Ferenc - Böhm Antal Sikeres helyi társadalmak Magyarországon / Szerk. Bódi Ferenc, Böhm Antal. – Bp. : AGROINFORM , 2000. - 179 p.;22 cm. - (Vidékfejlesztõk kiskönyvtára)

EU 450:4 Agricultural situation and prospects in the Central and Eastern European countries : Hungary : Working document / [publ. European Commission]. – Luxembourg : OOPEC , 1998. - 104 p.:ill.;30 cm

B 20915/3 Boros János A magyarországi agrár-környezetvédelem és vidékfejlesztés lehetõségei az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén.. - Gödöllõ 27. 83-87.p. ö:eng. b:87.p. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. 2003. január.

EU 756:4 Agriculture, environnement, développement rural: Faits et chiffres : Les défis de l'agriculture : Rapport / [publ.] Commission européenne. – Luxemburg : OPOCE , 1999. - 262 p.:ill.;29 cm EU 594:1 Agriculture, environment, rural development: Facts and figures : A challenge for agriculture : Report / [publ.] European Communities. – Luxembourg : OOPEC , 1999. - 261 p.:ill.;29 cm C 67748 Agriculture fact book 2000 / [publ.] U.S. Department of Agriculture. – [Washington] : USDA , 2000. - VI,304 p.;23 cm C 67403 Agriculture fact book 1999 / [publ.] U.S. Department of Agriculture. – [Washington] : USDA , 2000. - XX,291 p.;23 cm C 69155 Alternatív vidéki vállalkozások szervezése / Szerk. Székelyhidi Tamás. – Bp. : Szaktud. K. H. , 2003. - 495 p. ; 24 cm EU 808:14 Alvincz József Abstracts of selected publications issued in 1999 / [Authors József Alvincz

28

C 65792 Boros László Táj, ember, gazdaság : Földrajz tanulmányok / Szerk. Kormány Gyula. – Nyíregyháza : SzSzB Megyei Önkorm...Továbbképzõ Közp. , 1998. - 153 p.:ill.;24 cm. - (Észak- és Kelet magyarországi földrajzi évkönyv ; 5. ) C 69085 Boserup, Ester The conditions of agricultural growth : The economics of agrarian change under population pressure / by Ester Boserup. – London ; New York : Routledge , 2003. - 124 p. ; 24 cm. - (Development economics ; [4.] / Routledge Library Editions - Economics ) C 68913 Buday-Sántha Attila Környezetvédelem - vidékfejlesztés - agrártermelés / Buday-Sántha Attila. – Pécs : Pécsi Tudományegyetem , 2002. - 75 p. ; 24 cm. - (Habilitációs elõadások ; 1. ) EU 1277:1 C.A.P. monitor : A continuously up-dated information service on the Common Agricultural Policy of the European Union / Publ. by Agra Europe (London) Ltd.. – Kent : Agra Europe (London) Ltd. , cop. 2003. ca [697] p. ; 30 cm



EU 1263:1 The common agricultural policy : 2001 review / [publ. European Communities Directorate-General for Agriculture]. – Luxembourg : OOPEC , 2003. - 26 p. ; 30 cm EU 979:1 The common agricultural policy : 2000 Review / [publ.] European Commission. – Luxembourg : OOPEC , 2001. - 25 p.;29 cm EU 1177:1 The Council of Europe : 800 million Europeans / [Ed. by Council of Europe Public Relations Division]. - [S.l.] : [CE] , 2001. - 109 p. ; 21 cm EU 797:16 Csaki Csaba – Tuck Laura Rural development strategy : Eastern Europe and Central Asia / by Csaba Csaki, Laura Tuck. – Washington : The World Bank , 2000. - XI,47 p.;27 cm. - (World Bank technical paper ; 484. ) EU 324:16 Czeti András – Majoros Endre Vidék- és agrárstruktúra-fejlesztés az EU-ban / [szerk. Czeti András, Majoros Endre]. – Bp. : Agroinform K. , 1998. - 32 p.;24 cm. - (Földmûvelésügyi Minisztérium szakmai füzetek ; 14. ). (FM EU-integrációs sorozat ) C 65939 Dorgai László – Hinora Ferenc – Tassy Sándor Területfejlesztés - vidékfejlesztés / Dorgai László, Hinora Ferenc, Tassy Sándor. – Bp. : AKII , 1998. - 94 p.;24 cm. - (Agrárgazdasági tanulmányok; 1998.9.sz. ) EU 582:16 Dorgai László – Miskó Krisztina A vidékfejlesztés finanszírozása az Európai Unióban / Dorgai László, Miskó Krisztina. – Bp. : AKII , 1999. - 116 p.;24 cm. - (Agrárgazdasági tanulmányok ; 1999.12.sz. )

EU 1479:1 Európai Uniós agrár ABC ; [Szerk. Vajda László]. – Bp. : Agroinform K. , 2004. - 15 p. ; 24 cm B 19762 Fafchamps, Marcel Rural poverty, risk and development / Marcel Fafchamps. – Rome : FAO , 1999. - XVIII,132 p.;29 cm. - (FAO economic and social development paper ; 144. ) EU 1026:2 Fair : Agriculture, forestry and rural development : Research results / [publ.] European Communities. – Luxembourg : OOPEC , 2000. XXII,697 p.;21 cm C 68924 A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései / Szerk. Kovács Ferenc, Kovács János. – Bp. : MTA 1999. - 100 p. ; 24 cm. - (Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián ). (Az agrártermelés tudományos megalapozása ) C 68848 A falusi turizmus hagyományai / Szerk. Kovács Dezsõ. – Bp. : Mezõgazda K. , 2003. - 224 p. ; 24 cm. - (Hagyomány és vidék ) B 20024 Fehér Alajos – Dorgai László – Vízer Zoltánné A vidék eltartó-képességének stabilizálása, regionális összefüggései : „Magyarország az ezredfordulón” stratégiai kutatási program keretében készült / Írták: Fehér Alajos, Dorgai László ; [közrem. Vízer Zoltánné]. – Kompolt : [MTA] , 1997. - [48] p.;29 cm EU 910:1 Fertõ Imre – Mohácsi Kálmán – Elek Sándor – Nemes Gusztáv Az agrárszektor versenyképességének feltételei : az agrárpolitika és a vidékfejlesztés összefüggései / Fertõ Imre, Mohácsi Kálmán, Elek Sándor, Nemes Gusztáv. – Bp. : ISM , 2001. - 103 p.;30 cm. - (Európai tükör. Mûhelytanulmányok ; 76. )

EU 823:16 Dorgai László – Soós Kálmán – Tassy Sándor A mezõgazdaságtól a területfejlesztésig / [Szerzõk: Dorgai László, Soós Kálmán, Tassy Sándor]. – Bp. : Agr. Szakokt. Int. , 2001. - 152 p.;21 cm. (Szaktanácsadó-képzõ programsorozat ; 6. )

EU 1033:14 Forgó Mónika 20 kérdés a SAPARD Programról / [Készítette: Forgó Mónika] ; [Szerk. FVM Európai Integrációs Fõosztály]. – Bp. : Agroinform , 2000. - 4 p.;30 cm

EU 1465:14 Az EU-csatlakozás küszöbén : A magyar agrárgazdaság beilleszkedéésének fõ feladatai : Agrárszakmai konferencia-elõadások összefoglalói / Szerk. Halmai Péter. – Bp. : Agroman Okt. Alapítv. , 2002. - 116 p. ; 20 cm

C 69222 Galló Ferenc – Svéda Szabolcs Gyakorlati útmutató az AVOP pályázatokhoz / Galló Ferenc, Svéda Szabolcs. – Bp. : RAABE Tanácsadó és K., 2004. - 64 p. ; 21 cm

EU 1058:14 Az Európai Unió agrárcsatlakozási javaslata és Magyarország / Szerk. Kiss Judit, Zelnik István, E.B. Melenck. – Bp. : Európai Agrárpol. Kft. , 2002. 41 p. ; 30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; 35. )

C 68859 Gondolatok az ökológikus vidékfejlesztésrõl / Szerk.: Kocsis Anikó. – Bp.: Agroinform K. H. , 2001. - 154 p. ; 21 cm. - (Környezetgazdák kiskönyvtára )

EU 1106:1 Az Európai Unió agrárrendszere / Szerk. Halmai Péter. - 2.átd.kiad.. – Bp.: Mezõgazda K. , 2002. - 345 p. ; 24 cm

C 69608 A Göncöl Alapítvány természet- és környezetvédelmi, terület- és vidékfejlesztési tanulmányai : Összefoglaló / Szerk. Kis Zsófia. – Vác : Göncöl Al., 2003. - 56 p. : ill., színes ; 21 cm

EU 1048/18:1 Az Európai Unió agrárszabályozása. – [Bp.] : Szaktudás K. , 2001. - 6 db;30 cm [18.]köt., Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája / Készítette: Márton András. - 8 p.

C 67430 Hahn Csaba A területfejlesztés feladatai az ezredfordulón és az információs társadalom / szerk. Hahn Csaba. – Bp. : Hazai Térségfejlesztõ Kft. , 2000. - 228,[8] p.;24 cm

EU 1252:1 Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) 2003. évi reformja / Szerk. Zelnik István, E.B. Melenck. – Bp. : Eur.Agr.pol.Kft. , 2003. - 51 fol. ; 29 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; 44.No. )

EU 700:1 Halmai Péter - Maácz Miklós Az EU közös agrárpolitika és a strukturális politika alapjai / [Halmai Péter, Maácz Miklós]. – Bp. : SzIE , 2000. - 58,[2] p.;30 cm


29


B 19154 Hardaker, J.Brian Guidelines for the integration of sustainable agriculture and rural development into agricultural policies / by J.Brian Hardaker. – Rome : FAO , 1997. - XIII,53 p.;30 cm. - (FAO agricultural policy and economic development series ; 4. ) EU 1043:14 Harza Lajos Abstracts of selected publications issued in 2000 / [Authors: Lajos Harza [et al.] ; publ. by Research and Information Institute for Agricultural Economics]. – Bp. : AKII , 2001. - 84 p.;21 cm. - (Studies in agricultural economics ; 94. ) C 66491 Harza Lajos – Tanka Endre A vidékfejlesztés megújuló intézményi háttere / [Szerzõ: Harza Lajos, Tanka Endre]. – Bp. : AKII , 1999. - 93 p.;25 cm. - (Agrárgazdasági tanulmányok ; 1999. 3.sz. ) C 68187 Héjj Botond A VEAB régió doktorandusainak tudományos fóruma : Társadalomtudományok, mezõ- és erdõgazdálkodás / [Szerk. Héjj Botond]. – Sopron : NYME , 2000. - 132 p.;24 cm C 67795 Human resources in agricultural and rural development / [publ.] Food and Agruculture Organization of the United Nations. – Rome : FAO , 2000. 173,[30]p.:ill.,fõként színes;21 cm B 20233 Hussi, Pekka The development of cooperatives and other rural organizations : The role of the World Bank / Pekka Hussi [et al.]. – Washington : The World Bank , 1993. - XX,99 p.;27 cm. - (World Bank technical paper; 199. ) C 69600 I Georgofili : Anno 2002 : Dispensa I-II-III-IV / Resp. red. Paolo Nanni ; [publ.] Accademia dei Georgofili. – Firenze : A.G. , 2003. - 586 p. : ill. ; 24 cm. - (Atti dell’Accademia dei Georgofili Ser. 7., Vol. [49.] ; 178. ) EU 1296:16 Innovations, institutions and rural change / Ed. by Michel Blanc ; [publ.] European Commission Directorate-General for Research. – Luxembourg : OOPEC , cop.2003. - 196 p. ; 25 cm C 68828/2 International Conference on Agricultural Engineering (Budapest) (2002) International Conference on Agricultural Engineering : Abstracts / [publ.] Scientific Society of Mechanical Engineering ; organized by the Szent István University ; European Society of Agricultural Engineering. – [Bp.] : SSME , [sy.]. - 2 db : ill. ; 21 cm B 19152 Janvry, Alain de – Key, Nigel – Sadoulet, Elisabeth Agricultural and rural development policy in Latin America : New directions and new challenges / by Alain de Janvry, Nigel Key and Elisabeth Sadoulet. – Rome : FAO , 1997. - 56 p.;30 cm. - (FAO agricultural policy and economic development series / 2. ) C 67042 Jávor András – Nagy Géza – Petõ Károly Szaktanácsadási és Vidékfejlesztési Szekció : A Debreceni Agrártudományi Egyetem a Tiszántúl mezõgazdaságáért / szerk. Jávor András, Nagy Géza, Petõ Károly. – [Debrecen] : Licium-Art Könyvkiadó és ker.kft. , [2000]. 176 p.;24 cm

30

C 68762 Juteko 2002 (Szarvas) (2002) Tessedik Sámuel Jubileumi Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Tudományos Napok = Sámuel Tessedik Jubilee Agricultural, Water and Environmental Management Scientific Days : Elõadások és poszterek összefoglalói : Abstracts of papers : 2002. augusztus 29-30. / [Szerk. Szabóné Komlovszky Ildikó] ; [kiad. a] Tessedik Sámuel Fõiskola Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Fõiskolai Kar. – Szarvas : TSF MgVKF , [2002]. - 396 p. ; 24 cm B 20974 Kabai Róbert A magyarországi falusi turizmus fejlesztésének tájvédelmi szempontjai / Kabai Róbert. - Doktori értekezés ; Szent István Egyetem [Doktori Tanács]. – Bp. : [SZIE] , 2002. - 77, [19] fol. : ill. ; 30 cm EU 858:1 Kiss Judit Az EU Közös Agrárpolitikájának 1999. évi reformja és hatása a magyar mezõgazdaságra / Kiss Judit. – Bp. : Eur. Agrárpol. Kft. , 2000. - 56 fol.;30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; N. 26. ) EU 853:1 Kiss Judit Az Európai Unió agrárgazdasága 1997-ben : Középtávú reformelképzelések / Szerk. Kiss Judit. – Bp. : Európai Agrárpol. Kft. , [s.y.]. - 84 fol.;30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; N. 19. ) EU 861:1 Kiss Judit Az Európai Unió mezõgazdasága 1998-ban / Szerk. Kiss Judit. – Bp. : Európai Agrárpol. Kft. , 2000. - 67 fol.;30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; N. 29. ) EU 877:1 Kiss Judit Az Európai Unió mezõgazdasága 1996-ban / Szerk. Kiss Judit. – Bp. : Európai Agrárpol. Kft. , 1998. - 52 fol.;30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; N. 15. ) C 68892 Kovács Dezsõ Falusi vendéglátás Magyarországon / Kovács Dezsõ. – Bp. : Agroinform K. H. , 2003. - 123 p. ; 22 cm. - (Vidékfejlesztõk kiskönyvtára ) C 65829 Kovács Teréz A fenntartható mezõgazdaságtól a vidékfejlesztésig : IV. Falukonferencia / szerk. Kovács Teréz. – Pécs : MTA Reg.Kut.Közp. , 1997. - 500 p.;24 cm EU 1445:16 Kovács Teréz Vidékfejlesztési politika / Kovács Teréz. – Bp. ; Pécs : Dialóg Campus K. , 2003. - 284 p. : ill. ; 24 cm. - (Dialóg Campus szakkönyvek. Területi és települési kutatások ; 22.). (Studia regionum ) EU 1361:16 Labbancz Marianna A LEADER-program : Mezõgazdaság / Labbancz Marianna. – Bp. : MH KSEK : KM , 2003. - 20, [1] p. : ill. ; 29 cm. - (Európai füzetek : Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteibõl ; 37. ) B 18941/2 Land reform : Land settlement and cooperation / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. - Rome : FAO , 1997. - 2 db;30 cm. - (Land reform ; 1997/1. ). (Land reform ; 1997/2. )



C 68657 Land tenure and rural development / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. – Rome : FAO , 2002. - VI,50 p.;21 cm. - (FAO land tenure studies ; 3. )

C 66951 Miklóssy Endre A regionális tervezés alapjai / Miklóssy Endre. – Bp. : AGROINFORM , 2000. - 250 p.;22 cm. - (Vidékfejlesztõk kiskönyvtára )

EU 755:4 Landwirtschaft, Umwelt, ländliche Entwicklung: Fakten und Zahlen : Herausforderungen für die Landwirtschaft : Bericht / [publ.] Europäische Gemeinschaften. – Luxemburg : AaVEG , 1999. - 261 p.:ill.;29 cm

EU 1174:14 Mit kell tennie a magyar mezõgazdaságnak a sikeres EU-csatlakozás érdekében? / Fel.szerk. Kiss Judit ; Szerk. Zelnik István, E.B. Melenck. – Bp. : Európai Agrárpol. Kft. , 2003. - 69 fol.;30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; N. 42. )

C 69104 Local partnerships for rural development : The European experience / Ed. by Malcolm J. Moseley. – Wallingford : CABI Publ. , 2003. - XXIV,210 p.; 25 cm EU 1258:16 Maácz, Miklós A vidékfejlesztés helye, szerepe és fejlõdési lehetõségei az Európai Unióban / Maácz Miklós. - Doktori értekezés ; Szent István Egyetem, (Gödöllõ), 2002. – Gödöllõ : SzIE , 2001. - 156 p. ; 24 cm + mell. C 68849 Madarassy Anikó Természetvédelem, környezetgazdálkodás / Madarassy Anikó. – Bp. : Agroinform K. H. , 2001. - 108 p. ; 21 cm. - (Környezetgazdák kiskönyvtára) C 66718 Madarász Imre Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot? / Madarász Imre. – Bp. : AGROINFORM , 2000. - 194 p.;22 cm. - (Vidékfejlesztõk kiskönyvtára ) C 69369 Madarász Imre A természeti adottságok mint a vidékfejlesztés erõforrásai : Doktori értekezés / Madarász Imre. – Gödöllõ : SzIE , 2003. - 141 p. ; 30 cm+Mell. C 69654/1 A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései / Összeáll. Dövényi Zoltán, Hajdú Zoltán. – Bp. : MTA Társadalomkut. Közp. , 2002. - 2 db : ill. ; 24 cm. - (Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián ; [4. sor.]. A területfejlesztési program tudományos alapozása ) EU 494:16 Márton András Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája / [Készítette: Márton András ; szerk. EU Integrációs Fõoszt.]. – [Bp.] : AGROINFORM , [S.y.]. - 4 p.;30 cm C 69655 A megkérdõjelezett sikerágazat : Az EU környezetvédelmi követelményeinek teljesítése / Szerk. Kerekes Sándor, Kiss Károly. – Bp. : MTA Társadalomkut. Közp. , 2003. - 453 p. ; 24 cm. - (Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián; [3. sor.]. Környezetvédelem és integráció ) C 68927 A mezõgazdaság szerepe a halmozottan hátrányos helyzetû térségek fejlesztésében : Az MTA és az FVM közötti kutatási együttmûködés keretében készített tanulmány / Szerk. Kovács Ferenc, Dimény Imre, Szûcs István ; [közr.] Magyar Tudományos Akadémia. – Bp. : MTA , 1999. - 295 p. : ill.; 24 cm. - (Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián ). (Az agrártermelés tudományos megalapozása ) EU 1451:9 Mihállfy Imre – Ali Tamás A közös és nemzeti agrárpolitika : A mezõgazdasági területek erdõsítése / Mihállfy Imre, Ali Tamás. – Bp. : MEGOSZ , 2004. - 14 p. ; 21 cm. (Erdõgazda az Unió küszöbén ; 3. )


B 19659 Molnár József „Vision – 2000” címû, a GATE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar... tudományos szimpóziumának kiadványa : 1998. június 3. / [Szerk. Molnár József [et al.]. – Gödöllõ : GATE , 1998. - VI,242 p.;29 cm. - (Tudományos közlemények ; 4. ) EU 1303:16 Multifunctional agriculture : A new paradigma for European agriculture and rural development / Ed. by Guido van Huylenbroeck, Guy Durand. Aldershot : Ashgate Publ.Ltd. , cop.2003. - XV,239 p. ; 23 cm. - (Perspectives on rural policy and planning ) EU 1282:1 Nagy Bálint Állandósuló költségvetési „fekete lyuk”(?) - vagy az Európai Unióhoz illeszkedõ vidékfejlesztés / Nagy Bálint. – Bp. : Budapesti Agrárkamara , 2003. - 240 p. ; 20 cm B 19440 Nagy Géza - Vinczeffy Imre Agroökológia- gyep- vidékfejlesztés / [szerk. Nagy Géza, Vinczeffy Imre]. – Debrecen : DATE , 1999. - 243 p.;24 cm B 19329 National regional development concept / [publ. Government of the Hungarian Republic]. – Bp. : VÁTI , [1998]. - 193 p.;29 cm EU 1316:16 A panorama of rural development : A look at the European Union's rural development programmes / [publ.] European Commission. – Luxembourg: OOPEC , 2002. - 156 p. : ill. ; Har.21 cm B 21218 Pepó Pál Komplex vidékfejlesztés. 149.p. Új kihívások, új lehetõségek a mezõgazdaságban. XLVI. Georgikon Napok. Keszthely, 2004. szeptember 16-17. C 67981 Pócs Gyula Gazdák kézikönyve / [Szerk.: Pócs Gyula]. – Bp. : AGROINFORM , 2001. - 240 p.;20 cm C 66546 Pócs Gyula Vidékfejlesztés vidékpolitika : Cikkek, tanulmányok : Válogatás a Falu c. folyóiratban 1996-99 között megjelent tanulmányokból / [vál. és szerk. Pócs Gyula]. – Bp. : Agroinform Kiadóh. , 1999. - 373 p.;22 cm B 20788 Pretty, J. – Koohafkan, P. Land and agriculture : Challenges and perspectives for the World Summit on Sustainable Development Johannesburg 2002 : A compendium of recent sustainable development initiatives in the field of agriculture and land management: From UNCED, Rio de Janeiro 1992 to WSSD, Johannesburg 2002 / [Authors J. Pretty and P. Koohafkan ; [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. – Rome : FAO , 2002. - XVI,59 p. : ill.,színes ; 30 cm

31


EU 1211:4 Rapcsák, János – Heil, Péter PHARE-kézikönyv érdeklõdõknek, kezdõknek és haladóknak / Rapcsák János, Heil Péter. – Bp. : Osiris K. , 2002. - 168 p. ; 18 cm B 21094 Rivera, William McLeod Agricultural extension, rural development and the food security challenge / by William McLeod Rivera in collab. with M. Kalim Qamar. – Rome : FAO, 2003. - IX,82 p.;30 cm B 20012 Romány Pál Agrárfejlõdés, agrártársadalom, vidékfejlesztés / Romány Pál. – Bp. : [MTA] , 1997. - 32 p.;29 cm. - (Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián ) EU 799:12 Rural, environmental and social development strategies for the Eastern Europe and Central Asia Region : June 29, 2000 Prague / The World Bank. – Washington : The World Bank , 2000. - VI,47 p.;28 cm Tk 11793 Sarudi Csaba Regionális politika és vidékfejlesztés / Sarudi Csaba. – Kaposvár : KEÁK, 2000. - 212 p.;28 cm C 66504/1 Sényi Péterné Agrárjövõnk alapja a minõség / [Összeáll. Sényi Péterné]. – Keszthely : PATE , 1999. - 2 db;24 cm EU 1333:14 Somogyi Zoltán A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete : Mezõgazdaság / Somogyi Zoltán. – Bp. : MH KSEK : KM , 2003. - 28, [1] p. : ill. ; 29 cm. - (Európai füzetek: Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteibõl ; 9. ) C 68037 Stamoulis, Kostas G. Current and emerging issues for economic analysis and policy research / Ed. by Kostas G. Stamoulis. – Rome : FAO , 2001. - XI,201 p.;21 cm. (Food, agriculture and rural development ) EU 529:16 Sustainable urban development in the European Union : European Union regional policy and cohesion : A framework for action / [publ.] European Commission. – Luxembourg : OOPEC , 1999. - II,37 p.;30 cm B 19133 Swanson, Burton E. – Bentz, Robert P. – Sofranko, Andrew J. Improving agricultural extension : a reference manual / Ed. by Burton E. Swanson, Robert P. Bentz, Andrew J. Sofranko. - 3. ed.. – Rome : FAO , 1997. - IX,220 p.;30 cm B 21218 Szeglet Péter – Gógán Andrea – Szabó István Ültetvényes gombatermesztés: a vidékfejlesztés ígéretes eszköze. 98.p. Új kihívások, új lehetõségek a mezõgazdaságban. XLVI. Georgikon Napok. Keszthely, 2004. szeptember 16-17. B 19100 Szénay László A mezõgazdaság nemzetgazdasági beilleszkedésének új aspektusai / Szénay László. - - , 1997. - 116 fol.;30 cm C 68679 Tájvédelem és gazdálkodás a Dél-Borsodi Mezõségben / Szerk. Hamar Anna. – Szolnok : Tisza Klub KTTSz , 2003. - 60 p., [2] színes t. ; 24 cm. - (Tisza Klub füzetek ; 11 )

32

B 20956 A tanyák értékei : „A tanyák értékei ‘97” címû tanyasiaknak meghirdetett pályázat díjazott pályamûvei és összefoglaló értékelésük / [szerk. Ónodi Gábor]. – Bp. ; Gödöllõ : Agroinform : GATE , 1999. - 216 p. : ill., színes; 29 cm C 68390/1 Tartamkísérletek, tájtermesztés, vidékfejlesztés : Nemzetközi konferencia : Debrecen, Nyírlugos, Nyíregyháza, Livada (Románia), 2002.június 6-8. / [szerk.] Láng István, Lazányi János, Németh Tamás. – Debrecen : D. Egyetem Agrártud. Centr. , 2002. - 2 db ; 24 cm B 19466 Technical consultation on decentralization for rural development : Proceedings : 16-18 December 1997 / [publ.] Food and Agriculture Organization of the United Nations. – Rome : FAO , 1999. - VIII,135 p.; 30 cm B 20440 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek lehatárolása a 24/2001.(IV.20) OGY-határozat alapján / [Összeáll. Faluvégi Albert]. - Bp.: FVM : KSH , 2001. - 49 p. ; 29 cm C 68507 A Tisza vízgyûjtõje, mint komplex vizsgálati és fejlesztési régió / [Szerk. Rakonczai János] ; [Kiad. Tisza Vízgyûjtõ Programrégió Önkormányzati Társulás. – Szeged : TVPÖT , 2002. - 111 p.,[16] t. : ill.,színes ; 24 cm EU 1244:1 Útmutató a közös agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához / [Szerzõk Jellen Sándorné et al.]. – Bp. : Perfekt Gazdasági ... Rt. , 2003. - 72 p. ; 21 cm C 67196 Varga Csaba Vidékfejlesztés az információs korban avagy a lokalitás esélyei / Varga Csaba. – Bp. : Agroinform K. , 2000. - 149 p.;22 cm. - (Vidékfejlesztõk kiskönyvtára ) EU 1464:16 A vidékfejlesztés az Európai Unióban és Magyarország / Szerk. Zelnik István, E. B. Melenck. – Bp. : Európai Agrárpol. Kft. , 2004. - 55 fol. ; 30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; 51. N. ) Tk 11541 Vizdák Károly 2. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok : 1999. október 7-8. / [Szerk. Vizdák Károly]. – Mezõtúr : GATE Mg. Fõisk. Kar , [1999]. - 3 db;21 cm C 66900 Wanmali, Sudhir – Islam, Yassir Rural infrastructure and agricultural development in Southern Africa : A Centre-Periphery perspective / Sudhir Wanmali, Yassir Islam. – Washington: IFPRI , 1997. - p.259-269.;23 cm. - (IFPRI reprint ; 379.No. ) C 65.436 Zeddies, Jürgen A mezõgazdaság és a vidékfejlesztés átalakulási folyamatának német tapasztalatai.. – Karcag 172-173.p. German experiences in the transformation process in agriculture and rural development. Tiszántúli Mezõgazdasági Tudományos Napok, Karcag, 1997. június 12-13. (gyûjteményes cím) EU 851:16 Zelnik István A vidékfejlesztési politika az Európai Unióban és Közép-Kelet Európa országaiban / Szerk. Zelnik István. – Bp. : Európai Agrárpol. Kft. , [2000?]. - 58 fol.;30 cm. - (Európai agrárpolitikai tanulmányok ; N. 17. )



Folyóiratcikkek az OMgK állományából Y 4751 Ángyán József Az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés = Agrárium. - 2005. 15. 1/2. 18-21.p.

Y 4977 Vincze Mária Vidékfejlesztés és agrárpolitika. = Erdélyi Gazda. - 2004. 12. 3. 4.p. Y 4977 Vincze Mária A vidékfejlesztés idõszerû kérdései. = Erdélyi Gazda. - 2004. 12. 2. 5.p.

Y 4905 Tóthné Mohácsy Gabriella A kultúra és a francia vidékfejlesztés = Az Európai Unió Agrárgazdasága. 2005. 10. 1/2. 15-17.p.

Y 4932 A vidékfejlesztés következõ generációja: jobb, szélesebb körû, egyszerûbb. = Agrár Európa. - 2004. 8. 7. 42-43.p.

Y 4751 Ángyán József Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés: az európai agrárfinanszírozás új útja = Agrárium. - 2004. 14. 4. 13-15.p.

Y 4952 Ángyán József – Ónodi Gábor – Podmaniczky László Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés: az európai agrárfinanszírozás új útja a gyakorló gazda szemszögbõl. = Õstermelõ. - 2003. 7. 3. 81-86.p.

Z 47 Az Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiája. = Magyar Mezõgazdaság. Az Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiája. - 2004. 59. 31./mell. 2-7.p.

Y 4751 Ángyán József – Ónodi Gábor – Podmaniczky László Az európai agrárfinanszírozás új útja: az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés. = Agrárium. - 2003. 13. 5. 15-21.p.

Y 5088/13 Bainé Szabó Bernadett A vidékfejlesztés gazdasági, ökológiai-környezeti és társadalmi funkcióinak összefüggései Hortobágy menti településeken. = Agrártudományi Közlemények. - 2004. 13. 203-211.p. ö:eng. b:211.p.

Y 4905 Ángyán József Az európai agrármodell, a vidékfejlesztés és a Nemzeti Agrárkörnyezetgazdálkodási Program. = Az Európai Unió Agrárgazdasága. 2003. 8. 9/10. 10-15.p.

Y 5088/13 Fürj Zoltán A magyar vidékfejlesztés helyzete és kilátásai az EU csatlakozás elõtt. = Agrártudományi Közlemények. - 2004. 13. 224-231.p. ö:eng. b:231.p.

Y 4766 Fehér István Integrált vidékfejlesztés Európában. = Növényvédelmi Tanácsok. Az Európai Unió agrárpolitikájának idõszerû kérdései csatlakozásunk elõtt. 2003. 12. 9./mell. 13-22.p.

Y 309 Gockler Lajos Elkészült az agrár- és vidékfejlesztés nemzeti stratégiája. = Mezõgazdasági Technika. - 2004. 45. 7. 42-43.p.

Y 4952 Fehér István Integrált vidékfejlesztés Európában. = Õstermelõ. - 2003. 7. 3. 68-76.p.

Y 5104 Hõna Eszter A területfejlesztés, vidékfejlesztés és a birtokrendezés kapcsolata. = Falu Város Régió. - 2004. 10. 31-38.p. ö:eng. b:38.p.

Y 4925 Gyulai György (összeáll.) Uniós felügyelettel. = Magyar Állattenyésztõk Lapja. Állattenyésztés és Vidékfejlesztés. - 2003. 31. ksz. 8-9.p.

Y 4932 Megyesi G. Boldizsár A vidékfejlesztés Ausztriában. = Agrár Európa. - 2004. 8. 5. 39-40.p.

Y 4932 Jókuthy Emese Vidékfejlesztés és turizmus. A kulturális gazdaság elmélete. = Agrár Európa. - 2003. 7. 8. 42-44.p. b:44.p.

Y 5096 Nagy Bálint Az agrár és vidékfejlesztés legfontosabb stratégiai feladatai. = Agrár Unió. - 2004. 5. 1. 15-16.p. Y 4619 Orbán Péter Vidékfejlesztés osztrák mintára, avagy hogyan csinálják a „sógorok”. = Biokultúra. - 2004. 14. 3. 19-20.p. X 6513 Popp József Vidékfejlesztés az Európai Unióban. = A Falu. - 2004. 19. 3. 45-62.p. ö:eng. X 297 Veress László – Nagy Bálint – Tanka Endre – Szeremley Béla – Márton János A magyar mezõgazdasági politika és vidékfejlesztés jövõképe. = Gazdálkodás. - 2004. 48. 6. 64-74.p. b:73-74.p.


X 297 Magyar Tünde A vidékfejlesztés helyzete és kilátásai az AGENDA 2000 félidejekor. = Gazdálkodás. - 2003. 47. 2. 5-15.p. ö:eng. b:15.p. X 1037/A Nemes Gusztáv Vidékfejlesztés és elõcsatlakozási felkészülés Magyarországon. = Közgazdasági Szemle. - 2003. 50. 1. 56-75.p. ö:eng. b:74-75.p. Y 4734 Szlávik Lajos A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése: árvízvédelem, terület- és vidékfejlesztés a Tisza mentén. = Erdészeti Lapok. - 2003. 138. 12. 367-371.p. Y 4925 Vajna Tamásné – Madarassy Anikó Természetvédelem-állattenyésztés. = Magyar Állattenyésztõk Lapja. Állattenyésztés és Vidékfejlesztés. - 2003. 31. ksz. 18-19.p.

33


Z 47 Valkó Béla Harmadik típusú vidékfejlesztés. = Magyar Mezõgazdaság. - 2003. 58. 23. 42.p. Y 4932 Dorgai László Az agrár- és vidékfejlesztés és a Nemzeti Fejlesztési Terv. = Agrár Európa. - 2002. 6. 10. 38-49.p. X 6513 Lajos Krisztina A tanyai iskolák és a fenntartható vidékfejlesztés. = A Falu. - 17. 2002. 1. 45-53.p. ö:eng.

Y 95 Bálint András Fenntartható vidékfejlesztés. = Kistermelõk Lapja. - 44. 2000. 4. 24.p. Y 5018 Gyõrffy Sándor Ökológiai gazdálkodás és vidékfejlesztés. = Új Magyar Vidék. - 2000 9. 14-15.p. Y 5018 Gyõrffy Sándor Ökológiai gazdálkodás és vidékfejlesztés. = Új Magyar Vidék. - 2000 8. 24-25.p.

X 6513 Szanyi Tibor Vidékfejlesztés és az új Kormány. = A Falu. - 2002. 17. 3. 5-8.p.

Y 5018 Gyõrffy Sándor Ökológiai gazdálkodás és vidékfejlesztés. = Új Magyar Vidék. - 2000 6. 22-23.p.

Y 5033 Tassy Sándor Agrár- és vidékfejlesztés a Strukturális Alapok támogatásával. = Agrárágazat. - 2002. 3. 7. 35-40.p.

Y 5018 Gyõrffy Sándor Ökológiai gazdálkodás és vidékfejlesztés. = Új Magyar Vidék. - 2000 4. 20.p.

Z 140 Tausz A. Vidékfejlesztés az EU-csatlakozás tükrében. = Tejipari Hírlap. - 2002. 29. 4. 1.p.

Z 47 Hajtun György Vidékfejlesztés EU-támogatással. = Magyar Mezõgazdaság. - 55. 2000. 9. 7.p.

X 597 Dorgai László Terület-, vidékfejlesztés és agrárpolitika. = Magyar Tudomány. - 108. ú.f. 46. 2001 1. 23-35.p. b:34-35.p.

X 6513 Kovács Teréz Integrált vidékfejlesztés. = A Falu. - 15. 2000. 2. 33-38.p. ö:eng.

Y 5018 Gyõrffy Sándor Ökológiai gazdálkodás és vidékfejlesztés. = Új Magyar Vidék. - 2001 1. 20-21.p. X 6513 Gyõri-Nagy Sándor A vidékfejlesztés kultúrökológiája. = A Falu. - 16. 2001. 1. 11-20.p. ö:eng. b:19-20.p. X 6822 Kerek Zoltán Elképzelések a közös piaci vidékfejlesztés várható korszerûsítésérõl. = Pénzügyi Szemle. - 46. 2001. 6. 516-529.p. Z 47 Kovács T. István Ipoly menti vidékfejlesztés. = Magyar Mezõgazdaság. - 56. 2001. 16. 22.p. Z 47 Környezetbarát vidékfejlesztés. = Magyar Mezõgazdaság. - 56. 2001. 6. 7.p.

X 297 Kovács Teréz Vidék, vidékfejlesztés, vidékpolitika. = Gazdálkodás. - 44. 2000. 3. 1120.p. ö:eng. b:19-20.p. X 6513 Madarassy Anikó Természetvédelem, mezõgazdálkodás, vidékfejlesztés. = A Falu. - 15. 2000. 1. 71-76.p. X 6513 Márai Géza Az ökológiai gazdálkodás és életvitel, a vidékfejlesztés egyik kulcsa. = A Falu. - 15. 2000. 2. 89-98.p. ö:eng. X 1037/A Nemes Gusztáv Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája - az integrált vidékfejlesztés lehetõségei. = Közgazdasági Szemle. - 47. 2000. június. 459-474.p. b:473474.p. Y 4966 Vidékfejlesztés - Bács-Kiskun megyei elképzelések. = Zöldség- és Gyümölcspiac. - 4. 2000. 1. 5.p.

X 6513 Tóth Gábor Vidékfejlesztés, egészségügyi alapellátás. = A Falu. - 16. 2001. 1. 55-61.p. ö:eng.

Y 4751 Állásfoglalás az FVM agrárgazdaság, vidékfejlesztés, területfejlesztés stratégiájának tükrében. = Agrárium. - 9. 1999. 6. 7.p.

X 6513 Az agrár- és vidékfejlesztés elválaszthatatlan egymástól. = A Falu. - 15. 2000. 2. 5-11.p.

X 6513 Bubryk István A TV és a vidékfejlesztés. = A Falu. - 14. 1999. 1. 101-104.p.

34



X 297 Fehér Alajos – Misik Sándor Agrárstruktúra-váltási program és vidékfejlesztés Eger város környékén. = Gazdálkodás. - 43. 1999. 1. 32-41.p. ö:eng. b:41.p.

X 6303 Fekete György Gondolatok a foglalkoztatás és vidékfejlesztés kérdéseirõl. = Szövetkezés. - 19. 1998. 2. 55-67.p.

Z 141 Fekete Éva – Font Erzsébet A vidékfejlesztés új szempontjai. Konferencia Miskolcon. = Kis Újság. - 2. 1999. 20. 4.p.

Z 47 Gyõri András – Szeremley Béla Vidékfejlesztés - szövetkezés. = Magyar Mezõgazdaság. - 53. 1998. 41. 21.p.

X 6513 Harza Lajos Helyi kezdeményezésekre épülõ vidékfejlesztés. = A Falu. - 14. 1999. 3. 49-59.p. ö:eng.

Z 47 Harza Lajos A vidékfejlesztés modellje lehet. = Magyar Mezõgazdaság. - 53. 1998. 1/2. 10-11.p.

X 297 Harza Lajos A LEADER, a SAPARD és a vidékfejlesztés. = Gazdálkodás. - 43. 1999. 2. 28-37.p. ö:eng. b:35.p.

X 297 Kulcsár László – Kozári József A vidékfejlesztés új stratégiája Magyarországon. = Gazdálkodás. - 42. 1998. 4. 11-21.p. ö:eng. b:21.p.

Z 47 Kormányszándék a vidékfejlesztés. = Magyar Mezõgazdaság. - 54. 1999. 9. 7.p.

X 6513 Kulcsár László Vidékfejlesztés és vidékpolitika Magyarországon. = A Falu. - 13. 1998. 2. 5-16.p.

X 297 Laczkó István Vidék, vidékfejlesztés. = Gazdálkodás. - 43. 1999. 1. 65-71.p. ö:eng. b:71.p. X 6513 Mészáros Zsuzsa, E. Vidékfejlesztés és a nõk. = A Falu. - 14. 1999. 1. 63-75.p. ö:eng. b:74-75.p. Y 2815 A MOSZ elnökségének állásfoglalása az FVM-nek Az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés és a területfejlesztés stratégiája címû elõterjesztésérõl. = Számadás. - 11. 1999. 10. 3.p. Z 141 Pachner Edit - Gyõrffy Sándor Vidékfejlesztés és ökológiai gazdálkodás. = Kis Újság. - 2. 1999. 31. 4.p. Y 1302 Ujvári Lilla A vidékfejlesztés stratégiájának új koncepciói. = Marketing & Menedzsment. - 33. 1999. 2. 71-77.p. b:77.p. X 6513 A vidékfejlesztés legfontosabb erõforrása az ember. = A Falu. - 14. 1999. 3. 5-8.p. Y 4977 Vidékfejlesztés és ökológiai gazdálkodás. = Erdélyi Gazda. - 7. 1999. 9. 2829.p. Z 141 Vidékfejlesztés és vendéglátás. = Kis Újság. - 2. 1999. 26. 4.p. Y 4751 Balogh András A struktúrapolitika és a vidékfejlesztés agrárösszefüggései az Európai Unióban. = Agrárium. - 8. 1998. 10./mell. 1-8.p. b:8.p. X 6513 Csite András Regionális és vidékfejlesztés Észak-Karjalában. = A Falu. - 13. 1998. 2. 7581.p. ö:eng.


Y 4751 Mezõgazdaság és vidékfejlesztés. Szemelvények a Kormányprogram agrárfejezetébõl. = Agrárium. - 8. 1998. 8. 5.p. Z 47 Nagy Frigyes Mezõgazdaság és vidékfejlesztés. = Magyar Mezõgazdaság. - 53. 1998. 14. 7.p. Z 47 Agrárszerkezet, vidékfejlesztés. = Magyar Mezõgazdaság. - 52. 1997. 40. 30-31.p. Z 55 Dögei Imre, T. – Székely Csaba Vidékfejlesztés nélkül elhagyottá válik az ország. = Szabad Föld. - 53. 1997. 46. 6.p. X 297 Fehér Alajos Agrárfejlesztési stratégia és a vidékfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. = Gazdálkodás. - 41. 1997. 2. 1-9.p. ö:ang. b:7.p. Y 230 Kurucz Miklós A vidékfejlesztés európai szemlélete. = Kertészet és Szõlészet. - 46. 1997. 43. 18-19.p. Z 55 Más az agrártámogatás, más a vidékfejlesztés. = Szabad Föld. - 53. 1997. 30. 6.p. Y 2815 Mentusz Károly – Dorgai László - Horváth Gyula - Varga Gyula Vidékfejlesztés, mezõgazdaság. = Számadás. - 9. 1997. 25. 17.p. X 297 Sarudi Csaba – Szabó Gábor A vidékfejlesztés prioritásainak és eszközrendszerének EU-konform harmonizációjáról. = Gazdálkodás. - 41. 1997. 4. 55-67.p. b:63-64.p. ö:eng. Összeállította: Károlyi Zsuzsanna

35

Agrárium – Az MKE Mezõgazdasági Szervezetének hírei

TISZTELT TAGTÁRSAINK! Az MKE Mezõgazdasági Szervezete vezetõségének nevében ezúton értesítem Önöket, hogy a 2005. I. félévére tervezett nyitrai tanulmányút részben szervezési nehézségek, részben a rendelkezésre álló anyagi háttér korlátozott volta miatt elmarad. Örömmel közlöm viszont, hogy a debreceni rendezvényt, nem utolsósorban az ottani kolléganõk hatékony segítségével megtartjuk. A tanulmányút idõpontja: 2005. szeptember 15-17. A tanulmányút tervezett programja: 2005. szeptember 15. csütörtök y A déli órákig megérkezés Debrecenbe, y Könyvtárlátogatás: { DEEMK Agrártudományi Könyvtár { Nagykönyvtár (Egyetem tér) { Társadalomtudományi Könyvtár, y Grill party. 2005. szeptember 16. péntek y Indulás 9–930, a panzió elõl, y Szálkahalmi tanösvény (1 órás séta), y Körszín, amely Hortobágy községben a Pásztormúzeum, a Nagycsárda és a Kilenclyukú híd együttesét egészíti ki, y Szabad program, y Ebéd (12-14 óra között), y Pusztai kocsikázás (1,30 – 1,45 óra), y Pusztai állatpark, y Érkezés: 19-1930, a panzió elé. 2005. szeptember 17. szombat (A csomagok a panzióban maradnak, induláskor mindenki érte megy.) y 900 Református Kollégium: Nagykönyvtár, Oratórium, Iskolatörténeti kiállítás, Egyháztörténeti kiállítás, y 1100 Déri Múzeum – Munkácsy képek, 36

y 1200 Nagytemplom, fakultatív 200,- Ft/fõ a belépõ, benne van az idegenvezetés és látogatás a toronyba. (13 óráig látogatható szombaton a Nagytemplom.) Szállás: Debrecen városában a Némethy Panzióban (Péterfia u. 50.) (http://www.hotels.hu/nemethy) A tanulmányút költsége: 1. A 2005. évre egyéni tagdíjat fizetett kollégák költségeit az MKE Mezõgazdasági Szervezete (elsõ napi vacsora, második napi ebéd, autóbusz bérleti díja, idegenvezetési díjak) és a Pro Agrario Alapítvány (szállás) lényegileg átvállalja. Nekik csak a helyi közlekedést és az említetteken túli étkezést kell fizetni. A lakóhely–Debrecen és Debrecen –lakóhely utazás költségét javasoljuk a munkáltatóval rendezni. 2. A testületi tagkönyvtárakból 1 fõ utazhat a fenti feltételek mellett, az esetleges további jelentkezõk számára csak a szállást tudjuk ingyenesen biztosítani. 3. Elfogadjuk külsõ érdeklõdõk (családtagok, barátok stb.) jelentkezését is, nekik azonban a teljes részvételi díjat állniuk kell (elõzetes számítások szerint ez mintegy 15 000,- Ft). Részletes további felvilágosítással készséggel áll rendelkezésre: y Málnásné Horváth Gyöngyi – vezetõségi tag (DEENK, Agrártudományi Könyvtár; 52/508427; [email protected]) y Lõrincz Ferenc (OMgK; 1/4894950; [email protected]) Jelentkezni lehet levélben vagy emailben címünkön, esetleg telefonon 2005. július 25-ig (a határidõ betartására a szállásfoglalás kényszere miatt van szükség). A várható költségek: Szállás: Némethy Panzió

10 db 2 ágyas szoba, á: 8000,Ft/szoba = 80 000,- Ft 2 db 3 ágyas szoba, á: 12 000,Ft/szoba = 24 000,- Ft 1 db 4 ágyas szoba, á: 14 000,Ft/szoba = 14 000,- Ft (Az árak tartalmazzák az ifát és az áfát.) Ez összesen 236 000,- Ft, a Pro Agrario Alapítvány fizeti. Étkezés: Reggeli: a panzióban 500,- Ft/fõ (büféasztalos választék) – egyéni jelentkezés alapján, egyénileg fizetendõ. Vacsora: 15-én este: grill party, kb. 3000,- Ft/fõ – MKE Mezõgazdasági Szervezet fizeti. Ebéd: 16-án Hortobágyon (ajánlatkérés folyamatban van, Csárda vagy Fogadó) – MKE Mezõgazdasági Szervezet fizeti. A többi étkezés egyénileg intézendõ. Utazás: Debrecenben, illetve a Hortobágyra bérelt busszal, 230,Ft/km + a gépkocsivezetõ munkadíja, illetve 51 000,- Ft - MKE Mezõgazdasági Szervezet fizeti. Egyéb költségek: y Szakvezetés a Hortobágyon (1 óra a Szálkahalmi tanösvényen + 1 óra Körszín), kb. 5000,- Ft – MKE Mezõgazdasági Szervezet fizeti; y Tárlatvezetés a Déri Múzeumban 1500,- Ft – MKE Mezõgazdasági Szervezet fizeti; y Kb. 3 db villamosjegy, elõvételben 140,- Ft, a villamosvezetõnél 160,- Ft – egyénileg fizetendõ; y Belépõk a hortobágyi kiállításokra, kb. 200,- Ft/fõ/kiállítás – egyénileg fizetendõ; y Kocsikázás, 600,- Ft/fõ – egyénileg fizetendõ. Lõrincz Ferenc elnök 2005. XII. évfolyam 2. szám

TARTALOM. Búcsúzóul Ottovay László Könyvfesztivál Rendezvénysorozat A Nagy Könyv évében... 4

Recommend Documents