Tartalom BEVEZETÉS 2 I. BEVEZETÉS 6 III. AZ ÓVODA JELLEMZŐI 6. III. 1.AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELE 7 A nevelőtestület kvalitását jellemző adatok

Vasút a gyermekekért Alapítvány Szegedi Óvodájának

Tevékenységközpontú helyi óvodai nevelési programja

1

Tartalom BEVEZETÉS

2

I. BEVEZETÉS

6

III. AZ ÓVODA JELLEMZŐI

6

III. 1.AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELE

7

A nevelőtestület kvalitását jellemző adatok ................................................................ 7 III. 2 .AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELE

8

III. 3. Az óvoda működési területe .............................................................................. 8 IV. NEVELÉSI ALAPELVEINK

9

IV.1. Gyermekkép ....................................................................................................... 9 IV.2. Óvodakép ........................................................................................................... 9 IV. 3. Általános alapelvek ..........................................................................................10 IV.4. Nevelőtestületünk gondolatai az együtt nevelésről ...........................................10 IV. 5. A nevelés tervezése .........................................................................................12 A fejlesztés módszere ...............................................................................................12 IV. 6. Pedagógiai szakaszok, csoportszervezés és időkeretek..................................13 A nevelés időkeretei ..................................................................................................13 Hetirend .....................................................................................................................14 IV.7.AZ ÉRTÉKELÉS-TERVEZÉS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE

18

V. AZ ÓVODA ÁTFOGÓ, GLOBÁLIS NEVELÉSI TERVE

21

V.1. Az óvodai nevelés célja ......................................................................................22 Nevelési elképzelésünk lényege ................................................................................22 Speciális feladatok.....................................................................................................23 A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében ...................................................24 A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében ................................................24 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében .....................................................25 2

V.2. Az óvodai nevelés feladata ................................................................................25 2.1. Az egészséges életmód alakítása ......................................................................26 Egészségügyi szokások, készségek, képességek elsajátítása .................................28 2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció ........................................................................31 Kapcsolatok biztosítása, elősegítése .........................................................................32 2.3. Esztétikai nevelés ...............................................................................................33 2.4. Értelmi nevelés ...................................................................................................34 V.3. A fejlesztés tartalma ...........................................................................................35 A feladatrendszer elemei ...........................................................................................35 3.1. Játék és tanulási tevékenység

36

3.2. Társas és közösségi tevékenység

38

3.3. Munkatevékenység

39

4. Szabadidős tevékenység

40

V.4. A komplex foglalkozások rendszere ...................................................................41 V.4.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

41

Anyanyelv ..................................................................................................................41 Matematika ................................................................................................................42 V.4.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 43 Természet-társadalom-ember ...................................................................................43 Születéstől a felnőtt korig...........................................................................................43 Művészeti tevékenységek..........................................................................................44 Mese-vers, dramatizálás, bábozás

44

Ének-zene, énekes játékok

45

Vizuális tevékenységek célja, feladata

45

V.4.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek

46

Mindennapi testnevelés ............................................................................................46 VI. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE

47

Játék és tanulás.........................................................................................................47 Társas és közösségi tevékenység .............................................................................48 Munkatevékenység ....................................................................................................49 Szabadidős tevékenység ...........................................................................................50 Matematika ................................................................................................................50 3

Természet- társadalom- ember .................................................................................51 Mindennapi testnevelés .............................................................................................52 Ének- zene, énekes játék ..........................................................................................52 Mese- vers, dramatizálás, bábozás ...........................................................................53 Vizuális tevékenység .................................................................................................54 Szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében (Egészséges életmódra nevelés) .55 Anyanyelvi nevelés ....................................................................................................56 VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT ÓVODAI NEVELÉSE, ISKOLAI ÉLETMÓDRA FELKÉSZÍTÉSE

57

A mozgás és a kommunikáció fejlesztését szolgáló terápiák ....................................58 A mozgásfejlesztés ....................................................................................................58 Versek, dalok, népi gyermek játékok ritmikus feldolgozása .......................................65 Az anyanyelvi fejlesztés ............................................................................................66 Integrálódás-differenciálódás.....................................................................................71 Alapelemek ................................................................................................................72 Koncentráció..............................................................................................................73 Specializáció..............................................................................................................74 VI. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI

75

VII. AZ ÓVODA SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI

76

VIII. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

77

IX. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

79

Óvoda – Családi ház .................................................................................................79 Óvoda - SZMK ...........................................................................................................80 Óvoda-Iskola .............................................................................................................80 Könyvtár - óvoda .......................................................................................................80 Óvoda - egészségügy ................................................................................................80 Pedagógiai Szolgáltató Intézet ..................................................................................80 Nevelési tanácsadó ...................................................................................................81

4

Óvoda - gyermekjóléti szolgálat .................................................................................81 Óvoda - önkormányzat ..............................................................................................81 Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei .............................................81 X. A PROGRAMBEVÁLÁS FOLYAMATA

83

Ütemezés és feladatok ..............................................................................................83

5

I. Bevezetés Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosítása 1996-ban kötelezővé tette, hogy az óvodák az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" című dokumentum alapján 1999. szeptemberétől helyi nevelési program alapján dolgozzanak. Nevelőtestületünk a választható programok között azt a programot kereste,

amely

a

mi

óvodánk

számára

a

legjobb,

legeredményesebben

alkalmazható. Programbeválás vizsgálatunk bizonyította, hogy az általunk választott Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési programja helyes választás volt.

III. Az óvoda jellemzői Az óvoda hivatalos elnevezése: Címe: „A Vasút a Gyermekekért” Alapítvány Óvodája 6722 Szeged, Szentháromság u. 47.

Telefon: 62/420-365 Alapító okiratának száma, kelte: 61/348/93/2. Budapest, 1993. augusztus 31. Az engedélyező szerv neve: Fővárosi Bíróság Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Biró Irma

6

III. 1.Az óvoda személyi feltétele Az Alapító Okirat módosításával törvényes lehetőséget kaptunk a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásra. Személyi ellátottságunk még nem teszi lehetővé, hogy teljes körű szakember gárda foglalkozzon a rászoruló gyermekekkel. Jelenleg csak utazó logopédust, pszichológust tudunk néhány órában foglalkoztatni. Az óvoda dolgozóinak létszáma: 11 fő Ebből :

1 fő óvodavezető 1 fő helyettes 4 fő dajka 1 fő gazdasági vezető

Iskolai végzettség: Főiskola:6 fő óvodapedagógus Középiskola:1 fő gazdasági vezető Dajkaképző: 4 fő dajka Pedagógiai munkánkat segíti heti két alkalommal fejlesztőpedagógus, heti két alkalommal logopédus. Szükség szerint gyógypedagógust biztosítunk. Egyéb szakmai végzettségek: 1 fő Vezető óvodapedagógus (másod-diploma) 1 fő Mentálhigiénés szakember (másod-diploma) 1 fő Gyógypedagógiai asszisztens (felsőfokú)

A nevelőtestület kvalitását jellemző adatok Az óvónő párok kialakításánál figyelembe vesszük, hogy egymás munkáját kiegészítsék. Heti váltásban dolgoznak. Indoka: az óvónők egyenletes terhelés alatt vannak. Többféle hatás éri a gyermekeket, személyük sokoldalúan fejlődik, mert minden felnőtt temperamentuma,

7

beszédstílusa, alkalmazott nevelési, „tanítási” módszere, külseje: összegezve a gyermekek magatartására, értelmi fejlődésére gyakorolt hatása más-más. Az óvoda egész nevelőközössége rendelkezik az együttműködés, egymásra figyelés képességével a mindennapok során, hogy példaadással neveljük a gyermekeket.

III. 2 .Az óvoda tárgyi feltétele Az óvoda tárgyi, dologi feltétele, eszközrendszere. Az óvoda épülete Az óvoda 1883-ban épült téglaépület. A telek mérete 594 m2, ebből beépített terület 294

m2. Az épületben 3 csoportszoba, 1-1 gyermekmosdó és wc helyiség, 1

nagylégterű közös öltöző (zsibongó), 1 tornaterem (pincehelyiség) és 300 m2 alapterületű játszóudvar áll a gyermekek rendelkezésére. A további tárgyi-, dologi feltétel és eszközrendszer a mellékelt jegyzékben található. Az épület felújítási terve 2004-ben a hidegburkolatú, fedett játszóterasz salétromos falainak leverése, vakolása. 2005-ben az épület külső homlokzatának komplett felújítása. Kerékpár-tároló kialakítása. Gyermek wc-k cseréje. 2006-ban tornaterem felújítása, udvari vízvezeték-rendszer korszerűsítése, udvari ivókút , felszerelése, pancsoló medence felújítása. 2007-ben Nyílászárók cseréje, felújítása.

III. 3. Az óvoda működési területe Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere 1 sz. melléklet tartalmazza.

8

IV. Nevelési alapelveink

IV.1. Gyermekkép Az óvodás gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elsődleges és elengedhetetlen, hogy őt érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az érzelmi nevelés feladataiként törekedni kell a szeretet és kötődés képességének fejlesztésére, a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítására, fejlesztésére, az ösztönök és érzelmek irányításának fejlesztésére, az érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni: -

Akik képesek eligazodni környezetükben, bátran, szívesen, folyamatosan kommunikálnak,

együttműködésre

törekszenek,

ugyanakkor

megőrzik

egyéniségüket a közösség szolgálatában.. -

Akik képesek a másság elfogadására.

-

Akik a személyi és tárgyi környezet iránt nyitottak, tevékenykedő, elmélyült játékra képesek

IV.2. Óvodakép Korszerűen berendezett, jól felszerelt környezetben, szeretetteljes, derűs, családias légkörben gondoskodunk gyermekeink egészséges testi- lelki fejlődéséről. A kialakított pedagógiai közegben, pozitív megerősítésben élve a közös tevékenység önmaga is élmény a gyermekeknek. Szakmailag magasan képzett, emberségben helytálló munkatársakkal biztosítjuk partnereink elégedettségét. Különös

figyelmet

fordítunk

a

hagyományápolás

és

az

újszerű

ötletek

összehangolására, ezzel is hozzájárulunk a gyermekek jövőjének megalapozásához. Magunkénak érezzük azt a felelősséget, hogy megtartsuk és erősítsük a szülők bizalmát, a gyermekek ragaszkodását.

9

IV. 3. Általános alapelvek Programunkkal helyi szükségleteket, az óvodánkba járó gyermekeket és családjukat kívánjuk szolgálni. Biztonságos, kedvező, csoportos együttlétre, megfelelő testi, mentális gondozásra, az óvodai élet nyitott, bizalma, szeretetteljes légkörének megvalósítására törekszünk. Tiszteletben

tartjuk

a

gyermekek

egyéniségét,

érdeklődését,

adottságait,

önállóságukat, autonómiájukat. Segítjük önkifejezésüket, személyük természetes fejlődését. „Együttműködés a gyermekkel az egymásra figyeléstől a szervezett tevékenységig.” Tevékenységközpontú óvodai nevelésre törekszünk, melyben a gyermekek a legkülönbözőbb programok között válogathatnak és amelyben az óvónők

által

kezdeményezett

programok

mindegyike

igazodik

az

életkor

követelményeihez, az életkori sajátosságokhoz. A tevékenységi formák kölcsönhatását, egymásra építettségét fontosnak tartjuk, mert a gyermekek által szívesen és könnyedén végezhető tevékenységek összessége biztosíthatja a gyermek személyiségének kibontakozását. Az összes óvodai tevékenység alapját a természet körforgása, változásai adják egyre magasabb szintű tapasztalatszerzéssel. Az óvodai nevelés egész folyamatában komplexitásra törekszünk, az ismereteket nem

elszigetelten,

nem

mozaikszerűen,

hanem

összefüggéseiben,

kölcsönhatásaiban sajátítják el a gyermekek úgy, ahogy az a valóságban előfordul. Az óvodai nevelés területei, tevékenységformái között szoros összefüggés van, egyiket sem kezeljük elszigetelten, viszont meghatározó szerepet szánunk a környezetismeret

és

néphagyománynak,

játéknak,

a

mozgásnak

és

az

anyanyelvnek. Programunk rugalmasan alkalmazható mind a hátrányos helyzetű, mind a tehetséges gyermekek nevelésében. IV.4. Nevelőtestületünk gondolatai az együtt nevelésről Intézményünk felvállalta a speciális foglalkozást igénylő gyermekek integrált nevelését.

Beilleszkedési

zavarral,

tanulási

nehézséggel

küzdő

és

beszédfejlődésben akadályozott gyermekekről van szó.

10

Utakat keresünk, hogy a speciális intézetek helyett ezek a gyermekek családban nőjenek fel és a lakóhelyen legyen segítség számukra. Ezek a gyermekek többségi óvodában is nevelkedhetnek, amennyiben rendelkezik az intézmény a speciális feltételekkel. Az integráció előnyei a sérült gyermekek szempontjából: Nevelésük helyben történik, a speciális segítséget helyben kapja, normál körülmények között a csoporttársak mintát adnak, motiválnak, jobb a kommunikáció, figyelem, erős a szociális képesség.

11

IV. 5. A nevelés tervezése

A tervezés tudatos, átgondolt folyamat, melynek során számításba kell venni, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme más és más lehet, sőt a fejlődés dinamikája is egy-egy gyermek esetében más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. Komplexitása abban rejlik, hogy a gyakorlatban a gyermeket érő élmények, tapasztalatok egyszerre, egy időben jelentkeznek. Így kell tervezni és megvalósítani is.

Minden esetben tevékenységet tervezünk. A tervezést általában

anyaggyűjtés előzi meg. Célszerű összeállítani egy ötlettárat, amit a 4 évszak és az ünnepek köré csoportosítunk. A helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni, mint pl. az erdő közelsége, a téli disznóvágások, mezőgazdasági munkák stb. Konkrétan tervezni azonban egy vagy kéthetes periódusban optimális, hiszen így tudjuk felhasználni a gyermekek spontán ötleteit és tapasztalatait. Ezeket a tervezés egyik szabad sávjában feljegyezzük, s a következő heti tervezésnél figyelembe vehetjük. Mivel így készül a nevelés, tanulás tervezése, rugalmas és könnyen korrigálható. Feljegyzéseket vezetünk a gyermekek fejlődési üteméről, így konkrét megfigyelések adnak alapot a differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A komplex foglalkozások rendszere beépül a nevelési folyamat egészébe, ezért nincs meghatározott időpontja. A tervezés megírása magába foglalja az óvónő munkájának teljes vázát, de az óvónő maga dönti el, hogy milyen írásos anyag szükséges a felkészüléséhez. A fejlesztés módszere A célból és a négyes feladatrendszerből következően a csoport egészére nézve tervezünk, de a csoporton belüli differenciált, egyéni fejlesztés megköveteli tőlünk az egyes gyermekekre szabott fejlesztést is.

12

IV. 6. Pedagógiai szakaszok, csoportszervezés és időkeretek Első szakasz: 3-5 éves korig Második szakasz: 5 éves kortól - óvodáskor végéig

Óvodánkban lehetőség szerint homogén, vagy egymáshoz életkorban közelálló életkorú csoportokat szervezünk. A vegyes életkorú csoportok esetenkénti szervezését a korcsoportok és a nemek egyenlőtlen megoszlása, valamint a gyermekek évenkénti " mozgatásának" elkerülése tette indokolttá. A gyermekek csoportba kerülésének elvei: -

a csoportban biztosítani kell a megfelelő életkori arányokat és a nemek arányát

-

a különös gondoskodást igénylő gyermekek arányos elosztására is törekedni kell

Az ismeretszerzés formáját az óvodapedagógus dönti el. Fontos, hogy a gyermek szabadon dönthessen, alkothasson, gondolkodhasson és cselekedjen. Elegendő időt kell adni a tevékenykedésre és tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka elemzése, értékelése is az óvónő feladata. Ez ad támpontot a nevelőmunka tervezésének irányvonalaihoz. A nevelés időkeretei A

hetirend

és

a

napirend

biztosítja

a

gyermekek

számára

a

nyugodt,

kiegyensúlyozott légkört és szokásrendszerének kialakításával a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. Egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenység és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekjáték kapja, mert ez a gyermek legfőbb tevékenysége. A gondozás és a szabadlevegőn való tartózkodás jól illeszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába.

13

Hetirend A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások

napi

életének

megszervezéséhez.

Kiscsoportban,

a

beszoktatás

időszakában legyen alkalmazkodó, különösen rugalmas, míg iskolakezdés előtt pontosabb betartását helyezzük előtérbe. Lényeges, hogy mindenre jusson elegendő idő. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.

14

Ajánlott heti- és napirend javaslat:

Hetirend Hétfő:

Mindennapi testnevelés Mese-vers Anyanyelvi nevelés

Kedd:

Mindennapi testnevelés Mese-vers Matematika

Szerda:

Mindennapi testnevelés Mese-vers Művészeti tevékenységek

Csütörtök:

Mindennapi testnevelés Mese-vers Természet-társadalom-ember

Péntek:

Mindennapi testnevelés Mese-vers Művészeti tevékenységek

15

Napirend

A napirend általános időkeretei a 11 órás nyitvatartás alatt:

Tevékenységek

3-4 évesek 4-5 évesek 5 éves kortól óvodáskor végéig

Játék és szabadidős tevékenység 435

525

525

Komplex foglalkozás

35’

45’

1

1

420

335

330

130

125

120

11

11

11

Ezen

belül,

35’

párhuzamosan 1

speciális fejlesztő foglalkozás sajátos nevelési igényenként* Étkezés, pihenés Öltözködés, tevékenység

tisztálkodási

*heti öt óra keretében 8 gyermekenként 1 speciális szakemberrel

16

Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata és egymásra épülése:

Az Óvodai Nevelés Országos alapprogramja  AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA (A tevékenységközpontú minősített Program adaptálásával)  AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI ÉVES MUNKATERVE  A gyermekcsoportok nevelési terve, A tevékenységformák komplex ajánlatai, a gyermekek spontán tapasztalatai  A gyermekekről szóló, fejlődésüket Tükröző feljegyzések, Megállapítások

17

IV.7.Az értékelés-tervezés dokumentációs rendszere A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre

szabott

nevelési,

fejlesztési

eljárások

folyamatos

írásbeli

munkát

igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást, és a gyermekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevetési - tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják. Ellenőrzését az óvoda vezető végzi olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját. Év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének, egyéni fejlődésüknek alakulásáról. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat. A gyermek személyi értékelése Adatlap

Személyi dosszié

Anamnézis

Személyi dosszié

Családlátogatások dokumentumai

Személyi dosszié

Személyiségfejl. Napló

Személyi dosszié

Feladatlapok

Személyi dosszié

Gyermekrajzok

Személyi dosszié

Egyéni fejlesztő programok

Csoportnapló

Egészségügyi törzskönyv

Személyi dosszié

18

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai

1. Önállóság fejlődése - önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás) -

egyéni igények, jellemzők

2. Játék - a gyermekek élményanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátossága - együttműködés játékban - a gyermek helye a játszócsoportban - érzelmi megnyilvánulások

3. Szociális magatartás - beilleszkedés - önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása) - kapcsolatteremtő képesség - együttműködés tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok) 4.

4. Kommunikációs képesség - beszédhallás, beszédértés - hangok ejtése, szókincs - mondatszerkesztés - folyamatos összefüggő beszéd, önálló történet elmondása

19

5. Kognitív képesség - vizuális észlelés, alaklátás, forma állandóság (alak, forma, méret, szí, rész-egész viszony) - téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok) - keresztcsatornák fejlődése - észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása - gondolkodási műveletek -

verbális, vizuális memória és figyelem tartóssága, terjedelme

6. Motoros képesség - nagy mozgások (tempója, ritmusa, iránya) - finommotorika - szem-kéz, szem-láb koordináció - kezesség - testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldaliság, elülső, hátulsó rész, függőleges zóna) -

testrészek mozgatása

A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési dokumentum ellenőrzése folyamatosan történik. Az iskolába készülő gyermekek fejlődési eredményeiről írásos értékelést ad az óvónő. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.

20

A csoport egészére vonatkozó tervezések/ csoportnaplóban/ Nevelési- tanulási tervek Negyed- és féléves értékelések Feljegyzések, bejegyzések a csoportról és az egyes gyermekekről Mérési eredmények összegzése

21

V. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve

V.1. Az óvodai nevelés célja Azonosulva a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program céljával és feladataival óvodai nevelésünk célja: A 3 éves kortól óvodáskor végéig a gyermekek társadalmi gyakorlatra való felkészítése, mely magában foglalja: a) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül b) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka alapján valósítható meg. Tevékenységközpontú nevelési program a 3 éves kortól -óvodáskor végéig gyermekek szociális életképességét (életre nevelést) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermekeket.

Nevelési elképzelésünk lényege Az

óvoda

nevelő

intézmény,

a

gyermeki

személyiség

kibontakoztatására,

nevelésére, fejlesztésére törekszik minden ott dolgozó felnőtt. Tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével hatnak a gyermekre, figyelembe véve, hogy fejlődő, egyedi személyiség különböző genetikai adottságokkal, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletekkel rendelkezik. Választott programunk a Tevékenységközpontú óvodai nevelés programja. Ez a program áll elképzeléseinkhez legközelebb.

22

Mert: a 3-7 éves gyermek életre nevelését minden későbbi nevelés alapjaként kezeli. Kooperációra

és

kommunikációra

kívánja

képessé

tenni

az

óvodáskorú

gyermekeket, nem hagyva figyelmen kívül, hogy a gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda egyrészt főszerepet játszik a gyermek elsődleges szocializációs folyamatában. Arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja. Azaz kiegészíti, felerősíti a szociális tanulást. A pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszünk. A kisgyermekeket - hogy boldoguljanak - meg kell tanítani beszélni, közlekedni. A környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni. El kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartás mintákat. Ez komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája.

Nevelőmunkánkkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy gyermekeink a világ dolgait ismerő, környezetével kiegyensúlyozott viszonyban élő, embertársait szerető felnőttekké váljanak.

Speciális feladatok 1. A nevelés folyamán az általános óvodapedagógiai elvek figyelembevételével a gyermeki

sajátosságok

és

tartalmi,

fejlesztő

munka

összhangjának

megteremtése. 2. A kor specifikus cselekvések tanítása a gyermekek állapotának, teljesítményének szem előtt tartásával, a számára megfelelő megoldási módok kialakításával. 3. A nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével a kompenzációs lehetőségek bővítése. 4. Az egyéni szükségletekhez igazodó segítségnyújtással a képességfejlesztés szolgálata, a hiányosan működő képességek korrekciója. 5. A szükséges speciális segédeszközök elfogadtatása, használatára nevelés. 6. Az egyes területeken esetlegesen jelentkező kiemelkedő teljesítmény gondozása.

23

A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek, sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi-lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek maghatározó szerepe van. Az óvoda a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata, olyan sajátos nevelési feladat, nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul.

A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek tevékenykedő lény, személyisége tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A tevékenységek során meglévő képességeit felhasználja vagy továbbfejleszti azokat. A nevelő hatás belső feltétele, hogy az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos,

hasznos

tevékenység

legyen,

a

kitűzött

cél

megvalósítása

és

eredményessége biztosítható legye. A nevelő hatás pedagógiai feltétele a tevékenység előkészítése, megszervezése mely a felnőttek részéről tapintatot igényel. Semmit sem végezzünk el a gyermek helyett, de mindenben segítsük amikor arra szükségük van. A tevékenység értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvónőnek. A gyermek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A tevékenység szervezésekor figyelembe kell vennünk azonban a 3 éves kortól -óvodáskor végéig gyermekek tevékenységének jellemzőit (tevékenységi

vágy,

megismerési

vágy,

kíváncsiság,

gyakran

változtat

tevékenységet) valamint azt, hogy életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek pl. játék és munka esetében.

24

A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amely a társadalomban

létező,

elképzelhető

pozitív

tevékenységek

gyakorlásához

szükségesek. A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességet két nagy csoportba sorolhatjuk: 1. Kooperációs képességek 2. Kommunikációs képességek E két képesség jellegét, tartalmát és színvonalát és hatékonyságát mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága határozza meg. Folyamatosan biztosítsuk a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. Folyamatos megfigyelések útján alkossunk tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjünk a képességek fejlesztésére. A kiemelkedő képességű és részképességű fejlődésében gyakoroljunk

elmaradott gyermekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján hatást.

Minden

gyermek

képességét

önmagához

viszonyítva

igyekezzünk fejleszteni.

V.2. Az óvodai nevelés feladata Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének biztosítása. Ezen belül: 1. Az egészséges életmód alakítása. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. 3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

25

2.1. Az egészséges életmód alakítása Egészséges környezet: Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészséges életmód kialakulását, ezért gondoskodni kell megfelelő tárgyi környezetről, melynek egyik színtere az óvoda udvara. Zárt játszóudvarunk többnyire természetes alapanyagú és változatos, rendszeresen ellenőrzött és a biztonsági előírásoknak megfelelő játékeszközökkel felszerelt. A homokozót a rárögzített ponyva védi a szennyeződéstől, az előírásoknak megfelelően gondoskodunk a homokcseréről. A

mászókák,

ökrösszekér,

kisvonat

sokféle

lehetőséget

biztosítanak

a

mogásfejlesztéshez. Az egybefüggő szabad terület a nagymozgásoknak ad teret. A nagy fedett terület csapadékos időjárás esetén is lehetőséget biztosít a szabadban való játékra. A kő, beton, fű, homok és gumitégla a szabadban való játékokhoz változatos talajt biztosít, esetenként, pl. nyáron a mezítlábas játékhoz. A pancsoló medencét a higiéniai előírásoknak megfelelően használjuk. A vízfürdő- és napfürdő változatos nyári program, ám az egészségkárosító hatások kivédésére fokozott figyelmet kell fordítanunk. A növények, fák, virágok, pázsit gondozásában a gyermekek is részt vesznek, ez a tevékenység újabb teret ad az egészségnevelés és környezetvédelem kapcsolatának felismerésére. A csoportszobák és a tornaterem levegőjét a rendszeres szellőztetéssel frissítjük, a Rambow gép alkalmazásával tisztítjuk. A természetes anyagú bútor és játékeszköz nem csak esztétikus, de környezetbarát is. Csak olyan színes játékeszközt vásárolunk, amelynek festése nem tartalmaz egészségre káros anyagot. A hibás vagy elromlott játékokat kivisszük a csoportszobából , míg meg nem javíttatjuk.

Az egészséges életmód alakításának sajátosságai a speciális csoportokban:

26

Cél: Nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése. A rászorultság, kiszolgáltatottság helyett, az én is tudom függetlenség érzésének segítése.

Betegségek megelőzése, korrekciója: Az óvodába csak egészséges gyermek járhat. Napközben megbetegedett gyermeket orvoshoz visszük, vagy értesítjük a szülőt. A túlzsúfoltság okozta fertőzéseket megpróbáljuk szelídíteni alapos, fertőtlenítő takarítással, külön ágynemű, pohár, törölköző használatával, levegőtisztító előírás szerinti használatával. Egyre több feladatot ad a veleszületett betegségben szenvedő gyermekekkel való törődés. Eddig és ezután még több speciális szükségletű gyermeket fogadunk bízva abban, hogy az egészséges gyermekek között jobban fejlődnek. Figyelünk a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, melyek kedvezőtlen családi légkör, súlyos lelki megrázkódtatás hatására alakulnak ki. Ezek a gyermekek fokozott gondoskodást igényelnek, a gyermekben rejlő, tevékenységét blokkoló feszültséget igyekszünk feloldani, szükség esetén speciális szakember segítségét vesszük igénybe. Az óvónőnek fontos a szülővel őszinte együttműködést kialakítani, hogy a rendellenesség okozót közösen korrigálják illetve tudomásul vegyék. A helyes életritmus életkoronként is eltérést mutat. A gyermek testi és szellemi fejlődésének alapvető feltétele a gondozás központi kérdése. A napi életritmus, a rendszeresen megszokott időben végzett tevékenységek (pihenés, étkezés, egyéb tevékenységek) visszahatnak az életfolyamatokra. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges. A gyermekek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó. Az egyéni fejlődést legjobban biztosítja a folyamatos napirend. A tevékenységek megszervezésének alapja a folyamatosság, a kötetlenség, a választhatóság, átjárhatóság biztosítása.

27

A folyamatos napirend előnyei: • Lehetővé teszi, hogy minden gyermek egyéni tempója szerint végzi a feladatot • minden gyermek eldöntheti mikor kezd és mikor fejez be egy tevékenységet • A játszó gyermeknek nem kell abbahagynia a játékot • Az óvónő jobban észreveszi, hogy a gyermek mikor szorul segítségre

Egészségügyi szokások, készségek, képességek elsajátítása Táplálkozás: A növekedés és a fejlődés alapvető feltétele. Naponta háromszor kapnak enni óvodánkban a gyermekek: reggelit, ebédet, uzsonnát. Sajnos csak melegítő konyhával rendelkezünk Az utóbbi években egyre több az étel érzékeny gyermek (tej, tojás, liszt, gyümölcs). Ezeknek a gyermekeknek külön főznek a központi konyhán. Az óvónők, dajkák a gyermekekkel fokozatosan és erőltetés nélkül szerettetik meg az ízeket. A szülőktől névnapra, születésnapra gyümölcsöt, zöldségfélét fogadunk el, az ünnepelt ezzel vendégeli meg társait. A

helyes

táplálkozáshoz

hozzátartozik

az

esztétikus

táplálkozás,

terítés.

Mindezekben példát mutatnak a felnőttek és meg is tanítják a gyermekeket.

Testápolás: Amikor a gyermek először jön óvodába, alkalmazkodunk az egyéni igényeihez, az otthoni szokásaihoz, fej lettségéhez a testápolásban, szükségletei elvégzésekor. Fokozatosan, az egyéni fejlődés ütemének megfelelően jutnak el a személyes gondozottság igényléséig. Az óvónő szükség szerint maga is közreműködik az ápolási szokások kialakításában. A mosdó felszereltsége, mérete koruknak megfelelő, esztétikus, higiénikus. Kis mosdókagylóban gyakorolhatják a kézmosást, fogmosást, körömtisztítást. Szükség esetén a zuhanyzót is használjuk. A kisméretű WC-kagylók elszeparálva vannak

28

egymástól,

biztosítjuk

az

intimitást.

Papírzsebkendőt

használunk

korlátlan

mennyiségben, mely elérhető helyen van a gyermekek számára is.

Öltözködés: A szülőket arra kérjük, hogy rétegesen öltöztessék gyermeküket, kényelmes, könnyen levehető, felhúzható ruhákat vásároljanak. Elfogadjuk az ésszerű egyéni igényeket. Pl. izzadékonyság, fázósság, érzékenység az időjárásra stb. Szülői értekezleten megbeszéljük, mikor van testnevelés, akkor szabadidőruhát adjanak rájuk. Javasoljuk, hogy ésszerű keretek között a gyermek kialakulóban lévő ízlését is vegye figyelembe a szülő. A ruha hangsúlyozza a kislányos és a fiús jegyeket. A lúdtalp megelőzése érdekében javasoljuk a kényelmes, bokafogó cipőket. Baleset megelőzése érdekében a kevésbé csúszós talpút. A kisebb csoportos gyermekeknek javasoljuk a váltóruhát. Öltözékük mindig tükrözze az ünnepek hangulatát, ünnep előtt a gyermekekkel, szülőkkel mindig megbeszéljük, hogy sötét alsó, fehér blúz vagy csak a szeretett ruhát, vagy jelmezt vegyen fel a gyermek.

Edzés: Fontos az egészség megőrzéséhez a lég és napfürdőzés, a hosszú kirándulások, a sok szabadlevegőn való tartózkodás hozzájárul a gyermek erőnlétének fokozásához. Az udvaron lévő fedett házak lehetővé teszik, hogy esős időben is kint tartózkodhatnak. Nyáron a medencében folyamatosan pancsolhatnak, sarazhatnak, minél kevesebb ruhában, cipő nélkül játszhatnak. Minden játékeszköz azt a célt szolgálja, hogy erősítsék magukat, ügyességük, bátorságuk, kitartásuk fejlődjön.

29

Pihenés, alvás. Az óvodai ágyak a gyermekek méreteinek megfelelőek. A 3 évesek, de a többiek is, ha nagyon ragaszkodnak „alvós társukhoz” a megszokott tárgyaikat ágyba vihetik . A gyermekek megnyugtatása koronként, csoportonként más. A hosszú mesélés, meséltetés, altató vers, dal hallgatás.

30

2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció

Helye a nevelés folyamatában: Az óvodáskorú gyermek magatartásában az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, szeretetteljes légkör vegye körül. Az „én” fejlődésében a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A 3-4 évesre jellemző agresszív, önérvényesítő, énes magatartástól 7 éves kor végére eljut a gyermek a kezdeményező, együttműködő, szociális magatartás, viselkedés szintjére. Ez csak a csoporthelyzetben valósulhat meg. Az

együttesség,

csoporttagoknak, viselkedésmódjait,

a

közösen

növelhetik

az

egészséges

átélt

élmények

egyén

társas

összehasonlítási

bizonyos

többletet

hatékonyságát, lehetőséget

adnak

a

módosíthatják

kínálnak,

ebből

következően reális önismeret, önértékelés kialakulását teszik lehetővé. A kisgyermek életében a környezetnek, a csoportnak kiemelkedő jelentősége van. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodáskorban az utánzás, a mintakövetés. E minta egyre jobban kiterjed és egyre jobban megnyilvánul a gyermek tevékenységében.

Feladatok: -

az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése,

-

kapcsolatok biztosítása, elősegítése, tiszteletben tartása,

-

értékek, normák közvetítése, annak színterei.

-

az eltérő képességű és fejlesztési szintű gyermekek beillesztése a csoportba,

-

annak elérése, hogy tudjanak egymás mellett, majd egymással tevékenykedni,

-

kis közösségünk szokásainak, viselkedési szabályainak alkalmazása.

31

Az érzelmi nevelés és a szocializáció feltételeinek megteremtése Törekszünk a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez ad a gyermek számára biztonságérzetet. A folyamatos napirenddel azt a célt szolgáljuk, hogy a gyermekek kedvük szerint választhassanak a különböző tevékenységek közül. A

várakozás,

a

túlszervezés,

a

tevékenységek

erőltetése

nyugtalanságot

eredményez. A derűs légkör, az otthonos, barátságos környezet kialakításával erősítjük a gyermek érzelmi kötődését az óvoda felnőtt dolgozóival. A felnőtt dolgozók magatartásukkal, a gyermekhez való viszonyulásukkal, bánásmódjukkal elősegítik, hogy minden óvodás gyermek jól érezze magát, szívesen járjon óvodába

Kapcsolatok biztosítása, elősegítése A felnőtt-gyermek kapcsolat alapja és háttere minden pedagógiai munkánknak. Az

érzelmekre

építő

szeretetteljes

kapcsolatunk

lehet

az

alapja

az

élményfeldolgozásnak, szociális viselkedési minták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának, a konfliktushelyzetek elfogadásának. Igen fontos ezért az érzelmi támaszt nyújtó, meleg, nevelői magatartásunk. A gyermekek érzékenyen reagálnak érzelmeinkre, viszonyunk egy-egy gyermekhez szándékunk ellenére is hat a csoporton belüli kapcsolatokra. Igyekszünk minden gyermekhez szeretettel, megértéssel fordulni, de magatartásunk határozott, igazságosan

ugyanakkor és

barátságos,

differenciáltan,

szeretetteljes,

egyéni

őszinte.

sajátosságaihoz

A

gyermekekkel

igazodva

bánunk.

Követeléseinkben figyelembe vesszük a gyermek fejlettségét, törekvéseit. A kisgyermek első találkozása az óvodával alapvetően befolyásolja a csoporthoz, óvodai dolgozókhoz fűződő későbbi kapcsolatát. Bizonytalanságot kelthet számára az idegen környezet, ezért fontosnak tartjuk a beszoktatást. Kiemelten kezeljük a gyermek befogadását, annak előkészítését és folyamatosságát. A beírt új kiscsoportosokat már nyár elején felkeressük, és ismerkedő délelőttöt szervezünk, ahol a gyermekek és szülők a leendő kiscsoportos óvónőkkel együtt ismerkedhetnek egymással.

32

A kisgyermekek maguk választhatnak jelet. A nyár folyamán is belátogathatnak a szülővel együtt óvodájukba. Ilyenkor a szülők elmondhatják, mi az, ami gyermeke esetében külön odafigyelést igényel, s mi is felkészülhetünk ennek kezelésére (Pl.: ételallergia). Az előjegyzést követően, családlátogatás során megismerkedünk a gyermekkel, a vele együttlakó családtagokkal, környezetével. Minden kisgyermek megkapja a jelét, amelyet magával hoz az első napokban, így társa és a dolgozók is megismerik azt. Megbeszéljük a beszoktatás kezdetének az időpontját, menetét, mire lesz szüksége a gyermeknek az óvodába lépéskor. A gyermek a szülővel kezdi az óvodai életét. Addig maradnak az óvodában, ameddig a gyermek kívánja. Kedvenc játékait, amelyekkel a biztonságérzetüket fokozzák, elhozhatják. A beszoktatási folyamat nem csak 3 éves gyermekekre, hanem a 4-5 évesekre is érvényes.

2.3. Esztétikai nevelés A gyermekek otthoni környezetükből eltérő tapasztalattal, ízléssel kerülnek hozzánk. Az óvodai nevelésen belül spontán és tudatos esztétikai hatások érik. Fontos, hogy a gyermekek ebben a fogékony életkorban kapjanak lehetőséget és ösztönzést a környezettel való helyes, értékes kapcsolatteremtésre, amikor ízlésviláguk még tiszta. A felnőttek és gyermekek együttlétekor alakul a látás és ábrázolás, mozgásészlelés és a mozgás harmóniája. A gyermek az esztétikai tevékenységben szívesen vesz részt, mert újraélheti élményeit. Az esztétikai nevelés komplex folyamat. A gyermek spontán, eredeti, - beszéd, ének, mozgás, képi kifejezés - hajlamaira épít.

Célunk: Olyan élményekre és tapasztalatokra épülő nevelés megvalósítása, amely során a környező világ érzéki síkon megfoghatóvá válik és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására és létrehozására. A gyermek esztétikai ízlésformálásában fontos feladatunk a változatos és rendszeres élménynyújtás. A gyönyörködtetés, a rácsodálkozás alkalmainak és lehetőségeinek

33

megteremtésével, az eszközök széleskörű kínálatával gazdag tevékenységrendszer biztosítása. Segítjük a kezdeményező magatartás érvényre jutását, gyakoroltatjuk az esztétikus környezet felismerését, óvását, alakítását. Ennek érdekében sétát, kirándulást, színházi, zenei élményt stb. szervezünk. Segítséget

nyújtunk

a

gyermekek

eredeti

ötleteinek

megvalósításához,

megerősítéséhez, a látás, hallás, tapintás, mozgás együttes élményének folyamatos biztosításával, komplex hatások érvényesítésével. Olyan anyagokat, eszközöket biztosítunk a gyermekek számára, amelyek elősegítik az esztétikai élmény kialakulását és magában rejtik az egyéni megvalósulás lehetőségét is. Egész nevelőmunkánk eredményeként az esztétikai tevékenységek belülről fakadó, belefeledkező, gátlásoktól mentes, szívesen vállalt tevékenységgé válnak. Az esztétikai nevelésnek a gyermeki magatartás is része. Megtanítjuk velük a helyes -

viselkedés és együttélés elemi szabályait. Ide tartozik: a tisztaság, ápoltság, rendezett külső, udvarias magatartás, köszönés. A konfliktusok intelligens rendezése, árulkodás, jogos panasz közti különbségtétel, egymással való érintkezés szabályai.

2.4. Értelmi nevelés

Célja: A gyermekekkel olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátíttatunk el, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudják oldani, tudjanak eligazodni a r világban. Ehhez

kell

a

megismerő

tevékenységet

segítő

képességek;

a

figyelem,

megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlesztése. Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. 3-4 éves korban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,

34

képzelet) manipulációs játékok, gyakorló játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. Így a világról egyre több információt szereznek érdeklődésüknek, egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten. Kialakítjuk a gyermekben azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, maguk is jöjjenek rá ok-okozatiösszefüggésekre. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha az érdeklődésüket felkeltjük és azt fenn is tartjuk. Ahhoz, hogy a probléma megoldására való kedv és képesség kialakuljon a gyermekben, az kell, hogy önállóságukat tiszteletben tartsuk és minél több lehetőséget biztosítsunk ismertetésre, tapasztalatszerzésre. Minél többet lát és tapasztal, annál tágabb lesz az érdeklődési köre, annál inkább meglát problémákat és igyekszik azokat a maga erejéből megoldani. Minél több tevékenységet, lehetőséget biztosítunk, annál több mindent fedeznek fel, ismernek I meg, egyre nagyobb lesz érdeklődésük és tudásvágyuk. Többszöri megfigyelés után tapasztalatait alkalmazni tudja, akár több szakaszból álló cselekvéssort is végre tudjon hajtani, ezt kísérje beszédével. A fejlődése fokozatosan új irányt ad a gyermekek gondolkodásának.

V.3. A fejlesztés tartalma

A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység

35

V.3.1. Játék és tanulási tevékenység A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos helyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül szerezhet legtöbb ismeretet. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet, az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedik ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételek, ötletek és eszközök biztosítása azonban az óvónő feladata. A feltételek megteremtésén túl fontos szerepe van óvodán belül egy közös szokásés szabályrendszer kialakításának a csoportra és udvari életre lebontva egyaránt. Ez segítheti a gyermekek eligazodását, segítheti a felnőtteket (óvónő, dajka) gyermekekkel

való

bánásmódban,

mivel

az átjárhatóság

miatt

nem

csak

csoporttársaival, illetve a csoporthoz tartozó felnőttekkel kommunikál és kooperál. Az óvónő feladata, hogy az életkoruknak és fejlettségi szinteknek megfelelő játékfajták megjelenését, továbbfejlesztését és az azokban rejlő személyiségfejlesztő lehetőségeket kiaknázza. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik az óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a gyermek. A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólag az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy 36

irányított módon tanuljon a gyermek. A közvetlen környezet folyamatos megfigyelése a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés központi kérdése a tanulási folyamatnak. Azonosulunk a szerzők véleményével, miszerint kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Azok a tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt a folyamatban a gyermekek, ne csupán külső motiváció késztesse erre. Célunk, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. Az óvónő kompetenciája a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási keret és forma megválasztása. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb. formájában egyaránt megoldható a napi ételt bármely mozzanatában. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban -

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése.

-

Elegendő idő és hely biztosítása a játék számára.

-

A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.

-

Ötletek, lehetőségek, helyzetek megteremtése a sokszínű játék kialakításához.

-

Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzés.

-

A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

-

Szükség esetén bekapcsolódása a játékba, együttjátszás a gyermekekkel.

-

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban

-

Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).

-

A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése.

-

Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömeit.

37

-

Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben Saját teljesítőképességét is megismerheti.

-

A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.

-

A

gyermekek

önállóságának,

figyelmének,

kitartásának,

pontosságának,

feladattudatának fejlesztése. V.3.2. Társas és közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott fő követelmény, tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személye pozitív és széleskörű kifejlődésében. Az óvodai közösség sikeres formálása során a közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is erősítenie kell. Lényeges,

hogy

a

tevékenykedtetés

sokszínű

változatos

legyen,

és

a

tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kialakítása a tevékenységek végzését segítse, a gyermek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy a gyermekek ne zavarják egymást a tevékenységek végzése közben, jobban együtt tudjanak működni, figyeljenek egymás tevékenységére és tudják lerendezni a kialakuló vitákat, konfliktusokat. A társas és közösségi tevékenység a nevelőmunka egészét átszövi. Ebben a folyamatban talán legfontosabb időpont a gyermek óvodába lépése, illetve, hogy már ekkor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. A beszoktatás rendje a későbbi óvodai életre is hatással lehet. Az óvónő feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az óvodába kerülő gyermek felé. A beszoktatást megelőzően végezzen előzetes családlátogatást. Adjon időt a beszoktatásra. Biztosítson

38

fokozatos átmenetet és az eddigi gyakorlatnak megfelelően tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi

vagy

mozgássérült,

hátrányos

helyzetű,

az

elhanyagolt

illetve

kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén

megfelelő szakember közreműködésével (logopédus,

pszichológus). Fontos, hogy a gyermekek elfogadják társaik esetleg a többiek eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, szokatlan kívánságait, különleges állapotát. V.3.3. Munkatevékenység A munkatevékenység pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. A munka az óvodás gyermek számára őrizze meg játékos jellegét. E területen érzékelhetjük közvetlenül az erőfeszítés és az eredmény kapcsolatát, beláthatóságát, elérhetőségét a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés motiválja, ösztönzi, megerősíti a gyermeket. Az óvodában végezhető munkafajták tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsenek. A gyermekek minden munkát végezhessenek el, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A

gyermekek

önkéntességét,

megismerési

vágyát,

nyitottságát,

aktivitását,

érdeklődését tudatosan igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósításához. Az óvónő feladata, hogy a munka pozitív élmények átélésének forrása legyen, ez a biztosíték, hogy a gyermekek szívvel-lélekkel tevékenykedjenek. A munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot, a biztonságot nyújtó felnőtt mellett. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan legyen választható. Ne kényszerítsük a gyermekre a feladatot. Váljon a csoport számára magától értetődő, természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontos, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkamegosztás során tanuljanak meg maguk dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság, a döntési helyzetek és a döntési képességek gyakorlásának lehetőségei a gyermek életre való felkészítését szolgálják.

39

Óvodánk

községi

óvoda,

ezért

a

helyi

adottságokat

figyelembe

véve

a

munkatevékenység lehet még az udvar illetve játszótér tisztántartása, a játékok tisztítása, rendben tartása, javítása, termések, magvak gyűjtése, terem rendezése, díszítés, élősarok gondozása, kerti munka. Fontosnak tartjuk környezetünk védelmét, rendben tartását, szépítését a gyermekek aktív részvételével. -

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:

-

Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve

és

képessége

szerint

elvégezhesse

az

önmagával

kapcsolatos

önkiszolgáló tevékenységet, a társai érdekében végzett munkatevékenységet. -

Folyamatosan

biztosítsa,

bővítse

a

munkatevékenységhez

szükséges,

gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. -

A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.

-

Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen, őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.

-

Arra

törekedjen,

hogy

minden

munkatevékenység

örömöt

jelentsen

a

gyermekeknek és telj és önállósággal végezhessék azokat.

V.3.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Célja a különböző tevékenységek közötti szabad választási lehetőségeken keresztül megtanítani a gyermeket az önálló döntéshozatalra és a rendelkezésre álló idővel való gazdálkodásra. Mind a délelőtti, mind a délutáni időszak alkalmas arra, hogy a felkínált lehetőségek közül szabadon választhasson a gyermek. Ekkor lehetőség van arra is, hogy az egymás mellett lévő csoportokba is átléphessenek. A játszótér is alkalmas a széleskörű szabadidős tevékenység biztosítására, sőt a nagyobb közösséggel való ismerkedésre is.

40

V.4. A komplex foglalkozások rendszere A komplex foglalkozások lényege: a.) Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén b.) A foglalkozásokat egy-egy vezető szempont megléte jellemzi c.) A

foglalkozásokon

tudatosság

és

tervszerűen

integráljuk

az adott

problémához tartozó ismereteket.

V.4.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások Anyanyelv Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással. Az óvodai nevelés egészét átszövi, komplex folyamat. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család és a környezet megismeréséből kell kiindulnia. A gyermeket élményeihez kapcsolódva, tapasztalatszerzéssel fejleszthetjük. Az anyanyelvi nevelés minden feladatot, tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának

fejlődését,

szociális

kapcsolatainak

kialakítását,

elősegíti

zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkört kell biztosítanunk. Beszédörömre, vagyis arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Minden gyermek gyakorolhassa a folyamatos beszédet. Képessé kell tenni őket egymás meghallgatására. A gyermekek szókincsét folyamatosan bővíteni kell, a beszédszínvonalat fejleszteni. (Képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni) Fejleszteni kell a beszédmegértést, beszédtechnikát, s gyakorolni a helyes kiejtést. Inspiráljuk kérdésekre a gyermekeket, s ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg. Javítsuk megfelelő módszerrel a beszédhibákat, szükség esetén irányítsuk szakemberhez.

41

Matematika Az óvodai matematikai nevelésben egy-egy képesség fejlesztésére többfajta tevékenység során is sor kerülhet, ugyanakkor a program a matematika önállóságát is hangsúlyozza. Természetesen komplex formában, a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. Az óvodában az életkori sajátosságok miatt a matematikai tanulás több formája valósul meg. Ezek lehetnek: -

utánzásos, minta-modell követő

-

spontán, játékos tapasztalatszerzés

-

az óvónő által irányított megfigyelésre épülő

-

gyakorlati probléma és feladatmegoldás

-

a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok és az óvónő által kezdeményezett foglalkozások.

Az egész óvodai élet alkalmas arra, hogy a gyermekek matematikai tapasztalatokat szerezzenek, és számtalan lehetőség kínálkozik a fejlesztésre is. Az óvónő feladata, hogy felismerje a tevékenységek során a matematikai jelenségeket és megteremtse a fejlesztés lehetőségeit. Komplex

foglalkozásokon

rendszerezheti

a

mozaikszerűen

megszerzett

benyomásokat. Szélesítheti, mélyítheti a spontán tanultakat és rögzíti azokat. Négyötéves korban már igénylik és képesek az óvónő által irányított kisebb-nagyobb csoportokban a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvónő feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A kötött, vagy kötetlen foglalkozásoknak minden esetben támaszkodniuk kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.

42

V.4.2. A társadalmi foglalkozások

gyakorlat

belső

összefüggéseit

tükröző

komplex

Természet-társadalom-ember Program célja, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerjék és megértés a maga egészében. A megismerésben a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet-közeli élettel, a természet, környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva. Megláttatjuk, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti társadalmi környezet megóvása, védelme szempontjából. Ezért gyermekeinkben alapozzuk meg a környezettudatos magatartást. Felkészítjük a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. Demokratikus társadalmi rendben való életre készítjük fel, amely különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Nevelni kívánjuk őket mások (idősek, felnőttek) tiszteletére, szeretetére is. Állandó a kapcsolatban állunk az Időskorúak Gondozóházával. A gyermekek számára megtapasztalható és ezáltal megérthető társadalmi folyamatok közé gazdasági kérdések is kerülnek, pl.: időnként tényleges vásárlás a boltban. Születéstől a felnőtt korig A komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt ami a gyermekeknek támpontot nyújt a környezetünkben meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátíttatásával a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartás

formák

szabadidőben, a nap

kialakítását bármely

valósítjuk

szakában séták,

meg

játékosan.

Ezek

gyakorlására

kirándulások alkalmával is lehetőséget

biztosítunk. Olyan feltételeket kívánunk biztosítani, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetes környezetben. Biztosítanunk kell az eszközöket és lehetőségeket

a

gyermekeknek

a

természetben

való

folyamatos

43

tevékenykedtetéshez. A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabadban, természetes környezetben vezetjük le.

Művészeti tevékenységek A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. A gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzban, stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztonságosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. A művészeti tevékenység fogalomkörébe tartozik a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás. A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, amelyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor.

Mese-vers, dramatizálás, bábozás Az irodalmi nevelés a legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal fonódik össze. A mese és a vers az anyanyelv közegén át, emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese a legtágabb értelemben tanít. Oldja a szorongást, az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít, mely nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, mely az irodalmi nevelés távlati, lényegi feladata. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés és az elalvás előtti mesélés között. Fontos, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában a nap bármely

szakában,

az

eddigi

gyakorlatnak

megfelelően.

A

mese-vers

44

kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Az óvónő feladata, hogy lehetőséget biztosítson a gyermekek önálló szöveg és mesemondáshoz, valamint segítse elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. Az óvodáskorú gyermekek igényének megfelelően a meséket gyakran ismételjük, többször is dolgozzuk fel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az óvónő feladata, hogy az irodalmi élmények feldolgozását segítse elő különböző anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával is.

Ének-zene, énekes játékok A művészeti nevelésen belül cél a gyermeki vágyak kibontakoztatása, az alkotókedv kialakítása, mélyítése, az éneklés és mozgás örömteli átélése közben. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy a séták, kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, körjátékozásra. A komplex foglalkozásokon inkább összefoglaljuk, elmélyítjük a gyermekek ismereteit és alkalmat adunk képességeik fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Kodály útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelésre építve szeretnénk fejleszteni gyermekeinket.

Vizuális tevékenységek célja, feladata A vizuális tevékenységek (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás) mellett, a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Teremtsünk lehetőséget művészi rajzok festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésére. Hívjuk fel figyelmüket a természet szépségeire. Esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül őket.

45

A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Maga a tevékenység s ennek öröme a fontos, nem a mű, nem az eredmény. Már az óvodába lépéstől fokozatosan ismertessük meg a gyermekeket a különböző anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelveivel. Alakítsuk ki az eszközök használatának, karbantartásának szokásait, a munkaszervezés képességét. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotó kedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel,

sémákkal

elvesszük

a

gyermekek

bátorságát

az

egyéni

kifejezésmódoktól. V.4.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek

Mindennapi testnevelés Programunk lényeges eleme a gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása, ami nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi torna nélkül. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a nap folyamán a spontán mozgáslehetőségeket, valamint a minél hosszabb ideig történő szabadlevegőn való tartózkodást a mozgásöröm változatosabb kiélése érdekében. Az aktív és passzív pihenés lehetőségének biztosítása serkentőleg hasson a gyermekek testi és szellemi fejlődésére. A mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését a mozgás - műveltség alapja.

46

A természet erőivel - napfény, víz, levegő - való edzések kedvező hatásaival is számolnunk kell. A változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükség, ezentúl az óvónő-gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. Fontosnak tartjuk a testedzés hatékonyabb megvalósítása érdekében, hogy hosszabb sétákat túrákat szervezzünk a helyi erdőbe, valamint a gyermekek állóképességét növelő, versenyjátékok szervezését és lebonyolítását is. (Pl. Kihívás napja). Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő eszközök (kézi- és tornaszerek) épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek és megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Lényeges az, hogy a minden mozgásforma amit a gyermekek képesek elvégezni a mindennapi testnevelésbe beépíthető. Az óvónő döntheti el, hogy a mindennapi testnevelés

20-30

perce

alatt

testnevelési

foglalkozást

tart vagy egy-egy

mozgáscsoport gyakorlásával esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt. VI. A fejlődés várható eredménye

Játék és tanulás

5 éves korra -

A változatos tevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük, egyre többször igénylik az együttjátszást kisebb csoportokban.

-

A gyakorló játék tartósabban már csak a konstrukciós,- és szerepjáték elemeként jelentkezik.

-

A szerepjáték során kötődnek szerepükhöz, összehangolják cselekvésüket, alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a szabályokat, megszervezik egyszerűbb közös játékukat.

-

Ismert, gyakran hallott meséket önállóan dramatizálnak, báboznak.

-

Egyre bonyolultabb építményeket képesek létrehozni, ezeket alkalmanként szerepjátékukhoz is felhasználják.

47

-

A játékokkal, építőelemekkel való tevékenység során megismerkednek azok tulajdonságaival, fejlődik finom kéz mozgásuk, szín, forma, arányérzékük.

-

Egyszerűbb szabályokat, normákat képesek betartani.

-

A séták, kirándulások során összegyűjtött „ kincsekkel „ megismerkednek, felhasználják játékukban, alkotóan tevékenykednek azokkal.

Óvodáskor végére -

Változatos tevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük, kialakul bennük az együtt játszás igénye.

-

A játszócsoportok között jó társaskapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát kiegészítik, segítik, problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.

-

Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma, nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.

-

Szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani, alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat.

-

Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.

-

Bonyolult építményeket képesek kreálni.

-

Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.

-

Gyűjtőmunkák (séták, kirándulások) során megismerkednek a természet "kincseivel", azokkal játszanak, alkotóan tevékenykednek.

Társas és közösségi tevékenység

5 éves korra -

A szocializáció folyamatában sajátítják el a kapcsolatteremtéshez / kooperációhoz / szükséges normákat szabályokat értékeket, mely által a csoport kompetens tagjává válnak.

-

Ragaszkodnak óvodájukhoz, s ezt kifejezésre is juttatják.

-

Még olykor kérésre, de szívesen segítenek egymásnak.

-

Érdeklődnek egymás iránt, az óvodába érkezőket köszöntik. Óvodán kívül köszöntik egymást és a felnőtteket.

Óvodáskor végére

48

-

A szocializáció folyamatában sajátítják el a tanuláshoz szükséges viselkedési szabályokat, normákat, értékeket -így válnak a csoportközösségek kompetens tagjaivá.

-

Ragaszkodnak

óvodájukhoz,

kisebb

gyermekekhez,

felnőttekhez.

Ezt

érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. -

A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

-

Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.

-

Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre.

Munkatevékenység 5 éves korra -

A rájuk bízott feladatokat – ha szükséges kis segítséggel- örömmel végzik.

-

Figyelmeztetésre saját magukat és környezetüket rendbe teszik.

-

Egyre kitartóbbak lesznek a munkavégzésben, fejlődik önbizalmuk a sikerélmények által.

-

Felismerik a munka hasznosságát, fontosságát, tisztelik a dolgozó embert, örömmel végeznek munkát a közösség érdekében is.

Óvodáskor végére - A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik. -

Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére.

-

A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük.

-

Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember iránti tisztelet.

49

Szabadidős tevékenység 5 éves korra - A felkínált sok fajta tevékenység közül - ha szükséges kis segítséggel – tudnak választani. -

Ismerkednek a többi csoporttal, jól érzik magukat más közösségben is, bátran, gátlás nélkül mozognak azokban.

Óvodáskor végére -

A felkínált sokfajta tevékenység közül tudjanak választani.

-

Tudják eldönteni milyen tevékenységet választanak

-

Megismerik csoportjuknál nagyobb közösséget az óvodai közösséget, melyben bátran, gátlás nélkül mozognak.

Matematika 5 éves korra -

Ismerkednek a környezetükben lévő matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel, mennyiségi viszonyokkal.

-

Matematikai helyzetről, problémáról elmondják véleményüket.

-

Felismerik az igaz-hamis állításokat.

-

Képesek logikai műveletekre a 6-os számkörön belül.

-

Kialakul a térben való tájékozódás képessége.

-

A 6-os számkörben meg tudják számolni, össze tudják hasonlítani, a tárgyakat mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

-

Az egyszerűbb helyet jelölő névutókat ismerik.

-

Betartják az alapvető viselkedési szabályokat, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, tiszteletéhez szükségesek.

Óvodáskor végére -

Felfedezik

és

megismerik

az

egyszerűbb

ok-okozati

összefüggéseket,

mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek környezetükbe rejlenek. -

matematikai helyzetről, problémákról el tudják mondani gondolataikat

-

képesek igaz-hamis állítások elmondására

50

-

képesek logikai műveletre: összehasonlítás, megkülönböztetés, sorbarendezés, kiegészítés, 10-ig számolás, relációk stb.

-

biztonsággal tájékozódnak a térben

-

A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

-

Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat, (pl. alá, fölé, közé stb.)

-

Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,

szokások,

amelyek

a

természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Természet- társadalom- ember

5 éves korra -

Életkori sajátosságuknak megfelelően megtanulnak tájékozódni, eligazodni a szűkebb természeti és társadalmi környezetükben, ismerkednek a tágabb természeti és társadalmi környezettel is.

-

Ismerkednek az évszakok közötti különbségekkel, pozitív érzelmi viszonyulással értékelik a természet szépségét, annak növény- és állatvilágát. Óvják, védik, ápolják azokat.

-

Megnevezik testük részeit, funkcióját, ismerik ápolásuk fontosságát.

-

Tudják nevüket, ismerik testvéreik szüleik nevét, foglalkozását.

Óvodáskor végére -

A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően megtanul tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben.

-

Megismeri a község nevezetességeit, intézményeket, azok rendeltetését.

-

Különbséget tud tenni az évszakok között. pozitív érzelmi viszonyulással, megtanulja értékelni a természet szépségét, annak növény- és állatvilágát óvja és védi, gondozza azokat - pozitívan fejlődik a tenni akarása, a munkához való viszonya, nő feladattudata, kitartása.

-

Megnevezik testük részeit, azok funkcióit, tudják ápolásuk fontosságát.

51

-

Ismerik lakóhelyük, születési helyük nevét, lakcímüket, ismerik szüleik, testvéreik nevét, foglalkozásukat.

-

Kialakul a takarékosság fogalma, melyet korukhoz képest alkalmaznak.

-

Megtanulják értékelni és védeni az egyes környezeti elemeket, mint a talaj, a víz, a levegő, az élővilág.

Mindennapi testnevelés 5 éves korra -

Igénylik, szeretik a mozgást, a mozgásos játékokat.

-

Betartják az egyszerűbb szabályokat a versenyjátékokban.

-

Biztonságosan mozognak, irányítják mozgásukat, egyensúly érzékük kialakul, egyre összerendezettebb a mozgásuk.

Óvodáskor végére -

Igénylik, szeretik a mozgást kitartóak a mozgásos játékokba

-

Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban

-

Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat.

-

Kialakul testsémájuk, oldaliságuk.

-

Biztonságosan

mozognak,

tudják

mozgásukat

irányítani,

nagymozgásuk,

finommozgásuk, egyensúlyérzékelésük, összerendezett mozgásuk kialakul. -

Betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük, önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

Ének- zene, énekes játék 5 éves korra -

Felismerik környezetük gyakrabban hallott hangjait.

-

Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat.

-

Az óvónő indítása után önállóan, megközelítően tisztán énekelnek csoportosan.

-

Örömmel végzik az egyöntetű, szép mozgásokat, betartják a játékszabályokat.

-

Önmaguk is kitalálnak ritmusokat, mozdulatokat és dallamokat.

-

Ismernek néhány hangszert, felismerik azok hangját.

52

Óvodáskor végére -

A

gyermekek

érzékenyekké

válnak,

felismerik

és

megkülönböztetik

a

környezetükben található hangokat. -

Felfedezik a hangok szépségét, élvezettel tudnak zenét hallgatni.

-

Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat, tisztán énekelnek megszokott hangmagasságban és tempóban.

-

Meg tudják különböztetni a dalritmust és az egyenletes lüktetést egymástól.

-

Ismerik, megfelelően használják a zenei fogalompárokat, ismernek néhány hangszert és felismerik azok hangját.

Mese- vers, dramatizálás, bábozás

5 éves korra -

A gyermekek szívesen hallgatják a verseket, meséket, önállóan is mondanak néhányat.

-

Szívesen részt vesznek dramatizálásban, bábozásban, olykor maguk is kezdeményezik.

-

Betartják a mese és versmondás alatt a viselkedési szabályokat.

-

Szeretik, szívesen nézegetik a könyveket, vigyáznak rá.

Óvodáskor végére -

A gyermek szívesen mond spontán módon verset, mesét, mondókát "befogadóból" maga is "előadóvá" válik.

-

Az élmény a gyakoriság hatására játékában, nyelvi kifejezőképességében tapasztalható.

-

Szívesen vesz részt a dramatikus játékban, bábozásban, saját maga is szívesen kezdeményezi ezeket.

-

Betartja a nevelés és mese alatti viselkedés érvényes szabályait

-

Várják, igényelik a meséket

-

Szívesen ismételgetik a verseket meséket

-

Örömmel mesélnek, báboznak, dramatizálnak

-

Ismernek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét

53

-

Improvizálnak

-

Szeretik a könyveket, vigyáznak rá

-

Van kedvenc mesehősük

-

Igénylik a hangokkal, szavakkal való játékot

-

Fejlődik erkölcsi érzékük, fantáziájuk, képzeletük

Vizuális tevékenység 5 éves korra -

Örömmel, saját kezdeményezésre is ábrázolnak.

-

Alkotásaikban tükröződnek élményeik, ismereteik, gondolataik, szóban is megfogalmazzák azokat.

-

Önállóan választanak az ismert technikák közül, felhasználják a természet kincseit.

-

Meglátják környezetükben az esztétikai értéket.

-

Az emberi alak egyre részletezettebben jelenik meg rajzukban.

-

Változatosabban használják a színeket.

-

Alkalmazzák az ismert technikákat, kis segítséggel kiegészítő játékokat készítenek.

Óvodáskor végére -

Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak.

-

Képalkotásban

egyéni

módon,

biztonsággal

jelenítik

meg

ismereteiket,

gondolataikat, szűkebb és tágabb környezetükből származó élményeiket, elképzeléseiket. -

Örülnek alkotásuknak, a közösen elkészített kompozícióknak ( téralakítás, építés, kollektív munka)

-

Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról és elfogadják mások véleményét

-

Önállóan tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális technikák közül és a természet "kincseit" felhasználva tudják céljukat kreatívan megvalósítani.

-

Meglátják környezetükben az esztétikai értéket

-

Jelenjen meg képeikben a személyek, tárgyak térbeli ábrázolása

54

-

Emberi alakot változatos formában jelenítsék meg, részformák megjelenítésére törekedjenek

-

Képesek változatos színek, formák alkalmazásával ritmusos díszítésre

-

Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat, képesek egyszerű kiegészítő játékok, eszközök készítésére

Szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében (Egészséges életmódra nevelés)

5 éves korra -

A testápolási szokásoknak megfelelően egyre önállóbban , felszólítás nélkül tisztálkodnak, fésülködnek.

-

A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják, helyére teszik.

-

Önállóan szednek, öntenek, próbálják megítélni, mennyit fogyasztanak

-

Esztétikusan

terítenek,

higiénikusan

étkeznek,

megtanulják a

kés-

villa

használatát. -

Az evőeszközöket rendeltetésszerűen használják, nem játszanak az étellel.

-

Önállóan öltöznek, csak a nehezebben gombolható, csatolható ruhadaraboknál kérnek segítséget.

-

Ruhájukat összehajtják, helyére teszik.

-

Ügyelnek környezetük rendjére, saját küllemükkel szemben is igényessé válnak.

-

Önállóan használják a zsebkendőt.

Óvodáskor végére -

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

-

A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják.

-

Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.

-

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek.

55

-

Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

-

A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik.

-

A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.

-

Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés

-

Önállóan használják a zsebkendőt, helyesen fújják az orrukat.

Anyanyelvi nevelés 5 éves korra -

Bátran, örömmel nyilatkoznak meg, örömmel beszélnek élményeikről.

-

Képesek meghallgatni egymást

-

Érthetően beszélnek, önállóan mondják el gondolataikat, egyre inkább figyelembe veszik az anyanyelvi szabályokat.

-

Beszédüket érzelmeiknek megfelelően természetes gesztusokkal, mimikával kísérik.

-

Tisztán ejtik a beszédhangokat.

Óvodáskor végére -

Bátran örömmel nyilatkoznak meg, örömmel mondják el élményeiket

-

Képesek arra, hogy másokat is meghallgassanak

-

Képesek a kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, a jól érthető és megfelelő tempójú beszédre.

-

Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, mimikával kísérik

-

Tisztán ejtenek minden beszédhangot.

56

VI. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése A

Tanulási

Képességeket

Vizsgáló

Szakértői

és

Rehabilitációs

Bizottság

szakvéleménye alapján történik. A sérült vagy lassabban fejlődő gyermekek kiszűrését megfigyelések, mérések, vizsgálatok alapján végezzük. Ha szükséges Szakértői Bizottsághoz irányítjuk a fejlettségi szint megállapítása és az optimális fejlesztési lehetőségek megkeresése érdekében Javaslatuk alapján az óvodai élet tervezésénél figyelembe vesszük a fejlesztendő területeket és a gyermekek számára egyéni fejlesztési tervet készítünk, szem előtt tartva fejlődésük lehetséges ütemét Szeretetteljes, nyugodt légkört biztosítunk számukra. Elősegítjük, a közösségben másságuk elfogadását. A szülőkkel együttműködve és a családot támogatva igyekszünk optimális lehetőséget biztosítani személyiségük fejlődéséhez. A Szakértői Bizottság javaslata alapján biztosítjuk a megfelelő fejlesztést, a szükséges személyi feltételeket.

Bővítjük a fejlesztéshez szükséges tárgyi

eszközöket. A sajátos nevelési igényű gyermekek arányát figyelembe vesszük a csoportok szervezésénél.

57

A mozgás és a kommunikáció fejlesztését szolgáló terápiák1 A mozgásfejlesztés Célja, hogy fejlessze a gyermek mozgató funkcióit, valamint az észlelés és a mozgás térbeli

és

időbeli

integrációját,

ezáltal

javítva

a

gyermek

mozgásos

ismeretszerzésének lehetőségeit, és megteremtve a beszédterápiához szükséges mozgásos készségek alapjait.

Feladata:  a testtudat kialakítása, illetve megerősítése;  az egyes érzékelési területek összehangolt működésének fejlesztése különös tekintettel a testérzet, a tapintás, az egyensúlyérzékelés és a vizualitás összefüggésére;  a vesztibuláris rendszer működésének korrigálása;  a térészlelés fejlesztése;  az alapmozgások koordinációjának fejlesztése;  a két testfél mozgásának összerendezése;  a mozgás, mint kommunikáció mély átélése folytán a beszédkésztetés erősítése. A fejlesztés területei A testtudat fejlesztése: a testkép, a testfogalom, és a testséma fejlesztéséből áll. A részterület egy-egy gyakorlat segítségével együtt is fejleszthető. 1. A testkép ismerete a test szubjektív megtapasztalását és érzését jelenti. A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a saját testről szerzett tartós benyomásokat is. Kialakulását befolyásolják az érzelmek, más emberek véleménye, de a társadalmi konvenciók is. Ezért minden gyermeket hozzá kell segíteni ahhoz, hogy elégedett legyen önmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat az énképre. A fejlesztés menete:  A saját test részeinek felismerése tükörben, mondókák segítségével. A testkép elfogadása. Azonosulás a saját testképpel.  Izometriás gyakorlatok, a testhatárok tudatosítása. Az egyes testtájak izolált mozgatása, izomtónusának szabályozása: feszítés-lazítás segítségével. 1

OKI 97 GYPBEÓV „”Taníts meg engem” Program alapján

58

 Dinamikus és statikus relaxációs gyakorlatok végeztetése a testélmény felerősítésére. 2. A testfogalom a saját testről szerzett intellektuális tudás. A gyermek megtanulja az egyes testrészek téri elhelyezkedését és nevét, valamint funkcióját. (Kialakítása súlyos beszédzavarban szenvedő gyermekeknél igen nehéz.)  A testképbe be nem épült testrészek többféle módon való érzékeltetése. A testrészeket – foglalkozásomként legfeljebb egyet – fentről lefelé haladva kell tanítani.  Az

egyes

testrészek

mozgásának,

funkcióinak

megismerése,

passzív

mozgatással, majd aktív mozgások segítségével a gyermek saját lehetőségeinek felfedeztetésével. 3. A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok percről percre változó mozgásának megélése. Fejlesztésének menete:  Utánzómozgások, gesztusjátékok alkalmazása tükör előtt a felnőtt és a társak mintáját követve.  A koordinált testmozgások kialakítása:  a kialakult testkép különböző módon való felerősítése;  a testséma fejlesztése eszközhasználattal és eszközhasználat nélkül az egyensúlygyakorlatokkal;  a két testfél (bal-jobb) integrációja keresztezési gyakorlatokkal;  az alapmozgások koordinációjának fejlesztése a testséma térben való elhelyezkedésének tudatosításával;  a térérzékelés fejlesztése a gyermek tárgyakhoz és emberekhez való viszonyának kialakítására;  a ritmusérzék fejlesztése a testmozgás időbeliségének elősegítésére;  a bizalomerősítő gyakorlatok végeztetése a fizikai létben, a térben és időben a személyiség szociális kapcsolatainak modellezésére;

59

Az egyes érzékelési területek fejlesztése A tapintás (a taktilitás) érzet a bőrfelületre gyakorolt nyomás hatására jön létre. Ez lehet passzív, amit a bőrfelületre ránehezedő, vagy azon mozgó tárgy gyakorol, vagy aktív, amikor a mozdulatlan tárgyat a gyermek érinti vagy nyomja. Az aktív tapintás, vagyis a haptikus érzékelés főleg a tárgyak alakját, nagyságát térbeli helyzetét érzékeli, ezen alapszik a manipuláció. A fejlesztés menete:  Egymástól markánsan eltérő formájú játékok csukott szemmel, tapintással történő azonosítása.  Megközelítőleg hasonló formájú tárgyak tapintással történő megkülönböztetése.  Egymás arcának, kezének megkülönböztetése csukott szemmel.  Az élmények, benyomások verbalizálása. A mozgásérzékelés (kinesztézia) ingerei az izmok, az izületek, az inak érző idegsejtjeiből érkeznek. Tudósítanak a nyugvó, vagy mozgó testrész minden helyzetéről. Az elmozdulás pályáját, terjedelmét, gyorsaságát, erejét érzékelik. Fejlesztésének menete:  A járás, futás tempójának, intenzitásának változtatása.  A mozgás karakterének változtatása. A célirányos, koordinált mozgások létrehozása a taktilitás, a kinesztézia és más érzékelési terület együttműködtetésével :  Tapintás-látás: a berendezési tárgyak, eszközök felismerése csukott szemmel is.  Tapintás-hallás: a hangszerek hanggal és tapintással való felismerése.  Tapintás- szaglás: gyümölcsök felismerése illatuk és formájuk alapján.  Kinesztézia-látás: két három, később több elemből álló mozgássorok pontos utánzása, szoborjátékkal.  Kinesztézia-hallás: különböző testrészek mozgatása, a testrészekre erősített hangkeltő eszközökkel. A felerősített érzékelési apparátussal az egész észlelési folyamat differenciáltabbá, finomabbá válik, a további integrációt a vesztibuláris rendszer fejlesztése segíti elő.

60

A vesztibuláris rendszer fejlesztése A vesztibuláris rendszer feladata, hogy az ember egy nagyobb egység szerves részeként élje át magát. Az emberi egyedfejlődésben két ellentétes tendencia érvényesül: egyrészt a gravitáció ereje, másrészt a felegyenesedés, a közvetlen kapcsolódni tudás a világmindenséghez. Az egyensúlynak szoros kapcsolata van a testi fejlődésen kívül a pszichikum fejlődésével, az én-fejlődéssel is. A vesztibuláris gyakorlatok során a gyermek gyakran regresszív állapotba kerül, újra átéli a korai élményt, és örömmel mozog. A fejlesztés menete:  Statikus egyensúly gyakorlatok, melyek az alaphelyzetek egyensúlyi állapotát jelentik – fekvés, térdelés, ülés, állás, stb. – a mozgásfejlődés folyamatát követve.  Dinamikus egyensúlygyakorlatok az alapmozgások egyensúlyát fejlesztik.  A primitív poszturális reflexek leépítése:  aszimmetrikus tónusos nyakreflex gátlása (ATNR),  szimmetrikus tónusos nyakreflex gátlása (STNR),  túltengő pozitív támasztóreakció leküzdése,  a kitámasztás fejlesztése, A vesztibuláris rendszer fejlesztésére változatos eszköztár áll rendelkezésre, ezek egy része az Ayres terápiából vált ismertté. A két testfél mozgásának összerendezése A két testfél integrálása az előfeltétele a jól koordinált nagy és finommozgások létrejöttének. Ez visszahat az agyféltekék közötti kapcsolat mennyiségi és minőségi javulására. A fejlesztés lépései:  Egy-egy testrész elkülönített mozgatása.  Páros testrészek egyidejű, egyforma mozgatása.  Mind a négy végtag egyidejű mozgatása, pl. kopogunk a kezünkkel, lábunkkal egyszerre.  A kezek és a lábak aszinkronban való mozgatása, ritmikusan.  Szimmetrikus végtagok aszinkron mozgatása pl. biciklizés, bokszolás.  A négy végtag térben és időben összehangolt ritmikus mozgatása. Pl. a járás és a futás szinkinézise.

61

 A test középvonalát átlépő keresztező gyakorlatok. Lényegük, hogy a test hossztengelyét, vagyis középvonalát lépik át a végtagokkal vagy a törzzsel végzett mozdulatok.  A posztúra utánzása, melyet bemutat a pedagógus, vagy egy másik gyermek, de történhet képről is. Az alapmozgások koordinációjának javítása A mozgásokat a gyermekek használják, de a koordinációs problémák miatt nem jön létre ezen egyszerű mozgások harmóniája sem. A fejlesztéshez viszont jó alapot jelentenek a már meglevő mozgásminták, a gyermeknek pedig örömet okoz, sikerélményt biztosít. Alapmozgásoknak tekinthetőek:  a gurulás,  a kúszás,  a mászás,  a járás,  a futás,  a ugrás,  a átadás-kapás,  a dobás. A téri tájékozódás fejlesztése A téri tájékozódás alapja, hogy a gyermek képes legyen a saját testén tájékozódni, észlelje testének határait, ezzel tudatosítva

térbeli helyzetét.

A saját test az a

viszonyítási pont, aminek segítségével a különböző téri relációk értelmet nyernek. A térészlelés lényege a mozgás, a sebesség, és az irány érzékelése. Így alakul ki a minket körülvevő tér környezetsémája.

62

A fejlesztés lépései:  Az alapvető téri irányok felismerése, és megnevezése.  A hová, hol, honnan kérdésre felelő névutók által jelölt téri helyzetek megértése, felismerése, megnevezése.  A jobb-bal irány differenciálása, felismerése, megnevezése.  Síkbeli formák végigkövetése, vagy kéziszer mozgatásával való létrehozása. A legkülönfélébb kézi szereket használjuk a foglakozásokon, amelyek segítenek kapcsolatot teremteni a gyermek és a körülötte lévő tér között. A kézi szerek jól láttatják a téri irányokat és helyzeteket, élvezetessé teszik a gyakorlást, segítenek létrehozni a gyermekek együttműködését a térben (páros és csoportos gyakorlatok). Mozgásuk az irányok állandó változásával összeköti az alapvető téri helyzeteket. Bizalomerősítő gyakorlatok A gyermek saját testétől kiindulva, a környezeti téren át jut el a szemmel alig látható, mégis jól érzékelhető szférába, a szociális térbe. A gyermek ebben a szférában is lassanként, időről-időre szerzi meg tapasztalatait, ismeri fel azokat a kapcsolatokat, melyekben ő egyszerre adó és kapó fél is. Hozzá kell segíteni ahhoz, hogy ezek a kapcsolatok kialakulhassanak. A bizalom építés lépései:  Szemkontaktus kialakítása.  Az adás-kapás gyakorlása.  Érintéses játékok gyakorlása.  A gyermekek közötti együttműködés elősegítése, páros gyakorlatok végzése.  Sor- és csapatversenyek rendezése.  Bizalmi gyakorlatok bevezetése: pl. bekötött szemű társat vezetni, stb. Utánzó mozgások Ezek a játékok segítenek a gyermeknek, hogy hiányos szóbeli eszköztárát gesztusokkal kiegészítse, segítségükkel megértesse magát, valamint mások gesztusait, mimikáját megértse, értékelni tudja. A beszéd nélküli mozgások lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyermek csak a mozdulatban rejlő fogalmi tartalomra koncentráljon. Ha ritmikus szólamokkal kísérünk egy-egy mozdulatot (bimm-bamm, kip-kop, stb.) a beszéd ritmusát próbáljuk meg érvényesíteni a

63

mozdulatban, de itt is a mozgáson van a hangsúly. Mindig egyszerűen utánozható, kifejező, és ritmikusan egymás után végezhető mozdulatsort állítsunk össze. Az utánzómozgások kialakításának lehetőségei:  Az aktuális évszakhoz kötődő különböző természeti jelenségek leutánzása, hóeséstől a virágnyílásig.  Állatok mozgásának utánzása,  Tárgyak hangjának, mozgásának utánzása, pl.: falióra, toronyóra,  Emberi arcjáték, gesztusok utánzása, mesék, történetek segítségével,  Különböző emberi tevékenységek, mesterségek utánzása, Az utánzó mozgások fokozatai:  Beszéd nélküli utánzómozgások,  Ritmikus szólamokkal kísért mozgások,  Rövid mondókákkal kísért mozgássorok,

Zenei és emocionális alapfogalmak gyakorlása A zene főleg a lélekre és nem a gondolkodásra vagy az akaratra hat. Bár a zene összetevőinek más és más jellege van. A ritmus például akarati jellegű, a dallamvonal a gondolattal rokon, a harmóniák (pl. dúr, moll) az érzelemvilághoz állnak a legközelebb. A gyakorlás menete:  A zenei alapfogalmak mozgással való átélése.  A zenei alapfogalmak szavakkal való megjelölése – szimbólumokkal való társítása. A

különböző

zenei

elemek

időbeni

egymásutániságának

felismertetése

képkirakással való reprodukáltatása.  A zene érzelmi hatásainak megfogalmaztatása.  Zenei elemek és érzelmek társítása. A megtanítandó zenei fogalom párok:  gyors-lassú,  rövid-hosszú,

64

 magas-mély,  halk-hangos. A hozzájuk kapcsolható érzelmi párok:  vidám-szomorú,  rossz-jó,  feszültség-oldódás,  szeretet-harag,  szép-csúnya, stb. Versek, dalok, népi gyermek játékok ritmikus feldolgozása Feladata a versek, gyermekdalok a ritmizálása, a szókincs bővítése, a verbális emlékezet fejlesztése, a mozgás és a beszéd összehangolása, a hallás játékos fejlesztése. A szöveg megtanulásának lépései:  Versek, énekek tanulása, egyidejű mozgásos utánzással.  Versek, énekek tanulása késleltetett után mondással.  Szövegemlékezet

fejlesztése

soronkénti,

részletenkénti

után

mondással,

labdagurítással vagy dobással. A különböző ritmusok bevezetésének sorrendje:  A vers egyenletes lüktetésének érzékeltetése tapsolással, dobbantással – a ritmusérzék fejlesztése.  A szóritmus bevezetése egy és két szótagos szavak tapsolásával.  A mondatritmus bevezetése. Rövid azonos képletű mondatok tapsolása.  Szabályosan visszatérő ritmusképleteket tartalmazó versek ritmizálása.  A gondolatritmust bevezetése.

65

Irányított, vagy kreatív mozgás zenére A zenére való mozgásnak hármas célja van:  a már megtanult gesztusok szabad alkalmazása;  a különböző másodlagos személyiségsérülések korrekciója, Pl.: gátlásos vagy agresszív magatartás oldása  a kreativitás fejlesztése mozgással. Kreatív ábrázolás A zenehallgatás hatására kialakult élmények lerajzolása. Relaxáció Állandó szövegformával nyugalmi állapot létrehozása.

Az anyanyelvi fejlesztés Az anyanyelv és környezetismeret foglalkozás Célja: -

a nyelvi elmaradás korrekciója: a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése;

-

a környezet megismerése: az analizáló, szintetizáló, lényegkiemelő képességek fejlesztése;

-

a nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása.

Feladata:  a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési készségének elősegítése;  a megismerési vágy felkeltése;  esztétikai élmények nyújtása, hagyományok ápolása;  az összefüggések észrevetetése, az asszociációs képességek fejlesztése;  a kreativitás, a képzelet aktivizálásával az absztraháló képesség fejlesztése;  a percepciós bázis fejlesztése.

66

Az anyanyelv használata áthatja az óvoda egész napi életét, ezért az anyanyelvi nevelés

nem

tekinthető

kizárólag

a

kötött

és

kötetlen

foglalkozásokon

megvalósítandó feladatnak. Szerves része egész nevelő-oktató -munkának, beépülhet az óvodai élet mindennapjaiba, hiszen pl., az öltözködés, étkezés, séta, de minden foglalkozás is lehetőséget kínál arra, hogy a gyermekek eljussanak a szituációtól

független

beszédmegértésig.

Tevékenység,

manipuláció,

eszközhasználat, játék, ábrázolás stb. közben is beszéljenek a gyermekek. A verbális fejlesztés célként és eszközként is megjelenik, ezért az anyanyelvi foglalkozásokat célszerű összekapcsolni a környezet megismertetésével, a mesevers foglalkozásokkal. Az irodalmi élmény (mese, vers, találós kérdés) zenével, mozgással kapcsolható össze és a természetes anyagokkal való manipuláció során teljesedik ki. Az anyanyelv-környezetismeret foglalkozás célja: az adott életkorra jellemző nyelvi fejlettség kialakítása, az alap-kultúrtechnikák elsajátításához szükséges anyanyelvi bázis kialakítása, a nyelvhasználat terén jelentkező nehézségek leküzdése, a környezet megismerése, vagyis tapasztalatok, élmények, ismeretek megszerzése, amelyek segítik az életkornak megfelelő biztonságos eligazodást. Így segítik a részenként megszerzett ismeretek egységbe rendezését, az összefüggések Az

tudatosítását.

anyanyelvi

elsajátítás

feladata:

a

gyermekek

szabad

önkifejezésének, közlési vágyának elősegítése. Ehhez inspiráló, segítő, megértő és befogadó környezet kell. A gyermek nyelvi tudása azokban az eljárásokban fejlődik, amelyeket a mondatok értelmezésére és reprodukciójára alkalmaz, ezért fontos feladat a pedagógus, – mint modell értékű személy – és a gyermek jó érzelmi kapcsolata, a családdal való együtt nevelés, pozitív élmények nyújtása. Az utánzásnak az anyanyelvtanulásban, a beszédfejlődésben igen nagy szerepe van. Az anyanyelvi nevelés fő eszköze ezért a pedagógus

(logopédus,

óvodapedagógus,

gyermekfelügyelő,

dajka)

helyes

beszédmintája. Fontos figyelembe venni az óvodáskorú gyermeket vezérlő érzelmeket

és

a

nagy

mozgásigényt,

mivel

ezek

befolyásolják

a

nyelvi

kommunikációs készség fejlődését és a fejlesztés lehetőségeit. A szocializáció folyamatában

a

beszéd

a

gyermek

környezetével

való

érintkezésének,

önkifejezésének, gondolkodásának eszközévé válik.

67

Speciális feladatok a tevékenységek tükrében Elengedhetetlen feladat a megismerési vágy felkeltése, minél több tapasztalat gyűjtése a természeti, társadalmi környezetről. Alkalmassá kell tenni a gyermekeket az esztétikai élmények felismerésére, befogadására, értelmezésére. Ki kell alakítani a kultúrált élet szokásait, a helyes viselkedési formákat, az érzelmi, erkölcsi viszonyokat. Olyan beszédmagatartás kialakítására kell törekedni, ahol a feladat a beszéd megindítása, a szókincs bővítése, a nyelvtani szempontból helyes mondatalkotás, az összefüggő, közlésre alkalmas folyamatos beszéd elsajátítása egyszerű, majd bővített mondatokban, a beszéd kifejező erejének, árnyaltságának észrevetetése. Csökkenteni kell a már kialakult beszédfélelmeket, gátlásokat, helyes működési mechanizmusokat kell kialakítani. Fontos szerepet van a beszédmegértés és beszédészlelés fejlesztésének. A percepciós bázis fejlesztése az anyanyelv foglalkozásokon is kiemelkedő helyet kap, hiszen ennek fejlődésével válik a gyermek képessé a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, reprodukálására, a szavak, mondatok megértésére.

Fontos

feladat

az

analizálás,

szintetizálás,

lényeg-kiemelés

képességének kialakítása. Mivel a gyermek értelmi fejlődése egyenetlen, szükséges az

összefüggések

megláttatása,

az

asszociációs

képesség

kialakítása,

a

szemléletes gondolkodásról, az alapszintű, elvont gondolkodásra történő áttérés elősegítése. A foglalkozások tartalma – módszertani ajánlás Szükséges, hogy a gyermekek minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Kívánatosnak az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak beépítését az anyanyelvi nevelésbe és teljesítsük ki ezt a természetes anyagokkal való manipulálással.

Tudatosan

kell

arra

törekedni,

hogy

a

gyermekek

minél

természetesebb helyzetben, hozzájuk közelállón ismerkedjenek környezetükkel. A foglalkozások a

mozgásos játékokon, az érzékszervi megtapasztaláson, a

játékosságon alapuljanak. Anyagukat a természeti és társadalmi környezet alkossa. A témák rugalmasan kezelhetők. A témakörök több ponton kapcsolódhatnak, összefügghetnek egymással (pl. testünk- évszakok- ruházat-öltözködés kapcsán.)

68

A témakörök a természet jelenségeiből a szűkebb és tágabb környezet megismeréséből,

a

mindennapi

élet

aktuális

eseményeiből

állnak,

melyek

befolyásolják majd a gyermekek játékát, alkotásait, érzés- és gondolatvilágát is. A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani, elmélyítve, rendezve a meglévőket, hiszen a beszéd a tevékenységbe ágyazott alkalmazás

folyamatában

fejlődik

intenzíven.

A

gyermek

kíváncsiságára,

megismerési vágyára kell építeni, hiszen ez sarkallja cselekvésre, s ez a beszéddel együtt a kognitív funkciók fejlődéséhez vezet. A gyermekeket hozzá kell segíteni ahhoz, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. A feldolgozás során érvényesítendő fejlesztési területek A nyelvi fejlesztés, mint fő tevékenység során a gyermekek aktív, aktivizálható és passzív szókincsének bővítése és a helyes beszéd kialakítása érdekében, szükség szerint ki lehet bővíteni, meg lehet ismételni a gyermek mondatát, a helyes grammatikai elemeket alkalmazva. A beszédészlelési, beszédmegértési teljesítmény életkori normához közelítése a nyelvi fejlesztés részét képezi. Az észlelés megfelelő szintje biztosítja ugyanis a gyermek számára, hogy újabb szavakat sajátítson el. A főnévi ragokat és jeleket azok megjelenésének sorrendjében gyakoroltatjuk egy-egy foglalkozáson:  Tárgyrag: t  Helyviszony: - a, - be (később: - ban, -ben)  Birtokos jel: - é  Birtokos személyrag: m (később: - d, - e, tehát csak az egyes számúak)  Többesjel: (részeshatározó: - k; - nak, - nek)  Helyviszony : n  Helyviszony: - ból  Helyviszony; - ra, - re  Eszközhatározó: - val, - vel  Helyviszony: - nál, -nél  Helyviszony; -hoz, -hez, -höz  Helyviszony; -ról, -ről  Helyviszony: -tól, -től

69

Fokozatosan el kell jutni odáig, hogy a kezdeti tőmondatok használatát felváltsa a helyes rag és képzőhasználattal megalkotott, bővített mondat. A tanult szavak, nyelvtani szerkezetek gyakorlása céljából a pedagógus gyakran kérdezze a gyermeket. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek mondatokban válaszoljanak. A hibákat rögtön ki kell javítani, hiszen a ragozást a gyakorlati nyelvhasználatban lehet elsajátítani. A gyermekkel kérdezzenek, állandóan erre biztatni kell őket. A mozgásfejlesztés kiterjed a nagy- és finommozgás, a szem-kéz koordináció, szemláb egyensúly fejlesztésére, hiszen a beszéd a látható, átélt cselekvésekhez kapcsolódik, valamint a gondolkodás is a cselekedtetés, tevékenység által fejlődik. A percepciófejlesztés több csatornán keresztül valósul meg. Fejleszteni kell az auditív észlelésre épülő képességeket, a hallási ritmust, a hallási emlékezetet, a hallási figyelmet. Ezután lehet

rátérni a beszédhallás fejlesztésére, a szavak

szótagokra bontására. Fontos a vizuális percepció fejlesztése, finomítása, amelynek során a különbségek észrevételét, megfogalmazását kell gyakoroltatni. Ugyanígy gyakoroltatni kell a formák nevét, a formaállandóságot, a téri irányokat. A természetes anyagok és technikák megismertetésével segíteni lehet a taktilitás fejlesztését. E tevékenységek során megismerkednek verbális kifejezésekkel is, a felhasznált eszközökkel, anyagokkal, tevékenységekkel kapcsolatban. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, élményeit. Ezekben a szituációkban gyakorolhatják a fogalmakat, kifejezéseket, a beszéd prozódiai elemeit.

Az egyéni fejlesztés Célja a kialakult beszédhiba javítása, az aktív, passzív szókincs bővítése és a grammatikailag helyes kifejező, összefüggő beszéd tanítása.

Feladata:  a gyermek fejlettségi szintjéhez, a fejlődés üteméhez alkalmazkodó terápia;  beszédindítás;  artikulációs mozgást ügyesítő gyakorlatok;  ajakgyakorlatok;  nyelvgyakorlatok;  légző és fúvási gyakorlatok;

70

 hallási diszkriminációs gyakorlatok;  hangfejlesztés;  hangrögzítés;  automatizálás;  a helyes légzéstechnika kialakítása;  az összefüggő szöveges beszéltetés előkészítése.

Integrálódás-differenciálódás2 Mit fejez ki az integrálódás és a differenciálódás? Az

integrálódás

jelentése:

egységesülés,

több

különálló

rész

egésszé

szerveződése, összegződése. A fejlődésben helyreállít bizonyos differenciálódó folyamatokat,

eljárásokat,

tevékenységeket

úgy,

hogy

azokat

egységesíti,

összekapcsolja:  az egymást követő napirendi szakaszokat a játékban,  a különböző életkorú és fejlettségű gyermekeket a csoportban,  a különböző nevelési eljárásokat, módszereket, eszközöket koncentrálja a foglalkozásban,  a tevékenységek összekapcsolásával közelíti meg a csoport illetve a gyermekek játékát. Ebben az integrált folyamatban is megjelenik a differenciálódás igénye, amely nélkül az egyén fejlődése a csoporthoz viszonyítva áttekinthetetlenné válna. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógus is, aki megfelelő szakértelemmel választja ki a tapasztalatok megszerzésének és feldolgozásának tereit, eljárásait. Az így szerzett ismeretek belsővé válva gazdagítják, fejlesztik az egyén — fejlettségi szintjének megfelelő — készségeit, képességeit, alakítják és formálják neveltségi szintjét.

Mi a jelentése a differenciálódásnak? A

differenciálódás

az

egyéni

különbségek

tanulmányozását,

elkülönítését,

szétágazását jelenti kutatási módszerekkel.

2

OKI 97 ÓV „Mályva integráló, differenciáló program” alapján

71

Ez történik akkor: -

amikor egy gyermeknek vagy csoportnak az egyszerűtől a magasabb szintek felé haladását vizsgálják,

-

amikor az egyén és a csoport viszonylatában bizonyos funkciók tagozódnak, illetve egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet vagy feladatot mindenki más tempóban és szinten végzi el az értelmi és a szociális fejlődés elért szintjén, úgy, hogy ez sem őt magát, sem társait nem zavarja.

Ezt megelőzi az is, hogy az egyéni nevelési módszerek, eljárások többoldalúak lesznek,

miközben

az

egyének

közötti

különbségek

is

természetessé

és

elfogadhatóvá válnak. Mindez akkor lehetséges, ha a differenciálódás együtt jár a teljes nevelési folyamat integrációjával.

Alapelemek Az integráció szervezeti kerete az óvodai játék, amelynek középpontjában a gyermekek állnak, akikkel egyénenként differenciálni csak akkor lehet, ha: -

a napirendi szakaszokat,

-

a korcsoportokat,

-

a tevékenységeket-foglalkozási tárgyakat,

-

az ép és sérült gyermekeket

más szervezeti keretek-formák közé helyezzük. Vagyis: -

folyamatossá tesszük a napirendet,

-

osztatlanná a csoportokat,

-

koncentrikussá a tevékenységeket, foglalkozásokat,

-

specifikussá a sérült gyermekek nevelését.

72

Folyamatosság Az

egymást

követő

napirendi

szakaszok

játékba

integrált,

a

gondozási

tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete-formája. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy a gyermekek a meglévő fejlettségei szintjükről

egyéni

tempójukban

haladjanak,

fejlődjenek.

Cselekvéseikhez,

tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz álljon a rendelkezésükre. Az óvodapedagógus a gyermekek és a csoport ismeretében a biztonságot nyújtó és cselekvésre ösztönző helyzetekbe differenciáltan bekapcsolódik, ha szükséges, segítséget nyújt, továbbfejleszt. A gyermekek ismerik a nevelési folyamat szabályait, és személyiségüktől függően az időhatárokhoz igazodva betartják azokat. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, lehetősége. Láthatóvá válik az egyén, mint individuum. Létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok, amelyekben a gyermekek szociális értékrendje kialakul. A

folyamatosság,

mint

szervezeti

keret-forma,

mindenféle

bontásban

és

koncepcióban, részlegesen vagy teljes egészében a napirendi folyamatra kiterjesztve önmagában

is

alkalmas.

Alapja

és

szükségszerű

szervezeti

kerete

az

osztatlanságnak, a koncentrációnak és a specializációnak is. Koncentráció A tevékenységek és a foglalkozások játékban koncentrálódó szervezeti kereteformája, amelyben az egymással belső összefüggésben álló műveltségi területek ötvöződnek, és a tevékenységekbe integrálódnak. Az egészséges életfeltételeket megteremtő gondozás a napirend teljes folyamatát összeköti a játékból kiinduló és oda visszatérő tanulással és a munkajellegű tevékenységekkel. Igazodik a gyermekek biológiai szükségleteihez, önállóságuk, képességeik szintjéhez. A játék elégséges időt, megfelelő teret és eszközöket kínál ahhoz, hogy a gyermekek tapasztalataikat, élményeiket, ismereteiket különböző helyzetekben feldolgozhassák. Az óvodapedagógusok által tervezett-szervezett, kapcsolódásukat tekintve kötetlen foglalkozások téma-centrikusak, tartalmilag differenciálódnak úgy, hogy közben egyegy foglalkozási tárgy domináns szerepét erősítik.

73

Az óvodapedagógus feladata, hogy a foglalkozások az alacsonyabb szintről haladjanak a magasabb szintek felé. Közben arra is ügyel, hogy ne a gyermekek életkorát, hanem a gyermek és a csoport fejlettségi szintjét vegye alapul. A foglalkozások játékos jellege lehetővé teszi, hogy a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek akkor kapcsolódjanak be, és addig vegyenek részt a foglalkozáson, ameddig erre motiváltak és képesek. Az adott témakörök tárgykörönkénti feldolgozása egyénenként, párokban vagy kisebb csoportokban is lehetséges. Specializáció Az integrált és specializált nevelést felvállaló Program a fejlődés-fejlesztés és a nevelés egységét a céltudatosan megszervezett támogató környezettel, az életkori szakaszokhoz és a gyermek fejlettségéhez illeszkedő cselekvési módokkal, eszközökkel szolgálja. A MINDI koncepcionális alapelemei által létrejövő nevelési folyamatban a gyermekek differenciált megismerése elvezeti az óvodapedagógust ahhoz a meggyőződéshez, miszerint nincs két fajta ember — sérült és ép —, csak változatos tulajdonságokkal rendelkező emberek vannak, akiknek emberhez méltó bánásmódra van szükségük A sérült és ép gyermek együtt nevelése a korai szakaszban új normák, értékek megismerését alapozza meg, az elfogadást, a toleranciát, a másság tiszteletét. A speciális nevelés esélyt ad a sérült gyermeknek arra, hogy sérülésének korlátai között teljes életet élhessen az ép társakkal közösségben. A sérült gyermek speciális nevelésének feltételei:  legfeljebb húsz ép és egy sérült gyermek csoportonként,  az ép gyermekek szüleinek hozzájárulása,  az óvodapedagógus önkéntes vállalása, ismereteinek szakirányú kiegészítése,  a sérülés típusának megfelelő speciális fejlesztést végző gyógypedagógus, pszichológus,  a sérült gyermek teljes személyiségének fejlesztése a speciális fejlesztés mellett. A speciális nevelés akkor tölti be integráló szerepét, ha a sérült gyermek a közösség olyan tagjaként él az épek között, aki a személyiségének fejlesztése mellett speciális bánásmódot is élvez. Ez a társai számára is elfogadott, természetes állapot.

74

VI.

Szociálisan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

differenciált

fejlesztésének feladatai A hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése miatt felerősödött a szükségletek kielégítésének szerepe és a differenciált fejlesztés igénye. Feladataink

a

szükségletek

kielégítése

terén

az

egészséges

környezet

megteremtése, a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése, valamint a nyugodt kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. Ezen túl a hátrányos helyzetű családok számára szociális juttatások biztosítása, illetve lehetőségeinek megismertetése. A fejlesztés alkalma, tartalma és módszerei nagyban függnek a gyermekek egyéni adottságaitól, a hátrányos helyzet motívumaitól és az óvodapedagógus módszertani szabadságától. Mindezek figyelembe vételével a tényleges feladatokat nem határozhatjuk meg. Ennek nyomon követésére a csoportnapló és a gyermeki fejlődés dokumentumrendszere ad tájékoztatást és ellenőrzési pontokat. A feltáró munka a beiratkozás, illetve a családlátogatás alkalmával kezdődik, melyet minden óvodába kerülő gyermeknél elvégeznek a csoport óvónői. A csoportvezető szükség esetén jelzéssel él az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős felé. A gyermekvédelmi felelős szükség esetén környezettanulmányt készít a családokról és jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé. A fejlesztő- kompenzáló tevékenység az óvodai csoportokban, egyénileg illetve mikro- csoportosan történik. Szükség esetén szakszolgálat közreműködésével. A csoport óvónői megfelelő szintű szocializációval elősegítik a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe, fejlesztési tervet készítenek az indulási hátrányok leküzdésére.

75

VII. Az óvoda speciális szolgáltatásai 

Görkorcsolya – hagyományosan a középső- és nagycsoportosoknak.



Úszás

–

a

szülői

igények

figyelembe

vételével

megosztva:

heti

rendszerességgel, vagy a hagyományos tavaszi (10-15 alkalom) „vízhez szoktatás, úszásoktatás” keretében. 

Gyermektánc – heti rendszerességgel, mindhárom korcsoportnak.



Angol nyelvi foglalkozások – a hagyományokhoz híven heti két alkalommal, középső- és nagycsoportosainknak.



Hittan (Rk.) foglalkozás - heti rendszerességgel igény szerint.



Bábszínház – középső- és nagycsoportosoknak, bérlettel, négy alkalom a tanévben.



Ünnepkörökhöz kapcsolódó vásárok, közös programok szervezése.

76

VIII. Gyermekvédelem az óvodában Célunk az esélyegyenlőség, valamint a gyermekeket megillető jogok biztosítása az óvodai élet során, csoportközösségekben. Az óvodában a gyermeket, vagy hozzátartozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti származása, vagyoni helyzete, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai nézete alapján Óvodánkban gyermekvédelmi felelős végzi a gyermekvédelmi munkát, melyről, megkeresésének lehetőségéről a szülők az óvodai Házirendből, Szülők falán lévő tájékoztató alapján és szülői értekezleten szerezhetnek tudomást A gyermekekre vonatkozó védő- óvó előírásokat, a szülői jogokat és kötelességeket a Házirend tartalmazza. A feladatok évenként változhatnak, ezért évente Gyermekvédelmi tervet készít, mely az éves munkaterv melléklete Vezeti

a

Veszélyeztetett

gyermekek

nyilvántartását,

feljegyzéseket,

környezettanulmányokat készít. Tagja a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszerének, részt vesz annak havi esetmegbeszélésein, döntéseiben. Ezáltal együttműködik a jelzőrendszer többi tagjával-

családgondozóval,

gyermekorvossal,

iskolai

háziorvosokkal,

gyermekvédelmi körzeti

felelősével,

megbízottal,

védőnővel,

bölcsődevezetővel,

Polgármesteri Hivatal igazgatási előadójával. A gyermekvédelmi munka alapja a családlátogatás, melyet minden óvodába kerülő gyermeknél elvégeznek a

csoport óvónői. Ennek keretében

szocikulturális

háttérvizsgálatot is végeznek. Szükség esetén jelzéssel élnek a gyermekvédelmi felelős felé, aki környezettanulmányt készít a családokról és jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé, ahol döntést hoznak a család gondozásáról, támogatásáról, segélyezéséről. A halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek esetében minden nevelési évben szükséges a családlátogatások elvégzése.

77

A családlátogatások, valamint az esetmegbeszélések információi és a gyermekek tényleges óvodába kerülése után az adott év szeptember 30-ig minden csoportvezető elkészíti a Veszélyeztetettséget felmérő lapot és jelzéssel él a gyermekvédelmi felelős felé. A csoport óvónői megfelelő szintű szocializációval elősegítik a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe, fejlesztési tervet készítenek az indulási hátrányok leküzdésére. Szükség esetén megfelelő szakember javaslatát, segítségét kérik (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, szakértői Bizottság), melyet elfogadtatnak a szülővel is. Nevelési, gondozási kérdésekben egyéni beszélgetéseket kezdeményeznek a csoport óvónői az érintett szülők vonatkozásában. A

csoport

óvónői

és

a

gyermekjóléti

szolgálat

közötti

kapcsolattartás,

információcsere a gyermekvédelmi felelős közvetítésével történik Óvodánk sok kiegészítő programot szervez, melyet a szülők igényeihez és lehetőségeihez igazítunk. Ezen túl a rászoruló családok számára segítséget nyújtunk a szociális juttatásokhoz való hozzájutáshoz, illetve lehetősévé tesszük a lehetőségek megismerését. Ezen túl a rászoruló gyermekeket ruhaadományban részesítjük, valamint segítséget nyújtunk

a

gyermekjóléti

szolgálat

által

szervezett

jótékonysági

akciók

szervezésében. Az óvodavezető figyelemmel kíséri, hogy a községünk területén élő minden ötéves gyermek óvodai ellátásban részesüljön.

78

IX. Az óvoda kapcsolatai

Óvoda – Családi ház Az óvoda kapcsolata a családdal és más szervezetekkel elősegíti a nevelőmunka eredményességét. A legfontosabb az óvoda, család együttműködése, mert az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Szülő, pedagógus, gyermek együttműködésének formái Beíratás A két nevelési színtér bizalomelvű együttműködésének alapjai a beíratáskor kezdődnek. Elvünk az, hogy már ekkor érezze a szülő: gyermekét szívesen fogadjuk, szeretetteljes légkör veszi majd körül, biztonságban tudhatja. Ennek jegyében fogadjuk a szülőket és az esetlegesen érkező gyermekeket is. Családlátogatás rendszere Beíratás után, óvodába lépés előtt - gyermek otthoni környezetének megismerése, anamnézis felvétele, érzelmi kapcsolatok alapozása. Óvodai élet folyamán szükség szerint - problémás esetekben. Szülők tájékoztatása Napi kapcsolattartás Fogadó óra – SZÜKSÉG SZERINT, ELŐRE MEGBESZÉLT IDŐPONTOKBAN Szülői értekezlet - nevelési évente négy alkalommal (kiscsoportban egy alkalommal megismertető, utolsó évben egy alkalommal iskolai megismertető tanítónő közreműködésével) Nyílt napok – Szeptember 15-ig minden nap nyíltnap. Családi tevékenységek - szokásrenden alapuló, családdal közösen tervezett és megvalósított ünnepi alkalmak (születésnapok, farsang, adventi előkészületek, kirándulások) Továbbfejlesztési lehetőségek Hagyománnyá szeretnénk tenni az addigi sikeres kezdeményezéseken alapulva a család-óvoda közös kirándulások, a közös sportnapok, közös ünnepi készülődések teljes óvodai kiterjesztésének rendszerét.

79

Óvoda - SZMK Ovodánkban a szülők képviseletét a Szülői Munkaközösség látja el, mely a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazva és éves Munkaterv szerint a vezető irányításával végzi feladatát.

Óvoda-Iskola A két általános iskolával folyamatos és kölcsönös a kapcsolatunk. Megpróbálunk szoros, ( nevelőpartneri viszonyt kialakítani az iskolai pedagógusokkal. Ennek következtében lehetővé válik, hogy pozitív élmények útján megismerkednek a gyermekek és a szülők az L iskolai életmóddal. Kapcsolattartás területei: -

közös szülői értekezlet (óvoda, iskola)

-

óvoda, iskola látogatás (gyermek, szülő)

-

rendezvények látogatása

Könyvtár - óvoda A gyermekek megismerkednek a könyvtárral, annak szabályaival. Ismereteik bővítéséhez rendszeresen könyveket kölcsönzünk.

Óvoda – egészségügy Fogászati ellenőrzés évente történik. A védőnő, a gyermekorvos évente kétszer ellátogat óvodánkba a gyermekek vizsgálata végett.

Pedagógiai Szolgáltató Intézet Folyamatos

tájékoztatás

továbbképzésekkel

kapcsolatban.

Későbbiekben

szaktanácsadói szolgálat igénybevétele.

80

Nevelési tanácsadó Az általuk szervezett továbbképzéseken részt veszünk. Szükség esetén segítségét kérjük a gyermekek fejlettségévet kapcsolatban.

Óvoda - gyermekjóléti szolgálat Minden óvodáskorú gyermekre kiterjedő prezentív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek és családok komplex gondozása.

Óvoda - önkormányzat Az óvoda önállóan gazdálkodó intézmény. Az óvodavezető munkáltatói jogokat gyakorol. A helyi önkormányzattal a kapcsolat részben hivatalos, részben támogató jellegű.

Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Őszi rendezvények -

Szüret (dióverés, gyümölcsszedés)

-

Egészség-sziget

Résztvevői: gyermekek, óvodai dolgozók

Téli rendezvények - Mikulás várás - Karácsony - Farsang - Farsangi OVI-BÁL - Karácsonyi vásár – Adventi közös készülődés Résztvevói: szülők, óvoda dolgozói, gyermekek

81

Tavaszi ünnepek: - Március 15 - Húsvét - Majális - Anyák napja - Gyermeknap Résztvevői: gyermekek Évzáró - felnőttek, gyermekek Kerti parti, közösségépítő csoportos kirándulások – felnőttek, gyermekek

82

X. A programbeválás folyamata A

program felülvizsgálatának folyamata a

az intézményi minőségirányítási

programban meghatározottak szerint történik. Ütemezés és feladatok Tanévenként: 1. Vezetői munkatervben meghatározott ellenőrzési területek . dokumentumok ellenőrzése, értékelése . nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése • pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése • helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése 2. Ellenőrzési tapasztalatokon alapuló év égi összesítő értékelés (tanévzáró nevelési értekezlet) 3. Tapasztalatokból adódó új tanévi ellenőrzési feladatok és javító intézkedések Utolsó tanévben Külső szakértő igénybe vételével programbeválás vizsgálat, vagy elemzés.

83

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Egyetértését nyilvánította:

Dátum:

.................................. Óvodai szülői szervezet

Dátum:

Elfogadta: ................................... A nevelőtestület

Véleményezte:

Dátum:

................................. Országos közoktatási szakértő

Jóváhagyta:

Dátum:

..................................

84

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvodai nevelési program érvényességi ideje

2009. december 31.

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:

- hálózatbővítés, leépítés, - szervezeti átalakítás, - ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, - ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: - írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének, - részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

85