© Bálint György, 2008
Megjelent a Sanoma Budapest Zrt. gondozásában 1037 Budapest, Montevideo u. 9., telefon: 437-1100 Felelôs kiadó: Szabó György vezérigazgató Könyvkiadás: Szemere Gabriella ISBN 978 963 9710 31 3 Szerkesztette: Borító- és könyvterv: Czeizel Balázs Illusztrációk: Abc Archívum Nyomdai kivitelezés: Szekszárdi Nyomda Felelôs vezetô: Vadász József vezérigazgató
Minden jog fenntartva. Tilos a kiadvány bármely részét a kiadó írásos engedélye nélkül adatrögzítô rendszeren tárolni, elektronikus, mechanikus, fénymásoló vagy más technikával sokszorosítani, illetve terjeszteni. Megrendelhetô a www.mc.hu weboldalon
TARTALOM
w
1 1. hét • Új esztendôt kezdünk • 8 12. hét • A ciklámen: örök • 10 13. hét • Dér, hó, jégpáncél • 12 14. hét • Mini fenyô a szobafenyô • 14 15. hét • Téli faápolás • 16 16. hét • Téli szobadísz: a fagyöngy • 18 17. hét • Ébredeznek a fák • 20 18. hét • A cél: ökotermény • 22 19. hét • Forralt bor és fröccs • 24 10. hét • A szôlô metszése • 26 11. hét • Az atlaszcédrus • 28 12. hét • Virágzás, megtermékenyülés • 30 13. hét • Tulipán: a tavasz hírnöke • 32 14. hét • Hasznos vagy káros a vakondok? • 34 15. hét • Szemünk fénye: a pázsit • 36 16. hét • A sokhasznú akác • 38 17. hét • Májusi orgona • 40 18. hét • Illatos fûszerkert • 42 19. hét • Gyöngyöm – virágom • 44 20. hét • Harcban a gyomok ellen • 46 21. hét • Fest, hûsít és gyógyít: a bodza • 48 22. hét • Az éltetô víz • 50 23. hét • A rózsák világa • 52 24. hét • Az égô csipkebokor • 54
25. hét • Az illatos szamóca • 56 26. hét • Nyár a szôlôskertben • 58 27. hét • A Magyar legjobb • 60 28. hét • A tündérillatú levendula • 62 29. hét • Hársfa a mondákban és a házipatikában • 64 30. hét • Gyógy- és fûszernövény: a mák • 66 31. hét • A titokzatos aloé • 68 32. hét • Felséges zamatok, illatok • 70 33. hét • A csípôs csalán • 72 34. hét • A citrusfa • 74 35. hét • A kék szerelemvirág • 76 36. hét • A családias fokhagyma • 78 37. hét • A szerény szilva • 80 38. hét • Alma: az Édenkerttôl a szupermarketig • 82 39. hét • Erdôk-mezôk ajándéka: a gomba • 84 40. hét • A virágok arisztokratája • 86 42. hét • Füge: a hazai „déligyümölcs” • 88 42. hét • A szôlô ültetése • 90 43. hét • A szerény leander • 92 44. hét • Ôsi fejék: a borostyán • 94 45. hét • Tárolás télre • 96 46. hét • Ablakláda – télidôben • 98 47. hét • Legyen több virág... • 100 48. hét • Telelés, télikabát • 102 49. hét • Szárnyas barátaink • 104 50. hét • Egy kis friss zöld • 106 51. hét • Télapó mikulásvirága • 108 52. hét • Pozsgások, kaktuszok • 110
AJÁNLÁS HELYETT
w
A növények gondozása, ápolása, szaporítása, gyümölcseiknek fogyasztása a legôsibb emberi tevékenységek közé tartozik. Felemelô sikerek és megalázó kudarcok váltják egymást a kertész életében. De a sikereket fokozni lehet, a kudarcokat pedig el lehet kerülni, csupán némi elméleti ismeretre és gyakorlati tapasztalatra van ehhez szükség. E könyvecske szerzôje azt a célt tûzte maga elé, hogy az esztendô minden hetére adjon egy-két tudományosan megalapozott, hasznos tanácsot az Olvasónak, de felhívja a figyelmet azokra a gyakorlati tapasztalatokra is, melyeket több évtizedes kertészkedése során összegyûjtött. Ha belelapoz a könyvbe, ismerôsökkel, fákkal, virágokkal, gyümölcsökkel, fûszernövényekkel fog találkozni, és bizonyára olyan megállapításokra is felfigyel, amelyek korántsem újdonságok a kezdô számára sem. Minden hét témáját egy színes kép teszi szemléletesebbé, és segítségül hívtam ehhez az írókat és a költôket is, azokat, akik a kertrôl és annak népességérôl mondták el gondolataikat és érzelmeiket. Ezért ajánlom jó szívvel Önnek és szeretteinek ezt a kis könyvecskét, annak reményében, hogy örömet és sikerélményt nyújt majd az olvasójának. Mert sokunknak valóban szívügye a kert! Nem a ráfordított pénzösszeg, hanem az eredményesen végzett munka, a jólesô fáradozás, a figyelem, a gondosság, amely az agyunkban és a szívünkben lakozik az év elsô kapavágásától az ôszi betakarításig. Kelt Budapesten, a 2008. esztendô tavaszán.
SZÍVÜGYÜNK A KERT
7 ÉBREDEZNEK A FÁK Ébredeznek a fák w
20
A lombhullató fák és cserjék ôsz óta nyugalmi állapotban vannak. Ennek két szakasza különböztethetô meg: a mélynyugalom lombhullástól január végéig, február elsô feléig tart. Ebben az idôszakban kevéssé érzékenyek az idôjárás szélsôségeivel szemben, a nálunk elôforduló mínusz 15-16 fokos hideget is károsodás nélkül átvészelik. Februárban kezdôdik az ébredezés idôszaka. Ha ilyenkor enyhe, fagymentes az idô, akkor megindul a gyökértevékenység, a szövetek vizet vesznek fel, a rügyek duzzadni kezdenek, ennek következtében a sejtállományuk hígabb lesz, és – ha ismét zord idô következik – a termôrügyek érzékeny szövetei elfagynak, virágot nem nyitnak, gyümölcsöt nem érlelnek. Ezért aggódnak a kertészek, attól tartva, hogy a februári tavaszt márciusi tél követheti! A néphit szerint a változás Pál napjához (január 25.) köthetô, ezt a napot pálfordulásnak nevezték és azt tartották, hogy ha a télire betárolt élelem és takarmány fele még a kamrában és a magtárban van, akkor már nem lesz semmi baj: a család és az állatállomány gond nélkül kitelel. Pálnak fordulása, fél tél elmúlása – szólt a bölcs mondás. Elôbb a csonthéjas gyümölcsfák, késôbb az almástermésûek kezdenek ébredezni, legérzékenyebbek a korai fagyokra a mandulafák, a kajszi- és az ôszibarackfák virágai, valamint a szôlô termôrügyei. Ha a rügyeket a hossztengelyük mentén éles késsel felmetsszük, és a szövetek élénkzöldek, akkor nem érte ôket fagykár. Ha a rügy tövén vagy az egész metszlapon elbarnult a szövet, akkor a rügy elpusztult.
Nem fáztok, ti téli fák, Mikor meztelen az ág? Eldobtátok a nyári zöld S az ôszi aranyruhát. Ejnye, ejnye téli fák, Ez aztán a furcsaság: Hideg télben levetkôztök, Nyáron viseltek ruhát. (Zelk Zoltán: Téli fák)
SZÍVÜGYÜNK A KERT
8AAcél: CÉL: ÖKOTERMÉNY ökotermény w
22
Zsuzsanna napja körül a kertészkedô ember valamelyik hosszú estén leül az asztala mellé és összeírja, hogy milyen anyagokra, eszközökre lesz szüksége, ha az idôjárás megengedi a szabadban végezhetô munkákat. Az alapvetô követelmény: a munkálatok ne károsítsák a környezetet, az elôállított termények pedig ne tartalmazzanak egészségre ártalmas vegyszereket. Vagyis: öko(bio)gazdálkodást folytassunk! A tudomány és a technika ehhez sok segítséget kínál: környezetbarát növényvédô szerek, csávázott vetômagvak, betegségeknek és kártevôknek ellenálló növényfajták, biológiai és mechanikai módszerek állnak a környezettudatos polgár rendelkezésére a kertben és a közterületen egyaránt. Felértékelôdnek azok a növények, amelyek nem igényelnek vegyi növényvédelmet. Ezek közül említek most néhányat. A pasztinák értékes gyökérzöldség, amelyet különösen ott érdemes termelni, ahol az igényesebb petrezselyem nem hoz szép, vastag, egyenes, fehér gyökeret. A pasztinák hófehér húsú, tekintélyes méretû gyökereket fejleszt, amelyek – némi takarás mellett – a földben át is telelnek. Az ízük zamatos, egy kissé édeskés, jelentôs mennyiségû káliumot, ásványi sókat és C-vitamint tartalmaznak. A köményhez és az ánizshoz hasonlóan gátolja a puffadást és kiváló mártást készítenek belôle, de levesek ízesítésére is felettébb alkalmas. A lombozata táplálkozásra nem alkalmas! Növényvédelemre nincs szüksége. A homoktövist még kevesen ültetik a kertjükben, pedig a narancssárga bogyóinak a húsából dzsem, lekvár, üdítôital készíthetô. A magjából nyerhetô olaj baktericid hatású, gyógyszeralapanyag. A növény dekoratív bokorrá fejlôdik, vegyi növényvédelmet nem igényel. A múlt században igen elterjedt almafajták (Húsvéti rozmaring, Téli arany parmen, Sóvári, Batul, bôralmák) igen kellemes zamatú gyümölcsöt érlelnek, és sokkal kevesebb permetezéssel is egészségesek maradnak, ezért a kiskertekben érdemes volna ültetni ôket.
Az ég legyen tivéletek, Üllôi úti fák. Borítsa lombos fejetek Szagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllôi úti fák. (Kosztolányi Dezsô: Üllôi úti fák)
9 FORRALT BOR ÉS FRÖCCS
SZÍVÜGYÜNK A KERT
Aw magyar legjobb
24
A tél vége felé, jégtörô Mátyás napján érdemes elmerengeni Márai gondolatsziporkáján. Most mindenesetre a forralt bor szezonja járja! Ezt az italt – ha nem is lehet hungarikumnak nevezni, de – nálunk fogyasztják legszívesebben a téli hónapokban, mert jólesô melegséget kelt. Fehér- és vörösborból egyaránt készíthetô, de jó bort kell hozzá használni, mert hitvány borból csak hitvány forralt bor lesz. A bort a forrpontig kell hevíteni, de hosszabb ideig nem ajánlatos forralni, mert az íz- és aromaanyagai elillannak. Fûszerezésre cukrot, szegfûszeget, fahéjat használnak – ki-ki ízlése és szokásai szerint. Téli kirándulás, sízés, korcsolyázás és hólapátolás közben nagyon kellemes ital, autóvezetôk és balesetveszélyes munkát végzôk azonban tartózkodjanak tôle! Egy másik bor alapú ital valóban csak nálunk és az egykori Osztrák-Magyar Monarchia országaiban közismert: ez a fröccs. A legenda szerint Fáy András fóti szôlôskertjének présházában 1844 októberében rangos társaság gyûlt össze. A vendéglátó gazda ünnepélyesen közölte barátaival, hogy meglepetés következik: Jedlik Ányos (a dinamó feltalálója) fogja bemutatni legújabb találmányát, a szódavízzel elegyített bort, amely nyáron hût, télen fût! Íme, a spritzer – mondta a feltaláló. Az elsô, jeles kóstoló Vörösmarty Mihály volt, akinek a tetszését megnyerte az új ital, a nevét azonban túl németesnek ítélte, és rögtön a magyarosabb fröccs nevet ajánlotta.
Gyümölcsöt azért eszem, hogy dolgozni tudjak – holott nem szeretem. Bort azért nem iszom, hogy dolgozni tudjak – holott szeretem. (Márai Sándor)
