2008. július-augusztus. Tartalom: Bevezetés. No. 107

2008. július-augusztus

"Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programjaink Tanulmány Könyvismertető Nevető kislexikon Filmajánló Örkény egypercesek

Bevezetés Kedves Ügyelőtársak! Tombol a nyár, hol hőséggel, hol viharokkal. Így nem is fárasztanék a nyár közepén senkit sem magvas gondolatokkal, bár az Infóban van egy-két komolyabb írás is, de mégiscsak most az ideje a lazább, szórakoztatóbb cikkeknek van. Ezért egy 7-8 évvel ezelőtti kezdeményezést elevenítünk fel: hihetetlen hírek néven. A nyári kikapcsolódás mellett azért ne felejtkezzünk el az ügyeleti munkánkról és ehhez kívánok hűsebb

Jó ügyeleteket! Debrecen, 2008. július 10.

Rénes László

No. 107.

2008. július-augusztus "Segítőkéz" Debrecen

Rövid hírek, információk

TERÍTÉKEN A CIVIL SZEKTOR Műhelyvita civil tanulmányról

2008. május 19-én a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tárgyalójában az Európa Ház szervezésében műhelyvitára került sor Kuti Éva nonprofit kutató által a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) számára a hazai civil szektorról készített tanulmányról. A gazdasági szféra, a szakszervezetek, a tudomány és a civil szektor képviselőit tömörítő 43 tagú Gazdasági és Szociális Tanács a társadalmi párbeszéd európai típusú fóruma, mely a gazdaságot és a társadalmat érintő átfogó, stratégiai jellegű kérdéseket vizsgálja, s a feltárt problémák kezelésére javaslatokat dolgoz ki. A testület 2008. június 30-i plenáris ülésén a hazai civil szektorról folytat eszmecserét. A vita alapjául az a tanulmány szolgál, melyet Kuti Éva a magyarországi civil társadalom fejlődéséről, eredményeiről és problémáiról készített. A júniusi vitát megelőzően nyílt konzultáció keretében két ízben is véleményezésre bocsátották a szövegtervezetet: a mostani alkalom mellett 2008. június 2-án Miskolcon került sor újabb eszmecserére. Kuti Éva bevezetőjében többek között kiemelte, hogy a szektor fejlődésének újabb fordulópontjához érkezett. A kihívások eredményes megválaszolásához - többek között - le kell győzni az egyre gyakrabban tapasztalható civil fásultságot, értelmes, civilbarát jogalkotásra van szükség, de mindenekelőtt tudatos, összehangolt cselekvés szükséges a szektor szereplői részéről. Jelentős bizonytalansági tényezőt jelent a nonprofit gazdasági társaságok belépése. A bevezetőt követő élénk vita olyan kérdésekkel foglalkozott, mint hogy - egyre bürokratikusabb előírásoknak kell megfelelni a civileknek; ez indokolatlanul sok energiát emészt fel; - a szektor erősen differenciált (kicsik és nagyok): ezt is figyelembe kellene venni a jogalkotóknak; - az állami feladatok átvállalása már természetessé vált; a színvonalas munkavégzéshez a feltételeket - így az anyagiakat is - meg kell teremteni; - jogszabályi változtatásokkal kell bátorítani a szponzori támogatást; - szüksége lenne a szektor egészére vonatkozó, átfogó jogi szabályozásra; - az időnként felbukkanó korrupció leghatásosabb ellenszere a nyilvánosság; - hiánycikk a civilek közötti bizalom és szolidaritás; - kapjanak nagyobb hangsúlyt az európai uniós kérdések, az EU-tagságból fakadó új lehetőségek; - szükség lenne a civil együttműködésre, az érdekképviseletre; ennek megteremtésében az ernyőszervezeteknek kiemelkedő feladata és felelőssége van; - a civil tevékenység fontos területe az önkormányzatokkal történő együttműködés; - legyen öröm a civil munka! A vita végén Kuti Éva arra (is) felhívta a figyelmet, hogy nem szabad megengedni a kicsi és nagy szervezetek mesterséges szembeállítását: mindegyikre szükség van annak a tudomásul vételével, hogy gyakran mást és másképp akarnak. Ne az egymással szembeni fellépés eméssze fel az energiákat, hanem a szereplők ismerjék fel közös érdekeiket és tudjanak egymást segítve, ennek megfelelően fellépni. A megoldást nem lehet és szabad kívülről, másoktól várni.

2

2


A honlapunk: www.debreceni-lstsz.hu Nem tudom, mikor határoztuk el, hogy honlapot készíttetünk a szolgálatnak, de jó néhány éve lehetett. Ami késik, nem múlik…, s végre-valahára elkészült a debrecenilstsz honlap, a mi honlapunk! Egyelőre még csak próbálgatjuk, s tetemes mennyiségű archív anyaggal töltjük fel (az összes Infót, a kiképzés szakmai anyagai, előadások szövegei, tanulmányok stb.), s néhány fotóval. Később azonban újabb feltöltendőkkel jobban a saját „fazonunkra” igazíthatjuk (persze, az anonimitást nem sértve). Aki tudja, nézze meg, s várom a visszajelzéseket, ötleteket!

A Pszichoterápia folyóirat legújabb számából A lelkigondozás mint segítő hivatás Csáky-Pallavicini Roger, Ittzés András, Harmatta János, Egri László, Szabó Tünde, Tomcsányi Teodóra A lelki és társadalmi problémák kezelésében való segítségnyújtás lehetőségei napjainkban megsokasodtak, és egyre nagyobb az igény a jó szakmai felkészültséggel rendelkező lelkigondozó szakemberek segítő tevékenységére, mentális egészséget szolgáló, esetenként terápiás hatású speciális munkájára. A lelkigondozók kvalifikációjához azonban szükséges a megfelelő továbbképzés, amely kiterjed egyrészt az önismeret, a személyes érettség növelésére, másrészt a speciális problémákkal küzdő egyének, csoportok kíséréséhez szükséges ismeretekre. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézete — több felsőoktatási intézmény együttműködésével — lelkigondozói szakirányú továbbképzést folytat hitéleti alapvégzettségűek számára. A tanulmány a lelkigondozás és a lelkigondozó fogalmának körüljárása után a lelkigondozói munka specifikumait kívánja kiemelni. A lelkigondozás munkakörének leírásával, illetve gyakorlati esetekből merített példákon keresztül mutat rá arra a minőségi többletre, amivel a lelkigondozó — segítői tevékenységén keresztül — elősegíti a társadalom egészséges mentális működését. E konkrét esetek azt is láthatóvá teszik, hogy miben más a lelkigondozó szerepe, tevékenységi köre és kompetenciája, mint más segítő foglalkozású szakemberé, és miben különbözik a pszichoterapeutáétól. Kórházi lelkigondozással kapcsolatos kutatásainkban az igények felmérésén túl azt a kérdést is feltettük, hogy a megkérdezettek látnak-e különbséget a lelkész/pap és a lelkigondozó, illetve a pszichológus és a lelkigondozó tevékenysége között. A tanulmány zárásaként e kórházi kutatásaink eredményeit ismertetjük. Sigmund Freud és Wilhelm Stekel álomértelmezése Hans-Volker Werthmann Wilhelm Stekel a korai pszichoanalízis egyik legfontosabb úttörője volt. Ő alapította az úgynevezett szerdai társaságot, és ő volt az osztrák és a német sajtóban Freud és a pszichoanalízis legszenvedélyesebb propagandistája. Tízkötetes művének — „Die Störungen des Trieb- und Affektlebens (die parapathischen Erkrankungen)” — a német és az angol nyelvterület országaiban volt a legnagyobb a hatása. Miután Freud 1912-ben őt kiközösítette, a pszichoanalízis főáramába tartozó pszichoanalitikusok többé nem idézték, nem magyarázták, így neve majdnem teljesen feledésbe merült. Csak napjainkban támadt fel újra az érdeklődés Stekel iránt. A szerző felvázolja Stekel életrajzát. Intuíció, avagy tudomány — Freud és Stekel között ez a kérdés tűnik a fő ütközőpontnak. A művészi (irodalmi) alkotás pszichológiája analitikus megvilágításban Vikár György A nyolcvanas években komoly lendületet kapott hazánkban a pszichoterápiás képzés. A

3

3


kevés rendelkezésre álló magyarnyelvű szakirodalom bővítését szolgálta a Magyar Pszichiátriai Társaság Pszichoterápiás Szekciójának — melynek munkacsoportjaiként működtek a későbbi szakegyesületek, így a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület is — előadásai. Az előadások kis, sokszorosított „füzetek” formájában kerültek kiadásra. A füzetek ma már beszerezhetetlenek, néhányán könyvtárukban őriznek belőlük mutatványpéldányt. Vikár György (1926-2003) pszichoanalitikus, gyermekpszichoterapeuta alábbi előadása is ebbe a sorba tartozott.

Adományeső hullott Amerikában A felajánlások meghaladták a 300 milliárdot Az amerikaiak tavaly minden eddiginél többet, 306,4 milliárd dollárt adtak jótékonysági célokra. A Giving USA alapítvány számára - az Indianai Egyetem Filantrópia Központja által - összeállított jelentés szerint összefüggés van a gazdaság állapota és az adakozási kedv között: 2007 második felében már tapasztalható volt, hogy csökken az amerikai gazdaság, és ezzel a felajánlások növekedési üteme is. Ezért a szakemberek a 300 milliárd dolláros "álomhatár" áttörése ellenére sem felhőtlenül boldogok. Attól tartanak, hogy az idei jótékonysági adatokon meglátszik majd a kedvezőtlen gazdasági helyzet. Most sok a gazdasági és politikai bizonytalanság, de az emberek nem szeretik a bizonytalanságot - nyilatkozta a Wall Street Journalnak a Filantrópia Központ igazgatója. Patrik Rooney szerint a bizonytalanság a befektetés és a jótékonyság ellensége. Az adományok háromnegyede magánszemélyektől érkezett, az alapítványok és a cégek fele-fele arányban osztoztak a maradékon. Az utóbbi években annyira megnőtt a jótékonysági kedv, hogy az adományozás

Luxuscikk a gyümölcs? Csoki és kóla helyett almát Normális esetben a gyümölcsfogyasztás nem pénzkérdés, hisz egészségmegőrző szerepe, élvezeti értéke több mint nyilvánvaló. Ennek ellenére a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a legkisebb jövedelmű háztartások Magyarországon harmadannyi gyümölcsöt vásárolnak, mint a legmódosabb családok. És ami még elszomorítóbb: egy egyedülálló felnőtt háromszor annyi gyümölcsöt fogyaszt,

körül valóságos iparág alakult ki. Nagy pénzügyi befektető cégek jótékonysági betétszámlákat ajánlanak ügyfeleiknek, civil szervezetek tucatjai adnak tanácsokat, hogy melyek az adományokat leghatékonyabban felhasználó szervezetek. A felajánlók motívumai közt az adakozással járó személyes jó érzés, illetve a társadalmi elismerés dominál. A legtöbbet, 102,3 milliárd dollárt az egyházi szervezetek kapták, a második az oktatás (43,3 milliárd), a harmadik a humánszolgáltatás (29,6 milliárd), a negyedik az egészségügy (23,1 milliárd), az ötödik a kultúra és a művészet (13,7 milliárd). Hazai helyzetkép Egy évben több mint nyolcszázmilliárd forint jut a nonprofit szektornak Magyarországon. A pénz több mint harmada az államtól érkezik - a másik kétharmad az egy százalékos felajánlásokból, jómódú és segítőkész emberek adományaiból jön össze. A felajánlásban részesülő 25 ezer civil szervezet többsége egymilliónál kevesebbet kap.

mint egy nagycsaládban felnövő gyermek. Mit lehet tenni, hogy ugyanannyi pénzből több gyümölcs kerüljön az asztalra? Jelentős megtakarítás, vagy ami ez esetben még kívánatosabb: ugyanakkora összegből számottevő többletfogyasztás érhető el a gyümölcs beszerzési forrásának okos megválasztásával. Némileg leegyszerűsítve: a piacokon átlagosan 25 százalékkal olcsóbban

4

4


vásárolhatunk gyümölcsöt, mint mondjuk a sarki élelmiszerboltokban. Vagy más megközelítésben: ez esetben napi egy almával több kerülhet az uzsonnás dobozba. Gyümölcsvásárlásra a diszkontok többsége is vállalható kompromisszumot kínál, mert az itt forgalmazott gyümölcsök választéka és minősége ma már többnyire felnőtt az igényekhez. Ráadásul a piacoknál pár százalékkal magasabb beszerzési árért bőséges kárpótlást nyújt az önkiszolgáló értékesítési mód, hisz ez esetben kizárólag rajtunk múlik, hogy valóban csak a legszebb termékek kerüljenek a kosarunkba. A hipermarketek közül ugyanakkor a Cora és az Interspar zöldség-gyümölcs részlege elsősorban a minőséget helyezi előtérbe, az alacsony árra vadászók számára főként a Tesco és az Auchan kínál sikerélményt. Háztartási praktikák Jelentős megtakarítás érhető el, ha a szezonalításhoz igazítjuk a gyümölcsös tisztítókúrát. Ugyanaz az alma például májusban négyszer-ötször többe kerül, mint ősszel, ráadásul a kínálat vitamintartalma fordítottan arányos az árral. Hála a globalizálódó kereskedelemnek néhány hónap kivételével szinte mindig van valamilyen szezonális gyümölcs, ráadásul, ha őszinték vagyunk magunkhoz, könnyű belátni, hogy például a januári 800 forintos dinnye íze köszönő viszonyban sincs a tizedannyiba kerülő nyári kínálatéval. Az alacsony szezonális árak ugyanakkor részben házilag is kinyújthatók. A termelőtől nagyban, olcsón megvett alma, vagy körte például 2-3 hónapig otthoni körülmények között is biztonsággal tárolható, nem is beszélve a saját kertben megtermett, vagy „szedd magad” akcióban beszerzett, az íz mellett érzelmi hozzáadott értékkel is rendelkező termékek elraktározásáról. A hazai lédús, gyorsan romló gyümölcsök (barack, meggy, cseresznye, eper stb.) sem csak méregdrága, íztelen import termékekkel helyettesíthetők szezonon kívül. Minimális munkaráfordítással kompótot készíthetünk belőle, amelyben – ha nem főzzük túl – a gyümölcs a közvélekedéssel ellentétben nem csak eredeti ízét, de

vitamintartalmának jelentős részét is megőrzi. Nem véletlen azt sem, hogy nagyanyáink a késő őszi-téli hónapokra időzítették az almáspite dömpinget! Süteménykészítésre ugyanis a lehullott, vagy a tárolásban megráncosodott, hibás gyümölcs is felhasználható. Ez a megfigyelés nekünk, városlakó utódoknak annyiban jelent megtakarítási lehetőséget, hogy erre a célra mi is bátran használjuk az üzletek többségében rendszeresen kapható, jellemzően féláron kínált szépséghibás vagy túlérett termékeket! Az igazi áttörést ugyanakkor azzal érhetjük el a gyümölcsvásárlásra szánt költségvetés növelésében, ha az eddig csokoládé, keksz és egyéb nyalánkság beszerzésére fordított kiadásokból próbálunk meg lecsípni pár ezer forintot. Egy mézédes banán, egy zamatos barack ugyanis lényegében ugyanazt az igényt elégíti ki, mint egy tízóraira elmajszolt szelet csoki, mint ahogy a vasárnapi ebéd után felszolgált gesztenyepüré, dobos torta, vagy családi jégkrém is bátran helyettesíthető alkalmanként mézzel, csokireszelékkel, esetleg cseppnyi szörppel vagy likőrrel megbolondított gyümölcssalátával. Szabványok és szokások Egy időben sokan élcelődtek azon, hogy csak egyféle görbülettel termett uborkát lehet az Európai Unióban forgalmazni, hogy a zöldségekre, gyümölcsökre kitalált szabályozás túlságosan szigorú. Az EU valóban írásba foglalta 40 zöldség- és gyümölcsfajta frissességének követelményeit, ráadásul bizonyos első osztályú termékek méretét és formáját is meghatározta. Meglehet a szabvány szigorú, mégsem haszontalan alaposan megnézni, hogy mit vásárolunk. A gyümölcsöket is több osztályba sorolják és bizony nem ritka, hogy borsos áron is csak éretlen, hibás, vagy sérült portékát kínálnak a kereskedők. Nem biztos, hogy nekünk, magyaroknak télen-nyáron narancsot kell ennünk. Táplálkozási szakemberek szerint minden éghajlat alatt más az ott élők emésztőrendszere, ezért lehet őpéldául, hogy mi nem tudjuk teljesen hasznosítani a mandarint vagy a narancsot. Kár, hogy az aktuális divatokat követjük, és közben

5

5


elfelejtjük saját táplálkozási szokásainkat. Nyáron banánt eszünk, télen dinnyét, ha meg éppen a mangó jön divatba, akkor pedig doszt mangót. Nem minden nép tesz így, például a franciáknál vagy a spanyoloknál ez elképzelhetetlen. Azokban az országokban, ahzol erős a gasztronómia, az emberek és az éttermek a környéken termett alapanyagokból vásárolnak, és a főzéshez azokat használják. Galenus, az ókori Róma híres orvosa, száz éven felüli életkorát annak tulajdonította, hogy minden áldott nap

ánizzsal, fahéjjal és mézzel ízesített almapépet evett. Az értékes gyümölcs sok fajtája terem Magyarországon is. Széles körben felhasználható, egész éven át hozzá tudunk jutni. Kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A-vitamint, B komplexvitaminukat, kevés C-vitamint tartalmaz. Sok más összetevője mellett pektintartalmánál (vízoldékony élelmi rost) fogva hasmenés és székrekedés esetén is jótékony hatású. Van, aki arra esküszik, hogy az almát héjastúl, magházastul együtt kell megenni.

Az EU jövőre búcsúzna a hagyományos égőktől 7,5 milliárd kilowattórát meg lehetne Hagyományos izzók helyett jövőre spórolni, nem beszélve a 4,5 milliárd várhatóan már csak energiatakarékosakat tonnányi széndioxid-kibocsátás fognak gyártani az Unióban, amennyiben csökkenésről. A német gyártók azonban az Európai Bizottság által felvetett kifejezetten károsnak ítélnének egy olyan törvényjavaslat elfogadásra kerül. Több döntést, ami 2015 előtt teljes korlátozást, milliárd eurónyi megtakarításra kitiltást jelentene a hagyományos izzók számítanak a lépéstől - tudósít a számára, hiszen nem rendelkeznek olyan pénzcentrum.hu üzleti hírportál. kapacitásokkal kompakt fénycsövek terén, Az energiatakarékos izzók hozzávetőleg amivel a teljes piac igényét ki tudnák ötször kevesebb energiát fogyasztanak elégíteni. hagyományos társaiknál és közel tízszer Egy darabig tehát még szükség van a régi annyi ideig élnek, így aztán bőven izzókra is. A hagyományos villanykörték a megtérül a némileg magasabb beszerzési felhasznált energia egy részéből nem ár a használat során. Az új szabályozás fényt, hanem hőt állítanak elő, ami tehát értelmében, ami 2009-től léphet életbe, pazarlásnak számít, amennyiben valaki fokozatosan vonnák ki a forgalomból a nem így próbál befűteni egy helyiséget. nem energiatakarékos izzókat, méghozzá Ezzel szemben az új izzók kevesebb hőt aszerint, hogy mennyi wattot és több fényt termelnek ugyanannyi fogyasztanak. energia felhasználásával. Tavaly Ezzel a lépéssel az EU mintegy évi 5-8 Ausztrália volt az első, mikor bejelentette, milliárd eurónyi megtakarításra számít a hogy 2010-ig kivonja a forgalomból a fogyasztók számára. hagyományos izzókat. Egyedül Németországban az összes háztartási izzó lecserélésével több, mint Évente hét pár cipő A textilpiac 2006. évi rekordforgalmát követően 2007-ben a háztartások némiképp visszafogták a ruházati termékekre fordított összegek nagyságát. Legtöbbet általános üzletekben, illetve távol-keleti boltokban és utcai árusoknál vásároltak. Cipőt egy évben ahét, sportruházatot pedig három alkalommal vett egy átlagos magyar háztartás – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató

Intézet FashionScope vizsgálatának adatai alapján. A 2005-ös kiemelkedő – 245,5 millió darabos – forgalom után, 2006-ban 3,2 százalékkal csökkent a ruházati piac mennyiségben kifejezett mérete. A megszorító intézkedések hatására 2007ben további 2,3 százalékos mennyiségi visszaesés volt tapasztalható, így a magyar háztartások a tavalyi évben 232,1

6

6


millió darab ruházati terméket vásároltak összességében – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet FashionScope vizsgálatának adataiból. Ezzel szemben a ruházati piac mérete értékben kifejezve 2006-ig minden évben növekedett a megelőző évhez képest és 2006-ban elérte a rekordnak számító 358,1 milliárdot. A magyar háztrtások által ruházati termékekre költött összeg nagysága azonban 2007-ben 3,7 százalékkal esett vissza. Egy átlagos magyar háztartás 2007-ben 104 ezer forintot költött ruházatra, cipőre és kiegészítőkre, valamivel kevesebbet, mint 2006-ban. A magyar háztartások ruházati kiadásaik egyre nagyobb hányadát fordítják cipőre: míg ez 2006-ban a ruházatra költött összeg 24,2 százalékát tette ki, 2007-ben már elérte a 25,4 százalékot. Folyamatosan csökken ugyanakkor a felsőruházatra költött összegek aránya, bár továbbra is ez a szegmens adja az értékbeli forgalom több mint ötven százalékát. A teljes ruházati költésen belül a sportruházatra fordított kiadások aránya is folyamatosan mérséklődik 2005-től kezdődően. A magyar háztartások által ruházatra költött összegek több mint egyharmada továbbra is az általános ruházati üzletek kasszáiba kerül. Emellett ugyanakkor az

elköltött összeg nagysága szempontjából népszerűnek tűnő beszerzési lehetőséget kínálnak a távol-keleti boltok, illetve az utcai árusok. Habár 2003 óta egyre kevesebbet költenek a vásárlók az utcai árusoknál, 2006 és 2007 között a költések visszaesése megtorpant és beállt egy szintre. Az egyes üzlettípusokban realizált költések párhuzamban állnak a beszerzések mennyiségével: a legtöbbet általános ruházati üzletekben vásárolták (24 százalék), de a mennyiségalapú forgalomból közel hasonló mértékben részesedtek a távol-keleti üzletek (23 százalék) és az utcai árusok (23 százalék) is. A legnagyobb mértékben – közel 7 százalékkal – 2007-ben az előző évhez képest a munkaruhák átlagára növekedett. Az inflációtól elmaradó mértékű árnövekedés volt megfigyelhető a bébi ruházat, a kiegészítők és a cipők esetében. A sportruházat átlagára csak minimálisan emelkedett, ugyanakkor mind a felsőruházat, mind pedig az alsóruházat átlagárában csökkenés figyelhető meg. Egy átlagos magyar háztartás 2007-ben 13 alkalommal vásárolt valamilyen felsőruházati, 10 alkalommal pedig alsóruházati terméket. Ennél ritkábban szereztek be cipőt (hét alkalommal) és sportruházatot (3 alkalommal).

Az Áldozatsegítő Szolgálat Az áldozatsegítő politika alakításáért és központi koordinációjáért a büntetőpolitika irányítását ellátó Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felel. A kormány az Igazságügyi Hivatal egyik szervezeti ágaként alakította ki az Áldozatsegítő Szolgálatot. A megyei Igazságügyi Hivatalok keretein belül, a megyeszékhelyeken működő területi áldozatsegítő szolgálatok látják el az áldozatsegítő tevékenységet, szolgálatonként 2-2 fővel. Az áldozatsegítő szolgálathoz bárki fordulhat, aki bűncselekmény sértettje, valamint az, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet – testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt – szenvedett. Az állam következő segítségeket biztosítja: teljes körű tájékoztatás, érdekérvényesítés elősegítése, szakjogászi segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés. Az Áldozatsegítő Szolgálat 2007 folyamán 11500 esetben nyújtott segítséget. A segítségnyújtásra az esetek egyharmadában tájékoztatás keretében került sor. Tájékoztatást minden, az Áldozatsegítő Szolgálathoz forduló ügyfél kaphat (nem csak a bűncselekmények áldozatai). A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény áldozatsegítő szolgáltatásként határozza meg az érdekérvényesítés

7

7


elősegítését, a szakjogászi segítségnyújtást és az azonnali pénzügyi segélyt. 2007 folyamán 7288 esetben nyújtottak be bűncselekmények áldozatai a szolgálathoz szolgáltatás iránti kérelmet. Az áldozatsegítő szolgálat 171.041.040 forintot fizetett ki azonnali pénzügyi segély címén 5.588 áldozatnak. Ez fedezte az áldozatok lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, valamint gyógyászati és kegyeleti kiadásait, amennyiben ezek megfizetésére az áldozatok a bűncselekmény következtében nem voltak képes. Érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozat az alapvető jogaihoz érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsot kap és az egészségügyi, szociális rendszerben rendelkezésre álló lehetőségekről tájékoztatást. 2007-ban 619 kérelmet terjesztettek elő. Amennyiben az áldozat bűncselekménnyel összefüggő ügyének további intézéshez szakjogászi közreműködés szükséges, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat ingyenes segítséget nyújt a rászoruló áldozatoknak. 2007-ban 368 kérelmet terjesztettek elő. Az állami kárenyhítés összege előleg az áldozatnak addig, amíg máshonnan meg nem térül a kára, illetve járadékot biztosít arra az időre, amíg más jogszabályok vagy szerződés alapján igénybe vehető járadék jellegű juttatások folyósítása megkezdődik. 2007 folyamán összesen 411 kárenyhítési kérelem érkezett a döntő hatósághoz. A kérelmezők 78 százaléka a bűncselekmény sértettje volt, 21 százaléka pedig a sértett hozzátartozója. A leggyakrabban súlyos, vagy halált okozó testi sértés, illetve emberölés miatt került sor kárenyhítési kérelem beadására. 2007-ben 205 esetben a döntő hatóság megállapította az egyösszegű kárenyhítést szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai számára, ezen határozatok alapján összesen 44.995.325 forint kifizetésére került sor. Az áldozatsegítésben közreműködő hatóságok, intézmények, civil szervezetek, egyházak közötti megfelelő információáramlás az áldozatsegítés működésének, működtetésének nélkülözhetetlen feltétele. Az áldozatsegítő szolgálat működésének első két évében szoros kapcsolatot épített ki az áldozatsegítés területén dolgozó civil szervezetekkel és a szociális ellátórendszer intézményeivel. 2007-ben a rendőrséggel korábban kialakított kapcsolatok jól működő szakmai együttműködésekké váltak. A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet 2007. március 13-ával történt hatályba lépésével a rendőrség által nyújtott tájékoztatások szélesebb körűvé váltak.

Programjaink

Dátum

Nap

Időpont

Megnevezés

AUGUSZTUS Augusztus

Hétfő

1800 - 2100

Hétfő

1800 - 2100

Esetkonzultáció, Országos Találkozóra készülés Esetkonzultáció

18. Szeptember 1.

8

8


Tanulmány A bőr, mint emocionális tükör

A test és a lélek kölcsönhatása gyakran a betegség nyelvén nyilvánul meg. Az egyensúly megbomlása pszichoszomatikus elváltozásokban jelentkeznek. A bőrtünetek kialakulásában pszichés faktorok (érzelmi tényezők, stresszhelyzetek, szorongások) gyakran szerepet játszanak., így nemcsak a pszichoszomatikus, hanem a bőrrel kapcsolatos autoagresszív megnyilvánulások is megfigyelhetők. A bőr az öt érzékszerünk közül az egyik: hő, nedvesség, nyomás, tapintás, fájdalom felvétele mellett fontos érzelemfelvevő és reagáló szervünk. Életünk első szakaszában a külvilág ingereit legelőször és legközvetlenebbül a bőrünkön keresztül tapasztalhatjuk meg. Az anya elfogadása, szeretete a korai bőrkontaktusokban közvetítődik felénk. A gyengéd gondoskodás, simogatás az egészséges emocionális fejlődés alapja. A bőrkontaktus elmaradása vagy hiányosságai mind biológiai, mind pszichológiai értelemben hiányállapotokhoz vezetnek. Látható jellegénél fogva a bőr a kommunikáció, az önmegmutatás színtereként is felfogható. A gyermek képes a bőrén keresztül kommunikálni. Korunkban a test és annak külső felszíne az identitás egy hangsúlyosabb része. A bőr határszerv, elválaszt és összeköt a környezettel. A fenti két funkció egymással szoros összhangban működik, éppen ezért a kapcsolódás és leválás problémái mindig egymással összefüggésben jelentkeznek. A testhatárok kialakulásában a bőrnek hangsúlyos szerepe van. A testhatárok stabilitása összefügg az emocionális (érzelmi) kiegyensúlyozottsággal. Bizonytalan testhatárok esetén az emocionális sérülékenység, a regressziós esékenység nagyobb fokú lehet. A testi-lelki egészség szempontjából fontos a határok kialakítása, az egyén autonommá válása. Az autonómiának két alapvető feltétele van. Az egyik a korai analitikus tárgykapcsolatból való kiválás, tehát a határ kialakítása az én és a másik között. A másik feltétel értelmében az egyénnek bizonyos mértékben függetlenednie kell saját szerveitől. A bőr mint egyik szerünk, a magyar szóhasználat és szólás nagyon jól érzékeli a belső lelki tartalmat, mint pl.: „kibújik a bőréből”, „rossz bőrben van”, „jól érzi magát a bőrében”, „7 bőrt is lenyúznak róla”, „nem fér a bőrében”, stb. kifejezések. Az emocionális hatások közvetlenül megmutatkoznak a bőrön, különféle bőrreakciók formájában (pl. verejtékezés, kipirulás, elsápadás, vagy akár egyéb bőrbetegségek). A bőrelváltozások kezdete gyakran esik egybe az egyén élettörténetében bekövetkezett érzelmi megrázkódtatással. A leválás nehézségeit jelzi, hogy a felnőtt allergiás betegek átlagon felüli módon számítanak szüleik, családtagjaik, munkatársaik segítségére. Az allergiás tünetek kórtanában a közelség iránti igény és ennek frusztrációiból eredő agresszív impulzusok konfliktusa játszik szerepet. A túlérzékenységben, mint betegségben szenvedők általában befelé fordulók, szorongók, depresszívek. Ezért a szorongások csökkentése, valamint a szorongás gyökereinek egyéni

9

9


élménymegéléséből való kibontása lényeges pszichoterápiás feladat lehet a bőrgyógyászati kezelések mellett. A csecsemőkori ekzémák korai pszichés ártalmak megnyilvánulásai (Spitz). Ilyen esetekben az anyák viselkedése szorongó, vonakodnak megérinteni a gyermeküket, kerülik az érzelemteli kontaktust (pl. az anyák ilyenkor nem nyugtatják meg a síró csecsemőt). A csecsemő ekzémája gyengédség, szeretet és simogatás iránti igényét fejezi ki a test nyelvén (lásd külső kenőcsös kezelés, mely simogatással, bedörzsöléssel végezhető). Az analitikus értelmezések szerint az allergiás tünetekben negatív érzelmek (pl. agresszió) érzelemkifejezési problematikái jelenhetnek meg. A fenti nézetek szerint a tünetekkel megjelenő vakarózás, ill. viszketés az agresszív feszültségek saját testen történő levezetésének tekinthető. Érdekes tanulmány született Takács Tímea és Gácser Magdolna gyermekpszichológusok tollából, hogy az óvodás gyermekek rajzain is megjelennek a bőrtünetek áttétele, pl. a rajzolt fára (pöttyök vannak rajta). Kisiskoláskorban az ujjrágás, körömrágás, sebek leszedése, haj kihúzogatása figyelhető meg, mely izgalmi helyzetekben fokozódik. A saját testhez tartozó részek leválasztása a passzívan elszenvedett erőszakos elszakítás saját akartból történő megismétlése. Az emberi test és a növények analógiája nyomán a haj (felső régió) a szellemi erőt jelképezik. Így az említett fa rajzán a megtépázott korona pl. az intellektuális teljesítmények problémáira mutatnak rá. A hajnak, mint a megkapaszkodás passzív szervének az elvesztése (kitépése) az elszakadás, a magány élményét fejezi ki. Az önsértések, határkeresések, kontrollálható lépések az élet és halál közötti úton. Célja a lelki feszültségek feloldása testi fájdalmak által, az önérzés megtapasztalása. A bőrfolytonosság megsértése a frusztrált kapcsolati vágy, a meg nem értett érzelmek kommunikációjaként, a saját test patológiás birtokbavételeként értelmezhető. A korai sérülések nyomán nárcisztikus elvárásaik kielégítését keresik a kapcsolatokban. Az idealizált anyával alkotott szimbiotikus kapcsolat a dédelgetett vágyak szintjén marad, míg a negatív anya kivetül a test külső oldalára bőrtünetek formájában. A szervezet működésbeli zavara nem más, mint a kapcsolat betegsége. A tünet az egész ember válasza a másik emberre. A bőrtünetek egyaránt lehetnek az egyén védekezésének, távolságtartásának az eszközei, ill. törődésért, ápolásért kiáltó jelzések. A tünetek válaszfal szerepe (a bőr összeköt-elválaszt) az összeolvadási igény kompenzációjaként jelenhet meg. A vakarózás, a bőrszaggatás, az önsértések közös eredője a saját test ellen irányuló agresszió. Súlyosabb formában rejtett szuicidium!!! Az önagressziót korai frusztrációk táplálják. Molnár Erzsébet analitikus csoportvezető, Miskolc

10

10


Könyvismertető Bächer Iván: Intőkönyv

„De azért meglepetések érték. Például, amikor először járult a dobogóra helyezett tanári asztalnál trónoló Nusi néni elé, aki egy hatalmas pofonnal engedte visszaútjára el. Vagy amikor először térdelt tíz percen át ugyanezen dobogó vasalt szegélyén. Nusi néni egyébként szerette a változatosságot, néha vonalzóval dolgozott, ilyenkor a kinyújtott és összeszorított ujjaknak kellett a körmöst viselnie… Általánosságban előrebocsátható: több évtizedes iskolai pályafutása alatt Jenő közelről tanulmányozhatta, mint lesz a poroszos, tekintélyelvű, ám hatékony iskola szépen fokozatosan nyugati típusú, liberális és egyben hatástalan intézménnyé, amelyben elébb a nevelés tűnik el teljesen, majd megszűnik a tanítás is. Olyan iskolában kezdte, amelyben a tanár verte a gyereket, és olyanban végezte, amelyben a gyerek verte a tanárt.”

Így veszi kezdetét Gold Jenő szocializációja. Kilépése az otthon óvó melegéből a nagyvilágba. De körmös ide, körmös oda, az ifjú Gold mindenek dacára egy életre elkötelezett híve marad mindenféle gyermek- és tanintézménynek. Olyannyira, hogy még tanárnak is felcsap egy időre. Az élet be- és megtanulásának olykor igencsak rögös és fáradtságos útja a családias wekerlei óvodán, az ugyancsak wekerlei általános iskolán és az ország egyik legjobb gimnáziumán, többnyári táborokon és egynyári szerelmeken át vezet egészen a Magyar Néphadsereg aknavető ütegéig, ahol életre szóló ivászatok és barátságok esnek. És ahonnan végül épségben leszerelvén az író Villonnal együtt elmondhatja magáról: Mindent tudok hát, drága herceg, Tudom, mi sápadt s mi ragyog, Tudom, hogy a férgek megesznek, Csak azt nem tudom, ki vagyok. Éppen ezért a könyvnek csak egyelőre van vége.

11

11


Filmajánló Wim Wenders filmje Sam Shepard és az Oscar-díjas Jessica Lange főszereplésével

Kívül tágasabb (Don’t Come Knocking / road movie)

A főszerepben: Sam Shepard (A sólyom végveszélyben, A kardhal, A Pelikán ügyirat) Jessica Lange (A postás mindig kétszer csenget, Nagy hal, Kék ég, Aranyoskám, King Kong) Tim Roth (Az óceánjáró zongorista legendája, Az utolsó belövés, Kutyaszorítóban) Gabriel Mann (A Bourne-csapda, Amerikai szépség) Sarah Polley (Münchausen báró kalandjai, Örvénylő vízeken, Eljövendő szép napok, Az élet nélkülem) Rendező-író: Wim Wenders Forgatókönyv: Sam Shepard Gyártási év: 2005 Honlap: www.sonyclassics.com/dontcomeknocking/

hatvanhoz közelít, utolsó filmje forgatásának helyszínén úgy érzi, elege van, és egyszerűen lelép. Egy rövid ideig harminc éve nem látott anyjánál (Eva Marie Saint) marad, és ekkor kiderül, lehet, hogy van egy fia a montanai Buttéban, ahol harminc évvel ezelőtt az első filmjét forgatta, és rövid viszonya volt egy helybeli pincérnővel, Doreennel (Jessica Lange). Amikor megérkezik Buttébe – éppen hogy megelőzi a „fejvadászt” (Tim Roth), akit azért fogadtak fel, hogy vigye vissza a forgatás helyszínére – megpróbál elszámolni a múltjával, de közben egy jelenlegi problémával is foglalkoznia kell, egy családdal, amelyet sosem ismert. – A történet sok dologról szól – meséli Shepard a forgatókönyvről, amelyen ő és Wenders négy éven át dolgozott. Leginkább viszont az elidegenedésről, arról a furcsa, az amerikaiakra jellemző szomorúságról, amelyet az egyedüllét miatt érzünk. Amerikában nem ismerjük egymást, nem tudjuk, ki kicsoda, egyszerűen nem vagyunk tisztában egymással. Foglalkoztatott ez a furcsa,

Egy régi album. Egy ócska Packard írógép. Egy hamvakkal teli urna. Egy dívány a járda közepén. Az ezekhez hasonló hétköznapi tárgyak sok filmben elkerülhetik a néző figyelmét, vagy csak pár másodpercig időzik el rajtuk a kamera, hogy visszatükrözze a cselekmény valamely pillanatát, vagy jelképezze egy szereplő érzelmi állapotát. De Wim Wenders, a Kívül tágasabb rendezőjének filmjeiben ezek az elemek a történet hátterének megteremtését segítik elő. Emlékek, kapcsolatok, érzelmek és tárgyak olvadnak egymásba, és kelnek életre a karakterek érzékeny és eleven tolmácsolásában, akik a megvilágosodás gyakran rémisztően őszinte pillanatait élik át. A Kívül tágasabb főhőse is ilyen személyiség. Howard Spence (Sam Shepard alakítja, aki egyben a forgatókönyvet is jegyzi) valamikor Hollywood legnagyobb filmsztárjainak egyike volt, életerős figurája és kedves szelídsége az amerikai westernek főszereplőjévé tette. Most, amikor már a

12

12


különös identitáshiány. Wenders és Shepard több mint két évtizede, a méltán sikeres Párizs, Texas óta dolgozik együtt. Shepard – aki nemcsak tehetséges színész, hanem nemzedékének egyik legfigyelemreméltóbb színdarabszerzője is – és a rendező Wim Wenders, már a projekt kezdetén úgy döntöttek, hogy Howard Spence figuráját ő fogja életre kelteni. – A Párizs, Texas után húsz évvel – mondja Wenders –, amely annyira tökéletes volt, hogy nem mertük megismételni, most éreztük úgy, elég hosszú idő telt el ahhoz, hogy megint belevágjunk a közös munkába. – Akkoriban könyörögtem Samnek, hogy

játssza el a Párizs, Texas főszerepét – emlékszik vissza mosolyogva Wenders –, de nem akarta. Ezúttal maga Sam jelentette ki, hogy úgy érzi ezt a szerepet szívesen eljátszaná. – Amikor elkezdtünk dolgozni, Howard megformálása már ott motoszkált bennem – teszi hozzá Shepard. – És minél előbbre haladtunk, annál jobban megerősödött bennem a vágy a szerepre. Első filmünk kapcsán (Párizs, Texas) színészként nem volt elég önbizalmam, és úgy véltem, Harry Dean Stanton sokkal jobb lenne a szerepre. De ez esetben úgy gondoltam, megpróbálkozom én vele.

Miközben Wenders és Shepard összehozta a történetet és a karaktert, módosították Howard foglalkozását, ugyanis eredetileg bankár lett volna, de inkább a korosodó színész mellett döntöttek. – A történet nem egy filmsztárról szól – mondja Wenders. - Bár nem nehéz elképzelni, hogy egy Howardhoz hasonló sztár úgy érzi, céltalan az élete, és megpróbál valami értelmet keresni benne. Wenders számára kritikus pont volt a montanai Butte helyszínének kiválasztása. – Egy személy történetében gondolkodtam, és egy hely jutott az eszembe, Butte – meséli a rendező, aki korábban már járt a városban, és titokban remélte, hogy más rendező nem szemelte ki ezt a helyet. A nevadai Elkót, ahol Howard az anyjával találkozik, Sam Shepard javasolta, mivel a város megőrizte vadnyugati örökségét, mégis megpróbál modernnek látszani. Ami a történet kezdetének helyszínét illeti, ahol Howard filmet forgat, ehhez az utahi Moab melletti néptelen síkság bizonyult ideális terepnek. – Németországban nőttem fel, a westernek voltak a kedvenc filmjeim – mesélte Wenders. Közép-Európában minden olyan korlátozott és civilizált, és roppantul izgattak a nyugaton lévő hatalmas, üres térségek. Wenders több filmet készített Amerikában, de a korai, Németországban forgatott alkotásaiban is visszatükröződik az

„amerikai” táj képi hangulata. Ilyen például a 3 amerikai nagylemez című rövidfilm – amelyben Wenders és Peter Handke drámaíró egy német expressz vonaton utazva beszélget kedvenc rock & roll albumaikról –, és a két teherautósofőrről szóló Kings of the Road, amelyekben Wenders utal arra, hogy mennyire lenyűgözi a szabad tér csodája, amely az amerikai nyugaton megszokott. Már csak meg kellett találni azt a szereplőgárdát, amely benépesíti ezt a tájat. Wenders úgy véli, soha életében nem voltak ideálisabb szereplői. A rendező már kezdetben tudta, hogy Shepard való életbeli társa, Jessica Lange nagyszerű lenne Doreen szerepében, de színésznő kötelezettségei miatt más után kellett 13

13


nézniük. Ám amikor különböző anyagi problémák miatt Wendersnek el kellett halasztani a forgatás megkezdését, Lange már ráért, és gyorsan el is vállalta a szerepet. – Wim és Sam félelmetesen érzékeny a magányosságra – mesélte Lange a két

férfivel való közös munkáról. – Sam szavakban mondja el a történetet, Wim pedig képekben. Olyan lelki kapcsolat van közöttük, amely elképzelhetetlen lenne, hiszen Sam az amerikai nyugatról származik, Wim pedig Európából.

Lange, amint megkapta Doreen szerepét, nagyon megörült, hogy Shepard karaktereinek egyikét keltheti életre. – Olvasáskor nem mindig jön át, mennyi humoros jelenet van, de amikor eljátsszuk, akkor mosolyt fakaszt. Doreennel kapcsolatban az a csodálatos, hogy valójában nagyon boldog nő. Van egy fia, akit imád, és nem lappang benne semmi neheztelés egészen addig, amíg a gyerek apja fel nem bukkan, és nem hagyja őt békén. Ez nagyon érdekes karakterré teszi Doreent.

Wenders számára az is nyilvánvaló volt, hogy Eva Marie Saint az ideális választás Mrs. Spence, az anya szerepére, akit Howard már harminc éve nem látott. Amikor Wenders együtt látta őket az olvasópróbán, meggyőződött róla, hogy hitelesek lesznek az anya és a fiú szerepében, ráadásul még valami megerősítette Wenders szereplőválasztását. – Eva Marie Saint maga vezette a kocsiját – mesélte. – És amikor megláttam a hátsó szélvédőjén a feliratot: Tedd le a telefont, vagy állj ki az útról! Kiderült, hogy ő maga készítette, és már akkor tudtam, hogy csak ő játszhatja el Howard anyját. Saint nagy rajongója Wenders filmjeinek, és úgy vélte, a rendező kapcsolata a színészeivel termékeny és felszabadító: – Nagyon keveset beszél, de amikor megszólal, fején találja a szöget. A színészeknek szükségük van erre. Amikor már azt hiszed, hogy kidolgoztad a karaktert, akkor mond egy pár dolgot, és rájössz, hogy nem is gondoltál ezekre. Ezért olyan csodálatos vele forgatni. A három fiatalabb színész – bár egyikük sem újonc a filmszakmában – hasonlóan

lelkes volt, hogy Sam Sheparddal és Wim Wendersszel dolgozhat. – Azok közül, akik már életükben legendává váltak, nem tudom, hányan képesek arra, hogy ilyen közvetlenek és érdeklődők maradjanak – mondta Sarah Polley. – Wim Wenders a kedvenc filmeseim egyike, talán csak három olyan ember akad, akivel borzasztóan szeretnék együtt dolgozni. A Párizs, Texason nőttem fel, a Berlin fölött az ég az a film, amelyet a családom mindig együtt néz meg. Polley Skyt alakítja, a másik „kívülállót”, aki a nemrég elhunyt anyja hamvait tartalmazó urnával érkezik meg Buttébe annak reményében, hogy valami kapcsolatra bukkan saját hiányzó múltját illetően. – Azt hiszem, a többi szereplő magába néz, hogy felfedezze önmagát – jegyezte meg Polley –, míg Sky kérdéseket tesz fel, és észreveszi a látható dolgokat. – Az Élet nélkülemben nagy hatást gyakorolt rám Sarah Polley alakítása – mesélte Wenders. – Amikor kiderült, hogy ráér, tudtam, hogy Sarah lesz az igazi Sky. Az is sokat segített, hogy Sarah nagyon jól kijött a Howard elidegenedett fiát, Earlt 14

14


alakító Gabriel Mann-nal. Amikor Sky befurakszik a családegyesítéssel próbálkozó Earl, Howard és Doreen közé, a szereplők váratlan kötődéseket és rokonságokat fedeznek fel. Polleyhoz hasonlóan Mann is roppant boldog volt, hogy az általa félistenként tisztelt művészekkel forgathat. – Ami azt illeti – emlékezett vissza Mann –, a meghallgatásra magammal vittem Wim egyik könyvét, hogy dedikáltathassam vele. Nem is érdekelt, hogy megkapom-e a szerepet vagy sem, sokkal jobban izgatott, hogy alá fogja írni nekem azt a könyvet! Gabriel Mann énekesi tehetsége is segített abban, hogy biztosan övé legyen a szerep. Wenders és T-Bone Burnett zeneszerző azt tervezte, két, a helyi bárban játszódó jelenetben szinkronizálják az ott fellépő Earl énekhangját, de Mann meglepte őket kiváló zenei hallásával. – Valóban a zenén keresztül kerültem közel a figurához, a muzsika útmutatást adott a történet további részéhez. Earl az a fickó, aki belenyugszik

a sorsába, aztán néhány nap alatt a világa tökéletesen felfordul, és hirtelen cselekednie kell. A szereplőgárdához tartozik még Tim Roth is, aki Suttert alakítja, a detektívet, akinek a társaság megbízásából vissza kell vinnie Howardot a filmbeli forgatás helyszínére. Wenders és nemzetközi stábja több hétig forgatott Buttéban, Moabban és Elkóban. A rendezőhöz hasonlóan a többiek is megkedvelték az első helyszínt, Buttét, amely nagyszerű hátteret biztosított Franz Lustig operatőrnek. Caroline Eselin jelmeztervező szorgalmasan látogatta a használtruha-boltokat, ahol beszerezte a szereplőkhöz leginkább illő öltözékeket. – – Amikor forgatunk, nem sok kérdést kell feltennem – mondta Wenders. – Olyan hosszú ideig foglalkoztunk a sztorival, hogy már tökéletesen megbízom a szereplőkben. Látjuk őket, tudjuk, mi az igazság velük kapcsolatban, a történet életre kelt, és már csak ki kell tartanunk mellette.

15

15


Juhani Nagy János Nevető kislexikona L LADIK

(ige) a Kis-Balatonnál nyaral Matula bácsi (Ladó Gyula Lajos) társaságában

LAKÁJOS

felsőbb körökben a megfelelő kiszolgáló személyzettel ellátott apartmanok jelzője

LAKODALOM

szedett-vedett kacatok között élő hajléktalan vagy

LAMBÉRIA

Szibéria szomszédságában elterülő ország, legfontosabb exportcikke a fa

LAPÁTLÓ

kubikos kéziszerszámára hasonlító négylábú

LAPÁTRA TESZ

a hasmenését visszatartani nem bíró földmunkás hatalmasat szarik a mellette heverő szerszámra

LAPOCKA

fecni

LAPOSTETŰ

(tájjellegű szó) a nyeregtető ellentéte

LAPPANGÁS

a „pangás” időszaka a lapp történelem sötét korszakában

LAPTOP

kicsiny, pólóing-szerű felsőrész fejletlen keblű (a szlengben lapos mellűnek nevezett) lányok számára

LAZAC

halszagú kávészemcsék a csésze alján

LÁBIKRA

az édesvízi lábhal nőstény egyedei által rakott pete (ebből balláb-hal vagy jobbláb-hal egyaránt kikelhet)

LEÁLLÓSÁV

lerobbant mozgójárda

LEJMOL

1. román koldus pénzt kunyerál 2. Romániába telepített magyar benzinkút

LEKENYEREZ

idősebb emberek szokták ezt tenni a járdával, galambetetés céljából

LELOMBOZÓDIK

szomorúfűz elhullajtja leveleit

LEMEZ

1. vetkőző zenészválogatott 2. páncélos lovagok sportruházata

LENGŐKAR

közlekedési rendőrökre szerelt forgalomirányító eszköz

LEPEDÉK

undorító nyálkával két lepedő közé beragasztott V-alakú fadarab

LETARGIA

közvélemény-kutatások szerint a legpesszimistább, legelkeseredettebb ország

LEVÉL

úgy gondolja, hogy postai küldeményt kapott

LÉGCSAVAR

légvárak tetőszerkezetének összeállításakor alkalmazott rögzítőelem

LÉGELHÁRÍTÁS

alattomosan előkéredzkedő szellentés kiindulási helyére való visszakergetése a tompornak a szék felületén történő ügyes „átcsoportosításával”

16

16


LÉGPÁRNA

tollpihe helyett levegővel töltött, ágyban használt fejtámasz

LÉGYCSAPÓ

idős férfi, a szemtelen legyek rettegett ellenfele

LÉGY JÓ MINDHALÁLIG

békák kedvenc könyve (az aranyigazságot tartalmazó címe miatt)

LÉKET KAP

italokkal szolgálják ki

LÉLEK

italra költött albán pénz

LÉNIA

kimért orosz nő

LÉPCSŐ

1. függőleges távolságok leküzdésére szolgáló vezeték 2. orvosi műszer egy bizonyos belső szerv váladékának elvezetésére

LÉPRE MEGY

agresszív küzdősportok egyik - létfontosságú szerv megtámadásán alapuló - hatásosan alkalmazható technikája

LIBATOP

1. szépségkirálynő 2. a ludak slágerlistájának éllovasa

LIBIDÓ

szeretkezés közben kiadott C dúr alaphang

LIDÉRC

rémületet keltő ásványi kincs

LIFTAKNA

speciális gyalogsági harcászati eszköz: ha az ellenség rálép, fejére esik egy személy- vagy teherfelvonó

LIMITÁCIÓ

korlátozott mennyiségű színlelt magatartás

LIZING

filmtörténeti relikvia, Liz Taylor kölcsönözhető inge

LOKÁTOR

1. a radarberendezés selejtezését követő szomorú hangulatú díszebéd 2. helyi (lokális) jelentőségű tor, méltóságteljes ünnep

LOKOMOTÍV

vasúti melléképületeken alkalmazott nagyon randa díszítőelem

LOMBHULLÁS

avar alá holttestet temet

LOPAKODÓ BOMBÁZÓ

rendőrségi razzia során a falhoz simulva óvatosan arrébb settenkedő, jó alakú örömlány

LOVAS

paripán ülő, gyakori fémből készült szobor

LÓBÁLNA

a modern géntechnológia újabb csodája, nyihogó hangokkal kommunikáló patás cet

LÓDING

(palócosan: loading): huszár eleink programbetöltés közben viselt ruházata

LÓLENGÉS

lestrapált versenylovaknál tapasztalható futómű-probléma

LÚDTALPBETÉT

nagy értékű lekötés a lúdtalpbankban

LÚGOS

szappanlevet ivott és megbolondult

LY LYUKASZT

indai társadalmi réteg, tagjai nyílásokat képeznek testükön

17

17


Egyperces novellák Örkény István: Van választásunk

A légikisasszony ide-oda lapozott a légi menetrendben. A kisujjában volt az egész, csak a biztonság kedvéért nézett utána. - Van egy szép gép, mely Bécsből indul, 16.10-kor érkezik Rómába. - Ez fog a kifutópályán fölrobbanni? - Hát bizony - mondta a légikisasszony. - Más baj is van - jegyezte meg az utas. - Mire beérek a városba, zárva lesznek az összes hivatalok. - Hát akkor ne Bécsben, hanem Prágában tessék átszállni. Ez a járat már háromnegyed egykor Rómában van. - Ez már jobban hangzik - állapította meg az utas. - Viszont Prágában három órát kell a csatlakozásra várni. - Megéri - mondta az utas. - A bécsi géppel ugyanis elvesztek egy napot. - Akkor jobb lesz a prágai géppel menni. Sajnos, ennek reggel hétkor van az indulása. - Nem ideális - mondta az utas. - Ha tudom, hogy korán kell fölkelnem, le se hunyom éjszaka a szemem. - Eszerint ön mindenképpen elveszít egy napot? - mosolygott rá a légikisasszony. - Akkor hát melyik géppel parancsol utazni? - Talán mégis inkább a prágaival - mondta az utas. - Majd beveszek este egy erős altatót. - Remélem, tudja - kérdezte a légikisasszony -, hogy ezzel a géppel is van egy bibi? - Én csak azt hallottam, hogy az Alpesekben szétzúzódik egy sziklán. Vagy ez nem az? - De igen. Ízzé-porrá megy széjjel - mondta a légikisasszony, s átnyújtván a jegyet, gépiesen hozzátette: - Jó utat. Örkény István: Az élet értelme

Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.

18

18


Élmény és művészet

T. Viktort, a festőt fölrepítették a világűrbe. Nem ő volt az első utas, de ő volt az első művész az űrben. Hat napot volt oda. Félúton járva megkérdezték tőle, mit akar inkább látni: a Saturnus gyűrűit-e vagy a Nap foltjait. Neki nagyjából mindegy, mondta T. Akkor inkább a napfoltokat mutatják meg neki; egy festőnek talán az az érdekesebb. Talán igen, mondta T. Visszaérkezése után unott arccal, konok hallgatásba merülve ült az újságírók közt a Kozmikus Repülőtér éttermében. Kérdéseikre nem válaszolt, egész idő alatt azt a narancsot bámulta, amit az egyik riporter meghámozott. Néhány hét múlva azonban jelentős változás mutatkozott festői látásmódjában. Híres olajbogyó és biliárdgolyó csendéletein (az volt az ő úgynevezett "olajzöld" korszaka) megjelentek az első narancsok. Öregkorában már citromokat is festett, legvégül még tyúktojásokat is, de a narancs egyetlen vásznáról sem hiányzott. Ekkor lett nagy festő belőle.

Örömhír

Vecser Mihály és neje sz. Koszta Teréz ezúton tudatják rokonaikkal, szeretteikkel és barátaikkal, hogy megszületett első fiúgyermekük ELEMÉR, leendő ágybavizelő, iskolakerülő, házasságszédelgő, alkoholista, többszörösen visszaeső áruházi tolvaj, egyrendbeli erőszakos nemi közösülést követően a váci fegyház jó magaviseletű rabja, a majdan felépülő XX. ker. Szeretetház aggastyán lakója. Gratulációk: XX. Trombita u. 5.

19

19


Ott voltunk mindenütt!! Köszi mindenkinek a segítséget!

20

infó

X. évfolyam, július havi információs kiadvány.

No. 107.

Lezárva: 2008. július 10-én, Debrecen. "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat e-mail: [email protected] www.debreceni-lstsz.hu Támogató: NCA Északalföldi Regionális Kollégiuma

20

Rénes László 

2008. július-augusztus. Tartalom: Bevezetés. No. 107

Recommend Documents