Tartalom Az ige alakjai A za Ianyt.,es a t'argyas ragozas I töo mo'd K ..IJeen
5
r
6 19 19 28 37
Jelen idő Múlt idő Jővő idő
Feltételes mód
41 41 43 44 46
Jelen idő Múlt idő Használata Gyakorlatok
Felszólító mód Képzése Használata Gyakorlatok
Vegyes gyakorlatok Képzett igék Műveltetés További képzők
. Igevonzat Megoldások
I
~
57 57 63 65
79 83 84 94 115 131
Az ige alakjai A magyar igék alakjait az alábbi kategóriákkal jellemezhetjük: ragozási típuso A magyar igeragozásban van: -
mód, idő, szám, személy,
három igemód (kijelentő, feltételes és felszólító). három igeidő (jelen, múlt és jövő). két szám (egyes. többes), három személy (1.,2.,3.), kétféle ragozási típus (alanyi, tárgyas).
A magyar igeragozási rendszert az alábbi táblázatban szemléltetjük egy-egy (egyes szám 2. személyű) példával illusztrálva. jelen idő
múlt idő
jövőidó
alanyi ragozás
tárgyas ragozás
alanyi ragozás
vársz
várod
vártál
vártad
feltételes mód
várnál
várnád
vártál vo/na
vártad volna
felszólító mód
várj
várd
mód ~ kijelentő mód
tárgyas ragozás
alanyi ragozás
tárgyas ragozás
várnifogsz
várnifogod "
--
--
--
--
,
"
--
--
,
Megjegyzés: Az alanyi ragozáson belül el szokták különíteni az -ik: végű igék (lakik, dolgozik stb.) ragozását, az úgynevezett ikes ragozást. Ezeknek az igéknek a ragozása az egyes szám 1. és 3. személyt kivéve teljesen megegyezik a nem -ik végűek ragozásával, ezért külön nem foglalkozunk velük. Egyes szám 1. személyben e furdom, dolgozom alakok mellett afürdök, dolgozok formák is használatosak. A tárgyas igéknél (eszek ~ eszem) ilyen esetben a személyrag általában az alanyi - tárgyas ragozás szerint alakul (eszek egy kis kenyeret - eszem a kenyeret), de az -m végződés alanyi ragozásban is használatos (eszem egy kis kenyeret). Korábban egyes nyelvtanok csak afürdöm, dolgozom alakokat tartották helyesnek, a mai nyelv szemlélet szerint azonban ezekkel azonos értékűek efurdok, dolgozok formák is. Egyes szám 3. személyben ezek az igék mindig -ik végződést kapnak (fésulkodik, iszik).
5
Az alanyi és a tárgyas ragozás Az igealakokban megjelenő kategóriák közül a nem magyar anyanyelvűek számára általában a kétféle ragozás okozza a legtöbb problémát. Mivel ez a kettősség minden médban és időben megtalálható, legelőször ezzel célszerű foglalkozni. Itt részletesen nem térünk ki az alanyi és a tárgyas igei személyragok rendszerére, ezt majd az egyes igemódok, igeidők gyakorlásakor tesszük meg. A legfontosabb kérdés az, hogy mikor kell alanyi (általános) és mikor tárgyas (határozott) ragozást használni. Abból kell kiindulni, hogy az igék kisebb része tárgyatlan (intranzitív), nagyobb része pedig tárgyas (tranzitív).
Tárgyatlan ige A tárgyatlan igével kifejezett cselekvés vagy történés csak az alanyra vonatkozik, más személyre vagy dologra nem hat ki, azaz a tárgyatlan igének nem lehet tárgya. Ilyen ige például az at, áll, megy stb. A tárgyatlan igének csak alanyi ragozás a van.
Tárgyas ige A tárgyas igével kifejezett cselekvés valamely személyre vagy dologra irányul. A tárgyas igének tehát lehet tárgya: könyvet olvas, levelet ír, kávét kér stb. Az ilyen igének van alanyi és tárgyas ragozása is. Alanyi ragozású az ige, ha nincs tárgya, vagy ha van tárgya, de az határozatlan. Tárgyas ragozású az ige, ha a tárgya határozott. Az ige tárgyas vagy tárgyatlan jellegének és lehetséges ragozási formájának (alanyi vagy tárgyas) összefüggéseit az alábbi ábraszemlélteti: .
•1
y
. tárgyatlan ige
tárgyas ige
(nem lehettárgya)
(lehet tárgya)
alanyi ragozás ú
ahmyiragozású
tárgyas ragozású
- nincs tárgya - határozatlan tárgya van
- határozott tárgya van
A továbbiakban azt kell megvizsgálni, illetve megtanulni, hogy mely esetekben határozott, és mely esetekben határozatlan a tárgy. 6
Az alanyi és a tárgyas ragozás
A tárgy határozott (és mell ette tárgyas ragozás ú az ige), ha 1. tulajdonnév a tárgy: Szeretem Pistát. Ismerem Budapestet. 2. határozott névelős a tárgy: A könyvet olvasom. Megnézi az egyetemet. A tárgy előtt jelző is állhat, a névelő ilyenkor ezeket természetesen megelőzi. A piros ruhámat vesze'!l fel. A tegnap vásárolt kenyeret eszem meg. Az ilyen szerkezetekből a főnévi rész el is maradhat. A pirosat szeretem a legjobban.
I
!
I I
f
3. birtokos személyjeles vagy birtokjeles a tárgy: A tárgy ilyenkor többnyire határozott névelővel vagy névmási jelzővel együtt szerepel. A kabátomat keresem. A te tolladat kérem. A Pistáét adod ide? Egymás kezét fogják. 4. az alábbi névmások valamelyike a tárgy, vagy a névmás a tárgy jelzője: Ő, ó'k, ön, önök, maga, maguk Látom őt / önt / magát. Ismerem őket / önöket / magukat. magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk Sajnálom magamra!). / Sajnáljuk magunkat. Ismered magad(a!). /1smeritek magatokat. Jól érzi magát. / Jól érzik magukat. enyém, tied, övé, mienk, tietek, iivék Az enyémet / a mienket adom oda. A tiedet / a tieteket kéri. Az övét / az övékét hozom el. egymás Szeretjük egymást. ez, az Ezt veszem meg. Azt kérem. Ezt a könyvet olvasom. mind, összes, valamennyi Mind(et) megveszem. Az összeset elviszem. Az összes ruhát kimosod? Valamennyit kérem. Valamennyi képeslapot elküldöm. -ik végű névmások Melyiket választod?
1· I
I
7.
Az alanyi és a tárgyas ragozás
Melyik könyvet olvasod? Mindegyiket / bármelyiket / akármelyiket kérheted Mindegyik / bármelyik / akármelyik könyvet elviheted 5. mellékmondat a tárgy: Miért mondod, hogy eljössz? A párbeszédek idéző mondata is határozott tárgyként utal a párbeszédre. - Ideadod az újságot? - kérdezte a fiú. 6. olyan főnévi igenév a tárgy, amelynek határozott tárgya van: Szeretném látni őt / Pistát. Meg akarom venni mindet. Megjegyzés: Tárgyas ragozást használunk annak ellenére, hogy nincs a mondatban határozott tárgy, ha 1. a tárgy beleérthető a mondatba. A 3. személyű határozott tárgyat ugyanis nem szükséges kitenni, ha a szövegösszefüggésből egyértelműen kiderül, hogy mi a tárgy. A tárgyas ragozás használata azonban ilyenkor is kötelező, hiszen a tárgyas igealak utal a tárgyra. - A könyvedet keresed? - Igen, de sehol sem találom. (Tudjuk, hogy a könyvről van szó, s kiegészíthetnénk vele a mondatot: Igen, de sehol sem találom a könyvemet.) 2. az úgy hiszem / gondolom / vélem / látom kifejezés a főmondat: Úgy gondolom, nekem van igazam. 3. a tárgy az apa, anya szó ('a saját anyám, apám, anyánk, apánk' jelentésben): Mindnyájan szeretjük anyát. Várom apát. 4. a tárgy a szegény főnév ('egy ismert személy' jelentésben): Nagyon sajnálom szegényt. 5. Az alábbi kifejezésekben szintén tárgyas ragozást használunk: Mit tudom én! (= Fogalmam sincs.) Mit bánom ént (= Egyáltalán nem érdekel.) Futja valamiből. (= Van belőle [főleg pénzből] elég.) Megjárja. (= Elégjó. Megfelelő.) A tárgy határozatlan (és mellette alanyi ragozás ú az ige), ha 1. névelő nélküli a tárgy: Könyvet olvasok, nem újságot. A tárgynak ilyenkor melléknévi vagy számnévi jelzője is lehet. Szép könyvet olvasok. Két / sok épületet látok. Az ilyen szerkezetekből a főnévi rész el is maradhat. Újat veszek Kettőt / sokat kuldok:
8
Az alanyi és a tárgyas ragozás
2. határozatlan névelős a tárgy: Egy könyvet olvasok. 3. az alábbi névmás ok valamelyike a tárgy, vagy a névmás a tárgy jelzője:
én, te, mi, ti Látsz engem / minket? Ő ismer téged / titeket.
ki? .? h any., /? '?'l? ir, mtr, mennytr, nu yen., me kk ora.? stb . Kit / mit nézel? Hányat / mennyit kérsz? Hány almát eszel meg naponta? Milyet / milyent adhatok? Milyen könyvet olvasol? aki, ami, amilyen, amekkora stb. Nagyon érdekes, amit olvasok. Nincs itt, akit keresel. Amilyen könyvet akarsz, olyat veszel. ilyen, olyan, ennyi, annyi stb. Miért találsz ki ilyet / ilyent? Hogy gondolsz ilyen butaságot? Ennyit nem kérek. vala-, akár-, bár-, se-, minden- kezdetű névmás Keresek valamit / valakit. Veszek valamilyen gyümölcsöt. Akárkit megkérdezhetsz. Bármit megvehetsz. Nem nézek meg semmilyen filmet. Mindenkit szeretek. Mindent elmesélek. 4. olyan főnévi igenév a tárgy, amelynek nincs további tárgya, vagy a tárgya határozatlan: Szeretek olvasni. Szeretnék megismerni egy fiút. Látni akarok mindenkit. Megjegyzés: Alanyi ragozást használunk, bár a tárgy formailag határozott, ha 1. az ezt / azt névmás partitívuszi jelentésű: - Én dobostortát kérek. És te? - Én is azt kérek. (= Abból a fajtából, olyat.) de: - Melyiket kéred? -Azt kérem. (= Amelyikre rámutatok.) 2. az azt névmás határozatlan jelentésű: Azt csinálsz, amit akarsz. (= Bármit csinálhatsz.) 3. a tulajdonnév nem tulajdonnévként, hanem más jelentésben szerepel: Petőjit olvasok. (= Petőfi-vers[ek]et) 9
Az alanyi és a tárgyas ragozás
Vigyázzunk, mert az alanyi és a tárgyas ragozást az alábbi esetekben nagyon könnyen össze lehet keverni! 1. A valamennyi névmás után használhatunk alanyi és tárgyas ragozást is attól függően, hogy mi a névmásnak a jelentése. Valamennyit megveszem. (= az összeset) Valamennyit megveszek. (= az összesből néhányat, nem mindet) 2. A mind névmás után tárgyas ragozást használunk, a minden után pedig alanyit. Mind / mindet megveszem. (= az összeset) Mindent megveszek. (= bármit, ami van) 3. Az amelyik névmás után ingadozás figyelhető meg. Általában tárgyas ragozást használunk (mivel -ik végű névmás), de állhat alanyi ragozás is mellette. Azt a könyvet add ide, amelyiket most olvasod / olvasol. Ha a mondatban az ige egyes szám 1. személyű (én), a mellette álló tárgy pedig 2. személyű (téged, titeket / benneteket), az igealak -lakl-lek ragja utal a tárgyra. (Én) látlak téged. (Én) szeretlek titeket / benneteket. Mivel az alanyi és a tárgyas igeragozást minden igemódban, igeidőben használjuk, ezek tárgyalásakor a gyakorlásukra folyamatosan visszatérünk.
Gyakorlatok 1. Használd az igék megfelelő alanyi vagy tárgyas ragozású formáját! A névmási tárgyak kiemelésével próbálunk segíteni. Nemrég költöztünk ebbe a városba, még senkit nem az utcánkban. Melyik szobát Akiket nem abulinkba. Most (kölcsönad., te). A tanár
(ismer, én)
(választ, ti)? (szeret, mi), azokat nem
(meghív)
(olvas, én) azt a könyvet, amelyiket a múlt héten (megkér) valakit egy szívességre.
Valamennyi ismerősömet , k ota M'ar eve ó
....................................... 10
:
(értesít), hogy megváltozott a telefonszámom. ' \tsmer, o"k-1ol egymast. /"
(szeretne, én) bemutatni önöket a szüleimnek.
.
