E-Controlling
E-Controlling Szakmai folyóirat
XVI. évfolyam 11. szám | 2016. november
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. október 25.
Közös költségek felosztása költségviselőkre – kapcsolt és ikertermék költségszámítása A kalkuláció vezetői döntéseket előkészítő (mit, mire és milyen várható eredménnyel használunk fel), illetve a hozott döntések végrehajtását felmérő, ellenőrző és elemző (tényleges erőforrás felhasználás mértéke és az azzal elért eredmény nagysága) gazdaságossági¬ jövedelmezőségi számítást jelent. Speciális esetekben a költségek több termék, szolgáltatás előállítását szolgálják, azonban a vezetői döntéseknél célszerű tisztán látni külön-külön az egyes költségviselőknél. A jelen cikk a kapcsolódó, valamint ikertermékek költségkalkulációját kívánja bemutatni. A gazdasági kalkuláció jellemzője, hogy elsősorban a tervezésnél, döntés-előkészítéseknél használják. A gazdasági kalkuláció tárgya nemcsak a vállalkozásnál a tevékenység érdekében várhatóan
Tartalom Tartalom 1 Közös költségek felosztása költségviselőkre – kapcsolt és ikertermék költségszámítása
8 Adósarok: 2016. évi őszi adócsomag E-Controlling dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli Több, mint 15 éveszakértő a hatékonyság szolgálatában! Szerző:
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
1
vagy ténylegesen felmerült költségek összegyűjtése képezi, hanem egyrészt olyan kvázi költségek figyelembe vétele is, melyek sem a számvitel által kimutatott eredmény meghatározásánál, sem a saját termelésű eszközök értékelésénél nem vehetők figyelembe. Olyan költségelemeket is bekalkulálnak a termékek értékébe, amelyek nem jártak kiadással (például a tulajdonos személyes közreműködéséért nem számfejtett bér, a tagi kölcsönök után ki nem fizetett kamatok, a tulajdonos saját lakása után ki nem fizetett irodabérleti díj, vagy az értékcsökkenés számításánál nem a múltbeli bekerülési árból, hanem a tárgyi eszköz újrabeszerzési értékéből indulnak ki stb.). A gazdasági kalkuláció tárgya a költségszámítással egyidejűleg mindig kiegészül eredmény kalkulálásával is. A gazdasági kalkuláció vonatkozhat a gazdálkodás bármely területére, így többek között annak meghatározására is, hogy egy beruházás, készletbeszerzés, gyártási technológia, műszaki fejlesztés, átszervezés, értékesítési reláció stb. különböző változatai közül melyik a legkedvezőbb. Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés, vagy a szolgáltatás megkezdése előtt, azok folyamata alatt, vagy azok befejezése után megállapítható a termék, vagy a szolgáltatás várható, illetve tényleges önköltsége.
A termékcsoport mint kalkulációs egység. A termékcsoport olyan, egy gyártási ághoz tartozó rokontermékek összessége, amelyek olyan közös ismérvekkel (azonos alapanyag, azonos kiviteli mód, minőség stb.) rendelkeznek, amelyek alapján a nem lényegesen eltérő költségigényük, egyenértékszámokkal vagy más hasonló kalkulációs módszerekkel kifejezhetők. Önköltségszámítás szempontjából a termékcsoport olyan egyedi termékek összessége, amelyek egyedi költségráfordításait az utókalkuláció nem tudja követni. Technológiai folyamat A technológiai folyamat – az önköltségszámítást tekintve – olyan művelet, tevékenység, amely a termék gyártása folyamán felmerül, és mennyiséghez kapcsolódik. A technológiai folyamat önköltségszámítása: Egy-egy technológiai műveletre jutó egység önköltsége a technológiai folyamat költségei és a gyártásban előállított termékmennyiség hányadosa, amely egyszerű osztással, vagy egyenértékszámos osztással állapítható meg. Az elszámolás módját a szakmai sajátosságok határozzák meg.
Az önköltségszámítás tárgyát kalkulációs egységnek nevezzük, amely mindig valamilyen mérő- Szolgáltatás (teljesítmény) számmal – általában naturális egységben kifejezett, de esetenként képzett műszaki, gazdasági mutató A szolgáltatások (teljesítmény) köre elsősorban a (átlagkilométer, átlagos férőhely) – rendelkezik. megrendelők részére végzett szolgáltatást és az üzemen (gyár) belüli javító karbantartási tevékenységet, A termék kategóriát a következők szerint lehet meg- ún. társüzemi szolgáltatást jelenti, továbbá az építőhatározni: ipari és saját vállalkozásban végzett beruházásokat. Termék, a termelési folyamatban létrejött, társadalmi szükséglet kielégítésére alkalmas vagy alkalmassá Saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, tehető tárgy. A termék a készletek fogalom csoport- félkész és késztermék, állatok) a bekerülési érték, előba tartozik. A termék készültségi fok alapján lehet: állítási érték a Sztv. 51. § szerinti közvetlen önkölt- befejezetlen termék, ség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, - félkész termék, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvet- késztermék. len önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen ön2
költség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti az élelmiszeriparban a liszt és korpa; kőolaj-finomítás esetében a benzin, pakura, közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék kenőolaj stb. norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik A közös költségek allokációja esetében célszerű megvizsgálni az egyes költségek felmerülésének körülazok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezé- ményeit: 1. Számítása: készletek, előállítási költségek és se, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, eladott áruk beszerzési értéke. Az abszorpcióátalakítása, eredeti állagának helyreállítása soköltségek meghatározása szükséges pénzügyi rán közvetlenül felmerültek, és adózási jelentési célra. Ez szükségessé teszik b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsoa közös gyártási vagy feldolgozási költségek a latban voltak, továbbá felosztását termékre leltár értékek meghatároc) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jelzása miatt. lemzők segítségével elszámolhatók. 2. A belső beszámoló számára az önköltség meghatározása, ami nagyon sok esetben alapja az Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás beadott decentralizált egység jövedelmezősége kerülési (előállítási) értékének részét azok a költsémegítélésének vagy a menedzsment teljesítgek képezik, amelyek ményértékelésének. a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése so3. Vannak olyan termékek, szolgáltatások, amerán közvetlenül felmerültek, lyek esetében vagy az árszabályozás van érb) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítévényben vagy a haszonkulcs kerül leszabályosével szoros kapcsolatban voltak, továbbá zásra. Ebben az esetben fontos körültekintően c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők eljárni a kapcsolódó vagy ikertermékek esetésegítségével elszámolhatók. ben a közös költségek allokálásánál. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általá- A termelési költségek megosztása esetében igazából nos költségeket – az eszközértékelés alapjául szolgáló nem lehet érvényesíteni a költségokozati elvet, mivel nem lehet egzaktan levezetni. A költségek meg– közvetlen önköltség nem tartalmazhat. osztása vélelmezett formában történik. A költségek Az ipari és mezőgazdasági termelő vállalkozások ese- megosztásának két formája létezik a gyakorlatban, tében gyakran előfordul, hogy a termék előállításá- az egyik a fizikai mértékegység elvén történő, míg a val párhuzamosan, ugyanazon alapanyagból, ugyan- másik a piaci árarányos pótlékoló kalkuláció. azon technológiai folyamatban egy másik termék is létrejön. A termékek minősítése azonban lehet kü- A piaci árarányos kalkuláció során a költségek fellönbözőeket meghatározni az alá- és fölérendeltségi osztása a költségokozati elv alapján kerül meghatákapcsolat szerint. A főtermék az a termék, amely a rozásra. A költségviselők terhelhetősége alapján kefő célja a termelési tevékenységnek. Az ikertermé- rül arányosításra, a felmerült költséget arányosítjuk kek azok, amelyek egyenrangú termékeknek minő- a termékek értékesítéséből származó bevételekhez. A sülnek, míg a melléktermék a főtermék mellett ke- nemzetközi gyakor három módszer sor ez alá: 1. Eladási érték: a módszer esetében az előállított letkezik, annak velejárója. Ilyen termékek kerülnek termék értékesítési értékének megoszlása alapelőállításra: növénytermelésben a búza és szalma; ján kerül felosztásra a közös költség. állattenyésztésben a tej, hús, trágya, borjúsza2. Nettó realizálható érték (NPV): az értékesítési porulat, a toll, tojás; értékből levonásra kerül a szeparálható költ3
ségek összege, majd a maradvány arányában kerül felosztásra a közös költség. 3. Állandó bruttó fedezeti hányad alapján meghatározott NPV: az értékesítési összegből levonásra kerül együttesen a közös és a szeparált költség, a maradvány érték alapján fedezeti hányad kerül meghatározásra. Az egyes termékeknél a termék eladási értékéből a fedezet és a szeparált költség levonása után megkapjuk az allokált közös költség összegét.
Esettanulmány 1.
A Greenoil Zrt. nyers növényi olajat vásárol termékeinek előállításához. A finomítást követően négy termék előállítására válik alkalmassá. Az „A”, „B” és „D” termékek további finomításából „SA”, SB” és „SD” termékek értékesítésre alkalmassá válnak. A vizsgált időszakban a következő mennyiségek kerülnek előállításra: • „A” termék – 322.400 hl • „B” termék – 119.600 hl • „C” termék – 52.000 hl A fizikai mennyiség alapján történő felosztás a tény• „D” termék – 26.000 hl leges mennyisége szerinti szétosztást jelenti. Ezt a módszert nagyon nem szeretik alkalmazni, mivel fals önköltségeket generál, így az egyes termékek jö- A nyers olaj vásárlásával és feldolgozásával kapcsolatos közös költség 96.000 EUR. A Zrt. nem renvedelmezőségének megítélése téves lehet. delkezik sem nyitó-, sem zárókészlettel. A „C” termékből az adott havi értékesítés 24.000 EUR, míg a többi termék esetében a következő információ áll rendelkezésre: Termék
Szeparált költség, EUR
Árbevétel, EUR
„SA”
249.500
300.000
„SB”
102.400
160.000
„SD”
152.000
160.000
A Zrt.-nek lehetősége lett volna a finomítási tevé- következő bevételre tehetett volna szert: kenység előtt értékesíteni a termékeket, amiből a Termék „SA”
84.000
„SB”
72.000
„SD”
60.000
Feladat: • Allokáljuk a felmerült 96 000 EUR közös költséget a következő módszerek alapján: a) Értékesítési érték alapján; b) Fizikai mennyiség alapján; c) NRV alapján.
4
Árbevétel, EUR
• Növelheti-e a Zrt. a jövedelmezőségét, ha más döntést hoz a „A”, „B” és „D” termékek esetében?
Megoldás A fenti információkat a következő ábrában tudjuk összefoglalni:
1. Az értékesítési érték arányában való felosztása a közös költségnek
Termékek
A finomítás után realizálható bevétel, €
Arány
A közös költség felosztása, €
„A”
84.000
84 ÷ 240 = 0,35
33.600
„B”
72.000
72 ÷ 240 = 0,30
28.800
„C”
24.000
24 ÷ 240 = 0,10
9.600
„D”
60.000
60 ÷ 240 = 0,25
24.000
240.000
1,00
96.000
Összesen
2. A fizikai mennyisége arányában való felosztása a közös költségnek
Termékek
Mennyiség
A közös költség felosztása, €
Arány
„A”
322.400 HL
322,4 ÷ 520 = 0,62
59.520
„B”
119.600 HL
119,6 ÷ 520 = 0,23
22.080
„C”
52.000 HL
52,0 ÷ 520 = 0,10
9.600
„D”
26.000 HL
26,0 ÷ 520 = 0,05
4.800
520.000 HL
1,00
96.000
Összesen
5
3. Az NRV arányában való felosztása a közös költségnek Termék
Árbevétel
Költség
Fedezet
Súly
Közös költség
„SA”
300.000
$249.600
50.400
50,4 ÷ 140 = 0,36
34.560
„SB”
160.000
102.400
57.600
57,6 ÷ 140 = 0,41
39.360
„C”
24.000
–
24.000
24,0 ÷ 140 = 0,17
16.320
„SD”
160.000
152.000
8.000
8,0 ÷ 140 = 0,06
5.760
140.000
1,00
96.000
Összesen
Fedezeti hányadok számszerűsítése az egyes módszerek esetében 1. Az értékesítési érték módszer alapján Megnevezés
Árbevétel Közös költség Szeparált költségek Összes közvetlen költség Fedezet Fedezeti hányad
„SA” 300.000 33.600
„SB” 160.000 28.800
„C” 24.000 9.600
„SD” 160.000 24.000
Összesen 644.000 96.000
249.600 283.200 16.800 5,6 %
102.400 131.200 28.800 18,0 %
0 9.600 14.400 60,0%
152.000 176.000 -16.000 -10,0%
504.000 600.000 44.000 6,83 %
2. A fizikai mennyiség alapján Megnevezés
Árbevétel Közös költség Szeparált költségek Összes közvetlen költség Fedezet Fedezeti hányad
„SA” 300.000 59.520
„SB” 160.000 22.080
„C” 24.000 9.600
„SD” 160.000 4.800
Összesen 644.000 96.000
249.600 309.120 -9.120 - 3,04 %
102.400 124.480 35.520 22,20 %
0 9.600 14.400 60,00 %
152.000 156.800 3.200 2,00 %
504.000 600.000 44.000 6,83 %
3. Az NRV alapján Megnevezés Árbevétel
„SA”
„SB”
„C”
„SD”
Összesen
300.000
160.000
24.000
160.000
644.000
34.560
39.360
16.320
5.760
96.000
Szeparált költségek
249.600
102.400
152.000
504.000
Összes közvetlen költség
284.160
141.760
16.320
157.760
600.000
Fedezet
15.840
18.240
7.680
2.240
44.000
Fedezeti hányad
5,28 %
11,40 %
32,00 %
1,40 %
6,83 %
Közös költség
6
0
Összefoglalva a kapott eredményeket: Allokációs típus alapján
„SA”
„SB”
„C”
„SD”
Értékesítési érték
5,60%
18,00%
60,00%
-10,00%
Fizikai mennyiség
3,04%
22,20%
60,00%
2,00%
NRV
5,28%
11,40%
32,00%
1,40%
Alternatív jövedelmezőség vizsgálata 1. „A” termék tovább feldolgozása „SA” termékbe, EUR Inkrementális bevétel = 300.000 – 84.000 Inkrementális költség Inkrementális működési eredmény a tovább feldolgozásból
216.000 249.600 -33.600
2. „B” termék tovább feldolgozása „SB” termékbe, EUR Inkrementális bevétel = 160.000 – 72.000 Inkrementális költség Inkrementális működési eredmény a tovább feldolgozásból
88.000 102.400 -14.400
3. „D” termék tovább feldolgozása „SD” termékbe, EUR Inkrementális bevétel = 160.000 – 72.000 Inkrementális költség Inkrementális működési eredmény a tovább feldolgozásból
100.000 152.000 -52.000
A működés eredménye 100.000 EUR-val növelhe- csokoládé alap keletkezik. tő, ha nem kerül sor a további feldolgozásra. A folyékony étcsokoládé további feldolgozásra került étcsokoládévá. Minden 60 hl folyékony étcsoEsettanulmány 2. koládéból 600 kg étcsokoládé készül. A folyékony tejcsokoládé alap feldolgozásából tejcsokoládé kéA Chocolate Zrt. csokoládé termékek gyárt és for- szül. Minden 90 hl tejcsokoládé alapból 1 020 kg galmaz. A gyártáshoz szükséges kakaóbab beszerzi és tejcsokoládé kerül előállításra. A termeléssel és az feldolgozza őket, ami során két köztes termékek ke- értékesítéssel kapcsolatban a következő információk letkezik: folyékony csokoládépor alap és folyékony állnak rendelkezésre: tejcsokoládé alap. A két köztes termékek elkülönül- 15 000 kg kakaóbab kerül feldolgozásra, ten azonosíthatóvá válnak egyetlen a feldolgozás vé- A feldolgozási folyamat költsége 30.000 EUR. gén. Minden 1 500 kg kakaóbab feldolgozásából 60 hl folyékony étcsokoládé alap és 90 hektoliter tej-
7
Megnevezés
Termelés
Értékesítés
Eladási ár
Szeparált termelési költség
Étcsokoládé
6.000 kg
6.000 kg
4 EUR/kg
12.750
Tejcsokoládé
10.200 kg
10.200 kg
5 EUR/kg
26.250
Chocolate Zrt. teljesen feldolgozza teljes egészében Feladat a köztes terméket csokiporrá vagy tejcsokoládévá. A Allokáljuk a felmerült 30.000 EUR közös költséget köztes termékeknek van aktív piaca. A tárgy év au- a következő módszerek alapján: gusztusában a Csokigyár a folyékony étcsokoládé 21 a) Értékesítési érték alapján; EUR/HL, míg a folyékony tejcsokoládét 26 EUR/ b) Fizikai mennyiség alapján; HL egységáron tudta értékesíteni. c) NRV alapján; d) Fix fedezeti hányadú NRV mellett. Megoldás
1. Az értékesítési érték arányában való felosztása a közös költségnek Megnevezés
Folyékony étcsokoládé
A szétválasztási pontnál az eladási érték, EUR
600*21 = 12.600
900*26 = 23.400
36.000
Arány
12,6 ÷ 36 = 0,35
23,4 ÷ 36 = 0,65
1,00
10.500
19.500
30.000
Közös költség allokálása, EUR
8
Folyékony tejcsokoládé
Összesen
2. A fizikai mennyisége arányában való felosztása a közös költségnek Megnevezés
Folyékony étcsokoládé
Termelés mennyisége, kg
Folyékony tejcsokoládé
600 HL
Arány
900 HL
600 ÷ 1500 = 0,4
Közös költség allokálása, EUR
Összesen 1.500 HL
900 ÷ 1500 = 0,6
12.000
1,00
18.000
30.000
Tejcsokoládé
Összesen
3. Az NRV arányában való felosztása a közös költségnek Megnevezés
Étcsokoládé
Eladási érték
24.000
51.000
75.000
Szeparált költség
12.750
26.250
39.000
NRV
11.250
24.750
36.000
11,25 ÷ 36 = 0,3125
24,75 ÷ 36 = 0,6875
1,00
9.375
20.625
30.000
Arány Közös költség allokálása, EUR
4. Fix fedezeti hányadú NRV arányában való felosztása a közös költségnek 1. lépés Értékesítés értéke = 6.000 × 4+10.200 × 5
75.000
Szeparált költség = 30.000 + 12.750 + 26.250
69.000
Fedezeti összeg
6.000
Fedezeti hányad = 6.000/75.000
8%
2. lépés Megnevezés Értékesítés értéke Fedezeti összeg (8%) Teljes termelési költség
Étcsokoládé
Tejcsokoládé
Összesen
24.000
51.000
75.000
1.920
4.080
6.000
22.080
46.920
69.000
3. lépés Teljes termelési költség
22.080
46.920
69.000
Szeparált költség
12.750
26.250
39.000
9.330
20.670
30.000
Közös költség allokálása, EUR
9
Jövedelmezőség számszerűsítése 1. Az értékesítési érték módszer alapján Megnevezés
Étcsokoládé
Tejcsokoládé
Összesen
Árbevétel
24.000
51.000
75.000
Közös költség
10.500
19.500
30.000
Szeparált költség
12.750
26.250
39.000
Teljes költség
23.250
45.750
69.000
750
5.250
6.000
3,125%
10,294%
8,000%
Fedezet Fedezeti hányad
2. A fizikai mennyiség alapján Étcsokoládé
Megnevezés
Tejcsokoládé
Összesen
Árbevétel
24.000
51.000
75.000
Közös költség
12.000
18.000
30.000
Szeparált költség
12.750
26.250
39.000
Teljes költség
24.750
44.250
69.000
-750
6.750
6.000
-3,125%
13,235%
8,000%
Fedezet Fedezeti hányad
3. Az NRV alapján Megnevezés
Étcsokoládé
Árbevétel
Tejcsokoládé
Összesen
24.000
51.000
75.000
9.375
20.625
30.000
Szeparált költség
12.750
26.250
39.000
Teljes költség
22.125
46.875
69.000
1.875
4.125
6.000
7,812%
8,088%
8,000%
Közös költség
Fedezet Fedezeti hányad
4. Fix fedezeti hányadú NRV alapján Megnevezés Árbevétel
Étcsokoládé
Tejcsokoládé
Összesen
24.000
51.000
75.000
9.330
20.670
30.000
Szeparált költség
12.750
26.250
39.000
Teljes költség
22.080
46.920
69.000
1.920
4.080
6.000
8,000%
8,000%
8,000%
Közös költség
Fedezet Fedezeti hányad
10
Alternatív jövedelmezőség vizsgálata 1. „Folyékony étcsokoládé” termék tovább feldolgozása „Étcsokoládé” termékbe, EUR Inkrementális bevétel = 24.000 – 12.600
11.400
Inkrementális költség
12.750
Inkrementális működési eredmény a tovább feldolgozásból
-1.350
2. „B” termék tovább feldolgozása „SB” ter-
mékbe, EUR
Inkrementális bevétel = 51.000 – 23.400
27.600
Inkrementális költség
26.250
Inkrementális működési eredmény a tovább feldolgozásból
1.350
Az étcsokoládé esetében megfontolandó, hogy a 2. KATA köztes termék értékesítése lehetőséget a jövedelmezőség növelésére, míg a tejcsokoládé esetében min- Minden kisvállalkozónak érdemes átgondolni decdenképp célszerű feldolgozni. ember 31-ig a KATÁ-ra (Kisadózók vállalkozások tételes adójára) váltást, hiszen jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a KATA bevételi határa. Az értékhatár felemelése miatt jövőre még több adóalany számára biztosíthat jelentős adómegtakarítást, egyszerűbb könyvvezetést és kevesebb adminisztrációt ez a jelenleg is népszerű A Kormány 2016 októberében benyújtotta az újabb adózás mód, amelyet eddig több mint 160 ezren vámódosítási adócsomagját, ami a következő évi adó- lasztottak. zási szabályainkat kívánja változtatni. A legfontosabb változásokat foglaljuk össze. 3. Általános forgalmi adó
Adósarok: 2016. évi őszi adócsomag
1. Egészségügyi hozzájárulási adó (EHO) Az egészségügyi hozzájárulás (EHO) szabályai egyszerűsödnek, jövőre senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6%-os mértékű EHO-t fizetnie. A fizető vendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadóját választó magánszemélyek 20 százalékos EHO fizetési kötelezettségét beépíti az őszi törvényjavaslat az Szja-ba. Az eddigi, a különböző jövedelmeket terhelő, öt kulcsot (6%, 14%, 15%, 20%, 27%) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14%-os és a 27%-os mérték marad fenn.
Nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz az ÁFÁ-ban az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése. Az új, 8 millió forintos limitnek köszönhetően még több vállalkozás választhatja 2017-től az alanyi mentességet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell áfát felszámítania és fizetnie az államkasszának, sőt még ÁFA-bevallást sem kell benyújtania.
11
4. KIVA A kisvállalati adó (KIVA) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban járna, amely jövőre tovább javulhat. A törvényjavaslat célja, hogy támogassa a gyors növekedésű középvállalkozásokat is, ezért duplájára emeli a már ezt az adónemet választó cégeknél a KIVA alanyiság megszűnését eredményező értékhatárt. A belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, azonban mindaddig a KIVÁ-ban maradhat a cég, amíg el nem éri az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget. 5. TAO Társasági adóban új jogcímekkel bővül a kedvezmények köre, bevezetik az élőzenei adókedvezményt és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét, emellett egyes meglévő kedvezmények szabályai is kiegészülnek, illetve egyértelművé válnak. A javaslat szerint az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50%-a. A tervezet szerint az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek. A benyújtott javaslat definiálja, hogy élőzenei szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A javaslat indoklása szerint a TAO törvény adóalapkedvezménnyel támogatja a regisztrált korai fázisú vállalkozásokba (startup) történő befektetést. Adóalap-kedvezmény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett ré12
szesedés bekerülési értékének a részesedés szerzésének adóévében alkalmazott adókulcs mértékéhez igazított hányada a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forinttal. A kedvezményt 4 adóévben egyenlő részletekben lehet érvényesíteni. A kedvezmény igénybevételére az adózó akkor jogosult, ha a szerzést megelőző 3 adóéves időszakon belül sem ő, sem pedig a kapcsolt vállalkozása vagy jogelődje nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) annak a korai fázisú vállalkozásnak, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe veszi. Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető. Elszámolható költségnek minősül:
a) az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy
b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül
szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül
fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna 6. ART A megbízható adózókra vonatkozóan a módosítással a jövőben az automatikus fizetési könnyítés tekintetében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőség nyílik, és az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra történő felemelésével szélesebb kör számára válik kihasználhatóvá a kedvezmény, továbbá megszűnik a kedvezmény lehetőségére történő, negyedévenkénti adóhatósági felhívás intézménye.
E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
A módosítás újraszabályozza az adóhatósági kockázatelemzést és annak kimenetelét. Új elemként jelenik meg a támogató eljárás, amelynek keretében sor kerülhet önellenőrzésre felhívásra, melynek esetköre bővül. Nem csak a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyekre fog kiterjedni, hanem bármely adózó esetében élhet ezzel az adóhatóság. Emellett a támogató eljárás keretében az adóhatóság kapcsolatfelvételt kezdeményezhet az adózóval, melynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.
E-Controlling XVI. évfolyam, tizenegyedik szám, 2016. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
13
