Társadalmi fenntarthatóság Jogszabályi keretek összefoglalása Cél: A projekt által érintett ügycsoport, feladat és szolgáltatás kereteit meghatározó jogszabályok listájának felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalása felhasználói, ügyintőzi útmutatók részeként. JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK VONATKOZÁSÁBAN JOGSZABÁLYOK LISTÁJA JOGSZABÁLYOK KÖZÉRTHETŐ MAGYARÁZATA Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, a törvény jogalkotás magasabb szintű érvényesítése érdekében alkotta meg. Magyarország helyi önkormányzatairól A helyi önkormányzás általános szabályait, a helyi szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény önkormányzatok szerveit és működésüket (továbbiakban Mötv.). szabályozza. a közigazgatási hatósági eljárás és A közigazgatási hatósági feladatokra vonatkozó szolgáltatás általános szabályairól szóló eljárásrendet tartalmazza. Azokat, amelyek 2004. évi CXL. törvény mindennapi érvényesülése meghatározó jelentőségűek a közigazgatás helyes működése és jó megítélése szempontjából. a szociális igazgatásról és a szociális A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény valamint alapszolgáltatások és szakosított ellátások jogosultsági feltételeit szabályozza. a pénzbeli és természetbeni szociális A pénzbeli és természetbeni ellátások folyósítási ellátások igénylésének és rendjét határozza meg, a támogatásokhoz megállapításának, valamint folyósításának szükséges formanyomtatványok tartalmi elemeit. részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások Főként a járási hivatal feladatkörébe tartozó elszámolásának szabályairól szóló ellátásainak folyósítási feladatait határozza meg, 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet továbbá a 2015. 03. 01. előtt jegyzői hatáskörben lévő szociális ellátásokra igényelt összegek felhasználását tartalmazza. a gyermekek védelméről és a gyámügyi A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény jogosultsági feltételeit írja le. a gyámhatóságokról, valamint a A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok eljárási gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról rendjét és gyakorlati menetét ismerteti. szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és A gyámhatóság feladat- és hatáskörét, hatáskörök ellátásáról, valamint a illetékességére vonatkozó szabályokat ismerteti. gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi A munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást IV. törvény elősegítő támogatás, az álláskeresők ellátását, munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezetét írja le eljárási szabályokkal kiegészítve.
a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005 évi LXXXVIII. törvény
A foglalkoztatást elősegítő támogatások, munkaerő-piaci programok támogatásának szabályait ismerteti.
A társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, kiegészítve a fogadó szervezetekre vonatkozó szabályokkal. a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Az Adatbázissal kapcsolatos feladatokat írja le az Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) azt használó szervek részére. Korm. rendelet a hitelszerződésből eredő A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait, a kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó lakóingatlan megvásárlásának szabályait; természetes személyek lakhatásának lakásbérleti szerződés és életjáradék program biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. eljárására vonatkozó tudnivalókat ismerteti. törvény a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével A megvételre felajánlott lakóingatlan kapcsolatos egyes szabályokról szóló megvásárlásának feltételeit, a pályázat 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet benyújtásának lehetőségeit tartalmazza, továbbá a szociális rászorultság igazolásának módját ismerteti. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek LIII. törvény határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. Részletesen ismerteti a végrehajtás alól mentes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. A szociális hatósági eljárásban ennek a törvény jogszabálynak egy kis szeglete kell, hogy beilleszkedjen a joggyakorlatban, ez a vagyoni értékű jogok meghatározása. a temetőkről és a temetkezésről szóló A temetésről, a temetkezési szolgáltatásokról, 1999. évi XLIII. törvény kegyeleti szolgáltatási szerződés feltételeiről szól. Lényeges eleme a hatósági munkában az a leírása, amely az eltemetésre jogosult személyek körét érinti. a temetőkről és a temetkezésről szóló A temető, a temetkezési emlékhely, a temetési hely 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról feletti rendelkezési jog időtartamát, a temetői szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet munkákat, a temetkezési szolgáltatásokat tartalmazza. a közforgalmú személyszállítási utazási Az utazási kedvezmények igénybevételére való kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) jogosultságot szabályozza, kiemelt ebből a Korm. rendelet szempontból az aktív korúak ellátására való jogosultak kedvezménye. a polgárok személyi adatainak és Meghatározza a polgárok személyi, lakcím és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás évi LXVI. törvény működésének törvényes feltételeit. Az állampolgárok lakcímbejelentésére vonatkozó szabályokat.
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatokat, a különböző szervek feladatait, adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat ismerteti.
A hadigondozottak körét, számukra, illetve – meghatározott esetekben – családtagjaik számára nyújtható ellátások jogosultsági feltételeit tartalmazza. a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. A hadigondozásra vonatkozó kérelmek elbírálása törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. során alkalmazandó eljárásrendet szabályozza. (VIII. 31.) Korm. rendelet A vízközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi Feladat- és hatáskört, üzemeltetési jogviszonyt írja CCIX. törvény le az e feladatot végző cégek számára. a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. Az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek pályázati eljárásra, üzemeltetői tevékenységre, végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) közszolgáltatói szerződésre vonatkozó szabályokat Korm. rendelet mutatja be. A védendő felhasználókra vonatkozó szabályokat ismerteti. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. A földgázipari tevékenységek körét, felhasználók törvény jogait, védendő fogyasztók jogait részletesen szabályozza. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. A földgáz szállítására, elosztására, tárolására, törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról kereskedelemre vonatkozó szabályokat, továbbá a szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet védendő fogyasztókra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. a villamosenergiáról szóló 2007. évi A villamos energia termelésére, a közvilágításra LXXXVI. törvény vonatkozó szabályokat ismerteti, továbbá részletes tájékoztatást nyújt a (lakossági) felhasználók, védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről. a villamos energiáról szóló 2007. évi A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek energiával termelt villamos energia, valamint a végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) kapcsoltan termelt villamos energia termelésének Korm. rendelet elősegítése, pénzügyi biztosítékok, hálózatfejlesztési tervek, mérés-leolvasás, védendő fogyasztókra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. a társadalombiztosítás ellátásaira és a A biztosítottak körét, az egészségügyi magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatásra való jogosultakat, az ellátások szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi fedezetét, társadalombiztosítási nyilvántartások LXXX. törvény tartalmi elemeit, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését írja elő. a társadalombiztosítás ellátásaira és a A társadalombiztosítási eljárásrendet ismerteti. magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról A nyugdíjszolgáltatások és jogosultságok feltételeit szóló 1997. évi LXXXI. törvény tartalmazza. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
A nyugdíj összege, szolgálati idő megállapításának szabályait, tájékoztatási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség feltételeit szabályozza.
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi A szociális igazgatásban előforduló jogképesség, V. törvény gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket, a gyermek törvényes képviseletét, szülői felügyeletet, a különélő szülők jogait és kötelezettségeit, a rokontartás szabályait tartalmazza. a családok támogatásáról szóló1998. évi A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott LXXXIV. törvény ellátások jogosultsági feltételeit, folyósítás szabályait ismerteti. a nemzeti köznevelésről szóló Többek között a tanítási év rendjét, a tanítási, 2011. évi CXC. törvény képzési időt, az egyéb foglalkozásokat, a tankötelezettségre vonatkozó szabályokat, a tanulói jogviszony megszűnését szabályozza. 2005. évi CLXXIV. törvény a A gyermeket életkezdési támogatásként megillető fiatalok életkezdési támogatásáról utalási összegek, valamint e gyermek javára történő befizetésekről , továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek adatainak lekéréséről rendelkezik. települési önkormányzatok helyi 2015. 03. 01. napjától minden települési rendelet a pénzbeli és önkormányzatnak rendelkeznie kell az általa természetbeni szociális ellátások nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális vonatkozásában ellátások köréről, jogosultsági feltételeiről, a folyósítás szabályairól. a magasabb összegű családi pótlékra A magasabb összegű családi pótlékra vonatkozó jogosító betegségekről és jogosultsági feltételeket írja le. Ennek ismerete a fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) járási hivatalok feladatkörébe tartozó kiemelt ESzCsM rendelet ápolási díjra való jogosultság feltételeit érintően válhat szükségessé. 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet Kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeit, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot igazolás módját szabályozza. megalapozó körülményekről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók Szabályozza a hallgatói fizetési kötelezettségeket, a juttatásairól és az általuk fizetendő egyes hallgatói juttatáshoz való hozzáférés feltételeit, s a térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati rendelet Ösztöndíjhoz való hozzájutás feltételrendszerét.
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSE ÉS FELÜLVIZSGÁLATA VONATKOZÁSÁBAN JOGSZABÁLYOK LISTÁJA JOGSZABÁLYOK KÖZÉRTHETŐ MAGYARÁZATA 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő Az egyenlő bánásmód követelményeivel bánásmódról és az esélyegyenlőség kapcsolatos rendelkezéseket ismerteti, előmozdításáról megsértésével kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazza. 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi A helyi esélyegyenlőségi program esélyegyenlőségi programok elkészítésének elkészítésének szempontjait, felülvizsgálatát, szabályairól és az esélyegyenlőségi résztvevőkkel szembeni követelményeket mentorokról tartalmazza. 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi A célcsoportokra és esélyegyenlőségi esélyegyenlőségi program elkészítésének területekre vonatkozó statisztikai mutatók részletes szabályairól tartalmi és formai elemeit rögzíti. települési önkormányzatok határozata a helyi A települési önkormányzatok törvényi szinten esélyegyenlőségi program elfogadásáról, előírtan 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi felülvizsgálatáról programot fogadnak el, melyet 2 évente kötelező felülvizsgálniuk. Ennek hiánya Európai Uniós támogatások meglétét korlátozhatja.
Jogszabályi keretek összefoglalása a szociális szolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti szolgáltatások vonatkozásában Jogszabály megjelölése Magyarország Alaptörvénye
Főbb jogi rendelkezések összefoglalása a szolgáltatások kapcsán
Az Alaptörvény akként rendelkezik, hogy Magyarország a szociális biztonságot a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. A szociális igazgatásról és A törvény céljának és hatályának meghatározását követően az szociális ellátásokról szóló általános szabályok körében meghatározza a szociális 1993. évi III. törvény /Szt./ igazgatás szerveit, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének szabályait, és az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket. A törvény IV. fejezete tartalmazza a szociális szolgáltatások szabályait. A törvény az alábbi szolgáltatásokról rendelkezik. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Közösségi ellátások:
Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,és megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az alacsonyküszöbű ellátás keretében mindezeken túl biztosítani kell a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. Támogató szolgáltatás: A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Utcai szociális munka: Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Nappali ellátás: A nappali ellátás napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére szolgál, emellett igény szerint megszervezi az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. A kapcsolódó szolgáltatások lényege, hogy az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Rehabilitációs intézmények: A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési
képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye. Támogatott lakhatás: A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja a lakhatási szolgáltatást, az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést, és a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: az időskorúak gondozóháza; a fogyatékos személyek gondozóháza; a pszichiátriai betegek átmeneti otthona; a szenvedélybetegek átmeneti otthona;az éjjeli menedékhely; és a hajléktalan személyek átmeneti szállása. Lakóotthonok: A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is –, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A tv. részletesen szabályozza a szolgáltatások működtetésének szervezeti kereteit, a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét, a fenntartók feladat- és jogkörét, illetve a szolgáltatói nyilvántartásra és a szolgáltatók, intézmények ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket. A törvény V. fejezetében találjuk az intézményi jogviszony kapcsán az ellátás igénybevételének módját, és az ellátottak jogait. Az általános megfogalmazás szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, a törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013.(X.24.) Korm. rendelet
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet
biztosítani kell. Az ellátottak jogaira az ágazati részletszabályok többsége kihatással van. A törvény külön kitér az ellátottjogi képviselőre, illetve a szociális szolgáltatást végzők jogaira. Az intézményi jogviszony kapcsán további fontos szabályozási terület a jogviszony megszűnése. (Az intézményi jogviszony megszűnik az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, illetve a megállapodás felmondásával.) Szintén az V. fejezet szól a térítési díj megfizetésére köteles személyekről, a térítésmentes ellátásokról, és a térítési díj meghatározásának módjáról, szabályairól. A korábban működési engedélyként számon tartott jogintézmény a kormányrendelet hatályba lépésével hatósági nyilvántartásként tartalmazza a szolgáltatók adatait, és a szolgáltatás nyújtására való jogosultság tényét. Szolgáltatás nyújtására akkor van lehetőség, ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. A rendelet meghatározza az eljáró szervek körét, a nyilvántartás tartalmát, a bejegyzés hatályára vonatkozó szabályokat, megjelöli a bevonandó szakhatóságokat, a bejegyzés, módosítás, törlés eljárásrendjét, illetve a hatósági ellenőrzések menetét. A rendelet a szociális szolgáltatások általános tárgyi, működési, személyi, szakmai feltételeit határozza meg, valamennyi, a Szt. –ben meghatározott szolgáltatási forma vonatkozásában, illetve részletezi a törvényi szabályokat. A rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kapcsán rögzíti a szolgáltatással kapcsolatos kérelem benyújtásának elbírálásának módját, az elhelyezés szabályait, valamint a szociális rászorultság és a jövedelemvizsgálat követelményeit. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények adatait több központi nyilvántartás is tartalmazza. A rendelet meghatározza e nyilvántartások vezetésére köteles szervek körét, a nyilvántartások adattartamát, és az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltatókat (fenntartókat), és a vonatkozó határidőket. A főbb adatnyilvántartó rendszerek az országos jelentési rendszer, és az igénybevevői nyilvántartás, és a Szociális Ágazati Portálon közzétett adatkör. A rendelet a térítési díjakkal kapcsolatos további részletszabályokat tartalmazza.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet A gyermekek védelméről és a A törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető gyámügyi igazgatásról szóló szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi 1997. évi XXXI. törvény önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és
intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A törvény szerint a tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével. A személyes gondoskodás keretébe tartozó – intézményi – gyermekjóléti alapellátások: Biztos Kezdet Gyerekház: A Biztos Kezdet Gyerekház célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Bölcsőde: A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi: A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben. Családi gyermekfelügyelet: A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban
nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. Házi gyermekfelügyelet: A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Alternatív napközbeni ellátás: Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, illetve a a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel. Gyermekek átmeneti gondozása: A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. Gyermekek átmeneti otthona: A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, tizenkettedik életévét betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Családok átmeneti otthona: Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy – ha köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll –, legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A személyes gondoskodás keretébe tartozó – intézményi – gyermekvédelmi szakellátások: Otthont nyújtó ellátás: Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek számára - a Gyermekek átmeneti gondozásával megegyező teljes körű ellátást,
a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését, - a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. Utógondozói ellátás: A gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára utógondozást és szükség szerinti ellátást kell biztosítani. Az utógondozói ellátást a nevelőszülő a működtető közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső férőhely) biztosítja. Gyermekotthon A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít annak az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeknek, akit nem nevelőszülőnél helyeztek el, utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára, szükség esetén külső férőhelyeket működtet. A törvény részletesen szabályozza a szolgáltatások megszervezésével kapcsolatos fenntartói feladatokat, illetve a szociális ágazathoz hasonlóan a szolgáltatói nyilvántartás és az ellenőrzések, valamint a térítési díj szabályait. A rendelet törvényben meghatározott szolgáltatások általános tárgyi, működési, személyi, szakmai feltételeit határozza meg, valamennyi, illetve részletezi a törvényi szabályokat. -
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet
A rendelet a térítési díjakkal kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza ellátási formánként.
további
A törvény arról rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. A rendelet alapján a személyes gondoskodást nyújtó szerveknek és személyeknek a nyilvántartások vezetése során gondoskodniuk kell a személyes adatoknak a törvényben meghatározott védelméről. E körben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, és a kapcsolódó egyéb adatvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezésére is figyelemmel kell lenniük az intézményeknek, és a fenntartóknak.
