CBNZXJttAT 52. évfolyam.
Cluj-Kolozsvár, Í937. november 1.
ti. szám.
EHESZETI KÖZLÖNY A MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA lerkesztőség és kiadóhivatal: I sb U A K M L u 0 r«anlO Telefon 158. sz. I
Felelős szerkesztő: I A lapot az EME tagjai tagsági TÖRÖKBÁLINT I illetmény lejében kapják. A lap a z E M E főtitkára. I megjelenik havonként egyszer.
A keretek hálózásáról. Télen van a leginkább idő a kereteknek a mézelés idejére aló előkészítésére, ezért most emlékezzünk meg a hálózás ;érdéséről is. A hálózás célja, hogy a 6 négyszögdeciméternél nagyobb elületü mülépek az épités alatt ne nyúljanak meg, ne szakadtnak le és a kiépített lépek a pergetésnél ne szakadhassanak ki. A vékony, ónozott vagy horgonyozott sodronyszálakast a eretek léceibe furt lyukakon áthuzzuk, megfeszítjük, a kezdő befejező végeket kis szegekkel beerősítjük a fába. Ajánlatos, hogy a félülről lefelé haladó sodronyszálak függőlegesen, hanem felvátva, jobbra-balra ferdén álljanak, ferdén álló szálakon a mülép nem tud lecsúszni. A 8 eciméternél nagyobb felületü lépeknél ajánlatos vízszintes jányban egy, 10 négyzetdeciméternél nagyobbaknál két sodönyszálat vezetni. Ezeket a vízszintes irányban haladó szálapt elegendő a felülről lefelé haladók alatt és fölött felvátva tvezetni és ugy kifeszíteni. Hurkolni felesleges. A lyukak fúrásakor a lécek középvonalának megjelölésnél ne bizzunk szemmérték'jnkben, hanem készítsünk egy kis lércét, melynek vékonyabb részébe a vállacskától számítva íyan távolságra, amennyi a használt keretléc szélességének íe, egy vékony szegecskét verünk ugy, hogy a szeg hegye vállacska felé eső belső oldalon kissé kiérjen. Ha most ezt mércét vállával a keret lécének éléhez támasztjuk és a eret belső lapjaink végig huzzuk, kereken-körül a léc közepén iégigfutó árkocskát kapunk. A lyukaszlóár, vagy furó hegyét " be, a keret belső felére húzott árkocskába helyezve furjuk a lyukakat. A lyukasztást, fúrást sohase kívülről befelé, íanem a belső feléről kifelé eszközöljük, A lyukak igy mindig pntosan a középre kerülnek a keret belső oldalán. Ha kívülről furjuk, akkor a lyukak belső oldalon a középvonaltól távolabb kerülnek és az össze-vissza álló sodronyok beforrasztáskor a mülépet elhúzzák, hullámossá teszik, a sjtek mélysége egyenlőtlen lesz. r
- 110 -
I
1 Ha pedig szemmértékre furjuk és még hozzá a külá oldal felől, egyenesen tönkretesszük a lépeket. I A sodronyszálat, hogy szépen megfeszüljön, nem szabaí túlságosan erőltetve húzni, mert elszakadhat, a lécek petfii meggörbülnek. Az egyenesre szabott mülép éle nem simuiy a lécekhez, a lépragasztás nehézkessé válik és tökéletlen lese A sodronyszálat (mikor már a keret lyukaiba befüztűi és egyik végét szeggel megerősítettük) mutató- és hüvely| ujjunk közzé fogjuk és kezünk ide-oda huzogatásával ugy.| kereten belül, mint kivül eső részét a törésektől, hullámoké megszabadiljuk, kísimitjuk. így a sodrony a keretben kis feszit! mellett is szép feszes lesz, a lécek nem görbülnek el. f Már többször hallottam, hogy az ilyen munka időt kiváü Ez igaz, De az is, hogy tökéletes munkához több idő ke| Télen van elég idő munkára. B.J.) Nem mind köllésrolhadás, aminek b ű z ö s s z a g a -vein.
1. Augusztus folyamán egyik közelben lakó méhésztári rémülten keresett föl és bűntudattal jelentette, hogy ki,őrt nák a költésvész! Ijedten mentegetődzött, nem tudja, hogy történt. OdaérVé nyolc-liz, igen szépen járó méhcsaládot pillantottam meg. MeB méterekről émelyítő csizmabőrszag fogadott. Mtgálltam. Kérdértíi ez a szag van a gyanús családnál is? — Ez mondja — de még mennyivel eiősebbl Nyissam csak kii Mosolyogtató magamban, tudtam már: mi van. Kibontottam a kaptárt, zsúfolva mézzel, az anyát erősen szorították ki a tömegesei begyülő nektárral. A kaptár közepéig kellett mennem a fiasitásig. Szép gyöngyházfényű volt. Nézze — mondóm — ha a hasításnak ilyen szép fehér fénye van, jaz nem lehet beteg, különösen nem költésrothadásos. — Most pedig — mondom a vizsgálat után — szippantson jó nagyot a kaptár szagától, és jól jegyezze meg ezt a szagot, mert ez nem költésvész, hanem a friss hajdinaméz nem éppen rózsára emlékeztető illata. 2. Egy alkalommal költésrothadás gyanúja miatt hivtak ki Nagykárolyba egy méhészet átvizsgálására. Amint keresem, családot család után bontok fel, nem tudtam szemmelláthatő bajt fölfedezni. A rendkívül erős bűznek, amely még a méhesen kivül is erősen érezhető volt, nem tudtam eredetére találni. Az egészségesnek látszó fiasitás éppen olyan bűzösszagu volt, mint a lép mézes vagy virágporos része. A családok szemmelláthatóan egészségesek voltak, csak az az átható bűz miből ered ? Töprengve mentem ki a kertbe, előttem egy hatalmas virágzó vöröshagymatábla, tele nyüzsgő méhekkel. Megállapítottam, hogy ez csak vöröshagymaméz, nem költésrothadés;t
- 111 -
3. Néhai Binder Iván neves méhésszel és a korán elunyt aranyosmaróti Rónay Gusztáv főorvossal történt az alábbi set. Rónay 1912. táján kezdett méhészkedni csobánkai szép illája kertjében föláliitott kis méhesében, ahol a vele ki-kijáró Iinder Iván vezetgette be a méhészet rejtelmeibe. Egyszer beJlitott Binderhez, menjenek ki a: méheshez, mert alighanem aj van, rendkívül bűzös az egész. Zárt méhes volt országos aptárokkal. Dörmögve szedelődzött Binder Iván, rosszat sejtett z elmondottak után. Amikor kiértek Csobánkára, bevette magát . méhesbe. Bontott-bontott és vizsgált. Egyre idegesebb lett, lert nem tudott a szag eredetére jutni. Szemmellátható bajt ő em talált pedig a zárt helyen a szag szinte kibírhatatlan volt. Iredmény nélkül hagyták ott a méhest, nem tudták megállaitani, hogy mi a baj. . Kimentek a kertbe. Amint sétálva töprengtek az érthetetlen lolgon, különös szag csapta meg az orrukat. Binder megint iegeskedni kezdett. Lenéztek az árokba, ahol egy nagy halom 3rött tyúktojást láttak, ellepve méhektől. Hamarosan megildódott most már a rejtély. Ronayéknak földbirtokos-rokonuk zokás szerint egész láda tojást küldött, ami annyira összetört, logy semmire sem használhatták. A szakácsnénak meghagyták, issa el, amit az röstelt megtenni és a villától jó távole3Ő, gazos irokba dobta az egészet. A dolog husvét-táján történt, tehát ilyankor, amikor a fejlődő méhcsaládnak sok virágporra van züksége. Innét magyarázható, hogy a tojásból igyekeztek a iasitás fölneveléséhez annyira fontos tápanyagokat beszerezni ís ez bizony nem volt kellemes illatú. Boronkay Pál.
minden nagyságban, mézesbödö nök, mézszűrők állandóan kaphatók
Zeller
József
Astoria-szálló mellett.
Méhek öntözése vándorláskor Vándorlás alkalmával, ha a szállítás a nappalba is belel nyúlik, vagy huzamosabb ideig tart, az általánosan használ fekvő- és rakodókaptároknál, hogy a méhek le ne fulladjána3 időnként hidegvízzel bőségesen megszokták őket permetezi® A méheket a valóságban nem a szállításra használt jármffl rázkodása izgatja fel és ösztönzi folytonos mozgásra és élelem! fogyasztásra, hanem a célszerüllen szellőzés. Ugyanis á szeli lőztetés rendesen ugy történik, hogy vagy a tetőt emelik megl vagy magasabb (dobozszerű) tetőt készítenek, melynek oldal laira elzárható szellőztető nyílásokat vágnak. J Ha a tetőt felemelik vagy ezeket a szellőztető nyílásokat! szabaddá teszik, szabadon és nagy ménnyiségben jut a levegö| a méhekhez. Idáig rendben is van a dolog. A hiba ott van,; hogy a levegővel a világosság is beáramlik. Éjjeli szállításnál', nincsen baj. A méhek nyugodtak, az elindulás után perccel már nem törődnek a rázkodással, melyet egy jól rugózott lovaskocsi, ballongumis autó, vagy a vasúti kocsi okoz. Nyugodt, egyenletes zümmögesüket élvezet hallgatni. Napfelkelte után: azonban, amikor a felemelt telő alatt, vagy a szabaddá tett szellőzőnyiláson a fény is behatol, a méhek a rostaszövetes keret felé tolakodnak, elszeretnék hagyni a kaptárt, hiszen mái nappal van és munkára szeretnének menni. Ez a kifelé törekvés erős mozgással, ebből kifolyóan nagy hőfejlesztéssel jér. Ha*, időnként nem hűtjük le a méheket hideg víz permetezésével, • a nagy melegben egyrészük megfullad másrészük szomjan pusztul. Más a helyzet, ha a szellőzés ugy van megoldva, hogy a levegővel a fény nem hatolhat be a sötétített menekülőtérbe " és kaptárba. Ebben az esetben a kaptárban erős félhomály van, a méhek nyugodtan a lépeken maradnak, nem izgulnak fel, ' 1937-ben ilyen sötétített menekülőteres kaptárakban 20 családot szállítottam. 48 óráig voltak bezárva. 12 kilómétert zötyögő gazdasági vasúton. 110 kilómétert vasúti kocsiban (t2 óra hosszáig) töltöttek. Kétszeri fel és lerakást és 5 kilométeres autószállitást éltek át. Uj helyükön a kijárok megnyitása után teljes nyugalommal tájoltak. Ellenben az a hét család, melyek Mogor-kaptárakban voltak és a felemelt tető alatt a fény is behatolt, állandóan zúgtak izgalomban voltak. Uj helyükön, a kijáró nyílások szabaddá tétele után, kitörtek és kezemet össze-vissza szurkálták. A kaptárokban egy-két maroknyi hullát találtam. Ezek a kimerüléstől pusztultak el. Vándorméhész társak ! Próbaképen 1—2 kaptárt lássanak el sötétített szellős felső menekülő térrel (alul nincs rá szükség), meglátják, szükségtelen az uton való permetezés. Nagy melegben 1—2 üres lép egyik
- 113 -
[dalának sejtjeibe csorgassunk vizet, a szomjúság oltásának Irdése is meg van oldva. Óránkénti 35 km-es sebességű szállításnál egy méh sem ent az idei augusztusi vándorlásnál a menekülő térbe. Szé;n a lépeken ültek, pedig napkelte után történt a szállítás. ugodtan tájoltak, nem voltak izgatottak. Ellenben á husz ágos szellőzésű kap'árokban lévők megkergettek mindnyáffikat a kieresztéskor és még egy óra múlva sem lohadt le madó kedvük.
B
Lépépííielés.
Sokszor halljuk és olvassuk, hogy a rajoknak elég lépízdéssel (műlépcsikkal) ellátott kereteket akasztani a kaprba. Ezt ajánlják még* közép- és nagyméretű kereteknél is. A lépkezdéssel való építtetés csak a kis kereteknél sike1. Ezeknél is csak addig, mig az elsőkként lerakott petékből jlődő méhek nem kezdenek bújni. Tehát a betelepítéstől ámított kb. 23-ik napig. Ezután az időpont után már csak Iresejteket építenek. Ez az építkezési mód nem célszerű és nem gazdaságos. , Az amúgy is csekélyszámu méh építőmunkája lassan llad, mert az ép'téshez szükséges viasz termeléséhez fölisználandó virágport és mézet is be kell hordaniuk, a petefakáshoz fölhasználandó sejtek lassan készülnek. Ezzel gátat itünk az erőteljesebb és gyorsabb petelerakásnak és a család íelőbbi, kellőfoku felerősödésének. A közép- és nagykereteknél feltétlenül mülépet kell haszilni, még pedig a 25 mm. lécszélességü kereteknél 1'5, mig 128—30 mm. lécszélességüeknél 2 mm. vastagot. Ezzel annyi feszt juttatunk a méheknek, amiből a sejteket teljesen ki Idják húzni. I Rendeléskor a mülép vastagságát is meg kell írni. Igaz, |gy igy egy kilóban kevesebb mülépet kapunk. Ez a veszlég azonban sokkal kisebb, mint amennyit a vékony (0'8—1 tm-es) mülép használatánál mézben és időben veszitünk. I vékony mülépek játszi könnyűséggel nyúlnak meg, az épülő |tek szabálytalanok (torzak), a lépek pedig hullámosak lesznek. I Ha pedig közép- és nagykeretekbe csak lépkezkéseket fgasztunk, a sodronyok (hálózás) mentén nem építenek seiKet a méhek. A lépfelület szakadozott (egymás mellett több eselépszerü) lesz. I Hogy a vastag mülépek használata mellett is kap a méjjjsz torz- és a lécek mellett nyílásokkal bíró léreket, annak |helytelen beragasztás az oka. 111
'
"
—
^
Minden haladni akaró méhésznek I az E. M. C.-ben van a helye.
p
- 114 -
Torz-' és heresejíes Iépek. a
Nemrégen olvastam egyik szakközlönyben, hogy a héjm sejtes lépeket a beteleléskor a kaptár fala mellé kell helyefll Ez igy is helyes. Azonban vannak még torzlépek . 9 ilyenek a megnyúlt sejtüek, hullámosan, hiányosan épitettekáB A fészekbe csak lécektől-lécekig teljesen kiépített, szabála| (kdgozósejtes, felületükön nem hullámos és nem nagyon b a l l lépek valók. Amelyek szabályos épitményüek, de szinük sűfl barnába hajlik, már a mézkamrába valók. Torz-, heresejtll fekete lépeket ki kell olvasztani a tél folyamán. Az ilyenekbll nemhogy fiasitást nevelnének a méhek, de még mézet sefl hordanak azokba. Ezek csak a helyet foglalják a kaptárba! és mérhetetlen károkat okoznak a tapasztalatlan méhészniB Ha télire ilyen lép marad a fészekben, azt megszakítja aj tavasszal a fiasitás csak addig a lépig tud terjeszkedni. M család fejlődése megakad, gyenge marad. Ezen a kereten ta csak az állandó meleg idő beálltával kezdődhet el a fiasitáffl Ekkor pedig már minden késő. j A tapasztalatlan méhész az anyában vagy az időjárásból keresi a hibát. Pedig a baj okozója a rossz lép volt. a
Egyleti élet
i
y '1 Továbbképző tanfolyam a méhészek részére. Az E. Ml E. évenként több méhészeti tanfolyamot szokott rendezni Nagy hiányt pótolnak ezek a tanfolyamok, aminek legélénkebj bizonyítéka azoknak látogatottsága. Fölmerült az a gondolái ujabban, hogy a haladó régi méhészek számára rendezzen ai E. M. E. továbbképző tanfolyamot. Az egyesület szíveseit vállalja a terv megvalósítását. Mielőtt azonban a prograrhmol összeállitanók, szívesen vennők, ha az egyesületi tagok tájé| koztatást nyújtanának afelől, hogy milyen kérdések érdekelnél leginkább. A tanfolyam idejét az egyesület később állap'tja me| és azt egy legfennebb két napra vonná össze, hogy a hosszal kolozsvári tartózkodással járó költségektől a lehetőségig kiméljej a tagokat. Az ilyen kérdések kidolgozására külön szakelőadó-: kat kérne fel az egyesület A részletes programmról az egyesület a M. K. utján fogja a tagokat értesíteni. Az 1938. évi mézkiálli'ás és export.ásár megfeleld elő' észitése céljából szükségünk volna azoknak a tagtár-i sainknak a cimére, akik évenként legalább 50 — 100 kg. eladó
-115-
*
ézfelesleget szoktak termelni. Kérjük ezért mindazon t. tag. Irsainkat, akik az exportvásárba bekapcsolódni óhajtanak, ziveskedjenek címüket az EME-hez bejelenteni. Miután csak gyleti tagok érdekében fog eljárni az egyesület, kérjük t. tagijainkat, hogy mindazon méhésztársukat, akiket az ügy érekei, szíveskedjenek felhívni az EME tagjai sorába való befpésre. Minél nagyobb mennyiségű mézet tudunk összehozni, lipál kedvezőbb árakat érhetünk el, tehát mindnyájunk közös rdeke, hogy a siker érdekében valamennyi erdélyi méhész sszefogjon. L
Az Erdélyi Gazda naptára az 1938. évre a napokban agyja el a sajtót. A naptárt az Erdélyi Gazdasági Egylet adja i, ára 20 L., amelyben még a postai portó is hozzászámiandó postai küldés esetén. A naptár gr. Teleki Ádám és örök Bálint szerkesztésében jelenik meg és magában foglalja lindazt, amit egy kisgazdának tudnia kell. Erdély egyik legagyobb és legtartalmasabb naptára ez, amely nem hiányoziatik egy gazdának és méhésznek az asztaláról sem. Megreníelhető a M. K. kiadóhivatala utján is,
Különfélék
Olcsóbb lett a Gál Imre tollából megjelent „A MéhgazBaság üzemtana" c. munka. Az E. M. E. az eredeti 480 leies lr helyett eddig is 240 lejért adta tagjainak, most a szerző 180 lejre engedte le a könyv árát. A 180 lej és 14 lei postai Portó beküldése ellenében készséggel küldi meg az egyesület I munkát. Ajánlott küldemény gyanánt való feladás esetén az Ijánlási dij (10 lej) is beküldendő.1 I Özv. Kremnitzkyné szül. Fröhlich Ilona: Házi mézes[észták és méhtermékek feldolgozása című füzete bővített Kiadásban megjelent. Kapható lapunk kiadóhivatalánál magyar, lémet és román nyelven. A magyar kiadvány ára 25 lej, tornán és német 30 lej darabonként. Portó dija: 1 lej ajánlva Küldve 11 lej. I Valló—Török: A méhtenyésztés vezérfonala című méhészeti szakkönyv megrendelhető az EME titkári hivatala |itján, 36 lej beküldése ellenében. Portódij 13 lej. Tagjainkhoz! Felkérjük a tagdijaikkal hátralékban levő Tagtársainkat, hogy az évi 100 lej tagdijat haladék nélkül küldeni szíveskedjenek, mert immár az év negyedik negyeben járunk és az egyesület létét csak a tagdijak rendes fizetése biztosithatja.
-
-116 -
Tagdijnyugtázás. Az E. M. E. titkári hivatalához a következő összegek küldetlek
íá
1937 évre 100— L. tagdjat fizetett: W. 0. Gyergyószentmiklóü A. Bés. J. D. Pitegti, K. V. Bucure§ti. de. B. B. Kiskapu? (250), D. J. Z« (300), K. E. Bilön (200), C. T. Belényes, M. P. B,himyed, T. P. Rév, Gelence, F. F. J. A. Zzilégynagyfalu, A. M. N.-szalonta, F. J. Pankota, A.4 Varsolc, M. B. Maramarossziget, K J. Brátka, B. M. Belényesujlak, J.| Szalonta, Sz. T. M.-sáros. 1938 évre 100— L. tagdíjat fizetett: V. Sz. M. Érszöllős (6/-). P. B.-hunyad, J. Á. N.-szalonta, F. J. Pankota, S. R. Gy.-fehéivár, j. J. szalonta, Sz. T M. Sáros. 1939 évre 100'— L. tagdijat fizetett: M. P. B.-hunyad, S. R. Gy.-fehérv
Apróhirdetések Blénessy Károly: „Gyakorló méhészek könyve" cimű szakmunkái nélkülözhetetlen tanácsadó kezdő és haladó méhészeknek egyaránt. Az éitéfe| könyv éra 1C0 L., tehát 2 kg. méz, vagy '/j kg. műlép áréból beszerezhá Ajánlott postai küldés céljára az áron kivül még 15 L. mellékelendő. Cli Blénessv Károly Sándominic. Jud. Ciuc. 73 Eladó 14 méhcsalád, egy mézpergető és különböző méhés/eti' szerelések. Cim : Özv. Bede Árpádné Ilieni Jud. Treiscaune. 1(1 K e r e s e k megvételre használt, de jó állapotban levő hengerpfi Cim: Nagy Ferenc Cehul Silvaniei. 11QJ Országos méretű 4 soros hármas kaptárakban, 5 egészséges mélí család dúc aljzattal és íedéllel eladó. Cluj, Str. Mico Nr. 22. Méhcsaládokat kaptárba vagy kasba betelelve keresek megvétel* Részletes leírást és árajánlatot a M. K. kiadóhivatalába kérek. ||,i
Raktáron tartom az
j Elleti nagy és Egyleti Kis haptőro
Megrendelésre vasúton fehéráraként szállítom. A kaptárak ára teljesen szere've cs ipjzott vályús keretekkel, kihúzható lemez tisztító fenékkel, bá etetővel, Hann^mann rács- és szitaszövetes rámával darabonként 620 Gépen leszabott csapDZott vályús keret djrabonként 3— 4 | Kertléc 100 m.-ként H mm vastag 25 cm. széles ára — 140 í Megrendelésre báimilven más mehkaptárt is készítek. — Kérdésre válás bélyeg ellenében felelek. — Raktáron tartok műlépet 260 lei árban. Árváltozás fenntartva. — Veszek kasos méhekel. esetleg kaptárral cserél; V Á R A D Y B É L A kaptárkészitő üzeme Cluj, Strada Reg. 83. Infanterie 4. lfln»rra Irodalmi H Nyomdai Mdintézot R-T. nyomása. Cluj 960
