JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Bevezetés A Miniszterelnökség az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program támogatási rendszeréhez, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által benyújtott “Területi együttműködést segítő programok a nagykanizsai járásban” című ÁROP–1.A.3.–2014-2014– 0063 pályázatot támogatásra érdemesnek ítélte. A pályázati feltétele fenntarthatósági szempontból a jogszabályi keretek összefoglalása. A dokumentumokat ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni a honlapon és az ügyfélszolgálaton kinyomtatva. E szempont teljesítésének tartalmi követelménye a következőképpen került meghatározásra:  A projekt által érintett ügycsoport, illetve feladat / szolgáltatás kereteit meghatározó jogszabályok listájának felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalása felhasználói, ügyintézői útmutatók részeként.  A dokumentumokat ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni a honlapon és az ügyfélszolgálaton kinyomtatva. Az elmúlt évek során az önkormányzatok egyre több új feladattal és egyre nagyobb kihívásokkal szembesültek a társadalmi felzárkózás elősegítése, a gazdasági, társadalmi változások tekintetében. A projekt keretében megvalósuló térségi/járási szintű együttműködések megerősítésével lehetővé vált az eredményes, befogadó és költséghatékony szervezetek kialakítása, fókuszba került a partnerekkel való közös gondolkodás a társadalmi kihívások megoldására, illetve a közszolgáltatások minőségének javítása. Ezen modell jellegű együttműködési program elsődleges célja az volt, hogy az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékely települések által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósuljon. A projekt megvalósulása során az alábbi eredményeket, hatásokat értük el:  elkészült a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott “Esélyteremtő - programterv”;  kialakításra kerültek az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges szolgáltatási és intézményi együttműködések a járásban;  kialakultak, megerősödtek a társadalmi párbeszéd, a közösségi tervezés helyi rendszerei, a Helyi Esélyegyenlőségi Programok megvalósításának vonatkozásában;  létrejött a felzárkózással kapcsolatos, kiemelten a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban foglalt feladatok járási szintű egyeztetésének párbeszédfóruma (járási szintű felzárkózási kerekasztalok);  megvalósult a területi együttműködés eredményeként létrejött felzárkózási, egyenlő esélyek biztosítását célzó “Esélyteremtő - programtervek” disszeminációja;  az esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetű, és fogyatékkal élő gyermekek számára szabadidős programok kerültek megvalósításra.

1. Stratégiai környezet bemutatása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz:  EU 2020 stratégia  Nemzeti Reform Program  Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia  „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia  Roma Integráció Évtizede Program  Nemzeti Ifjúsági Stratégia.

2014-20-as Operatív programok Az Európai Uniós 2014-2020 közötti időszakban Magyarországon történő fejlesztési szakasza „Széchenyi 2020” nevet kapta. A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább.

A 2014-2020 ciklus 11 tematikus célja 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának, minőségének javítása. 3. A kis-és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultura ágazat versenyképességének javítása. 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsájtású gazdaság felé történő elmozdulás támogatás minden ágazatban. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és – kezelés előmozdítása. 6. A környezetvédelem és erőforrás felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8. A foglalkoztatás és munkaerő mobilitás ösztönzése. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11. Az intézményi kapacitás javítása és a hatékony közigazgatás.

A „Széchenyi 2020” Operatív programjai: a) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A 2014-2020 időszakra vonatkozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a Magyar gazdaság növekedését szolgálja. A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75 %-ot. Ehhez szükséges az új munkahelyek létesítése és a munkavállalási aktivitás növelése. 25

b) Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (EFOP) Az operatív program célja, hogy elősegítse a társadalmi befogadást, befektessen az oktatásba, növelje ezzel a foglalkoztatást, valamint ösztönözze a technológiai fejlődést és az innovációt. c) Környezeti és Energetikai Hatékonyság Operatív program (KEHOP) Célja a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása. Az erőforrás hatékonyságának fokozása. Szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése. Az egészséges és fenntartható környezet biztosítása. d) Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) Az OP célja, a nemzetközi közúti vasúti és vízi úti elérhetőség javítása. A regionális közút elérhetőség és közlekedésbiztonság megteremtése valamint a fenntartható városi közlekedésfejlesztés. e) Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) Célja a versenyképes halászat és akvakultúra, közös halászati politika és halászati területek fejlesztése. Az integrált Uniós tengerpolitika elősegítése. f) Közigazgatási és Közszolgáltatás fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésére vonatkozó Uniós stratégiához, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulásra vonatkozó stratégia. Az operatív program helyet ad egyben a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak. g) Vidékfejlesztési Program (VP) A program célcsoportjai elsősorban a mezőgazdasági gazdálkodók, erdőgazdálkodók, az élelmiszeripari vállalkozások (agrártermékek elsődleges feldolgozói), az önkormányzatok, a vidéken élők, vidéken telephellyel rendelkező, nem agrárgazdasággal foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozások h) Versenyképes Közép Magyarország Operatív Program (VEKOP) A 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a rendelkezésre álló forrásokat három területre koncentrálja. Ez a három fő terület a következő: 1. a regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudásgazdaság, kreativitás, innováció) 2. a közösségi infrastruktúra fejlesztése 3. a foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése i) Terület és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) Az OP kereteket biztosít a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez, és azok megvalósításához A felhasználható források 60%-a a gazdaságfejlesztést szolgálja, és közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és a környezetre irányul

Helyi esélyegyenlőségi programok Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációés szegregációmentesség. A járásban valamennyi település rendelkezik esélyegyenlőségi

programmal. A helyi esélyegyenlőségi programok a járásban élő hátrányos helyzetű csoportokra irányulnak, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A HEP-ekben megfogalmazott helyzetelemzéseket követően, a helyzetelemzések megállapításaira támaszkodva olyan beavatkozások részletes tervezése történt meg az intézkedési tervekben, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményezhetnek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából, ugyanakkor a települések fejlődését is elősegítik. A járás településeinek esélyegyenlőségi programjai jelentik az alapot a járási esélyteremtő programterv megalkotásához.

2. Az esélyegyenlőség jogi háttere Nemzetközi jog a diszkrimináció ellenes küzdelemben A nemzetközi jog releváns rendszere közül kiemelést érdemel az ENSZ emberi-jogi intézményrendszere. Az ENSZ égisze alatt számos emberi jogi tárgyú, a diszkriminációt tiltó szerződés született. 1. Általános kereteket jelentő szerződések és dokumentumok: • Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (csak ajánlás jellegű) • Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya • Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. Diszkrimináció tilalmát kimondó szerződések: • Faji megkülönböztetés kiküszöböléséről szóló egyezmény • Apartheid tilalmáról szóló egyezmény • UNESCO egyezmény az oktatási diszkrimináció ellen • Nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásáról szóló egyezmény 3. A menekültek, hontalanok és egyéb migránsok helyzetére vonatkozó rendelkezések 4. Specifikus helyzetű csoportokra és specifikus kérdésekre vonatkozó egyezmények: • Egyezmény a gyermek jogairól • A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni egyezmény

Az Európai Unió jogi szabályozása Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról), valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is. Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló 6/A. cikkely erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ezen új cikkely célja, hogy a Tanács megtehesse a szükséges intézkedéseket mindennemű, a nembeli, a faji, az etnikai hovatartozáson, a koron, a vallási, a lelkiismereti, és a szexuális érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében.

Magyar jogszabályok az esélyegyenlőséghez kapcsolódóan Magyarország Alaptörvénye is tartalmazza mindazon értékeket, jogi alappilléreket melyek elengedhetetlenek az esélyegyenlőség megvalósításához. A Nemzeti Hitvallás kimondja: „Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.„ Az Alaptörvény XV. cikke kimondja, hogy: „(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.„ Az Alkotmánybíróság immár évtizedes gyakorlata szerint összhangban az Alaptörvénnyel az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság először a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban megfogalmazta: „Az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.” Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű. a) Az Alaptörvény általános érvénnyel mondja ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. b) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez. c) Számos ágazati jogszabály utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat. Az Irányelvek átültetését szolgáló Esélyegyenlőségi törvény alapjaiban reformálta meg a magyar diszkrimináció-ellenes rendszert.

Egységessé tette a különböző jogágak diszkrimináció-ellenes rendelkezéseit; bevezette a diszkriminációt megvalósító magatartások (közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, megtorlás, szegregáció stb.) definícióit. Létrehozta a hátrányos megkülönböztetés ellen fellépni hivatott egységes hatóságot, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot; kiterjesztette a bizonyítási teher megfordításának kötelezettséget szinte minden diszkriminációs ügyre; végül pedig, megteremtette annak lehetőségét, hogy a civilszervezetek a közérdekű igényérvényesítés keretében fellépjenek az olyan diszkriminatív megnyilvánulások ellen, amelyeknek nincs egyénileg azonosítható áldozata. Az egyenlő bánásmód területét érintő legfontosabb jogszabályok:  1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról szociális ellátásokról  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről  1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről  1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról  2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról  2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól  2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi Önkormányzatairól  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről  321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról  2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól.

A Polgármesteri Hivatal működésére vonatkozó jogszabályi keretek1

    

Törvények: Alaptörvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

A projekt megvalósulásakor hatályos jogszabályok ügykörönkénti felsorolása. A felsorolásban a főbb ágazati miniszteri rendeletek találhatók 1

                                  

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény valamint a végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény valamint a végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és végrehajtási rendeletei A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott 368/2011 (XII.11) Kormányrendelet (Ávr.) A számvitelről szóló 2000 évi C. törvény Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Hatályos költségvetési törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehatása tárgyában kiadott hatályos kormány és miniszteri rendeletek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

                

 

 

      

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1997. évi CXL. törvény A sportról szóló 2004. évi I. törvény és hatályos végrehajtási rendeletei Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és az elektronikus anyakönyvezés végrehajtására kiadott KIM rendelet A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény A hagyatéki eljárásról 2010. évi XXXVIII. törvény A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvény Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a vízgazdálkodási hatáskör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény A szabálysértésről szóló 2012. évi II. törvény Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról 2012. évi CXX. törvény A katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet A helyi Önkormányzatok és szervei, a köztársasági megbízottak valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény Kormányrendeletek: A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX.15.) Korm. rendelet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 288/2009. (XII.15.) Korm. rend. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII.26.) Korm. rendelet Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.16.) Korm. rendelet A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet

   

 

  

  

 

       

Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V.10.) Korm. rendelet A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról rendelkező 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009.(X.20.) Korm. rendelet A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009.(III.13.) Korm. rend. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011.(III.08.) Korm. rendelet A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013.(II.27.) Korm. rendelet A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009.(X.16.) Korm. rend. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008.(VIII.30.) Korm. rendelet A szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló 255/2008.(X.21.) Korm. rendelet A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet, 63/2012. (V.2.) Korm. rendelet az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

Miniszteri rendeletek:  

      

 

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V.21.) PM rendelet A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I.24.) IM rendelet A méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet A vízjogi engedélyeztetési eljárásról szóló 18/1996. (VI.13.)KHVM rendelet, és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007 (XII.23.) KvVM rendelet A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet Az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Jogszabályok elektronikus elérhetőségei: Nemzeti jogszabálytárban: www.njt.hu

Önkormányzati rendeletek Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata hatályos rendeleteinek elektronikus elérhetőségei: Nagykanizsa város honlapján: http://www.nagykanizsa.hu Nemzeti jogszabálytárban: www.njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek Az ügyintézéshez szükséges jogszabály-ismertetők, tájékoztatók, ügymenet leírások, űrlapok és formanyomtatványok elektronikus elérhetősége a városi honlapon: http://www.nagykanizsa.hu/index.php?m=1&id=39

A jogszabályok, önkormányzati rendeletek nyomtatott formában megtalálhatók Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szervezeti egységeiben.