Jogszabályi keretek összefoglalása

Jogszabályi keretek összefoglalása a „Hatásvizsgálatok és stratégiák készítése a Nemzetgazdasági Minisztérium kompetenciájába tartozó szakpolitikai területeken” c. ÁROP 1.1.192012-2012-0011 kódjelű projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásának teljesítéséhez kapcsolódóan

2013.

I. A PROJEKT ÁLTAL ÉRINTETT FELADAT KERETEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK FELSOROLÁSA I.1.

ADÓÜGY SZAKPOLITIKAI TERÜLET

I.1.1.

"Foglalkoztatásbarát adórendszer kialakítása Magyarországon" című fehér könyvvel kapcsolatos jogszabályok:

- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. Évi IV. Törvény [VI/a. Fejezet]1 - A számvitelről szóló 2000. Évi C. Törvény - Az adózás rendjéről szóló 2003. Évi XCII. Törvény - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. Évi XXXIV. Törvény - Az általános forgalmi adóról szóló 2007. Évi CXXVII. Törvény [XIII/a. Fejezet] - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. Évi CLV. Törvény [II. Fejezet] - Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. Évi CLVI. Törvény [IX. Fejezet]

I.1.2.

A célzott munkáltatói adókedvezmények hatásainak vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok

- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. Törvény [VI/a. Fejezet] - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. Évi CLV. Törvény [II. Fejezet] - Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. Évi CLVI. Törvény [IX. Fejezet]

I.1.3.

A mikrovállalkozások adórendszerben megvalósítható tehercsökkentése hatásainak vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok:

- A vállalkozások működését szabályozó a számvitelről szóló 2000. Évi C. Törvény - Az adózás rendjéről szóló 2003. Évi XCII. Törvény - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. Évi XXXIV. Törvény A hivatkozott fejezet a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban tartalmazott rendelkezéseket, melyet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény helyezett hatályon kívül 2012. január 1. napjával. 1

1

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. Évi CXXVII. Törvény [XII/a. Fejezet] I.1.4.

A kis- és középvállalkozói szektor adórendszerben történő támogatása hatásainak vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok:

- A vállalkozások működését szabályozó a számvitelről szóló 2000. Évi c. Törvény - Az adózás rendjéről szóló 2003. Évi XCII. Törvény - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. Évi XXXIV. Törvény - Az általános forgalmi adóról szóló 2007. Évi CXXVII. Törvény [XII/a. Fejezet] I.2.

KÖLTSÉGVETÉS, ÁLLAMHÁZTARTÁS KINCSTÁRI TEVÉKENYSÉG SZAKPOLITIKAI TERÜLET

I.2.1.

A költségvetési tervezés szabályainak megújításáról, a középtávú költségvetési keret és a program szerinti költségvetési rendszer bevezetéséről szóló szakpolitikai stratégiával kapcsolatos jogszabály:

- A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló Tanács 2011/85/EU Irányelve (2011. November 8.) I.2.2.

A hatósági bírságbevételek központosításával összefüggő törvényi rendelkezések hatásairól, érvényesüléséről szóló utólagos hatásvizsgálattal kapcsolatos jogszabályok:

- Az államháztartásról szóló 2011. Évi CXCV. Törvény [42. §] - Magyarország 2012. Évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. Évi CLXVI. Törvény [i. Fejezet] I.3.

SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS, SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD, MUNKAVÉDELEM SZAKPOLITIKAI TERÜLET

I.3.1.

„Második Nemzeti Munkaterv a 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztési feladatairól” című szakpolitikai stratégiával kapcsolatos kormányhatározatok:

- A kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (xii.20.) Korm. Határozat [14. Pont] - A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról, 1121/2013. (III.11.) Korm. határozat [1. Pont] - A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól, 1143/2013. (III.21.) Korm. Határozat [2. Pont]

2

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

I.3.2.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő, pályaorientációra és pályakövetésre vonatkozó végrehajtási rendeleteihez szükséges előzetes hatásvizsgálatokkal kapcsolatos jogszabály:

- A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény [pályakövetés tekintetében: 86. §; pályaorientáció tekintetében: 85. §] I.3.3.

A felnőttképzés szabályozásáról szóló új törvény megalkotásával kapcsolatos hatásvizsgálatok kapcsolatos jogszabályok:

- A felnőttképzésről szóló 2001. Évi CI. Törvény - A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. Rendelet - Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet - A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet - A felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet - A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet I.4.

IPARÜGY ÉS IPARSTRATÉGIA SZAKPOLITIKAI TERÜLET

I.4.1.

Logisztikai Stratégiával kapcsolatos jogszabály és egyéb rendelkezések:

- A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet - A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet [6. § ] - A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (VI. 3.) NGM utasítása [1. mell., 2. függelék 3.6.1.5. a) 20. alpont és 3.6.1.5. e) 7. alpont] - A középtávú logisztikai stratégia megalkotásáról szóló 1157/2013. (III. 28.) Korm. határozat I.4.2.

A Logisztikai Stratégia ex-ante hatásvizsgálatával kapcsolatos jogszabály és egyéb rendelkezés:

- A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet. - A középtávú logisztikai stratégia megalkotásáról szóló 1157/2013. (III. 28.) Korm. határozat I.5.

INTÉZMÉNYI MUNKATERV

A Nemzetgazdasági Minisztérium Intézményi Munkatervével kapcsolatos jogszabály: 3

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

- a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet I.6.

GAZDASÁGSTRATÉGIA, K+F, INNOVÁCIÓ SZAKPOLITIKAI TERÜLET

I.6.1.

Egyszerű Állam programban foglalt legfontosabb intézkedések versenyképességet javító hatásainak utólagos vizsgálatával kapcsolatos kormányhatározatok:

- A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló rövid- és középtávú kormányzati programról szóló 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat; - A Magyary Program egyszerűsítési programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat; - A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról szóló 1405/2011. (XI. 25.) Korm. határozat; - A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat módosításáról szóló 1437/2012. (X. 11.) Korm. határozat; - A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat I.6.2.

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiával (NS3 2020) kapcsolatos rendelkezések:

Hazai S3-ra vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszközök: - A Kormány a Magyarország Nemzeti Reform Programjának elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő további feladatokról szóló 1114/2011. (IV. 28.) Korm. határozat [32. intézkedés] - A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról szóló 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat EU-s rendelkezések: - Commission Communication – Europe 2020: a strategy for smart, sustainable and inclusive growth. COM (2010) 2020, 3 March 2010 - Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions: Europe 2020 Flagship Initiative Innovation Union (COM (2010) 546 final of 6.10.2010), commitments 24/25 and Annex I "Selfassessment tool: Features of well performing national and regional research and innovations systems": - the Guide for regional/national Research and innovation Strategies for Smart Specialisation (RIS3 guide): - Communication from the Commission "Regional Policy contributing to smart growth in Europe 2020" COM 2010) 1183. 4

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

I.7.

GAZDASÁGTERVEZÉS, TERÜLETFEJLESZTÉS SZAKPOLITIKAI TERÜLET

I.7.1.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval kapcsolatos rendelkezések:

- A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény [7. §] - Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat - Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005 OGY határozat 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat [VII. 1. e) pont] I.7.2.

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Stratégiai Környezeti Vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések:

- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. Tv. - Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. Rendelet - Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. Június 27.) Bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról I.7.3.

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció ex-ante hatásvizsgálatával kapcsolatos jogszabály:

- A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet I.7.4.

„A magyar ipar lehetőségei és kihívásai a XXI. században” c. fehér könyvhöz nem kapcsolódik jogszabály.

5

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II. A FŐBB JOGI RENDELKEZÉSEK ÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁSA A szakmai megvalósítás kereteit alkotó jogszabályok Az előzetes és az utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII.9.) KIM rendelet A hatásvizsgálat olyan információgyűjtő és elemző folyamat, amelynek elsődleges célja az állami szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek a szabályozás feltételezett hatásaihoz igazodó részletességben és releváns időtávon történő megvizsgálását, majd az eredmények megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését. A rendelet a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslatok, valamint kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezetének hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg. 2 A hatásvizsgálatokon belül megkülönböztetünk előzetes és utólagos hatásvizsgálatot. Az előzetes hatásvizsgálat során - a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatokat, az adott szabályozás függvényében a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni; - a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni; - a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell, majd ilyen formában kell elemezni; - egy előzetes hatásvizsgálaton belül egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni; - a szabályozás várható hatásait időintervallumban kell vizsgálni;

az

adott

szabályozás

tekintetében

releváns

- több döntési változat esetén valamennyi változat esetében fel kell mérni a várható előnyöket és hátrányokat. Szabályozás megalkotására vonatkozó kormányzati szándék esetén a szabályozás előkészítője megvizsgálja a szabályozás célját és felméri a szabályozás várható tartalmi elemeit és kiválasztja azokat a jelentős következményekkel járó, érdemi szabályozási elemeket, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed az előzetes hatásvizsgálat és kiválasztja a vizsgálandó hatásokat. Ezen túlmenően értékelnie kell a szabályozás elmaradásának várható következményeit és a szabályozás elmaradása esetén jelentkező költségvetési hatásokat is. A szabályozás előkészítője hatásvizsgálati lapon rögzíti a szabályozás - érintett csoportokra gyakorolt társadalmi, gazdasági, versenyképességi és foglalkoztatási, - költségvetési, - a piaci, közigazgatási, lakossági és egyéb nem piaci szereplőket érintő adminisztratív terhekre gyakorolt és igazgatási, 2

Továbbá a Kormány normatív határozata tekintetében is alkalmazni kell.

6

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

- környezeti és természeti, - egészség-, valamint - egyéb, kifejezetten az adott szabályozás szempontjából releváns, közvetett és közvetlen hatásait. A hatásvizsgálati lap mellékleteként szükség szerint csatolandóak a hatásvizsgálat eredményeit alátámasztó részletes számítások, a módszertan rövid leírása és egyéb kiegészítő információk. Az utólagos hatásvizsgálatot a korábban a hatásvizsgálati lapon rögzítettek szerinti időpontban és módszertan alapján kell lefolytatni, melynek eredményéről a szabályozás előkészítője tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert. Akkor végezhető el a hatásvizsgálati lapon rögzítettektől eltérően, ha - a hatásvizsgálatot a hatásvizsgálati lapon meghatározott helyett más végzi el; - a hatásvizsgálati lapon meghatározottnál korábban vagy későbbi időpontban kerül sor a hatásvizsgálat lefolytatására, vagy - a hatásvizsgálatnak a hatásvizsgálati lapon meghatározott módszertan alapján történő elvégzésére nincs lehetőség. Az eltérés részletes szakmai indokairól a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert írásban tájékoztatja. A kitöltött hatásvizsgálati lapnak az egyeztetési folyamat kezdetétől a kormány-előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetének mellékletét kell képeznie és a szabályozás tartalmának módosítása esetén az új eredmények hatásvizsgálati lapon történő rögzítése ismételten szükséges. A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet Ez a rendelet a stratégiai tervdokumentumok előkészítésére, társadalmi véleményezésére, elfogadására, közzétételére, megvalósítására, nyomon követésére, valamint előzetes, közbenső és utólagos értékelésére, továbbá felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg. A kormányzati stratégiai irányítás megvalósítása során a stratégiai tervdokumentumokat az ebben a rendeletben meghatározott elnevezéssel, tartalommal és eljárásrend szerint kell előkészíteni, elfogadni, valamint végrehajtani. A rendeletet hatálya - a központi államigazgatási szervekre, azon belül:  a Kormányra,  a minisztériumokra,  a kormányhivatalokra,  a központi hivatalokra és  a rendvédelmi szervekre; valamint - a fővárosi és megyei kormányhivatalokra terjed ki. 7

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

A kormányzati stratégiai irányítás alapelvei: - biztosítani kell a stratégiai tervdokumentumok és a kapcsolódó kormányzati intézkedések összhangját; - a hosszú távú, a középtávú és a rövid távú3 stratégiai tervdokumentumokat úgy kell kialakítani, hogy a rövidebb időtávot felölelő stratégiai tervdokumentum a hosszabb időtávra szóló stratégiai tervdokumentummal összhangban legyen; - illeszkedniük kell az összkormányzati célkitűzésekhez; - a dokumentumokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a nemzeti érdekek és nemzetpolitikai célok érvényesítését szolgálják; - figyelemmel kell lenni a területi adottságokra, továbbá kidolgozásuk során érvényesíteni kell a területi és területi felzárkózási szempontokat - a kormányzati stratégiai irányítást egyszerűen és átláthatóan kell kialakítani és működtetni; - támaszkodni kell a nem állami szereplőknél felhalmozódott tudásra és tapasztalatokra; - biztosítani kell, hogy a stratégiai tervdokumentumban foglaltak megvalósíthatóak legyenek; - biztosítani kell, hogy a megvalósítás pénzügyi háttere adott legyen, valamint a pénzügyi ráfordítások arányban álljanak az elérni kívánt eredményekkel; - biztosítani kell, hogy az eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból fenntarthatóak legyenek; - biztosítani kell, hogy az érintett szakpolitikai területre vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó stratégiai tervdokumentumok egymásra épülő rendszert alkossanak, valamint illeszkedjenek az összkormányzati célkitűzésekhez és a más szakpolitikai területekre vonatkozó stratégiai tervdokumentumokhoz; - biztosítani kell, hogy a stratégiai tervdokumentum releváns és megalapozott adatokra, információkra épüljön, a benne szereplő célokhoz mutatók legyenek rendelve, továbbá jelenjenek meg benne a nemzetpolitikai, az európai uniós és nemzetközi összefüggések. A stratégiai tervdokumentumok a következők: - nemzeti középtávú stratégia; - miniszteri program; - szakpolitikai stratégia; - szakpolitikai program; - intézményi stratégia; - intézményi munkaterv. hosszú táv: tíz évet meghaladó időtáv; középtáv: legalább négy, legfeljebb tíz éves időtáv; rövid táv: legalább egy, legfeljebb négy éves időtáv; 3

8

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a stratégiai tervdokumentumok közül a fenti felsorolásban később szereplő nem lehet ellentétes a korábban szereplő stratégiai tervdokumentumban meghatározott célkitűzéssel, intézkedéssel. A nemzeti középtávú stratégia olyan átfogó, horizontális megközelítésű társadalmi, gazdasági, környezeti célrendszert leíró, a célok elérését bemutató, középtávú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza - az átfogó társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzést; - a jövőképet és az érintett közpolitikai célkitűzések meghatározását; - a beavatkozási területek és eszközök beazonosítását; - a beavatkozások pénzügyi hátterének meghatározását és - a megvalósítás alapelveit. A miniszteri program az összkormányzati célkitűzések érvényesítését szolgáló, a miniszter vezetése alatt álló minisztérium által megvalósítandó középtávú feladatokat meghatározó, a miniszterelnök megbízatásának idejére szóló stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza - a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó szakpolitikai területekre vonatkozó jövőképet és célokat; - a minisztériumra vonatkozó intézményi stratégiát és - a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási és egyéb szervekre vonatkozó működési és fejlesztési célokat. A szakpolitikai stratégia egy adott szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének középtávú stratégiai tervdokumentuma, amely tartalmazza - az adott szakpolitikai terület részletes helyzetelemzését és helyzetértékelését; - az adott szakpolitikai területen megvalósítandó mérhető célokat; - a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek pontos meghatározását; - a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeit, valamint - a megvalósítás, a nyomon követés és az értékelés alapelveit és rendszerét. A szakpolitikai program rövid távú, a vonatkozó stratégiák megvalósítására fókuszáló stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza: - a vonatkozó stratégiákban kijelölt, mérhető célokat, - ezek eléréséhez szükséges beavatkozásokat és azok részletes meghatározását, - a teljesítéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeket, - a feladatok megvalósítására megállapított határidőket és felelősöket [együttesen: cselekvési terv], - a nyomon követés és az értékelés alapelveit és ezek részletes tervét.

9

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

Az intézményi stratégia szakmai és szervezeti feladatokat megfogalmazó középtávú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza - a szervre vonatkozó mérhető működési és fejlesztési célokat és az ezek alapján az elvégzendő feladatokat; - többszintű közigazgatási szerv esetén az alacsonyabb szintű szervek működési és fejlesztési céljait; - ezek megvalósítását szolgáló beavatkozások célterületeit és ezek eszközeit; - a szükséges költségvetési források meghatározását és ütemezését; valamint - a nyomon követés elvégzéséért felelős szerv, szervezeti egység vagy személy meghatározását. Az intézményi munkaterv egy naptári évre szóló intézkedési és erőforrás-felhasználási rövid távú stratégiai tervdokumentum, amely tartalmazza - az adott időszakra vonatkozó szervezeti célokat, programokat és intézkedéseket; - ezek teljesítési határidőit és a teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket; valamint a teljesítéséért felelősök meghatározását. II.1.

ADÓÜGY SZAKPOLITIKAI TERÜLET

II.1.1.

"Foglalkoztatásbarát adórendszer kialakítása Magyarországon" című fehér könyvvel kapcsolatos jogszabályok

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény A törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. A törvény meghatározza a hatálya alá tartozó gazdálkodók4 beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény A törvény egységesen szabályozza az adózók és az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében. A vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. 4

10

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

A törvény meghatározza, ki számít adózónak. Eszerint adózónak számít ennek a törvénynek az értelmében az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy ez a törvény írja elő. A törvény meghatározza továbbá azt is, mely szervezetek minősülnek adóhatóságnak. A törvénynek megfelelően adóhatóság - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóztatási szerve, - a NAV vámszerve, mint vámhatóság - az önkormányzat jegyzője, - a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el. Az adóhatóságok törvényes felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter látja el. A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén5 - székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, - lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély, - vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, - közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy - az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró, elektronikus szolgáltatást nyújtó olyan adóalanyra, aki a szolgáltatást az Európai Közösség valamely tagállamának területén székhellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adóhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik adózásának és költségvetési támogatásának rendjére. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény A törvény meghatározza a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint összefoglalja fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatásokat. Ennek megfelelően a törvény hatálya a mikro-, kisés középvállalkozásokra (KKV), valamint a KKV-k támogatására, és a KKV-kkal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki. A törvény értelmében KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek - összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

5

Valamint a vámszabad területen is, ha törvény másképp nem rendelkezik.

11

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

- éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek - összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és - éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül pedig mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek - összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és - éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősülhet KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot (közvetlen vagy közvetett módon egyaránt, illetve akár tőke, akár szavazati jog alapján). A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben lévő, Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat biztosítja, míg a kapcsolatos állami feladatokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter hangolja össze. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény [XIII/A. fejezet] A hivatkozott fejezet a pénzforgalmi elszámolás szabályairól rendelkezik. A pénzforgalmi elszámolás lényege röviden összefoglalva az, hogy az ilyen elszámolás választása esetén az adóalanynak a fizetendő adóját akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette, a beszerzései tekintetében levonási jogát akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megfizeti. (A pénzforgalmi elszámolás tehát vonatkozik az adóalany által fizetendő adóra, valamint a beszerzéseit terhelő levonható adóra.) A fentieken túlmenően a pénzforgalmi elszámolás hatással van a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevőjének levonási jogára is, ugyanis a vevő levonási joga is csak akkor keletkezik, ha a vételárat a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany részére megtéríti. Az adóalany részére akkor engedélyez a törvény eltérést és pénzforgalmi elszámolás választását6, amennyiben az adóalany - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. tv hatálya alá tartozna, és - gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá - nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt.

6

Kivéve, ha az adóalany alanyi adómentességben részesül.

12

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

A választás további feltétele, hogy az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege - sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, - sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125.000.000 forintot. Ha a pénzforgalmi elszámolás a választás feltételéül szabott értékhatár túllépése miatt szűnik meg, akkor az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet. Az értékhatár túllépése esetén az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja arra az értékesítésére sem, amelynek ellenértékével túllépte az értékhatárt. Az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását, illetőleg annak megszűnését be kell jelentenie az állami adóhatósághoz (NAV). A bejelentésre az adózás rendjéről szóló törvénynek a változás-bejelentésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A pénzforgalmi elszámolás legkorábban a január 1-jével kezdődő elszámolási időszakra alkalmazható és legkésőbb a megelőző év december 31. napján kell bejelenteni, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványok felhasználásával. A pénzforgalmi elszámolást a tevékenységét évközben kezdő adóalany is választhatja, az erre vonatkozó nyilatkozat a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg tehető meg. Tevékenység évközi kezdése esetén az időarányosan számított értékhatár várható, illetve tényleges teljesítését kell vizsgálni. A pénzforgalmi elszámolás vonatkozik az adóalany által fizetendő olyan általános forgalmi adóra, amelyet az adóalanynak az általa - belföldön - a pénzforgalmi elszámolás időszakában - teljesített - termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után kell fizetnie. E feltételnek megfelelő esetben a fizetendő adót az adóalanynak az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítania. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény [II. fejezet] A hivatkozott fejezet a szakképzési hozzájárulás teljesítésével kapcsolatban rendelkezik a hozzájárulás alapjának megállapításáról és mértékéről, teljesítésének módjáról, valamint annak bevallásáról és visszatérítéséről. A szakképzési hozzájárulás alapja7 a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. A jogszabály további részletszabályokat állapít meg a hozzájárulás alapjának csökkentésével és a teljesítés módjával kapcsolatban. 7

13

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény [IX. fejezet] A hivatkozott fejezet a szociális hozzájárulási adó teljesítéséről rendelkezik, amely a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. Az ebből az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között. Hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. A szociális hozzájárulási adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja. Az adó alanya a kifizető, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő. Kifizető a természetes személlyel a fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. II.1.2.

A célzott munkáltatói adókedvezmények hatásainak vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény [II. fejezet] Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény [IX. fejezet] Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat. II.1.3.

A mikrovállalkozások adórendszerben megvalósítható tehercsökkentése hatásainak vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat. 14

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény [XIII/A. fejezet] II.1.4.

A kis- és középvállalkozói szektor adórendszerben történő támogatása hatásainak vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény [XIII/A. fejezet] Ld. az II.1.1. dokumentumnál leírtakat.

15

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II.2.

KÖLTSÉGVETÉS, ÁLLAMHÁZTARTÁS, KINCSTÁRI TEVÉKENYSÉG SZAKPOLITIKAI TERÜLET

II.2.1.

A költségvetési tervezés szabályainak megújításáról, a középtávú költségvetési keret és a program szerinti költségvetési rendszer bevezetéséről szóló szakpolitikai stratégiával kapcsolatos jogszabály

A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló Tanács 2011/85/EU Irányelve (2011. november 8.) A Stratégiával kapcsolatos EU-s joganyag az EUR-Lex honlapján érhető el (http://eurlex.europa.eu/hu/index.htm) II.2.2.

A hatósági bírságbevételek központosításával összefüggő törvényi rendelkezések hatásairól, érvényesüléséről szóló utólagos hatásvizsgálattal kapcsolatos jogszabályok

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény [42. §] Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv8 (kivétel az önálló szabályozó szervek9) által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság a központi költségvetés bevétele. A rendelkezés az autonóm államigazgatási szervre és az önálló szabályozó szervre nem vonatkozik. Előfordulhat, hogy a beszedett bírságot később vissza kell fizetni. A törvény alapján ezt a bírságot felhasználó költségvetési szerv költségvetése, vagy (központosított bírság esetén) a központi költségvetés terhére kell teljesíteni. A bírságbevételek között került megfogalmazásra az a szabály, amely értelmében a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidő ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének nem felróható okból történő túllépése esetén a költségvetése terhére az ügyfél számára fizetésre kötelezett. A szakaszban megjelenő szabály alapján az ily módon megfizetett összeg a központi költségvetésből nem téríthető meg, és az igazgatási szolgáltatási díjmérték számításánál költségelemként sem vehető figyelembe.

Az államháztartás részét képező, a törvény szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (azaz közfeladatokat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez. Központi költségvetési szerv például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 8

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (6) bekezdése határozza meg ezeket a szerveket. A 2013. szeptember 1. napján hatályos állapot szerint ilyen szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 9

16

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény [I. Fejezet] A törvény első fejezetének hatályban lévő rendelkezése a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő szöveggel történő hatálybaléptetéséről rendelkezik. Eszerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg - a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit, - az egészségvédelmi bírság befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait.

17

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II.3.

SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS, SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD, MUNKAVÉDELEM SZAKPOLITIKAI TERÜLET

II.3.1.

„Második Nemzeti Munkaterv a 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztési feladatairól” című szakpolitikai stratégiával kapcsolatos kormányhatározatok

A kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII.20.) Korm. határozat [14. pont] A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban elérhető (http://njt.hu/). A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról, 1121/2013. (III.11.) Korm határozat [1. pont] A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban elérhető (http://njt.hu/). A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól, 1143/2013. (III.21.) Korm. határozat [2. pont] A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban elérhető (http://njt.hu/). II.3.2.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő, pályaorientációra és pályakövetésre vonatkozó végrehajtási rendeleteihez szükséges előzetes hatásvizsgálatokkal kapcsolatos jogszabály

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény [85 - 86. §] Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás (pályaorientáció) magában foglalja a - pályainformáció-nyújtást, - pályaválasztási tanácsadást, - továbbtanulási tanácsadást, - professzionális pályatanácsadást, - foglalkoztatási és munkába állási tanácsadást, - pályakorrekciós tanácsadást és a - kompetenciák fejlesztését. A pályaorientáció célja, hogy segítse a pályaválasztást, továbbtanulást, az egész életen át tartó tanulást és a munka világába történő bekapcsolódást az alapfokú iskolába történő felvételtől egészen a munkaerőpiac elhagyásáig. Ezen túlmenően segíti az iskolai rendszerű szakképzésbe történő beiskolázást. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás megvalósulhat - egyéni tanácsadás, - csoportos tanácsadás, 18

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

- távtanácsadás, valamint - elérő program formájában, melyek megvalósításában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatainak ellátását a nemzeti foglalkoztatási szerv (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) koordinálja. Az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók – kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) – részére az egyenlő hozzáférés keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részesüljön. A pályakövetés keretében az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló a komplex szakmai vizsgája sikeres befejezését követő három éven belül adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban, feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. A szakképző iskola jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a vele tanulói jogviszonyban állt tanulók komplex szakmai vizsgájával kapcsolatban (az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók és nyilvánosságra hozhatók, harminc évig tárolhatók). Az iskolarendszeren kívüli, az államháztartás vagy európai uniós források által támogatott képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan. Ha a volt tanuló vagy iskolarendszeren kívüli képzésben részt vett felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozást, tevékenységet végez. Ha a volt tanuló vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésben reszt vett felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot (munkakör, tevékenység tekintetében) a pályakövetési rendszer részére. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pályakövetési rendszer működtetéséhez szükséges adatokat szolgáltat a foglalkoztatottakról a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek, amely adatokat ez a szerv kezelhet, feldolgozhat és konkrét személyhez kapcsolás nélkül összekapcsolhat a komplex szakmai vizsgákról kiadott bizonyítványok és az oktatási azonosítók adatbázisával.

19

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II.3.3.

A felnőttképzés szabályozásáról szóló új törvény megalkotásával kapcsolatos hatásvizsgálatokkal kapcsolatos jogszabályok

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény A törvény a piaci alapon szerveződő képzések szabályozásáról szól, azaz e törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét. A felnőttképzési tevékenység fogalma a jogalanyoknak az e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet A kormányrendelet a Felnőttképzési Akkreditáló Testületre (FAT), a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra (NMH), az akkreditációban érintett felnőttképzést folytató intézményekre vonatkozóan tartalmaz szabályozást. A kormányrendelet rendelkezéseit minden olyan eljárásban alkalmazni kell, amelynek során az NMH akkreditációval kapcsolatban döntést készít elő, nyilvántartást vezet, továbbá ha a FAT akkreditációval kapcsolatban döntést hoz vagy ellenőrzést végez. A kormányrendelet részletesen rendelkezik továbbá a FAT jogállásáról és feladatairól, a működésére vonatkozó rendelkezésekről és a törvényességi felügyeletről, valamint az intézményés programakkreditációs eljárásról, illetőleg rendezi a jogorvoslati, ellenőrzési és nyilvántartási kérdéseket. A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet A Felnőttképzési Akkreditáló Testület akkreditációs eljárásáért a kérelmezőnek a miniszteri rendeletben meghatározott akkreditációs díjat programonként kell fizetnie, melynek mértékét a rendelet melléklete határozza meg. Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet A miniszteri rendelet felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendeletben foglaltakhoz képest határoz meg részletszabályokat az intézmény-akkreditáció követelményrendszer, az akkreditáció megtagadása, visszavonása, az akkreditált intézmény kötelezettségei, az adatváltoztatás az ellenőrzés tekintetében. A miniszteri rendeletet hatálya - a felnőttképzést folytató intézményekre (amelyek akkreditáció iránti kérelmet terjesztenek elő, továbbá akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkeznek), 20

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

- a Felnőttképzési Akkreditáló Testületre (FAT), - a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra (NMH), valamint - az akkreditációs eljárásban és az akkreditált intézmények és programok ellenőrzésében közreműködő szakértőkre terjed ki. A felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet A miniszteri rendelet hatálya -

a felnőttképzési intézményekre,

-

a Foglalkoztatási Hivatalra,

-

a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjára,

-

a felnőttképzésről szóló törvény szerinti belső képzést folytató intézményre

terjed ki. A miniszteri rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a felnőttképzési intézmény a felnőttképzési tevékenység megkezdésére és folytatására jogosult, azaz amennyiben -

a cég- vagy egyéb közhitelű nyilvántartásba bejegyezték,

-

rendelkezik a felnőttképzésről szóló törvény szerinti képzési programmal, és

-

képzési programja az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szervezése esetén megfelel a külön jogszabályban előírt követelményeknek.

A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a székhely, illetőleg ennek hiányában a tevékenység gyakorlásának helye szerinti illetékes kormányhivatal munkaügyi központjánál kell – a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – bejelenteni. Ha a képzés jellege miatt nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik kormányhivatal munkaügyi központja jogosult a bejelentés fogadására, a bejelentést a Fővárosi Munkaügyi Központnál kell megtenni. A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet A miniszteri rendelet meghatározza melyek a felnőttképzési szakértői szakterületek. Eszerint ilyen szakértői szakterület: -

a felnőttképzéssel kapcsolatos igazgatás, irányítás,

-

a felnőttképzési intézményi akkreditáció,

-

a felnőttképzési programakkreditáció és

-

a felnőttképzési szakmai, módszertani terület. 21

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

Meghatározza továbbá, hogy az a személy folytathat - a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feltételeken túl - felnőttképzési szakértői tevékenységet, aki a rendelet szerinti továbbképzési kötelezettségének eleget tesz és rendelkezik -

pedagógiai vagy andragógiai szakterületen szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, vagy szakirányú alap- vagy mesterképzésben vagy szakirányú továbbképzésben szerzett végzettséggel, és a képesítés megszerzésétől számított, legalább négyéves, a bejelentésben megjelölt felnőttképzési szakértői szakterületen szerzett szakmai gyakorlattal, vagy

-

vagy az ezektől a szakterülettől eltérő, nem szakirányú szakterületen szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, vagy nem szakirányú alap- vagy mesterképzésben szerzett végzettséggel, és a képesítés megszerzésétől számított, legalább hatéves, a bejelentésben megjelölt felnőttképzési szakértői szakterületen szerzett szakmai gyakorlattal, továbbá

Szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzés területén végzett oktatási, gyakorlatvezetési, oktatásszervezési, fejlesztési, irányítási, igazgatási, minőségbiztosítási, mérési, értékelési, kutatási tevékenység. A szakmai gyakorlat meglétét azzal kell igazoltatni, akivel a bejelentő munkavégzésre irányuló bármely jogviszonyban áll vagy állt. A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására, a szakterület kiterjesztésére vagy szűkítésére irányuló szándékot, továbbá a szakértő nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz (NMH) kell bejelenteni. A bejelentést az NMH honlapján közzétett adattartalommal kell benyújtani, melyhez mellékelni kell -

az iskolai végzettséget, képesítést igazoló oklevél másolatát, külföldi oklevél, bizonyítvány esetén annak elismeréséről vagy honosításáról szóló okirat másolatát, továbbá

-

a szakmai gyakorlat meglétét tanúsító igazolást.

A korábban említetteknek megfelelően a nyilvántartásban szereplő szakértő továbbképzésen köteles részt venni. Egy továbbképzési időszak tartama öt év, amely alatt - a bejelentett szakterületek számától függetlenül - legalább 100 kreditpontot kell teljesíteni. A szakértőnek – a bejelentett szakterületéhez igazodóan – az alábbi továbbképzési formák teljesítése után jár kreditpont: - a nyilvántartásban szereplő szakértők továbbképzésére kidolgozott, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) által akkreditált képzési program alapján szervezett képzés (szakterületenként 30 kreditpont); - felsőoktatásban folytatott képzésben lezárt félév (20 kreditpont); - doktori vagy egyéb tudományos fokozat (40 kreditpont); - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések közül,  az „Oktatás Szakmacsoportba” tartozó szakképesítés (25 kreditpont),  elsőtől eltérő, 55. és a 61. szintű szakképesítés (20 kreditpont),  az első két alponttól eltérő szakképesítés (15 kreditpont);

22

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

- az első pont alá nem tartozó akkreditált képzési program alapján szervezett képzés (10 kreditpont); - államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése, vagy külföldi nyelvvizsga bizonyítvány honosítása esetén 25 kreditpont. Ezeken túlmenően lehetőség van a felnőttképzéshez kapcsolódó önképzéssel is eleget tenni továbbképzési kötelezettségnek, legfeljebb 40 kreditpont értékig, az alábbi önképzés formák teljesítése esetén: - a nyilvántartásban szereplő szakértők továbbképzésére kidolgozott, a FAT által akkreditált képzési program alapján szervezett képzésben oktatóként - legalább 10 óra időtartamban - való részvétel (40 kreditpont); - helyi vagy országos konferencián felnőttképzéshez kapcsolódó előadás tartása, szekcióvezetése (5 kreditpont/alkalom); - nemzetközi konferencián, idegen nyelven tartott felnőttképzéshez kapcsolódó előadás, szekcióvezetése (10 kreditpont/alkalom); - felnőttképzéshez kapcsolódó kreditpont/tanulmány);

folyóiratban

megjelent

tanulmány

(10

- idegen nyelvű, felnőttképzéshez kapcsolódó folyóiratban megjelent tanulmány (15 kreditpont/tanulmány); - a felnőttképzés területén megjelent könyv írásában, tankönyv írásában és fejlesztésében való közreműködés (20 kreditpont/alkalom); - felnőttképzéshez kapcsolódó kiadvány szerkesztése (10 kreditpont). A szakértő a továbbképzési kötelezettsége teljesítését legkésőbb a továbbképzési időszak utolsó napjáig köteles bejelenteni az NMH-nak az NMH honlapján közzétett adattartalommal, mellékelve a továbbképzés teljesítését tanúsító okiratok, igazolások másolatát. Ha az NMH a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a szakértő nem felel meg a szakértői tevékenység folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a jogosultság igazolásáig határozatban megtiltja a szakértői tevékenység folytatását.

23

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II.4.

IPARÜGY ÉS IPARSTRATÉGIA SZAKPOLITIKAI TERÜLET

II.4.1.

Logisztikai Stratégiával kapcsolatos jogszabály és egyéb rendelkezések

A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet Ld. a szakmai megvalósítás kereteit alkotó jogszabályok bevezető részben (II. pont). A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet [6. § ] A rendeletben részletes meghatározásra kerülnek azok az általános és egyes járműfajtákra vonatkozó külön műszaki előírások, amelyek irányadóak a magyarországi közúton közlekedő járművekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (VI. 3.) NGM utasítása [1. mell., 2. függelék 3.6.1.5. a) 20. alpont és 3.6.1.5. e) 7. alpont] A Stratégiához tartozó miniszteri utasítás a Nemzeti Jogszabálytárban elérhető (http://njt.hu/). A középtávú logisztikai stratégia megalkotásáról szóló 1157/2013. (III. 28.) Korm. határozat A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban elérhető (http://njt.hu/). II.4.2.

A Logisztikai Stratégia ex-ante hatásvizsgálatával kapcsolatos jogszabály és egyéb rendelkezés

A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet Ld. a szakmai megvalósítás kereteit alkotó jogszabályok bevezető részben (II. pont) Középtávú logisztikai stratégia megalkotásáról szóló 1157/2013. (III. 28.) Korm. határozat A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban elérhető (http://njt.hu/).

24

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II.5.

INTÉZMÉNYI MUNKATERV

II.5.1.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Intézményi Munkatervével kapcsolatos jogszabály

A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet Ld. a szakmai megvalósítás kereteit alkotó jogszabályok bevezető részben (II. pont)

25

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II.6.

GAZDASÁGSTRATÉGIA, K+F, INNOVÁCIÓ, VERSENYKÉPESSÉG SZAKPOLITIKAI TERÜLET

II.6.1.

Egyszerű Állam programban foglalt legfontosabb intézkedések versenyképességet javító hatásainak utólagos vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések

A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló rövid- és középtávú kormányzati programról szóló 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el (http://njt.hu/). A Magyary Program egyszerűsítési programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el (http://njt.hu/). A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról szóló 1405/2011. (XI. 25.) Korm. határozat A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el (http://njt.hu/). A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat módosításáról szóló 1437/2012. (X. 11.) Korm. határozat; A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el (http://njt.hu/). A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el (http://njt.hu/). II.6.2.

Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiával kapcsolatos rendelkezések (NS3 2020)

A Kormány a Magyarország Nemzeti Reform Programjának elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő további feladatokról szóló 1114/2011. (IV. 28.) Korm. határozat [32. intézkedés] A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el (http://njt.hu/). A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról szóló 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat A Stratégiához tartozó Kormányhatározat a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el (http://njt.hu/). Commission Communication – Europe 2020: a strategy for smart, sustainable and inclusive growth. COM(2010)2020, 3 March 2010 A Stratégiával kapcsolatos uniós előírás az EUR-Lex honlapján érhető el (http://eurlex.europa.eu/hu/index.htm)

26

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions: Europe 2020 Flagship Initiative Innovation Union (COM (2010) 546 final of 6.10.2010), commitments 24/25 and Annex I "Self-assessment tool: Features of well performing national and regional research and innovations systems" A Stratégiával kapcsolatos uniós előírás az EUR-Lex honlapján érhető el (http://eurlex.europa.eu/hu/index.htm) The Guide for regional/national Research and innovation Strategies for Smart Specialisation (RIS3 guide) A Stratégiával kapcsolatos uniós előírás az EUR-Lex honlapján érhető el (http://eurlex.europa.eu/hu/index.htm) Communication from the Commission "Regional Policy contributing to smart growth in Europe 2020" COM(2010) 1183. A Stratégiával kapcsolatos uniós előírás az EUR-Lex honlapján érhető el (http://eurlex.europa.eu/hu/index.htm)

27

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II.7.

GAZDASÁGTERVEZÉS, TERÜLETFEJLESZTÉS SZAKPOLITIKAI TERÜLET

II.7.1.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval kapcsolatos jogszabály

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény [7. §] A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti - az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat, - az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, - a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, - az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket. A Kormány továbbá - összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket, - pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához, - dönt a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról, - meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait, - az Országgyűlésnek javaslatot tesz a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolásra, valamint meghatározza a régiók területi lehatárolását, - elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat, - ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket, - elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést, - négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, - gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról, - rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait, - jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit.

28

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

II.7.2.

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Stratégiai Környezeti Vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. [43 - 44. §] A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra és módosításaikra (ideértve az EU által társfinanszírozott jellegűeket is), amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és amelyeket közigazgatási szerv dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő. Külön jogszabály határozza meg azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező, vagy szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el. A környezeti vizsgálat kiterjed a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére, valamint ezek figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor és a tájékoztatáskor. A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli. A vizsgálati elemzésnek kiterjed különösen arra, hogy - a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; - a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot; - a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez; - a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására; - a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e; - a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktól. Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak véleménynyilvánítási joga van, melyre - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani.

29

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet A rendelet hatálya a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott tervekre, illetve programokra terjed ki, ezzel kapcsolatosan a rendelet meghatározza azt, hogy mely tervekre, illetve programokra kötelező környezeti vizsgálat lefolytatása [1. §]. A környezeti vizsgálat a terv, illetve program kidolgozási, egyeztetési és elfogadási folyamatának része. A kidolgozónak a terv, illetve program tervezetét a környezeti értékeléssel, valamint legalább a környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek összegzésével együtt kell benyújtania az elfogadó közigazgatási szerv, illetőleg ha az elfogadó az Országgyűlés, akkor a Kormány elé. A terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, illetőleg előterjesztésekor figyelembe kell venni a környezeti értékelést, valamint a környezeti vizsgálat során kapott véleményeket és észrevételeket. A terv, illetve program elfogadása után az elfogadó közigazgatási szerv, illetőleg országgyűlési elfogadása esetén a terv, illetve program tervezetét a Kormány elé terjesztő közigazgatási szervnek biztosítania kell a tervhez, illetve programhoz való nyilvános hozzáférést, továbbá összefoglaló ismertetőt kell készítenie a terv, illetve program elfogadásáról, az elfogadás indokairól. Az összefoglaló ismertetőt a környezeti vizsgálatba bevont környezet védelméért felelős szerveknek, az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak és annak az országnak, amellyel konzultációt folytattak a terv, illetve program elfogadásáról szükséges megküldeni, valamint nyilvánosságra hozni. II.7.3.

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció ex-ante hatásvizsgálatával kapcsolatos jogszabály

A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet Ld. a szakmai megvalósítás kereteit alkotó jogszabályok bevezető részben (II. pont). II.7.4. „A magyar ipar lehetőségei és kihívásai a XXI. században” c. fehér könyv

Nem kapcsolódik jogszabály.

30

ÁROP-1.1.19-2012-2012-0011