XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
KERETEK ÉS TAPASZTALATOK 2014. NOVEMBER 25.
Mi a médiatudatosság?
„A médiatudatosság olyan képességek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a médiához való hozzáférést, a médiatartalmak és – színterek elemzését,értelmezését és értékelését, valamint produktív tevékenységeket alapoznak meg.” (Aczél Petra)
Az oktatás-nevelés feladatai és céljai a médiatudatosság terén • Hozzáférés, navigáció készségeinek fejlesztése; • A kritikai hozzáállásra nevelés (megfigyelőelemző, értelmezőértékelő); • A kreatív-alkotói magatartás (alkotófeltaláló)
• • •
•
Közösségben gondolkodás; Felelős résztvevőnek nevelni a tanulót; Tájékozott, információt kereső, ismerő, használó és alkotó felhasználó; Az önmagát kiteljesítő, boldog egyéniség.
A diákok célja
Az internethasználat fő célja a netező 11– 14 évesek körében: Játék: 91% Zenehallgatás: 82% Ismerős-kereső oldalak: 77% Chat: 61% Forrás: Balatoni Mónika: Közös felelősség-tudatos és felelősségteljes fiatalok a világhálón, 2013.
A nemzetközi tantervi megközelítések 1.) A nemzeti alaptantervek többsége ma már explicit formában fogalmazza a média oktatására vonatkozó előírásokat, de számos országban a fogalmazásmód még mindig csupán implicit, ráutaló karakterű. 2.) Az európai médiaoktatási tantervek meghatározó többsége kereszttantervi és/vagy integrált formában kezeli a média oktatását. Kevés példa van az önálló médiatárgy megjelenésére, az is elsősorban a felső-középiskolai (vagyis a kötelező iskoláztatás időszakán kívül vagy legalábbis választható stúdiumként jelenik meg). Forrás: Hartai László:A médiaoktatás a formális oktatásban, 2013.
A családi háttér - Olvasás-előkészítő közös foglalkozások otthon (2012) Gyakran % Néha % Oroszország 568 Lengyelország 526 Magyarország 539 Csehország 545 Németország 541 Norvégia 507 Franciaország 520 Ausztria 529 Dánia 554 Finnország 568 Hongkong 571
61
38
43
56
43
56
40
60
38
61
37
63
36
63
35
63
32
67
27
72
12
80
Forrás: Dr. Csík Tibor, 2013.
Szülői kompetenciák a médiatudatosság terén
• Koncentráció, • Olvasás gyakorlás, • Nyelvi játék:ritmus és rímelés megszerettetése, • Az önmagát kiteljesítő, boldog egyéniség. • Reflektálás képessége, • Fikció és valóság. Forrás: dia.osaarchivum.org; diafilm.eoldal.hu; egyszervolt.hu/mese
Szülői kompetenciák a médiatudatosság terén 2.
• Közös élmény; • Reflexió a valóságra; • Esztétikai érzék; •Humorérzék fejlesztése; • Narráció; • Identitástudat.
A tantervi szabályozás három szintű és kétpólusú
NAT
Kormányrendelet 2012. június 4. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012. december 21. Pedagógiai program/ helyi tanterv 2013.
KT HT
KT HT
HT
9
Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok a Nemzeti alaptantervben -2012 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
Médiatudatosságra nevelés a Nat-ban
„A médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a megváltozott szerkezetű társadalmi térben. Lehetővé teszi, hogy a tanulók felelős résztvevői legyenek a mediatizált, globális nyilvánosságnak; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét; ismerjék az általuk elérhető ismeretszerzési, művelődési, önkifejező és kapcsolatteremtési lehetőségeket és a bennük rejlő veszélyforrásokat. Felkészít a kritikus és alkotó beállítódás kialakítására, a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Egyensúlyt keres a globális hálózatok és a helyi kötődések, helyi környezet, helyi tapasztalat világa között. A médiatudatosságra nevelés része a média működésének és hatásmechanizmusainak ismerete, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolat feltárása, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetése, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségének megértése.”
Digitális kompetencia a Nat-ban
„A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Információs-kommunikációs Technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában való alkalmazását jelenti. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges képességek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet-alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.”
Összesített óraterv 1.
1-4. évfolyam
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz
1. 7
2. 7
3. 6
4. 6 2
5. 4 3
4 1
4 1
4 1
4 1
4 1
1
1
1
* eltérés a nyolc évfolyamos gimnáziumoknál
nyolc évfolyamos gimnázium hat évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 6. 7. 8. 9. 10. 11. 4 3 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3** 3** 3** 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1
2*
2*
2
2
2
2
2
2
3
2 1 2 1
1 2 1 2
2 2
2 2** 2 2**
2**
12. 4 3 3** 3
3
1
2
** eltérés a szakközépiskoláknál
2
2**
Összesített óraterv 2.
1-4. évfolyam
Tantárgyak Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és média Vizuális kultúra Művészetek Informatika (szabadon választható 4. osztályban)
1. 2
2. 2
3. 2
4. 2
nyolc évfolyamos gimnázium hat évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1 1 1 1 1** 1** 1 1**
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1 1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak (szki) Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5
5
5
5
5 1
5 1
5 1
5 1
2 25
2 25
3 25
3 27
2* 28
3* 28
3 31
3 31
* eltérés a nyolc évfolyamos gimnáziumoknál
1** 1
1** **
2** 2**
1** 1**
5 1 6 4 35
** eltérés a szakközépiskoláknál
5 1 7 4 36
5 5 1 1 8 11 6** 8** 35 35
Szakmai szempontok • A tantervfejlesztés szakmai újdonságainak érvényesítése (pl. kompetencia-térkép, kulcsfogalmak rendszere); • a nagyfokú tanulási-eredményességi különbségek, problémák kezelése; • az új, interaktív módszertani kultúra és a korszerű tanulásszervezési elemek támogatása; • a tantárgyközi kapcsolatok erősítése; • a fejlesztés várt eredményeinek megfogalmazása.
15
Vizuális kultúra 1-4. osztály
1-2. osztály
16 óra
3-4. osztály 16 óra
A média társadalmi szerepe, használata: • Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás (4 óra); • A média kifejezőeszközei, kép, hang, cselekmény (4 óra); • A média társadalmi szerepe, használata, személyes élmény, médiaélmény (4 óra); • A média társadalmi szerepe, használata,tájékozódás a virtuális terekben (4 óra). A média társadalmi szerepe, használata: • Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás , médiumok a mindennapi környezetben (4 óra); • A média kifejezőeszközei, A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása (4 óra); • A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága (4 óra); • Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat (4 óra).
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam
7-8. évfolyam
8 óra
• Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság (3 óra) • A médiamodellek és intézmények (3 óra) • A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában (2 óra)
Magyar nyelv és irodalom
7-8. osztály 10 óra
• A média kifejezőeszközei (1 óra); • Történet és elbeszélés a mozgóképen (3 óra); • A média kifejezőeszközei (2 óra); • A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése (3 óra); • A média társadalmi szerepe, használata; • A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése (4 óra).
Magyar nyelv és irodalom 5. osztály
Mesék Petőfi Sándor: János vitéz Táj, szülőföld Próbatételek, kalandok, hősök Monda, rege
Hollós R. László: Árgyílus királyfi és Tündér Ilona (bábfilm) Jankovics Marcell: Magyar népmesék (rajzfilm) Jankovics Marcell: János vitéz (rajzfilm) Homoki Nagy István: Gyöngyvirágtól lombhullásig
George Cukor: My faire lady Markó Iván: Káin és Ábel (balett) Molnár Ferenc: A Pál utcai Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk fiúk – házi olvasmány Fejér Tamás: Bogáncs
Vizuális kultúra 5-6. osztály 13 óra
• • • •
Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások 5 óra Vizuális kommunikáció Kép és szöveg (8 óra)
7-8. osztály 38 óra
•
Kifejezés, képzőművészet - A művészi közlés, mű és jelentése (11 óra); Vizuális kommunikáció - Magyarázó képek/rajzok (4 óra); Vizuális kommunikáció - Mozgóképi közlés (7 óra); Vizuális kommunikáció - Montázs (4 óra); Vizuális kommunikáció - Vizuális kommunikációs formák (5 óra); Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei, (2+3+2 óra).
• • • • •
Informatika
5-8. évfolyam
• • • • •
Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Médiainformatika Az információs társadalom Az e-szolgáltatások szerepe és használata
Mozgóképkultúra és médiaismeret 9- (10. ) évfolyam
Mozgóképkultúra 16 óra
•
• • •
Médiaismeret 16 óra
•
A média kifejezőeszközei - A technikai úton rögzített kép és hang, mint a mozgóképi ábrázolás anyaga (2 óra) A média kifejezőeszközei - A mozgóképnyelv kifejező eszközei (5 óra) A média kifejezőeszközei - A látványszervezés alapeszközei a mozgóképen (3 óra) A média kifejezőeszközei - A mozgóképi szövegek rendszerezése (4 óra) A média kifejezőeszközei - Az új média néhány formanyelvi sajátossága (2 óra)
Művészetek- Mozgóképkultúra és médiaismeret 1112. évfolyam
Félév 1.
Óraszám 32
2.
32
3.
34
4.
32
1. Mozgóképi közlésmód kifejezőeszközei; szövegépítkezés a hagyományos és az új médiában. 2. Narráció; nyilvánosság;médiaipar. 3. Szerepjáték; tömegkultúra és szerzői kultúra; reprezentáció; normák és konfliktusok. 4. Tömegkommunikációs modellek; infokommunikáció és identitás; befogadáselméletek; dokumentarizmus; médiaetika, médiaszabályozás.
Szabad órakeretes tantárgy a Jelenismeret
7-8. évfolyam (16 óra) A média szerepe az életünkben, Reklámok, Sztárkultusz, tehetségkutató, Valóságshow, Romantikus vámpírsorozatok Az internet
9-10. évfolyamon (15 óra) A média szerepe az életünkben, A média emberképe, Hírek a bulvártól az objektív tájékoztatásig, Reklámok és függőség, A közösségi oldalak
Médiatudatosság a magyar tanításban a középiskolában
A költészet élménnyé formálása a diákok számára: „Alkalmazott költészet” Elgondolkodtatás, önreflexió kialakítása. Forrás: konyves.blog.hu
Médiatudatosság a magyar tanításban a középiskolában 2. • Összehasonlító elemzés: pl. eposzi kellékek, • Intertextualitás, • Esztétikai érzék: nézőpont, jellemábrázolás, • Ismeretbővítés, • Felfedeztető tanulás
Médiatudatosság a magyar tanításban a középiskolában 3.
• Erkölcsi nevelés, • Emberi kapcsolatok, • Szöveg és film kapcsolata
Médiatudatosság a magyar tanításban a középiskolában 4.
Hangsúlyok elhelyezése: • élet-halál kérdésköre, • szerelem, • igazság-hazugság, • közösség.
Kérdések
•Milyen módon lehet a tulajdonjogi kérdéseket a leghatékonyabban kezelni? •Miként lehet minden pedagógus sajátja? •Miként lehet társadalmasítani a médiatudatosság kérdését? •Mit hoz a jövő?
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
!
