40.
évfolyam 1882.
Előfizetési feltételek: Egész évre . . 2 frt. Félévre . . . . 1 „ Negyedévre . 50 kr. Községeknek 60 kr. postadíj beküldése melleit eges* évre ingyen.
Egyes szám Ura 4 kr. Szerkesztőségi és
kiadói iroda:
Delbreczen5 vasárnap, szeptember 10. Hirdetési dijak:
DEBRECZEN-NAGYVARADI
Négy-hasábos pelit sorért ö k r ; többszörinél 4 kr. — Nagyobb és többszöri hirde téseknél nagyon kedvezi! e n gedmények tétetnek. Hélyegdij: minden beigtatúsért knlíin 30 kr. „N y i 1 t é r u - b e n megjelcnfi közlemény miiidcnpelit sora IS ki. Ilird.léíck és elfilizolések ludylien ÍI kiadói hivatalnál, O r t í i i l i y K á r o l y és T e 11 e g d i K. I. a j «> s Uönyvkej reshedésében , lludiipesie n, 1 liófslieii és I'ruRálmn II n n ÍÍ e íi a t e i n és V o g l e r és A. Oppulik hirdetési inté zetében Ingadtulnnk el.
Htr\ 1 XLol
Piacz városhiíz-épülcitel szemben a Molnárai-féle épületben.
TÁRSADALMI BS YEaYBS TARTALMÚ HETILAP.
Amiről a számok beszélnek. — Ipar
JDebrecsten, szept. 9. Két adat ragadta meg figyelmemet a napokban, olvasva a fővárosi statiszti kai hivatal kimutatásait. Mind a két adat hazánk közgaz dasági viszonyaira vét szomorú fényt az első sorban, — de másod és harmad sorban, több szórnom tényt lehet utánok konstatálni. Az egyik adat az iparra vonatko zik, iparunk jövőjére megdöbbentő vilá got vetve, — Az adat szerint van ha /ankban 75 ezer iparos-tanuló s e nagy számból csak 5000 nyer nem is szak oktatást, mert erről szó sem lehet, csak olyan „tovább képző" vagy „ismétlő" tanítást, melynek hatása igeu-igi-n cse kély értékű. Hetvenezer iparos tanuló pedig felnő, s Önálló müvelője lesz egyik vagy másik iparágnak a nélkül, hogy színétlátta volna az iskolának. És mi még is azt hiszszük, hogy a most növő geueratió, az felfogja emelni hazánkat a kultur államok sorába, hogy iparunk a felett külföldi iparral sikerrel fog versenyezhetni. Bizony elszomorító aztán tudni azt, hogy iparosaink, társadalmunknak kü lömben méltán dédelgetett tagjai nem nyernek semmiféle képzettséget s így nincs mit várni sem tőlök Iparunk bajainak kutforrását az ipar törvény rosszaságara vezetjük visz-
TÁRCZA.
Alföldi útirajzok. Irta;
38. szám.
Suhogó.
Nem régen olvastam valamelyik di vatlapban arról az érdekes utazásról, me lyet gróf Károlyi Antal fiatal menyecske felesége cselekedett meg Nagy-Károlytól Budapestig, s azolta- teljesen indokoltnak látom, ha nagyapáink végrendeletet tettek, midőn JDebreczenből rászánták magukat arra a nagy útra, mely az Ebesen keresztül, V é r t e s i Lajos bátyánk tanyája mellett vezet el — Szoboszlóig. No, persze most más világ van. Az ország minden részén vasúthálózat szeli át a hajdan szűz rónaságot, s irtak már vezérczikket a saharái vasútról is. Hanem min den vasuthatózat daczára, jó magam anynyira hatása alatt állottara a gróf Károlyi Antalné utazásának, hogy mielőtt útra kel tem volna búzatermő Bácska rónái felé, eltestáltam minden adósságomat, elláttam magamat bundával, esőköpenyeggel, kalucsnival és paruplival, vittem magammal egy hideglelésben megdicsőült csirkét, me lyet az „auyjuk" azon kegyes utasítással adott a kezembe, hogy fusson ki a szemem, ha vendéglőben költöm az utón a pőozmagot. Szereztem egy hat lövetű revol vert is. — Hát ez minek ? kérdi az az aszszony szent borzadály lyal. — A rablók ellen. — Nem félsz, hogy e z t i s e l v e s z i k tőled ? A már igaz! Csak még is jó az aszszony a háznál. Hanem azért elvittem volna azt az ördögös portékát, de hiába néztem, hiába gusztáltam elöl, hátul, jobbról és bal ról, sehogy sem tudtam kisütni, hogy tulaj donképen h o l k e l l b e l e t e n n i a go-
sza. Tévedés. Azok a képzettség hiányá ban, a nem iskoláztatásban rejlenek. E 70000 iparos tanuló, kevés reménynyel biztat kennünket arra hogy a belgák, vagy francziák iparával képe sek legyünk versenyezni. . . . Iskolát az iparosoknak ! Tessék nézni, hogy mit tesz Németország, Bel gium, mit Francziaország az iparosok oktatására. Ott nem sajnálnak ezek er dekében semmit, de a világ legkitűnőbb iparosaival is ők dicsekedhetnek aztán. De hát azért még is hinni merjük: hogy iparunk emelkedni fog. Látjuk hogy e terén erélyes igyekezetet tanúsít a kormány s talán lassan lassan, csak fogunk boldogulni A másik adat sokkal lehangolóbb. „Tiz év alatt, mondja adatunk— a föld műveléssel foglalkozók száma 748,457 emberrel kevesbedett!" Tehát mindennap több mint 200 ember vált meg a földműveléstől, el hagyva ekéjét, kapáját, ásóját. . . Hova lettek ezek? kérdhetjük teljes csodálkozással és méltó aggodalommal. TJj hazát keresni mentek, vagy bujdos nak, más pályán dolgoznak, elzülöttek, elvesztek, vagy talán meghaltak ? Ki tudna erre megfelelni l Tény az, hogy 10 év alatt, csak nem V4 része pusztult el földműves osz tálynak s igy e számokra épitve, pedig azok nem csalnak, — néhány év tized múlva semmivé menttnek jelezhető lesz ez az osztály, mely pedig hazánkban a legjelentékenyebb.
— szept. 7. Sajátságos, megdöbbentő kóros álla pot konstatálásával foglalkozik napjainkban egyik másik közege a sajtónak. Azt mondják, hazánkban nem szégyen megkérdeni bárkitől: hogy e l a d ó - e , és szomorú tényként említik föl, hogy Magya rországon : m i n d e n e l a d ó ! Minden, de minden eladó.... Milyen szomorú, milyen leverő, milyen kétségbe ejtő ez, ha igaz. Azt mondják : eladó a b e c s ü l e t ; hogy ma ez is csak olyan áruezikk mint a kabát, mint a tengeri, miut sok más egyéb. A férfi becsület ma p é n z é r t oda irányozható a hova tetszik. Ha igazságot kell osztogatnia, p é n z é r t meghamisítja azt; ha iró, p é n z é r t a legpiszkosb ügynek eladja tollát, ha hivatal osztogató azt pén z é r t érdemetlennek adja, ha ez, vagy
amaz, a mit csak tehet, megtenni e m b e r i l e g képes, megteszi azt p é n z é r t . Mert a pénz ma a legfőbb erő, az előtt meghajlik minden más hatalom... A női becsület ideális, ábrándos foga lom . . . Ma meglehet kérdeni a nőt, hogy mennyiért adja el magát.. .s azt beszélik hogy p é n z ó r t az alku könnyen létre j ő . . Az anya leányát képes áruba bocsátni; a férj nejét eladja és igy tovább.. .tovább, az undorodásig, sorolnak el példát. Kétségbe ejtő ez — ha igaz. Pedig hihető hogy igaz, 8 csak az a vigasztaló, hogy még nem általános a baj, hogy ha létezik is létezik az ellenkezöja és nem kicsiny mértékben. A fénynek van árnya; az aranynak szokott lenni salakja.. .a társadalmi élet nek mindég van szemete, de azt a szemetet szétkell szórni, meg kell semmisilni, nem szabad felszínre kerülését engedni, nem kell kicsinyes jajgatással sopáukodoi a létező bajon, de erőteljesen muukalkodni a roszirányba induló társadalmiélet, helyes útra való terelésében. Mondja egy szava hihető nagyiparos, hogy a trieszti kiállításról küldött szaktudósitások, megvásárolt egyének munkája. A ki fizet annak silány müve dicsérve lesz, a ki nem ad pénzt azé ócsároltatik, vagy agyon hallgattatik. .. Mondják többen, hogy az igazság szolgáltatásnál is sok ügyben működött a pénz ereje. Az arany fénye eltakarja s becs telenség nyomorult színét s a kinek pénze van, annak van mindene s a kinek pénze nincs, erény, becsület mellett — semmisem legtöbbször... Nagyon szomorú beszédek ezek. Még szomorúbb hogy egy sajátságos bűntény, a tisza-eszlári esettel van kap csolatban, melynek eddigi föl nem deríté sét, az igazság szo gáltatás közegeinek meg vesztegetésének tulajdonítják.
1 y ó b i s t ? Pedig bizony négyszer állottam sor alatt, s csak épen két hüvelyk hiány zott, hogy ott nem maradtam — hornistának. Annak szánt a jó I g e i kapitány, áldja meg az isten I Dictum — factum: útra keltem 1 Ter mészetesen Szeged felé, minthogy Nagykikindáról csak Szegeden keresztül juthat az ember arra a hires alföld — fiumei vas pályára, melyen ugyanannyi idő alatt két annyi pénzt lehet elferblizni mint a nyí regyház — ungvári csiga-vonalon. Épen váltani akarom a nagykikindai vasúti pénztárnál a kompetens másodosz tályú jegyet, midőn megszólal mellettem egy r á c z atyafi, s azt újságolja n é m e t ü l egy m a g y a r embernek, hogy nincs elég harmadosztályú kocsi, az ünnepről jövő diák-sereg is az első osztályba szorult. Ni te, ni I Hiszen nagy kópé vagyok én a vasúton (azonkivül: nem). — Jogász koromban is elutazgattam féljegygyei, s bi zony most is bevalok bagolydiáknak (be jó hogy nincs velem a két kis purdé!) — Mentiin harmadosztályú jegyet váltottam, s előre mosolyogtam, midőn láttam a tulipiros diákgyerekeket büszkén kiköpködni az elsöosztályu coupék ablakaiból, hogy mi ként fogok én most olcsó pénzért urizálni. Hanem hát üsse meg a kő, bizony ki maradtam. Mikorra rám került a sor, már a vonat vezető mellett is ült három olasz kucséberes, szerencsésnek mondhattam ma mámat, ha feljutottam egy harmadosztályú kocsiba tizenharmadiknak, nem számítva egy terjedelmes szegedi menyecske két ap rócsemetéjét, kik közzül az én térdemet boldogította az egyik. — Meg is nyomta Szegedig irgalmatlanul. — Mind ilyen nehezek a gyerekek Szegeden, babám? -— Döhogy ilyen, galambom. Hanem hát ennök s z a p p a n os az apja. Áldom a lelkét a kis mandula-szap panjának, ugyan nehéz volt!
II. Ország-világ tudja rólam, hogy nem szoktam valami nagyon keseregni, de most mégis megszállott valami szent melancholika, midőn Szegedéit kiszabadultam a kis mandula-szappan alul. Nehogy azt gondolja valamelyik sentimentalis olvasónő, hogy a szegedi vesze delem felett akarok ájuldozni, sietek kije lenteni, hogy a bennem olvadozó érzésnek alapja semmi nem volt más, mint egy ma gyar na d r ág 1 Hanem az aztán helyre kis nadrág volt. — Annyi volt rajta a paszománt, mint csillag az égen, s oly „elegányosanpászolt", hogy csak ugy jajjgatott alatta a bolha. — Oh, mily boldog voltara, mig ez a nadrág készül, mig ez a nadrág tartott! Híven emlékszem rá, s tanúm lehet rá a balkányi zsidó szabó, ha ugyan azolta Ábrahám kebelében nem nyirja a posztót, hogy reggeltől estig ott vártam, mig mun kába volt, s midőn estefelé sem akart a nadrág készen lenni, semmit sem akartam kevesebbet, mint kiborítani a teknőből Mózsit, a hetedik fiút, kit épen akkor fürösz tött a mami. S milyen büszke voltam, midőn más nap magamra vettem. No hiszen mondta volni valaki, hogy valaha hátul is gombol ták a bugyogómat, tudom kikapartam volna a két szemét. Ez a kis nadrág, ez az én büszkesé gem fedte kurta lábszáraimat, midőn 1865ben szegeden voltam, midőn elősször boszszankodtam a szegedi pugricsra, hogy miért is nem bámulják meg az én nadrágomat. Ne csudáld, édes olvasóm, ha a visszaem lékezés könnye olvadékony szivemen lecso rog, s kezd végtelen fájni, hogy nem va gyok — Szász Károly. Mily szép alkalmi költeményt Írhatnék, „az ón nadrágomról"! Persze 1865 olta sokat változott sze gedi Bele szólt az évek mindent ki és be forgató erején kivül az 1879 évi árviz is,
mely elsöpörte a hires magyar várost. — Talán azért, hogy százszor megifijodva kel jen ki hamvaiból, mint egy modern Phönix? Az összevissza épült, girbe-gurba vá ros helyén ma egy világváros áll. Még a fej lődés stádiumában ugyan, de már feltárva a büszke jövő látképeit A szőke Tisza part ján árvíz-mentes magas töltéseken sugá rutak ós körutak emelkednek, s a kész pa loták esengve várják a felépítésben levő kollégák tető koronáját. A posta, a törvényszák, a p. ü. igazgatóság palotái csak nem egészen készen, a díszes színház a Tisza partján, az uj városháza épülőben. — Egy mást érik az imposans középületek s ma gánosok diszes palotái. Persze a kész épületek mellett a vá ros építés nagy munkája foly. Ezrekre menő mesteremberek s munkások zaja összeve gyül a városon keresztül járó s épületanya gokat szállító gőzmozdonyok dübörgésével, mely az idegenre egy munkában levő óriási gyár benyomását teszi. — Az emberi ész és akaraterő csatát vív az elemek rombolásá val, 8 az ember győzni fog! Az Európába szálltam, mely szegőd nek legdíszesebb s egészen uj szállodája. Sietek mindjárt kijelenteni, hogy nem azé^t szállottam a „legdíszesebb" fogadóba, mert „legdíszesebb", hanem csupán azért, mert az Európához az élénk emlékezet serkentő hálája fűz, élénk emléke azon felséges pezs gőnek, melyet az irók és művészek társa sága tiszteletére egy hó előtt adott bangueten i n g y e n nyakaltunk a nagykikindai deputátióval. Itt olvastam valamelyik szegedi lap ból a panaszt az én Debreczenem ellen, hogy ott nem igen mulathatott a jó szegedi dalárda, mert a rendezőség nem igen törő dött velük. No ezt a panaszt még csak ki heverjük valahogy. De azt, hogy Oláh Józsi rovására Erdélyi Náci mellett kardoskodott, az már méregbe hozott. — No hát hadd lássuk azt a hires szegedi czigányt!
Az elszegényedés, elbujdosta, ön gyilkosság, kivándorlás, segítik elő e szo morú helyzet még szorubbá tételét. Segítni kell azon minél hamarabb, mégpe dig gyökeresen. , . E két adat felrázhatná a társadal mat lethargikus álmából, — e két adat tanítja hogy a tesped és kora lejárt, hogy tenni kell, mert külömben elveszünk. . . • S#.
— IparosminJk szakképzettségé nek előmozdítása czéljából a kormány iro dalmi utón is mozgalmat indított, a meny nyiben „Mesterségek könyve" czitn alatt füzeteket ad ki, melyben minden egyes mesterség részletesen lesz megismertetve.
Mi van eladó? — Társadalmi óletüukben. —
Mai számunkhoz egy fél ív melléklet van csatolva.
DEBRECZEN-NAGYVÁRADI ÉRTESÍTŐ. Hogy ez nem áll, a hírlapírói testület arra, hogy a klasszikus ókornak akár a leg ban kikap'a ő kelme is a törvény által ki s a tőle elmaradhatatlan Cáibukfüst eregetése mellett egyszersmind tömegesen elül becsüket bírósága kimondta, midőu az ezzel műveltebb és leghatalmasabb nemzetei, akár szabott botbüntetést. egy író által gyanúsított főállamügyész ró a többi népei a kávét használták vagy csak De ezzel a dolog nem lett befejezve. dögéltek, beszélgettek, sakkozgattak és mullattak. Egy török költő sonettet is irt a szere elégtételül szerzé meg azt, hogy ismerték volna. Ott tehát hiába is keresgé A zsinat nem tudván tisztába jönni a kér országszerte rágalomnak hirdetteti a gya lünk. Sokkal később akadhatunk annak déses ügyben, az orvosoknál keresett mene kávé dicsőitekére. Midőn azonban a kávéházak száma núsítást.. . nyitjára. Egy a párisi könyvtárban levő déket. A főkormányzó tehát felszólított két Csak hogy a gyanú, bár ha alaptalan arab kézirat, mely a XVI. század végefelé perzsa orvost véleményadás végett, a kik nagyon megszaporodott, a papság lametálni is, meg volt. Dicstelen, hogy ilyen létre jö Abdulkadir által irotts melyet Galland ori oda nyilatkoztak, hogy biz a kávé az egész és zúgolódni kezdett a miatt, hogy a pró het, de hát létrejött. — Mi következik az entalista adott ki: a kávéital első közönsé ségre rémséges ártalmas portéka, mire a féta hivei tömegesebben látogatják a kávé ilyenből ? Elsőben is, az, hogy a nép közt ges használatát Yemenben nem tovább, miut concilium is rögtön kimondotta kárhoztató házakat, mint a templomokat, A mufti nagybölcsen azt magyarázgatta, hogy a ká elterjed az oktalan gyanúsítás, elterjed az a a XV. század közepetájáig viszi vissza, Ítéletét. vélemény, hogy ma pénzen megszerezhető tehát négyszáz évet számithatunk napja Ettől fogva a kávóital árulása és ivása véivás a Koránnal homlokegyenest ellen inktól. mindenkitől, minden... szigorúbban mint eddig, eltiltatott, vala kezik, s hogy kávét földön tartózkodása Ugyan mi lesz igy a társadalomból ? A mondát következőleg adja elő egy mennyi kávékészlet elégettetett, és a kire alatt a fényeskedő ur, Mohamed próféta Nem aláásni engedjük-e hogy aztán meg- arab iró : Adenben, Arábia déli pártján, élt rábizonyult, hogy kávét inni merészelt, azt sem ivott, a kinek haragvó lelke most on semitsék ? egy Gemalédin nevű mufti (török főpap), büntetésül szamárháton hurczolták meg a nan felül irgalmatlanul büntetéssel fogja sújtani a tiltott élvezetbe merült s szent Magyar országon ha van férfi, ha van a ki Adjamba történt utazása alkalmával a városon keresztül-kasul. A tilalmat azonban időmultával egy parancsáról megfeledkezett hívőket. De sőt nő, ki számitásból eladja magát, még nem Vörös tenger nyugati partján néhány földi-1 elég ok hogy „vácsét" kiáltson a sajtó a jóvel találkozott, a kik a kávét italul hasz szer csak visszavonták, mivel kisült, hogy még azok sem várhatnak kegyelmet, a kik nemzeti becsületesség fölött. — A mi ha nálták. Hazatértekor eszébe jutott neki, Kairóban maga a szultán ő kegyelme is a tiltott italt nem iszszák, csak látják, mi zánkban nem fehér holló a hozzáférhetetlen hogy hátha ez az ital az ő drága egészsé ugyancsak szürcsölgeti a zamatos fekete le velhogy a látás kívánságot idéz elő, a kí jellem, a tiszta erény, a szüzbecsület, — s gire is jótékony hatású lenne. A próbatéte vet, miután az ő mélytudományu vélemé vánság pedig már közel van a cselekvéshez. a sajtónak feladata ezeket védői, s aztán lek után meggyőződött róla, hogy az csaku nyadói egészen más kép észlelve a dolgot, Ennek a mélybölcsességü és meggyőző maoda törekedni, hogy hathatós buzgólkodás gyan hathatós szer, a fejet könyüvé teszi oda nyilatkoztak, hogy a kávé nemcsak gyarázgatásnak a vége az lett, hogy vala következtében az azok iránti tisztelet meg az álmot elűzi, minélfogva ajánlotta azt az hogy nem ártalmas, de sőt nagyon egészsé mennyi kávéház bezáratott, és vége lett á erősbödjék, hogy a példák legyenek felmu- őrtáitó derviseknek is, a kik másokkal egye ges és igy élvezése bízvást megengedhető, j fekete lének. Hanem az uj mufti máskép véleke tathatók, a melyeknek láttára az ingadozók temben csakhamar ugy találták, hogy biz Ezen győzelem folytán a kávé most már I dett, mint elődje. Ő bátorkodott eltérő vé ne késedelmezzenek ellent állani a csábí az nagyon pompás ital, s hogy nem csupán még ismertebbé is elterjedtebbé lőn. Húsz évvel később ugyancsak Kairó leményben lenni. Ő is olvasta a Koránt, de tásoknak. éjszakának idején jó az, hanem nappal is ban, hol a kávéivás már egészen közönsé belőle ő olyant nem olvasott ki, a minőt Csak a sajtó munkásai ne adják el igen élvezetes. tollaikat; ha nem adják el, akkor a társa Ez időtől fogva a kávé Adenben álta ges és megszokott dolog volt, egy túlbuzgó tisztelendő elődje. Azért ő egészen neki dalmi élet becsületessége mellett lehet har- lános használatává vált, honnan nemsokára ^ a p heves prédikáczióban pattogott ellene keseredve kardoskodott a kávé mellett, s czolni sikerrel, akkor el fog némulni az a azután Arábia többi részeiben is elterjedt, a templomban, fejtegetvén, hogy a kik ká miután ő maga irigylésreméltó buzgósággal hang hogy „mi van e l a d ó i " bárkinél. s ugyanazon század (XV.) végefelé Mek vét isznak, azok nem lehetnek jó muzulmá tettleg is hozzálátott a magasztalt folyadék Arra, fájdalom ma már nem szúratha kába is eljutván, ott szintén meghonosodott. nok. A templomi szent gyülekezet erre élvezéséhez, csakhamar a papság, az udvar tunk, hogy kufárok ne akadjanak, kik lel Itt mi természetesen a kávéivásnak nem anyira nekibőszült a kenetteljes beszédtől, és a város apraja — nagyja is követte pél kek vásárlásián fáradoznak. — Az már a szokásba jövetele időpontját, hanem annak hogy a templomot elhagyva, a kávéházakat dáját. Később a kávéházakat, tisztán poli megrohanták, ott a csészéket és asztalokat tikai okokból néha-néha megint bezárták, kor betegsége, melyet a múlttól örökölt. általános használatát jelzők Arábiában. De ez még nem kétségbe ejtő A salak A tizenhatodik század elején (1511) izzé-porrá törték, az épen kávézgató jám mivel ugy tapasztalták, hogy a népnek nak meg kell lenni, s a salakot a társadal az egyiptomi szultán Mekkába uj főkor- bor vendégeket pedig jól megagyabu- azokban szerfölött jó alkalma van árra, bogy a szultán ellen merényleteket szőjön, miélet medrének aljába szorítni könnyű s a mányzót nevezett ki. A főkormányzó, ki a gyálták. A város két pártra szakadt, s a dolog eljárását, tetteit, magaviseletét sujkoljatisztességes élet folyását nem fogja hábo- kávét eddigelé még hirből sem ismerte, ritni s a m e g v e t é s elég jó fékező esz rettentő haragra lobbant, midőn egyszer komoly alakot kezde ölteni. A város legfőbb szapulja, és róla összevissza fecsegjen min köz lesz arra, hogy ezek jól lehúzódjanak egyik nagy mecsetben néhány dervist tet bírája látván, hogy fele sem bolondság, egy- dent. A tilalom csupán a fővárosra szorít szemeink elől. ten kapott, a mint ott egy szögletben szép begyüjté a tudósokat nagy hirtelenséggel, kozott, és nem is találtak ott többé kávéi vókat nyilvános házakban. Mosolygó. csendesen meghúzódva, mohó kortyintgatás és lőn ámulat és rettegés városszerte. közt kávét szörpölgettek. A mecsetből Ezek összhangzóíag megmagyarázták, hogy (Vége köv.) — Ilvefo-rt Ágoston közokta azounal kikergette őket a hatalmas ur, s az hiszen az már rég el van döntve, hogy a SíemenczJki Kálmán. tásügyi miniszter 10 éves jubileuma alkal előtte-égbekiáltó impertinenczia láttára nem kávéivás ép oly megengedhető, mint hasz mából megtartott ünnepélyeken közoktatás tudván hova lenni, a város theolagusaiból,! nos. Erre az elnök megvendégelte kávéval ügyi viszonyaink kedvező irányban való törvénytudóiból is más tekintélyes férfiaiból I társait, ő maga nyúlván az első csésze után. Ez az ujabb diadaí még inkább s most már fejlődését konstatálták hírlapjaink. Elisme legott zsinatot hívott össze. Sokáig disputáltak a rémséges fej csakugyan szárnyra kapta és elterjesztette rik, hogy Trefort lelkesült buzgalommal Heinéből. munkálja ezt az ügyet, mert csakis ennek törő és fontos tárgyon, s oly komoly képpel, a kávéital hírnevét, és tekintélyt vívott ki eredménye az a nagyszerű változás, mely mintha legalább is országok hódítását czélzó számára. Az évek tűnnek szüntelen haditervet főznének. A tanácskozás folya A kávéivás a tizenhatodik század első 10 év után észlelhető. Hant lesz az ember ezreken mában, mikor már mindannyian ugyancsak felében terjedt el Aleppóban, Damaskusban Oh! de nem tűnik szivemből belefáradtak a hajmeresztő ok támasztotta és több más városban is, s ugyanazon szá Az örök éllü szerelem. vitába, a jelenlevő tudós férfiak egyika zad közepe táján egy szép napon Konstánvesztére — egy kissé elszólta magát és tinápolyba is eljutott, nagy örömére a város Csak egys/er lelhelne'm fel öt megnevettette a zsinatot ama kedélyes és apraja — nagyjának, urnák és szolgának, Ah leborulva, térdemen mindenesetre műértő magyarázatával, hogy 1554-ben nyitott itt két magánzó, a keleti Haldokolva susognám hogy Hogy a kávéivás az ujabb idő szoká a kávé ép ugy megrészegíti az embert mint lustaság kellő figyelembe Yétele mellett, „Nagyon szeretlek kedvesem" sai közé tartozik, annyi bizonyos. A régi a bor, s minthogy az által el találta ismerni kényelmes, pamlagokkal ellátott helyiséget, görög és római irók mélyen hallgatnak er a szónok, hogy Ő abból a tiltott italból már hol kávét szolgáltattak ki a vendégeknek, e Mandel Gyula. ről a kedvelt italról. Semmiféle adat nincs ivott: a tilalom áthágásáért abban a nyom- hol azok a kedvelt fekete lé szürcsölgetóse
A kávéivás története, n.
A „ N e m z e t i s z á l l o d a " udvarán épen zeneestély volt. Elmentem. Meghall gattam Erdélyi Nácit, s azt mondom, igaza van Oláh Józsinak, hogy Erdélyi Náci né m e t c z i g á n y . Művésziesen játsza — aa operát, de azt a zamatos magyar dalokat, melyeket Oláh Józsi nyirettyüje dalol, me lyekre összeüti sarkantyúját a szabolcsi ga vallér, azokat nem érti Erdélyi Nánci. Er délyi Náci klaszazikus zenész, persze nem olyan kiadásban, mint a debreczeni klasz azikus muzsikus, Garibaldi ur. Huszonnégy órát töltöttem Szegeden a lakáskeresés fáradságos munkájában. La kás van bőven, de drága irgalmatlanul. — A mi külömben nem is csoda, ha felgondol juk, hogy Szegeden a házépítés óriási öszszeget nyel el, s Debreczen áldott talaján az egész ház kikerül abból, a mit itt a föld alá épit a tulajdonos. Az építés iszonyú drága s mégis min denki épit. Azon 10 millió forint melyet a kormány Szeged építésére szánt, már csak nem egészen ki van merítve. — Ez az oka, hogy Szögednek több épülete lesz, mint mennyire szüksége van, s ez lesz az oka annak, miről már most is általános a pa nasz, hogy a házak nem hozzák be a bele fektetett tőkének 4%-át sem. Hanem azért inkább igy építenek, mint annak az ameri kai 800 frtos vasháznak a mintájára, mely a piaczon van közszemlére kitéve, s fólremagyarázhatlanul hasonlít egy vasúti coupéhoz. Megnyugtatásul közölhetem, hogy még eddig senki sem szeretett belé, pedig — mint a példa mutatja — vannak Szege den nyakatekert Ízlések is. III. Nem tudom, utazott é* már a szíves! olvasó az alföld-fiumei vaspályán ? Ha nem, gratulálok 1 Nincs az egész Európában hit ványabb vaspálya, s figyelmetlenebb igaz gatóság az alföld-fiumei vasútnál. — Ezek a jó urak brillíroznak tapintatlanságukkal.
Vásár, ünnep, búcsú vagy közönsé ges, gatyában járó hétköznap — nekik az mindegy. Az általuk kiszabott coupékba épen ugy bele kell férni, ha 500 utas kon kurrál, mintha ketten vannak. Hogy az uta sok torlódása miatt kicsit kapcsolnának, olyan nincs. Szorulj, paraszt 1 E mellett már a legutolsó jegyszedő is olyan goromba, mintha csak kiszogált postamester volna. — Ez olyan cerberus, melyet nem lehet megszelídíteni (csupán bankóval). Ez a kis magyarázat szükséges volt annak megértésére, hogy a Szegedtől szá mított első állomáson. Horgoson már tizen kettediknek szállott fel coupénkba egy ter jedelmes horgosi menyecske. A nap bor zasztó meleget árasztott, s az ingre vetkő zött utazók erősen áldották a gőzmozdony lángeszű feltalálóját — valóságos ribillio támadt, midőn Palityon vagy 200 db. bunyeváczot akartak még felpakolni azon kö zönséges politikai törvény ellenére, hogy „egyszerre ugyanazon helyen két test nem létezhetik". Nagy Pál barátom a megmondhatója, hogy e mondat mennyire igaz. A phisika most is következetes maradt önmagához. A palityi fürdővendégeket nem tudták hova ültetni s igy szerencsésen lemaradtak — nagyobb dicsőségére az alföld-fiumei vas pályának. Palitytól Szabadka csak egy jó macs kaugrás. Alig tekint végig a szem a gyö nyörű gzaloguton, mely a fürdő belsejébe vezet, alig kukucskálhat át az útszéli fák lombjai között a hires palityi tóra, már fü työl a vonat, s helyben vagyunk. j Szabadkán mindjárt a vasúti indóház nál tapasztalást szerezhetünk a fiakkeresek impertinentiájáról. — Csak ugy kapkodják az utasokat, s a bérkocsi ára az utashoz méretik. Szabadkai ember kap 60 krért is, falusi embernek 1 frt sem drága. Hanem azt aztán meg kell vallani, hogy Debrecze-
nen kivül szebb fiakkereket sehol sem lát nagy számú hívekhez arányitva bizony igen tam, mint Szabadkán. kevés. Szabadka nagy város, s már első pil A hegemónia a bunyeváczoké, a kik lanatra kellemes benyomást tesz. A szép. csak nem kivétel nélkül tudnak magyarul, széles utczák, az erős, tömör épületek, a s érzelmeik ellen nem lehet panasz. Meg a szép, tágas udvarok önkéoytelen megra tetszik ez onnét, hogy a diszes szabadkai gadják az utas figyelmét. Idestova jártam- színház bérlő-közönsége majd nem egészen ban-keltemben egyetlen várost sem láttam, a bunyeváczokból kerül ki, s még a köznép melynek symtomája annyira hasonlítana is serény színházlátogató. A mi pedig a Debreczenhez, mint a Szabadkáé. Mintha germanisatiót illeti, jó lélekkel mondom el, csak nagy-mesterutczai cívisek tömör kő- hogy Szabadkán tízszer kevesebb a német épületeit látnánk, a buzamagtárakkal, e szó, mint az alföld leghíresebb magyar vá szellős, tágas udvarokkal! rosában, Szegeden. Látszik, a mi igaz is, hogy Szabadka Szabadka két képviselőt választ. Az gazdag város, hogy polgárai nem bérháza egyik kormánypárti, a másik a független kat, de tűzhelyeket épitettek saját Ízlésükre, ségi párt hive. saját kényelmükre. És ez a körülmény saj A bunyeváczok dúsgazdag emberek, s nos 1 —- most már a város rohamos fejlő nem ritkaság, hogy egy egy gazdag bunyó désének árjában nagyon is érezhető. A bér leány öltözete ezer forintnál többe kerül. házak* száma igen csekély, s most midőn — A férfiak kék posztó öltözetet viselnek, idestova megnyílik a fővárossal összekötő 8 csizma helyet nagy divat a talpatlan pa uj vasútvonal, midőn Szabadkára költözik a pucs, valamint a nőknél a „pregacsa", egy vasúti igazgatóság, a szükséglet annyira mindenfelől kiszínezett kötő-féle, melyben érezhetővé vált, hogy ez a házbérek árát teljes jókedvvel járják a délszlávok nemzeti csaknem 50%-al csapta fel. tánczát, a kólót, mig buskeservesen szól a Az utóbbi időkben épült ugyan impo- nemzeti zene, a tambura. záns középületek, mint péld. a „Hungária" Az ilyen mulatozásnak aztán rende szálloda, a takarékpénztár pazar palotája, sen a „díván" vet véget. Ez a diván pedig de ezek vajmi keveset lendítenek a lakás egy olyan helyiség, melyet a lányok bérel szükségleten. Pedig Szabadka uj vasúti ösz- nek, s a hol rendesen együtt hálnak a legé szeköttetés folytán a legközelebbi években nyekkel. Ezt az ősi szokást hiven követik a rohamosan fog emelkedni de minden bi leggazdagabb szülők gyermekei is, s mint zonynyal épülni is, mert a szabadkai „bu egészen komolyan állítják, soha sem törté nyók" pénzesládájában van pénz, csak szel nik meg, hogy ilyen divánozás alkalmával lőztetni kell. be hagyná szemét kötni az erény isten A város 60 ezerén felül levő lakos asszonya. sága nemzetiségre háromíéle: magyar, buMár én nem tudom, hogy mint áll nyevácz és szerb. — A szerbek, kik számra az erény dolga, de nem tanácsolnám, hogy nézve legkevesebben vannak, gör. keletiek, ezt a jámbor intézményt az én szülőföl mig a magyarok s bunyeváczok róm. kat- dem a sárgahomokos Nyírség talajára is hólikusok. A Teréz-téren levő Teréz-temp- exportálják. Mert hát meg vagyon irva, lom kettős tornyával gyönyörű épület s hogy „ne v i g y m i n k e t a k i s ó rbizonyára egyike az ország legszebb temp t e t b e l " lomának. Ezen kivül a római kathoíikusoknak még két kisszerű imaházuk van, a mi a
DEBRECZEN-NAGYVÁMDI ÉRTESÍTŐ.
Újdonságok. IJtebreczen sept. 0 . — A ref. zsinat tagjai már ösz szegyültek városunkban, hogy tanácskozza nak ama ponlozatok fölött, melyeket a kor mány uem erősített meg. Br. Vay Miklós, koronaőr, a zsinati elnök, csütörtökön dél ben érkezett meg, s az indóháznál Révész Bálint püspök, Simonffy polgármester, Tóth Sámuel tanár, főjegyző és Korner főkapi tány fogadták. — Masíroznak a hatónak. Holnap reggel 6 órakor indul a helybeli 39dik ezred 5-ik zászlóalja Váradfele. Holnap a Konyárt szálnak meg s a tisztikar részt vesz a konyári fürdőben rendezendő táoczvigalomban. — JPiuméba ma indult el a nagy számú társaság. Az idő nem mondható ra jok valami kedvezőnek, mert nem csak foly ton borús de esett is. — Esküvő Vajda Antal bank tisztviselő, s L ö w e n b e r g Fanni k. a. hol nap délután fognak egymásnak hűséget esküdni, őszinte jó indulattal kivánjunk a
fiatal párnak egész éltök végéig a zavartalan boldogságot. — A lelkész választás kezd nagy hullámokat vetni; mához egy hétre lesz az első választás s már többször lett tartva ez ügyben értekezlet. —• Az önkéntes tűzoltók ma este lakomát rendeznek az őrtanyán. Ez estély rendezésének oka az, hogy sok uj tag van, s az egyesület főczélul tekinti a társas élet fejlesztését. — gyermekgyilkos. A nálunk már oly annyira gyakorivá lett gyermekölés büntette miatt állott ma a törvényszék előtt egy igen csinos fiatal hadházi leány, ki ez óv márczius havában d- hetes gyerme két a kútba dobta. A törvényszék Szűcs h. elnök, Mocsi és Újhelyi birákból állott; a kir. ügyészséget Szabó kir. alügyész képvi selte. Az ügyészi vád meghallgatása után, melyben gyilkosság miatt kéretett vádlott elitéltetni, védő dr. Popper Mór ügyvéd védbeszédének meghallgatása után a tör vényszék vádlottat emberölés bűnténye miatt vizsgálati fogságának betudásával két évi börtönre Ítélte. Vádlott, kir. ügyész és védő szintén belenyugodtak.
— Mohn Mterman, női ruha ké szítő lakását Széchenyi utcza 1762. szám alá helyezte át. A szakképzett iparosnál nem csak divatos női ruhák késziltettnek, de a szabászatban is oktatást ad. — MDyy fodrász üzletben, mely most nyittatott meg, egy ezen iparág ban, t. i. a hajnyíró, sütés, borotválásban teljesen járatos egyén, mint üzlet vezető azonnal felvétetik. A tudakozók részére felvilágosítást ad a szerkesztőség. A bekövetkezett tanév tartamára 2 tanuló részére tisztességes lakás ós e l l á t á s a j á n l h a t ó . ~ M e g k e r e s é s e k Z i e h e r m a i m H. h i r d e t é s i irodájához intézendök.
GYÓ GYÜLÁSÁEA a gyomor, a bél és a vese ismeretesen a természetes tisztitója a testnek. Ha nemes szervek szabálysze rűen műkődnek, akkor az ember egész séges, háborgatások, számos és gyakran rémitö szenvedéseket idéznek elő. Dugulás, szelek, étvágytalanság, főfájás, gyomor , bél-, máj-, és epeszenvedések, vértolulás, szédelgés, sárgaság, aranyér, csuz és köszvény, bőrbetegségek, vese szenvedések és testi fájdalmak minden ágában, mert a kiürítési szorultság a testben, valamint méreganyagok is maradnak hátra, me lyek fentebb emiitett szerveket külsőleg téritették volna el. Az e g y e t l e n gyógyszer, mely egyszersmind mind ezen szervekre , hat és a rendes működést leggyorsabban hozza helyre, épugy a szenvedést gyökeresen fogja és mellőzi, a világ hírre szert tett és mindenhol a legna gyobb hatással használt B r a n d R i c h á r d gyógyszerész
sweiczi
labdacsai.
Csakis ezek segitnek és százezrek köszönhetik ennek használata után egész ségök helyreállítását. Minek szenvednek tehát oly sokan oly igen, mikor kényel mesen és olcsó módon segíthet magán ? Ne mulaszsza tehát senki el, ki égy ilyen bajjal van terhelve, Brand Richárd-féle sweiczi labdacsait ideje korán megszerezni, melyek bizonyosan segítenek mely már az első próbánál azonnal tapasztalható, Vigyázni kell azonban arra is, hogy a valódi Brand Richárd féle sweiczi labdacsokat, vegyük, mert csakis ezek segíthetnek. Ezek plélhdobozban vannak csomagolva és egy czimkével ellátva, mely a fehér sweiczi keresztet piros me zőben Brand Richárd névvel viseli. A Brand Richard-féle sweiczi labdacsok dobozonként 70 krért kapha tók, mely 5 hétig elégséges, ugy, hogy a napi szükséglet csak 1—3 krt tesz ki, emellett a használati utasítás, nagyszámú orvosi ítéletekkel mely a legtöbb gyógy szertárban kapható. gjSSr* Kapható: Debreczenben min den gyógyszertárban.
értékpapír 714 forint 70 krajczár; szelvény 507 frt 76 krajczár; folyó számla 264,688 forint 72 krajczár; függő követelések 3 forint —; jutalék 44 forint 77 krajczár ; előleg bélyeg 17 forint 95 krajczár; kifize tett kamat 6081 forint 03 krajczár; nyomtatváuy 6 forint. Összesen 677245 forint 61 krajczár. Kiadás: 1881 osztalékra 138 forint - ; leszámított váltókra 247,731 forint 17 krajczár; leszámított előlegekre 8618 fo rint —; kamatozó betét visszafizetésére 124,388 forint 27 krajczár; érczpénz vá sárlás 476 forint 24 krajczár; érték papír 1030forint 77 krajczár; szelvény 134 fo rint 49 krajczár; folyó számla 283,098 fo rint 29 krajczár; üzleti kölesdg 76 forint 36 krajczár; tőke visszafizetésre 150 forint —; előleg bélyegre 13 forint 50 krajczár; tiszti fizetésre 552 forint — ; ház jövedelem 16 forint 67 krajczár; kamat, fizetésre 212 forint83 krajczár; pénzkészlet Szeptember l-re 10609 forint 02 krajczár. Összesen 677,245 forint 61 krajczár.
— A debreczeni ipar ét kereskeilelmi«bank 1882. August havi forgalmi kimutatása. Bevétel; pénzkészlet Július 31 63233 forint 85 krajczár; kifize tett váltók után 201,697 forint 41 krajczár; kifizetett előlegek után 3105 forint —; ka matozó betétek 136,169 forint 34 krajczár; Felelős szerkesztő: Szombati érczpénz eladás 876 forint 08 krajczár ; Riadó tulajdonos : Zicherman
János Mt.
OOOCX)0000000000000<
A SZENVEDŐ EMBERISÉG
A máj,
3
E l s ő r a n g ú egészségi és asz tali- viz. Legtartalomdusabb bor- és lithion-fürrás
Pcbreczcnbcn, a Bika épület alatt.
Salvator vastartalom nélkül, gazdag ter mészetes szénsavfartalommal, Li p ó c z i f o r r ás igazgatóság Eperjesen Kapható minden ásványvizke- i reskedéshen és a legtöbb gyógy- | szertárban. Kapható h e l y b e n II i c k 1 József, C s a n a k József, és Ge r é b y Fülöp füszerkeroskedőknél.
Van szerencsém a n. é. közönséggel tudatni, hogy
bőr, pokrócz üzletemet, Q *% i£ Jw[
mely a legjobb bel- és külföldi bőrgyártmányokat tartalmazza — egész újonnan rendeztem be. Folytonos törekvésem nagyban és kicsiben a t. csizmadia czipész- ós szíjártó urakat a legolcsóbban kiszolgálni. Valamint a gazdálkodó urak, ugy a t. ez. közönség nagybecsű figyelmébe ajánlom továbbá
8
a legkitűnőbb gépszíjakat
Q
minden szélességbe, fehér ós barna kötőszijakat, ugy minden nagyságú termény zsákokat. T. tisztelettel
8
(363) 4—12. nM^yc^r ^ o r e a a o s s . OOOOOOOOOOOOOOOOCX)OOOOOOOOOOC
Mária-celli
gyomor-cseppek, jeles hatású gyógyszer a gyomor min den báutalmai ellen, és fel iii mulli atillán »'/ étvágy-hiány, gyomorgyengeség, roszszagu leheléi, szelek, savanyu felhüfógéSjlíóIuta, gyo morhurut, gyomorégés, hiígyköképzödés, túl ságos nyáikaképződes, sárgaság, undor és há nyás, főfájás (ha az, a gyomorból ered)f gyo morgörcs, székszorulat, a gyomornak túl terheltsége étel és ital által, giliszta, lép- és májbetegség, aranyeres bántalmak ellen.
t^jjK* Egy üvegcse ára használati uta sítással együtt 35 ki. Kapható: M>ebreczenben^ dr. Rotschnek MT. Emil, &ÖM N. és Mihalovits Mstván gyógyszer tárában valamint az osztrák-magyar birodalom minden nagyobb gyógyszer tárában és kereskedésében. Központi szétküldési raktár nagyban és kicsinyben Brady Károly „az őrangyalhoz" czitnzett gyógyszer tárában. Kremzierben, Morvaországban. (110) 20—52.
Érmelléki első borkiállítás! szövetkezet pinczekezelője és vezérügynöke a szövetkezeti alapszabályok 43. pontja szerint, utasitva vannak az énnellék borterményeit kisebb eladások által is minél kiterjedtebb körben megismertetni, s ezen utasításuk sze dőt ajánlják a
T I S Z T A
EREDETI MINŐSÉGŰ ÉRMELLÉKI BOROKAT HORDÓK és PALACZKOKBAN LEHETŐ OLCSÓ ÁRON.
Főraktár: Posszert János vezérügyilöknél DEBREGZENBEN. A palaczkokban áruba bocsátott borokért a fogyasztási, és regale I adó, mely literenként 365/ioo krajezárt tesz, — már itt fizetve van, s a I kivitelnél vissza nem téríttetik, ellenben a hordós borok a kivitelnél l adómentesek, s azért van az üveges és hordós borok árjegyzéseinél oly j feltűnő különbözet, mire különösen a t. ez. vidéki fogyasztó közönség f tisztelettel figyelmeztetik. Nagyban venni szándékozóknak a termelők, illetőleg szövet kezeti tagok árjegyzéseivel; kisebb szükségletekhez a pinczekeze-1 lőség árjegyzékével postabér-mentesen szolgál a fent nevezett | vezérügynök. (125)
24—25.
XXXXXXXXXXXXiXXXXX Közvetlen
megrendelésre a következő igen olcsó árakon kaphatók, 5 kr postadíj mellett az ismert előnyös feltételek mellett. valódi főnemes tüzű 6 f. 36 k. Récsi 4 f. 90 k. vegyes egész finom
MoCCa Menado e.gész finom aranybarna Ceylon gyöngy igen finom erős Plantagero-CGYlon brillant f,nom « » n
5 5 5 4
, „ „ „
45 „» » » » előnyös 45 „Hamburgi vegyes erős íf. — Tábla rixs finom Itisszemü 68 „i) » » 75 n nagyszemü 45 „ „ „ w n durva szemű 75 „ Perl Sago finom indiai 4\ 40 „ 'Sititán vttaxsola mag nélkül 60 , fülömé mazsola nagyszemü 90 „\JEdes mattdala nagy 60 „Fekete bors jó 48 MHment vagy Neugevürz 30 \JFris Mátyás hering' —30-—
*•» 30 '» 3 „ 75 „ 1 „ 60 „ *»40 , 1 „50 „ 1 » 75 „ 2 „ 60 „ 2 „ 00 B 4 „ 95 „ 3 „ 45 ,
3 „ oo „ i»75., A czégemet kérem az üzletem utánzóaival nem össze téveszteni (206.) 8— Schiilz E. II. Altona Hamburg mellett. Alapíttatott 1864.
Eladó gfacsépHgép! Egy Robey-féle vas rámás angol gőzcséplőgép és gőzmozdony teljes felszereléssel és liörfürészszel 2600 forintért kedvező feltételek mellett eladó. — A cséplőgép és hozzatartozandósága jókarban és folytonos működésben van, megtekinthető a váncsodi határban fekvő Gyapáros nevű pusztán és vevő által szeptember második felében átvehető. — Gryapáros puszta a Mező-Peterd megálló helyétől V,2) Berettyó-Újfalu vasúti állomástól 1 órányi távolra esik, hová a vonat Nagy-Várad felől déli 1, Püspök-Ladány felől délutáni V24 érakor érkezik. Értekezhetni Móricz Pál tulajdonossal Berettyó-Újfaluban. (416)
CXXXXXXX XX5ÖOO0QQOOOOOOC
DEBRECZEN-NAGYVÁRA.DI ÉRTESÍTŐ.
4:
J» w E i n g e k a u f t w e r d e n für d a s k. k. Militár-Verpflegs-Magazin :
Temesvár 500 Meterzentner Weizen
5250 9450
300 3000 10.5OO
„ „
„ „
Korn Hafer
A r a d Meterzentner Weizen „ „
„ „
Korn Hafer
Die Waare mus das vorgeschriebene Minimál-Qualitatsgewicht habén, gesund, trocken und magazinsmassig rein sein. Die Abstellung begiehungsweise üebernahme erfolgt loco Verpflegsmagazin iü Temesvár, beziehungsweise AradnachMaassgabe vorbandener Depotraume langstens bis Ende April 1883 und werden von dem für Arad augegebenen Haferquantum beiiaufíg 8000 Meterzentner in Neu-Arad loco Haíerdepot abzustellen sein. Die Einlieferung des Kornes und Hafers für das Temesvárer Verpflegs-Magazin hat in der ersten Halfte des Monats Dezember 1882, die Einlieferung des Kornes und des Hafers für das Arader Verpflegsmagazin Anfangs Október 1882 zu beginuen. Die Zahlung der noch im laufenden Jabre abgestellten Korn- und Haferquantitáten erfolgt mit dem 6. Theile des ausgeschriebenen Gesammtquantums gleich nach Üebernahme der ersten Lieferparthic, für den Rest dagegen inclusive des Weizens im Jánner 1883. Als Grundiage bei diesem Geschafte habén im Uebrigen die Usancen der Pester Waarenbörse zu dienen. «•• Der Einkaufs-Kommission unbekannte Unternehmer habén zu veranlassen, dass über ihre Soliditat und Leistungsfahigkeit ein Zeugniss, wenn sie protokollirte Firmen habén* von der Handels- und Gewerbekammer, sonst aber von den landwirthschaftlicken Bezirksvereinen (eventuell nach Einholung der Auskunft von den betreffenden Genossenschaften oder Gemeindevorstehungen) auf amtlichem Wege beim Temesvárer Verpflegsmagazine zeitgerecht einlange. Verkaufsantrage sind mündlich oder in Briefform (letztere mit einer 50 kr. Stempelmarke versehen) am 19. September 1882, 11 Uhr Vormittags, an das Verpflegs-Magazin in Temesvár mit einem Impegno von mindestens aeht Tagén zu stellen.
Temesvár, am 1. September 1882.
_ _ _ _ •
K. K. YerpflegS Magazin.
in m
Debreczen, kistemplom-bazár,
Ajánljuk a n. é. közönségnek ujjonnan berendezett dus választékú kiházasitási kelengye raktárunkat a legnehezebb faj hollandi- irlandi- creas- és miudennemu más vásznak, sávoly- jaguard kamuka 6—12-18 és 2 személyes teritékek kávézó és thea készletek szekrény tálcza takarók, úgyszintén saját gyártmányú k é s z f e l i é r i i c B t i ü i i i l U t e l és pedig női iugek, háló köntösök női nadrágok szoknyák fésülködő köpenyek, háló fejkötök stb. ugyszintéu á g y f e h é r n e m i ü i i k k e t , k é s z c a c l i c m l r s a t i n s e l y e m é s a t l a s p a p l a n o k a t I Ó S Z Ö F m a t r á c z o k a t . agy-ém a s z t a l t e r í t ő k é s z l e t e k e t c s i p k e é s j u t t a f ü g g ö n y ö k e t á g y e l é v a l ó f u t ó f a l - é s p a m l a g s z ő n y e g e k e t ; a legú jabb bútor szöveteket jutta, crepe, satia, rips gobelin, cachemir, bourette kelmékben. Selyem paplanok megrendelésre monogram és fodorral a legdivatosabban és legszebben készíttetnek. Bárminemű e szakba vágó megrendelések fehérnemüek elkészítése monogramok bimeztetése stb. a legpontosabban eszközöltetnek. Megrendelések teljes kiházasitási készletekre külön költség előirányzat szerint 200 írttól 2,500 frtig és feljebb a legrövidebb idő alatt eszközöl tetnek sőt készletben is tartatnak. l í r á k s z á m á r a a legjobb minőségű sifon és minden fajú kitüoő szabású színes ingekkel, lábravaló, zsebkendők, lábtyük, gallér és kézelőkkel szolgálhatunk. Ezzel kapcsolatban ajánljuk dus választékban selyem raktárunkat fekete noblessef faille, surrah merveilieux, színes tjelyem ruhákat, bársony» plüsch, moire, diszeket legfinomabb fekete spanyol csipkéket gyöngyös diszitéseket. A legjobb minőségű fehér és színes kötő pamutokat czérnákat a legelső gyártmányú női férfi és gyermek harisnyákat és mindenféle rövidárukat is nagy mennyiségben szolgálhatjuk. ¥%
Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Mintákat és árjegyzéket kivánatra bérmentve küldünk.
¥i
A nagyérdemu közönség becses pártfogását kérve teljes tisztelettel
Kunz József és társa.
paxixlSnn^
IHarsliali Sons & Co. Lmtd G R A E P E L H U G Ó ( e z e l ő t t S G H M I D H.) íöügynöke Budapest, VI. ker., gyár-utcza 58. sz., (bárány-utcza szegletén 16. szám,) ajánl
GÖZMOZGONYOKAT, CSÉPLŐGÉPEKET, ŐRLŐMALMOKAT, (fogaskerekű és szij hajtással) liszthengerek és mindennemű szelelő és gabona-rostákat. (361) 2 - 3 .
sor vetőgépek, Eckert-féle szélesen szóró vetőgépeket,
Eckert-féle szabad, két- és háromvasii ekék, M A Y E R - F É L E TRIEJJRŐK,
sTOOBfcavágőfcat, &a?£lémalm©kat> stl). rr*Zz Árjegyzékek kivánatra ingyen és bérmentve. 11==-
nnrTTTTTTTTTTTTTTlXIXIX^ Debreczen, 1882." Nyomatott-a város könyvnyomdájában
I
Melléklet a ^Bebreczen-NagyváraJt Értesítő" 38-lk számához. Pályázat. Kitűnő valódi boreczet,
A h. Böszörményi közbirtokossági takarékpénztárnál a könyvelői állás,—•'' lemondás folytán, — üresedésbe jővén, a közgyűlésnek 79 sz. alatti határozata alapján ezen állásra ezennel pályázat nyittatik. Felhivatnak az ezen állást elnyerni óhajtók, hogy szakképzettségüket igazoló pályázati kérvényüket é folyó év Septomber hó 28-ik napjáig a takarék pénztár igazgatóságágoz n> njtsák be, — mivel a későbben érkezendő ily pályá zatok a választásnál nem vétetnek figyelembe. A könyvelői állás 1000 forint évifizetésseljavadalmaztatik, — és a elvá lasztott, — fizetése kétszeregének megfelelő biztosítékot köteles nyújtani. H. Böszörmény 1882 September 5.
3E O
t t
első eczet és eczetlél gyár dcbrmenbcn főtér a vái\ állásával szemben. #•
C30ÖÖCXXKXXXXXXXKXXK>
(415) 1 — 1.
Gép olaj
•
5 0 0 márka
Belföldi, angol és olajbogyóból sajtólt legfinomabb minőségű gépolajt, olvasztott fagyut, kendert gép tisztításhoz, ngy szintén Belgiumi szekérkenőcsőt valamint szabadkézzel készített dohtey zsineget bel és külföldi ásvány gyógy és savanyu -- vizeket valódi milly gyertyát; bel és külföldi sajtokat, tátrai és liptói túrót, maearóni tésztát és tarhonyát. Legfinomabb
Legrand párizsi vegyész egy nagy fontosságú találmányt fedezett fel! Ez egy tyúkszem-tapasz, mely három nap alatt a legkissebb fájdalom nélkül még a legidültebb tyúkszemet is mely mélyen levan gyökeredzve gyógyít, melyért a feltaláló kezeskedik hogy az illetőnek ki a seb tapaszainak használata után, sem távolí totta a tyúkszemét 500 márkát készpénzt fizett Egész bátran elmondhatjuk, hogy ez az egyedüli szer mely sikert von maga után Ára egy doboznak használati utasitassa], bérmentve küldve 1 frt. postautalványon Az egyedüli eredeti csak a feltalálónál.
kétszer tisztázott Roorbachi cmkrot nagy és kis süvegekben, ugy szintén koezkadarabokban
i g e n j u t á n y o s ébirlDaaaL, valamint gyümölcs befőzéshez középfinomczukrot süvegekben ajánl
Legrand (3-i9) 4 — 6
J ^ 1 H ] JL
Balassa Károly
(267)7—10
•^^•^^•^•••^•^^••^^••^••^••^^•^^•^^Ü •
J
T ajánl
igazgató.
• • • •
25
mindenféle u g o r k a eczeLel, legjntányosabban
Karap Antal
•
•
•
valamint első rendű
(384)8 10
•
végy észnél kapható, Köln a Rh, Giegstein 01.
~
J
Geréby Fülöp.
Vidéki megrendelések mint rendesen, gyorsan eszközöltetnek.
ni
^XKXXXXXXXXXXKKXXSGOOOCXKXXXXX*
wmm&
gépműhelyében
Kávé ajánlat
mindennemű házi és gazdasági gépek
A l u l í r o t t b á t o r k o d o m a t. c z. f o g y a s z t ó kö z ö n s é g n e k
egészséges tiszta izü kávét
4>
esetiegr u j a k n a k j u t á n y o s és gryors k é s z í t é s e felvállaltatik. (199)19-25
kilogramjat 1 frt. 42-től 2 forintig (a fogyasztás adó betudásá val) azon reményben ajánlani, hogy kávéim minőségre valamint árára nézve jutányosabbak mint a már többek által hírlapi hirde tések folytán posta csomagokban Hamburg' Triest és Manheimból hozatott kávéknál. Felkérem azon igen tisztelt vevőimet a kiknek ilyen posta szállítmánnyal érkezett kávéjokvan szíveskedjenek egy kis mennyi séget magokhoz venni és az üzletemben az én általam ajánlott ká véval összehasonlítani mely alkalommal biztos meggyőződésre juthat nak miszerént előny vagy hátrányokra történt-é a külföldi bevá sárlás. Csakis kötelességem vélem az által teljesitni vevőim iránt a mikor alkalmat nyújtok hogy ez összehasonlítás által maguknak biztos meggyőződést szerezhessenek. — A minták megtekinthetők anélkül hogy az illető netaláni bevásárlásra kötelezettnek érezhetné magát; mivel ezen ajánlatom csupán t. ez. vevőim tájékozására eszközöltetett.
<$>^
«$><$>4MHM> Ezennel van szerenbsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint [ helyben Piacz-uteza Biedermann-féle palotában egy
könyv-, zenemű és papirkereskeílést nyitottam és a mai kor igényeinek megfelelőleg rendeztem be. Üzletemben a bel- és külföldi irodalom termékei valamint mindenféle iskolai könyvek, eredeti, továbbá iró és rajzszerek, üzleti és gazdasági könyvek jutányos áron kaphatók. Megrendelések leggyorsabban három nap alatt pontosan esz közöltetnek. Magamat a n. é. közönség becses pártfogásába ajánlva maradok kiváló tisztelettel
Tisztelettel
Lewitter Győző
Geréby Fülöp.
(333)6—10
könyvkereskedő.
(407) 2—3.
A b o r s z é k i ásványvíznek A raktáros neve
Borszékén
A forrásnál
Debreczenben
Geréby Fülöpnél
25-ös
50-es
'/2 literes
1 literes
1 kupás Raktárak lielyei
30-as
50-es
"„Rögtön nyomé66 48-as J
kr ; frt
kr
frt
kr
6
—
3
80
5
25
10
80
6
90
7
30
frt
kr
frt
kr
frt
6
50
3
35
k i l o g r a m m
|
A ládák nehézsége (súly) 112
j
58
80
.
52 (286)
43 9--10. lg
(német birodalmi szabadalom 14120 sz. CS. k. osztr. szabadalom ezüst erem és okmány) az egyeeliili s&aLÍ>€*tt€ f t i i í « M w . N. B. \ szabadalom Fnmczia ós Angolorszng részérő eladó. (340) 5—?
DEBKECZEN-NAGYVÁKADI ÉRTESÍTŐ.
ÍXXXX5000000000O0O0OOOOCXX Általános sorbavetö gépeket Sorbavetögépeket könyn y ü szerkezettel Szórva vető gépeket Rögtörö és gyttrüs hengereket Porhanyitó-ekéket és lókapákat E k é k e t és boronákat Borsajtókat és szölözuzókat Szecska és répavágókat stb.
Van szerencsém a helybeli és vidéki n. é. uri közönség becses tudó mására hozói, hogy a helybeli piaczon levő
Férfi ruha raktáromat a közelgő téli idényre oly dúsan szereltem fel hogy minden igényeknek legelőnyösebben vagyok képes megfelelni. Elsőrendű összeköttetéseim azon kellemes helyzetbe juttattiikvhogy a legkitűnőbb kelmékből a legizlésesebb és legújabb divat szereint készült
X X férfi és gyermekruliákat téli köQ penyek és téli bundákat, Q X !p€ X %* £B Q £% X
FLEISCHER és TÁRSA
oly bámulatos olcsó árban szolgálhatok hogy e téren a versenyt senki sem állhatja meg. Egy téli öltöny 9 ftól feljebb. Bőr bélésű kabát 10 ftól 18 ftig A újonnan érkezett nagymennyiségű téli ruhák által iizlethelyiségemDen előállott térszüke és az őszi idény előhaladottsága következtében elhatároztam, — még raktáromban lévő legújabb divatú őszi gyapjúszövet öltönyeket 25%-al az eredeti gyári áron alul elárusitatni. E ritkán kínálkozó alkalmat a n é. közönség becses figyelmébe ajánlva, minél tömegesebb látogatást kérve. mély tisztelettel
X (414)2—2
gépgyárából K a s s á n és a Csermely völgyben Kassa mellett, ajánl.
SESZTÍNA LAJOS DEBRECZENBEN. Árjegyzék mentve küldetik.
és kimerítő k é p e s j e g y z é k kívánatra bér (406)2—5.
Katz Hermáim
j€
ruha kereskedése Csanak ház.
2
Ilii! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiamiiiiiiimiiiniiiiiiiiBiiiiiiiiiiii
356. s z á m . 144. s z á m .
ÁRJEGYZÉKE
DDEflT mm
az „ I S T V Á N " gőzmalor készítményeiről saját r a k t á r á b a n .
Kölönbféle minőségben kapható
(iaszner Károly fűszer üzletében, D E B R E G Z E N , Czegléd-uteza, Zlobermann H irodája.
379. 5—6.
Dusán felszerelt férfi ruha raktár,
Férfi ruha raktár! t4 m t& &
czim alatt, mely a legjob hirnek örvend Főpiacz báró Josinczyné úrhölgy házában a HuDgária kávéház átellenében. Van szerencsém a n. é. közönség becses figyelmében ajánlani raktáramat melyet az őszi idényre igen dúsan — és bámulatos olcsó férfiruha-árukkal rendeztem be, ugy hogy 20%—25% olcsóbb mint bármely ily más üzletekben. Nevezetesen utazó bundák Erdélyi bárány —Suppos— Farkas-Róka bőrös bélessel 3 5 - 1 0 0 frtig. Valódi Darócz köpeny 10— 25 frtig. Franczia-Süna-Boj kelmékből köpeny . . . . 14— 25 „ Mexikáner „ „ „ „ 1 2 - 25 „ Majlat perzsia gallérak valódi Magyar köpeny . . 15— 30 „ 35 „ Téli kapátok-Sün a-és boj kelmékből & Darócz és Sima kelmékből bárány bőr bélésű kabátok 10 20 „ 30 „ Férfi öltönyök Magyar és francria szabású . . . 8Szalon öltönyök 18- 30 „ 25 „ Őszi kabátok (úgynevezett Überziher) . . . . 9 Magános nadrágok francza—magyar—LengyelLovagló és Csizma szabásuak 3- 10 frtig. Gyermek felöltők (úgynevezett Überziher) Mexikáner 4— 10 és kabátok 3 - 12 Gyermek öltönyök Süna— kelmékből Üzletemet továbra is a Koczkás n. é. közönség becses figyelmébe ajánlva.
F e u e r w e r k e r Ignátz. Debreczen főpiacz Hungária kávéházal átellenben. (409) 2—12.
HS^S^^^^^^^ Kiadó boltok. A ref. egyház tulajdonát képező b a z á r é p ü l e t b e i dik és hatodik számú J E S C ^ J L á T T
ÁRJEGYZÉKE
Csanak József lisztkereskedéséböl Á r a k ausztriai értékben Debreczeuben. Kötelezettség és engedmény nélkül. Készpénz fizetés mellett. Készpéoz fizetés mellett, kötelezettség nél Ingyen zsákkal. 100 kiló kül az árváltozásokért. Asztali dara nagy szemű 22.80 2280 Dara középszerű . . Zsákok sulytartalma g3y2 7 0 kilo teljsuly 21.80 szinte tiszta súlynak véve. 22.20 Király liszt . . 2160 Lángliszt Montliszt 21 100 kilónként Zsemlyeliszt különös . . . 20.40 •»• „ » • •• • 19-80 Szám Fehér kenyérliszt 1-sö rendű . 19.— szinte 2-sod „ 17,80 A.Búzadara nagyszemü Közép kenyérliszt 1-ső rendű 16.40 C. „ közép 2-. 13.40. 0 Királyliszt . . . Barna kenyérliszt 1-ső „ 11.20 1 Lángliszt . . . . 2-od _ 2 Montliszt. . . Lábliszt . . . . . . 7.20 3 Zsemlyeliszt 1 rendű Veres liszt , II. » Finom korpa zsákkal 4.60 4 5 Fehér kenyérliszt í r . „ • » zsáknélkül 4, » II. „ 12. Durvakorpa zsákkal 4.20 6 „ , ' zsáknélkül 3.60 7 Közép kenyérliszt I. „ 5 , • • II; , Simán őrlött búzaliszt zsákkal 10.80 8 M ugyaDaz „ „nélkül 10.20 8V2 Barna kenyérliszt Csirke búza 5.— 83/4 • Dara és liszt 25 kilós zacskókban 100 kg Búzadara és liszt 25 kilós ingyen zacskók zacskóval együtt 60 krjával drágább ban 50 krral 100 kiló drágább, az egész Debreczen, 1882. sept. 5. zsákvételnél kitett áraknál. k zsákok sulytartalma, — teljsuly tisztasúlynak véve. Debreczen, 1882. augusztus 29. A. B. C. 0—9 számig 25 és 85 kilo. (28) 29—52. 10 11. 12 50 „ — „ Sima liszt 75 „ — „
Csinos bajusz
Cserébe!
az ifjú legszebb óko. Az oly gyorsaar hirnovesá vált M n g t B é | M , B . |
Balsam
Paul Bosse-tól, , , lYankfurt a/Main, i Scbillerstrasse 12, ai gyorsasíig és erötol-i jésség tekintetében E _ a szakálnövüsztós p toré* sxodákat mivel, s'valainennyi e &* szert mesze felülmúl. •m Hatása biztos., Bizonyítványok m nagyszámmal. — Axa egy adagnak! 1 FI. 80 Xr.
|T) IS •2 Tj
Szepes megye Merény vá rosából egy családból való 17 éves fiu c s e r é b e ajánltatik Szeptember elsejétől Bővebb felvilágosítást Zich e r m á i m H. intézete nyújt. (364.) 1 - 3
e n i i 1 1 1 1 1 1 1 1 1 i M1111111 i i 11 HIRDETÉS. negye
folyó évi október első
napjától egy vagy több évre kiadó. A bérleni szándékozók ajánlataikat N a g y Ferencz gazdasági szakbizottsági elnök úrhoz adják be.
Rab .László (396)2—2.
Budapesti gőzmalmi lisztek
egyházi algondnok.
Csinos kiállítású s e mellett igen tartós l á b b e l i k e t , ugy férfiak mint nők számára felvállal és igen jutányosán készit, valamint nagy választókban lévő kész czikkeit is ajánlja
-Tóth'V.'cKdpész, 2—?
Rózsatér elején a város ház alatt.
Iliiiii•••i•11n111 íiiüi
•'
