Összeállította: Dr. Szabó Attila Előterjesztette: Dr. Szabó Attila Látta:
Tárgy:a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 10/2011. (V.26.) önkormányzati rendelet szabályozza Visegrád Város közigazgatási területén a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályait. Visegrád Város Önkormányzat Képviselő-testületének 51/2013.(II.21.) számú határozattal elfogadott önkormányzati rendeletek felülvizsgálati ütemterve szerint a 2013. március 21-i képviselő-testületi ülés egyik napirendi pontja a „szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 10/2011. (V.26.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata és szükség esetén annak a módosítása, újraalkotása. A rendelet újraszabályozását az alábbiak indokolják: 1) A rendelet több szakaszában megsérti az Alaptörvény 32. § (3) bekezdését, valamint a „jogalkotásról” szóló 2010. évi CXXX törvény 3.§-át, amikor is magasabb rendű jogszabály a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt) szóló 1993. évi III törvény rendelkezéseit a rendeletben azzal ellentétesen szabályozza. (A rendelet 1.§-a, 4-5 §-ai, 6 §-a, 7.§-a, valamint 16 §-a) 2) 2012. január 1-jétől a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmekről a jegyző dönt, ettől az időponttól megszűnik a helyi lakásfenntartási támogatás nyújtására lehetőséget biztosító törvényi felhatalmazás, azaz a jövőben az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nem adhat, ezért lakásfenntartási támogatást nem lehet helyi rendeletben szabályozni. 3) 2013. január 1-től egyes szociális ügyek például időskorúak járadéka, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása, alanyi jogon járó ápolási díj illetve normatív közgyógyellátás a járási hivatal hatáskörébe kerültek, ezért ezen ügyeket nem lehet szabályozni a helyi rendeletben. 4) a) Szt 37/A § (3) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzat rendeletében szabályozza a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködésének eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. b) Szt 33.§ (7) bekezdése és a 38.§ (9) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzat rendeletében előírhatja a normatív lakásfenntartási támogatásra illetve az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletben megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő.
Javaslom, hogy a képviselő-testület ezen jogszabályi lehetőséggel éljen és ezen segélyek esetében egyéb feltételként írja elő a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó kötelezettséget. Ez a hatályos rendeletben nem volt szabályozva. 5) Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Népjóléti Bizottság (továbbiakban: Népjóléti Bizottság) hatásköre széles, ezért javaslom átgondolni, hogy egyes segély esetében ne a Népjóléti Bizottság, hanem a polgármester legyen a hatáskör címzettje, a döntésre jogosult például: temetési segély, beiskolázási segély, esetleg átmeneti segély esetében. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Népjóléti Bizottság segély iránti kérelmeken felül több időt tudjon fordítani kulturális, oktatási és sport önkormányzati feladatokra is. Előzetes hatásvizsgálat: A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható követelményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a testületet tájékoztatni kell. Az IRM rendelet 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell: a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A fentiek alapján a rendelet újraszabályozása tárgyában – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom: 1. Az új rendelet megalkotásának valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: 1.1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: Társadalmi hatása nem releváns. 1.2. A gazdasági, költségvetési hatása: az egyes segélyeknél az egy főre eső jövedelmi határok nem változnak, nem szűnnek meg segélyek, ezért gazdasági, költségvetési hatása nincsen a rendeletnek. 2. A módosításnak környezeti és egészségügyi következményei: nem releváns 3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: Az adminisztrációs terhek nem változnak, mivel új segély nem kerül bevezetésre, ezért a feladatok a Polgármesteri Hivatal jelenlegi létszámkeretével elvégezhetők. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A jogszabály elfogadásának elmaradása esetén az önkormányzat jogszabálysértést követne el, illetve ellentétes lenne a rendelet a magasabb szintű jogszabályokkal. Ebből adódóan a Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi észrevétellel élne. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az új rendelet elfogadása többletkiadást nem eredményez.
2
Az önkormányzati rendeletekhez indoklási kötelezettség is társul. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségessé teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is. Mivel a rendelet több szakaszában megismétli a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezéseit illetve azzal ellentétes, ezzel megsérti az Alaptörvény 32. § (3) bekezdését valamint a „jogalkotásról” szóló 2010. évi CXXX törvény 3.§-át, ezért javaslom a képviselőtestületnek a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet újraszabályozását, ezzel megalkotva az alábbi rendeletet. Rendeletalkotási javaslat: Visegrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló …../2013.(….) önkormányzati rendeletet. A támogató döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges. Visegrád, 2013. március Dr. Szabó Attila aljegyző
Rendelet javaslat: Visegrád Város Önkormányzat Képviselő- testületének …./2013. (……...) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól Visegrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, "a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, a 26.§-ában, a 32.§ (3) bekezdés, 33.§ (7) bekezdés, 37/A.§ (3) bekezdés, 38.§ (9) bekezdés, 43/B.§ (1), (3) bekezdés, 45.§ (1) bekezdés, 46.§ (1) bekezdés, 48.§ (4) bekezdés, 50.§ (3) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján - a Szt. által szabályozott a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy Visegrád város közigazgatási határain belül élő szociálisan rászorult egyének és családok gondjainak enyhítése érdekében a Szt. rendelkezéseinek megfelelően meghatározza a rászorultak számára adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. 3
A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya Visegrád Város közigazgatási területén élő, az Szt 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki. 3.§ (1) E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalmak tekintetében Szt 4. §-ában meghatározottak az irányadók: a) jövedelem b) vagyon c) család d) közeli hozzátartozó e) egyedülélő f) háztartás g) rendszeres pénzellátás h) keresőtevékenység i) aktívkorú j) egyedülálló. (2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: a) hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegség legalább 8 napos kezelés esetén, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset, b) családfenntartó közeli hozzátartozó halála és nincs életbiztosítás, c) egy hónapot meghaladóan ellátás nélkül marad (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósításának, illetve egyéb ellátás pl. családi pótlék megszűnése) d) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe, e) önhibán kívül bekövetkezett épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó elemi kár ( pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) és a biztosító vagy egyéb szerv nem fizet f) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás, g) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet (3) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen: a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe, mely évente egy szolgáltatásra vehető igénybe, vagy az éves elszámoló számla meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át, feltéve, hogy adósságcsökkentési támogatásban nem részesül, valamint a lakásfenntartási támogatás nem ezen a jogcímen került megállapításra. b) krónikus betegség miatt bekövetkezett, 14 napot meghaladó időtartamú gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi ellátás időtartama) c) gyógyászati segédeszközök beszerzése d) közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos 3 hónapnál hosszabb időtartamú, 8.000.- Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete. (4) Krízis helyzet (3) bekezdés a), e) és g) pontokban felsorolt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek bármelyikének bekövetkezése. II. fejezet Ellátásra való jogosultság megállapításának általános szabályai 4.§
4
(1) A szociális ellátásokat az igényelt ellátás típusának megfelelő nyomtatványon a Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban Hivatal) történő benyújtásával lehet kérelmezni. A nyomtatványok átvehetőek a Hivatalban illetve letölthetőek a www.visegrad.hu internetes oldalról. E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyek elektronikus úton nem intézhetőek. (2) Ha a Szt. másképpen nem rendelkezik a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól részletesen nyilatkozni. A kérelemhez csatolni kell valamennyi jövedelemmel rendelkező családtag jövedelméről szóló igazolást, illetve nyilatkozatot az alábbiak szerint: a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a munkaviszonyban állóknak - a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló – munkáltatói igazolást; b) nyugdíjasoknak a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvényt (nyugdíjigazolást) vagy az ellátást tanúsító egyéb okiratot; c) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezők esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát; d) vállalkozó estében az illetékes Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, e) egyéb kereső tevékenységből, származó jövedelmek esetén a kérelem beadását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről szóló hiteles igazolást, f) álláskeresési járadékban részesülő személynek az ellátást megállapító határozatot, g) egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a gyermektartást illetve árvaellátást igazoló iratot, h) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, i) ösztöndíj esetében a kérelem benyújtását megelőző havi ellátást tanúsító iratot. (3) Ha a Szt. másképpen nem rendelkezik a szociális ellátások iránti kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kérelmező nevét, b) a születési helyét, idejét, c) anyja nevét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) a kérelmezővel közös háztartásban élőknek az előbb felsorolt személyi adatait, f) a jogosult és a vele közös háztartásban élők Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ), g) a szükséges jövedelmi adatokat, h) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét és szakképzettségét. (4) Átmeneti segély iránti kérelem esetében csatolni kell azokat az iratokat, igazolásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzet megítélése megfelelően alátámasztott legyen. (5) A szociális igények elbírálása során a Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, nyilatkozatokat, valamint a szociális helyzetet környezettanulmány során ellenőrizheti. (6) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor átmeneti segély formájában nyújtott támogatások esetében az ügyintézési határidő a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanap. (7) A kérelemben foglaltak érdemi elbírálásáról az átruházott hatáskörben eljáró Polgármester vagy Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Népjóléti Bizottság határozattal dönt. (8) A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve a folyósítás módjáról. A szociális ellátások közül a rendszeres ellátást havonta utólag a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig, míg az átmeneti jellegű ellátást a határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül kell a jogosult bankszámlájára átutalni vagy készpénzben a Hivatal házipénztárából kifizetni. (9) A Polgármester vagy a Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Népjóléti Bizottság által hozott érdemi döntés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül Visegrád Város Önkormányzat Képviselő-testületének címzett, de a Hivatalnál benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elbírálásáról a képviselő-testület soron következő ülésén dönt. 5
Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése 5.§ (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítése esetén az Szt. 17. §-ában foglalt szabályokat e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) A kötelezett szociális helyzetére tekintettel az ellátás megtérítése méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető. (3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett a) hajléktalanná vált, vagy b) a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 50%-át (14.250 Ft) meg nem haladó mértékre esett vissza. (4) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át (22.800 Ft) meg nem haladó mértékre esett vissza. (5) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet. (6) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (37.050 Ft) nem éri el. (7) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően: a) 50 000 forintig 3 hónap, b) 50 001-100 000 forintig 6 hónap, c) 100 000 forint felett 8 hónap. (8) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani. (9) A támogatás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt. III. fejezet Pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra vonatkozó helyi rendelkezések 6. § Visegrád Város Önkormányzata a Szt., illetve az e rendeletben meghatározott feltételek esetén az alábbi szociális ellátásokat biztosítja: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, méltányossági közgyógyellátás, beiskolázási segély (nem kötelező), kamatmentes lakáscélú kölcsön (nem kötelező) Rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési szabályai 7. §
(1) Az aktív korúak ellátására az Szt., valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) - c) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy (továbbiakban jogosult) együttműködésre kijelölt szerve a Dunakanyari Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő). (3) A jogosult köteles: 6
(4)
(5)
(6) (7)
(8) (9)
a) a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítőnél nyilvántartásba vetetni magát, b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni, és az ezen alapuló együttműködési megállapodást megkötni, c) az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani, d) folyamatosan kapcsolatot tartani a Családsegítővel, és legalább kéthavonta eleget tenni a megjelenési kötelezettségének a Családsegítő által megjelölt időpontban. A Családsegítő a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi: a) egyéni képességeket fejlesztő, b) életmódot formáló, c) egyéni életvezetési, d) mentálhigiénés, e) rehabilitációs, f) reintegrációs, g) önsegítő és képességfejlesztő, h) munkára és pályára állítási, i) pályakorrekciós csoportfoglalkozások és tanácsadások. Az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha a jogosult: a) a Családsegítőnél nem jelenik meg határidőben, és nem veteti magát nyilvántartásba, b) nem működik közre a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c) nem köti meg az együttműködési megállapodást a Családsegítővel, d) megszegi az együttműködési megállapodásban foglaltakat, különösen, ha nem tesz eleget együttműködési, vagy megjelenési kötelezettségének. Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha azt a jogosult a Családsegítőhöz benyújtott okiratokkal – különösen orvosi igazolás, zárójelentés, hatósági bizonyítvány – kimenti. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő tizenöt napon belül írásban, új határidő kitűzésével felhívja a jogosultat, hogy tegyen eleget a jogerős határozatban, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy amennyiben az együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül. A Családsegítő a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségén túl köteles a hatóságot írásban, a kötelezettségszegésről, esetlegesen annak kimentéséről tájékoztatni, továbbá a másodszori felróható kötelezettségszegés esetén a rendelkezésre álló valamennyi okiratot megküldeni. A Családsegítő évente írásos értékelést készít az együttműködés során végzett munka tapasztalatairól, melynek megküldésével tájékoztatja a jegyzőt. Az aktív korúak ellátására és a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei 8.§
(1) Az aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás), valamint a normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja az Szt. 33. § és a 38. §-ában foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles életvitelszerűen lakott házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db hulladéktároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, 7
b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található hulladék és lom eltávolítására, c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására, e) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (3) Az Szt. 34. § (2) bekezdése, valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát, annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról. (4) Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó (1)-(2) bekezdésekben foglalt kötelezettségeinek – felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni. (5) Ha a normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező vagy a támogatásra jogosult személy (1) és (2) bekezdésekben foglalt kötelezettségeinek – felszólítás ellenére – nem tesz eleget, kérelmét el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. (6) A jogosultság feltételeként e rendelet 7. §-ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Hivatal szociális ügyintézőjén illetve a Családsegítőn keresztül ellenőrzi. Az ellenőrzést a rendelet 1. mellékletében szereplő környezettanulmány nyomtatvány felhasználásával végzi. (7) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett szóbeli vagy írásbeli jelzést követő 5 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a jegyzővel írásban közölni. (8) Az elvégzett környezettanulmány 1 évig érvényes. Ápolási díj 9. § (1) Az ápolási díj a Szt 41. (1) bekezdésén túl annak a hozzátartozónak állapítható meg, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha: a) az ápolást végző személy jogosultsága szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél (28.500 Ft, törvény minimum), egyedülálló esetén a 150 %-át (42.750 Ft törvény minimum), b) az ápolást végző személy és ápolt személy nem kötött eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést, valamint c) az ápolt személlyel közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó. (2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (3) Meg kell szűntetni az ápolási díj folyósítását, ha az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon – kivéve, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, illetve az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni – nem gondoskodik: a.) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kiegészítéséről; b.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról; c.) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. (4) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését az önkormányzat házi segítségnyújtójának igénybevételével ellenőrzi. 8
(5) Az ápolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szóbeli vagy írásbeli jelzés esetén minden esetben ellenőrizést kell végezni. (6) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni. (7) Kérelmek elbírálása a polgármester hatásköre. Átmeneti segély 10. § (1) Átmeneti segély a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, különösen, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni képtelen, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szoruló személyek részére nyújtható. (2) Átmeneti segélyre való jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 %-át (35.625 Ft), egyedülélő esetén 250 %-át (71.250 Ft, törvényi minimum 42.750 Ft) nem haladja meg. (3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetekben akkor is megállapítható a támogatás, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem maximum 10 %-kal, egyedül élő esetén maximum 20 %-kal haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt és vagyona nincs. (4) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. a) Alkalmankénti átmeneti segély adható annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel. aa) Az alkalmankénti átmeneti segély összege - rászorultsághoz igazodóan - 3.000 Ft-tól 30.000 Ftig adható, mely különösen indokolt esetben magasabb összegű is lehet. ab) Az alkalmankénti átmeneti segély gyógyszertámogatásként, illetve egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető, feltéve, ha a kérelmező közgyógyellátásra nem jogosult. ac) Amennyiben a kérelmező eseti gyógyszerkiváltáshoz kér támogatást, úgy az alkalmanként nyújtható támogatás alacsonyabb összegű is lehet, mint az aa) pontban meghatározott összeg. A támogatás összege gyógyszertámogatás esetén legfeljebb a gyógyszerköltség ezresekre kerekített összege. b) Havi rendszerességgel adott (a továbbiakban időszakos) átmeneti segély adható annak a személynek, aki időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondokkal küzd, különösen, akik önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni képtelen, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorul, feltéve, hogy a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel. ba) Az időszakos átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá más ellátási formaként is nyújtható. Más ellátási forma különösen, akinek lakása elemi csapás okozta kár következtében életveszélyessé vált, lakhatatlan, és a lakhatását önerőből nem tudja megoldani lakhatását elősegítő bérleti díj támogatásként. bb) Az időszakos átmeneti segély kérelem alapján, a rászorultság mértékétől függően 2-6 hónap időtartamra állapítható meg. A segély minimális összege havonta a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a, együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át, valamint a folyósításának megszűnését követő 6 hónapon belül újra nem állapítható meg. A megállapított átmeneti segélyt pénzbeli támogatásként minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. bc) Ha időszakos átmeneti segély kerül megállapításra, a határozatban fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget. (5) A pénzben megállapított alkalmankénti átmeneti segélyt a jogosult a döntés kézhezvételét követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti fel. 9
(6) Átmeneti segély csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható a lakásvásárlási törlesztő részletének árfolyam ingadozásából fakadó aránytalan fizetési kötelezettségének teljesítéséhez, rendezéséhez egymást követő két naptári évben legfeljebb egy alkalommal legalább 50.000 Ft, legfeljebb 100.000 Ft. (7) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtandó átmeneti segély feltételei: a) a kérelmezőnek nincs közüzemi tartozása az elmúlt egy évben, amit számlákkal igazolni tud, b) igazolja a lakáshitel törlesztő részletének összegét és az különbözetről szóló pénzintézeti igazolásokat, c) csatolja a jövedelemigazolásokat. (8) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segélyt hat hónapon belül kell visszafizetni. A visszafizetés és az esetleges részletfizetés határidejét, a kölcsönt megállapító határozatban kell rögzíteni. (9) Gyógyszertámogatás esetén a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az orvosi vényen a gyógyszerár által beárazott orvosság vagy orvosságok bekerülési költségét. (10) Az alkalmankénti vagy időszakos átmeneti segély természetbeni ellátásként is nyújthatók. Természetbeni ellátás különösen: a) ellátás céljára felhasználható anyagok átadása (élelmiszer, tüzelőanyag, bútorzat stb.) b) ellátás biztosító szolgáltatások számláinak kiegyenlítése. (11) Az átmeneti segély megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az arra jogosult az adott évben az alábbi támogatásokban részesült-e: - lakásfenntartási támogatás, - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - polgármester által adott rendkívüli segély, - beiskolázási segély. (12) Az átmeneti segély megállapítása a Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Népjóléti Bizottság hatásköre. (13) Az átmeneti segély egy naptári éven belül három alkalommal állapítható meg. Az átmeneti segély iránti kérelmek benyújtása között, ugyanazon kérelmező esetén legalább három hónapnak el kell telnie. (14) Halaszthatatlan, azonnali intézkedést igénylő létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő (2) bekezdésben meghatározott egy főre eső jövedelemmel rendelkező személy részére a polgármester átmeneti (krízis) segélyt állapíthat meg. Döntéséről a polgármester a Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Népjóléti Bizottságot utólag a határozat egy példányának megküldésével értesíti. Temetési segély 11. § (1) Temetési segélyre jogosult az a temetésről gondoskodó személy, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 200 %-át. (2) A temetési segély mértéke a számlával igazolt temetési költség 10 %-a, de maximum 30.000 Ft. (3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. (4) A temetési segély iránti kérelemhez be kell mutatni az igénylő nevére kiállított temetési költséget igazoló eredeti számlát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (5) A temetési segély iránti kérelmek elbírálása a Polgármester hatásköre. (6) A temetési segélyt a jogosult készpénzben a döntést követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti fel.
10
Beiskolázási segély 12.§ (1) Beiskolázási segélyben részesítő az a szülő, aki gyermeke iskolakezdését megélhetése veszélyeztetése nélkül nem tudja biztosítani, feltéve, hogy: a) gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és b) gyermeke általános iskolai tanulmányait a visegrádi általános iskolában végzi vagy a köziskolai, főiskolai és egyetemi tanulmányait nappali oktatás munkarendje szerint folytatja. (2) Nem jogosult beiskolázási segélyre az a szülő, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (3) A támogatás évente egy alkalommal vehető igénybe. A támogatásra vonatkozó kérelmet tárgyév május 1. napjától szeptember 30. napjáig a Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az iskolalátogatási igazolást. Tizennegyedik életévét be nem töltött tanulótól iskolalátogatási igazolás nem szükséges. (4) A beiskolázási segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egy gyermeket gondozó család esetében 40%-a, b) kettő gyermeket gondozó család esetében 70%-a, c) három vagy több gyermeket gondozó család esetében 90%-a. (5) A beiskolázási segély megállapítása a Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Népjóléti Bizottság hatásköre. Kamatmentes lakáscélú kölcsön 13.§ (1) Kamatmentes lakáscélú kölcsön Visegrádon lévő lakás megvásárlásának céljára, annak a visegrádi lakhellyel rendelkező személynek adható, akinek: a) családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át; b) lakásán kívül nem rendelkezik más ingatlannal vagy vagyonnal és c) a kérelem benyújtását megelőző öt évben nem részesült helyi lakáscélú támogatásban. (2) A kamatmentes kölcsön összegét a Képviselő-testület határozza meg. (3) A kölcsönt legfeljebb négy év alatt, egyenlő részletekben kell visszafizetni. Az első törlesztő részlet a határozat jogerőre emelkedését követő harmadik hónapban esedékes. (4) A jogosulttal a kölcsön felhasználásáról, a részletfizetési feltételekről és az utólagos elszámolás módjáról - a pénzösszeg kifizetése előtt - a polgármester köt megállapodást. (5) A kamatmentes lakáscélú kölcsön éves előirányzatának felhasználását követően beérkezett kérelmet azzal a felhívással kell elutasítani, hogy a fél a következő évben ismételten kérheti a támogatás megítélését. Köztemetés 14. § (1) Polgármester a Szt. 48. §-ának megfelelően köztemetést rendel el. A köztemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetés költséget, azaz 200.000 Ft-ot nem haladhatja meg. (2) A köztemetés kizárólag szociális sírhelybe történik, kivéve, ha az elhunyt részére a sírhely életében megváltásra került. Közgyógyellátás 15. §
11
(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A közgyógyellátási igazolvány kiállítására vonatkozó szabályokat és a jogosultak körét - kivéve az Szt 50. § (3) bek.– az Szt. 49-53.§-ai tartalmazzák. (3) Méltányossági közgyógyellátásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, aki a havi rendszeres gyógyító ellátásának költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 230 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja. (4) A méltányossági közgyógyellátás megállapítása a jegyző hatásköre. IV. fejezet Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A rendelet előírásait a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló többször módosított 1993. évi III. törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok vonatkozó rendelkezései irányadóak. (4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti "a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló 10/2011.(V.26.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 15/2011. (X.12.) önkormányzati rendelet. Visegrád, 2013. március
Félegyházi András polgármester
Dr. Szabó Attila aljegyző
1. melléklet a …/2013. (……..) önkormányzati rendelethez Környezettanulmány aktív korúak ellátására és normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság elbírálásához Tárgya: Lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata Név: __________________________________szül.idő________év___________hó____nap. Helye:__________________település_______________u.______sz._______em._______ajtó. Ideje: _____________év_______________hó____________nap. Ügyiratszám: ________________________/_______________. 12
I. Lakás adatai: •
Jogcím: - tulajdonos – főbérlő – albérlő – családtag – egyéb:______________________ Jellege: családi ház – házrész – társasház – szükséglakás – egyéb:___________________
• •
Udvar, kert: van
-
nincs
•
Állaga: újonnan épített - felújított – megfelelő – lepusztult – életveszélyes
•
Komfort fokozata: összkomfortos - komfortos - félkomfortos - komfort nélküli
•
Lakószobák száma:______________
•
Egyéb helyiségek: konyha – étkező – fürdőszoba – WC – spájz – pince – padlás
•
Fűtés módja: távfűtés – gázfűtés – vegyes tüzelés - padlófűtés – központi fűtés
•
Villanyárammal: ellátott – nem ellátott
•
Vízvezetékkel: ellátott – nem ellátott – udvari csap
II. Lakókörnyezet adatai: •
Szeméttároló edény:
udvarban: van - nincs lakásban: van - nincs
•
A lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, rendeltetésszerű használata, művelése: teljes mértékben rendezett – elfogadható mértékben rendezett - megművelt - gazos szemetes – lomos
•
Az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének gondozottsága: rendezett - szemétmentes - gyommentes - elhanyagolt - szemetes - gazos
•
Árok, áteresz rendben tartása: rendezett - szemétmentes - gyommentes - elhanyagolt - szemetes - gazos
•
Az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése (amennyiben szükséges) : megtörtént - nem történt - folyamatos
III. A lakókörnyezettel kapcsolatos észrevételek, megállapítások: 13
Az aktív korúak ellátására és a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges, helyi rendeletben előírt feltételeket: 1) teljesítette, 2) nem teljesítette, mert:____________________________________________________ ______________________________________________________________________ Visegrád, 20__ év _________________hó ________nap
_______________________________ környezettanulmányt végző
_________________________________ ügyfél p.h.
Környezettanulmány utóellenőrzéshez aktív korúak ellátására és normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság elbírálásához Tárgya: Lakókörnyezet rendezettségének utólagos vizsgálata Név: __________________________________szül.idő________év___________hó____nap. Helye:__________________település_______________u.______sz._______em._______ajtó. Ideje: _____________év_______________hó____________nap. Ügyiratszám: ________________________/_______________. I. Az utóellenőrzés tapasztalatai: A felszólításban szereplő hiányosságok pótlását: •
teljesítette, részben teljesítette, ezért újabb ellenőrzést javaslok, mert________________________
•
______________________________________________________________________ ______________________________________________________________________ •
nem telesítette, mert ____________________________________________________
______________________________________________________________________ ______________________________________________________________________ II. Az ellenőrzés során tapasztaltak alapján: •
Javaslom az aktív korúak ellátására vagy/és a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítását, illetve fenntartását. 14
•
Nem javaslom az aktív korúak ellátására vagy/és a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítását, illetve fenntartását.
. Visegrád, 20__ év _________________hó ________nap _______________________________ ellenőrzést végző p.h. 1. függelék a …/2013. (……..) önkormányzati rendelethez A „szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. törvényben és e rendelet során alkalmazandó fogalmak értelmezéséhez 1. Jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett – a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott - belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is; b) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál, akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85 %-ának illetőleg állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek: 1) a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3) az anyasági támogatás, 4) a tizenharmadik havi nyugdíj, 5) a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6) a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7) annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének 50 %-át nem haladja meg, 8) a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9) az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. 15
2. Vagyon: ha a törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát vagy b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 3. Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. 4. Közeli hozzátartozó: - a házastárs, az élettárs, - a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt - a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. 5. Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; 6. Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; 7. Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; 8. Kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel; 9. Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy; 16
10. Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. 11. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: a) hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegség legalább 8 napos kezelés esetén, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset, b) családfenntartó közeli hozzátartozó halála és nincs életbiztosítás c) egy hónapot meghaladóan ellátás nélkül marad (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósításának, illetve egyéb ellátás pl. családi pótlék megszűnése) d) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe e) önhibán kívül bekövetkezett épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó elemi kár ( pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) és a biztosító vagy egyéb szerv nem fizet f) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás, g) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet 12. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen: a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe, mely évente egy szolgáltatásra vehető igénybe, vagy az éves elszámoló számla meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át, feltéve, hogy adósságcsökkentési támogatásban nem részesül, valamint a lakásfenntartási támogatás nem ezen a jogcímen került megállapításra. b) krónikus betegség miatt bekövetkezett, 14 napot meghaladó időtartamú gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi ellátás időtartama) c) gyógyászati segédeszközök beszerzése d) közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos 3 hónapnál hosszabb időtartamú, 8.000.- Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete 13. Krízis helyzet 11. a), e) és g) pontokban felsorolt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek bármelyikének bekövetkezése.
17
