Tárgy: HATÁROZAT. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség)

FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: [email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 9013-14/2013 Ügyszám: Tárgy: A Szakoly 0296/2 hrsz. alatti Dél-Nyírségi Ügyintéző: Biróné Pájer Judit Bioerőmű egységes környezethasználati dr. Koós Erzsébet engedélye

HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség) EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT ad a Szakoly 0296/2 hrsz. alatti Dél-Nyírségi Bioerőmű telephelyén végzett tevékenységre, az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. részben meghatározott feltételekkel, az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai Neve: DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a cég rövidített elnevezése: DBM Zrt.) Székhely címe: 4234 Szakoly, Szakolykert u. 1. KSH száma: 13757812-3511-114-09 KÜJ száma: 102128701 II. Telephely adatai Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer alapján: Telephely neve: Dél-Nyírségi Bioerőmű KTJtelephely szám: 101626353 Létesítmény neve: Bioerőmű Gépegység KTJIPPC létesítmény szám: 101628391 Telephely címe: 4234 Szakoly 0296/2 hrsz. Telephely (P1 Fatüzelésű kazán kéménye) EOV koordinátái: X= 269851,92, Y= 864352,67 III. Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezése: Villamosenergia-termelés TEÁOR: 3511’08 Villamosenergia-termelés NOSE-P kód: 101.02

-2Besorolása a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. mell. alapján: 1.1 Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel. Kiépített termelési kapacitás A fatüzelésű kazán névleges bemenő hőteljesítménye: 58 MWth A fatüzelésű kazán névleges villamos teljesítménye: 19,8 MW Maximális tüzelőanyag felhasználás: 180 000 t/év biomassza (fa, faapríték) A segédkazán névleges bemenő hőteljesítménye: Felhasznált tüzelőanyag: propán-gáz

3,62 MWth

Kapcsolódó tevékenységek: - faanyagok fogadása, aprítása, tárolása, - vízkezelés, - karbantartás, - hulladékok gyűjtése Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: - A kazán biomassza (faapríték) tüzelésű, besugárzott tűzterű, rostéllyal szerelt, gőz/víz oldalon természetes keringetésű gőzkazán a gőzoldalon utána kapcsolt turbina hajtógőzének előállítására. - Az erőmű kizárólag a természetes fa összetételének megfelelő tüzelőanyagot használ fel. - A biomassza szállításához zárt gépjárműveket (speciális aprítékszállító kamionok) vesznek igénybe. - Az apríték tárolása szigetelt és vízelvezetéssel ellátott betonozott felületen történik. - Szabályozott tüzelőanyag adagolást alkalmaznak. - A fatéri anyagmozgatást végző szállítószalagok fedett kialakításúak. - A tüzelőanyag minőségét minden szállítmány esetében ellenőrzik. - Tüzelőanyag előkészítő rendszert alkalmaznak. - Az égéslevegőt többfokozatú előmelegítőn keresztül vezetik a kazánba. - A tüzelést számítógép által irányított automatikus vezérlőberendezés felügyeli. - A füstgáz portartalmának csökkentése érdekében elektrosztatikus porleválasztót alkalmaznak. - Az alkalmazott rostélytüzelés az alacsony égetési hőmérséklet miatt előnyös a füstgáz nitrogén-oxid kibocsátása szempontjából, továbbá a nitrogén-oxid kibocsátás csökkentése érdekében szelektív nem-katalitikus redukciós eljárást (SNCR eljárás) is alkalmaznak. - Az erőműben alkalmazott folyamatszabályozási technikák, valamint a tüzelési rendszer karbantartása a CO szint alacsonyan tartását is biztosítja. - Az alkalmazott biomassza tüzelőanyag gyakorlatilag halogénmentes, emisszió mérések igazolják a HCl és HF kibocsátási határértékeknek való megfelelést. - Az erőmű energetikai hatásfoka 33,29%. - A zajkibocsátás megelőzése érdekében a telephely zajforrásai épületen belül kerültek elhelyezésre, hangelnyelőket, zajcsökkentő berendezéseket alkalmaznak, az épületek hangszigetelő burkolással vannak ellátva. - A veszélyes hulladék tárolás létesítményei megfelelő műszaki védelemmel vannak ellátva. - A veszélyes hulladékok és a termelési nem veszélyes hulladékok fajtánként elkülönítetten kerülnek gyűjtésre. - A kommunális hulladékot konténerekben gyűjtik (szelektíven a papír, a műanyag, és a vegyes kommunális hulladékot). - A tüzelési maradékokat engedéllyel rendelkező vállalkozó részére adják át további kezelésre. - Az erőmű hűtési és gőzhasznosítási rendszereiben víztakarékos technológiákat alkalmaznak. A technológiai vízszükségletek kielégítésére, a technológiák vízminőségi követelményeinek megfelelő korszerű PLC vezérelt, víztakarékos vízkezelő technológiákat alkalmaznak: vasmangántalanítás (alap-vízkezelés), sótalanítás (RO és elektrodeionizációs berendezések). - A felhasznált vízmennyiséget vízmérő órával mérik.

-3-

Az erőmű gőzciklusának hűtésére száraz hűtőrendszert alkalmaznak. A szennyezetlen csapadékvizek ülepítés után vízpótlásként a földmedrű tűzivíztároló medencébe kerülnek bevezetésre. A nyersanyag felhasználásról, energia felhasználásról, környezeti terhelésről anyagmérlegek, nyilvántartások készülnek. A környezethasználó környezetvédelmi megbízottat alkalmaz. III./A.

Az egységes környezethasználati engedély a következő, a felügyelőség hatáskörébe tartozó, külön jogszabályban meghatározott engedélyeket tartalmazza: -

levegőtisztaság-védelmi engedély, szennyező anyag elhelyezése műszaki védelemmel, önellenőrzési terv jóváhagyása, üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása. IV. A tevékenység végzésének feltételei

1. Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000-500.000 forint bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi. 1.2. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a felügyelőség felé a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni.

2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3. Törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újra használatra előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére. 2.4. A környezethasználó – mint hulladékbirtokos – a hulladék kezeléséről a hulladékközvetítőnek, hulladékkereskedőnek, hulladékkezelőnek történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék

-4szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2.5. A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.6. A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni: a) a hulladékképződés megelőzése, b) a hulladék újra használatra előkészítése, c) a hulladék újrafeldolgozása, d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint e) a hulladék ártalmatlanítása. A fentiekben meghatározott tevékenységek közül azt kell választani, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldást hordozza magában, és elősegíti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósítását. 2.7. A környezethasználó naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerinti kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, valamint rendszeres adatszolgáltatását e rendelet 2. és 3. számú melléklete szerint köteles teljesíteni, a tárgyévet követő év március 1. napjáig. Az adatszolgáltatás kizárólag a KvAdatszolg programmal kitöltött formanyomtatványon, elektronikus adathordozón vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszer (ügyfélkapu) igénybevételével teljesíthető. A környezethasználó – ha tevékenysége megváltozik vagy megszűnik – az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy megszűnését a kötelezettség keletkezésétől, megváltozásától vagy megszűnésétől számított 60 napon belül köteles a felügyelőségnek írásban bejelenteni. 2.8. A környezethasználó telephelyéről az évente kiszállított nem veszélyes hulladék mennyisége meghaladja a 2000 tonnát, ezért az éves hulladék bejelentéshez a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti E-PRTR lapot is csatolni szükséges. 2.9. A veszélyes hulladékok gyűjtését munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen kell végezni. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint kell üzemeltetni, az üzemeltetés során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. 3. Vízminőség védelem

3.1. A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetése, a vízhasználatok gyakorlása a telephely vízbeszerzését biztosító mélyfúrású kútjára, vízellátására, vízkezelésére, használtvíz- és csapadékvíz elvezetésére kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglalt előírások maradéktalan betartásával végezhető. 3.2. A felszíni és felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telepi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A telephelyi tevékenységeket a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszíni és felszín alatti víz ne szennyeződjön. 3.3. A telephelyi tevékenységeknél úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást. 3.4. A telephelyen folytatott tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának, a felszín alatti vizek minőségének ellenőrzésére talajvízfigyelő monitoring rendszert kell működtetni. A 3 db

-5talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszert a vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyben és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak betartásával kell üzemeltetni. 3.5. A környezethasználó köteles a talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat útján rendszeresen ellenőrizni. A talajvízfigyelő kutak mintavételezését minden évben egy alkalommal április 15-ig kell elvégezni, majd a vizsgálati eredményeket - a vízszintmérési adatokkal együtt - április 30-ig a felügyelőség részére megküldeni. A talajvízvizsgálatoknak a pH, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát, szulfát, klorid, összes alifás szénhidrogén (TPH) tartalom meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a vízszintmérést is el kell végezni. 3.6. A monitoring kutak kútfejeit a vízminőség védelme érdekében le kell zárni. A kutak karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. 3.7. A környezethasználó köteles a talajvíz mintavételi hely biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani. 3.8. A felszíni befogadóba, mint időszakos vízfolyásba vezetett tisztított használt- és csapadékvizek minőségének meg kell felelnie az alábbi határértékeknek: Komponens pH Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Összes lebegőanyag: Összes só: Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok):

Kibocsátási határérték 6,5 – 9 között 75 mg/l 50 mg/l 2.000 mg/l 5 mg/l

3.9. A kibocsátás ellenőrzésére vonatkozó, Imréné Kovács Hajnalka (DBM Dél-Nyírségi Bioenergiatermelő Zrt. 4234 Szakoly, Szakolykert u. 1.) szakértő által Sz/2013./01. azonosító számú (készült: 2013. január, kiegészítve: 2013. augusztus) önellenőrzési tervet jóváhagyom. 3.9.1.

A kibocsátott és felszíni befogadóba vezetett tisztított használt- és csapadékvizek szennyezőanyag tartalmát a környezethasználó köteles rendszeresen ellenőrizni a felügyelőség által jóváhagyott önellenőrzési tervben foglaltak szerint a 3.8. pontban megjelölt komponensek vizsgálata révén.

3.9.2.

Kibocsátás mintavételi helye: az iszap és ásványolaj leválasztó berendezés utáni 2. jelű ellenőrző akna.

3.9.3.

A környezethasználó köteles a kibocsátási mintavételi hely biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani.

3.9.4.

Mintavételek gyakorisága, típusa: évente 4 alkalommal, negyedévente vett 5 pontmintából képzett 4 órás átlagminták.

3.9.5.

A környezethasználónak az önellenőrzési terv szerinti vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-ig be kell jelentenie a felügyelőségnek.

3.9.6.

A mintavételt és vizsgálatot végző akkreditált laboratórium: WESSLING Hungary Kft. Laboratóriuma (1047 Budapest, Fóti út 56.), akkreditációs okirat szám: NAT-113986/2012. Vitás kérdésekben irányadó, akkreditált laboratórium: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Laboratóriuma (4025 Debrecen, Hatvan u. 16.), akkreditációs okirat szám: NAT-1-1337/2012.

3.9.7.

Az önellenőrzésre kötelezett az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét azok tartalmától függetlenül - az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő 20 napon belül köteles megküldeni a felügyelőségnek.

-63.9.8.

A környezethasználó, mint önellenőrzésre kötelezett kibocsátó, köteles a szennyvízkibocsátás és a technológiai folyamatok üzemviteléről a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének megfelelően üzemnaplót vezetni. Az üzemnapló vezetését minden naptári évben újra kell kezdeni.

3.9.9.

A környezethasználó - az üzemnaplóban rögzített adatok alapján – köteles a szennyvízkibocsátás jellemzőiről évente összefoglaló jelentést készíteni és azt a 27/2005.(XII.6.) KvVM rendelet 4. számú melléklet szerinti adatlapokkal (vízminőségvédelmi éves bejelentőlap – VÉL) együtt a tárgyévet követő év március 31ig a felügyelőségnek megküldeni.

3.9.10. A környezethasználónak az önellenőrzési tervet ötévente felül kell vizsgálnia, és a felülvizsgált dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtania a 10.5. pontban előírt dokumentációval egyidejűleg. Amennyiben a hatóság az általa lefolytatott ellenőrzés vagy a kibocsátó bejelentése alapján megállapítja, hogy az önellenőrzési terv tartalmát érintő lényeges változás következett be, a terv felülvizsgálatát rendeli el.

4. Levegőtisztaság-védelem 4.1. Védelmi övezet 4.1.1. A felügyelőség a 121-18/2008. számú határozatában a P1 Fatüzelésű kazán kéménye légszennyező forrás körül védelmi övezetet jelölt ki. A védelmi övezet középpontjának EOV koordinátái: X: 269 851,92 Y: 864 352,67 sugara: 500 méter. A védelmi övezet az így meghatározott körív által lehatárolt terület. Az így meghatározott védelmi övezetet továbbra is fenn kell tartani. 4.1.2. A védelmi övezetet tartalmazó térképmásolat a határozat 1. számú melléklete. A védelmi övezettel érintett ingatlanok helyrajzi számát és a terület nagyságát a határozat 2. számú melléklete tartalmazza. 4.1.3. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő légszennyező források működésével összefüggő építmény. 4.1.4. Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. 4.1.5. Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik. 4.2. A létesítmény légszennyező pontforrásainak technológiai kibocsátási határértékei: 4.2.1. P1 Fatüzelésű kazán kéménye A pontforráshoz kapcsolódó tüzelőberendezés: Fatüzelésű kazán kéménye A kazán névleges bemenő hőteljesítménye (Pth ): 58 MWth A pontforrás magassága: 35 méter Felhasznált tüzelőanyag: biomassza (fa, faapríték) A pontforrás technológiai kibocsátási határértékei: Szennyező anyag

Kibocsátási határérték [mg/Nm3]

-750≤Pth<100 50 250 400 200 200 30

Szilárd anyag Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO -ben kifejezve) 2 Kén-dioxid és kén-trioxid (SO -ben kifejezve) 2 Kloridok (vízoldhatók, HCl-ben kifejezve) Fluoridok (vízoldhatók, HF-ben kifejezve)

Tüzelőanyagnak minősített szilárd anyag (nem szén) alkalmazása esetén a kadmium, a kobalt, a króm, a nikkel, az ólom, a vanádium és az arzén együttes kibocsátása nem haladhatja meg az 1 mg/Nm3 határértéket. A felsorolt anyagokat elemi állapotban kell figyelembe venni. A technológiai kibocsátási határértékek normál állapotú, száraz, 6 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 4.2.2. P2 Segédkazán kéménye A kazán névleges bemenő hőteljesítménye(Pth ): A pontforrás magassága: Felhasznált tüzelőanyag:

3,62 MWth 15 méter propán-gáz

A pontforrás technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag Szilárd anyag Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve)

Kibocsátási határérték [mg/m3] 5 100 350 35

A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 4.3. Egyéb levegővédelmi követelmények 4.3.1. A fatüzelésű kazánban tüzelőanyagként (biomassza) minden, az energiatartalmának hasznosítása céljából tüzelőanyagként felhasználható, nem szennyezett, illetve vegyi anyaggal nem kezelt, részben vagy teljes egészében mezőgazdasági vagy erdészeti eredetű növényi anyag használható fel. 4.3.2. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni. 4.3.3. A helyhez kötött légszennyező források üzemeltetése során - a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított határértékek nem léphetők túl; - olyan anyag- és energia felhasználást kell folytatni, amely nem okoz légszennyezést; - a kibocsátás csökkentő technológiai berendezéseket (SNCR, elektrosztatikus porleválasztó) a technológiai előírásoknak megfelelően, gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról; - a technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést; 4.3.4. A környezethasználó köteles a légszennyező forrásainak és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben naprakészen fel kell tüntetni: - a pontforrásokhoz tartozó technológiai berendezések üzemidejét;

-8a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük stb.), - a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; - a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátásváltozást; - a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait; - a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét; - az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni. 4.3.5. Ha a berendezés nem megfelelő működése, vagy az ahhoz kapcsolt kibocsátás csökkentő berendezés meghibásodása (a továbbiakban együtt: nem megfelelő működés) a kibocsátási határértékek túllépését okozza, a környezethasználó köteles a nem megfelelő működés tudomásra jutását követően legkésőbb 24 órán belül visszaállítani a normál üzemmenetet. Ha ez 24 órán belül nem lehetséges, akkor - a berendezés terhelését oly mértékben kell csökkenteni, hogy a kibocsátási határértékek betarthatók legyenek, vagy - a berendezést le kell állítani. 4.3.6. A környezetvédelmi hatóságot a határérték túllépésről az esemény bekövetkezésének tudomásra jutását követően haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezt követően az esemény bekövetkezésének okát, valamint a megtett intézkedéseket tartalmazó jelentést 48 órán belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. 4.3.7. A nem megfelelő működés összesített időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a 120 órát. -

4.4. A kibocsátás ellenőrzésére vonatkozó előírások: 4.4.1. A légszennyező pontforrások kibocsátásának meghatározására a környezethasználónak emisszió méréseket kell végeznie, a következők szerint: - A P1 Fatüzelésű kazán kéménye pontforrás emissziómérését hathónapos gyakorisággal – tárgyév június 30-ig, illetve december 31-ig - kell elvégezni, a határozat rendelkező részének 4.2.1 pontjában meghatározott légszennyező anyagokra kell elvégezni. Az időszakos méréseket szabványos vagy azzal egyenértékű módszer szerint kell végezni. Az időszakos emissziómérések eredményeiből – amennyiben lehet – órás középértékeket, illetőleg a mérési időtartamra vonatkoztatott középértéket kell képezni. A kibocsátási határértékek betartása akkor teljesül, ha a mérések eredményeinek középértékei nem haladják meg a tüzelőberendezésre érvényes határértékeket. A határértékeknek való megfelelés értékelése során az indítási (felfűtési) és a leállítási időszakokat figyelmen kívül kell hagyni. - A P2 Segédkazán kéménye pontforrás emissziómérését évenkénti gyakorisággal – tárgyév december 31-ig - kell végezni. Az emisszió méréseket a határozat rendelkező részének 4.2.2 pontjában meghatározott légszennyező anyagokra kell elvégezni, kivéve kén-dioxid és szilárd anyag. 4.4.2. Az emissziómérések időpontjáról a felügyelőséget a mérést megelőző 15 nappal értesíteni kell. 4.4.3. Az időszakos mérésekről készült Vizsgálati jegyzőkönyvet a Légszennyezés Mértéke adatlaphoz csatoltan kell a felügyelőség részére megküldeni a tárgyévet követő év március 31-ig. 4.4.4. Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a

-9szabványos és biztonságos mérés lehetősége bármely időpontban biztosítva legyen. 4.4.5. Az időszakos mérésekhez szükséges mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása a környezethasználó feladata. 4.4.6. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 8.§ (1) bekezdésében foglalt minőség-irányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21.§ (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak. 4.4.7. Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. melléklete szerint kell meghatározni, a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését a 16. melléklet 2. pontja szerint kell elvégezni. 4.4.8. A mérési dokumentumokat 5 évig meg kell őrizni és a hatósági ellenőrzéskor a környezetvédelmi hatóságnak be kell mutatni.

4.5. Adatszolgáltatásra vonatkozó előírások: 4.5.1. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lr.) 7. melléklet szerinti adattartalommal Légszennyezés Mértéke éves jelentést kell benyújtania. 4.5.2. A környezethasználó a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat (LAL változásjelentés) a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a felügyelőség részére. 4.5.3. Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus űrlap igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül is teljesíthető. 4.5.4. Az adatszolgáltató az elektronikus dokumentumok mentéséről, valamint az adatokat elektronikusan előállító és továbbító eljárások rögzítéséről gondoskodni köteles. A 6/2011. (I.14.) VM rendelet 19.§(6) bekezdés alapján a kibocsátás-ellenőrzés adatait, részeredményeit és a pontforrás üzemnaplóját, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető az adatrögzítéstől számított 5 évig köteles megőrizni. 4.5.5. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. 4.6. Egyéb levegővédelmi követelmények 4.6.1. A szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletet, technológiát, anyagtárolást úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 4.6.2. Tüzelőanyag szállításánál a szállítást végző köteles gondoskodni arról, megfelelő intézkedés megtételével (pl.: zárt aprítékszállító gépjárművek használata, takarás stb.), hogy a szállított anyag levegőterhelést ne okozzon. 5. Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem Az üzem, helyhez kötött és mozgó zajforrásai által okozott zajterhelés nem haladhatja meg a zajtól védendő területen a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határértékeket. A tevékenységhez kapcsoló szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését.

6. Természetvédelem 6.1. A telephely déli, délkeleti részén található mocsárfolt (Bivaly-laposi mocsár) helyén az eredeti életközösség kíméletével illetve a rekolonizáció lehetőségének megteremtésével kialakított

- 10 tüzivíztározót fenn kell tartani, a 200 méter hosszúságú partszakasz mentén kialakított „magterület”-en az eredeti élővilág egy részének zavartalan állapotban történő megőrzésével. A meder közepe felé legalább 30 méter szélességű „magterület” a víztározó esetleges karbantartása során sem sérülhet, térbeli kiterjedése nem csökkenhet. 6.2. Az egyenetlen mederfenékkel és természetszerű, nem kövezett, ill. hirtelen és lassan mélyülő (sekély) részeket egyaránt tartalmazó partvonallal kialakított medret –amely eltérő vízmélységű életterek, valamint az élőlényeknek változatos életteret biztosító partrészek kialakulását hivatott biztosítani- valamint a mocsári növényzet megtelepedésének biztosítása érdekében kialakított 120-130 cm-től sekélyebb mederrészeket fenn kell tartani, az így kialakított mederviszonyokat megszüntetni a víztározó esetleges karbantartása, kotrása során sem szabad. Feliszapolódás esetén kizárólag a lágyiszap kotrása végezhető el. A tó másodlagos hasznosítása ezen mederrészek zavartalanságának biztosítása mellett lehetséges. 6.3. A vizes élőhelyekhez kötődő állatfajok között jelentős számban vannak védett fajok, amelyek egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, szaporodásának és más élettevékenységének a veszélyeztetése, lakó-, élő-, költő-, pihenő- búvóhelyeinek lerombolása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42-43. § rendelkezései értelmében tilos. 6.4. A gyomosodás megelőzése érdekében a zöldterületeket rendszeres gyomirtó kaszálással illetve gyepesítéssel kell gyommentesen tartani. 6.5. A nagyobb szabad vízfelület kialakítása védett és fokozottan védett állatfajokat vonzhat a területre. A védett állatfajok engedély nélküli gyérítése, riasztása tilos! A védett illetve fokozottan védett állatfajok esetleges kártételét természetes módon (pl. elkerítés) illetve a természetvédelmi hatóság által engedélyezett módszerrel kell megelőzni. 7. A szakhatóságok előírásai 7.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv az SZR-079/00191-2/2013. számú és Szakoly Község Önkormányzat Jegyzője a 2661-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá az egységes környezethasználati engedély kiadásához. 8. Környezetkárosodás megelőzése 8.1. A DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. (4234 Szakoly, Szakolykert u.1.) 4234 Szakoly 0296/2 hrsz alatti Dél-Nyírségi Bioerőművére elkészített üzemi kárelhárítási tervét /készítette:Öko Expert Környezetvédelmi Mérnök Iroda Kft. (8000 Székesfehérvár, Száva u. 18.) a dokumentáció azonosító száma: Sz/2013/01/üzemi_terv/ jóváhagyom. 8.1.1. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani. 8.1.2. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. A változásokról a Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. 8.1.3. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia, majd megküldeni a Felügyelőségre. 8.1.4. A változások átvezetésétől függetlenül a környezethasználónak az üzemi kárelhárítási tervet ötévente felül kell vizsgálnia, és a felülvizsgált dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtania a 10.5. pontban előírt dokumentációval egyidejűleg.

9.

Erőforrások felhasználása

- 11 A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget.

10.

Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség

10.1. A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A felügyelőség ügyeleti telefonszáma: 06/30 620 7007; fax száma: 06 42 598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 10.2. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetővé kell tenni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Felügyelőséghez benyújtani. 10.3. A környezethasználó köteles minden évben június 30-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani a felügyelőségre. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: a mérési eredmények értékelését, panaszokat, havária eseményeket, az engedély előírásainak való megfelelést, a hulladékgazdálkodással, vízvédelemmel, levegőtisztaság-védelemmel, környezeti zajvédelemmel, erőforrások felhasználásával, rendkívüli környezetvédelmi eseményekkel, panaszokkal kapcsolatos adatszolgáltatások adatainak értékelését. 10.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit az 3. sz. melléklet részletezi. 10.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt 2018. augusztus 15-ig kell a felügyelőségnek benyújtani.

11.

Menedzsment

11.1. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak. 11.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a felügyelőséggel. 11.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie.

- 12 11.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 12.

Felügyeleti díj

12.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 200.000,- Ft azaz Kettőszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 138. § (1) bekezdés a) pontja alapján. 13.

A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások

13.1. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely felhagyása esetén intézkedni kell a környezetszennyezés, ill. környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának tényét (azt megelőző 30 nappal) be kell jelenteni a felügyelőség részére. 13.2. Az engedélyhez kötött tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához a környezethasználónak az akkor fennálló állapotnak megfelelő állapotrögzítő beszámolót kell készítenie és a tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül írásban benyújtania a felügyelőségre, annak érdekében, hogy a tevékenység szüneteltetése, felhagyása következtében visszamaradó környezetre gyakorolt hatások megítélhetők legyenek, amely alapján a felügyelőség a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározza. V. Érvényesség Az egységes környezethasználati engedély a IV. részben megadott előírások betartása esetén jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 11 évig érvényes. A légszennyező pontforrások levegőtisztaság-védelmi engedélye jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 5 évig érvényes. Jelen egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedésével a 1278-10/2010., 12781/2010., 12504-9/2009. és a 12504-6/2009. számú határozatokkal módosított 121-18/2008. számú egységes környezethasználati engedélyt hatályon kívül helyezem. A jelen egységes környezethasználati engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az ügyfél az eljárás igazgatási szolgáltatási díját megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a felügyelőséghez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 4 példányban kell benyújtani. A fellebbezés díjköteles, az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tárgyában indult eljárás fellebbezési díja 525.000,- Ft. A fellebbezési díjat a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással.

- 13 Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 5.250,- Ft. A fellebbezési díjat a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 1004400101711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98.-120.§-a rendelkezik.

INDOKOLÁS A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 121-18/2008. sz. határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott DBM Dél-Nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. (4234 Szakoly, Szakolykert u. 1.) kérelmére, a Szakoly 0296/2 hrsz. alatti DélNyírségi Bioerőmű létesítéséhez, üzemeltetéséhez. A határozat 2009. 03. 26-án emelkedett jogerőre, érvényességi ideje a határozat jogerőre emelkedését követő 6 év. A felügyelőség 1278-10/2010., 1278-1/2010., 12504-9/2009. és a 12504-6/2009. számú határozatában a 121-18/2008. számú egységes környezethasználati engedélyt módosította. Az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően az DBM Dél-Nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. 2013. május 31-én benyújtotta a felügyelőségre az engedély ötéves felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt (készítette: Öko Expert Környezetvédelmi Mérnök Iroda Kft. 8000 Székesfehérvár, Száva u. 18.; azonosító száma: Sz/2013/01). A Dél-Nyírségi Bioerőmű a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek listáját tartalmazó 2. sz. melléklet 1.1. pontja (Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel) hatálya alá tartozik. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet III. melléklet 10. főszám 1. alszám szerint - egységes környezethasználati engedély módosítási eljárása a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján - az 6. pontban szereplő díjtétel, azaz 2.100.000,- Ft 50 %-a, vagyis: 1.050.000,- Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (6) bekezdése alapján a kérelem benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé, egyidejűleg 9013-2/2013. számon megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, Szakoly Község Önkormányzat Jegyzőjének, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A kifüggesztés időtartama alatt sem a felügyelőséghez, sem Szakoly Község Önkormányzat Jegyzőjéhez nem érkezett lakossági észrevétel. A felügyelőség a 9013-3/2013. számú ügyiratban a Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján az eljárás megindításáról ismert ügyfélként értesítette a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.). A felügyelőség a beérkezett környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően a 9013-5/2013. számú, és a 9013-8/2013. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt. A DBM Zrt. a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak 2013. július 23-án és 2013. augusztus 13-án eleget tett. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került.

- 14 Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció elbírálásához a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján szakhatóságként a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően Szakoly Község Önkormányzat Jegyzőjét kereste meg a felügyelőség. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv az SZR/079/00191-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (4234 Szakoly, Szakolykert u. 1.) által előterjesztett, Dél-Nyírségi Bioerőmű (Szakoly 0296/2 hrsz.) szám 12118/2008. számú egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 1214.) megkeresése alapján, az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárul. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás A DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (4234 Szakoly, Szakolykert u. 1.) kérelmére indult, Dél-Nyírségi Bioerőmű (Szakoly 0296/2 hrsz.) többször módosított 121-18/2008. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése alapján. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény70.§-ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) (9) bekezdésének rendelkezéseire is, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a bioerőmű működtetése során jelentős környezeti légszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés kialakulása nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással érdemben nem lehet számolni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Szakhatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 2. § (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg.” Szakoly Község Önkormányzat Jegyzője a 2661-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kérelmére, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 44.§-a, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete 4. pontja alapján a DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. (4234 Szakoly, Szakolykert u. 1.sz.) részére, a Dél-Nyírségi Bioerőmű (Szakoly 0296/2 hrsz.) ingatlanon lévő biomassza tüzelésű erőmű egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatára vonatkozó vizsgálati dokumentációt és mellékleteit megvizsgálva

- 15 szakhatósági állásfoglalásomat az alábbiak szerint adom meg: A tervezett tevékenységhez szakhatósági hozzájárulásomat feltételek kikötése nélkül megadom. Megállapítom, hogy az ügyben keletkezett szakhatósági eljárás illetékét – a kérelmező az eljárás során lerótta. Ezen végzés ellen jogorvoslat nem biztosított. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kérelemmel élt hatóságom felé, hogy a Szakoly 0296/2 hrsz-ú ingatlanon lévő biomassza tüzelésű erőmű egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalásomat adjam meg. Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam a helyi építési követelményeknek (HESZ)való megfelelés és a helyi szabályozási tervekkel való összhangot. A kérelmet és dokumentumait átvizsgálva megállapítottam, hogy a tevékenységgel érintett ingatlan, Szakoly Község Szabályozási Tervének és a helyi Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 7/2008.(III.31.) KT sz. rendelet alapján gazdasági ipari terület, melyen a létesítmény tovább működtethető. Ezen túlmenően megállapítottam, hogy Szakoly Község Önkormányzata nem rendelkezik helyi környezetvédelmi rendelettel, így környezetvédelmi szempontból a fentiekben közölt településrendezési tervben foglalt környezetvédelmi előírások és az általános közművekre vonatkozó előírások alapján vizsgáltam a tárgyban foglalt létesítmény további működését. A hivatkozott jogszabályokra figyelemmel a megkeresés mellékletét képező dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az üzem működése, a hatályos településrendezési terv előírásaival nem ellentétes, a működéssel érintett és azokkal szomszédos területek nem helyi jelentőségű természetvédelmi területek, ezért az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához előírások nélkül hozzájárultam. Döntésem a már hivatkozott jogszabályokon kívül - közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.). 22.§, 33.§ (8) bekezdése és, 44.§-a, a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 4, 68.§-a és 69. § (2) bekezdése, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 4.§ és 5.§-a rendelkezésein alapult. A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást a Ket 44.§ (9) bekezdése alapján adtam. Hatáskörömet és illetékességemet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8.§ (1) Bkezdés h) pontja és a 4. számú mellékletének 4. pontja állapítja meg.” A felügyelőség döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: A telephelyen alkalmazott technológia: A telephelyen biomassza tüzelésű erőműben villamos energia előállítása történik. Az erőmű tüzelőanyaga biomassza, segéd tüzelőanyaga propán-gáz. A biomassza speciális kazánban történő tüzelése során hő szabadul fel, amit a kazán 93 bar nyomású, 515 0C hőmérsékletű gőz előállítására hasznosít. A gőz 19,8 MW teljesítményű turbinát, a turbina pedig villamos generátort hajt meg. A megtermelt villamos energia:160.000 MWh/év. A megtermelt villamos energia önfogyasztás feletti része 11/132 kV-os villamos alállomáson keresztül jut az E.ON TITÁSZ Zrt. közüzemi hálózatába. A turbinából távozó fáradt gőz egy keverő kondenzátorban csapódik le, mely egy száraz hűtőtoronyhoz kapcsolódik. A gőz és a kondenzátum zárt körben kering, elhanyagolható mértékű vízveszteség fordulhat csak elő. Segédhűtőnek vizes hűtőt alkalmaznak. Az erőmű technológiai vízigényét saját mélyfúrású kútból termelt vízzel biztosítják. A kútból kinyert nyers vizet vízkezelő finomítja, majd ezt a vizet a zárt gőzciklus veszteségeinek pótlására ciklusvízként használják fel. A vízkezelés RO (fordított ozmózis) és EDI (elektrodeionizáció) technológiával, vegyszermentesen történik.

- 16 -

Fatér, fatéri technológia A fatér funkciója a biomassza kazán folyamatos tüzelőanyag ellátásának biztosítása. Az erőműbe a tüzelőanyag beszállítása közúton történik. A szállító járművek érkezéskor és távozáskor hídmérlegen haladnak keresztül. Beszállításkor szemrevételezéses ellenőrzés, valamint a szállítmány nedvességtartalmának meghatározása céljából minden szállítmányból mintavétel történik. A rönkformában érkező anyagokat aprítják. Az apríték tárolása 2 db, egyenként kb. 15 000 m³ tároló térfogatú szabadtéri tároló halomban történik. Feladás előtt az apríték tárcsás rostán halad keresztül, mely kiválasztja a túlméretes darabokat, és leválasztja az aprítékban esetlegesen előforduló nagyobb idegen anyagokat, a mágnesszalag a vasdarabokat. A felhordó szalagból a kazán - acéllemezből készült - átmeneti tárolásra alkalmas adagoló silójába kerül az anyag. Innen a tüzelőanyag adagoló berendezésen keresztül szabályozottan jut a kazán tűzterébe. A kazán-gőzturbina-tápház egység A kazán biomassza (faapríték) tüzelésű, besugárzott tűzterű, rostéllyal szerelt, gőz/víz oldalon természetes keringtetésű gőzkazán, amely a gőzoldalon utána kapcsolt turbina hajtógőzének előállítását biztosítja. A kazán tüzelési oldali égéslevegő ellátását levegőventilátorok biztosítják, melyek a levegőt egy többfokozatú előmelegítőn keresztül juttatják a rostély alá, illetve – szekunder és tercier levegőként – a tűztérbe. A tüzelőanyag a silóból az adagoló berendezésen keresztül szabályozottan jut a tűztér aljában elhelyezett rostélyra. Az anyag egy része lebegő állapotban (szuszpenzióban) elég, a nagyobb darabok a rostélyon égnek tovább. A mechanikus vibrációs rostélyon kiégett biomassza maradványa, a salak a rostély végén elhelyezett vizes salakgyűjtőbe jut. A kazánon keresztüláramló füstgázzal távozó pernyét a kazán utáni elektrofilter választja le. A leválasztott pernye zárt rendszerben pernyegyűjtő konténerekbe kerül. A kazán füstgáz oldali tisztítását gőzös koromfúvók végzik, melyhez a tisztítógőzt a kazán saját belső gőzrendszeréből biztosítják. Vízoldalon a tápvíz a kazán tápfejre érkezik, innen a szabályozószelepen és a három sorbakapcsolt tápvíz előmelegítőn (ECO) keresztül jut a kazándobba. A dobban a forrcsövekben felmelegített vízből kiváló telített gőz négy sorbakapcsolt túlhevítőn át jut a gőz főelzáró szelephez, mely a kazán gőzkilépési pontja. Innen a gőz a gőzturbina egységbe kerül. A négy túlhevítő közbenső áramlási pontjain két gőzhűtő van beépítve. Ezek biztosítják az állandó gőzhőmérsékletet a különböző terhelési állapotokban. A hűtővizet a tápvízből a kazán tápfej előtti pontról veszik el, így a gőz hűtéséhez szükséges befecskendezés térfogatárama a dob vízszintszabályozását nem befolyásolja, ugyanakkor a gőzhűtők szabályozószelepeinek működése is zavartalan. A kazán lelúgozásakor, illetve a kazán különböző részeinek ürítésekor leengedett forróvíz a kazán expanderébe kerül, ahol kigőzölög, majd hűtővízzel való közvetlen, szabályozott hűtés után a telephelyen belül kiépített zárt üzemi csatornára megy. Az energiatermelő blokkhoz tartozó gőzturbina egyházas gép 3 db megcsapolással, biztonsági elzáró szerelvénnyel, a biztonsági szerelvénybe épített szűrővel, olajhidraulikus szabályozó szelepekkel (2 db), a szabályozáshoz szükséges olajhidraulika rendszerrel, pneumatikus működtetésű visszacsapó szelepekkel a megcsapolások vezetékeiben, turbina víztelenítő rendszerrel és befecskendező rendszerrel a turbina kilépésnél. A turbina generátora négypólusú, háromfázisú szinkrongenerátor, léghűtéssel, csúszócsapágyazással, gerjesztővel, a tetejére épített körléghűtővel, a vízkondenzációt megakadályozó fűtőberendezéssel, szinkronizálóval, valamint a szükséges mérő, szabályozó és védelmi berendezésekkel. A turbinához megkerülő (by-pass) rendszer is épült a megfelelő teljesítményű gőzredukálóval és gőzhűtővel együtt, mely utóbbihoz a hűtővizet a kondenzszivattyúk nyomóoldali sínjére épített elvételből lehet biztosítani.

- 17 A turbina utáni kondenzátorba érkezik a turbinából kilépő gőz. A kondenzátor hűtővizének visszahűtését a levegő oldalon kényszeráramlású hűtőtorony biztosítja, a hűtővíz keringetését két szivattyú végzi. A kondenzátor légtelenítéséhez gőzhajtású ejektorok vannak beépítve. A kondenzátorban képződött kondenzvizet két kondenzszivattyú továbbítja a tápházi előmelegítő rendszerbe (egy üzemel, egy tartalék). A blokk szükséges pótvizét a megfelelő szintszabályozó szelepen keresztül táplálják a kondenzátorba. A tápház három tápvíz előmelegítőből (kisnyomású előmelegítő, gáztalanítós táptartály, ami a tápvíz előmelegítésen kívül a tápvíz gáztalanítását is végzi, nagynyomású előmelegítő, ami a tápvizet a 160 0 C kazán belépési hőmérsékletre melegíti) és 2 db tápvíz szivattyúból áll. Segédkazán rendszer A segédkazán rendszer az induláshoz szükséges gőzt és a blokk leállása esetén téli időszakban a szükséges fűtési energiát biztosítja. 1 db propán-gáztüzelésű, nagyvízterű, füst- és lángcsöves gőzkazánból és a szükséges tápházi berendezésekből áll. A gőzkazán 5 t/h gőzteljesítményű. A kazán égője az összes szükséges szabályozó és vezérlő berendezéssel fel van szerelve, üzeme automatikus. A kazánhoz tartozó tápház a gáztalanítós táptartályból és 2 db tápszivattyúból áll. A szükséges pótvíz a gáztalanítós táptartályba érkezik egy szintszabályozón keresztül, ami a táptartály állandó szintjét biztosítja. A kazán lelúgozása és leiszapolása expanderbe érkezik, itt kigőzölög, majd hűtés után az üzemi csatornába vezetik. A kazán által termelt gőz a 12 bar nyomású segédgőzsínre jut. Innen biztosított a vákuumejektorok és a tömszelencék gőzellátása, valamint innen látják el gőzzel a belső fűtési rendszert. A segédgőzsín a blokk-kazán frissgőz vezetékéről is megtáplálásra került egy gőzhűtő-gőzredukáló együttesen keresztül, mely a hűtővizét a blokk-kazán tápvízszivattyúinak nyomóoldaláról kapja. Propán-ellátó rendszer A biomassza tüzelésű kazán gyújtóközegét és a segédkazán tüzelőanyagát propán-ellátó rendszer biztosítja. A rendszer 1 db 25 m³ névleges tároló térfogatú föld feletti propántartályból és propán tüzelésű elpárologtatókból áll. A tartály közúton beszállított propánnal tölthető. A propán tartály üzemeltetése a Miskolci Bányakapitányság 1559/3/2009. számú használatbavételi engedélye alapján történik. Fő hűtőrendszer Az erőmű gőzciklusának hűtésére ún. Heller-féle száraz hűtőrendszert alkalmaznak. A gőzturbinából kiömlő gőzt egy keverőkondenzátorba vezetik, ahol az a hűtővíz vékony filmrétegeivel közvetlenül érintkezve kondenzálódik le. A nem kondenzálódó gázok elvezetését egy légelszívó berendezés látja el. A hűtővíz keringtetését két darab szivattyú látja el, amelyek a kondenzátor alatt helyezkednek el. A kondenzátum gőzkörfolyamatba történő visszavezetése a kondenzátorból történik. A meleg hűtővíz a fővezetékeken keresztül a mesterséges huzatú (ventilátoros) hűtőtorony felé áramlik. A hűtőtoronyba érkező meleg víz a hűtődelták első járatában felfelé áramlik, majd a hőcserélők fordítókamrái a második járatban, lefelé terelik azt. Ezzel egyetemben a cellák tetején elhelyezkedő ventilátorok a környezeti levegőt a hűtődeltákon átszívják, így az felmelegszik. A víz és a hűtőlevegő relatív áramlási iránya egymásra merőleges. Tehát a hőátadásban részt vevő közegek egymáshoz képest ellenkereszt-áramban találkoznak. A visszahűlt víz egy fő gyűjtővezetéken keresztül a kondenzátorba visszajut, ahol fúvókák segítségével ismét vízfilm képződik belőle. Ezzel a hűtővízkör vázlatos normál működési folyamata bezárul. A rendszer teljesítmény-szabályozását a szektorok földalatti tárolótartályba történő leürítésével, illetve feltöltésével, valamint a ventilátorok frekvenciaváltós fordulatszám-szabályozásával oldják meg, ami energiatakarékos és csendes üzemeltetést biztosít. Segédhűtővíz rendszer

- 18 A segédhűtővíz rendszer a hűtővizet a turbina épület tetején elhelyezett nedves hűtőtoronyból kapja. A segédhűtővíz rendszerről látják el hűtővízzel a generátor körléghűtőjét, a turbinaolaj hűtőket, a mintahűtéseket. A felmelegedett hűtővíz a hűtőtoronyba kerül visszavezetésre. A hűtőtoronyba vezetik a rendszer pótvizét is. A biomassza tüzelésű kazán égéstermék elvezető rendszere Az égéstermék elvezető rendszer a 80 t/h teljesítményű faapríték tüzelésű kazán füstgázának szabadba vezetésére szolgál. A füstgáz vezetékek 100 mm vastag ásványgyapot hőszigeteléssel és alumínium lemezburkolattal ellátottak. A kémény külső magassága 35 m. A segédkazán égéstermék elvezető rendszere Az égéstermék elvezető rendszer az erőmű 5 t/h teljesítményű, gáztüzelésű segédkazánja füstgázának szabadba vezetésére szolgál. A kémény 15 m magas hegesztett acélcső. Az üzemben alkalmazott technikák összehasonlítása az „Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagy tüzelőberendezések engedélyezése során” című dokumentum alapján: BAT

BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia

Biomassza tüzelés módja: rostélytüzelés

A kazán biomassza (faapríték) tüzelésű, besugárzott tűzterű, rostéllyal szerelt, gőz/víz oldalon természetes keringetésű gőzkazán a gőzoldalon utána kapcsolt turbina hajtógőzének előállítására

Megújuló energiaforrás használata

Az erőmű biomassza - a természetes fa összetételének megfelelő - tüzelőanyagot használ fel villamos energia előállítás céljából. Biomassza porzásmentes szállítása, A biomassza szállítása közúton történik, az apríték szállításhoz tárolása: zárt gépjárműveket (speciális aprítékszállító kamiononok) A faapríték tárolása szabad téren is vesznek igénybe. lehetséges hosszabb ideig, a napi rostált Az erőmű nyers, porzásra nem hajlamos ( 40-50% és aprított tüzelőanyag fedett tároló nedvességtartalmú) anyagokat fogad. helyének biztosításával. Az apríték tárolása 2 db, egyenként kb. 15 000 m³ tároló térfogatú szabadtéri tároló halomban történik. Az apríték tárolása szigetelt és vízelvezetéssel ellátott betonozott felületen történik. A tüzelőanyag szállítmányok fogadására föld alá süllyesztett felülről nyitott letöltők szolgálnak, melyekből kevésbé tud kiszabadulni a letöltés során keletkező por. A tüzelőanyag adagolás a kazán acéllemezből készült, átmeneti tárolására alkalmas adagoló silójából adagoló berendezésen keresztül szabályozottan történik a kazán tűzterébe. Zárt szállítószalag alkalmazása

A fatéri anyagmozgatást kialakításúak.

Tüzelőanyag minőségének ellenőrzése

Az erőmű minden szállítmány esetében szemrevételezéses minőségellenőrzést, súly meghatározást és nedvességtartalom mérést végez.

Tüzelőanyag alkalmazása

előkészítő

végző

szállítószalagok

fedett

rendszer Az előkészítő rendszer /fatér/ gondoskodik arról, hogy a tüzelőanyag lehetőség szerint állandó nedvességtartalommal és szemcseösszetételben érkezzen a kazánba. A kazánba történő feladás előtt az apríték tárcsás rostán halad

- 19 keresztül, mely kiválasztja a túlméretes darabokat, és leválasztja az aprítékban esetlegesen előforduló nagyobb idegen anyagokat, a mágnesszalag a vasdarabokat. A rostélytüzelés optimális égési levegő Az égéslevegőt többfokozatú előmelegítőn keresztül vezetik a ellátása kazánba /primer levegő a rostély alá bevezetve, szekunder levegő a rostély fölötti tűztéri szűkületbe bevezetve, tercier levegő a tűztér füstgáz kilépési oldalába bevezetve/ A tüzelést számítógép által irányított automatikus vezérlőberendezés felügyeli, mely az aktuális tüzelési paraméterek alapján folyamatosan elvégzi a tüzelőberendezés beállítását. Levegőbe történő minimalizálása

kibocsátások A füstgáz portartalmának csökkentése érdekében elektrosztatikus porleválasztót alkalmaznak. A SO2 emisszió csökkentésére, kéntelenítésre az erőműben használt biomassza alacsony kéntartalma ( 0,05%) miatt nincs szükség. A rostélytüzelés az alkalmazott alacsony égetési hőmérséklet miatt előnyös a füstgáz nitrogén-oxid kibocsátás szempontjából, emellett szelektív nem-katalitikus redukciós eljárást (SNCR eljárás) is alkalmaznak. Az SNCR eljárásban a nitrogén-oxidot tartalmazó füstgázba ammóniát vagy karbamidot juttatnak. Az erőműben SATAMIN 3711 néven forgalmazott reagenst alkalmaznak, mely karbamid 40%-os oldatát és a Carbamin 5700 nevű adalékot tartalmaz. A reagens és víz keverékét a kazán első huzamának felső részén elhelyezkedő reakció zóna előtt permetezik be. Nagy teljesítményű porlasztók biztosítják, hogy a reagens a füstgáz teljes keresztmetszetét átjárja. Az erőműben alkalmazott folyamatszabályozási technikák, valamint a tüzelési rendszer karbantartása a CO szint alacsonyan tartását is biztosítja. Az alkalmazott biomassza tüzelőanyag gyakorlatilag halogénmentes, emisszió mérések igazolják a HCl és HF kibocsátási határértékeknek való megfelelést. A füstgáz nehézfémtartalmát csökkentő BAT az elektrosztatikus porleválasztó alkalmazása. Energetikai hatásfok (20-30%) Az erőmű energetikai hatásfoka 33,29%, melynek meghatározása méréssel és számítással történt. A zajkibocsátás megelőzése: Az erőmű lakott területen kívül, a legközelebbi lakóháztól 1300A telephely helyének helyes 1500 méterre került telepítésre. megválasztása, a zajforrások épületen A legzajosabb berendezések, pl. a turbógenerátor gépcsoport és belüli elhelyezése, hang elnyelők, a tápszivattyúk zárt térbe kerültek elhelyezésre. zajcsökkentő berendezések, A berendezéseket magukban foglaló épületek zajgátló alkalmazása, épületek hangszigetelő falszerkezettel készültek. burkolása. Az épületeken lévő nyílások, pl. szellőzőnyílások megfelelő zajcsillapító elemekkel vannak felszerelve. A szabadtéren telepített ventilátorokat zajcsillapító burkolatottal, ill. szívóoldali zajcsillapító berendezéssel látták el. A hűtőtoronynál zajszegény kivitelű (lassú fordulatszámú, speciális lapátozású) ventilátorokat alkalmaznak. A fatéri technológiai elemek - szállítószalagok, hajtóművek,

- 20 -

Hulladékok elkülönített gyűjtése

Tüzelési maradékok és melléktermékek újrahasznosítása Zárt vízkör, szűrő és ülepítő egységekkel A sótalanító és vízkezelő anyagok visszanyerése Reverz ozmózis Ioncsere Tisztítás Közömbösítés

A kazánok, levegő előmelegítők és porleválasztók mosása Semlegesítés és zárt láncú feldolgozás vagy száraz tisztító eljárások alkalmazása Felszínekről lefolyó vizek Ülepítés vagy kémiai kezelés és belső újrafelhasználás Vízfelhasználás minimalizálása.

Adatgyűjtés Környezetvédelmi megbízott alkalmazása

fogadók, aprítók - zajszegény kivitelűek. Gőzlefúvatást üzemszerűen csak hidegindításnál, ill. üzemzavar esetén alkalmaznak. Az indítási és a biztonsági gőzszelep speciális hangtompítóval van ellátva. A közúti anyag be- és kiszállítást a nappali órákra korlátozzák. A veszélyes hulladék tárolás létesítményei megfelelő műszaki védelemmel vannak ellátva. A veszélyes hulladékok tárolása környezetszennyezést kizáró módon történik, hulladék fajtánként elkülönítve. A termelési nem veszélyes hulladékok szintén fajtánként elkülönítetten kerülnek gyűjtésre. A leválasztott fémhulladék gyűjtése konténerben történik. A kommunális hulladékot konténerekben gyűjtik (szelektíven a papír, a műanyag, és a vegyes kommunális hulladékot). A tüzelési maradékokat engedéllyel rendelkező vállalkozó részére adják át további kezelésre. Az erőmű hűtési és gőzhasznosítási rendszereiben víztakarékos technológiákat alkalmaz. A technológiai vízszükségletek kielégítésére, a technológiák vízminőségi követelményeinek megfelelő korszerű PLC vezérelt, víztakarékos vízkezelő technológiákat alkalmaznak: vas-mangántalanítás (alap-vízkezelés), sótalanítás (RO és elektrodeionizációs berendezések). A vízelőkészítésből származó semlegesített használtvizek és az egyéb használtvizekkel (kazánok lelúgozása, technológiai csurgalékvizek), valamint a szennyezett csapadékvizek keverőaknán, majd olajfogó berendezésen át kerülnek bevezetésre a felszíni befogadóba. A kazán füstgáz oldali tisztítását gőzös koromfúvók végzik. A tisztítógőzt a kazán belső gőzrendszeréből nyerik.

A szennyezetlen csapadékvizek ülepítés után vízpótlásként a földmedrű tűzivíztároló medencébe kerülnek bevezetésre. A felhasznált vízmennyiséget vízmérő órával mérik. Az erőmű gőzciklusának hűtésére száraz hűtőrendszert alkalmaznak. Az erőmű hűtési és gőzhasznosítási rendszereiben víztakarékos technológiát alkalmaz. A nyersanyag felhasználásról, energia felhasználásról, környezeti terhelésről anyagmérlegek, nyilvántartások készülnek. A környezethasználó környezetvédelmi megbízottat alkalmaz.

Hulladékgazdálkodás A felülvizsgált 5 év alatt a felügyelőség által tartott hatósági hulladékgazdálkodással kapcsolatos probléma nem került megállapításra.

ellenőrzések

során

- 21 A környezethasználó a telephelyen hulladékkezelési tevékenységet nem végez. Az erőműben termelési veszélyes, termelési nem veszélyes hulladékok, illetve települési szilárd hulladékok keletkeznek. Az erőmű tevékenysége során a következő hulladékok keletkeznek: Nem veszélyes hulladékok: EWC 10 01 01 – hamu, salak és kazánpor EWC 10 01 03 – tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye EWC 17 04 05 – vas és acél EWC 20 03 01 – egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is Veszélyes hulladékok: EWC 13 02 05* - ásványolaj alapú klórvegyületet nem tartalmazó motor- hajtómű- és kenőolajok EWC 16 01 07* - olajszűrők EWC 15 01 10* - veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok EWC 13 05 08* - homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek EWC 15 02 02* - veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat EWC 06 01 06* - egyéb savak (turbinamosatás során keletkezett) A legnagyobb mennyiségben keletkező salak és pernye hulladékokat betonozott területen, 8 m3-es speciális konténerekben gyűjtik, majd a hulladék kezelésére engedéllyel rendelkező vállalkozó részére adják át további kezelés céljából. A salak és pernye hulladék összetételére vonatkozóan 2009. július 14-én történtek teljes körű vizsgálatok, melynek eredményeit a felülvizsgálati dokumentációban ismertették. A fémhulladékot 110 literes edényzetben gyűjtik. A kommunális hulladékot konténerekben gyűjtik (szelektíven a papír, a műanyag, és a vegyes kommunális hulladékot), melyeket közszolgáltató részére adnak át. A veszélyes hulladékok fajtánként elkülönítve, a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró, feliratozott gyűjtőedényzetben (hordó, konténer) kerülnek gyűjtésre a munkaterületeken kijelölt gyűjtőhelyeken. Innen a hulladék vagy az üzemi gyűjtőhelyre kerül, vagy közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik az átadása az engedéllyel rendelkező átvevők felé. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát a környezethasználó 2009. október 15-én, a 125048/2009. számon benyújtotta a felügyelőségre, és a felügyelőség azt az egységes környezethasználati engedély 12504-9/2012. számú módosításával elfogadta. A hulladékok EWC kód szerinti besorolására a hulladékok jegyzékéről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet alapján került sor. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012.(XII.29.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel rendelkeztem. A hulladékok kezelésére vonatkozóan a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 4-7.§-a és 3132.§-a alapján rendelkeztem. Levegőtisztaság-védelem: A felügyelőség 121-18/2008. számú egységes környezethasználati engedély 6.3. pontjában a próbaüzem lezárását követően megvalósítási dokumentáció benyújtását írta elő a környezethasználó részére, melyet a DBM Zrt. 2010. április 12-én benyújtott a felügyelőségre. A megvalósulási dokumentáció tartalmazta 121-18/2008. számú egységes környezethasználati engedély 12.1.1. pontjában előírt légszennyezettség mérések, valamint a 12.1.2. pontjában előírt pontforrások emisszió méréséről készült vizsgálatok eredményeit, melyek alapján a felügyelőség a 1278-10/2010. számú határozatában megállapította, hogy a megvalósult létesítmény a levegővédelmi előírásoknak megfelel.

- 22 A 121-18/2008. számú egységes környezethasználati engedély 12.1.2. pontjában a P1 Fatüzelésű kazán pontforrás emisszió mérésére hathavonta, a P2 Segédkazán kéménye pontforrásra évenként elvégzendő gyakoriságú emisszió mérést írt elő. A felülvizsgált időszakban elvégzett emisszió mérések a következők: P1 Fatüzelésű kazán Mérés ideje (P1) 2009. augusztus 24. 2010. július 21. 2010. december 3. 2011.* 2012. május 30. 2012.december 3.

Jegyzőkönyv száma (P1) FETILEV-307/2009. FETILEV-360-3/2010. FETILEV-360-4/2010. FETILEV-516-1/2012. FETILEV-516-2/2012.

P2 Segédkazán kéménye Mérés ideje (P2) Jegyzőkönyv száma (P2) 2009. június 30. FETILEV-307/2009. 2010. június 2. FETILEV-360-1/2010. 2011. 2012. december 3. FETILEV-516-2/2012. *2011. évi leállás miatt a 2011-re tervezett emissziómérések elvégzésére nem került sor. A vizsgálati jegyzőkönyvek alapján megállapításra került, hogy P1 Fatüzelésű kazán kéménye és a P2 Segédkazán kéménye pontforrás mért kibocsátásai a felülvizsgált időszakban az EKE 7.2.1. és 7.2.2. pontjában előírt technológiai kibocsátási határértékeknek megfeleltek. A környezethasználó a levegőtisztaság-védelmi bejelentési kötelezettségének (Légszennyezés Mértéke éves adatszolgáltatás) minden évben, határidőben leget tett. A légszennyező pontforrások levegőtisztaság-védelmi engedélyét a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) és a (2) bekezdés a) pontja alapján adtam meg. Az engedély érvényességét a rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján állapítottam meg. A P1 légszennyező pontforrás technológiai kibocsátási határértékei az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2013.(VII.11.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM r.) 4. § (1) bekezdés alapján a rendelet 1. számú melléklete B) pontja alapján került meghatározásra. A légszennyező anyagok mért tömegkoncentrációinak a vonatkoztatási oxigéntartalomra történő átszámítási módszerét a KvVM rendelet 4.§ (2) bekezdés alapján, a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A KvVM rendelet 4.§ (7) bekezdése szerint a határértékeknek való megfelelés értékelése során az indítási (felfűtési) és a leállítási időszakokat figyelmen kívül kell hagyni. A tüzelőberendezés nem megfelelő működése esetén a környezethasználó kötelességét a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 6.§ (1) b-c), (2) és (3) bekezdése írja elő. A 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 7.§ (1) pontja alapján a környezetvédelmi hatóság határozatában a tüzelőberendezések üzemeltetői részére mérési kötelezettségeket állapít meg. Ugyanezen § (12) bekezdése szerint az időszakos méréseket legalább hat hónapos gyakorisággal kell végezni olyan tüzelőberendezések esetében, amelyekre a folyamatos mérési kötelezettség nem vonatkozik. Mivel a P1 forráshoz kapcsolódó tüzelőberendezés hőteljesítménye 58 MW th, ezért a légszennyező anyagok

- 23 kibocsátásának meghatározására időszakos kibocsátás mérést írt elő a felügyelőség a rendelkező részben foglalt gyakorisággal. A kibocsátásmérések eredményeinek feldolgozását és értékelését a rendelet 8.§ (2) bekezdése tartalmazza. A P2 Segédkazán kéménye légszennyező forrás technológiai kibocsátási határértékei a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet (továbbiakban: KöM rendelet) 3. számú melléklete (Gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei) alapján kerültek meghatározásra. A KöM rendelet 4.§ (4) bekezdése alapján a rendelet (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó berendezések légszennyező anyag kibocsátásának mérését a környezetvédelmi hatóság előírhatja. A P2 Segédkazán kéménye légszennyező forráshoz tartozó tüzelőberendezés teljesítménye alapján a felügyelőség évenkénti emissziómérést írt elő. A helyhez kötött légszennyező forrás ellenőrzésének dokumentálása a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 18.§ (1)-(2) pontja alapján került előírásra. A 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 25.§ (2) bekezdése alapján a felügyelőség a légszennyező pontforrás kibocsátásának időszakos méréssel történő meghatározását írta elő a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 5. § (1), 7. §, 12.§ (1) b) pontja és (2) bekezdése szerint. Az időszakos mérés gyakoriságát 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. § (1) b) és a rendelet 14. melléklete alapján írta elő a felügyelőség. Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. melléklete, a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését a 16. melléklete tartalmazza. A vizsgálati jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó határidőt a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 19.§ (3) bekezdése alapján határoztam meg. A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatás a 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 31. és 32. §-ai alapján került előírásra. Zajvédelem Az erőmű Szakoly település külterületén helyezkedik el. A legközelebbi zajtól védendő létesítmény 1300-1500 m távolságban helyezkedik el. Az erőmű környezetében mezőgazdasági, ipari, vízügyi, közlekedési és erdő területek találhatók. A benyújtott felülvizsgálati dokumentációban szereplő számítások alapján a zajvédelmi szempontú hatásterület az erőmű akusztikai súlypontjától számítva 700 m. A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő épületet, területet, ezért a felügyelőség a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve, nem állapít meg zajkibocsátási határértéket. Az erőmű zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatát 2009. szeptember-októberében, illetve 2010. márciusában végezte a PALLADIO Építéstervező és Műszaki Szakértői BT. (7627 Pécs, Bittner Alajos u. 73.). Az erőmű Környezeti zajáról készült vizsgálati jelentés alapján megállapítható, hogy az erőmű zaja még az indítási időszak legkedvezőtlenebb időszakában (a felső nyomáshatár közelében történő gőzlefúvás mellett) is nagy biztonsággal, több mint 10 dB-el kisebb az éjszakai határértéknél (mind a meglévő, mind a kijelölt lakóterületeken, ill. a köztük lévő temetőnél is). A részletes vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az erőmű által a környezetben keltett zaj a hatályos jogszabályokban foglalt határértékeknek megfelel. Az erőmű tüzelőanyaggal való ellátása (közúti vonzásforgalma) által keltett rezgésekről szóló vizsgálati jelentés alapján a felügyelőség megállapította, hogy az erőmű tüzelőanyag-ellátásával, a közúti vonzásforgalommal keltett rezgések biztonsággal megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.

- 24 Az erőmű tüzelőanyaggal való ellátása (közúti vonzásforgalma) által keltett környezeti zajról szóló vizsgálati jelentés alapján megállapításra került, hogy a nagyobb forgalmú 471. sz. út mentén az alapforgalom zaja is meghaladja (2-3 dB-el) a hatályos nappali határértéket. Az erőmű tüzelőanyaggal való ellátása a tüzelőanyag beszállítás nélküli forgalom zaját maximális volumenű beszállítás esetén is csak legfeljebb 0,14 dB-el növeli meg, amely a szubjektív észlelhetőség mértékét nem éri el. A jóval kisebb forgalmú 4319. sz. út mentén Nyírmihálydiban, a zajtöbblet elérheti a 0,8 dB-t, Szakolyban (az erre beszállított tüzelőanyag kevesebb) nem éri el a 0,5 dB-t, de a nappali határérték a megnövekedett forgalommal is teljesül. Vízvédelem A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján Szakoly település és az erőmű területe a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen helyezkednek el. Az erőmű területe kijelölt, vagy becsült felszínalatti ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érint. Az erőmű a Balkány-Szakoly közös vízmű vízbázisának becsült hidrogeológiai védőövezete „B” zónájától mintegy 2,2 km-re helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján az erőmű területe a MePAR nyilvántartás szerint a nitrátérzékeny területek közé tartozik. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. §-a alapján: „A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.” A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13. § (1) a) pontja alapján szennyezőanyag elhelyezése engedélyköteles tevékenység. A Korm. rendelet 3. § 8. pontja alapján a szennyezőanyag elhelyezés „olyan tevékenység, amelynek célja bármilyen anyag lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a műszaki védelemmel történő lerakást, tárolást, szállítást vagy áramoltatást is”. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (1) pontja alapján szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a telephelyen keletkező technológiai csurgalék- és használtvizek, szennyezett csapadékvizek kezelését, elhelyezését csak engedéllyel lehet folytatni. A telephelyen a vízkezelési, a gőzelőállítási és egyéb technológiákban keletkező csurgalék- és használtvizek, az esetlegesen olajszennyezett csapadékvizek zárt, vízzáróan kialakított csatornarendszerben kerülnek összegyűjtésre, majd keverőaknán, iszap és ásványolaj leválasztó berendezésen át burkolt árokban kerülnek bevezetésre az Adonyi VII/9-1. számú belvízelvezető csatornába, mint időszakos vízfolyásba. A bevezetés helye a belvízcsatorna 0+815 km szelvénye. A telephely környezetében 3 db talajvízfigyelő kút létesült (1., 2., 3. számú). A talajvízfigyelő kutak a 3305-6/2010. számú (vksz.: 36/436-2009.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek (érvényességi ideje 2019. október 15.). A kutak a telephely D-i, DK-i oldala mentén, a terület mélyebb fekvésű részén létesült földmedrű előülepítő és tűzi-víztározó medencék felett létesültek. A felszín alatti vizek minőségi védelme érdekében a telephelyről elvezetett tisztított csurgalék- és használtvizek, valamint csapadékvizek elszivárgással érintett területén (befogadóba vezetéssel érintett

- 25 terület) talajvízfigyelő monitoring működtetése szükséges a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (2) b) valamint (3) c) és (5) pontjai alapján. A talajvízfigyelő kutak közül a 2. számú kút a kibocsátott tisztított vizek elszivárgással érintett területe közelében helyezkedik el, ezáltal az elszivárgás talajvízre gyakorolt hatása megfigyelhető. A talajvízfigyelő kutak vízvizsgálatát az erőmű 121-18/2008. számú egységes környezethasználati engedélyében foglaltak alapján évente egyszer kell elvégezni, és az eredményeket minden év április 30-ig kell a felügyelőség részére megküldeni. A vizsgált paraméterek: pH, Nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), Foszfát, Szulfát, Összes alifás szénhidrogén (TPH) tartalom. A KOIp és Vezetőképesség vizsgálatokra később került sor, mivel azok vizsgálata a 1278-10/2010. számú módosító határozatban került előírásra. Az erőmű üzembe helyezését követően a talajvízfigyelő kutak vízvizsgálata 2010-ben indult. 2011-ben az erőmű nem üzemelt, talajvízvizsgálatot nem végeztek. A 2010. és 2012. évi talajvíz vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékekhez képest határérték túllépés nem fordult elő. A mérési eredmények a szulfát-koncentráció kivételével, jóval határérték alatt húzódnak. A mért szulfát-koncentrációk közül egy eredmény közelítette meg a határértéket (232 g/l < 250 g/l). A KOIp értékek az eddigi mérések során alacsonyak voltak (2,5-3,8 mg/l), ezért a mérési eredményekre figyelemmel a KOIp vizsgálatot töröltem. Az eddig vizsgált komponenskört a továbbiakban a klorid-koncentrációval bővítettem a vezetőképesség alakulásának részletesebb megismerése érdekében. Fentiek figyelembe vételével a talajvízminőség alakulásának figyelemmel kisérése, rendszeres ellenőrzése érdekében jelen határozat rendelkező részének 3.4. pontjában a 3 db talajvízfigyelő kútból álló monitoring-rendszer üzemeltetését írtam elő. A határozat rendelkező részének 3.5. pontjában a talajvízfigyelő kutakból évi 1 alkalommal történő mintavételezést írtam elő, az abban szereplő komponensekre. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében az üzemi tevékenységekről, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a rendelkező rész 3.3. – 3.7. pontjaiban rendelkeztem. A telephely szociális vízszükségleteinek kielégítése és a szociális szennyvizek elhelyezése a települési ivóvízellátó, valamint szennyvízelvezető közművekre csatlakozással biztosított. A szociális vízhasználat mértéke mintegy 5 m3/nap. Az erőmű technológiai célú vízellátására, vízkezelésére, használtvíz- és csapadékvíz elvezetésére a 11630-4/2012.. számú határozattal módosított 1773-3/2010. számú (vksz.: 36/260-2008.) vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra (érvényességi ideje: 2019. október 15.). A vízbeszerzést biztosító mélyfúrású kút 10995-8/2009. számú (vksz.: 36/404-2006.) számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (érvényességi ideje: 2019. október 15.). A technológiai célú vízszükségletek kielégítésére, a vízminőségi követelményeknek megfelelően többlépcsős vízkezelő rendszer üzemel. Az alap-vízkezelés létesítményeit a metángáztalanító, a katalikus szűrőtöltetű vas-mangántalanító és az aktívszenes deklórozó berendezések képezik. A szűrőegységek időszakos visszamosatását kezeltvízből biztosítják. A megfelelő minőségű kazán-tápvíz és segédhűtő pótvíz biztosításához a vas-mangántalanított vízből csaknem az összes sótartalmat eltávolítják. Az alacsony sótartalmú pótvizek előállítására fordított ozmózis elvén működő RO, valamint elektrodeionizációs (EDI) berendezések üzemelnek. A kazántápvíz és hűtő-pótvíz előállító vonalakhoz egy-egy RO vonal létesült, míg a további sótalanítást

- 26 egy EDI berendezés biztosítja. A vízkezelő rendszerekhez tartozik két antiscalant (lerakódásgátló), két biocid, két deklór, két nátrium-hipoklorit, két tápvíz lúgosító és egy CIP egység. Az időszakosan keletkező CIP mosóvizeket vízzáróan kialakított medencében gyűjtik, és az elfolyó egyéb vizek szennyezettsége függvényében, a megfelelő hígulás biztosításával adagolják az elvezető rendszerbe. A vízelőkészítési technológiákból elfolyó vizek szennyezettségét (pH, Vezetőképesség) napi gyakorisággal ellenőrzik, a mérési adatokat üzemnaplóban rögzítik. A vízkezelés során keletkező koncentrátumok az üzemben keletkező öblítő- és egyéb alacsony sótartalmú vizekkel, csurgalékvizekkel felhígulva, elkeveredve, az esetlegesen szennyeződő csapadékvizekkel zárt csatornarendszerben kerülnek összegyűjtésre, majd tisztítás után (iszap- és olajleválasztó berendezés) bevezetésre a felszíni befogadóba. Az üzemi terület tető- és zöldfelületeiről lefolyó szennyezetlen csapadékvizek földmedrű előülepítő medencén át kerülnek bevezetésre a földmedrű tűzivíz-tározó medencébe. A szennyvízkibocsátás (csurgalék- és használtvizek, szennyezett csapadékvizek) mértékét a kitermelt összes és az egyes technológiai helyeken felhasznált/kibocsátott vizek mérési adatai, valamint a meteorológiai adatok felhasználásával számított csapadékvíz mennyiségek alapján állapítják meg. A technológiai célú vízbeszerzés/ csurgalék- és használtvíz kibocsátás mértéke az elmúlt két évben az alábbiak szerinti alakult: 2011. évben: 34.134 m3/ 32.778 m3 2012. évben: 115.045 m3/ 80.128 m3 Az erőmű területén keletkező technológiai csurgalék- és használtvizek, szennyezett csapadékvizek mechanikai tisztítás után (iszap és ásványolaj leválasztó berendezés) burkolt árokban kerülnek bevezetésre az Adonyi VII/9-1. számú belvízelvezető csatornába, mint időszakos vízfolyásba, a belvízcsatorna 0+815 km szelvényében. Az Adonyi VII/9-1. számú belvízelvezető csatorna további befogadója a Kállói VII. számú főfolyás, amely a Víz Keretirányelv szerint kijelölt víztest. A befogadóba vezetett tisztított szennyvíz (csurgalék- és használtvizek, szennyezett csapadékvizek) ellenőrzése önellenőrzés keretében évi négy alkalommal negyedévente került előírásra. Az egységes környezethasználati engedély szerint a vizsgált komponensek: pH, KOIk, Összes lebegőanyag, Összes só, Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok). Az önellenőrzés során a befogadóba vezetett tisztított szennyvíz (csurgalék- és használtvizek, szennyezett csapadékvizek) minőségével kapcsolatban az alábbi esetekben fordult elő határértéket meghaladó kibocsátás: 2012. II. negyedévben a SZOE esetében mértek határérték feletti szennyezőanyag kibocsátást (27 mg/l > 5 mg/l). Ezt követően az iszap és ásványolaj leválasztó berendezést kitakarították, miután a SZOE-ben mért kibocsátás helyreállt (2 mg/l < 5 mg/l). 2012. IV. negyedévben az összes lebegőanyag koncentrációban mértek határértéket meghaladó kibocsátást (442 mg/l > 50 mg/l). A dokumentáció megállapításai szerint az iszap és olajfogó berendezés előtti csatornarendszert a mintavételt megelőző napokban tisztították, melynek során a csatornában fellazított lerakódások, üledékek okozhatták a szennyvízkezelő műtárgy túlterhelését. A következő negyedévi mérési eredmény már határérték alatt volt. 2013. I. negyedévben a pH és KOIk esetében fordult elő határérték túllépés (pH: 9,53 > 9,00; KOIk: 80 mg/l > 75 mg/l). A tisztított szennyvíz (csurgalék- és használtvizek, szennyezett csapadékvizek) kibocsátási határértékeit a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 18. § (1), (2) bekezdései, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 3. § (1) bekezdése, illetve 2. számú melléklete alapján állapítottam meg. A tisztított szennyvizek befogadója időszakos vízfolyásnak minősül, ezért a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19/A §-a alapján területi határértéket határoztam meg.

- 27 A vizsgálandó komponensek körét a kibocsátásokat jellemző komponenskör, az elmúlt évek mérési eredményei és tapasztalatai alapján határoztam meg. Az egyes komponensek határértékeit a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete „3. Időszakos vízfolyás befogadó területi kategória” megnevezésű oszlopai alapján állapítottam meg. A DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. (4234 Szakoly, Szakolykert u.1.) részére, a Szakoly 0296/2 hrsz. alatti Dél-Nyírségi Bioerőmű szennyvízkibocsátásának ellenőrzését szolgáló felülvizsgált, módosított önellenőrzési terv (készítette: Imréné Kovács Hajnalka szakértő 2013. január, augusztus) megfelel a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 2. pontjába foglalt követelményeknek, ezért azt a felügyelőség jelen határozat rendelkező része szerint jóváhagyta. Az önellenőrzést a kibocsátó a Felügyelőség által jóváhagyott önellenőrzési terv alapján köteles végezni, a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 10. § (1) bekezdése alapján. A felszíni vizek védelme érdekében szükséges intézkedésekről a rendelkező rész 3.8. – 3.9. pontjaiban rendelkeztem. A környezethasználó a telephelyre elkészített Üzemi Kárelhárítási Tervet /készítette: 2013. április hónapban az Öko Expert Környezetvédemi Mérnöki Iroda Kft. (8000 Székesfehérvár, Száva u. 18.) az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálati dokumentációjával egyidőben nyújtotta be a felügyelőségre. A Kft. Az üzemi kárelhárítási tervben szereplő szakértők SZKV-vf jogosultsággal rendelkeznek. A felügyelőség az üzemi kárelhárítási tervet megvizsgálta és megállapította, hogy az megfelel a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt követelményeknek, ezért azt a rendelet 6.§ (5) bekezdése alapján jóváhagyta. A környezethasználó az üzemi terv 5 példányát nyújtotta be a felügyelőségre. A 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 7.§ (2) a) pontja alapján az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani, ugyanezen bekezdés b) pontja alapján az üzemi terv egy példányát meg kell küldeni a működési területe szerinti érintett Vízügyi Igazgatóságnak és Nemzeti Park Igazgatóságnak. Az előzőek teljesítése érdekében az üzemi kárelhárítási terv 2 lepecsételt példányát a határozat mellékleteként visszaküldöm a környezethasználó részére és 1-1 lepecsételt példányát továbbítom az érintett szervek részére. Természetvédelem A telephely és annak közvetlen környezete nem tartozik az országos jelentőségű védett természeti, Natura 2000 területek, valamint a nemzeti ökológiai hálózat elemei közé. Az ingatlanon belül minimális a zöldfelület, főként burkolt felületek találhatóak. A felülvizsgálati dokumentáció élővilágvédelmi fejezete alapján a telephely fajszegény, területén természetvédelmi szempontból értékes fajok nem találhatóak. A telephelytől D-re maradványfoltokban természeti területnek minősülő, természetközeli élőhelyek voltak fellelhetők, melyeken az üzem tüzivíz tározója került kialakításra. A víztározó kialakítására vonatkozóan a Felügyelőség a terület élővilágának megőrzése érdekében előírásokat tett. Az előírások szerint kialakított víztározó élővilágát a rendelkező részben foglaltak teljesülése esetén az üzemelés várhatóan nem veszélyezteti, károsítja. A telep beépített, mesterséges tájelemek által meghatározott táj részét képezi. A telephely további üzemeltetésével szemben természetvédelmi, tájvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke a hivatkozott törvény 96/B. § (3) bekezdése alapján 200.000,- Ft, azaz Kettőszáz-ezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben, átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a

- 28 felügyelőség számlát állít ki és a befizetését követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. A Dél-Nyírségi Bioerőmű, mint egységes környezethasználati engedély köteles létesítmény, a Környezetvédelmi Alapnyilvántartásban, illetve az IPPC Létesítmény Nyilvántartó Rendszerben szerepel, egyedi környezetvédelmi azonosítóval rendelkezik. Az azonosító adatokat (Telephely KTJ szám, Létesítmény KTJ szám) a környezeti alapnyilvántartósról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 9. §-ának megfelelően, jelen határozat rendelkező részében feltüntettem. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „A felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A légszennyező pontforrások levegőtisztaság-védelmi engedélyét a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) és a (2) bekezdés a) pontja alapján adtam meg. Az engedély érvényességét 5 évben állapítottam meg, a rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján. Az egységes környezethasználati engedélyt 11 évre adtam meg, mert a határozat rendelkező részében foglalt előírások biztosítják, hogy az üzem kibocsátásai hosszú távon határérték alatt maradnak. A határozatba foglaltak teljesítésének 5 évenkénti felülvizsgálatát 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (8) bekezdése szerint kell elvégezni. A felülvizsgálati kötelezettséget akkor tekintem teljesítettnek, ha a felülvizsgálati dokumentáció a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal készült el és az ügyfél a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti díjat megfizette. Az engedélyezés tárgyát képező tevékenység a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a környezetet nem veszélyezteti, a környezetre gyakorolt hatásai elviselhetők, és az alkalmazott technológia a rendelkező rész III. szakaszában foglaltak vonatkozásában az elérhető legjobb technika jelenlegi állásának megfelel, ezért a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bek. b) pontja alapján jelen határozattal kiadja. Határozatomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. §-a alapján, a 11. sz. melléklet szerinti tartalommal adtam ki, tekintettel a Ket. 71. § (1) és a 72. § (1) bekezdésére. A rendelkező részben megadott előírásokat az indoklásban részletezetteken túl az alábbi jogszabályhelyek alapján határoztam meg: a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése, környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdés és 9. § (1) bekezdése. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1), 99. § (1) bekezdése biztosítja. A felügyelőség illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV/7. pontja határozza meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjáról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4)(5) és (7) bekezdés és 1. sz. melléklet III/10.1. és III/10.2. főszáma alapján rendelkeztem. A határozatot a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közöljük az érintett nyilvánossággal. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni a Ket. 78. § (10) bekezdése alapján. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15 napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 98. § (1) bekezdése szerint. A határozatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8)

- 29 bekezdése alapján megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjének azzal, hogy azt a kézhezvételt követően 15 napon át közszemlére tegye. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §-a (1) bekezdése alapján értesítem a határozatról. Nyíregyháza, 2013. november 8.

Szentesi Péter sk. igazgató megbízásából A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.

- 30 9013-14/2013.sz. határozat 1. sz. melléklete

- 31 -

9013-14/2013. számú határozat 2. számú melléklete

Szakoly

A védelmi övezettel érintett ingatlan Helyrajzi száma Területe(m2) 0272/2 12763 0272/3 636 0272/4 2430 0272/5 9323 0272/6 3148 0272/7 567 0272/8 5557 0272/9 13135 0276/1 6232 0281 10567 0283/1 2720 0283/2 30222 0284 5464 0291 571 0294/1 123 0294/3 157371 0294/4 2555 0294/5 2794 0295 6307 0296/1 3356 0296/2 208923 0296/3 106623 0296/4 7479 0296/5 105045 0296/6 3862 0296/7 365 0298/51 20810 0298/52 27664 0298/53 6891 0298/54 21902

- 32 9013-14/2013. sz. határozat 3. sz. melléklete Adatrögzítés és jelentéstétel a felügyelőség részére

Beszámoló Éves hulladék bejelentés 2.7. pont Talajvíz vizsgálatok elvégzése, eredmények megküldése 3.5. pont Önellenőrzési időpontok bejelentése 3.9.5. pont Önellenőrzési eredmények megküldése 3.9.7. pont Vízminőségvédelmi éves bejelentőlap (VÉL)+ szennyvízkibocsátás éves összefoglaló jelentés 3.9.9. pont Önellenőrzési terv benyújtása 3.9.10. pont Légszennyező pontforrások emisszió mérése P1 P2 4.4.1. pont Légszennyezés Mértéke éves jelentést 4.5.1. pont Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változás 4.5.2. pont Üzemi kárelhárítási terv elkészítése 8.1.4. pont Energia hatékonysági belső audit 9. pont Havária események összefoglaló jelentése 10.1. pont Panaszt részletező beszámoló megküldése 10.2. pont Éves környezetvédelmi jelentés 10.3. pont Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat 10.5. pont Felügyeleti díj 12.1 pont Állapotrögzítő beszámolót készítése és benyújtása 13. 2. pont

Beszámolás gyakorisága

Beadási határidő

évente

március 1.

évente

vízmintavétel: április 15. eredmények megküldése: április 30.

évente

november 30.

negyedévente

mintavételt követő 20 napon belül

évente

március 31.

ötévente

engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg

hathavonta

tárgyévet követő év március 31.

évente évente

tárgyévet követő év március 31.

eseti

változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül

5 évente 5 évente eseti eseti

engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg az eseményt követő legrövidebb időn belül panasz beérkezését követő 30 napon belül

évente

június 30.

5 évente

2018. augusztus 15.

évente

február 28.

egyszer

Tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül