Ikt.
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú VAR OS POLGARMESTERE
Békéscsaba, Szent István tér 7.
SZ.:
XI. 54 72-5/2014.
Ügyintéző: Dr. Csereiné Argyelán Anna, Dr. Hajdú Antal, Dr. Tőgye Ildikó
Mell.: Hiv. sz. :
Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801
Telefax: (66) 523-804 E-mai!:
[email protected] NYIL VANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2013. évi ellátásáról
Előkészítő:
Véleményező:
Szociálpolitikai Osztály Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ Békéscsabai Rendőrkapitányság Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Előterj esztés
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2014. május 30. napján tartandó nyilvános ülésére
Tisztelt Közgyűlés! A gyermek- és ifjúságvédelem azt a tevékenységrendszert, jogszabályrendszert és intézményrendszert jelenti, amelynek célja a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségük megelőzése és megszüntetése, valamint azoknak a gyermekeknek a helyettesítő védelme és a nevelésükről-gondozásukról történő gondoskodás, akik hatósági intézkedés következtében kikerülnek vér szerinti családjukból. A gyermekvédelem jogi hátterét egymásra
épülő
koherens jogszabályrendszer biztosítja.
A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény 3. cikke értelmében a szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jólétéhez szükséges védelmet és gondozást, e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermekkel foglalkozó és védelmét biztosító intézmények, hivatalok és létesítmények működése megfeleljen az illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak, különösen a biztonság és az egészség területén, valamint ezek személyzeti létszámával és szakértelmével, továbbá a megfelelő ellenőrzés meglétével kapcsolatban.
2
Magyarország Alaptörvénye a XVI. cikkben rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A Gyvt. meghatározza a célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. A Gyvt. 2. § (1) bekezdése szerint a gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek a törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. A
fenti
rendelkezés szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. A Gyvt.-vel összhangban került megalkotásra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete azért, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve megállapítsa a feltételrendszert és az eljárási szabályokat, amely 2013. december 31. napjáig volt hatályban. A gyermekvédelmi rendszer egy adott állam gyermekvédelmének leírására szolgáló kategória, magában foglalja a gyermekvédelem funkcióit, szabályait, megoldásait, szervezeteit. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni támogatások és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt.- ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.
A pénzbeli és természetbeni ellátások: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (2013. december 31 . napjáig), a gyermektartásdíj megelőlegezése, az otthonteremtési támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása.
3
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése. A Gyvt. 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig - külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a közgyűlés megtárgyal. A beszámoló bemutatja a gyermekvédelem rendszerének helyi kialakítását, betekintést ad annak működésébe. A beszámoló tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 10. számú mellékiete tartalmazza. 2013. január 1. napjától jelentősen módosult a gyermekvédelem ellátó rendszere. A jegyzői gyámhatósági hatáskörök közül egyes hatáskörök a járási hivatal hatáskörébe kerültek, míg a városi gyámhivatal a járási hivatal szakigazgatási szerveként működik. A fentiek alapján módosultak a beszámoló elkészítésének tartalmi követelményeit meghatározó rendelkezések is. Ennek megfelelően a Gyer. 10. számú mellékletében a 2012. december 31. napjáig hatályos rendelkezéseik közül a 4. pontot Gegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálatok eredménye) és az 5. pontot (a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is) a JaraSI (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdés e) pont em) alpontja hatályon kívül helyezte. A Gyer. hatályos rendelkezései a települési önkormányzat számára, a Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez az alábbi tartalmi követelményeket határozzák meg: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok,
4
3.
6.
7.
8.
9.
gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemeit gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, és az ezzel összefüggő tapasztalatok. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működés ét engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.).
A fentiek alapján a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ és a Békéscsabai Rendőrkapitányság együttműködésével elkészítettük a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót.
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: Békéscsaba Megyei Jogú Város lakossága 2013. december 31. napján 61 663 fő volt, amelyből (18 738 fő) a lakosság 30 %-a tartozik a gyermek, ifjúsági, illetve fiatal felnőtt korosztályba a következő megoszlás szerint: Gyermek korosztály (0-14 éves korig): Ifjúsági korosztály (15-22 éves korig): Fiatal felnőtt korosztály (23-30 éves korig): Összesen:
7461 5 197 6080 18 738
fő
fő fő fő
Békéscsaba demográfiai mutatói a 0-18 éves korosztály tekintetében az alábbiak szerint alakultak a 2007-2013. éves adatokkal összevetve:
5
2007
2008
2009
2010
2011
12 13 14 15 16 17 18
536 529 472 517 546 506 555 485 587 560 667 638 697 705 726 790 814 802 792
465 509 504 539 486 506 513 483 552 487 548 526 630 619 649 640 724 738 763
356 489 514 505 544 486 508 508 500 549 485 543 522 630 627 636 652 728 727
416 502 502 497 518 521 492 516 535 506 525 487 557 547 659 627 664 663 720
426 425 483 494 514 498 545 495 518 522 504 552 490 554 526 638 621 661 642
összesen
11924
10881
10509
10454
10108
életkor O
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 II
I
2012
2013
422 435 442 503 503 509 508 537 499 521 521 508 546 495 562 516 633 632 659
436 471 434 434 513 515 503 534 519 497 526 546 511 526 496 553 547 659 626
9951
9846
Megállapítható, hogy 2013. évben a 0-18 éves korcsoportba tartozó személyek száma tovább csökkent (9,8 %-kal) az előző évi adatokhoz képest, azonban a csökkenés mérséklődött. A korcsoporthoz tartozó személyek száma az összlakosság számához viszonyítva 16 % volt.
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: 2.1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága. Az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatáskört Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere és Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője gyakorolja. A támogatások megállapítása során az érdemi döntések előkészítése és meghozatala, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása - a gyámhatósági feladatok átszervezése okán - 2013. január 1. napjától Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály szervezeti struktúrájába tartoznak. 2013. évben a pénzbeli és természetbeni juttatások megállapításával kapcsolatos feladatokat egyéb feladatkörük mellett - kilenc fő ügyintéző látta el. Az ügyintézők a képesítési előírásoknak megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeztek. Az ügyintézőknek külön hivatali helyiség állt rendelkezésre az ügyfelek kulturált, ügyfélbarát fogadására.
6 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
2013 . év folyamán 2.055 fő részére került megállapításra rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. Az Önkormányzat 24.052.000,- Ft-ot fordított e kedvezmény biztosítására. A Oyvt. 21/A. §- ára tekintettel természetbeli támogatásként, Erzsébet-utalvány formájában 23.861.200,- Ft került kifizetésre. 2013. évben 49 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem került elutasításra, amelynek oka minden esetben az volt, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladta ajogszabályban meghatározott összeget. A 2013. december 31-én nyilvántartott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok figyelembevételével a gyermekek száma a következő volt: l
2
605
403
148
403
197
53
3
6 vagy annál több
Összesen
42
4
1202
15
O
668
4 vagy 5
gyermekes családok száma Családok száma Ebből egyedülálló szülő
A 2013. december 31-i állapotnak megfelelően nyilvántartott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, illetve fiatal felnőttek az alábbi korcsoportba tartoztak: O-6
I 7 -14
I 15 - 18 I
19 -
éves
516
Gyermekek száma
I
968
I
419
I
152
Összesen
2055
Az egy főre jutó családi jövedelem a következők szerint alakult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családoknál: Egy
főre
jutó családi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének fele, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének illetve annál több, felét nem éri de az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el
223
1024
az öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, illetve meghaladja
808
Összesen
2055
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás l
2013. évben 976 család részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban összesen 1.805 esetben. A támogatásra fordított összeg 7.151.000,- Ft volt.
I A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértékét, az igénylés feltételeit Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a gyermekvédelem he lyi szabályozásáró l szóló 5/20 ll. (II. 28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) határozta meg.
7
A 2013. december 31-i állapotnak megfelelően nyilvántartott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma életkor szerint: O-6
I
7 - 14
I
15 - 18
I
19 -
42
I
12
éves Gyermekek száma
44
I
70
I
Összesen
168
2013-ban 18 rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelem került elutasításra. 16 esetben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladta a jogszabályban meghatározott összeget, 1 elutasítás oka, az volt hogyakérelmezőnek adóssága állt fenn az önkormányzattal szemben, 1 esetben pedig az eljárás megszüntetésre került. 2013-ban rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban az alábbi megoszlásban részesültek a családok: Egyszer részesült támogatásban Kétszer részesült támogatásban Háromszor vagy többször részesült támogatásban Összesen
511 221 244 976
Az óvodáztatási támogatás
A 2013. év folyamán 34 fő részére került megállapításra óvodáztatási támogatásra való jogosultság. Az Önkormányzat 580.000,- Ft-ot állapított meg e támogatás biztosítására. 2013-ban óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem 4 esetben került elutasításra, amelynek oka 1 esetben az volt, hogy a gyermek a rendszeres óvodába járás jogszabályban meghatározott feltételeinek nem tett eleget, 2 esetben a gyermek nem volt halmozottan hátrányos helyzetű, valamint 1 esetben a kérelmező visszavonta a kérelmet. 2.2. Egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok
Az Önkormányzat az alábbi, a Gyvt.-ben nem szabályozott juttatásokkal támogatja a rászoruló gyermekes családokat. a) Tanévkezdési támogatás 2
2013. évben 360 fő részesült tanévkezdési támogatásban. Az Önkormányzat 2013. évben 3.077.000,- Ft-ot állapított meg a támogatás biztosítására. b) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöridíjpályázat
Az Önkormányzat 2013. évben nem csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndijpályázathoz. A 2011. évben lnegállapított "A" és "B" típus ú ösztöndíjak (10 fő) önkormányzati támogatására 2013. évben 330.000,- Ft összegben került átutalásra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Wekerle Sándor Alapkezelő számlájára. 2
Az iskolakezdési támogatás mértékét, az igénylés feltételeit a Rendelet határozza meg.
8
c) Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj3
A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj helyett 2012. november 1. napjától az Önkormányzat felsőfokú tanuhnányokat támogató szociális ösztöndíj ban részesíti azokat a fiatal felnőtteket , akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű - nappali tagozatos - alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, és ezzel kapcsolatos költségeket szociális helyzetük miatt segítség nélkül nem képesek fedezni. 2013. évben 121 fő részesült felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj ban. Az Önkormányzat 7.418.600,- Ft-ot fordított erre a támogatásra. 2.3. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben statisztikai adatok
részesülőkre
vonatkozó
A Gyvt. rendelkezései alapján gyermekétkeztetés esetén: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át kedvezményként kell biztosítani. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 3. melléklet 9. pontja alapján 2.400.000.000,- Ft állt rendelkezésre a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzat feladatellátásának támogatására. A költségvetési törvény 77. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletet alkotott a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátása támogatásának szabályozása érdekében. A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelettel került kihirdetésre. A nyári gyermekétkeztetéshez nyújtott támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a nyári időszakban folyamatosan, legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül napi egyszer meleg étkeztetést biztosítanak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kérelmet nyújtott be a szociális nyári gyermekétkeztetés biztosításának a támogatására.
3
A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj mértékét az igénylés feltételeit a Rendelet szabályozza
9 Az Emberi Erőforrások Miniszterének a 2013. JunlUS 6. napján kelt 30195-2/2013. iktatószámú értesítése alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 4.534.200,- Ft támogatásban részesült a gyermekétkeztetés biztosításához. Az Önkormányzat 229 szociálisan rászorult gyermek étkeztetés ét 45 munkanapon keresztül (összesen 10.305 adag, 2013. június 17-től 2013. augusztus 16-ig) biztosította a Gyermekélelmezési Intézmény közreműködésével a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény nappali ellátást nyújtó telephelyein.
3. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:
gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemeIt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai). A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele és az ezzel összefüggő tapasztalatok. A
A Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ gyermekjóléti központként is funkcionál, önálló szakmai egységként (a továbbiakban: Gyermekjóléti Központ) az integrált intézmény keretein belül. Illetékességi köre Békéscsaba, Telekgerendás, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós és Újkígyós közigazgatási területe.
3.1. A Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatási feladatai: utcai és lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka, készenléti szolgálat. Békéscsabán az alapellátásban részesült gyermekek száma 777, védelembe vett gyermekek száma 68. A gyermekek veszélyeztetettségének okai:
20,8 %-ban 20,7 %-ban 12,6 %-ban 9,8 %-ban 14,5 0/0- ban 11,7 %-ban 9,9 %-ban
anyagi jellegű problémák, gyermeknevelési gondok, magatartászavar, teljesítményzavar, gyermekintézménybe beilleszkedési gondok, szülők, család életvitele, szenvedélybetegsége, családi konfliktus, elhanyagolás, bántalmazás.
A Gyermekjóléti Központ 3 válsághelyzetben lévő várandós anyával került kapcsolatba és mind a három esetben szükségessé vált a Családok Átmeneti Otthonának igénybevétele. átmeneti nevelésben lévő gyermek vérszerinti szüleivel állt kapcsolatban a Gyermekj óléti Központ a beszámolási időszakban.
72
fő
10
A
jelzőrendszerrel
való
együttműködés
tapasztalatai:
Szakmai megbeszélés 6 alkalommal került megrendezésre, előre meghatározott témákban: 1. alkalom "Járási hivatalokhoz került feladat-és hatáskörök bemutatása" Témák: "A pártfogói és áldozatsegítői munka bemutatása" 2. alkalom "A védőnői szűrésekről és azok jelentőségéről" Témák: "A gyermekjóléti munkáról azokban az esetekben, amikor a szülő nem kéri a védőnői ellátást" 3. alkalom "Részleteiben a pártfogói munkáról" Téma: 4. alkalom Témák:
"A droghasználat és egyéb szenvedélybetegségek megjelenésiformái a gyermekpszich iátriai ellátás ban" "A szenvedélybetegekkel kapcsolatos tapasztalatok a sürgősségi ellátás ban" "Amit a dizájner drogokról tudni lehet" "Az internet használat veszélyei" " Szenvedélybetegek felépülése terápiás közösségben" "A HIV és Hepatitisfertőzések és a droghasználat összefüggései" 5. alkalom Téma:
"Az
6. alkalom Téma:
Esetmegbeszélés
iskolarendőri
munkáról"
Összességében elmondható, hogy az észlelő- és jelzőrendszerrel való együttműködés jó, aktív részesei a problémák feltárásának és megoldásának. Az esetlegesen felmerülő problémák haladéktalanul megbeszélésre, tisztázásra kerültek. Az észlelő-és jelzőrendszer tagjai állandó meghívottj ai az intézményben tartott esetkonferenciáknak, amelyre 2013-ban 109 alkalommal került sor. 3.2.1. A gyermekek napközbeni ellátása - a Bölcsődei ellátás A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozó i munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a gyermekek életkorának megfelelően: a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás.
11 A Gyvt. 94. § (1 )-(2) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. Gyvt. 94. § (3) bekezdés d) pontja alapján a települési önkormányzat, amelynek területén negyvenezernél több állandó lakos él - egyéb ellátások mellett - köteles bölcsődét működtetni. A Gyvt. 42. § (1) bekezdése alapján a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Békéscsaba Megyei Jogú Városban jelenleg három önkormányzati fenntartású bölcsőde (244 férőhely) és egy vállalkozásban működtetett bölcsőde (42 férőhely) biztosítja a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátását. Békéscsaba Megyei J ogú Város Önkormányzata a bölcsődei ellátás mellett időszakos gyermekfelügyelet és a játszóház szolgáltatást is nyújt. Az önkormányzati fenntartású 3. sz. 6. sz. 8. sz.
Bölcsőde Bölcsőde
Bölcsőde
bölcsődék férőhely
megoszlása:
Békéscsaba, Wlassics sétány 4. Békéscsaba, Szigligeti u. 1. Békéscsaba, Pásztor u. 66.
122 48 74
férőhely
férőhely férőhely
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a DAOP-4.1.3/B-11 kódszámú, "Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése" pályázati felhívás keretében, "A Belvárosi és a Pásztor utcai bölcsőde fejlesztése és férőhelybővítése Békéscsabán" CÍmű pályázat megvalósításával a 8. számú Bölcsőde (5600 Békéscsaba, Pásztor utca 66.) férőhelyfejlesztéseit valósította meg 14 új férőhellyel. A 3. számú Bölcsőde (5600 Békéscsaba, Wlassics sétány 4.) esetében a pályázat keretében 2 csoport, 26 új férőhely kialakítására volt lehetőség 2013-ban. A fentiekben ismertetett férőhelyszámok a fejlesztések eredményeként alakultak ki. A pályázat keretében az Önkormányzat a két bölcsőde épületének részleges felújítását, és összesen 40 férőhely fejlesztését biztosította. Az Önkormányzati fenntartású bölcsődék statisztikai kimutatása 2013. Sorszám:
Megnevezés:
6. sz.
8. sz.
Bölcsőde:
Bölcsőde:
átlag 98,16 242
48 251
átlag 71 ,66 241
Összesen:
l.
Férőhelyek
2.
Nyitvatartási napok száma:
3. 4. 5.
Beíratott gyermekek száma (fő): Teljesített gondozási napok száma: Beíratott gyermekek számához viszonyítva ( %):
26996 19982 113,64 %
12965 9959 107,61 %
19123 13410 110,72 %
átlag 217,82 átlag 244,66 59084 43351 110,65 %
6.
Gondozott gyermekek számához viszonyítva (%): Időszakos gyermekfelügyelet: Beíratott gyermekek száma az év utolsó napján:
84,11 %
82 ,66 %
77,64 %
81,47 %
26 101
--53
--73
26 227
82 l
40 ---
56 ---
175 l
7. 8. 9. 10.
száma
(fő):
3. sz. Bölcsőde:
Napi átlag gyermeklétszám: Gondozott sérült gyermek:
12 3.2.2. Gyermekek átmeneti gondozása
A Családok Átmeneti Otthonát 13 család (20 felnőtt, 15 gyermek) vette igénybe, a gondozási napok száma: 3706. A szobák kihasználtságának tekintetében az arány más és más. Az 1. szoba esetében 96 %-os (l5 napig üres), a 2. szoba esetében 97 %-os (ll napig üres), amíg a 3. szoba 94 %-os (22 napig üres), míg a 4. szoba tekintetében 89 %-os (40 napig üres) kihasználtság mutatható ki. A bekerült családok halmozottan hátrányos helyzetűek voltak. A családi összetételeket tekintve a 13 családból 7 volt egyszülős család, 3 család élt házasságban, 3 család élettársi kapcsolatban. Képzettségüket, végzettségüket tekintve alacsony szint tapasztalható, legáltalánosabb a 8 általános iskolai végzettség, illetve voltak olyan szülők, akik szakmával is rendelkeztek. Érettségizett, vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező bentlakóval a tavalyi évben nem találkoztunk. A bekerülés is különböző okokból történt. Legjellemzőbb ok a lakásprobléma volt, amely összekapcsolódott a hajléktalanná válás veszélyével, 1 esetben elégtelen lakáskörülményekkel, ugyanis a családok - általánosan - nem tudták fizetni az albérletet. Ez általában szociális helyzetükre volt visszavezethető, főként a munkanélküliségre, a munkanélkülivé válásra, illetve kevés jövedelemre. Két esetben fordult elő, hogyabekerült családok valamely származó bevétellel is rendelkezett.
felnőtt
tagja munkaviszonyból
Jellemző
volt, hogy amennyiben munkaviszonyból szerezte valaki a jövedelmét, akkor az közfoglalkoztatás volt. Nagy számban tapasztalhatóak voltak a szülők részéről életvezetési, pénzbeosztási és gyermeknevelési problémák. 2013-ban 1 esetben fordult elő szenvedélybetegség. 2013-ban is igyekeztek szem előtt tartani, hogy a bentlakás időtartama alatt a gyermekek bölcsődét, óvodát és iskolát ne kényszerüljenek váltani. Maradhattak a megszokott környezetükben, ami nagyban segítette abeilleszkedésüket. Az Otthon engedélyezett férőhelyeinek a száma: 16 fő, ellátási területünk Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós. Gondozás időtartama szerint: • O-3 hónap: • 4-6 hónap: • 7-10 hónap: • 11-12 hónap: • 12 hónapnál hosszabb ideig:
9 felnőtt + 5 gyermek (6 4 felnőtt + 5 gyermek (3 4 felnőtt + 3 gyermek (2 1 felnőtt + 1 gyermek (1 2 felnőtt + l gyermek (l
család) család) család) család) család)
Gyermekek Átmeneti Otthona: a gondozás keretében a gyermekek részére teljes körű ellátást biztosítanak. Az Otthon engedélyezett férőhelyeinek a száma: 12 fő, ellátási területünk Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós.
Ellátottak száma kor • O-3 év: • 4-5 év: • 6-13 év: • 14-17 év:
szerint: l fő O fő 9 fő
7 fő
13 A bekerülés főbb indokai: szülők szenvedélybetegsége 2 eset, lakhatási probléma 4 eset, bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális), elhanyagolás 2 eset, szülő indokolt távolléte 1 eset, családi konfliktus 1 eset, továbbá a gyermek magatartási problémái 7 eset. Az átmeneti gondozásban részesültek adatai a gondozás • O-3 hónap: 5 fő • 4-6 hónap: 2 fő • 7-10 hónap: 3 fő • 11-12 hónap: 1 fő • 12 hónapnál több : 6 fő
időtartama
szerint:
A családok átmeneti otthona és a gyermekek átmeneti otthona mellett 5 fő helyettes szülő 13 férőhellyel áll rendelkezésre a gyermekek átmeneti gondozására. 2013-ban egy gyermek sem részesült átmeneti gondozásban helyettes szülőnél.
Speciális szolgáltatási feladatok Utcai és lakótelepi szociális munka lehetővé teszi azoknak a látóterünkön kívül maradt tanköteles korú gyermekeknek az elérését, akik napközben iskolán kívül tartózkodnak. 2013ban l esetben volt teendő ezen a területen. Kapcsolattartási ügyelet szombaton délelőttönként működik, amely keretében lehetőséget biztosítanak a külön élő szülőnek, vagy nagyszülőnek, vagy átmeneti nevelés esetén a vérszerinti családnak a gyermekkel való kapcsolattartásra. A tavalyi évben 31 gyermek kapcsolattartási ügyében 16 család vette igénybe ezt a szolgáltatást. Kórházi szociális munka keretében a szülészeti-nőgyógyászati osztályon és a gyermekosztályon, szociális munkát igénylő szolgáltatást végeznek, amely különösen a gyermekek elhanyagolásának, bántalmazásának megelőzésére, szükség esetén beavatkozásra terjed ki. Hetenként, meghatározott napokon történik látogatás a békéscsabai kórházban. A tavalyi év során 3 esetben történt konkrét feladatellátás ezen a területen. Készenléti szolgálat célja a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetben történő azonnali segítség vagy tájékoztatás nyújtása. A szolgálatot egy állandóan hívható telefonszám biztosításával szervezték meg. A tavalyi évben 35 esetben nyújtott segítséget a szolgálat. A hívások jellemzően szülő-gyermek közötti konfliktus, gyermek engedély nélküli távozása, serdülőkori problémák miatt történtek, azonnali beavatkozásra nem volt szükség. Egyéb szolgáltatások: A gyermekjóléti munkacsoport prevenciós célzatú szabadidős tevékenységeit 469 gyermek vette igénybe (kézműves foglalkozások, csoportfoglalkozások, rendezvények).
4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területén végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása:
14
2013. július 9-én a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ keretén belül működő Családok Átmeneti Otthonában és a Gyermekek Átmeneti Otthonában. Az ellenőrzéskor készült jegyzőkönyv összességében az alábbiakat állapította meg: Családok Átmeneti Otthona: Az ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy a Családok Átmeneti Otthona a működéshez szükséges dokumentációval (alapító okirat, szakmai program, SzMSz, munkaköri leírás, működési engedély, végzettségeket igazoló dokumentumok) rendelkezik. A tárgyi feltételek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A lakók szobái, közös helyiségek megfelelően tiszták, rendben tartottak. A szakalkalmazottak képesítése megfelel a 15/1998. (V. 30.) NM rendelet 2. sz. mellékletében előírtaknak. A szakalkalmazottak munkájukat odaadó, precíz munkavégzés jellemzi. Gyermekek Átmeneti Otthona: Az ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthona a működéshez szükséges dokumentációval (alapító okirat, szakmai program, SzMSz, munkaköri leírás, működési engedély, végzettségeket igazoló dokumentumok) rendelkezik. A tárgyi feltételek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A lakók szobái, közös helyiségek megfelelően tiszták, rendben tartottak. A szakalkalmazottak képesítése megfelel a 15/1998. (V. 30.) NM. rendelet 2. sz. mellékletében előírtaknak. A szakmai munka megfelelő.
2013. november 26-án a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ keretén belül működtetett helyettes szülői hálózatot illetően. Az ellenőrzéskor készült jegyzőkönyv összességében az alábbiakat állapította meg: A helyettes szülők rendelkeznek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott képesítéssel. A helyettes szülők lakáskörülményei alkalmasak a működési engedélyben meghatározott számú gyermek átmeneti gondozására. A működtető intézmény együttműködik a helyettes szülőkkel: szakmai tanácsadás, továbbképzéseken való részvétel lehetőségének biztosítása.
5. Jövőre
vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések):
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja a hatékony és a szubszidiaritás elvén működő szociálpolitika. Az Önkormányzat a szociális és a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások tekintetében egyaránt a szükségleteken alapuló, egymásra épülő, az öngondoskodásra késztető, fejlesztő szolgáltatási rendszer kiépítésére törekszik. Ezen ellátórendszer kiemelt célja a családok, gyermekek védelme, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A rendelkezésre álló eszközrendszer segítségével olyan, a családot támogató gyermekjóléti rendszer működtetése a cél, amelyben az egyes ellátási formák egymásra épülnek, ezzel is növelve a rászoruló gyermekek esélyegyenlőségét a támogató rendszer hatékonyságát. A gyermekvédelem területén biztosítani kell a gyermek (lehetőleg vérszerinti) családban történő nevelkedését -
15 elsősorban
a megelőzést , illetve a családba való visszakerülést - az állami, önkormányzati, (esetenként civil) szervezetek hatékony együttműködéséve l kell biztosítani. Az eszközrendszer működése során alapelv, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni, és a gyermeket a családi környezetéből kizárólag anyagi okból nem lehet kiemelni. A gyermekek védelme olyan - a társadalom számára is - kiemelt jelentőségű terület, amelynek folyamatos korszerűsítése , jobbítása, a megváltozott igényekre és körülményekre történő gyors reagálása valamennyi társadalmi szereplő egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen. A helyi ellátórendszer hatékony működéséhez a család, az oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, az egészségügyi, a szociális intézményrendszer együttműködése szükséges. A gyermekvédelem, bár önálló szakterület, biztosítása mégis több diszciplína összefogását igényli. Az egyes szakterületek együttműködése mellett a jövőben is biztosítani kell a civil szervezetek, egyházak számára is, hogy aktívan részt vegyenek a gyermekvédelmi szolgáltatásokban. A különböző ellátási szintek területén szükség van a többszektorúság fejlesztésére, amely alkalmat ad az ellátások szükségletközelségének megteremtésére, továbbá az ellátási paletta szélesítésére, amely megfelel a gyermekek mindenekfelett álló érdekének. A gyermekek jogai és ezek védelme természetesen szorosan kapcsolódik a család védelméhez, a család állami, önkormányzati támogatásához, illetve a nőknek, mint anyáknak a védelméhez. A védelmi feladatok közigazgatási szinten való megjelenítése az a fórum, amely kellő időben és hatékonyan kezeli a gyermekek társadalmi leszakadásának megelőzése, megakadályozása kérdését. A központi és a helyi jogaikotás akarataként nyújtható anyagi támogatások - a legtöbb esetben - a segítség valódi és gyors eszközei. Az anyagilag nehéz helyzetbe kerülő gyermekek, családok ilyen formán történő támogatása a védelem egyik legfontosabb és legalapvetőbb funkciója. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekvédelmi rendszere változatlanul épít - a jövőbeli prevenciós elképzelése között - azokra a pénzbeli ellátásokra, amelyek mind a központi, mind pedig a helyi jogalkotói szándék határozott elképzelése mentén juttathatók el a veszélyeztetett családokhoz. Fontos a pénzbeli ellátások mellett a természetbeni juttatások preferálása, amely célzottabban képes a családok támogatására. Természetesen az anyagi eszközök szűkös forrása megszabja azokat a prevenciós határokat, amelyek a védelem ezen szintjén különös súllyal jelennek meg. A helyi jogalkotói akarat évenként érzékelhető pozitív szemlélete ugyanakkor a hatékonyabb felhasználást biztosító ellátások lehetőség szerinti bővítését - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - megfelelően közvetíti. Az új pénzbeli ellátások, jogintézmények segítik a gyermekek hatékonyabb védelmét. A prevenció fontos tényező . A megelőzésben a pénzbeli és természetbeni ellátások, az intézményi struktúra átlátható kialakítása, a gyermekvédelem szakembereinek körültekintő, alapos jogszabályi ismerete, a gyermekek mindenekfelett álló érdekének az egyes gyámhatósági intézkedésekben megjelenő tettenérése, a gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplőinek határozott hitvallása mind-mind egy jól felfogott, megvalósítható, egyetemes színvonalú gyermekvédelem képében realizálódik. Ezen értékek követését Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekvédelmi rendszere messzemenően érzékelteti. Az ellátások, intézmények vonatkozásában - a bölcsődei ellátás kivételével - elmondható, hogy az igényeket kielégíti a jelenleg fennálló ellátórendszer. 2014. évre vonatkozóan továbbra is kiemelt szempont, hogy a prevenciós feladatok megvalósuljanak, amelyhez minden pályázati forrás megragadása kiemelt cél.
16 A bölcsődei ellátás iránti igények a 2013. évi férőhelyfejlesztés ellenére is meghaladják a rendelkezésre álló férőhelyek számát, ezért - elsősorban pályázati forrásokból - a bölcsődék férőhely-bővítés ét szükséges célként megjelölni. Fontos, hogyagyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival a jövőben is jó legyen az együttműködés azért, hogy a felmerülő problémákra gyors és hatékony reagálás történjen. Ennek érdekében változatlanul szükséges rendszeres kapcsolatot tartani a jelzőrendszer tagjaival, hogy az eredményes munkavégzés szempontjából a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően továbbra is működjön a kölcsönös munkakapcsolat. A gyermekjóléti szolgáltatások vonatkozásában a jövőre vonatkozóan továbbra is cél, hogya klienseik szükségletei minél inkább kielégítésre kerüljenek a szolgáltatásokkal. Mindent meg kell tenni a kiírt pályázati lehetőségek megragadása, és a sikeres programok lebonyolítása érdekében a jövőben is. A preventív feladatok megvalósítására is nagy hangsúlyt kell fektetni, mert a megelőzés kulcsfontosságú a gyermekvédelem területén.
6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program) valamint a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak a bemutatása: Szabálysértések A szabálysértések tekintetében a kapitányságon 2013. évben, 24 ügyben, összesen 30 fiatalkorú személlyel szemben indult eljárás. 4 ügyben 2, míg l ügyben egyszerre 3 elkövető volt. Az elkövetők között 6 lány és 24 fiú volt. Szabálysértési ügyben gyermekkorú személlyel szemben 2013. évben nem járt el a kapitányság. A szabálysértési ügyek túlnyomórészt bolti lopások voltak, egy esetben történt szándékos rongálás (egy köztéri fát tört el egy fiú). A fiúk esetén a bolti lopások elkövetési tárgya legtöbbször csokoládé, vagy egyéb élelmiszer, de előfordult számítógép alkatrész, gépkocsitartozék, szeszes ital egy-egy esetben. A lányok kozmetikumot, ruhadarabokat tulajdonítottak el. Az elkövetések helye leggyakrabban áruházak területe - SP AR, TESCO, OBI -, ekkor az áruházak biztonsági szolgálatai tették meg a bejelentést. Két esetben történt a lopás az iskolában. A cselekmények elkövetési értéke jórészt - főként élelmiszer és kozmetikum esetén maximum néhány ezer forint (alapesetben az értékhatár a szabálysértés és a bűncselekmény között 50.000,- Ft). Bűncselekmények
Az ismertté vált bűncselekmények elkövetői között 2013. évben 2 gyermekkorú (két fiú), valamint 46 fiatalkorú (37 fiú és 9 lány) volt. 2013. évben is jellemző volt, hogy egy elkövetővel kapcsolatban egynél több bűncselekmény nem vált ismertté. Egy fiú esetén történt az, hogy több esetben követett el vagyon elleni bűncselekményt, akivel szemben
17 többször kellett személykörözést elrendelni, mivel Békésen lakásotthonban lakik, onnan rendszeresen megszökik. Ezen korosztály által elkövetett bűncselekmények között 2013. évben is dominálnak a vagyon elleni bűncselekmények (lopás). Egy-két esetben vált ismertté garázdaság és testi sértés. A leggyakoribb lopások tárgya továbbra is mobiltelefon, kerékpár, főként áruházakból ruhanemű, élelmiszer, kozmetikum, amelyek esetén az elkövetési értéket (nem biztos, hogy meghaladja az 50.000,- Ft-ot) és egyéb minősítő körülményeket is figyelembe véve a cselekmény bűncselekménynek minősül. Ilyenek pl.: L üzletszerűség: rendszeres jövedelemszerzés, sorozatos elkövetés II. dolog elleni erőszak: áruvédelmi eszköz eltávolítása, csomagolás megrongálása III. közös helységet használó sérelmére elkövetett lopás: osztálytárstól eltulajdonított dolog a közös osztályteremben. Figyelemre méltó, hogya 2013. évet tekintve a 18-24. éves korosztályban az elkövetők száma 135, míg a 25-29. évesek között 411 elkövetőt regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy a korosztályok közötti ugrások alkalmával az elkövetők száma megháromszorozódik, ami egészen 2009-ig visszamenőleg megfigyelhető.
Családon belüli
erőszak
A 32/2007. (OT.26.) ORFK utasításban meghatározottak alapján a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatokat 2013. év január 1. és december 31. napja közötti időszakban az alábbiak szerint hajtotta végre a Békéscsabai Rendőrkapi tányság: A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén a Közrendvédelmi Osztály munkatársai a fenti időszakban összesen 43 esetben (l3 esetben a cselekmény során jelen volt gyermek is) intézkedtek családon belüli erőszak miatt (bejelentések alapján az ügyelet rendőri intézkedést foganatosíttatott "családi botrány" miatt). Minden esetben átirattal fordultak az érintett önkormányzatokhoz, amikor családon belüli erőszakról szereztek tudomást. A családon belüli erőszak miatt Békéscsaba illetékességi területén a fent említett 43 bejelentés esetén a Közrendvédelmi Osztály munkatársai intézkedtek, l esetben közösen a bűnügyi szolgálat munkatársaival. A 43 esetben az intézkedések tekintetében a KMB/járőr/bü. beosztott):
következő
megoszlás tapasztalható (eset:
Tettlegesség és fizikai erőszak nélkül - fenyegetés, kiabálás stb. - (anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt) elkövetett (gyermek jelenléte nélkül): 9/1/1 eset. Tettlegesség és fizikai erőszak nélkül- fenyegetés, kiabálás, stb. - (anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt) elkövetett (gyermek jelenlétével): 3/1/0 eset. Tettlegesség és fizikai erőszakkal (anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt) elkövetett (gyermek jelenléte nélkül): 15/4/0 eset. Tettlegesség és fizikai erőszakkal (anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt) elkövetett (gyermek jelenlétével): 6/3/0 eset.
18 Az állomány a családon belüli erőszak körébe tartozó személy elleni erőszakos cselekmény elkövetése miatt - az értékelés napjáig - az alábbi intézkedéseket kezdeményezte : - előállítás: - elfogás - biztonsági intézkedés - szabálysértési feljelentés:
-
büntető
fe lj elentés :
11 eset O eset O eset - veszélyes fenyegetés - rendzavarás - egyéb
O eset O eset O eset
- könnyű testi sértés - súlyos testi sértés - kiskorú veszélyeztetése - megrontás - egyéb
3 eset 5 eset O eset O eset O eset
A kapitányság illetékességi területén a 2013. évben kezdeményezett eljárások során családon belüli erőszak miatt 11 esetben kezdeményeztek előállítást. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 33. § 2. bekezdés "f' pontja szerint a szabálysértés tovább folytatása miatt nem történt előállítás, őrizetbe vételre nem került sor. A 2009. év október 1. napján hatályba lépett, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján 2013. évben 23 esetben
kezdeményeztek ideiglenes
megelőző
távoltartást.
A tett rendőri intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazása miatt a tárgyidőszakban panasz nem érkezett, az intézkedő rendőrök ellen erőszakos bűncselekmény nem történt. A családon belüli erőszak miatt foganatosított rendőri intézkedések kivétel nélkül magánházban, lakásnál kerültek foganatosításra. Az intézkedéseknélleggyakrabban rögzítésre került kiváltó okok: az alkoholos befolyásoltság különböző foka, illetőleg az évek óta tartó alkoholfüggőség, a korábban történt családi tragédiák miatti feszültségek, a családtagok közötti ellentétek, ebből fakadó válóperek, valamint a munkanélküliség miatti anyagi problémák. Az intézkedő rendőrök a helyszínen minden esetben felvilágosítják a résztvevőket jogaikról, az áldozatsegítés lehetőségeiről. Jellemző, hogy az intézkedések során - jellemzően a Btk. 170. § (1) bekezdés ébe ütköző és aszerint minősülő könnyű testi sértés vétség, valamint a Btk. 176/A. § (1) bekezdésébe ütköző zaklatás vétség /2013. 07. 01. naptól a 2012. évi C . tv. 164. §, valamint a 222. §/ megvalósulása esetén - a sértett fél magánindítványt nem tett az elkövető személlyel szemben. A sértettek úgy nyilatkoztak, hogy csupán az volt a céljuk, hogya hatóság tudomást szerezzen a cselekményről, de eljárást nem kív~nnak kezdeményezni. A felsorolt esetek közül Békéscsaba illetékességi területén 2 családnál fordult elő, hogy 2013. évben három-három alkalommal történt intézkedés, ezen felül nem tapasztaltunk olyat, hogy egy helyszínen többször kellett intézkedni. Az esetek elemzése során látható, hogy az erőszakos magatartás hátterében közvetlenül szinte kivétel nélkül az alkohol hatása lelhető fel (37 esetben rögzítésre is került). Tipikus, hogya
19 veszekedő felek mindegyike, így a sértett is az intézkedések során alkohol befolyása alatt állt. Más stimuláló szer - kábítószer - használata nem merült fel.
A kapitányság illetékességi területéhez tartozó 10 településen a helyi körzeti megbízottak már korábban feltérképezték, és számon tartják a veszélyeztetett családokat. Az adott településeken felvették a kapcsolatot a helyileg illetékes polgármesteri hivatalok, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok vezetőjével. A körzeti megbízottak napi munkakapcsolatban állnak ezen hivatalok munkatársaival. A családon belüli erőszak megelőzésével kapcsolatosan az adott körzeti megbízott a helyi polgármesteri hivatalok képviselőivel és a veszélyeztetett családok tagjaival közös megbeszélésen vett részt, ahol a családok életkörülményeik j avítása érdekében részükre nevelési tanácsokat és egyéb javaslatokat tettek. A fent említett 43 bejelentés közül 13 esetben a cselekménynek kiskorú is részese volt, ezért adatlap megküldésével tájékoztatták az illetékes családsegítő szolgálatot. A tárgyidőszakban a Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén gyámhivatal eljárásai során nem igényelt rendőri segítséget.
működő
A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén 2013. január 1. és december 31. közötti időszakban a 32/2007. ORFK utasításban foglalt, a családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó bűncselekmények közül az alábbiak vonatkozásában indult eljárás: bűncselekmények
megnevezése
- könnyű testi sértés - súlyos testi sértés - kiskorú veszélyeztetése - erőszakos közösülés - tartás elmulasztás - zaklatás - lopás - rongálás - magánlaksértés - személyi szabadság megsértése - garázdaság - önbíráskodás
A fenti cselekmények esetén az
felnőtt
férfi:
összesen:
10 5 7 1
18 13 2 1 3 1 1 1
63
összesen:
felnőtt nő:
esetek száma
6 fő 55 fő 61
fő
elkövetők
megoszlása az alábbi volt:
20 Az áldozatok között a
következő
megoszlás tapasztalható: fő
gyermekkorú nő:
5
felnőtt nő:
46 fő , ebből 18 tartás elmulasztása, 9 zaklatás a jelenlegi vagy volt házastárs részérő l
gyermekkorú férfi: fiatalkorú férfi felnőtt férfi:
2 fő 2 fő 8 fő,
összesen:
63
ebből 3 eset zaklatás a volt vagy jelenlegi házastárs részéről
fő
A bűncselekmények leggyakoribb elkövetési helye a család lakóhelye, illetőleg az ahhoz tartozó bekerített hely. A cselekmények felderítésének legfőbb nehézsége továbbra is a feljelentés miatti retorzió, bűnismétléstől való félelem. Jelentős körülmény az is, hogya sértettek az eljárás következményeként tartanak attól, hogy a család anyagi biztonsága, lakhatása veszélybe kerül (pl. hitelek és rezsiköltségek terhét az elkövetővel közösen vállalták, vagy kizárólagosan az elkövető viseli, mert az anya munkanélküli, vagy kevés a jövedelme). Ellenben több esetben derült ki az, hogy éppen a családfő munkahelyvesztése miatt kezdett italozó életmódot, és ez vezetett a családon belüli konfliktusokhoz, a hozzátartozók elleni bűncselekmények elkövetéséhez. A tárgykörben regisztrált bűncselekmények száma csökkenést mutat. Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú cselekményeket kiváltó gazdasági-társadalmi környezet alapvetően nem változott, ezért arra lehet következtetni, hogy ennek elsősorban az lehet az oka, hogy az állampolgárok nem jelentik be a cselekményeket, így azok nem válnak ismertté a hatóság előtt.
A cselekmények ismertté válásának jellemző módja - főként a gyermekeket érintő bűncselekmények esetén - hogy a feljelentést a családsegítő szolgálat, illetőleg a gyámhivatal vagy közeli hozzátartozó teszi meg. A vizsgált esetekben nem történt tetten érés (első rendőri intézkedés során), legtöbbször a cselekmény megtörténte után jelentik azt be. Főként a bűncselekmény megismétlődésétől való félelem, valamint az egzisztenciális problémák miatt nem élnek magánindítvánnyal. A bűncselekmények közül a zaklatás (l eset), a könnyű testi sértés (3 eset) esetén volt leginkább jellemző, hogy miután a cselekmény a hatóság tudomására jutott, a sértett nem kívánt magánindítvánnyal élni, ezért a feljelentés elutasítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére került sor. Tekintettel a fenti körülményekre a rendőrkapitányság az eljárások során alkalmazta a tanúk adatainak zártan történő kezelését, amennyiben lehetséges volt a szembesítések mellőzését. Az áldozatok esetén törekedtek arra, hogy az elkövetőt a családtól elválasszák: ahol a törvényi feltételek adottak voltak, és a kényszerintézkedés szükséges és indokolt volt, ott az őrizetbe vételt, az előzetes letartóztatást, illetőleg az ideiglenes megelőző távoltartást kezdeményezték (2013. évben 23 estben). A megadott időszakban rendőri intézkedést követően ideiglenes hatályú elhelyezést nem foganatosítottak. Egy-két esetet kivéve - amikor azt a szolgálati feladatok nem tették lehetővé - az esetmegbeszéléseken jelen tudtak lenni. A rendőrkapitányság a gyermekjóléti szolgálatokkal jó munkakapcsolatot épített ki.
21 Kábítószerekkel kapcsolatos tapasztalatok A 2013. évet jellemzően meghatározta, hogy 2013. 07. 01. naptól hatályba lépett az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény), amely főként a 2014. év eleji módosításával igyekszik szankcionálni az un. " dizájner drogokkal" kapcsolatos visszaéléseket. Másfelől a klasszikusnak mondható kábítószerek esetén a büntetőjogi szabályok szigorodtak (pl.: a fogyasztás önmagában önálló elkövetési magatartás lett, az elterelés lehetősége , száma csökkent, minősített esetekben emelkedett a büntetési tétel). A fogyasztási mintázat átrendeződött, főként a fiatalok körében népszerűek a legálisként hirdetett és forgalmazott szerek, amelyek főként a már korábban is illegálisnak számító marihuana és amfetamin típusú szerek (speed, estasy)/ alternatívái. A tapasztalatok szerint a fiatalok ismeretei rendkívül hiányosak abból a szempontból, hogy minden pszichoaktív anyag az új Btk. szerint bűncselekmény tárgya. Sokkal lényegesebb azonban, hogy az új szerek rövid, közép és hosszú távú hatásai szinte ismeretlenek, gyors változtatásuk miatt azonosításuk rendkívül nehéz, így fokozottan veszélyesek a fogyasztó testi épségére, életére. Prevenciós tevékenység, áldozatsegítés A kapitányság illetékességi területén a 2013. évben is folytatta a rendszerszerű bűnmegelőzési tevékenységeket, mint a D.A.D.A, valamint ELLEN-SZER. oktatások, valamint az "Iskola Rendőre" programot. 2013. évben is fő feladatuknak tekintetté k , hogy a munkatársaik az iskolai foglalkozásokon megismertessék a tanulókat azokkal a módszerekkel, amelyek segítségéve l elkerülhető az áldozattá, illetve az elkövetővé válás. Ismertették azokat a lehetőségeket - szervezeteket, személyeket - akiktől esetleges áldozattá válásuk esetén segítséget kérhetnek. Az oktatók a 2013. évben is - külön kérésre - szülői értekezleteken megjelentek, tájékoztatták a szülőket az iskolában végzett munkáról. Fontos része volt ezeknek a tájékoztatóknak az is, hogy segítséget nyújtson a szülőknek abban, hogyan előzhető meg gyermekeik elkövetővé vagy áldozattá válása, milyen jelek alapján ismerhetik fel azt, ha a gyermekük elkövetővé, sértetté válik, illetőleg kihez fordulhatnak segítségért. Békéscsabán
tárgyidőszakban
a nagyobb tömegeket vonzó rendezvényeken a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársaival közösen részt vettek, személyes beszélgetések, szóró anyagok segítségével tájékoztatták a lakosságot a megelőzés, segítségnyújtás lehetőségeiről.
A rendőrkapitányságon a sértetteket az ügyekben eljáró nyomozó, illetőleg az áldozatvédelmi referens tájékoztatja az áldozatsegítés lehetőségekről. A sértettek részére a kért áldozatsegítési igazolásokat kiállították, amelyek segítségével a Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Áldozatsegítő Osztály a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapján segítséget nyújt.
7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.):
22 A civil szervezetekkel elsősorban pályázatok megvalósítása kapcsán történik együttműködés az Önkormányzat és a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ részéről , amely hatékonynak tekinthető a közös feladatok ellátása tekintetében. Az Önkormányzat 6 szociális alapszolgáltatást nyújtó civil szervezettel kötött ellátási szerződést, amelyek a szociális szolgáltatáson kívül szerepet játszanak a gyermekvédelmi ellátás egyes területein is. Az Önkormányzat pályázati eljárás keretében támogatja a szociális célú civil szervezetek programjait. Ezekben a programokban gyakran szerepelnek a gyermekeknek szervezett szabadidős programok, egészségfejlesztő, prevenciós programok, gyermektáborok stb. 2013. évben alábbi programok megvalósítására került sor. Arany János Szabadidős Klub: "Legyen jobb fiataljainknak!" cÍmű pályázata szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakítása céljából. Szent László Utcai Általános Iskola Diákönkormányzata: Egészségnevelési hét: "Egészségesen, szenvedélyek nélkül". Egyensúly AE Egyesület: "Nyárcsalogató Gyermeknap Jaminában". Csabagyöngye Kulturális Központ, Munkácsy Mihály Emlékháza: Kulturális Örökség Napja, amelynek keretében értelmi fogyatékos, autista, mozgás-, látás-, és hallássérült fiatalok jártak az emlékházban a "Nemesedjünk" játszóház foglalkozásain. Jaminai Közösségi Ház, Szünidei Diákszínpad: a kiskamasz korosztályt várta a Jaminai Közösségi Ház, ahol a színjátszás iránt érdeklődő gyermekekkel egy helybeli diákszínpad megalapítása volt a cél. Lencsési Közösségi Ház, Baba-mama Klub: Baba-mama nap, húsvét, anyák napi, mikulás és karácsonyi rendezvényt tartottak.
A Kábítószer Egyeztető Fórum: A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozat felhatalmazása alapján jött létre, amelynek mellékiete a Nemzeti Stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítása cÍmű dokumentum. A dokumentum rövid-, közép- és hosszú távú célként határozza meg a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (a továbbiakban: KEF) létrehozását, jogi és közigazgatási feltételeinek megteremtését a különböző közigazgatási szinteken. A KEF az alábbiakban felsorolt tevékenységeivel igyekszik összhangot teremteni a drogprobléma visszaszorításában alapvető fontosságú négy terület (közösség és együttműködés, megelőzés, gyógyítás és rehabilitációs, kínálatcsökkentés ) szervezeteinek és intézményeinek munkájában: Egységes szakmai és módszertani szemléletmód megvalósítására törekszik, valamint koordinálja a városban zajló kábítószer-megelőző tevékenységet. Segíti az ártalom- és kínálatcsökkentés, valamint a gyógyítás és rehabilitáció területén tevékenykedő tagszervezeteket, helyi kezdeményezéseket. Segít a helyi erőforrások mozgósításában, összehangolja a helyi szereplők tevékenységét, javaslatokat fogalmaz meg a helyi közigazgatás számára, ajánlásokat fogalmaz meg az esetleges párhuzamosság elkerülése érdekében. Támogatja a helyi kezdeményezéseket, valamint szakmai ajánlóként koordinálja és elősegíti az országos és egyéb pályázatokon való részvételt Tevékenységével, szakmai munkájával kapcsolódik a regionális és országos programokhoz.
23 Feltárja az adatokat, helyzetértékelést végez, feltérképezi a szükséges feladatokat, biztosítj a az információáramlást. A KEF tagjai az együttműködési megállapodást aláíró önkormányzati, civil és egyházi szervezetek, intézmények.
különböző
helyi
állami,
Békéscsaba Megyei Jogú Városban a drogprevenciós tevékenység az Önkormányzat aktív támogatásával, szervezett formában 1993 óta működik. 1993-2001 között a Drogprevenciós Munkacsoport fogta össze a drogproblémával kapcsolatos feladatokat. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot 2001. június 16-án hozta létre Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2002. évben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadta Békéscsaba Megyei Jogú Város Drogstratégiáját, majd 2006-ban annak módosított, felülvizsgált változatát. A Békéscsabai KEF tagszervezetei A tagszervezet neve
1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15 . 16. 17. 18.
Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Békéscsabai Rendőrkapitányság Mi-Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület Drogprevenciós Munkacsoport Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Békéscsabai, Békési, Szeghalomi Kistérségi Intézete Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány Békéscsabai Kemény Gábor Közlekedési és Logisztikai Szakközépiskola Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ Egyensúly A.E. Egyesület Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Pártfogói Szolgálata Csabagyöngye Kulturális Központ, Patent Ifjúsági és Diákiroda Mentálhigiénés Egyesület Békéscsabai Keresztény Ifjúsági Egyesület SOS Tini Telefonos Alapítvány Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Egészségügyi Alapellátási Intézmény, Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó
A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagszervezetei arra törekedtek az elmúlt évben is, hogy a veszélyeztetett fiatalok számára olyan programokat biztosítsanak, amelyek az oktatási intézmények lehetőségein túl - a szabadidőben is biztosítják az értékek hatékony közvetítését úgy, hogy a megfelelő információátadás mellett élményt is nyújtanak. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évtől a közgyűlés közművelődési, oktatási, ifjúsági és sport ügyekkel foglalkozó bizottságán keresztül - az ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközökből - évente külön összeget különít el a KEF éves működésére (programok, képzések, pályázatok). 2013. évben a KEF 2013 . évi működésére (programok, képzések, pályázatok) 400.000,- Ft állt rendelkezésre. Az elkülönített támogatási összeg kezelését, a pályázatokkal kapcsolatos
24 feladatokat 2011. évtől az Egészségügyi Alapellátási Intézmény Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó látj a el. A beszámoló záró gondolatai: A Gyvt. tartalmában a gyermekekre és családjaikra irányuló szociális védelmet, ellátásokat szabályozza, viszont több annál, mint a rászoruló gyermekek védelme, alapvető en minden gyermek jólétét, megfelelő védelmét biztosítja. A megfelelő jogi szabályozás által megszabott mederben a társadalmi felelősségvállalás teszi a gyermekvédelmet élő valósággá. A társadalmi összefogás, a közös felelősségvállalás, a szocializációs környezet állandó stabilitásának biztosítása elengedhetetlen. A társadalom egyes szereplőinek a közös fellépése teremthet a gyermekek számára megfelelő védelmet, biztonságos társadalmi környezetet.
A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermek nevelésében, célzott támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít számukra. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység az oktatási, egészségügyi és szociális intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok szoros együttműködésén alapul. Az elmúlt év intézkedései, elért eredményei visszatükrözik, hogy a helyi gyermekvédelem alapvető filozófiája a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a szükségleteken alapuló célzott támogatási rendszer működtetése és a veszélyeztetettség megszüntetésében a segítségnyújtás, együttműködés a családdal és a szakemberekkel. Az előterjesztést a szakbizottságok megtárgyalták, a bizottságok döntései a kerülnek ismertetésre. A döntés végrehajtásában közreműködő
felelős
közgyűlés
ülésén
hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg döntését.
HATÁROZATI JAVASLAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2013. évi ellátásáról szóló beszámolót megismerte és elfogadja. Felelős: Határidő:
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2014. május 30.
Békéscsaba, 2014. május 12.
~ 1 Vantara Gynla polgármester
;:~~nJeg~ze.s: f?/f}!. . . . . . . . .......
A
Pénzügyi: ..
(/4í~. ~................
