Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló értékelést fogadja el!

/ /

6 / i o n

BUDAPEST F Ő V Á R O S XVI. K E R Ü L E T I Ö N K O R M Á N Y Z A T ALPOLGÁRMESTERE T á r g y : Átfogó értékelés a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Tisztelt Képviselő-testület!

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdésében foglalt önkormányzati kötelezettség a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról átfogó értékelés ( 1 . sz. melléklet) készítése, a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete (2. sz. melléklet) szerinti tartalommal. Az értékelést a Képviselő-testületnek meg kell tárgyalnia, majd megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatalának május 31-éig, aki 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az önkormányzat 60 napon belül érdemben megvizsgálja a Gyámhivatal javaslatait, és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja azt. A Gyámhivatal a korábbi évek átfogó értékeléseit elfogadta, így a 2010. évről szóló értékelés is azokhoz hasonló alapokra építve készült, a gyermekvédelemben érintett intézmények, irodák, szervezetek bevonásával. Az átfogó értékelés nagy mennyiségű adatot tartalmaz az ellátottakra, az igénybevételekre vonatkozóan. Ezek az információk a 2009. évi adatokkal együtt jelennek meg a táblázatokban, az összehasonlíthatóság miatt. K é r e m a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a gyermekjóléti és g y e r m e k v é d e l m i feladatok ellátásáról szóló értékelést fogadja el! HATÁROZATI JAVASLAT: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja az előterjesztés 1. számú mellékletét képező átfogó értékelést a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az átfogó értékelést a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, 2 0 1 1 . május 31-éig küldje meg a Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatalának Határidő: 2011. május 31.-éig. Felelős: Kovács Péter polgármester la döntés egyszerű szótöbbséget igényel/

Budapest, 2011. május 10.

Dr. Csomor Ervin alpolgármester

Ancsin Laszlo jegyző

Mellékletek: 1. sz. melléklet: Átfogó értékelés a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 2. sz. melléklet: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. sz. melléklete

Az előterjesztést t á r g y a l j a : O k t a t á s i , Ifjúság - és G y e r m e k v é d e l m i Bizottság, Egészségügyi és Szociális Bizottság.

2

1. sz. melléklet

Á T F O G Ó É R T É K E L É S A B U D A P E S T F Ő V Á R O S XVI.

KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

2010. Évi GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

TARTALOMJEGYZÉK

1.

A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI

2

2.

A Z ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

BIZTOSÍTÁSA 3.

4

A Z ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ

ELLÁTÁSOK, VALAMINT AZ EZEKHEZ SZERVESEN KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA 4.

17

JEGYZŐI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE, ILLETVE A

GYÁMHIVATAL HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEIRE, FELADATAIRA VONATKOZÓ ADATOK 5.

33

A FELÜGYELETI SZERVEK ÁLTAL GYÁMHATÓSÁGI, GYERMEKVÉDELMI TERÜLETEN

VÉGZETT SZAKMAI ELENŐRZÉSEK TAPASZTALATAINAK, TOVÁBBÁ A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK MŰKÖDÉSÉT ENGEDÉLYEZŐ HATÓSÁGI ELENŐRZÉSÉNEK ALKALMÁVAL TETT MEGALAPÍTÁSOK BEMUTATÁSA 6.

40

J Ö V Ő R E V O N A T K O Z Ó J A V A S L A T O K , C É L O K M E G H A T Á R O Z Á S A A G Y V T . ELŐÍRÁSAI A L A P J Á N

41 7.

A BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM FŐBB PONTJAINAK BEMUTATÁSA

8.

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

KERETEI

43

45

1

1. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI

Budapest X V I . kerületének, a népesség megoszlására vonatkozó demográfiai mutatói az alábbiak. 1. sz. táblázat: A lakónépesség számának vá tozása Megnevezés _ Terület k m Lakónépesség (fő) 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben Laksűrűség (km /fő) 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben

33,52 71 089 71 217 71 444 72 725 72 767 72 099 2 121 2 125 2 131 2 171 2 170 2 151

2. sz. táblázat: A település lakosainak korcsoport szerinti megoszlása y Életkor Állandó népesség 2005

0-4

0-1 1-4

5-14 15-18 19-34 35-60 60-X Összesen:

611 2004 6678 3007 15 932 26461 15163 70 536

2006 665 2 537 6 544 3059 15 729 26 376 16 853 70 686

2007

2 6 3 15 26 15 70

651 739 461 085 856 556 626 974

2008 1 3 6 3 15 26 16 71

397 547 487 018 673 521 563 809

2009 633 3 580 6 549 2911 15 232 26 709 16 990 71 971

2010

3 6 2 14 26 16 71

528 412 670 744 642 367 690 053

Lakó

népesség* 2010 581 3 561 6 717 2 795 14 736 26 403 17 306 72 099

' L a k ó n é p e s s é g : A gyermekjóléti, gyermekvédelmi m u n k a szempontjából nemcsak az állandó bejelentett lakhellyel rendelkezők száma, h a n e m a kerületben tartózkodók száma is fontos. A z adatokból kitűnik, hogy a születések száma kis mértékben csökkent.

3. sz. táblázat: A település megoszlása férfi Életkor 0-1 308 1-2 325 2-3 370 3-4 381 4-5 371 5-6 379 6-7 359 7-8 361 8-9 347 9-10 349 10-11 337 11-12 324 12-13 339 13-14 314 14-15 351 15-16 317 16-17 356 17-18 334 18-19 396 19-20 417 20-21 391 21-22 376 22-23 371 23-24 438 T

0-24 éves lakónépességének

évenkénti és

nemenkénti

összesen 581 685 752 750 793 744 705 728 675 680 648 609 624 628 676 659 700 696 740 804 810 781 753 786

nő 273 360 382 369 422 365 346 367 328 331 311 285 285 314 325 342 344 362 344 387 419 405 382 348

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi m u n k a szempontjából nemcsak a kiskorúak száma lényeges, h a n e m a 25 évesnél fiatalabb korosztályé is, a táblázat ezért tartalmazza ezen adatsorokat. A z adatok a potenciális igénybevevői kör nagyságának alapjául szolgálnak.

3

2. AZ

ÖNKORMÁNYZAT

ÁLTAL

NYÚJTOTT

PÉNZBELI,

TERMÉSZETBENI

ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA

2.1.

A GYERMEKVÉDELMI

TÖRVÉNYBEN

SZABÁLYOZOTT

ELLÁTÁSOK

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi X X X I . törvény (továbbiakban: G y v t ) , és Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatának 20/2009. (VI. 4.) számú rendelete a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról (továbbiakban: Rendelet) az alábbi pénzbeli és természetbeni támogatásokat határozta m e g a 2010. évre: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. szerint: „19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (2) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket. (3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

4

e)

f) (5) (6) (7)

(8)

(9)

korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket, az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek. Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

20. § (1)

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. (2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (4) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a 19. §-ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.

20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév július l-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, b) a tárgyév november l-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít.

5

akinek

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 5000 forint. A 2006. évet követően a pénzbeli támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. " - 2010-ben 5 800.- Ft.

Kiegészítő g y e r m e k v é d e l m i t á m o g a t á s A Gyvt. szerint: „20/B.

§ (1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. (2) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - határozatlan időre - állapítja meg. (3) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. (4) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága a) a tárgyév július l-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában - a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -, b) a tárgyév november l-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában - a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett pótlékot folyósít. (5) A (4) bekezdés szerinti pótlék esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 7500 forint. A 2006. évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. - 2010-ben 8. 500.Ft. (6) Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni. (7) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit - az (1) bekezdésben meghatározottak alapulvételével - a települési önkormányzat jegyzője évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni. "

Óvodáztatási támogatás A Gyvt. szerint: „20/C.

§ (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt e három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (4) A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb 15 munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. "

A fenti két ellátási formában helyi sajátosság nincs, csupán a törvény rendelkezéseihez kapcsolódik a megállapításuk. Az óvodáztatási támogatás 2009-ben jelentkezett új ellátásként, a 2010. évben kerületben egy gyermek esetében állapították meg.

7

S ú l y o s a n f o g y a t é k o s o k és t a r t ó s a n b e t e g e k k i e m e l t t á m o g a t á s a A Rendelet szerint: „4. § (1)

(2)

Ha a gyermeket nevelő mindkét szülő súlyosan fogyatékos, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át, a családban nevelkedő gyermekek után havonta gyermekenként a nyugdíjminimum 30 %-át kell támogatásként a szülő részére folyósítani. A m e n n y i b e n a családban nevelkedő gyermek(ek) súlyosan fogyatékos(ak) vagy tartósan beteg(ek), és a családban az egy főre j u t ó j ö v e d e l e m n e m haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekenként havonta a nyugdíjminimum 30 %-át kell támogatásként a törvényes képviselő részére folyósítani."

A támogatást az önkormányzat önként vállalt feladatként nyújtja, ezáltal előnyben részesíti a legrosszabb szociális helyzetű családok közül azokat, ahol a gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, vagy a gyermeket nevelő mindkét szülő súlyosan fogyatékos. Táborozási hozzájárulás A Rendelet szerint: „5. § (1)

(2) (3)

Az a gyermek, aki táborozás résztvevője és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, évente egy alkalommal táborozási hozzájárulásban részesíthető. A hozzájárulás összege a táborozás költségeinek fele, méltányosságból elérheti annak teljes összegét, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100 %-át. Táborozási hozzájárulás kizárólag belföldi táborozás céljára nyújtható. " Nagycsaládosok tankönyv támogatása

A Rendelet szerint: „6. § (1)

(2)

Az 1. § (3) bekezdésében meghatározott fiatal felnőttet tanévenként tankönyvtámogatás illeti meg, amennyiben nagycsaládban él, és felsőfokú intézmény nappali tagozatán első diploma megszerzéséért tanulmányokat A tankönyvtámogatás összege tanulónként a nyugdíjminimum 70 %-a. "

egyszer oktatási folytat.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Rendelet szerint: „7. § (1)

(2) (3)

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni azt a gyermeket, akinek családjában időszakosan létfenntartási gondok merülnek fel, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet alakult ki. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás akkor nyújtható, ha a család egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege évente, gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő, vagy lakásfenntartási támogatásban részesülő család esetében a nyugdíjminimum 100 %-át. "

A jelenleg hatályos rendelet megszületése előtt - a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható ellátásokról szóló korábbi rendeletben -, a rendkívüli támogatás gyűjtőfogalomként szerepelt, a vásárlási támogatást, táborozási hozzájárulást és nagycsaládosok tankönyv támogatását foglalta magában. A jelenleg hatályos helyi szabályozás szerint azonban a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátásként szerepel, amely mellett külön nevesíti a rendelet a táborozási hozzájárulást és a nagycsaládosok tankönyvtámogatását, mint célzott támogatási formát. Elsősorban azokat a családokat kell r e n d k í v ü l i g y e r m e k v é d e l m i t á m o g a t á s b a n részesíteni, ahol a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. E z e n ellátás hivatott továbbá a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatására is. A t á b o r o z á s i h o z z á j á r u l á s esetében többnyire az oktatási intézményekkel áll kapcsolatban a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda, hisz ők szervezik a különféle erdei iskolákat, nyári táborokat, szabadidős elfoglaltságokat. Feltétlenül szükséges ez az ellátási forma, mivel sok családnak - anyagi helyzete miatt - nincs lehetősége nyaralni, így ezek a táborok jelentik a gyermek részére az egyetlen üdülési lehetőséget. Évente egy alkalommal kérhető belföldi táborra. A n a g y c s a l á d o s o k t a n k ö n y v t á m o g a t á s á r a - kiegészítve a törvényi lehetőséget - azok a fiatal felnőttek jogosultak, akik nagycsaládban élnek, nappali tagozaton, felsőfokú iskolai tanulmányokat folytatnak, és első diplomájukat szerzik. Összege a nyugdíjminimumhoz kötött. E támogatási forma nagy segítséget jelent a családoknak, hisz a felsőoktatási beiskolázás jelentős kiadásokkal jár.

Ikerszülési támogatás A Rendelet szerint: „3. § (1) (2) (3)

Iker szülési támogatást kell folyósítani annak a szülőnek, akinek iker gyermekei születtek. Az ikerszülési támogatást a gyermekek egy éves koráig lehet igényelni. A támogatás összege gyermekenként egyszeri 50.000,- Ft, mely különös méltánylás esetén, fokozott ápolást igénylő gyermek esetében családonként egyszeri 50.000, - Ft-tal kiegészíthető, az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján. "

A támogatás 2007. január l-jétől új ellátási formaként került bevezetésre, önként vállalt feladatként. Célja ikerszülés esetén a család anyagi terheinek enyhítése, mivel ikrek születése esetén mind a tennivalók, mind az anyagi kiadások többszörösen jelentkeznek. Az ellátást 10 család vette igénybe 2010-ben.

9

4. sz. táblázat: Gyermekvédelmi támogatások Rendszeres Megnevezés gyermekvédelmi kedvezmény 2009 2010 468 454 Előző év dec. 31-én támogatásban részesülők száma 455 596 Tárgyév megállapított ellátások folyamán száma 469 466 megszűnt 454 Tárgyév dec. 31-én száma 584 támogatásban részesülők 486 Támogatást kérő 662 személyek 31 Elutasított személyek 78 446 Támogatásban 559 részesültek átlagos 5 216 Támogatásra felhasznált összeg (e Ft, 6 479 kerekítve)

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2010 2009 7 7 7 7 7

6 5 8

7

8

0 7

2 7,5

455

539

A kérelmek elutasításának indoka a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya. Amennyiben a kérelem elbírálására n e m illetékes a XVI. kerület, az ügyintéző az illetékes hatósághoz átteszi az iratanyagot.

5. sz. táblázat: Tárgyév december hó folyamán támogatásban részesített gyermekek száma kor szerint Összes 0-6 7-14 15-18 19Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 454 gyermekek száma/ 2009 143 208 81 22 Ebből tartósan beteg vagy 6 14 4 1 25 fogyatékos gyermekek száma/ 2010 178 282 103 21 584 Ebből tartósan beteg vagy 5 25 15 5 0 fogyatékos Kiegészítő g y e r m e k v é d e l m i t á m o g a t á s gyermekek száma/ 2008 1 0 4 3 Ebből tartósan beteg vagy 1 0 0 1 fogyatékos gyermekek száma/ 2009 0 4 3 7 Ebből tartósan beteg vagy 0 0 0 0 fogyatékos gyermekek száma/ 2 0 1 0 0 3 5 8 Ebből tartósan beteg vagy 0 0 0 0 fogyatékos

6. sz. táblázat: Tárgyév december hó folyamán támogatásban részesülő családok száma 2010-ben 4 vagy 5 6 vagy Összes 2 3 1 Megnevezés több gyerme ces családo c száma R e n d s z e r e s g y e r m e k v é d e l m i kec v e z m é n y 309 11 41 69 Családok száma 77 111 161 34 21 6 57 43 Ebből: egyedül álló szülő Kiegészítő g y e r m e k v é d e l m i t á m o g a t á s 6 0 2 0 0 Családok száma 4 3 1 0 0 2 0 Ebből: egyedül álló szülő A tárgyév decemberében rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma az előző évhez viszonyítva emelkedést mutat, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a gazdasági válság következményeként több család anyagi helyzete megingott, (munkahelyek elvesztése, kiadások növekedése). 7. sz. táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adatai Támogatási Megnevezés Pénzbeli támogatásban esetek részesített személyek száma 2009 2009 2010 2010 488 488 Egyszer részesült 470 470 támogatásban 199 398 Kétszer részesült 187 374 támogatásban 220 817 H á r o m s z o r vagy annál 234 906 többször részesült támogatásban 0 0 Havi rendszerességgel 0 0 részesült t á m o g a t á s b a n Összesen 907 1703 891 1750

F e l h a s z n á l t összeg (E Ft, kerekítve)

2009 4171

2010 3 421

3222

2 600

6171

5 835

0

0 13 563

11 856

8. sz. táblázat: Tárgyév december hó folyamán rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerint Gyermekek száma 0-6 7-14 15-18 Összes Ebből: rendszeres 19gyermekvédelmi kedvezményben is részesül 2007 55 85 192 39 13 106 2008 112 85 38 16 251 112 2009 47 53 18 0 118 63 2010 32 51 2 105 20 61

9. sz. táblázat: Tárgyévben egyéb gyermekvédelmi támogatásban részesülők F e l h a s z n á l t összeg (E F t , T á m o g a t á s b a n részesített Megnevezés kerekítve) személyek száma 1 797 99 fő Táborozási hozzájárulás 379 Tankönyvtámogatás 13 fő 1 300 Ikerszülési 10 család támogatás A táblázat adataiból kitűnik, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma kismértékű csökkenést mutat, azonban a támogatási esetek száma növekedett, ami azt jelenti, hogy egy-egy kérelmező, több alkalommal részesült támogatásban. 10. sz. táblázat: Tárgyév december hó folyamán ellátásban részesítettek egy főre jutó családi j ö v e d e l m e a jogosultság megállapításakor Egy főre jutó j ö v e d é e m Megnevezés a a nyugdíjminimum a nyugdíjminimumot összesen fele, illetve annál eléri, illetve nyugdíjminimum több, de nem éri el a meghaladja felét nem éri el nyugdíjminimumot 2009 2009 2009 2009 2010 2010 2010 2010 Rendszeres 54 236 164 454 584 92 286 206 gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítő 2 0 0 5 5 7 3 8 gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli 5 10 50 54 63 41 118 105 gyermekvédelmi támogatás A támogatottak körében a legjellemzőbb jövedelmi sáv a nyugdíjminimum fele és a nyugdíjminimum közötti egy főre j u t ó jövedelem. (14.250.- F/fő és 28.500.- Ft/fő között). Ez nagy arányú szegénységet mutat az érintett családokban. A nyugdíjminimum felét el nem érő egy főre jutó j ö v e d e l e m azért n e m jellemző, mert h a egy család bevétele csak transzferjövedelmekből áll, akkor ezek összege ennél magasabb, ezért a nyugdíjminimum felét el nem érő egy főre j u t ó jövedelem gyakorlatilag azt jelenti, hogy a család n e m jutott még hozzá a transzferjövedelmekhez sem. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében az elutasítás indokaként a jövedelemhatár feletti egy főre jutó j ö v e d e l e m jelölhető m e g abban az esetben, ha méltányosság gyakorlása sem indokolt. Óvodáztatási támogatást 1 fő igényelt, 1 fő volt jogosult a támogatásra, 20 E Ft összegben, a gyermek 6 éves.

2.2.

A GYERMEKVÉDELMI

TÖRVÉNYBEN NEM SZABÁLYOZOTT

ELLÁTÁSOK

Egyéb, nem a gyermekvédelmi törvényben szabályozott ellátások a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: S z t ) , valamint a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (11.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Szociális Rendelet) alapján nyújthatóak. E két jogszabály n e m kifejezetten gyermekek számára nyújt ellátást, de bizonyos esetekben kedvezményeket biztosít a gyermekekre tekintettel. Ezek az alábbiak: •

•

A Szt. szerint: o A z ápolási díj kiskorú ápolása esetén alanyi j o g o n jár a keresettel n e m rendelkező hozzátartozónak, amennyiben az orvosi igazolás szerint a gyermek súlyos fogyatékos vagy tartós beteg. / 4 1 . § (1) bekezdés/ o Közgyógyellátásra jogosult az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú. /50. § (1) bekezdés a) pont/ A Szociális Rendelet alapján: o Helyi lakásfenntartási támogatás esetén a gyermekét egyedül nevelő szülő vonatkozásában a bírálati szempontok (lakásfenntartás elismert havi költségei és a háztartásban élők havi összjövedelemének aránya) kedvezőbbek, mint egyéb esetekben. / 5 . § (1) bekezdés/ o A z önkormányzat külön rendeletben, pályázati jelleggel nyújt fűtési támogatást, a téli hónapokban. A z támogatásra jogosultak lehetnek a (nyugdíjasok mellett,) a nagycsaládosok is.

2.3.

GYERMEKÉTKEZTETÉS

MEGOLDÁSÁNAK

MÓDJAI,

KEDVEZMÉNYEI

A gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) esetében étkezési és egyéb térítési díjakat a szociális szolgáltatásokról, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokról és a szociálpolitikai kerekasztalról szóló 9/2010. (III. 29.) önkormányzati rendelet szabályozta a 2010. évben az alábbiak szerint: „8. § (1) A szolgáltatások és intézményi ellátások önköltségének, összegét az 1. számú melléklet tartalmazza. "

és intézményi

térítési

díjának

A 9/2010. (III 29.) Ö k rendelet 1. számú melléklete: intézményi térítési díj BÖLCSŐDE

intézményi térítési díj

bölcsődei gyermekétkeztetés Ft / nap

395

időszakos gyermekfelügyelet Ft / óra

300

nyújtott nyitva tartás Ft / óra + vacsora

1 0 0 0 + 156

A 8. § (3)-(4) bekezdése alapján: „(3)

A bölcsődei ellátás kapcsán igénybe vett gyermekétkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat, az időszakos gyermekfelügyelet és nyújtott nyitva tartás szolgáltatások

13

igénybevétele esetén fizetendő személyi térítési díjat a 3. számú melléklet jövedelemhatárok figyelembe vételével állapítja meg az intézményvezető.

szerinti

(4) Az otthoni gyermekgondozás igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj havonta a) az első gyermek után a fizetésre kötelezett nettó jövedelmének 10%-a, b) minden további gyermek után az a) pontban meghatározott összeg 20%-a. "

A 9/2010. (III. 29.) Ök rendelet 3. számú melléklete: intézményi térítési díj Személyi térítési d í Szülők együttes havi nettó jövedelme a mindenkori 295,-Ft + fő/nap legkisebb öregségi nyugdíj ötszöröse alatt van. Szülők együttes havi nettó jövedelme a mindenkori 396.-FÍ + /fő/nap legkisebb öregségi nyugdíj ötszöröse és a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj nyolcszorosa között van. Szülők együttes havi nettó jövedelme a mindenkori 494.-Ft + /fő/nap legkisebb öregségi nyugdíj nyolcszorosa felett van A személyi térítési díj mérséklésének lehetősége: „8. §(5)Ha a személyi térítési díj megfizetése a kötelezett és családja megélhetését, létfenntartását átmenetileg vagy tartósan veszélyezteti, a veszélyeztetettség mértékétől függően a Polgármester a személyi térítési díj összegét csökkentheti vagy elengedheti. "

A nevelési-oktatási intézményekben az étkezési térítési díjat 2010-ben, a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 24/2004. (VII. 5.) önkormányzati rendelet tartalmazta, az alábbiak szerint: A z étkezési térítési díj „2. § (1) A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat által fenntartott intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díj az intézménytípustól alábbiak szerint kerül megállapításra. "

Február a)

b)

c)

Óvodai ellátás napi háromszori étkezés csak ebéd Altalános iskolai ellátás napi háromszori étkezés csak ebéd Szerb Antal Gimnázium Ebéd

közoktatási függően az

l-jétől

309. - Ft 226. - Ft 398. - Ft 264. - Ft 294.-Ft

Az igénybe vehető kedvezmények a nevelési-oktatási intézmények esetében a törvény által biztosítottak.

14

11. sz. táblázat: A bölcsődei térítési díj kec vezmények igénybevétele Kedvezményre Igénybevevők Kedvezmény típusa összeg/Ft száma 100%-os kedvezmény ( Gyvt. 148. §) 50%-os kedvezmény (Gyvt. 148.§) Gyvt alapján nyújtott kedvezmény: 50%-os kedvezmény nettó jövedelemtől függően 20 %-os kedvezmény nettó jövedelemtől függően összesen

fordított

21 74 95 30

933.660 1.640.327 2.573.987 694.811

39

1.394.350

164

4.663.148

12. sz. táblázat: A z óvodai térítési díj kedvezmények igénybevétele 50 %-os ked vezmény 100 %-os kedvezmény Óvoda igénybevéte ének igénybevételének száma/havi éves száma/havi éves összege/Ft átlag összege/Ft átlag 7 1 462 506 69 161 878 9 Cinkotai Huncutka Ó v o d a 45 1 539 522 1 062 398 15 Gyerekkuckó Óvoda 1 526 556 47,75 430 832 6,3 Margaréta Óvoda 1 098 469 66 590 217 18 Mátyásföldi Fecskefészek Ó v o d a 946 862 31,25 825 200 13,1 Napsugár Óvoda 7 2 277 378 77 592 419 9 Pipitér Óvoda 986 510 43 5 256 200 Sashalmi M a n o d a Ó v o d a 7 1 124 122 877 758 63 25 Szentmihályi Játszókert Ó v o d a 1 136 120 61 19 871 530 Vadvirág Óvoda 1 274 812 43 16 962 472 Varázskorona Óvoda 13. sz. táblázat: A z iskolai térítési díj kec vezmények igénybevétele 100 %-os ke dvezmény Iskola igénybevéte ének száma/havi éves átlag összege/Ft Arany János Altalános Iskola 12,8 908 634 Batthyány Ilona Altalános Iskola 19 769 934 1 832 496 Centenáriumi Altalános Iskola és 25,59 Szakiskola Hermán Ottó Altalános Iskola 300 375 4,5 Jókai Mór Altalános Iskola 23 1 537 080 1 217 652 Kölcsey Ferenc Altalános Iskola 16 Lemhényi Dezső Altalános Iskola 22 1 019 546 Móra Ferenc Altalános Iskola 21 1 374 216 * 15 624 807 Sashalmi Tanoda Altalános Iskola Szent-Györgyi Albert Altalános Iskola 18 1 353 598 Táncsics Mihály Általános Iskola és 20 1 312 132 Gimnázium Szerb Antal G i m n á z i u m 44 688 0,3

15

50 %-os ked vezmény igénybevéte ének száma/havi éves összege/Ft átlag 2 226 096 62,2 92 2 570 844 1 487 265 45,78 114,4 68 81 37 78 119 58 80 68,2

3 437 2 045 2 844 1 002 2 407 2 785 1 775 2 560

900 833 824 142 372 964 618 438

1 840 219

14. sz. táblázat: Kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülők száma, összege, összefoglaló táblázat Kedvez­ Kedvezmény 50 % - o s 100 % - o s Intézménytípus ményre i g é n y b e v é t e l é n e k s z á m a k e d v e z m é n y kedvezmény fordított igénybevételének összesen igénybevételének összeg 2008 2009 2010 száma/ éves száma/ éves összesen összege/Ft havi összege/Ft havi /Ft átlag átlag 164 4 663 148 124 140 21 933 660 143 3 729 488 Bölcsőde* 20 003 761 13 372 857 637,7 710,5 681,4 Óvoda 135,4 6 630 904 546 938,1 1100,58 39 279 673 903.58 26 984 515 920,9 Iskola 197,19 12 295 158 128 6 039 451 Göllesz Viktor** 40 2 833 760 90,5 3 205 691 117,3 130,5 1799.9 1 916,6 2076.48 69 986 033 összesen 47 292 551 393,59 22 693 482 1683.08 *: A bölcsődében nemcsak 50 %-os és 100%-os, hanem 20%-os kedvezmény is létezik. A kedvezmény igénybevételének összes száma és ráfordított összeg ezt is tartalmazza. **: Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az étkezési kedvezményben részesülő gyermekek száma emelkedett, csakúgy, mint a gyermekvédelmi k e d v e z m é n y b e n részesülő gyermekek száma (4. táblázat), ami az étkezési kedvezmény igénybevételének egyik feltétele. A z összes kedvezményre fordított összeg 2010-ben 69 986 033 Ft. A költség folyamatos növekvést mutat, a legnagyobb emelkedés az iskolai 100%-os és 50%-os étkezésnél jelentkezik, 162 fővel nőtt a kedvezményes étkezésben részesülők száma.

16

3.

A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T ÁLTAL BIZTOSÍTOTT S Z E M É L Y E S GONDOSKODÁST N Y Ú J T Ó E L L Á T Á S O K , VALAMINT AZ E Z E K H E Z SZERVESEN K A P C S O L Ó D Ó EGYÉB E L L Á T Á S O K BEMUTATÁSA

3.1.

A GYERMEKJÓLÉTI

SZOLGÁLTATÁS

BIZTOSÍTÁSÁNAK

MÓDJA,

MŰKÖDÉSÉNEK

TAPASZTALATAI A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi X X X I . törvény 39-40. §- a szabályozza a gyermekjóléti szolgáltatást és a Gyermekjóléti központ feladatait:

G y e r m e k j ó l é t i szolgáltatás „39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a szociális válsághelyzetbén lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. (4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, dc) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. (5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. " G y e r m e k j ó l é t i szolgálat „40. § (1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy a 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). (2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv), d) szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, k) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. (3) Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és

18

szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít. (4) Az (l)-(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. (5) Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi és más nem állami fenntartó is működtethet."

A Gyermekjóléti Központ, továbbra is integrált intézményként m ű k ö d i k a Napraforgó Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat és Nevelési Tanácsadó keretein belül. A Központ ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Gyermekvédelmi törvény hatáskörébe utal: * tanácsadás, illetve pszichológushoz és jogászhoz vagy egyéb szakemberhez való közvetítés, továbbá szolgáltatások nyújtása * családgondozás * adományok (babaruha, takarók, babakocsi stb.) * egyéb ügyintézés * prevenció

* szervezés (szakmaközi megbeszélések, éves tanácskozás)

3.1.1.15. sz. ALAPELLÁTÁS táblázat: Gyermekjóléti szolgáltatásban részesülő gyermekek száma Gyermekek száma Ellátás megnevezése 2009 2008 2010 Gyermekjóléti szolgáltatásban részesült 346 427 432 ebből szakellátott 55 70 31 372 alapellátás keretében családgondozásban részesült 315 362 2010-ben 362 gyermek részesült gyermekjóléti szolgáltatás keretében alapellátásban történő gondozásban. V é d e l e m b e vétel 26 kiskorú esetében volt. (20. sz. táblázat) A gyermekek veszélyeztetettségének okai nagyrészt az alábbi probléma típusokra vezethetők vissza: • magatartás- és teljesítményzavar • családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) • anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) További problématípusok, melyek sorrendje az előfordulás gyakoriságát is tükrözik: • családon belüli bántalmazás • tankötelezettség elmulasztása • szülői elhanyagolás • szenvedélybetegségek

19

Az esetek zömében több problématípus (sok problémás családok) is előfordul egy családnál, néha az egyik következménye a másiknak (pl. szenvedélybeteg szülő, aki elveszti állását így az anyagi megélhetés is veszélybe kerül, illetve ezzel párhuzamosan a családi konfliktusok száma nő stb.). A családok működésében tehát tapasztalható a cirkuláris oksági összefüggés, így a segítés sokszor igen komoly nehézségekbe ütközik. Különösen igaz ez mára, amikor tapasztaljuk az egyes családok hiteltörlesztési és/vagy közüzemi díjak befizetésének nehézségeit. A Családsegítő Szolgálattal igen j ó az együttműködés, a klienseknek is egyszerűbb, hogy „házon belül" intézhetik az ilyen jellegű ügyeiket is, mint pl. az adósságkezelés. A válásos esetek továbbra is nehéz feladat elé állítják a családgondozókat, egy-egy eset nagyon komoly munkát és érzelmi megterhelést jelent a családgondozó számára, miközben a gyermek sorsán érdemben igazán keveset tud segíteni. Ezekben az esetekben „szinte mindent" az intézménytől várnak el a szülők (mit kell pl. a gyermeknek magával vinnie a láthatásra stb.). Az iskolában magatartási-, és beilleszkedési problémával küzdő gyermekek helyzetének a sorsa továbbra sem megoldott, azt tapasztalják, hogy ezekben az esetekben a szülőt arra kérik, hogy keressen másik iskolát gyermekének, vagy kérje a magántanulói státuszt. A z új jogszabályi változások következtésben (az igazolatlan iskolai hiányzásokra, illetve azok következményeire való tekintettel) a fenti folyamatok még inkább erősödni látszanak. Speciális szolgáltatásként a Gyermekjóléti Központ az alábbiakat nyújtja: K a p c s o l a t t a r t á s i Ügyelet Fenti ügyelet jelenleg pénteken 14 óra és 20 óra között vehető igénybe. A z elmúlt évben szakellátott gyermeket fogadtak volna nagyszülői láthatásra, amelyre azonban n e m került sor, mert a n a g y m a m a elköltözött a X V I . kerületből vidékre. K ó r h á z i szociális m u n k a 2010-ben egy esetben kaptak jelzést kórháztól. Utcai és lakótelepi szociális m u n k a A z utcai és lakótelepi szociális m u n k a több helyszínen zajlott. A z utcai szociális munka keretében valósul m e g az Iskolai Játékklub, az utcai és lakótelepi szociális m u n k a keretében összesen 628 gyerekkel (halmozott adat) kerültek kapcsolatba. Készenléti ügyelet A Készenléti Ügyeleti szolgáltatásukat az elmúlt évben ritkán vette igénybe a lakosság, illetve némely esetben szakember kért információt, összesen 59 alkalommal.

3.1.2.

CSALÁDJUKBÓL

KIEMELT

GYERMEKEK

SZÜLEINEK

GONDOZÁSA

A tavalyi évben 70 gyermek volt szakellátott (összesen 22 család gyermekei), akik közül egy tartós nevelt, a többi gyermek átmeneti nevelt. A szakellátott gyermekek létszáma emelkedést mutat az előző évhez képest. A z érintett gyermekek ügyében a Központ családgondozói együttműködtek a hatóságokkal, a TEGYESZ-szel az elhelyezési értekezleteken, felülvizsgálatokon. 8 esetben felülvizsgálati tárgyaláson és 11 alkalommal elhelyezési

20

értekezleten vettek részt a családgondozók a szakellátásban lévő gyermekek esetében. Sajnos 2010-ben 10 gyermek került be szakellátásba, ahol a gyermekeket a családgondozók meglátogatták. A fenti 10 gyermek közül csak kettő gyermek került ki a szakellátásból, illetve további 2 gyermek került ki az apához, egy gyermek pedig nagykorúvá vált. Néhány gyermek esetében n e m tudták megtalálni a szülőket, így az ügyükben, érdekükben összehívott tárgyalások csak formálisak maradnak, érdemben n e m történik előrelépés. Mindezekkel együtt a családgondozó segíti a szülőt a gyermekkel való folyamatos kapcsolattartásban, illetve a különféle ügyintézésben, munkahelykeresésben. E z utóbbi munkába a Családsegítő Szolgálat munkatársait is bevonják.

3.1.3.

A JELZŐRENDSZERREL

VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

TAPASZTALATAI

A jelzőrendszer tagjaival az alábbi fórumok alkalmával került kapcsolatba a Gyermekjóléti Központ az elmúlt év során: 2010-ben az alábbi intézményekkel szervezett a Központ szakmaközi megbeszélést: • • • • •

Védőnői Szolgálat és Á N T S Z Bölcsődék Általános Iskolák Óvodák (két alkalommal) Rendőrség

Az iskolákkal történő egyeztetés során felhívták a figyelmet a tanulók hiányzásaival kapcsolatos változásokra, és átadtak nekik olyan jelzőlapot, amelyen a hiányzásokat tudják jelezni a törvény által előírt formában. Úgy gondolják, hogy ezek a megbeszélések és szakmai anyagok hatékonyan segítik munkájukban a gyermekvédelmi felelősöket, igazgatókat. A fentieken túl, meghívták a Jegyzői Gyámhatóság két munkatársát szakmai egyeztetés céljából, továbbá szintén szakmai megbeszélésre került sor a Területi Szociális Szolgálattal, amelyen a Családsegítő Szolgálat vezetője is jelen volt. 2010. januárjában a Központ adott helyet annak a megbeszélésnek, amelynek célja a távoltartási törvénnyel kapcsolatban felmerült dilemmák tisztázása volt. Ezen a megbeszélésen a kerületi Rendőrség, a Gyámhivatal, a Családsegítő Szolgálat és a Főügyészség képviselője vettek részt. A megbeszélést követően az intézményvezető elkészítette a távoltartással kapcsolatos Együttműködési Megállapodást, amit aláírás céljából továbbított a kerületi Rendőrkapitánynak.

3.1.4.

ÉVES

GYERMEKVÉDELMI

TANÁCSKOZÁS

A 2010. évre vonatkozó (2011-ben megtartott) Éves Tanácskozást az előző évhez hasonlóan került megrendezésre. A jelzőrendszer tagjaitól az alábbi kérdésekre keresték a választ: 1. A saját területén milyen sikerei ill. problémái voltak a gyermekvédelemmel kapcsolatosan?

21

2. Milyen javaslatai vannak a területén jelentkező nehézségek megoldásához? Milyen segítséget vár ehhez a kerület gyermekvédelmi rendszerének tagjaitól (Védőnői Szolgálat, házi orvos, házi gyermekorvos, közoktatási intézmények, Nevelési Tanácsadó, Rendőrség, társadalmi szervezetek stb.)? 3. Milyen volt az együttműködése a jelzőrendszert működtető Gyermekjóléti Központtal? (pozitívumok, negatívumok) A 2010-es évben elfogadott javaslatok az alábbiak voltak: 1. Az i s k o l a p s z i c h o l ó g u s o k kiképzéséi l e h e t ő s é g é n e k m e g v i z s g á l á s a a KOSZ-nél (Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország) a resztoratív módszer elsajátítására. A z iskolapszichológusok multiplikátor szerűen tovább adnák tudásukat az iskolák és óvodák gyermekvédelmi felelőseinek, pedagógusainak. 2 0 1 1 . januárjában megtörtént az iskolapszichológusok, továbbá a gyermekvédelmi felelősök és tanárok kiképzése, összesen 25 fő képződött ki. 2. Az iskolai h i á n y z á s o k igazolása: a z ellenőrző k ö n y v b e t ö r t é n ő b e í r á s i lehetőség megvizsgálása. Az iskolaigazgatók körében többször átbeszélésre került a fenti téma, egységes álláspont azonban n e m született. 3 . Szupervízió a M ó r a iskola nevelő-testülete számára. N e m valósult m e g szupervízió a Móra Iskolában. 4. M a g á n t a n u l ó s á g g a l k a p c s o l a t b a n a s z e r e p e k és f e l a d a t o k t i s z t á z á s a az iskolák, a Nevelési Tanácsadó és a Gyermekjóléti Központ, szükség esetén a Művelődési Ügyosztály bevonásával. 2 0 1 1 . márciusában kerül sor egyeztetésre első körben a Gyermekjóléti Központ és a Nevelési Tanácsadó között, majd áprilisban az iskolákkal. 5. A fejlesztőpedagógusi h á l ó z a t k i a l a k í t á s á n a k m e g v i z s g á l á s a s o r á n k e l e t k e z e t t s z a k m a i a n y a g t o v á b b í t á s a a f e n n t a r t ó felé, amely 2010. márciusában megtörtént. 2010. márciusában az elkészült szakmai anyag megküldésre kerül a fenntartónak. 6. Az i s k o l a p s z i c h o l ó g u s o k ö s s z e á l l í t a n a k egy t r é n i n g és e l ő a d á s s o r o z a t o t , melyből minden intézmény kiválaszthatja az igényeinek megfelelően a számára leghasznosabb programot, amit azután az adott intézményben megvalósítanak. Az iskolapszichológusok teljesítették a fent vállalt feladatot.

A j e l z ő r e n d s z e r m ű k ö d é s e megfelelő a kerületünkben. M á r a elmondható, hogy a jelzőrendszeri tagok ismerik a Gyermekjóléti Központot, tudják, hogy gyermek veszélyeztetése esetén jelezniük kell. Ennek - az általuk szerkesztett formanyomtatványon írásban eleget tesznek, illetve ezzel párhuzamosan több esetben m é g telefonon is megkeresik a Központot. N é h á n y esetben m a g a a gyermekvédelmi felelős személyesen keresi fel a Központot. A Központ a jelzést tevőnek 30 napon belül visszajelez írásban és/vagy szóban. 2010-ben továbbra is látogatták átlagosan két havonta az intézményeket (iskolákat és óvodákat), melynek célja az iskolai gyermekvédelmi felelős munkájának segítése, a kölcsönös tájékoztatás és információ nyújtás. Mára elmondható, hogy m á r 18 intézménybe járnak ki rendszeresen.

22

Fentieken túl - az utcai szociális m u n k a keretében - két iskolában szerveztek m é g iskolai programot: a Centenáriumi Általános Iskolában és a Móra Ferenc Általános Iskolában. A játékklub nagyszerű lehetőségeket nyújt abban, hogy kötetlen keretek között személyes kapcsolatba kerüljenek a gyerekekkel játék közben, és így m á s szempontból lássanak rá hétköznapi életükre, problémáikra. 2010. elején é r t é k f e l t á r ó c s o p o r t elindítását tervezték a Gyermekjóléti Központ munkatársai azokban a kerületi általános iskolákban, ahol erre igény mutatkozott. Hetente egyszer lehetőséget biztosítottak a 7. osztályos tanulóknak arra, hogy egy kimerítő iskolai nap után laza, de hasznos délutánt tölthessenek el kortársaikkal. Az értékfeltáró csoportban felfedezhették, és ez által megismerhették az önmagukban és a társaikban rejlő értékeket, ezekhez való viszonyulásukat. Mindeközben sok - sok játék és beszélgetés várt rájuk. A j á t é k o k nemcsak az unalmas percek kitöltésére szolgáltak, hanem saját személyiségük és emberi kapcsolataik fejlesztésére is. Emellett érintették a kommunikáció, a szenvedélybetegségek, a deviancia, a párválasztás témaköreit is. Több játékos tesztet készítettek arról, hogy mennyire pozitív a gyerekek hozzáállása, milyen a temperamentumuk, mennyire magabiztosak, pontosak, hogyan kezelik a konfliktushelyzeteket. 2010 tavaszán a M ó r a Ferenc Általános Iskolában, 2010 őszén a Centenáriumi Általános Iskolában egy-egy értékfeltáró csoportot szerveztek, összesen 12 alkalommal, amelyeken 94 gyermek (halmozott adat) vett részt. A fentieken túl, egy alkalommal - a Gyermekjóléti Központ meghívására -, Gyámhatóság két munkatársa is részt vett szakmai egyeztetésen.

3.1.5.

CIVIL

SZERVEZETEKKEL

VALÓ

EGYÜTTMŰKÖDÉS,

ÉS

EGYÉB

a

Jegyzői

KAPCSOLÓDÓ

TEVÉKENYSÉGEK

A K á b í t ó s z e r ü g y i E g y e z t e t ő F ó r u m munkájában - az elmúlt évhez hasonlóan - az intézményvezető és a Központ szakmai koordinátora tevékenyen részt vett. Ennek keretében került sor az intézményben Kortárssegítő képzésre, melyről bővebben a 3.1.7. fejezetben olvashat. 3.1.6.

PREVENTÍV

PROGRAMOK

A Gyermekjóléti Központ - a Családsegítő Szolgálattal együtt - igyekszik eleget tenni törvényi kötelezettségének, így ennek keretében az alábbi programokat működteti: •

M a m a - B a b a k l u b : a M a m a - b a b a klub (mai formájában) 14. éve m ű k ö d i k igen magas látogatottsággal. A z anyák és gyermekeik szerda délelőttjeiket tölthetik el hasznosan idejüket barátságos, gyermekzsivajtól hangos környezetben. A kismamák tapasztalatot cserélnek, m í g gyermekeik együtt játszanak. Ezek az alkalmak, a szülők visszajelzései szerint, nagyban elősegítik a gyermekek beilleszkedését a bölcsődébe, ill. óvodába. Ezen túlmenően az anyák számára j ó lehetőség a kisgyermekes időszak során a közösséghez való tartozás. A z anyák hasznos tanácsokat kapnak a klubot vezető szakembertől gyermekneveléssel kapcsolatban. A klubban rendszeresen ünnepelnek közösen: Mikuláskor, ill. Karácsonykor illetve állatkerti kirándulást szerveznek. Ebben az évben rendhagyó m ó d o n a Semmelweis Egyetem lelkigondozó szakának két hallgatója is tartott

23

foglalkozást a szülők számára: egyikük a mese szerepéről, másikuk a karácsonyi ünneplési szokásokról beszélt. Fent említett foglalkozásokat a családi kohézió erősítése szempontjából különösen hasznosak, mert a mai szülők némely esetben bizonytalanok szerepeikben illetve a tradíciók átvétele vonatkozásában. 2010-ben a klub forgalma 815 fő volt, ami 40 foglalkozást jelentett. Szünidei N a p r a f o r g ó s N a p o k : a 9. éve m ű k ö d ő program a nyári szünidőben biztosít a 7-16 éves korú gyerekeknek szabadidős kulturális elfoglaltságot. A z elmúlt évben is két egymást követő héten szervezték m e g a programot. Átlagosan egy-egy alkalommal 30 gyermek vett részt a programokon. Olyan programokat válogattak össze, ami egyszerre szórakoztató kulturális és ismeretfejlesztő is, így a Városligeti Állatkert, az M N B , a Rendőrségtörténeti M ú z e u m , Barlangtúra, Ability Park, a Budakeszi Vadaspark, a Parlament, a Közlekedési M ú z e u m . Programsorozatunk nagymértékben tehermentesítette a szülőket, akik munkájuk mellett nehezen tudták volna biztosítani a gyerekek felügyeletét. A 10 alkalmon összesen 301 (halmozott adat) kerületi gyermek vett részt. C s a l á d i S z a b a d i d ő k l u b : a klub 2 0 0 1 . óta működik és a X V I . kerületi családok tartalmas szabadidő eltöltését célozza. 2010-ben 9 alkalommal szerveztek egynapos kirándulást, amelyen összesen 88 fő vett részt, valamint egy alkalommal kétnapos programot, mely az Aggteleki-hegységben valósult meg, közös bográcsozással, kirándulással (Szád-vár), ill. barlanglátogatással (Jósvafői). A z egynapos programok egy része erdei kirándulás volt, egy részük pedig városnézős, kulturális jellegű program: idén Abony, Eger és Zebegény voltak ezek a célpontok. Gázoló K a l a n d k l u b : a 2 0 0 1 . óta 10 év feletti gyerekeknek szerveződő preventív programsorozat, amelynek során 2010-ben 7 egynapos kirándulás, egy kétnapos Gázoló (Pilis, Sasfészek Turistaház), valamint egy nyári tábor került megrendezésre. Utóbbi helyszínéül július 12-16. között a Kőszegi-hegységben található keresztkúti Turistaház szolgált. A táborban 15 gyermek vett részt, a téma pedig ezúttal a „Határon innen és túl" volt. A közös főzéseken és túrázáson kívül a gyerekek erdei kerékpár-túrán is részt vehettek, ill. kiscsoportos keretek között dolgoztuk fel a környék nevezetességeit. A tábor során Kőszeg várost is meglátogattuk. A klub éves forgalma 99 fő volt. A Gázoló remek lehetőséget nyújt a fiatalok érzelmi nehézségeinek feldolgozásához, a problémamegoldó, kommunikációs, beilleszkedési, empátiás, stb. készségeinek fejlesztéséhez. Itt jegyezzük m e g , hogy 2010. májusában elkészült a Gázoló Kiránduló Klub önálló honlapja, a klubba járó gyermekek közreműködésével. H á z t a r t á s v e z e t é s i k l u b : 13 alkalommal került megszervezésre, összesen 79 fő (halmozott adat) vett részt.

24

3.1.7.

EGYÉB

Probléma-specifikus •

• •

PROGRAMOK

szolgáltatások:

Készségfejlesztés g y e r m e k e k n e k : a fejlesztőpedagógus 24 gyermekkel foglalkozott, összesen 136 alkalommal. A z elmúlt év tapasztalatai alapján elmondható, hogy erre a szolgáltatásra igen nagy szükség van kliensek körében. C s a l á d i k o n z u l t á c i ó t 5 család esetében tartottak 11 alkalommal, amely 14 gyermek sorsát érintette. M e d i á c i ó : mediációs szolgáltatásunkat néhány család vette igénybe azoktól a családgondozóktól akik mediátori végzettséggel rendelkeznek.

Egyéb

szolgáltatások:

• Kortárssegítő képzés A 2009-2010-es pályázati időszakban sikeresen lezajlott a kortárssegítő képzés az intézményben, amelyeknek az utótalálkozóira (utánkövetéseire) 2010-ben került sor: A képzések vezetői havonta egy alkalommal másfél órában tudják biztosítani a segítők vezetését, további segítését, utánkövetését. A már képzett fiatalokból sikerült összekovácsolni egy csoportot, akikkel rendszeresen találkoznak. Mindig teret biztosítanak esetmegbeszélésre. Már leforgattak 3 prevenciós kisfilmet, amelynek a terjesztése elkezdődött e-mailen, telefonon. Közülük kettő a Gyermekjóléti Központ éves tanácskozásán is levetítésre került. További újabb pályázaton vettek részt 2010-ben kortárssegítők továbbképzésére, amely sikeres volt, a megvalósításra 201 l-ben kerül sor.

3.2.

GYERMEKEK

NAPKÖZBENI

ELLÁTÁSA

Gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat bölcsőde formájában nyújtja, de a kerületben találhatók családi napközik, és a gyermekek alternatív napközbeni ellátása részeként játszóház is. 3.2.1.

BÖLCSŐDE

ÉS BÖLCSŐDEI

SZOLGÁLTA

TÁSOK

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi X X X I . törvény 42. '§ (1) bekezdése alapján: Bölcsőde „42. § (1) A szakszerű testi vagy betöltését

bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. "

A szociális szolgáltatásokról, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokról és a szociálpolitikai kerekasztalról szóló 9/2010. (III. 29.) önkormányzati rendelet 6. §-a az alábbiak szerint szabályozza a bölcsődei szolgáltatást „ (1)

Bölcsődei szolgáltatás a(z) a) időszakos gyermekfelügyelet, b) nyújtott nyitva tartás, c) otthoni gyermekgondozás.

(2)

Az időszakos gyermekfelügyelet részesülő, 4 éven aluli gyermek

(3)

Nyújtott nyitva tartás keretében a bölcsőde munkanapokon - bármely - 20 óráig működik és gondoskodik a gyermek vacsoráztatásáról.

(4)

Otthoni gyermekgondozás

keretében a bölcsődei ellátásban szakszerű gondozása történhet.

keretében

a)

hármas vagy többes ikerszülés

b)

vagy kettes ikrekkel nevelnek.

együtt

azon család gyermekei

egyébként szülő

gondozhatok,

nem

kérésére

ahol

történt;

legalább

három,

iskolaköteles

kor alatti

gyermeket

(5)

A (4) bekezdés b) pontja esetében kapacitáshiány igénybevehetőségéről és terjedelméről az Egészségügyi továbbiakban: Bizottság) dönt.

esetén a szolgáltatás és Szociális Bizottság (a

(6)

Az otthoni gyermekgondozás maximális időtartama másfél év. meghosszabbítható összesen két évig a Bizottság határozata alapján.

(7)

A bölcsődei szolgáltatásokat az azt nyújtó intézmény vezetőjénél, vagy az általa megbízott személynél lehet igényelni, az intézmény szabályzata szerinti formában. "

Ez

az

idő

A XVI. Kerületben a gyermekek napközbeni ellátását, gondozását a bölcsődés korú gyermekek esetében (20 hetes-3 éves ) az Egyesített Bölcsőde négy részlege biztosította. Intézmény az ellátást igénybe vevő gyermekek életkorának megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást, étkeztetést nyújt. A z emberi fejlődésben a legérzékenyebb korosztály gondozását végezi, számukra fontos, hogy a felnövekvő generáció fejlődéséhez milyen színvonalon tudnak hozzájárulni. Személyiségük milyensége 3 éves korig eldől, amiben az intézmény szakmai munkájának nagy felelőssége van. A z alapellátási tevékenységen kívül az intézmény szolgáltató tevékenységként napközbeni gyermekfelügyeletet, nyújtott nyitva tartást, - az országban elsőként, este 20 óráig, vacsorával, - és otthoni gyermekgondozást biztosít, gyermekjáték-, bútor-, eszközkölcsönzést működtet. (35 féle eszköz és játék áll rendelkezésre, Magyarországon egyedülálló módon, példaértékűen, Budapesten ebben a formában egyedülállóan.). A kölcsönzés igénybevételeinek számát a l ó . számú táblázat tartalmazza. A z ellátottak sajátosságaihoz kapcsolódóan integrált tevékenységként a különleges bánásmódra szoruló kisgyermekek (pl. beszédfejlődés, mozgásfejlődés elmaradásával élők) gondozását, ételallergiában szenvedők diétás étkeztetését, vegetáriánus étkeztetést is vállalja az intézmény. Jelenleg a gondozói létszám ellátja a gyermekfelügyeletre irányuló lakossági igényt, de csak a hiányzó gyermekek helyére kerülhet ezt a szolgáltatást igénybe vevő gyermek.

26

16. sz. táblázat: A bölcsődei férőhelyek kihasználtságáról nyújtott napközbeni bölcsődei nyitvatartás gyermek­ felvett férő­ igénybe vétele felügyelet gyerme­ helyek (/fő, de egy fő igénybe vétele kek száma több (alkalom) száma alkalommal) 2 230 639 180 2002 1 922 225 2003 180 0 1286 2004 180 227 1 1933 2005 226 186* 0 1314 2006 200 256 2248 0 2007 251 208" 0 270 2626 2008 220 0 2009 220 261 1996 1012 1 2010 250*** 266

különleges bánásmódot igénylő gyermek

kölcsönzés igénybe­ vétele alkalom

10 9

612 718 573 636 385

10 8 3

353 365 186

10 10 15 10

*: átlagos férőhelyszám, mivel 2005. szeptember 15-étől 200 főre bővül az intézmény férőhelyszáma **! átlagos férőhelyszám, mivel 2007. október 01-től 220 főre bővül az intézmény férőhelyszáma *** átlagos férőhelyszám, mivel 2010. júniusi-tői 280 főre bővült a férőhelyszám

17. sz. táblázat: A gyermekek nappali ellátásának részletes adatai 2008 2009 2010. 06.01-től Statisztikai á t l a g s z á m o k 2010. m á j u s 31-ig év végi a d a t Férőhely 220 fő 220 fő 280 fő 220 fő Nyitvatartási nap 230 nap 229 nap 103 nap 229 nap Beíratottak száma 270 fő/nap 261 fő/nap 288 fő 266 fő Tényleges megjelent 201 fő/nap 206 fő/nap 200 fő/nap 206 fő/nap Átlagos feltöltöttség 124,42 % 122,9 % 107% Átlagos kihasználtság 93,76 % 89,9 % 79,4 % A bölcsődei ellátást 6,14% 17,73 % 31% 31 % igénybevevők aránya az 1 -3 éves korosztályban 1-11 hónapos 2 0 2 4 12-23 hónapos 32 36 22 35 24-35 hónapos 184 219 194 224 36 hónapos feletti 52 6 70 3 Összesen 270 261 288 266 N a p k ö z b e n i g y e r m e k f e l ü g y e l et a d a t a i 2 0 1 0 . d e c e m b e r 31-ig Igénybevett alkalom 2 626 1974 1012 Összes óra 9 606 7258 3960 fő 135 98 182 G y e r m e k j á t é k és eszköz kölcsönzés Alkalom 353 365 186

27

A bölcsődei ellátást a kerületben a 3 éven aluli gyermekek 31 % - a veszi igénybe. A 220, illetve 2010. június 1-től 280 fős bölcsődében a felvettek száma átlagosan 266 fő, alacsonyabb a korábbi éveknél, mivel 100%-nál több nem lehet a Bölcsőde feltöltöttsége. Az adatokból világosan kitűnik, hogy a bölcsődét leginkább a G Y E D lejárta után, a gyermek két éves korát követően veszik igénybe a szülők. Otthoni gyermekgondozás keretében az elmúlt évben két családnak nyújtottak segítséget ikergyermekek gondozásában, szeptembertől 2 fő gondozónő biztosításával. Ezekben a családoknak kevés a nagyszülői segítség, s emiatt igénylik a gondozónői segítséget. A z elmúlt időben nőtt az igény a szolgáltatás iránt. A játék, eszköz és gyermekbútor kölcsönzés iránti kereslet az elmúlt évhez viszonyítva csökkent, ennek ellenére az a tapasztalat, hogy egyes termékek nagyon felkapottak a családok körében, mint pl. csecsemőmérleg, babakocsik,járókák, gyermekhinta, légzésfigyelő. Az időszakos gyermek felügyelet szolgáltatást 3960 órában vették igénybe. Azoknak a családoknak nyújtja e szolgáltatást a Bölcsőde, akik n e m vették igénybe a bölcsődei alapellátást. A z időszakos ellátási formát a hiányzó gyermekek férőhelyein biztosítják. A családok e típusú szolgáltatás iránti igénye megnövekedett. A nyújtott nyitva-tartás szolgáltatást egy szülő vette igénybe. A 2009/2010-es nevelési év aktív, szerteágazó feladatokat tartogatott az intézménynek. Ebben az évben másodszorra készült el a kerületi bölcsődékben a csoportokra vonatkozó gondozási nevelési terv, mely tartalmazza az adott csoport szakmai törekvéseit. Ezzel párhuzamosan a bölcsődevezetők elkészítették a bölcsődére vonatkozó szakmai programokat. A kitűzött feladatokat, programokat minden bölcsőde megvalósította. A programok, nyíltnapok sokasága, színessége a gyermekeknek, szülőknek és a kollégáknak is nagy örömet okozott. A kerületben m ű k ö d ő bölcsődék tárgyi feltételei jók, a magasabb szintű szakmai munkához a működési feltételek biztosítottak. A z év célkitűzései között nagy figyelem fordult a szakmai anyagok, módszertani levelek útmutatatásainak betartására, a minőségi munka fejlesztésére. A család és a bölcsőde közötti kapcsolattartás egyik formája a c s a l á d l á t o g a t á s . Rendszerint a beszoktatás előtt, előzetes megbeszélés alapján történik. Lehetőséget ad a bizalmasabb kapcsolat kialakítására, valamint a gyermek családi környezetének, szokásainak megismerésére. A bölcsőde betekintést nyerhet az anya-gyermek kapcsolatba, és abba, hogy a gyermek milyen helyet foglal el a családban. Képet kaphat a gyermek szokásairól és sok olyan körülményről, mely érdeklődésére, értelmi fejlődésére hatással van. A gondozónők a látogatásokon közvetlen m ó d o n beszélhetik m é g a szülőkkel a gyermekkel kapcsolatos nevelési kérdéseket, egészségügyi problémákat. 2009-től elkezdődött a 2 hetes fokozatos a n y á s b e s z o k t a t á s lehetőségének előtérbe helyezése, mely nagymértékben megkönnyíti a gyermekek számára az adaptációt, ez a tendencia 2010-ben is folytatódott. A szülővel való fokozatos beszoktatás a szülő önkéntes részvételén alapul. Minden gyermek életében nagy változást jelent, ha bölcsődébe kerül. Elszakad a megszokott környezettől, személyektől, idegen felnőtthöz és új környezethez kell alkalmazkodnia, több kisgyermekkel együtt osztoznia kell a felnőtt figyelmén. Az anyás beszoktatás megkönnyíti a gyermek számára a beilleszkedést az új közösségbe, a család és a bölcsőde kapcsolatának is sok lehetőséget ígér. A beszoktatás alatt a fokozatosság betartása fontos, mely a gyermek bölcsődében töltött idejének egy-egy órával történő hosszabbítását, és a beszoktató felnőtt bent töltött idejének lerövidítését jelenti. Hangsúlyt kell fordítanunk a szervezési kérdések megbeszélésére, az anyás beszoktatás lélektani hátterének megvilágosítására. A gondozónő

28

szakmai felkészültségétől is függ, hogy a gyermek mennyire illeszkedik be zökkenőmentesen az új környezetbe. A beszoktatások a beszoktatási ütemterv szerint történnek. A családok 90%-ban éltek a fokozatos anyás beszoktatás lehetőségével. A szakmai m u n k a színvonalát elősegítő szemléletváltáshoz nagymértékben hozzájárult a gondozónők szakmai továbbképzésének biztosítása, a házi továbbképzések, szakmai tapasztalatcserék szervezése. A szolgáltatás más formában történő változtatására akkor lenne lehetőség, ha csökken az iker gyermekek ellátása iránti igény. A g y e r m e k v é d e l e m m e l kapcsolatban minden bölcsődében gyermekvédelmi felelős tevékenykedik. A z önkormányzat folyamatosan figyelemmel kísérik a különös bánásmódban részesülő gyermekekkel kapcsolatos történéseket. Ezen gyerekekről egyéni dokumentációt vezetnek. Az észlelő és jelzőrendszer az intézmények között j ó l működik, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott kollégák lelkiismeretesen végzik munkájukat. A négy gyermekvédelmi felelős félévente közös megbeszélést tart, év végén beszámolód készítenek. Segítségért fordulhatnak az adott bölcsőde vezetőjéhez, valamint az intézményvezetőhöz. A 2010-es évben, csakúgy, mint 2009-ben, az Egyesített Bölcsődei telephelyei közül a „Szivárvány" Bölcsődében és a „Centi" Bölcsődében került sor folyamatos együttműködésre a Napraforgó Gyermekjóléti Központ munkatársaival. Minden bölcsődében m ű k ö d i k Szülői Fórum. 3.2.2.

CSALÁDI

NAPKÖZI,

GYERMEKEK

ALTERNATÍV

NAPKÖZBENI

ELLÁTÁSA

A kerületben 2007. év végén egy családi napközi kezdte m e g működését, hiánypótló szolgáltatásként: azokat a gyermekek várta, akik számára n e m jutott bölcsődei férőhely. 2008-ban néhány családi napközire érkezett működési engedély kiadására irányuló kérelem, azonban új n e m indult. 2009 végére az ellátórendszerben 13 családi napközi (9.1 férőhely, 7 fenntartó), és egy 12 főt befogadó játszóház és gyermekfelügyelet szélesíti a gyermekek napközbeni ellátásának palettáját. 2010-re 24-re bővült a családi napközik száma, ennek legfőbb oka a bölcsődei férőhelyek hiánya. Jellemzően bölcsődés korú gyermekeket befogadó szolgáltatásokról van szó, melyek lehetőséget nyújtanak azok számára, akik az önkormányzat által fenntartott intézményben nem jutottak férőhelyhez, de tudják vállalni a családi napközi térítési díjának megfizetését, továbbá azoknak, akik a bölcsődei ellátás helyett több plusz szolgáltatást nyújtó (pl. angol nyelvoktatás, kézműves foglalkozások, hagyományőrzés) napközbeni tartózkodásra alkalmas szolgáltatást választanak. A családi napköziben elméletileg n e m azzal a szakmai felkészültséggel találkozhat a szülő, mint a bölcsődékben, de a fenntartókkal való találkozások tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szolgáltatást nyújtók n e m c s a k a kötelező 40 órás felkészítő tanfolyamot végezték el, hanem többségükben pedagógus, védőnő, gondozónő végzettségűek.

29

3.2.3.

VÁRANDÓS ANYÁK

GONDOZÁSA

Kerületükben 2010-ben gondozott várandós anyák száma: Fokozott gondozást igénylők száma: Egészségügyi okok miatt fokozott gondozást igénykők száma: Szociális okok miatt fokozott gondozást igénylők száma: Eü. és szociális okok miatt fokozott gondozást igénylők

951 397 371 18 8

fő fő fő fő fő

A 2010. évben a kerületben szült 617 anya közül, 4 esetben fordult elő, hogy a várandós védőnői gondozásba n e m részesült. Ezen kismamák nőgyógyászati vizsgálatra sem jártak. Otthonszülések száma a 2010-es évben a kerületben 4 esetben fordult elő. A várandósokat, a védőnő otthonukban, és a védőnői tanácsadóban várandós tanácsadás keretében gondozza. A várandós tanácsadáson a megjelenések száma 2570 volt. 2010 évben a védőnői várandós látogatások száma 2283 volt, ebből a 1003 a fokozott gondozást igénylő kismamáknál történt. A várandósok gondozása során nagy figyelmet fordítottak a várandósság alatti változásokra való felkészítésre, az újszülött fogadására, a harmonikus párkapcsolat kialakítására. A z Otthoni látogatások tapasztalata során a várandós rossz, szociális és lakáskörülményi esetén a védőnők jelzéssel éltek a kerületi Gyermekjóléti központ felé. A Napraforgó Gyermekjóléti Központ családgondozóival közösen próbáltak több esetben a rossz szociális körülmények között élők körülményein javítani. Több fiatalkorú korú várandóst is gondoztak az elmúlt évben. Gyakran a munkanélküliség, és a nehéz anyagi és lakáskörülmények miatt válik szükségessé a védőnői fokozott gondozás. A kerület iskoláiban dolgozó iskolavédőnők nagy hangsúlyt fektetnek egészségnevelő munkájukban a fogamzásgátlásra, a nem kívánt terhességek megelőzésére. Több iskolában sikeres csecsemőgondozási tanfolyamot tartottak, A területi védőnők által szervezett, évente 2 alkalommal megrendezésre kerülő kismama klub előadásain előtérbe került a szülői szerepre való felkészítés. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés. Kerületünkben 3 védőnői tanácsadóban folyik babamasszázs tanfolyam, melyen térítésmentesen vehetnek részt az érdeklődő családok Ezzel is elősegítve a korai kötődést, a anya gyermek harmonikus kapcsolat kialakulását. A z országosan megrendezésre került „Születés hetén"a kerületi védőnők is aktívan részt vettek, mely nálunk a Corvin Művelődési házban került megrendezésre. A kerületben a j o b b szociális körülmények között élő családok, gyakran a számukra feleslegessé vált babaruhákat felajánlották, és ezek közvetítésében segédkeztünk a rászoruló családok felé. 2010-ben 2 várandós anya került a Gyermekjóléti Központ látóterébe, ahol a segítés az alábbi formákban valósult meg: • • • •

tanácsadás, illetve pszichológushoz való közvetítés családgondozás adományok (babaruha, takarók, babakocsi stb.) egyéb ügyintézés

30

3.3.

GYERMEKEK

ÁTMENETI

GONDOZÁSA

Az gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló szabályozza gyermekek és a családok átmeneti gondozását.

1997.évi X X X I .

törvény

Gyermekek átmeneti gondozása „45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. (3) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz. (4) A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását - lehetőség szerint iskolaváltás nélkül kell biztosítani. (5) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor - ha az előreláthatólag harminc napnál hosszabb lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet. (6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart."

Gyermekek átmeneti otthona „50. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. (2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez. (3) A gyermekek átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven gyermek teljes körű ellátását biztosítja. (4) Az átmeneti lakásotthon olyan otthon, amely legfeljebb tizenkettő gyermek átmeneti gondozását biztosítja önálló lakásban, családias körülmények között. (5) A gyermekek átmeneti otthona önálló helyettes szülőt vagy helyettes szülői hálózatot működtethet és ebben az esetben ellátja az ezzel kapcsolatos - a 49. § (4) bekezdésében meghatározott - feladatokat. Az átmeneti otthon által foglalkoztatott helyettes szülők az átmeneti otthoni férőhely felének megfelelő létszámú gyermek teljes körű ellátását biztosíthatják."

31

Az Önkormányzat az ellátást az Újpesti Aranyhíd Gyermekek Átmeneti biztosítja, ahol 2010-ben 4 gyermeket kellett elhelyeznünk, összesen 96 napra.

Otthonában

Családok átmeneti otthona „51. § (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. (2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. A családok átmeneti otthona működtethető telephelyenként legfeljebb tizenkét férőhelyes lakásban vagy családi házban. A telephelyek összférőhelyszáma nem haladhatja meg a székhely szerinti intézmény összes férőhelyeinek kétszeresét. (3) A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során a) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, b) befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, c) biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, d) segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez, e) biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, f) a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, g) közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében." A Support H u m á n Segítő és Szolgáltató Alapítvány által működtetett Családok Átmeneti Otthonában összesen két családot helyeztünk el, ebből a felnőttek száma 3 fő, az ellátott gyermekek száma 5 fő volt. A z ellátott gyermekek közül kettő 1-3 éves, egy 4 éves, egy 7 éves és egy 11 éves. A szülők közül 1 főnek bejelentett munkahelye volt, 1 fő alkalmi munkából szerzett jövedelmet, 1 fő pedig G Y E S - e n volt. Az intézmény a kötelező feladatai túl játszóházat működtet a gyermekek számára, továbbá a szülők készségfejlesztésével is foglalkozik. Munkájukat segíti egy elnyert T Á M O P pályázat.

32

4.

JEGYZŐI ILLETVE

HATÁSKÖRBEN A

VONATKOZÓ

GYÁMHIVATAL

TETT

GYÁMHATÓSÁGI

HATÓSÁGI

INTÉZKEDÉSEKRE,

INTÉZKEDÉSEIRE,

FELADATAIRA

ADATOK

A gyámhivatal, illetve a j e g y z ő nevében eljáró gyámhatóság 2010. évi tevékenységét mutatják az alábbi táblázatok. 18. sz. táblázat: A z ügyintézéssel kapcsolatos adatok Jegyzői Megnevezés hatáskörben gyámhatóság 2009 2010 2 2 Ügyintézők száma 821 Határozatok száma összesen: 691 344 Végzések száma 115 2 Ebből államigazgatási úton 8 megtámadott határozatok száma államigazgatási úton 0 0 megtámadott végzések száma saját hatáskörben módosított 0 4 vagy visszavont határozatok száma Helybenhagyott határozat 1 3 Helybenhagyott végzés 0 0 Jogsértés miatt megváltoztatott 0 0 határozat Jogsértés miatt megváltoztatott 0 0 végzés Megsemmisített határozat 1 1 Megsemmisített végzés 0 0 Jogorvoslati eljárás m é g 0 0 folyamatban van Az iktatott alapszámmal 826 1 051 gyámhatósági ügyek alszámmal 1 678 2 523 száma összesen 2 504 3 574

19. sz. táblázat: Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak Megnevezés Előző év december 31 -én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma A tárgyévben nyilvántartásba vett veszélyeztetett kiskorúak száma A tárgyévben a nyilvántartásból törölt veszélyeztetett kiskorúak száma

33

gyámhivatal

2010 6 418 922 2

2009 6 405 526 0

27 0

0

0 16 0

1 18 0

2

0

0 7 0

1 9 0

1 088 7 132 8 220

1 137 6 019 7 156

száma 2007 136

2008 133

2009 107

2010 154

171

165

270

285

174

191

223

261

Tárgyév december 31 -én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma okból veszélyeztetett környezeti Ebből magatartási anyagi egészségi miatt is Ebből alkoholizmus veszélyeztetett szenvedélybetegségek bántalmazás (testi) bántalmazás (szexuális) bántalmazás (érzelmi) testi (fizikai) elhanyagolás lelki (érzelmi) elhanyagolás Lakáskörülmények Tankötelezettség elmulasztása miatt ( 10 órát meghaladó) Családok száma, amelyekben a veszélyeztetett kiskorúak élnek

133

107

154

178 <_

40 31 31 4 2 3 16 0 23 6

33 25 44 5 1 4 12 2 47 3

9 39 31 0 3 0 10 2 6 5

37 75 63 3 7 4 21 4 37 11

4

7

3

2

23

14

9

52 40

92

102

108

121

A nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma az előző évhez képest növekedést mutat, ugyanúgy mint az érintett családok száma. Az okként felsorolt tényezők az összlétszámon belül más struktúrát mutatnak, mint az előző években. Kiugróan magas a magatartási, az anyagi okok, valamint a lakáskörülmények miatti veszélyeztetettség. Tavalytól új elemként jelent meg a tankötelezettség elmulasztása miatti veszélyeztetettség. 20. sz. táblázat: Védelembe vett kiskorúak száma Megnevezés Tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma: Szülőnek felróható magatartási okból Gyermeknek felróható Gyermekkorú bántalmazása miatt Ebből a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján védelembe vett m á s szerv jelzése alapján védelembe vett December 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma A családok száma, amelyekben a védelembe vett kiskorúak élnek Kiskorúak száma, akiknek a védelembe vétele a tárgyévben megszűnt

2007 27

2008 36

2009 10

2010 26

23 4 0 28

30 5 1 36

5 5 0 10

15 7 0 20

0

0

0

3

28

36

36

46

14

14

15

23

16

8

20

6

Mind a védelembe vett kiskorúak száma, mind az érintett családok száma növekedést mutat.

34

2 1 . sz. táblázat: Védelembevétel keretében elrendelt intézkedések 2007 2008 Megnevezés 2 4 Szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását 11 11 Szülő kötelezése, h o g y keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szerveket 1 0 A gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése 0 5 A gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés 5 A gyermekek számára - kifogásolt magatartásának 4 megszüntetése érdekében - magatartási szabályok megállapítása 20 A szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának 17 megváltoztatására 39 11 Összes intézkedés száma 16 A gyámhivatalnál kezdeményezett eljárások száma 14

2009 8

2010 3

10

17

1

2

0 7

7

7

8

33 6

37 11

Védelembe vételre kisgyermekeknél a nagyfokú fizikai, erkölcsi, érzelmi elhanyagolás miatt kerül sor. A z esetek többségében a szülők lakhatása n e m megoldott, költöznek albérletről albérletbe, vagy sátorban laknak a város, kerület peremén lévő erdős részeken. H a a szülők együttműködőek, j ó h i s z e m ű e k és elfogadják a családgondozói segítséget, n e m kerül sor a gyermek családból való kiemelésére. A család elhelyezhető családok átmenti otthonában is, vagy rosszabb esetben a gyermekek elhelyezhetők gyermekek átmeneti otthonában. Meghatározó a gyermek környezete, a szülők magatartása, mint minta, amelyben a gyermek él. A szülők közötti veszekedések, feszültségek, elvált szülők esetében a kapcsolattartási küzdelmek veszélyeztetik a kiskorú egészséges fejlődését. A kamaszoknál a legjellemzőbb problémák: iskolai igazolatlan hiányzások, lógások és az ezzel együtt j á r ó cselekvések pl.: dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, különböző élvezeti szerek kipróbálása, csapatban elkövetett kisebb kárt okozó rongálások, rablások, lopások. Előfordulnak otthonról történő szökések, más társaság keresése, korai szexuális élet. Jelzést az iskolától, a rendőrségtől és a családgondozótól, valamint a szabálysértési hatóságtól kap a jegyzői gyámhatóság. 22. sz. táblázat: Ideiglenes hatályú elhelyezések és azt követő döntések Megnevezés J e g y z ői Gyámhivatal hatás! í ö r b e n gyámi íatóság 2008 2009 2010 2008 2009 A gyámhatóság által elrendelt ideiglenes 5 5 4 4 11 hatályú elhelyezések száma Más szerv által elrendelt ideiglenes 2 0 hatályú elhelyezések száma Az összes ideiglenes hatályú 5 5 11 6 4 elhelyezéssel érintett kiskorúak száma Ebből: Gyermekotthonban 4 0 3 4 9 elhelyezett kiskorúak száma Más bentlakásos intézmény­ 0 0 0 1 0 ben elhelyezett kiskorúak száma

35

2010 1 4 5 5 0

Harmadik személynél elhelyezett kiskorúak száma Nevelőszülőnél elhelyezett kiskorúak száma Az ideiglenes hatályú elhelyezést követő gyámhivatali döntések száma Ebből: átmeneti nevelésbe vétel Eljárás megszűntetése családba fogadás vagy örökbe fogadás kezdeményezésével

1

0

2

2

0

0

0

5

0

0

0

0

6

4

0

4 2

4 0

4 1

......

A gyámhatósági ideiglenes elhelyezések száma a 2010-es évben megduplázódott az előző évekhez képest, de a nagyságrend m é g mindig n e m számottevő. Olyan eseményeknél alkalmazza a hatóság, ahol a szülő súlyosan veszélyezteti gyermekeit, a gyermekek elhanyagoltak, felügyelet nélkül vannak, a felajánlott segítséget a szülők n e m fogadják el. Kamaszkorban általában akkor kerül sor ideiglenes elhelyezésre, ha a gyermek a saját és környezete életét veszélyezteti, csavarog, elszökik. 23. sz. táblázat. Családi jogállás rendezése J e g y z ői Megnevezés hatásl t ő r b e n gyám íatóság 2008 2009 2010 A z év folyamán az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorúak száma Ebből j e g y z ő által felvett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal rendezettek száma Az apa adatai nélkül anyakönyvezettek száma december 31 -én (halmozott) Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött Ebből Apai elismerések száma Apaság (anyaság) bírósági megállapítása Képzett apa (szülők) megállapításának száma Apaság (anyaság) vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma

30

39

23

5

5

9

27

34

0

Gyámhivatal

2008

2009

2010

11

9

2

2 2

2 3

0 0

7

4

2

5

6

6

A z apai elismerő nyilatkozatok száma csökkenést mutat, a 2010. évben n e m fordult elő az apa adatai nélkül való anyakönyvezés.

36

24. sz. táblázat: Családba fogadás Megnevezés Családba fogadott kiskorúak Elutasított kérelmek Folyamatban lévő ügyek

2007 22 0 1

25. sz. táblázat: Kapcsolattartás Megnevezés Tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma A gyámhivatal a kapcsolattartást szabályozta (jogerősen befejezett) határozattal befejezett ügyek Ebből száma Ebből átmeneti nevelt tartós nevelt Egyezséggel befejeződött ügyek száma Ebből átmeneti nevelt tartós nevelt A gyám livatal által szabályozott kapcsok ittartási ü g y e k b e n alkalmazott végreha tási cselekmények Figyelmeztetések A gyámhivatal által igénybe vett mediációs eljárások Költségviselésre kötelező határozat A bíróság által szabályozott kapcsolattartási ü g y e k b e n alkalmazott végrehajtási cselekmények Gyermekjóléti szolgálat közreműködése Kiskorú veszélyeztetése miatti feljelentések száma

2009 24 0 0

2010 5 0 1

2007 60

2008 62

2009 70

2010 25

8

3

13

7

18

0

7

4

4 0 1

0 0 0

6 1

3 1 0

0 0 33

0 0 4

0 0 12

0 0 9

0 0

2 0

6 0

4 0

0 10

2 0

3 0

2' 0

0

0

2

3

0

0

1

0

2008 37

2009 38

2010 42

6 3 1 0 2 0 0 1 24

6 2 0 4 0 0 0 0 26

8 2 0 3 0 2 1 1 28

26. sz. táblázat: Átmeneti nevelésbe vettek Megnevezés Tárgyév december 31 -én nyilvántartott átmeneti neveltek Tárgyévben átmeneti nevelésbe vet kiskorúak Ebből Magatartási vagy beilleszkedési zavar G y e r m e k bűnelkövetése Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Fogyatékosság szenvedélybetegség Ebből örökbe fogadhatónak nyilvánítottak A z átmeneti neveltek után fizetésre kötelezett hozzátartozók

37

2008 23 0 1

A kapcsolattartási ügyek esetében a határozattal lezárult ügyek száma csökkent. A z átmeneti nevelésbe vett gyermekek számánál több okra vezethető vissza a döntés: magatartási és beilleszkedési zavarok, illetve szülői elhanyagolás, fogyatékosság, szenvedélybetegség. 27. sz. táblázat: Tartós nevelésbe vettek Megnevezés December 31-én nyilvántartottak Tárgyévben tartós nevelésbe vett kiskorúak száma A szülő(k) halála Ebből a tartós nevelésbe vétel oka lemondó nyilatkozat Ismeretlen szülőktől származás Harmadik személytől került be

2008 2 0

2009 2 0

2010 2 1

0 0

0 0

0 0 1

28. sz. táblázat: Utógondozás, utógondozói ellátás e Megnevezés Tárgyévben elrendelt utógondozói esetek száma gyermekotthon utógondozójának Ebből kirendelése gyermekjóléti szolgálat családgondozójának kirendelése T E G Y E S Z utógondozóját rendelték ki Megszűnt utógondozások száma A z év folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesültek száma Ebből férfi nő Ebből Nevelőszülőnél részesül utógondozói ellátásban Gyermekotthonban részesül utógondozói ellátásban Utógondozói otthonban részesül utógondozói ellátásban Külső férőhelyen részesül utógondozói ellátásban

38

1

rendelése 2008 2009 5 5 0 5

2010 5 4

5

0

1

0 2 6

0 3 3

0 1 3

4 2 1

2 1 0

2 1 0

1

0

1

4

3

2

0

0

0

29. sz. táblázat: G y á m s á g (tárgyév december 31-én) Megnevezés Gyámság a att állók száma összesen látja el a családba fogadó Ebből gyámságot kiskorúak személy száma, harmadik személy akiknél hivatásos gyám nevelőszülő gyermekotthon vezetője száma Számadásra kötelezett gyámok Nyilvántartott nevezett gyámok Nyilvántartott, gyámságból kizárt személyek

2008 23 23

2009 24 24

2010 31 14

0 0 0 0 76 0 0

0 0 0 0 64 0 0

2 0 0 15 67 1 1

A gyámság alatt állók gyámja eddig szinte kizárólag családba fogadó gyám volt, 2010-ben 15 esetben gyermekotthon vezetőjét kellett kirendelni gyámnak. 30. sz. táblázat: V a g y o n i ügyek Megnevezés ügyek Eladással jóváhagyott száma (megterheléssel) elutasított kapcsolatos kiskorúak száma Nyilvántartott ingó- és ingatlantulaj donos gondnokoltak Kiskorúak száma, aki cnek gyámi fenntartásos betétállom ánya van Betétbe helyezett összeg (ezer Ft) száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van A z értékpapír névértéke (ezer Ft) Száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van

3 1 . sz. táblázat: Örökbefogadás és felbontás Megnevezés Engedélyezett örökbefogadások száma Ebből tartós nevelt volt Örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt A szülő hozzájáruló nyilatkozata házastársi alapján engedélyezett egyéb Ideiglenesen örökbefogadónál elhelyezett volt Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított házaspárok száma Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított egyedülállók száma

39

2009 54 2

2010 51 1

271 132 189

270 181 178

1 388 14

1430 14

500 4

500 4

2009 2 0 0

2010 4 0 0

0 2 0

1 3 0

0 0

12 4

32. sz. táblázat: Gyermektartásdíj megelőlegezése

2009 15

2010 30

Erintett gyermekek száma 2010 2009 19 9

0 7 2 0

6 4 0 10 —

0 9 3 0 0

0 0 0 0 11

—

.0

2 300

—

14

0

száma

Megnevezés

tárgyévben gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás elutasított kérelmek száma Ebből folyamatban lévő ügyek száma megszűnt eljárások egyéb Előző év dec. 31-én megelőlegezésben részesültek száma Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (Ezer Ft) Megszűnt megelőlegezések

0

33. sz. táblázat: Otthonteremtési támogatás Megnevezés Otthonteremtési támogatási kérelmek száma Otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma Támogatásként kifizetett összeg (ezer Ft)

2009 4 3

2010 4 3

2 445

2 445

5 . A F E L Ü G Y E L E T I SZERVEK ÁLTAL G Y Á M H A T Ó S Á G I , TERÜLETEN TOVÁBBÁ

A

VÉGZETT

SZAKMAI

GYERMEKJÓLÉTI

TEVÉKENYSÉGET

VÉGZŐK

ÉS

ELENŐRZÉSEK

GYERMEKVÉDELMI

TAPASZTALATAINAK,

GYERMEKVÉDELMI

MŰKÖDÉSÉT

SZOLGÁLTATÓ

ENGEDÉLYEZŐ

HATÓSÁGI

E L E N Ő R Z É S É N E K ALKALMÁVAL T E T T M E G Á L L A P Í T Á S O K BEMUTATÁSA A gyámhatósági, illetve a gyermekvédelmi területen 2010. évben végzett szakmai ellenőrzés tapasztalatai: a Gyermekjóléti Központnál: 2010. novemberében zajlott a Központ (és a Családsegítő Szolgálat) ellenőrzése, amelyet a XIV. kerület nevében Cseri Andrásné végzett. A szakmai ellenőrzés tapasztalatai: Az ellenőrzés rámutatott, hogy a Központ létszáma nem éri el a jogszabályban működést engedélyező szerv is a létszámhiányra hívta fel a figyelmet.

előírtat. A

Összességében elmondható, hogy a Központ szakmai munkáját sokrétűnek és működését megfelelőnek ítélte az ellenőrzést végző személy.

40

az Egyesített Bölcsődénél: A 2010. évben a bölcsődékben átfogó vizsgálatot, ellenőrzést végeztek a Polgármesteri Hivatal Belsőellenőrzés munkatársai. A z ellenőrzés kiterjedt a 2008-2009. évi munkaügyi, pénzügyi, gazdálkodási területekre. Az átfogó ellenőrzés során tett észrevételek nagymértékben megkönnyítik munkát. A szakmai ellenőrzés tapasztalatai: A bölcsődék tárgyi felszerelése számban megfelelő és biztosított. A csoportszobák berendezései méretei a korosztálynak megfelelőek. A kiszolgáló helységek, a gyermeköltözők, fürdőszobák felszerelése megfelelőek, de állapotuk avult. Az udvarok, játszóterek felszerelése j ó , az udvarok füvesítése folyamatos. Élelmezés: A z ellenőrzés során a kiíró füzetek vezetését a kiadott nyersanyagmennyiséget s a létszámmal való egyezőségét vizsgálták. Kisebb méretű eltéréseket tapasztaltak a kiadható mennyiséget illetően.

6.

JÖVŐRE

VONATKOZÓ

JAVASLATOK,

CÉLOK

MEGHATÁROZÁSA

A

GYVT.

ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN

6.1.

PÉNZBELI

ÉS

TERMÉSZETBENI

ELLÁTÁSOK

-

SZOCIÁLIS

ÉS

GYERMEKVÉDELMI

IRODA

• •

Folyamatos cél a támogatások szinten tartása, reálértékének megőrzése. A kerületi sajátosságokra, igényekre való reagálás, válasznyújtás a tipikus problémákra. • A támogatások hatékony, célzott megállapítása. • Továbbra szoros szakmai együttműködés fenntartása az érintet kerületi intézményekkel, szakmai 6.2.

GYERMEKJÓLÉTI

SZOLGÁLTATÁS

- GYERMEKJÓLÉTI

KÖZPONT

• • • •

A Nevelési Tanácsadóval szorosabb együttműködés kialakítása. A Kortárssegítő képzést követően az utótalálkozókat rendszeresen megtartani. A K E F munkájában továbbra is hatékonyan részt venni. Megtartani a preventív célú tevékenységeket - a körülmények és a pénzügyi lehetőségek függvényében. • A módszertani intézménnyel továbbra is j ó szakmai kapcsolatot tartani. • A távoltartási törvény értelmében az intézményre háruló feladatokat hatékonyan megoldani. • 6.3.

• • •

Értékfeltáró csoportot indítani a Móra Ferenc Iskolában. GYERMEKEK

NAPKÖZBENI

ELLÁTÁSA

-

BÖLCSŐDE

201 l-ben Európai Uniós pályázati lehetőséget kihasználva az új Bölcsőde megnyitása, ezzel a férőhelyek számának bővítése. A továbbképzés folyamatosságára a szakmai m u n k a emelése érdekében szükség van. N a g y hangsúlyt kell fordítani az adminisztrációra, a munkarendek - napirendek összehangolására, m e l y hiányosságok megszüntetése a következő évben vár megvalósításra.

41

6.4.

A

GYERMEKVÉDELMI

ELLÁTÓRENDSZERT • •

MUNKA

ÉRINTŐ TERVEK,

VONATKOZÁSÁBAN

ÁLTALÁBAN,

AZ

VÁLTOZÁSOK

A szolgáltatások bővülése: A bölcsődei, illetve óvodai, általános iskolai férőhelyek számának az igényekhez való igazítása. Ehhez a várható igények folyamatos felmérése, figyelemmel kísérése, valamint olyan bővítési lehetőségek megtalálása, melyek rugalmasan alkalmazkodnak az egyes korosztályok változó létszámához. Ezen a területen fontos szerep juthat az Európai uniós pályázati lehetőségeknek. A z óvodai férőhelyek bővítése megtörtént, a bölcsődei férőhelyek száma 2011-ben 80 fővel bővül, egy 2010 elején elnyert pályázati forrás felhasználásával.

Az ellátásokra, szolgáltatásokra vonatkozó általános célkitűzések: • •

A z ellátások színvonalának megtartása, emelése, pénzbeli és természetbeni ellátások esetében az ellátás reálértékének megtartása, vagy legalábbis kismértékű csökkenése. A z ellátások eljuttatása a legrászorultabbakhoz.

42

7 . A B Ű N M E G E L Ő Z É S I P R O G R A M FŐBB P O N T J A I N A K BEMUTATÁSA

7.1.

KERÜLETI BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM

A XVI. kerületi Rendőrkapitányság a Kertvárosi Balesetmegelőzési Bizottság munkáján keresztül hajtotta végre az alábbi bűnmegelőzési tevékenységeit a 2010. évben: •

Egy általános iskolában kettő osztály részére drogellenes előadást tartottak,

•

A Csonka János Műszaki Szakközépiskola folytatták a Drog-Stop-Ép testben ép lélek elnevezésű önvédelmi programjukat.

•

Minden év nyarán megrendezésre kerülő Közlekedési Rendőr Táborukban több előadást tartottak drogmegelőzési és bűnmegelőzési témakörökben több előadó által.

Budapest területén a B R F K Bűnmegelőzési Osztálya folytat átfogó bűnmegelőzési programot. 7 . 2 . KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM A K á b í t ó s z e r ü g y i E g y e z t e t ő F ó r u m 2003 óta folyamatosan, sikeresen működik a kerületben. Jelenlegi tagsága 16 fős, 5 szervezet (XVI. kerületi Önkormányzat, Móra Ferenc Általános Iskola, Napraforgó S z o l g á l a t , B R F K XVI. kerületi Rendőrkapitányság, Kertvárosi Egészségügyi Szolgálat) képviseletében. A K E F szakmai munkáját megalakulása óta Kály-Kullai Károly szakértő bevonásával végzi. 2010-ben az előző évekhez hasonlóan, különböző munkacsoportokban folytatta munkáját, melyek különböző szempontból, különböző eszközöket fókuszálnak a drogstratégiában megfogalmazottakra. A munkacsoportok a következők: • • • •

Segítés munkacsoport Közösség és együttműködés munkacsoport A kínálatcsökkentés munkacsoport A prevenciós munkacsoport

A XVI. kerületi K á b í t ó s z e r ü g y i E g y e z t e t ő F ó r u m részletes beszámolót készítet a 2010. évi munkájáról, ennek fontosabb elemei: I. Ö n k o r m á n y z a t i és p á l y á z a t i (Szociális és M u n k a ü g y i M i n i s z t é r i u m ) megvalósított p r o j e k t e k :

támogatásból

1. K o r t á r s s e g í t ő - k é p z é s 2009-2010-es pályázati időszakban sikeresen pályázott immár harmadik alkalommal a Napraforgó a Budapest XVI. kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal közösen kortárssegítő képzés elindítására. A program a helyi drogstratégia azon középtávú céljához kapcsolódott, mely segíteni kívánta a veszélyeztetett egyéneket és családokat, hogy képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. 2. M ó r a füzetek A M ó r a - f ü z e t e k kiadványsorozat a Móra Ferenc Általános Iskola kiadásában 2008 óta jelenik meg. Célja rövid, k ö n n y e n olvasható cikkekben segítséget nyújtani a nevelés látszólag

43

könnyű, de rendkívül felelősségteljes útján. Igyekszik megerősíteni, ötletet adni, szükség esetén segítséget nyújtani, ha kell, kiutat mutatni - mikor, mire van szükség. 3. Kerületi sportversenyek Sportolással az egészségért: Kerületünkben már négy éve m ű k ö d ő és a résztvevők körében egyre sikeresebbé váló programról számolhatunk be, melyet vállalkozó kedvű tanárok indítottak útjára. A pályázati lehetőséggel bővítettük a rendezvényeinket a XVI. kerületi drogstratégiához kapcsolódva. II. A K E F t a g s á g á n a k aktivitása - szakmai együttműködések, társadalom érzékenyítése, a K E F m u n k á j á n a k megismertetése

továbbképzések,

1. S z e n v e d é l y m e n e t e s n a p elnevezésű p r o g r a m o n a K E F b e m u t a t k o z á s a (a program a Kerületi Ifjúsági Önkormányzat szervezésében valósult meg) Tevékenység tartalma, célja: a K E F munkájának megismertetése, a kortárssegítők bemutatkozása, a Gyermekjóléti Központ munkájának ismertetése, két beszélgető csoport munkájának koordinálása, alkohol, valamint önbecslő témában kitöltött kérdőívek megoldása, átbeszélése, drogtotók javítása. Résztvevők: kerületi általános és középiskolás tanulók, a Kerületi Ifjúsági Önkormányzat tagjai 2. A M e g á l l ó C s o p o r t s z a k m a i n a p j a Tevékenység tartalma, célja: a kortárssegítők szakmai előrehaladásának támogatása. 3 . Részvétel a K e r t v á r o s i Ifjúsági F ó r u m a l a k u l ó ülésén Tevékenység tartalma, célja: az ifjúsági munka megismerése, a m u n k á b a történő csatlakozás, a K E F munkájának ismertetése. 4. A N e m z e t i D r o g m e g e l ő z é s i I n t é z e t á l t a l szervezett részvétel

országos

konferencián

5. Pest M e g y e i K E F s z a k m a i k o n f e r e n c i a Tevékenység tartalma, célja: a más KEF-ek munkájának megismerése, szakmai eszmecsere

való

kapcsolatépítés,

6. Részvétel a „ T i l t o t t s z e r e k - a d r o g és a d o p p i n g " c í m m e l s z e r v e z e t t t a l á l k o z ó n , beszélgetésen Tevékenység tartalma, célja: a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör és a K E F munkájának összekapcsolódása által szakmai megbeszélés és beszélgetés meghívott vendégek részvételével: Dr. Tóth Ferenc XVI. kerületi rendőrkapitány, Dr. Tiszeker Ágnes a Magyar Antidopping Csoport vezetője 7. ' M o n d j n e m e t ! ' k o n f e r e n c i a Tevékenység tartalma, célja: Mondj nemet! Konferencia- prevenciós alternatívák megismerése, szakmai eszmecsere Résztvevők: XVI. kerületi K E F képviseletében két fő, a drog-prevenció területén dolgozó szakemberek 8. P á l y á z a t i (Szociális és M u n k a ü g y i M i n i s z t é r i u m ) és ö n k o r m á n y z a t i szervezetfejlesztő t r é n i n g

támogatásból

9. Részvétel a k e r ü l e t i éves g y e r m e k v é d e l m i t a n á c s k o z á s o n Tevékenység tartalma, célja: a gyermekvédelemben történtekkel kapcsolatos éves tevékenységről szóló beszámoló meghallgatása, találkozás a jelzőrendszer tagjaival, tapasztalatcsere, problémák és változások a gyermekvédelmi tevékenységben

44

10. K é p z é s e k a K E F t a g o k részvételével: -A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés - a kompetencia alapú oktatást szolgáló pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése -Professzionális tanári kommunikáció-integráló iskolai környezetben - Változáskezelési tréning 11. E g y ü t t m ű k ö d é s m á s K E F - e k k e l Tevékenység tartalma, célja: - XVII. Kerületi KEF-el történő kapcsolatfelvétel, a K E F által patronált kiállítás „átadása" - XIII. Kerületi K E F munkájának megismerése, innovációs tevékenységük megismerése, kapcsolatépítés. 12. kitelepülés a k e r ü l e t i e g é s z s é g n a p a l k a l m á b ó l , i n f o r m á c i ó s p u l t ü z e m e l t e t é s e Tevékenység tartalma, célja: a K E F munkájának ismertebbé tétele, a társadalom érzékenyítése

8. A

T E L E P Ü L É S I Ö N K O R M Á N Y Z A T ÉS A CIVIL S Z E R V E Z E T E K

KÖZÖTTI

EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETEI A kerületben civil szervezetek bevonása az alapellátás keretében történik. A Napraforgó Gyermekjóléti Központ több civil és egyházi szervezettel működik együtt, melyek az alábbiak:

-

Adventista E g y h á z (az általuk szervezett jótékonysági koncert bevételéből rászoruló családokat tudtak segíteni) Baptista Egyház (karácsonyi csomagokkal segítették a rászoruló családok gyermekeit) N O E helyi szervezete (tészta adományokkal segítették a rászoruló családokat) O S A (Otthon Segítünk Alapítvány) képzéseinek ad helyet az intézmény, illetve szakmai támogatást 201 l-ben az intézmény fog helyet adni az Anonim Alkoholisták Klubjának Együttműködik a helyi KEF-fel

A gyermekek átmeneti elhelyezése ellátási szerződés útján biztosított, a IV. kerületben, az „Aranyhíd" Gyermekek Átmeneti Otthonában, ami megfelel a kerület szükségleteinek. 2008-tól működik a családok átmeneti otthona a S U P P O R T Alapítvánnyal kötött szerződés alapján. A kerületben egyre nagyobb számban j ö n n e k létre családi napközik, melyeket tipikusan alapítványok, nonprofit gazdasági társaságok hoznak létre.

45

2. sz. melléklet 1 4 9 / 1 9 9 7 . ( I X . 10.) K o r m . r e n d e l e t a g y á m h a t ó s á g o k r ó l , v a l a m i n t a g y e r m e k v é d e l m i és g y á m ü g y i 10. számú Tartalmi

melléklet

követelmények

I. A települési

a 149/1997.

a helyi

(IX. 10.) Korm.

önkormányzatok

(6) bekezdésében

előírt

átfogó

önkormányzat

által készítendő

rendelethez

számára,

értékelés

átfogó értékelés

eljárásról

a Gyvt.

96.

§-ának

elkészítéséhez tartalmi

követelményei:

1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. A z önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben n e m szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. A z önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye. 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési p r o g r a m főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program). 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.).

\

U

j e n

KIVONAT KÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS 2011. M Á J U S 16-ÁN M E G T A R T O T T

BIZOTTSÁG

8. S Z . N Y Í L T

ÜLÉSÉNEK

JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

1. N a p i r e n d i p o n t : Átfogó értékelés a Budapest Főváros XVI. ker. Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. A Bizottság az a l á b b i n a p i r e n d i p o n t o t f o g a d t a el: 90/2011. (V. 16.) E . S z . B . h a t á r o z a t : Budapest Főváros X V I . kerületi Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek elfogadásra a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelést. Szavazás eredménye: 5 igen, egyhangú Felelős dr. Varga János bizottsági elnök Határidő: 2 0 1 1 . május 2 5 . Kt. ülés Budapest, 2 0 1 1 . V. 16. (a jegyzőkönyv dátuma) Dr. Varga János bizottsági elnök sk. Gilyén Ince jegyzőkönyv hitelesítő

Arkivönat hiteleim ' i • \ $ í. 'X4-<^f • ^dtonic's Erzsébet , / \•s Szoc.ügyintéző zoc. A kiafi kiállítás d á t u m a 2 0 1 1 . V. 17.

BUDAPEST F Ő V Á R O S XVI. K E R Ü L E T I Ö N K O R M Á N Y Z A T

Kivonat a z O k t a t á s i , Ifjúság-és G y e r m e k v é d e l m i B i z o t t s á g 2 0 1 1 . m á j u s 18-i ü l é s é n e k jegyzőkönyvéből

Napirend: 1. Átfogó é r t é k e l é s a B u d a p e s t F ő v á r o s X V I . k e r ü l e t i g y e r m e k j ó l é t i és g y e r m e k v é d e l m i f e l a d a t a i n a k e l l á t á s á r ó l

Önkormányzat

2010.

évi

9 4 / 2 0 1 1 . (V. 18.) O I G Y B h a t á r o z a t Budapest Főváros X V I . kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottsága a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja a Budapest Fővá­ ros X V I . kerületi Önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelést. Határidő: 2 0 1 1 . május 2 5 . Felelős Szász József a bizottság elnöke Szavazás: 5 igen, egyhangú

Szász József s.k. elnök

Budapest, 2 0 1 1 . május 2 3 .

A kivonat hiteléül:

Dr. Környeiné Rátz Katalin s.k. j e g y z ő k ö n y v hitelesítő