Beszámoló a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Répcelak 2009. év Tisztelt Képviselő –testület! A Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül Répcelak város és a hozzá tartozó 9 településen látom el a gyermekjóléti feladatokat. A gyermekjóléti szolgálat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) és a 1993. évi III. törvény alapján látja el tevékenységét. A gyermekvédelmi törvény a gyermek jogaként fogalmazza meg, hogy segítséget kapjon a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, illetve védelemben részesüljön a fejlődésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen, továbbá a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal-, elhanyagolással és az információs ártalommal szemben. A gyermeknek joga van, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő neveléséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenysége a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermekek visszahelyezését szolgálja. A szolgáltatás biztosítása során a hangsúly a veszélyes tényezők csökkentésén és a család erősségeire való alapozáson, a családi egység megőrzésén van. A családgondozó veszélyeztetettnek minősíti azt a gyermeket vagy fiatalt, akinek testi-, lelki-, értelmi-, erkölcsi-, és szociális fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. A Gyvt. megfogalmazza a gyermekek védelmének rendszerét és szabályozza a pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, feltételeit, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat. A Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat nyilvántartásában a beszámolási időszakban 77 gyermek szerepel. A családgondozó minden szerdán és pénteken 8-16 óráig, kedden 12-16 óráig Répcelak, Bartók B. u. 55. szám alatt tartja fogadóóráját. A többi településen hetente illetve kéthetente 1 alkalommal, szükség szerint a polgármesteri hivatalokban fogadja az ügyfeleket. Az ügyfélfogadási időben családlátogatások is zajlanak. Családlátogatást 258 alkalommal tett a családgondozó. 2009-es évben 86 főszámon 733 alszámon került sor iktatásra. Répcelakon alapellátás keretében 8 gyermeket gondozott a Szolgálat és védelembe vétel alatt 7 gyermek állt. Családgondozás 5 család esetében történt. Az ellátási területen a tavalyi évben gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére nem került sor. A családból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása az egyik legnehezebb feladata a családgondozásnak. Az átmeneti nevelésbe vétel hátterében különböző okok állnak – a szülők felelőtlen életmódja, a kiskorú veszélyeztetése, elhanyagolása, deviáns magatartás. Ezeknél a családoknál elsődleges feladat a szülő-gyermek kapcsolat „melegen” tartása, eltávolodásuk megakadályozása, valamint a szülőt ismét alkalmassá tenni a szülői kötelességek és feladatok ellátására. Kapcsolattartási problémák miatt egyre több család került a Szolgálat látókörébe; tanácsadás, információnyújtás, segítő beszélgetés miatt is keresték fel a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat munkatársát. A gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása is. Az elmúlt évben egy esetben kapott jelzést a családgondozó válsághelyzetben lévő várandós anyáról. 1
A családgondozás történhet: - önkéntes megkeresésre - jelzőrendszer által küldött jelzésre - együttműködésre kötelezés során: védelembe vétel esetén, szakellátásban lévő gyermek családjával. A tapasztalatok azt igazolják, hogy napjainkban a családok legjellemzőbb gondjai: a munkanélküliség, a pénzbeosztás, rangsorolás hiánya, megélhetési problémák, szülői elhanyagolás, szülők szenvedélybetegsége, agresszivitása. Hatósági intézkedés leggyakrabban elhanyagolás, a gyermek magatartása és a szülők együttműködésének hiánya miatt szükséges. Alapellátásra különböző okok miatt került sor: - tanköteles kiskorú igazolatlan hiányzása, - magatartási problémák, - csavargás, rossz baráti társaság, - szülők életviteléből adódó problémák, - alacsony jövedelmi viszonyok, megoldatlan lakáshelyzet, - gyermek elhanyagolása, - családon belüli konfliktusok, bántalmazás. A Szolgálat a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében korrekciós tevékenységet folytat: családgondozás a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően, a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására (2009-től), a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A Gyermekjóléti Szolgálat közvetítéssel segíti elő a gyermek és családtagja hozzájutását azokhoz a lehetőségekhez, amelyeket nem a Szolgálat végez. Ennek függvényében tájékoztatást ad a gyermeknek és szülőjének az őket megillető jogokról, támogatásokról, ellátásokról. Szükség esetén Szolgálatunk kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét és felhívja a családok figyelmét a különböző szaktanácsadások (jogi, pszichológiai, pedagógiai) lehetőségeire, azok céljaira, feltételeire, a hozzájutás módjára, és hivatalos ügyek intézésében is segítséget nyújt. Segítjük az optimális életvezetést a gyermek és családja vonatkozásában, ha kell, szakemberek együttes munkájának szervezésével. A Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszéléseket, szakmaközi egyeztetéseket tart a jelzőrendszer tagjaival és felkérésre környezettanulmányt készít. A törvényben előírt és meghatározott dokumentációt, helyzetértékelést elkészíti, illetve rögzíti. A szolgáltatás során a következő tevékenységek történtek: - információnyújtás - konfliktuskezelés - életvezetési tanácsadás - esetmegbeszélés - hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás - mentálhigiénés támogatás - szükség esetén külső szakemberhez irányítás - válás esetén kapcsolattartás elősegítése - családlátogatás, segítő beszélgetés.
2
A segítségnyújtás elsődleges módját az alapellátásban történő családgondozás jelenti. A családgondozás a segítő kapcsolatra épül. A család gondozásának filozófiája, hogy a gyermek jólétét akkor szolgáljuk a legjobban, ha megerősítjük a családot, mint egységet. A család segítése, gondozása tervezett tevékenység. A családgondozás hosszú folyamat, nem egy személy, tünet vagy probléma megoldását célozza, hanem egy komplex tevékenység, mely a család problémamegoldásának javítását szolgálja. A tevékenység széles körű, de a megoldásban a „kis lépések” elve érvényesül. A védelembe vétel javaslatára, magára a védelembe vételre akkor kerül sor ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem lehet: a gyermek körül a problémák tovább súlyosbodtak, veszélyeztetettsége fennáll, a szülő és/ vagy a gyermek nem együttműködő. A védelembe vétel egyes eseteiben több éven át fenntartott intézkedés, amelynek oka az előzőekben említett együttműködés hiányosságán alapszik, hiszen a fennálló problémát közösen kellene megoldani, a szülő és a gyermek aktív közreműködésével. Szolgálatunk a gyermekek számára szabadidős programokat szervez, amelyek keretében a közösségi normák elsajátítására, a morális készségek és a vizuális gondolkodás elmélyítésére, az együttműködési készség, a kompetencia és motiváció fokozására helyezi a hangsúlyt. A szervezett táborok felüdülést, emocionális, közösségi élményeket, kapcsolatteremtési lehetőséget nyújtottak a gyermekeknek, a játékon keresztül neveltek az egészséges életre, a szabadidő hasznos eltöltésére. A Szolgálat prevenciós tevékenység keretében igény szerint szervez játszóházi foglalkozásokat, nyári napközit, nyári korrepetálást, alkoholellenes fórumot. A Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaként 2009. június –augusztus hónapban nyári napközis játszóházat szerveztem 7 községben. Együttes cél volt a színes programokkal teli gyermekfelügyelet biztosítása és a prevenció. Napjainkban nagyon fontos, hogy mivel és hogyan tölti az ifjúság a szabadidejét, mert ez visszahat a gyermekre, alakítja személyiségét és önmegvalósításának szerves része. Tapasztalataim szerint kikapcsolódásként a fiatal generáció a tömegkommunikáció által kínált kultúra azon műsorait követi, amik nem biztos, hogy megfelelő hatást váltanak ki a szocializáció során. A gyermekek szabadidős tevékenységének szervezése egyre fontosabb feladat, hiszen a televízió és a számítógépes időtöltések határozzák meg napjaikat. A játékok során az egyes érzékszervek fejlesztésére, új készségek, szokások, erkölcsi tulajdonságok elsajátítására helyeztük a hangsúlyt. A közösségi normák gyakorlására, baráti kapcsolatok kialakítására is alkalom nyílott. A répcelaki körzetben 7 helyszínen összesen több mint száz, 3-14 éves korú gyermek vett részt a szünidei programokon. A sárvári kistérség területén 20 helyszínen négyszáznál több diák kapcsolódhatott ki. A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő- és jelzőrendszer működésének biztosítása. Az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival (háziorvos, védőnők, óvoda és iskola gyermekvédelmi felelősei, pedagógiai szakszolgálat, rendőrség) a kapcsolattartás folyamatos. A veszélyeztetettség észleléséről egyre több jelzés érkezik. Az együttműködés egyik formája a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett szakmaközi megbeszélés, melyen a jelzőrendszeri tagok megjelenésére számítunk. A Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszer tagjai közötti kooperáció a kölcsönös bizalomra épül. Szolgálatunk munkáját a települések jegyzője és a Polgármesteri Hivatal nagymértékben segíti, összefogásunk a gyermekek, családok érdekében történik. A családok jelentős része küzd sajnos anyagi problémákkal, ezek részben a munkába állás nehézségeiből, részben a családok pénzbeosztási problémáiból adódnak. Az elmúlt évek jogszabályi változásai igyekeznek ezeket a nehézségeket kezelni, a családok anyagi
3
támogatására újabb lehetőségek nyílnak és a jogalkotók igyekeznek oly módon megalkotni a rendelkezéseket, hogy a támogatások valóban a gyermekekhez jussanak el, célzottan, a valódi szükségletek kielégítésére. Ezek közül két fontos változás – az óvodáztatási támogatás valamint a családi pótlék meghatározott részének természetben történő nyújtásának lehetősége – ad újabb feladatokat a gyermekjóléti szolgálatok számára is. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 9/A. § értelmében a gyermekjóléti szolgálat, tájékoztatást nyújt a szülőnek az óvodáztatási támogatás igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról. A helyi önkormányzatnak módjában áll, helyi rendeletet alkotni arra vonatkozóan, hogy az óvodáztatási támogatás első alkalommal járó összegét (20.000 Ft) természetbeni formában kell nyújtani. Ebben az esetben a gyermekjóléti szolgálat a gyermek óvodáztatással kapcsolatos szükségleteinek felmérése érdekében felveszi a kapcsolatot a családdal és az óvodával, valamint segítséget nyújt a természetbeni juttatás biztosításában. 2009. év októberétől a helyi önkormányzat jegyzője rendelkezhet arról, hogy a családi pótlék meghatározott részét természetbeni formában nyújtsák a család számára. Erre elsősorban akkor van lehetőség, ha a gyermek veszélyeztetettsége anyagi ok miatt áll fenn, és ezt az okot a család rossz gazdálkodása idézi elő. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 22/A. § (1) értelmében erre az intézkedésre tehet javaslatot a gyermekjóléti szolgálat a gyermek védelembe vétele mellett, ha a gondozási tevékenysége során arra a megállapításra jut, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg. A családi pótlék meghatározott részének természetben történő nyújtásához pénzfelhasználási tervet a gyermekjóléti szolgálat családgondozója készíti el, valamint javaslatot tehet a pénzfelhasználást segítő eseti gondnok személyére. A leggyakoribb veszélyeztető tényező a településeken az anyagi (megélhetéssel-lakhatással összefüggő) problémák folyamatos jelenléte. Szintén jelen van a szülők életviteléből adódó veszélyeztetettség, melyhez szorosan kapcsolódik a gyermek nevelésének elhanyagolása, a számonkérés, az ellenőrzés és követelmények nélküli elnéző szülői magatartás. A munkanélküliség, az állandósult eltartottság nemcsak anyagi hátrányokkal, hanem erkölcsi és pszichikai leépüléssel is együtt jár. Családi konfliktusok, életviteli, gyermeknevelési problémák jelentkeznek, melyek a többségi társadalmi normáktól és szabályoktól eltérő magatartást eredményeznek, illetve viselkedési mintaként állnak a gyermekek, fiatalok előtt. A személyes kapcsolattartás során fenti problémák formálására, megoldására hívjuk fel a figyelmet, és beszéljük meg az áthidaláshoz vezető lehetőségeket. A félévenkénti felülvizsgálat során, ha az esetek többségben nem tapasztaltunk tartós javulást a probléma megszüntetésére vonatkozóan, további félévre meghosszabbodik az alapellátás. A gyermekvédelmi prevenciós elképzelések megvalósításához azonban minden esetben szükség van a szülő együttműködésére is, melynek hiánya sok esetben az erőfeszítések ellenére is eredménytelenséghez vezet. Sajnos éppen azok a szülők nem együttműködők, akiknek a gyermekeikkel gondok vannak (pl. távolmaradás szülői értekezletről). A kliensek többsége – a megfelelő törvényismeret és információ hiányában – a jogait hangsúlyozza a kötelesség – és felelősségtudat felvállalása nélkül. A családgondozói tevékenység során a jogok és kötelességek helyes arányára, és az együttélési szabályok, az általános normák betartásának tudatosítására törekszik a családgondozó. A családgondozás módja és formája a gyermek veszélyeztetettségének mértékétől függ, és a családban történő nevelési hiányosságok, problémák megszüntetésére, illetve a megelőzésre irányul, melynek önkéntes együttműködés az alapja. A prevencióra
4
helyezzük a hangsúlyt és szeretnénk megadni minden segítséget a hozzánk forduló családoknak. Karitatív tevékenység keretében, a rászorulók számára ruhaadományokat juttattunk el, élelmiszeradományt, játék- és könyvadományt osztottunk. Munkámat eredményesen szeretném végezni, ezért fontos a részvétel a szakmai tanácskozásokon, konferenciákon, tanfolyamokon. 2009-es évben több alkalommal vettem részt továbbképzésen, ezáltal bővíthettem szakmai ismereteimet. Fontosnak tartom a szociális kompetenciánk fejlesztését, hogy érzékenyek legyünk a szociális munka iránt. A gyermek és ifjú korosztály kapcsolati és szociális problémáinak korai felismerésére törekedjünk- minősítés, meg- és elítélés nélkül. Úgy gondolom, hogy a folyamatos önképzés révén a hozzám fordulók igényeit és lehetőségeit jobban megismerhetem, és minőségi támogatást tudok nyújtani ügyfeleim számára. A gyámhatóság hatósági intézkedései, feladatai: Az év folyamán a gyámhatósági hatáskörben főszámon 12 ügy került iktatásra. Az alszámon intézet ügyek száma 74 volt. Összesen főszámon és alszámon 86 alkalommal intézkedett a hatóság. A jegyző 10 határozatot hozott. 2009. évben a gyámhatósági ügyekben hozott érdemi döntések ellen fellebbezés nem volt. Répcelakon hatósági intézkedés keretében a gyámhatóság 1 esetben folytatott le védelembe vételi eljárást, melynek eredményeként a jegyző az ügyben érintett kiskorú gyermek védelembe vétel mellett döntött. A védelembe vételre irányuló jelzés a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójától érkezett. Két esetben a védelembe vétel felülvizsgálatát végeztük el ugyanannál a családnál. A felülvizsgálatot követően a gyámhatóság mindkét esetben a védelembe vétel további fenntartása mellett döntött az öt kiskorú gyermek esetében. Egy nagykorúvá vált gyermeknél a védelembe vételt a jegyző megszüntette. Társhatóság által védelembe vett, de időnként Répcelakon tartózkodó és itt iskolában járó gyermekek iskolai hiányzásával kapcsolatosan folytak egyeztetések a társhatósággal. Társhatósági megkeresésre környezettanulmány foganatosítására került sor. Répcelak Város Jegyzője az elmúlt év során egy családsegítést és egy gyermekjóléti szolgáltatást biztosító szolgáltató részére adott ki működési engedélyt. A városi gyámhivatal hatósági intézkedései, feladatai: A gyámhivatali feladatokat jogszabály erejénél fogva 2002. január 1-től végzi Répcelak Város Gyámhivatala. Az év folyamán a gyámhivatalnál főszámon 85 ügy került iktatásra. Az alszámon intézett ügyek száma 465, összesen főszámon és alszámon 550 ízben intézkedett a hatóság. A gyámhivatal 2009.évben 45 határozatot és 18 végzést hozott, a gyámhatósági ügyekben hozott érdemi döntések ellen fellebbezés nem volt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) 2005. november 1-hatálybalépése óta az új törvénynek megfelelően járunk el. Ez a törvény jelentős módosításon esett át, a hatálybalépés időpontja 2009. október 1. Plusz feladat többek
5
között, hogy ezen időponttól kezdve minden joghatást kiváltó iratot végzés formájában kell kiadni, megszűnik az „udvarias levél” forma. A jogalkotó újra megváltoztatta a gondnokok éves elszámolásának határidejét. Az új szabályok szerint minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig kell benyújtani az éves számadást a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot a gondnokkal közölték. A gyámhivatal vizsgálja a vagyonkezelés gondosságát, jogszerűségét, amennyiben a számadás helyes azt határozattal elfogadja. Illetékességi területünkön 2009. január 1-én négy személy állt gondnokság hatálya alatt. Az éves számadások határidőben benyújtásra kerültek, s azokat a gyámhivatal – mivel rendben találta – elfogadta. Egy esetben történt végszámadás elfogadása, melyet zárgondnok nyújtott be. Az év folyamán egy személy esetében indított pert a gyámhivatal gondnokság alá helyezés tárgyában, mely ügy még bírósági szakaszban van. Két személy részére került hivatásos gondnok kirendelésre. Egy személy esetében pedig, aki korlátozottan cselekvőképes, pszichiátriai javaslatra, a család egyetértésével felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a bírósághoz azt kérve, hogy a bíróság a korlátozó gondnokságot az alperes vonatkozásában változtassa meg, és a gondnokolt alperest helyezze cselekvőképességet kizáró gondnokság alá. A bíróság azonban a cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá helyezést – a belátási képesség általános jellegű korlátozottsága mellett - hatályában fenntartotta. 2009. évben a gondnokoltak körében haláleset nem történt. Gondnokoltak vagyoni ügyeiben: a gyámhivatal döntött több ízben pénzfelvétel kérdésében és az eseti számadás elfogadásában. Egy esetben – gondnokolt vagyoni ügyében – igazságügyi szakértő került kirendelésre. Külön végzésben történik a szakértő felmentése és munkadíjának megállapítása. Egy esetben történt gondnokolt vagyoni ügyében adásvételi szerződésben (ingatlan eladás) foglalt jognyilatkozat jóváhagyása. 2009. évben is megbízási szerződést kötött az önkormányzat hivatásos gondnoki teendők ellátására határozott időre, három évre. A feladat finanszírozásához állami normatíva áll rendelkezésre. Hivatásos gondnok képzése és alkalmazása a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat feladata. A hivatásos gondnok megbízási díja a 2009. decemberi képviselőtestületi ülésen - 2010. január 1-től - emelésre került. A gyámhivatali munka további része kiskorúak vagyoni ügyével kapcsolatos ügyintézés volt. A hatóság 2009. december 31-én 26 kiskorú ingó és ingatlantulajdonát tartja nyilván. Vagyoni ügyben nyolc esetben határozat született, amely gyámhatósági betétből történő pénz felvételét és felhasználását engedélyezte a szülő utólagos számadási kötelezettsége mellett. Három esetben döntött a gyámhivatal kiskorút megillető pénzösszeg gyámi fenntartásos betétkönyvben való elhelyezéséről. A tavalyi évben 11 személy vált önjogúvá. A készpénzvagyonnal rendelkező gyermekek és gondnokoltak pénzét a jogszabálynak megfelelően a gyámhivatal székhelye szerint illetékes hitelintézetnél kell elhelyezni. Ezek gyámhatósági fenntartásos betétek, melyeket a gyámhivatal felügyel. Kedvező kamatozási feltételek mellett, megfelelő biztonsággal, a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik a gyámhatósági betétek kezelése a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Répcelaki Fiókjánál. A betéteket kamatadó nem terheli. A felügyelt vagyon a kiskorúak esetében 4.955.800 Ft, a gondnokoltak esetében 3.957.016 Ft, összesen 8.912.816 Ft. Illetékességi területünkön tartásdíj állam általi megelőlegezése három kiskorú esetében történt, azonban a jogosultági idő, a három év 2009. május 31-én lejárt. A jogszabály kedvező változása miatt az ismételt elrendelés lehetséges abban az esetben is, ha az adók módjára történő behajtás eredménytelen maradt. Három esetben kereste meg gyámhivatalunkat másik gyámhivatal belföldi jogsegély miatt a szülő meghallgatását kérve gyermektartásdíj állam
6
általi megelőlegezése tárgyában. Az év folyamán négy gyermek állt gyámság alatt, ebből az egyik kiskorú tartós állami nevelésben van, a gyermek hivatásos nevelőszülő családjában él. Az éves felülvizsgálat megtörtént a tartós nevelés fenntartásával, az éves számadás rendben lezajlott. A másik három gyermek átmeneti nevelésbe került 2007.évben és 2009.évben. Az egyik a kőszegi Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménybe került, a tavalyi év folyamán nagykorúvá vált, ezért az átmeneti nevelése, gyámsága megszűntetésre került, utógondozói ellátásba nem került. A másik kiskorú nevelőszülő gondozásába került át, sor került a gondozási hely megváltoztatására is a nevelőszülő költözése miatt, míg a harmadik gyermek a gencsapáti gyermekvédelmi intézménybe került. Azonban az év folyamán a család elköltözött városunkból, lakóhelyük megszűnt. Mivel a szülők új lakóhelyet nem létesítettek a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára a gyermekek lakóhelye a szakszolgálat címével azonosan került megállapításra. Illetékesség hiánya miatt a két kiskorú iratanyaga átkerült a szombathelyi városi gyámhivatalhoz. Az átmeneti nevelés kapcsán egy esetben került sor gondozási díj fizetési kötelezettség felülvizsgálatára szülők esetében. Három év alatti gyermek esetében félévente, egyébként pedig évente kell felülvizsgálni az átmeneti nevelés fenntartásának szükségességét. A gyám évente számadást és jelentést készít, melyet a gyámhivatal fogad el. Egy esetben született döntés örökbefogadás előtti eljárás keretében az örökbe fogadni szándékozó szülők alkalmasságának megállapítására. Egy esetben került sor családjogi helyzet rendezése kapcsán szülő meghallgatására. Mivel a családjogi helyzet nem rendeződött az ügy még nem került lezárásra. A gyámhivatali feladatok teljesítése során számos esetben ad és adott a hatóság jogi kérdésekben felvilágosítást az ügyfelek részére, melyek azonban nem mindig járnak további ügyintézéssel. Számos esetben történik megkeresés adatszolgáltatásokra vonatkozóan, melyeknek minden esetben határidőben eleget tettünk. 2009. évben a Megyei Szociális és Gyámhivatal két témakörben (családból történő kiemelés anyagi veszélyeztetettség miatt, nevelésbe vett gyermekek lakcímbejelentése) tartott ellenőrzést. Az Ügyészség a gondnokoltak vagyoni ügyeivel kapcsolatos ügyintézést vizsgálta. Az ellenőrzések jogszabálysértést nem tapasztaltak. Munkánk során törekednünk kell a humánus, jogszerű ügyintézésre, az ügyfelek érdekeinek szem előtt tartására. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testület döntését a beszámoló elfogadására ! Répcelak, 2010. február 2.
Böröndyné Nagy Anikó sk. A gyámhivatal vezetője
Soós Gyuláné sk. vezető-főtanácsos
Pál Andrea sk. Gyermekjóléti Szolgálat
7
