ELŐTERJESZTÉS a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása, mint Kistérségi Fejlesztési Tanács 2009. március 5-i ülésére 1. NAPIRENDI PONT Tárgy: A közfoglalkoztatás rendszerének 2009. évi változása, várható ellátási formáinak megvitatása, Közfoglalkoztatási Terv készítése
Tisztelt Társulási Tanács!
Az elmúlt években a közcélú és közhasznú foglalkoztatás az önkormányzatok számára részben központilag finanszírozott munkaerıt, az abban résztvevıknek pedig a munka világába való visszatérés lehetıségét jelentette. 2008-ban és az azt megelızı években három közfoglalkoztatási forma létezett: -
Közcélú foglalkoztatás önkormányzati körben Közhasznú foglalkoztatás önkormányzati körben Közmunka program kistérségi szinten
A 2007 - 2008. évben a Társulás három pályázatot nyújtott be és nyert meg kistérségi közmunka programok megvalósítására, melyre összesen 35.319.439 Ft támogatást kapott 2.361.602 Ft önrész mellett. A támogatás segítségével a két év alatt összesen 91 fı került foglalkoztatásra, három fı pedig az adminisztrációt segítette. Bár a közmunka program résztvevıi a Társulás alkalmazásában álltak, a feladatok meghatározása és végrehajtásának koordinálása települési szinten történt. A vállalt feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök beszerzését is támogatta a pályázat, így 3.219.529 Ft értékben munkaeszközök is beszerzésre kerültek. Az 1993. évi III., a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása új helyzetet teremt a közfoglalkoztatás rendszerében: 36. § (1) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítésérıl - jogszabály alapján - a helyi önkormányzat gondoskodik. (4) A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidıvel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési idıtartammal - határozott idejő munkaviszonyt kell létesíteni. 37/A. § (1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és elırejelzések alapján - egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy elızetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, illetve a 2000
fı feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményérıl annak kézhezvételétıl számított 15 napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal határidıben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselı-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15éig, a 2009. évben április 15-éig fogadja el. (2) A társulási szintő közfoglalkoztatási terv (Minta - 1. sz. melléklet) tartalmazza a) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, b) a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését és várható ütemezését, c) a b) pont szerinti feladatok ellátásához szükséges létszámot, d) a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. (3) A közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követı 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak. Ha a települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatási tervet az (1) bekezdés szerinti idıpontig nem fogadja el, akkor az elfogadott közfoglalkoztatási tervnek a kincstárhoz történı megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra a 124. § (2) bekezdése szerint biztosított állami támogatás 15%-át. (4) A közfoglalkoztatási terv módosítható, ha érvényességének idıtartama alatt a (2) bekezdés szerinti körülményekben lényeges változás következik be. 124. § (2) A települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással kapcsolatos személyi kiadások 95%-át a központi költségvetés megtéríti. Közcélú foglalkoztatásként a központi költségvetésbıl nem finanszírozható a munkavégzés, ha ugyanazon személy után egyidejőleg közmunka vagy közhasznú munka keretében támogatást vettek igénybe. A Társulás Munkaszervezete több fórumon is tájékozódott a közfoglalkoztatás rendszerének változásáról és annak önkormányzatokat és a Társulást érintı hatásairól: -
2009. 02. 03.-án Zalaegerszeg: „Út a munkához”- innovatív foglalkoztatási kezdeményezések a zalaegerszegi kistérségben” címő konferencia (Emlékeztetı 2. sz. melléklet)
-
Gyır, 2009. 02. 04. Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Gyıri Kirendeltsége – Konzultáció Török Zoltán úrral a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Gyıri Kirendeltségének fıosztályvezetıjével (Emlékeztetı 2. sz. melléklet)
-
2009.02.12. Gyömöre, Körjegyzıség – Konzultáció Németh László körjegyzıvel és Kiss Sándor aljegyzıvel
-
2009.02.13. Gyır, Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Gyıri Kirendeltsége - Kistérségi fórum (Elhangzott elıadás 3.sz. melléklet)
A kistérségi fórumon - és elektronikus úton is - a Munkaszervezet részérıl az alábbi kérdések kerültek megfogalmazásra (amelyekre idıközben kaptunk választ, dılt betővel jelöljük): -
A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás útján is végezheti. Ilyen társulás lehet például a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása? - Igen
-
A településeknek egyenként kell eldönteni, hogy önállóan, vagy társulás útján végzik a megszervezést? – Igen, dönteni kell a feladat átadásáról
-
Úgy is lehet többcélú társulási szintű közcélú munkát szervezni, ha a feladat közös ellátásában nem vesz részt a társulás minden települése? - Igen A társulás tagjai közül minimum hány önkormányzatnak kell együttműködni a feladat közös ellátásában? - Nincs meghatározva
-
Ha társulási szintű közfoglalkoztatási terv készül, akkor a társult településeknek kell önálló tervet készíteni? – Igen kell, de azok részei lesznek a kistérségi tervnek. A feladatok lehetnek eltérőek
-
Ha vannak olyan települések, akik önállóan készítenek tervet, akkor őket kell szerepeltetni a kistérségi tervben? - Igen, viszont elválhat a foglalkoztatás és a tervkészítés, vagyis ha van kistérségi terv, az nem azt jelenti, hogy mindenkit a társulás foglalkoztat.
-
Ha készülnek települési szintű tervek, akkor kell társulási szinten is készíteni? – Nem kötelező, csak ajánlott
-
Vannak olyan feladatok, amelyeket települési, továbbá vannak, amelyeket térségi szinten lenne célszerű megszervezni. Ebben az esetben lehet úgy foglalkoztatni, hogy az első feladatokat (pl. munkaszerződés megkötése, munkakör, munkavégzés helyének és idejének meghatározása,…) az önkormányzat, míg a második esetben más munkavállalókkal a társulás látja el? - Lehetséges
-
Ha a társulás szervezi a közcélú munkát, akkor ez a szerv kapja a 95%-os finanszírozást is? - Nem tudni még, a MÁK-nál keressünk választ
-
A társulási szintű közfoglalkoztatási tervet a társuláshoz tartozó összes 2000 főnél magasabb lakosságszámú település szociálpolitikai kerekasztalával kell véleményeztetni, vagy ebben az esetben létre kell hozni egy társulási szintű szociálpolitikai kerekasztalt? - Csak települési szinten kötelező létrehozni. Csak azokra vonatkozóan kell egyeztetni, ahol kötelező a kerekasztal
-
Társulási szinten történő feladatellátáshoz milyen forrásból lehet közfoglalkoztatás szervezőket alkalmazni és hány főt? – Jelenlegi információink alapján a rendszeres szociális segélyben részesülők száma alapján a téti kistérségben ez a szám 0,5 fő. Pályázat még nincs kiírva, pedig a határidő 02.15. volt.
-
Társulási szintű feladatellátás esetén milyen forrásból lehet megoldani a dolgozók utaztatását, munkába járását, eszközigények és munkaruha biztosítását? – Várhatóan az év második felében az Önkormányzati Minisztérium ír ki pályázatot
-
Miért előnyösebb egy Nonprofit Kft-én keresztül történő társulási szintű foglalkoztatás?
-
A foglalkoztatottak esetében a végzettséghez, vagy a munkakörhöz kell például a minimálbért megállapítani
-
Kinek lesz a feladata a munkaegészségügyi vizsgálat megszervezése és költségének kiegyenlítése? - A Regionális Munkaügyi Központ finanszírozza, a Kardirex Megyei hálózatán keresztül
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása és a szerzett tapasztalatok alapján a következı alternatívák lehetségesek a közfoglalkoztatás kistérségi és települési szintő ellátásában: a) Minden önkormányzat önállóan készít közfoglalkoztatási tervet és a foglalkoztatás megszervezését is önállóan látja el Elınyei: - Helyben történik a munkaügyi adminisztráció, nincs szükség új munkaerı bevonására - Nincs utazatás és eszköz mozgatás, nem merülnek fel ezzel kapcsolatban költségek - Közvetlen irányítás és ellenırzés a településen megoldott (pl. falugondnokok) - Ismerik a dolgozókat Hátrányai: - Lehetséges, hogy a közcélú munkások száma egy-egy település vonatkozásában nem lesz minden estben elegendı a közfeladatok ellátásához - Nem biztos, hogy minden, a feltételeknek megfelelı személy számára tudnak munkát adni - Nincs közvetlen pályázati lehetıség közfoglalkozás szervezı foglalkoztatására b) Kistérségi szintő közfoglalkoztatási terv készül, és kistérségi szinten valósul meg a közfoglalkoztatás Elınyei: - Közös koordinálás, térségen belüli átcsoportosítás lehetısége (lehetıvé válik olyan feladatok ellátása, mely önállóan nem, vagy csak hosszú idı alatt lenne megvalósítható) - Önkormányzati adminisztráció tehermentesül (munkaügyi-pénzügyi adminisztráció) Hátrányai: - A feladat megszervezéséhez szükséges két fı közfoglalkoztatás szervezı költségei egyenlıre nem biztosítottak (0,5 fı), a közös foglalkoztatáshoz az 5 %-os önrészen felül az önkormányzatok hozzájárulása szükséges - Várhatóan 100 – 150 fı foglalkoztatása, adminisztrációja komoly teher - A közfoglalkoztatás szervezık fizikai elhelyezése és infrastrukturális ellátottsága nem megoldott, át kell gondolni - Utaztatás szervezésének, koordinálásának problémái, nehézségei - Utaztatás szervezési költségeinek és az eszközök mozgatásának finanszírozásáról nincs információ - Munka felügyeletének és irányításával kapcsolatos problémák (talán falugondnokok)
c) Mind kistérségi, mind önkormányzati szinten elkészül a közfoglalkoztatási terv, a foglakoztatás is mindkét szinten történik (ezen esetre vonatkozó kérdésünkre még nem érkezett válasz) d) Mikrotérségi, körjegyzıségi szinteken kerül megszervezésre a közfoglalkoztatás Elınyei: - Egyszerőbb koordináció (pl. körjegyzıségek esetében közös hivatal) - Adminisztráció helyben - Lehetıvé válik olyan feladatok ellátása, melyeknek volumene meghaladja a településenként önállóan biztosítható szintet - Utaztatás könnyebb (pl. falugondnoki buszok) Hátrányai: - Utaztatás szervezési költségeinek és az eszközök mozgatásának finanszírozásáról nincs információ - Nem pályázhatnak közfoglalkozás szervezıre A Társulás Elnöki Kollégiuma 2009. február 20-i ülésén települési és körjegyzők bevonásával tárgyalta a témát, ahol a jelenlévők ajánlást fogadtak el a feladatok ellátásának megszervezésével kapcsolatban. (Jegyzıkönyv - 4. sz. melléklet)
MELLÉKLET:
1. 2. 3. 4.
sz.: Közfoglalkoztatási terv minta sz.: Emlékeztetı fórumokról sz.: Kiss Ambrus előadása sz.: Jegyzőkönyv Elnöki Kollégium üléséről
Tét, 2009. február 24. Baráth Béla s.k. a Társulás alelnöke
