Tárczy László Ügyvezető, Reformút Kft. A munkabizottság vezetője Az Útügyi Világszervezet magyar munkacsoportjának delegáltja

ÚTÜGYI SZABÁLYOZÁSI NAPOK – SOPRON

2011. május 3-4

Tárczy László Ügyvezető, Reformút Kft. A munkabizottság vezetője Az Útügyi Világszervezet magyar munkacsoportjának delegáltja


2011. május 3-4

TARTALOM 1. A bírálatra előkészített előírásról, röviden 2. A globális éghajlatváltozás hazánkat is érintő

3. 4.

5. 6.

hatásairól, következményeiről, válogatás a műhelymunka háttér anyagaiból Másként tervezni? A felelősség megosztása Sürgető kutatást igénylő területek Néhány példa francia kutatási anyagokból Összegzés


2011. május 3-4

A BÍRÁLATRA ELKÉSZÍTETT ELŐÍRÁS LEGFŐBB ÚJDONSÁGAIRÓL  Szerzőkről, bírálókról  A pályaszerkezet víztelenítése  Szennyeződésekről megalapozottabban  Minőségügy  Útkorszerűsítések sajátosságai

 Belterületi utak főbb tervezési megoldásai, elvei  Az éghajlatváltozás hatásának figyelembe vétele


2011. május 3-4


2011. május 3-4


2011. május 3-4

KI, MITŐL VÁRJA A MEGOLDÁST? - Nem kell a kérdésekkel foglalkozni - A természet megoldja magától - Irreális javaslat - Nulkeáris / vagy vízerőművek - Enegria takarékosság - Zöld energia források - Klimatudatos szemléletváltás

13% 4% 8% 10% 13% 37% 43%


2011. május 3-4

A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HAZÁNKAT IS ÉRINTŐ HATÁSAIRÓL, KÖVETKEZMÉNYEIRŐL VÁLOGATÁS A MŰHELYMUNKA HÁTTÉR ANYAGAIBÓL

 Nem egyszerű műszaki problémáról van szó, összetett,

komplex társadalmi kérdés ez  Elhúzódó hosszú távú kihatásra kell felkészülni  Nincs a kérdés tudományosan teljes körűen feldolgozva  Hazánk a legveszélyeztetettebb EU-s országok sorába van besorolva  Folyóink 96 százaléka nem hazánk területén ered


2011. május 3-4

 Nincs többé rövid távú rutin megoldás  A Védekezés költségei növekedni fognak  Bonyolult összetett folyamatok megbízhatóan ma még nem

modellezhetők, a kaotikus dinamikájú nem lineáris modell ma a legközelebbálló a valósághoz  A csapadék az egyik legnehezebben előre jelezhető meteorológiai elem  Egyetlen prognózis sem lehet teljes  Nagy hibaszázalékkal előre jelezhető problémák megoldását végezzük


2011. május 3-4

 A szárazság enyhítésére, öntözés céljára, Duna-Tisza

csatorna megvalósítása sürgető feladattá vált  Ha ma le tudnánk állítani a felmelegedést 50 év kellene a”0” állapot visszaállításához

 Új szemléletváltásra van szükség minden területen  Az évi átlagos csapadék hazánkban 640mm-ről

560mm-re fog csökkenni


2011. május 3-4

IDŐJÁRÁSI REKORDOK HAZÁNKBAN VÍZÉPÍTŐ MÉRNÖKI FELADATOK TÜKRÉBEN • Legnagyobb évi csapadékösszeg Kőszeg 1510 mm • Legkisebb évi csapadékösszeg Szeged 200 mm • Legnagyobb havi csapadékösszeg Dobogókő 444 mm • Legnagyobb napi csapadékösszeg Gyömrő 203 mm 1963 • Legkisebb évi csapadékos nap Balmazújváros 49 mm 1983 • Legnagyobb 60 perces csapadékösszeg Heves 120 mm

OK: Véletlenszerű egybeesések, lokális hatások erősödése, dinamikus klímamodellezéssel nem modellezhetők!

1937 2000 1958

1988


LÁNG ISTVÁN NINCS FELMENTÉS ARRA, HOGY A TELJES TUDOMÁNYOS BIZONYOSSÁG HIÁNYÁRA HIVATKOZVA ELMULASZTJUK A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKET

2011. május 3-4


2011. május 3-4

AZ ÚJ FŐBB RENDEZŐ ELVEK  Nagyobb mennyiségű csapadék elvezetését kell kezelni mint 

   

eddig A tározás szerepe megnő a levezetés minden áron szemlélettel szemben Az építési és üzemeltetési szokásokat is újra kell gondolni, szemléletváltozásra van szükség Riasztási tervet, vízkár elhárítási tervet kell készíteni a lehetséges katasztrófa helyzetekre Patak és vízfolyásokra vízhozam mérőket kell telepíteni A monitoring szerepe megnő, kötelezővé válik


2011. május 3-4

 A hótakarók gyorsabban fognak elolvadni, az átlagosnál nagyobb vízmennyiség fog lefolyni  Mivel még sehol a világon nem tudnak megbízható előrejelzést adni az ELŐVIGYÁZATOSSÁG, A MÉRNÖKI

MÉRLEGELÉS szerepe felértékelődik,Új jelszó: ALKALMAZKODÁS AZ ÚJ HELYZETHEZ  Termőtalaj hazánk legnagyobb víztározója 25-30

köbkilométer víz tározására képes, ennek a 40%-a hasznosítható, a víztározó kapacitás növelés az egyik fő cél az új helyzetben


2011. május 3-4

 A tervezőknek megfigyelőrendszert kell előírniuk a gyors változások követhetőségére  Az örökérvényű/100év/ időhorizontra tervezést fel kell váltania a rövidebb időtávra tervezésnek, 5-10-20 évre tervezés, majd felülvizsgálat  Üzemeltetés területét meg kell erősíteni, mert több feladat várható mint ez idáig volt  Csapadékvíz gazdálkodást, most már nem csak a tankönyvekben kell majd megtalálni, hanem rákényszerülünk a megvalósításra is  A számítási módszerek is fejlődtek


2011. május 3-4

 Új modellszámítási módszerek kerültek be a

tervezéstechnológiába  A racionális elmélet=tetőző vízhozam alapján való méretezést,

felváltja a lefolyó árhullámot is figyelembe vevő és a csapadék intenzitást is kezelő modell  A rendszer különféle pontjain nagyobb pontossággal

modellezhetők a vízhozamok  Lefolyási tényező állandóként kezelése veszélyes lehet, a talaj

telítődik sok napos csapadék után  Tározók problémáját közös felelősségvállalással kell

megpróbálni a jelenleginél hatásosabb eredménnyel megoldani


2011. május 3-4

MIT, S HOGYAN KELL MÁSKÉNT CSINÁLNI?  Az előző felsorolásban a lényeges elemek benne voltak  VÁLTOZTATNI KELL SZEMLÉLETÜNKÖN, A FELELŐSSÉGET A

FŐSZEREPLŐK KÖZÖTT MEG KELL OSZTANI/Építtető, tervező, kivitelező, üzemeltető  Megelőzés, elővigyázatosság, lehetőség nyílik + 20 százalékkal

eltérni a szokásos végeredményektől a biztonság javára a Megbízó jóváhagyásával


2011. május 3-4

RIÓ 1992, AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG ELVE Bizonytalan, vagy súlyos kihatású helyzetekben nem szabad megvárni a teljes tudományos bizonyosságot, mert mire az bizonyossá válik már valószínű késő lesz


2011. május 3-4

TOVÁBBI KUTATÁSI TERÜLETEK, SŰRGETŐ FELADATOK  Visszatérési gyakoriságon alapuló esemény koncepciót amely

eddig kielégítőnek bizonyult a jövőre nézve változatlanul alkalmazni:TÉVEDÉS!  Néhány alapfogalmat értelmezni kell a víztelenítés témakörében is, mint kockázat, veszélyforrás, sebezhetőség, küszöb érték, súlyozási együttható, elfogadható kockázatok,és elfogadhatatlanok  A kockázatkezelés felelőse, mértéke, a kezelés legjobb módja annak tükrében hogy a civil társadalom intoleranciája fokozódik a mérnöki munkát érintő katasztrófák területén


2011. május 3-4

 A gazdaságosság újradefiniálása az élettartam vizsgálat és

a megváltozott külső körülmények miatt  Bekövetkezési gyakoriság becslése  Releváns fenyegető tényezők azonosítása  Üzemeltetési gyakorlat újraértelmezése  BPR.


2011. május 3-4

Kockázat újraértékelése

Kockázat értékelés

Tervezés Intézkedés

Intézkedések végrehajtása

Intézkedések értékelése

20


2011. május 3-4

TOVÁBBI TEENDŐK  Kockázati, sebezhetőségi térkép készítése  Társadalmi tudatosság emelése, a kockázati térkép közzé

tételével pld.  Az abszolút biztonság utópiával való leszámolás, a kockázat teljesen- az ügy jellegéből fakadóan- nem küszöbölhető ki  Méretezési szint, Kritikus szint, Törési szint pontosítása, bevezetése  Újrahasznosíthatóság, energiatakarékosság


2011. május 3-4

PÉLDÁK AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁSRA  1 KWh= 3,6MJ  KŐTÖRÉS: 40MJ/to  Bitumengyártás: 4700MJ/to  Aszfaltgyártás: 700MJ/to

 Cementgyártás: 5620MJ/to  Betongyártás: 1730MJ/to


2011. május 3-4

LEHETŐSÉGEK  Porózus beton vízvezető szegélyként,  Porózus beton pályaszerkezet víztelenítésre  Porózus beton padka víztelenítésre, szűrésre,

geotextiliával kombinálva  Új típusú beton, szennyeződéstől tisztító, fotokatalizátor,

titán dioxiddal keverve UV sugárzást csökkentő szerepének kihasználásával


 Szerkezeti vastagságok csökkentése  Takarékosság minden területen

 Lehetne sorolni még de az idő véges!

2011. május 3-4


2011. május 3-4

Francia kutatásokból szemezgetés  Közbeszerzéseknél:  ÁRAK 60%  MŰSZAKI ÉRTÉK 20%

 ÖKOLÓGIAI ÉRTÉK 20%


2011. május 3-4

GERIC I PROJEKT FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI  Nincsenek pontos tendenciák melyekre következtetni lehet  Nem tudjuk számszerűsíteni az esővel, hóval, széllel kapcsolatos várható    

bekövetkezéseket 5, 20,50 évre előre Először gazdasági következmények lesznek, majd egészségügyi, végül biztonsági Azonnali cselekvés szükséges A százéves statisztikai adatok mára sem, pláne a jövőre nem érvényesek, magas kockázatú ezekkel számolni Módosul az infrastruktúra sebezhetősége


2011. május 3-4

EGY PERUI PÉLDA  1983 méretezés 50 éves visszatérésű idővel, EL NINO esemény

hidak, átereszek súlyos károsodása leszakadások, törések  1998 hasonló méretezési elvekkel számolt, újraépített műtárgyak másodszor is megsérültek, leszakadt hidak elmosott átereszek, pálya jelezte, a tervezők nem vettek valami fontosat figyelembe, a meteorológiai, elmúlt idők statisztikái nem jó kiindulási alap a méretezésnél  Az értelmezési hibáért nagy árat fizettek  A források még Franciaországban sem végtelenek, lehetetlen minden éghajlati kitettségre egyaránt ellenálló infrastruktúrát tervezni.


2011. május 3-4

 MILYEN KÜLÖNBSÉG VAN A KÖRNYEZETIGÉNYBEVÉTELNÉL EGY

ACÉLSZALAG KORLÁTELEM ELŐÁLLÍTÁS ÉS EGY NEW JERSAY FAL ELEM ELŐÁLLÍTÁS KÖZÖTT?


2011. május 3-4

29


2011. május 3-4

ÖSSZEGZÉS    

AZ ÚJ ELŐÍRÁS KORLÁTJA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN FELELŐSSÉG MEGOSZTÁS A SZEREPLŐK KÖZÖTT FELERŐSÖDIK ÚJ SZEMLÉLET KELL FOLYTATNI KELL A KUTATÁSOKAT, A LEGJOBB KÜLFÖLDI GYAKORLATOT HATÁSOSAN ÉS GYORSAN BE KELL ÉPÍTENI RENDSZERÜNKBE  A MEGLÉVŐ NAGYÉRTÉKŰ AUTÓPÁLYÁK VÍZTELENÍTÉSÉT FELÜL KELL VIZSGÁLNI ,ÉRZÉKENYSÉGI, KOCKÁZATI TÉRKÉPEKET KELL KÉSZÍTENI. BEAVATKOZÁSI AKCIÓTERVIG, VÉGREHAJTÁSIG IS EL KELL JUTNI SŰRGŐSSÉGGEL, AMIG NEM KÉSŐ!!!


2011. május 3-4

A VILÁGMINDENSÉGET NEM CSUPÁN A SOKFÉLESÉGBEN REJLŐ EGYSÉG TESZI SZÉPPÉ, HANEM AZ EGYSÉGBEN REJLŐ SOKFÉLESÉG IS (UMBERTO ECO)

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

Tárczy László Ügyvezető, Reformút Kft. A munkabizottság vezetője Az Útügyi Világszervezet magyar munkacsoportjának delegáltja

Recommend Documents