TÁMOP 3.1.4-09/1-2009-0011
Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Zeneművészeti és Táncművészeti Intézmény
Tanuljunk tanulni! Intézményi innováció
Napjainkban egyre fontosabbá válik az önálló ismeretszerzés, a használható tudás elsajátítása. Nagyon sok információ özönlik felénk a televízióból, rádióból, internetről, könyvekből, tankönyvekből. Ezek az információk azonban gyakran zavarosak, nehezen megjegyezhetők, a gyerekek nem tudják alkalmazni az esetleg „bemagolt”, atomizált tananyagot. Iskolánkban nagyon fontos feladatnak tartjuk, hogy tanulóinkat felkészítsük arra, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásnak: a körülöttük lévő rohanó világból, a rengeteg információból hatékonyan szűrjék ki a számukra fontos és hasznos ismereteket, megfelelően alkalmazzák azokat, ily módon felkészüljenek a következő iskolafokozatra és életük tanulási helyzeteire. Ezen gondolatok jegyében vezettük be tanulásmódszertannal foglalkozó tantárgyunkat, mely heti egy óraszámban szerepel az 5. és 6. évfolyamos tanulók órarendjében a tanév első félévében. A tanórákat az osztályfőnök tartja, az órákon szerzett tapasztalatait, benyomásait megosztja az osztályban tanító kollégákkal. Iskolánk minden nevelője részt vett tanulás módszertani továbbképzésen, az IPOO-modell módszertani javaslatait alkalmazzuk. A feladatokat a Mező Ferenc-Mező Katalin-Mező Lilla Dóra által írt Tanulógép című munkafüzet feladatai alapján állítottuk össze. A „Tanulás tanulása” tantárgy hatására a gyerekek tudatosan alkalmaznak hatékony módszereket, játékos formában, jó hangulatú órákon sajátítanak el olyan készségeket, képességeket, amely az „élethosszig tartó tanulásban” szinte nélkülözhetetlenek. Munkánk hatékonyságát a félév végén 5. és 6. évfolyamon is szövegértési felméréssel mérjük. Az eredményességről a tanórákon végzett munkák és a kapott érdemjegyek is tájékoztatják a nevelőket. A tantárgy felépítése, módszertani rendszere illeszkedik a felső tagozatban tanító kollégánk által kiépített képességmérési rendszerhez. Itt többszörös intelligencia, kreativitás, szövegértés-gondolkodási képesség, figyelem és analóg gondolkodás területén mérjük tanulóinkat.
Tanulás tanulása 5. évfolyam Óra- tananyag szám 1. Csoportban dolgozni jó!
Nevelési célok, módszerek, tevékenységek A csoportmunka előnyei Mit jelentenek a csoportszerepek A csoportmunka szabályai – megalkotás már lehet csoportmunkában
megjegyzés
Tanulási szokások – önálló munka, mindenkinek egy kérdőív - elrakjuk Hol vagyok a fán?- kivetítve, a tanuló felragasztja a névkártyáját a megfelelő helyre, választását indokolja Válaszolj 3 … db/fő, csak az ofi ismeri a válaszokat. - elrakjuk Motivációs kérdőív… db/fő, kiértékelést is a tanulók írják be, közös megbeszélés – elrakjuk
Kommunikáció, egymásra figyelés, egymás gondolatainak megismerése
Csoportalkotás többféleképpen A csoportok elhelyezkedése a teremben Szerepkártyák leírással – feldolgozás már csoportmunkában
2.
Tanuló megismerés I. -Tanulási szokások -Hol vagyok a fán?
3.
Tanuló megismerés II. -Válaszolj 3 osztálytársad nevével -Tanulási motiváció kérdőív
4.
Tanuló megismerés III. -Énkép kérdőív -Tanulási stílus kérdőív
Énkép… db/fő – a tanár értékeli ki, elrakjuk Tanulási stílus… db/fő – értékelés, megbeszélés közösen – elrakjuk
Önismeret, kommunikáció, egymásra figyelés
5.
Tanuló megismerés IV. -Többszörös intelligencia teszt
Többszörös… tesztlapot kitöltik a tanulók, az ofi kiértékeli, a kapott eredményekkel tovább dolgozik a MÉCS (Mérés-Értékelés Csoport).
Nincs jó vagy rossz válasz!!! Mindenki intelligens valamilyen területen. Önismeret, önértékelés, egymásra figyelés, kommunikáció, figyelemfejlesztés, utasítások követése
6.
Tanuló megismerés V. -Megkezdett mondatok
A 20 megkezdett mondatot minden gyerek megkapja, és egy külön lapra dolgozva leírja a mondatkezdést is, majd a gondolatait. A tanár értékeli ki, esetleg csoportos megbeszélés önkéntes alapon. A kész munkák bekerülnek az „Életem lapjai” közé.
Önismeret
Önismeret, kommunikáció
7.
Honnan juthatunk információhoz?
Szóbeli, írott, képi információk. Testbeszéd Internet, média, könyvek
8.
Barátunk, a tankönyv
Milyen információkat találunk egy tankönyvben – tartalomjegyzék használata, címek, alcímek, bekezdések, képek, képaláírások, táblázatok, grafikonok, diagramok keresése, értelmezése Különböző tankönyvek összehasonlítása
Ötletbörze, csoportmunka Kép alapján meséljék el a történetet (ugyanaz a kép minden csoportnak) Játsszanak el szavak nélkül egy történetet – a többi csoport írjon hozzá „szinkron” szöveget Mindenkinél ugyanaz a tankönyv legyen, áttekintés egyénileg vagy csoportmunkában tanári irányítással. Az összehasonlítás, véleményalkotás csoportmunkában.
9.
Névmutató/tárgymutató Keresések önállóan tanári használata irányítással Keresések páros munkában
Földrajzi atlasz Lexikonok Helyesírási szabályzat
10.
Könyvtárhasználat Könyvtári óra
Az iskolai könyvtár vagy városi könyvtár látogatása
Előzetes egyeztetés
11.
Szövegértés A cím A szöveg tagolása
Csalóka címek – néhány cím a bulvár sajtóból. Miről szólhat a cikk a cím alapján? Miről szól valójában? Jóslás – mire számítunk a cím alapján? Alcímek, bekezdések – Adj címet a bekezdésnek! Tételmondat keresése: Húzd alá azt a mondatot, amiről az egész bekezdés szól!
Kreativitás
12.
Szövegfeldolgozás lépései
ÁK3E-módszer használata egy tankönyvi szövegen
Áttekintés: ismerkedjünk a szöveggel Kérdezés: tegyünk fel kérdéseket a szöveggel kapcsolatban Elolvasás: közben keressük a kérdéseinkre a válaszokat és ki is jegyzeteljük Elmondás: felidézzük a szöveg lényegét Ellenőrzés: sikeres volt az elmondás? Igen – hurrá! Nem – az Elolvasástól kezdjük újra.
Szövegfeldolgozás algoritmusa – segédanyag
13.
A szövegek szerkesztettsége
Jól szerkesztett szöveg – könnyen tanulható Rosszul szerkesztett szöveg – szerkesszük át!
14.
Mit fog kérdezni a tanár?
15.
Adatok, ábrák, táblázatok diagramok
16.
A vázlat
Szöveg feldolgozása kérdések segítségével. Adatok kigyűjtése szövegből. Hőmérséklet, lázgörbe, bolti blokk Éghajlati diagram – természetism. tk. Kifejező cím Tömör – a lényeget tartalmazza Jól áttekinthető, tagolt Logikus/ rendszer van benne
17.
Vázlatírás
18.
Szövegértés - gyakorlás Szövegfeldolgozás tanári irányítással – feladatonként javítunk Szövegértési felmérés
19.
A tanultak gyakorlása
1. lépés: felismerem a szöveg szerkezeti rendjét 2. lépés: jól vagy rosszul szerkesztett? 3. lépés: átszerkesztem (melléklet!) Tetszőleges tankönyvi szöveg feldolgozása Melléklet Éghajlati diagram értelmezése, adatfelvétel üres diagramba Tetszőleges leckéből vázlat készül tanári irányítással
Vázlatírás csoportmunkában – a tanár szükség esetén segít Széplaki Erzsébet: Szövegértés 5. Széplaki Erzsébet: Szövegértés 5.
Tanulás tanulása 6. évfolyam Óratananyag szám 1. Tanulási szokások kérdőív
Nevelési célok, módszerek, tevékenységek
megjegyzés
A kérdőíven a tanulók önállóan dolgoznak. A munkát a tanár értékeli ki - elrakjuk
Önismeret, figyelem fejlesztése
Többszörös intelligencia teszt
Többszörös… tesztlapot kitöltik a tanulók, az ofi kiértékeli, a kapott eredményekkel tovább dolgozik a MÉCS (Mérés-Értékelés Csoport).
Nincs jó vagy rossz válasz!!! Mindenki intelligens valamilyen területen. Önismeret, önértékelés, egymásra figyelés, kommunikáció, figyelemfejlesztés, utasítások követése
2..
Az analóg gondolkodás és a figyelem fejlesztése
A feladatlapok közös áttekintése, ötletbörze az eredményes megoldások érdekében A feladatok egyéni megoldása – az eredményesség megbeszélése
A tanulók ismerjék fel a szabályszerűségeket, használják a szabályokat helyesen.
3.
Szövegfeldolgozás lépései
Az ÁK3E-módszer ismertetése
Áttekintés: ismerkedjünk a szöveggel Kérdezés: tegyünk fel kérdéseket a szöveggel kapcsolatban Elolvasás: közben keressük a kérdéseinkre a válaszokat és ki is jegyzeteljük Elmondás: felidézzük a szöveg lényegét Ellenőrzés: sikeres volt az elmondás? Igen – hurrá! Nem – az Elolvasástól kezdjük újra.
Gyorsasági és ésszerűségi teszt
Az ÁK3E-módszer használata a gyakorlatban A teszt 5 feladata megoldásra is érdemes, jó fejlesztő feladatok.
4.
Az eredményes
Az IPOO-minimum program lépéseinek
tanulás – Te melyik lépésnél veszted el a fonalat?
5.
Mit fog kérdezni a tanár?
6.
Mit fog kérdezni a tanár? II.
9.
Mi tanulható könnyen és mi nehezen? Átszerkesztés: a fastruktúra (buborékábra pókhálóábra) A táblázat és a
10.
kördiagram Az oszlopdiagram
7.
8.
11.
ismertetése, a tudatos tanulás elemei Információ bemenet: olvasd el, hallgasd meg, gyűjtsd ki, nézd meg Információ feldolgozása: írj vázlatot, jegyzeteld ki, keress összefüggéseket, rakd sorrendbe, keress konkrét információkat, következtesd ki az információkat, jegyezd meg a tananyagot Információ kimenet: felelj, írj dolgozatot, alkalmazd a tudásod hatékonyan Tanulásszervezés: hol tanulunk, milyen időbeosztással tanulunk, milyen lépésekben tanulunk Információk – direkt és kikövetkeztethető információk Közös szövegfeldolgozás – Furor teutonicus
Csoportmunka: válogassák ki és csoportosítsák az egyes jellemzőket Közös megbeszélés: melyik miért abba a csoportba tartozik Beszélgetés az egyes lépések nehézségeiről Kommunikáció, egymásra figyelés, önismeret
Szöveg áttekintése Cím – miről szólhat? Elolvasás Kérdések feltevése Kérdések megválaszolása Közös jegyzetelés vagy vázlatírás Mit fogy kérdezni a tanár? – mit jegyezzünk meg a szövegből?
Mire következtethetünk egy szövegből? - időrendben szerkesztett szöveg esetén - bemutatást tartalmazó szöveg esetén - összehasonlítást tartalmazó szöveg esetén - fogalmi hierarchiát tartalmazó szöveg esetén Jól és rosszul szerkesztett szövegek Rosszul szerkesztett szövegek átszerkesztése Szervezeti felépítést valamint fogalmak közötti alá- fölé- és mellérendeltségi viszonyokat szemléltet
Párosítás csoportmunkában Konkrét példák megoldása csoportmunkában (mellékletből fénymásolható)
Egy vagy több dolog tulajdonságait (hasonlóságok, különbségek) szemlélteti
Tankönyvi táblázat, tankönyvi kördiagram dekódolása, az ábra olvasásának sablonszövege ( melléklet) Tankönyvi oszlopdiagram, tankönyvi grafikon dekódolása, az ábra olvasásának sablonszövege ( melléklet)
és a grafikon
Rész-egész viszonyokat szemléltet. Mennyiségek hasonlóságát és különbségeit szemlélteti. A mennyiségek változását szemlélteti.
Az időegyenes
Eseménysorozatot szemléltet (időpont –
Kikövetkeztethető információk keresésé szabadon választott tankönyvi szövegből Példák és feladatlap a mellékletben Egy tankönyvi szöveg átszerkesztése
Tankönyvi szöveg alapján
esemény, időtartam – eseményadat) és a formula
Fogalom meghatározásokat, matematikai jelekkel kifejezhető összefüggéseket szemléltet. Csoportosításokat, csoportok közötti viszonyokat szemléltet (pl. rész – egész, közös metszet )
12.
A halmazábra
13.
Melyik ábrát mikor Ismétlés, rendszerezés, pontosítás, használjuk? gyakorlás Hogyan oldjunk A feladatmegoldás 4 lépése: meg feladatokat? 1. Értsd meg a feladatot! 2. Készíts tervet! 3. Hajtsd végre a tervet! 4. Ellenőrizd az eredményt! Problémamegoldó 1. A probléma felbontása stratégiák alproblémákra (feladat részekre bontása) 2. Rajzold le és megérted! 3. Visszafelé gondolkodás 4. Problémamegoldás algoritmus segítségével 5. Heurisztikus keresés – nem kell mindig tudnunk a megoldás útvonalát! Hogyan oldjunk Feladatok megoldásának sorrendje meg Szövegből kikövetkeztethető megoldások feladatlapokat? Szövegértés Szövegfeldolgozás egyéni munkában – a tanultak alkalmazása a gyakorlatban - majd közös megbeszélés Szövegértés II. Problémás „szövegek” 1. BKV jegy 2. Blokk 3. Használati utasítás 4. Menetrend
14.
15.
16.
17.
18.
19.
Szövegértési felmérés
készült időegyenes, és formula dekódolása, az ábra olvasásának sablonszövege ( melléklet) Halmazábra dekódolása, az ábra olvasásának sablonszövege ( melléklet) Halmazábra készítés tankönyvi szöveg alapján Csoportmunka, páros munka, egyéni munka Konkrét feladatok megoldása – a lépések végrehajtása tanári irányítással, később csoportmegbeszélés után, majd önállóan Gyakorlás példákon keresztül
melléklet Széplaki Erzsébet: Szövegértés 6. o. – Fekete István nyomában Csoportmunka vagy tanári irányítással végzett munka
Széplaki Erzsébet: Szövegértés 6.