Tansegédlet a Ket.-novellából eredő jogszabály-módosításokhoz a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén

Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Tansegédlet a Ket.-novellából eredő jogszabály-módosításokhoz a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén

Készítette: dr. Lantai Csilla dr. Mattenheim Gréta

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. október

2

Bevezető A tansegédlet célja, hogy bemutassa, milyen változásokat eredményezett a Ket.novella a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban. A tansegédletben a Ket. rendszerét követve ismertetjük a leglényegesebb változásokat, illetve mutatjuk be a Ket. és a gyermekvédelmi, gyámügyi ágazati rendelkezések együttes alkalmazásának legfontosabb pontjait. Jogszabályi háttér: - Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - Ket.-novella: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény - „Ket.-saláták”: 1. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet - Gyvt.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - Gyvtm.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény - Gyer.: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet - Gyerm.: egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi területen – ahogy a fenti felsorolásból is látszik – az ágazati jogszabályok Ket.-novellával összefüggő módosításai nem az ún. „Ket.-saláta” jogszabálycsomagokban szerepelnek, hanem önálló törvényben, illetve kormányrendeletben kerültek módosításra.

3 Felhívjuk a figyelmet, hogy a Ket.-novella és a módosító jogszabályok Ket.-tel összefüggő rendelkezéseit a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

4

I. Alapelvek és alapvető rendelkezések A Ket.-novella nem eredményez e területen koncepcionális változást, azonban a nyelvhasználat, az elektronikus kapcsolattartás, a döntések szétválasztása kérdésében történt változtatások, pontosítások a gyermekvédelmi, gyámügyi igazgatás területén is kiemelt figyelmet érdemelnek, mint arra a következőkben részletesen kitérünk. A Ket. eljárási alapelveinek alkalmazása mellett a gyámügyi, gyermekvédelmi eljárásokban természetesen a Gyvt. alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó rendelkezései közül a gyermek véleménynyilvánításhoz, tájékoztatáshoz, meghallgatáshoz, panaszhoz, önálló eljárásindításhoz való jogát továbbra is biztosítani szükséges [Gyvt. 8. §, 9. § (1) bek. e) pontja], ami a Ket.-hez képest többletkötelezettséget jelent a gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági ügyekben eljáró hatóságok számára. I.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek I.1.1. Elektronikus kapcsolattartás Az alapelvekkel összefüggésben az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok módosulására indokolt felhívni a figyelmet. Tekintettel arra, hogy a Ket.-novella új fejezetben szabályozza az elektronikus kapcsolattartás szabályait (lásd részletesen a „II/A. A kapcsolattartás szabályai” pont alatt) az alapelvek között csak a következők szerepelnek: „8. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél a kérelmére induló eljárás során és az eljárás egyéb résztvevője egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással megváltoztathatja a kapcsolattartás általa addig alkalmazott módját. (3) Ha a közigazgatási hatóságok számára az egymás közötti kapcsolattartásban az elektronikus út vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező, nem alkalmazhatják a kapcsolattartás más módját.” 2009. október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban általánossá válik az elektronikus kapcsolattartás igénybevételének lehetősége. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az elektronikus kapcsolattartás a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásban az ügyfél számára lehetőség és nem kötelezettség. Ahogy fentebb láttuk, a Ket. 8. § (1) bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. Tekintettel arra, hogy a Gyvt. kötelező elektronikus kapcsolattartást nem ír elő, az ügyfél dönt arról, hogy kíván-e élni az elektronikus kapcsolattartás lehetőségével vagy sem, továbbá erre vonatkozó döntését az eljárás során egyszer megváltoztathatja.

5

A Ket. új 8. § (3) bekezdése bizonyos esetekben kötelezővé teszi a hatóságok egymás közötti kapcsolattartásában az elektronikus út vagy e-mail igénybevételét. A fenti rendelkezés érvényesül például a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásakor a jegyző és a Magyar Államkincstár közötti kapcsolattartásnál. A Gyer.-nek – a Gyerm.-mel beiktatott – 91/B. § (5) bekezdése kimondja: „A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a jegyző és a Magyar Államkincstár között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen a folyósított családi pótlék összegéről és a családi pótlékot folyósító szervről.” Ugyancsak kizárólag számítógépes hálózaton történik a gyermekvédelmi pénzbeli ellátásoknál a MÁK és az Önkormányzati Minisztérium közötti adattovábbítás. I.1.2. Döntés, mint gyűjtőfogalom A Ket. már az alapelvek között, az I. fejezetben meghatározza, hogy döntés alatt a határozatot és a végzést együtt kell érteni, míg korábban erre csak a Ket. IV. fejezetében került sor. A határozat és a végzés egyértelmű elhatárolása a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen: A Gyer.-nek már a 2009. szeptember 30-án hatályos szövege is az esetek többségében egyértelműen meghatározta a döntés formáját. Így például ideiglenes hatályú elhelyezés tárgyában végzést [Gyer. 97. § (1) bek.], átmeneti nevelésbe vételről határozatot kell hozni [Gyer. 102. §]. A Gyerm. e tekintetben nem módosította jelentősen a Gyer.-t. A „döntés” kifejezés általában az általános szabályoknál szerepel (pl. Gyer. 14. §), míg az egyes ügytípusoknál konkrétan meghatározásra kerül, hogy határozatot vagy végzést kell hozni, ezzel is segítve az egységes jogalkalmazást. Már itt megemlítendő, hogy a gyámügyek közül az egyik legnehezebb döntés a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése. Régóta viták folynak arról is, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntés érdemi döntésnek minősül-e vagy sem. A jelenleg hatályos jogi szabályozás – a jogintézmény nevének is megfelelően – a gyermek súlyos veszélyeztetettsége esetén, azonnali döntést igénylő helyzetben meghozott ideiglenes, nem az ügy érdemében hozott döntésnek tekinti azt. Az ideiglenes hatályú elhelyezésről a beutaló szerv – amely nem csak gyámhatóság lehet, hanem több más hatóság is – ezért végzést hoz. Ez ellen külön fellebbezésnek helye nincs, csak a gyámhivatal érdemi határozata elleni fellebbezésben támadható meg. Fontosabb érdek fűződik ugyanis a gyermek sorsának rendezésére hivatott gyámhivatali határozat mielőbb történő meghozatalához – amely a gyermek vér szerinti családjába

6 történő soron kívüli visszajuttatásától a kiemeléséig terjed, szükség esetén feljelentés és perindítás mellett – mint az ideiglenes intézkedés ellen biztosított jogorvoslathoz. I.2. Nyelvhasználat A Ket. nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen elsősorban a nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében megtehető ideiglenes intézkedéseknél bír jelentőséggel. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a Gyvt.-t a Gyvtm. kiegészítette az ideiglenes intézkedések felsorolásával (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelési felügyelet elrendelése, eseti gondnok kirendelése): „E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.” [Gyvt. 4. § (3) bek.] A Ket.-novella hatályon kívül helyezi a Ket. 10. § (3) bekezdését, amely lehetővé tette a nyelvhasználati szabályoktól való eltérést az Európai Unió kötelező jogi aktusa, továbbá nemzetközi szerződés által szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben. A hatályon kívül helyezést a Ket.-nek az uniós jogi aktusokkal, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos hatályát érintő módosítás indokolta. A Ket. új 13. § (4) bekezdése alapján, ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa (rendelet) eljárási szabályt állapít meg, akkor a Ket. rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazhatók. A Ket. rendelkezéseitől ezen jogi aktusoknak és az Európai Unió egyéb kötelező jogi aktusainak végrehajtása céljából törvény, kormányrendelet vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete eltérhet. A Ket. 13. § (5) bekezdése lehetővé teszi továbbá, hogy a Ket.-től a nemzetközi szerződést kihirdető törvény eltérjen. A nemzetközi szerződések, az európai uniós jogi aktusok és a Ket. szabályainak alkalmazása a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen: A gyermekvédelmi területen sajátos eljárási szabályokat kell alkalmazni a következő jogszabályok alapján:

7 - a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény), - a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény és a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezmény (a továbbiakban együtt: a gyermektartásdíj tárgyában született nemzetközi egyezmények), - a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet). A fentiekben felsorolt jogszabályok vonatkozásában tehát a Gyer. a Ket.-től eltérő szabályokat rögzít [Gyer. 49–52/B. §, 166–166/A. §, 169–170. §]. Az EK rendelet tekintetében pedig elsősorban a rendelet szabályait kell alkalmazni, a Ket.-et csak akkor, ha a rendeletben az adott cselekményre nincs eljárási szabály (például az ügyfél meghallgatása tekintetében). I.3. A törvény hatálya, a Ket. és a különös eljárási normák A Ket.-novella egyik alapvető célja a Ket. általános eljárási törvény szerepének megerősítése, az ágazati jogszabályokból a Ket.-tel párhuzamos, a Ket.-et csupán megismétlő, esetlegesen a Ket.-tel ellentétes szabályok kiiktatása. A gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok és a Ket. viszonya: A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a Ket. szabályai érvényesülnek. Ezektől eltérni csak a Ket. által meghatározott esetekben, az ágazati jogszabályokban rögzített szabályoknak megfelelően lehet. A Ket.-novella szemléletének megfelelően az ágazati eljárási szabályok közül 2009. október 1jével kikerülnek a Ket.-szabályt megismétlő, párhuzamos rendelkezések. Így például hatályon kívül helyezésre kerül a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárás felfüggesztésére vonatkozó általános szabály [Gyer. 8/B. § (1) bek.], az értesítésre vonatkozó Gyer.-rendelkezések [Gyer. 8. § (5)–(6) bek.], mégpedig azért, mert ezen rendelkezések csupán megismételték a Ket.-rendelkezéseit, azokhoz képest kiegészítő szabályt nem határoztak meg. Ezen rendelkezések hatályon kívül helyezése nem azt jelenti, hogy azokat a jövőben nem kellene alkalmazni, hanem csupán azt, hogy nem az ágazati eljárási jogszabály, hanem a Ket. alapján kerülnek alkalmazásra. 2009. október 1-jétől még fontosabb lesz tehát, hogy a jogalkalmazók ne csak az ágazati jogszabályt, hanem a Ket.-et is tanulmányozzák munkájuk során, döntéseiket a Ket. és az ágazati jogszabály együttes értelmezését követően hozzák meg.

8 A Ket. tárgyi hatályával kapcsolatban a gyermekvédelem területén a gyámügy fogalmát kell egyértelműen meghatározni. A Gyvt. 5. § l) pontja értelmében gyámügy alatt a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre értendő. A gyámhatóság feladat- és hatáskörét és ezáltal a gyámügyek körét a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. I.4. A közigazgatási hatóság A Ket. 12. §-ának (3) bekezdése szerint közigazgatási hatóság „a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint a 19. § (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, c) a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője (a továbbiakban együtt: polgármester), d) főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás, e) egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására.” A gyermekvédelmi területen jellemzően államigazgatási szerv, a gyámhatóság jár el közigazgatási hatóságként. A Gyvt. 5. § k) pontja értelmében gyámhatóság fogalma alatt a települési önkormányzat jegyzőjét és a gyámhivatalt kell érteni. A gyámhatóság szervezetét (jegyző, városi gyámhivatal, szociális és gyámhivatal) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A gyermekvédelem területén a helyi önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási hatóságként jár el a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása során. I.5. Az ügyfélfogalom A Ket. 15. § (1) bekezdése alapján „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.” A Ket. 15. §-ának (3) bekezdése szerint törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik a Ket.ben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek.

9 A Gyer.-ben a Ket.-novellából adódóan az ügyfélfogalmat tartalmilag nem kellett módosítani, csupán egy pontosításra került sor az alábbiak szerint: „A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül, a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője, ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője, ac) a gyermekotthon vezetője, ad) a gyámként kirendelt nevelőszülő; b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.” [Gyer. 7/A. §] I.6. Az ügyféli jogok alapeljárásban való részvételhez kötése A Ket. 15. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi törvény számára, hogy az ügyféli jogokat ahhoz a feltételhez kösse, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vett-e. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az eljárások céljára, a védendő személyi viszonyokra tekintettel a Ket. által biztosított lehetőséggel a Gyvt. nem él, azaz az is ügyfél lehet a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban nem vett részt. Például, ha a gyermek számára gyámként kirendelhető személy csak a másodfokú eljárás során jelentkezik, nem lehet a kérelmét elutasítani azon az alapon, hogy nem vett részt az elsőfokú eljárásban. I.7. Ügyféli jogállás megtagadása A Ket. 15. §-ának (8) bekezdése értelmében a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül az ügyféli jogállást végzésben kell megtagadni, amely ellen fellebbezésnek van helye. A kérelmező ügyfél jogállásának kérdéséről – érdemi kérdés lévén – a hatóság határozatban dönt, amely ellen szintén biztosított a fellebbezés lehetősége. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban gyakori, hogy meghatározott személyektől, szervektől bejelentés érkezik (pl. gyermek veszélyeztetettségéről) vagy ezen szervek, személyek az eljárás megindítását kezdeményezik. Ezeknek az eseteknek a többségében azonban hivatalból indul az eljárás, azaz a bejelentő, kezdeményező személy nem tekinthető ügyfélnek. A Gyerm. következetesen végigvezette a Gyer.-en, hogy mely eljárások mikor indulnak hivatalból (szükség szerint megjelölve azt is, hogy kinek a kezdeményezésére) és mely eljárások, mikor indulnak kérelemre. Így például az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon vagy a nevelőszülői hálózat működtetőjének

10 kezdeményezésére hivatalból indul [Gyer. 37. § (1) bek.]. Ugyanígy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás hivatalból indul, ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai azt kezdeményezik [Gyer. 91/A. § (1) bek. b) pont]. Ezekben az eljárásokban tehát a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi szakszolgálat, a jelzőrendszeri tag stb. nem tekinthető ügyfélnek. Ha szükségessé válik az ügyféli jogállás megtagadásáról döntést hozni – mert például a gyermek veszélyeztetettségét bejelentő szomszéd nem minősül ügyfélnek, így nem gyakorolhatja az ügyféli jogokat sem –, akkor ez ellen a Ket.-novella értelmében biztosítani kell a jogorvoslatot. I.8. Jogutódlás A gyámügyek egy részénél (örökbefogadási ügyek, kapcsolattartási ügyek stb.) jellegükből adódóan nem lehetséges a jogutódlás. Ha nincs jogutódlás, az eljáró hatóságnak az eljárást le kell zárnia. A Ket. 31. § (1) bek. d) pontja értelmében a hatóság megszünteti az eljárást, ha az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be. I.9. Adatkezelés A közigazgatási eljárásban is érvényesül az általános adatvédelmi alapelv, hogy személyes adatok kezelését kizárólag törvény írhatja elő. A gyermekvédelmi, gyámügyi eljárásra vonatkozó adatkezelési szabályok a Gyvt.-ben a következőkkel egészültek ki: A közigazgatási eljárásban is érvényesül az általános adatvédelmi alapelv, hogy személyes adatok kezelését kizárólag törvény írhatja elő. A gyermekvédelmi, gyámügyi eljárásra vonatkozó adatkezelési szabályok a Gyvt.-ben kiegészültek 1. a szolgáltatókra vonatkozó rendelkezésekkel: „136/A. § (1) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető.” 2. a másik szülőre vonatkozó adatok (szakértői vélemény, orvosi vélemény stb.) megismerésének szabályával: „136/A. § (2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.”

11

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Ket.-novella egységesen a „védett adat” kifejezést használja. A Ket. 17. §-ának (4) bekezdése értelmében a hatóság az eljárása során – jogszabályban meghatározott módon és körben – jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére. A Ket.-novellából adódó módosításokkal egyidejűleg az egész jogrendszeren átvezetésre került a természetes személyazonosító adat fogalma. Eszerint a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, valamint anyja születési családi és utóneve tartozik az ún. természetes személyazonosító adatok körébe. Ennek megfelelően a Gyvt. 5. § t) pontja immár nem a „természetes személyazonosító adat” fogalmát, hanem a „személyazonosító adat” fogalmát határozza meg, amelybe az érintett személy természetes személyazonosító adatain kívül a neme, állampolgársága, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye is beletartozik. A Gyer. a Gyvt. szerinti a személyazonosító adat fogalmát használja [Gyer. 12. § (1) bek.].

12

II. Joghatóság, hatáskör, illetékesség II.1. Joghatóság A Ket.-novella bevezeti a „nem magyar állampolgár” fogalmát, amely alatt a külföldi és a hontalan személyeket kell érteni. Azonban a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárásban is tovább kell vizsgálni a „nem magyar állampolgár” helyzetét, ha arra a kérdésre kívánunk választ kapni, hogy mire van nemzetközi értelemben vett hatásköre, azaz joghatósága a magyar gyámhatóságnak. A Gyvt. 4. §-a alapján - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, valamint a menekült, oltalmazott, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire terjed ki a törvény hatálya, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező gyermekre és szüleire csak az ellátások igénylése (pl. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) tekintetében terjed ki a Gyvt. hatálya. Az ő esetükben, ha a gyermek védelme érdekében hatósági intézkedést kell tenni, a 2201/2003/EK rendelet alapján van joghatósága a magyar gyámhatóságnak, az ott szabályozott eljárások lefolytatására, - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében akkor járhat el a magyar gyámhatóság, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésének, nevelési felügyelete elrendelésének, számára eseti gondnok kirendelésének elmulasztása a veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A külföldön tartózkodó ügyfelek ügyében való eljárás kapcsán az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya hazaszállítására vonatkozó szabályokra hívjuk fel a figyelmet. A Gyer. vonatkozó rendelkezése [167. § (4) bek.] csak pontosító jelleggel módosult az alábbiak szerint: „Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek vagy várandós anya Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek vagy a méhmagzat védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter útján értesíti a minisztert (a szociális és munkaügyi minisztert) a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.” II.2. Hatáskör-telepítés A Ket. 19. § (1) bekezdése értelmében jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet.

13 A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a hatáskör-telepítésre e rendelkezésnek megfelelően került sor. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése ugyanis városi gyámhivatalként a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjét jelöli ki. Kiemelendő, hogy akár a jegyző, akár a városi gyámhivatal jár el első fokon, a fellebbezés elbírálására a szociális és gyámhivatal jogosult. (Így mindkét esetben biztosított a szervezetileg elkülönült fellebbezési fórum követelménye.) A szociális és gyámhivatal másodfokon meghozott döntése ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ha a szociális és gyámhivatal első fokon jár el, vagy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal vagy az ágazati miniszter bírálja el a fellebbezést (lásd részletesen a „VII.2. Hatósági fórumrendszer” pontnál). II.3. Hatáskör-átruházás és a kiadmányozási jog A Ket. 19. §-ának (3) bekezdése alapján törvény a hatáskör átruházását csak kivételesen teheti lehetővé úgy, hogy a törvénynek azt is meg kell határoznia, hogy melyik másik hatóságra ruházható át a hatáskör. Ha a hatáskör gyakorlója a kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte, az nem minősül a hatáskör átruházásának. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is gyakran problémát jelent a hatáskör-telepítés, hatáskör-átruházás és a kiadmányozási jog elhatárolása. Attól, hogy a jogszabály meghatározott hatóságra – pl. a teleülési önkormányzat jegyzőjére, mint első fokú gyámhatóságra, vagy a kijelölt települési önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjére, mint első fokú gyámhivatalra – telepíti a hatáskört, még nem jelenti, hogy kizárólag a jegyző, vagy a gyámhivatali ügyintéző kiadmányozhatja a döntést. A kiadmányozási jognak ugyanis belső szabályzatban történő „átengedése”, rendezése pl. a gyámhivatal vezetőjéhez, nem tekinthető hatáskör-átruházásnak. A gyermekvédelmi területen a hatáskör-átruházásra a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalt ügyeknél (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) kerülhet sor. A képviselőtestület a hatáskörét bizottságára vagy a polgármesterre átruházhatja. A bizottság, polgármester által átruházott hatáskörben hozott döntés elleni fellebbezést a képviselő-testület bírálja el. II.4. Eljárási kötelezettség és a hatóság mulasztása A Ket.-novella a Ket. 20. § (1) bekezdésének módosításával egyértelművé teszi, hogy a hatóságot nem csak a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, hanem a felügyeleti szerv kijelölése esetén is eljárási kötelezettség terheli. A

14 Ket. 20. § (2) és (3) bekezdése szerint „Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és – az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő és a döntés-előkészítés fokának figyelembevételével megállapított – határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja. Nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak, ha a 71. § (2) bekezdés alkalmazásának van helye. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni.” Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy ha az ún. hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazására kerül sor, akkor nem kell a mulasztó szervet az eljárás lefolytatására kötelezni, hisz alakszerű döntés nem született ugyan az ügyben, de az ügy mégis „megoldódott”, az ügyfelet a kérelmezett jog gyakorlása megilleti. Az ún. hallgatás-beleegyezés szabály [Ket. 71. § (2) bek.] alkalmazásának következménye ugyanis az, hogy az ügyfelet meg fogja illetni a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést. A hallgatásbelegyezés szabály azonban csak akkor alkalmazható, ha jogszabály azt előírja. A gyámügyi eljárásban jelenleg erre példa a Gyvt. 83. §-ának (8) bekezdése, amely előírja, hogy ha a gyámhivatal 5 munkanapon belül nem foglal állást a gyermek tartózkodási helyének kijelöléséről, illetve megváltoztatásáról, a gyám kérelmét jóváhagyottnak kell tekinteni. II.5. Illetékesség A Ket. 21. § (1) bekezdés a) pontja értelmében „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van.” Itt arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a Ket.-novella egységesen a lakcím és a székhely fogalmakat használja. A Ket.-novellának az illetékességgel összefüggő módosításai közvetlenül nem eredményeztek változást a gyermekvédelmi területen. A Gyerm. azonban a Ket.novellával összefüggő módosításokkal egyidejűleg az alábbiakkal egészítette ki a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a

15 gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.) illetékességi szabályait: „(11) Az örökbefogadás engedélyezéséhez kapcsolódó, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdése szerinti határozat meghozatalára az örökbefogadás engedélyezéséről határozatot hozó gyámhivatal illetékes. (12) A kisajátításról szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok kirendelésére az ingatlan fekvése szerinti gyámhatóság illetékes. (13) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról az a jegyző dönt, aki a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes.” [Gyár. 23. § (11)– (13) bek.] II.6. Ideiglenes intézkedés A Ket. 22. §-ának (3) bekezdése szerint a hatóság – tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére – hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A Ket. 22. § (4) bekezdése alapján az ideiglenes intézkedés megtételéről a hatóság végzésben dönt, és azt közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen az ideiglenes intézkedés tipikus esete a felügyelet nélkül maradt, súlyosan veszélyeztetett gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése. Ismételten felhívjuk a figyelmet a Gyvt. 4. § (3) bekezdésére, amely szerint a Gyvt.-t kell alkalmazni a nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében, ha az ideiglenes intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. II.7. Belföldi jogsegély A Ket. 26. § (5) bekezdése értelmében az illetékességi területen kívül végzett eljárási cselekmény érdekében vagy az ügyfél jogos érdekére tekintettel történő megkeresés esetén az eljárási határidő tíz munkanap, ha a megkeresés más hatóság, szerv kezelésében lévő adat, irat szolgáltatására irányul, akkor pedig öt munkanap. Ha elektronikusan rögzített nyilvántartásban – pl. a személyi adat- és lakcímnyilvántartás – lévő adatra irányul a belföldi jogsegély, az eljárási határidő 3 munkanap. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a belföldi jogsegély igen gyakran környezettanulmány lefolytatására, meghallgatás elvégzésére irányul. Ezek tekintetében a megrövidült határidőkre hívjuk fel a figyelmet (10, 5, 3 munkanap). A Gyvt. 130/A. § b) pontja előírja továbbá, hogy a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos

16 veszélyeztető magatartása esetén, ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni. 2009. október 1-jétől várhatóan a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is növekedni fog a belső jogsegély-kérelmek száma. 2009. október 1-jétől ugyanis nem kérhető az ügyféltől az azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezeket az adatokat/iratokat az eljáró hatóságnak kell beszereznie. [A részletes rendelkezéseket lásd a „III.8. Kérelem” című pontnál]. Az adatkezelés tekintetében érdemes kiemelni a Ket. 26. § (3) bekezdését, amely szerint kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a jogsegély teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is. Hivatalból indult vagy folytatott eljárásban a hatóság a jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése céljából szükséges személyes adatokat továbbíthatja a megkeresett szervhez. II.8. Nemzetközi jogsegély A Ket. 27. § (3) bekezdése értelmében a nemzetközi jogsegélyügyekben az eljáró magyar és külföldi hatóság főszabály szerint közvetlenül érintkezik egymással. Törvény vagy kormányrendelet viszont ettől eltérhet. Ha a magyar hatóság előtt nem ismert, hogy a jogsegélykérelem teljesítése az érintett külföldi állam melyik hatóságának hatáskörébe tartozik, a kérelmet felügyeleti szervén keresztül a külpolitikáért felelős miniszterhez juttatja el. A külpolitikáért felelős miniszter a külföldi állam külügyekben illetékes minisztériuma útján továbbítja a jogsegélykérelmet a külföldi hatósághoz. A Gyerm. a Ket.-novellával összhangban módosította a Gyer. 165. §-ának (1) bekezdését: „A nemzetközi örökbefogadási ügyek, a nemzetközi tartásdíj-ügyek és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyek kivételével a gyámhatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szablyairól szóló törvénynek a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályai szerint juttatja el külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére adott válaszát a címzettnek.” A nemzetközi jogsegély kapcsán is ki kell emelni azt a korábban már ismertetett szabályt, hogy ha európai uniós rendelet eljárási szabályt állapít meg, akkor a Ket. rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazhatók. Erre példa a gyermekvédelmi területen a 2201/2003/EK rendelet alkalmazása. Továbbá meg kell említeni, hogy a Gyer. a nemzetközi örökbefogadási ügyekben a

17 központi hatóságon keresztül történő, illetve nemzetközi gyermektartásdíj ügyekben – Magyarországon élő adós esetén – az átvevő hatóságon keresztül történő ügyintézést rögzít.

18

II/A. A kapcsolattartás szabályai A Ket.-novella e tekintetben legjelentősebb módosítása az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megalkotása. A Ket.-nek a Ket.-novellával beiktatott 28/B. § (2) bekezdése értelmében „Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető.” A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó Ket.-es szabályok a következő változást eredményezik: Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok 2009. szeptember 30-áig a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen kormányrendeleti szinten kerültek szabályozásra. A Gyer. 17/A. §-a határozta meg, hogy elektronikus úton mely eljárási cselekmények (az ügyfél kérelmének, nyilatkozatának, bejelentésének, panaszának, igazolásának előterjesztése, az ügyfél tájékoztatása, hiánypótlásra való felhívása, az idézés és az értesítés) gyakorolhatók. A Ket. 28/B. § (2) bekezdése értelmében az elektronikus kapcsolattartást csak törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet zárhatja ki. Tekintettel arra, hogy a Gyer. nem eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet, az elektronikus kapcsolattartás szabályozásának jogszabályi szintjét módosítani kellett. A Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit [17/A. § és az azt megelőző alcím], a Gyvtm. pedig törvényi szintre emelte az elektronikus kapcsolattartással összefüggő rendelkezéseket [Gyvt. 127. § (2) bek.]. A jogszabályi szint mellett változott a szabályozás logikája is. Amíg 2009. szeptember 30-áig a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásban főszabály szerint nem érvényesült az elektronikus ügyintézés, kizárólag Gyer.-ben meghatározott eljárási cselekményeknél lehetett élni vele, addig 2009. október 1-jétől főszabállyá válik az elektronikus kapcsolattartás lehetősége és kizárólag a Gyvt.-ben meghatározott személyes megjelenéshez, nyilatkozattételhez kötődő eljárási cselekményeknél nem lehet azt alkalmazni. A Gyvt. 2009. október 1-jétől hatályos 127. §-ának (2) bekezdése értelmében „A gyámhatósági eljárásban a 128. § (2)-(3) bekezdése szerinti esetekben kizárt elektronikus úton a kapcsolattartás.” A Gyvt. 128. §-ának (2)

19 és (3) bekezdése csak a személyes megjelenéshez, nyilatkozattételhez kötődő eljárási cselekményeket szabályozza a következők szerint: „(2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. (3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.” A hatósággal való kapcsolattartás szabályainál ismételten utalunk arra, hogy az ügyfél az eljárás során egy alkalommal megváltoztathatja a kapcsolattartás formáját. A Ket. 28/A. § (6) bekezdése értelmében életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint törvény rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél; a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra fel kell jegyezni. Ennek alapján írja elő a Gyvt. 130/A. §-ának a) pontja, hogy a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot. A hatóságok közötti kapcsolattartás tekintetében ki kell emelni a Ket.-novella 2011. január 1-jén hatályba lépő rendelkezését, amely szerint ezen időpontot követően a hatóságok kötelesek egymással elektronikus úton kapcsolatot tartani. 2011. január 1-jét megelőzően is előírható azonban a hatóságok közötti kapcsolattartásra az elektronikus út, elektronikus levél kötelező igénybevétele. Kifejezetten ilyen rendelkezést tartalmaz a Gyer. a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a jegyző és a Magyar Államkincstár között elektronikus úton történő adategyeztetésre. Felhívjuk a figyelmet, hogy a telefon, sms és e-mail bizonyíthatatlanságuk miatt nem tekinthetőek „hivatalos” kapcsolattartásnak, tájékoztatásadásra, időpontegyeztetésre lehetnek csak alkalmasak ezek a formák. Ezek – telefonon, e-mailben vagy sms-ben való – megtörténtét célszerű hivatalos feljegyzésben rögzíteni. Bár nem e fejezetben, hanem a Ket. X. fejezetében került szabályozásra, már itt fel kell hívni a figyelmet, hogy a Ket.-novella bővítette a hatóságok elektronikus tájékoztatási kötelezettségét.

20

III. Az elsőfokú eljárás III.1. Az eljárás megindítása A Ket. 29. § (1) bekezdése szerint a hatósági eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A Ket. 2009. szeptember 30-áig hatályos szövege bővebb rendelkezést tartalmazott, kitért a bejelentésre, panaszra, nyilatkozatra, kezdeményezésre is. Ez azonban sokszor zavart okozott a jogalkalmazás során. A Ket.-novellának megfelelően a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is egyértelműen meghatározásra került, hogy mely esetekben indul az eljárás kérelemre és mikor hivatalból. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárást gyakran valamely személy, szerv bejelentése vagy kezdeményezése alapozza meg. Ezekben az esetekben azonban általában az eljárás hivatalból indul, más kérdés, hogy bejelentés vagy kezdeményezés alapján. Kérelem előterjesztésére csak az adott eljárás tekintetében arra feljogosított személynek van lehetősége (pl. gyermekjogi képviselőnek a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatása tekintetében, a l6. életévét betöltött gyermeknek a szülői ház elhagyása tekintetében). Az a személy, aki kérelmet jogosult előterjeszteni, az eljárás során ügyfélnek minősül. A Gyerm. ezt a logikát a Gyer. szövegezésén következetesen átvezette. Így például egyértelművé vált, hogy „Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalbóli eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat működtetője vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti.” [Gyer. 37. § (1) bek.] A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárásnál is elhatárolásra került, hogy az mikor indul hivatalból (az elrendelő határozatban foglalt időpontban, ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről, a kirendelt családgondozó kezdeményezésére, ha a védelembe vétel fennállása alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el és a pártfogó felügyelő kezdeményezi a felülvizsgálatot) és mikor kérelemre (a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelme) [Gyer. 90. § (1) bek.]. Ugyanez a szétválasztás figyelhető meg Gyer.-ben a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárásban is: „91/A. § (1) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha a) hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról, b) a Gyvt. 17. §-a szerinti szervek, személyek azt kezdeményezik, c) a gyermekjóléti szolgálat erre – a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges személyének megjelölésével – javaslatot tesz.”

21 „91/C. § (1) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata iránti eljárás a) hivatalból indul aa) az elrendelő határozatban foglalt időpontban, ab) ha a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatósága azt kezdeményezi, így különösen, ha megváltozott a családi pótlékra jogosult személye, ac) a gyermekjóléti szolgálat, illetve a kirendelt eseti gondnok kezdeményezésére, ad) ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről, b) a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére indul.” Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy ha a hatóságnak hivatalos tudomása van az eljárás megindításának szükségességéről és az eljárás nem kizárólag kérelemre indul, akkor a hatóságnak hivatalból meg kell indítania az eljárást [Gyvt. 127. § (1) bek.]. Különös jelentősége van ennek a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére történő gyámrendelés, továbbá az átmeneti nevelt gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárásban. Ez utóbbi esetében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyermek életkorának előrehaladtával egyre csökken az esélye az örökbefogadásra. III.2. Értesítés az eljárás megindításáról A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az értesítésre vonatkozó rendelkezéseket 2009. szeptember 30-áig a Gyer. 8. § (5)–(6) bekezdése tartalmazta. A Gyer. 8. § (5) bekezdésében korábban az értesítésnél szereplő 8 napos határidő munkanapokra átszámítva, 5 munkanap, azaz megegyezik a Ket.ben jelenleg szereplő határidővel. Ezért a Gyer. 8. § (5) bekezdését a Gyerm. hatályon kívül helyezte. Ugyancsak hatályon kívül helyezésre került az értesítés mellőzésének eseteit felsoroló rendelkezés [Gyer. 8. § (6) bek.], mert az a Ket.tel párhuzamos szabályozást tartalmazott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2009. október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az értesítésre vonatkozó szabályokat nem kellene alkalmazni. A változás csupán annyi, hogy mivel a Gyer. a Ket.-hez képest speciális szabályokat nem határoz meg, az értesítés tekintetében közvetlenül a Ket. szabályai érvényesülnek. A Ket. 29. §-ának (6) bekezdése szerint „Ha törvény vagy kormányrendelet további értesítési formát nem állapít meg, a hatásterületen élő ügyfeleket és a 15. § (5) bekezdés alapján ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.” Az ügyféli körre tekintettel a gyermekvédelem területén e rendelkezés nem releváns. Már itt megjegyezzük viszont, hogy a Ket. 80. § (1) bekezdése

22 értelmében a hirdetményi úton történő közlést csak törvény zárhatja ki. A Gyerm. ezért hatályon kívül helyezte a Gyer.-nek a hirdetményi és közhírré tétel útján való értesítésre vonatkozó rendelkezését [Gyer. 2009. szeptember 30-áig hatályos 8. § (7) bek.]. A kérdés törvényi szinten, a Gyvt.-ben került szabályozásra az alábbiak szerint: „A 15. § (1)-(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye. A 15. § (1)-(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban azokban az esetekben, amikor a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint hirdetményi közlésnek lenne helye, kézbesítési ügygondnokot kell kirendelni.” [Gyvt. 127. § (3) bek.] A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban tehát – a pénzbeli és természetbeni ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések tekintetében – az érintett jogviszonyok „érzékenysége”, az ügyfelek élethelyzetének nyilvánosság elé tárásának elkerülése érdekében továbbra sincs lehetőség a hirdetményi út igénybevételére. A közhírré tételről azért nem kell külön rendelkezni, mert a Ket.-novella megszüntette a kötelező közhírré tételi kötelezettséget. III.3. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban pontosított tartalommal, de továbbra is fennmaradt az a rendelkezés, hogy „A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.” [Gyer. 8/A. §] A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása tárgyában hozott végzés ellen továbbra is önálló fellebbezésnek van helye. III.4. Az eljárás megszüntetése A Ket.-novella az alábbiak szerint kibővítette az eljárás megszüntetésének kötelező eseteit: „31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja,

23 vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik, h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül.” A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a Ket.-novellának az eljárás megszüntetésével kapcsolatos módosításai miatt az alábbi változások következtek be: A Gyer. 13. §-ának 2009. szeptember 30-áig hatályos rendelkezése szerint, ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a gyámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Tekintettel arra, hogy a Ket. novella értelmében a tárgyalásról való távolmaradás önmagában nem eljárást megszüntető ok, a Gyerm. akként módosította a fenti rendelkezést [Gyer. 13. § (3) bek.], hogy az ügyfél ilyen fokú együtt nem működése esetén a kérelmét visszavontnak kell tekinteni, aminek következtében a Ket. 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti. Ezen jogszabályi rendelkezés alkalmazására kerülhet sor tehát pl. kapcsolattartási, örökbefogadási ügyekben is, III.5. Az eljárás felfüggesztése A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a Ket.-nek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései érvényesülnek. A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer. 8/B. § (1) bekezdését („A gyámhatóság felfüggesztheti az előtte folyó gyámügyi, gyermekvédelmi eljárást, ha az ügy elbírálásához szükséges szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe.”) E rendelkezés fenntartása a továbbiakban azért sem indokolt, mert a Ket. 33. § (3) bek. j) pontja szerint a

24 szakértői vélemény elkészítésének időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Az eljárást tehát nem kell felfüggeszteni, mert a szakértői eljárás időtartama nem „fogyasztja” az eljáró hatóság ügyintézési idejét. Hatályon kívül helyezésre került továbbá a Gyer. 60. § (2) bekezdése („Ha a képzelt apa adatainak megállapítása iránt indult eljárás során a gyámhivatal tudomást szerez arról, hogy az apaság megállapítása iránt per van folyamatban, eljárását a bíróság jogerős határozatáig felfüggeszti.”), mert az a Ket.-ből egyértelműen levezethető szabályozást tartalmazott. Ez nem azt jelenti, hogy ezt a szabályt 2009. október 1-jétől nem kell alkalmazni, hanem csupán annyi a változás, hogy ezen eljárási cselekményekt nem a Gyer., hanem a Ket. alapozza meg. A felfüggesztés tekintetében a Gyerm. a Ket.-hez képest egy speciális szabályt „hozott be” a gyámügyi eljárásba. A Gyer. 8/B. § (4) bekezdése értelmében „Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.” A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás befejezéséhez olyan erős érdek kapcsolódik, ami miatt az eljárást csak egyetlen ok, az apaság (anyaság) megállapítása iránti per miatt lehet felfüggeszteni. Így az örökbefogadási eljárás során vér szerinti szülőként nyilatkozatot tevő személy ellen apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása esetén nincs helye az eljárás felfüggesztésének. III.6. Határidők A Ket.-novella az eljárási határidők számításánál a napokban történő határidőszámításról áttér a munkanapokban történő számításra. Az egyes határidők 30 napról 22 munkanapra, 15 napról 10 munkanapra, 8 napról 5 munkanapra módosulnak. (Az általános ügyintézési határidő 2009. október 1-jétől 22 munkanap, a Ket.-novella értelmében 2014-től pedig 14 munkanap.) A) A Gyvt.-ben a következő helyeken tértünk át a munkanapokra történő határidőszámításra: A Gyvt. a) 73. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „22 munkanapon belül” szövegrész, b 73. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „27 munkanapon belül” szövegrész, c) 73. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „hatvan napon belül” szövegrész helyébe a „45 munkanapon belül” szövegrész, d) 74. §-ának (1) bekezdésében, 75. §-ában a „60 napon belül” szövegrész helyébe a „45 munkanapon belül” szövegrész, e) 81/B. §-a (6) bekezdésének első mondatában a „8 napon belül” szövegrész helyébe az „5 munkanapon belül” szövegrész, f) 83. §-a (8) bekezdésének első mondatában a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe az „5 munkanapon belül” szövegrész, g) 83. §-a (8) bekezdésének második mondatában a „nyolc nap alatt” szövegrész helyébe az „5 munkanap alatt” szövegrész,

25 h) 93. §-ának (8) bekezdésében a „kézhezvételétől számított tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „közlésétől számított 10 munkanapon belül” szövegrész, i) 131. §-ának (5) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „10 munkanapon belül” szövegrész lép.

A határidők munkanapokban történő átszámolása során egy helyen, a Gyvt. 73. §-a (1) bekezdésének b) pontjánál tértünk el az általános átszámítási szabályoktól. Az ideiglenes hatályú elhelyezés esetén a gyámhivatalnak a jelenleg hatályos szabályok alapján 30 napon belül kell elrendelni a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét. A gyámhivatalok körében történt vizsgálat azt mutatta, hogy ez az eljárási határidő rendkívül rövid, szinte minden esetben az eljárási határidő meghosszabbítására került sor. Az ideiglenes hatályú elhelyezés esetén annak eldöntését, hogy szükség van-e a gyermek nevelésbe vételére, megalapozott eljárásnak kell megelőznie, a személyes meghallgatás lefolytatása, a környezettanulmány elkészítése, a szakértői vélemény beszerzése és a további eljárási cselekmények elvégzése hosszabb időt igényel. Az eljárási határidő ezért ebben az esetben nem 22, hanem 27 munkanapra módosul. Ugyanakkor az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésére 22 munkanap vonatkozik, hiszen ha annak okai nem állnak fenn, a gyermek érdeke a családjához való mielőbbi visszatérés. B) A Gyer.-ben a következő helyeken tértünk át a munkanapokra történő határidőszámításra: A Gyer. a) 33. § (4) bekezdés első mondatában, 33. § (5) bekezdésében 40. § (3) bekezdés második mondatában, 54. § (2) bekezdésében, 73. § (3) bekezdés első mondatában, 137. § (4) bekezdésében, 139. § (1) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szövegrész, b) 38. § (4) bekezdésében, 45. § (1) bekezdés első mondatában, 51. § (1) bekezdés bevezető mondatában, 84. § (3) bekezdésében, 87. § b) pontjában, 89. § (1) bekezdésében, 160. § (7) bekezdésében, 161. § (1) bekezdés b) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szövegrész, c) 50. § (7) bekezdésében, 114/B. § (4) bekezdés második mondatában a „8 napon” szövegrész helyébe az „5 munkanapon” szövegrész, d) 51. § (3) bekezdés második mondatában a „15, indokolt esetben 30 napon” szövegrész helyébe a „10, indokolt esetben 22 munkanapon” szövegrész, e) 66/A. § (4) bekezdés első mondatában, 68/C. § (2) bekezdésében, 68/I. § (2) bekezdés b) pontjában, 114/A. § (2) bekezdés második mondatában a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szövegrész, f) 68/F. § (5) bekezdésében a „napon belül megküldi” szövegrész helyébe a „munkanapon belül átteszi” szövegrész lép.

A két hónapot vagy azt meghaladó határidőket viszont célszerű a továbbiakban is hónapokban meghatározni.

26 A Gyer.-ben naptári napok helyett hónapokban kerül sor a határidő megállapítására a következő helyeken: a) 40. § (3) bekezdés első mondatában a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szövegrész, b) 44. § (1) bekezdés első mondatában a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szövegrész, c) 44. § (1) bekezdés második mondatában a „60 nap” szövegrész helyébe a „Két hónap” szövegrész, d) 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „60 nappal előbb” szövegrész helyébe a „két hónappal korábban” szövegrész, e) 49. § (7) bekezdés második mondatában a „kézhezvételétől számított 60 napon” szövegrész helyébe a „közlésétől számított két hónapon” szövegrész lép.

Fontos hangsúlyozni, hogy az átszámításra csak az eljárási határidők tekintetében kerül sor, vagyis az eljáró hatóságra vonatkozó határidők tekintetében. Az ügyfelek számára meghatározott határidő továbbra is általában naptári napokban kerül meghatározásra. A bírósági felülvizsgálatra nyitva álló határidő sem változott, továbbra is naptári napokban kerül meghatározásra. Ebből adódóan a határidők továbbra is naptári napokban kerülnek meghatározásra például a nevelési felügyeletet követő kötelező bírósági felülvizsgálatnál [Gyvt. 81/C. § (1) és (2) bek.], az adatváltozás ellátott részéről történő kötelező bejelentésre előírt határidőnél [Gyvt. 130. § (5) bek.], a gyermekvédelmi közvetítői eljárásnál [Gyer. 30/A–30/D. §]. A Ket.-novella bevezeti az általános belső eljárási határidőt. A Ket. 33. § (1) bekezdése szerint, ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. A Ket.-novella szűkíti a soronkívüliség alkalmazhatóságát a kiskorú ügyfelet érintő eljárások körében. Tekintettel arra, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban nagyon nagy számban érintettek kiskorú ügyfelek a Ket.-nek már a módosítás előtti, a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezése is csak úgy tudott érvényesülni, hogy az egyes eljárási cselekményeket kellett haladéktalanul megtennie a hatóságnak. Az ügy elintézésére azonban a Ket.-ben meghatározott általános, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális határidők vonatkoztak. A Ket.novella előrelépést jelent a soronkívüliségre vonatkozó szabály alkalmazhatóságában: „Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést soron kívül kell meghozni.” [Ket. 33. § (2) bek.] A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a kiskorú ügyfél érdekeinek

27 veszélyeztetettsége azonban az esetek többségében fennáll, ezért az ügyintézési határidőre vonatkozó jogértelmezés továbbra is alkalmazandó. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a soronkívüliség esetén a Ket. az ügyintézési határidő meghosszabbításánál speciális szabályt ír elő, amelyet a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is alkalmazni kell. A Ket. 33. § (7) bekezdése értelmében a soron kívül intézendő ügyekben az ügyintézési határidőt legfeljebb 10 munkanappal lehet meghosszabbítani. III.7. Az ügyintézési határidő elmulasztása A Ket. 33/A. § (1) bekezdése szerint, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások tárgyi illetékmentesek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyintézési határidő elmulasztása esetén a gyámhatóságot ne terhelné fizetési kötelezettség. A Ket. 33/A. § (2) bekezdése ugyanis előírja, hogy ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült, a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek fizeti meg. Ha pedig az eljárás lefolytatásáért az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek. III.8. Kérelem A közigazgatási eljárásban továbbra is érvényesül az a szabály, hogy a kérelmet tartalma és nem formája szerint kell elbírálni [Ket. 37. § (1) bek.]. Jogszabály előírhatja azonban, hogy az ügyfél a kérelmét erre rendszeresített formanyomtatványon nyújtsa be [Ket. 34. § (3) bek.]. A gyermekvédelem területén csak kivételesen – a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésénél (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás stb.) – írják elő az ágazati jogszabályok a formanyomtatvány alkalmazását. A Ket.-novella jelentős módosítása, hogy 2009. október 1-jétől a Ket. 36. § (1) és (2) bekezdése alapján mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni, mert a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságnak kell megkeresnie.

28 Nem kérhető továbbá az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ilyen nyilvántartás pl. a cégnyilvántartás, adózói nyilvántartás. A Ket. indokolása szerint ez a szabály nem jelent abszolút tilalmat, hiszen külön jogszabály előírhatja ilyen tartalmú mellékletek kötelező csatolását, ha azonban az ügyfél ezt nem teljesíti, a hatóság köteles – belföldi jogsegély keretében – beszerezni azokat, anélkül, hogy az ügyfél ennek érdekében külön kérelmet nyújtana be. A Gyer.-be már a 2005. évi módosítás során [315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] bekerült az a rendelkezés, amelynek értelmében bizonyos ügyekben a gyámhivatal az ügyfél kérelmére köteles beszerezni az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát. A Ket.-novellának megfelelően a Gyerm. kibővítette a hatóság adat-/iratbeszerzési kötelezettségét a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban, ha az ügyfél azokat nem csatolta. Így például az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban a gyámhatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az anyakönyvvezetőhöz, ha az örökbe fogadni szándékozó személy nem csatolja a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát [Gyer. 41. § (3) bek.]. Ugyanígy a Gyer. 65/A. §-a értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban, ha a kérelmező kérelmében nem igazolja a 3. számú melléklet B) pontjának 4., 5. és 6. alpontja szerinti nyilvános, vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adatot (nyugellátásból, gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó ellátásokból, munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátásból származó jövedelem), akkor a jegyző az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot. A tanulói jogviszony igazolását a jegyzőnek a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervtől (az Oktatási Hivataltól) kell beszereznie, míg a házassági anyakönyv másolatát az anyakönyvvezetőtől. Hasonló szabályt tartalmaz a Gyer. 69/A. §-a a gyermektartásdíj megelőlegezésére irányuló eljárás tekintetében. Emellett ezen eljárásban, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy a kérelem benyújtásakor nem igazolja a lakcímét, a gyámhivatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet megkeresi az adatszolgáltatás érdekében [Gyer. 69. § (6) bek.]. Az adat-/iratbeszerzési kötelezettség tehát csak akkor terheli a hatóságot, ha azt ügyfél kérelmében nem igazolja, kérelméhez nem csatolja.

29 Az ügyféli terhek csökkentése érdekében, a Ket.-novellával összhangban módosult az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet, amelynek 4. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha a kérelmező nem igazolja a közhasznú szervezet bírósági nyilvántartásba vételét, a működést engedélyező szerv adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a nyilvántartást vezető bírósághoz. Ugyancsak módosult a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet, amelynek 4. § (7) bekezdése tartalmazza, hogy ha a fenntartó a kérelemhez nem csatolta a tulajdoni lapot, akkor a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be. A működést engedélyező szerv az adószámot az adózók nyilvántartásából szerzi be, a költségvetési szerv szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) alapító okiratának másolatát a Magyar Államkincstártól szerzi be. A működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi, nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, továbbá beszerzi az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szervtől, illetve a bíróságtól az egyházi, nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait, vagy – ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett, egyházi fenntartónak minősülő szervezeti egysége – annak a nyilvántartásba vett egyházi jogi személynek a nyilvántartásba vett adatait, amelynek az egyházi fenntartó a szervezeti egysége. Kihangsúlyozandó, hogy az adat-/iratbeszerzés költsége, még ha azt az eljáró hatóság szeri is be, az ügyfelet terheli. A Ket. 36. § (4) bekezdése értelmében ugyanis az ügyfél az adatszolgáltatásért fizetendő díjat az eljáró hatóságnál köteles megfizetni. A díj a megkeresett hatóság bevétele. Az eljáró hatóság a bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatközlésével felmerülő illetékéről vagy díjáról és a befizetés módjáról az ügyfelet tájékoztatja. Már most felhívjuk a figyelmet, hogy 2011. január 1-jétől még szélesebb körben fogja adat-/iratbeszerzési kötelezettség terhelni a hatóságot. A Ket. 2011. január 1-jétől hatályos 36. § (2) bekezdése szerint mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását és olyan adat vagy tény igazolását, döntés vagy irat csatolását kérni, amely nyilvános, vagy amely valamely hatóságnál, bíróságnál vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál van, vagy azoktól megszerezhető. 2011. január 1-jétől tehát már nem csak a más hatóságnál (bíróságnál, Közjegyzői

30 Kamaránál) jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásnál áll fenn az adatbeszerzési kötelezettség, hanem minden olyan adat tekintetében, amely más hatóságnál (bíróságnál, Közjegyzői Kamaránál) megvan, akár vezetnek róla nyilvántartást, akár nem. Csak távolról kapcsolódik az adatszolgáltatási kötelezettséghez, de megemlítendő, hogy az ügyféli terhek csökkentése érdekében a Gyerm. lehetővé tette, hogy a szülő a lakóhelyváltozásáról szóló gyámhivatali bejelentési kötelezettségének úgyis eleget tehessen, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől kéri, hogy a lakóhelyváltozás tényét közölje a gyámhivatallal [Gyer. 26. § (1) bek.]. A hiánypótlás tekintetében a gyermekvédelmi ágazati jogszabályok a Ket.-hez képest speciális rendelkezést nem tartalmaznak. III.9. Közreműködő hatóság A Ket. novella bevezeti a közreműködő hatóság intézményét. A Ket. 38/A. §ának (1) bekezdése értelmében törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén valamely jog gyakorlásához szükséges kérelmek a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt közreműködő hatóságnál együttesen nyújthatók be, amely nyolc munkanapon belül továbbítja a kérelmeket a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokhoz. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban közreműködő hatóság nem került kijelölésre. III.10. A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés A Ket. 39. §-ának (6) bekezdése értelmében az eljárási cselekményekről hivatalos feljegyzést kell készíteni, ha jegyzőkönyv – az ügyfél erre irányuló kérelme vagy a jegyzőkönyvkészítést indokolttá tévő körülmények hiányában – nem készül. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen e rendelkezéssel kapcsolatban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a gyámhatóság a környezettanulmányt is hivatalos feljegyzésbe foglalhatja, ha nincs módja jegyzőkönyvet készíteni és a Ket.-ben meghatározott feltételek fennállnak. III.11. Adatok zárt kezelése A Ket. 39/A. § (1) bekezdése értelmében erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendelheti a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.

31

A gyermekvédelmi és gyámügyi területen az adatok zárt kezelésével összefüggésben az ágazati jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak. A tanú figyelmét a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban különösen akkor indokolt felhívni adatai zárt kezelésének lehetőségére, amikor például gyermekbántalmazás esetén a tanú tart a gyermek családjától. Az adatok zártan történő kezelése speciális esetének minősül a titkos örökbefogadás, amikor az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat nem tartalmazhat utalást a gyermek vér szerinti szüleinek adataira vonatkozóan [Gyer. 46. § (7) bek.]. III.12. Képviselet III.12.1. Személyes eljárás A Ket.-nek a Ket.-novellával módosított 40. § (1) bekezdése értelmében kizárólag törvény írhatja elő az ügyfél személyes eljárását. 2009. szeptember 30-áig a Gyer. a „Képviselet” alcím alatt szabályozta a személyes eljárást a következők szerint: „Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia.” [Gyer. 10. § (4) bek.] „A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba fogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni.” [Gyer. 10. § (6) bek.] A Ket.-novella következtében a Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer. 10. §ának (4) és (6) bekezdését, a Gyvtm. pedig törvényi szintre emelte a személyes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. A Gyvt. 128. § (2) és (3) bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik a Gyer. korábbi szabályozásával: „(2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. (3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.”

32 A korábbi szabályozáshoz képest módosítást a Gyvt. 128. § (3) bekezdésének második fordulata jelent, amely az egyértelmű, egységes szabályozás érdekében rögzíti, hogy ha tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. Tekintettel arra, hogy a Gyvt. 128. § (3) bekezdésében törvényi szinten megfelelően szabályozásra került, hogy a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben személyesen kell eljárni, a Gyer. 34. §-a (1) bekezdésének módosítása nem vált indokolttá: „A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.” A Gyer. 53. §-a (1) bekezdésének 2009. szeptember 30-áig hatályos szövege szerint „A 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét személyesen, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti”. A jogalkotói szándék ez esetben eredetileg sem arra irányult, hogy a korlátozottan cselekvőképes gyermek kizárólag személyesen járhat el, nem képviseltetheti magát, hanem arra, hogy önállóan, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is elindíthatja az eljárást. A Gyerm. ezért akként módosította a fenti rendelkezést, hogy a személyes eljárás helyett az önálló eljárást írja elő: „A 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét önállóan, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti”. A személyes eljárás nem zárja ki, hogy az ügyfélnek képviselője legyen és az jelen legyen az eljárási cselekménynél, részt vegyen a tárgyaláson, az ügyfél helyett azonban nem járhat el, csak együttes eljárásra van lehetőség. III.12.2. Meghatalmazás A Ket. 40/A. § (4) bekezdése értelmében a meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetőség van tehát arra, hogy a meghatalmazás csak bizonyos eljárási cselekményekre terjedjen ki. A gyámhatóságnak ezért az eljárás minden szakaszában vizsgálnia kell, hogy mire terjed ki a meghatalmazás, továbbá, hogy amely ügyekben kötelező a személyes eljárás, azokban a képviselő önállóan nem járhat el. III.12.3. Ügygondnok A Ket. 40. §-ának (5) bekezdése előírja, hogy a természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, és

33 nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. A Gyvtm. 2009. szeptember 1-jei hatállyal akként módosította a Gyvt.-t, hogy abból egyértelműen kiderüljön: „A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit a kirendelést kérelmező szerv viseli.” [Gyvt. 133/A. § (6) bek.] Az ügygondnok munkadíja és költségei tehát csak azokban az esetekben terhelik a gyámhatóságot, ha az ügygondnok kirendelése az előtte folyó eljárásban vált szükségessé. Minden más ügyben (adóhatósági eljárás, kisajátítási eljárás stb.) a kirendelést kérő szervnek kell megfizetnie az ügygondnok munkadíját és költségeit. III.13. Hatósági közvetítő A Ket. 41. § (1) bekezdése értelmében a hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. 2009. október 1-jétől a hatósági közvetítő alkalmazásának nem feltétele tehát sem a külön jogszabályi rendelkezés, sem az, hogy nagyszámú ügyfelet érintsen az ügy. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen a hatósági közvetítőre vonatkozó speciális rendelkezést az ágazati jogszabályok nem tartalmaznak. Megemlítendő viszont, hogy a Gyer. 30/A.–30/D. §-ában szabályozott gyermekvédelmi közvetítői eljárásban közreműködő mediátor nem minősül hatósági közvetítőnek. III. 14. Kizárás A gyermekvédelmi és gyámügyi területen a kizárásra vonatkozó speciális rendelkezést az ágazati jogszabályok nem tartalmaznak. III.15. A szakhatóság közreműködése A Ket.-novella jelentősen módosította a szakhatóság közreműködésére vonatkozó szabályozást. Tekintettel arra, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban viszonylag szűk körben, főként a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások engedélyezésénél bír jelentőséggel a szakhatósági közreműködés, az alábbiakban az IRM által összeállított általános Ket.-tansegédlet alapján csak a legfontosabb változásokat emeljük ki. Mindenképp ajánlott azonban az általános Ket.-tansegédletben a szakhatóságokra vonatkozó ismertető áttanulmányozása (95–103. o.). „Nem voltak egyértelműek a Ket. szabályai arra vonatkozóan, hogy a szakhatóságokra mely szabályok vonatkoznak úgy is mint hatóságra. A Ket.novella ezért megállapította, hogy ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A

34 szakhatóság eljárására is kiterjednek így az alapelvi rendelkezések, az anyanyelv használatára vonatkozó garanciák vagy például a kizárás szabályai. Ehhez hasonlóan rendezi a Ket.-novella, hogy mely szabályok irányadók a szakhatósági állásfoglalás tartalmára. A szakhatóság állásfoglalásának tartalmáról a korábbi szabályozás nem szólt. A módosított szabályok kimondják, hogy a hatóság határozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” „A szakhatósági eljárás során felmerülő eljárási költségek mértékéről tehát a szakhatóság, a fizetésre kötelezett személyéről, a költségviselés alanyáról a hatóság dönt.” „A szakhatóság eljárása az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A Ket.novella szabálya szerint a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – tíz munkanap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja.” „… új szabályként került a Ket.-be, amely alapján a hatóság csak akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél az illetéket vagy díjat megfizette.” „A Ket.-novella szerint, ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja.” „..az elsőfokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak és a szakhatóság az iratok felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja.” „A Ket.-novella szerint ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket.” A gyermekvédelmi területen a szakhatósági közreműködés keretében az előzetes szakhatósági hozzájáruláshoz kapcsolódóan egy jogszabályi rendelkezés módosítására került sor. A Ket. 44. §-ának (8) bekezdése szerint, ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt – a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett – benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki.

35

Ennek megfelelően a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (9) bekezdése kimondja, hogy „A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.” A Ket. 71. § (2) bekezdése lehetővé teszi a hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazását a szakhatóság hallgatása esetén is. Eszerint ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen a szakhatóság hallgatásának esetére az ágazati jogszabályok nem írják elő a hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazását. III.16. Idézés A Ket. 46. § (2) bek. b) pontja alapján, ha jogszabály kötelezővé teszi közmeghallgatás, tárgyalás és egyezségi kísérlet tartását, a kérelmező ügyfelet arra lehet idézni. A fentieknek megfelelően 2009. október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetővé válik, hogy az ügyfelet az egyezségi kísérletre idézzék. Ennek különösen a kapcsolattartási ügyekben van jelentősége. A Ket.-novella egyik alapvető célja, hogy minden, az eljárás során felmerült kérdésről döntést: határozatot vagy végzést hozzon a hatóság. Ezért az idézés is végzésnek minősül. 2009. október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is kizárólag végzés formájában lehet idézni. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy az idézett személynek meghallgatásra alkalmas állapotban kell megjelennie a hatóság előtt. A Ket. 48. §-ának (2) bekezdése értelmében ha az idézett személy az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási

36 bírsággal sújtható, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezhető. III.17. Ügyféli nyilatkozat és adatszolgáltatási kötelezettség A Ket. 51. § (2) bekezdése szerint ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a Ket. 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a „III.8. Kérelem” pontban már részletesen ismertetett változásra, miszerint nem kérhető az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell [Ket. 36. § (2) bek.]. Ha az ügyfél ezen adatokat tartalmazó dokumentumokat nem csatolja a kérelemhez, akkor nincs helye hiánypótlásnak, illetve annak elmulasztása esetén az eljárás megszüntetésének. Az iratokat ezekben az esetekben a hatóságnak kell beszereznie. III.18. Irat A Ket. 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. A gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásban a Gyer. a Ket. felhatalmazása alapján különös szabályt tartalmaz: „Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.” [Gyer. 8/C. §] A Ket. lehetővé teszi, hogy az aránytalanul nehezen beszerezhető nem magyar nyelven kiállított irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tegyen. Ez a lehetőség a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is fennáll. Elsősorban azonban arra kell a hatóságnak törekednie, hogy az irat rendelkezésre álljon. Csak akkor célszerű az irat helyett az ügyfelet nyilatkoztatni, ha az irat beszerzésére reális határidőn belül nincs lehetőség. III.19. Tanú

37 E tekintetben a gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok különös eljárási rendelkezéseket nem tartalmaznak. III.20. Szemle A szemle vonatkozásában a gyermekvédelmi és gyámügyi területen a Ket.-hez képest egyetlen speciálisnak mondható rendelkezés található. A Gyer. 2. §-ának e) pontja értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban környezettanulmány, illetve helyzetértékelés alatt a Ket. szerinti helyszíni szemlét kell érteni. A környezettanulmányra vonatkozó részletes rendelkezéseket a Gyer. 9. §-a tartalmazza. A Gyvt. 130/A. § b) és c) pontja értelmében a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén, ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni, a helyszíni szemle pedig a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható. III.21. Szakértő A Ket. 58. §-ának (3) bekezdése alapján, ha jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét, akkor igazságügyi szakértőt kell szakértőként kirendelni. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban jogszabály bizonyos esetekben meghatározza a kirendelhető szakértőt. Így a Gyvt. 132. §-a előírja, hogy ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőként elsősorban nevelési tanácsadót, szakértő- és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet, illetve szakértői névjegyzékbe felvett személyt kell megkeresni. Abban a kérdésben pedig, hogy a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságban szenved, továbbá, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzd, a közoktatási törvény szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve nevelési tanácsadó ad véleményt. Ezeken túl az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett és súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek ellátására, az ellátás módjára, formájára a megyei, fővárosi, valamint az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság tesz javaslatot. A gyermekvédelmi területen a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal külön szakértői névjegyzéket, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzéket vezet. Az ezen névjegyzékben szereplő szakértők közül lehet

38 például többek között közvetítőt választani a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban [Gyer. 30/B. § (1) bek.]. Tekintettel arra, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban nem csak igazságügyi szakértők működhetnek közre, akik díjazása tekintetében értelemszerűen az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendeletet kell alkalmazni, a Gyer. 17. §-a kimondja, hogy a gyámhatósági eljárásban közreműködő minden szakértő díjazására ez a jogszabály az irányadó. A Ket. 59. §-ának (7) bekezdése szerint, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szakértői eljárás időtartamára a szakhatóságra irányadó rendelkezések irányadók (10 munkanap). A gyermekvédelmi területen a Gyer. eltérő szabályt határoz meg, miszerint a szakértői vélemény elkészítésének határideje huszonkét munkanap [Gyer. 13/A. §]. A Ket. 59. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a hatóság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A hatóságnak a szakhatóság megkeresésekor fokozottan ügyelnie kell rá, hogy egyértelmű kérdéseket tegyen fel. Ha ennek ellenére nem érkezik egyértelmű válasz a szakhatóságtól, vagy az hiányos, a szakértőnek meg kell adnia a szükséges felvilágosítást. Ha a szakvélemények között lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással nem tisztázható, a hatóság másik szakértőt rendel ki. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a gyámhatósági eljárás során törekedni kell arra, hogy a kirendelt szakértőnek az ügy eldöntése szempontjából lényeges, pontosan megfogalmazott kérdésekre kelljen válaszolnia A Ket. 33. § (3) bekezdésének j) pontja alapján a szakértői vélemény elkészítésének időtartama nem számít be az ügyintézési határidőbe. Szakértő kirendelése esetén tehát nem kell az eljárást felfüggeszteni, mert a szakértő eljárása eleve nem számít bele az ügyintézési határidőbe. A szakértővel való együttműködési kötelezettség keretében a Gyvt. 132. § (2) bekezdése jogot biztosít a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal számára arra, hogy kötelezze a szülőt, a törvényes képviselőt vagy az egyéb ügyfelet, hogy a gyermekkel keresse fel a szakértőként kirendelt szervet vagy személyt, és közreműködésével, szakértői vizsgálaton való részvételével járuljon hozzá a szakértői vizsgálat eredményességéhez.

39 III.22. Tárgyalás A Ket. 62. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a jogviszonyok jellegéből adódóan sokszor tárgyalás tartására kerül sor. Így például a Gyer. tárgyalás tartását rendeli el a kapcsolattartási, örökbefogadási ügyekben, a védelembe vételnél, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásánál, a nevelésbe vételnél, a felülvizsgálati eljárásokban. A tárgyalás megtartásánál a gyámhatóságnak figyelemmel kell lennie a személyes eljárási kötelezettségre, így a Gyvt. 128. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyekben, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. III.23. A határidő számítása A Ket.-novella áttér az eljárási határidők munkanapokban történő számítására. Ezt részletesen a „III.6. Határidők” címszó alatt mutatjuk be. A gyermekvédelmi területen az ügyfél számára kedvező speciális határidőszámításra látunk példákat a pénzbeli ellátások területén. Ilyennek tekinthető a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályozásánál a Gyer. 66/A. §-a, amely előírja, hogy a rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. A Gyvt. 24. § (2) bek. alapján pedig ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen elrendelték, az a kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget, b) a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át kell kifizetni. III.24. Igazolási kérelem A gyermekvédelmi és gyámügyi jogszabályok tekintetében különös eljárási rendelkezést nem tartalmaznak.

40 III.25. Az eljárás irataiba való betekintés A Ket. 68. §-ának (4) bekezdése alapján törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintésre jogosult személyek körét. A Gyvtm. ennek megfelelően úgy módosította a Gyvt.-t, hogy a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a gyermekvédelmi nyilvántartásnak (a Gyermekeink védelmében elnevezésű adatlaprendszer) a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint – bizonyos kivételekkel – a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. [Gyvt. 136/A. § (1) bek.] A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban azokat az iratokat, amelyekbe nem lehet betekinteni egyrészt a Ket. 69. §-ának (1) bekezdése, másrészt a Gyvt. 136/A. § (2) bekezdése határozza meg. Előbbi alapján nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe az eljárás jogerős befejezéséig, az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el, betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba, az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Utóbbi alapján az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. Továbbá titkos örökbefogadási eljárás során sem lehet azon iratok körébe betekintést biztosítani a gyermek vér szerinti szülőjének és örökbefogadó szülőjének, amellyel egymás adatait megismerhetik. Az iratbetekintés tekintetében a Gyvt. további speciális rendelkezést tartalmaz. A Gyvt. 136. § (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozza a szülő iratbetekintési jogát, ha a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, valamint, ha a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat

41 vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, a távoltartás időtartamáig. Zárt adatkezelés esetén a hatóságnak tisztáznia kell, hogy az érintett személy pontosan mely adatainak megismerését kívánja kizárni. A Ket. 69. §-ának (6) bekezdése értelmében az iratbetekintésre jogosult – a fenti korlátozó rendelkezések figyelembevételével – az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy titkos örökbefogadás esetén az eljárás jogerős befejezését követően is korlátozott az iratbetekintési jog. Az örökbefogadott gyermek kérelmére azonban vér szerinti szülei adatai megismerhetővé válnak. A Ket. 69/A. § (1) bekezdés szerint ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás jogerős befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős határozatot, valamint az első fokú határozatot megsemmisítő és az első fokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti. A szabályozott jogviszonyok érzékenysége miatt a Gyvt. 127. §-ának (4) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés nem nyilvános. Ez alól csak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység működésének engedélyezésével kapcsolatos döntés jelent kivételt.

42

IV. A hatóság döntései A Ket.-novella egyértelművé tette, hogy minden joghatást kiváltó kérdésben a hatóságnak döntést, azaz határozatot vagy végzést kell hoznia. Minden olyan eljárási cselekménynél, amiről esetleg eddig nem döntést hozott a hatóság, hanem levelet, felhívást stb. adott ki (pl. idézés, hiánypótlásra felhívás) 2009. október 1-jétől döntést kell hozni. Tájékoztató levelet a továbbiakban is írhat a hatóság, de az csak általános jellegű lehet és nem válthat ki joghatást. Fontos, hogy ezekben a tájékoztató levelekben az adott ügyfélre nem vonható le következtetés. IV.1. Hallgatólagos döntés A Ket. 71. §-ának (5) bekezdése értelmében a hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. A Ket. korábban nem tartalmazott ilyen rendelkezést, ezért azt az ágazati jogszabályok írták elő. A Ket. és az ágazati jogszabály párhuzamos szabályozásának elkerülése érdekében a Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer. 68/B. § (4) bekezdését, amely szerint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegének az öregségi nyugdíjminimum változása miatti módosulásáról nem kell külön határozatot hozni. E szabályt tehát a továbbiakban is alkalmazni kell, csak nem a Gyer., hanem a Ket. alapján. A Ket.-novella bizonyos esetekben lehetővé teszi az ún. hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazását. A Ket. 71. § (2) bekezdése szerint, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, illetve ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A gyermekvédelmi területen jelenleg egy helyen kerül alkalmazásra ez a szabály: a Gyvt. 83. §-ának (8) bekezdése előírja, hogy ha a gyámhivatal 5 munkanapon belül nem foglal állást a gyermek tartózkodási helyének kijelöléséről, illetve megváltoztatásáról, a gyám kérelmét jóváhagyottnak kell tekinteni. IV.2. A döntés szerkezete A Ket. 73. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy egy dokumentumba lehessen foglalni a határozatot és a végzést, illetve több határozatot vagy végzést. Az egy dokumentumba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az

43 egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen is lehetőség van a döntések egybefoglalására. Különösen indokolt lehet ez például a kapcsolattartási ügyekben, amikor a költségviselés szabályait is az alaphatározatba lehet foglalni. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárásban pedig a Gyvt. 68/A. § (6) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék meghatározott mértékének természetbeni formában történő nyújtásáról szóló rendelkezését és az eseti gondnok kirendelését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendelését egy határozatba foglalja. A döntések egybefoglalása azokban az ügyekben indokolt, amikor önmagukban sem bonyolult döntésekről van szó és ugyanazt az ügyfelet érintik. Eltérő érintetti kör esetén nem javasolt a döntések egybefoglalása, mert a döntés közlésénél esetleg illetéktelenek is megismerhetnek bizonyos adatokat. Ebből a megfontolásból szüntette meg a Gyerm. az örökbefogadás engedélyezésénél az egybefoglalt döntést és rendelkezett a külön történő döntéshozatalról. A Gyer. módosított 46. §-ának (1) bekezdése szerint az örökbefogadást engedélyező határozatban már „csak” a következőket kell meghatározni: a gyermek születésének helyét, idejét, örökbefogadás előtti nevét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, az örökbefogadó szülő(k) személyazonosító adatait, a gyermek örökbefogadása utáni névviselésével kapcsolatos döntést, a gyermek származási helyére vonatkozó adatokat, egyedülállóként történő örökbefogadás esetén a másik szülőként képzelt személy bejegyzéséhez szükséges adatokat, a vér szerinti szülőként történő bejegyzésre vonatkozó rendelkezést, a kötelező gondozási idő eredményes leteltének megállapítását, az örökbefogadás joghatásait, nyílt örökbefogadás esetén a szülői felügyeleti jog megszűnésének megállapítását, az anyakönyvvezető megkeresését a gyermek újbóli anyakönyvezésének elrendelése érdekében. Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg ugyanakkor a gyámhivatal külön határozatban rendelkezik az örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekről, így különösen a gyermek vagyonának kezeléséről, az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnésének megállapításáról, az otthont nyújtó ellátást biztosító intézmény, személy tájékoztatásáról ellátási kötelezettsége megszűnéséről, az örökbefogadott gyermek gyámságának megszűnéséről, a gyámi tisztség megszűnésének megállapításáról és szükség esetén a gyám felhívásáról végszámadásának benyújtásáról, az illetékes jegyző felhívásáról a közgyógyellátási igazolvány visszavonásáról [Gyer. 46. § (6) bek.] Garanciális

44 jelentőségű előírás, hogy titkos örökbefogadás esetén a gyermek vér szerinti szüleinek adataira való utalást egyik határozat sem tartalmazhat. IV.3. A döntés tartalma A Ket. 72. §-a mind a határozat, mind a végzés tekintetében lehetővé teszi, hogy jogszabály a Ket.-ben foglaltakon kívül további tartalmi elemeket állapítson meg. A Gyer. szinte minden gyermekvédelmi és gyámügyben részletesen meghatározza a döntésnek a tartalmát. A Ket.-hez képest kiegészítő, de a gyermekvédelmi és gyámügyekben a döntés tekintetében általános szabályokat a Gyer. 14. §-a tartalmazza. A döntések rendelkező részének konkrét tartalmi elemei pedig az egyes ügytípusoknál kerültek meghatározásra. Így például az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező részére a Gyer. 46. §-a, az otthonteremtési támogatásról szóló határozat rendelkező részére a Gyer. 79. §-a, a védelembe vételről szóló határozat rendelkező részére a Gyer. 87. §-a, az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező részére a Gyer. 102. §a stb. tartalmaz részletes rendelkezéseket. IV.4. Az egyszerűsített döntés A Ket. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntés hozható, amely nem tartalmazza az indokolást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Tekintettel arra, hogy a Ket. nem teszi lehetővé, hogy ágazati jogszabály ettől a rendelkezéstől eltérjen, hatályon kívül helyezésre került a Gyer. korábbi 14/A. §-a, amely meghatározta mely gyermekvédelmi és gyámügyekben hozható egyszerűsített döntés. Ezekben az ügyekben – az örökbefogadásra való alkalmasság megállapításával, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra, illetve az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításával, az otthonteremtési támogatással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben – továbbra is lehetőség van, sőt ajánlott is, az egyszerűsített döntés meghozatala. A változás csupán annyi, hogy arra nem a Gyer., hanem a Ket. alapján kerül sor és egyszerűsített döntés nem kizárólag ezekben az ügyekben, hanem minden olyan ügyben hozható, amelyeknél fennállnak a Ket. 72. § (4) bekezdésében foglalt feltételek. A Ket. 72. §-ának (6) bekezdése alapján az indokolás mellőzhető, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. A jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani. E rendelkezés alkalmazása a

45 gyermekvédelmi területen leginkább az ideiglenes hatályú elhelyezésnél lehet indokolt. Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből szintén mellőzhető az indokolás [Ket. 72. § (4) bek.]. A gyermekvédelem területén e rendelkezésnek elsősorban a kapcsolattartás során született egyezség tekintetében lehet jelentősége. IV.5. Az egyezség jóváhagyása A Ket. 75. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az egyezségben résztvevő bármelyik ügyfél kérelmére a hatóság visszavonja az egyezséget jóváhagyó határozatot, és lefolytassa az eljárást. (Visszavonásnak az egyezséget jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül van helye.) Ennek előírása azért vált szükségessé, mert az egyezséget jóváhagyó döntés ellen sem fellebbezéssel, sem bírósági felülvizsgálattal nem élhet az ügyfél [Ket. 100. § (1) bek. b) pont]. A kapcsolattartásra vonatkozó egyezség jóváhagyásakor erre indokolt az ügyfelek figyelmét felhívni. IV.6. A döntés közlése és nyilvános közzététele A Ket. 78. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A Ket.-novellának megfelelő terminológia értelmében a döntést tehát közölni kell az érintettekkel, nem megküldeni vagy kézbesíteni számukra, illetve erről értesíteni őket. Az egységes terminológia megteremtése érdekében a gyermekvédelmi ágazati jogszabályok minden olyan rendelkezése módosításra került, amely a döntés megküldéséről, kézbesítéséről vagy a döntésről való értesítésről rendelkezett. E módosítások tartalmi változást nem jelentenek, csupán az egységes terminológia használatát célozzák. A terminológiai pontosítás következtében a Gyvt. a) 32. §-ának (2) bekezdésében a „határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell a működtetőt” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell a működtetővel” szövegrész, valamint a „vezetőjét” szövegrész helyébe a „vezetőjével” szövegrész, b) 85. §-ának (3) bekezdésében a „kézbesítését” szövegrész helyébe a „közlését” szövegrész lép. A terminológiai pontosítás következtében a Gyer. a) 21. § (6) bekezdésében az „a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát a gyámhivatal közli” szövegrész, valamint a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szövegrész, b) 36. § (4) bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe a „közli” szövegrész, valamint a „szerv részére” szövegrész helyébe a „szervvel” szövegrész,

46 c) 48. § (4) bekezdésében az „a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát a gyámhivatal közli” szövegrész, valamint a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szövegrész, d) 74. § (2) bekezdésében a „határozatáról értesíti” szövegrész helyébe a „határozatát közli” szövegrész, valamint a „felsoroltakat” szövegrész helyébe a „felsoroltakkal” szövegrész, e) 97. § (2) bekezdésében a „végzésről értesíteni” szövegrész helyébe a „végzést közölni” szövegrész, a „szülőt” szövegrész helyébe a „szülővel” szövegrész, valamint a „képviselőt” szövegrész helyébe a „képviselővel” szövegrész, f) 102. § (5) bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe a „közli”, valamint a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „jegyzővel” szövegrész, g) 105/A. § (6) bekezdés második mondatában az „a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatot a gyámhivatal közli” szövegrész, valamint a „szerveket, személyeket” szövegrész helyébe a „szervekkel, személyekkel” szövegrész, h) 117. § (1) bekezdésében a „határozatával értesíti az önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe a „határozatát közli a jegyzővel” szövegrész, i) 120. § (1) bekezdés első mondatában a „határozat egy példányát meg kell küldeni az ítéletet hozó bíróságnak” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell az ítéletet hozó bírósággal” szövegrész, j) 120. § (1) bekezdés második mondatában a „határozat egy példányával a jövedelmet folyósítót is értesíteni kell” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell a jövedelmet folyósító szervvel is” szövegrész, k) 120. § (3) bekezdés bevezető mondatában az „áttételével egyidejűleg a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe az „áttételéről szóló végzésben a gyámhivatal közli” szövegrész, l) 134/A. § (3) bekezdésében az „a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát a gyámhivatal közli” szövegrész, valamint a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szövegrész, m) 158. § (1) bekezdésében a „meghozták” szövegrész helyébe a „vele közölték” szövegrész lép. A terminológiai pontosítás a Gyer. alábbi nagyobb terjedelmű módosításait tette szükségessé: - A Gyer. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Azt a tényt, hogy az ügyfél ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határozatban meg kell állapítani. A határozatot közölni kell a) ismeretlen személy esetén az eseti gondnokkal, b) ismeretlen helyen tartózkodó személy esetén az ügygondnokkal.” - A Gyer. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását, b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik, c) az engedélyező határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.” - A Gyer. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki: „(4) A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező nem jogerős határozatát kizárólag az örökbefogadó szülővel és - figyelemmel a 40. § (2) bekezdésére - az örökbefogadott gyermek

47 törvényes képviselőjével, továbbá nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülővel, illetve a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjével közli. (5) A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozata jogerőre emelkedését követően közli a) határozatát az újbóli anyakönyvezést végző anyakönyvvezetővel, b) határozatát az érintett örökbefogadó szülőről nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálattal, c) az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadó szülők és a gyermek után korábban ellátásra jogosult személy személyazonosító adatait a családtámogatási ellátást folyósító szervvel. - A Gyer. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel és jegyzővel, valamint a gyámhivatal székhelye szerint illetékes jegyzővel.” - „91/B. § (4) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatóságával, egyidejűleg megküldi a Gyvt. 68/A. § (5) bekezdése szerinti családtámogatási folyószámla megnyitásához szükséges számla törzsadat bejelentő nyomtatványt és aláírási címpéldányt.” - „91/C. § (4) Ha a felülvizsgálat során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, illetve mértékének megváltoztatásáról vagy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről születik döntés, a jegyző a jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatóságával.” - „97. § (6) Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a gondozási hely megváltoztatásának és az esetleges gyámrendelésnek a tényét.” - A Gyer. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyermek gondozási helyét és a gyámrendelés tényét.” - A Gyer. 130. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A gyámhivatal a gyámrendelésről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyámrendelés tényét.” - A Gyer. 167. § (2) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A gyámhatóság az ideiglenes intézkedésről szóló döntését közli a) az illetékes külképviselettel a gyermek állampolgársága szerinti országába történő visszajuttatásának (repatriálásának) elősegítése, az ideiglenes intézkedés megtételéről való tájékoztatása, illetve intézkedés kérése céljából.” A terminológiai pontosítás következtében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a) 22. § (1) bekezdésében az „amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhatóságot” szövegrész helyébe az „és az erről szóló döntését haladéktalanul közli az illetékes gyámhatósággal” szövegrész,

48 b) 22. § (8) bekezdésében az „erről azonban a másik városi gyámhivatalt értesíteni kell” szövegrész helyébe az „azonban az erről szóló határozatot a másik városi gyámhivatallal közölni kell” szövegrész, c) 23. § (1) bekezdésében az „amelyekről haladéktalanul értesíti a 21. § szerinti települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe az „és az erről szóló határozatát haladéktalanul közli a 21. § szerinti települési önkormányzat jegyzőjével” szövegrész lép.

A Ket. 78. § (3) bekezdése szerint ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a döntést csak az ügyiratra kell feljegyezni, azt nem kell közölni a Ket.-ben meghatározott személlyel. Ilyen esetben a hatóság kérelemre külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a döntésről. A Gyer. az ügyiratra feljegyzést az óvodáztatási támogatásnál teszi lehetővé. A további óvodáztatási támogatás folyósítási feltételeinek vizsgálata során, ha a jegyző megállapítja, hogy a feltételek fennállnak (a gyermek rendszeresen jár óvodába stb.), a döntést az ügyiratra feljegyzi és csak akkor hoz alakszerű döntést, ha a feltételek nem állnak fenn [Gyer. 68/J. § (4) bek.]. A döntés nyilvános közzétételével kapcsolatban még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban egyrészt a döntések nem nyilvánosak (a működési engedélyezési döntések kivételével), másrészt, hogy hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye [Gyvt. 127. § (3)–(4) bek.]. IV.7. A döntés kijavítása és kiegészítése A Ket.-novella a döntés kijavítását és kiegészítését nem tekinti jogorvoslatnak, ezért nem is a jogorvoslatról és döntés-felülvizsgálatról szóló fejezetben (VII. Fejezet) helyezte el ezeket a szabályokat a Ket.-ben, hanem a döntésre vonatkozó fejezetben (IV. Fejezet). A Ket. 81/A. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát kijavítja. A Ket.-novella előtti szabályozás a „kijavíthatja” kifejezést használta, tehát a hatóság mérlegelésére bízta, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. 2009. október 1-jétől a hatóság a Ket.-ben meghatározott feltételek fennállásakor köteles a döntést kijavítani. Amíg a kijavítás ellen jogorvoslatnak helye nincs, addig a döntés kiegészítése esetén a kiegészítés ellen van helye jogorvoslatnak [Ket. 81/B. § (4) bek.]. A döntés kijavítása és kiegészítése tekintetében a gyermekvédelmi és gyámügyi jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak.

49

V. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás A Ket.-novella e területen koncepcionális változást nem hozott. A gyermekvédelmi és gyámügyi terület szempontjából a Ket.-novella azon újítása emelendő ki, amely szerint a hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozat formájára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni [Ket. 86. § (2) bek.]. E szabály alkalmazható például az örökbefogadói nyilvántartásba és a gondnokolti nyilvántartásba való bejegyzésre.

VI. Hatósági ellenőrzés A Ket.-novella a hatósági terhek csökkentése érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy ha a hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett hivatalos feljegyzést készítsen, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküld [Ket. 92. § (5) bek.]. Az ellenőrzések során a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetőség van tehát jegyzőkönyv helyett hivatalos feljegyzést készíteni, ha a hatóság jogsértést nem tapasztal. A gyermekvédelem területén egyfajta helyszíni ellenőrzésnek tekinthető például a védelembe vételről szóló határozatban foglaltak teljesülésének ellenőrzése (szülő járatja-e gyermekét iskolába stb.), a kapcsolattartásról szóló döntésben foglaltak teljesülésének vizsgálata (gyermek átadása megtörtént-e stb.), a gyám és a gondnok tevékenységének felügyelete.

50

VII. Jogorvoslatok VII.1. Méltányossági eljárás A jogorvoslati rendszert érintő egyik legnagyobb változás, hogy a méltányossági eljárás kikerült a Ket.-ből, tekintettel arra, hogy a méltányosság gyakorlásával kapcsolatban általános eljárási szabályt alkotni nem lehet. Az ágazati jogszabályok egyes konkrét ügyekben továbbra is meghatározhatják a méltányosság feltételeit, szempontjait. Így például a Gyvt.nek a Gyvtm. által módosított 24. §-ának (9) bekezdése kimondja, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során a hátralékra a jegyző indokolt esetben méltányosságból részletfizetést vagy kamatelengedést engedélyezhet. A hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha a kötelezett gyermeke azt hagyatéki teherként megörökli. VII.2. Hatósági fórumrendszer Az egyes jogorvoslatok bemutatását megelőzően célszerű felvázolni a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a hatósági fórumrendszert: Főszabály szerint első fokon a jegyző vagy a városi gyámhivatal jár el. Ezekben az esetekben másodfokon a szociális és gyámhivatal jár el. Ezen ügyekben a szociális és gyámhivatal egyben a felügyeleti hatóság (szerv) is. A szociális és gyámhivatal másodfokon meghozott döntése ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ha a szociális és gyámhivatal első fokon jár el, osztott hatáskörben kerül sor a fellebbezés elbírálására. A szociális és gyámhivatalnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. (A felügyeleti szerv azonban ezen ügyekben is az ágazati miniszter.) A működési engedélyezési ügyek kivételével a szociális és gyámhivatal minden más I. fokon meghozott döntésével kapcsolatban az ágazati miniszter a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti hatóság (szerv). Az örökbefogadást elősegítő szervezetek működési engedélyezési ügyében az ágazati miniszter első fokon jár el. Döntése ellen fellebbezésnek helye nincs, bírósági felülvizsgálatot lehet kérni. Felhívjuk a figyelmet a Ket.-novellának az önkormányzati hatósági ügyekben a jogorvoslati fórumrendszer vonatkozásában tett pontosítására. A Ket. 107. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzati hatósági ügyben

51 átruházott hatáskörben hozott, továbbá a polgármester törvény alapján önálló hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A korábbi szabályozás a polgármester önálló hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntése elleni fellebbezési fórumrendszert nem szabályozta. A fenti rendelkezésnek a gyermekvédelmi területen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalt ügyekben (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) van jelentősége. A bizottság, polgármester által átruházott hatáskörben hozott döntés elleni fellebbezést tehát a képviselő-testület bírálja el. Ha a képviselő-testület nem ruházta át a hatáskört, hanem saját maga döntött, bírósági felülvizsgálatnak van helye a döntése ellen. VII.3. Fellebbezés A fellebbezéssel kapcsolatban kiemelendő, hogy amíg bizonyos gyermekvédelmi ellátások esetén (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése stb.) a kérelmet meghatározott formanyomtatványon lehet benyújtani, addig a fellebbezésnél nincs formakényszer. A döntés határidőben történő „megtámadását” – bármilyen formában nyújtják azt be – fellebbezésként kell értékelni. A fellebbezési ok mellett külön indokolásnak nem kell szerepelnie a fellebbezésben. A fellebbezés benyújtását követően az I. fokú szervnek mindig indokolt megvizsgálnia, nem tudja-e saját hatáskörben orvosolni a problémát (döntés kijavítása, kiegészítése, módosítása, visszavonása). A Ket. 98. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a másodfokú döntést hozó hatóság által hozott első fokú végzésekkel szembeni fellebbezésre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint az első fokú hatóság végzéseire. A Ket. 105. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. A gyermekvédelmi területen az ágazati jogszabályok ilyen esetet nem szabályoznak. Szintén a Ket. 105. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt. Ennek a rendelkezésnek az alkalmazására kerül sor, amikor a kapcsolattartás szabályozása ügyében másodfokon eljáró gyámhivatal a kapcsolattartás új kezdő időpontjáról rendelkezik. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló döntés elleni fellebbezésnél

52 ugyancsak előírja a Gyer., hogy a fellebbezést elbíráló határozatban rendelkezni kell a természetbeni nyújtás új kezdő és befejező időpontjáról [Gyer. 91/B. § (3) bek.]. Ugyanez a szabály érvényesül a gyámi és gondnoki számadások esetén is. Mindennek szabályozására azért van szükség, mert az alaphatározatban szereplő időpontok a fellebbezés következtében már nem feltétlenül lesznek tarthatók. VII.4. Bírósági felülvizsgálat A Ket.-novella egyértelművé tette, hogy amíg peres eljárásban keresetet, addig nemperes eljárásban kérelmet kell benyújtani a bírósághoz. Mivel a bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül [Ket. 109. § (2) bek.], ezért végzések bírósági felülvizsgálatához mindig kérelmet kell benyújtani. A Ket. 109. §-ának (2) bekezdése értelmében az első fokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg, ha a végzést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője vagy – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – ha központi államigazgatási szerv vezetője hozta, vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. Erre jó példa az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek működési engedélyezése, amelyeknél az ágazati miniszter által meghozott döntés ellen „csak” a bírósági felülvizsgálat eszközével lehet élni. Bizonyos esetekben kötelező a bírósági felülvizsgálat. Itt említendő meg a nevelési felügyeletet elrendelő vagy azt felülvizsgáló határozat. Ezek ellen a Gyvt. 81/C. § (1) bekezdése a fellebbezést kizárja. A gyámhivatalnak azonban határozatát bírósági felülvizsgálat céljából meg kell küldeni a bíróságnak. (Ez is közigazgatási pernek tekinthető.) Jogorvoslat tekintetében is meg kell említeni az ideiglenes hatályú elhelyezést, amelyről a Gyer. 97. §-a értelmében végzést kell hozni. A Gyvt. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében a beutaló szervnek az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló végzése ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak a gyámhivatal érdemi határozata elleni fellebbezésbenl támadható meg. A Ket. 111. §-ának (1) bekezdése értelmében a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja.

53 A bíróság tehát csak kivételes esetekben változtathatja meg a döntést. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen mégis számos ilyen eset van. Így a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. §-ának (2) bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító, a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító, a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó határozat bírósági felülvizsgálata során. VII.5. Felügyeleti eljárás A felügyeleti eljárás esetén fontos hangsúlyozni, hogy a felügyeleti szerv nem feltétlenül esik egybe a fellebbezés elbírálására jogosult szervvel. Amíg például a szociális és gyámhivatal működési engedélyezési ügyekben első fokon hozott döntései ellen a fellebbezést a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal bírálja el, addig a felügyeleti szerv ezen ügyekben az ágazati miniszter. Felhívjuk viszont a figyelmet, hogy a Ket. 148. § (1) bekezdése alapján mind a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, mind a felügyeleti szerv felfüggesztheti a végrehajtást. A Ket. 115. §-ának (5) bekezdése szerint a jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a megsemmisített, megváltoztatott döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is fontos a jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén annak vizsgálata, hogy pl. a teljesítésre kell-e új határidőt megállapítani, illetve rendelkezni a költségek megtérítéséről. VII.6. Ügyészi intézkedések, határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján E kérdésekben a gyermekvédelmi és gyámügyi jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak. VII.7. Semmisség A Ket. 121. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést is semmisségi okká minősítsen. Ilyen törvényi előírás a gyermekvédelem területén jelenleg nincs.

54

VIII. Végrehajtás VIII.1. A végrehajtás elrendelése Változatlanul érvényesül az a szabály, hogy ha az alapeljárás kérelemre indult, akkor a végrehajtási eljárás is csak kérelemre indulhat. A gyermekvédelemi, gyámügyi eljárásban is ez a szabály érvényesül. Így pl. a kapcsolattartás végrehajtása csak kérelemre rendelhető el, míg az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat végrehajtását hivatalból kell elrendelni, ha a gyermek a megszabott határidőig nem érkezik meg a gondozási helyére. A végrehajtás elrendelése végzéssel történik. A Gyerm. pontosító szabálya szerint 2009. október 1-jétől a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelem visszavonása jogvesztő hatályú [Gyer. 33. § (3) bek.]. A Ket. jogorvoslati rendszerére tekintettel a tartalmazza a Gyvt. 133/B. §-a, hogy a kapcsolattartás végrehajtására irányuló eljárásban hozott valamennyi döntés ellen fellebbezésnek van helye, amely halasztó hatályú a végrehajtás tekintetében. VIII.2. A végrehajtás foganatosítása A Ket. 131. §-ának (1) bekezdése alapján kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az első fokú hatóság felel a végrehajtásért. A Gyer. a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra speciális rendelkezéseket határoz meg. A Gyer. 16. §-a értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban főszabály az, hogy bizonyos kivételekkel a végrehajtás foganatosításáról abban az esetben is a foganatosítás helye szerinti jegyző gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal járt el. Kivételes szabály vonatkozik az ideiglenes hatályú elhelyezésre: ezekben az ügyekben a gyermek gondozási helyre viteléről a beutaló szerv (jegyző, gyámhivatal, rendőrség stb.) gondoskodik. A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról pedig – függetlenül attól, hogy a kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhivatal rendelkezett – a gyámhivatal gondoskodik. 2009. szeptember 30-áig a Gyer. 16. §-ának (4) bekezdése a „Végrehajtás” alcím alatt, egyfajta különleges szabályként tartalmazta, hogy a gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási bírság, eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző gondoskodik adóügyi hatáskörében. A rendelkezés kormányrendeleti szintről törvényi szintre került. A Gyvt. 133/A. § (7) bekezdése szabályozza immár, hogy a gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási bírság, eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. A behajtásról

55 a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző adóügyi hatáskörében gondoskodik. A behajtás során a jegyző tehát nem gyermekvédelmi, gyámügyi hanem adóügyi hatáskörében jár el. VIII.3. Késedelmi pótlék A Ket. 138. § (1) bekezdése a) pontja értelmében a kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, kivéve, ha törvény másként rendelkezik. A gyermekvédelem területén van eltérő rendelkezés. A Gyvtm. akként módosította a Gyvt.-t, hogy az már egyértelműen rögzíti, hogy a térítési díj és a gondozási díj meg nem fizetése esetén nincs helye késedelmi pótlék megállapításának. VIII.4. Fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtás A Ket.-novella következetesen a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtás definíciót használja az azonnali végrehajtással szemben. A gyermekvédelmi és gyámügyi jogszabályokban is megtörtént erre tekintettel a pontosítás. A terminológiai pontosítás következtében a Gyvt. a) 77. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 80. §-a (5) bekezdésének második mondatában, 83. §-a (3) bekezdésének harmadik mondatában, 152. §-ának (5) bekezdésében az „azonnal” szövegrész hatályát veszti, b) 83. §-a (4) bekezdésében a „helyét azonnali hatállyal megváltoztatja,” szövegrész helyébe a „helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönthet,” szövegrész lép. A terminológiai pontosítás következtében a Gyer. a) 73. § (1) bekezdés f) pontjában, 97. § (1) bekezdés f) pontjában, 97. § (3) bekezdés e) pontjában, 97. § (4) bekezdés e) pontjában, 102. § (1) bekezdés k) pontjában, 114/B. § (2) bekezdés f) pontjában az „az azonnali” szövegrész helyébe az „a fellebbezésre tekintet nélküli” szövegrész, b) 54. 134/A. § (2) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész lép.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtásról a döntés rendelkező részében kell rendelkezni és azt meg is kell indokolni. Fontos kiemelni a Gyvt. Gyvtm-mel beiktatott 133/B. §-át, amely szerint a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban hozott valamennyi döntés ellen fellebbezésnek van helye. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van.

56

VIII.5. A végrehajtás felfüggesztése E körben két dologra hívjuk fel a figyelmet. Egyrészt, hogy a Ket. 148. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtást elrendelő hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a bíróság függesztheti fel a végrehajtást. A felsorolásban tehát a fellebbezés elbírálására jogosult szerv és a felügyeleti szerv is szerepel. Másrészt a Ket. 148. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a végrehajtást fel kell függeszteni, ha azt az ügyész óvásában indítványozza. VIII.6. Külföldi határozat végrehajtása A Ket. 144. § (1) bekezdése értelmében külföldi hatóság hatósági ügyben hozott határozatát törvény rendelkezése, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani. Külföldi határozat végrehajtásánál - ha törvény másként nem rendelkezik, vagy a viszonossági gyakorlatból más nem következik - e törvény szerint kell eljárni. A nemzetközi tartásdíj ügyekben a Gyer. speciális végrehajtási rendelkezéseket határoz meg, csakúgy, mint a Hágai Örökbefogadási Egyezmény kapcsán. Utóbbinál az ágazati minisztérium, mint központi hatóság igazolásának kiadása mindig megelőzi a végrehajtást. A nemzetközi tartásdíj ügyekben pedig a következőket határozza meg a Gyer. 169–170. §-a: „169. § Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó, illetve tartózkodó személy kíván külföldi állampolgár vagy külföldön lakó, illetve tartózkodó személlyel szemben tartásdíj fizetése iránt igényt érvényesíteni, a gyámhatóság tájékoztatja, hogy kérelmével a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulnia. 170. § (1) Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen tartásdíjigény érvényesítése iránti eljárás indul, a kérelmet a) ha az az Amerikai Egyesült Államokból érkezik, az igazságügyért felelős miniszterhez, mint viszonosság alapján eljáró átvevő hatósághoz, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a miniszterhez, mint kijelölt átvevő hatósághoz [az a)b) pontban foglalt hatóságok a továbbiakban együtt: átvevő hatóság] kell benyújtani. (2) Az átvevő hatóság a kérelmet továbbítja az elsőfokú gyámhatósághoz. (3) Az átvevő hatóság megkeresése alapján az eljárás lefolytatására az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén van annak a személynek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, aki ellen az igényt érvényesíteni kívánják. (4) Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy olyan államnak a polgára, illetve lakóhelye vagy tartózkodási helye olyan államban van, amely csatlakozott a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezményhez és a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezményhez, a gyámhatóság eljárása során mindkét egyezményt alkalmazza, továbbá eljár kétoldalú nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján is. (5) A jegyző a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényének érvényesítésével kapcsolatos ügyben a belföldi adós meghallgatásáról soron kívül intézkedik.

57 (6) A tartásdíjigény elismerése tárgyában tartott meghallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a követelés jogossága tekintetében tett, valamint a jövedelmi helyzetre vonatkozó nyilatkozatot, azt az összeget, amelynek a megfizetését vállalták, továbbá a fordítási díj megfizetésére tett kötelezettségvállalást. (7) A belföldi adós, ha a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését vállalta, 3 havonta bemutatja a jegyzőnek a teljesítés igazolását. A teljesítés elmaradása esetén vagy, ha a belföldi adós a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését nem vállalja, a jegyző haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges végrehajtási intézkedések megtétele érdekében. A jegyző a gyámhivatal megkereséséről tájékoztatja a belföldi adóst. (8) A belföldi adós tartási kötelezettségének teljesítése céljából a gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki a magyar bíróság előtt történő perindítás, a megítélt tartásdíj, illetve a tartásdíj hátralékos összegének végrehajtása tárgyában. (9) A gyámhatóság a tartásdíj iránti igény érvényesítése ügyében folytatott eljárási cselekményeiről jelentést tesz a miniszternek.”

VIII.7. Meghatározott cselekmény végrehajtása A Ket. 142. § (1) bekezdése szerint avégrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell megtennie, amely - az eset összes körülményét mérlegelve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban, különösen a kapcsolattartás végrehajtása során fokozott felelősség terheli a gyámhatóságot, hogy megfelelő eszközt válasszon a végrehajtás kikényszerítésére. Mint utolsó lehetőség, természetesen adott a rendőrség közreműködésének igénybevétele. De ez nem feltétlenül szolgálja a gyermek érdekét. Adott helyzet összes körülményének mérlegelésével dönthető csak el, hogy a gyámhatóság pl. a bírságolás akár ismételt eszközével éljen vagy a rendőrség közreműködését kérje.

58

IX. Eljárási költség A gyermekvédelem területén e tekintetben a Gyvt. módosított 133/A. §-ának (6) és (7) bekezdése emelendő ki: „(6) A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit a kirendelést kérelmező szerv viseli. (7) A gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási bírság, eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. A behajtásról a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében gondoskodik.” Felhívjuk a figyelmet a Ket. 156. § (2) bekezdésére, amely szerint a rendőrség igénybevételével kapcsolatos költséget az igénybevételt kérő hatóság megelőlegezi. Tehát, amíg korábban a rendőrség ezt nem számlázta ki, 2009. október 1-jétől ezzel a költséggel a gyámhatóságnak számolnia kell. Különösen fontos lehet ez a meghatározott cselekmény végrehajtásánál, ha az a rendőrség közreműködésével történik. Kiemeljük, hogy az eljárási költség nem feleltethető meg a végrehajtási eljárásban (pl. kapcsolattartásnál) az igazolt költségek viselésével. A költségmentesség tekintetében a gyermekvédelmi jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak. A Ket. 159. § (6) bekezdés értelmében törvény költségmentességet gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére is megállapíthat. A Gyvt.-ben ilyen rendelkezés nincs.

59

X. Elektronikus tájékoztatás A Ket.-novella bővítette a hatóságok elektronikus tájékoztatás-adási kötelezettségét. A Ket. 164. §-a a következőket rendeli el: „(1) A hatóság és a 38/A. § szerinti közreműködő hatóság az elektronikus információszabadságról szóló törvényben meghatározott közérdekű adatokat - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal - az ott meghatározottak szerint teszi közzé elektronikusan. (2) A hatóság és a 38/A. § szerinti közreműködő hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás - az elektronikus információszabadságról szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a) az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők nevét, hivatali elérhetőségét vagy az ezzel kapcsolatban felvilágosítást adó ügyfélszolgálat elérhetőségét, b) az ügyintézés jogszabályban meghatározott határidejét, c) az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről szóló tájékoztatást, d) az illetékek és díjak - ideértve a szakhatósági eljárásért fizetendő illetékek és díjak - meghatározását, valamint a lerovásuk, befizetésük módjáról szóló tájékoztatást, e) az ügyek intézése során az elektronikus kapcsolattartásról, így különösen a központi rendszer igénybevételének feltételeiről, az eljárás megindításához szükséges kérelem és más beadvány, nyomtatvány, űrlap, informatikai alkalmazás elérhetőségéről, kitöltésének módjáról, továbbításáról szóló tájékoztatást, f) az elektronikus kapcsolattartáshoz az ügyfélkapu létesítéséről szóló tájékoztatást és g) az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályairól és az üzemzavarról szóló tájékoztatást. (3) A hatóság a teljesítményének és hatékonyságának mérésére ügyforgalmi statisztikát készít, amely ügycsoportonként és összesítve is tartalmazza az összes ügy számát, ezen belül az első fokon jogerőre emelkedett határozatok számát, a jogorvoslat során megváltoztatott határozatok számát, a határidőn túl intézett ügyek számát, ügyenként az ügyintézési határidő túllépésének mértékét, a hatósággal szemben benyújtott kártérítési igények számát, a felügyeleti intézkedések, valamint az ügyintézési határidő túllépése miatt a hatóság vezetőjével szemben kezdeményezett fegyelmi eljárások számát. Az ügyforgalmi statisztika egyéb, a hatóság vezetője által meghatározott más

60 statisztikai adatokat is tartalmazhat. Az ügyforgalmi statisztikát a hatóság az ügyfélfogadására nyitva álló helyiségében is közzéteszi. (4) A hatóság és a 38/A. § szerinti közreműködő hatóság köteles arról gondoskodni, hogy a közzétett információk hitelesek, pontosak, naprakészek és az interneten keresztül folyamatosan hozzáférhetők legyenek.” E rendelkezés kapcsán különösen a Ket. 164. § (3) bekezdésére hívjuk fel a figyelmet. 2009. október 1-jétől a gyámhatóságnak ugyanis részletes ügyforgalmi statisztikát kell honlapján közzétenni. Felhívjuk továbbá a Ket. 165. § (1) bekezdésében foglalt lehetőségre a figyelmet, amely szerint a hatóság az ügyfelek személyes megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését elektronikus úton vagy telefonon történő előzetes időpontfoglalással teheti lehetővé.