Összegzés:1 -Hermeneutika:görög-hermeneuin-vezetni ,értelemezni,magyarázni szóból ered-az értelmezés tudományos magyarázata. A szöveg és a szöveg olvasója között sokszor évszázados szakadék van ,a távolságnak megfelelıen más-más a mü és az olvasó világa , nyelve, értékrendje.A -A hinduizmus nem egy egységes vallás-filozófiai rendszer. A két fı áramlat (vaisnavizmus és a saivizmus) mellett még számos vallás tartozik ide.a vaisnavizmus nem más mint Visnu ,Krisna, és ezek inkarnációinak imádata. Négy fı áramlata van , melyek közül a gaudiya vaisnavizmus az egyik legkiemelkedıbb. A gaudiya kifejezés egy részrıl utalhat az áramlat életrekeltıjére, Caitanya (1486-1533) szülıföldjére,(Gauda-desá= Bengál), illetve a guda (édesség) fınév melléneves változatára, amely Krisna magasztosságának, hatalmának (aisvarya) tisztelete helyett szeretetének mádhurya(édes,szerelmi viszony)aspektusára helyezi a hangsúlyt. -Caitanya nem más mint Krisnának a Kali yugában megjelenı avatárája (megtestesülése), ÖSSZEGZÉS:3 . Irodalma szimbolikus-szakrális jellegü. kanonizált irodalomnak tekint minden, a meg. A siddhánta, a filozófiai gondolat tisztasága fontosabb a rasánál, az esztétikai funkciónál, mert azokat a mőveket, amelyek alkotást , amely közvetve vagy közvetlenül az Úr dicsıségérıl szól , sruti –mantrának, szentirásnak kell tekinteni, ezért ugyanazok a követelmények vonatkoznak rá, mint más kinyilatkoztatásokra. Ebbıl a vonatkozásból a Caitanyizmus irodalma ugyanabba a Az írás egyben öntisztítás is : az Úrra emlékezés, az Úr kedvteléseiben való elmélyülés(smaranam) folyamata az alkotó lelki fejlıdését biztosítja. -Noha a siddhánta fontosabb a rasánál, az Úr Caitanya azt állítja , hogy szépen megfogalmazott, költıi szavak nélkül lehetetlen Isten birodalmáról beszélni. Ennek oka az, hogy a transzcendens világ tökéletes, s alapeleme, szubsztanciája a mővészet:”ott minden szó egy ének, minden lépés egy tánc”(Brahma samhitá) Ebben az értelemben az esztétikum(rasa) és a metafizikum(siddhánta) összeolvadva, egymástól elválaszthatatlanul elmondani róluk. A spontán istenszeretet, a rágánuga-bhakti szintjén álló lelkek képesek arra, hogy érzékszerveiket a külvilágból visszavonva, lelki identitásukat(siddha-deva) felvéve belépjenek a kevtelésekbe, s arról ,mőveikben beszámoljanak.Ez a lilá-smarana folyamata. Az ily módon nyert, az addig ismertekhez A líra mőnemében a dalok, a pádák,az epikában pedig a kisepikai mőfajok (kávyák,cariták és a hagiográfiák)a legjelentısebbek. A drámák közül Rúpa Gosvámi müvei a legkiemelkedıbbek világban 64-féle fı mővészeti ág létezik, melyek legfıbb mestere maga Krisna és a gopik.A. Amikor magából a mőbıl merítjük a megközelítési módszert, azt a „ráutaltság” hermeneutikájának nevezzük. -A gaudiya hagyomány egyik sajátossága, irodalmi mőként és kinyilatkoztatásként egyaránt értékelhetıek, melyekben az esztétikum és a misztikum teljesen egyybefonódva, az irodalmiságra és szakralitásra vonatkozó kritériumokat egyidejüleg kell érvényesíteni -A gaudiya esztétikában ezeknél a mőveknél minden értelmezés létjogosúltsággal bír, de a megértésnek valamennyi szintje, melyek a hit minıségétıl(illetve a kötıerıktıl) függenek.Nem A megértés hitelességét és folytonosságát a sádhu –guru-sástra elv garantálja. A guru feladata , hogy egy hiteles kommentátori hagyományra (tanitómesteri láncolatra)hagyatkozva a hívı paradigmáját(minta), provizórikus hittel közeledik az alkotáshoz. Ez „a módszertani teizmus” elve, amely egyben garantálja a kinyilatkoztatásként viselkedı irodalmi mő autonomiáját, valamint a nem hívı olvasó belsı integritásának sértetlenségét.
Elıszó Az irás , az irodalom, a lelki élet fontos rész e. 1-MI A SMARANÁM? transzcendetális témákban való elmélyedés(smaranám), 2-MI A SRAVANAM? befogadása (sravanam)által segiti a megtisztulást. Bevezetés: 3-MIT JELENT A KÉRDÉS , ÉS A FELELET EMBERE KIFEJEZÉS? 1-a Kérdés emberét, (aki faggatja a világot, titkait keresi), illetve a Felelet emberét(a hivı, aki úgy érzi isten már megválaszolt mindenre). A Hit és az Ész tudományát fogjuk vizsgálni A hinduizmus elkülönithetı vallásainak összességét vaisnavizmust, a Siva imádó saivizmust, vagy az Anyagi Energiát tisztelı saktizmust. 9-MI A KÖZÖS A VALLÁSOK SOKFÉLESÉGÉBEN? örök és megváltoztathatatlan erkölcsi törvény, rend, sanátana dharma. A sanátana „az aminek nincs kezdete és vége” 10-MIT JELENT A DHARMA SZÓ? :törvény ,rend, kötelesség, illetve arra utal,ami elválaszthatatlan egy bizonyos dolog lényegétıl, ami nélkül a dolog nem létezhet. 11-MIT JELENT A VALLÁS SZÓ? A vallás szón rendszerbe foglalt hitet értünk, 12-MIRE VONATKOZIK A SANÁTANA DHARMA? A sanáthana dharma viszont arra a kapcsolatra vonatkozik, amin nem lehet változtatni . Transzcendencia , az Örök Törvény, 13-MIT JELENT A YOGA ÉS A RELIGIÓ? Yoga(összekapcsolni,) religio (újra összekapcsolni) a folyamat, amely az élılényt dharmájára emlékeztetve újra összeköti a Transzcendenciával. Eszerint a vallás a élet minden területén meg kell mutatkoznia. 14-HOGY NYILATKOZIK MEG A SANÁTANA DHARMA? sanátana dharma isteni megtestesülések (Ráma,Krisna) által nyilatkozik meg,.Néha személyesen száll alá, néha hiteles képviselıjét küldi, 15-HOGY ÉRTELMEZHETİ A TOLERANCIA A HINDUKNÁL? tolerancia:tisztelik a változatosságot, minden hiteles vallás bölcseleti rendszer igazat mond , csupán különbözı részaspektusait világitják meg ugyanannak az egésznek. 16-MIK AZ İSI INDIA LEGLÉNYEGESEBB ALKOTÁSAI? Védák, a Puránák, az Upanisadok ,vagy más bölcseleti müvek találhatók a Mahábháratában, a Rámayánában. 17-MILYEN MAGYAR FORDITÁSOKRÓL TUDSZ? Hamvas(Scientia Sarca), Kodolányi, Várkonyi Nándor(Pl,Sziriát oszlopai,Németh László(Ghandi halála). Szabó Lırinc és Weöres Sándor költészetében érzékelhetı.Míg az elsı költı a Kérdések embere maradt az utóbbi elmélyült a Feleletben.Weöres Jayadeva müvét a Gita – govindát költıien adja vissza . A vaisnava kultúra 18-MI A VAISNAVIZMUS? A vaisnavizmus a hinduizmus egyik legfıbb Krisna,Ráma,Visnu vagy más isteni inkarnációk imádatára épülı monoteista vallási filozófia irányzata. a négy Védára, a puránákra, az upanisadokra, a Rámayána és a Mahábhárata cimü eposzokra támaszkodnak.A
vaisnava filozófia a Bhagavad gita avagy a „Magasztos szózata”, amelyet India Bibliájának is szoktak nevezni. A legkésıbbi szövegrészek keletkezését az i.e. 2. századra áramlat(sampradáya)létezik. 19-MILYEN SAMPRADÁYA)LÉTEZIK 1-Srivaisnava sampradáya, képviselıje Rámánuya, központjai Dél-Indiában Srirángamban és Trirupatiban vannak. 2-Nimbárka nevéhez füzıdı Kumára sampradáya 3-Rudra sampradáya Visnusvámi és Vallabhácárya vezetésével 4-Brahmá-Mádhva Gaudiya sampradáya , amely a hagyomány szerint a Brahmá által Visnutól a teremtés elején megkapott tudást, többek közt az áramlat legjelesebb képviselıi ,Madhva és Caitanya révén viszi tovább. 20-MIT TUDSZ A VAISNAVIZMUS MÜVÉSZETÉRİL? A vaisnavizmusnak kiváló szanszkrit és más indis nyelven(hindi, bengáli) irott irodalma van, és jelentıs a zene és táncmüvészete is. A müvészetük fénykorát a dél indiai alvárok tevékenysége , a 16-17. sz.i észak indiai bhakti mozgalom, valamint a 192o.századi újkori Caitanya mozgalom jelentette. E tanulmány a bengáli (gaudiya) vaisnavizmus, más néven Caitanyaizmus irodalmi hagyatékát mutatja be 22-KIK ALKOTTAK CAITANYA ELİTT? A Gitá –govinda költıje Jayadeva valmint Candidása személyében már alkottak jelentıs vaisnava költık Bengálban, Caitanya megjelenése mégis új korszakot hozott. 23-MILYEN MŐFAJOK JELENTEK MEG? Az istenszeretet(bhakti) érzésének központba helyezése élénkitıleg hatott, új müfajok születtek(biográfia). , virágzásnak indult a drámairodalom, a himnuszköltészet, szanszkrit nyelvü tudományos munkák jelentek meg. Caitanya megjelenése után bárhol a világon 24-MIT JELENT A HERMENEUTIKA? Hermeneutika:görög-hermeneuin-vezetni ,értelemezni,magyarázni szóból ered-az értelmezés tudományos magyarázata .A hermeneutika azt vizsgálja, milyen módozatai lehetnek a megértésnek és milyen feltételekkel valósulhat meg a mü és a 26- MILYEN JELENTİSÉGE VAN ISTEN KOSZAKONKÉNTI MEGJELENÉSÉNEK?. kinyilatkoztassa az adott kor számára számára szóló utasitásokat, és vallásgyakorlási folyamatát.A Bhágavata purána megemliti 27-MILYEN TRANSZCENDENTÁLIS JELENTİSÉGE VAN CAITANYÁNAK? 28-MILYEN MISZTIKUS OKA VAN MÉG CAITANYA MEGJELENÉSÉNEK? : Caitanya azonos Krisnával, aki Goloka Vrndávanába él, vele vannak örök társai, Rádhá ,Krisna megtestesült boldogság szeretet energiája a legkiválóbb. Rádhá az aki İt a legjobban szereti ,s . Hogy megtapasztalja Rádhá boldogságát rejtett inkarnációként Rádhá hangulatában ,saját bhaktájaként jelent meg. 30-CAITANYA MELY MŐVEKET TEKINTETTE A LEGJELENTİSEBBNEK? a Bhagavad gitát és a Bhágavata puránát (Srimad Bhágavatam) tekintette a legfıbbnek. ”Az istent több úton is meg lehet közeliteni, de csakis a szeretet utján lehet elérni” 31-MIT JÓSOLT CAITANYA? el fog terjedni a Szent Név (Hare Krisna mahámantra), és tanitásait mindenki ismerni fogja. késıbb Bhaktivinoda Thákura hozzáférhetıvé tett ezt a tudást, Bhaktivedánta Svámi Prabhupáda tette:1965.-ben elhagyta Indiát, s Amerikába ment , hogy átadhassa Caitanya tanitásait.
A bengáli vaisnavizmus jelentısége 32-MI JELLEMZI A BENGÁLI VAISNAVIZMUST? 1-Az Istenség Személyiségének eredeti formája Krisna ( 2-Az acintya bhedabheda filozófiája3-Caitanya nem más mint Krisna Kali yugában megjelenı avatárája, aki bhakta alakjában Rádhá hangulatában jön el4-Az Istennel való kapcsolatokban mádhurya –rasa a legmagasztosabb , ennek legfontosabb aspektusa a vipralambha, az elkülönülésben érzett szeretet. 33-MILYEN OKOK MIATT TERJEDHETETT EL? -mindenre kiterjedı filozófiai rendszert közvetitett, a logika eszközével 3.fejezet A bengáli vaisnavizmus irodalma 34-MIT ÉRTÜNK BENGÁLI VAISNAVIZMUS FILOZÓFIÁJA ALATT? milyen elemekbıl épitkezik a gaudiya vaisnavák világfelfogása.Koronként, közösségenként és személyenként mást értünk alatta, más –más müvek kerülnek bele ebbe az irodalmi kánonba.(azon müvek összessége, amelyeket az adott közösség az adott pillanatban a legfontosabbnak tart,amelyeket rendszeresen olvas,oktatási intézményekben népszerüsit.) Jelentıs különbség mutatkozik a nyugati és a keleti kultúrákbna született müvek irodalmi fikciójában is(kitalálás-a világ és a valóság megjelenitése az irodalmi müvekben) 35-NORTHROP FRYE HOGY KATEGORIZÁLJA DRÁMA KÖZPONTI HİSEIT? Northrop Frye kanadai irodalomtudós elemzést végez, három kategóriába osztja a drámai müvek középpontjában álló hısöket: 1-jobb,erısebb nálunk 2-azonos szinten van velünk 3-rosszabb,alantasabb nállunk Az ókori eposzok ,középkori legendák központi figurái, -a hıs- minıségileg magasabbrendü a többbi emberhez , és a környezetéhez képest(isteni vagy félisteni) s története mitosz,(mitikus formula) , -vagy pedig fokozatilag emelkedik ki a többiek közül, de környezetébıl nem.(ı a vezér , a hıs lovag, a szent),s a története hıseposz vagy legenda (romantikus formula) 36-MILYEN MIMETIKUS MÓD A REALISTA MÓD? Az elsı mimetikus mód a realista mód, a realista regény és a legtöbb komédia módja. Itt a hıs sem másokhoz, sem környezetéhez képest nem magasabbrendü, hanem közülünk való. 37-MI TARTOZIK AZ IRONIKUS FIKCIÓHOZ? Az ironikus fikcióhoz tartozik pl. az abszurd dráma , ahol a hıs alantasabb nálunk.A fikció a keleti kultúrában nem jutott messzebb a mitikus és a romantikus formulától. léteznek modern hıstipust megidézı müvek. 38-MI JELLEMZİ A GAUDIYA VAISNAVA IRODALOMRA? hiányoznak a modern müfajok.Nagyon erıs a kötıdés a tradiciókhoz, amelynek lényege a változatlanság, a Transzcendencia örök ismétlıdése is átélése.A gaudiya közösség még most is a vallásos misztika világát éli. 39-MIRE TÁMASZKODIK AZ IRODALMI HAGYOMÁNY? modernitás elıtti mimetikus módú müvészetbıl táplálkozik.Kiemelt ihletforrásként kezeli pl. az ısi hindu eposzokat, a Bhagavad gitát, a Bhágavata puránát.(ennek 1o.
krisna lilláit bemutató Énekét). A központi figura vagy maga Isten, vagy annak inkarnációja,vagy egy megtisztult szent vaisnava. 42-MI A MŐVÉSZET CÉLJA? nıi principiummal rendelkezı (prakrti)lélek szerelmes vágyódásának felébresztése Isten(a férfi purusa )iránt.A müvészet funkciója, hogy a jiva, a lélek úrrá lehessen a materiális lét gyötrelmein. Az információs, az etikai és az esztétikai érték együttesen van jelen a müvekben. Az ismeretszerzés,a nevelés, a gyönyörködtetés egyaránt fontos.A bengáli vaisnavizmus irodalmának alapelve a siddhánta (a metafizikai tudás) és a rasa(esztétikai megjelenités) egysége. 4-MI A SMARANAM,SRAVANAM? Istenrıl való hallás,olvasás(sravanam)az Istenre való emlékezés smaranam.Az alkotótevékenység:smaranam, a befogadás a sravanam,ilyen értelemben az irodalom müvelése-befogadása a bhakti yogához tartozik.Az irodalmi mü a Transzcendencia fontos 48-KIK LEHETNEK ALKOTÓK A VAISNAVA KUTÚRÁBAN? alkotót siksa gurunak,hiteles tanitónak tekintik, és személyes példával kell állnia a közönsége elé.Mélyen vallásos ,makulátlan lelkü vaisnavának kell lennie a szerzınek, de legalább arra kell tartani, 49-MILYEN KÖVETELMÉNYEKNEK KELL MEGFELELNIÜK? Követelmény: a vaisnava szabályzóelvek követése -,tiszta erkölcsü élet, -nevek rendszeres kántálása(japázás) .-egy hiteles láncolathoz kell tartoznia ,és követnie kell a tanitó utasitásait, - el kell nyernie más vaisnavák kegyét. -Közvetitenie kell a Transzcendens és az immanens világ között. -Az irás az önmegtisztitás, a sádhana bhakti folyamatának része,smaranam. 50-SOROLJ FEL NÉHÁNY TÖKÉLETES BHAKTÁT! Rupa gosvámi , Krsnadása Kavirája és Bhaktivinoda Thákura tökéletes bhakta volt, kiváló jellemmel. Rupa kezdetben miniszterként ,késıbb Krsnadásához hasonlóan aszkéta szerzetes lett, Bhaktivinoda 11 gyerekes családapaként élt köztisztviselıként élt. A hagyomány szerint ezek lelkek a valóságban Krisna örök társai a transzcendens Vrndávanában, akik az Úr megjelenésekor vele tartottak Rupa svarupája Rádhá szolgálólánya, Rupá manjári,Bhaktivinodát Kamala manjárival azonositják, míg Krsnadása identitásáról megoszlanak a vélemények. Rúpa Gosámi(1489-1568) Bhágavata –siddhántáról.(Ekkor Caitanya behatolt Rupa szivébe –felhatalmazta ,hogy megértse mindezt)E tanokat késıbb a Bhakti-rasámrta-sindhu müvében rendszerezte Caitanya kérésére.(az odaadó szolgálat szintjei,és a rasák (izek,kapcsolatok leirása) 1593.-ban megépitette Rádhá a govindaji templomot , . Több mint százezer szanszkrit vers terjedelmü életmüvét tizenhat kötetbe foglalta .Ide soroljuk a Bhakti –rasámrta – sindhut,a gaudiyáknak szánt utmutatást, az Upadesámrtát, a drámáit, Lalitá-mádhavát, és a Vidagdha –mádhavát ,és más költıi alkotásokat,pl.Uddhava –sadesát, a Pádyávalit, és a Dála –keli kaumudit.Drámaelmélettel foglalkozó müve Nátaka-candriká . Krsnadása Kavirája .Fımüvét a Caitanya Caritámrtát a vaisnava közösség kérésére 9o évesen irta .A Kavirája, a költık királya cimet a filozófus, Jiva Gosvámi ajándékozta neki.
Bahaktivinoda Thákura Könyvei:Krisna –samhitá, Kalyana –kalpatura dalgyüjteményét ,s Sajjana cimmel kiadta az elsı vaisnava lapot.Nyomdát is létrehozott. A Jaiva Dharma c.filozófiai müve végigutaztatja a jivát a filozófiai gondolkodás lehetıségein.İ a nitya-siddha ,az örök felszabadult lélek.A bhakti lendületét fia Bhatisiddhhánta Sarasvati Thákura vitte tovább ,aki tanitómestere lett Bhaktivedanta Svámi Prabhupádának. 52-MILYEN KÖLTİKET ISMERSZ A VAISNAVA TRADICIÓBÓL? Válmiki, a Rámayána irója ,Jayadeva, a Gita govinda költıje, Tulsidása a hires drámairó. KÖLTİISÉGET?Goloká Vrndávana a müvészet tökéletességét testesiti meg. „Minden szó egy élet, minden lépés egy tánc”A tiszta lelkü költı meditációjában belép ebbe a világba , s leirja amit tapasztal.Ha az ember nem tud költıi képekben gondolkodni, nem tudja értékelni a kedvteléseit végzı, és rasáit élvezı Krisnát.Krisna egyik neve: uttamasloka,-„az, akit válogatott költemények dicsıitenek".Hiteles bhakták irhatnak transzcendentális müveket. 5.fejezet A mő Az alkotás folyamata 55-MILYEN LELKI FEJLETTSÉGI SZINTEK JELLEMZIK AZ ALKOTÓKAT? megtisztúlt irók és az afelé Vyésadeva ,Válmiki látták az urat meditációjukban , aki intelligenciájukat szanszkrit versek megalkotására késztette.Rúpa és Sanáta Gosvámi is közvetlen lépett Rádhá és Krisna kedvteléseibe, 56-MIT JELENT A MISZTIKUS TAPASZTALAT? misztikus tapasztalat-A Bhágavata –purána beszámol Krisna liláiról, de ezek folyamatosan zajlanak .A misztikus tapasztalat Caitanya szerint annak köszönhetı, hogy a suddha-sattva belép a hivı elméjébe.Ez nem más mint Krisna energiájának esszenciája, 57-MIT TESZNEK LEHETİVÉ A BHAKTA TULAJDONSÁGAI? Úrra függessze elméjét és intelligenciáját.Ezt az intelligenciát Caitanya Caritámrtában Caitanya subuddhinak, magasabb rendü megértıképességnek ,misztikus intuiciónak" nevezi, amely lehetıvé teszi a reálisabb megtapasztalást. lélek transzcendes tudásra tesz szert elmét az istenszeretetbe meriteni(bhakti yogena manasi) 58-KI IRTA A LEGJOBB TEOLÓGIAI ÖSSZEGZÉSEKET? A két legfontosabb teológiai összegzés Rupa Bhakti –rasámrta-sindhuja és Ujjvalanilamanija. 59-HOGY LEHET ELÉRNI A MISZTIKUS TAPASZTALATOT? a siddhit,a misztikus tapasztalat tökéletességét kell elérni egyfajta „létra” segitségével. meditációban a lelki megvalósitás révén az alkotó látja az Urat és megnyilvánulnak elıtte az Úr eddig ki nem nyiltkoztatott lilái, cselekedetei.Ez a lilá-smarana ( a vizualizáció és meditáció )folyamata.Isten liláiba csak a spontán ragaszkodást érzı, rágánuga bhakti szintjén lehet. 60-MILYEN MŐVEK SZÜLETTEK A LILA SMARANA ÚTJÁN? Jayadeva Gosvámi Gitá-govindája is(Caitanya kedvenc költeménye volt).A gaudiya vaisnavizmus részének tekintik, bár korábban élt a költı,a müvek a gaudiya tanok lényegét alkotó mádhurya –bhaktit mutatja be. 62-MIBEN VOLTAK TERMÉKENYEK A VAISNAVA ALKOTÓK? A bengáli vaisnava alkotók termékenyek voltak a dal-és himnuszköltészet és a drámairodalom terén, az epika vonatkozásában inkább a filozófiai-teológiai értekezések és a hagiográfia számottevı.A lirai költészet kapcsolódik a zenei hagyományokhoz.
java egyszerü szerkezetü, könnyen dalolható formában iródott.Témáik voltak a filozófiai igazságok bemutatása,Rádhá és Krisna szerelme,Caitanya dicsısége 63-SOROLJ FEL NÉHÁNY ALKOTÓT? : Narottama dása, Govinda dása, Candrasekhara, Vásudeva Ghosh, Jnánadása, Srinivása, Rupa és Bhaktivinoda Tradición kívől ismert a rádzsput költını,Mirá Krisna iránti szerelmérıl szóló dalairól. 64-MIT TUDSZ A SARANÁGATIRÓL? behódolást saranágatinak hivják, ez Bhaktivinoda ötven költeménybıl álló dalfüzérének is a cime.A költı saját élete történésein keresztül vezetei be a befogadót a saranágati útján. 65-SOROLD FEL A SZENTIRÁSOK LEFEKTETETT LÉPÉSEIT! alázatosság,- önvaló átadása,- az Úr mint fenntartó elfogadása, -Krisnába mint védelmezıbe vetett hit,- lemondás a tiszta odaadást gátló cselekedetekrıl,-a kedvezı viselkedés elfogadása, -vágyódás az isteni szolgálat , -és a lelki tökéletesség után.A költemények Krisnához szóló imák, fohászok. 66-MI A LILÁ-SMARANA FOLYAMAT LÉNYEGE? A költı a lilá-smarana folyamatát követve valamelyik gopi személyiségébe helyezkedik.A misztikus tapasztalat során a költı –lélek felveszi a siddha deháját, a Transzcendensben elfoglalt helyét, eredeti lelki testét,Krisna örök kedvteléseiben játszott szerepét, svarupáját. Ily módon behatol az Úr kedvteléseibe mint pl. tehénpásztorlány..Fontos a megfelelı napszak megfelelı helye. A rágánuga bhakti szintjén álló misztikus ismeri saját szerepét, svarupáját, s meditációban ezt az alakot veszi fel. A gaudiya költık a lelki énjüknek tartott nıi identitásukban , legtöbbször mint Rádhá szolgálói jelennek meg. A lila smarana a misztikus költészet lényege.A költı saját helyzetének kinyilatkoztatásán keresztül tudósit isten birodalmából. Az epikus hagyomány A nagyepikai mőfajok jelenléte nem meghatározó. 67-MI JELLEMZİ A JAIVA DHARMÁRA? Bhaktivinoda Jaiva Dharmája végigviszi a fıhıst lehetséges világfelfogásokig, míg megérkezik a bhakti yogáig.Irodalmi jelentıségnél fontosabb a filozófiai fejtegetés. 68-MILYEN EPIKAI MŐVET ISMERSZ CAITANYÁVAL KAPCSOLATBAN? .Pl.Rúpa Gosvámi :Hamsdutája és az Uddhava –sandesa. E két utóbbi mő a szanszkrit irodalom elterjedt dúta-kávya müfajához tartozik mely a Kálidása Meghadúta(Felhıhirnök) c. mü által vált ismertté. 69-MILYEN MÜFAJ A DÚTA-KÁVYA? A dúta –kávya egyfajta khanda -kávya ,rövidebb költıi alkotás, amely a mahakávyával ellentétben egyetlen szerelmi vagy vallásos témát ir le. Az úgynevezett stotrák vallásos khanda kávyák közé tartozik.pl.Rúpa Utkalikávallarija ,Raghunátha Vrajavilása stavája. 70-MI JELLEMZI A DÚTA-KÁVYÁT? Az erotikus, vagy szerelmi dúta kváya 1oo-15o verset tartalmaz, s témája az, hogy egy szerelmes hirvivıt(nem emberi lényt)küld kedveséhez.Kálidása emlitett kávyájában ezt a szerepet egy felhı tölti be, Rupa müveiben Krisna rokona, Uddhava, illetve egy hattyú(hamsa). másik jellegzetessége a hirvivı által megtett út leirása, ami a cimzett megjelenitésével végzıdik, illetve az üzenetnek az átadása,.Minden egyes vers önnálló egységet képez(mint minden szanszkrit verses mőnél),mint az érzelmek és szituációk miniatür képei. 71-MIRİL SZÓL A LEGENGAIRODALOM? A legendairodalom is termékeny-Caitanya és társai életét örökitették meg.
72-SOROLD FEL AZ ÉLETRAJZI MŐFAJOKAT! Tipikusan indiai hagiografikus módszerü életrajzi müfajok a cariták, a mahátmyák, és a kadácák(naplók) 73-MI A HAGIOGRÁFIA? Szentek életét megjelenítı irodalmi mőfaj .A hagiográfia Caitanya halála után jelent meg, ahol az ı személye és a vele kapcsolatos történések fontosak.Caitanya minden mozzanata, szava tette, az ideális vaisnava példáját adja. 74-SOROLJ FEL KIEMELKEDİ MŐVEKET! Hét kiemelkedı mü Caitanyával kapcsolatban : Murári Gupta - Sri Krisna Caitanya Caritámrtája (szanszkrit nyelven) ,amelyet a szerzı Caitanya társa életében elkezdett. A másik szerzı: Kavi Karnapura-Caitanya Caritámrta Mahákávya, és Caitanya Candrodaya-nátaka.A többi négy bengáli nyelven iródott hasonló cimü müve(65.o.)A biográfiák irói nem tudósok voltak, hanem bhakták. 75-JELLEMEZD A CAITANYA CARITÁMRTÁT! A Caitanya Caritámrta , a legkésıbben keletkezett biográfia.Szerzıje nem találkozott Caittanyával,5o évvel fiatalabb volt, de a legjobb müvet irta meg , mert a hagiográfiák közül ehhez készült kommentár.Nem annyira irodalmiságában van az ereje ,hanem skolaszticizmusában, mert egyúttal bemutatja vaisnavizmus filozófiáját-Hét évig iródott a mő,egy teológiai iskola dokumentumának számit. 76-HOGY ITÉLTÉK MEG CAITANYA HELYZETÉT? diskurzus tárgya volt.Voltak akik ansávatárának, azaz Krisna részleges megnyilvánulásának , mások avatárának , isteni megtestesülésnek tekintették, aki a Kali –yugában yuga-avatáraként jelent meg.Murári Gupta mindkét verziót emliti.A többbség Istennek tartja, és az ı híve egy személyben az odaadás(visaya) és tárgya(ásraya) is egyben. 77-MILYEN MŐVEKHEZ FŐZİDIK A BENGÁLI VAISNAVIZMUS DOGMATIKÁJA? A Jiva Gosvámi Sat –sandarbhája, valamint Rupa Bhaktirasámrta-sindhuja és Ujjvala –Nilamanija révén már rendelkezésére állt a vaisnava filozófia tudományos és teológiai summázata a Caitanya Caritámrtá megirásához. 78-MILYEN JELENTİSÉGE VAN A CAITANYA CARITÁMRTÁNAK? mint kanonizált biográfia a vaisnavizmus újszövetségének tekinthetı. bár az alkotás több kötetbıl áll ,a spirituális lényeg a fontos. Bhaktivedánta Svámi szerint: caitanya –életerı, carita-jelleg, amrta-halhatatlan, az életerı természete a halhatatlanág. 79-MILYEN RÉSZEKRE OSZTHATÓ A KÖNYV? 1.Caitanya a gyermek és ifjúkora(ádi –lilá) 2-késıbbi cselekedetei, zarándoklatai(Madhya –lilá) 3-a Puriban töltött eksztázis évei. Krsnadása meditációban belépett a Caitanya lilákba és pontosan rögzitette ıket. A dráma .Krisna isteni identitását a párbeszédekkel, történésekkel ,feszültséggel, harmóniával teljes lilái révén nyilvánítja meg, így a vaisnavák szivesen alkalmazzák a dráma mőnemét. 80-MILYEN EREDETE VAN A DRÁMÁNAK? A dráma (nátya ) mitológiai eredetü, az Úr Brahmá az Univerzum teremtıje hivta életre Az elsı szinházi elıadást Indrának a mennyek királyának udvarában tartották. Brahmá megkérte Bharata Munit, hogy állitsa össze a dráma elméleti tudományát a Nátya sástrát.A mü versbe szedve iródott. 81-HONNAN VANNAK A NÁTYA ELEMEI? A Nátya elemei a négy Védából vannak
-a recitálást-a RG-védából -a dalt,dallamot-a Sáma védából -a cselekményt-a Yájur –védából -az érzelmeket-az Atharva védából veszi. 82-A DRÁMA MELYIK RÉSZE SZÓLT ISTENNEK? A nandi-sloka , a dráma bevezetıjében elhangzó invokáció az istenség, az elıadás végsı élvezıje számára iródott. 83-MI AZ ELVÁRÁS ÉS MI A TILTÁS A DRÁMÁVAL KAPCSOLATBAN? elvárás a vallásos érzület, téma lehetett bármi ami az univerzumban elıfordult, de Bharata Muni tiltja a promiszkuitás, a gyilkosság megjelenitését. . A vers , a zene, a vizuális megjelenités a vallásos drámát nagyon hatásos eszközzé tesziA Nátya-sastrában a dráma szinházi megjelenitése körvonalait is maghatározzák. 84-MI A DRÁMAELİADÁS NÉGY KATEGÓRIÁJA? A drámaelıadás négy kategóriája: 1-váciká-a hangképzés, az intonáció és a beszédtechnika 2-angika-a test és a végtagok mozgása, a pózok és a gesztusok 3-áhárya és nepathyaga –az arcfestés, a jelmezek , a diszletek 4-sattvika-a szinész tudata, melynek az adott résznek és érzelemnek megfelelıen kell lennie 85-MILYEN HİSEI LEHETNEK A DRÁMÁNAK? Négyféle hıs lehet: Nemes (dhirodátta), játékos(dhira-lalitá), békés,nyugodt(dhira-prasánta), és erıszakos(dhiroddhata) 86-HÁNY SZAKASZBAN BONTAKOZIK KI A CSELEKMÉNY? A cselekmény öt stádiumon keresztül bontakozik ki: 1-prárambha-azaz a hıs vágyának kinyilvánitása 2-prayatna- a hıs lépéseket tesz célja felé 3-prapytása-a hıs akadályokkal találja szemben magát 4-niyatápti—sikeres erıfeszitések után közel a cél 5-phalágama-a hıs erıfeszítéseit siker koronázza 87-MI A KIBONTAKOZÁS ÖT ELEME? Bhárata öt fı elemet emel ki a cselekmény kibontakozására: 1-az elején el kell vetni a magot(bijá) 2-öntözéssel a mag kihajt, gyümölcsöt hoz 3-az öntözı elemet –bindhunak nevezik 4-a cselekmény kibontakozását egy alárendelt témaszál(pataka)segíti 5-a bija, a bindhu és a pataká segitségével eljön a kifejlett,állapot, a kibontakozás. 88-MIT TUDSZ A SANDHIKRÓL? Bhárata Muni leirja a sandhik, kapcsolódási pontok tudományát,amely az egységgé állást segítik.Öt ilyen sandhit nevez meg, amelyek további hatvannégy alcsoportra(sandyanga) oszlanak.. 89-MIT JELENT A RASA TEÓRIA? A rasa-teória jelenti a müvészet alapját –Esztétikai tapasztalás,élvezet, elragadtatás, érzelemek-et értenek alatta.A Taittiriya –upanisadok kijelentik: a végsı igazság-rasa, ami nem az esztétikai megtapasztalással, inkább a végtelen örömmel és boldogsággal hozható összefüggésbe. 90-MI A TRADICIONÁLIS DRÁMA CÉLJA?
nem az hogy történelmi tényeket rögzitsen, hanem hogy a belsı eseményeket megragadja. érzelmi tapasztalatok valóságát kifejezze.Bharata megalkotta a rasa és a bháva érzelmek koncepcióját., a rasa pedig a vibhávák, az anubhávák, és a vyabhicárik egyesülésébıl keletkezik. A kiváltó okot vibhávának, a fizikai hatásokat anubhávának, az érzelmi –gondolati állapotot vyabhicárini-bháváknak nevezi 91-HOGY VÉLEKEDIK ABHINAVAGUPTA A RASÁRÓL? Bharata utáni esztéta :Abhinavagupta, aki szerint .a rasát nem lehet létrehozni,, inkább megnyilvánul,a vibháva, az anubháva és a vyabicári elıidézi, hogy a befogadó elméjében felébredjenek olyan finom mentális benyomások, amik eddig szunnyadtak, a befogadó belép a mő világába. A két világtapasztalat bizonyos feltételek mellett kioltja egymást, míg a vibhávák stb. felébresztik az elmúlt benyomásait egy mély érzésnek(stháyibháva), amely nem kötıdik sem a valóság, sem a mő világához, sem személyhez. A befogadó a vásanák, a vibhávák,anubhávák, és vyabhicárik hatására kiszabadul a tudati kötöttségek alól. 92- MILYEN STHÁYIBHÁVÁKAT ISMERSZ? Többféle stháyibháva lehetséges : Szerelem(rati)-szomorúság(soka)-bátorság(utsáha),amelyeknek a rasa megfelelıi—az erósz(srngára),együttérzés(karuna),hısiesség(vira) 93-MILYEN VÉLEMÉNYEKET ISMERSZ A RASÁVAL KAPCSOLATBAN? Visvanátha szerint a rasa nem más mint egy önmegnyilvánuló öröm, élvezet- tudat amelynek lényege egy evilágon túli döbbenet, rácsodálkozás(camatkára). Bhoja nevü király szerint : karmától és vallásos cselekedtei minıségétıl (punya) függ.A legfejlettebb rasa az intenziv szeretet a prema. 94-RÚPA HOL FEJTETTE KI DRÁMAELMÉLETÉT? Rúpa a Bhakti –rasámrta-sindhu mővéért a rasácárya, a rasa tudomány kiváló mővelıje cimet kapta. A Nátaka –candriká munkájában a Lalitá –mádhaván keresztül mutatja be a rasa teóriára épülı drámaelméletét. 95-MILYEN JEGYEI VANNAK A NÁTAKÁNAK? A Nátaka (hısi szinjáték) jegyei : 1- Van benn egy hıs,nemes(dhirodátta)személyiség 2-a legjellemıbb érzés(rasa) , a szerelmi(srngára) vagy a hısi (vira).az emlitett mő Krisna ifjukori társai, Rádháráni,és a pásztorlányok szerelmes vágyakozását irja le. 3- a témának vonzónak, édesnek kell lennie(ifjúkori szerelem) 4-Minden strukturális elemnek megfelelıen kell kapcsolódnia.(sandhik) 5-minden szereplı szerepének , státusának megfelelı nyelvet kell beszélnie(a nık a prákrit, a férfiak a szanszkritot) 6-öt, de legfeljebb tiz felvonásból állhat 7-költıinek és hibátlannak kell lennie, örömöt és boldogságot kell okoznia, nem lehet szomorúa vége. 96-MIT MOND RUPA A KRISA RATIRÓL? Rúpánál az irodalmi mő befogadóját(sahrdaya) a vallásos bhakta váltja fel, s a fı stháyibháva, a krisna –rati, azaz a Krisna iránti feltétlen ragaszkodás. Rúpa szerint a krisna –rati más stáyibhávákkal ellentétben nem megnyilvánul, hanem úgy tesz mintha megnyilvánulna. A krisna –rati önmegnyilvánuló, ı a saját oka és elızménye. 97-MILYEN SZINTÜ INTENZITÁSA VAN A RATINAK? Amikor a rati szilárddá válik prema lesz belıle.Az intenzitás növekedését szimbolizáló létra: 1-sneha-a spirituális szeretet sürüsödni kezd
2-mána-rejtızködı érzelem 3-pranaya-mély bizonyosság 4-anurága-az az állapot, amikor a szeretett fél örökké újnak tetszik 5-mahábhava- az érzés annyira intenziv és összetett, hogy minden túlzó érzés egyszerre van jelen benne. Az Ujjvala -nilamani szerint ez olyan mint amikor a cukornádból szirup lesz, majd melasz késıbb barna cukorkristályok , aztán kristálycukor,porcukor, végül kandiscukor. Rupa e szinteket együttesen nevezi stháyibhávának, a szakadatlan istenszeretetnek.Amikor ez az odaadó szolgálat folyamataival keveredik , azt vibhávának,anubhávának, és vyabhicárinak nevezik. 98-MILYEN TIPUSAI VANNAK AZ ANUBHÁVÁNAK? Az anubháva tipusai pl.a tánc, az éneklés,, a földön való hempergés,a kiáltozás,az ugrálás,a zihálás, dülöngélés és csuklás. 99-MIT JELENT A SATTVIKA? Bevezet egy új fogalmat is a sattvikát, amely az érzelmek hatására kiváltott fizikai jelekre utal(ájulás,stb.) 100-HOGY KAPCSOLÓDIK A RASA ÉS A STHÁYIBHÁVA? A stháyibháva Rúpánál a még nem tapasztalt rasa, a rasa pedig a megtapasztalt Stháyibháva. A krisna –ratinak megfelelı rasa a bhakti rasa. A bhakti rasa megtapasztalása különbözik minden más rasától, mint a vallásos élmény az esztétikai élménytıl. 101-MILYEN TIPUSAI VANNAK A KRISNA RATINAK? A krisna –ratinak öt tipusa van: 1-semleges vonzódás (sánta) 2-szolgai hüség(dásya) 3-barátság(sakhya) 4-szülıi szeretet(vatsalya) 5-szerelem(mádhurya) 102-MILYEN KÖZVETLEN RASÁK VANNAK? :nevetés, csodálkozás, hısiesség, szánalom, düh, szerencsétlenség,félelem Az odaadó szolgálat öt közvetlen ize állandóan jelen van a bhakta szivében , a hét közvetett érzelem bizonyos körülmények hatására erısebbnek mutatkozik, majd eltünik. A Brahma samhitá , Brahmá szájából elhangzó fohászokat rögziti, leszögezi, hogy Krisna ánanda-cinmáyá-rasa, azaz minden boldogság, tudás forrása. 103-JELLEMEZD AZ ÖT ELSİDLEGES BHAKTI RASÁT! ,megfigyelhetı, hogy az istenszeretet magasabb szintjein az Istenség aisvarya(fenség, hatalom, magasztosság) aspektusa fokozatosan eltünik, helyébe a vonzó, spontán , feltétel nélküli ragaszkodást kiváltó aspektusa , a mádhurya kerül. 1-A semleges istenszeretet-(sánta –rása)kapcsolata ..İk mindig közömbösek az anyagi dolgok iránt, az Úr fenségét tarják nagyra. Ám a vaisnava tanitók nem tartják nagyra a sánta rasát 2-A transzcendentális vonzalom , szolgai hangulat(dásya rasa) A bhaktákat tisztelettel vegyes vonzalom füzi Krisnához. A semleges vonzódáshoz a szolgálat vágya is csatlakozik. 3-A transzcendentális baráti odaadás(sakhya-rasa) A semleges vonzódás, a szolgai áhitattal és a baráti érzésekkel keveredik. Isten és bhaktája között közvetlen viszony van. Itt a felek egyenló szinten vannak, az aisvarya eltünik.Rupa három csoportba osztotta ıket
1-azok, akiket örök barátság főz krisnához 2-akik kiváló félistenek 3-tökéletessé vált bhakták Ez utóbbi csoportban vannak akik : –a-mindig ellátják tanácsokkal b-akik szeretnek vele tréfálkozni c-akik természetüknél fogva egyszerüek 4-A szülıi szeretet(vatsalya-rasa) ez a szint Krisnának olyan bhaktákkal való viszonyában nyilvánul meg, akik feljebbvalóiként pl. apjaként, anyjaként jelennek meg. Néha a szolgai, baráti,szülıi szeretet ize keveredik egymással. 5-Odaadó szolgálat a szerelmi kapcsolatban(mádhurya-rasa) Amikor egy megtisztult lélek szerelemmel vonzódik Krisnához. ezek a szerelmes érzések a legkevésbé sem anyagiak, szerelem ösztönzı erıi Krisna társai, akik nagyon kedvesek neki, pl. Rádhá és bensıséges barátnıi.Krisna a szerelem eredeti tárgya(ásraya), s a lelkek,, különösen a gopik pedig a szerelem alanyai(visaya) Rádhá a gaudiya teológiában Krisnának , minden energia forrásának(saktimán) megtestesült gyönyör és boldogság energiája(hládini –sakti) 104-SOROLD FEL RÁDHÁNI 25 TULAJDONSÁGÁT! Rádháráni 25 tulajdonsága: 1-nagyon édes 2- mindig üde és fiatal 3-szeme nyughatatlan 4-ragyogóan mosolyog 5gyönyörü áldásos vonalak ékesitik 6-testének illatával boldoggá teszi Krisnát 7-nagyon szépen énekel 8-beszéde elbővölı 9-jól ért a tréfához, és a kedves beszédhez 1o-nagyon alázatos és szerény 11- mindig végtelenül kegyes 12-ravasz 13- ügyesen végzi kötelességét 14-szégyenlıs 15-mindig tisztelettudó 16- mindig nyugodt 17-mindig komoly 18-tudja hogy kell élvezni az életet 19az eksztatikus szeretet legmagasabb szintjén áll 2o-İ Gokula szerelmi kedvtelésének kútfeje 21-İ a leghíresebb az alázatos bhakták között 22-nagyon gyengéden bánika az idısekke23-teljesen átadja magát barátai szeretetének 24-İ a legfıbb gopi és 25-Krisnát mindig irányitása alatt tartja. 105-MILYEN SZERELMI KAPCSOLATOK LÉTEZNEK? A szerelmi kapcsolatnak két fajtája van 1-vipralambha-a távollét során érzett szerelem – 2-samphoga-közvetlen kapcsolatban érzett szerelem 106-MI A VIPRALAMBHA? Vipralambha-ez a bhakti legmagasabb szintje, ahol a bhakta eléri Krisnát, a bhakta szerencsétlennek érzi magát, mert az Úr nem törıdik vele. (Mádhavendra Purinál Caitanya tanitójánál mutatkozik meg, de Caitanya is szimbolizálja,aki mindig Rádháráni hangulatában fordult az Úrhoz) Az elkülönülés érzése az az eszköz, amely frissen tartja a kapcsolatot. A vipralambha érzése elıidézhet egyfajta szent ırületet(divyonmána) A Lalitámádhava feltárja Rádhá ırült érzéseit 107-MI A DIVYONMÁNA? Divyonmána állapotát a világi emberek nem értik,vannak olyan eljárások, amelyekkel el lehet dönteni, az illetı valóban szent vagy csak ırült? A gaudiya hagyományokban ezek a sattvika –bhávák , a belsı érzelmek fizikai szinten megjelenı spontán reakciói.Caitanya olyan eksztatikus szimptómát mutatott be, amilyet senki nem látott(egyszerre örömöt és fájdalmat érzett) TÁBLÁZAT A 83.-84. OLDALON!!!! 109-MIVEL KEZDİDNEK A HOSSZABB MŐVEK?
invokációval (mangalacarana)kezdıdnek,aminek célja, hogy az alkotó a lelki tanitómesterre ,az Úrra ,és híveire emlékezzen , hogy segítsék alkotása folyamata elıl az akadályokat. 110-MILYEN RÉSZEI VANNAK? Az invokáció része: -a tárgy meghatározása(vastu nirdesa) -az áldáskérés(ásirváda) -a hódolat felajánlása(namaskára) 111-MIT JELÖL MÉG AZ INKOVÁCIÓ? A mangalacarana továbbá megjelöli a mü fıbb témáit(abhideya), közli, hogy mit kap az olvasó ha követi a müben leirtakat(prayojana), valamint ügyel arra milyen képesitésekkel kell rendelkezniük a befogadóknak, hogy a mő feltáruljon elıttük(adhikára) 112-MINEK TEKINTI A RÁMAYÁNÁT A VAISNAVA KULTÚRA? A Rámayánára a vaisnava kultúra mint kinyilatkoztatás tekint, Válmiki , aki lejegyezte transzcendentalista volt, az interpretator ,Krishna Dharma, a parampará következtetéseivel egyeztetve üzenetként közvetitit a témát. A vaisnava irodalmi szövegek kinyilatkoztatásként való értelmezése miatt hasonló kritériumokat állit fel a hagyomány mint a szentirások esetében. 113-MILYEN ÉRTELMEZÉSE VAN A BHAGAVAD GITÁNAK? Bhagavad gitán keresztül megérthetjük a caitanyaizmus hermeneutikáját. bhakti, az istenszeretet tudománya szükséges a forditáshoz. Bhaktivedanta Svámi szerint :hinni kell Krisnában(sraddhá) hogy megérthessük. 114-MILYEN ÉRTELMEZÉSMÓDOK LÉTEZNEK? A történészt csak a puszta szavak értelmezése érdekli, történelmi összefüggésekkel, az ezoterikus hagyomány kizárásával. Történeti kritikai módszer:a módszertani ateizmus elvére épült tudományos elmélet. A sraddhá Visvanátha Cakravarti elemzése szerint nem jelent feltétlen fejlett hitet Az irodalmi mő kontextusában(fizikai helye) az legalább a befogadás idejére behelyezkedve a vaisnava hagyomány paradigmájába. 115-MITİL FÜGG A MEGÉRTÉS SZINTJE,? hit 118-MI A DISKURZUS? Különbözı korokban , különbözı beszédmódtipúsok, diskurzusok élnek, amelyek meghatározó látásmódok. A diskurzust nem csak tudjuk, hanem éljük is,meghatározza ítéleteinket, cselekedeteinket, anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Világnézettıl független megközelítés nincs, Viszont a vaisnava tradició diskurzusát alkalmazzuk, ha egyes irók ,müvek helyét próbáljuk meghatározni 119-MILYEN HELYZETBİL ÉRTELMEZHETÜNK? .A 121-HOGY BEFOLYÁSOLJA AZ ITÉLETEKET AZ ANYAGI KÖTİERİK? nem a „hiszem,mert értem”, hanem a „hiszem,hogy értsem” attitüdje vezet megfelelı megértéshez. 122-MIT JELENT AZ EGZEGÉZIS? Egzegézis:szentirás –értelmezés,egzegéta:értelmezı. Az egzegéta terve fontosabb , mint a munkaeszközei, módszerei. 123125-MILYEN SAJÁTSÁGA VAN A VAISNAVIZMUSBAN AZ IRODALMI ALKOTÁSOKNAK ?
esztétikum és a misztikum egyidejü jelenléte legalább a befogadás idejére,provizórikus ,megelılegezett hittel(sraddhá. )Ez az Ész és a Hit dialógusán alapuló módszertani teizmusnak nevezett értelmezıi magatartás biztosithatja ezt az ideálisnak nevezett egyensúlyt.
