Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák II. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK

nyelv2-1-30-juditos:Elrendezés 1

10/24/2010

9:43 PM

Page 1

MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák II. osztálya számára

MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre II. ročník gymnázií a pre II. ročník stredných odborných škôl

TERRA vydavateľstvo, s. r. o.


10/24/2010

9:43 PM

Page 2

Autori − Szerzők:  PhD. Uzonyi Kiss Judit, PaedDr. Csicsay Károly Fotográfie − Fotók: PhD. Uzonyi Kiss Judit

Lektorovali − Lektorálták: Mgr. Mária Gubík, Mgr. Mónika Kulcsárová

„Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-12950/46675:6-919 zo dňa 16. októbra 2012 ako učebnicu maďarského jazyka pre 2. ročník gymnázia a stredných odborných škôl s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov.

Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma 2012.október 16-án 2012-12950/46675:6-919 szám alatt mint magyar nyelvtankönyvet a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák 2. osztálya számára. A jóváhagyás érvényessége: 5 év. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv.

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Prvé vydanie − Első kiadás: 2012 Vydalo: TERRA vydavateľstvo, s r.o., Janáčkova 2, 81108 Bratislava Tel. /fax: 00421 02 45988308, e-mail: [email protected], Internet: www.terra-bratislava.sk

Za vydanie zodpovedá: Mgr. Alžbeta Tóthová, konateľka Terra vydavateľstva, s. r. o.

Dizajn:  Donátprint, Hamuliakovo, Apáczai Kiadó, Celldömölk ISBN 978-80-8098-109-9

–2–


10/24/2010

9:43 PM

Page 3

Tartalom Bevezetés ............................................................................................... 5 Útmutatások a csoportban végzendő munkához ............................... 6

SZÖVEGTAN (Uzonyi Kiss Judit)....................................................... 7 A szöveget alakító tényezők ...................................................................... 7 A szöveg mikroszerkezete ............................................................ 9 A szöveg makroszerkezete ...........................................................12 A szövegösszetartó erő .........................................................................15 A globális kohéziót biztosító eszközök ........................................15 A lineáris kohéziót biztosító eszközök ........................................19 A szöveg jelentése ....................................................................19 A mondatok szerkesztése, szórendjük alakulása a szövegben ......21 Összefoglalás ..........................................................................................22

A szövegtípusok (Uzonyi Kiss Judit) .....................................................24 A leíró szövegtípus .......................................................................25 Az elbeszélő szövegtípus .............................................................30

RETORIKA (Uzonyi Kiss Judit)...........................................................32 Az érvelő szövegtípus ..................................................................32 A beszédmű előadása ...................................................................34 Az érvelés; az érvelő szöveg felépítése .......................................35 Tanácsok a vitán alapuló feladatokhoz .........................................39 A szóbeli és írásbeli érvelés szövegtípusai (Uzonyi Kiss Judit)...........41 Beszédművek szóban és írásban ..................................................41 Nyilvános célra, írásos formában készülő szövegek ....................41 Nyilvános célra készülő, szóban elhangzó szövegek ...................47 Összefoglalás ...............................................................................52

A SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA ÉS RÉTEGZŐDÉSE (Uzonyi Kiss Judit) ....................................................................... 56 Állandósult szókapcsolatok (Csicsay Károly) ........................... 58 Szótárak (Csicsay Károly) ........................................................... 62 A nyelvváltozatok ................................................................................ 64 A rétegnyelvek (Uzonyi Kiss Judit) ............................................. 65 A nyelvjárások és a nemzeti nyelv (Uzonyi Kiss Judit) ............. 68 A magyar szókészlet változása (Uzonyi Kiss Judit) ................... 70 A szóalkotás módjai (Csicsay Károly) ................................................. 73

SZÓFAJTAN (Uzonyi Kiss Judit) ......................................................... 80 A szófajba sorolás szempontjai .................................................... 80 –3–


10/24/2010

9:43 PM

Page 4

I. Az ige (Uzonyi Kiss Judit ................................................................... 84 Az ige grammatikai kategóriái (Csicsay Károly).......................... 86 II. A névszók (Uzonyi Kiss Judit) .......................................................... 89 1. A főnév (Uzonyi Kiss Judit)...................................................... 89 A tulajdonnevek fajtái (Csicsay Károly) ............................... 90 A földrajzi nevek helyesírása (Csicsay Károly) .................... 92 Összefoglalás ....................................................................... 96 Az intézménynevek helyesírása (Csicsay Károly) ................ 97 2. A melléknév (Uzonyi Kiss Judit) .............................................. 99 3. A számnév (Uzonyi Kiss Judit).................................................100 4. A névmások (Uzonyi Kiss Judit)...............................................103 III. A határozószó (Uzonyi Kiss Judit) ..................................................108 IV. Az igenevek (Uzonyi Kiss Judit) ......................................................110 1. A főnévi igenév ........................................................................110 2. A melléknévi igenév .................................................................111 3. A határozói igenév.....................................................................112 V. A viszonyszók (Uzonyi Kiss Judit)....................................................113 1. A névelő ...................................................................................113 2. A névutó ...................................................................................113 3. A kötőszó ..................................................................................114 4. Az igekötő ................................................................................114 5. A segédige ................................................................................114 6. A módosítószó ..........................................................................116 VI. A mondatszók (Uzonyi Kiss Judit) ..................................................118 Összefoglalás ...............................................................................118 Fogalomtár .............................................................................................120 Irodalom .................................................................................................123

–4–


10/24/2010

9:43 PM

Page 5

Kedves második osztályos Tanulók! Az elmúlt évben megismerkedtetek a nyelv szerepével, a kommunikáció fogalmával. Ebben az évben a legszükségesebb elméleti ismeretek elsajátítása mellett sok-sok szövegalkotási feladatot kell megoldanotok azért, hogy minden kommunikációs szituációban és minden szövegfajtában nyelvtanilag kifogástalanul, logikusan építkezve, jól megszerkesztett szöveget alkotva tudjátok megfogalmazni gondolataitokat. A Retorika rész segít felkészülni a nyilvános felszólalásokra, az igazatok melletti érvelésre, és az általatok hibásnak tartott gondolatmenet cáfolására. A tankönyvben találtok tananyagot meghaladó információkat a Ha a tudás milliomosa akarsz lenni... címszó alatt. A Ha szereted a kihívásokat. feladatai gyakran meghaladják a nyelvtan kereteit. Nyelvhasználatotok tökéletesítésének lehetőségét összekötöttük például képzőművészeti, irodalmi, történelmi és földrajzi ismereteitek bővítésével. Ezek a feladatok gyakran igénylik a könyvtár és az internet használatát. Sok kooperatív munkára lehetőséget adó feladatot is találtok. Reméljük, nagyon aktívan vesztek részt a közös munkában, és – ahol lehet – a humort sem mellőzve a lehető legjobb tudásotokat adva segítitek a többieket a tudnivalók elsajátításában. A könyvben a következő jeleket és jelöléseket találjátok:

☺☺ Csoportban dolgozzatok! AkH – A magyar helyesírás szabályai – (Akadémiai helyesírás, csak a 11. vagy a 12. kiadást használd!)

Többször találkoztok a könyvben olyan mondatokkal vagy szavakkal, amelyek előtt csillag (*) áll. Ez minden esetben nyelvtanilag helytelen mondatot vagy szóalakot jelöl. Sok siker kívánunk!

A szerzők

–5–


10/24/2010

9:43 PM

Page 6

Útmutatások a csoportban végzendő munkához A tankönyvben gyakran találkoztok majd olyan feladatokkal, amelyeket közösen, csoportban kell elvégeznetek. Ahhoz, hogy ezek a feladatok nagyon eredményes tanulási módszert jelentsenek, a következőket kell szem előtt tartanotok. A legfontosabb az egymás iránti felelősség. Ügyeljetek arra, hogy a csoport minden tagja részt vegyen a munkában, és tanulja meg az anyagot, oldja meg a feladatot! Ez csak akkor valósulhat meg, ha érzitek azt, hogy együvé tartoztok. Éppen ezért önzetlenül kell segítenetek egymást. Tudnotok kell, hogy mindenki felelős mindenkiért. Aki valamit nem ért, bátran fogalmazza meg a problémáját. Aki tudja a választ, magyarázzon! Ha nem tudja senki, forduljatok tanárotokhoz! Legyetek türelmesek egymáshoz! Ne vágjatok egymás szavába! Ne gúnyoljátok ki társatokat, ha lemarad vagy nem ért valamit! Ösztönözzétek egymást munkára, de ne bántsatok meg senkit eközben! A közös munka során fejlődik az a képességetek, hogy egy kérdést több oldalról közelítsetek meg, és keressétek a helyes megoldást. Olyan, csoportban elvégzendő feladatokkal is találkoztok majd, amelyeket nem a tanórán kell megoldanotok. Ezek általában hosszabb felkészülést igényelnek. Ezeket nevezzük projekteknek. Ilyenkor a következőképp járjatok el: • Készítsetek tervet! Fogalmazzátok meg, mi a célotok és a feladatotok! • Osszátok ki, kinek melyik területen kell adatokat gyűjtenie! • Mindenki dolgozza ki a maga témáját! • Állítsátok össze az anyagot közösen úgy, hogy az osztálytársaitok vagy egy nagyobb közösség előtt bemutatható legyen! • Értékeljétek munkátokat, és ha kell, dolgozzátok át azokat a részeket, amelyekkel nem teljesen vagytok elégedettek! • Készüljetek föl munkátok bemutatására!

Ha egy-egy tananyaggal kapcsolatban ötletetek támad egy projekt lehetőségére, bátran vágjatok bele! Használjátok ki a csoport tagjainak különböző érdeklődési körét! Bevonhattok minden területet: irodalmat, képzőművészetet, természettudományokat stb.

–6–


10/24/2010

9:43 PM

Page 7

SZÖVEGTAN

A szöveget alakító tényezők

Általában gond nélkül meg tudjuk ítélni, hogy mi tekinthető szövegnek, mi nem. Mégis, amikor tudományos pontossággal meg akarjuk határozni azt, hogy mi a szöveg, nehézségekbe ütközünk. A szöveg szavunk a sző igéből származik, valószínűleg a latin textere = sző → textus = szöveg mintájára jött létre a nyelvújítás korában. A szlovák nyelvbe szintén ilyen módon került a text kifejezés a szöveg megnevezésére. Ha tovább keresünk, akkor a textil anyagnév is előkerül, amely utal annak készítési módjára, tehát a szövésre. A szöveg egymás mellett álló mondatokból áll össze, ám mégsem tekinthetjük szövegnek a következő mondathalmazt: Már tudom a 'játssza' és az 'edzi' helyesírását. Körbejárta a tavat. Pista mellélőtt, amikor azt hitte, kifoghat rajtam. Higgyék el, nem hagyja abba! Ugyanakkor szövegnek nyilvánítjuk egy magasban lévő korláton ezt a feliratot: Kihajolni veszélyes és tilos! Mondattanból tanulni fogjuk, hogy, hogy kétféle mondat van. Beszélhetünk a nyelv szabályai szerint szerkesztett rendszermondatról és a szövegben található szövegmondatokról. A rendszermondat betöltheti a szöveg szerepét, hiszen minden szükséges mondatrészt (alanyt, állítmányt, kötelező bővítményeket), ennek következtében minden szükséges információt tartalmaz. Pl.: Kati elindult az iskolából az edzésre. A szövegben a mondatnak már nincsenek pontosan meghatározott szerkesztési szabályai. Egy szó vagy szókapcsolat is átértékelődhet mondattá, egyben a szöveg részévé, ha betölti kommunikatív funkcióját. Sőt, az Elindult Kati az edzésre? kérdésre adott feleletként maga az igekötő is mondatként, tehát a szöveg részeként értelmezhető: El. Tanulni fogjuk, hogy, hogy a nyelv szavai és azok kapcsolatai a mondat szerkesztésekor arra szolgálnak, hogy a világ dolgaira és tényállásaira utaljanak, vagyis visszatükrözzék a világot és annak felépítését. Ami a valóságban nincs egymással kapcsolatban, az a mondatban sem kerülhet abba. Ez azt jelenti, hogy egy mondat megszerkesztésénél tekintettel kell lennünk bizonyos nyelven kívüli tényezőkre is. A szövegek szerkesztésekor a világról való ismereteink még jobban befolyásolják a mondatok formálásának, egymáshoz kapcsolhatóságának lehetőségeit. A szöveg fogalma még inkább függ a nyelven kívüli tényezőktől, mint a mondat fogalma. Két mondat között csak akkor tudunk kapcsolatot találni, ha jelöltjeik, vagyis azok a kapcsolatok, amelyekre –7–

A RENDSZERMONDAT SZÖVEGMONDAT

A MONDAT SZERKESZTÉSE

NYELVEN KĹVÜLI TÉNYEZŐK


A KÖZÖS TUDÁSKERET

A SZÖVEG FOGALMA

10/24/2010

9:43 PM

Page 8

utalnak, a valóságban is összefüggnek egymással. Ami ennek felismerését biztosítja, a közös tudáskeret. Ha ismeritek a közmondást: Májusi eső aranyat ér, és azt is tudjátok, hogy ez a várható termés bőségére utal, akkor számotokra szöveg lesz a következő két mondat: Nem esett májusban. Rossz lesz a termés. Amennyiben nem ismeritek, akkor is kikövetkeztethetitek: az első mondat tartalmából következik a második, tehát a májusi eső és a bő termés összefügg. Ha azonban a következő két mondat hangzik el egymás után, nem tudtok közöttük összefüggést találni, hiszen a valóságban sincs: Nem esett májusban. A nyáron a barátaink a Tátrában nyaraltak. Ez a két mondat ezért nem alkot szöveget. A szövegként való értelmezés tehát a befogadó sokféle előismeretén is múlik. Ezektől függ, hogy egy szöveghez tud-e jelentést rendelni. A szövegalkotáskor bizonyos ismeretekről feltételezzük, azaz előfeltevésünk az, hogy a címzett rendelkezik velük. Ennek megfelelően alkotjuk meg a szöveget. Társalgásunk rendkívül bonyolulttá válna, ha mindig mindent logikai okfejtéssel magyaráznánk meg. Ezt igyekszünk elkerülni. Mindezekből következik az, hogy a szöveg fogalma csak grammatikai alapon nem definiálható. A rendszermondat és szövegmondat közötti különbség következtében grammatikai elemek is válhatnak feleslegessé a szövegben. Nem ismételjük például a mondatok közös alanyát, elmaradhat a közös állítmány is stb. Ilyenkor azonban szövegszinten előforduló nyelvi eszközökkel biztosítjuk a mondatok közötti kapcsolatteremtést. FELADATOK

1. ☺☺ a) A csoport minden tagja olvassa el A szöveget alakító tényezők című leckét! b) Mindenki írjon 5 kérdést, amelyek segítségével ellenőrizhető: mindenki megértette-e az olvasottakat! c) Felváltva tegyétek fel a kérdéseiteket, és nevezzétek meg, kitől várjátok a választ! 2. ☺☺ Beszéljétek meg, milyen kommunikációs szituációban hangozhatnak el a következő mondatok! a) Egy postás éppen most hozott egy számlát. b) Egy postás éppen most hozta a számlát. c) A postás éppen most hozott egy számlát.

–8–


10/24/2010

9:43 PM

Page 9

A szöveg mikroszerkezete A szöveg terjedelmétől függően kisebb és nagyobb szerkezeti egységek, úgynevezett mikro- és makroszerkezeti részek alakulnak ki. (A szöveg terjedelmét a szövegtípus határozza meg, amelyről majd később tanulunk.) A szöveg minimális egysége a mondat. A mondatszövegek (feliratok, útbaigazító táblák stb.) a legegyszerűbb struktúrát jelentik. Pl.: A boltba kutyát bevinni tilos! Ha egymás után több mondatot mondunk, akkor azok között tartalmi–logikai kapcsolatnak kell lennie. A mondatok tehát a mellérendelés típusai és szabályai szerint kapcsolódhatnak csak egymáshoz, egy vagy több mondattömböt alkotva. A mondattömböt a jelentéstanilag és nyelvtanilag szorosabban összetartozó mondatok alkotják. Egy mondattömb általában addig tart, amíg a mellérendelő kötőszók kitehetők a mondatok között. Leggyakrabban kapcsolatos, ellentétes, következtető és magyarázó, ritkábban választó logikai viszony van a szöveg mondatai között. Például: Péter nem szereti a matematikát. Nem érti az összefüggéseket. Nem tudja felismerni a logikai menetet. Nem is sokat foglalkozik vele.

A SZÖVEG SZERKEZETI EGYSÉGEI

A MONDAT

A MONDATTÖMB

A mondatok között a következő kötőszókat használhatnánk: 1 Péter nem szereti a matematikát. 2(Ugyanis) Nem érti az összefüggéseket. 3(Ezért) Nem tudja felismerni a logikai menetet. 4(Ezért/Így) Nem is sokat foglalkozik vele. [1

2

3 ]

4

A képlet alapján látható, hogy az első mondatot magyarázza a második, amelynek tartalmából következik a harmadik mondat. A zárójel, azaz a mondatok tömbösödésének ábrázolása azért szükséges az első, a második és a harmadik mondat esetében, mert mindegyik mondat tartalmából következik az utolsó megállapítás: Nem szereti, tehát nem foglalkozik vele; nem érti az összefüggéseket, tehát nem foglalkozik vele, nem tudja felismerni az összefüggéseket, tehát nem foglalkozik vele. Az írott szövegben a mondattömbök általában bekezdéseket alkotnak. Egy mondattömb legtöbbször egy bekezdésként épül be a szövegbe. A szöveg alapvető szerkezeti egysége tehát az egy téma köré szerveződő bekezdés, amelyet adott szituációban egy szó vagy mondat is képviselhet. –9–

A MONDATOK TÖMBÖSÖDÉSE

A BEKEZDÉS


mondatfonetikai eszközök: pl. a hanglejtés, hangsúly, szünet 1)

A BEKEZDÉSEK SZEREPE

A TÉTELMONDAT

10/24/2010

9:43 PM

Page 10

A bekezdés egységének jelzésére mind szóban, mind írásban több eszközünk van. • Szóbeli közlésben a mondatfonetikai eszközökkel1 élünk, amelyek közül néhány átértékelődik szövegfonetikai eszközzé. A bekezdés előtt nagyobb szünetet, ún. hatásszünetet tartunk, a bekezdés végén lelassítjuk a tempót. A szöveg legfontosabb mondanivalóját hordozó mondatokat, mondatot vagy mondatrészletet nagyobb hangsúllyal, magasabb hangfekvéssel emeljük ki. A hangsúly ilyenkor átértékelődik szöveghangsúllyá, mert az egész mű tematikai egységének kifejezését szolgálja. • Írásban a bekezdést, magától értetődően, beljebb kezdéssel jelöljük. A különböző szövegtípusokban a bekezdésnek a versszakok vagy a paragrafusok is megfelelnek.

A bekezdések elválasztják egymástól a téma egyes részleteit, amelyek természetesen általában összefüggnek egymással, de egy-egy új gondolatsor jelölésére szolgálnak. (Az esetleges kitérőt is bekezdéssel érzékeltetjük.) Bekezdés nem minden szövegben fordul elő, tehát nem általános érvényű szövegsajátosság. Elsősorban a szépirodalmi és a tudományos szövegekben van jelentőségük. A bekezdés legfontosabb információt tartalmazó mondata (mely a szervező mondat) a tételmondat. Ez általában a bekezdés első mondata, bár helye nincs megszabva. Elhelyezkedhet a bekezdés közepén vagy végén is. A tételmondat megkeresése segítheti a vázlatkészítést, kisebb-nagyobb változtatással alkalmas vázlatpont megfogalmazására. FELADATOK

1.

Állapítsd meg a következő szövegrészlet mondatai között lévő logikai viszonyt! Milyen kötőszókat használnál, ha egyetlen mondattá alakítanád ezt a mondattömböt? „Régente azt írták volna a meseírók, hogy Szindbád gonosz emberek kapzsisága miatt veszítette el vagyonát. Pedig nem így történt. Szindbád a maga könnyelműsége és kapzsisága miatt ment tönkre. Szíriai kereskedőkkel kockázott, s a perdülő kockán elúszott Szindbád vagyonkája, hajója, selyemköpenye. Kifosztott koldusként tekergett az éjszakában, és valóban igen céltalannak látta az életet, melyhez pedig mindig ragaszkodott.” (Krúdy Gyula: Szindbád útja a halálnál)

– 10 –


2.

3.

4.

10/24/2010

9:44 PM

Page 11

Karikázd be ceruzával az igaz állítások betűjelét! A) A mondatokra a szövegben pontos szerkesztési szabályok érvényesek. B) Nyelven kívüli tényezők is szerepet játszanak a szöveg szerkesztésében. C) A szövegként való értelmezés nem függ a befogadó előismereteitől. D) A szöveg fogalma grammatikai alapon nem definiálható. E) A szöveg minimális egysége a bekezdés. F) A szöveg mondatai között csak kapcsolatos viszony lehet. G) A szóbeli szövegben a bekezdéseket nem érzékeltetjük. H) A bekezdés legfontosabb információt tartalmazó mondata a tételmondat. I) A bekezdések egy-egy új gondolatsor jelölésére szolgálnak. J) Egy mondat sohasem töltheti be a szöveg szerepét. A hamis állításokat írd át a füzetedben igaz állításokká!

a) Állítsd sorrendbe a képhez kapcsolódó mondatokat, majd állapítsd meg, milyen kötőszókat lehetne közéjük tenni! b) Melyik mondatot nem tudtad felhasználni? Mi ennek az oka? c) Készíts a képhez aláírást!

• • • •

Régóta szerettem volna megnézni a sivatagot, és közelről látni tevéket. Egész nap az ide látogató turistákkal köröznek a nagy melegben. Most is igen kevés idejük volt a pihenésre. Megérkezésünk után az idegenvezető különböző fakultatív programokat ismertetett velünk. • Tavaly Tunéziában nyaraltam. • Kassa1, ahol az idegenvezető született, nagyon szép város. – 11 –

Kassa/ Košice 1)


10/24/2010

9:44 PM

Page 12

• Amikor megérkeztünk a beduinok táborához, láttunk egy távozó csoportot. • Megállapítottam, hogy nehéz a sivatag hajóinak az élete. A szafarit választottam. • A buszból kiszállván megpillantottam a tűző napon fekvő tevéket.

Ha szereted a kihívásokat...

1. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, kik a beduinok! 2. Készíts (vagy készítsetek) projektet választásod (vagy választásotok) szerint arab ország(ok)ról, történelmükről és kultúrájukról!

A szöveg makroszerkezete

BEVEZETÉS

TÁRGYALÁS

BEFEJEZÉS

A szöveg bekezdései mint mikroszerkezeti egységek tovább épülnek makroszerkezeti egységekké. Már az antik retorikák elkülönítették a három makroszerkezeti egységet: a bevezetést, a tárgyalást és a befejezést. A bevezetés a téma fölvetése vagy hangulati indítása. Amint elnevezése is mutatja, csak bevezetőül szolgál, tehát rövidnek kell lennie. A bevezetés felvázolhatja azokat a kérdésköröket, amelyekről szó lesz, bemutathatja a szereplőket, az időpontot vagy a helyszínt is. A jó bevezetés nagyon fontos, mert itt lehet megnyerni a hallgatót vagy az olvasót. Itt kell felkelteni az érdeklődését, és itt lehet az érzelmeire hatni. A mesék esetében a bevezetés igen fontos eszköze a légkörteremtésnek, hiszen rögtön a mese világába emeli a hallgatót, s tulajdonképpen kötött is: Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egyszer/élt egyszer... A tárgyalás a legterjedelmesebb és tartalmilag a legfontosabb makroszerkezeti rész. Ez tartalmazza a téma alapos kifejtését: a dolgok leírását, a történések elbeszélését vagy az álláspontok melletti érvelést stb. Ennek megfelelően a mondanivaló fő rendezőelve lehet az időbeli vagy a térbeli előrehaladás; egy tételből kiindulva bizonyíthatunk vagy cáfolhatunk, vagy a lényeges pontok köré csoportosíthatjuk mondanivalónkat. A tárgyalás terjedelmét a műfaj szabja meg. Általános szabály azonban az, hogy világos és logikus legyen, és ne tartalmazzon szószaporítást. A befejezés a tárgyalásban kifejtettek következményét, összefoglalását, érzelmi lezárását adja. A mesék esetében ez is kötött: happy enddel (szerencsés vég) zárulnak, vagy az erkölcsi tanulságot vonják le. A befejezés nagyjából a bevezetővel azonos hosszúságú. A fenti makroszerkezeti részek közül legalább egyet minden szövegnek tartalmaznia kell. Csak bevezetést tartalmaznak például a plakátok, – 12 –


10/24/2010

9:47 PM

Page 13

melyek különböző rendezvényekre hívják fel a figyelmet: Január 29-ig zajlik Pozsonyban1) a Mesterek és tanítványaik című fotókiállítás a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

– a makroszerkezeti részek a kontextusba (szövegösszefüggésbe) ágyazódnak be. – A belső kontextus az, ami a szövegben nyelvileg megfogalmazott, vagy mögöttes tartalomként felfejthető. Irodalmi alkotások esetében a mű elemzésével jutunk el a mögöttes tartalomhoz, a mindennapi beszédben pedig a mondatfonetikai eszközök átértékelhetik a közlés jelentését. – A külső kontextus a szövegben nincs megfogalmazva, csak rajta kívüli forrásból ismerhető meg, ám szorosan hozzátartozik a szöveghez. Egy-egy irodalmi alkotás megértéséhez – a témától függően – szükség lehet életrajzi adatokra, történelmi események ismeretére, irodalmi irányzatok jellemzőire, más szövegekkel való kapcsolatteremtésre, azaz intertextuális 2) vonatkozásokra. Nagyon lényeges, hogy csak azt tekintsük külső kontextusnak, ami valóban hozzátartozik a műhöz. Ha például Babits Mihály Jónás könyve című művéről kell beszélnünk, ami szövegen kívüli tényezőként fontos, az a Bibliából Jónás próféta könyve. Lényeges továbbá az a történelmi kor, amelyben Babits a művét írta, valamint Babits háborúellenes magatartása. Semmiképpen nem kell szólni a költő többi életrajzi adatáról.

FELADATOK

1. ☺☺ a) A csoport minden tagja olvassa el A szöveg makroszerkezete című leckét! b) Írjatok az olvasottak alapján igaz és hamis állításokat! c) Felváltva olvassátok fel állításaitokat, és nevezzétek meg azt a csoporttársatokat, akinek el kell döntenie: igaz-e vagy hamis az állítás! 2. Keresd meg a szövegek tételmondatát! (Mindegyik Márai Sándor Füves könyv című művéből való.) a) Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk után a halál tenne pontot. Csak a halál érzelgés, félelem és oktalan gyávaság nélkül való tudata ad életünknek és írásunknak igazi magatartást. Végzetesen kell élni és írni, tehát nyugodtan, nagyon figyelmesen, egyforma erővel figyelve a világra és önmagunkra, értelmünkre és szenvedélyeinkre, az emberek szándékaira és a mindenséghez való kapcsolatainkra. Ez az egyetlen emberhez méltó – 13 –

1) Pozsony/ Bratislava

KONTEXTUS BELSŐ KONTEXTUS

KÜLSŐ KONTEXTUS

2) intertextualitás: szövegek közöttiség; különféle szövegek közötti kapcsolatok létrejötte (pl: utalás, hasonlóság)


10/24/2010

9:47 PM

Page 14

magatartás: többet Isten sem kíván tőlünk. S nincs nagyobb bűn és hiúbb kísérlet, mint többet vagy mást akarni, mint amit Isten kíván tőlünk. b) Mikor a hatalmasokkal állasz szemközt, gondolj mindig arra, kiktől kapták ezek az emberek hatalmukat? S mit is tehetnek ellened? Elvehetik javaidat, szabadságod vagy életedet? És aztán? Parányi mikroba, fertőző baktérium is elveheti életed, mely törékeny és mulandó, mint a rovarok élete. Nem, a leghatalmasabb úrnak sincs igazi hatalma lelked fölött, s ezért tehetetlen, ha te igazságos vagy, s ő igazságtalan. Csak akkor tehet ellened valamit, ha téged bűnben talál, s ő igazságos. Ezért ne arra gondolj, mit mondasz majd a nagy úrnak, hogyan viselkedel: csak arra gondolj, hogy szabad vagy, amíg igazságos vagy, s a nagy úr tehetetlen igazságod ellen.

3. ☺☺

Beszéljétek meg, ki melyik mondatot jelölte meg tételmondatként a 2. feladatban! Eltérő megoldások esetén alakítsatok ki közös megoldást!

4. ☺☺ Tagoljátok makro- és mikroszerkezeti részekre a következő szöveget! Beszéljétek meg, hol lehetséges több megoldás! A balek tücsök

Élt egyszer valahol egy tücsök. A hangyák felfedezték, hogy a tücsök nagyon szépen tud hegedülni. Arra is rádöbbentek, hogy zeneszó mellett jobban megy a munka. Megkérték hát a tücsköt, hogy muzsikáljon nekik, amíg ők dolgoznak. A kis állat igent mondott. Reggeltől estig húzta a hangszerén annak ellenére, hogy időnként már nem érezte az ujjait. Ráadásul éjjel is folytatnia kellett a zenélést, mert hamar ráuntak egy-egy darabra a hallgatói. Megtanult több Chopint. Felvette a műsorába Beethovent. Csajkovszkijtól is elsajátított néhány darabot. És persze Mozart sem maradhatott ki a műsorból. Ezalatt a hangyák az igazak álmát aludták. Reggelenként a mi kis tücskünk irigyen nézte kipihent társait. Úgy gondolta azonban: fel kell áldoznia magát azért, hogy a boly tagjai vidáman gyűjthessék be a télre valót. Meg ő egyedül van, ezek a rovarok meg százával nyüzsögtek körülötte. Beköszöntött a tél. A hangyák téli pihenőre vonultak, s a muzsikus egyedül maradt. Ekkor ébredt rá: neki nincs mit ennie, hiszen nem volt ideje a téli tartalékról gondoskodni. Bekopogott hát hangyáék ajtaján. Kérte őket: juttassanak neki is az élelemből. Edd a sajátodat! – mordultak rá a hangyák. – Miért nem dolgoztál a nyáron? Nem láttad, mit összerohangáltunk mi addig, amíg te a farönkön ülve szórakoztál? A zenész döbbenten távozott. Miközben korgó gyomorral az utolsókat rúgta, Chopin egyik mazurkáját dúdolgatta. Hátha meghalni is könnyebb lesz zeneszó mellett.

– 14 –


10/24/2010

9:47 PM

Page 15

A szövegösszetartó erő

A szöveg fogalmának tisztázása kapcsán már volt arról szó, hogy egy szöveg mondatai között csak akkor tudunk kapcsolatot teremteni, ha az általuk jelölt tartalom a valóságban is kapcsolatban van egymással, illetve ha ismerjük a kommunikációs szituációt, amelyben a mondatok elhangzanak. A közlésfolyamat általános meghatározóin túl azonban még egyéb, részben nyelvtani, részben jelentéstani tényezők is szerepet játszanak a szöveg megszerkesztésekor. Jellegzetes hatásuk a szövegöszszetartó erőben, a kohézióban nyilvánul meg. A szövegek előrehaladását egyik mondatról a másikra kényszerítő erők formálják. Ezek attól függnek, hogy melyik információt vezettük már be, melyik folytatódik, és melyik hogyan van kidolgozva. A szövegösszefüggést biztosító elemek hatósugara szerint kétféle kohézióról beszélhetünk: • A globális kohézió a szöveg egészére kiterjed. • A lineáris kohézió a szövegben való előrehaladást biztosítja, vagyis a szöveg kisebb egységei közötti összefüggést teremti meg.

A kétfajta kohéziós erő a szöveg minden részét áthatja: a mondatok szigorúan beszerkesztettek.3) Ez azt jelenti, hogy nemcsak az jellemző a szöveg mondataira, hogy a grammatika szabályai szerint vannak megszerkesztve, hanem az is, hogy mindegyik a közlés egy részletét önti szavakba.

A globális kohéziót biztosító eszközök

A szöveg egységes jelentését a téma adja, fenntartását a globális kohéziós erő biztosítja. A globális kohézió létrehozásának legfontosabb eszközei a téma azonosságán túl a cím és a kulcsszók, amelyek kialakítják a témahálózatot.

Nem minden szövegnek van címe. A feljegyzések, a beszélgetések, de a sajtóhírek is kezdődhetnek rögtön a lényeggel. A rövid üzenetek első mondataként elhangzó megszólítás a közlésfolyamatban a kapcsolatfelvétel szerepét játssza, ugyanis nem rendelkezik a cím rámutató vagy előremutató erejével: Mama! Edzésre mentem! 7-re jövök! Ugyanakkor József Attila Mama című versének esetében a cím kifejezi, hogy ez a szöveg a mamáról szól. Rámutató funkciója van, a szövegre mint egészre utal, ezáltal megteremti a globális kohéziót. – 15 –

A SZÖVEG SZERKESZTÉSÉBEN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK A SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ, A KOHÉZIÓ

A GLOBÁLIS KOHÉZIÓ A LINEÁRIS KOHÉZIÓ

beszerkesztettség: szövegtulajdonság; egy kisebb szövegegységnek a nagyobb szövegegységbe való beépítettsége 3)

A CÍM


10/24/2010

9:47 PM

Page 16

A cím esetleg tipográfiai eszközökkel emel ki: a RÉghymesE régi zenészekkel újságcím arra utal, hogy a cikkben a Ghymes együttes történetéről lesz szó. (A Ghymes szlovákiai magyar zenekar.)

A cím azt is sugallhatja, hogy milyen hangulatú lesz az írásmű. Ha a sportoldalon a Fő erényünk a szerencse volt címet olvassuk, valószínűleg ironikus, talán kissé kesernyés beszámoló következik valamely csapat vesztes mérkőzéséről. 1) Galánta/ A figyelemfelkeltés érdekében a címekre a hiányos szerkesztés a jelGalanta lemző, például: A kapcsolat napja; Kórusfesztivál Galántán;1) Jótékonysági aukció. Ritkább a teljes mondatból álló cím: Tavaszig csak hatvannal hajtson; Hatalmas energia szabadul fel; „Betett” a víz a városoknak is stb. A többmondatos cím a felvilágosodás korában volt divatban: Tariménes eljut Totoposzba, – hol Arténist megisméri; a kastély, királyi kert s vendégség leíratnak (Bessenyei György: Tariménes utazása). AZ ALCÍM

KULCSSZÓK

A cím alá írhatunk alcímet is. Ennek főleg akkor van jelentősége, ha a főcím nem tájékoztat pontosan az írás témájáról. Szabolcsi Miklós irodalomtörténésznek Fiatal életek indulója címmel jelent meg kötete. Mivel ez egy regény címe is lehetne, szükséges a témát megvilágító alcím: József Attila pályakezdése. Az alcím kiegészítheti a főcímet, magyarázhatja azt, vagy – amint azt Kölcseynél láttuk – megvilágíthatja az írásmű tartalmát is.

A kulcsszók és a velük alkotott szószerkezetek teljesen vagy részben ismétlődhetnek, így hozva létre a szöveg jelentésbeli egységét. Nem ritka, hogy maga a cím a kulcsszó. Juhász Gyula Anna örök című versében nem hangzik el Anna neve, tehát a cím nélkül nem működik a globális kohéziós erő: Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szivemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod, és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó, de mégis, Ne hidd, szivem, hogy ez hiába volt, – 16 –

Juhász Gyula


10/24/2010

9:47 PM

Page 17

És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésemben És minden összetépett levelemben, És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

– a szájról szájra hagyományozott szóbeli szövegeknek eredetileg nem volt címük. A címadásra csak akkor került sor, amikor lejegyezték őket. – Egyiptomban, Edfuban, az i. e. 5–4. évszázad táján a könyvtár falára festett katalógus már címértékű meghatározásokat ad az egyes művekről. – a címadási szokások koronként változtak. Az ókorban alakult ki a mű tartalmára való utalás rövidített formája, amely igei állítmányt nem tartalmazó hiányos szerkezet volt. A könyvnyomtatás megindulása után az ilyen típusú címeket gyakran részletező leírás követte. Heltai Gáspár például 1557-ben megjelent művének a következő címet adta: Krónika az magyaroknak dolgairól: mint jöttek ki a nagy Scythiából Pannóniában, és mint foglalták magoknak az országot, és mint bírták azt hercegről hercegre és királyról királyra nagy sok tusakodásokkal és számtalan sok viadalokkal... A grammatikailag teljes szerkezetű címek a 19. század elejétől kezdve fokozatosan terjedtek el, de élnek mellettük a hiányos szerkezetek is. Jókai Mórnál például mind a két típusra találhatunk példát. Hiányos szerkezetű címei például: a Szegény gazdagok, Aranyember, Sárga rózsa, Fekete gyémántok, teljes szerkezetű viszont: És mégis mozog a föld! A 20. század második felében az írók általában rövid címeket adtak, amelyek magukba sűrítették a mondanivaló lényegét. Németh László regénycímei kitűnő példák erre: Gyász, Iszony, Irgalom stb.

FELADATOK

1.

Nézd át az utóbbi hetekben megjelent napilapokban található címeket! Válogasd külön a legsikeresebbeket és a legkevésbé sikerülteket! Indokold osztályozásodat! Keress olyat is, ahol a cím szerinted félrevezető volt, mivel más témát vártál!

2. ☺☺ a) A csoport minden tagja olvassa el A szövegösszetartó erő és A globális kohéziót biztosító eszközök című tananyagot! – 17 –


10/24/2010

9:47 PM

Page 18

b) Az olvasottak alapján közösen keressétek meg a következő Ady-versben a globális kohéziót biztosító eszközöket!

A lelkek temetője

E föld a lelkek temetője, Ciprusos, árva temetője, Sok vér ömlött itt valaha S maggyilkos méreg lett belőle. Itt azok éltek, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogok a vetéltek. Ez a szomorú magyar róna, Halálszagú, bús magyar róna, Hány megölt lélek sikoltott Bús átkot az egekig róla.

3. ☺☺ 4.

Ady Endre

Óh, boldogok itt, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogok a vetéltek.

Beszéljétek meg, hogy eddigi olvasmányélményeitek alapján mely műveknek volt a letalálóbb címe! Véleményeteket indokoljátok meg!

Adj másik címet a következő újságcikknek!

Lezuhant egy repülőgép Kárpátalján

Kárpátalján lezuhant az ukrán határőrség repülőgépe, hárman meghaltak – közölte csütörtökön az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtóosztálya. A baleset szerda délután történt a nagybereznai körzetben, Oroszmocsár (Ruszkij Mocsar) környékén. A Diamond DA-42-es típusú kisrepülőgép határellenőrzést végzett, amikor eddig ismeretlen okból lezuhant a hegyvidéki területen. A mentésbe 480 szakembert vontak be, és 25 különböző technikai eszközt, köztük egy Mi-8-as helikoptert is bevetettek.

(Új Szó, 2011. szeptember 9.)

– 18 –


10/24/2010

9:47 PM

Page 19

A lineáris kohéziót biztosító eszközök A szöveg jelentése

A szöveg jelentésének feltárása nem más, mint a szövegvilág megismerése. A szöveg jelentésének megteremtése a befogadással párhuzamosan zajlik. A cím vagy az első mondat elhangzásakor vagy elolvasásakor nagy vonalakban megjósoljuk a témát, kiválasztjuk a kulcsszót, és várjuk, hogy a folytatás megerősítse jóslatainkat. Ha elakadunk az értelmezésben, újraolvashatjuk az összefüggés megértéséhez szükséges mondatokat, vagy visszakérdezhetünk a hallottakra. A legfőbb szövegszervező elem a szöveg jelentése, hiszen egy szöveget összefüggővé vagy témájának azonossága tesz, vagy az egymáshoz szorosan kapcsolódó résztémák. Ez adja a szöveg kohézióját. Melyek azok az eszközök, amelyek jelentéstanilag biztosítják az öszszetartozást? a) Az előfeltevés nyelvi eszközökkel való utalás nyelven kívüli tényezőkre. Olyan nyelvi kijelentés, amelyet a beszélő adottnak, igaznak tekint, és feltételezi: kommunikációs partnere is így van ezzel. A következő mondatban több előfeltevés is van:

A SZÖVEGVILÁG

A SZÖVEG KOHÉZIÓJA AZ ELŐFELTEVÉS

Kossuth Lajos volt az 1848-as magyar szabadságharc szellemi vezére.

1. előfeltevés: A hallgató tudja, hogy volt magyar szabadságharc, 2. előfeltevés: azt is tudja, hogy mit jelent a szellemi vezér, 3. előfeltevés: azt is tudja, hogy 1848-ban volt szabadságharc, 4. előfeltevés: volt olyan ember, akit Kossuth Lajosnak hívtak.

b) Minden szövegben van egy tematikus főnév, amely a témát fenntartja, s ezt különböző nyelvi eszközökkel ismételjük. Ez vezet a jelentésbeli egységhez, egyértelműséghez, s ez alakítja ki a szöveghálót. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a jelentésbeli összetartozást kifejezzük? • Az ismétlés a leggyakoribb szövegösszetartó eszköz. Lehet változatlan vagy variált (szótő-, szószerkezet- és mondatismétlés). • A rokon értelmű szavakat már az alapiskolában megismertétek. Ezek – mivel megközelítőleg azonos jelentésűek – alkalmasak a szöveg témahálózatának kialakítására. Pl.: Az asszony csendesen sírdogált. Már vagy fél órája pityergett, amikor megszólalt a telefon. Amint beleszólt a kagylóba, a hívó rögtön megkérdezte: – Te sírsz? – 19 –

A TEMATIKUS FŐNÉV

AZ ISMÉTLÉS A ROKON ÉRTELMŰ SZAVAK


A FELSOROLÁS

konnektor: kapcsoló

1)

A KÖTŐSZÓK A MEZŐÖSZSZEFÜGGÉS

10/24/2010

9:47 PM

Page 20

Természetesen nemcsak szinonim szavakat, hanem szinonim kifejezéseket is használhatunk: Nagyon szomorú. Már napok óta lógatja az orrát. Mi lehet az oka annak, hogy ennyire maga alatt van?

• A felsorolás is jelentéstani szempontból tartja össze a szöveget.

Pl. a fül, a szem, a kéz és a nyelv mind beletartozik a testrész fogalmába, így egy jelentésmező elemei:

A fülével hall az ember. A szem a látást biztosítja. A kéz a tapintás révén segíti az érzékelést. Az ízérzetet a nyelv ízlelőbimbói biztosítják.

• Ezeken kívül a jelentés létrehozásában nagy szerepet kapnak a kö-

tőszók, azaz a konnektorok,1) hiszen – amint azt már láthattuk – az egyes mondatok között a logikai kapcsolatot teremtik meg. • Az egymással jelentés szempontjából összefüggő szavak összessége a mezőösszefüggés. Egy jelentésmezőbe tartoznak pl.: az iskola, tanterem, ceruza, kréta, diák, tanár stb.. FELADATOK

1. ☺☺ A lecke elolvasása után olvassátok el a következő írást! Előtte nézzétek át a kérdéseket, amelyekre a szöveg megismerése után felelnetek kell! • A cím alapján milyen témát jósoltatok meg? • A címmel kapcsolatban milyen előfeltevései voltak az újságírónak? • Ki milyen tematikus főneveket jósolt meg a cím és az első mondat elolvasása után? • Húzzátok alá ceruzával azokat a nyelvi eszközöket, amelyek segítségével ismétlődnek a tematikus főnevek a szövegben! Nevezzétek is meg ezeket az eszközöket!

Fogvédő áfonya Kutatók szerint az áfonyában olyan anyag található, amely a fogszuvasodást akadályozza. A tervek szerint az áfonyalevet fogkrémekhez, illetve szájvizekhez fogják adagolni. Korábban már fény derült arra, hogy az áfonya csökkenti a hólyagggyulladást is, s most a fogászati kutatások rávilágítottak a gyógyulás mechanizmusára. Az áfonya megakadályozza, hogy megtapadjanak a kórokozók. A fogszuvasodást például úgy szünteti meg, hogy nem engedi létrejönni a fogkövet. A kutatók egy fogzománchoz hasonló anyagot áfonya levével kentek be, aztán hozzáadták a fogszuvasodást előidéző baktériumokat. Ezek a baktériumok cukorral táplálkoznak, és a fogat elemésztő savat termelnek. Védőbás– 20 –


10/24/2010

10:28 PM

Page 21

tyájukat, a fogkövet enzimek segítségével állítják elő élelmiszermorzsákból, nyálból és savból. Az áfonyalé megakadályozza, hogy az enzimek kifejtsék hatásukat, lefegyverezve a kórokozókat, s a hét hónapig tartó megfigyelés során 80 százalékos hatásfokkal megvédte a fogakat. (Forrás: internet)

2. ☺☺ Alkossatok közösen szöveget, folytatva az első mondatot! Alkalmazzátok a jelentéstani kohéziót biztosító eszközöket! Ha jobb ötletetek van a kezdő mondatot illetően, azt is folytathatjátok! a) A jövő héten a kedvenc együttesem ad koncertet Dunaszerdahelyen.1) b) Le kellene beszélni a matektanárt a hétfői dolgozatról.

A mondatok szerkesztése, szórendjük alakulása a szövegben

Már tanultátok, hogy a magyar nyelvű szövegben a szórend változhat. Mi ennek az oka? Nyelvünk sajátossága, hogy a nyelvi szövegkörnyezet és a szituáció, vagyis a beszédhelyzet nagyban hozzájárul a szövegalkotáshoz, és így a szövegben az aktuális mondattagolás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a már ismert elem, a téma, vagyis az, amiről állítunk valamit (és így ismert elemként ismétlődik a szövegben) és a réma, vagyis az, amit állítunk róla (és így új elemként jelentkezik), megszabják a mondat szórendjét és hangsúlyát. Figyeljük meg a következő mondatot, amelyben tulajdonképpen minden új közlés: az alany is, amiről megállapítunk valamit, és az állítmány is, amit megállapítunk róla:

Dunaszerdahely/ Dunajská Streda

AZ AKTUÁLIS MONDATTAGOLÁS TÉMA

RÉMA

Péter feltette a könyvet a polcra.

Amennyiben a kommunikációs szituációban már bizonyos tények ismertek, vagyis már téma az, hogy Péter eltette a könyvet valahova, s az új közlés a hely lesz, ez kerül a mondat élére: A polcra tette fel Péter a könyvet.

A folyamatos szövegben már nem ilyen egyértelmű a réma mondat élére való kerülése. A mondat szórendjét nemcsak a már közölt tények, információk és a kommunikációs szituáció, hanem a beszélő szándéka is meghatározza, így a szöveg alkotója dönthet a szórendet illetően. – 21 –

A TÉMA ÉS A RÉMA A SZÖVEGBEN


10/24/2010

9:47 PM

Page 22

FELADATOK

1. ☺☺ Olvassátok el a következő két szöveget! Beszéljétek meg, okozott-e különbségeket a szórend megváltoztatása, és ha igen, miben! a) Megkoszorúzták az I. és a II. világháború hősi halottainak emlékművét. A koszorúzást követően az alapiskola tanulói szavaltak. A szavalatokat csendben hallgató tömegben hirtelen zaj hallatszott. A zajt néhány hangoskodó gyerek okozta. A gyerekeket a tanító rendre utasította.

b) Megkoszorúzták az I. és a II. világháború hősi halottainak emlékművét. Az alapiskola tanulói szavaltak a koszorúzást követően. Hirtelen zaj hallatszott a szavalatokat csendben hallgató tömegben. Néhány hangoskodó gyerek okozta a zajt. A tanító rendre utasította a gyerekeket. 2. ☺☺ Elkészítettük az a) és a b) szöveg újabb variációját, melyben az ige a már ismert közlés, tehát a téma mögé került. Készítsetek olyan párbeszédet, melyben ez a szórend szükséges! Megkoszorúzták az I. és a II. világháború hősi halottainak emlékművét. A koszorúzást követően szavaltak az alapiskola tanulói. A szavalatokat csendben hallgató tömegben hallatszott hirtelen zaj. A zajt okozta néhány hangoskodó gyerek. A gyerekeket utasította rendre a tanító. 3. Szerkeszd meg azokat a mondatokat, amelyek elhangozhattak a következő mondatok előtt! a) Az idén a húgomnak a születésnapjáról feledkeztem el. b) Az idén a születésnapjáról feledkeztem el a húgomnak. c) Az idén feledkeztem el a húgomnak a születésnapjáról.

Összefoglalás

1. ☺☺ a) Dolgozzatok ki ismétlő kérdéseket az eddig tanult anyaghoz! b) Cseréljétek ki a kérdéseiteket egy másik csoportéval! c) Válaszoljatok felváltva a kérdésekre! Ellenőrizzétek egymás válaszait, és szükség esetén egészítsétek ki vagy pontosítsátok! 2. a) Írj rövid véleményt a címről! b) Húzd alá ceruzával a jelentéstani kohéziót biztosító eszközöket! Ha nyerne a gázművek, akkor nagy gáz lesz

A Szlovák Gázművek (SPP) beváltotta a fenyegetéseit, és beperelte az államot képviselő Árszabályozási Hivatalt, mivel az megakadályozta, hogy a – 22 –


3.

10/24/2010

9:47 PM

Page 23

társaság olyan mértékben emelje a gázárakat, mint azt eredetileg szerette volna. A hivatal ugyan az idei év januárjától 4,5%-os , júliustól pedig további 7%-os áremelést engedélyezett, az SPP azonban ennél jóval nagyobb drágulást szorgalmazott. A Pravda szerint az SPP az Árszabályozási Hivatal 2010 novembere és 2011 májusa közötti döntéseinek a jogosságát szeretné felülbíráltatni. A tárgyalás időpontja egyelőre nem ismert, ám ha az SPP sikerrel járna, a lakossági gázárak jelentős mértékben megugorhatnának, hiszen tavaly az egyik javaslatuk 22%-os áremelésről szólt. Gyors döntéstől azonban nem kell tartanunk. (Új Szó, 2011. augusztus 5., AP, TASR) Oldd meg a következő tesztet!

A) A szöveg minimális egysége a) a szó. b) a mondat. c) a mondattömb.

B) A mondattömb mondatai között a) grammatikai kapcsolat van. b) logikai kapcsolat van. c) nincs semmilyen kapcsolat.

C) Minden szövegnek tartalmaznia kell a) mind a három makroszerkezeti részt. b) legalább egy makroszerkezeti részt. c) legalább két makroszerkezeti részt.

D) A tételmondat a) a szöveg legelső mondata.

b) a szöveg utolsó mondata. c) a bekezdés legfontosabb mondata.

E) A réma a) szövegen kívüli elemre utal. b) egy már ismert közlés. c) új közlés.

– 23 –


10/24/2010

9:47 PM

Page 24

A szövegtípusok A SZÖVEGTÍPUSOK

MONOLOGIKUS VAGY DIALOGIKUS SZÖVEGEK

AZ IRODALOM SZÖVEGTÍPUSAI

A szövegeket a kommunikáció tárgya és célja szerint három csoportba sorolhatjuk: leíró, elbeszélő és érvelő-meggyőző típusba. Tiszta típusok nincsenek, egy szövegben a leíró, elbeszélő vagy érvelő funkció túlsúlyáról beszélhetünk. (A funkció szerinti szövegtípusok részletes bemutatására még visszatérünk.) A funkció szerinti besorolást más szövegtípusjegyek is kiegészítik. Általános jellemzője lehet egy szövegnek, hogy szóban vagy írásban „hangzik-e el”. Az is lényeges lehet, hogy egy vagy több beszélő hozza-e létre (monologikus vagy dialogikus). Általános jellemzőként fogalmazható meg az is, hogy a szöveg magán- vagy nyilvános használatra készült-e. Ez a szövegtípusjegy nagyjából megfeleltethető a spontán vagy tervezett kategóriának. A magánhasználatra szánt szövegek többségéről elmondhatjuk, hogy az azonnaliság szüli őket, ezzel szemben a nyilvános kommunikációs helyzetek mindig tervezést igényelnek. A szövegtípus fogalmát az irodalomtudomány régóta ismeri, csak műfajoknak nevezi őket. Az irodalomtudományban használt műnemi és műfaji besorolás nem egyezik meg a nyelvészetben használt szövegtípus fogalmával. A nyelvészet szövegtípusai tágabb kategóriát jelentenek, hiszen érvényesek a nem művészi szövegek osztályozására is. A szövegtípusok leírására az ókortól kezdve elsősorban az irodalomtudomány, a retorika és a stilisztika vállalkozott. A következőkben a nyelvészeti szempontból leírónak, elbeszélőnek és érvelőnek tekintett szövegek típusjegyeivel ismerkedünk meg. FELADATOK

1. ☺☺ Egészítsétek ki a táblázatban a beszélt és az írott stílus közötti különbségeket! BESZÉLT

rögtönzött fogalmazás

ÍROTT

ösztönösebb, igénytelenebb szóhasználat és mondatszerkesztés

átgondolt, szükség esetén javított szinonimák használata

– 24 –


10/24/2010

befejezetlen, esetleg grammatikailag rosszul szerkesztett mondatok a hallgató visszajelzései alakíthatják

9:47 PM

Page 25

kötött szerkezetű szövegalkotás

csak igen áttételesen érvényesülnek a nem verbális eszközök

2. Egészítsd ki a monológ és a dialógus összehasonlító táblázatát! monológ

dialógus

a beszélő nem változik a téma részletes kifejtést igényel átgondolt szerkesztés jellemzi

a mondatfonetikai és a nem verbális eszközök kisebb szerepet játszanak

szituációhoz kötött kevésbé választékos

A leíró szövegtípus

A leíró szöveg élőlényekről, használati tárgyakról, tájakról közöl ismereteket. A leírás tárgya a szövegben először újdonságként, majd állandó témaként jelenik meg. A leíró szöveg állhat jelen vagy múlt időben, de fogalmazódhat általános érvénnyel is. A leíró szövegtípus három leggyakoribb megvalósulása az arckép (portré), a kép, vagyis házak, szobák, tájak bemutatása és a tabló, ami nem más, mint egy csoport (pl. egy sereg, egy csata) monumentális és mozgalmas megjelenítése. Mindhármat a jól formált, pontos ábrázolás teszi szemléletessé, amelynek nyelvi megvalósulását a szabályosan szerkesztett, teljes mondatok, a jól megválasztott jelzők és határozók biztosítják. A leíró szöveg elkészítésének módját festési eljárásokhoz hasonlíthatjuk. Ha az író úgy dolgozik a szavakkal, mintha széles ecsetvonásokkal, foltokkal, esetleg figurák nélkül festene, akkor az egész jelenség hangulatát igyekszik visszaadni, leírása globális jellegű lesz. Ha viszont finom ecsetkezeléssel, aprólékosan munkálja ki a képet, akkor a részletező eljárást vá– 25 –

AZ ARCKÉP, A KÉP ÉS A TABLÓ

A LEÍRÁS MÓDSZEREI


10/24/2010

9:47 PM

Page 26

lasztja. A globális megragadás egy tájegység, egy település egészének, egy keletkező vihar leírásának stb. a módja. A részletezés abban az esetben megfelelőbb, ha a leírás tárgya kisebb teret foglal el. Nézzük, hogy száll le az éj a falu határában Gárdonyi Géza „ecsetvonásai” mentén:

A kaszálókból akkor kezdett fölemelkedni a homály. Mert az éj mindig így jön: a földből, és fölszáll az égig, az égen túl is. Mérhetetlen óceánja a kékes sötétségnek! A jegenyefák óriás fekete fölkiáltójelek, s egy gémeskút a távolban vékony T betű. A lilaszürke égen sárgán fénylő félkarikája a holdnak. Alig egy arasznyira tőle gyémánttűzben égő vacsoracsillag. Egy arasznyira – persze Isten kezével mérve. Körülöttem a prücskök egyhangú pri-pri éneke zeng már a fűszálak között. Egy-egy denevér nesztelenül, feketén lebbenik el előttem. A homály egyre sűrűbb. Az akácfák mintha gyászfátyollal volnának bevonva.

AZ ARCKÉP

(Az én falum)

Az arckép sorra bemutatja az illető külső tulajdonságait: termetét, testtartását, arcát, a test más részeit. Belső tulajdonságokra is utalhat, megemlítheti kedvenc használati tárgyait, kitérhet mozgására, hangjára, beszédére is. Fontos, hogy a leírás valamilyen sorrendet kövessen. Pl.:

Míg a két ifjú így beszélett, néhány lépésnyi távolságban puskájára támaszkodva pihent bizonyos emberi alak, kit a reá néző egy tekintettel nem hagyhatott. Redős, szűk homlok, horpadt orr, kémlő kis szemek, barna, beesett arcok, borzas szürke bajusszal árnyékozva, s a keveset mutató arc egészével rendes ellentétben álló rátartó tekintet, kurta nyak és mereven tartott derék: ezek valónak, mik az emberen legelőbb szembeötlének. Avult szalmakalapja, hajdan zöld lehetett vadászújasa, vászonnadrágja és molyette borztarisznyája fedezék testét.

ISMERTETÉS ÉS AJÁNLÁS

(Kölcsey Ferenc: A kárpáti kincstár)

A leíró szövegtípust a mindennapi életben ismertetés és ajánlás írásakor használjuk. A leírást keverjük az érveléssel, mert arról akarjuk meggyőzni az olvasót, hogy olvassa el a könyvet, nézze meg a filmet, kiállítást, figyeljen meg egy tájat, jelenséget, menjen el a koncertre, illetve a munkaadót, hogy alkalmazza a jelöltet a kívánt állásban. Ezeket majd a 4. osztályban tárgyaljuk. A leíró szöveg – attól függően, hogy írója hogyan viszonyul a leírt tárgyhoz, személyhez, tájhoz – lehet tárgyilagos és minősítő. – 26 –


10/24/2010

9:47 PM

Page 27


Olvasd el a következő regényrészletet, majd mintájára készíts te is egy humoros portrét!

„Fülig Jimmy talpig világfi volt. Külsejére, modorára igen sokat adott, szerette a muzsikát, állandóan látogatta a filmszínházakat, és savanyúcukorkákat hordott magánál, mint a jótársaságbeli urak. Feltűnő ismertetőjele volt, hogy szeretett mosakodni, amit senki sem értett. Szikár, vállas alakjához nem illett a kamaszosan sima arc, amely azonban csontos és széles volt, középen egy jókora szájjal és hatalmas fogakkal. Örökös vigyora nemegyszer tévedésbe ejtette azokat, akik kissé könnyelműen a külsejük után ítélik meg embertársaikat, és ezért a vigyorgó Jimmyt felületesen kezelték vagy kicsúfolták. Az ilyen emberek, felépülésük után, sokat gondolkodtak a látszat megtévesztő benyomásairól, és elhatározták, hogy a jövőben senkiről sem vonnak le következtetéseket alapos tájékozódás híján.” (Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány)

FELADATOK

1. ☺☺ a) A csoport minden tagja olvassa el a leírásokat, amelyek Jókai Mór Az arany ember című regényéből valók! b) Ha nem tudjátok, nézzetek utána, mai mértékegységeinkkel mérve mennyi egy öl és egy láb! c) A hajó leírásából melyik részlet árulkodik az egyik szereplő jelleméről, és miért? – A hajóbiztos egy harminc év körüli férfi, szőke hajjal, mélázó kék szemekkel, hosszú bajusszal és másutt simára borotvált arccal, középszerű termet, első tekintetre gyönge alkatúnak látszó; a hangja is hozzá való, csaknem nőies, mikor halkan beszél.

– A kormányos ölnyi termetű kemény férfi volt, erősen rezes arcszínnel, a két orcáján a pirosság vékony hajszálerek szövevényében fejezte ki magát, miktől a szeme fehére is recés volt. Hangja örökösen rekedt, s csak kétféle változatot ismert: vagy erős kiabálást, vagy kopott dörmögést. Valószínűleg ez kényszeríti, hogy torkának kettős gondját viselje:előlegesen egy vastagon átpóláló veres gyapotkendővel, utólagosan a pálinkás butykossal, ami állandó helyén van a mándlija zsebében.

– Az öblös jármű egészen feketére van festve; hanem az eleje ezüstszínű s magasra felnyúló csigafejű ormányban végződik, mely szép fényes bádoggal van kiverve. A tetőzet háztető alakú, kétoldalt lefelé vezető kes– 27 –


aureole: bevonat, ami csodás szivárványos megjelenést eredményez. 1)

arcának incarnatja: arcszíne 2)

10/24/2010

9:47 PM

Page 28

keny lépcsőkkel s fenn egy lapos járdával, mely egyik kormánytól a másikig vezet. Az ormány felőli része a tetőnek végződik a kettős kabineten, mely két szobácskából áll, jobbra-balra nyíló ajtókkal. A harmadik oldala a kabinetnek két-két zöldre festett redőnyű ablakot mutat, s e két ablak közötti téren látható a mártírhalált szenvedett Szent Borbála szűzi alakja életnagyságban lefestve; rózsaszínű köntösben, világoskék palástban s delipiros főtakaróval, körös-körül arany alapon, kezében fehér liliom. Azon a kis téren pedig, ami a kabinet és a hajó orrát elfoglaló vastag kötéltekercsek között fennmaradt, van egy két láb széles és öt láb hosszú zöldre festett deszkaláda, abban fekete föld, s ez teleültetve a legszebb dupla szegfűkkel, teljes ibolyákkal. A képet és a kis kertet vasrács fedi három láb magasan, s e rács tele van aggatva mezeivirág-koszorúkkal, közepén gömbölyű piros üvegben ég egy mécses, s a mellé van feltűzve egy csomó rozmarin és szentelt fűzfabarka. 2. ☺☺ a) Mindenki olvassa el a következő három arcképet, és gondolja végig, hogy a hajóbiztoshoz a három nő közül melyik illene! Gyűjtsetek érveket is a választásotok mellett! b) Beszéljétek meg, ki hogyan és milyen indokok alapján döntött! Eltérő megoldások esetén rendezzetek vitát, betartva a vitatkozás már ismert szabályait! – Igaz, hogy még gyermek, alig több tizenhárom évesnél; de magas, nyúlánk alak és komoly, szoborszerű arc, tökéletes antik vonásokkal, mintha anyja milói Venus arcán feledte volna szemeit valaha. Sűrű fekete haja valami érces fénnyel bír, minő a fekete hattyú tolla. De szemei sötétkékek. Két hosszú, vékonyan rajzolt szemölde csaknem összeér homlokán; az ilyen összeérő szemöldök valami varázshatalmat kölcsönöznek az arcnak. Ez a két vékony szemöld együtt mintha valami fekete aureole1) volna egy szentkép homlokán. – A leány kifejlett idomú, büszke szépség, kinek karcsúságát még előbbre segíti a vállfűző; magas cipősark és hajdísz emelik termetét, kezein félkesztyűket visel, s körmei hosszúra és hegyesre vannak eresztve. Arca a rendbe szedett báj, piros, felvetett élveteg ajkak, rózsás arcszín, szívesen mutogatott fehér fogsorok, mosolygó gödröcskék az állon és orcákon, hajlott, finom orr, fekete szemöldök és villogó szemek, amiknek ragyogását még emeli az, hogy erősen kiülnek, mintegy támadólag. A szép alak oly büszkén tudja magát tartani hátravetett fejével s dacoló keblével. – A zöld pagonyból előjövő alak olyan, mint egy idilli tünemény. Arcának finom incarnatja2) a fehér rózsa gyöngéd testszínét leste el, mikor komolyan néz, s a piros rózsáét veszi fel, mikor elpirul, s akkor aztán a homloka is elpirul. S az a gömbölyűen boltozott tiszta homlok kifejezése a jóság maga, összhangzó a finoman hajlott selyem szemöldökkel s a kifejezésteljes kék szemek ártatlan tekintetével, vékony ajkain figyelmezés és szemérmesség. Dús hajfonadékai az aranyozott diószín ritka pompájában természetes – 28 –


10/24/2010

9:48 PM

Page 29

göndörséget árulnak el, s az egyik hátravetett fonadék a legparányibb kis fület engedi láttatni. Az egész arc kifejezése az öntudatlan szelídség. Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai, talán ha márványból volna, nem is találnák szépnek; de az egész főt és alakot, úgy, ahogy van, valami rokonszenves sugárzat derengi körül, mely első tekintetre megigéz, és mentől tovább nézik, annál jobban megnyer. 3. ☺☺ Válasszátok ki, hogy a regényből készült filmben a képen látható piros ruhás színésznő a 2. feladatban szereplő három nő közül melyiket alakíthatta, és miért!

4.

Jelenet Az aranyember című filmből (1962, rendező: Gertler Viktor) Készíts leírást a kép alapján! Hívd segítségül az internetet is! Több magyar, illetve szlovák nyelvű honlapot is találsz, amelyekről fontos információkhoz juthatsz. Írd be a keresőmezőbe: Bratislava Hlavné námestie vagy Pozsony Főtér!

Főtér /Hlavné námestie 1)

Pozsony – Főtér1)

Szükséges információk: A felvétel Pozsony2) Főteréről készült. Középen Pozsony/ Bratislava a híres Roland-szobor, háttérben az Óvárosháza áll. – 29 –

2)


IDŐ- ÉS OKSÁGI VISZONYOK 1)

Kassa/ Košice

Pozsony/ Bratislava 2)

Alacsony Tátra/ Nízke Tatry 3)

4) szubjektivitás: a dolgoknak a személyes benyomás, lelkiállapot szerinti szemlélés

A FŐ SZERVEZŐ ELV

AB OVO KEZDÉS IN MEDIAS RES

SŰRÍTÉS

AZ ELBESZÉLŐ SZEMÉLYE

10/24/2010

9:48 PM

Page 30

Az elbeszélő szövegtípus

Az elbeszélő szöveg valamilyen eseményről számol be. Az eseményeket időrendben vagy oksági viszonyban fogalmazzuk meg. Az elbeszélő szöveg múlt idejű. Pl.:

Elhatároztuk, hogy az érettségi vizsgák hetében egy hosszabb kirándulást szervezünk. Ebben mindenki egyetértett. A gondok akkor kezdődtek, amikor abban kellett döntenünk: merre vegyük az irányt. Néhányan Kassára1) akartak menni, amit a többség rögtön elvetett, mondván: akkora a távolság, hogy egy napig csak a buszon rázkódnánk. Mások azt javasolták, menjünk Pozsonyba2). Ez ellen meg az a kifogás merült fel: itt múzeumokat és műemlékeket nézegetnénk ahelyett, hogy egy emlékezetes közös bulit csapnánk. A nagy túrázók az Alacsony-Tátrát3) javasolták, ami ellen viszont a mindenhova autóval közlekedő osztálytársaik lázadoztak.

Az elbeszélés mindig magán viseli az elbeszélő szubjektivitását4). Ha például bennünket közelebbről érintő személyes élményt mesélünk el, akkor a számunkra fontos eseményeket hosszabban, részletesebben mondjuk el, a szempontunkból kevésbé jelentőseket kihagyjuk. Lehetőség van arra is, hogy egy később megtörtént eseményt előbb mondjunk el, így is ráirányítva a figyelmet. Irodalomból ezt in medias res ('a dolgok közepébe vágva') kezdésként tanultuk. Az elbeszélő szövegek megalkotásakor a fő szervező elv az események láncolata, azaz a valóságos vagy fantasztikus térben és időben játszódó cselekmény időrendje. Az események összefüggése, a jellemek fejlődése alkotja a belső szerkezetet, a kompozíciót, és ennek felel meg a külső szerkezet, vagyis a szöveg tagolása (bekezdések, fejezetek stb.) Minden jól szerkesztett történet – a pletykától a nagyregényig – teljes, egész cselekményt tartalmaz, amelynek van eleje, közepe és vége. Ha az események a valóságos idő múlását követik (a múltból a jelenen át haladnak a jövő felé), ab ovo (’elejétől fogva’) kezdésről beszélünk. Ha valamelyik későbbi, például a legérdekesebb eseménnyel indítjuk az elbeszélést, és csak később térünk vissza a korábban történt eseményekre, in medias res kezdést alkalmazunk. Az egymás után és egymásból következő eseményeket ábrázoló elbeszélő szövegek lineáris szerkezetűek. Az előrehaladáskor válogatunk az események között, illetve sűrítjük azokat. Az események elmondása egyes szám első vagy harmadik személyben történik. Az egyes szám 1. személyű előadásmódot én-elbeszélésnek nevezzük, mivel vallomásos jellegű, közvetlenebb, mint a harmadik személyű. Ebből következik, hogy az egyes szám 3. személyű nézőpont tárgyilagos, távolságtartó. – 30 –


10/24/2010

9:49 PM

Page 31

Manapság szóban és írásban is egyre ritkábban kerül sor hagyományos elbeszélő szövegek alkotására, hiszen keveset beszélgetünk, és még kevesebbet anekdotázunk. Levél helyett néhány soros e-mailt írunk, naplót önmaguknak talán idősebb családtagjaink vezetnek vagy vezettek. Kivételnek az önéletrajz szövegtípusa számít, amit az életben legalább egyszer mindenkinek el kell készítenie. A napló, a levél és az önéletrajz is időrendben sorolja föl a személyes eseményeket. A szigorú időrend az önéletrajzban kötelező, a naplóban és a levélben eltérhetünk tőle. Az elbeszélés mindhárom típusban egyes szám első személyű, de szubjektív hangot, bizalmas közléseket, bővebb kitérőket önéletrajzban nem engedhetünk meg magunknak. Az önéletrajz a hivatalos stílus jegyeit viseli magán. Az egyszerű önéletrajz a legfontosabb személyes adatokat és az életút fontos szakaszait tartalmazza. A célnak megfelelően mutatja be az illető tanulmányait, érdeklődését, nyelvtudását. Önéletrajzunkat annak megfelelően zárjuk, milyen céllal íródott (pl. a továbbtanulással vagy a megpályázott állással kapcsolatos terveink stb.). Napjainkban az önéletrajz hagyományos típusa mellett egyre inkább az új Europass önéletrajzot készítjük el, ami lényegében táblázatba szedve tartalmazza a személyre vonatkozó adatokat, tényeket: a születés dátuma, lakcím, telefon, tanulmányok, nyelvismeret, egyéb ismereteket, szabadidős tevékenység. Újabban szokás egy szaktekintélyt referenciaszemélyként megjelölni, akihez az önéletrajz olvasója további információért fordulhat. A hivatalos levél és az önéletrajz fajtáival bővebben majd a 4. osztályban foglalkozunk. FELADATOK

1. ☺☺ a) Írjatok egy rövid elbeszélést ab ovo kezdéssel egy közös élményetekről! (Például: Osztályunk legjobb/legrosszabb kirándulása, Az iskolában töltött legjobb napunk stb.) b) Írjátok át a szövegeteket úgy, hogy in medias res kezdést alkalmaztok! 2. Mikes Kelemen ugyan közel 300 évvel ezelőtt (1717 októberében) írta levelét, de azért az magán viseli a ma is érvényes jellemző formai és tartalmi követelményeket. Gyűjtsd össze őket, illetve egészítsd ki azzal, aminek még szerepelnie kellene a levélben!

Édes néném! Hálá légyen az Istennek, mi ideérkeztünk ma szerencsésen, Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek hála – 31 –

HAGYOMÁNYOSELBESZÉ-LŐ SZÖVEGEK

ÖNÉLETRAJZ


1)

áer: (latin) levegő

10/24/2010

9:49 PM

Page 32

jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer1) elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja kéd, még Szent Péter is meg ijedett volt, mikor a vízben sipadoztak a lábai. Hát mi bűnösök, hogyne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagy hegyek. Némelykor azoknak a tetején mentünk el, némelykor pedig olyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek. De mégis olyan emberségesek voltanak, hogy többet nem adtak innunk, mintsem kellett volna. [...] Reménlem, édes néném, hogy már ezután, minthogy egy áerrel élünk, gyakrabban veszem kedves levelét. De minthogy egynehány száz mélyfölddel közelebb vagyunk egymáshoz, úgy tetszik, hogy már inkább is kell kédnek engemet szeretni. Én pedig ha igen szeretem is kédet, de többet nem írhatok, mert úgy tetszik, mintha a ház keringene velem, mintha most is a hajóban volnék. Mikes Kelemen

3. ☺☺ a) A levél formai követelményei az e-mailre is érvényesek. Az előző feladat alapján írjatok e-mail-t sorsolás szerint egymásnak, amelyben beszámoltok az elmúlt hetetekről vagy egy választott témáról! b) Értékeljétek egymás munkáját a következő szempontok alapján: – Megfelel-e a levél formai követelményeinek? – Megfelelő-e a szóhasználata, mondatszerkesztése? – Az események időrendje követhető-e?

RETORIKA

Az érvelő szövegtípus

A KÖZÖSSÉGI VISELKEDÉS

A retorika alapjaival már az 1. osztályban is foglalkoztatok. A következő fejezetekben a szerzett ismereteiteket átismételhetitek, de sok újra is szert tehettek. Az ember társas lény – tartja a mondás. A társadalom elemi közössége a család, de egy társadalom tagjai munkájuk, elfoglaltságuk szerint másfajta közösségeket is alkotnak. A közösségi viselkedés a legnemesebb értelemben politika, hiszen ez a szó eredetileg a polisz ügyeivel való törődést jelentette. Ha akár a kisebb, akár a nagyobb közösségeknek akarunk aktív, felelős, teljes értékű tagjaivá lenni, akkor szükségünk van arra, hogy megismerjük ezeknek a közösségeknek az életét meghatározó véleménynyilvánítási alkalmakat. A társadalom ügyeivel nemcsak a reflektorfényben levő politikusok foglalkoznak, hanem mindenki, a maga módján, a maga eszközeivel. A közösségi viselkedés sokféle kommunikációs szándékkal szerveződik. Ha tudjuk: azért kommunikálunk, hogy a létrehozott beszéddel – 32 –


10/24/2010

9:49 PM

Page 33

vagy írással a hallgatóban vagy olvasóban indulatokat gerjesszünk, érvelésünkkel meggyőzzük igazunkról, cselekvésre szólítsuk fel, akkor tisztában vagyunk a retorika mibenlétével. Az így keletkezett nyelvi megnyilatkozást beszédműnek nevezzük. A beszédmű létrehozását a közlési helyzet határozza meg. Általános szabály, hogy az érvelésnek nemcsak, sőt elsősorban nem az észre kell hatnia, hanem a hallgató érzelmeire, és ezeken keresztül az akaratára. Azt is vegyük figyelembe, hogy nem érvelhetünk hatékonyan egy olyan csoport előtt, amelyik számára az adott vélemény abban a pillanatban ilyen vagy olyan okok miatt elfogadhatatlan (hiányos ismeretek, zavart lelkiállapot, a mienktől ellenkező vallási meggyőződés és így tovább). Érveléskor, véleményünk kifejezésekor több tényezőt kell figyelembe vennünk. 1. A számunkra kívánatos hatás eléréséhez tudatosítanunk kell, hogy meggyőzni akarunk-e vagy cáfolni, vitatkozni vagy utasítani stb. 2. Jól kell ismernünk azt a témát, amelyről beszélni fogunk, máskülönben nem tudunk mellette vagy ellene érvelni. 3. Számításba kell vennünk, kikhez beszélünk, hiszen a megfelelő hangnem megtalálása rendkívül fontos. 4. Hinnünk kell a sikerben, mert csak így lehet fellelkesedni, igazi meggyőző erőt sugározni, csak így tudjuk magunkkal ragadni a hallgatóságot. Ha magunk sem hiszünk célunk elérésében, szavainknak elkerülhetetlenül ellentmond a hanglejtésünk, arcjátékunk, testtartásunk, egyszóval metakommunikációnk akaratlanul is elárul. 5. Törekednünk kell a magyar nyelv kiejtési szabályainak betartására. Senkinek sem válik hasznára, ha átugorja a szótagokat, olyan gyors tempóban vagy annyira zárt szájjal beszél, hogy nem lehet megérteni. A gondos beszéd műveltséget sugall, ami érv lehet a meggyőzésben, és nem is lebecsülendő. Az érvelő szöveg mindig megtervezett; csak tehetséges, nagy gyakorlattal rendelkező közszereplők vállalkoznak spontán módon tetszést arató nyilvános beszédre. A felszólalás, kritika, összefoglalás, felelet stb. elkészítése anyaggyűjtést kíván meg, az ötletek lejegyzését, vagy ha vázlat elkészítésére nincs lehetőség, a gondolatmenet fejben történő rögzítését. Az érvelő szöveg abban különbözik az elbeszélő szöveg alkotását irányító sémától, hogy benne az események és állapotok egy célra, a meggyőzésre irányulnak. A beszélő az érvelő szöveg minden részletét úgy alakítja, hogy az segítse célja elérésében. Az érvelő szöveg akkor sikeres, ha a beszélő meggyőzte a hallgatót a maga igazáról, felszólította, mozgósította valamilyen tett végrehajtására. – 33 –

A KÖZLÉSI HELYZET

A KÍVÁNT HATÁS ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI

MEGTERVEZETT SZÖVEG ANYAGGYŰJTÉS


10/24/2010

9:49 PM

Page 34

FELADAT

1.

A MONDATFONETIKAI ESZKÖZÖK SZEREPE

ÖLTÖZKÖDÉS SZEMKONTAKTUS

GESZTUSOK

Keresd ki és olvasd el az Értelmező kéziszótárból a retorika és a szónok szócikkeket!

A beszédmű előadása

A kellemes beszédhang (orgánum), a beszélés könnyed képessége természetes adottság, de az is válhat jó szónokká, aki megtanul bánni a hangerővel, a hangterjedelemmel és a tempóval. Fonetikai eszközökkel a szöveg első mondatától az utolsóig éreztetni kell a gondolatmenet egységét. Alaphangra a szövegzáró pontnál ereszkedhetünk, a legnagyobb szünetet is csak a szöveg előtt vagy után tarthatjuk. Az új, lényeges információt hangosabban, magasabb hangsávban, esetleg lassabban mondjuk, a közbevetéseket halkabban, mélyebbre eresztve, a tempót felgyorsítva. A szöveg egy kiemelt mondatának hangsúlya az egész beszédmű szöveghangsúlyává is emelkedhet. A zárást rendszerint a tempó lassulása jelzi. A beszédmű előadásakor ügyeljünk arra, hogy ne szakítsuk meg indokolatlan szünetekkel, nyögéssel, ne használjunk töltelékszavakat, ne kapkodjunk levegő után! Ez elvonhatja a figyelmet a tényleges mondanivalóról. A mondatfonetikai eszközök használatán kívül öltözködésünkkel is befolyásolhatjuk a rólunk kialakítandó képet. Mindig tiszteljük meg a hallgatóságot azzal, hogy az alkalomhoz illő öltözetben jelenünk meg. Beszédünk kezdetekor nyugodtan nézzünk szét a hallgatóságon, teremtsük meg velük a szemkontaktust. Ezzel nyerünk egy-két másodpercet a nyugodt hangindításhoz, valamint határozottságunkkal jó benyomást keltünk a közönségben. Fontos, hogy kényelmesen, kis terpeszben álljunk az asztal vagy pulpitus mögött, jegyzeteinket számunkra megfelelő rendben helyezzük magunk elé. Ha jónak látjuk, kézben is tarthatjuk a kisebb cédulákat. Testtartásunk ne legyen se alázatos, se agresszív. Lehetőleg ne támaszkodjunk se az asztalra, se a mikrofonállványra. Karunk, fejünk, nyakunk ne legyen merev, használjunk könnyed, mértéktartó gesztusokat mondanivalónk alátámasztására. Kézmozgásunkkal tudatosan jelezhetjük a fontos információt, a szünetet vagy éppen azt, ha nem akarjuk átadni a szót. Karunkkal, kézfejünkkel és ujjainkkal illusztrálhatunk egy tulajdonságot, kapcsolatot, ellentétet. Ha lehetőség van rá, megkerülhetjük az előadói asztalt, kijöhetünk a pulpitus mögül. Sok esetben azért kell néhány lépést tennünk, mert a kivetített ábrán meg akarunk mutatni valamit. – 34 –


10/29/2010

4:12 PM

Page 35

Szorongásról, bizonytalanságról árulkodnak az olyan gesztusok, amikor a szónok az orrát dörzsöli, a fejét vakarja, a papírjait gyűrögeti vagy éppen a tollával játszik. A hallgatóság gesztusai ugyanilyen jelzésértékűek a szónok számára. A legfontosabb jelzések: ha a tekintetek elrévednek, kiüresednek, a fejek elfordulnak, sőt a közönség tagjai egymás között pusmognak, akkor az előadó nem kötötte le a figyelmüket. Ha mereven, szúrós szemmel, kérdően vagy korholóan néznek vissza rá, akkor további érveket kell elővennie a tarsolyából, hogy megnyerje a szimpátiájukat.

A HALLGATÓSÁG GESZTUSAI

FELADATOK

1. ☺☺ a) A csoport minden tagja olvassa el A beszédmű előadása című leckét!

1.

2.

3.

b) Az olvasottak és a nonverbális kommunikációról tanultak alapján beszéljétek meg, hogy a képeken az előadók közül kinek miről árulkodnak a gesztusai, és ki mennyire jó előadó!

Az érvelés; az érvelő szöveg felépítése

Az érvelés valaminek a bizonyítása vagy cáfolása logikai úton. Két forrásra támaszkodhat: külső és belső érvekre. A külső érvelés nem más, mint tekintélyelvekre vagy közhelyekre való hivatkozás, amely önmagában nem hatásos. Egy adott helyzetben semmit nem old meg annak hangoztatása, hogy „A ballagás az ballagás”. Csak végső esetben forduljunk általánosságokhoz, igyekezzünk a téma egyedi, belső összefüggéseit megragadni: „Gyere el a ballagásra! Egyrészt biztosan jólesik majd az ismerős végzősöknek, ha téged is látnak az ünneplők között, másrészt megtanulod, hogy majd neked is mit hogyan kell csinálnod!” – 35 –

AZ ÉRVELÉS KÜLSŐ ÉRVEK


BELSŐ ÉRVEK

A TÉTEL

ÁLLÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

ÉRVELÉSI LEHETŐSÉGEK

ÉRZÉKSZERVEINKKEL FELFOGHATÓ JELEK ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT ÉRVEK

KORÁBBI TAPASZ TALATOK

KONKRÉT BIZONYÍTÉKOK PÉLDA

10/29/2010

4:12 PM

Page 36

A belső érvelést célszerű világosan megfogalmazott állítással, úgynevezett tétellel kezdeni (mint a matematikai bizonyítást). Ez lehet meghatározás, törvény, olyan dolog, ami már be van bizonyítva. A tételből kiindulva sorakoztatjuk fel további állításainkat és következtetéseinket a hallgatóság meggyőzésére. Felhasználhatunk minden tényt és összefüggést, ami logikailag helytálló és erkölcsileg nem kifogásolható. A mindennapokban számtalanszor vonunk le tényekből következtetéseket anélkül, hogy ezt különösebben átgondolnánk: Ég a villany, tehát otthon vannak. Nem tudom felhúzni a cipzárt, tehát kihíztam a nadrágomat. A következtetések levonása tapasztalattá érhet, a tapasztalatok pedig kiváló érvforrások: Borult az ég. – tény; Valószínűleg esni fog. – tényeken alapuló következtetés, tapasztalat; Esőben megázom. – tapasztalaton alapuló következtetés; Ha nem akarok megázni, esernyőt kell vinnem. – következtetés.

A lépésről lépésre történő logikai következtetés helyett általában elég csak a tényt közölni és a következtetést levonni: Borult az ég, tehát esernyőt kell vinnem.

Vegyünk egy példát arra, milyen érvelési lehetőségek vannak. Legyen az a kérdés formájában megfogalmazott tétel, hogy meddig élhet egy ember. A felelet megadásához az előzőekben már felsorolt, érzékszerveinkkel felfogható jelek a legegyszerűbb érvfajták. Magyarázatra nem szorulnak: minden ember megöregszik, hiszen jól láthatóan ráncos lesz a bőre, kihull a foga, mérhetően ritkul a csonttömege, elmeszesednek az erei és így tovább. Szintén kevés bizonyítást igényelnek az olyan érvek, amelyeket a közvélemény általában elfogad (pl.: az ember nem örök életű) vagy a törvények előírnak (pl.: az időskori betegségeket kezelni kell). A meggyőzésben jól használható az az érvfajta is, amelyben mindkét fél megegyezik (pl.: a nők átlagéletkora magasabb, mint a férfiaké). A bizonyítás folyamán élhetünk olyan, a személyre vagy a tárgyra vonatkozó érveléssel is, amely azt tárja föl a közönség előtt, hogy a korábbi tapasztalatok meghatározhatják az adott helyzetben a lehetséges döntést. Például a személy családjának vagy nemzetének jelleméből merítjük olyankor az érvet, ha azt mondjuk: Kádár családból származik, csak tőle vegyél hordót! A magyar kádároknak és bognároknak nincs párja egész Európában! Felhasználhatjuk az illető személy nemét vagy életkorát is érvforrásként: Én a kettő közül az idősebb fogorvost választanám, mert nagyobb a tapasztalata. Az állapot, a jellem vagy korábbi cselekedetek, mondások is lehetnek egy bizonyos tett elkövetésének magyarázatai. Pl.: Mit vársz egy ilyen zsugoritól, a múltkor sem adott. Konkrét bizonyítékokat is felhozhatunk érvként. Ha például a fővárostól távol élsz, de mégis ottani egyetemre szeretnéd beadni a jelentkezésedet, szüleid hivatkozhatnak a távolságra, a közelebb található egyetem vagy főiskola elismerten jó képzési rendszerére, az anyagi vonzatokra stb. Az induktív érvelés gyakori módja a példa. A példával jobban megvilágíthatjuk a téma összefüggéseit, szemléletesebben adhatjuk elő mondanivalónkat. – 36 –


10/24/2010

9:51 PM

Page 37

A téma kifejtése során, a tárgyalásban nagy szükségünk van az anyaggyűjtéskor összeszedett tárgyi ismereteinkre ahhoz, hogy bizonyítani tudjuk állításunkat vagy vissza tudjunk vágni vitapartnerünknek. Itt kell elmondani a lényeget: mire kérjük a hallgatóságot, miért válik a javára, ha ezt vagy azt megteszi, mit tudunk nekik ígérni, mire vagyunk képesek, és ezt milyen példákkal tudjuk igazolni stb. Ne beszéljünk mellé, a figyelmet feszes gondolatmenettel tarthatjuk ébren, de ha jónak látjuk, egy-két humoros megjegyzéssel oldhatjuk is. A befejezés értelmi szempontból összefoglalja a mondanivaló lényegét, érzelmi szempontból pedig megnyugtatja a hallgatóságot. Ez nem zárja ki, hogy felkiáltással, kérdéssel, továbbgondolkodásra sarkalló idézettel zárjuk beszédünket. A közönség sokáig emlékszik egy jól megválasztott, csattanós befejező mondatra, sőt ennek fényében újra is értékelheti az egész szöveget. A három rész arányát a szövegtípusnak és a szituációnak megfelelően kell megállapítani. A tárgyalás legyen a leghosszabb (mondjuk egy tízperces beszédből 5-6 perc), a bevezetés a legrövidebb (1-2 perc). A befejezés terjedelme a bevezetéséhez álljon közelebb (2-3 perc). Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

– ha valakinek az álláspontját cáfolni akarod, tapintatosnak kell lenned. Ne személyével, hanem érveivel vitatkozz. A hallgatóság figyelmét az ellenfél nézetének hibás pontjaira kell felhívnod. Ehhez meg kell találnod a hallott érvelés vitatható pontjait, és saját igazadat alátámasztó tényekkel, valamint logikus érvekkel kell meggyőznöd mindenkit igazadról. – a vitapartnert nem legyőzni, hanem meggyőzni igyekezz! FELADATOK

1. ☺☺ a) Osszátok ki a szerepeket egy képzeletbeli négytagú családban (apa, anya, nagymama vagy nagypapa és gyerek)! b) Érveljetek a kapott szerep szerint valamelyik lakás vagy ház mellett, illetve igyekezzetek megcáfolni a többiek érveit! A) A Dunához közel igényes, klímás, felújított, gyönyörű panorámás, 75 m2-es, három szoba + étkezős, erkélyes VII. emeleti lakás sürgősen, áron alul eladó. Irányár: 70 000 euró.

B) Eladó a buszpályaudvarhoz közel egy régi társasházban felújításra váró, 3 szobás, 86 m2-es lakás a 2. emeleten. Lift nincs. Irányár: 85 000 euró. – 37 –

TÁRGYIISMERETEK

A MONDANDÓ ÖSSZEFOGLALÁSA, LEZÁRÁSA


10/24/2010

9:51 PM

Page 38

C) Kertvárosban, 180 m2-es telken, 120 m2 + terasz, 2 + 3 félszobás, alápincézett összkomfortos családi ház eladó. Irányár: 200 000 euró.

2.

D) A fővároshoz közeli településen, 1100 m2-es parkosított telken kétgenerációs (90 + 45 m2-es), összközműves családi ház dupla garázzsal eladó. Extrák: kandalló, riasztó, légkondicionáló, konditerem, medence. Irányár: 220 000 euró

Írásban sorakoztass fel ellenérveket a következő nézettel kapcsolatban, amelyekkel meggyőzheted képzeletbeli vitapartneredet véleménye helytelen voltáról!

a) Nem értem, miért foglalkoznak annyit a narkósokkal. Senkinek nincs joga beleszólni a másik ember életébe. Mindenki maga dönti el, hogyan és meddig akar élni. Ha szellemileg leépül, anyagilag tönkremegy, az ő baja. Ha meg túladagolja magát, hát annyi. Kinek mi köze van hozzá?

b) Szerintem egyáltalán nem fontos a kisebbségek nyelvének, kultúrájának, történelmi hagyományainak a megőrzése. Egy országban mindenki beszéljen az adott állam nyelvén. Vegyék át a többség kultúráját, hagyományait!

3. ☺☺ A reklámok is a meggyőzés céljából készülnek, de ezek csak röviden utalnak az adott termék előnyös tulajdonságaira. Választás szerint végezzétek el a következő feladatok valamelyikét: a) Egy általatok nem egészen sikerült, jelenleg a tv-ben sugárzott reklám helyett készítsetek szóban vagy írásban egy hatásosabbat! b) Egy a tv-ben hirdetett termékről tudjátok, hogy nem érdemes megvenni. Készítsetek ellenreklámot!

Tanácsok a vitán alapuló feladatokhoz A VITÁBA SZÁLLÁS FELTÉTELEI

VITÁHOZ SZÜKSÉGES TUDÁS MEGSZERZÉSE

Az életben igen gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor a véleményünk eltér az előttünk szólóétól. Ilyenkor két dolgot tehetünk: vagy csendben maradunk, és hagyjuk, hadd mondja a magáét, vagy vitába szállunk vele. Ez utóbbit azonban csak úgy vállalhatjuk, ha az adott témában kellő tudással rendelkezünk. Képesnek kell lennünk arra is, hogy ismereteinket logikusan, érvekkel alátámasztva, megfelelő hangnemben fejtsük ki. A vitához szükséges tudást megszerezheted a tanítási órákon, könyvekből, tudományos előadásokon, a televízióból, a rádióból, az internetről stb. Mi lépésről lépésre haladva ahhoz igyekszünk segítséget adni, hogy – 38 –


10/24/2010

9:53 PM

Page 39

mindezt a kommunikáció összes eszközét használva, jól szerkesztett mondatokkal és szövegekkel, illő módon adhassátok elő. Egyelőre azokhoz a feladatokhoz adunk útmutatót, amelyek úgy kezdődnek: beszéljétek meg, vitassátok meg... Ki az, aki jó vitapartner, akivel érdemes ütköztetni a véleményünket? A legfontosabb az: ne legyen önfejű, aki nem is figyel a másikra, csak mondja a magáét! Ezt rögtön észre lehet venni, mert az önfejű vitapartner sohasem az általunk elmondottakra reagál. Saját gondolatmenetét folytatja, mintha közben más meg sem szólalt volna. Azzal a féllel is igen nehéz vitatkozni, aki a hangerejével, erőszakos lerohanással igyekszik a másikba belefojtani a szót. Vigyázz! A vita sohasem fajulhat veszekedéssé! Az, hogy valaki a mienktől eltérő véleményt képvisel, nem jelenti azt, hogy ezért haragudnunk kell rá. Jellemére vagy észbeli képességeire vonatkozó következtetéseket sem vonhatunk le. Természetesen azt feltételezzük, hogy a szemléletbeli eltérések nem érintik a társadalom által kialakított és elfogadott normákat.

Ez már veszekedésnek tűnik

Az is fontos: ne gondoljuk magunkat csalhatatlannak, aki mindig, minden körülmények között az egyetlen helyes utat képviseli. A vita során mindkét fél alakíthat eddigi felfogásán. Ahhoz kell a legnagyobb lelkierő, hogy esetleges tévedésünket be tudjuk ismerni. FELADATOK

1. ☺☺ Nyertetek egy két személyre szóló nyaralást. Két ország között választhattok. a) Beszéljétek meg egymás között, ki hova szeretne menni! Gyűjtsetek útikönyvekből és az internetről a ti választásotok mellett és a csoporttársatok választása ellen szóló érveket! – 39 –

VITA-PARTNER


10/24/2010

9:53 PM

Page 40

b) Döntsétek el egy vitában, hogy hova utaztok! Tartsátok be a kulturált vitatkozás szabályait!

Fürdés, napozás

vagy

látnivaló?

2. ☺☺ A csoport egyik tagját szülei nem akarják elengedni veletek egy hétvégi programra. a) Osszátok ki a szerepeket (édesanya, édesapa, csoporttagok)! b) Játsszátok el, hogyan igyekeznétek meggyőzni a szülőket/a csoport tagjait igazatokról! 3. ☺☺ Az egyik kötelező olvasmányt megfilmesítették. Osszátok ki, ki melyik álláspontot képviseli, és folytassatok vitát! – a regényt kell elolvasni – elég csak a filmet megnézni – a regényt is el kell olvasni és a filmet is meg kell nézni

4. ☺☺ Egyik osztálytársatok a 3. osztályt külföldön szeretné folytatni, de szülei hallani sem akarnak róla. Sorsoljátok ki az édesanya, az édesapa, a külföldre készülő diák és a barátnő/barát szerepét! Mindenki gyűjtsön a szerepének megfelelő érveket, és rendezzetek vitát! 5. ☺☺ Nem szívesen fogadjátok egyik csoporttársatok új barátját. Sorsoljátok ki, ki lesz az, akinek meg kell győznie benneteket arról, hogy tévesen ítéltétek meg a kérdéses személyt! Ő gyűjtsön pozitív tulajdonságokat, a többiek az új barát elleni kifogásokat! A felkészülés után rendezzetek vitát!

– 40 –


10/24/2010

9:54 PM

Page 41

A szóbeli és az írásbeli érvelés szövegtípusai Beszédművek szóban és írásban

A jól szerkesztett, tetszetős beszédművek létrehozása hosszasabb tanulást és kitartó gyakorlást igényel. Csak így érhető el, hogy szóbeli és írásbeli feleleteitek szabatosak legyenek. A legközvetlenebb retorikai szituáció a magánbeszélgetés. A beszédpartnerek kapcsolata személyes. Saját véleményüket mondják el változatos témákról, laza megfogalmazásban. A beszélgetés menete szorosan követi a résztvevők reakcióját. Előfordulhat többszörös témaváltás vagy korábban elejtett témákhoz való visszatérés. Beszélgetés közben elnagyoltabb lehet az artikuláció, szabadon élhetünk tájnyelvi ejtéssel, szóhasználattal. A nyilvános megszólalás igen nagy felelősséggel jár, éppen ezért széles körű általános műveltséget, a témában való igen alapos tájékozottságot, biztos tárgyi tudást igényel. Ez egyrészt azért lényeges, mert feltétel a hallgató figyelmének lekötéséhez, másrészt csak az tudja átadni az ismereteket, aki maga is teljes biztonsággal mozog az adott témakörben. Az alapos tárgyi tudás megszerzése érdekében minden beszédre készülni kell. Első lépésként össze kell gyűjteni az anyagot. Az anyaggyűjtéskor vegyük figyelembe a beszéd tárgyát, célját és a várható hallgatóság összetételét. Az összegyűjtött tényeket – a rendelkezésünkre álló idő függvényében – szükség esetén szelektálni kell, majd logikusan el kell rendezni mondanivalónkat. Nyelvileg is meg kell formálni úgy, hogy az írott szöveg a szóbeli közlés funkcióit is betölthesse. Nem árt megtervezni: hol milyen mondatfonetikai eszközöket alkalmazunk.

Nyilvános célra, írásos formában készülő szövegek

A fogalmazás, az ismeretterjesztő szöveg, az értekezés és az esszé írott szövegmű, amelyek megírását befolyásolhatja, hogy elhangzásra szánták-e őket (beszédművé válnak-e). Ha igen, akkor mind a négy beszédműfajta elkészítése lehetőséget ad a szerzőnek arra, hogy alaposan kimunkálja mondanivalóját. Fontos, hogy az előadó valóban csak vázlatszerűen támaszkodjon a leírtakra, és a retorikai szituációban figyeljen a hallgatókra is, teremtsen velük jó kapcsolatot. Mind a négy szövegmű egy kérdést fejt ki, ami lehet elméleti, tudományos vagy gyakorlati jellegű. Ezt a témát tényekkel bizonyítva, logikusan megszerkesztve, kerek egészként tárgyalja. – 41 –

A MAGÁNBESZÉLGETÉS

A NYILVÁNOS MEGSZÓLALÁS FELTÉTELEI ALAPOS TÁRGYI TUDÁS

ANYAGGYŰJTÉS

RENDSZEREZÉS, SZELEKTÁLÁS


A FOGALMAZÁS

A TÉTELMONDAT HELYE

A VÁZLAT

AZ ISMERETTERJESZTŐ SZÖVEG

ÉRTEKEZÉS

10/24/2010

9:54 PM

Page 42

A fogalmazás írásos kifejezése a valóság egy-egy jelenségére, kérdésére vonatkozó gondolatainknak. A tárgy vagy adott, vagy magunk választjuk ki azt a jelenséget, kérdést, amivel kapcsolatos gondolatainkat (eszméinket) ki szeretnénk fejteni. A tárgy és a vele kapcsolatos gondolataink együttesen adják a fogalmazás témáját. Ennek ismeretében fogalmazzuk meg a címet. A cím nem azonos a témával, hiszen ugyanarról a témáról – például anyák napjáról – több címen is lehet írni. (pl.: Anyák napi gondolatok; Anyák napi köszöntő; Az anyák dicsérete stb.). Arra azonban vigyázzunk, hogy a cím határolja körül azt, amiről írunk. A szöveg szerkezete kapcsán már volt szó a tételmondatról. Most azzal egészítjük ki eddigi ismereteinket: mitől függ a bekezdésben a tételmondat elhelyezése. A leghatásosabb, ha a bekezdés első mondata, különösen akkor, ha a cél egy általánosabb érvényű alapelvnek a megfogalmazása, részletesebb kifejtése. Ebben az esetben a tételmondat tartalmazza a megállapítást, a többi pedig kifejti azt. A jó fogalmazás vázlat alapján készül. A tények és összefüggések ismeretében mondanivalónk logikus és legcélravezetőbb felépítését tervezzük meg a vázlat készítésekor, ami tulajdonképpen az egyes bekezdések tételmondatainak megfogalmazását jelenti, vagy utalószavakat tartalmaz. Egy jól elkészített vázlat elénk tárja a legfontosabb gondolatokat. Segítségével ellenőrizni tudjuk, hogy nem felejtkeztünk-e el lényeges problémákról, illetve alkalmas arra is, hogy vezessen bennünket egy előadás megtartásakor.

Az ismeretterjesztő szöveg különböző korosztályokból álló érdeklődő közönség számára készül, akik rendelkezhetnek bizonyos szakmai ismeretekkel, de nem kötelezően. Az előadónak tekintettel kell lenni arra, hogy milyen szókincset használ, és arra is, hogy gondolatait közérthető formában, laikusok számára is követhető módon szerkessze meg. A nélkülözhetetlen szakszavakat magyarázza meg, mondjon inkább rövidebb mondatokat, összetett mondatokban pedig tegye ki a kötőszavakat. Ha a tekintetekből, viselkedésből úgy veszi észre, hogy szükséges, foglalja össze többször is az addig elhangzottakat (azt a kérdést vetettük föl, hogy; az első bizonyítékunk az volt, hogy; amit azzal cáfoltunk, hogy stb.) Ismeretterjesztő szöveget célszerű sok ábrával, diaképpel illusztrálni.

A legnagyobb kihívást és a legnagyobb teljesítményt az írásos fogalmazások között az értekezés jelenti. Szerkezetét kizárólag a téma határozza meg: a kifejtendő probléma felvetését a megoldáshoz szükséges tézisek megfogalmazása követi, majd a szerző érveinek logikus és megalapozott felsorakoztatására és végül a következtetések levonására – 42 –


10/24/2010

9:54 PM

Page 43

kerül sor. Ahhoz, hogy egy értekezés elkészülhessen, alaposan ismerni kell a téma szakirodalmát, a szerzőnek állást kell foglalnia az esetleges vitapontokat illetően, ki kell dolgoznia a bizonyítás és meggyőzés menetét, hogy állásfoglalásra késztesse az olvasót. Mivel a szerző a tudományos igazság feltárására törekszik, igyekszik minél objektívabban fogalmazni. Az értekezés szövegét nem jellemzi a személyesség, és a hallgatóság összetétele sem befolyásolja. Kommunikációs szempontból úgy is mondhatjuk, hogy ebben a retorikai szituációban nincsen határozott címzett. Az értekezést – vagy egy részletét – a szerző rendszerint felolvassa. A felolvasást az adatok és a magyarázatok szigorú rendje, a tudományos hivatkozások kevésbé látványossá teszik. A felolvasást (vagy felolvasásokat) hozzászólások, vita követi, a tudományos ülést a vitás kérdésekre adott válaszok zárják. Az értekezés általános vázlata

1.

Megszólítás.

3.

Az első tétel kimondása, kifejtése, bizonyítása. Ellenvélemények bemutatása, cáfolása. Dokumentálás, érvelés, ellendokumentumok vizsgálata. Összegzés. Átvezetés a második tétel kimondásához stb.

2.

4. 5. 6. 7.

A téma, tárgy körülhatárolása. Eddigi vizsgálatának rövid története. Célkitűzés és indoklása. Az értekezés vázlatának bemutatása.

Összegzés: tanulságok, tapasztalatok levonása. Javaslatok megfogalmazása. A figyelem megköszönése, a kapcsolat megszakítása. Hozzászólások, vita. Válaszok.

Az esszé módszereiben a tudományos értekezéshez, stílusában a szépirodalomhoz hasonlít. Témája általában irodalmi vagy történelmi. Az esszé személyesebb hangvételű, mint az értekezés. Konkrét állítás helyett inkább valószínűsít, és érzelmileg is befolyásolja olvasóját, vagyis mint műfaj félúton van a tudományos értekezés és a vallomásos, személyes jellegű közlés között. Mindaz, amit a fogalmazás kapcsán a szerkezetről elmondtunk, esszé írásakor is érvényes. A bevezető tartalmazza a témával (de csakis a témával) kapcsolatos külső kontextust, a tárgyalás pedig – gondolat– 43 –

AZ ESSZÉ

AZ ESSZÉ SZERKEZETE


10/24/2010

9:54 PM

Page 44

körönként tagolva a mondanivalót – a logikus gondolatmenet alapján épül fel. Két lehetséges utat követhetünk. Az egyik esetben a tételmondat, amelyet bizonyítani akarunk, az esszé elején szerepel, s a továbbiakban ennek igazságát támasztjuk alá, több oldalról megközelítve. A másik módszer az lehet, hogy a tételmondat a bizonyítás következményeként a befejezésben jelenik meg. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – a vázlatnál bővebb a tartalmi kivonat. Amint a neve is mutatja, az írásmű

tartalmának lényegét emeli ki. Összefoglalja a mű célkitűzéseit, főbb gondolatait, és tartalmazza a befejezésben megfogalmazott következtetéseket. Könyvismertetések esetében természetesen a tartalmi kivonat csak az érdeklődés felkeltésére szolgál, tehát a témát és a mű értékelését tartalmazza.

FELADATOK

1. ☺☺ a) Mindenki olvassa el a Nyilvános célra, írásos formában készülő szövegek című leckét! b) Soroljátok fel, mi jellemzi az ismeretterjesztő szövegeket, az értekezést és az esszét! Emeljétek ki a hasonlóságokat és a különbségeket! 2. a) Olvasd el az alábbi ismeretterjesztő cikket! (Részlet Csaba György Gábor Hazudnak-e a csillagok? című könyvéből) b) Állapítsd meg, hogy a szerző figyelembe vette-e az ismeretterjesztő szöveg megírásakor a retorikai szituáció sajátosságait! Állításodat példákkal igazold! c) Miért káros a babona? d) Mi a különbség a babona és az áltudomány között? e) Milyen nagyszerű dolgokat ígérhet az áltudomány? f) Mi a véleményetek ezekről az ígéretekről? Beszéljétek meg! g) Miből indul ki a tudomány, és hogyan fejlődik? h) Készítsd el a cikk vázlatát! Babona – áltudomány – tudomány

A nagyközönség már alig tud különbséget tenni tudomány és babona között. [Sokszor] azt sem tudja, miért is kellene különbséget tennie. Egyre többször tapasztalom, hogy a tudományokkal nem foglalkozó ember fejében egészen furcsa, a valóságot hamisan tükröző világkép él, és „tulajdonosa” – 44 –


10/24/2010

9:54 PM

Page 45

meggyőzhetetlenül ragaszkodik hozzá. A hétköznapi életben persze tud gondolkodni, és meglátja a nyilvánvaló ellentmondásokat, ha – mondjuk – a beosztottja érvelését elemzi. De ha a világról elfogadott téves nézeteit bíráljuk, kevesen képesek felfogni az ellenérveket, elfogadni a kritikát, s módosítani nézetüket. Mi a babona? Általában téves hiedelmeket nevezünk így, amelyek különféle eseményeket, jelenségeket természetfeletti erők hatására vezetnek vissza, és amelyek szerint ezek az erők bizonyos mesterkedésekkel befolyásolhatók. A babona nem szorul magyarázatra, nem lehet indokolni. A babona a tudatlanság gyermeke. Amíg az ember nem érti a körülötte történő eseményeket, a világ jelenségeit, addig valamiféle saját magyarázatot keres rájuk: mágikus világképet alkot, hogy valamiképp mégis tájékozódni tudjon. A babona közeli rokona az áltudomány. Talán elsősorban abban különböznek, hogy az áltudomány – a babonával szemben – egységes, értelmes rendszernek akar látszani. De mindkettőnek lényege a téves hiedelem. Mi az áltudomány? Nehéz pontosan meghatározni. Nagyjából azt mondhatjuk: olyan elképzelések halmaza, amelyek nem illeszkednek a tudomány elfogadott rendszerébe, nincs alávetve gondos ellenőrzésnek, és ezt nem is igényli, sokszor nem is ellenőrizhető. Általában nagyszerű dolgokat ígér, elvben szinte minden lehetséges a számára. A gyakorlatban azonban keveset vagy semmit sem vált be ígéreteiből. Mik ezek a nagyszerű dolgok? Például betegségek fölfedezése a beteg „aurájának” vagy íriszének megtekintésével stb.; az orvostudomány számára ma még nem gyógyítható betegségek meggyógyítása mágikus eljárásokkal vagy szerekkel (sokmillió-szorosan hígított, hatóanyagmentes oldat, mágnessel kezelt víz stb.) vagy vértelen operációval; természetfeletti képességek (lebegés, repülés, láthatatlanná válás, gondolatolvasás, örök élet stb.) elsajátítása; gazdagság; 100%-nál nagyobb hatásfokú gép; aranycsinálás, jóslás stb. [...] Az áltudomány nem törekszik tételeinek szigorú ellenőrzésére. Ez az oka annak, hogy állításai megbízhatatlanok. Tekintsük példaként a gabonakörök esetét! Ismeretes, hogy a világ számos helyén a learatásra váró gabonában körök vagy bonyolultabb alakzatok jelentek meg, ahol a szálakat valami a földre döntötte. Ezeket a köröket az „ufológusok” idegen civilizációktól érkező látogatók jelzéseinek vagy leszállásuk nyomainak vélik. Kijelentették, hogy ilyen köröket csak „idegenek” készíthettek. Két magyar diák kísérletet végzett: Székesfehérvár mellett gyártottak néhány gabonakört. Az ufóhívők boldogan mérték, vizsgálták a köröket, számos cikk jelent meg arról, hogy végre hazánkban is jelt adtak magukról az űrbéli lények. [...] – 45 –


3.

10/24/2010

9:54 PM

Page 46

A köröket készítő diákok később fölfedték, hogy ők követték el a tréfát. A média fanyalogva vett tudomást a dologról, korántsem csinált akkora hírverést, mint amikor a köröket fölfedezték. A diákok hiába mutatták be, hogyan készültek a körök, az ufósok kijelentették: hazugság, a köröket igenis idegenek készítették. Beck Mihály kémikus professzor megfogalmazása szerint „az áltudomány: pótlék. Tudománypótlék azoknak, akikben él a vágy a világ bármilyen felszínes megismerésére is, de nem szereztek elegendő ismereteket ahhoz, hogy megkülönböztessék a tudományt az áltudománytól, és beleesnek a látszólag egyszerű felismerések csapdájába. Valláspótlék azok számára, akik nem tudják nélkülözni világnézetük kialakításában a természetfelettit, de nem érik be a bevett vallások nyújtotta tanításokkal.” [...] Mi a tudomány? A tudomány a valódi világra vonatkozó, sokszorosan ellenőrzött ismeretek állandóan fejlődő rendszere. Mindig a tényekből indul ki, ezekhez szigorúan ragaszkodik – sem figyelmen kívül hagyni, sem letagadni, sem meghamisítani nem engedi őket. Ennek természetes föltétele, hogy igyekezzék minél pontosabban rögzíteni a tényeket, pl. a méréseket minél pontosabban elvégezni, a megfigyeléseket minél objektívebben leírni stb. Már ez sem könnyű feladat, sok a tévedés lehetősége, ezért kell minden fontos kísérletet számtalanszor elvégezni, minden körülményt figyelembe venni, egyre jobb, pontosabb mérési eljárásokat feltalálni. A tudós a természetet akarja megismerni és megérteni; sosem az érdekli, hogy valamit ki mondott, tehát a tekintélynek nincs jelentősége; mindig a pontosság és a megbízhatóság a lényeges. [...] a) Válaszd ki az ebben az évben tanult irodalomanyagból kedvenc költődet vagy íródat! b) Döntsd el, hogy egyetlen művéről vagy egy pályaszakaszáról akarsz-e írni! c) A választásod szerinti témához gyűjts szakirodalmat a könyvtárban és az interneten! Olvasd el a cikkeket, könyvrészleteket, és a tanult hivatkozásokat alkalmazva készíts jegyzeteket! d) Rendszerezd az anyagot, ha kell, szelektálj, és kiegészítve saját gondolataiddal, írj esszét!

– 46 –


10/24/2010

9:54 PM

Page 47

Nyilvános célra készülő, szóban elhangzó szövegek

1. A hozzászólást „csatlakozó beszédműnek” is nevezik, mert a helyszínen, az elhangzottak hatására alakul tartalma és megfogalmazása is. A hozzászólás tartalmában lehet helyeslés, kiegészítés és ellentmondás. Alapja lehet személyes élmény is, de a mondanivalónak a hallgatóság érdekeit kell szolgálnia. Mivel a hozzászólásban önmagunk mellett a közösséget – lakótársakat, munkatársakat, egy konferencia résztvevőit – is képviseljük, a nyelvi megfogalmazásnak világosnak kell lennie. A hozzászólás célja az, hogy tájékoztassuk és befolyásoljuk az előadót és a hallgatóságot. A hozzászólás tartalmi vázlata rendszerint a következő: • Értékelhetjük a témát és az előadót, elismerhetjük fontosságát, de kezdhetünk rögtön a hozzászólás céljának ismertetésével: mivel értünk egyet, mivel nem, milyen témához fogunk kiegészítést fűzni. • Elmondjuk új gondolatainkat. Kifejtjük ellenvéleményünket, ha kell, kitűzzük a feladatot. A hozzászóláskor fontos, hogy lehetőséget adjunk további hozzászólásra, visszavágásra, ezért célszerű az „úgy hiszem”, „ha jól láttam a kérdés lényegét, arról van szó” stb. formulák használata.

2. A vita a hozzászólás válfaja. A Tanácsok a vitán alapuló feladatokhoz című leckében már elmondtuk a magánéletben folytatott vita követelményeit, most a közéleti vita jellemzőit írjuk le. A politikai, kulturális és tudományos vitákra is érvényes, hogy lényege a bizonyítással és cáfolással történő, a kirohanásokat nélkülöző érvelés. A gondolatok kicseréléséhez, a helyes álláspont kialakításához vitaindító előadás hangzik el. Ezt úgy kell megfogalmazni, a problémákat úgy kell összegyűjteni, felvetni, hogy indítsa el a hallgatóság témával kapcsolatos gondolatait, adjon lehetőséget a közös vélemény kialakításához. A vitaindító elhangzása után, a hozzászólások során a vitavezetőnek kell irányítania a vitát. Mérlegelnie kell az érveket és az ellenérveket, ügyelve arra, hogy a vitát végig a tárgyilagosság, ne a személyeskedés jellemezze. A hibás érveket rövid, de meggyőző érvekkel kell cáfolni. Lényeges, hogy a vita során ne megcáfolhatatlan tényként közöljük álláspontunkat, éppen ezért itt sem árt az úgy hiszem, úgy gondolom, az én meglátásom szerint stb. nyelvi formulák alkalmazása. 3. A beszámoló hosszabb előkészítést igényel, mint a hozzászólás. Általában felkérésre készül, előre meghatározott témában. Megfelelő – 47 –

A HOZZÁSZÓLÁS

A TÉMA ÉS AZ ELŐADÓ ÉRTÉKELÉSE ÚJ GONDOLATOK

VITA BIZONYÍTÁSSAL ÉS CÁFOLÁSSAL TÖRTÉNŐ ÉRVELÉS

A BESZÁMOLÓ


ANYAGGYŰJTÉS, ANYAGELLENŐRZÉS

A FELSZÓLALÁS ÉS A BESZÁMOLÓ FELÉPÍTÉSE

AZ ÉLMÉNY BESZÁMOLÓ

AZ ELŐADÁS

10/24/2010

9:54 PM

Page 48

anyaggyűjtést és anyagellenőrzést igényel. Erre a beszédműre inkább a tárgy igényes kifejtése a jellemző, ezért az előadó egyéniségének háttérben kell maradnia. A beszámoló bizonyos időszak alatt lezajlott eseményeket rögzít. Ügyelnünk kell arra, hogy érveinket logikusan rendszerezzük, s mondanivalónkat ne csak a saját szemszögünkből fogalmazzuk meg. Mindig előre rögzítsük írásban, ám ügyeljünk arra, hogy első hallásra is érthető, világos legyen. Ne emlékezetből idézzünk, mert az könnyen pontatlansághoz vezet. A felszólalás és a beszámoló a következőképpen épül fel: • Megszólítjuk a jelenlevőket: Tisztelt elnök úr, Tisztelt jelenlévők! • A megszólítás után értékelnünk kell a témát vagy az adott személy munkásságát, meg kell határoznunk a beszédmű szerkezetét. • El kell ismernünk az eredményeket, majd ebben a részben kell bizonyos dolgokat megvitatnunk, javaslatokat tennünk. Az anyag elrendezése attól függ, hogy milyen típusú felszólalást vagy beszámolót készítünk. Követhet időbeli sorrendet, ha pl. egy tanév eseményeit tekintjük át; térbeli sorrendet, ha egy tanulmányút helyszíneiről számolunk be; logikai sorrendet, ha először a támogató, majd az ellenző érveinket mondjuk el; tematikus sorrendet, ha több, különböző kérdéskört kell áttekintenünk stb. • A záró részben visszautalhatunk legfontosabb tételünkre és bizonyításunkra, vagy előreutalhatunk a tennivalókra. A felszólaló és a beszámoló személy azzal is kifejezi a hallgatóság iránti tiszteletét, hogy az elhangzott adatok megértését táblai rajzzal könnyíti, a jegyzetelést kivetített ábrákkal vagy előre elkészített, kézbe adott vázlattal (hand-out) segíti.

4. Élménybeszámoló tartása nyilvános megszólalási alkalom, de ennek a beszédműnek a tartalmát nem a szakszerűség, hanem az élményszerűség, az előadó szubjektív benyomásai jellemzik. Közönsége sem feltétlenül szakmabeli: rendszerint barátainknak, ismerőseinknek elevenítjük fel egy-egy utazás tanulságait, vagy ha kollégáinknak beszélünk is, nem szakemberként fordulunk hozzájuk. Mondanivalónkat megszerkeszthetjük időrendben, helyszínek vagy témakörök szerint. Képekkel, prospektusokkal, az ország jellegzetes zenéjével igazi hangulatot varázsolhatunk, egy kis kóstolóval pedig felejthetetlenné tehetjük élménybeszámolónkat. 5. Az előadás változatos tartalmú és terjedelmű lehet. A sokféleségben közös az, hogy akár iskolai kiselőadásról, akár tudományos konfe– 48 –


10/24/2010

9:54 PM

Page 49

rencián vagy politikai gyűlésen elmondott másfél órás előadásról van szó, az előadó a választott témát kerek egészként dolgozza fel. Mondanivalóját tényekre alapozza, és logikus rendben, a közönség igényeinek megfelelően tárgyalja. Érdemes az előadást vázlat alapján, szabadon elmondva tartani, hogy tudjunk kontaktust tartani a közönséggel, szabadabban használhassuk a mondatfonetikai eszközöket, ezáltal eredményesebb legyen a közönség részéről az új ismeretek megszerzése. Az előadás főbb szerkezeti egységei: • Az előadó a bevezetésben megszólítja hallgatóit, ismerteti, hogy miről és miért, milyen sorrendben fog beszélni. • A tárgyalásban minden témakör kijelölése után lehetősége nyílik a hallgatók érzelmeire hatni, ezért a felszólalás és a beszámoló tömör tájékoztatása helyett színesebben fogalmazhat. Az adatok felsorolása mellett változatos érvekkel élhet abból a célból, hogy a közönséget meggyőzze. • Befejezésképpen levonja a tanulságokat, meghatározza a tennivalókat, ha kell, ismerteti az előadásban megszületett javaslatot. A középiskolában az előadás rövid formájával, a 8-10 perces órai felelettel vagy az ezzel lényegében azonos szakköri kiselőadással találkozunk. Mindkettő előzetes felkészülést igényel: a feleletre a diák általában a tankönyv és az órai vázlat szerint készül, a kiselőadás elkészítéséhez más, önállóan felkutatott forrásokat is igénybe szokott venni. A felelet vagy kiselőadás megszerkesztésekor az alábbi egységekből építkezhetünk:

AZ ELŐADÁS SZERKEZETE

ÓRAI FELELET ÉS KISELŐADÁS

• Értelmezzük a kapott feladatot, utalunk a felkészüléshez használt forrásokra. (Ez utóbbira feleletmondáskor rendszerint nincs szükség.) • Kifejtjük a témakört. • Összefoglaljuk az eseményeket, értékeljük a pályaképet, kiemeljük a kor legjellemzőbb vonását stb.

A felsőoktatásban a hallgatók bővebb szakirodalmi forrásanyag felhasználásával szemináriumi kiselőadást készítenek, esetleg arra is lehetőségük adódik, hogy tudományos konferencia szekcióülésén olvassák fel vagy mondják el 15-20 perces előadásukat.

6. Az alkalmi beszéddel már az 1. osztályban is foglalkoztatok. Most átismételjük, kibővítjük a témával kapcsolatos ismereteiteket. Alkalmi beszéd mondására többféle ünnepélyen sor kerülhet: tanévnyitókor, avatáskor, nemzeti ünnepen, valakinek az üdvözlésekor, búcsúztatásakor stb. Ezekben az ünnepélyes percekben a szónok az érzelmekre akar hatni. Közhelyekkel, felsorolással, száraz adatokkal viszont – 49 –

AZ ALKALMI BESZÉD


A BESZÉD SZERKEZETE

A MEGEMLÉKEZÉS

A KÖSZÖNTŐ

10/24/2010

9:54 PM

Page 50

nem tud emelkedett hangulatot teremteni. Sokkal célravezetőbb, ha a felkészülés során egyéni módon, élményszerűen fogalmazza meg mondanivalóját, tudatosan választ bevezető vagy befejező idézetet. Ne tévessze szem elől hallgatóit a beszéd elmondása közben sem: ha leült a hangulat, fogja rövidebbre a kérdéses részt, és váltson témát! Az ünnepi beszédben a szónok először kapcsolatot teremt a hallgatósággal. Beszéde fő részében bemutatja az esemény jelentőségét. Ezt indokolhatja a történelmi tények végigkövetésével, de elmondhatja azt is, hogyan emlékeznek manapság erre az ünnepre. Az ünnepi beszédnek a megemlékezés, méltatás mellett valamilyen módon tartalmaznia kell az adott esemény óta eltelt időszak értékelését is. Személyesebb hangvételt vesz, ha a szónok egyéni élmény köré építi beszédét vagy a jelenlévőknek szóló örökséget, hatásokat fogalmazza meg.

7. A megemlékezés rövidebb, mint az ünnepi beszéd, de ezt is emelkedett hangvétel és stílus jellemzi. Egy-egy jelentősebb történelmi esemény vagy történelmi, politikai, tudományos, illetve irodalmi szempontból ki-emelkedő személy születésének vagy halálának évfordulóján hangzik el. A megemlékezés utal az eseményekre vagy bemutatja a szóban forgó személy jelentőségét, felsorolja eredményeit, szól hatásáról s arról, milyen példát adott a ma emberének.

8. A köszöntő az ünnepi beszéd személyesebb változata. Lényeges eleme a jókívánság és a személyes hangvétel. Éppen ezért stílusfordulataiban nagy szerepet kapnak az ünnepeltet és az ünneplőket közvetlenül vagy közvetve megszólító formulák, a hallgatóságot bekapcsoló, személyre utaló fordulatok. Hangneme természetesen az alkalomtól függ, mely lehet pl. pedagógusnap, születés- vagy névnap stb. A családi, baráti körben elhangzó köszöntő vidámabb hangvételű, akár viccelődésbe is átmehet. FELADATOK

1. ☺☺ a) Írjatok vitaindító előadást a következő címek valamelyikével: – Hogyan tehetjük még hatékonyabbá a kooperatív (csoportos) munkánkat? – Van-e szükség kooperatív tanulásra? – A kooperatív munka előnyei és hátrányai Az előadáshoz használjátok fel az Útmutatások a csoportban végzendő munkához című bevezetést tankönyvetek elején, amelyben a a kooperatív munkaformáról és a projektről olvastatok, illetve a saját tapasztalata– 50 –


2. 3.

10/24/2010

9:54 PM

Page 51

itokat! Ismereteiteket hasznosan kiegészíthetitek az interneten található anyagokkal is! b) Egy másik csoporttal sorshúzással döntsétek el: melyik csoport tart a választott témájából vitaindító előadást! c) A vitaindító előadás elhangzása után rendezzetek a hallottakról vitát, melyet a vitaindító előadás tartója vezessen! d) A vitaindító előadást tartó csoporttag foglalja össze a vita eredményét! e) Értékeljétek az összefoglalást!

Írjatok élménybeszámolót egy iskolai rendezvényről vagy közös kirándulásról! Munkátokat elkészíthetitek PowerPoint bemutatóban is, amelyet képekkel is tarkíthattok.

Az elkövetkező években minden bizonnyal kerülsz majd olyan helyzetbe, amikor valaki munkásságának jelentőségét, az illető érdemeit kell méltatnod. Adj kitüntetést egyik tanárodnak, s ebből az alkalomból írj méltatást a vázlat alapján! – Nevezd meg utalásszerűen a köszöntés okát (alkalmát)! – Mutasd be és értékeld tanárod személyiségét, munkásságát! – Vonj le tanulságokat az illető pályájából, emberi magatartásából!

4. ☺☺ Írjatok megemlékezést az irodalomkönyvetekből tetszés szerint választott alkotó (író, költő, képzőművész) születésének vagy halálának évfordulója alkalmából! Készítsetek vázlatot!

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

– a pohárköszöntő: néhány perces alkalmi beszéd. Különböző célból hangozhat el (jubileumi ebéd, esküvő, érettségi találkozó stb.), de rendszerint fehér asztalnál, felemelt pohárral a kézben mondott köszöntés. Az ünnepelt és a vendégek megszólítása után a szónok bemutatja az alkalmat is, majd az ünnepelthez szólva akár komolyan, akár tréfásan méltatja érdemeit, pályafutását. Beszédét jókívánságokkal zárja.

Ha szereted a kihívásokat... ☺☺

a) Írjatok olyan pohárköszöntőt, amely elhangozhatna egy születésnapi bulin!

b) Olvassátok fel köszöntőiteket! Válasszátok ki a legszellemesebbet!

– 51 –


1.

10/24/2010

9:54 PM

Page 52

Összefoglalás

Írd be ceruzával a táblázat megfelelő oszlopába a következő szövegtípusjegyeket!

élőlényekről, használati tárgyakról, tájakról szól; eseményről számol be; időrendet követ; ab ovo kezdés, induktív érvelés, részletező leírás; in medias res kezdés, deduktív érvelés, a hallgató akaratára hat; globális leírás

Leíró szövegtípus

2.

Elbeszélő szövegtípus Érvelő szövegtípus

Írd be a táblázatba, melyik beszédmű jellemző jegyeit sorakoztattuk fel!

A beszédmű megnevezése

A beszédmű jellemzői

Személyes hangvételű, jókívánságokat tartalmaz.

Bizonyítással és cáfolással történő érvelés. Célja a közös vélemény kialakítása.

Választott témában tényekre alapozó beszédmű. Érveket használ a hallgatóság meggyőzésére.

Helyeslést, kiegészítést vagy ellentmondást fogalmaz meg. Célja a tájékoztatás és a befolyásolás.

Bizonyos időszak alatt lezajlott eseményeket rögzít. Tényeken alapul.

Ünnepélyekre készülő beszédmű. A méltatás mellett az adott esemény óta eltelt időszakot is értékeli. – 52 –


10/24/2010

9:54 PM

Page 53

3. ☺☺ a) Sorsoljátok ki egymás között, kinek kell meggyőznie egy durván beszélő ismerősét érvekkel arról, hogy az igényes szóhasználat és mondatszerkesztés a mindennapi életben is fontos! b) Értékeljétek társatok megoldását, és ha tudtok, gyűjtsetek további érveket! 4. Olvasd föl a mondatokat egy levegővel, minden tagmondatot egy mondathangsúllyal! a) Nem vagyok nyelvész. b) Félig-meddig ezeknek a nevében szólalok fel. c) Író vagyok, aki anyagával bíbelődve sokszor és szívesen eltűnődik a nyelvi jelenségekről. d) Ahhoz, hogy levelem megírjam, a fájdalom ad erőt. e) … miután elolvastam könyvét, szükségét éreztem, hogy a nyilvánosság színe előtt forduljak Önhöz. f) Munkájában lekicsinyli azt a szellemi és lelki közösséget, melyhez tartozom, azt a nyelvet, melyet tizenegymillió ember beszél. 5. Olvasd föl a mondatokat úgy, hogy a közbevetett részeket (melyeket aláhúzással jelöltünk) halkabban, mélyebb hangfekvésben, gyorsabb tempóban valósítod meg! a) Itt csak egy buzgó, lelkes érdeklődő érinti azokat a kérdéseket, amelyekben Ön, az összehasonlító indogermán nyelvészet tudósa, szaktekintély. b) Reánk vonatkozó fejtegetéséből – megállapításából, de még inkább a célzásaiból – körülbelül az derül ki, … 6. a) Keresd meg minden bekezdés tételmondatát, s a tételmondatok alapján készítsd el a szöveg vázlatát! b) Mi az egyes bekezdések funkciója, azaz milyen szerkesztési eljárást alkalmazott az író? c) Melyik szövegtípusba tartozik az írás, és milyen bizonyítékai vannak ennek? d) az eddig átismételt szövegfonetikai eszközök alkalmazásával olvasd fel a teljes szöveget! Kosztolányi Dezső: A magyar nyelv helye a földgolyón Nyílt levél Antoine Meillet úrhoz, a Collége de France tanárjához Tisztelt Uram,

miután elolvastam könyvét (Les Langues dans l' Europe nouvelle), szükségét érzem, hogy a nyilvánosság színe előtt forduljak Önhöz. Nem vagyok nyelvész. Író vagyok, aki anyagával bíbelődve sokszor és szívesen eltűnődik a nyelvi – 53 –


10/24/2010

9:54 PM

Page 54

jelenségekről. Itt csak egy buzgó, lelkes érdeklődő érinti azokat a kérdéseket, melyekben Ön, az összehasonlító indogermán nyelvészet tudósa, szaktekintély. Ahhoz, hogy levelem megírjam, a fájdalom ad erőt. Munkájában lekicsinyli azt a szellemi és lelki közösséget, melyhez tartozom, azt a nyelvet, melyet tizenegymillió ember beszél. Félig-meddig ezeknek a nevében szólalok fel. Ez ad bátorságot. Reánk vonatkozó fejtegetéséből – a megállapításaiból, de még inkább a célzásaiból – körülbelül az derül ki, hogy sehonnai basáskodó vagyunk, hogy mindaz, amit eddig termeltünk az irodalom terén, haszontalan holmi, hogy nyelvünk gyökértelen és bárdolatlan, hogy nincs múltja, és jövője még kevésbé van, hogy annak idején oligarcha-erőszak odázta el halálát, mely még mindig esedékes lehet, s talán kívánatos is, egy magasabb elv érdekében. Az egyéni sérelem hamar elmúlik. De az a sérelem, mely munkája olvasásakor ért, még mindig nem múlt el.... Múltkor egy erdőben bolyongtam, ahol óraszámra nem találkoztam járókelővel. Valami tisztáson megpillantottam egy virágot, melynek az a szeszélye, hogy csak Európa e keleti szögén terem, a mi hazánkban, s egyebütt gyökeret se ver. Aranylennek nevezzük mi, Linum dolomiticum-nak tudósaink. Megálltam előtte. Azon töprengtem, hogy miért oly tökéletes a levele, hogy miért oly kecsesen-lenge, hogy miért oly aranysárga a szirma, s egyáltalán miért virít, mikor valószínűleg egész nyáron nem látja emberi szem ezen az ember nem járta mezőn, s valószínűleg el fog hervadni, anélkül hogy valaki észrevenné, anélkül hogy valaki gyönyörködnék benne. Mégis virágzik errefelé az aranylen, nagyon sok aranylen. Nem kérdezi, hogy mi ennek az értelme, s nem törődik azzal sem, hogy másutt az azáleákat és a nympheákat becézgetik. Amíg él, addig tökéletes és szép akar lenni, s arcát a nap felé fordítja. Aztán mindig nőnek helyette újak. Virágzik és elhervad, mint minden, ami van; mint a „nagy” népek és a „kis” népek, mint a „civilizáció”. Virágzunk és elhervadunk. Talán csak ennyi az élet értelme. Megszakítom ezt a levelet, melyet a fájdalom indított meg és a harag dagasztott ily idomtalanná. Amint átolvasom, formátlannak tartom. Érzelmes és keserű. Nagyon szónokias is. Micsoda barbár levél. Udvarias se lehettem mindenütt annyira, amennyire szerettem volna. Mert akkor nem lettem volna őszinte. Elküldöm tehát így, ezen nyersen. Ha érdemesíti az elolvasásra, itt-ott talál benne egyet-mást, amit még az összehasonlító nyelvtudomány párizsi tanárja, az Institut tagja se vethet el. Mindenesetre értesülhet belőle, hogy érez és gondolkodik egy „kis” nép fia, sok „kis” nép és sok „nagy” nép fia. Ön francia. Szemünkben, akik e fényes műveltség áhítatában nevelkedtünk, franciának lenni annyit jelent, mint emberiesnek lenni és igazságosnak. Igazságot kérünk. Nyugat, 1930. július 16. Kosztolányi Dezső

– 54 –

nyelv2-55-80--juditos:Elrendezés 1

10/24/2010

10:09 PM

Page 55

7.

Sorold fel, hogy milyen ruhában, milyen hajviselettel célszerű és milyenben kockázatos megjelenni egy tanulmányi versenyen! Nevezd meg, milyen többletinformációt ad az öltözet és a hajviselet, ékszerek stb.: a) a versenyző személyiségéről, b) a versenyző és a zsűri viszonyáról, c) a versenyzőnek a témához való viszonyáról, d) a versenyző társadalmi-kulturális helyzetéről, műveltségéről! 8. ☺☺ a) Osszátok ki egymás között a következő közmondásokat! b) Mindenki készüljön fel egy rövid történettel, melynek csattanója a kapott közmondás! c) Értékeljétek egymás teljesítményét! a) Nem titok, amit két ember tud. b) A jó tanítvány se mindjárt mester. c) Szép szó vasajtót nyit. d) Nem tudja becsülni a szerencsét, ki soha nem volt szerencsétlen.

Ha szereted a kihívásokat... 1.

2.

Keresd meg az interneten a Kincskereső, a TUDOK és a Palóc Társaság által meghirdetett pályamunkák témaköreit, keress megfelelő témát, s nevezz be magad is! Az első két pályázatot a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövegsége hirdeti meg honlapján (www.szmpsz.sk), a TUDOK-nak elérhető magyarországi weboldala: www.kutdiak.hu. A Palóc Társaság honlapján (www.paloctarsasag.real-net.sk) ugyancsak gazdag forrásanyagot találsz, ahol kiemelt helyet kapott a rovásírási verseny, amelyre szintén benevezhetsz.

Keress információkat az év során meghirdetett versenyekről, pályázatokról a Pályázati Figyelő (www.pafi.hu) honlapján: ! Az oldalon diákéveid után is találsz érdekes dolgokat, akár munkalehetőségeket is.

– 55 –


10/24/2010

10:09 PM

Page 56

A SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA ÉS RÉTEGZŐDÉSE A NYELV FOGALMA SZÓKÉSZLET

ALAPSZÓKINCS

ALAPNYELVI EREDETŰ SZAVAK

KIEGÉSZÍTŐ SZÓKÉSZLET

SZÓKINCS

A SZÓKINCS NAGYSÁGA

A világ létező vagy elképzelt dolgainak megnevezésére, a jelenségeknek, azok tulajdonságainak, mennyiségének, a világunkban végbemenő cselekvéseknek, történéseknek leírására minden nép nemzedékről nemzedékre hagyományozódó nyelvi jeleket alkalmaz. A nyelv közösségi jellegű szavai és kifejezései alkotják a szókészletet. Egy adott nyelv teljes szókészletének magva, törzsállománya az alapszókészlet. Pl.: a rokonsági fokok kifejezései, számok, testrészek. Az ide sorolható szavak a mindennapi közlések legfontosabb, leggyakoribb elemei. Pl.: kéz, megy, fa, jó stb. Mindenki ismeri és használja őket. Többségükben alapnyelvi eredetűek vagy nagyon régi jövevényszók. Nagy szócsaládjuk van, több képzett, illetve összetett szó alakult ki belőlük. Pl.: szem, szemez, szemezget, szemüveg, szemtelen, szemes. Alapnyelvi eredetűek az ősi foglalkozásokat (halászat, vadászat) és általános cselekvéseket jelölő szavak, illetve a feltételezett ősi lakóhelyen, az őshazában előforduló állatok és növények nevei. Nagy valószínűséggel idetartoznak a biológiai cselekedeteket (evés, ivás, alvás stb.) valamint a külső természeti jelenségeket (esik, szél, dörög stb.) jelölő hangsorok is. A ritkábban használt szavaknak és kifejezéseknek az összessége alkotja a kiegészítő szókészletet. Az ide tartozó szavak által jelölt dolog vagy fogalom már kevésbé lényeges a társadalom számára (ilyen pl.: a lovag, lőcs, fazekas szó), de ide tartoznak a nyelvben csak rövid ideje használt szavak (pl. számítógép, képernyő, merevlemez, digitális televízió stb.) és azok is, amelyek nem terjedtek el. Ide tartozik sok meg nem honosodott nyelvújítás kori szó is (pl.: éleny – oxigén, kinemaszkóp). Természetesen egy nyelv szókészletének minden beszélő csak egy részét ismeri – azt, amelyre a környezete megtanította, vagy amellyel olvasmányai, tanulmányai során megismerkedett. Az egyén által ismert és használt szavak összeségét a mindennapi szóhasználatban szókincsnek is nevezik. Az egyéni szókincsünk lehet aktív és passzív: • aktív szókincs – nemcsak ismerjük az ide tartozó szavakat, hanem szinte naponta használjuk is őket, • passzív szókincs – az ember ugyan ismeri az ide sorolható szavak jelentését, de nem vagy csak ritkán használja őket. A szókincs nagysága függ a kortól, műveltségtől, foglalkozástól. Leggazdagabb szókinccsel az írók és költők rendelkeznek. Arany János – 56 –


10/24/2010

10:09 PM

Page 57

költeményeiben 25 ezer különféle szót használt, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében pedig ennek dupláját. Minél többet olvasunk, annál gazdagabb a szókincsünk. Óvodáskorban még csak pár száz (jó esetben ezer) szót használunk, de az általános iskola befejezéséig (olvasottságtól függően) szavaink száma elérheti a 6-7 ezret is. Igazán műveltnek az mondhatja magát, aki kb. 20 ezer szó biztos ismerője. Természetesen ezekből naponta alig használ pár százat, ezret; főleg azokat, amelyek a munkájához, a napi teendőihez szükségesek. A teljes szókészlettel az adott nyelvet beszélő összes ember együtt rendelkezik. Egy nyelv szókészlete szótárakban rögzített és rögzíthető. A magyar nyelv szókészlete értelmező szótárakban van rögzítve: A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959– 1962); Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972, 2000, 2006). Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

– beszédünk leggyakoribb szavai uráli, finnugor vagy ugor eredetűek, azaz az alapszókincshez tartoznak. Mivel állandóan használjuk őket, nincsenek kitéve annak, hogy elfelejtődnek vagy lecserélődnek. Természetesen ma már nem az azonosság, hanem a szabályos (rendszeres) hangmegfelelések bizonyítják az azonos eredetet. Például azokban a szavakban, amelyek az alapnyelvben p volt a szó elején, a magyarban ma f-et találunk, a többi finnugor nyelv pedig változatlanul hagyta a szókezdő hangot. Így a magyar fon szó a finnben punoa, az osztjákban pon. A szókezdő t, m, n hangok megmaradtak. Például a magyar név az osztjákban ném, a finnben nimi. A magyar nyelv finnugor nyelvekkel való közös hangtani sajátossága az, hogy a szó elején kerüli a mássalhangzó-torlódást. Az alapnyelvben egy szó nem kezdődhetett mássalhangzó-kapcsolattal. FELADATOK

1. ☺☺ Gyűjtsetek össze olyan szavakat, amelyek a csoporton belül egyes társaitoknak az aktív, másoknak viszont a passzív szókincsébe tartoznak!

– 57 –


10/24/2010

10:09 PM

Page 58

ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATOK A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT SZÖVEGBEN

LEXÉMÁK

FRAZÉMÁK

SZOKVÁNYOS KIFEJEZÉSEK

A szókészlet egységeit feloszthatjuk: 1. szótározható szókészleti egységekre – szavak jelek és ragok nélkül, 2. állandósult szókapcsolatokra, kifejezésekre. A nyelvi jelek állandóak. Több évszázadon, esetleg évezreden át képesek felidézni az adott nyelvet beszélő ember tudatában a velük jelölt valóság azon részletét, amelyre vonatkoznak. A nyelv jeleinek túlnyomó többségét a szavak és az állandósult szókapcsolatok vagy kifejezések teszik ki. (Állandósult szókapcsolatok pl.: a nyakára hág, füstbe megy, húzza a lóbőrt, elfogyott a cérnája, egy gyékényen árulnak stb. Ezeknek a kifejezéseknek átvitt értelmük van. A szótározható szókészleti egységeket lexémáknak, a kifejezéseket frazémáknak nevezzük. A lexémák lehetnek: elemiek (megy, ajtó, füzet, alma stb) és szerkesztettek (olvasgat, kimegy, százszorszép stb.) Az állandósult szókapcsolatoknak (frazémákat) jelentése a szavakéhoz hasonlóan társadalmilag kötött. Ezek nemcsak a szókincsünket gyarapítják, hanem szemléletessé, érzelmileg kifejezőbbé is teszik a beszédet. A frazémák több szóból álló kifejezések, amelyek jelentésüket tekintve összefortak, s van hangulati velejárójuk is. Ide soroljuk többek közt: a szokványos kifejezéseket, szólásokat, közmondásokat, szállóigéket, szóláshasonlatokat. 1. A szokványos kifejezéseknek nincs átvitt értelmük. Ide tartoznak: • a társalgási vagy népmesei fordulatok: mi újság?, annyi baj legyen, hol volt, hol nem volt, • a körülírások: feltűnést kelt, írásba foglal, • a közhelyszerű kifejezések: úszik a boldogságban, a világot jelentő deszkák, • a képes kifejezések: kutya baja, sírva fakad, szavába vág, számolja a napokat, • a szakkifejezések: derékszögű háromszög.

Az emberek a mindennapi kommunikációs kapcsolataikban különféle alkalomhoz illő nyelvi formákat használnak. Ezeknek leggyakoribb példái az ún. társalgási fordulatok és a közhelyek. – 58 –


10/24/2010

10:09 PM

Page 59

A társalgási fordulatok lényeges kísérői a beszélgetéseknek. Ezekkel főleg azt előzzük meg, hogy kínos csend álljon be a társalgás előtt vagy alatt, továbbá el tudjuk indítani a beszélgetést. Például: Hogy vagy? De rég láttalak! Te semmit sem változtál. Hogy szolgál az egészsége? Mi újság? A köszönési formákat is ide sorolhatjuk. Például: Csókolom! Tiszteletem! Adjon Isten, jó napot!

A közhelyek elcsépelt, sokszor emlegetett gondolatok, amelyek ennek ellenére általános érvényű igazságokat fejeznek ki. Ám a gyakori használatuk miatt mindenkinek már a „könyökén jönnek ki”. Ezért inkább kerüljük őket! Pl.: Nem akarom tovább ragozni. Erről ennyit. Ez már hab a tortán. Úszik a boldogságban. Előtted a nagybetűs ÉLET. Szívem egy nyitott könyv számodra. Inkább csak tréfás formában használjuk az ilyen, vagy ehhez hasonló kifejezéseket. Igaz, hogy némelyikük örök érvényű igazságot fejez ki, de elcsépeltségük miatt „elkoptak”. Az emberek megmosolyogják azt, aki ilyeneket mond vagy leír.

2. A szólások olyan állandósult szókapcsolatok, amelyeknek jelentése nem szó szerint, hanem átvitt értelemben értendő. Gyakran egy szóval is ki tudjuk fejezni őket, ám terjedelmesebb formájukban színesebbé, szemléletesebbé teszik szövegünket. Pl.: lóvá tesz = becsap; egy füst alatt = egyszerre; se füle, se farka = értelmetlen stb. Eredeti jelentésüket sok esetben már nem is ismerjük. Lehetnek: • igés szerkezetek: itatja az egereket, él-hal érte, kordában tart, elveti a sulykot, egérutat nyer, • párhuzamos szerkezetűek, gyakran rímesek: se füle, se farka; egyszer hopp, máskor kopp, • mondatrész vagy szószerkezet nagyságúak: egy füst alatt, az apostolok lován, • mondat nagyságúak: eltörött a mécses, veri az ördög a feleségét A szólások nagyon régi egységei nyelvünknek, s folyamatosan ma is keletkeznek. 3. A teljes mondat értékű szóláshasonlatok két részből állnak: egy fogalomból és egy hozzá hasonlított képből: fehér, mint a fal; ravasz, mint a róka; megy, mint a karikacsapás. A szólások több száz éves hagyományok, népszokások emlékét őrzik. Némelyikből még ki lehet hámozni a régi emberek szokásait, gondolkodásmódját. Ilyen pl.: kiteszik a szűrét, amelynek értelme: elbocsátják, kitessékelik valahonnan. – 59 –

TÁRSALGÁSI FORDULATOK

KÖZHELYEK

SZÓLÁSOK

SZÓLÁSHASONLATOK


10/24/2010

10:09 PM

Page 60


KÖZMONDÁSOK

SZÁLLÓIGÉK

– a fenti szólások eredetéről olvashattok Gyapay Gábor–Megyer Szabolcs– Ritoók Zsigmond: Ki mondta? Miért mondta? című könyvében, amelyben 37 szólás keletkezésének történetét ismerhetitek meg.

4. A közmondások mondat formájában megfogalmazott életbölcsességeket, megfogadásra érdemes tapasztalatokat tartalmaznak. Ezek az állandósult szókapcsolatok is többletjelentéssel bírnak, de megértésükhöz – ellentétben a szólásokkal – nem szükséges magyarázat. Pl.: Ajándék lónak ne nézd a fogát! Ki korán kel, aranyat lel. Egy bolond százat csinál. Egyszer hopp, máskor kopp. Egy fecske nem csinál nyarat. Madarat tolláról, embert barátjáról. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!

5. A szállóigék olyan híressé vált szó szerinti idézetek, amelyek irodalmi eredetűek, vagy ismert személytől származnak. Szélesebb körben ismerik és használják őket. Pl.: A munka nem szégyen. (Hesziodosz) Csak egyszer él az ember. (Goethe) A kocka el van vetve. (Julius Ceasear) Ember, küzdj, és bízva bízzál! (Madách Imre) Aki én velem nincsen, ellenem van. (Szent Máté) Ábrándozás az élet megrontója. (Vörösmarty Mihály)

FELADATOK

1. ☺☺ a) Alkossatok minél több olyan rövid mondatot, amelyek alkalmasak lennének egy társalgás közben beállt csend vagy egy bemutatkozás utáni hallgatás megtörésére! Kerüljétek azonban a közhelyeket! b) A fenti feladatra párbeszédes helyzeteket is előkészíthettek, amelyeket eljátszhattok. c) Fogalmazzatok meg olyan mondatokat, amelyek megítélésetek szerint közhelyek, ill. közhelyszerűek lehetnek egy beszélgetés során! d) Soroljatok fel különféle köszönési formákat, majd rendszerezzétek azokat a szerint, hogy hol, milyen társaságban, milyen körülmények között használhatók! 2. a) Foglald mondatba a következő szólások jelentését: elveti a sulykot,egérutat nyer, eltörött a mécses, kordában tart, egyszer hopp, máskor kopp! b) Keress néhány szólást, amelyet hallottál, olvastál, esetleg magad is használtál! – 60 –


3.

5.

10/24/2010

10:09 PM

Page 61

Nagyon sok olyan szólásunk (állandó szókapcsolatunk) van, amelyik eredeti, konkrét jelentését elvesztette, s ma már átvitt értelemben használatos. Nézz utána O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvében a következő szólások jelentésének és eredetének! a) fabatkát sem ér d) leesik az álla b) egy bordában szőtték őket e) főzik a kapcáját c) az eget is bőgőnek nézi f) ha nem csordul, cseppen

Összegezd röviden, mi a különbség a szólások, a közmondások és a szállóigék között!

Ha szereted a kihívásokat …

Keresd meg szlovák nyelven a következő szólások, közmondások megfelelőit! Figyeld meg a fogalmi, szemléletbeli azonosságokat és különbségeket! Találtál-e olyan példát, amelyben a hasonlóság közös kultúrtörténeti-irodalmi eredetre vezethető vissza? • Amilyen az anyja, olyan a lánya. • Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. • Ajándék lónak ne nézd a fogát! • Amelyik kutya ugat, az nem harap. • A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Segítségetekre lehet például a www.slovakiasite.com/sk/prislovia.php honlap.

Szótárak, lexikonok, enciklopédiák és azok elektronikus formái A szöveg (főleg írásbeli formájának) elkészítésében óriási segítségünkre lehetnek a különféle szótárak, lexikonok, enciklopédiák. Igen hasznos lehet az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus szolgáltatása (www.mek.oszk.hu) és a Magyar Virtuális Enciklopédia (www.enc.hu), amely az egyik leghatalmasabb ismeretanyagot foglalja magába. Az internet adta lehetőségek és az elektronikus adathordozók hatalmas befogadóképessége ellenére megmaradtak a hagyományos, nyomtatott szótárak is, egymást egészítik ki munkánk során.

A magyar nyelv szókészlete értelmező szótárakban van rögzítve: A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962); Magyar értelmező kéziszótár. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972, 2000, 2006) – 61 –


A MAGYAR NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA

ANYANYELVI KÖNYVESPOLC IDEGEN SZAVAK SZÓTÁRA

MAGYAR SZINONIMASZÓTÁR

10/24/2010

10:09 PM

Page 62

A magyar nyelv értelmező szótára, 1959 és 1969 között hét kötetben jelent meg. 2003-ban elkészült ennek bővítése, amely további 5000 szóval gyarapította a szótár anyagát. A bővítésre szükség volt, hiszen a magyar nyelv szókészlete állandóan nő. A határon túli magyarság szóhasználatát is szükséges volt beemelni az egységes magyar nyelvbe. A szótár szerkesztői a határon túli magyar nyelvészek segítségét kérték ehhez a munkához. A nyomtatott értelmező szótárnak létezik elektronikus formája is, amelynek egyik változata az Anyanyelvi könyvespolc című CD-lemezen található. Az Idegen szavak szótára szintén több kiadást ért meg. Ebben a szótárban kereshetjük ki azoknak a szavaknak a jelentését, amelyeket más nyelvekből vettünk át, megismerhetjük helyesírásukat és pontos kiejtésüket. A szótárnak a teljes anyaga megtalálható az említett Anyanyelvi könyvespolc című CD-lemezen is. Az interneten is felfedezhettek segítséget, ahol a címszó beírása után azonnal megkapjátok a választ: http://www.tintakiado.hu/dictionary_idegenszotar.php Fogalmazás közben leginkább a Magyar szinonimaszótár lehet a segítségetekre. Ennek 1978-ban megjelent kiadásához 1998-ban elkészítették a Magyar szókincstár gyűjteményt. Ebben tömérdek kifejezés rokon értelmű és ellentétes jelentésű megfelelőit lehet kikeresni. Néhány éve ezeknek is elkészült az elektronikus változata, amelynek használata csak azért nehézkes, mert az Anyanyelvi könyvespolchoz hasonlóan szintén csak lemezről indul, tehát a meghajtóban kell tárolni a lemezt, amikor használni akarjuk.

A helyesírási szótár nyomtatott és elektronikus formái

A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása 1984-ben jelent meg. Azóta sokat fejlődött, változott a világ, új fogalmak jöttek létre, amiket meg kellett nevezni, és helyesírásukat is szabályozni kellett. Ez tette szükségessé, hogy 1994-ben a könyvben levő példaanyagot korszerűsítsék, a kornak megfelelőre cseréljék. Közben szókészletünk, egyéni szókincsünk is bővült, ezért a szótári részt is ki kellett egészíteni. Erre 1999-ben került sor. Ezek a változtatások azonban nem jelentik azt, hogy az 1984-ben megfogalmazott helyesírási szabályok megváltoztak volna. – 62 –


10/24/2010

10:09 PM

Page 63

A magyar helyesírás szabályai négy fontos részből áll:

a) Előszó – itt olvashatók a fontos tudnivalók a könyv használatáról. b) Szabályzat – ez a rész tartalmazza témakörönként pontokba szedve a magyar helyesírás szabályait. c) Szótár – betűrendbe sorolva adja a leggyakoribb szavak, szókapcsolatok helyesírását. d) Tárgymutató – itt kaptak helyet – szintén betűrendben feltüntetve – a nyelvtani jelenségek, mellettük utalásokkal a megfelelő helyesírási szabálypontokra. FELADATOK

1. ☺☺ a) Keressetek rá az Országos Széchényi Könyvtár internetes oldalára (www.mek.oszk.hu), valamint a Magyar Virtuális Enciklopédia (www.enc.hu) honlapjára, s próbáljátok ki azok működését! b) Hozzatok fel konkrét példákat arra, hogy milyen területeken, milyen típusú munkákban jelenthet segítséget a fent említett két honlap akár számotokra, akár mások munkáját illetően! 2. ☺☺ a) Vitassátok meg a nyomtatott és az elektronikus adattárolók előnyeit s hátrányait! b) Bizonyára mindannyian rendelkeztek valamilyen elektronikus szótárral, lexi-konnal, enciklopédiával. A következő tanítási órára hozzátok el, s mutassátok be röviden a kedvenceteket, ill. amelyet már valamilyen ismeretszerző, -bővítő tevékenység, pályamunkára való felkészülés során használtatok! 3. ☺☺ a) Amennyiben lehetőségetek adódik egy irodalom- vagy nyelvtanórán az iskolai számítógépek használatára, kattintsatok a szövegszerkesztő helyesírásellenőrző programjára, s próbáljátok ki működését! b) Fedezzétek fel e program előnyeit és hiányosságait, s tapasztalataitokat osszátok meg az osztálytársaitokkal!

– 63 –


10/24/2010

10:09 PM

Page 64

A nyelvváltozatok A NEMZETI NYELV

NYELVVÁLTOZATOK

IRODALMI NYELV

KÖZNYELV REGIONÁLIS KÖZNYELV

SZTENDERD MAGYAR NYELV

Egy nemzet nyelve a nemzeti nyelv. Szókészlete és nyelvtani rendszere az egész nyelvközösségben ismert, átfogja az egész társadalmat. A nemzeti nyelvek azonban több szempontból sem mondhatók egységesnek. Határon innen és túl, különböző országrészekben különböző társadalmi rétegek, csoportok beszélik. E csoportokon belül is az egyes emberek különböző szakmákat űznek, sőt különböző szabadidős tevékenységeket véA geznek, aminek aminek megfelelően megfelelőenkülönböző különbözőszakszavakat szakszavakatsajátítanak sajátítanakel.el. társadalmi-gazdasági helyzet, azaz életkor, a foglalkozás, az az iskolázottság A társadalmi-gazdasági helyzet, életkor, a foglalkozás, iskolázottés a és lakóhely területi megoszlása szerintszerint az emberek különböző nyelvság a lakóhely területi megoszlása az emberek különböző változatokat használnak. Az ország területi nyelvváltozatait nyelvjányelvváltozatokat használnak. Az ország területi nyelvváltozatait nyelvrásoknak, a társadalmi nyelvváltozatait rétegnyelveknek vagy vagy csojárásoknak, a társadalmi nyelvváltozatait rétegnyelveknek portnyelveknek nevezzük. csoportnyelveknek nevezzük. Mindezek ellenére például a pesti tanár és a magyar származású komáromi kisdiák magyar nyelven beszél. A nyelvváltozatokat ugyanis öszszefogja a nemzeti nyelv. A nemzeti nyelv normatív változata (követendő nyelvi eszménye) az irodalmi nyelv (a közélet, a tudomány, a művészet minden írásos műve) és a köznyelv, ami az irodalmi nyelv beszélt változata. A köznyelvnek elég széles a skálája: megkülönböztetjük alsó, középső és felső rétegét. Beszélünk úgynevezett regionális köznyelvekről is. Ezek a beszélt köznyelv és egy-egy terület nyelvjárása között helyezkednek el. Kialakulásukat a köznyelvnek a nyelvjárásokra gyakorolt hatása, illetve a nyelvjárásokat beszélő embereknek a köznyelvi mintákhoz való igazodása eredményezte. A regionális köznyelv köznyelvi szerepkörű, de egy adott területre (régióra) jellemző nyelvjárási vonásokat mutat. Ezek a jellegzetességek azonban nem feltűnőek, és elsősorban a hangképzésben nyilvánulnak meg. Az irodalmi nyelv és a köznyelv középső-felső rétege megfeleltethető a sztenderd magyar nyelvnek. Idegen nyelvi órán is a sztenderdet sajátítod el, ezt a nyelvváltozatot kérik tőled számon a nyelvvizsgán. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

– a nyelvi norma spontán fejlődött ki. Évszázadokon keresztül nemzedékek sora a magasabb szintű nyelvhasználat érdekében a nyelv különböző rétegeiből jórészt tudatosan választotta ki és rögzítette. – a kiválasztott normaelemek egységes nyelvi normarendszerré állnak össze. Ez a normarendszer a követendő nyelvi eszmény. – 64 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 65

– a normarendszer egysége viszonylagos. A nyelv minden (hangok szavak mondatok és a szöveg) szintjén van egy olyan sáv, amely az abszolút norma és a norma teljes megszegése között található és elfogadható. – bár a nyelvi normába folyamatosan bekerülnek új elemek is, állandóságát a hagyományozódás biztosítja. Ebben fontos szerepet játszik az írásbeliség. – az irodalmi nyelvet több nyelvész többféleképpen értelmezte, ezért az újabb szakirodalomban található olyan álláspont, amely szerint az irodalmi nyelv terminus használata zavaró. Ez a nézet a normatív nyelvváltozatnak a köznyelvet felelteti meg. – a normatív nyelvváltozatokat (irodalmi és köznyelv) nem választják el éles határok a nyelvjárásoktól és a csoportnyelvektől. Mindkettőből, de különösen a csoportnyelvekből folyamatosan kerülnek át elemek a köznyelvbe. FELADATOK

1.

2.

Olvasd el A nyelvváltozatok című leckét! a) Készíts hozzá vázlatot! b) Fogalmazd meg írásban saját szavaiddal a következő fogalmakat: – nemzeti nyelv, – irodalmi nyelv, – köznyelv, – regionális köznyelv, – sztenderd!

A környezetedben ismersz-e olyan embert, aki regionális köznyelvet beszél? Ha igen, milyen nyelvjárási vonások jellemzik beszédét?

A rétegnyelvek

Mindenki beleszületik egy adott családba és egy adott nyelvbe (nyelvjárásba, köznyelvbe), amelyet hangrendszerével, szókincsével, nyelvtanával együtt anyanyelveként elsajátít. Ezt a nyelvészek alapnyelvnek vagy bázisnyelvnek nevezik. Később viszont minden embernek lesz a társadalomban elfoglalt helye, státusa. Ez alapján elvárnak tőle egy szerepet, azaz egy meghatározott viselkedésmódot és ennek megfelelően egy meghatározott nyelvváltozatot. A szókészlet életkor és társadalmi rétegek, foglalkozások szerinti megoszlása alapján beszélünk rétegnyelvekről. A rétegnyelvi változatok hangrendszerükben, nyelvtanukban csak kisebb mértékben térnek el a bázisnyelvtől, szó- és kifejezéskészletük azonban nagyon is különbözik. – 65 –

ALAPNYELVEK

RÉTEGNYELVEK


A SZLENG A DIÁKNYEL

A SZAKNYELV

TERMINOLÓGIA TOLVAJNYELV

10/24/2010

10:37 PM

Page 66

Az emberek életük során több rétegnyelvet is elsajátítanak és használnak, hiszen (amint arról már volt szó) mindennapjaikban többféle szerepet kell eljátszaniuk. Egy pedagógus más szókincset használ diákjai körében a tanórán, mint szünetben vagy az osztálykirándulás során; változik a beszédmódja akkor, ha kollégáival társalog; odahaza, családja körében vagy hivatalos ügyei intézése közben ismét újabb rétegnyelvre van szüksége. Igen jellemző bizonyos foglalkozásoknak, pl. a jogászoknak, hivatalnokoknak, katonatiszteknek, a kereskedelmi rádiók műsorvezetőinek vagy a tanítóknak a nyelvhasználata. A foglalkozási szerepek legjellegzetesebb jegyei közé tartoznak a beszéd során alkalmazott mondatfonetikai eszközök (intonáció, hangerő, beszédtempó, ritmus). Az életkor és foglalkozás szerinti nyelvváltozatoknak nincs külön nyelvtani rendszerük, ezért nem külön nyelvek. Az elkülönülés szándékával létrejött szóhasználat egyben a csoporthoz tartozást, a közös, „titkos” nyelvhasználat élményét is kifejezi, ezért ezeknek a nyelvváltozatoknak mindegyikét tágabb értelemben szlengnek nevezzük. Más értelemben szleng minden bizalmas köznyelvi jelenség. Az életkor sokban befolyásolja a nyelvhasználatot. Te is tapasztalod, hogy az ifjúsági nyelven belül a diákság nyelve állandóan változik. Az eredetiségre, szellemességre való törekvés folyton új szavakkal, szóláshasonlatokkal bővíti a diáknyelvet. Minden évfolyamon, iskolában elnevezik a kisközösség számára fontos dolgokat, eseményeket, pl. az ötös osztályzatot, az írásbeli számonkérést (dugó, röpi, doga) és még sorolhatnánk. A szakmák mind önálló szaknyelvet használnak. Ahány szakma, tudományág, annyi szakszókincs van: műszaki, jogi, orvosi, katonai, nyelvészeti, irodalomtudományi stb. Ennek meghatározott részét minden tantárgyból el kell sajátítanotok. A szakszókincs elsősorban szavakat tartalmaz, de több szóból álló kifejezések is lehetnek szakszó értékűek: főnévi igenév; derékszögű háromszög; egyenletesen gyorsuló mozgás stb. Mivel a szaknyelvek legfőbb követelménye a pontosság, ezért ha szaknyelven fogalmaztok, nem hiba a szóismétlés. Egy szakma sajátos szókincse, speciális szavainak összessége a terminológia (szakszókincs). A tolvajnyelv (argó) a bűnözők, az alvilág nyelve, amelyet erős elkülönülési szándék, elsősorban a rendőrség megtévesztése hozott létre. Mára sok tolvajnyelvi szó átkerült a köznyelv igénytelen, alsó sávjába: guba, lóvé, lé (pénz); fejes (főnök, befolyásos ember), bumburnyák (faragatlan férfi), csávó (fiú). – 66 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 67

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – azt, hogy valaki hány nyelvváltozatát ismeri egy nyelvnek, társadalmi helyzete határozza meg. Attól függ, hogy melyik társadalmi rétegbe tartozik, illetve hol nőtt fel. Beszélheti a köznyelvet, egy nyelvjárást, továbbá foglalkozásának és érdeklődésének megfelelően több csoportnyelvet is. – a társadalmi rétegzettség szorosan összefügg a nyelv rétegeződésével. A fejletlenebb társadalomban kevesebb, a fejlettben több rétegnyelv van. – a nyelvhasználat és a társadalom, a nyelvi és a társadalmi struktúra közötti kölcsönös kapcsolatot a szociolingvisztika kutatja. FELADATOK

1.

Írd le az iskoládban használt diáknyelvi szavak, szókapcsolatok közül azokat, a) amelyek a legjobban tetszenek neked, b) amelyeket helytelenítesz.

2. ☺☺ Alkossatok olyan diáknyelvi kifejezéseket, hasonlatokat, melyek szellemesek, de nem bántók! Pl.: Ez olyan lehetetlen, mint lakatlan szigeten a tömegverekedés! Úgy kívánom, mint mókus az erdőtüzet! 3. Mely szaknyelvek szakszókincsét (terminológiáját) ismered föl?

4.

5.

a) döntést hoz, harmadol, felment, elítél, válóper, bontóper, alperes, fellebbezést nyújt be, szabadságvesztésre ítél b) nézőpont, ciklus, katasztrófa, kórus, stílus, ódát zeng, dal, in medias res, áthajlás (enjambement) c) pont, feltétel, negatív, halmaz, metszet, definíció, nevező, paralelogramma, hatványra emelés, tört d) kor, fejlődés, gazdasági élet, politika, hatalmi harc, diktatúra, polgári forradalom, rabszolgatartó társadalom, reformpolitika, ókor Számold össze, te hány rétegnyelvet használsz!

Gyűjts kedvenc tantárgyad szaknyelvéből legalább 15 szót vagy szókapcsolatot az utóbbi időben tanult leckék anyagából!

– 67 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 68


a) Keresd meg a következő szövegben a rétegnyelvi szavakat, és nevezd meg, szerinted melyik nyelvi réteghez tartoznak! b) Ellenőrizd a Magyar értelmező kéziszótár segítségével, hogy helyes volt-e a megoldásod! „Tyúknak Pesten a nőt nevezik, ami a városiaknak a falusi dolgokban való járatlansága miatt van így, ugyanolyan tévedés tehát, mint amikor a városi ember a búzát kukoricának nézi. Vannak aztán még olyan különös egzotikus élőlények is, akik a tyúkot tiknak, a tyúktojást pedig tikmonynak mondják, a pesti tyúkot pedig tubicámnak, galambomnak, sőt ténsasszonynak…” (Nagy Lajos Képtelen természetrajz)

NYELVJÁRÁSOK

A NEMZETI NYELVEK KIALAKULÁSA

A nyelvjárások és a nemzeti nyelv

Nyelvjárásnak az adott nyelv azon változata tekinthető, amely a nyelvterület csak egy részén használatos. A nyelvjárások esetében tehát azt vizsgáljuk meg: milyen eltéréseket mutatnak a köznyelvhez viszonyítva. Általánosságban megállapítható, hogy a magyar nyelvjárások között nincs nagy különbség. Egy-egy nyelvjárási terület meghatározása attól függ: hány tényezőt veszünk figyelembe. Minél több jellemzőt vizsgálunk, annál szűkebbre szorul a nyelvjárás területe – akár egyetlen falura. Minél kevesebb jelenség alapján határozzuk meg, annál nagyobb lesz a nyelvjárási terület. A nyelvjárások a letelepedés előtt a nemzetségekre, törzsekre jellemző nyelvváltozatok voltak. A letelepedés után a nagyobb területeken élő emberek érintkezése hol lazábbá, hol szorosabbá vált. Hatottak a nyelvjárásokat egységesítő és elkülönítő jelenségek is. Az egyes nyelvjárások között azoknál a népeknél volt jelentősebb az eltérés, ahol • nagyobb természeti akadályok voltak, • ritka volt a lakosság, • fejletlen volt a gazdálkodás, így nem volt árucsere, • hűbéri tagoltság volt a jellemző stb. Mindezek a tényezők egyre inkább elkülönítették egymástól az egyes nyelvjárásokat. Ahol azonban ezek ellentéte hatott, egyre inkább csökkentek az egyes nyelvjárások közötti különbségek. A nemzeti nyelvek csak a 15. századtól alakultak ki Európában. Addig csak a nyelvjárások léteztek. Egy terület – általában a gazdasági szempontból legfejlettebb – nyelvjárását vették normának, s ezen születtek az írásos művek. Később, a politikai és kulturális előnyök miatt általában ezen a területen született meg a főváros is. Ez történt pl. Fran– 68 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 69

ciaországban vagy Lengyelországban. Az is előfordult, hogy a nemzeti nyelv több nyelvjárás jellemzőit olvasztotta magába, főként ha kisebbnagyobb mértékű mesterséges beavatkozással hozták létre. A magyar nemzeti nyelv eredetét nem lehet egyetlen nyelvjárásra visszavezetni. A folyamat kezdete a 16. század vége volt. Akkor még több területi norma élt, amelyek szabályozták a nyelv írásbeli használatát. Ezek az adott területen jelentettek bizonyos egyöntetűséget. A felvilágosodás korára két területi norma alakult ki: az észak-keleti (Tisza-vidéki) és a nyugati (dunántúli). A 18. század hetvenes éveiben ment végbe a nyelvújítás, a magyar nyelv tudatos fejlesztése. Ezt követően, a reformkorra egyenlítődött ki a két norma. Történhetett ez azért, mert történelmünknek, művelődéstörténetünknek kiemelkedő korszaka volt a reformkor. Ekkor alakult meg a Magyar Tudós Társaság, és Rendszabásainak első pontja a következőket tartalmazza: „A Magyar Tudós Társaság a tudományok és szép művészségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésére igyekszik egyedül.” Ennek megvalósítására az 1831-ben megtartott első nagygyűlés „egy tökéletes magyar Grammatica ’s egy a lehetségig teljes szótár készítését” rendelte el. Ennek eredményeképp 1847-ben megjelent A magyar nyelv rendszere, amely már az egységes magyar nyelvtant tartalmazta.

A mai magyar nyelvjárások

Mi tekinthető nyelvjárási jelenségnek? Azok a nyelvváltozatok, amelyek földrajzi tájanként megoszlást mutatnak. A nyelvjárási jelenségek gyakran nemcsak egyes nyelvjárásokon belül terjednek, hanem túllépik a nyelvjárás határait. Így például a j-zés az ly ejtése helyett keletről halad nyugat felé, és ma már szinte egész Magyarország területére kiterjed. A magyar nyelvjárások hangtani, alaktani és mondattani szempontból is különböznek egymástól, de jelentős eltéréseket inkább a szókincsben találhatunk. A hangtani jelenségek között a magánhangzók körében előforduló eltérések a jelentősebbek. A hangok színe eltérhet a köznyelvitől. A palócban az á hangot ajakkerekítésesen, az a hangot ajakrésesen ejtik: kåtonå, hårom, åpam. Érdekességként megjegyezzük, hogy nem a köznyelvi, hanem a palóc ajakréses å az a magánhangzó, amelyik megegyezik az európai nyelvek a hangjával, így a szlovákéval is. A magánhangzók számában is mutatkozhat eltérés az egyes nyelvjárásokban. A csallóközi nyelvjárás például két e hangot ismer. Megkülönbözteti a nyílt e hangot és a zárt ë-t, de nem a zárt, hanem a nyílt vál– 69 –

A NEMZETI NYELV EREDETE

NYELVÚJÍTÁS

NYELVJÁRÁSI JELENSÉGEK

HANGTANI ELTÉRÉSEK


JELENTÉS SZERINTI TÁJSZAVAK

Bihar (románul Biharia): községközpont Romániában

1)

TULAJDONKÉPPENI TÁJSZAVAK

2) Kalotaszeg: tájegység Romániában

10/24/2010

10:37 PM

Page 70

tozat tér el a köznyelvi kiejtéstől: a nyílt e-t a röviden ejtett á-hoz közelíti. Pl.: âmber (ember), âlmegy (elmegy). A nyelvjárások változatossága szókincsükben is megmutatkozik. Minden olyan szót, amely nem része az irodalmi nyelvnek, tájszónak nevezünk. Jelentés szerinti tájszavakról akkor beszélünk, ha ugyanazon a szón vidékenként mást értenek. Pl.: cseléd (Biharban1) családhoz tartozó gyermek), harisnya (Székelyföldön a férfiak fehér gyapjúnadrágja), torzsa (Kalotaszegen ádámcsutka). Tulajdonképpeni tájszavakról beszélünk, ha egészen más hangsor jelöl egy fogalmat, mint a nyelvterület többi részén. A köznyelvi kukorica egyes vidékeken tengeri, máshol törökbúza; a metélttésztát nevezhetik csikmáknak; a döntésképtelen emberre Csallóközben a tapitnya, a mosatlan edényre a rékas szót használják. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... – a nyelvjárást idegen szóval dialektusnak hívjuk. – a magyar nyelvterületen a mai szakirodalomban tíz nagy nyelvjárási régiót különítenek el: a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli–kisalföldi, a dél-dunántúli, a dél-alföldi, a palóc, a Tisza–Körös-vidéki, az északkeleti, a mezőségi, a székely és a moldvai nyelvjárási régiót. – a közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárás további csoportokra oszlik, ezek a csallóközi, a mátyusföldi és a szigetközi nyelvjárás vagy aldialektus. – az irodalmi nyelv nem a szépirodalom nyelve, hanem a legegységesebb magyar írásos nyelvváltozat. – a suksükölés (a felszólító módú alak használata kijelentő módban, pl.: meglássuk, elhalasszuk stb.) nyelvjárási jelenség. Nyelvhelyességi hibának számít a köznyelvben. FELADATOK

1.

Állapítsd meg, hogy a következő szavak, szókapcsolatok miben térnek el a köznyelvi alaktól! báttyó, szeker, türűköző, apáméknál megyünk, bögű, csipekedik, csömcsög, okosabb az öccsitűl

2. ☺☺ Gyűjtsetek minél több, csak a saját nyelvjárási területetekre jellemző kifejezést, majd soroljátok hozzájuk a köznyelvi megnevezéseket! – 70 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 71

A magyar szókészlet változása

A szókincs a nyelv leginkább változó eleme. Az új fogalmak jelölésére alkalmazhatunk szóösszetételt vagy szóképzést, illetve átvehetünk szavakat más nyelvekből. Amikor a magyarság történelme során számára addig ismeretlen foglalkozással, kultúrával, életmóddal stb. ismerkedett meg, az új fogalom, tárgy jelölésére átvette a hangsort attól a néptől, amelytől az új ismeret származott. Az átvétel után a szó egy ideig idegen szóként élt nyelvünkben. A későbbi használat közben ezeket a szavakat a hangtörvényeknek, illetve a hangváltozási tendenciáinak megfelelően lassan a magyar nyelv hangzásához alakították a beszélők. Így az idegen szó elvesztette idegen hangzását, és jövevényszóvá vált. Ma már nehezen hihető, hogy például a bölcső szavunk nem finnugor eredetű. Nyelvünk hosszú története folyamán számos néppel és nyelvvel került kapcsolatba, s kölcsönzött tőlük szavakat. a) A honfoglalás előtt, az 5. század második felében, a Kaukázus és a Fekete-tenger vidékén érintkeztünk török nyelvű népekkel. Ez az érintkezés egészen a honfoglalásig megmaradt. Ebben az időben vettük át a karó, sár, görény, tenger, térd, iker, ír, tar, tűr, sárga, sárkány, sarló, szűcs stb. szavainkat. Mivel az állattenyésztést és a földművelést ekkor ismertük meg, a törököktől származnak a bika, ökör, borjú, kos, kecske, disznó, teve, gyeplő, kantár stb., illetve a búza, árpa, borsó, kender, komló, bor, szőlő szavak. Török eredetűek a köpeny, bársony, saru, csat, gyűrű, törvény, tanú, bér, kölcsön, gyász, érdem, bűvöl, bájol, gyaláz, bocsát szavaink is.

b) Szép számmal vannak nyelvünkben szláv jövevényszavak. A magyarság szláv népekkel való érintkezése már a honfoglalás előtt megkezdődött, a honfoglalás után pedig jóval szorosabbá vált (bolgár, szláv, lengyel, ukrán, orosz). Erről tanúskodnak a mezsgye, mostoha, rozsda, paprika, kazal, galuska, harisnya, halom, tanya, káposzta, udvar, pad, lóca, polc, párna, pólya, kulcs stb. szavaink. c) A honfoglalás után a besenyők, kunok Magyarországra való betelepülése következtében kerültek nyelvünkbe a csődör, komondor, csősz, kalauz, díj szavak, az oszmán-törökből pedig a zseb, papucs, csiriz, tarhonya, pite, bogrács, tepsi stb. szavakat vettük át.

d) A német jövevényszavak főleg a királyság megalakulásától kezdve kerültek be nyelvünkbe. Az Árpád-ház rokoni kapcsolatai révén a királyi udvarba német lovagok, udvari emberek jöttek, akik aztán – birtokhoz jutva – meg is telepedtek. A 12. századtól – 71 –

A SZÓALKOTÁS MÓDJAI

IDEGEN SZÓ JÖVEVÉNYSZÓ

TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAK

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAK

BESENYŐ JÖVEVÉNYSZAVAK

NÉMET JÖVEVÉNYSZAVAK


LATIN JÖVEVÉNYSZAVAK

KÖLCSÖNSZAVAK

10/24/2010

10:37 PM

Page 72

a német–magyar kapcsolatok még jobban megerősödtek, középkori városainkat jórészt német polgárság alakította ki. Német földművesek is jelentős számban telepedtek be, főleg Erdélyben. A 16. századtól, a török uralom megszűnése után a Habsburgok politikai uralma az ország jelentékeny részére kiterjedt. Mindezekből következik, hogy nyelvünkben szép számmal vannak német jövevényszavak is. Néhány példa: puttony, polgár, püspök, herceg, kehely, borbély, pék, céh, kontár, drót, papír, kastély, torony, erkély, tánc, pácol, kóstol, pisztoly, zsákmány, ostrom, komisz, kel, karfiol, krumpli, karalábé, spenót, ribizli, rizling, smucig stb.

e) A latin nyelv hatása a kereszténység felvételével kezdődött, a második nagy hatás a reformáció idején érte el Magyarországot, a harmadik a 17. század második felétől a barokk elterjedésével függött össze. Sok egyházi műszó származik a latinból. Pl.: templom, kápolna, sekrestye, oltár, orgona, kántor, prédikál stb. Ugyancsak latin eredetűek a következő szavaink: akác, pálma, citrom, majoránna, palánta, petrezselyem, ibolya, viola, patika, kamra, tégla, lámpás stb.

f) Kölcsönszavak – kisebbségi (nemzetiségi) csoportok körében használatosak. Anyanyelvünkbe belekeverednek az államnyelv, esetünkben a szlovák nyelv egyes kifejezései. Ennek főleg két fajtáját ismerjük: • direkt kölcsönszavak – botaszki, tyepláki, horcsica, párki, spekacski, hranolki, bandaszka, nanuk … • tükörfordítások – rosszul lefordított kifejezések: műszaki igazolvány – forgalmi engedély; autóiskola – autós iskola; természetiskola – erdei iskola; naftakályha – olajkályha... FELADATOK

1. ☺☺ a) Napjainkban is sok idegen szó kerül be nyelvünkbe. Gyűjtsetek ilyeneket! b) Beszéljétek meg, hogy jónak tartjátok-e ezt, vagy inkább küzdeni kell az idegen szavak ellen! 2. ☺☺ a) Készítsetek beszámolót a nyelvújítási mozgalomról! b) Gyűjtsetek a könyvtár vagy az internet segítségével olyan nyelvújítási szavakat, amelyeket ma is használunk! c) Olyan szavakat is írjatok ki, amelyek nem kerültek be nyelvünkbe! Beszéljétek meg, mi lehetett ennek az oka! – 72 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 73

A szóalkotás módjai A szóképzés

A szóalkotásnak több formája létezik. Az egyik leggyakoribb a szóképzés, amely nagyon fontos módja szókincsünk bővítésének. A szótőhöz (más néven: alapszóhoz) háromféle toldalék járulhat: képző, jel, rag. A képző segítségével az alapszóból új szót hozunk létre. A képző a már meglévő szóhoz (alapszóhoz) kapcsolódik, és így jön létre a származékszó. Ha a képzett szóhoz egy további képzett szót kapcsolunk, akkor azt továbbképzett szónak nevezzük (pl.: érik, érett, érettség, érettségi, érettségiző, érettségizik). A képző megváltoztatja az eredeti szó jelentését, sőt gyakran még a szófaját is (pl.: ír – írhat, segít – segítség, szép – szépít stb.) Szófajtani szempontból az alapszó lehet: ige és névszó. A képzők is lehetnek igeképzők és névszóképzők, ill. igenévképzők. Ennek alapján főleg négyféle képzésről beszélhetünk: 1. igéből – igét képzünk: ír – írat, olvas – olvasgat, csap – csapkod, dob – dobál; 2. igéből – névszót képzünk: ír – írás, fárad – fáradság, kér – kérvény, olvas – olvasó; 3. névszóból – igét képzünk: szép – szépít, szép – szépül, szabad – szabadul, lap – lapoz; 4. névszóból – névszót képzünk: hal – halász, kert – kertész, só – sótlan, katona – katonaság. A képzők fajtáit annak alapján különböztetjük meg, hogy milyen szófajú szót alkotnak. Az alábbi táblázat segít áttekinteni a képzők fajtáit: A képzők fajtái igeképzők

névszóképzők

főnévképzők melléknévképzők

járulhatnak

igéhez (mos-at) névszóhoz (zöld-ell) igéhez (süt-és) névszóhoz (kert-ész)

névszóhoz (haza-i, ujj-nyi, ezüst-ös)

névutóhoz (mellett-i) határozószóhoz (fent-i, otthon-i, tegnap-i) számnévképzők számnévhez (hat-od, hat-odik) igéhez (ír-ni, ír-ó ember, megír-t levél, igenévképzők megír-andó levél, ír-va) – 73 –

SZÓTŐ

A KÉPZŐK


IGEKÉPZŐINK

10/24/2010

10:37 PM

Page 74

A leggyakoribb igeképzőink: -at/-et; tat/-tet,; -kodik/-kedik/-ködik, kozik/-kezik/-közik; hat/-het; -gat/-get, -dos/-des/-dös; -n,-d, -l,-dul/-dül, z, -ít stb. Pl.: hozat, kapkod, írhat, olvasgat, suhan, gyúl, fordul, szólal, nevez, javít stb. A következő táblázatban a leggyakoribb igeképzőket tekinthetitek át.

igéből igét képzők

-gat, -get (olvasgat, pihenget)

Igeképzők

névszóból igét képzők -z (falaz)

-at, -et, -tat, -tet (mosat, etet, ol-l, -ll (darál, csodál, kevesell) vastat, kerestet) -hat, -het (olvashat, kérhet)

-ít (dühít)

-dul, dül (fordul, perdül)

-ul, -ül (fakul, kékül)

-an, -en (puffan, zörren)

-ász(ik) (halászik)

FELADATOK

1.

2.

NÉVSZÓKÉPZŐINK

Sokszor nehéz megtalálni a szótőt, mert ma már nem használjuk önállóan. Ilyenkor a behelyettesítéses módszer segít. Például a borít, lapít, tanít, borul, lapul, tanul szavak arról tanúskodnak, hogy főnévből (lap, tan) -ít, -ul képzővel igét képezhetünk. lap + ít, lap + ul tan + ít, tan+ ul Keresd meg a következő szavak tövét! zörög, zörej, zörgés dörög, dörej, dörgés lesz, lenne, lett, lehet forog, fordul, fordít, forgat

Milyen képzők vannak a következő igékben? Vizsgáld meg, hogy milyen szófajú szóból képezhetnek igét! ültet, altat, festet, festeget, látogat, éleszt, tapaszt, éldegél, álldogál, élhet, számolhat, fésülködik, mosakodik, húzódik, ütődik, kanalaz, sóz, zöldell, sokall

A leggyakoribb névszóképzőink: -ás/-és, ság/-ség, -at/-et, -mány/mény, -ék, -s, -ász/-ész, -i, -ka/ke, -ú stb. Pl.: futás, segítség, huzat, hozatal, iromány, szülemény, maradék, sós, sótlan, halász, hazai, Katika, – 74 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 75

arcú stb. névszóképzők A következő táblázatban a át. névszóból névszót képzőkleggyakoribb névszóképzőket igéből névszót tekinthetitek képzők -ka, -ke, -cska, -cske – kicsinyítő képző -ás, -és (lopás, keresés) (bácsika, Pistike, fiúcska, ernyőcske) -s, -os, -es, -ös (fás, hegedűs, mákos, -vány, -vény, -mány, -mény (látvány, ültetvény, olvaszöldes, bőrös) mány, festmény) -ász, -ész (halász, sebész)

-ság, -ség (tanulság, sietség)

-ság, -ség (katonaság, szépség)

-at, -et (feladat, ítélet)

-ú,- ű, -jú, -jű (arcú, szemű, ajtajú, el- -ó, -ő (ásó, vevő) méjű)

-tlan, -tlen – fosztóképző (szótlan, erőt- -ós, -ős (rágós, verekedős) len) -i (hazai, dunai) -tlan, tlen, -talan, -telen – fosztóképző (ártatlan, sületlen, nyugtalan, védtelen) -d – törtszámnévképző (hatod) -nyi (tengernyi) FELADATOK

1.

2.

a) Keresd meg, milyen képzőkkel képeztük a következő főneveken! Vizsgáld meg, mi a funkciójuk, s milyen szófajú szóból képezhetnek főnevet! Munkádat megkönnyítheti a behelyettesítés. Például az adomány, koholmány, tudomány, eredmény, vélemény szavak arról tanúskodnak, hogy igéből (ad, kohol, tud, ered, vél) -mány, -mény képzővel főnevet képezhetünk. kérvény, öntvény, kérelem, érzelem, kérés, adás, adat, nyomat, hajlékony, hiszékeny, jóság, szépség Állapítsd meg, milyen képzők kapcsolódnak a szótövekhez! Alkoss további képzőket tartalmazó szósorokat! a) okít, lapít, tanít, épít b) okul, lapul, tanul, épül c) apaszt, dagaszt, halaszt, éleszt d) állvány, beadvány, térítvény, emelvény e) koholmány, találmány, teremtmény, küldemény – 75 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 76

A szóösszetétel

SZERVES ÖSSZETÉTELŰ SZAVAK

AZ IKERSZÓK ÉS AZ ÁLIKERSZÓK

SZERVETLEN SZÓÖSSZETÉTEL

Új szavakat szóösszetétellel is létrehozhatunk. Ebben az esetben két szó összeillesztésével alakul ki új szó. Megkülönböztetünk szerves és szervetlen szóösszetételt. I. A szerves összetételű szavakban alá- vagy mellérendelői viszony van. 1. Az alárendelői viszony lehet: • alanyos: agyafúrt, szavahihető (kérdése: mi fúrt? mi hihető?) • tárgyas: békeszerető, jótevő (kérdése: mit szerető? mit tevő?) • határozós: áldozatkész, talpraesett (kérdése: mire kész? hová esett?) • jelzős: diófa, mosógép, nyersvas (kérdése: milyen fa? milyen gép?) 2. A mellérendelői viszony lehet: • szóismétlés: egy-egy, meg-megáll, körös-körül stb. • ikerszók: gizgaz, mendemonda, irul-pirul stb. • álikerszók: libeg-lobog, szánom-bánom, ken-fen stb. • valódi mellérendelés: árvíz, ország-világ, búbánat stb.

Az ikerszók és az álikerszók között az a látható különbség, hogy míg az ikerszók egyik szava önmagában, a másik szótól elválasztva értelmetlen, addig az álikerszók mindkét szavának külön-külön is van értelme. Nem ritka az sem, hogy az ikerszók esetében egyik szónak sincs külön értelme, csak együtt van jelentésük (pl.: cókmók, csip-csup, ákombákom stb.) Például: ikerszók: gizgaz – a gaznak van, a giznek nincs jelentése, az irul-pirul esetében is csak a pirulnak van értelme, az irulnak nincs, a cókmók esetében külön választva a két szót, egyik sem értelmes kifejezés, csak együtt jelentenek értelmes fogalmat, álikerszók: ken-fen – esetében mindkét szó külön is értelmes, hasonlóan a szánom-bánom esetében a szán és a bán szavaknak van értelmük.

II. A szervetlen szóösszetételre jellemző, hogy az összetételi tagok között nincs nyelvtani (alá- vagy mellérendelői) viszony. Pl.: hiszekegy, adjisten, mégsem, minthogy stb. Egyszerűen csak összekapcsoltuk őket, mert a beszédben vagy egy szöveghelyzetben gyakran kerültek egymás mellé.

Helyesírás

Eddig olyan szóösszetételekkel találkoztunk, amelyeknek az előtagja és az utótagja is egyszerű szó volt. Az AkH. 138. pontja szerint „A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk”: akadályelhárítás, táplálékkiegészítő, katasztrófavédelem. A szabálypont folytatása szerint „A – 76 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 77

kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat” – hat szótagig. Pl.: testsúlykontroll, fogínyvédelem, állóképességteszt. „A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán”, pl.: telefon-előfizetési díj, közvélemény-kutatás, kézilabda-bajnokság, idegennyelv-ismeret, vízvezeték-szerelő, autóbusz-vezető, minőség-ellenőrzés. A szótagszámlálás szempontjait az AkH. 138. §-a tárgyalja. FELADATOK

1.

Olvasd el az AkH. 139. §-át, amely a külön- és egybeírásra vonatkozó három, úgynevezett mozgószabállyal foglakozik! Válaszd ki a táblázatból a helyes megoldást! Keresd meg azokat a szóalakokat, amelyeknek helyesírásában a mozgószabályok valamelyike érvényesül!

pótvizsga időpont módosítás pótvizsgaidőpontmódosítás pótvizsgaidőpont-módosítás főigazgató-helyettes

fő-igazgatóhelyettes

főigazgató helyettes

olvasás készségfelmérés

olvasás-készségfelmérés

olvasáskészség-felmérés

ajak foghangok

parkoló jegy automata jelzőlámpa-javítás

motorkerékpár verseny házi feladatkészítés hangfény játék

olvasó szemüveg árusítás

csecsemő mérlegkölcsönzés

ajak-fog hangok

parkolójegy automata jelző lámpajavítás

motor kerékpárverseny házi feladat készítés hangfényjáték

ajakfog-hangok

parkolójegy-automata jelző lámpa javítás

motorkerékpár-verseny házifeladat-készítés hang-fény játék

olvasószemüveg árusítás olvasószemüveg-árusítás

csecsemőmérlegkölcsönzés csecsemőmérleg-kölcsönzés

2.

Az AkH. 96–103. § segítségével állapítsd meg a mondatok vastagon szedett szavaira vonatkozó helyesírási szabályokat! Már-már utolért. Hébe-hóba dimbes-dombos tájon vezetett az utunk. Mindenféle mendemonda terjed róla. Orrán-száján folyt a vér. Réges-régi történet ez! Búbánattól ütötten járkált. Meddig tereferéltek még? – 77 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 78

Ímmel-ámmal látott hozzá a munkához. Girbegurba a széle. Alig-alig látszott. Jártában-keltében folyton-folyvást gondolkodott. Könnyű, mint az egyszeregy. Icipici ingadozás után igent mondott. Nem szeretem a csúszómászókat. A kisgyerek a csúszó-mászó korszakába érkezett. Anya egész nap sütött-főzött. Megmozgatott eget-földet, de nem sikerült elérnie a célját. A legeslegjobb arcát mutatta. Fújja, mint a miatyánkot. Ment, ment végestelen-végig az úton, de csak nem akart odaérni. SZÓELVONÁS

SZÓRÖVIDÜLÉS SZÓVEGYÜLÉS MOZAIKSZÓK

A szóalkotás egyéb fajtái

1. Szóelvonás – a szó végét elhagyjuk: romlik → rom, dacos → dac, piros → pír stb. Az is szóelvonás, amikor a képzett utótagú összetett főnevet igeképzővel látjuk el, mint pl.: nagytakarítás → nagytakarít, szakdolgozat → szakdolgozik. Nem a leghelyesebb kifejezések, de Magyarországon egyre gyakrabban használnak ezekhez hasonlókat. 2. Szórövidülés – több szótagú, de nem összetett szó alakjának csonkításával hozzuk létre: tulajdonos → tulaj, matematika → matek, Katalin → Kati, kellene → kéne, professzor → prof, laboratórium → labor stb. A diáknyelvben igen gyakori. 3. szóvegyülés Szóvegyülés––elég elégritka ritkaeset. eset.Két Két szó összeforrasztásából létre: 3. szó összeforrasztásából jönjön létre: orordít + kiabál = ordibál, csokor + bokréta = csokréta, motor + hotel = dít + kiabál = ordibál, csokor + bokréta = csokréta, motor + hotel = motel stb. motel stb 4. mozaikszók – hosszabb kifejezések betűiből vagy részleteiből 4. Mozaikszók – hosszabb kifejezések betűiből vagyPéldául részleteiből összevont szavak. Az intézménynevek között gyakoriak. Cseösszevont szavak. Az intézménynevek között gyakoriak. Pl.: ENSZ madok, ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége), tv stb. (Egyesült Nemzetek Szervezete), tv stb. A mozaikszók három nagy csoportba oszthatók aszerint, hogy az eredeti elnevezésből csak a tagok kezdőbetűit (betűszavak), kiragadott részleteit (szóösszevonások) vagy értelmes darabjait őrzik-e meg (egyéb mozaikszók). • A betűszavak a több szóból álló megnevezés kezdőbetűiből vagy az összetételi tagok kezdőbetűiből állnak (pl.: ENSZ → Egyesült Nemzetek Szervezete, OTP → Országos Takarékpénztár). A betűszavak köznevekből is származhatnak (pl.: áfa → áruforgalmi adó), ezeket kisbetűvel írjuk. • A szóösszevonás több szóból álló elnevezések lerövidítéseként is felfogható (pl.: Ofotért → Optikai Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat, MAHART → Magyar Hajózási Részvénytársaság). • Az egyéb mozaikszók közé soroljuk azokat az intézményneveket, amelyek egész, felismerhető szavakat őriztek meg a teljes névből (pl.: Dunahús, Budataxi). – 78 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 79

Összefoglalás

Oldd meg a következő tesztet!

A) Állapítsd meg, hogy melyik képzési mód fedezhető fel az alábbi szavakban! ernyős, borízű, rokoni, harmadik, órás a) igéből – igét képeztünk b) névszóból – igét képeztünk

c)

d)

igéből – névszót képeztünk

névszóból – névszót képeztünk

B) Jelöld meg azt az állítást, amelyik hamis a képzővel kapcsolatban! a) Kapcsolódhatnak igékhez és névszókhoz egyaránt. b) Soha nem változtatja meg a szótő jelentését. c) Egymás mellett több képző is állhat. d) Megváltoztatja a szótő jelentését.

C) Válaszd ki az alábbi alárendelői viszonyban levő szóösszetételek fajtáját! szemlesütve, háztűznézni, igazmondó a)

b)

határozós

c)

tárgyas

d)

b)

néha-néha

d)

b)

trafó

d)

alanyos jelzős

D) Döntsd el, hogy melyik szóösszetétel ikerszó! a) c) szánja-bánja dimbes-dombos jön-megy

E) Állapítsd meg, hogy az alábbi szavak közül melyik mozaikszó! a) c) közért spéci áfa

F) Az alábbi szavak közül két szót helytelenül írtunk. Válaszd ki őket, és írd le helyesen! a) kerekasztal-konferencia-rendezés b) c) d)

motorolajcsere

rendőrmotorosképzés gépjárművezetőknek

– 79 –


10/24/2010

10:37 PM

Page 80

SZÓFAJTAN

A szófajba sorolás szempontjai

JELENTÉS

MONDATTANI SZEREP

TOLDALÉKOLHATÓSÁG

BŐVÍTHETŐSÉG

A szavak szófajokba csoportosíthatók. Azt, hogy melyik szófajba sorolunk be egy szót, négy tényező határozza meg. Ezek: a jelentés, a mondatban betöltött szerep, a toldalékolhatóság.

a) Egyik szempont a szófajba sorolásnál a jelentés. Amelyik szó pl. cselekvést, történést vagy létezést fejez ki, az ige. Amelyik valakinek vagy valaminek a nevét nevezi meg, az főnév. Természetesen főnév az igéből, tehát cselekvés-fogalomból -ás, -és képzővel képzett szó is. Azért, mert ez már egy elvont fogalom neve (pl.: futás, villámlás, irat stb.). Amelyik szónak nincs tartalmas jelentése, hanem a jelentést csak a szövegkörnyezetben kapja meg, az névmás vagy határozószó stb.

b) A rendszermondatban betöltött mondattani szerep a jelentésre épül, ez határozza meg. Pl. a cselekvést, történést, létezést kifejező szó, tehát az ige csak állítmány lehet, a ragtalan főnév csak alany, a melléknév eredetileg csak jelző (nyelvtörténeti okok miatt állítmány is), a határozószó vagy a határozói igenév csak határozó stb. Vannak olyan szavak is, amelyek nem töltenek be a mondatban mondatrészi szerepet. Ilyenek pl. a névelők vagy a módosítószók.

c) A toldalékolhatóság is a rendszermondatban mutatkozik meg, és a jelentésre épül. A főnevek csak a főnevekre jellemző toldalékokat vehetik fel, az igék csak igékre jellemző toldalékokat kaphatnak. Ez a két szófaj rendelkezik a legnagyobb toldalékolási lehetőséggel. A legtöbb szófajunk a rendszermondatban csak korlátozottan toldalékolható. Pl. a melléknév, a melléknévi igenév vagy a számnév csak igen kevés határozóraggal látható el. Vannak toldalékolhatatlan szavak is, pl. a határozószók vagy a határozói igenevek. d) A bővíthetőség is meghatározza a szófaji hovatartozást. Az igének pl. lehet tárgya, határozója, de sohasem lehet jelzője. A főnév viszont nem bővíthető sem tárggyal, sem határozóval. Csak jelző járulhat hozzá. Vannak olyan szavak is, melyeknek nem lehet bővítményük, mint pl. a módosítószónak, a névelőnek vagy a névutónak – 80 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 81

I. Igék II. Névszók 1. Főnevek 2. Melléknevek 3. Számnevek 4. Névmások III. Határozószók IV. Igenevek 1. Főnévi igenevek 2. Melléknévi igenevek 3. Határozói igenevek V. Viszonyszók 1. Névelők 2. Névutók 3. Kötőszók 4. Igekötők 5. Segédigék 6. Módosítószók VI. Mondatszók Indulatszók

A MAGYAR NYELV SZÓFAJAI

FELADATOK

1. ☺☺ a) Olvassátok el A szófajba sorolás szempontjai című szöveget! Jelöljétek kérdőjellel a számotokra nem teljesen érthető részeket! b) Beszéljétek meg, hol szerepelnek kérdőjelek! Próbáljátok meg közösen értelmezni a számotokra problémát jelentő mondatokat! 2. ☺☺ Játsszatok nyelvújítási játékot! Alkossatok értelmetlen hangsorokat, majd állapítsátok meg szófajukat! A szóalkotásról tanultak alapján képezzétek tovább őket, majd lássátok el az így képzett szavakat további toldalékokkal! Például: allaka = főnév; allakát, allakával, allakának stb. allakázik = ige; én allakázom, te allakáztál stb. allakázgat = ige; én allakázgatok, ti allakázgattok stb. allakázás = főnév; allakázások, allakázásom stb.

3. ☺☺ Alkossatok különböző szófajú szavakat, majd helyezzétek mondatba őket! Például: A hörgönye a vánkáson igorászik. – 81 –


4. 5. partikulák például a következő szavak: akár, alkalmasint, aztán, ám, bezzeg, csak, csakhogy, de, de hiszen 1)

10/24/2010

10:23 PM

Page 82

a) Nevezd meg a szófajba sorolás szempontjait! b) Az alapiskolában szerzett ismereteid alapján mondj néhány példát az egyes szófajokra!

A magyar leíró nyelvtanokban a szófaj fogalmának számos meghatározásával találkozunk. Hasonlítsátok össze a A szófajba sorolás szempontjai című leckében olvasható rendszert az alábbi szófaji felosztással, amellyel az alapiskolában találkoztatok! Beszéljétek meg, miben különbözik a két rendszer! Azt, hogy mi miért nem az alapiskolában megismert szófaji rendszert tanuljuk, majd 3. osztályban, a mondattan tanulásakor érted meg.

I. Az alapszófajok

1. Ige 2. Főnév 3. Melléknév 4. Számnév 5. Névmások 6. Határozószó 7. Igenevek II. Viszonyszók 1. Segédige 2. Segédigenév (pl.: lenni, lévén) 3. Névutó

4. Névutómelléknév (pl. melletti, alatti ...) 5. Igekötő 6. Kötőszó 7. Partikula1) 8. Névelő 9. Tagadószó III. A mondatszók 1. Indulatszó 2. Kapcsolatjelölő mondatszó 3. Módosítószó 4. Hangutánzó mondatszó


kontextus = szövegösszefüggés

2)

1. ☺☺ 2. Olvassátok el a Magyar grammatika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000) című könyvből vett idézeteket, amelyek a szófaji rendszerezéssel foglakoznak!

a) „Az ALAPSZÓFAJOK önállóan mondatrészek, bővítményeket vehetnek fel, toldalékolhatók, jelentésük »autoszemantikus jelentés« (azaz kontextustól2 független, önálló, tartalmas jelentés).”

– 82 –


TULAJDONKÉPPENI ALAPSZÓFAJOK

IGE: megy, kinyílik, van FŐNÉV: asztal, sárkány, szépség, Péter

10/24/2010

10:23 PM

ALAPSZÓFAJOK

ALAPSZÓFAJOKAT HELYETTESÍTŐ SZÓFAJOK

FŐNÉVI NÉVMÁS: én, maga, ez, ki?, ami, bárki, valami

MELLÉKNÉVI NÉVMÁS: MELLÉKNÉV (SZÁMNÉV): piros, harmadik, nagy olyan, ennyi, melyik?, amekkora, mindenféle, némely HATÁROZÓSZÓ: reggel, HATÁROZÓSZÓI NÉVrögvest, egyedül, ma, most MÁS: itt, amikor, akárhogy

Page 83

ÁTMENETI SZÓFAJÚ SZAVAK

FŐNÉVI IGENÉV: tanulni, lehullani

MELLÉKNÉVI IGENÉV: olvasó (fiú), olvasandó (könyv) HATÁROZÓI IGENÉV: futva, sietve, gondolván

b) „A VISZONYSZÓK önállóan nem lehetnek mondatrészek, nem bővíthetők, általában nem toldalékolhatók […].” VISZONYSZÓK

MORFOLÓGIAI1) TERMÉSZETŰ SZERKEZETEKBEN

SEGÉDIGE: fog, volna, vagyok, vagy, vagyunk, vagytok, volt, lesz, marad, múlik SEGÉDIGENÉV (KOPULA): lenni, lévén NÉVUTÓ: mellett, alatt

NÉVUTÓMELLÉKNÉV: melletti, alatti

IGEKÖTŐ: meg, be, ki

NEM MORFOLÓGIAI TERMÉSZETŰ SZERKEZETEKBEN

KÖTŐSZÓ: és, vagy

PARTIKULA: is, egyáltalán, ám, alig, közel [két méter], majdnem, csak, leginkább, kizárólag, se, sem, bár, bárcsak, -e, ugye, vajon NÉVELŐ: a, egy

TAGADÓSZÓ: ne, nem

c) „A harmadik nagy szófaji csoportot MONDATSZÓKNAK nevezzük. A mondatszók mondatrészek nem lehetnek, nem bővíthetők, s általában elkülönülnek a mondategységtől. Lehetnek önállóan tagolatlan mondatok. Nem toldalékolhatók.” MONDATSZÓK

INDULATSZÓ: óh!, brr!, au!, eh!, jaj!

INTERAKCIÓS MONDATSZÓ: szervusztok, helló, adjisten, pá, ámen, agyő, ühüm, igen, ja, persze, dehogyis, igen, na, ne, íme, lám

MÓDOSÍTÓSZÓ: talán, valószínűleg, esetleg, állítólag

HANGUTÁNZÓ MONDATSZÓ: bú, gá-gá, bumm, csitt-csatt

– 83 –

morfológia = alaktan = a nyelvtudománynak az az ága, amely a szó szerkezetét, felépítését vizsgálja 1)


10/24/2010

10:23 PM

Page 84

– Fogalmazzátok meg – az idézetek és saját tapasztalataitok alapján –, mi lehet a szófaji rendszerezés célja! – Emeljétek ki a forrásokból a homályos, nehezen érthető részleteket! – Írjátok le kérdéseiteket az olvasottakkal kapcsolatban!

2. ☺☺ A szófaji csoportosításokról több írás is található az interneten. Amennyiben behatóbban szeretnél foglalkozni a nyelvtudomány kérdéseivel, keress és olvass a témával foglakozó honlapokat! 3. a) Nevezd meg a szófajba sorolás szempontjait! b) Az alapiskolában szerzett ismereteid alapján mondj néhány példát az egyes szófajokra!

I. Az ige

AZ IGE

CSELEKVŐ IGÉK

MŰVELTETŐ IGÉK

A VISSZAHATÓ IGÉK

Az ige cselekvést, történést vagy létezést fejez ki úgy, hogy közben utal a cselekvő számára és személyére (igei személyragokkal), a cselekvés módjára (módjelekkel) és idejére (időjelekkel). Az ige jelentésénél fogva azt is megmutatja, hogy a cselekvés irányul-e valamire, vagy létrehoz-e valamilyen tárgyat, vagy nem. Ugyancsak a jelentése révén azt is kifejezi, hogy a cselekvés lefolyásának ideje tartós, vagy csak egy pillanatig tart.

A) A cselekvő és a cselekvés viszonya alapján négy nagy csoportba sorolhatjuk igéinket. 1. Cselekvő igék Közös jellemzőjük az, hogy az általuk jelölt cselekvést az alany saját maga végzi, s ha valamire irányul ez a cselekvés, az nem önmaga az alany. 2. Műveltető igék Azt fejezik ki, hogy az alany nem maga végzi a cselekvést, hanem mással végezteti vagy előidézi azt. Leggyakoribb képzője az -at, -et; -tat, -tet. Pl.: Péter édesanyjával íratta meg a házi feladatát. Az igazgató úr behívatta magához a rendbontókat. A tanár beszámoltatta diákjait a kirándulásról. 3. Visszaható igék Azt fejezik ki, hogy a cselekvést maga az alany végzi, és ez a cselekvése önmagára irányul. Ez az irányulás különíti el az első csoporttól. Leggyakoribb képzőik a -kodik, -kedik, -ködik; -kozik, -kenik, -kötik; -ódik, -ődik. Pl.: Éppen öltözködik. Csatlakozott a társasághoz. A visszaható igék átalakíthatóak egy cselekvő vagy egy műveltető ige és egy visszaható névmás kapcsolatává, pl. fésüli magát, öltözteti magát, csatolja magát stb. – 84 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 85

4. Szenvedő igék Ez az igenem eltűnőben van nyelvünkből. Azt fejezi ki, hogy maga az alany nem cselekszik, csak elszenvedi a más által végzett cselekvést. Képzője az -atik, -etik; -tatik, -tetik. A következő régi versike még halmozza ezeket az igéket: Kidoboltatik, hogy a pipa tiltatik, Aki rajta kapatik, szigorúan büntetik.

5. Ható igék A cselekvő, műveltető és a visszaható igékből képezhető ható ige, a -hat, -het képző segítségével. A ható igék az alanynak megadják a cselekvés lehetőségét. Pl.: „Ehess, ihass, ölelhess, alhass!” (József Attila: Levegőt) Nem tévesztendők össze a feltételes mód jelével (-na, -ne; -ná, -né) ellátott igékkel, amelyek a cselekvés elvégzésének lehetőségét valamilyen feltételhez kötik: enne (ha lenne mit), aludna (ha lenne ideje) stb. (Ezt több idegen nyelvben segédige fejezi ki.)

SZENVEDŐ IGÉK

A HATÓ IGÉK

Az igék a cselekvő és a cselekvés viszonya alapján történő csoportosítását a következő ábra szemléleteti:

cselekvést kifejező igék

cselekvő

történést kifejező igék

Ige

műveltető visszaható szenvedő ható

az alany maga van az ige jelentésével megnevezett állapotban

B) A cselekvés irányulása alapján az ige lehet tárgyas vagy tárgyatlan.

1. Tárgyas igék azok az igék, amelyekkel kifejezett cselekvés vagy valamilyen tárgyra irányulhat, vagy a cselekvés eredményeként létrejön valamilyen tárgy. Az ige ragozása nem irányadó, tehát általános ragozású igéhez is fűzhetünk tárgyat. A tárgyas igék mindkét ragozással – általános és határozott – rendelkeznek. Pl.: szeretek – szeretem, imádsz – imádod, olvas – olvassa, sütünk – sütjük stb.

Megjegyzés: Az általános ragozást másképpen alanyi ragozásnak, a határozott ragozást pedig tárgyas ragozásnak is nevezik. Az alapiskolában általános és határozott ragozásról tanultatok, ezért mi is ezeket a megnevezéseket fogjuk használni.

– 85 –

TÁRGYAS IGÉK


TÁRGYATLAN IGÉK

IDŐBELI LEFOLYÁS

TARTÓS-HUZAMOS TÖRTÉNÉSŰ IGÉK

MOZZANATOS TÖRTÉNÉSŰ IGÉK

10/24/2010

10:23 PM

Page 86

2. Tárgyatlanok azok az igék, amelyekhez nem tudunk tárgyat fűzni. Az általuk kifejezett cselekvés nem irányulhat semmire, illetve a cselekvés eredményeképpen nem jöhet létre tárgy.

Ezeknek az igéknek általános jellemzője, hogy csak általános ragozásban ragozhatók. Pl.: esik *esi, szundítok *szundítom, lépek *lépem, érettségizünk *érettségizzük stb.

C) A cselekvés időbeli lefolyása alapján az igék kifejezhetnek tartós-huzamos és pillanatnyi idő alatt lejátszódó, azaz mozzanatos cselekvést. 1. A tartós-huzamos (folyamatos) történésű igék azt fejezik ki, hogy a cselekvés huzamos, akár beláthatatlan ideig zajlik (pl.: ír, olvas, számol, néz, fut, alszik stb.). A tartós-huzamos igék csoportjába tartoznak: • a gyakorító igék – a cselekvés megszakad, majd újra folytatódik (pl.: olvasgat, írogat, számolgat, dobál, ütöget, meg-megáll, röpköd stb.) 2. A mozzanatos történésű igék azt fejezik ki, hogy a cselekvés egy pillanat alatt játszódik le (pl.: moccan, pillant, rezzen, koppan, csobban stb.) Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy...

a cselekvő igék három alcsoportba különíthetők el: a) Cselekvő, cselekvést kifejező igék A cselekvést maga az alany végzi, és ez a cselekvés az ő akaratától, szándékától függ. Pl.: Kata gyakran jár színházba. Sára filmet néz. Éva regényt olvas. Zsófi a barátnőjéhez megy. b) Cselekvő, történést kifejező igék A cselekvés nem függ az alany akaratától, attól függetlenül, tehát akaratlanul, szándéktalanul végzi el. Pl.: A küszöbben az ember gyakran megbotlik. Esik a hőmérséklet. A talaj télen megfagy. Az ember születik és meghal. A sok csokoládétól hízunk. A gyerek mindjárt elalszik. Senki nem bukik meg nyelvtanból. c) Az alany maga van az ige jelentésével megnevezett állapotban. Pl.: A gyümölcs lóg a fán. Él még a dédnagymamád? Az ajtó zárva van. Nincs baj. Ő sincs jobb állapotban. Szundikáltam egy keveset. Azt, hogy egy adott ige melyik csoportba tartozik, sokszor a mondat jelentése dönti el. Pl.: A gyümölcs lóg a fán. (állapot) Zsuzsi lóg az óráról. (cselekvő)

– 86 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 87

Az ige grammatikai kategóriái

Az igének az előző részben bemutatott fajain kívül a kategóriáit is meg tudjuk határozni. Az igének van: 1. személye: 1., 2., 3., 2. száma: egyes és többes, 3. módja: kijelentő, feltételes, felszólító, 4. ideje: jelen, múlt, jövő, 5. ragozása: átalános és határozott. Az ige a mondatban jeleket és ragokat vesz fel. Egy ige valamennyi jelezett, ragozott, segédigés alakja alkotja az igeragozási rendszert (paradigmát). FELADATOK

1. 2.

Képezz a megadott igékből lehetőség szerint műveltető, visszaható és szenvedő igéket! ad, kötöz, lép, mos, ugat, tegez, csodál, szúr, kínál, mér, dob

Pótold az alábbi szavakban a hiányzó j vagy ly betűt! A szavakat másold le a füzetedbe! sompo__og, fú__dogál, se__pít, bo__hosodik, su__kol, elbú__tat, gombo__ít, hangsú__oz, fo__togat, gaba__odik, gyú__togat, he__esbít, gömbö__ödik, ta__tékzik, re__tőzik, viszá__kodik, imbo__og, sa__og, a) Ellenőrzés után húzd alá a cselekvést jelentő igéket! b) A történést jelentő igékkel írj mondatokat!

Nyelvhelyesség

1. Legsúlyosabb hibának a -suk, -süközés számít, amikor kijelentő szándékkal mondják a felszólító módú igealakokat. (Majd meglássuk, milyen idő lesz. Helyesen: Majd meglátjuk, milyen idő lesz. Kinyissuk az ablakot. Helyesen: Kinyitjuk az ablakot.) 2. Az általános ragozás E/1. személyében a feltételes mód toldaléka mindig né (én mondanék valamit). Sokszor hallhatjuk helytelenül: én mondanák valamit. A -nák módjel a feltételes mód határozott ragozásának T/3. személyét jelöli (ők mondanák). 3. Gyakran udvariaskodnak, szerénykednek a feltételes móddal, ami nyakatekerten hangzik. (Volna egy javaslatom. Lenne egy kérdésem.) Kijelentő módban egyszerűbb. (Van egy javaslatom. Van egy kérdésem.) – 87 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 88

FELADATOK

1.

2.

3.

Írd le a füzetedbe a dob és a mer ige határozott ragozású alakjait jelen idő, kijelentő módban! (Könnyű lesz a feladat, ha használod a határozott tárgyat: dobom a labdát és merem a vizet.) Hasonlítsd össze a mély és a magas magánhangzót tartalmazó igék ragozását! Karikázd be: melyiknek hányadik személyében jelenik meg a -j)! a) Alakítsd át az igéket kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 3. személyűvé a következő mondatokban! b) Ugyanezeket a mondatokat tedd felszólító mód, egyes szám 2. személybe! Az igét teljes alakban használd! (pl.: képzeljed) c) Írd át a b) feladat igéit rövid alakra! (pl.: képzeld) Játszom az eszem. Ezt a hegyet megmászom. Te úgy vonzod a bajt, mint mágnes a fémet. Elhalasztom a vizsgámat. Kemény munkával edzem a testem. Kifestem a szobámat. Elkezdem a tanulást. Megmondom az igazat.

Töltsd ki ceruzával a táblázatot!

metsz

Kij. m. jel. i. általános ragozás T/1

Kij. m. jel. i. határozott ragozás T/1

Felsz. m. általános ragozás rövid alak E/2

Felsz. m. határozott ragozás – teljes alak E/2

Felsz. m. határozott. ragozás – rövid alak E/2

vonz pedz hisz

fakaszt kezd

játszik Megjegyzés: Az alapiskolai tankönyvetekben a névszó fogalmával nem találkoztatok. A Magyar grammatika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000) sem foglalkozik osztályozásában a névszók gyűjtőfogalommal (viszont van névszóragozási fejezete). – 88 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 89

II. A névszók

A névszók közé tartozó szófajok: főnév, melléknév, számnév (tulajdonképpeni névszók) és névmások ( a tulajdonképpeni névszók szerepében álló szavak). A névszók jelezés és ragozás tekintetében, illetőleg mondatbeli szerepük szerint is eltérnek az igéktől, illetve a többi szófajtól.

1. A főnév

NÉVSZÓK

A főnév élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. A mondatban ragtalanul az alany, ragos alakjában a tárgy és különböző határozók szerepében állhat. Csak jelzővel bővíthető. Jelentésük szerint a főneveket két nagy csoportba sorolhatjuk be: a konkrét és az elvont főnevek csoportjába.

A FŐNÉV

1. A köznév több egyforma dolog közös neve, vagyis általánosítás eredménye. A közneveken belül – szintén jelentésük alapján – a főneveket további három csoportba sorolhatjuk be: a) A köznév lehet egyedi név, ami több hasonló egyed közös neve. Az egyedi név általánosítás eredménye. Jelölhet élőlényt és élettelen dolgot is. Egyes számban egy dolgot jelöl. Pl.: ember, gyerek, kutya, füzet, rádió, asztal, ceruza, lány, ördög, manó stb. b) A gyűjtőnév egyes számban is több dolgot jelöl, mivel egyedekből álló csoportot nevez meg. Pl.: nemzet, munkaközösség, csoport, erdő, bükkös, tantestület, osztály, hegység, növényzet stb. Az egyedek neve más, mint a csoport neve. Például az erdő egyedeinek a neve fa. Természetesen – amennyiben több azonos csoportról van szó – ezek a főnevek is használhatók többes számban. Pl.: nemzetek, munkaközösségek, erdők, tantestületek stb. c) Az anyagnév olyan dolgok neve, amelyeknek a legkisebb része is ugyanolyan nemű, mint nagyobb mennyisége. Az anyagnév többes számban csak kivételesen (pl.: Szlovákia vizei) alkalmazható. Pl.: ezüst, kálium, só, víz stb.

KÖZNÉV

A) A konkrét főnevek közé tartoznak a valóban létező vagy ilyennek elgondolt dolgok nevei. Jelentésük alapján további két nagy csoportra oszthatók.

– 89 –

MONDATBELI SZEREPE

A KONKRÉT FŐNÉV

EGYEDI NÉV

GYŰJTŐNÉV

ANYAGNÉV


TULAJDONNÉV

SZEMÉLYNEVEK

ÁLLATNE-

VEK

FÖLDRAJZI NEVEK

ÉGITESTEK NEVEI

INTÉZMÉNYNEVEK

SZELLEMI ALKOTÁSOK NEVE MÁRKANEVEK

10/24/2010

10:23 PM

Page 90

2. A tulajdonnév is a konkrét főnevek közé tartozik. Egyedítésre szolgál, mivel valakinek vagy valaminek (élőlényeknek, élettelen tárgyaknak, fogalmaknak) a saját neve. A helyesírásuk eltér a köznevekétől, mivel azokkal ellentétben a tulajdonneveket nagybetűvel írjuk.

A tulajdonnevek fajtái: a) személynevek – A személynevek az emberek tulajdonnevei. Megkülönböztetjük a család- vagy vezetékneveket (Kovács, Horváth, Jókai, Ady, Petőfi), kereszt- vagy utóneveket (Mónika, Katalin, Béla, Zoltán), a becézőneveket (Böbe, Marcsa, Béci, Pityu, Jancsi), a ragadvány- vagy gúnyneveket (Bütyök, Hoszszú, Túró, Mufti, Csupi), a nemesi előneveket (törökszentmiklósi Almásy Dénes, losonci Bánffy Miklós). b) állatnevek – Vannak jellegzetes kutya (Bodri, Morzsa, Rex, Csibi), macska (Micu), ló (Villám, Ráró) és pl. papagájnevek (Lóri). Személynévi eredetű állatnevekkel is találkozhatunk, pl. a kutya neve lehet Néró stb. Köznévből is lehet állatnév, pl. számos ló neve Fecske. c) földrajzi nevek – világrészek (Ázsia), országok (India), tájak (Kárpát-medence), közigazgatási egységek (Rimaszombati járás), települések (Komárom, Felsőszeli), utcák, utak, terek (Eötvös utca, Pozsonyi út, Kossuth tér), hegyek, folyók, tengerek (Kárpátok, Magas-Tátra, Fekete-tenger, Atlanti-óceán, Duna, Balaton) stb. megnevezései. d) az égitestek nevei közé a bolygók (Föld, Jupiter, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó, Szaturnusz, Uránusz, Vénusz), a csillagképek (Göncölszekér, Nagy Medve), üstökösök (Halley-üstökös), csillagászati egységek (Tejútrendszer) stb. neve tartozik. e) intézménynevek – a hivatalok, vállalatok, szervezetek, iskolák stb. nevei (Kulturális Minisztérium, Gramma Nyelvi Iroda, Szlovák Tudományos Akadémia, Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, Jókai Színház, Thália Színház, Ady Endre Gimnázium, Párkányi Városi Hivatal stb). f)szellemi alkotások nevei: könyvek, folyóiratok, újságok, művészeti alkotások címei, kitüntetések, díjak neve (Új Szó, Élet és Irodalom, Lilaruhás nő, A kőszívű ember fiai stb.). g) márkanevek: a gyártmányok és termékek elnevezései tartoznak ide (Audi, Škoda Octavia, Pepsi Cola, Fa, Pepsi Cola, Adidas, Samsung, Polarix stb.). – 90 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 91

B) Az elvont főnevek fogalmak, gondolati jelenségek, állapotok, tulajdonságok megnevezői (pl. ész, képesség, erkölcs, magány, öröm, kétség stb.). Gyakoriak köztük az igéből és melléknevekből képzett főnevek (pl.: villámlás, olvasás, szépség, jóság, dicséret, képzelet stb.). A főnevek csoportosítását szemlélteti a következő ábra: konkrét köznév

egyedi név gyűjtőnév anyagnév

Főnév

elvont

tulajdonnév

személynév állatnév földrajzi név égitestek neve intézménynév szellemi alkotások nevei márkanevek

FELADATOK

1.

2.

3.

Csoportosítsd be az alábbi főneveket konkrét és elvont főnevekre!

gondolat, vászon, kémia, nyár, zöldség, jég, kert, nevetés, réz, lázadás, számítógép, dicsőség, sárkány, éjfél, ember, szeretet

Foglald mondatba az alábbi köz- és tulajdonnévpárokat! nap – Nap opera – Opera fazekas – Fazekas akadémia – Akadémia

Csoportosítsd az alábbi főneveket a tanult szempontok szerint! Pl.: asztal: konkrét, köznév, egyedi név. Kossuth Lajos, vas, virág, kender, erezet, kandalló, MTA, Jaguar, nádas, zene, liszt, Földközi-tenger, Boka, fa, gondolat, erdő, tudás, Mars, Szlovákia, Kárpátok, ceruza, grafit, Kossuth-díj, Adidas, selyem, kő, bátorság, sárkány, tyúk, kenyér, Nokia, könyvtár, nyáj, katonaság, rettegés, Nemzeti Múzeum – 91 –

AZ ELVONT FŐNEVEK


10/24/2010

10:23 PM

Page 92

A földrajzi nevek helyesírása Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek és azok -i képzős formája

• Ha egy földrajzi név egyetlen egyszerű szó, az alapformát nagybetűvel, az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Pl.: Szlovákia → szlovákiai, Tátra → tátrai, Duna → dunai. Az -i-re végződő tulajdonnevek -i képzős származékában csak egy i-t írunk, és egyet is ejtünk. Pl.: Helsinki → helsinki lakos, Keszi → keszi autóbusz, Balatonalmádi → balatonalmádi hajók stb.

• Az -y-re végződő helységnevekhez közvetlenül kapcsoljuk az -i képzőt. Itt mindkét betűt (y, i) írjuk, az y-t, bár i-nek ejtjük, külön betűként, „ipszilon”-ként tartjuk számon. . Viszont itt is csak egy i-t ejtünk. Pl.: Sidney → sidneyi lakos, Nováky → novákyi autóbusz, Donovaly → donovalyi felvonók stb. • Az -ország, -föld, -alföld, -part utótagú ország-, országrész- vagy tájneveket egybeírjuk, -i képzős alakjukat pedig kisbetűvel: Pl.: Magyarország → magyarországi, Palócföld → palócföldi, Németalföld → németalföldi, Havasalföld → havasalföldi, Elefántcsontpart → elefántcsontparti, Hegyalja → hegyaljai stb.

• Az -y-re végződő helységnevekhez közvetlenül kapcsoljuk az -i képzőt. Itt mindkét betűt (y, i) írjuk, mivel a magyar nyelvben az y nem i betűként tartjuk számon, hanem „ipszilon”-ként. Viszont itt is csak egy i-t ejtünk. Pl.: Sidney → sidneyi lakos, Nováky → novákyi autóbusz, Donovaly → donovalyi felvonók stb.

• Az ún. néma betűre végződő idegen földrajzi nevek esetében az i képzőt kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz. A néma betű azt jelenti, hogy az idegen szavak végén írt magánhangzót nem ejtik. Pl.: Rhone [rón], Bretagne [brötány], Lille [lill], Toulouse [tulúz]. Az -i képzős formát kisbetűvel írjuk. Pl.: Rhone → rhone-i táj, Bretagne → bretagne-i borok, Lille → lille-i határátkelő, Toulouse → toulouse-i reptér stb.

– 92 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 93

A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek

1. Ha a két tagból álló földrajzi név előtagja földrajzi köznév (vagy i képzős szó) és az utótag is köznév, akkor a következő közneves utótagokat kötőjellel kapcsoljuk a nagybetűs előtaghoz: hegy, hegység, völgy, hágó, domb, dűlő, szoros, árok, vidék, medence, sivatag, fennsík, sziget, félsziget (ún. „szárazföldi nevek”), patak, folyó, tó, part, csatorna, holtág, öböl, tenger, óceán, ( ún. „vizes nevek”). Pl.: Szabadság-hegy → szabadság-hegyi, Sólyom-sziget → sólyomszigeti, Gyimesi-szoros → gyimesi-szorosi, Tihanyi-félsziget → tihanyi-félszigeti, Velencei-tó → velencei-tavi, Fekete-tenger → fekete-tengeri, Csendes-óceán → csendes-óceáni stb. Kivételt képeznek azok a szavak, amelyeknek utótagja ugyan ezek között a köznevek között szerepel, de az előtagot általában önmagában használjuk. Ha mégis hozzáfűzzük az utótagot, kötőjel nélkül kapcsoljuk. Pl.: Tátra – Tátra hegység; Balaton – Balaton tó; Szahara – Szahara sivatag stb. 2. Ha a két tagból álló földrajzi név előtagja tulajdonnév és utótagja pedig a fent felsorolt köznevek egyike, akkor az -i képzős alak írásakor az előtag nagybetűs marad. Pl.: Gellért-hegy → Gellért-hegyi Magellán-szoros →Magellán-szorosi, Rajna-vidék → Rajna-vidéki, Duna-part → Duna-parti, Panama-csatorna → Panama-csatornai, Bering-tenger →Bering-tengeri stb.

3. Ha a két tagból álló földrajzi név előtagja köznév, utótagja pedig tulajdonnév, mindkét tagot nagybetűvel írjuk. Ezek -i képzős alakjában mindkét szó kisbetűs. Pl.: Dél-Szlovákia → dél-szlovákiai, Kelet-Magyarország → kelet-magyarországi, Alsó-Csallóköz → alsó-csallóközi stb.

4. A két végpontot kifejező földrajzi neveket nagykötőjellel kapcsoljuk össze. Ezek -i képzős alakját kisbetűvel kezdjük. Pl.: Pozsony–Kassa → pozsony–kassai autópálya, Komárom–Párkány → komárom–párkányi vasútvonal stb.

5. Ha a két végpontot kifejező földrajzi névhez még egy köznevet is hozzákapcsolunk , akkor azt már kis kötőjellel tesszük. Ha egy ilyen alakhoz kapcsolunk -i képzőt, akkor kétféle lehetőség van: – a két végpontot kifejező földrajzi név tulajdonnév (tehát nem végződik -i képzőre). Pl.: Duna–Tisza-csatorna → Duna–Tiszacsatornai – a két végpontot köznevek jelölik, így -i képzős alakjuk kisbetűvel kezdődik. Pl.: Cseh–Morva-dombság → cseh–morva-dombsági stb. – 93 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 94

A kötőjel nélkül írt földrajzi nevek és -i képzős származékuk

1. A több szóból álló mai és a történelmi államok, országok nevét külön és nagybetűvel írjuk, -i képzős alakját viszont kisbetűvel. Pl.: Amerikai Egyesült Államok → amerikai egyesült államokbeli Római Birodalom → római birodalmi Egyesült Királyság → egyesült királysági Dél-afrikai Köztársaság → dél-afrikai köztársasági 2. Ha az utótag egy ország részének a megnevezése, pl.: járás, kerület, grófság, bánság, fejedelemség, akkor az utótagok külön és kisbetűvel járulnak az előtaghoz. Ezek -i képzős alakját kétféleképpen írjuk: – Ha az előtag köznév, ill. -i képzős melléknév, akkor az előtagot is kisbetűvel kezdjük. Pl.: Érsekújvári járás → érsekújvári járási, Nyitrai kerület → nyitrai kerületi, Temesi bánság → temesi bánsági stb. – Ha ez előtag tulajdonnév, akkor az -i képzős alakban az előtag megtartja a nagybetűs írásmódot. Pl.: Kent grófság → Kent grófsági 3. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út, tér, köz, híd stb. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. Pl.: Ady utca → Ady utcai, Dózsa György út → Dózsa György úti, Móricz Zsigmond körtér → Móricz Zsigmond körtéri, Árpád híd → Árpád hídi, Szabadság híd → Szabadság hídi, Gesztenye fasor → Gesztenye fasori, Gránit lépcső → Gránit lépcsői, Duna sétány → Duna sétányi stb. 4. Ha a földrajzi név utótagja a híd szó, kétféle írásmódot alkalmazunk. a) Tulajdonnév esetén kötőjel nélkül kapcsoljuk az utótagot. Pl.: Margit híd, Vencel híd, Szabadság híd stb. b) Ha az előtag nem egy híd neve, hanem egy konkrét folyón átívelő valamelyik híd, kötőjelet alkalmazunk. Pl.: A Dunának az egyik hídja → Duna-híd, a Rajnának az egyik hídja → Rajna-híd stb. 5. Kötőjel nélkül kapcsolódó utótagok: mente, melléke, köze. Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát, s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. Pl.: Duna mente → Duna menti, Duna–Tisza köze → Duna–Tisza közi, Tisza melléke → Tisza melléki stb. 6. A több szóból álló idegen földrajzi nevek esetében a változatlan nagybetűs formához kötőjellel kapcsoljuk az -i képzőt. Pl.: New York-i, Costa Rica-i, New Castle-i stb. – 94 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 95

Összefoglalás

Oldd meg a következő tesztet!

A) Válaszd ki az alábbi egyelemű földrajzi nevek közül a helyesen leírt szót! a) Helsinki utcák c) helsinki-i utcák

b) helsinkii utcák d) helsinki utcák

a) Szabadság-hegyi c) velencei-tavi

b) Tisza-parti d) tihanyi-félszigeti

a) Los Angelesi c) Los Angeles-i

b) los angelesi d) los angeles-i

B) Döntsd el, hogy melyik földrajzi nevet írtuk hibásan!

C) Az alábbiak közül jelöld meg a helyesen írt formát!

D) Válaszd ki az alábbiak közül azt a változatot, amelyik a mondat kipontozott részébe illik! Nem jut eszembe, amit a ………………………….. tanultunk. a) Római Birodalomról c) Római birodalomról

E) Melyik a földrajzi név helyes formája?

b) római birodalomról d) Római-Birodalomról

Nagyon híres volt a …………………………. visszhang. a) Tihanyi-félszigeti c) tihanyi-félszigeti

b) Tihanyi félszigeti d) tihanyi félszigeti

F) Válaszd ki az alábbi mondatok közül azt, amelyik hibátlan! a) A legújabb Duna híd a párkányi Mária-Valéria-híd volt. b) A legújabb Duna-híd a párkányi Mária Valéria híd volt.

c) A legújabb Duna híd a párkányi Mária Valéria-híd volt. d) A legújabb Duna-híd a párkányi Mária-Valéria-híd volt. – 95 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 96

G) Melyik a helyes írásmód? a) érsekújvárijárásbeli b) érsekújvári járásbeli

c) érsek újvárijárásbeli d) érsekújvárijárás beli

a) Fekete-Körös-völgyi c) fekete-körös-völgyi

b) fekete-Körös-völgyi d) Fekete-Körös-Völgyi

a) Duna-sétány c) Duna-híd

b) Duna-part d) Duna utca

H) Jelöld meg a helyesen írt földrajzi nevet!

I) A Dunával kapcsolatos földrajzi nevek közül melyiket írtuk helytelenül?

Az intézménynevek helyesírása Az intézménynevek többnyire két, három vagy akár több szóból is állhatnak. Ezek hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, vállalatok megnevezései, amelyeknek cégszerű nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagy kezdőbetűvel írunk. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kis kezdőbetűvel írjuk. az intézménynév alapformája Párkányi Városi Hivatal

-i képzős formája

párkányi városi hivatalbeli

Magyar–Szlovák Baráti Társaság magyar–szlovák baráti társasági József Attila Gimnázium

József Attila gimnáziumi

Szlovák Tudományos Akadémia szlovák tudományos akadémiai

– 96 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 97

Országos Széchényi Könyvtár

országos Széchényi könyvtári

Thália Színház

Thália színházi

Egészségügyi Minisztérium

egészségügyi minisztériumi

Danuvia Központi Szerszám- és Danuvia központi szerszám- és Készülékgyár készülékgyári Bethlen Gábor Alapítvány Erzsébet Szálló

Bethlen Gábor alapítványi Erzsébet szállóbeli

Kis kezdőbetűvel írjuk az intézmények működési helyére utaló -i képzős jelzőket, ha azok nem az intézménynév részei. Pl.: a pozsonyi Komenský Egyetem, a prágai Károly Egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem stb. Ha viszont az -i képzős jelző az intézménynév része, akkor azt is nagy kezdőbetűvel írjuk: Szegedi Nemzeti Színház, Galántai Városi Hivatal stb.

Az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül a vendéglők, üzletek, fürdők, pályaudvarok, repülőterek stb. megnevezésében. Ezekben az intézménynévszerű megjelölésekben az előtagot nagybetűvel, az utótagot (tagokat) pedig kis kezdőbetűvel és különírjuk: Kispipa vendéglő, Alfrédó kávéház, Rómeó férfiruházati bolt, Grösling fürdő, Déli pályaudvar, Václav Havel repülőtér stb.

Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is, a különírást is: Kispipa vendéglőbeli, Nyugati pályaudvari stb.

– 97 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 98

2. A melléknév

A MELLÉKNÉV TOLDALÉKOLÁSA

MONDATRÉSZI SZEREPE

A MELLÉKNÉV FOKOZÁSA

A melléknév főnévvel megnevezett személyek, tárgyak vagy fogalmak tulajdonságát fejezi ki. Pl.: mozgékony, kellemes, okos, sárga, nagy, óriási, ravasz stb. A rendszermondatban a többes szám jelét veheti fel állítmányi szerepben (A tanítványai szorgalmasak), illetve néhány határozórag (mód és állapot) járulhat hozzá (szépen felelt, kegyetlenül bánt velem). A főnévre jellemző ragok többségét csak alkalmi szófajváltás esetén, tehát eredeti szófaját elvesztve, főnévi szerepben kaphatja meg (kék ruhába öltözött → kékbe öltözött, szép szavakat mond neki → szépeket mond neki, barna színűből vörös színűre változott→ barnából vörösre változott stb.).

A rendszermondatban a minőségjelző vagy az állítmány szerepében áll. Jelzői szerepben nem veszi fel a jelzett szó toldalékát. Pl.: Okos dolgokat mondott. Szép lánynak tartják. Értelmező jelzői szerepben felveszi a jelzett szó ragját, valószínűleg szófajváltás következtében: ruhába öltözött, kék ruhába → ruhába öltözött, kékbe.

A melléknevek legjellemzőbb toldaléka a fokjel. Pl.: szebb, legokosabb stb. Vannak fokozhatatlan melléknevek is. Ezek elsősorban az -i és az -ú/-ű képzős melléknevek, pl.: *pozsonyibb, *(barna) hajúbb stb. A fokozás a melléknév jelentését nagyobb (fokozottabb mértékű) tulajdonság kifejezésére teszi alkalmassá. A fokozott melléknév három alakját különböztetjük meg: – alapfok: nagy, szép, okos, – középfok: nagyobb, szebb, okosabb, – felsőfok: legnagyobb, legszebb, legokosabb, – ritka, de létezik túlzó fok is: legeslegnagyobb, legeslegszebb, legeslegokosabb. A fokozáskor ügyelni kell az összetett melléknevek toldalékolására. Az -ú, -ű képzőjű melléknév a fokozásakor kettéválik: jóízű, jobb ízű, legjobb ízű; nagyarányú, nagyobb arányú, legnagyobb arányú. Ebben az esetben az előtaghoz kapcsolódik a fokozás jele. A szorosan tapadó összetétel esetében az utótag kapja a fokjeleket: nagyszerű, nagyszerűbb, legnagyszerűbb. Néhány melléknév a fokozás során megváltoztatja a szótövét: kicsi, kisebb, legkisebb; szép, szebb, legszebb. – 98 –


10/24/2010

10:23 PM

Page 99

FELADATOK

1. 2.

Fokozd az alábbi mellékneveket! kék, rossz, jószívű, sokoldalú, ritka, hiábavaló, kénes

Pótold a következő melléknevekben a hiányzó j vagy ly betűt!

moso__gós, terebé__es, ola__os, mora__ló, __ukacsos, hó__agos, fennhé__ázó, toka__i 3.

a) Írd le a j-s mellékneveket középfokban! b) Írd le a ly-s mellékneveket felsőfokban!

Írd le a füzetedbe a megadott melléknevek ellentétét! A fokozást őrizd meg! sűrűbb – lassúbb –

legifjabb – legszélesebb –

szomorúbb – legnyíltabb –

3. A számnév A számnév a személyek, dolgok mennyiségét, sorban elfoglalt helyét fejezi ki.

A számnevek jelzői, szám- és számállapot-határozói szerepet tölthetnek be a mondatban. A főnév ragjait csak értelmező jelzőként vehetik fel (pl.: Almát vett, négyet.). A rendszermondatban a mennyiségjelző szerepében nem veszik fel a jelzett szó toldalékát: Sok feladatot kapott. Négy tanulónak adott jelest stb. Toldalékot határozói szerepben (számállapot-határozó, számhatározó) kaphatnak (négyen, sokan, négyszer, sokszor).

A számneveknél el kell különíteni a matematikai szaknyelvben használatos számneveket a köznyelviektől. A matematikában tulajdonképpen főnévként használjuk őket. Mivel a mondatban elmaradt a jelzett szó, a szám, átvette a főnév szerepét: Három szám meg három szám az hat szám. → Három meg három hat. Ezért vehetik fel a főnév toldalékait. Van olyan eset is, hogy a számnévi (a rendszermondatban szereplő) és a főnévi alak (a matematika szakszava) különbözik (pl.: Két alma meg két alma az négy alma. – Kettő meg kettő az négy.) A főnévi alak a köz– 99 –

MONDATRÉSZI SZEREPE


HATÁROZOTT SZÁMNEVEK HATÁROZATLAN SZÁMNEVEK

TŐSZÁMNÉV

TÖRTSZÁMNÉV

SOR-SZÁMNÉV

10/24/2010

10:23 PM

Page 100

nyelvben csak szövegmondatban, alkalmi szófajváltással jelenhet meg: Két almát kérek. → Kettőt kérek. A számnév lehet határozott és határozatlan. a) A határozott számnevek pontosan jelölik a mennyiséget. Pl.: négy, huszonöt, harminckettő, első, negyed stb. b) A határozatlan számnevek csak hozzávetőlegesen jelzik a menynyiséget. Pl.: sok, kevés, temérdek, sokadik stb. A számnevek lehetnek: tőszámnevek, pl.: kettő, száz, sok. A tőszámnevek a rendszermondatban mennyiségjelzői szerepben fordulnak elő. Pl.: Három gyerek játszik az udvaron. Kevés gyerek jött el.

törtszámnevek, amelyek az egész szám egyenlő részekre osztott összességéből egyet emelnek ki. A tőszámnevekből képezzük őket a -d képzővel. A mondatban a mennyiségjelző szerepét töltik be. Pl.: A(z) (egy)nyolcad részét adta nekem. A határozatlan törtszámnevek ezt a képzőt csak állandósult kifejezésekben kaphatják meg (pl.: sokadmagával ment).

A sorszámnevek, amelyek a sorban elfoglalt helyet mutatják meg, s a mondatban kijelölő jelzői szerepben állnak. A törtszámnevekből alkotjuk a sorszámneveket az -ik kiemelő jel segítségével. Pl.: A hetvenedik születésnapját ünnepli. Sokadik alkalommal ismételgetem. Kivételt a képzésben az első és a második képez. A kevés ezt a jelet nem kaphatja meg: *kevesedik. A számnevek csoportosítását szemléleteti a következő ábra: Számnév

határozott

határozatlan

tőszámnév törtszámnév sorszámnev

tőszámnév törtszámnév sorszámnev

– 100 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 101

Jó, ha tudod! Az elseje, elsején, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jén, 1-jétől stb. A toldalékos alakokon kívül a következő esetekben nem teszünk pontot az évszámok után: 1999 után, 2012 előtt, 1848 márciusában, 2001 nyarán, 1968 mártírjai FELADATOK

1. 2.

3.

a) Írd le betűkkel a következő számokat! 700 000, 58, 6 000 587, 25 683, 2507, 9473 b) Fogalmazd meg a helyesírási szabályt, és írd be a füzetedbe!

Olvasd el a keltezésre vonatkozó helyesírási szabályokat az AkH-ban (293–297.) Az interneten is megnézheted! Írj példákat a füzetedbe!

a) Az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk: Nem teszünk pontot, ha kötőjellel toldalékot kapcsolunk hozzá: b) A hónap nevét teljesen kiírjuk betűvel: Rövidítjük: Ha római vagy arab számmal jelöljük, utána pontot teszünk: c) A napokat arab számmal írjuk, utána pontot teszünk: Nem teszünk pontot, ha kötőjellel toldalékot kapcsolunk hozzá:

Írd le a mai dátumot többféleképpen a füzetedbe!

4. A névmások

A névmások nem rendelkeznek határozott jelentéssel. Egy korábban a szövegben már szereplő főnév, melléknév, számnév helyett használjuk őket. Tehát főnévi, melléknévi és számnévi szerepben állhatnak. Vannak olyanok, amelyeknek csak egyetlen alakjuk van, azaz csak főnévi szerepet tölthetnek be. Olyanokkal is találkozunk, amelyek három alakkal rendelkeznek, így egyaránt betölthetik a főnév, a melléknév és a számnév szerepét. A) Csak főnévi szerepben álló névmások:

1. A személyes névmásokon (én, te, ő, mi, ti, ők) határozói szerepben a megfelelő toldalék után a személyre utaló birtokos személyrag következik. A ragos alakokat általában hiányos formában használjuk Pl.: – 101 –

SZEMÉLYES NÉVMÁS


VISSZAHATÓ NÉVMÁS

KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

BIRTOKOS NÉVMÁS

10/26/2010

2:24 PM

Page 102

énvelem → velem, terólad → rólad, mihozzánk → hozzánk stb. A személyes névmásokat a ragozott alakokban csak akkor használjuk, ha hangsúlyozni akarjuk a cselekvő személyét: Énvelem akar kitolni? Természetesen teveled. Birtokos jelzői szerepben általában nem toldalékoljuk a személyes névmásokat: Az én barátaim a te barátaid is. Csak akkor használjuk a teljes alakjukat, ha nyomatékosak: Énnekem a dolgom eldönteni, nem teneked. A magázásban az ön, önök és a kevésbé udvarias maga, maguk is használatos. A szövegmondatokban a személyes névmást a magyar nyelvben rendszerint elhagyjuk, mivel az igei személyrag mutatja a számot és a személyt. Nem maradhat viszont el akkor, ha nyomaték esik rá, például: Te tetted ezt? Ő takarította ki a lakást.

2. A visszaható névmás (magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk) elsősorban olyan esetekben használható, amikor az alany cselekvése önmagára irányul. Pl.: csak magát szereti, próbálom meggyőzni magam stb. Éppen ezért soha nem töltheti be az alany szerepét. Határozóként állhat akkor, ha az alany cselekvésének körülményei önmagával kapcsolatosak. Pl.: őt is magammal viszem, ezt csak magamnak köszönhetem stb. Birtokos jelzőként is használhatjuk, elsősorban ragtalanul kifejezve. Pl.: a maga kárán tanult, a magam ura vagyok stb. Ragozása szabályos. 3. A kölcsönös névmás (egymás) azt fejezi ki, hogy két vagy több személy cselekvése egymásra irányul. Az alany szerepében nem állhat, elsősorban tárgyként vagy határozóként használatos. A határozó szerepét akkor tölti be, ha az alanyok cselekvésének körülményei minden alanyt érintenek. Pl.: versenyeznek egymással, üzengetnek egymásnak stb. Birtokos jelző is lehet a mondatban: egymás(nak az) ellenségei.

4. A birtokos névmás (enyém, tied, övé, miénk, tietek, övék) olyan szövegmondatokban alakult ki, ahol a birtokos jelző szerepében álló személyes névmás átvette a főnév szerepét. Erre a szerepre külön alakok jöttek létre, pl.: az én tollamat használja → az enyémet használja, a ti beleegyezésetek szükséges → a tietek szükséges. Ennek megfelelően minden olyan mondattani szerepben megjelenhet, amilyenben a helyettesített főnév állt, felvéve annak toldalékát. Több birtok esetén az -i birtoktöbbesítő jellel bővülnek a birtokos névmások: enyéim, tieid, övéi stb. Birtokos névmás a saját is: A saját tolladat használd. – 102 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 103

B) Főnévi, melléknévi és számnévi szerepben is használatos névmások: 1. A mutató névmások személyekre, dolgokra, azok mennyiségére vagy minőségére mutatnak rá.

a) A főnévi mutató névmások (ez, az, emez, amaz) a rendszermondatban a kijelölő jelző szerepében állnak, és ilyenkor felveszik a jelzett szó toldalékát. Gyakran alkalmazzuk őket szövegmondatokban, amelyekben alkalmi szófajváltással átveszik a főnév szerepét. Pl.: Ez a könyv kell. → Ez kell. Azt a könyvet vettem meg. → Azt vettem meg.

MUTATÓ NÉVMÁSOK

FŐNÉVI MUTATÓ NÉVMÁSOK

Ragozott alakjaikban írásban jelölt teljes hasonulás érvényesül. Pl.: ezzel, ehhez, ettől, abból stb.

b) A melléknévi mutató névmások (ilyen, olyan, ekkora, akkora, efféle, afféle, olyasmi stb.) a rendszermondatban a minőségjelző szerepében állnak, ám a szövegmondatokban alkalmi szófajváltással gyakran átveszik a főnév szerepét. Pl.: Olyan ruha kell nekem is. → Olyan kell nekem is. Efféle gondom nekem még sosem volt. → Effélém nekem még sosem volt. c) A számnévi mutató névmások (ennyi, annyi, emennyi, amannyi) a rendszermondatban a mennyiségjelző szerepében állnak. Á különböző kommunikációs szituációkban azonban inkább szövegmondatot használunk, melyekben a számnévi névmások átveszik a főnév szerepét. Pl.: Ennyi pénz kellene nekem is → Ennyi kellene nekem is. stb. Állítmányi szerepben is előfordulhatnak: Annyi a munkám, hogy ki sem látszom belőle.

2. A kérdő névmások élőlényekre, tárgyakra, elvont fogalmakra, azok mennyiségére vagy minőségére kérdeznek rá.

a) A főnévi kérdő névmások (ki, mi, kik, mik) főnevekre kérdeznek rá, így a mondatban minden, főnévre jellemző mondattani szerepet betölthetnek. Pl.: Ki tette ezt veled? Mivel magyarázod ezt? Kinek higgyek? Kitől hallottad ezt? b) A melléknévi kérdő névmások (milyen, miféle, mekkora) élőlények, élettelen dolgok tulajdonságára kérdeznek rá, ennek megfelelően a rendszermondatban a melléknevekre jellemző minőségjelzői szerepben állnak. Pl.: Miféle ember vagy te? Mekkora dinnyét vegyek? Szófajváltással átvehetik a főnév szerepét: Miféle vagy te? Mekkorát vegyek? – 103 –

MELLÉKNÉVI MUTATÓ NÉVMÁSOK

SZÁMNÉVI MUTATÓ NÉVMÁSOK

KÉRDŐ NÉVMÁSOK FŐNÉVI KÉRDŐ NÉVMÁSOK MELLÉKNÉVI KÉRDŐ NÉVMÁSOK


SZÁMNÉVI KÉRDŐ NÉVMÁSOK

VONATKOZÓ NÉVMÁSOK FŐNÉVI MELLÉKNÉVI

SZÁMNÉVI SZEREPBEN

HATÁROZATLAN NÉVMÁS FŐNÉVI

MELLÉKNÉVI

SZÁMNÉVI SZEREPBEN

ÁLTALÁNOS NÉVMÁSOK

10/26/2010

2:24 PM

Page 104

c) A számnévi kérdő névmások (hány, mennyi, hányadik, hányad) élőlények, élettelen dolgok mennyiségére kérdeznek rá, ezért a rendszermondatban a számneveknek megfelelő mennyiségjelző szerepében állnak. Pl.: Hány nap van még hátra? Mennyi pénzed van? Szövegmondatokban gyakran váltanak szófajt: Hány van még hátra? Mennyid van? Szám- és számállapot-határozói szerepet is betölthetnek. Pl.: Hányszor történt ez meg? Mennyien jöttek el?

3. A vonatkozó névmások a) Főnévi szerepben álló vonatkozó névmások: aki, amely, ami. b) Melléknévi szerepben álló vonatkozó névmások: amilyen, amekkora. c) Számnévi szerepben álló vonatkozó névmás: amennyi, ahány, ahányadik) A vonatkozó névmásokat gyakran hiányos alakban használjuk, az a sokszor elmarad a kötőszói szerepben: „Kit a kígyó megmart, remeg az gyíktól is.” (közmondás) 4. A határozatlan névmások közelebbről meg nem határozott személyt, dolgot, elvont fogalmat, ezek tulajdonságát vagy mennyiségét jelölik. Jelentésükben tehát egyfajta bizonytalanság van. Előtagjuk általában a vala- és a né-.

a) A főnévi szerepben álló határozatlan névmások (valaki, valami) a főnevekre jellemző minden mondattani szerepben megjelenhetnek, és akkor használjuk őket, ha valakit vagy valamit nem tudunk, illetve nem akarunk megnevezni. Pl.: Valaki kopogtat. Valamivel felidegesített. b) A melléknévi határozatlan névmások (valamilyen, valamekkora, némely, holmi) a főnevek közelebbről meg nem határozott tulajdonságát jelölik. Pl.: Holmi apróságokkal nem törődöm. Valamilyen félreértés folytán megszakadt a kapcsolatunk.

c) A számnévi határozatlan névmások (valamennyi, néhány, egynéhány) a főnevek pontosan meg nem nevezett mennyiségét fejezik ki. Pl.: Néhány ember még befér a terembe. Egynéhány meglepetéssel szolgált már. Van valamennyi időm.

5. Az általános névmások jelölnek minden élőlényt, élettelen dolgot, ezek tulajdonságát vagy mennyiségét. Előtagjuk az akár-, bár-, se-, minden-. – 104 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 105

a) A főnévi általános névmásokat (akárki, akármi, bárki, bármi, senki, mindenki stb.) akkor alkalmazzuk, ha a mondat állítása mindenkire vagy minden dologra érvényes. Bármely, a főnévre jellemző mondattani szerepben megjelenhetnek, ennek megfelelően a főnév összes toldalékát felvehetik. A minden számnévi általános névmás a gyakori alkalmi szófajváltás eredményeképp ma már kettős szófajúnak tekinthető: Ez minden.

b) A melléknévi általános névmások (akármilyen, bármilyen, bármekkora) a jelzett főnév összes tulajdonságát jelölik. A mondatban a minőségjelző szerepében toldalékolhatatlanok. Pl.: Bármilyen kérdést feltehetsz.

c) A számnévi általános névmás (akármennyi, bármennyi, semennyi stb.) a jelzett főnév összes mennyiségét jelöli. Pl.: Bármennyi kérdést feltehetsz. Semennyi pénzért nem hívnám fel. A valamennyi határozatlan névmás, ha nyomaték esik rá, általános névmásként is szerepelhet. Pl.: Valamennyi pénzem elköltötte.

A névmások csoportosítását szemlélteti a következő ábra: Névmások

csak főnévi szerepben álló névmások személyes névmás visszaható névmás kölcsönös névmás birtokos névmás

főnévi, melléknévi és számnévi szerepben is használatos névmások mutató névmás kérdő névmás vonatkozó névmás határozatlan névmás általános névmás


1.

– „Az új Magyar grammatika ellenben nem veszi fel osztályozásába a névszó kategóriáját, és így a névmásokat sem tekinti névszónak, illetőleg ebben a rendszerben a névmások nemcsak névszókat, hanem azok mellett határozószókat is helyettesíthetnek.” (Csernicsko Istvan–Karmacsi Zoltan: Szófajtan és morfológia, Beregszasz, 2008.) – Azt, hogy mi miért a hagyományos felosztást vettük, majd a Határozószók fejezetben és a mondattan tárgyalásakor érted meg. – 105 –

FŐNÉVI ÁLTALÁNOS NÉVMÁS

MELLÉKNÉVI ÁLTALÁNOS NÉVMÁS SZÁMNÉVI ÁLTALÁNOS NÉVMÁS


10/26/2010

2:24 PM

Page 106

FELADATOK

1.

2.

3.

4.

Válogasd szét az alábbi névmásokat a szerint, hogy csak főnévi, vagy főnévi, melléknévi és számnévi szerepben egyaránt állhatnak-e! ilyen, valahány, ti, bármilyen, önmagad, mennyi, senki, mienk, nálatok, amelyik, abban, ön, milyen, semmi, magunk, egymást, annyi, valamilyen, mi, erre, mindenki, neki

Válogasd ki a névszókat, és állapítsd meg, a névszók melyik csoportjába tartoznak! igen, tömeg, gondozott, amennyire, erdő, juj, nyugton, érvelés, autó, tized, Duna-part, után, egy, de, vas, szerénység, okosabb, gyalog, az, ház, első, úgy, el, Hold, ön, nagyszerű, kivel, leírt, sok, Adidas, víz, kilométer

Húzd alá ceruzával az alábbi mondatokban a névszókat!

a) A fiú nem tudta átúszni azt a távot, amit a kíméletlen edzője számára megszabott. b) Annyi cseresznyét szedhetsz magadnak a kertben, amennyit csak bírsz. c) Olyan a cég, amilyen a tulajdonosa. d) A mező nyáron a legszebb, amikor a rengeteg virág pompás színekben tündököl. e) Minden, ami az enyém, az a tiéd is, ezt jegyezd meg magadnak jól! f) Az enyhe lejtőn sokkal könnyebb biciklizni, mint a meredek dombon. Írj két-két a) főnévi mutató névmást, b) számnévi határozatlan névmást, d) melléknévi határozatlan névmást!

– 106 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 107

III. A határozószók

A határozószók körülményfogalmat – a cselekvés helyét, idejét vagy elvontabb körülményét (mód, állapot, fok stb.) – jelölnek. Két csoportba sorolhatók: A. Határozott fogalmi tartalmú határozószók, pl.: hanyatt, oldalt, reggel, este, nagyon stb. B. Névmási eredetű határozószók, pl.: azóta, addig, amerre, amióta, valahol stb. Ezek ugyanúgy, mint a névmások, tartalmas jelentéssel nem bírnak. Jelentésüket a szövegkörnyezettől vagy a kommunikációs szituációtól kapják meg. Elkülönítésük a ragos főnevektől: A ragos főnevek esetében a szótő és a toldalék határozottan elválasztható: udvar + on, szék + en stb. A határozószók esetében ez már összeforrt. Pl. a Pécsett, Kolozsvárt helyhatározóragja, a -t megegyezik az itt, ott ragjával, de a határozószók esetében ez már csak történeti alapon deríthető ki. A kalap + pal, karéj + ja/ -val, - vel toldaléka és a nappal, éjjel toldalékolásának azonossága még jól érzékelhető, de a határozószók jelentése összeforrt.

Elkülönítésük a névmásoktól: A névmásokra mindig a főnév, a melléknév vagy a számnév kérdésével kérdezhetünk (ki, milyen, mennyi). Minden mondattani szerepben megjelenhetnek. Pl.: Ki keresett? Kit keresel? Kivel találkoztál? Kinek üzened ezt? Kiről beszélsz? Kihez mégy? A határozószók mindig valamilyen hely-, idő- vagy más határozói fogalmat jelölnek, s így csak a jelentésük által meghatározott határozó szerepében állhatnak. Kérdezni is csak helyet, időt vagy elvontabb körülményt kifejező határozószóval tudunk rájuk. Három csoportjuk különíthető el: a) helyhatározószók: kint, bent, messze, távol, lent, fent, balra, hátul, hazafelé, itt, ott, arra, hol, merre, amerre, valamerre, néhol stb. b) időhatározó-szók: rögtön, éjjel, tavaly, korán, egykor, jelenleg, tegnap, ekkor, akkor, azóta, mikor, amikor, bármikor, akármikor stb. c) elvontabb körülményt kifejezők: számhatározószók: néha, ritkán, gyakran, elvétve stb. fokhatározószók: nagyon, éppen, dugig, félig, jobban, nagyrészt állapothatározó-szók: hanyatt, egyedül, dűlőfélben stb. módhatározószók: suttyomban, alattomban, biztosan, egyfolytában, futtában, tessék-lássék, vaktában, hirtelen, örömest stb. közös mód- és állapothatározó-szók: így, úgy, hogyan, miként, akárhogy(an), valahogy(an) stb. – 107 –

A HATÁROZÓSZÓK

ELKÜLÖNÍTÉSÜK A RAGOS FŐNEVEKTŐL

ELKÜLÖNÍTÉSE A NÉVMÁSOKTÓL

HELYHATÁROZÓSZÓK IDŐHATÁROZÓ-SZÓK ELVONTABB KÖRÜLMÉNYT KIFEJEZŐK


A BIRTOKOS SZEMÉLYRAGOS NÉVUTÓK

10/26/2010

2:24 PM

Page 108

A távolra mutató határozószók a határozói alárendelő összetett mondatok főmondatában az utalószó szerepét tölthetik be, a vonatkozó határozószók pedig a mellékmondat kötőszavának szerepében állhatnak. Mindig betöltik valamelyik határozó szerepét is. Pl.: Arra menj, amerre akarsz. A birtokos személyragos névutók A birtokos személyraggal ellátott névutó a határozószóvá válás útján van, mivel önmagában is képes a helyet és az elvontabb körülményt megnevezni. Pl.: felettem, alattad, közöttünk, miattatok, irántunk, mellette stb. Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... Van olyan szakmunka, amelyik az altalunk hatarozoszokent targyalt szavakat határozószói névmásoknak nevezi. Ezt az indokolja, hogy a hatarozoszok egy resze nevmasokbol alakult ki. A mondatokban mindig eldönthető, hogy névmással vagy határozószóval van-e dolgunk. A névmások esetén mindig áll vagy kitehető utána egy főnév, melynek szerepét átvette. A határozószók esetében ez nem lehetséges. Pl.: Arra a polcra tedd vissza, amelyik polcról levetted. Arra tedd vissza, amelyikről levetted. Arra ment, amerre én. Oda tedd, ahonnan elvetted. FELADATOK

1.

2.

a) Húzd alá ceruzával a határozószókat! b) Csoportosítsd az aláhúzott határozószókat a szerint, hogy helyet, időt vagy elvontabb körülményt fejeznek ki! azonnal, házban, akkor, lábon, karácsonykor, soha, ott, autópályán, semmikor, kint, boldogan, ma, kertben, állandóan, feljebb, külön, bárhogy, papíron, lépcsőkig, így

Válogasd szét a füzetedbe rajzolt táblázatba a névmásokat és a határozószókat! valakivel, valamerre, bármennyi, bárhol, akármennyire, akárhogyan, némi, néhol, ugyanannyi, ugyanott, semmilyen, semmikor, ugyanekkor, ugyanannyi

Helyet jelöl

Határozószó

Időt jelöl

Módot jelöl

– 108 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 109

IV. Az igenevek

Nyelvünkben (és minden bizonnyal az általad tanult idegen nyelv[ek]ben is) vannak olyan szavak, amelyek jelentésük, toldalékolhatóságuk, mondatbeli szerepük és bővíthetőségük alapján két szófaj tulajdonságait hordozzák.

1. A főnévi igenév

A főnevi igenevet az ige tövéből képezzük -ni képzővel. Alanyi, tárgyi, cél- és állandó határozói alárendelő összetett mondatok egyszerű mondattá való alakítására (transzformálására) szolgál. Főnévre jellemző mondattani szerepet tölthet be. Ennek következtében jelentését tekintve a főnevek csoportjába tartozik, az -ás, -és képzős főnevekkel azonos jelentéssel bír. Bővítményei viszont az igével azonosak. Pl.: kenyeret eszik, kenyeret enni, könyvet olvas, könyvet olvasni stb. Alanyi szerepben ragozzuk. Pl.: El kell fogadnom. Ki kell bírnunk.

FŐNÉVI IGENÉV


Van olyan nézet, amely szerint a létige főnévi igeneve, a lenni segédigenév is lehet. A ragtalanul kifejezett eredmény- vagy állapothatározókat minden esetben el tudjuk látni a hiányzó toldalékkal azokban az esetekben, amelyekben a létige igeneve az élni vagy a válni igenévvel helyettesíthető. Pl.: Nem könnyű tanár lenni. → Nem könnyű tanárnak / -ként lenni. „De szeretnék hajnalcsillag lenni „ (népdal) → De szeretnék hajnalcsillaggá / -ként lenni. A lenni vonzatát bizonyítják a határozószós kifejezések. Pl.: Szeretnék jól lenni. Nem szeretek rosszul lenni.

2. A melléknévi igenév

A melléknévi igenév a mondatban jelzői szerepben áll (ez melléknévi tulajdonság), ugyanakkor csak igére jellemző bővítménnyel rendelkezik. a) Az -ó, -ő képzős melléknévi igeneveket az ige tövéből képezzük. A szakirodalom folyamatos melléknévi igeneveknek nevezi őket. Ennek oka az, hogy bizonyos esetekben ez az igenév képes egyfajta időviszonyítást kifejezni. Pl.: Annak az autónak a riasztója szól, amelyik a ház előtt parkol. – 109 –

MELLÉKNÉVI IGENÉV


10/26/2010

2:24 PM

Page 110

Ebben az alárendelő mondatban a két tagmondat cselekvésének ideje megegyezik, így az egyszerű mondatban -ó, -ő képzős igenevet alkalmazunk: A ház előtt parkoló autó riasztója szól.

Ez az időviszonyítás azonban más esetekben nem lehetséges. Pl.: Az az ember mondta, aki Angliából érkezett. Az Angliából érkező ember mondta. Ebben a mondatban a melléknévi igenév cselekvő jelentésű, vagyis egy cselekvő, cselekvést kifejező igének felel meg.

b) A -t, -tt képzős melléknévi igenevet az ige tövéből képezzük. A szakirodalom befejezett melléknévi igenévnek nevezi őket, mivel ezek is gyakran képesek időviszonyítást kifejezni. Pl.: Azokat a leveleket szedd le, amelyek elszáradtak. Ebben az alárendelő összetett mondatban a két tagmondat cselekvésének ideje nem egyezik meg. A mellékmondat igéje már befejeződött cselekvést fejez ki, így az egyszerű mondatban -t, -tt képzős igenevet alkalmazunk: Az elszáradt leveleket szedd le.

Ez az időviszonyítás azonban más esetekben háttérbe szorul, és a cselekvő, szenvedő szemlélet dönti el: milyen melléknévi igenévi alakot használunk. Pl.: Abból az újságból olvas fel, melyet a kezében tart. A kezében tartott újságból olvas fel. Azok a gyerekek mennek a versenyre, akiket ő tanít. Az általa tanított gyerekek mennek a versenyre.

Ezekben az esetekben a -t képzős melléknévi igenév szenvedő jelentésű, vagyis a nyelvünkből már kihalófélben lévő szenvedő igéknek felel meg (a gyerekek „elszenvedik”, hogy tanítja őket). Ezért van pl. kézbesítő ember és kézbesített levél; a leckét feladó tanár és feladott lecke stb.

c) Az -andó, -endő képzős (beálló) melléknévi igeneveket az ige egyes szám 3. személyű alakjából képezzük. Minden esetben képesek az időviszonyítás kifejezésére. Pl.: Azok a számlák vannak az asztalon, amelyeket majd befizetek. A két tagmondat cselekvésének ideje nem egyezik meg, a mellékmondatban a főmondat igeidejéhez viszonyított későbbi cselekvés szerepel. Ilyenkor -andó, -endő képzős igenevet használunk (ez a képző a jövő idő kihalt -nd jelét tartalmazza): A befizetendő számlák az asztalon vannak. – 110 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 111

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... A létige igenevei közül sok állandó kifejezés részévé lett. Pl.: való valami valamire, való valami/valaki valahonnan, való valami valakinek stb. Számos melléknévi igenév szófajváltáson ment át. Főnévvé váltak pl.: ebédlő, háló, eladó, melléknévvé: forró, feszült stb. Természetesen ezeknek a szófajváltáson átment szavaknak megvan az igenévi alakja is. Amint arról már a mellékneveknél volt szó, mindig a mondatban dől el, hogy az igenév vagy a szófajváltáson átment szó szerepel-e. Ha az alapige bővítményeit fel tudja venni a szó, igenév. Pl.: A sátorban háló gyerekek megfáztak. Az évek óta feszült viszony most enyhülni látszik. A tűzhelyen forró leves kifutott. stb. Segítséget adhat a melléknév és a melléknévi igenév elkülönítésére a mondattani szerep és a fokozhatóság is. Az igenév nem állhat állítmányi szerepben, és nem veheti fel a középfok jelét. Pl.: *Az évek óta feszültebb viszony most enyhülni látszik.; Mintha ma feszültebb lenne a légkör.; *A tűzhelyen forróbb leves kifutott. Ez a kávé mintha forróbb lenne.

3. A határozói igenév

A határozói igeneveket az ige tövéből képezzük -va, -ve; -ván, -vén képzővel. A mondatban csak határozói szerepet tölthetnek be. FELADATOK

1.

2.

Húzd alá szaggatott vonallal a főnévként használt igeneveket, folyamatos vonallal az igeneveket!

A futó sántítva ért a kijelölt célba. Nem lehetett látni, ahogy a versenyző gyerekek elrajtoltak. A gondozott kert mindig nyugtatóan hat az idelátogató turistákra. Tudván a leletei eredményét, a berendelt beteg, már nem izgult a következő kivizsgálás miatt. A sportoló pontosan betartotta a követendő utasításokat, amiket az edző részletesen leírt a számára. Kérve kérték, ne tegyen olyat, amiért szégyenkeznie kellene a későbbiekben. Az állandó felkészülés miatt már azt sem tudta, mi a legfontosabb tennivalója. Alkoss mondatokat az alábbi melléknévi igeneveket felhasználva úgy, hogy első esetben főnévi, másodikban melléknévi funkcióban szerepeljenek! csengő, olvasó, sült, meghívott, jövendő, halandó

– 111 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 112

V. A viszonyszók 1. A névelő

Viszonyjelentés: A mondattanban arra utal, hogy a mondatban bizonyos szavak között valamilyen nyelvtani kapcsolat van.

HELYET FEJEZNEK KI IDŐT FEJEZNEK KI

ELVONTABB VISZONYT FEJEZNEK KI

A névelő a mögötte álló névszó határozottságát (a, az) vagy határozatlanságát (egy) emeli ki. A határozott névelő használata a tulajdonnevek előtt jelent gondot. A tavak, folyók, tengerek, hegyek és hegységek esetében – annak ellenére, hogy egy van belőlük – használunk névelőt: a Balaton, a Duna, a Fekete-tenger, a Gerlachfalvi-csúcs, a Tátra. Nem használjuk azonban a városok neve, illetve a személynevek előtt: *a Budapest, *a János, *a Szabóék, *a Szabó János.

A határozatlan névelő használatát is szabályok határozzák meg. Jelentheti a határozatlanságot. Használhatjuk metaforák esetében: „A bánat egy nagy óceán” (Petőfi Sándor); „Az élet egy összezsúfolt táncterem” (Arany János). Mértékhatározók előtt: Egy kosár(nyi) virágot hozott. Egy szekér(nyi) szemét van a szobádban! Ne használjuk a következő típusú mondatokban: Ez egy fogas kérdés. Ez egy nagy szerelem stb.

2. A névutó

Viszonyjelentést1) hordozó szó, amely az előtte álló ragtalan (ritkábban ragos) főnevet vagy az annak szerepében álló névmást határozóvá teszi a mondatban. Ragfunkciójú, tehát önmagában nem képes sem helyet, sem időt, sem elvontabb körülményt meghatározni (*Előtt találkozunk. *Óta várok rá.), a főnévvel vagy a névmással együtt tölti be a mondattani szerepet (A Kistemplom előtt találkoztunk. Évek óta várok rá.). Ragjaink zöme névutóból alakult. Ez a folyamat ma is tart. A névutókat csoportosíthatjuk a segítségükkel kifejezett viszonyjelentés1) alapján:

a) helyet fejeznek ki: alatt, alá, alól, fölött, előtt, elé, mögött, mögé, között, közé stb. Pl.: az asztal alatt, a főiskola előtt, a tábla elé, két szék közé. b) időt fejeznek ki: óta, alatt, múlva, tájt, fogva, hosszat stb. Pl.: karácsony óta, évek múlva, mától fogva.

c) elvontabb viszonyt fejeznek ki: ellen, végett, miatt, iránt, számára, részére, együtt. Pl.: árubeszerzés végett, leltározás miatt, a magam számára stb. – 112 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 113

Ha a tudás milliomosa akarsz lenni, akkor tudd azt is, hogy... A névutók között kettős szófajú szavak is vannak. Pl.: a túl, elé, alá stb. igekötő és névutó is lehet. A mondatban elfoglalt helyük mutatja meg szófajukat. Határozoszó és névutó is lehet pl. az együtt. Pl.: Együtt mennek moziba. (hatarozoszó) Édesanyámmal együtt mentem vásárolni. (nevutó) Néhány határozói igenév névutóvá is vált. Pl.: Koránál fogva sokat tapasztalt. (nevutó) Kezét fogva húzta ki. (határozói igenev).

3. A kötőszó

A kötőszó azonos mondatrészeket vagy tagmondatokat köt össze úgy, hogy közben mutatja a köztük lévő logikai vagy szerkezeti viszonyt. 1. A valódi kötőszók szolgálhatnak mellérendelő és alárendelő szószerkezetek vagy tagmondatok összekapcsolására. Ezek soha nem töltenek be mondattani szerepet, és nincs toldalékfelvevő képességük. Lehetnek egyesek és párosak.

a) Mellérendelő kötőszók: kapcsolatos: és, is, meg, sőt, is – is; sem – sem stb. ellentétes: de, azonban, ellenben, hanem, hiszen stb. választó: vagy, vagy – vagy, akár – akár stb. következtető: így, ezért, következésképp, tehát, ennélfogva stb. magyarázó: mivel, ugyanis, tudniillik, hiszen stb.

b) Alárendelő kötőszók: hogy, mert, ha, bár stb.

2. A nem valódi kötőszók a vonatkozó névmások (aki, amely, ami, ahány stb.) és a vonatkozó határozószók (ahol, amerre, ahonnan, amióta, ahogyan stb.). Ezek az alárendelő összetett mondatok mellékmondatának élén állnak, kötőszói szerepben. Ezt a funkciót valódi kötőszó kitétele esetén el is veszíthetik (pl.: Olyan szép, mint (amilyen szép) a nyíló rózsa. Minden esetben mondattani szerepet is betöltenek, ezért elhagyásuk esetén a mondat hiányosnak tekintendő.

VALÓDI KÖTŐSZÓK

MELLÉRENDELŐ KÖTŐSZÓK

ALÁRENDELŐ KÖTŐSZÓK NEM VALÓDI KÖTŐSZÓK

4. Az igekötő

Az igekötő igéhez, az igekötős igéből képzett igenévhez vagy más, igekötős igéből képzett szófajú szóhoz kapcsolódik, és a jelentést módosítja. Sokszor nehéz őket elkülöníteni a határozószóktól, mivel az igekötők egy része határozószókból alakult. – 113 –

IGEKÖTŐ


A LEGGYAKORIBB IGEKÖTŐK

SEGÉDIGÉK

10/26/2010

2:24 PM

Page 114

Leggyakoribb igekötőink: a be-, ki-, le-, fel-, meg-, el-, át-, rá-, ide-, oda-, szét-, össze-, vissza-. Ezeken kívül gyakori igekötők még a következők: abba-, agyon-, alá-, bele-, egybe-, ellen-, elő-, előre-, félbe-, félre, felül-, fenn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, keresztül-, ketté-, kölcsön-, körül-, közbe-, közre-, külön-, mellé-, neki-, rajta-, széjjel-, tele-, tova-, tönkre-, túl-, újjá-, utána-, végbe-, végig-, vissza-.

5. A segédige

A) A lesz, lenne, lehetne, volt, volna, lett volna stb. Ragozásuk azonos a létige (van) ragozásával. Minden esetben segédigének kell tartanunk a létigét akkor, ha kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 3. személyben elhagyható a mondatból. Pl.: Te voltál a hetes a múlt héten? → Ő (most) hetes.

B) A múlik az életkor jelölésénél az éves, hónapos, napos stb. szavak mellett jelenhet meg a mód, idő, szám és személy jelölésére. Eredetileg nem volt segédige, átalakított szerkezet eredménye. Valamikor a múlik tárgyi vonzattal állt, ahogy erről az idejét múlt kifejezésünk is tanúskodik. A tárgyrag lekopása után a főnévből melléknevet képeztünk (húsz évet múlt → húszéves múlt). Mivel eredetileg főige volt, ragozása azonos az igeragozással, s bővíthetősége azonos az igék bővíthetőségével.

C) A marad eredendően vonzatos ige (marad valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között), ahogy erről a határozószóval és névutós főnévvel alkotott szerkezetei is tanúskodnak (pl.: úgy marad, nyugton marad, hoppon marad, fedél nélkül marad). Még őrizzük a ragos alakokat is: „Maradj feleslegesnek...” (József Attila). D) A fog is vonzatos, tárgyat vonzó ige volt eredetileg (hasonlóan a kezd, akar, szeret valamit igékhez). MÓDOSÍTÓSZÓ MONDAT ÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÓSZÓK

NEM MONDAT ÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÓSZÓK

6. A módosítószó

A módosítószók a beszélő szempontjából vagy az egész mondat tartalmát, vagy egyetlen mondatrésznek a jelentését módosítják.

a) Mondat értékű módosítószóknak nevezzük az egész mondat tartalmát módosító szókat. Tulajdonképpen csak a tagadást kifejező nem és a beleegyezést kifejező igen tartoznak ide. Ezeket szünettel (írásban vesszővel) is elválasztjuk a mondattól.

b) A nem mondat értékű módosítószók sajátos szófajt alkotnak. Önálló szók, határozott fogalmi tartalommal rendelkeznek (hiszen – 114 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 115

jelentésüket nem a szövegkörnyezetből kapják meg), mégsem töltenek be mondattani szerepet. Azzal a szóval, amelynek jelentését a beszélő szempontjából módosítják, nem alkotnak 1)szintagma: szintagmát1). Gyakran használjuk őket hiányos mondatban, külö- szószerkenösen válaszadásnál. Pl.: Számíthatok rád? Hát hogyne (számít- zet hatnál)! Eljön? Aligha (jön el). Kifejezhetnek: – bizonytalanságot: talán, esetleg, aligha, hátha, vajon stb. Pl.: Esetleg találkozhatnánk. Talán ezt meg kellene beszélnünk. Aligha találunk megoldást. Vajon válaszol a levelemre? stb. – bizonyosságot, nyomósítást: bizony, persze, nyilván stb. Pl.: Bizony sokszor haragudtam rád. Nyilván ezt a levelet sem kapta meg. stb. – valószínűséget: valószínűleg. Pl.: Valószínűleg félreértésrről van szó. – egyfajta védekezést: csupán, pusztán, csak, már, még stb. Pl.: Pusztán érdeklődni akartam. Csak úgy mondtam. Már akartam kérdezni. Még nem jött meg. stb. – óhajtást: bárcsak. Pl.: Bárcsak ne mondtam volna! – érdeklődést: -e (mely mindig az állítmányhoz kapcsolódik). Kérdő mondatok szerkesztésére szolgál. Pl.: Sikerült-e a vizsgád? FELADATOK

1.

A következőkben a leggyakoribb névutókat olvashatod. Csoportosítsd őket a szerint, hogy a cselekvés milyen körülményét fejezik ki!

számára, múlva, közé, között, után, részére, helyett, alatt, mögé, mögött, mögül, iránt, fogva, végett, elé, előtt, óta, miatt

Hely 2.

Idő

Elvontabb viszony

A következő szövegben karikázd be az igekötőket, a névutókat pedig húzd alá!

Minden délután edzés előtt be kell melegíteniük a sportolóknak. Reggelente meg szoktuk öntözni a zöldségen kívül a virágokat is. Pár hét múlva újra itt lesz a szünidő. Bizony már régtől rád bízták ezt a nehéz feladatot. Napok óta várom, hogy meghívsz egy kis kirándulásra, de te fel sem veszed a telefont, amikor végre rászánom magam az útra. De majd egyszer, ha szép idő lesz, talán mi is kimegyünk a strandra veletek. Ugyanis mindenki előtt világos, hogy csak a te akaratod szerint történhet itt minden. A barátaim nélkül nem igazán ér sokat a kirándulás. – 115 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 116

3. ☺☺ Mely igekötőkkel használhatjuk az alábbi igéket? 4.

vizsgál, mos, beszél, ír, csíp, számol, szűr, köt, fest, ugrik, ültet

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb módosítószókat. Válogasd szét aszerint, hogy mit fejeznek ki! vajon, igen, ne, se, bárcsak, talán, nem, -e, esetleg, ugye, dehogy, alighanem, persze, bár, úgyse, csak, sem, hogyne, bizony, csakis

bizonytalanságot: bizonyosságot, nyomósítást: valószínűséget:

egyfajta védekezést: óhajtást:

érdeklődést:

– 116 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 117

VI. A mondatszók

A mondatszók egyik fajtája az indulatszó, amely a beszélő érzelmeit, akaratát fejezik ki. A modalitás1) szempontjából nagyon lényegesek: Ejnye, de haszontalan vagy! Jaj, de beteg vagyok! Ó, ha én is ott lehetnék! Mondat értékűek, vagyis általában tagolatlan mondatok. Nem toldalékolhatóak és nem bővíthetőek. Az indulatszó fajtái: a) érzelmet kinyilvánító: sej, ó, fuj, ejnye stb. b) akaratot kifejező: nosza, pszt, tente, hess, sicc stb. FELADATOK

1.

Milyen jelentésárnyalatot fejeznek ki az indulatszók az alábbi mondatokban?

Nosza, fogjunk néhány halat! Jaj, ez borzasztó! Na, ilyet se lát mindennap az ember! Nana, jó lesz vele vigyázni! Jaj, de jó, hogy ti is velünk jöttök!

2. ☺☺ Gyűjtsetek olyan indulatszókat, amelyeket ti is szoktatok használni!

– 117 –

AZ INDULATSZÓ

modalitás: a beszélő viszonya a mondat valóságtartalmához 1)


10/26/2010

2:24 PM

Page 118

Összefoglalás

1. Melyik igemód jele a - j? a) kijelentő b) c)

feltételes

felszólító

2. Melyik szópárok csak melléknevek? a) magas, magasodik b) c)

szépít, szép

kerek, kerekes

3. A számnevek közül fokozhatók a) csak a sorszámnevek b) c)

a sok és a kevés a határozottak

4. Melyik névmás helyettesít csak főnevet? a) kérdő b) c)

visszaható

határozatlan

5. Melyik igenév ragozható? a) főnévi b) c)

melléknévi határozói

6. Melyik a határozószó? a) éjjel b) c)

délben

délelőtti

– 118 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 119

7. Melyik állítás igaz a névelőre? a) ragozható b) c)

csak három van távolra mutat

8. Mi után állhat a névutó? a) ige b) c)

főnév

határozószó

9. Melyik segédige? a) volna b) c)

fogódzkodik él

10. Mi nem tartozik a viszonyszók közé? a) kötőszó b) c)

módosítószó

indulatszó

11. Húzd alá a következő igék közül a hibásakat, és írd le őket kijavítva! a) hagyjál, hánnyad, hunnyatok, haggyuk, higyjétek, haggyátok, b) c)

hunjál, hunyjuk

ügyeljél, kapájják, tanuljjad, szállyon, beszéjjetek, üjj, lőjétek, szőjjed

tanítja, láccam, tetcél, metssze, hallatszon, festsétek, bátorítsák

– 119 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 120

Fogalomtár

alaktan (morfológia) = a nyelvtudománynak az az ága, amely a szó szerkezetét, felépítését vizsgálja alárendelő szóösszetétel = olyan összetett szó, amelyben az előtag az utótagnak mondattanilag alá van rendelve alkalmi beszéd = érvelő szövegfajta alkalmi szófajváltás = egy szó a mondatban nem eredeti szófajának megfelelő szófaji és ennek megfelelően nem eredeti mondattani szerepében fordul elő arckép = leíró szövegtípus átmeneti szófaj = két szófaj tulajdonságait egyszerre, elválaszthatatlanul hordozó szófaj; ilyenek az igenevek, pl. olvasni, olvasó, olvasván befejezés = a szöveg makroszerkezeti része, a tárgyalásban kifejtettek összefoglalását, következményét vagy érzelmi lezárását tartalmazza bekezdés = a szövegszerkezetnek a mondattömb feletti egysége; írásban az egyik bentebb kezdéstől a másik bentebb kezdésig tart beszámoló = érvelő szövegfajta bevezetés = a szöveg makroszerkezeti része; felvázolja azokat a kérdésköröket, amelyekről szó lesz cím = a szöveg eleme, melynek az egész szövegre kiható összetartó ereje van dialógus = párbeszéd elbeszélő szöveg = valamilyen eseményről számol be előadás = érvelő szövegfajta előfeltevés = a szöveg értelmezéséhez szükséges, de nyelvileg meg nem fogalmazott, a beszélő által a hallgató részéről feltételezett ismeret

értekezés = terjedelmesebb tudományos dolgozat érvelés = valaminek a bizonyítása vagy cáfolása logikai úton érvelő szöveg = meggyőzés céljából alkotott szöveg esszé = művészi igényű, egyéni hangvételű tanulmány expozíció = előkészítés felszólalás = érvelő szövegfajta figura etymologica = a szótő ismétlése fonetika = a beszédben hallható hangokkal foglalkozó tudományterület globális kohézió = a szöveg nagyobb egységeire kiható összetartó erő gondolatpárhuzam (gondolatritmus) = a műben szókapcsolatok vagy egész mondatok ritmikus rendben térnek vissza hasonlat = két különböző, de egymáshoz valamilyen szempontból hasonló fogalom egymás mellé állítása határozós szóösszetétel = az előtag az utótagban kifejezett jelentéstartalom valamilyen körülményét fejezi ki. határozószó = a cselekvés helyét, idejét, módját, illetőleg a cselekvő állapotát kifejező, határozott fogalmi tartalommal nem rendelkező szó hivatalos stílus (a közéleti írásbeliség stílusa) = a hivatalos érintkezés (törvényalkotás, rendeletek, közlemények) stílusa hozzászólás = érvelő szövegfajta in medias res = dolgok közepébe vágva

– 120 –


10/26/2010

intertextuális = szövegek közötti ismétlés = a mondanivaló erősítése szavak, szókapcsolatok, mondatok ismétlésével jelentéstani szövegösszetartó erő = a szöveg belső összefüggését biztosító jelentéstani eszközök kohézió = szövegösszetartó erő képző = új, szótározható szót alkot kontextus = szövegbeli vagy szövegen kívüli összefüggés kulcsszó = az a szó a szövegben, amelyik leggyakrabban fordul elő leíró szöveg = élőlényekről, használati tárgyakról, tájakról közöl ismereteket levél = elbeszélő szövegtípus lineáris kohézió = az egymás után álló mondatok, illetve mikroszerkezeti részek összefüggése makroszerkezet = a szöveg tartalmi és szerkezeti egysége; a mikroszerkezeti részekből épül fel (bevezetés, tárgyalás, befejezés) megszemélyesítés = elvont dolgokat, természeti jelenségeket, élettelen tárgyakat élőként mutat be úgy, hogy az emberre jellemző cselekvésekkel ruházza fel őke metafora = szókép; alapja két dolog között meglévő külső vagy belső, ritkábban funkcióbeli hasonlóság, esetleg hangulatbeli egyezés metonímia = szókép; alapja két dolog közötti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezés metonimikus kapcsolat = a kulcsszavak szűkebb-tágabb fogalomkör alapján történő azonosítása mikroszerkezet = a szöveg tartalmi és szerkezeti egysége, a mikroszerkezeti részekből épül fel a makroszerkezet

2:24 PM

Page 121

mondatfonetikai eszközök = a nyelvi jelekhez kötődő akusztikai sajátosságok (hangszín, hangerő, hangsúly, hangmagasság, dallam, hangterjedelem) mondattömb = a szöveg mikroszerkezeti részeinek egyik fajtája; olyan szövegmondatok sora, melyek között a mellérendelés típusainak megfelelő tartalmi-logikai kapcsolat van monológ = egyirányú közlés morféma (szóelem) = a szónak az a része, amelyik tovább már nem bontható önálló alakú és önálló jelentésű egységre napló = elbeszélő szövegtípus névmás = főnévi, melléknévi vagy számnévi szerepben álló, határozott fogalmi tartalommal nem rendelkező szó névutó = ragfunkciójú szó oximoron = értelmileg látszólag egymást kizáró ellentétek összekapcsolása egy jelzett szó és a jelző esetében összetett szó = szóösszetétel során keletkezett új szó, ami két vagy több egyszerű szóból áll önéletrajz = elbeszélő szövegtípus paradoxon = látszólagos képtelenség, önmagának ellentmondó megállapítás pragmatika = azokkal a tényezőkkel foglalkozik, amelyek a szöveghez tartoznak, de nem nyelvi természetűek refrén = az ismétlés speciális esete, a versnek egységenként visszatérő része réma = a mondat új ismeretet közlő része

– 121 –


10/26/2010

2:24 PM

rendszermondat = a nyelv szerkesztési szabályai szerint megszerkesztett mondat retorika = szónoklattan ritmus = szabályos időegységeken belül a hosszú-rövid, illetve a hangsúlyos-hangsúlytalan szótagok egyenlő időközökben váltakoznak segédige = mindig csak egy másik szófajjal együtt tölt be mondattani szerepet szóelem (morféma) = a szónak az a része, amelyik tovább már nem bontható önálló alakú és önálló jelentésű egységre szófajtan = a nyelvtudománynak az a területe, amelyik azt vizsgálja, hogy egy szó jelentése, mondattani szerepe, bővíthetősége és toldalékolhatósága alapján melyik nagy szófaji osztályba sorolható be szókép = egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra vagy jelenségre a köztük fennálló hasonlóság vagy érintkezés alapján szónoki stílus = a közéleti szóbeliség stílusa szószerkezet (szintagma) = a mondatban a szavak egymással vagy logikailag, vagy nyelvtanilag kapcsolódnak, így szószerkezeteket alkotnak szöveg = a nyelvi kommunikációszerkezeti kerete szövegalkotás = a szöveget létrehozó nyelvi tevékenység szövegbefogadás = a szöveg értelmezése

Page 122

szövegegész = a teljes szöveg szövegegység = a makro- és mikroszerkezti szövegrészek szövegmondat = a szövegben, a különböző kommunikációs szituációkban használt, gyakran hiányos szerkezetű mondat összetartó erő = a szöveg belső szervezettségét biztosító erő szövegszervező elv = a szöveg egészére kiható rendező elv szövegtípus = olyan szövegek csoportja, melyek hasonló szövegjellemző jegyekkel rendelkeznek szövegváltozat = azonos szerzőtől származó, a közzétett és nem közzétett szöveg között eltérést mutató változat szövegvilág = a szöveghez hozzákapcsolt tényállások összessége tárgyalás = a szöveg makroszerkezeti része, a téma kifejtését tartalmazza társalgási stílus = a beszédbeli érintkezés stílusa téma = a mondat ismert eleme tételmondat = a bekezdés legfontosabb információját tartalmazó mondata toldalék = olyan szóelem, amely önmagában nem fordulhat elő, tehát kötött morféma utalás = a szöveg kapcsolásának módja ünnepi beszéd = érvelő szövegfajta verbális stílus = a szövegben vagy szövegrészletben az igék dominálása vita = érvelő szövegfajta

– 122 –


10/26/2010

Irodalom

A. JÁSZÓ ANNA szerk.: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 2004. BENCZÉDY JÓZSEF–FÁBIÁN PÁL–RÁCZ ENDRE–VELCSOV MÁRTONNÉ: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. BENKŐ LORÁND szerk.: A magyar nyelv története I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. BENKŐ LORÁND szerk.: A magyar nyelv története 11/2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. CRYSTAL, DAVID: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest. 1998. É. KISS KATALIN: Az egyszerű mondat szerkezete. Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Szerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. É. KISS KATALIN–KIEFER FERENC–SIPTÁR PÉTER: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. GRÉTSY LÁSZLÓ szerk.: Mai magyar nyelvünk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. HUSZÁR ÁGNES: A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. KESZLER BORBÁLA szerk.: Magyar grammatika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. KIEFER FERENC szerk.: A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. KOMLÓSY ANDRÁS: Régensek és vonzatok. Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Szerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.

2:24 PM

Page 123

OTTLIK KÁROLY: Protokoll. Protokoll '96. Könyvkiadó, 1993. RÁCZ ENDRE szerk.: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó,. Budapest, 1968. RÁCZ ENDRE–SZEMERE GYULA: Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó, Budapest. 1989. SZENDE TAMÁS: A jelentés alapvonalai. Corvinus Kiadó, 1996. TOMPA JÓZSEF szerk.: A mai magyar nyelv rendszere I–II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1961–62. TUBA MÁRTA–UZONYI KISS JUDIT: Tudnunk kell, hogy mit állítunk! Magyar Nyelvjárások XXXVI. 1999. UZONYI KISS JUDIT–TUBA MÁRTA: Mit tanítsunk a határozói igenévi állítmányról? Magyar Nyelvőr 122. 1998: 161–173. UZONYI KISS JUDIT–TUBA MÁRTA: Hány segédigénk van? Magyar Nyelvőr 123. 1999. 1. szám UZONYI KISS JUDIT – TUBA MÁRTA: Újra a segédigékról. Magyar Nyelvőr 123. 1999. 3. UZONYI KISS JUDIT: Az egyszerű mondatok elemzésének elmélete és gyakorlata. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 1999. USZONYI KISS JUDIT–TUBA MÁRTA: Az összetett mondatok elemzése. KFRTKF. Debrecen, 1996. UZONYI KISS JUDIT: Gondolatok a főnévi alapú szintagmákról. Magyar Nyelv, XCIX. 3.

– 123 –


10/26/2010

2:24 PM

Page 124

MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák II. osztálya számára

MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre II. ročník gymnázií a pre II. ročník stredných odborných škől

Vydalo: TERRA vydavateľstvo, s. r. o., Janáčkova 2, 811 08 Bratislava Tel. /fax: 00421 45988308, e-mail: [email protected], Internet: www.terra-bratislava.sk Za vydanie zodpovedá: Mgr. Alžbeta Tóthová, konateľka Terra vydavateľstva, s. r. o. Dizajn:  Donátprint, Hamuliakovo ISBN 978-80-8098-109-9 – 124 –

Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák II. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK

Recommend Documents